6/2018. (VI. 21.) GVH utasítása a közszolgálati szabályzatról.

6/2018. (VI. 21.) GVH utasítása a közszolgálati szabályzatról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörömben eljárva, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 75. § (5) bekezdése, valamint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 42/C.  § (5)  bekezdése, 43/A.  § (1) és (2)  bekezdése alapján, a  Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatáról szóló 14/2014. (X. 15.) GVH [13/2014. (X. 22.) GVH] utasítás 80. § 4. és 6. pontjában foglalt tárgykörben – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény VII. Fejezete, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (1a) bekezdés b) pontja, 71. § (1) bekezdése, valamint 89. § (6) bekezdése, a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 4.  § (5)  bekezdés ötödik mondata, az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 51. § (1) bekezdése, a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet II–IV. Fejezete, a  közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és illetménypótlékokról szóló 249/2012.  (VIII.  31.) Korm. rendelet, a  Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018.  (IV.  20.)  Korm. rendelet, az  Erzsébet-utalvány kibocsátásáról szóló 39/2011. (XII. 29.) KIM rendelet, az  adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet, továbbá a  jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV.  4.) IM rendelet rendelkezéseire figyelemmel – a  Gazdasági Versenyhivatal munkatársainak foglalkoztatási jogviszonyát érintő kérdésekben az alábbiak szerint rendelkezem: I. fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) Az  utasítás hatálya a  Gazdasági Versenyhivatalban (a továbbiakban: Hivatal) foglalkoztatott köztisztviselőre és közszolgálati ügykezelőre (a továbbiakban együtt: munkatárs) terjed ki. (2) A Hivatalban foglalkoztatott, a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalóra a III–V. fejezetet megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy közszolgálati jogviszony alatt a  munkaviszonyt, kinevezés alatt a  munkaszerződést, illetmény alatt a munkabért, alapszabadság alatt a szabadságot, felmentés és lemondás alatt a felmondást kell érteni. (3) A 3. §-t, a 4. §-t, a 7–11. §-t, a 14–18. §-t, a 19. §-t, a 22–28. §-t, a 36. §-t, az 59. §-t, a 60. §-t, a 63. §-t, valamint a 66. §-t a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a család ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az  ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004.  évi  CXXIII. törvény alapján ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében alkalmazott ösztöndíjas foglalkoztatottra (a továbbiakban: ösztöndíjas foglalkoztatott) is megfelelően alkalmazni kell. (4) A  prémiumévek programról és a  különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerint prémiumévek programban részt vevő munkatársra az utasítást az ott meghatározott eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. 2. § Az utasítás rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda előkészíti és – a főtitkár jóváhagyása esetén – az  intraneten közzéteszi az  1.  mellékletben felsorolt iratok letölthető, kitölthető mintáját. Az 1. mellékletben meghatározott iratok tekintetében a közzétett iratminta használata kötelező. II. fejezet Közszolgálati jogviszony létesítése 1. A kiválasztás 3. § (1) Új munkatárs felvételére irányuló kiválasztási eljárás megindításáról – saját vagy a (2) bekezdésben meghatározott személy kezdeményezésére – az elnök dönt. (2) A  kiválasztási eljárás megindítását az  irányítása alá tartozó szervezeti egység vonatkozásában az  elnökhelyettes, a  főtitkár és – a  szervezeti egység tevékenységét irányító vezetőn keresztül – a  szervezeti egység vezetője kezdeményezheti. (3) A kezdeményezésben meg kell jelölni, hogy a) a felvételre milyen álláshely betöltésére és milyen okból kerülhet sor, b) a Költségvetési Iroda tájékoztatása alapján a szükséges pénzügyi forrás rendelkezésre áll-e, továbbá c) az  adott munkakör betöltéséhez a  Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatáról szóló 14/2014. (X. 15.) GVH [13/2014. (X. 22.) GVH] utasítás (a továbbiakban: Szmsz.) 6. mellékletében előírt képesítési és egyéb követelményen túl milyen további – előnyt jelentő – szempontokat javasolt figyelembe venni. (4) A kezdeményező a kezdeményezésben javaslatot tehet a (6) bekezdés szerinti döntésre. (5) Az elnök által kezdeményezett kiválasztási eljárás esetén a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek vizsgálatát a főtitkár végzi el. (6) Az elnök a kiválasztási eljárás megindítására vonatkozó döntésben egyidejűleg dönt a) a kiválasztási eljárásban résztvevőkről, b) arról, hogy ba) a kiválasztás kizárólag pályázati úton történjen-e, és azt ne előzze meg az  5.  §-ban és a  6.  §-ban meghatározott eljárás, bb) a kiválasztási eljárásra a 8. § alkalmazásával kerüljön-e sor, továbbá c) arról, hogy pályázatot kizárólag a Hivatal munkatársai nyújthatnak-e be. (7) Ha a szervezeti egység vezetője a szervezeti egységen ösztöndíjas vagy határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatott munkatárs felvételét kívánja kezdeményezni, a  kiválasztási eljárás mellőzhető, és a  szervezeti egység vezetője a  felvételi eljárásrend szabályai szerint jár el azzal, hogy a  felvételi javaslatnak a  (3)  bekezdés a) és b)  pontjában megjelölteket is tartalmaznia kell, és a felvételi javaslatot a szervezeti egység tevékenységét irányító vezetőnek is jóvá kell hagynia. 2. A kiválasztási eljárásban résztvevők 4. § (1) A  kiválasztási eljárást a  (2) és (3)  bekezdésben meghatározott eltéréssel a  Humánerőforrás és Koordinációs Iroda folytatja le az új munkatárs felvételével érintett szervezeti egység vezetőjének bevonásával. (2) A kiválasztási eljárás lefolytatására az elnök legalább háromtagú előkészítő bizottságot hozhat létre, amelynek tagja a) a szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt munkatárs, b) a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője vagy az általa kijelölt munkatárs, és c) az elnök által kijelölt munkatárs. (3) Vezetői munkakör, valamint az  elnök által meghatározott más munkakör esetén az  elnök kiválasztási tanácsadót kérhet fel a) a kiválasztási eljárásban való közreműködésre, illetve b) meghatározott feltételek alapján a  betöltendő álláshelyre leginkább megfelelő lehetséges személyek felkutatására. 3. A kiválasztási eljárás 5. § Ha van a  Hivatalban ösztöndíjas vagy határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatott olyan munkatárs, aki az  adott szakterületen a szervezeti egységének vezetője, valamint a mentora, illetve a munkáját ellenőrző, illetve a tevékenysége fölött szakmai felügyeletet gyakorló vizsgáló véleményének figyelembevételével alkalmas lehet a betölteni kívánt munkakörre, a kiválasztási eljárást az ilyen munkatárs, illetve munkatársak körében kell lefolytatni. 6. § (1) A Hivatal kiválasztási adatbázist működtet a Hivatal munkája iránt érdeklődő álláskeresők számára. (2) A kiválasztási adatbázisba jelentkező kérelmére – adatkezelési hozzájárulás esetén – a Hivatal egy évig nyilvántartja a szakmai önéletrajzot. (3) A 5. § alapján alkalmas munkatárs hiányában a kiválasztási adatbázisban rendelkezésre álló szakmai önéletrajzokat kell áttekinteni arra vonatkozóan, hogy az abban szereplő személy szakképzettsége, iskolai végzettsége, gyakorlata és  egyéb képesítése megfelel-e a  jogszabályban, normatív utasításban az  adott munkakörre előírt alkalmazási feltételeknek. Ha a kiválasztási adatbázisban nyilvántartott személyek között van ilyen személy, a kiválasztási eljárást e személyek körében kell lefolytatni. 7. § (1) A 5. §, illetve 6. § szerinti eljárás eredménytelensége esetén az elnök dönt a kiválasztás céljából pályázat kiírásáról. (2) A pályázati kiírást vezetői munkakör esetén az elnök, egyéb esetben a főtitkár hagyja jóvá. (3) A pályázati kiírás tartalmazza a) az arról való tájékoztatást, ha kizárólag a Hivatal munkatársai pályázhatnak, b) a betöltendő munkakör leírását, c) a munkakör betöltésének feltételeit és az előnyt jelentő szempontokat, d) az illetményről és az egyéb juttatásokról szóló tájékoztatást, e) a pályázathoz csatolandó mellékleteket, és f ) a pályázati kiírás közzétételének helyéről és időpontjáról, a pályázat benyújtásának határidejéről és helyéről, valamint a pályázat elbírálásának határidejéről szóló tájékoztatást. (4) A  (3)  bekezdés e)  pontja alapján a  pályázati kiírás részeként meghatározott, pályázathoz csatolandó mellékletek között meg kell határozni legalább az alábbiakat: a) szakmai önéletrajz, b) motivációs levél, c) a  bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított, három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítvány vagy az igénylésről szóló feladóvevény, d) a  munkakör betöltése feltételeinek és az  előnyt jelentő szempontoknak való megfelelést igazoló oklevél, bizonyítvány másolata, és e) az arról szóló nyilatkozat, hogy a pályázati eljárásban részt vevő személyek megismerhetik a pályázat tartalmát, a pályázó adatait. (5) A pályázati kiírást legalább a Hivatal honlapján és legalább tíz napra kell közzétenni. (6) A  pályázat benyújtására legalább – a  pályázatnak a  Hivatal honlapján történő megjelenésétől számítva – hat munkanapot kell biztosítani. 8. § A 4.  § (3)  bekezdés b)  pontja szerinti esetben az  5–7.  § szerinti eljárás mellőzhető, a  számításba vehető jelölteket a kiválasztási tanácsadó kutatja fel és hívja meg a kiválasztási eljárásban való részvételre, amelyet e személyek körében kell lefolytatni. 9. § (1) A  kiválasztási eljárás során a  szakmai önéletrajz alapján számításba vehető jelölt személyes kompetenciáit interjú keretében kell vizsgálni. Interjú nélkül felvételre nem kerülhet sor. (2) A  kiválasztási eljárást lefolytató döntésétől függően, különösen, ha a  számításba vehető jelöltek száma indokolja, az interjút megelőzően a jelöltek elméleti és gyakorlati képességeinek felmérésére is sor kerülhet. (3) Ha a  kiválasztási eljárás során a  munkakör betöltésére legalkalmasabbnak ítélt jelölt nem felel meg a  munkakör betöltéséhez az Szmsz. 6. mellékletében előírt egyéb követelménynek, az elnök dönthet az egyéb követelménynek való megfelelés mellőzésével történő felvételről. 4. Felvételi eljárási rend 10. § (1) A  kiválasztott személyről az  új munkatárs felvételével érintett szervezeti egység vezetője – a  munkaköri leírás tervezetét is tartalmazó – felvételi javaslatot készít, amelyet a  Humánerőforrás és Koordinációs Irodához nyújt be. A Humánerőforrás és Koordinációs Iroda beszerzi a Költségvetési Iroda véleményét, ezt követően a felvételi javaslatot javaslatával együtt a  főtitkár elé terjeszti, aki támogatása esetén továbbítja azt az elnöknek. A  felvételről az elnök dönt. (2) A  felvétel a  felvételi javaslatban megjelölhető legkorábbi időpontja a  javaslat Humánerőforrás és Koordinációs Irodához történő benyújtását követő hatodik munkanap lehet. (3) A  kiválasztási eljárás eredményéről a  Humánerőforrás és Koordinációs Iroda tájékoztatja az  abban résztvevőket, valamint – ha erről pályázatában nem nyilatkozott – a sikertelen pályázatot benyújtó személy figyelmét felhívja arra, hogy kérelmére és adatkezelési hozzájárulása esetén a  Hivatal önéletrajzát nyilvántartásba veszi a  kiválasztási adatbázisban. (4) Ha a  sikertelen pályázatot benyújtó személy nem járult hozzá önéletrajzának a  kiválasztási adatbázisban történő rögzítéséhez, a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda az erről szóló nyilatkozat kézhezvételétől, illetve a pályázati eljárás lezárásától számított tizenöt napon belül visszaküldi a postai úton érkezett pályázati anyagot, az elektronikus úton érkezett pályázati anyagot pedig megsemmisíti. 11. § (1) A Humánerőforrás és Koordinációs Iroda – munkába lépése előtt – bekéri a belépő munkatárstól azokat az adatokat és iratokat, amelyeket a közszolgálati alapnyilvántartásban rögzítenie kell, és amelyek még nem állnak a rendelkezésére. Áthelyezés esetén a  Humánerőforrás és Koordinációs Iroda megkeresi az  átadó szervet a  személyi anyagok átadás-átvétele érdekében. (2) A belépő munkatárs az (1) bekezdés szerinti iratokat legkésőbb a munkába lépés napján eljuttatja a Humánerőforrás és Koordinációs Irodának. (3) Az (1) bekezdés szerinti irat valódiságát a belépő munkatárs szükség esetén az eredeti irat vagy annak hiteles másolata bemutatásával igazolja. (4) A belépő munkatárs átadja a Humánerőforrás és Koordinációs Irodának digitális igazolványképét is, és nyilatkozik annak az intraneten közzétett belső telefonkönyv céljára történő felhasználásához való hozzájárulásáról. 5. A kinevezés 12. § (1) A köztisztviselő eskütételének lebonyolítását a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda szervezi meg. (2) A  kinevezéssel egyidejűleg a  Humánerőforrás és Koordinációs Iroda – a  közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében előírtakon túl – írásban tájékoztatja a munkatársat a munka- és pihenőidről, az igazgatási szünetről, a munkatársat és a munkáltatót terhelő további kötelezettségekről, valamint a közszolgálati szabályzat elérhetőségéről. 6. Munkaköri leírás 13. § (1) A munkaköri leírást a szervezeti egység vezetője – a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda bevonásával – készíti el, és a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda útján két példányban terjeszti fel kiadmányozásra. (2) A munkaköri leírásban foglaltak megértését, annak tudomásul vételét a munkatárs, továbbá az elnök – a kinevezéssel, illetve annak elfogadásával egyidejűleg okmány aláírásával igazolja. (3) A munkaköri leírás első példányát a munkatárs, a második példányt a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda kapja meg. (4) A  munkaköri leírást a  kinevezési okmány kiadása előtt kell elkészíteni és csatolni kell a  kinevezési okmányhoz. Egyéb esetben az új munkakörbe helyezéssel egyidejűleg, a kinevezés módosításához kell csatolni az új munkaköri leírást. 7. A szervezeti beilleszkedés elősegítése 14. § (1) A belépő munkatársak szervezeti beilleszkedését a Hivatal – a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda által összeállított – orientációs kézikönyv rendelkezésre bocsátásával segíti, amely tartalmazza a Hivatal tevékenységével, működésével kapcsolatos alapvető szabályokat és tudnivalókat. (2) Ha a  Hivatalhoz két hónapon belül öt vagy több új munkatárs lép be, a  Humánerőforrás és Koordinációs Iroda a szervezeti egységek vezetőinek bevonásával a Hivatal tevékenységét, működését, kapcsolatait bemutató integrációs képzést szervez. (3) Az  ösztöndíjas foglalkoztatott és a  szakmai gyakorlatát töltő egyetemi, főiskolai hallgató (a továbbiakban együtt: mentorált) Hivatalba való beilleszkedését mentor segíti. (4) A mentor feladata, hogy a legjobb tudása szerint eljárva biztosítsa a mentorált szervezetbe való gyors beilleszkedését, segítse elő szakmai fejlődését, legyen a mentorált számára elérhető, és kérdéseire adekvát válaszokat adjon. A mentor feladata a  mentorált havonta történő értékelése és beszámolás a  mentorált szakmai előrehaladásáról a  szervezeti egység vezetője – ha a  mentori feladatokat irodavezető látja el, a  szervezeti egység tevékenységét irányító vezető – felé. (5) Mentor támogatásának igénybevételét a szervezeti egység vezetője kezdeményezi az elnöknél meghatározott időre. (6) Mentor támogatásának igénybevétele a következő esetekben és időtartamokra kötelező: a) szakmai gyakorlatát töltő egyetemi, főiskolai hallgató gyakorlati ideje alatt, b) az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíjas foglalkoztatásának időtartamára. 15. § (1) A mentornak feladatok ellátására a Hivatalban szerzett széles körű munkatapasztalattal, magas szakmai ismeretekkel és legalább jó minősítéssel rendelkező munkatárs jelölhető ki. (2) A  mentornak kijelölhető munkatársak köréről a  főtitkár – az  elnökhelyettesek véleményének kikérését követően összeállított – javaslata alapján az elnök dönt. (3) Adott mentorált támogatására a mentort – a (2) bekezdés szerinti körből, a szervezeti egység vezetőjének javaslatát is figyelembe véve – az elnök jelöli ki. (4) A mentori feladatok ellátására vonatkozó kötelezettség a kijelölés mentor általi elfogadásának napjától kezdődik. (5) A mentori feladatok ellátására vonatkozó kötelezettség megszűnik: a) a kijelölésben meghatározott idő elteltével, b) a mentor közszolgálati jogviszonyának megszűnésével, c) a  mentorált ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésével vagy szakmai gyakorlati idejének lejártával. (6) A mentori kijelölés megszüntethető: a) az elnök által indokolási kötelezettség nélkül, b) ha a mentor minősítése időközben nem felel meg az (1) bekezdés szerinti követelménynek, c) a mentor indokolt kezdeményezésére az elnök által. (7) A (2) bekezdés szerinti munkatársak évente egy alkalommal részt vesznek a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda által szervezett továbbképzésen. (8) A mentort – az  irodavezetőt és az  irodavezető-helyettest kivéve – a kijelölés időtartamára külön díjazás illeti meg, amelynek összege a hatályos illetményalap kétszerese. (9) A mentor szervezeti egységének vezetője a feladatok kiosztása során a mentor mentori feladataira figyelemmel jár el, biztosítva, hogy azok ellátása ne kerüljön veszélybe. III. fejezet Közszolgálati jogviszony tartalma 8. A munkarend, a munkaidő beosztása 16. § (1) A munkaidőt a  munkatárs egyhavi munkaidőkeretben kell teljesítse, amely a naptári hónap első napján kezdődik és  utolsó napján zárul. A  tárgyévben teljesítendő havi munkaidőkeretet a  Humánerőforrás és Koordinációs Iroda az év elején közzéteszi. (2) A távollétre eső munkaidőt a köztisztviselőre irányadó általános munkarend (a továbbiakban: általános munkarend) szerint a távollét napjára eső napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni. (3) Ha a munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló jogszabály alapján az adott napon a munkarend az általános munkarendtől eltérőn alakul, a törzsidőre az arra a napra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, amely napra irányadó munkarendet a munkáltató, munkáltatói intézkedés hiányában a jogszabály előír. 17. § (1) A munkaidő munkanapokon 7:00 és 20:00 óra között dolgozható le (a továbbiakban: rendes munkavégzési időszak) azzal, hogy a hétfőtől csütörtökig a 9:30 és 15:00 óra közötti időtartamot (a továbbiakban: törzsidő) a munkavégzési helyen munkavégzéssel kell tölteni. E  bekezdés alkalmazásában munkavégzési hely a  Hivatal épülete, a távmunkavégzés és a 21. § szerinti otthoni munkavégzés helye, valamint – ha a munkaköri feladatok ellátásához szükséges – a  Hivatal épületén kívüli külső helyszín (a továbbiakban: külső helyszín). A  külső helyszínen történő munkavégzésről és annak várható idejéről előzetesen tájékoztatni kell a szervezeti egység vezetőjét. (2) A törzsidőben való munkavégzési kötelezettségtől eltérő beosztás a kinevezésben állapítható meg. (3) Mentesül a törzsidőben való munkavégzési kötelezettség alól a munkatárs a) a munkaközi szünet idejére, és b) – az engedélyezett távollét idejére – akkor, ha alkalmi, nem munkavégzés célú távollétét a szervezeti egység vezetője a  munkatárs indokolt írásbeli kérelmére írásban engedélyezte, vagy kivételes esetben, ha  a  körülményekre tekintettel az  előzetes engedélyezés nem lehetséges, a  távollétet utólag jóváhagyta (a továbbiakban együtt: a törzsidőben való távollét engedélyezése). (4) Nem engedélyezhető a törzsidőben való távollét, ha – tekintettel annak indokára, rendszeres jellegére vagy egyéb szempontra – az engedélyezés iránti kérelem célja vagy eredménye a munkanapokra egyenlőtlen törzsidőrendszer kialakítása vagy egyébként a  törzsidőre vonatkozó szabályozás megkerülése. A  törzsidőben való távollét engedélyezéséről a  munkatárs az  írásbeli engedély továbbításával – több engedély esetén azokat összegyűjtve – legkésőbb a tárgyhónapot követő első munkában töltött napon tájékoztatja a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetőjét. A  Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője a  továbbított engedélyek alapján módosítja a  25.  § (1) bekezdése szerinti jelenléti ív adatait. (5) A 11:30 és 13:30 óra közötti legfeljebb egy óra időtartamú összefüggő nem munkavégzés célú távollét nem minősül a törzsidőben való munkavégzési kötelezettség megsértésének. Ez a rendelkezés nem érinti a munkában töltött idő elszámolására vonatkozó szabályokat. (6) A törzsidőn kívüli időszakra a munkatárs a munkaidejét – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 92. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott keretek között – maga oszthatja be, ha a szervezeti egység vezetője – legalább egy hétre előre – másként nem rendelkezik. (7) A prémiumévek programban részt vevő, továbbá a részmunkaidőben alkalmazott munkatárs mentesül a törzsidőben való munkavégzési kötelezettség alól, munkaideje beosztására a (6) bekezdést kell megfelelően alkalmazni a rendes munkavégzési időszak egészére azzal, hogy a munkaidő beosztására a Kttv. 6. § 1. pontjában meghatározott alapvető munkáltatói jogokon kívüli egyéb munkáltatói jogokat (a továbbiakban: egyéb munkáltatói jogok) gyakorló vezető jogosult. (8) A rendes munkavégzési időszakon túli munkavégzést – és ennek céljából a Hivatal épületébe való be- és kilépést – a főtitkár engedélyezi, a munkatársnak a Humánerőforrás és Koordinációs Irodán benyújtott indokolt kérelme alapján. 18. § (1) A munkatárs munkából való távolmaradása csak akkor tekinthető igazoltnak, ha a jogszabályban foglalt esetekben vagy engedély alapján mentesült a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség alól. (2) Rendkívüli távollét bekövetkezésekor a munkatárs haladéktalanul értesíti a szervezeti egység vezetőjét a távolléte okáról és várható időtartamáról, valamint – a keresőképtelenség időtartama alatt is – tájékoztatja a munka felvételének várható napjáról. Ha a munkatárs az értesítési kötelezettsége teljesítésére önhibáján kívül eső okból nem képes, azt az akadályoztatása megszűnését követő legrövidebb időn belül pótolja. (3) A munkatárs várhatóan öt munkanapot meghaladó rendkívüli távollétéről a szervezeti egység vezetője haladéktalanul írásban értesíti a Humánerőforrás és Koordinációs Irodát, amely a tárgyhavi távolléteket a tárgyhó 25-éig összesítve továbbítja a Költségvetési Irodának. (4) A táppénzes vagy orvosi igazolást a munka felvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb a tárgyhó 25-éig be kell nyújtani a Költségvetési Irodának, amely a Magyar Államkincstárnak történő adatszolgáltatással egyidejűleg a távolléti jelentést megküldi a Humánerőforrás és Koordinációs Irodának is. (5) A Kttv. 79. § f ) pontja szerinti, a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés érdekében a  munkatárs hozzátartozójának halálát nyilatkozatával igazolja. A  nyilatkozatot a  Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője a 25. § (1) bekezdése szerinti jelenléti ívhez csatolja. 9. A munkaközi szünet 19. § A Kttv. 94.  § (1)  bekezdése szerint egybefüggően biztosítandó munkaközi szünetet 11:30 és 13:30 óra között kell igénybe venni. 10. Távmunka 20. § (1) Távmunkavégzés esetén a kinevezésben meg kell határozni a Hivatal épületében munkában töltendő időszakot is. (2) A Hivatal a jogszabályban foglaltakon túl biztosítja a távmunkát végző munkatárs képzésekhez történő hozzáférését. 11. Otthoni munkavégzés 21. § (1) Az elnök, az elnökhelyettes vagy a főtitkár az irányítása alá tartozó szervezeti egység munkatársának, a Versenytanács elnöke a  Versenytanács tagjának – kérelmére – a  heti rendes munkaidőből legfeljebb heti tizenhat óra otthoni munkavégzési kedvezményt biztosíthat, ha munkavégzésének előző naptári félévre vonatkozó számszerűsíthető mutatói – így különösen a határidők betartása – terén önhibájából jelentős elmaradás nem tapasztalható. (2) Az otthoni munkavégzési kedvezmény egy naptári félévre szól azzal, hogy a feltételek fennállása esetén a következő naptári félévre is megadható. (3) Az  adott hétre tervezett otthoni munkavégzést és annak napi időtartamát annak megkezdése előtt legalább egy munkanappal be kell jelenteni a  szervezeti egység vezetőjének, versenytanácstag esetében a  Versenytanács elnökének és többi tagjának. Az otthoni munkavégzés nem eshet olyan versenytanácsi tárgyalás, előre bejelentett egyeztetés vagy értekezlet idejére, amelyen a munkatárs részvétele kötelező. (4) Az otthoni munkavégzés során a munkatársnak telefonon és e-mailen elérhetőnek kell lennie. (5) A fel nem használt heti otthoni munkavégzési kedvezmény a következő hétre nem vihető át. (6) Az otthoni munkavégzés kedvezményét az azt biztosító vezető bármikor visszavonhatja, ha az érintett munkatárs az otthoni munkavégzés előzetes bejelentésére és az elérhetőség biztosítására vonatkozó szabályokat megszegi, ha feladataival előzetesen ki nem mentett jelentős késedelembe esik, vagy ha munkaszervezési, ügyelosztási szempontból arra egyébként szükség van. 12. Igazgatási szünet 22. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 33/B.  §-a szerinti igazgatási szünet időszaka alatt az  esedékessége évében ki nem adott szabadság teljes egésze kiadható. 13. Be- és kilépés dokumentálása, a munkaidő nyilvántartása 23. § (1) A  Hivatalban vagy külső helyszínen munkában töltött idő nyilvántartására elektronikus beléptető- és munkaidőnyilvántartó rendszer szolgál. (2) A  Hivatalba be- és a  Hivatalból történő kilépéskor a  munkatárs a  belépőkártyáját a  recepción, a  Hivatal épületét a Kálmán Imre utcai épülettel összekötő félemeleti átjárónál, vagy – ha a munkavégzés helye az Ügyfélszolgálati Iroda vagy a könyvtár – e munkaterület bejáratánál lévő beléptető terminálnál elhelyezett kártyaleolvasón leolvastatja. (3) Az alábbi okokból történő kilépéskor a recepción és az Ügyfélszolgálati Iroda, illetve a könyvtár bejáratánál elhelyezett külön konzol használatával meg kell adni a kilépés, illetve a távollét okát az alábbiak szerint: a) „megh./tárgy.”: a  meghallgatókban vagy a  konferenciateremben történő munkavégzés vagy hivatali rendezvényen való részvétel, b) „külső munka”: külső helyszínen történő adott napon belüli munkavégzés vagy munkavégzés alóli mentesülés, ha az kizárólag a munkanap egy részét érinti, c) „kiküld./kirend.”: a kilépést követő napon kiküldetés vagy a munkavégzés alóli mentesülés, ha az a munkanap egészét érinti, d) „távmunka”: az erre jogosult munkatárs távmunkavégzése, e) „csúsztatás”: munkaidő-kedvezmény, f ) „spec. külső m.”: otthoni munkavégzés, g) „szabadság”: rendes vagy – harminc napot meg nem haladó – fizetés nélküli szabadság, h) „beteg/táppénz”: betegszabadság vagy táppénz. (4) Ha a kilépésre nem a (3) bekezdés szerinti okokból kerül sor, a konzolt nem kell használni. (5) A  kilépést követő első belépés alkalmával a  beléptető- és munkaidő-nyilvántartó rendszer automatikusan rögzíti a megjelölt okból történő távollét végét azzal, hogy ha a (3) bekezdés szerinti távollétet követő első belépés a kilépést követő valamely más napra esik, a  távollét időtartamát a  távolléttel érintett munkanapra irányadó általános munkarend – eltérő beosztásban dolgozó munkatárs esetében az adott napra irányadó beosztás – szerint a munkaidő kezdetére és végére vonatkozó szabályok figyelembevételével kell kiszámítani. (6) Ha az adott napon a munkavégzés távolléttel kezdődik, a) a (3) bekezdés a), b), e), illetve f ) pontja szerinti esetben a konzol megfelelő gombjának, b) a (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a konzol (3) bekezdés b) pontja szerinti gombjának a Hivatalba történő belépéskor történő használatával a  beléptető- és munkaidő-nyilvántartó rendszer a  belépés napjára irányadó általános munkarend – eltérő beosztásban dolgozó munkatárs esetében az adott napra irányadó beosztás – szerinti munkaidő kezdő időpontjától a belépés időpontjáig eltelt időt a megjelölt okból való eltávozásként veszi figyelembe. (7) Az adott munkanapon a munkavégzés kezdő és legutolsó időpontja közötti, a munkatársnak – az adott munkanapon munkában töltött időtartamként regisztrált időtartam alapján – járó munkaközi szünet időtartamát meg nem haladó, nem munkavégzés célú távollét időtartamát a  munkában töltött időhöz hozzá kell számolni, és az  nem minősül a törzsidőben való munkavégzési kötelezettség megsértésének. 24. § (1) Az Informatikai és Iratirányítási Iroda minden hét első munkanapján eljuttatja a beléptető- és munkaidő-nyilvántartó rendszerben az előző hétre vonatkozóan rögzített adatokat a) az adott szervezeti egységen dolgozó munkatársakra vonatkozóan a szervezeti egység vezetőjének, és b) – rá vonatkozóan – a munkatársnak. (2) A munkatárs a megküldött adatokat ellenőrzi, és eltérés esetén a lehető legrövidebb időn belül írásban tájékoztatja az  Informatikai és Iratirányítási Iroda munkaidő-nyilvántartó rendszert kezelő munkatársát – és egyidejűleg a szervezeti egységének vezetőjét – az általa helyesnek tartott adatokról, – ha ismert – az eltérés okáról, a konzolon kilépéskor előre nem jelzett távollétről és annak okáról. (3) Ha az eltérés nem vitatottan a konzol téves használata vagy egyéb tévedés eredményeként, illetve azért jelentkezett, mert a távollét előre nem volt ismert, az Informatikai és Iratirányítási Iroda munkaidő-nyilvántartó rendszert kezelő munkatársa módosítja a  munkaidő-nyilvántartó rendszerben rögzített adatokat, és erről írásban tájékoztatja a munkatársat és a munkatárs szervezeti egységének vezetőjét. A napi munkaidő kezdetére és végére vonatkozó, továbbá a téves adatbevitelből eredő eltéréseken kívüli módosítást az Informatikai és Iratirányítási Iroda munkaidőnyilvántartó rendszert kezelő munkatársa csak a  munkatárs szervezeti egységének vezetője által jóváhagyott, indokolt írásbeli kérelem alapján hajthatja végre, amelyet a  Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetőjének is továbbítani kell. (4) A  havi jelenléti adatokat a  Humánerőforrás és Koordinációs Iroda ellenőrzi, egyezteti, szükség esetén javítja, és a tárgyhót követő hónap 15. napjáig igazolás céljából megküldi a szervezeti egységnek az egyéni havi jelenléti íveket. 25. § (1) Az egyéni havi jelenléti ív (a továbbiakban: jelenléti ív) tartalmazza a napi munkában töltött idő nyilvántartását és a havi munkaidő-kerettel kapcsolatos adatokat. A jelenléti ív adatainak valódiságát a munkatárs és a szervezeti egység vezetője aláírásával igazolja. (2) A munkatárs a jelenléti ív aláírásával egyidejűleg köteles indokolni, ha az egyéni havi jelenléti ív adatai alapján a) a  törzsidőtől való eltérés tartama összesítve – ide nem értve a  törzsidőtől való engedélyezett eltérés időtartamát – az egy órát meghaladja, b) a  tárgyhónapra megállapított teljesítendő munkaidőhöz képest a  munkaidőhiány tartama az  egy órát meghaladja, c) a konzolon jelzett okból való távollét időtartama meghaladja az engedélyezett vagy elrendelt időtartamot. (3) Ha a  munkatárs a  (2)  bekezdés szerinti indokolási kötelezettségét elmulasztja vagy a  szervezeti egység vezetője az  indokolást nem fogadja el, a  szervezeti egység vezetője tájékoztatja az  elnököt a  munkaidőivel kapcsolatos követelmények megsértéséről, illetve az  álláspontjáról, ennek keretében arról, hogy a  munkaidőivel kapcsolatos követelmények megsértését fegyelmi vétségnek tartja-e. (4) A  (3)  bekezdés szerinti esetről a  szervezeti egység vezetője tájékoztatja az  egyéb munkáltatói jogokat gyakorló vezetőt is, aki munkaidőhiány esetén intézkedik a Költségvetési Iroda felé a munkaidőhiánynak megfelelő időarányos illetménynek a munkatárs következő havi illetményéből történő levonásáról. (5) Az aláírt jelenléti ívet a tárgyhót követő hónap végéig a Humánerőforrás és Koordinációs Irodára kell leadni, amely havi bontásban tárolja azokat. 26. § (1) A  beléptető- és munkaidő-nyilvántartó rendszer, illetve a  jelenléti ívek felhasználásával Humánerőforrás és Koordinációs Iroda ellátja a  Kttv. 115.  §-ában, illetve az  Mt. 134.  §-ában előírt nyilvántartási kötelezettséggel összefüggő feladatokat. E körben – a jelenléti ívekben foglalt adatokon túl – nyilvántartja a) a  munkatársat az  adott évben megillető rendes és pótszabadságot, valamint a  tárgyévben igénybe vett szabadságát, b) a munkatársnak járó és az igénybevett munkaidő-kedvezményeket, c) a munkatárs betegszabadságát, táppénzét, d) a  munkatárs harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadságát, kiküldetését, kirendelését, tartós külszolgálatát. (2) A  Humánerőforrás és Koordinációs Iroda a  nyilvántartásból kérésre adatot szolgáltat a  munkatárs tekintetében a munkáltatói jogokat gyakorló vezetőnek, valamint – a rá vonatkozó adatokról – a munkatársnak. 27. § A Humánerőforrás és Koordinációs Iroda folyamatosan nyomon követi a  munkaidőkeret kitöltését és a  munkaidő beosztását, és haladéktalanul jelzi a  szervezeti egység vezetőjének és az  egyéb munkáltatói jogokat gyakorló vezetőnek, valamint az érintett munkatársnak, ha a 17. § (6) bekezdése szerinti beosztás nem felel meg a jogszabályban vagy az ebben az utasításban foglaltaknak. 14. A rendes szabadság kiadása és nyilvántartása 28. § (1) A tárgyévre járó szabadságnapok számát a tárgyév január 31-éig – év közben belépő munkatárs esetén a munkába álláskor – a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda állapítja meg, és közli a munkatárssal, valamint a szervezeti egység vezetőjével. (2) Az éves szabadságolási terv összeállítása érdekében a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda a tárgyév január 31-éig eljuttatja a szervezeti egységek vezetőinek az ehhez szükséges – a tárgyévben a munkanapokat érintő változásokat és az igazgatási szünetet is tartalmazó – táblázatot. (3) A  szervezeti egység vezetője a  szervezeti egység vonatkozásában elkészíti és a  tárgyév február 10-éig az  egyéb munkáltatói jogokat gyakorló vezetőnek jóváhagyásra felterjeszti az  éves szabadságolási tervet, aki azt a  tárgyév február 28-áig hagyja jóvá. (4) A  jóváhagyott szabadságolási tervet a  szervezeti egység vezetője megküldi a  Humánerőforrás és Koordinációs Irodának, amely összeállítja a Hivatal éves szabadságolási tervét. (5) A  szabadság kiadásának időpontját – a  szervezeti egység vezetőjének előzetes tájékoztatása mellett – az  egyéb munkáltatói jogokat gyakorló vezető határozza meg. (6) Az igénybevett szabadságot a szervezeti egység erre kijelölt munkatársa tartja nyilván, és a szabadság-nyilvántartó lapot a  tárgyhót követő hónap 5-éig átadja a  Humánerőforrás és Koordinációs Irodának, amely összesíti a  Hivatal munkatársainak szabadság-nyilvántartását. 15. Fizetés nélküli szabadság igénybevétele, illetve engedélyezése 29. § (1) A  jogszabály alapján alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadság iránti igényt a  Humánerőforrás és Koordinációs Irodánál kell bejelenteni. (2) A  jogszabály alapján alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadság iránti igényt, valamint a  folyamatban lévő fizetés nélküli szabadság meghosszabbítására vonatkozó igényt a főtitkár hagyja jóvá. 30. § (1) A 29. § hatálya alá nem tartozó fizetés nélküli szabadság iránti kérelmet a Humánerőforrás és Koordinációs Irodánál kell írásban előterjeszteni, amely a kérelemmel kapcsolatban beszerzi a munkatárs szervezeti egysége vezetőjének véleményét. (2) A  kérelemről a  főtitkár javaslata alapján az  elnök dönt mérlegelési jogkörben. A  döntésről a  Humánerőforrás és Koordinációs Iroda tájékoztatja az érintett munkatársat, a szervezeti egység vezetőjét és a Költségvetési Irodát. 16. A munkatársak képzése 31. § (1) Az  elnök a  főtitkár javaslata alapján a  tárgyév február 28-áig meghatározza a  Hivatal éves képzési tervét (a továbbiakban: képzési terv). (2) A  képzési tervre vonatkozó javaslatot a  Humánerőforrás és Koordinációs Iroda készíti elő a  szervezeti egységek vezetőinek javaslatai, a  teljesítményértékelések során feltárt fejlesztendő kompetenciák, valamint a  költségvetési keretek figyelembevételével, és azt legkésőbb a tárgyév február 15-éig a főtitkár elé terjeszti. (3) Az éves képzési terv tartalmazza a) a jogszabályban vagy normatív utasításban meghatározott kötelező képzést, továbbképzést, valamint b) a  tárgyévet megelőző évre vonatkozó teljesítményértékelések megállapításai alapján az  adott munkakört betöltő munkatárs munkaköréhez szükséges egyéni ismeretek és kompetenciák fejlesztését célzó, valamint – ha előre tervezhető – a munkaköri feladatok ellátásához szükséges szaktudás megőrzése, fejlesztése érdekében indokolt képzéseket. (4) Az éves képzési tervben fel kell tüntetni az egyes képzések várható költségét is. (5) A munkatárs a képzési terv összeállítása, a költségvetésben a képzésre fordítható keretösszeg tervezése érdekében a  szervezeti egység vezetője útján jelezheti a  (3)  bekezdés szerinti képzésen, továbbképzésen, konferencián való részvételi szándékát a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda felé. (6) Ha egy képzési tárgykörben a  részvételre kötelezettek vagy az  igények száma alapján belső munkahelyi képzés szervezése hatékonyabb, a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda a Költségvetési Iroda bevonásával javaslatot készít erre vonatkozóan. 32. § (1) A munkatárs legkésőbb a képzésre történő jelentkezést megelőző tizenöt nappal a szervezeti egység vezetője útján a  Humánerőforrás és Koordinációs Irodán benyújtott kérelemben kérheti a  munkaidőt érintő, nem kötelező iskolarendszerű képzésben való részvételének engedélyezését, egyúttal – az 51. §-ban és az 54. §-ban meghatározottak szerint – kérheti a munkavégzés alóli tanulmányi célú mentesítés biztosítását, illetve a képzési költségek megtérítését. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemről a főtitkár javaslatára az elnök dönt az alábbi szempontok figyelembevételével: a) a Hivatal szakemberszükséglete, utánpótlási terve, b) a munkatárs meglévő képesítése, c) a munkatárs által megszerezni kívánt képesítés jellege, d) a munkatárs munkavégzésének minősége, teljesítményértékelésének eredménye, e) a Hivatalban, illetve az érintett szervezeti egységen már tanulmányokat folytatók száma, valamint f ) költségvetési lehetőségek. 33. § (1) Az elnök meghatározza azon rendszeresen ismétlődő külföldi képzések körét, amelyek a Hivatal tevékenységéhez kapcsolódó új ismeret megszerzését vagy gyakorlat elsajátítását célozzák, és amelyeken a munkatársak részvétele hozzájárul a Hivatal feladat- és hatáskörének ellátásához, szakmai tevékenységének támogatásához. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti külföldi képzésen részt vevő munkatársak körét nyílt pályázat útján kell meghatározni. A pályázatot – ideértve a pályázati feltételeket és a bírálati szempontokat is – a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda készíti elő, és a Tudásmenedzsment Munkacsoport hagyja jóvá. (3) Nem nyújthat be pályázatot az a munkatárs, a) aki próbaidejét tölti, b) aki a tárgyévet megelőző évben azonos képzésen vett részt, c) aki a tárgyévet megelőző évben fegyelmi büntetésben részesült, d) akinek a külföldi képzésen való részvételét – kompetenciaszintjét, karriertervét figyelembe véve, a motivációs szempontokat mérlegelve – szervezeti egységének vezetője a tárgyévben nem támogatja. (4) A tárgyévre vonatkozóan legalább egy pályázatot kell kiírni. A pályázat elkészítésére és benyújtására legalább tizenöt napos határidőt kell biztosítani. (5) A külföldi képzésen való részvételről az elnök dönt, legkésőbb a pályázat benyújtási határidejét követő tizenöt napon belül. A  külföldi képzésen való részvétel érdekében kötelezettségvállalás csak az  elnök döntését követően kezdeményezhető. (6) A  külföldi képzésen történő részvétel tervezésére – ideértve a  becsült költségek felmérését is –, elrendelésére, és a  képzésen való részvételhez kapcsolódó ideiglenes külföldi kiküldetésre egyebekben az  ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló normatív utasítást kell alkalmazni. 34. § A 32.  § (1)  bekezdése és a  33.  § (1)  bekezdése hatálya alá nem tartozó, iskolarendszeren kívüli, nem kötelező ismeretbővítő vagy -fenntartó képzésben való részvételt a  szervezeti egység tevékenységét irányító vezető, az elnökhelyettesek és a főtitkár tekintetében az elnök engedélyezi. IV. fejezet A közszolgálati jogviszony megszüntetése esetén követendő eljárás 17. A munkakör átadás-átvételének szabályai 35. § (1) Közszolgálati jogviszonyának megszűnése esetén a  munkatárs – a  Versenytanács szervezeti és működési szabályzatában meghatározott eltéréssel – munkaköri feladatait és az azok ellátásával összefüggő információkat és iratokat – ideértve az elektronikus adathordozón tárolt adatokat –, valamint a folyamatban lévő ügyeket átadás-átvételi eljárás keretében átadja a  szervezeti egység vezetője által – vezetői munkakört betöltő munkatárs esetében a szervezeti egység tevékenységét irányító vezető által – kijelölt átvevő munkatársnak. A munkatárs nevére iktatott véglegesen elintézett ügyiratokat irattározni kell. (2) A  munkakör átadás-átvételét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet az  átadó és az  átvevő munkatárs, valamint a szervezeti egység vezetője – vezetői munkakört betöltő munkatárs esetében a szervezeti egység tevékenységét irányító vezető – ír alá. (3) A jegyzőkönyv három eredeti példányban készül, amelyből egy példányt az átvevő, egy példányt az átadó munkatárs, egy példányt pedig a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda kap. (4) E § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a munkatárs belső áthelyezése vagy új munkakörbe helyezése esetén, valamint harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevételét vagy előre tervezhető tartós távollétet megelőzően is. 18. Elszámolás 36. § (1) A munkakör átadás-átvételi eljárást követően a munkatárs a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda által rendelkezésére bocsátott elszámolólapon megjelölt szervezeti egységeknél elszámol a  Hivatal tulajdonát képező, személyes használatában lévő eszközökkel, igazolványokkal, – a 35. § (1) bekezdése szerinti iratokon kívüli – egyéb iratokkal, tárgyévi szabadságával, az igazolt és igazolatlan távolléttel, valamint a részére biztosított juttatásokkal. (2) Az  elszámolólapon megjelölt szervezeti egység munkatársa az  elszámolólap megfelelő rovatának kitöltésével és aláírásával igazolja az  átvétel tényét, azt, hogy tartozás nem áll fenn, illetve rendezetlen tartozás esetén az elszámolólapra rávezeti a tartozás összegét, jogcímét, valamint a tartozás rendezése iránt megtett intézkedést. (3) Az  elszámolást úgy kell lefolytatni, hogy az  elszámolólap legkésőbb az  utolsó munkában töltött napot megelőző ötödik munkanapon lezárható legyen. (4) A kitöltött elszámolólapot a Humánerőforrás és Koordinációs Irodán kell leadni, amely az elszámolás rendezettsége esetén felterjeszti azt a főtitkár útján az elnöknek jóváhagyásra. (5) A  jóváhagyott elszámolólap egy-egy másolati példányát a  Humánerőforrás és Koordinációs Iroda eljuttatja a munkatársnak, a Magyar Államkincstárnak és a Költségvetési Irodának, az eredeti elszámolólapot pedig a személyi anyagban helyezi el. V. fejezet A munkatársaknak biztosítható juttatások és a helyettesítési díj 19. Közös szabályok 37. § (1) A Humánerőforrás és Koordinációs Iroda figyelemmel kíséri a nyugállományú munkatárs szociális helyzetét, és ha valamely juttatás megállapítását látja indokoltnak, jelzi ezt a főtitkárnak. (2) Az egyes juttatásokat és a helyettesítési díjat terhelő közterhek bevallásáról és megfizetéséről a Költségvetési Iroda gondoskodik. 38. § A Tpvt. 43/A.  § (3)  bekezdésére figyelemmel a  munkatársaknak adható normatív jutalmak és céljuttatás vagy projektprémium együttes mértéke a  költségvetési évben összesen a  jogszabály szerinti illetmények, munkabérek eredeti előirányzatának legfeljebb 50%-a lehet. 20. Vizsgálói pótlék 39. § (1) A Tpvt. 42/C. § (5) bekezdése alapján vizsgálói pótlékra jogosult az Szmsz. 5. mellékletében meghatározott vizsgálói munkakörben foglalkoztatott munkatárs, ha a  munkakör szempontjából releváns szakterületen szerzett legalább kétéves szakmai tapasztalattal rendelkezik. (2) A munkakör szempontjából releváns szakterületen szerzett szakmai tapasztalatnak minősül a) a vizsgálói munkakörben szerzett szakmai tapasztalat, valamint b) a  nem vizsgálói munkakörben vagy a  Hivatalon kívül szerzett, egy adott szakterülettel, ágazattal vagy jogterülettel kapcsolatos speciális elméleti vagy gyakorlati tudás, amelyre az  adott munkakör ellátáshoz szükség van. (3) Az  (1)  bekezdésében előírt szakmai tapasztalat meglétét a  Humánerőforrás és Koordinációs Iroda a  munkatárs személyi anyagában rendelkezésre álló és a munkatárs által benyújtott, a személyi anyag részévé tett iratok alapján, a szervezeti egység vezetőjével egyeztetve állapítja meg. (4) A vizsgálói pótlék mértéke a köztisztviselő besorolása szerinti alapilletményének 30%-a. (5) Az illetmény összegének törvényben meghatározott korlátai között a vizsgálói pótlékra jogosult munkatárs számára is megállapítható személyi illetmény vagy alapilletmény-eltérítés. 40. § Ha a vizsgáló nem rendelkezik a 39. § (1) bekezdésében előírt szakmai tapasztalattal, munkáját korlátozott önállósággal végzi: azt a szervezeti egység ügyrendjében meghatározott módon vezetői munkakört betöltő vagy vizsgálói pótlékra jogosult vizsgáló ellenőrzi, és tevékenysége fölött a  szervezeti egység ügyrendjében meghatározott tartalommal szakmai felügyeletet gyakorol. 21. Lakásépítést, lakásvásárlást, lakáskorszerűsítést támogató kamatmentes munkáltatói kölcsön 41. § (1) A Hivatal a munkatársak lakásépítése, lakásvásárlása vagy lakáskorszerűsítése érdekében kamatmentes munkáltatói kölcsönt (a továbbiakban: munkáltatói kölcsön) nyújt az  erre a  célra fenntartott lakásépítési alapszámláján rendelkezésre álló keretösszeg erejéig. Ha az alapszámlán rendelkezésre álló keretösszeg év közben kimerül, további munkáltatói kölcsön adott évben nem nyújtható. (2) A munkáltatói kölcsön írásbeli kérelemre annak a munkatársnak nyújtható, aki a) több mint egy éve a Hivatal alkalmazásában áll, és kinevezése határozatlan időre szól, b) nem áll fegyelmi vagy etikai büntetés hatálya alatt, c) belföldön fekvő és részben vagy egészben a tulajdonát képező, illetve részben vagy egészben a tulajdonába kerülő, saját lakhatását szolgáló lakást kíván építeni, vásárolni, korszerűsíteni, d) vállalja, hogy viseli a munkáltatói kölcsön kezelésének költségeit, valamint az azzal kapcsolatosan felmerülő egyéb költségeket, és e) hozzájárul ahhoz, hogy az  építeni, vásárolni, korszerűsíteni kívánt lakásra a  munkáltatói kölcsön visszafizetésének biztosítására jelzálogjog kerüljön bejegyzésre. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel teljesülése érdekében, ha a munkatárs ellen fegyelmi vagy etikai eljárás folyik, a munkáltatói kölcsön iránti kérelem elbírálását a fegyelmi vagy etikai eljárás befejezéséig fel kell függeszteni. (4) Munkáltatói kölcsönben részesülhet a fizetés nélküli szabadságon lévő munkatárs is. (5) E rendelkezés alkalmazásában a) lakás építésének minősül a  lakás bővítése is legalább egy önálló lakószoba erejéig, ideértve a  tetőtér beépítését is, b) lakás vásárlásának minősül a lakás cseréje is, c) lakáskorszerűsítésnek minősül a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott lakáskorszerűsítés. (6) Nem adható kölcsön a) garázs, nyaraló építéséhez, vásárlásához vagy korszerűsítéséhez, b) azon munkatársnak, aki már rendelkezik munkáltatói kölcsönnel, és azt az igénylés leadásáig még nem fizette vissza, c) azon munkatársnak, akinél a  munkáltatói kölcsön visszafizetésének biztosítása érdekében a  jelzálogjog bejegyzésére szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értéke nem nyújt teljes fedezetet az  igényelt munkáltatói kölcsön összegére. (7) A munkáltatói kölcsön mértéke legfeljebb hárommillió forint, visszafizetésének futamideje legfeljebb öt év. (8) A  munkáltatói kölcsön kezelésének költségeiről, valamint az  azzal kapcsolatban felmerülő egyéb költségekről –  lakásépítési alapszámlát vezető pénzintézet tájékoztatása alapján – a  Humánerőforrás és Koordinációs Iroda ad tájékoztatást. 42. § (1) A munkáltatói kölcsön iránti kérelemhez csatolni kell a) lakásépítés és lakáskorszerűsítés esetén három hónapnál nem régebbi tulajdonilap-másolatot, b) lakásépítés, engedélyköteles lakáskorszerűsítés esetén a jogerős építési engedély eredeti példányát, c) lakásvásárlás esetén – a munkáltatói kölcsön igénybevételét is rögzítő – adásvételi szerződés vagy előszerződés eredeti példányát vagy hitelesített másolatát, d) lakásépítés, lakáskorszerűsítés esetén a műszaki dokumentációt és a költségvetést, e) ha a munkáltatói kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlanon már más jogosultnak jelzálogjoga áll fenn vagy ennek bejegyzése folyamatban van, az  ingatlan hitelbiztosítéki értékének megállapítását tartalmazó dokumentum másolatát. (2) A  munkáltatói kölcsön iránti kérelmet a  Humánerőforrás és Koordinációs Irodánál kell benyújtani, amely a  Költségvetési  Iroda bevonásával megvizsgálja annak teljesíthetőségét, és véleményével együtt felterjeszti azt a főtitkárnak. (3) A munkáltatói kölcsön odaítéléséről és annak mértékéről a főtitkár javaslatára az elnök dönt. (4) A  munkáltatói kölcsönről a  munkatárs és a  Hivatal képviseletében a  főtitkár szerződést köt. A  Hivatal lakásépítési alapszámlájáról a számlavezető pénzintézet folyósítja a szerződésben meghatározottak szerint az ott meghatározott összeget. (5) A folyósított munkáltatói kölcsönökről a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda nyilvántartást vezet. 43. § (1) A munkáltatói kölcsönt havi egyenlő részletekben, banki átutalással kell visszafizetni. (2) A  munkáltatói kölcsön törlesztését a  munkatárs írásbeli kérelmére az  elnök mérlegelési jogkörében különös méltánylást érdemlő esetben felfüggesztheti az alábbiak szerint: a) súlyos betegség idején a táppénzes állomány idejére és az azt követő egy hónapra, b) gyermek születése esetén a szülést követő egy évre, c) üzemi baleset esetén a hatvan napot meghaladó táppénzes állomány idejére és az azt követő hatvan napra, d) egyéb előre nem látott, a  munkatárs személyes körülményeiben bekövetkezett súlyos körülményre figyelemmel, a körülmények által indokolt időtartamra, e) átszervezés miatti felmentés esetén az álláskeresési járadék folyósításának időtartamára. (3) A  munkatárs a  fennálló kölcsöntartozását a  szerződésben vállalt teljesítési határidő előtt egy összegben is visszafizetheti. Az  előtörlesztési szándékot a  Humánerőforrás és Koordinációs Irodának be kell jelenteni, amely tájékoztatja arról a  Költségvetési Irodát. A  Költségvetési Iroda értesíti a  Hivatal lakásépítési alapszámláját vezető pénzintézetet. 44. § (1) A  Hivatal a  ki nem egyenlített munkáltatói kölcsön megfizetését egy összegben követelheti, ha a  munkatárs a szerződés alapján rá háruló kötelezettségét nem teljesítette. (2) A  munkáltatói kölcsön visszakövetelése esetén a  Hivatalt a  visszakövetelt összeg után a  Polgári Törvénykönyvben meghatározott késedelmi kamat illeti meg a visszakövetelésre irányuló nyilatkozat munkatárs általi kézhezvételének időpontjától kezdődően. (3) A munkáltatói kölcsön visszaköveteléséről a Költségvetési Iroda értesíti a Hivatal lakásépítési alapszámláját vezető pénzintézetet. 45. § (1) Munkáltatói kölcsönben részesített munkatárs határozott idejű áthelyezéséhez a  Hivatal csak abban az  esetben járul  hozzá, ha az  átvevő szerv átvállalja a  még fennálló kölcsöntartozást. Végleges áthelyezés esetén a  Hivatal – a munkatárs tájékoztatása mellett – kezdeményezi az átvevő szervnél a még fennálló kölcsöntartozás átvállalását. (2) Az  átvevő szerv általi átvállalásra vonatkozó megállapodás hiányában a  kölcsön visszafizetése egy összegben a Gazdasági Versenyhivatalnál töltött utolsó napon válik esedékessé. (3) A  Hivatal részéről történő felmentés vagy hivatalvesztés megállapítása esetén a  munkáltatói kölcsön még ki nem egyenlített része egy összegben válik esedékessé, kivéve, ha az  új munkáltatóval a  még fennálló kölcsöntartozás átvállalására vonatkozóan megállapodás jött létre. (4) A közszolgálati jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a munkáltatói kölcsön még ki nem egyenlített részének visszafizetési módjáról is meg kell állapodni. (5) Ha a  tartozás egy összegben válik esedékessé, annak megfizetésére vonatkozóan a  munkatárs részletfizetési kedvezményt kérhet, aminek havi összege nem lehet kevesebb az  eredeti havi törlesztőrészlet háromszorosánál. A részletfizetés engedélyezéséről a főtitkár javaslata alapján az elnök dönt. 22. Gyermekszületés esetén nyújtott egyösszegű támogatás 46. § (1) A munkatársat – ha a próbaideje már eltelt – gyermekének megszületésekor bruttó 80 000 Ft egyösszegű támogatás illeti meg. (2) A gyermekszületés esetén nyújtott egyösszegű támogatás iránti igényhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát. (3) Az  igényt a  Humánerőforrás és Koordinációs Irodánál kell benyújtani. A  feltételek meglétét a  Humánerőforrás és Koordinációs Iroda igazolja a Költségvetési Iroda felé, amely intézkedik a kifizetés érdekében. 23. Rendkívüli szociális segély 47. § (1) Rendkívüli szociális segély nyújtható kérelmére annak a nehéz anyagi, szociális helyzetben lévő munkatársnak, aki a) legalább hat hónapja a Hivatal alkalmazásában áll, és b) családjában az  egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a  mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, egyedülálló esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosát. (2) Különös méltánylást érdemlő esetben rendkívüli szociális segély nyújtható a) abban az  esetben is, ha az  egy főre eső nettó jövedelem az  (1)  bekezdésben meghatározott mértéket meghaladja, b) hosszan tartó, legalább két hónap – gyermekét egyedül nevelő munkatárs esetében legalább egy hónap – egybefüggő időtartamú betegállomány esetén, c) nagyobb kiadással járó rendkívüli, hátrányos következményekkel járó eseménynél a  máshonnan meg nem térülő kiadásokra, d) megélhetést veszélyeztető nagyobb, a munkatárs nettó illetményének legalább egyharmadát elérő egyszeri kiadás esetén. (3) Rendkívüli szociális segély nyújtható annak a  Hivataltól nyugdíjba vonult, nehéz anyagi, szociális helyzetben lévő munkatársnak is adható, aki megfelel az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételnek. (4) A rendkívüli szociális segély összege legfeljebb az illetményalap háromszorosáig terjedhet. (5) Egy munkatárs évente legfeljebb két alkalommal kaphat rendkívüli szociális segélyt. 48. § (1) A rendkívüli szociális segély iránti kérelmet a Humánerőforrás és Koordinációs Irodánál kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a  háztartásban élő családtag jövedelemigazolását is. Ha a  családtagnak nincs jövedelemigazolás kiállítására jogosult munkáltatója, a jövedelméről a kérelmező nyilatkozik. (2) A Humánerőforrás és Koordinációs Iroda a Költségvetési Iroda bevonásával megvizsgálja a rendkívüli szociális segély személyi, tárgyi feltételeinek fennállását, és javaslatot tesz a  főtitkárnak a  kérelem támogatására és a  támogatás mértékére, vagy a kérelem elutasítására vonatkozóan. (3) A kérelem elbírálásáról a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda előterjesztése alapján főtitkár javaslatára az elnök dönt. (4) A  rendkívüli szociális segély kifizetéséről a  Költségvetési Iroda gondoskodik. A  kifizetésről és támogatásról a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda nyilvántartást vezet. 24. Illetményelőleg 49. § (1) Illetményelőlegben részesülhet – évente legfeljebb egyszer – a munkatárs, ha a) határozatlan idejű kinevezéssel vagy legalább hat hónapja határozott idejű kinevezéssel rendelkezik, és kinevezése a folyósítás várható időpontját követően hat hónapnál hosszabb időtartamra szól, és b) írásban hozzájárul ahhoz, hogy az  illetményelőleg összegét a  Hivatal a  központi illetményszámfejtés útján a havi illetményéből levonja. (2) Nem részesülhet illetményelőlegben a  munkatárs próbaideje, felmentési, lemondási ideje, valamint közszolgálati jogviszonya felfüggesztésének ideje alatt, továbbá ha a  Hivatallal szemben bármilyen jogcímen meg nem fizetett lejárt tartozása vagy még vissza nem fizetett illetményelőlege van. (3) Illetményelőlegként egyszerre legfeljebb a  folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszöröse nyújtható, azzal, hogy az illetményelőleg összegét úgy kell megállapítani, hogy a visszafizetés érdekében a havi nettó illetményből levonásra kerülő összeg az egyéb levonásokkal együtt ne haladja meg a nettó illetmény 33%-át. (4) Az  illetményelőleg havonta egyenlő részletekben kerül a  munkatárs illetményéből levonásra. Az  illetményelőleg visszafizetésének időtartama legfeljebb hat hónap. (5) Ha az illetményelőleget – a munkatárs közszolgálati jogviszonyának megszűnése, harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevétele, harminc napot meghaladó tartós keresőképtelensége miatt vagy egyéb okból – várhatóan nem lehet a munkatárs további illetményéből a (4) bekezdés szerint levonni, fennmaradó illetményelőlegtartozását a munkatárs egy összegben fizeti vissza, elszámolásakor, harminc napot meghaladó tartós távollét esetén pedig úgy, hogy a visszafizetés a (4) bekezdés szerint hat hónapon belül megtörténjen. 50. § (1) Az illetményelőleg iránti kérelmet a Humánerőforrás és Koordinációs Irodánál kell benyújtani, amely a Költségvetési Iroda bevonásával megvizsgálja és igazolja a jogszabályban és a 49. §-ban előírt feltételek teljesülését. (2) Az illetményelőleg kifizetését a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda előterjesztése alapján a főtitkár engedélyezi. (3) Az illetményelőleg visszafizetésének nyilvántartását a Költségvetési Iroda végzi. 25. A munkatársak képzésének támogatása 51. § (1) A próbaidő alatt nem álló munkatárs – szervezeti egysége vezetőjének támogatása esetén – kérheti, hogy a Hivatal részben vagy egészben térítse meg a munkaköre magasabb szintű ellátásához indokolt, nem kötelező képzésének költségét, illetve biztosítson részére a képzésben történő részvételhez fizetett munkaidő-kedvezményt. (2) A Hivatal az elszámolható költségek között a tandíj, vizsgadíj, szállás- és útiköltség megtérítését vállalhatja. 52. § (1) Iskolarendszerű képzés esetén a  kérelmet a  Humánerőforrás és Koordinációs Irodánál kell benyújtani, amely a  Költségvetési Iroda bevonásával véleményezi azt. A  kérelemről a  Humánerőforrás és Koordinációs Iroda előterjesztése alapján az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló vezető javaslatára az elnök dönt, a Hivatal rendelkezésére álló pénzügyi források figyelembevételével. (2) A támogatásról és mértékéről, valamint a Kttv. 82. § (4) bekezdésében meghatározott, a köztisztviselő által a támogatás mértékével arányban a  Hivatalnál kötelezően közszolgálati jogviszonyban töltendő időtartamról tanulmányi szerződést kell kötni. (3) A tanulmányi célú mentesítés időtartamát – a Kttv. 81. § (1) bekezdésétől eltérve – nem kell ledolgozni. 53. § (1) A jogi szakvizsgáról szóló jogszabályban meghatározott joggyakorlati idővel rendelkező munkatárs a jogi szakvizsga letétele és az  arra történő felkészülés érdekében részvizsgánként – a  vizsgát megelőzően, a  vizsga napját is beleszámítva – tíz munkanapra a  munkavégzési kötelezettség alóli mentesítését kérheti. A  munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamára a munkatárs illetményre jogosult. (2) A kérelem benyújtásához a szervezeti egység vezetőjének – szervezeti egység vezetője esetében a szervezeti egység tevékenységét irányító vezetőnek – az ütemezésre vonatkozó egyetértése szükséges. (3) A kérelemben a munkatárs nyilat …