67/2011. (VI. 24.) HM utasítása a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő ingóságok és társasági részesedések kezelésének, tulajdonosi ellenőrz

67/2011. (VI. 24.) HM utasítása a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő ingóságok és társasági részesedések kezelésének, tulajdonosi ellenőrzésének, valamint az ingóságok hasznosításának, elidegenítésének, átadás-átvételének szabályairól. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 52. § (1) bekezdés f) pontja, 97. § (1) bekezdésének l) és n) pontja alapján – figyelemmel 84–88. §-aira, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet előírásaira, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Honvédelmi Minisztérium között megkötött SZT-28425. számú Vagyonkezelési Szerződésben foglaltakra – a következő utasítást adom ki: I. Általános rendelkezések 1. Az utasítás hatálya 1. § (1) Az utasítás hatálya kiterjed a) a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a honvédelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) közvetlen alárendeltségébe, közvetlen és fenntartói irányítása, illetőleg a felügyelete alá tartozó szervezetekre, a katonai ügyészségre, a HM parlamenti államtitkára által felügyelt szervezetre, valamint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervezetek); b) a Magyar Állam tulajdonában, a HM vagyonkezelésében és a honvédelmi szervezetek használatában vagy tárolásában lévő ingó vagyontárgyakra és a HM vagyonkezelésében lévő társasági részesedésekre. (2) Figyelemmel a honvédelmi szervek működésének az államháztartás működési rendjétől eltérő szabályairól szóló 226/2004. (VII. 27.) Korm. rendelet 11. § (9)–(10) bekezdéseire, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok az alaptevékenységük ellátásához szükséges speciális kezelésű vagyonelemeikről elkülönített nyilvántartást vezetnek. A nyilvántartás, selejtezés és leltározás szabályait – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásai alapján, a terület sajátosságainak figyelembevételével – a főigazgatók saját hatáskörben határozzák meg. A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok speciális kezelésű vagyontárgyaikat saját hatáskörben értékesíthetik. Az így keletkezett bevételek speciális kiadások finanszírozására közvetlenül használhatók fel. 2. § A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a HM között megkötött SZT-28425. számú Vagyonkezelési Szerződés (a továbbiakban: VKSZ) ingatlanvagyonra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról külön HM utasítás rendelkezik. 2. Értelmező rendelkezések 3. § A jelen utasítás alkalmazása során: 1. Átadó: az ingó vagyontárgy nyilvántartása szempont jából illetékes központi ellátó szerv parancsnoka, a miniszter közvetlen alárendeltségébe, közvetlen, illetve fenntartói irányítása alá tartozó szervezet vezetője, a katonai főügyészség vezetője, a Honvédkórház – Állami Egészségügyi Központ (Honvéd, Rendészeti és Vasút-egészségügyi Központ) (a továbbiakban: Honvédkórház) főigazgatója; 2. egyedi könyv szerinti bruttó érték: a vagyontárgy alkalmazásba vételekor (vagy azt követően később rá értéknövelő beruházással) számviteli szempontból aktivált, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47–51. §-ai szerinti egyedi bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke; 3. egyedi könyv szerinti nettó érték: a vagyontárgy egyedi könyv szerinti bruttó értékéből az irányadó amortizációs kulcs alkalmazásával értékcsökkenési leírással számított jelenértéke; 4. felsőszintű gazdálkodó szerv: a Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjéről szóló 102/2007. (HK 18.) HM utasítás szerinti felsőszintű gazdálkodó szerv; 5. haditechnikai eszköz: a védelem terén alapvető biztonsági érdekeket érintő, kifejezetten katonai, nemzetbiztonsági, rendvédelmi, rendészeti célokra alkalmas a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény melléklete szerinti I–XXVI. fejezetekbe tartozó termék; 6. harmadik személy: jelen utasítás hatálya alá nem tartozó természetes személy, jogi vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; 7. hasznosítás: a vagyontárgy értékesítése, megsemmisítése, térítésmentes tulajdonba adása, ideiglenesen harmadik személynek történő használatba adása, más központi költségvetési szerv részére a vagyontárgy vagyonkezelői jogának átruházása; 8. HM hatáskörben történő értékesítés: az éves költségvetési törvényben meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárt meg nem haladó értékű ingó vagyontárgynak az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 28. §-ának (4) bekezdése és a Vtv. 33. §-ának (2) bekezdése alapján történő értékesítése; 9. HM társaságok: a HM által alapított, a VKSZ II. fejezetében felsorolt, a HM vagyonkezelésében lévő többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok, valamint jogutódjaik; 10. HM vagyonkezelő képviselő: ingó vagyontárgyak és társasági részesedések vonatkozásában a visszavonásig érvényes megbízólevelek alapján, a HM Szervezeti és Működési Szabályzata szerint az ingó vagyon felügyeletét ellátó HM Hadfelszerelési és Vagyonfelügyeleti Főosztály (a továbbiakban: HM HVF) főosztályvezetője, távolléte esetén a Társaság- és Ingóvagyon-felügyeleti Osztály osztályvezetője (főov. h.); 11. hulladék: a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletben részletezett, az Európai Unió tagországaiban egységesen alkalmazott Európai Hulladék Katalógus (European Waste Catalogue – EWC) kódjai szerint besorolt tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa vagy termelője (honvédelmi szerv) megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles; 12. információvédelmi szakanyag: a rejtjelező, valamint rejtjelző elszámolású és a minősített adatkezelést megvalósító informatikai eszközök (pl. számítógép, hálózati aktív eszköz, hordozható eszközök) adattárolást végző tartozékai (panel, részegység stb.) és azok speciális szoftverei; 13. ingó vagyontárgy: az állam honvédelmi célú feladatai ellátása érdekében beszerzett és a HM költségvetési fejezet költségvetési szervei nyilvántartásában lévő ingó tárgyi eszköz és készlet; 14. inkurrencia nyilvántartó program: a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal (a továbbiakban: HM FHH) által kezelt és karbantartott elektronikus adatbázis, amely a honvédelmi célra feleslegesnek minősítésre javasolt és honvédelmi célra feleslegesnek minősített ingó vagyontárgyak azonosító adatait, valamint az ingó vagyontárgyak vagyonkezelési és hasznosítási folyamatának adatait rögzíti (a továbbiakban: INYP); 15. inkurrencia: a honvédelmi szervezetek működéséhez az állománytáblákban, hadinormákban, központi készletezési elvekben meghatározott, valamint a minősített időszaki alkalmazáshoz szükséges tartalékok feletti, il letve a műszaki teljesítőképességét tekintve eredeti rendeltetésének meg nem felelő, hadihasználatra alkalmatlan vagy szükségtelen, a HM vagyonkezelő képviselő által honvédelmi célra feleslegesnek minősített ingó vagyontárgy; 16. központi ellátó szerv: a Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjéről szóló 102/2007. (HK 18.) HM utasítás szerinti központi ellátó szerv; 17. központi költségvetési szerv: a minisztérium, a központi költségvetésben fejezettel rendelkező szerv, valamint más, külön jogszabályban meghatározott fejezeti jogosítványokkal rendelkező szerv, továbbá a fentieknek, a Kormánynak, annak kijelölt tagjának a felügyelete alatt működő költségvetési szerv; 18. licitáló: a nyilvános árverésen vételi ajánlatot tevő személy; 19. lebonyolító: a nyilvános árverést lebonyolító személy (kikiáltó); 20. megsemmisítés: olyan technológiai folyamat, melynek során a megsemmisítésre jóváhagyott eljárással eredeti rendeltetési formáját visszafordíthatatlanul elveszített vagyontárgy a hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi jogszabályok betartása mellett hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerül (ide értve a vagyontárgy hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi jogszabályok szerinti ártalmatlanítását, valamint a vagyontárgy megsemmisítési céllal történő értékesítését, továbbá a mellékletben felsorolt hulladékok hasznosítását vagy ártalmatlanítását); 21. sajátosan gazdálkodó szervezetek: a Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjéről szóló 102/2007. (HK 18.) HM utasítás szerinti sajátosan gazdálkodó szervezetek; 22. selejt: a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő hadfelszerelési anyagok selejtezéséről és a selejtezési jogkörök gyakorlásáról szóló 75/2008. (HK 15.) HM utasítás (a továbbiakban: selejtezési HM ut.) alapján selejtnek minősülő ingó vagyontárgy; 23. veszélyes hulladék: a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. számú mellékletét képező hulladékjegyzékben csillaggal () megjelölt hulladék, a hulladékjegyzékben nem felsorolt, de a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 2. számú mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők (H1-H14) bármelyikével bizonyítottan rendelkező hulladék, valamint – ellenkező bizonyításig – az ismeretlen összetételű hulladék. II. Az ingó vagyon kezelése 3. Általános szabályok 4. § (1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 84–88. §-ai értelmében a honvédségi haditechnikai eszközök és anyagok, valamint a feladatellátást szolgáló ingó vagyonelemek a HM vagyonkezelésében állnak. A honvédelmi feladatok ellátását szolgáló új ingó vagyonelem vásárlása (beszerzése) esetén, az ingó dolog a Magyar Állam tulajdonába és – törvény erejénél fogva – a HM vagyonkezelésébe kerül. A HM gondoskodik a kezelt vagyon rendeltetésszerű használatáról, viseli a közterheket, biztosítja annak fenntartását, karbantartását, javítását, állagvédelmét és működését. (2) A HM az állami vagyont rendeltetésének, a VKSZ-nek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően elvárható gondossággal, a jelen utasításban szabályozottak szerint birtokolhatja, használhatja, szedheti hasznait, illetve azt köteles megőrizni és gyarapítani. A HM az állagmegóvást és gyarapítást saját költségén költségvetési forrásai és bevételei terhére köteles elvégezni. (3) A HM HVF a vagyonkezelt ingóságokról, azok értékcsökkenéséről és az értéket növelő beruházásokról, felújításokról a VKSZ alapján tájékoztatást ad a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére. (4) Az ingó vagyontárgyat nyilvántartó, használó honvédelmi szervezet köteles az állami tulajdonú ingó vagyontárgyra vonatkozó jogszabályokat, a közjogi szervezetszabályozó eszközöket, szabványokat, hatósági, szakhatósági, műszaki, környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási előírásokat betartani, az állag-, a környezetvédelem és kulturális örökségvédelem során, valamint minden, a használatból, tárolásból eredő egyéb esetben. 4. A hasznosítási feladatok irányítása 5. § (1) A HM vagyonkezelésében lévő, honvédelmi célra feleslegesnek minősítésre javasolt, vagy honvédelmi célra feleslegesnek minősített ingó vagyontárgyak – kivéve a selejtezési HM ut. 4. § (2) bekezdésében hivatkozott információvédelmi anyagok – hasznosításának tárcaszintű tervezését, szervezését, irányítását és a hasznosítással kapcsolatos feladatok végrehajtásának felügyeletét a miniszter által kijelölt főtanácsadó (a továbbiakban: főtanácsadó) látja el. (2) A főtanácsadó feladatai végrehajtása érdekében a) felügyeli a HM HVF, a HM FHH és az MH központi ellátó szervei ingóvagyon-hasznosítási tevékenységgel kapcsolatos feladatait; b) együttműködik a Magyar Köztársaság Katonai Biztonsági Hivatalával, a Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatalával, a Katonai Főügyészséggel, a miniszter közvetlen alárendeltségébe, fenntartói irányítása, illetőleg a közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetekkel, valamint az MH katonai szervezeteivel. (3) A főtanácsadó feladatai különösen: a) az ingó vagyontárgyak – ide értve a megsemmisítésre kijelölt vagyontárgyakat is – hasznosításának, a vagyontárgyak átadás folyamatának tervezése, irányítása és felügyelete; b) az értékesítésre tervezett ingó vagyontárgyak meghatározása, megnevezésének, egyedi azonosítóinak, mennyiségének egyeztetése, a vagyontárgyak értékbecslésének, értékesítési eljárásának kezdeményezése; c) vevőnyilvántartás vezetése; d) az a) pontban meghatározottakkal kapcsolatos iratok elkészítése; e) szakmai egyeztetések lefolytatása a honvédelmi szer vezetekkel és egyéb szervezetekkel; f) összefoglalók, beszámolók készítése és felterjesztése; g) a honvédelmi célra feleslegesnek minősítésre java solt és a honvédelmi célra feleslegesnek minősített ingó vagyonnal kapcsolatos főbb információk összegzése, elemzése és a szükséges információk biztosítása az ingó vagyon hasznosításával kapcsolatos feladatokban résztvevőknek; h) szabályozási feladatok előkészítése; i) kapcsolattartás az illetékes kormányzati szervekkel, hatóságokkal; j) az ingó vagyon hasznosításából származó bevételek felhasználásával kapcsolatos javaslattétel. 5. Honvédelmi célra feleslegesnek minősítés, tárcán belüli átadás 6. § (1) A vagyontárgyat nyilvántartó, a központi ellátási rendszerbe tartozó honvédelmi szervezet a feladatainak ellátására feleslegessé vált ingó vagyontárgyai, valamint a sajátosan gazdálkodó szervezet a központi ellátási rendszerből származó ingó vagyontárgya 14. § (1) bekezdése és a 15. § (1) bekezdése szerinti adatait szolgálati úton az illetékes központi ellátó szerv részére megküldi. (2) A központi ellátó szerv az (1) bekezdésben hivatkozott vagyontárgyat az ellátási körébe tartozó más honvédelmi szervezet igényének kielégítésére saját hatáskörben átcsoportosíthatja. A központi ellátó szerv a vagyontárgy honvédelmi szervezetek közötti átadás-átvételére intézkedik, illetve az átadás-átvételt a központi nyilvántartásokon átvezeti. (3) A központi ellátó szerv a (4) bekezdésben foglaltak kivételével a központi ellátási körébe tartozó honvédelmi szervezetek között átcsoportosításra nem kerülő felesleges vagyontárgy adatait az INYP adatbázisában rögzíti és az INYP nyomtatási szolgáltatásának alkalmazásával nyomtatott formában terjeszti fel az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (a továbbiakban: MH ÖHP) részére. (4) A HM FHH, valamint az MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ (a továbbiakban: MH HEK) az ellátási körükbe tartozó ingó vagyontárgyak adatait önállóan gyűjtik. (5) Az illetékességtől függően az MH ÖHP parancsnok, az MH HEK parancsnok (a továbbiakban: HVK EÜCSF), a HM FHH főigazgató a részére felterjesztett javaslatokat folyamatosan összesíti. (6) A sajátosan gazdálkodó szervezet nem központi ellátásból származó ingó vagyontárgyainak adatait a HVK Logisztikai Csoportfőnökség útján a HM vagyonkezelő képviselő részére megküldi. A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok a fenti adatszolgáltatási kötelezettségüknek közvetlenül a HM vagyonkezelő képviselője felé tesznek eleget. 7. § (1) A sajátosan gazdálkodó szervezetek a más honvédelmi szervezet feladatainak ellátásához felesleges és az INYP adatbázisában rögzített ingó vagyontárgy átadás-átvételét a HM HVF-nél is kérheti. (2) Az INYP adatbázisában nem rögzített, de a honvédelmi szervezet feladatai ellátásához felesleges, honvédelmi célra feleslegesnek minősítésre javasolt ingó vagyontárgy átadás-átvétele a honvédelmi szervezetek között – az anyagmozgás csapatszintű és a központi nyilvántartásokon történő átvezetésének kötelezettsége mellett – saját hatáskörben végrehajtható. (3) Az ingó vagyontárgy HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (a továbbiakban: HM HIM) részére történő átadása esetén a nyilvántartó honvédelmi szervezet a vagyontárgyat a HM HIM által kiállított állományba vételi bizonylat (gyűjtemény gyarapodást igazoló okmány) alapján nyilvántartásából kivezeti. Az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés és kiegészítő dokumentumainak együttes kihirdetéséről szóló 1999. évi VI. törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés (a továbbiakban: CFE Szerződés) hatálya alá tartozó vagyontárgy átadás-átvételi bizonylatának másolatát a vagyontárgyat Átadó honvédelmi szervezet a HM Nemzetközi Együttműködési és Fegyverzet-ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: HM NEFEH) részére megküldi. 8. § (1) A HM HVF a 7. § szerint hozzá beérkezett kérelem teljesítése érdekében kezdeményezi a felsőszintű gazdálkodó szerv intézkedését. (2) Az MH ÖHP parancsnok az ingó vagyontárgyak honvédelmi célra feleslegesnek minősítésére vonatkozó összesített javaslatát – a tárcán belül más honvédelmi szervezet részére történő átadás esetén az adatmódosítást követően – a HM FHH főigazgatója és a HVK Logisztikai Csoportfőnöksége útján a HM vagyonkezelő képviselője részére megküldi. 9. § Az ingó vagyontárgyak honvédelmi célra feleslegesnek minősítésére vonatkozó javaslatokat a Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF) részére terjeszti fel egy alkalommal egy tételben minden év október 31-ig: a) a HM FHH; b) az egészségügyi szakanyagok (26-os anyagnem) ese tében az MH HEK; c) a híradó szakanyagok – állandó híradás (12-es anyag nem), híradó szakanyagok –, elektronika (19-es anyagnem), informatikai szakanyagok (13-as anyagnem), számítás-, ügyvitel- és nyomdatechnikai szakanyagok (31-es anyagnem) esetében a HVK Híradó, Informatikai és Információvédelmi Csoportfőnökség (a továbbiakban: HVK HIICSF); d) a könyvtári könyvek, dokumentumok és egyéb könyvtári anyagok esetében – melyek nem tartoznak más szolgálati ág szakanyagnem felelősi körébe – a HM Tervezési és Koordinációs Főosztály. 10. § (1) A HVKF a 9. § szerinti javaslatot – egyetértése esetén – záradékolja, és a honvédelmi célra feleslegesnek minősítésre megküldi a HM vagyonkezelő képviselő részére. A záradék arról szóló nyilatkozat, hogy a javaslatban felsorolt vagyontárgyak az MH feladatainak ellátásához nem szükségesek. Egyet nem értése esetén a záradékolást megtagadja. (2) A záradékolás megtagadása esetén a 9. § szerinti javaslatot a HVKF indokolással ellátva a javaslattevőnek felülvizsgálatra visszaküldi. 11. § A HM HVF a 7. § (1) bekezdése szerinti kérelmet megvizsgálja. A kérelem teljesíthetősége esetén a kérelemben hivatkozott vagyontárgyaknak – a honvédelmi célra feleslegesnek minősítésre javasolt vagyontárgyak köréből – tárcán belül történő átadás-átvételére igény esetén intézkedik. 12. § (1) A HM vagyonkezelő képviselője a 10. § (1) bekezdés szerint megküldött ügyiratban részletezett ingó vagyontárgy honvédelmi célra feleslegesnek minősítéséről határozatban dönt. (2) A HM HVF (1) bekezdés szerinti határozat adatait az INYP adatbázisában rögzíti és a határozat egy eredeti példányát a főtanácsadó részére, egy eredeti példányát – az illetékességtől függően – a felsőszintű gazdálkodó szerv, a HVK EÜCSF, vagy a miniszter közvetlen alárendeltségé be, közvetlen, illetve fenntartói irányítása alá tartozó szervezet vezetője részére, valamint egy másolati példányát tájékoztatásul telefax útján – az MH HEK kivételével – az illetékes központi ellátó szerv részére megküldi. 13. § (1) A főtanácsadó és a honvédelmi szervezet a HM vagyonkezelő képviselőnél indokolt esetben kezdeményezheti a honvédelmi célra feleslegesnek minősített vagyontárgy honvédelmi célra feleslegesnek minősítésére vonatkozó vagyonkezelői határozat törlését (visszaminősítését), módosítását, kijavítását, vagy a vagyontárgyra vonatkozó adatok módosítását. (2) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezést a főtanácsadó közvetlenül küldi meg, a honvédelmi szervezet a főtanácsadón útján terjeszti fel a HM vagyonkezelő képviselő részére. A kezdeményezést indokolni szükséges. (3) A HM vagyonkezelő képviselő a kezdeményezést jóváhagyja vagy elutasítja, jóváhagyás esetén erről határozatot hoz. (4) A határozat alapján a HM HVF az INYP adatbázisában adatmódosítást eszközöl, és a határozat egy-egy eredeti példányát a főtanácsadó és az illetékes felsőszintű gazdálkodó szerv, továbbá a HVK EÜCSF, vagy a miniszter közvetlen alárendeltségébe, közvetlen, illetve fenntartói irányítása alá tartozó szervezet vezetője részére megküldi. (5) A HM vagyonkezelő képviselő a (3) bekezdés szerinti elutasító döntéséről tájékoztatja az (1) bekezdésben felsorolt kezdeményezőket, valamint az (4) bekezdés szerinti szervezeteket. 6. Az ingó vagyontárgyak adatai, az INYP adatfeltöltése 14. § (1) A honvédelmi szervezet az ingó vagyontárgy hasznosítására, honvédelmi célra feleslegesnek minősítésére vonatkozó felterjesztésében az alábbi adatokat részletezi: a) az ingó vagyontárgy megnevezését; b) az ingó vagyontárgy egyedi könyv szerinti bruttó és nettó értékét, valamint összesítését forintban; c) egyedi azonosítóval ellátott eszközök esetében az összes lényeges azonosító számot (gyártási szám, forgalmi rendszám, alvázszám, motorszám, sorozatszám, gyártási év stb.); d) készlet (fődarab, részegység, alkatrész, lőszer, robbanóanyag stb.) esetében a típust, gyári rajzszámot stb.; e) gépjármű esetében az évjárat-igazolás számát; f) az ingó vagyontárgy állapotára, használhatóságára, a speciális kezelési, tárolási, környezetvédelmi előírásokra, illetve a hasznosítási feltételekre vonatkozó információt, az állapotára vonatkozó okmány nyilvántartási számát és állapotának minősítését (az állapotfelmérő lap, teljességi jegyzék, törzskönyv, hiányjegyzék a vagyontárgy tárolási helyén álljon rendelkezésre); g) tárolási helyét (helyőrség), a tárolási körülményeket (zárt, fedett, nyílt tároló); h) értékesítési korlátozások meghatározását (licenc, nemzetközi előírások, CFE Szerződés hatálya, jogszabályi – ideértve a környezetvédelmi szempontokból fakadó korlátozásokat is – behatárolás felsorolása stb.); i) mennyiségét, selejt- és hulladékanyag esetében becsült tömegét kilogrammban, térfogatát köbméterben; j) selejt- és hulladékanyag esetén mértékegységét (kg, m3, db, l, klt. stb.); k) hulladékok esetében a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti megnevezését és az EWC-kódot, a vámtarifaszámot, a hulladékok főbb jellemző összetevőit és származását; l) egyéb szükségesnek ítélt adatokat; m) további információk szolgáltatására feljogosított személy nevét, elérhetőségét. (2) Gépjármű esetében az átadás-átvételkor a vagyon tárgyat Átadó szervezet biztosítja a gépjárműévjárat-igazolást. (3) Egyedi esetben a HM HVF más struktúrában történő adatszolgáltatást is kérhet. 15. § (1) Az ingó vagyontárgyat nyilvántartó honvédelmi szervezet az INYP adatbázisában a 14. § (1) bekezdésében meghatározott adatokon kívül anyagnemenként, azon belül az alábbi kezelési módok szerint elkülönült formában rögzíti a felesleges ingó vagyontárgyak adatait: a) jogszabályban vagy nemzetközi szerződésben rögzített kötelezettség alapján megsemmisítendő ingó vagyontárgyak (ideértve a kötelezően megsemmisítendő haditechnikai eszközöket is. A haditechnikai eszközök és anyagok kivonásakor készített intézkedési tervben fel kell tüntetni azok környezetvédelemmel kapcsolatos adatait, különös tekintettel a rendszerből való kivonással kapcsolatos mentesítési, megsemmisítési feladatokra, hulladékainak veszélyességére – Hvt. 87. § (3) bekezdés), ezen belül 1. nemzetközi szerződés alapján – előírt technológia szerinti hatástalanítás, a részes államok részére történő bejelentés és bemutatás után – megsemmisítendő ingó vagyontárgyak; 2. nemzetbiztonsági okokból megsemmisítendő speciális ingó vagyontárgyak; 3. megsemmisítendő hulladékok; 4. megsemmisítendő veszélyes anyagok; b) az a) pont alá nem sorolt haditechnikai eszközök, ezen belül 1. hadihasználatra alkalmas; 2. ráfordítással hadihasználatra alkalmassá tehető; 3. megsemmisítésre javasolt haditechnikai eszközök; c) az a) és b) pontokba nem sorolt, polgári célra hasznosításra javasolt ingó vagyontárgyak; d) az a)–c) pontokba nem sorolt, hasznosításra, értékesítésre javasolt hulladék, ezen belül a mellékletben felsorolt, a honvédelmi szervezetek által saját hatáskörben hasznosítható, megsemmisíthető hulladékok, egyéb anyagok; e) az a)–d) pontokba nem sorolt, megsemmisítésre javasolt egyéb ingó vagyontárgyak. (2) Az Átadó honvédelmi szervezet az INYP adatbázisának aktualizálását az általa lebonyolított átadások vonatkozásában elvégzi. (3) A HM FHH az INYP-t ezen utasítás hatálya alá tartozó honvédelmi szervezetek kijelölt számítógépein telepíti, az INYP használatához szükséges leírást a felhasználóknak átadja és a rendszert folyamatosan karbantartja, ennek keretében az adatbázisról optikai adathordozóra hetente egy alkalommal biztonsági mentést készít, a rendszert felügyeli és gondoskodik a szoftvert használó személyi állomány kiképzéséről. (4) A HVK HIICSF és az MH Támogató Dandár intézkedik a HM HVF által megadott telepítési helyeken az INYP telepítésére, a működési feltételek kialakítására és gondoskodik az INYP online elérhetőségének folyamatos biztosításáról. 16. § A honvédelmi célra feleslegesnek minősítési eljárás során az eszközök és készletek állapotát, jellemzőit, felhasználhatóságát figyelembe véve a selejtezhető ingó vagyontárgyakat az azokat nyilvántartó honvédelmi szervezet selejtezi úgy, hogy: a) a selejtezett ingó vagyontárgyak anyagfajtától függően súly- vagy térfogategység szerint kerülnek az INYP adatbázisában rögzítésre; b) a komplexen nem vagy nehezen értékesíthető főkészletek az értékesítés lebonyolítása érdekében állagsérelem nélkül kerülnek lebontásra és nyilvántartásba vételre; c) a selejtezési eljárás a selejtezési HM ut., valamint a HM Fejezet Egységes Számviteli Politikája szabályai szerint történjen. 17. § (1) Amennyiben az ingó vagyontárgy az INYP adatbázisa szerint a CFE Szerződés vagy más nemzetközi fegyverzetkorlátozási szerződés hatálya alá tartozik, a HM HVF a vagyontárgy honvédelmi célra feleslegesnek minősítésére vonatkozó vagyonkezelői határozat másolati példányát a HM NEFEH főigazgatójának megküldi. A főtanácsadó a CFE Szerződés vagy más nemzetközi korlátozási szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgy hasznosításának helyzetéről a hasznosítási eljárás megindításával, majd a polgári jogi szerződés hatálybalépésével egyidejű leg a HM NEFEH főigazgatóját tájékoztatja, a szerződés másolati példányát a HM NEFEH főigazgatójának megküldi. (2) A HM HVF az INYP adatbázisában rögzített adatokat a vagyontárgyak CFE Szerződés vagy más nemzetközi korlátozási szerződés hatálya alá történő tartozásának, és az ehhez kapcsolódó adatok felülvizsgálata érdekében a HM NEFEH részére havonta, minden hónap utolsó napjáig elektronikus úton megküldi. (3) A HM NEFEH a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálatot az adatok kézhezvételétől számított 15 napon belül elvégzi és annak eredményéről, javaslatairól a HM HVF-et tájékoztatja. (4) A HM NEFEH adatmódosításra vagy kiegészítésre vonatkozó javaslata alapján a HM FHH az INYP adatbázisát módosítja. 7. Értékesítés általános szabályai 18. § (1) A HM a vagyonkezelésében lévő, a Vtv. 28. § (4) bekezdése és 33. § (2) bekezdése szerinti vagyontárgyakat önállóan jogosult értékesíteni (3. § 9. pont szerinti HM hatáskörben történő értékesítés). (2) A HM vagyonkezelésében lévő ingó vagyon HM hatáskörben történő értékesítése során a Vhr. állami vagyon értékesítésére vonatkozó szabályait a Vhr. 49. §-ára tekintettel kell alkalmazni. 19. § (1) A HM vagyonkezelésében lévő ingó vagyontárgy a honvédelmi célra feleslegesnek minősítését követően, a vagyontárgy egyedi könyv szerinti bruttó értékétől függően a HM hatáskörében vagy az MNV Zrt. külön megbízása alapján értékesíthető. (2) Az MNV Zrt. megbízása alapján történő értékesítés esetén az értékesítés eljárási formáját és eljárási rendjét az MNV Zrt. és a HM között kötendő külön megállapodás rögzíti. A megállapodásban foglaltak a jelen utasítás szerinti eljárási rendtől eltérhetnek. (3) A honvédelmi célra feleslegesnek minősítésre javasolt ingó vagyontárgy hasznosítását a HM vagyonkezelő képviselője a vagyontárgy honvédelmi célra feleslegesnek minősítéséről szóló vagyonkezelői határozatával, külön okirat kibocsátása nélkül engedélyezi. (4) Értékesítés során, ha a vagyontárgy egyedi, könyv szerinti nettó értéke az 5 millió forintot, vagy egyedi könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értéket meghaladja, az ingó vagyontárgyak becsült forgalmi értékének megállapítása érdekében független szakértővel forgalmi értékbecslést kell elvégeztetni. A HM hatáskörében történő egyéb értékesítés során az ingó vagyontárgyak becsült értékadatainak megállapítását kell elvégezni. (5) A HM hatáskörében történő értékesítés során az árverést közjegyző részvételével kell lebonyolítani. A nyilvános és zártkörű pályáztatás, valamint a versenyeztetés nélküli értékesítés esetén a közjegyző jelenléte – figyelemmel a Vhr. 49. §-ában foglaltakra – mellőzhető. 8. Értékesítésre kijelölés, értékbecslés 20. § (1) A főtanácsadó a) az INYP adatbázisában rögzített ingó vagyontárgyak közül a piaci kereslet alapján értékesíthető vagyontárgyakat kijelöli és a vagyontárgyak adataiból értékesítési listát állít össze, melyet az illetékes központi ellátó szerv részére megküld; b) az éves költségvetési törvényben meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó értéket meg nem haladó vagyontárgy esetében meghatározza a Vhr. szerinti értékesítési eljárási formák közül alkalmazandó eljárási formát, melyről a HM HVF-et tájékoztatja; c) az értékesítésre kijelölt ingó vagyontárgyak forgalmi értékbecslésére irányuló szolgáltatás (szakértői értékbecslés) beszerzésével bízza meg a HM FHH főigazgatóját, ha a vagyontárgy egyedi, könyv szerinti nettó értéke az 5 millió forintot –, vagy egyedi könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értéket meghaladja. Az értékbecslést a Magyar Mérnöki Kamara, az Igazságügyi Szakértői Kamara névjegyzékébe felvett tagja végzi. Az általa kiállított szakértői okmány egy példányát a HM FHH a főtanácsadó részére megküldi, valamint intézkedik az értékadatok INYP-ben történő rögzítésére; d) a c) ponttól eltérő esetekben az értékesítésre kijelölt ingó vagyontárgyak becsült értékadatainak megállapítására kéri fel az Átadót. A becsült értékadatokat a vagyontárgyat nyilvántartó honvédelmi szervezet személyi állományából alakult bizottság a piaci viszonyok figyelembevételével állapítja meg. A bizottság a megállapításáról jegyzőkönyvet vesz fel, melynek egy példányát a főtanácsadó részére megküldi és a becsült értékadatokat az INYP adatbázisában rögzíti. (2) Az illetékes központi ellátó szerv az értékesítési lista alapján a vagyontárgyak tényleges meglétét ellenőrzi és a vagyontárgyak értékesítésre kijelölésének adatait az INYP adatbázisában rögzíti, ezzel a vagyontárgyakat hasznosításra leköti. 9. A HM hatáskörében történő értékesítés 21. § A főtanácsadó a) megbízza a HM FHH-t a honvédelmi célra felesleges nek minősített ingó vagyontárgy értékesítésével; b) a megbízásában meghatározza az értékesítési eljárás formáját, szempontjait és zártkörű pályáztatás, vagy versenyeztetés mellőzésével történő értékesítés esetén a meghívandó ajánlattevők, vagy a szerződéskötésre felkérendő ajánlattevő adatait; c) a megbízáshoz csatolja a HM vagyonkezelő képviselő 19. § (3) bekezdés szerinti vagyonkezelői határozatát; d) a megbízáshoz elektronikus formában csatolja az értékesítendő ingóságok adatait, a becsült értékadatokat. 22. § Az értékesítési eljárást a HM FHH folytatja le. 23. § Szükség esetén a HM FHH a megbízás kézhezvételétől számított legfeljebb 10 napon belül felkérheti a vagyontárgyat nyilvántartó honvédelmi szervezet vezetőjét a vagyontárgy további adatainak pontosítására (tárolási hely meghatározása, egyedi azonosítók pontosítása, a hulladékok EWC-kódjainak egyeztetése és vámtarifaszámainak megadása), továbbá a szállítási határidőre vonatkozó javaslatának megküldésére. 24. § A megbízás kézhezvételétől számított 30 napon belül a HM FHH a főtanácsadó megbízása alapján kidolgozza az értékesítési dokumentációt (az értékesítési eljárás formájától függően nyilvános pályázati kiírás, zártkörű pályázati felhívás, árverési hirdetmény, versenyeztetés mellőzése esetén pedig vételi ajánlatkérés, valamint szükség esetén részletes tájékoztató). Az értékesítési dokumentációt a HM FHH személyi állományába tartozó jogász ellenjegyzi. 25. § A pályázati kiírásnak és a zártkörű pályázati felhívásnak tartalmaznia kell legalább a következőket: a) az értékesítendő vagyontárgy megjelölését, szükség szerint annak értékét; b) a kiíró megnevezését, székhelyét; c) a pályázat célját, típusát (nyilvános vagy zártkörű), a fordulók számát; d) az értékesítésre vonatkozó feltételeket, a fizetés mód jára, valamint a pályázati biztosítékokra vonatkozó előírásokat; e) szükség esetén a részletes tájékoztató rendelkezésre bocsátásának helyét, idejét és költségét; f) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét; g) az ajánlati kötöttség időtartamát, illetve az annak esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat; h) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot a Vhr. 41. § (6) bekezdésében megjelölt okból eredménytelennek nyilvánítsa; i) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése vagy a Vhr. 41. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kössön; j) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit; k) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását. 26. § A részletes tájékoztató a pályázati kiírásban és a zártkörű pályázati felhívásban foglalt adatokon kívül tartalmazza: a) az értékesítendő vagyontárgyakkal kapcsolatos lényeges információkat, az ahhoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket; b) szükség esetén a kiíró által elfogadhatónak tartott legalacsonyabb összegű ellenértéket (minimál árat); c) a pályázat hivatalos nyelvének megjelölését; d) a pályázati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bo csátásának határidejét és módját, valamint a főkötelezettséget biztosító mellékkötelezettség főbb tartalmi kellékeit; e) szükség esetén a pályázat teljesítése során a személyes közreműködés kötelezettségét; f) a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, időpontját, amennyiben a pályázatok bontása nyilvánosan történik, az erre való utalást; g) a pályázatok elbírálására jogosult személy vagy testület megnevezését; h) a pályázat elbírálása során alkalmazandó értékelési szempontokat és a – kiíró döntésétől függő – pontozásos vagy egyéb értékelési rendszert; i) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját vagy határidejét; j) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét; k) az ajánlattevők értesítésének módját és határidejét; l) a részpályázat, illetve az alternatív pályázat lehetősé gét, vagy annak kizárását; m) a teljesítés helyét, a teljesítés határidejét, vagy a szerződés időtartamát; n) az árubemutató helyét, idejét, a jelentkezés feltételeit; o) a pályázathoz csatolandó engedélyek, igazolások, okmányok felsorolását; p) az adásvételi szerződés tervezetét. 10. Nyilvános pályázati felhívás, árverési hirdetmény 27. § A HM FHH a) a főtanácsadó megbízása alapján nyilvános pályázta tás esetén a pályázati kiírás, árverés esetén az árverési hir detményt a főtanácsadó megbízásában foglalt szempontok szerint kidolgozza, az értékesítési dokumentációt (pályázati kiírás és adásvételi szerződés tervezet, valamint részletes tájékoztató) elkészíti és tájékoztatásul a főtanácsadó részére felterjeszti, majd saját internetes honlapján a figyelemfelkeltő felhívás megjelenésének napján közzéteszi; b) a pályázati kiírás vagy árverési hirdetmény közzétételéről egyidejűleg tájékoztatja az értékesítésre kerülő vagyontárgyat nyilvántartó központi ellátó szervet, valamint elektronikusan a főtanácsadót és a HM HVF-et is. A központi ellátó szerv parancsnoka biztosítja az értékesítési eljárás feladatkörébe tartozó feltételeit; c) a nyilvános pályázati kiírás vagy árverési hirdetmény internetes honlapon történő közzétételéről legalább egy országos napilapban, legalább egy alkalommal figyelemfelkeltésre alkalmas módon rövid felhívást tesz közzé. A figyelemfelkeltő felhívás az értékesítendő vagyontárgyak anyagnemeinek felsorolását, a részletes pályázati kiírás vagy részletes árverési hirdetmény internetes elérhetőségi címét és a pályázati ajánlattétel határidejét vagy az árverés lebonyolításának napját tartalmazza; d) kezdeményezi a HM Sajtóirodánál a figyelemfelkeltő felhívás HM internetes honlapján történő megjelenítését. 28. § (1) A HM Sajtóiroda intézkedik a figyelemfelkeltő felhívásnak a HM hivatalos internetes honlapján való közzétételére. (2) A figyelemfelkeltő felhívást úgy kell az internetes honlapokon közzétenni, hogy onnan a HM FHH honlapján közzétett pályázati kiírás, vagy árverési hirdetmény közvetlenül elérhető legyen. (3) A pályázat hivatalos meghirdetési időpontja vagy az árverési hirdetmény közzétételének időpontja a figyelemfelkeltő felhívás közzétételének időpontja. Több közzététel esetén a legkorábban közzétett figyelemkeltő felhívás időpontja az irányadó. (4) Az értékesítési dokumentációban az ajánlatok benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, vagy az árverés időpontját úgy kell kitűzni, hogy az ajánlattételi határidő és a pályázat hivatalos megjelenésének időpontja között legalább 30 nap, vagy az árverési időpontja és az árverési hirdetmény közzététele között legalább 15 nap elteljen. 29. § A HM Sajtóiroda intézkedik, hogy a HM hivatalos honlapján a honvédelmi célra felesleges ingó vagyontárgy pályázati kiírásának a HM FHH internetes honlapján történő elérhetőségére vonatkozó, figyelemfelhívásra alkalmas hirdetmény rendszeresen megjelenjen. 11. Zártkörű pályázat, versenyeztetés mellőzése 30. § A HM FHH a) zártkörű pályáztatás esetén a meghívandó ajánlatte vők részére egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon zártkörű pályázati felhívást küld, versenyeztetés mellőzésével történő értékesítés esetén a kiválasztott vevőt szerződéskötésre hívja fel; b) a zártkörű pályázati ajánlattételre való felhívásról, vagy a versenyeztetés mellőzésével történő vételi ajánlattételre való felhívásról egyidejűleg tájékoztatja az értékesítésre kerülő vagyontárgyat nyilvántartó központi ellátó szervet, továbbá elektronikusan a főtanácsadót és a HM HVF-et is. A központi ellátó szerv parancsnoka biztosítja az értékesítési eljárás feladatkörébe tartozó feltételeit; c) zártkörű pályázat esetén az ajánlatkérés tényét két országos terjesztésű napilapban, egy alkalommal nyilvánosságra hozza. 12. Árubemutató 31. § Az Átadó a pályázati kiírásban, a pályázati felhívásban, vagy árverési hirdetményben meghatározott helyen és időpontban árubemutatót szervez, illetve tart, melyről jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az árubemutatón részt vevő érdeklődők nyilatkozatát a bemutatott ingó vagyontárgy megtekintéséről. Az árubemutató helyét és idejét, az ingó vagyontárgy adataira vonatkozó utalást, valamint minden részt vevő érdeklődő cégszerű aláírását és esetleges megjegyzését, az elhangzott kérdéseket és az arra adott válaszokat. 32. § Védett körletben végrehajtandó árubemutató esetén az érdeklődők beléptetése a védett körletbe beléptetés rendjére irányadó szabályozás szerint történik. 13. Értékelés, döntés 33. § (1) A pályázatok beérkezése során a HM FHH képviselője az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, s egyúttal igazolja az átvétel tényét. Az ajánlati dokumentumokat bírálati sorszámmal kell ellátni. (2) A határidőben beérkezett pályázati ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat a HM FHH a pályázati kiírásban megjelölt időpontban bontja fel. Amennyiben a pályázati kiírás értelmében a bontás nyilvánosan történik, a HM FHH, valamint az ajánlattevők és meghatalmazottaik is jelen lehetnek. (3) Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatokkal kapcsolatos további részletek azonban nem hozhatók nyilvánosságra. (4) A beérkezett pályázatok bontását és véleményezését Értékelő Bizottság végzi. (5) Az Értékelő Bizottság elnöke a HM FHH értékesítési feladatok tekintetében illetékes osztályvezetője. Egy-egy tagját a HM FHH állományából a HM FHH főigazgatója, a főtanácsadó munkatársai közül a főtanácsadó, a HM HVF állományából a HM vagyonkezelő képviselője, az MH ÖHP állományából az MH ÖHP parancsnoka, az értékesítésre kerülő vagyontárgyat nyilvántartó központi ellátó szerv állományából a szerv vezetője jelöli ki. Elnök és tagok csak vagyonnyilatkozatot és összeférhetetlenségi nyilatkozatot tett személyek lehetnek. (6) Az Értékelő Bizottság feladatait testületként gyakorolja, tagjai e minőségükben nem utasíthatók. Az Értékelő Bizottság javaslatot tesz a HM FHH főigazgatója részére a) a pályázati ajánlat orvosolható hiányossága esetén a hiánypótlásra való felhívásra; b) több azonos ajánlati ár esetén az ártárgyalás kezdeményezésére; c) egyetlen érvényes ajánlat esetén az ajánlattevő ajánlatának módosítására való felhívására; d) a pályázat eredménytelennek nyilvánítására, vagy eredményesnek nyilvánítására és a nyertes kihirdetésére. 34. § (1) Az Értékelő Bizottság a beérkezett pályázatokról döntési javaslatot tartalmazó jegyzőkönyvet készít, melyben a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján, az értékelési jegyzőkönyvben foglaltak mérlegelésével rangsorolja a pályázatokat. (2) A HM FHH a) dönt a pályázat eredményesnek nyilvánításáról és a nyertes kihirdetéséről, vagy a pályázat eredménytelennek nyilvánításáról; b) értesíti a főtanácsadót és a pályázókat a döntésről. 14. Adásvételi szerződés 35. § (1) Az adásvételi szerződést a HM FHH személyi állományába tartozó jogász ellenjegyzését követően a HM részéről a HM nevében eljárva a HM FHH főigazgatója mint eladó írja alá. (2) Az adásvételi szerződésben rendelkezni kell különösen arról, hogy a) a szerződés tárgyát képező ingó vagyontárgyak teljes mennyisége tekintetében a tulajdonjogát mindaddig fenntartja az eladó, amíg a szerződés szerinti teljes vételárat a vevő meg nem fizette az eladó részére (amíg a teljes vételár az eladó számláján jóváírásra nem kerül); b) a CFE Szerződés hatálya alá tartozó eszközök esetén a haditechnikai eszköz, jelentési kötelezettség, és a CFE Szerződésben előírt korlátozások hatálya alá esik; c) a teljesítés határidejét, az átvétel, elszállítás időpontját a vevő köteles szigorúan betartani, és szerződésellenes magatartása jogkövetkezményeket (biztosítékokat, pl. kötbér, jogvesztés kikötése) von maga után; d) az Átadó a szerződés teljesítésének elősegítésével kapcsolatban képviseleti jogosultsággal rendelkezik-e és ha igen milyen terjedelemben. (3) A HM FHH a felek által aláírt szerződés egy-egy eredeti példányát a vevő, a főtanácsadó és az Átadó részére, egy-egy másolati példányát a HM HVF, az MH ÖHP és a HM KPH részére megküldi. 36. § (1) Az Átadó a szerződés alapján az adásvétel adatait az INYP adatbázisában rögzíti. (2) A szerződés kézhezvételét követő 10 napon belül az Átadó a szerződés alapján a vételár megfizetése érdekében számlát állít ki a vevőnek. (3) Az Átadó a vételár szerződés szerinti megfizetésének teljesítése esetén annak megtörténtének igazolásáról a HM FHH-t és a főtanácsadót telefaxon értesíti. A vételár szerződés szerinti megfizetésének igazolását követően nem export célú továbbértékesítés esetén a vagyontárgy átadás-átvételének lehetőségéről és elszállíthatóságról a vevőt telefaxon értesíti. (4) Az Átadó a) nem export célú továbbértékesítés esetén a vételár szerződés szerinti megfizetésének igazolását követően; b) export célú továbbértékesítés esetén a vételár szerző dés szerinti megfizetésének igazolását és a forgalmi engedélynek a vevő által a HM FHH részére történő bemutatását követően a HM FHH értesítése alapján intézkedik a vagyontárgy vevő részére történő átadására, és biztosítja az eljáráshoz szükséges okmányokat. (5) Az Átadó a bizonylatok alapján a vagyontárgy átadás-átvételét az INYP adatbázisában rögzíti, a birtokbaadási jegyzőkönyvnek vagy utalványnak egy-egy másolati példányát az átadás-átvétel megtörténtét követő 5 munkanapon belül megküldi a HM FHH, a HM HVF és a szolgálati elöljárója részére. 15. Árverés 37. § (1) Az árverést a HM FHH elektronikus árverés útján vagy nyilvánosan az általa megbízott Lebonyolító, köz jegyző és az Átadó képviselője részvételével, folytatja le a nyilvánosság biztosítására alkalmas helyen. (2) Árverezés esetén, amennyiben a nyertes Licitáló a hirdetményben előírt határidő alatt a szerződést neki felróható okból nem köti meg, ez a jogügylettől történő visszalépését jelenti, amelynek következtében a befizetett árverési biztosítékot elveszti. Ebben az esetben az árverés második helyezettjével lehet szerződést kötni. Amennyiben egynél több második helyezett van, ez a rendelkezés nem alkalmazható, ebben az esetben új értékesítési eljárást kell lefolytatni. (3) Árverés lefolytatása során biztosítani kell az ingóság – lehetőség szerint – az árverés helyszínén való bemutatását. (4) Az árverési kikiáltási árat érvényes ajánlattétel hiányában a Lebonyolító a vagyontárgy becsült forgalmi értéknek 75%-ában állapíthatja meg, azt az árverezés helyszínén kihirdeti és egyidejűleg az árverezési jegyzőkönyvben rögzíti. (5) A (4) bekezdés szerinti kikiáltási áron érvényes vételi ajánlat hiányában a Lebonyolító a vagyontárgy árverését eredménytelennek nyilvánítja. 38. § (1) Az árverési biztosítékot az árverésen való részvétel feltételeként az árverési hirdetményben megjelölt bankszámlára be kell fizetni és a befizetés igazolására vonatkozó iratot eredetiben az árverést lebonyolító személy részére az árverés helyszínén át kell adni. Az igazolás hiányában érvényes vételi ajánlat nem tehető. (2) A befizetett árverési biztosíték után kamat nem fizethető. A nyertes Licitáló esetében az árverési biztosíték a vételárba beszámításra kerül, a nem nyertes licitálók részére az árverést követő 5 munkanapon belül vissza kell utalni. 39. § (1) Az árverésről a Lebonyolító a közjegyző hitelesítési záradékával ellátott jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a licitálásban kialakult végső sorrendet, valamint az árveréssel kapcsolatos minden lényeges adatot, információt. A Lebonyolító a jegyzőkönyvet az Átadó részére megküldi. (2) Az Átadó a jegyzőkönyv alapján az értékesítési eljárás adatait az INYP adatbázisban rögzíti. (3) Amennyiben a nyertes Licitáló a szerződéskötésre a hirdetményben előírt határidő alatt a szerződést neki felróható okból nem köti meg, vagy a teljes vételárat nem fizeti meg, ez a jogügylettől történő visszalépését jelenti, amelynek következtében a befizetett árverési biztosítékot elveszti. (4) A HM FHH a (3) bekezdésben megjelölt esetben a nyertes Licitáló visszalépéséről történő tudomásszerzését követő 5 munkanapon belül az árverésen második helye zést elért, érvényes vételi ajánlatot tevő Licitálót szerződéskötésre hívja fel akkor, ha a licitált vételár nagysága szempontjából egy második helyezett van. A HM FHH a szerződéskötésre felhívásról az Átadót értesíti. Az Átadó az értesítés alapján az értékesítési eljárás módosult adatait az INYP adatbázisban rögzíti. Minden más esetben a HM FHH új értékesítési eljárás megindítását javasolja a főtanácsadónak. (5) Az új értékesítési eljárás megindítására vonatkozó javaslat esetén az új eljárás megindításáról a főtanácsadó dönt. Új értékesítési eljárás esetén az eljárás lefolytatására intézkedik, melyről a HM HVF-et és az Átadót egyidejűleg telefaxon értesíti. Az Átadó az értesítés alapján az értékesítési eljárás módosult adatait az INYP adatbázisban rögzíti. (6) Az adásvételi szerződés megkötése és végrehajtása során a 35–36. §-ok szerint kell eljárni. 16. Hulladékok közvetlen értékesítése, megsemmisítése 40. § (1) A mellékletben részletezett hulladékok és egyéb anyagok, valamint a 41. § (1) bekezdés szerinti ingó vagyontárgyak külön eljárás és okirat kibocsátása nélkül honvédelmi célra feleslegesnek minősülnek. A mellékletben részletezett hulladékok és egyéb anyagok értékesítése vagy megsemmisítése, valamint a 41. § (1) bekezdés szerinti ingó vagyontárgyak visszaszállítása, átadása esetén az eljárást a honvédelmi szervezet saját hatáskörben a HM vagyonkezelő képviselője által kibocsátott külön okirat nélkül lefolytathatja. (2) A honvédelmi szervezet a (4) bekezdésben foglaltak kivételével a nyilvántartásában lévő, a mellékletben részletezett hulladékok és egyéb anyagok értékesítésére vagy megsemmisítésére – a környezetvédelemre és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályzók betartásával, figyelemmel a vonatkozó utasítások, intézkedések, szabályzatok és egyéb belső szabályzók előírásaira – saját hatáskörben intézkedik. Ezen hulladékok további tárolás céljából központi tárintézetbe történő beszállítása tilos. (3) A honvédelmi szervezetek vezetői a saját hatáskörben történő értékesítés vagy megsemmisítés eljárásrendjére vonatkozóan belső intézkedést adnak ki. (4) A HM FHH főigazgatója a szakanyagnem felelősi körébe tartozó, a mellékletben részletezett hulladékok és egyéb anyagok értékesítésére vagy megsemmisítésére a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével saját hatáskörben intézkedik. 41. § (1) A honvédelmi szervezet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EH Korm. rend.) hatálya alá tartozó elektromos és elektronikai berendezések selejtezéséből származó hulladékait saját hatáskörben az EH Korm. rend. szerinti gyártó, illetve – a gyártónak a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségei teljesítése átruházása esetén – a kezelést koordináló gazdálkodó szervezet (átvevő) részére visszaszállíthatja, átadhatja. (2) A honvédelmi szervezet a visszaszállításról, átadásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv mellékletét képezi az adott anyagok selejtezéséről készült jegyzőkönyv másolati példánya, az anyagok átvételéről készült „SZ” kísérőjegy, a veszélyes hulladék szállításához nyomtatvány termelői és kezelői példánya, illetve a számviteli nyilvántartásból történő kivezetést igazoló ESZKÖZ utalvány. A berendezések selejtezéséből keletkező hulladékokat központi tárintézetbe beszállítani tilos. 17. Ingó vagyontárgy megsemmisítése 42. § A megsemmisítésre javasolt ingó vagyontárgy hasznosításához a HM vagyonkezelő képviselő a vagyontárgy honvédelmi célra feleslegesnek minősítéséről szóló vagyonkezelői határozatában, külön okirat kibocsájtása nélkül hozzájárul. 43. § (1) Az ingó vagyontárgy megsemmisítésére a honvédelmi célra feleslegesnek minősítését követően – figyelemmel a selejtezési HM ut. 25. § b) pontjában foglaltakra – megsemmisítési célú értékesítési eljárás vagy a lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként kerülhet sor. (2) A főtanácsadó dönt az ingó vagyontárgy értékesítési eljárás vagy közbeszerzési eljárás útján történő megsemmisítéséről. (3) Megsemmisítési célú értékesítés esetén a jelen utasításban szabályozott általános értékesítési eljárási rendet kell alkalmazni. A megsemmisítési feladatokat végző vállalkozó kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás lefolytatása esetén a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényt, az annak rendelkezéseire figyelemmel kiadott egyéb jogszabályokat és a honvédelmi szervezetek beszerzéseinek eljárási rendjéről szóló HM utasítás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a közbeszerzési eljárás eredményéről az eljárást lefolytató honvédelmi szervezet tájékoztatja a főtanácsadót, ő pedig a HM HVF-et. (4) A CFE Szerződés hatálya alá eső eszközök esetében bárminemű átalakítás, megsemmisítés, hatástalanítás csak a CFE Szerződésben megfogalmazott követelményeknek megfelelő, a HM NEFEH által jóváhagyott technológiai eljárással történhet. (5) A CFE Szerződés hatálya alá eső eszközök hatástalanítását, megsemmisítését, átalakítását, hatástalanítását a HM NEFEH felügyeli, a jóváhagyott technológiai eljárás szerinti gyakorlati végrehajtást ellenőrzi. 18. Külföldön történő hasznosítás 44. § (1) A külföldi kirendeltségeket működtető honvédelmi szervezetek, katonai missziók használatában külföldön – a honvédelmi szervezet, katonai misszió parancsnokának vagy vezetőjének döntése értelmében – feleslegessé vagy használhatatlanná vált, illetve leselejtezett, az éves költségvetési törvényben meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárt meg nem haladó nyilvántartási értékű ingó vagyontárgy külön eljárás és okirat kibocsátása nélkül e rendelkezés alapján honvédelmi célra feleslegesnek minősül. (2) Az (1) bekezdés alapján honvédelmi célra feleslegesnek minősülő, külföldön lévő ingó vagyontárgy külföldön történő értékesítése vagy megsemmisítése esetén az eljárást a vagyontárgyat nyilvántartó honvédelmi szervezet saját hatáskörben a HM vagyonkezelő képviselő által kibocsátott külön okirat nélkül lefolytathatja. Ezen vagyontárgyak külföldön történő értékesítését, megsemmisítését – veszélyes hulladéknak minősíthető hulladékok esetén környezetvédelmi szakterületi állásfoglalás birtokában – az illetékességtől függően a HM FHH főigazgatója vagy a HVK EÜCSF, illetve kirendeltség esetén a kirendeltséget működtető honvédelmi szervezet vezetője engedélyezi. (3) Amennyiben a CFE Szerződés hatálya alá eső vagyontárgyakat külföldön értékesítik, vagy azok megsemmisülnek, az értékesítés, illetve megsemmisülés tényéről, a nemzetközi bejelentések megtételéhez a HM vagyonkezelő képviselője tájékoztatja a HM NEFEH-et. 45. § (1) A külföldi kirendeltségeket működtető honvédelmi szervezetek, katonai missziók használatában külföldön feleslegessé vagy használhatatlanná vált, illetve leselejtezett, az éves költségvetési törvényben meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárt meghaladó nyilvántartási értékű ingó vagyontárgy honvédelmi célra feleslegesnek minősítése során a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel a jelen utasításban részletezett általános eljárási rend szerint kell eljárni. A külföldön diszlokáló katonai alakulat környezetvédelmi feladatokat ellátó felelős személye a hulladékot már a keletkezés helyén minősíti és helyben gondoskodik (értékhatártól függetlenül) annak hasznosításáról, ártalmatlanításáról. A Magyar Köztársaság területén kívül katonai feladatot ellátó honvédelmi szervezetek tevékenysége során képződő hulladékot a fogadó ország jogszabályainak megfelelően kialakított gyűjtőhelyen és módon kell gyűjteni, valamint gondoskodni kell a hulladék további kezeléséről. (2) A vagyontárgy honvédelmi célra feleslegesnek minősítésére vonatkozó javaslathoz csatolni kell az ingó vagyontárgy tervezett átvételét, megvásárlását kérő külföldi szervezet szándéknyilatkozatát vagy megkeresését. (3) A felterjesztésben meg kell jelölni: a) a helyszínen hasznosítani javasolt ingó vagyontárgy adatait; b) a tervezett hasznosítás módját, körülményeit; c) a hazaszállítás és helyszínen hasznosítás változatai nak költségkihatását; d) a hatósági eljárások, engedélyezések módját és költ ségkihatásait; e) egyéb szükséges információkat. (4) Amennyiben a miniszter az ingó vagyontárgy haza szállításról dönt, a vagyontárgy itthoni hasznosítására az általános szabályok az irányadók. 46. § A külföldön végrehajtott feladatok (katonai missziók) megszervezése időszakában, a szervezési intézkedésben az érintett külföldi helyi és a nemzetközi jogforrások figyelembevételével meg kell határozni a kiszállított, vagy a feladat ellátásához külföldön beszerzett felesleges ingóságoknak a feladat befejezését követő kezelését, helyszínen történő hasznosítását, hazaszállítását. Ezen feladatok végrehajtását követően minimalizálni kell a hulladékok országhatárokon át történő szállítását. 47. § (1) Az egészségügyi hulladékok és az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény hatálya alá tartozó selejt radioaktív anyagok külföldön nem hasznosíthatók. (2) A külföldön történő értékesítésből vagy megsemmisítésből származó nettó bevétel felhasználására az intézményi bevételekkel kapcsolatos feladatokról szóló 1/2011. (I. 11.) HM utasítás rendelkezései az irányadók. 19. Az MNV Zrt. hatáskörében történő értékesítés 48. § (1) Az éves költségvetési törvényben meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó értéket meghaladó nyilvántartási értékű ingó vagyontárgy értékesítése a Vhr. általános értékesítési szabályai szerint történik. Az eljárás kezdeményezése érdekében a főtanácsadó megbízza a HM FHH-t az értékesítésre kijelölt ingó vagyontárgyakra vonatkozó független szakértői értékbecslési szolgáltatás beszerzésé vel. A szolgáltatás beszerzésének finanszírozása az ingó vagyontárgyak értékesítéséből befolyó bevételekből történik. (2) A HM FHH a megbízás alapján az értékbecslési szolgáltatást beszerzi, az értékbecslés dokumentumait az érvényességi határidők figyelembevételével a főtanácsadó részére megküldi. (3) Az MNV Zrt. hatáskörében értékesítendő ingó vagyontárgyakról az értékbecslés adatai alapján a főtanácsadó dokumentációt állít össze, melyet a HM vagyonkezelő képviselője részére megküld. A dokumentáció tartalmazza a javasolt értékesítési eljárás formáját és az értékesítés kapcsán felmerülő költségek, különösen az értékbecslés és közjegyző díjazása költségeinek MNV Zrt. által történő megtérítésére vonatkozó kérelmet. (4) A HM vagyonkezelő képviselője a vagyontárgyak becsült forgalmi értékadatait és értékesítési eljárásra lekötését az INYP adatbázisában rögzíti. Az értékesítési eljárást a HM vagyonkezelő képviselője az MNV Zrt. vezérigazgatójánál kezdeményezi. 20. Bevételek 49. § (1) Az ingó vagyontárgy HM hatáskörben történő értékesítéséből származó bevételek felhasználását és elszámolását az intézményi bevételekkel kapcsolatos feladatokról szóló 1/2011. (I. 11.) HM utasítás szabályai szerint kell végrehajtani. (2) Az MNV Zrt. megbízása alapján történő értékesítés esetén a bevételek kezeléséről és elszámolásáról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a Vtv., az éves költségvetéséről szóló törvény és a megbízásra vonatkozó megállapodás rendelkezik. 21. Más központi költségvetési szerv részére történő átadás 50. § (1) A honvédelmi célra feleslegesnek minősített ingó vagyontárgy vagyonkezelői jogának más központi költségvetési szerv részére történő átruházásáról, vagy más központi költségvetési szerv feladatai ellátásához felesleges ingó vagyontárgy HM vagyonkezelésébe átvételéről a HM és a vagyonkezelői jogot átvevő vagy átadó másik központi költségvetési szerv, valamint az MNV Zrt. polgári jogi szerződésben rendelkezik, amely a HM és a másik központi költségvetési szerv által az MNV Zrt.-vel vagy jogelődjével kötött vagyonkezelési szerződéseket módosítja. (2) Az ingó vagyontárgy vagyonkezelői jogának átruházhatóságát a főtanácsadó vizsgálja meg. A HM nevében a szerződés megkötésével kapcsolatos koordinációs és döntés-előkészítési feladatokat a HM HVF látja el. (3) Az ingó vagyontárgy vagyonkezelői jogát átvenni kívánó központi költségvetési szerv igényének bejelentését követően a HM biztosítja a vagyontárgy szemrevételezését. Ennek érdekében a főtanácsadó tájékoztatja a szemrevételezést végző személyek adatairól az illetékességtől függően az illetékes felsőszintű gazdálkodó szerv vezetőjét, az MH ÖHP parancsnokát, a HVK EÜCSF-t, a miniszter közvetlen alárendeltségébe, közvetlen, illetve fenntartói irányítása alá tartozó szervezet vezetőjét, aki a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül a meghatározott személyek részére a beléptetési szabályoknak megfelelően az ingó vagyontárgyakat tároló objektumba történő beléptetését és az igényelt ingó vagyontárgyak szemrevételezését biztosítja. (4) A szemrevételezés eredménye függvényében, a központi költségvetési szerv kérelme teljesíthetőségét jóváhagyó főtanácsadói döntést követően, az illetékes központi ellátó szerv az érintett vagyontárgyak átadásra kijelölésének adatait az INYP adatbázisában rögzíti, ezzel a vagyontárgyakat hasznosításra leköti, a HM vagyonkezelő képviselője pedig kezdeményezi az MNV Zrt.-nél az (1) bekezdés szerinti polgári jogi szerződés megkötését. (5) Jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz alapján más központi költségvetési szerv részére átadásra vagy értékesítésre kerülő ingatlanban visszahagyásra tervezett – az ingatlanból nem vagy csak rongálás illetve aránytalanul nagy költségráfordítás árán eltávolítható – eszközök esetében a (3) bekezdés szerinti igénybejelentés és szemrevételezés elhagyható. Az átadásra tervezett ingó vagyontárgyak jegyzékét a HM FHH és a leendő átvevő közösen felvett jegyzékben határozza meg. (6) Az (5) bekezdés szerinti ingó vagyontárgyak átadására vonatkozó javas …