2011. XXVIII. törvény az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Jordán Hasimita Királyság közötti euromediterrán légiközlekedési megál

2011. XXVIII. törvény az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Jordán Hasimita Királyság közötti euromediterrán légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Jordán Hasimita Királyság közötti euromediterrán légiközlekedési megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő: „EUROMEDITERRÁN LÉGIKÖZLEKEDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A JORDÁN HASIMITA KIRÁLYSÁG KÖZÖTT A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, MÁLTA, A HOLLAND KIRÁLYSÁG, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, A törvényt az Országgyűlés a 2011. március 7-i ülésnapján fogadta el. ROMÁNIA, A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG, A SVÉD KIRÁLYSÁG, NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA, az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: „a tagállamok”, és AZ EURÓPAI UNIÓ egyrészről, A JORDÁN HASIMITA KIRÁLYSÁG, a továbbiakban: „Jordánia” másrészről, AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy előmozdítsák a légi fuvarozók közötti tisztességes piaci versenyen, valamint minimális kormányzati beavatkozáson és szabályozáson alapuló nemzetközi légiközlekedési rendszer létrehozását; AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy előmozdítsák a nemzetközi légi fuvarozási lehetőségek bővülését – a légi fuvarozási hálózatok fejlesztése révén is – annak érdekében, hogy eleget tegyenek az utasok és a fuvaroztatók megfelelő légiközlekedési szolgáltatások iránti igényeinek; FELISMERVE a légi fuvarozásnak a kereskedelem, az idegenforgalom és a befektetések előmozdításával kapcsolatos jelentőségét; AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy lehetővé tegyék a légi fuvarozók számára, hogy nyílt piacon versenyképes árakat és szolgáltatásokat nyújtsanak az utazóközönség és a fuvarozók részére; FELISMERVE a szabályozási környezet konvergenciájának és – a gyakorlatban leginkább meg valósítható mértékben – a légi fuvarozással kapcsolatos szabályozások harmonizációjának potenciális előnyeit; AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a légiközlekedési ipar minden ágazata – a légi fuvarozók munkavállalóit is beleértve – részesüljön a liberalizált környezet előnyeiből; AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a nemzetközi légi fuvarozásban a legmagasabb fokú biztonságot és védelmet biztosítsák, és kifejezésre juttassák a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, a légi fuvarozás működését károsan befolyásoló és a közvéleménynek a polgári repülésbe vetett bizalmát aláaknázó olyan cselekedetek, illetve azokkal való fenyegetések miatti súlyos aggodalmukat, amelyek a légi járművek biztonsága ellen irányulnak; TUDOMÁSUL VÉVE a Chicagóban 1944. december 7-én aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülési Egyezményben foglaltakat; FELISMERVE, hogy ez az euromediterrán légiközlekedési megállapodás az 1995. november 28-i Barcelonai Nyilatkozatban előirányzott euromediterrán partnerség hatálya alá tartozik; MEGÁLLAPÍTVA együttes szándékukat a szabályozási környezet konvergenciájának, a szabályozási együttműködésnek, valamint a piacra jutás liberalizációjának elvein alapuló euromediterrán légtér ügyének előmozdítására; TUDOMÁSUL VÉVE az egyrészről az Arab Polgári Repülési Bizottság (ACAC) és az Arab Légi Fuvarozók Szervezete (AACO), másrészről az Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság által 2008. november 16-án Sarm-el-Sejkben aláírt közös nyilatkozat létrejöttét; AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a légi fuvarozók számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak, a kölcsönösen elfogadott szolgáltatások nyújtásához méltányos és azonos lehetőségeket teremtve; FELISMERVE, hogy a légi fuvarozók részére biztosított tisztességes és azonos feltételek mellett történő résidőkiosztás, amely semleges és megkülönböztetésmentes bánásmódot garantál valamennyi légi fuvarozó számára, nagy jelentőséggel bír; FELISMERVE, hogy az állami támogatások hátrányosan befolyásolhatják a légi fuvarozók közötti versenyt, és veszélyeztethetik e megállapodás alapvető célkitűzéseit; MEGERŐSÍTVE a légi közlekedésből adódó üvegházgáz-kibocsátás korlátozásának fontosságát és a környezetvédelem jelentőségét a nemzetközi légiközlekedési politika fejlesztése és alkalmazása során; TUDOMÁSUL VÉVE a fogyasztóvédelem jelentőségét, beleértve a Montrealban, 1999. május 28-án létrejött, a nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezményben megkövetelt védelmet, amennyiben mindkét fél szerződő fele ezen egyezménynek; AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a meglévő légi fuvarozási megállapodások keretét alapul vegyék, lehetővé téve a piacokhoz való hozzáférést, valamint azt, hogy a fogyasztók, a légi fuvarozók, a munkaerő és a közösségek mindkét szerződő fél esetében a legnagyobb előnyöket élvezzék; MEGÁLLAPÍTVA, hogy e megállapodás célja, hogy fokozatosan, ugyanakkor átfogó módon végrehajtásra kerüljön, és hogy megfelelő mechanizmus biztosíthassa a jogszabályok minden eddiginél nagyobb összhangját, A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG: 1. cikk Fogalommeghatározások Ellenkező rendelkezés hiányában, e megállapodás alkalmazásában: 1. „kölcsönösen elfogadott szolgáltatások” és „meghatározott útvonalak”: az e megállapodás 2. cikke (Forgalmi jogok) és I. melléklete szerinti nemzetközi légi fuvarozás; 2. „a Megállapodás”: ez a megállapodás, a megállapodás mellékletei és ezek módosításai; 3. „légi fuvarozás”: utasok, poggyász, áru és postai küldemények külön-külön vagy együttesen, díj vagy ellenszolgáltatás ellenében légi járműveken történő szállítása, amely – az egyértelműség érdekében – magában foglalja a menetrendszerű és a nem menetrendszerű (charter) légi fuvarozást és a teljes árufuvarozási szolgáltatást; 4. „társulási megállapodás”: az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Jordán Hasimita Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló, 1997. november 24-én Brüsszelben aláírt euromediterrán megállapodás; 5. „illetőség”: a légi fuvarozó azon országhoz való tartozása, amelyben eleget tesz a tulajdonlással, a tényleges ellenőrzéssel és a központi ügyvezetés helyével kapcsolatos követelményeknek; 6. „illetékes hatóságok”: a Megállapodás szerinti igazgatási feladatok ellátásáért felelős kormányhivatalok vagy kormányzati szervek; 7. „szerződő felek”: egyrészről az Európai Unió vagy tagállamai, vagy az Európai Unió és tagállamai, vonatkozó hatáskörüknek megfelelően, másrészről Jordánia; 8. „az Egyezmény”: a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-én Chicagóban aláírásra megnyitott egyezmény, beleértve: a) az Egyezmény 94. cikkének a) pontja értelmében hatályos valamennyi olyan módosítást, amelyet Jordánia és az Európai Unió valamely tagállama vagy tagállamai egyaránt ratifikáltak, és b) az Egyezmény 90. cikkének értelmében elfogadott valamennyi hozzá csatolt mellékletet vagy módosítást, amennyiben az adott melléklet vagy módosítás bármely időpontban érvényes mind Jordánia, mind az Európai Unió tagállama vagy tagállamai vonatkozásában, az adott kérdésre való tekintettel; 9. „alkalmasság”: a légi fuvarozó alkalmassága nemzetközi légi szolgáltatások működtetésére, vagyis kielégítő pénzügyi kapacitása és megfelelő irányítási szakértelme, továbbá készsége az említett szolgáltatások működtetésére irányadó törvények, rendeletek és előírások betartására; 10. „ECAA-ország”: az európai közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás (ECAA-megállapodás) valamely részes fele (az Európai Unió tagállamai, az Albán Köztársaság, Bosznia és Hercegovina, a Horvát Köztársaság, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Montenegrói Köztársaság, a Norvég Királyság, a Szerb Köztársaság és Koszovó az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata értelmében); 11. „euromediterrán ország”: az európai szomszédsági politikában részt vevő bármely földközi-tengeri ország (vagyis Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia, Egyiptom, Libanon, Jordánia, Izrael, a palesztin terület, Szíria és Törökország); 12. „az ötödik szabadságjog”: egy állam („a jogot biztosító állam”) által egy másik állam részére („a kedvezményezett állam”) biztosított jog vagy előjog nemzetközi légiközlekedési szolgáltatás nyújtására a jogot biztosító állam és egy harmadik állam területe között azzal a feltétellel, hogy a szóban forgó szolgáltatás a kedvezményezett állam területéről indul ki vagy oda irányul; 13. „nemzetközi légi fuvarozás”: a legalább két állam területe feletti légtérben meg valósuló légi fuvarozás; 14. „illetőséggel rendelkező/illetőségű személy”: a jordán fél esetében bármely, jordán illetőségű személy vagy jogalany, illetve az európai fél esetében valamely tagállamban illetőséggel rendelkező személy vagy jogalany, amennyiben a jogalany a jordán fél esetében jordán illetőségű személyek vagy jogalanyok, az európai fél esetében pedig valamely tagállamban vagy a IV. mellékletben meghatározott harmadik országok egyikében illetőséggel rendelkező személyek vagy jogalanyok – közvetlen vagy többségi részesedés címén való – állandó, tényleges ellenőrzése alatt áll; 15. „működési engedélyek”: az Európai Unió és tagállamai esetében a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vagy bármely jogutód okmány értelmében kiállított működési engedélyek és más releváns okmányok vagy tanúsítványok, Jordánia esetében pedig a jordán polgári légiközlekedési rendelet (JCAR) 119. része értelmében kiállított tanúsítványok vagy engedélyek; 16. „ár”: – „légi viteldíjak”: a légi járaton történő utas- és poggyászszállítás fejében a légi fuvarozó vagy annak ügynöke vagy más jegyértékesítő részére fizetendő díjak, továbbá ezen árak alkalmazási feltételei, ideértve az ügynöknek és az egyéb kisegítő szolgálatoknak nyújtott díjazást és feltételeket is; valamint – „légi fuvardíjak”: a teherszállításért fizetendő árak, továbbá ezen árak alkalmazási feltételei, ideértve az ügynöknek és az egyéb kisegítő szolgálatoknak nyújtott díjazást és feltételeket is. Ez a fogalommeghatározás adott esetben magában foglalja a nemzetközi légi fuvarozáshoz kapcsolódóan biztosított felszíni szállítást, illetve annak feltételeit. 17. „a központi ügyvezetés helye”: a légi fuvarozó azon szerződő fél területén található központi irodája vagy székhelye, amelyen belül a légi fuvarozó elsődleges pénzügyi feladatait és működésének irányítását gyakorolják, ideértve annak folyamatos légi alkalmassági irányítását is; 18. „közszolgáltatási kötelezettség”: a légi fuvarozókra háruló bármely arra vonatkozó kötelezettség, hogy a meghatározott útvonalon minimális menetrendszerű légi szolgáltatást biztosítsanak, megfelelve a folyamatosságot, a rendszerességet, az árképzést és a minimális kapacitást érintő olyan rögzített előírásoknak, amelyeknek a légi fuvarozók nem tennének eleget, ha kizárólag üzleti érdekeiket vennék figyelembe. Az érintett szerződő fél a légi fuvarozók számára közszolgáltatási kötelezettségeik teljesítése fejében kompenzációt nyújthat; 19. „SESAR”: az egységes európai égbolt műszaki meg valósulása, amely az új generációs légiforgalmi-irányítási rendszerek koordinált, összehangolt kutatását, fejlesztését és felhasználását biztosítja; 20. „állami támogatás”: bármely, a hatóságok vagy regionális szervezetek, illetve egyéb állami szervezetek által nyújtott pénzügyi hozzájárulás, amely például az alábbi formát öltheti: a) valamely kormányzat, regionális szerv vagy más állami szervezet azon gyakorlata, amely pénzeszközök közvetlen átengedését – például juttatásokat, kölcsönöket vagy tőkeinjekciót –, pénzeszközöknek a vállalkozás részére történő lehetséges közvetlen átruházását, illetve a vállalkozás kötelezettségeinek – például kölcsöngaranciáknak, tőkeinjekciónak, tulajdonlásnak, csődvédelemnek vagy biztosításnak – az átvállalását foglalja magában; b) valamely kormányzat, regionális szerv vagy más állami szervezet egyébként esedékes bevételéről lemond vagy azt nem hajtja be; c) valamely kormányzat, regionális szerv vagy más állami szervezet az általános infrastruktúrától eltérő árukat vagy szolgáltatásokat biztosít, vagy árukat, illetve szolgáltatásokat vásárol; vagy d) valamely kormányzat, regionális szerv vagy más állami szervezet kifizetéseket teljesít egy finanszírozási mechanizmus számára, vagy magánszervet bíz meg azzal, illetve utasít arra, hogy hajtson végre egy vagy több olyan feladatot az a), b) és c) pontban ismertetettek közül, amelyek rendes körülmények között a kormányra hárulnának, és valójában gyakorlatilag nem különböznek a kormányok által általában követett gyakorlattól; és általa a kedvezményezett előnyhöz jut. 21. „terület”: Jordánia esetében az ország fennhatósága vagy joghatósága alá tartozó földterületek (szárazföldi területek és szigetek), belvizek és felségvizek, az Európai Unió esetében pedig azok a földterületek (szárazföldi területek és szigetek), belvizek és felségvizek, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az említett szerződésekben és az ezeket felváltó okmányokban megállapított feltételek szerint. A Megállapodás Gibraltár repülőterére történő alkalmazása nem érinti a Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság által a repülőtér helyéül szolgáló terület feletti szuverenitással kapcsolatos jogvitában elfoglalt jogi álláspontokat, és Gibraltár repülőterének a 2006. szeptember 18-án a tagállamok között fennálló európai uniós légiközlekedési intézkedések tekintetében való további felfüggesztését a Gibraltár repülőteréről szóló, 2006. szeptember 18-án Córdobában elfogadott miniszteri nyilatkozatnak megfelelően; és 22. „használati díj”: a légi fuvarozókra a repülőtér, a repülőtéri környezet, a légiforgalmi, illetve légiközlekedés-védelmi berendezések vagy szolgáltatások – a kapcsolódó szolgáltatásokat és berendezéseket is beleértve – igénybevételéért, valamint – adott esetben – a zajkibocsátással kapcsolatos környezeti költségek figyelembevételével kiszabott díj. I. CÍM GAZDASÁGI RENDELKEZÉSEK 2. cikk Forgalmi jogok 1. A Megállapodás I. és II. mellékletével összhangban mindegyik szerződő fél biztosítja a másik szerződő fél számára a másik szerződő fél légi fuvarozói által végzett nemzetközi légi fuvarozás tekintetében az alábbi jogokat: a) a területén leszállás nélkül történő átrepülés joga; b) a területén való leszállás joga, amennyiben az nem az utasok, a poggyász, az áru és/vagy a postai küldemények légi fuvarozásba történő felvételére vagy kirakására irányul (nem kereskedelmi célú leszállás); c) meghatározott útvonalon kölcsönösen elfogadott szolgáltatás nyújtása során a területén való leszállás joga, amennyiben az az utasok, poggyász, áru és/vagy postai küldemények – külön-külön vagy együttesen – légi fuvarozásba történő felvételére vagy kirakására irányul; és d) a Megállapodásban meghatározott egyéb jogok. 2. A Megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, mint amely: a) jogot ad Jordánia légi fuvarozói számára – bármely tagállam területén – az adott tagállam területének egy másik pontja felé tartó utasok, poggyász, áru és/vagy postai küldemények ellentételezés mellett a fedélzetre való felvitelére; b) jogot ad az Európai Unió légi fuvarozói számára – Jordánia területén – a Jordánia területének egy másik pontja felé tartó utasok, poggyász, áru és/vagy postai küldemények ellentételezés mellett a fedélzetre való felvitelére. 3. cikk Engedély 1. Az egyik szerződő fél légi fuvarozója által benyújtott működési engedélyre irányuló kérelem kézhezvételekor az illetékes hatóságok minimális eljárási határidővel adják ki a megfelelő engedélyeket, feltéve hogy: a) jordán légi fuvarozó esetében: – a légi fuvarozó központi ügyvezetésének helye Jordániában található, és a légi fuvarozó a Jordán Hasimita Királyság jogszabályainak megfelelő működési engedély birtokában van; – a légi fuvarozó tényleges szabályozási ellenőrzését a Jordán Hasimita Királyság gyakorolja és tartja fenn; valamint – a légi fuvarozó Jordánia és/vagy jordán illetőségű személyek közvetlen vagy többségi tulajdonában áll, illetve a tényleges ellenőrzést felette Jordánia és/vagy jordán illetőségű személyek gyakorolják. b) az Európai Unió légi fuvarozója esetében: – a légi fuvarozó központi ügyvezetésének helye az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében vett tagállam területén található, és a légi fuvarozó működési engedély birtokában van; – a légi fuvarozó hatékony szabályozási ellenőrzését az üzemben tartási engedély kiadásáért felelős tagállam gyakorolja és tartja fenn, és az illetékes légügyi hatóság egyértelműen meg van határozva; valamint – a légi fuvarozó egy tagállam és/vagy egy tagállamban illetőséggel rendelkező személyek, vagy a IV. mellékletben felsorolt egyéb államok és/vagy az ezekben illetőséggel rendelkező személyek közvetlen vagy többségi tulajdonában áll; c) a légi fuvarozó eleget tesz a nemzetközi légi fuvarozás üzemeltetése tekintetében az illetékes hatóság által szokásosan alkalmazott törvényeknek és rendeleteknek; továbbá d) a 13. cikkben (A légi közlekedés biztonsága) és a 14. cikkben (A légi közlekedés védelme) foglalt rendelkezéseket fenntartják és alkalmazzák. 4. cikk Az engedély elutasítása, visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása 1. Mindegyik szerződő fél illetékes hatósága jogosult arra, hogy a másik szerződő fél légi fuvarozójának működési engedélyét elutasítsa, visszavonja, felfüggessze vagy korlátozza, illetve működését egyéb módon felfüggessze vagy korlátozza, amennyiben: a) jordán légi fuvarozó esetében: – a légi fuvarozó központi ügyvezetésének helye nem Jordániában található, és a légi fuvarozó nincs Jordánia alkalmazandó jogszabályainak megfelelő működési engedély birtokában; – a légi fuvarozó tényleges szabályozási ellenőrzését nem Jordánia gyakorolja és tartja fenn; vagy – a légi fuvarozó nem Jordánia és/vagy jordán illetőségű személyek közvetlen vagy többségi tulajdonában áll, illetve a tényleges ellenőrzést felette nem Jordánia és/vagy jordán illetőségű személyek gyakorolják; b) az Európai Unió légi fuvarozója esetében: – a légi fuvarozó központi ügyvezetésének helye vagy – amennyiben van – központi irodája nem az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében vett tagállamok egyikének területén található, és a légi fuvarozó nincs érvényes működési engedély birtokában; – a légi fuvarozó tényleges szabályozási ellenőrzését nem az üzemben tartási engedély kiadásáért felelős tagállam gyakorolja és tartja fenn, valamint nincs egyértelműen meghatározva az illetékes légügyi hatóság; vagy – a légi fuvarozó nem egy tagállam és/vagy egy tagállamban illetőséggel rendelkező személyek, vagy a IV. mellékletben felsorolt egyéb államok és/vagy az ezekben illetőséggel rendelkező személyek közvetlen vagy többségi tulajdonában áll, illetve a tényleges ellenőrzést felette nem ezek gyakorolják; c) a légi fuvarozó nem tett eleget a Megállapodás 6. cikkében (Törvények és rendeletek betartása) említett törvényeknek és rendeleteknek; vagy d) a 13. cikkben (A légi közlekedés biztonsága) és a 14. cikkben (A légi közlekedés védelme) foglalt rendelkezéseket nem tartják fenn vagy nem alkalmazzák. 2. Amennyiben nincs szükség azonnali intézkedések megtételére az (1) bekezdés c) és d) pontjának való további meg nem felelés megakadályozása céljából, a valamely szerződő fél légi fuvarozójának működési engedélye elutasítására, visszavonására, felfüggesztésére vagy korlátozására vonatkozó, e cikk szerinti jogok kizárólag a Megállapodás 23. cikkében (Védintézkedések) meghatározott eljárással összhangban gyakorolhatók. A szóban forgó jogok gyakorlásának minden esetben megfelelőnek és arányosnak kell lennie, hatályát és időtartamát tekintve pedig a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódnia. Kizárólag az érintett légi fuvarozó(k)ra irányulhat, és nem sértheti egyik szerződő fél arra vonatkozó jogait sem, hogy a 22. cikk (Vitarendezési eljárás és választottbíráskodás) szerinti intézkedéseket tegyen. 3. Ezen jogait egyik szerződő fél sem használhatja arra, hogy egy szerződő fél bármely légi fuvarozójának engedélyét azon az alapon utasítsa el, vonja vissza, függessze fel vagy korlátozza, hogy a szóban forgó légi fuvarozó nem áll valamely másik euromediterrán ország vagy ott illetőséggel rendelkező személyek többségi tulajdonában, illetve a tényleges ellenőrzést felette nem ezek gyakorolják, feltéve, hogy az adott euromediterrán ország hasonló euromediterrán légiközlekedési megállapodás részes fele, és viszonosságot biztosít. 4a. cikk A szabályozási döntések kölcsönös elismerése a légi alkalmasság és az illetőség tekintetében 1. Valamely szerződő fél légi fuvarozója engedély iránti kérelmének kézhezvételekor a másik szerződő fél illetékes hatósága ugyanúgy elismeri az első szerződő fél illetékes hatósága által az érintett légi fuvarozó alkalmasságára és/vagy illetőségére vonatkozóan hozott döntést, mintha ezt a döntést saját illetékes hatóságai hozták volna, és az alábbi (2) bekezdésben foglaltak kivételével ilyen kérdésekkel a továbbiakban nem foglalkozik. 2. Amennyiben a légi fuvarozó engedély iránti kérelmének kézhezvételét vagy ilyen engedély megadását követően a kedvezményezett szerződő fél illetékes hatóságai megalapozott kétely alapján okkal feltételezik, hogy a másik szerződő fél illetékes hatóságai által hozott döntés ellenére a Megállapodás 3. cikke (Engedély) szerinti, a megfelelő engedélyek kiadására vonatkozó feltételek nem teljesültek, erről haladéktalanul tájékoztatják az említett hatóságokat, feltételezésüket megfelelően indokolva. Ilyen esetben bármelyik szerződő fél kezdeményezhet konzultációt – ideértve a mindkét szerződő fél illetékes hatóságainak képviselőivel folytatott konzultációt is – és/vagy kérhet a feltételezéssel kapcsolatos kiegészítő információkat, és az ilyen kérelmeknek a lehető leghamarabb eleget kell tenni. Ha a kérdés tisztázatlan marad, az ügyet bármelyik szerződő fél a Megállapodás 21. cikke (Vegyes bizottság) szerint létrejött vegyes bizottság elé viheti. 3. Ez a cikk nem vonatkozik az alábbiakkal kapcsolatos döntések elismerésére: – biztonsági tanúsítványok vagy engedélyek; – légiközlekedés-védelmi intézkedések; vagy – biztosítási fedezet. 5. cikk Befektetés 1. Jordánia intézkedéseket hozhat annak lehetővé tételére, hogy jordán légi fuvarozók a tagállamok vagy tagállami illetőséggel rendelkező személyek többségi tulajdonában és/vagy tényleges ellenőrzése alatt álljanak. 2. Miután a vegyes bizottság a 21. cikk (Vegyes bizottság) (10) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy sor került-e kölcsönös intézkedésekre, a szerződő felek lehetővé teszik, hogy jordán légi fuvarozók a tagállamok vagy tagállami illetőséggel rendelkező személyek, illetve uniós légi fuvarozók Jordánia vagy jordán illetőséggel rendelkező személyek többségi tulajdonában és/vagy tényleges ellenőrzése alatt álljanak. 3. Az e cikk hatálya alá tartozó projektek a Megállapodás értelmében létrejött vegyes bizottság elő zetes határozatai alapján valósulhatnak meg. A szóban forgó határozatok megállapítják a Megállapodás szerinti kölcsönösen elfogadott szolgáltatások nyújtására, valamint a harmadik országok és a szerződő felek közötti szolgáltatásokra vonatkozó feltételeket. A megállapodás 21. cikke (Vegyes bizottság) (9) bekezdésének rendelkezései az említett határozatra vonatkozóan nem alkalmazhatók. 6. cikk A törvények és rendeletek betartása 1. Az egyik szerződő fél területére történő belépéskor, ott tartózkodáskor, illetve onnan való távozáskor a nemzetközi légi fuvarozásban üzemeltetett légi jármű területre történő belépésével, valamint onnan való távozásával kapcsolatos, illetve az ilyen légi jármű üzemeltetésére és irányítására vonatkozó, az adott területen hatályos törvényeknek és rendeleteknek a másik szerződő fél légi fuvarozói megfelelnek. 2. Az egyik szerződő fél területére történő belépéskor, ott tartózkodáskor, illetve onnan való távozáskor a légi járművön tartózkodó utasok, személyzet vagy rakomány területre történő belépésével, valamint onnan való távozásával kapcsolatos, az adott területen hatályos törvényeknek és rendeleteknek (beleértve a belépésre, engedélyezésre, bevándorlásra, útlevelekre, vámvizsgálatra és karanténra vonatkozó rendelkezéseket, illetve a postai küldemények esetében a postai rendelkezéseket) a másik szerződő fél légi fuvarozóinak utasai, személyzete vagy rakománya – illetve a nevükben eljáró személyek – megfelelnek. 7. cikk Versenykörnyezet 1. A szerződő felek megerősítik, hogy a Megállapodásra nézve alkalmazásra kerülnek a társulási megállapodás IV. címe II. fejezete szerinti elvek. 2. A szerződő felek elismerik, hogy közös törekvésük a kölcsönösen elfogadott szolgáltatások nyújtására való tisztességes és egyenlő lehetőségek biztosítása mindkét oldal légi fuvarozói számára. A szerződő felek elismerik, hogy a légi fuvarozók akkor folytatnak a leg valószínűbb módon tisztességes versenyt, amennyiben teljes mértékben kereskedelmi alapon nyújtanak szolgáltatást, és nem részesülnek állami támogatásban. 3. A Megállapodás hatálya alatt működő légi fuvarozónak jogos célkitűzés elérése érdekében nyújtott állami támogatások esetében alapvető fontosságú, hogy az ilyen támogatások az adott célkitűzéssel arányosak, átláthatóak legyenek és a másik szerződő fél légi fuvarozóira gyakorolt kedvezőtlen hatást a lehető legkisebbre csökkentsék. Az ilyen támogatást nyújtani szándékozó szerződő fél értesíti a másik szerződő felet szándékáról, és gondoskodik arról, hogy az adott támogatás a Megállapodásban meghatározott kritériumoknak megfeleljen. 4. Ha az egyik szerződő fél azt állapítja meg, hogy a másik szerződő fél területén – különösen állami támogatás következtében – olyan feltételek állnak fenn, amelyek nem felelnek meg a (3) bekezdésben említett kritériumoknak és hátrányosan befolyásolnák légi fuvarozói egyenlő versenyfeltételeit, észrevételeket nyújthat be a másik szerződő félnek. Ezen túlmenően kérheti a Megállapodás 21. cikke (Vegyes bizottság) szerinti vegyes bizottság ülésének összehívását. A konzultációkat a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megkezdeni. Amennyiben a vitát a vegyes bizottság keretei között nem sikerül rendezni, a szerződő felek fenntartják a jogot a vonatkozó támogatásellenes intézkedések alkalmazására. 5. Az e cikk (4) bekezdése szerinti intézkedéseknek megfelelőknek és arányosaknak kell lenniük, hatályukat és időtartamukat tekintve pedig a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódniuk. Az intézkedések kizárólag az e cikkben említett állami támogatás vagy feltételek előnyeit élvező légi fuvarozó(k)ra irányulhatnak, és nem sérthetik egyik szerződő fél azon jogát sem, hogy a 23. cikk (Védintézkedések) értelmében intézkedést tegyen. 6. Bármelyik szerződő fél – a másik szerződő félhez intézett értesítéssel egyidejűleg – kapcsolatba léphet a másik szerződő fél területén lévő, állami, tartományi vagy helyi szintű illetékes kormányzati szervekkel az e cikkel kapcsolatos kérdések megvitatása céljából. 7. E cikk rendelkezései nem érintik a szerződő feleknek a területükön meglévő közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó törvényeit és rendeleteit. 8. cikk Kereskedelmi lehetőségek A légi fuvarozó képviselői 1. A szerződő felek légi fuvarozói képviseleteket hozhatnak létre a másik szerződő fél területén a légi fuvarozás hirdetése és értékesítése, valamint a kapcsolódó tevékenységek céljából. 2. A szerződő felek légi fuvarozói – a másik szerződő félnek a belépésre, a tartózkodásra és a munkavállalásra vonatkozó törvényeivel és rendeleteivel összhangban – bevihetik a másik szerződő fél területére és ott foglalkoztathatják a légi fuvarozás nyújtásához szükséges igazgatási, értékesítési, műszaki, üzemeltetési és egyéb szakértő személyzetet. Földi kiszolgálás 3. a) Az alábbi b) pont sérelme nélkül minden légi fuvarozónak joga van a másik szerződő fél területén történő földi kiszolgálással kapcsolatban: i. saját földi kiszolgálását („saját kiszolgálás”) ellátni, vagy döntése szerint ii. választani a teljes vagy részleges földi kiszolgálást nyújtó, egymással versenyben álló vállalatok közül, amennyiben a szerződő felek törvényei és rendeletei értelmében a piacra jutás számukra megengedett, és amennyiben ilyen szolgáltatók jelen vannak a piacon. b) Az a) pont i. és ii. alpontjában foglalt jogok csak a másik szerződő fél területén alkalmazandó törvények és rendeletek szerinti fizikai vagy működési korlátoknak vethetők alá az alábbi földi kiszolgálási szolgáltatások esetében: poggyászkezelés, leszállópálya-kezelés, üzemanyag- és kenőanyag-kezelés, áru- és postakezelés az árunak és a postai küldeményeknek a terminál és a légi jármű közötti fizikai kezelésére tekintettel. Amennyiben az effajta korlátok az saját kiszolgálást nem teszik lehetővé, és a földi kiszolgálást nyújtó szolgáltatók között nem áll fenn valódi verseny, valamennyi légi fuvarozó számára biztosítani kell a földi kiszolgálással kapcsolatos szolgáltatásokhoz való egyenlő és megkülönböztetésmentes hozzáférést. Értékesítés, helyi kiadások és a pénzeszközök átutalása 4. Bármelyik szerződő fél bármely légi fuvarozója közvetlenül és/vagy a légi fuvarozó belátása szerint az ügynökein, a légi fuvarozó által felhatalmazott egyéb közvetítőn vagy az interneten keresztül értékesítheti légi fuvarozási szolgáltatásait a másik szerződő fél területén. Minden légi fuvarozó jogosult ilyen légi fuvarozási szolgáltatást értékesíteni, és bármely személy jogosult ilyen légi fuvarozási szolgáltatást az érintett terület valutájában vagy szabadon átváltható valutákban megvásárolni. 5. Minden kijelölt légi fuvarozó igénye szerint átválthatja és a másik szerződő fél területéről hazautalhatja helyi bevételeit, kivéve ha ez nem egyeztethető össze a választása szerinti ország vagy országok általánosan alkalmazandó törvényeivel és rendelkezéseivel. Az átváltást és hazautalást azonnal, korlátozás és illetékkivetés nélkül engedélyezni kell a folyó bankműveletekre és átutalásra, a légi fuvarozó utalásra vonatkozó alapkérelmének időpontjában alkalmazandó árfolyamon. 6. Mindegyik szerződő fél légi fuvarozója a másik szerződő fél területén helyi valutában fizethet a helyi kiadásokért, az üzemanyag-vásárlást is beleértve. A szerződő felek légi fuvarozói mérlegelésük szerint a helyi valutaátváltási szabályozás szerint szabadon átváltható valutában fizethetik ki az ilyen kiadásokat a másik szerződő fél területén. Együttműködési megállapodások 7. A Megállapodás hatálya alá tartozó szolgáltatások üzemeltetése vagy nyújtása során a szerződő felek bármely légi fuvarozója kereskedelmi együttműködési megállapodásokat köthet, például helyfoglalási (blocked space) vagy helymegosztási (code share) üzemeltetési együttműködés céljából: a) a szerződő felek valamely légi fuvarozójával (légi fuvarozóival); és b) harmadik ország valamely légi fuvarozójával (légi fuvarozóival); és c) valamely felszíni, szárazföldi vagy tengeri fuvarozóval; amennyiben i. az ilyen megállapodások valamennyi részes fele rendelkezik a megfelelő útvonalengedéllyel, és ii. a megállapodások eleget tesznek az ilyen megállapodásokban szokásosan alkalmazott biztonsági és versenyjogi követelményeknek. A fuvarozási szolgáltatás értékesítésére – a helymegosztást is beleértve – tekintettel a vásárlót az értékesítés alkalmával, de mindenképpen a beszállást megelőzően tájékoztatni kell arról, hogy a szolgáltatás egyes szakaszaiban mely fuvaroztatók fognak eljárni. 8. a) Az utasszállítás tekintetében, a felszíni fuvarozást végző szolgáltatók nem tartoznak a légi közlekedésre vonatkozó törvények és rendeletek hatálya alá kizárólag azon az alapon, hogy az ilyen felszíni fuvarozást a légi fuvarozó a saját nevében végzi. A felszíni fuvarozást végző szolgáltatók mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a tekintetben, hogy kötnek-e együttműködési megállapodásokat. A konkrét megállapodásokra vonatkozó döntés meghozatalakor a felszíni fuvarozást végző szolgáltatók figyelembe vehetik többek között a fogyasztók érdekeit, valamint a technikai, gazdasági, térbeli és kapacitásbeli korlátokat. b) A Megállapodás bármely más rendelkezése ellenére a szerződő felek légi fuvarozói és közvetett árufuvarozási szolgáltatói korlátozás nélkül alkalmazhatnak továbbá a nemzetközi légi fuvarozáshoz kapcsolódó bármilyen felszíni árufuvarozást Jordánia és az Európai Unió területén lévő bármely pontra vagy pontról, illetve harmadik országokban, ideértve valamennyi vámhivatallal rendelkező repülőtérre és repülőtérről való szállítást is, és ideértve adott esetben a hatályos törvények és rendeletek alapján a vámszabad raktárban lévő áru fuvarozására való jogosultságo(ka)t is. Az ilyen – felszínen vagy légi úton haladó – áru vámkezelésre jogosult, illetve azzal a repülőtéri vámhivatalhoz lehet fordulni. A légi fuvarozók belátásuk szerint maguk biztosíthatják felszíni közlekedésüket, vagy egyéb felszíni fuvarozót – beleértve az egyéb légi fuvarozók által üzemeltetett felszíni fuvarozást és a közvetett légi árufuvarozó szolgáltatókat – bízhatnak meg. Az ilyen kombinált árufuvarozási szolgáltatásokat a kombinált légi- és a felszíni fuvarozásra kiszabott egységes, átfogó áron kínálhatják, feltéve hogy a fuvaroztatót nem tévesztik meg az ilyen fuvarozás tényeit illetően. Kölcsönbérlet 9. a) A szerződő felek légi fuvarozói jogosultak a kölcsönösen elfogadott szolgáltatások nyújtására bármely légi fuvarozótól bérelt légi jármű és személyzet alkalmazásával, ideértve harmadik országok légi fuvarozóit is, amennyiben az ilyen értelmű megállapodásban részes valamennyi fél eleget tesz az ilyen megállapodásokban részt vevő szerződő felek által szokásosan alkalmazott törvények és rendeletek szerinti feltételeknek. b) Egyik szerződő fél sem írja elő a berendezését bérbe adó légi fuvarozók számára a Megállapodás szerinti forgalmi jogok meglétét. c) A IV. mellékletben említettektől eltérő harmadik ország légi fuvarozója légi járművének a valamely szerződő fél légi fuvarozója általi, a személyzet is magába foglaló, a Megállapodásban foglalt jogok kihasználására irányuló bérlete (wet-leasing) csak kivételes esetben lehetséges vagy csak átmeneti szükségletet elégíthet ki. A bérletet a bérbe adó légi fuvarozó engedélyét kiadó hatósághoz elő zetes jóváhagyásra be kell nyújtani, valamint el kell juttatni a bérelt légi járművet üzemeltetni szándékozó másik szerződő fél illetékes hatóságaihoz. Franchise és márkahasználat 10. A szerződő felek légi fuvarozói jogosultak bármelyik szerződő fél vagy harmadik ország vállalkozásaival – a légi fuvarozókat is beleértve – franchise- vagy márkahasználati megállapodásokat kötni, feltéve hogy a légi fuvarozók rendelkeznek a megfelelő engedéllyel, és eleget tesznek az ilyen megállapodások tekintetében a szerződő felek által szokásosan alkalmazott törvények és rendeletek értelmében meghatározott feltételeknek, ideértve különösen a szolgáltatást üzemeltető légi fuvarozó kilétének nyilvánosságra hozatalát. Résidőkiosztás a repülőtereken 11. A résidőkiosztást a szerződő felek területén lévő repülőtereken független, átlátható és megkülönböztetés mentes módon kell végezni. Valamennyi légi fuvarozót tisztességes és egyenlő elbánásban kell részesíteni. Bármely szerződő fél kérheti a vegyes bizottság összehívását az e bekezdés alkalmazására vonatkozó mindennemű kérdés megvitatása céljából, összhangban a 21. cikk (Vegyes bizottság) (5) bekezdésével. 9. cikk Vámok és illetékek 1. Az egyik szerződő fél területére történő megérkezéskor a másik szerződő fél légi fuvarozója által a nemzetközi légi fuvarozásban üzemeltetett légi járművek, azok szokásos felszerelései, az üzem- és kenőanyagok, a műszaki fogyóeszközök, a földi berendezések, a pótalkatrészek (a hajtóműveket is beleértve), a légi járművek készletei (többek között az utasok által a repülés alatt korlátozott mennyiségekben megvásárolható vagy elfogyasztható élelmiszerek, italok és égetett szeszes italok, dohányáru és egyéb termékek), valamint más, kizárólag a nemzetközi légi fuvarozásban részt vevő légi jármű üzemeltetésével vagy kiszolgálásával kapcsolatos vagy annak során használt cikkek a viszonosság alapján mentesek a) az Európai Unió nemzeti vagy helyi hatóságai által kivetett és b) nem a nyújtott szolgáltatások költségén alapuló valamennyi importkorlátozás, vagyon- és tőkeadó, vám, közvetett jövedéki adó és hasonló díj és illeték alól, feltéve hogy e berendezések és készletek a légi jármű fedélzetén maradnak. 2. Viszonossági alapon mentesek továbbá az e cikk (1) bekezdésében említett adók, vámok, díjak és egyéb terhek alól, a nyújtott szolgáltatás költségén alapuló díjak kivételével: a) a valamely szerződő fél területére – ésszerű határokon belül – bevitt vagy ott beszerzett, és a másik szerződő fél nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légi fuvarozójának a területet elhagyó légi járművén való felhasználás céljából a légi jármű fedélzetére felvitt készletek, még abban az esetben is, ha ezeket a készleteket a repülésnek azon fél területére eső szakaszán használják, ahol azokat a fedélzetre felvitték; b) az egyik szerződő fél területére a másik szerződő félnek a nemzetközi légi fuvarozásban üzemeltetett légi jármű műszaki kiszolgálása, karbantartása vagy javítása céljából bevitt földi berendezései és pótalkatrészei (beleértve a hajtóműveket); c) az egyik szerződő fél területére a másik szerződő fél nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légi fuvarozójának légi járművén való felhasználás céljából bevitt vagy ott beszerzett üzemanyag, kenőanyagok és műszaki fogyóeszközök, még abban az esetben is, ha ezeket a készleteket a repülésnek azon fél területére eső szakaszán használják, ahol azokat a fedélzetre felvitték; d) a szerződő felek vámjogszabályai értelmében, az egyik szerződő fél területére bevitt vagy ott beszerzett olyan nyomtatott anyagok, amelyeket a másik szerződő fél nemzetközi légi fuvarozásban részt vevő légi fuvarozójának a területet elhagyó légi járművén való felhasználás céljából a fedélzetre felvittek, még akkor is, ha ezeket a készleteket a repülés azon fél területére eső szakaszán használják, ahol azokat a fedélzetre felvitték; valamint e) a repülőtereken és az árufuvarozási terminálokon alkalmazandó biztonsági és védelmi felszerelések. 3. Az ezzel ellentétes értelmű rendelkezések sérelme nélkül a Megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza a szerződő feleket abban, hogy egy légi fuvarozónak egy adott terület két pontja között szolgáltatást nyújtó légi járművében történő felhasználásra szánt és a területükön megkülönböztetésmentes alapon beszerzett üzemanyagokra adót, vámot, díjat vagy illetéket vessenek ki. 4. Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett berendezések és készletek esetében előírhatják azoknak a megfelelő hatóságok felügyelete vagy ellenőrzése alá helyezését. 5. Az e cikkben biztosított mentességek abban az esetben is igénybe vehetők, ha az egyik fél légi fuvarozói az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tételeknek a másik szerződő fél területére történő átszállítására vagy kölcsönzésére egy olyan légi fuvarozóval kötöttek szerződést, amely hasonlóképpen élvezi a másik szerződő fél által biztosított effajta mentességeket. 6. A Megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza a szerződő feleket abban, hogy adót, vámot, díjat vagy illetéket vessenek ki az utasok részére értékesített, nem a fedélzeten történő fogyasztásra szánt árukra, a területükön belüli két olyan pont között üzemeltetett légi járat működtetésének egy szakasza során, ahol a beszállás vagy a kiszállás engedélyezett. 7. A Megállapodás rendelkezései az importot terhelő forgalmi adó kivételével nem érintik a héa területét. Egy tagállam és Jordánia között a jövedelem és a tőke kettős adóztatásának elkerülése tekintetében hatályban lévő, vonatkozó egyezmények rendelkezéseit a Megállapodás nem módosítja. 10. cikk A repülőterek, valamint a légiközlekedési létesítmények és szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos egyéb terhek 1. Mindkét fél biztosítja, hogy az egyik fél díjszabásért felelős illetékes hatóságai vagy szervei által a másik fél légi fuvarozóira a léginavigációs és légi irányítási szolgáltatások igénybevételéért kivethető díjak igazságosak, ésszerűek, költségarányosak, és indokolatlan megkülönböztetéstől mentesek legyenek. A másik szerződő fél légi fuvarozóira kivetett efféle használati díjakat semmilyen esetben sem lehet a bármely más légi fuvarozó számára rendelkezésre álló legelőnyösebb feltételeknél kedvezőtlenebb feltételekkel kiszabni. 2. Mindkét szerződő fél biztosítja, hogy az egyik szerződő fél díjszabásért felelős illetékes hatóságai vagy szervei által a másik szerződő fél légi fuvarozóira a repülőtér, a légiközlekedés-biztonság és a kapcsolódó berendezések és szolgáltatások igénybevételéért kivethető díjak igazságosak, ésszerűek, indokolatlan megkülönböztetéstől mentesek és a felhasználók csoportjai között méltányosan megosztottak legyenek. A másik fél légi fuvarozóira kiszabott használati díjak tükrözhetik – de nem haladhatják meg – a repülőtéren vagy a repülőtérrendszeren belül található megfelelő repülőtéri és légiközlekedés-biztonsági berendezések és szolgáltatások biztosításának a díjszabásért felelős illetékes hatóságoknál vagy szerveknél felmerülő teljes költségét. Az ilyen díjak tartalmazhatják az eszközök értékcsökkenés utáni ésszerű megtérülését. A díjszabás alá tartozó berendezéseket és szolgáltatásokat hatékony és gazdaságos módon kell biztosítani. A másik szerződő fél légi fuvarozóira kivetett ilyen használati díjakat semmilyen esetben sem lehet a bármely más légi fuvarozó számára a díjak meghatározásakor rendelkezésre álló legelőnyösebb feltételeknél kedvezőtlenebb feltételekkel kiszabni. 3. A szerződő felek biztosítják a területükön a díjszabásért felelős illetékes hatóságok vagy szervek és a szolgáltatásokat és a létesítményeket igénybe vevő légi fuvarozók és/vagy képviselőik közötti konzultációt, valamint a díjszabásért felelős illetékes hatóságok vagy szervek és a légi fuvarozók vagy képviselőik közötti azon információk cseréjét, amelyek – e cikk (1) és (2) bekezdésének elveivel összhangban – szükségesek lehetnek a díjak ésszerűségének megfelelő felülvizsgálatához. A szerződő felek biztosítják, hogy a díjszabásért felelős illetékes hatóságok a felhasználókat a használati díjak módosítására irányuló minden javaslat esetében ésszerű időn belül értesítsék annak érdekében, hogy a szóban forgó hatóságok vagy szervek a módosítások végrehajtása előtt figyelembe vehessék a felhasználók véleményét. 4. A Megállapodás 22. cikke (Vitarendezési eljárás és választottbíráskodás) szerinti vitarendezési eljárás során egyik szerződő fél sem vonható felelősségre e cikk rendelkezéseinek megsértéséért, kivéve ha: a) elmulasztja a másik szerződő fél által kifogásolt díjak vagy gyakorlat ésszerű határidőn belüli felülvizsgálatát; vagy b) az ilyen felülvizsgálatot követően elmulasztja a hatáskörébe tartozó, e cikkel összeegyeztethetetlen díjak vagy gyakorlat teljes körű rendezésére szolgáló intézkedések meghozatalát. 11. cikk Díjszabás 1. A szerződő felek lehetővé teszik, hogy az árakat a légi fuvarozók a szabad és tisztességes verseny alapján szabadon állapítsák meg. 2. A szerződő felek nem követelik meg az árak bejelentését. 3. Az illetékes hatóságok többek között megvitathatják az esetleg jogtalanul, ésszerűtlenül vagy megkülönböztető jelleggel megállapított árak kérdését. 12. cikk Statisztikák 1. Mindkét szerződő fél hozzáférést biztosít a másik szerződő fél részére a nemzeti törvényekben és rendeletekben előírt statisztikákhoz, valamint – kérésre – a légi járatok üzemeltetésének felülvizsgálata céljából esetlegesen ésszerűen szükséges, rendelkezésre álló statisztikai információkhoz. 2. A szerződő felek a 21. cikk (Vegyes bizottság) szerinti vegyes bizottság keretében együttműködnek a Megállapodás szerinti légi szolgáltatások alakulásának nyomon követése céljából közöttük zajló statisztikai információcsere megkönnyítése érdekében. II. CÍM SZABÁLYOZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS 13. cikk A légi közlekedés biztonsága 1. A szerződő felek gondoskodnak arról, hogy jogszabályaik megfeleljenek legalább a Megállapodás III. mellékletének A. részében meghatározott rendelkezéseknek, a következőkben megállapított feltételek szerint. 2. A szerződő felek biztosítják, hogy amennyiben az egyik szerződő fél által lajstromba vett olyan légi jármű, amelynél felmerül az Egyezmény alapján meghatározott nemzetközi légiközlekedés-biztonsági előírásoknak való meg nem felelés gyanúja, a másik szerződő fél területén lévő, a nemzetközi légi forgalom számára nyitott repülőtereken leszáll, azt az adott másik szerződő fél illetékes hatóságai által a fedélzeten vagy a légi jármű körül elvégzendő földi ellenőrzésnek vetik alá a légi jármű és személyzete iratainak, valamint a légi jármű és személyzete vélelmezett állapotának vizsgálata érdekében. 3. Bármelyik szerződő fél bármikor kérelmezhet konzultációt a másik szerződő fél által előírt biztonsági előírások vonatkozásában. 4. A szerződő felek illetékes hatóságai haladéktalanul minden megfelelő intézkedést megtehetnek, ha megállapítják, hogy egy légi jármű, egy termék vagy egy művelet: a) megszegi vagy az egyezményben előírt minimális előírásokat, vagy az Egyezmény III. mellékletének A. részében meghatározott jogszabályokat, vagy pedig az ezen cikk (1) bekezdésével összhangban levő megfelelő jordán jogszabályokat, b) komoly – a (2) bekezdésben említett ellenőrzés során felmerült – aggodalomra ad okot atekintetben, hogy a légi jármű vagy a légi jármű üzemeltetése nem felel meg vagy az Egyezmény alapján meghatározott minimális előírásoknak, vagy a III. melléklet C. részében meghatározott jogszabályoknak, vagy pedig az ezen cikk (1) bekezdésével összhangban levő megfelelő jordán jogszabályoknak, illetve c) komoly aggodalomra ad okot atekintetben, hogy vagy az egyezmény alapján meghatározott minimális előírások, vagy az Egyezmény III. mellékletének A. részében meghatározott jogszabályok, vagy pedig az ezen cikk (1) bekezdésével összhangban levő megfelelő jordán jogszabályok tényleges fenntartása és igazgatása nem valósul meg. 5. Amennyiben az egyik szerződő fél illetékes hatóságai a (4) bekezdés szerinti intézkedést hoznak, arról – az intézkedés indokolásával együtt – haladéktalanul értesítik a másik szerződő fél illetékes hatóságait. 6. Amennyiben a (4) bekezdés alkalmazásában hozott intézkedéseket okafogyottá válásuk után nem szüntetik meg, a kérdést bármelyik szerződő fél a vegyes bizottság elé terjesztheti. 14. cikk A légi közlekedés védelme 1. A szerződő felek gondoskodnak arról, hogy jogszabályaik megfeleljenek legalább a Megállapodás III. mellékletének B. részében meghatározott rendelkezéseknek, a következőkben megállapított feltételek szerint. 2. Mivel a polgári légi jármű, utasai és személyzete biztonságának védelme a nemzetközi légi szolgáltatások nyújtásának elengedhetetlen feltétele, a szerződő felek megerősítik a polgári légi közlekedés biztonságának jogellenes beavatkozási cselekményektől való megvédésére irányuló kölcsönös kötelezettségüket, és különösen az alábbiakból eredő kötelezettségeiket: a Chicagói Egyezmény, a légi járművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló, Tokióban, 1963. szeptember 14-én aláírt egyezmény, a légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről szóló, Hágában, 1970. december 16-án aláírt egyezmény, a polgári légi közlekedés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, Montrealban, 1971. szeptember 23-án aláírt egyezmény, a polgári légi közlekedést szolgáló nemzetközi repülőtereken elkövetett erőszakos jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, Montrealban, 1988. február 24-én aláírt jegyzőkönyv, valamint a plasztikus robbanóanyagoknak felderítésük céljából történő megjelöléséről szóló, Montrealban, 1991. március 1-jén aláírt egyezmény, amennyiben mindkét szerződő fél részes fele ezen egyezményeknek, valamint a polgári légi közlekedés biztonságára vonatkozó valamennyi egyéb olyan egyezmény és jegyzőkönyv, amelynek mindkét szerződő fél részes fele. 3. A szerződő felek megkeresés esetén minden szükséges segítséget megadnak egymásnak a polgári légi járművek jogellenes hatalomba kerítésére irányuló cselekmények, és más, az ilyen légi járművek, azok utasai és személyzete, valamint a repülőterek és a léginavigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmények, továbbá bármely, a polgári légi közlekedés védelme ellen irányuló fenyegetés megelőzésében. 4. A szerződő felek az egymással fenntartott kapcsolataikban a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által megállapított és a Chicagói Egyezmény mellékleteiként meghatározott, a légi közlekedés védelmére vonatkozó rendelkezésekkel és – azok alkalmazása esetén – a szervezet által javasolt gyakorlattal összhangban cselekszenek, amennyiben e védelmi rendelkezések a szerződő felekre nézve alkalmazandók. Mindkét szerződő fél megköveteli, hogy a területén bejegyzett légi járművek üzemeltetői, azok az üzemeltetők, amelyek fő telephelye vagy állandó lakhelye a területükön van, valamint a területükön lévő repülőterek üzemeltetői a szóban forgó légiközlekedés-védelmi rendelkezéseknek megfelelően járjanak el. 5. Mindegyik szerződő fél hatékony intézkedések megtételét biztosítja saját területén, a légi jármű védelme, az utasok és csomagjaik átvizsgálása, valamint a személyzetnek, a rakománynak (a poggyásztéri csomagot is beleértve) és a légi járművön található készleteknek a beszállás, illetve a berakodás előtt és közben történő megfelelő ellenőrzése érdekében, továbbá gondoskodik arról, hogy ezek az intézkedések igazodjanak a megnövekedett fenyegetéshez. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a másik szerződő fél előírhatja légi fuvarozói számára a (4) bekezdésben említett légiközlekedés-védelmi rendelkezések betartását az adott másik szerződő fél területére történő belépéshez, az onnan való távozáshoz, illetve az ott tartózkodáshoz. 6. A szerződő felek jóindulattal bírálják el a másik szerződő félnek az egyes konkrét fenyegetésekkel szembeni különleges védelmi intézkedések megtételére irányuló kérelmét. A szerződő felek az általuk bevezetni kívánt minden olyan különleges védelmi intézkedésről, amelynek a Megállapodás szerinti légi fuvarozási szolgáltatásokra jelentős pénzügyi vagy működési kihatása lehet, elő zetesen tájékoztatják a másik szerződő felet, kivéve vészhelyzetben. Bármelyik szerződő fél kérheti, hogy az ilyen védelmi intézkedések megvitatása céljából kerüljön sor a Megállapodás 21. cikkében (Vegyes bizottság) előírt vegyes bizottság ülésére. 7. A polgári légi jármű jogellenes hatalomba kerítése, illetve ennek veszélye esetén, vagy a polgári légi jármű, annak utasai és személyzete, a repülőterek vagy a léginavigációs berendezések biztonsága elleni egyéb jogellenes cselekmény vagy ennek veszélye esetén a szerződő felek segítséget nyújtanak egymásnak a kommunikáció elősegítése és más, az effajta cselekmények vagy veszélyek gyors és biztonságos megszüntetéséhez szükséges megfelelő intézkedések megtétele révén. 8. Mindegyik szerződő fél megtesz minden olyan intézkedést, amelyet ésszerűnek tart annak biztosítására, hogy a területén a földön tartózkodó és jogellenes hatalomba kerítés vagy egyéb jogellenes beavatkozás cselekményének kitett légi jármű a földön maradjon, hacsak annak felszállását az emberi élet védelmére vonatkozó kényszerítő kötelezettség szükségessé nem teszi. Ilyen intézkedések meghozatalára lehetőleg kölcsönös konzultáció alapján kerül sor. 9. Amennyiben az egyik szerződő fél megalapozottan véli úgy, hogy a másik szerződő fél nem e cikk légiközlekedés-védelmi rendelkezéseinek megfelelően járt el, azonnali konzultációt kérhet a másik szerződő féltől. 10. A Megállapodás 4. cikkének (Az engedély elutasítása, visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása) sérelme nélkül, amennyiben a kérelemtől számított tizenöt (15) napon belül nem sikerül kielégítő megegyezésre jutni, ez alapul szolgálhat mindkét szerződő fél egy vagy több légi fuvarozója működési engedélyének visszatartására, visszavonására, korlátozására, illetve feltételekhez kötésére. 11. Azonnali és különleges fenyegetés esetén a szerződő fél a tizenöt (15) nap letelte előtt is hozhat átmeneti intézkedéseket. 12. Fel kell hagyni az e cikk (10) bekezdésével összhangban hozott bármely intézkedéssel, amint a másik szerződő fél teljesíti e cikk valamennyi rendelkezését. 15. cikk Légiforgalmi irányítás 1. A szerződő felek gondoskodnak arról, hogy jogszabályaik megfeleljenek a Megállapodás III. mellékletének C. részében meghatározott rendelkezéseknek, a következőkben megállapított feltételek szerint. 2. A szerződő felek kötelezettséget vállalnak a legmagasabb fokú együttműködésre a légiforgalmi szolgáltatás terén annak érdekében, hogy az egységes európai égboltot ki lehessen terjeszteni Jordánia területére is a jelenlegi biztonsági követelmények és az európai légi forgalom általános feltételeinek javítása, a kapacitások optimalizálása, a késések csökkentése és a környezetvédelmi hatékonyság fokozása céljából. Ehhez biztosítani kell Jordánia megfelelő részvételét az egységes égbolttal foglalkozó bizottságban. A légiforgalmi irányítás területén folytatott együttműködés nyomon követéséért és előmozdításáért a vegyes bizottság felel. 3. Annak érdekében, hogy területükön leegyszerűsítsék az egységes európai égbolt alkalmazását: a) Jordánia megteszi a szükséges intézkedéseket a légiforgalmi irányítás intézményi struktúráinak az egységes európai égbolthoz való igazítása érdekében, különös tekintettel a léginavigációs szolgáltatóktól legalább működésükben független, illetékes nemzeti felügyeleti szervek létrehozására; valamint b) Az Európai Unió bevonja Jordániát az egységes európai égbolthoz kapcsolódó léginavigációs szolgálatok, a légtér és az interoperabilitás területét érintő főbb operatív kezdeményezésekbe, elsősorban azáltal, hogy Jordániát a lehető leghamarabb bevonja a funkcionális légtérblokkok kialakításába, valamint a SESAR-program megfelelő koordinálása révén. 16. cikk Környezetvédelem 1. A szerződő felek elismerik, hogy a környezetvédelem fontos szerephez jut a nemzetközi légiközlekedési politika kidolgozása és végrehajtása során. 2. A szerződő felek elismerik az együttműködés fontosságát, valamint annak a jelentőségét, hogy a légi közlekedés által a környezetre és a gazdaságra gyakorolt hatást többoldalú tárgyalások keretében vizsgálják meg, és biztosítsák az enyhítő intézkedéseknek a Megállapodás célkitűzéseivel való teljes körű összeegyeztethetőségét. 3. A Megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, mintha az korlátozná a szerződő felek illetékes hatóságainak azzal kapcsolatos hatáskörét, hogy a Megállapodás hatálya alá tartozó légi fuvarozás környezeti hatásaitól való védelem vonatkozásában vagy az azt érintő egyéb kérdésekben megfelelő intézkedéseket hozzanak szuverén joghatóságuk keretében, feltéve hogy az ilyen intézkedések teljes mértékben összeegyeztethetők a nemzetközi jog szerinti jogaikkal és kötelezettségeikkel, és azokat illetőségre való tekintet nélkül alkalmazzák. 4. A szerződő felek gondoskodnak arról, hogy jogszabályaik megfeleljenek a Megállapodás III. mellékletének D. részében meghatározott rendelkezéseknek. 17. cikk Fogyasztóvédelem A szerződő felek gondoskodnak arról, hogy jogszabályaik megfeleljenek a Megállapodás III. mellékletének E. részében meghatározott, légi fuvarozásra vonatkozó rendelkezéseknek. 18. cikk Számítógépes helyfoglalási rendszerek A szerződő felek gondoskodnak arról, hogy jogszabályaik megfeleljenek a Megállapodás III. mellékletének F. részében meghatározott rendelkezéseknek. 19. cikk Szociális szempontok A szerződő felek gondoskodnak arról, hogy jogszabályaik megfeleljenek a Megállapodás III. mellékletének G. részében meghatározott, légi fuvarozásra vonatkozó rendelkezéseknek. III. CÍM INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK 20. cikk Értelmezés és végrehajtás 1. A szerződő felek meghozzák valamennyi megfelelő – általános vagy különös – intézkedést a Megállapodásból eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében, valamint tartózkodnak bármely olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetné a Megállapodás célkitűzéseinek elérését. 2. Mindegyik szerződő fél felelős a Megállapodásnak a saját területén való megfelelő végrehajtásáért, különös tekintettel a III. mellékletben meghatározott rendelkezéseknek megfelelő jogszabályokra. 3. Mindegyik szerződő fél megadja az összes szükséges információt és segítségnyújtást a másik szerződő félnek az esetleges jogsértésekre vonatkozó, a másik szerződő fél által a Megállapodásnak megfelelően elvégzett, hatáskörébe tartozó vizsgálatok esetében. 4. Amennyiben a szerződő felek a Megállapodás által rájuk ruházott hatáskörükben a másik szerződő fél érdekeltségébe tartozó és a másik szerződő fél hatóságait vagy vállalkozásait érintő kérdésben járnak el, a végső döntést megelőzően teljes körűen tájékoztatják a másik szerződő fél illetékes hatóságait, és lehetőséget biztosítanak számukra észrevételeik megtételére. 21. cikk Vegyes bizottság 1. Létrejön egy, a szerződő felek képviselőiből álló bizottság (a továbbiakban: vegyes bizottság), amely a Megállapodás alkalmazásáért felel és biztosítja annak megfelelő végrehajtását. Ebből a célból a vegyes bizottság ajánlásokat tesz, és a Megállapodásban előírt esetekben döntéseket hoz. 2. A vegyes bizottság konszenzussal fogadja el határozatait, melyek a felekre nézve kötelező erővel bírnak. E határozatokat a szerződő felek saját szabályaiknak megfelelően hajtják végre. 3. A vegyes bizottság – határozat révén – elfogadja eljárási szabályzatát. 4. A vegyes bizottság szükség esetén ülésezik. Bármelyik szerződő fél kérheti ülés összehívását. 5. A Megállapodás értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó mindennemű kérdés megvitatása érdekében bármelyik szerződő fél kérheti a vegyes bizottság összehívását. Az ülést a lehető legkorábbi időpontra, de legkésőbb a kérelem kézbesítésétől számított két hónap múlva kell összehívni, kivéve, ha erről a szerződő felek másként állapodnak meg. 6. A Megállapodás megfelelő végrehajtása érdekében a szerződő felek információt cserélnek, és bármelyik szerződő fél kérésére konzultációkat tartanak a vegyes bizottság keretében. 7. Amennyiben valamelyik szerződő fél értelmezésében a vegyes bizottság egy határozatát a másik szerződő fél nem megfelelően hajtja végre, az előbbi kérheti a kérdésnek a vegyes bizottság keretében történő megvitatását. Amennyiben a vegyes bizottság a megkeresést követő két hónapon belül nem tudja megoldani az ügyet, a kérelmező szerződő fél a Megállapodás 23. cikke (Védintézkedések) értelmében megfelelő átmeneti védintézkedéseket fogadhat el. 8. A vegyes bizottság határozatai tartalmazzák a szerződő felek által történő végrehajtás időpontját és minden olyan egyéb információt, amely érintheti a gazdasági szereplőket. 9. A (2) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben a vegyes bizottság a megkeresését követő hat hónapon belül az elé terjesztett kérdésben nem hoz határozatot, a szerződő felek a 23. cikk (Védintézkedések) alapján megfelelő védintézkedéseket fogadhatnak el. 10. A vegyes bizottság megvizsgálja a többségi részesedéssel eszközölt kétoldalú befektetéseket érintő kérdéseket, illetve a szerződő felek légi fuvarozóinak tényleges ellenőrzésében bekövetkező változásokat. 11. A vegyes bizottság segíti az együttműködést azáltal, hogy: a) ösztönzi a biztonság, a védelem, a környezetvédelem, a légiközlekedési infrastruktúra (a résidőket is beleértve), a versenykörnyezet és a fogyasztóvédelem területén a szakértői szintű, új jogszabályi vagy szabályozási kezdeményezésekről és fejleményekről szóló eszmecseréket; b) rendszeresen megvizsgálja a Megállapodás alkalmazása során fe …