2003. XCV. törvény a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. költségvetésének 2002. végrehajtásáról.

2003. XCV. törvény a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. költségvetésének 2002. végrehajtásáról. Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-ában foglaltak alapján, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló — módosított — 2000. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Költségvetési Törvény) 2002. évi végrehajtásáról a 2002. évi önkormányzati és kisebbségi, valamint országos kisebbségi választások pénzügyi támogatásáról szóló 40/2002. (VII. 4.) OGY határozatban, a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló 105/2001. (XII. 21.) OGY határozatban, valamint a módosításáról szóló 52/2002. (VII. 19.) OGY határozatban, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Hungária Televízió Közalapítványok kiegészítő támogatásáról szóló 108/1999. (XII. 22.) OGY határozat módosításáról szóló 75/2002. (X. 31.) OGY határozatban, a hajléktalan emberek ellátását végző közhasznú szervezetek működési támogatásának elosztásáról szóló 112/2002. (XII. 19.) OGY határozatban foglaltakra figyelemmel a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2001. ÉS 2002. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK 2002. ÉVI VÉGREHAJTÁSA A főösszegek 1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtását — a 3. §-ban foglalt adósságtörlesztési kiadások, valamint a hitelfelvételek nélkül — a) 4 357 257,8 millió forint, azaz négymillió-háromszázötvenhétezer-kettőszázötvenhét egész nyolctized millió forint bevétellel, b) 5 826 868,4 millió forint, azaz ötmillió-nyolcszázhuszonhatezer-nyolcszázhatvannyolc egész négytized millió forint kiadással, és c) 1 469 610,6 millió forint, azaz egymillió-négyszázhatvankilencezer-hatszáztíz egész hattized millió forint hiánnyal hagyja jóvá. A törvényt az Országgyűlés a 2003. november 17-i ülésnapján fogadta el. 2. § A központi költségvetés kiadási és bevételi előirányzatainak teljesítését az 1. számú melléklet költségvetési fejezetenként, címenként, alcímenként, jogcímcsoportonként, jogcímenként, előirányzat-csoportonként és kiemelt előirányzatonként tartalmazza. A költségvetés finanszírozásával kapcsolatos egyes rendelkezések 3. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Költségvetési Törvény 4. §-a (1) bekezdésének megfelelően a központi költségvetés deviza- és forintadósság-állományából 2002-ben a pénzügyminiszter az adósságtörlesztési számla terhére a) 73 325,6 millió forint összegű forinthitel-törlesztést teljesített a Magyar Nemzeti Bank javára, b) 13 412,1 millió forint összegű forinthitel-törlesztést teljesített a belföldi hitelezők javára, c) 202 143,8 millió forint összegű devizahitel-törlesztést teljesített a Magyar Nemzeti Bank javára, d) 27 638,7 millió forint összegű devizahitel-törlesztést teljesített a külföldi hitelezők javára, e) 673 012,3 millió forint összegben fizetett vissza forint államkötvényeket a belföldi és külföldi hitelezőknek, f) 15 989,9 millió forint összegű kincstári takarékkötvény-törlesztést teljesített a belföldi hitelezők javára, g) 39,6 millió forint összegben fizetett vissza devizakötvényeket a külföldi hitelezőknek. 4. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az e törvény 1. §-ában megállapított hiány finanszírozására a Költségvetési Törvény 4. §-a (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter 2002-ben a) 694 299,7 millió forint összegben forint-államkötvényeket értékesített és adott át, b) 358 566,4 millió forint összegben növelte a kincstárjegyek állományát, c) 201 645,7 millió forint összegben forinthiteleket vállalt át, d) 226 685,2 millió forint összegben devizahiteleket vett fel és vállalt át. 5. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy 2002-ben az e törvény 3. §-ában megállapított visszafizetések finanszírozására a pénzügyminiszter a Költségvetési Törvény 4. §-a (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a) 998 939,4 millió forint összegű forint-államkötvényt értékesített, b) 6622,6 millió forint összegben devizabetétet használt fel. 6. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a pénzügyminiszter — a Költségvetési Törvény 4. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján — a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditása és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból teljesített kiadásokhoz vállalt állami garancia fedezetének megteremtése érdekében, illetve az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése céljából 76 175,0 millió forinttal növelte a kincstárjegyek állományát, valamint 43 977,4 millió forint összegben devizabetétet használt fel. 7. § (1) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a pénzügyminiszter a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXV. törvény 22. §-ában kapott felhatalmazása alapján 2002. január 1-jei hatállyal a Magyar Államvasutak Részvénytársaság törvényben megjelölt hiteleit a központi költségvetés adósságának terhére átvállalta 60 408,1 millió forint összegben. (2) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a pénzügyminiszter a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXV. törvény 23. §-ában kapott felhatalmazása alapján 2002. január 1-jei hatállyal a Győr-Sopron-Ebenfurt Vasút Részvénytársaság törvényben megjelölt hiteleit a központi költségvetés adósságának terhére átvállalta 911,9 millió forint összegben. A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezések 8. § (1) A helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához nyújtott normatív állami hozzájárulások és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó (e kettő a továbbiakban: normatív hozzájárulások), valamint a normatív, kötött felhasználású támogatások, továbbá a helyi önkormányzatok jövedelem-differenciálódását mérséklő kiegészítések és beszámítások önkormányzatonként és jogcímenként részletezett elszámolását a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben (a továbbiakban: PM—BM R.) hirdeti ki e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül. A normatív hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások előirányzatai és pénzforgalmi teljesítése országosan összesített alakulásának jogcímenkénti összegét a 3. számú melléklet tartalmazza. (2) Az Országgyűlés jóváhagyja azon helyi önkormányzatokat megillető előirányzatok csökkentését, amelyek év közben együttesen 12 176,8 millió forint összegben mondtak le a normatív hozzájárulásokról és a normatív, kötött felhasználású támogatás-előirányzatokról, valamint amelyek intézményátadás következtében 1795,4 millió forint összegben nem jogosultak a támogatásra, továbbá jóváhagyja az intézményátvétel miatti 73,3 millió forint előirányzat-növekedést. A módosított előirányzatokat a PM—BM R. tartalmazza. (3) Az Országgyűlés megállapítja, hogy a normatív hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások előirányzatainak a helyi önkormányzatokat a ténylegesen teljesített mutatószámok alapján megillető és a részükre a költségvetési évben folyósított összegek különbözetei az Áht. 64. § (7) bekezdése szerint történt elszámolás alapján a következők: a) visszafizetési kötelezettség 5578,4 millió forint, b) a központi költségvetést terhelő kiegészítés 2499,4 millió forint, c) amelyek egyenlegeként a helyi önkormányzatok 2002. év után előírt tartozása 3079,0 millió forint. (4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy azon helyi önkormányzatokat, amelyek a feladatmutatókhoz kapcsolódóan normatív hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatás-előirányzatokat saját számításaik alapján az őket ténylegesen megilletőnél 5%-kal nagyobb mértékben vették igénybe, 210,3 millió forint igénybevételi kamatfizetési kötelezettség terheli. Ennek helyi önkormányzatonként részletezett összegét a PM—BM R. tartalmazza. (5) A helyi önkormányzatokat az Áht. 64/B. §-ának (1) bekezdése alapján a) központosított előirányzat jogcímen 368,6 millió forint, b) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és a közcélú foglalkoztatás támogatása jogcímen egyenlegében 20,4 millió forint, c) a színházak támogatása jogcímen 0,2 millió forint, d) az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása jogcímen 13,6 millió forint visszafizetése terheli, amelynek önkormányzatok szerinti részletezését a PM—BM R. tartalmazza. (6) Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. § (5) bekezdése alapján végzett ellenőrzés megállapítása szerint a helyi önkormányzatokat egyenlegében a) központosított előirányzat jogcímen 50,1 millió forint, b) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és a közcélú foglalkoztatás támogatása jogcímen 16,6 millió forint, c) a céltámogatás jogcímen 26,3 millió forint visszafizetése terheli, amelyek önkormányzatok szerinti részletezését a PM—BM R. tartalmazza. (7) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 14. §-a alapján — a kötelező lemondásoknak az Állami Számvevőszék által megállapított elmaradása miatt — 471,5 millió forint céltámogatási előirányzat visszavonásáról, illetve csökkentéséről a belügyminiszter rendelkezik. (8) Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 126. § (1) bekezdés a) pontja alapján az éves beszámoló szerinti visszafizetési kötelezettségek teljesítésének határideje 2003. március 27. A visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség 2003. március 28. napjától keletkezik. (9) Az Állami Számvevőszék megállapításához kapcsolódó visszafizetési kötelezettségek teljesítésének határideje a PM—BM R. hatálybalépését követő 15. nap. (10) Amennyiben a (9) bekezdésben meghatározott határidőt követő 90 napon belül a befizetések nem érkeznek meg a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) 10032000-01031496-00000000 ,,Önkormányzatok előző évről származó befizetései’’, valamint a 1003200001034004-00000000 ,,Különleges bevételek’’ bevételi számlájára, a Kincstár az Áht. 64/A. § (6) bekezdése alapján intézkedik a központi költségvetést megillető követelés érvényesítéséről. (11) Azon önkormányzatok részére, amelyek pótlólagos normatív hozzájárulásra és normatív, kötött felhasználású támogatásra jogosultak, a Pénzügyminisztérium a Kincstáron keresztül rendelkezett az összeg — 2537,1 millió forint — átutalásáról 2003. május 15-én. 9. § (1) A helyi önkormányzatok központosított előirányzatainak felhasználását a 4. számú melléklet részletezi. (2) A helyi önkormányzatoknak nyújtott színházi támogatásokat önkormányzatonkénti bontásban az 5. számú melléklet tartalmazza. (3) A helyi önkormányzatok 2002. évi címzett és céltámogatási előirányzatának, teljesítésének és maradványának alakulását a 6. számú melléklet tartalmazza. (4) A helyi önkormányzatoknak nyújtott, területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás előirányzatának, teljesítésének és maradványának alakulását a 7. számú melléklet tartalmazza. (5) A helyi önkormányzatok céljellegű decentralizált támogatási előirányzatának felhasználását a 8. számú melléklet részletezi. (6) A helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása előirányzatának felhasználását a 9. számú melléklet részletezi. (7) Az Országgyűlés megállapítja, hogy a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának a központi költségvetésben rendelkezésre álló maradványa 36 477,5 millió forint, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás maradványa 4945,8 millió forint, a céljellegű decentralizált támogatás maradványa 2862,8 millió forint. 10. § Az Országgyűlés jóváhagyja az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság privatizációval és vagyonkezeléssel összefüggő, valamint tartalékfeltöltési előirányzatainak teljesítését a 14. számú melléklet szerint. 11. § (1) Az egyházi közoktatási intézményfenntartókat 2807,5 millió forint egyszeri — a 2002. évi önkormányzati közoktatási támogatást kompenzáló — közoktatási kiegészítő támogatás illeti meg a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény (a továbbiakban: 2003. évi költségvetési törvény) 1. számú mellék let, XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Humánszolgáltatás és egyházi kiegészítő támogatás jogcímcsoport, 2. Egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzata terhére 2003 decemberében. (2) A közoktatási feladatokat ellátó, nem állami humán szolgáltatók tekintetében a 2002. évi támogatási kötelezettség elszámolása a 2003. évi költségvetési törvény 1. számú melléklet, XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Humánszolgáltatás és egyházi kiegészítő támogatás jogcímcsoport, 1. Oktatási célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása jogcím előirányzatának terhére történik. (3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó, nem állami, egyházi intézmények fenntartói tekintetében a 2002. évi támogatási kötelezettség elszámolása a 2003. évi költségvetési törvény 1. számú melléklet, XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 19. Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása alcím, elszámolásonként meghatározott jogcímcsoportjainak terhére történik. 12. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 3. §-ának (2) bekezdése alapján az érintett egyházak a 2003. évi költségvetési törvény 1. számú melléklet, X. Miniszterelnökség fejezet, 9. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 5. Egyházak támogatása alcím, 6. Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék jogcímcsoport előirányzata terhére 2003. évben 386 173 ezer forint pótlólagos támogatásra jogosultak. A többlettámogatás egyházankénti elosztásáról a Miniszterelnöki Hivatal Egyházi Kapcsolatok Államtitkársága gondoskodik. 13. § Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok mérlegét a 10. számú melléklet szerint jóváhagyja. 14. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét a 2/A. és a 2/B. számú mellékletek szerint hagyja jóvá. MÁSODIK RÉSZ AZ ÁLLAMADÓSSÁG, AZ ÁLLAMI KÖVETELÉSEK KÖRE, KEZELÉSE ÉS VÁLTOZÁSA 15. § (1) A Magyar Államkincstár Részvénytársaság által kezelt, állami kölcsönből, illetőleg állami alapjuttatás járadékából fennálló követelések állománya 2002. december 31-én 15 906,7 millió forint, amelyből 1226,2 millió forint a kölcsöntípusú, 14 680,5 millió forint a járadék címén előírt követelés. (2) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2001. évi végrehajtásáról szóló 2002. évi XL. törvény (a továbbiakban: 2001. évi zárszámadási törvény) 15. §-ának (1) bekezdésében foglalt 19 948,7 millió forint követelés 2002. év során a következők szerint változott: a) a 2002. évben befolyt kölcsöntípusú törlesztések öszszege 1,5 millió forint volt, a járadékjellegű befizetések 3282,4 millió forintot tettek ki, b) a jogerős bírói végzéssel lezárt felszámolásoknál elszámolt veszteségek miatt 774,4 millió forinttal csökkent, míg felszámoláshoz kapcsolódóan befizetett követelés-bejelentési díj, illetőleg szerződés be nem tartását követő szankció miatt összesen 16,3 millió forinttal emelkedett a követelésállomány összege. (3) Az Országgyűlés elfogadja, hogy a (2) bekezdés a) pontjában részletezett befizetésen felül e követelésekhez kapcsolódva 2002. évben bevételt jelentett a központi költségvetésnek a) 14,3 millió forint fix járadék befizetése, továbbá b) 8,1 millió forint szerződéses és késedelmi kamat be fizetése. 16. § Az Országgyűlés elrendeli, hogy 2003. december 31-i hatállyal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak közreműködésével a központi költségvetés terhére finanszírozott ellátások megtérítésének és kiadásainak különbözeteként a) a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) a központi költségvetésnek a személyi kárpótlás alapján megállapított életjáradék visszatérítése jogcímén 62,3 millió forintot utaljon vissza, b) a központi költségvetés ba) a jövedelempótló és kiegészítő szociális támogatá sok jogcímén 37,5 millió forintot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: NYUFIG) 10032000-0130110800000000 számú ,,Ellátási’’ számlája javára, bb) az Egészségbiztosítási Alapnak (a továbbiakban: E. Alap) közgyógyellátás finanszírozása jogcímén 1646,3 millió forintot térítsen meg. 17. § Az Országgyűlés a) az Ny. Alapnak a 20. § c) pontjában megállapított hiányából a 26. § (2) bekezdés b) pontjának figyelembevételével 12 732,5 millió forintot, valamint b) az E. Alapnak a 22. § c) pontjában megállapított 86 656,3 millió forint összegű hiányát a KESZ hitelállományából 2003. december 31-éig elenged. 18. § (1) Az Országgyűlés elrendeli, hogy 2003. december 31-éig a) a Munkaerőpiaci Alap aa) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CIX. törvény 14. §-a alapján a ,,régi’’ korengedményes nyugdíj 2002. évi kiadásai jogcímén 6,9 millió forintot a NYUFIG 10032000-01301108-00000000 számú ,,Ellátási’’ számlája javára, ab) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. §-ának (3) bekezdése alapján 1357,7 millió forintot a NYUFIG ,,Munkáltatói befizetésekből finanszírozott korengedményes nyugdíj’’ 10032000-00284770-00000000 számú (technikai) számla javára térítsen meg, b) az Ny. Alap a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2000. évi CXIX. törvény 21. § b) pontjában előírt befizetési kötelezettség alapján a központi költségvetésnek a ,,régi’’ korengedményes nyugdíj tartozásállományából 2002. évben a NYUFIG által beszedett bevételek jogcímén 66,1 millió forintot utaljon át. (2) Az Országgyűlés elrendeli, hogy a központi költségvetés a 2001. évi zárszámadási törvény 18. § c) pontjának végrehajtásaként 2324,7 millió forintot a NYUFIG ,,Munkáltatói befizetésekből finanszírozott korengedményes nyugdíj’’ 10032000-00284770-00000000 számú (technikai) számla javára 2003. december 31-éig térítsen meg. HARMADIK RÉSZ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI 2002. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA ELSŐ FEJEZET A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI 2002. ÉVI KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE 19. § (1) Az Országgyűlés az államháztartás társadalombiztosítás alrendszerének az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezéséből adódó 2002. évi költségvetése végrehajtását a) 2 416 226,0 millió forint, azaz kettőmillió-négyszáztizenhatezer-kettőszázhuszonhat millió forint bevételi főösszeggel, b) 2 517 083,1 millió forint, azaz kettőmillió-ötszáztizenhétezer-nyolcvanhárom egész egytized millió forint kiadási főösszeggel, c) 100 857,1 millió forint, egyszázezer-nyolcszázötvenhét egész egytized millió forint hiánnyal jóváhagyja. (2) A társadalombiztosítási alrendszer 2002. évi összevont költségvetése végrehajtásának mérlegét e törvény 13. számú melléklete tartalmazza. MÁSODIK FEJEZET A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA 20. § Az Országgyűlés az Ny. Alap 2002. évi költségvetésének végrehajtását a) 1 391 650,8 millió forint, azaz egymillió-háromszázkilencvenegyezer-hatszázötven egész nyolctized millió forint bevételi főösszeggel, b) 1 405 851,6 millió forint, azaz egymillió-négyszázötezer-nyolcszázötvenegy egész hattized millió forint kiadási főösszeggel, c) 14 200,8 millió forint, azaz tizennégyezer-kettőszáz egész nyolctized millió forint hiánnyal jóváhagyja. 21. § (1) Az Országgyűlés az Ny. Alap működési előirányzat-maradványát 3118,7 millió forint összegben jóváhagyja, melyből az előző évi előirányzat-maradvány összege 52,2 millió forint. (2) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az Ny. Alap működési kiadásai 3011,5 millió forint előző évi előirányzat-maradványnak a felhasználását tartalmazzák. HARMADIK FEJEZET AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA 22. § Az Országgyűlés az E. Alap 2002. évi költségvetésének végrehajtását a) 1 024 575,2 millió forint, azaz egymillió-huszonnégyezer-ötszázhetvenöt egész kettőtized millió forint bevételi főösszeggel, b) 1 111 231,5 millió forint, azaz egymillió-egyszáztizenegyezer-kettőszázharmincegy egész öttized millió forint kiadási főösszeggel, c) 86 656,3 millió forint, azaz nyolcvanhatezer-hatszázötvenhat egész háromtized millió forint hiánnyal jóváhagyja. 23. § (1) Az Országgyűlés az E. Alap működési előirányzatmaradványát 2616,5 millió forint összegben jóváhagyja, amelyből az előző évi előirányzat-maradvány összege 405,2 millió forint. (2) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az E. Alap működési kiadásai 3126,2 millió forint előző évi előirányzatmaradványnak a felhasználását tartalmazzák. NEGYEDIK FEJEZET A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 24. § Az Országgyűlés jóváhagyja a) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a Költ ségvetési Törvény 76. § (1) bekezdésében meghatározott, az 1997. évi LXXX. törvény 47. § (4) bekezdése szerinti kiértesítési feladatok végrehajtására 335,1 millió forint 2002. évi felhasználást, b) a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetnél méltányossági ellátásra történt 2002. évi felhasználást a 2. cím, 2. alcím, 1. Terhességi-gyermekágyi segély jogcímcsoport előirányzatnál 6,9 millió forint, a 6. Gyermekgondozási díj jogcímcsoport előirányzatnál 12,2 millió forint és a 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport előirányzatnál 2991,5 millió forint összegben. 25. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a) a Költségvetési Törvény 67. §-ának e) pontja és 68. §-ának (4) bekezdése szerint a létszámcsökkentésekkel összefüggő egyszeri, a köztisztviselők illetményhelyzetének javítását szolgáló, valamint a kötelező legkisebb munkabér felemeléséből adódó kifizetések fedezetére aa) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél 1523,8 millió forint, ab) a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetnél 1885,4 millió forint, b) a Költségvetési Törvény 68. §-a (3) és 76. § (5) bekezdésére figyelemmel a világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztésre és kamatkiadásra ba) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és igazgatási szervei alcím előirányzatnál 412,8 millió forint, bb) a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és intézményei alcím előirányzatnál 712,6 millió forint, c) a Költségvetési Törvény 68. §-ának (5) és (6) bekezdése, valamint 74. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján ca) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátás jogcím és 3. Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugdíjemelés jogcím előirányzatainak Ny. Alapból finanszírozott nyugellátás (ideértve az E. Alapot is) részeként történő, cb) a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetnél méltányossági ellátásra a 2. cím, 2. alcím, 2. Táppénz jogcímcsoportnál 30,8 millió forint, a 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoportnál 97,3 millió forint és az 5. Gyógyászati segédeszköz-támogatás jogcímcsoport előirányzatnál 252,0 millió forint, d) a Költségvetési Törvény 76. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján informatikai fejlesztésekre da) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és igazgatási szervei alcím előirányzatnál 2286,0 millió forint, db) a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és intézményei alcím előirányzatnál 1847,7 millió forint, e) a Költségvetési Törvény 76. §-ának (2) és (4) bekezdése alapján ea) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport, 1. Intézményi beruházási kiadások kiemelt előirányzatból a Fiumei úti ingatlan rekonstrukciójára 881,8 millió forint, eb) a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatából a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Fiumei úti ingatlanából történő kiköltöztetésével és új ingatlanban való elhelyezésével összefüggő kiadásokra 731,8 millió forint, f) a Költségvetési Törvény 109. §-ának (12) bekezdése alapján az évközi kiegészítő nyugellátás emelése és az egyszeri nyugdíjjuttatás végrehajtásával összefüggésben a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelő járulékok, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatok 2002. évi kiadási előirányzatainál összesen 273,5 millió forint felhasználása történt meg. 26. § (1) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Költségvetési Törvény 77. § (1) bekezdése alapján a 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. Postaköltségek és egyéb kiadások jogcím előirányzata terhére a) pénzeszközátadással az Ny. Alap 1287,4 millió forintot bocsátott az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal rendelkezésére, b) teljesítendő kötelezettség az E. Alapot a 2002. évben nem terheli. (2) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a 2001. évi zárszámadási törvény a) 16. §-ának a) pontjában előírt visszatérítési kötelezettségeket az Ny. Alap, a 16. §-ának b) pontjában foglaltakat a központi költségvetés teljesítette, b) 17. §-ának (1) bekezdése alapján az Ny. Alap költségvetési tartaléka terhére visszautalta a 2001. évi 1468,3 millió forint többletet a központi költségvetés részére, c) 19. §-ában elrendelt feladatot az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság végrehajtotta. 27. § Az Országgyűlés jóváhagyja az Ny. Alap és az E. Alap mérlegét a 11. és a 12. számú melléklet szerint. NEGYEDIK RÉSZ A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása 28. § A Munka Törvénykönyvéről szóló — módosított — 1992. évi XXII. törvény 193/V. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,193/V. § A munkavállaló minden naptári évben — külön juttatásként — egyhavi személyi alapbérére jogosult, amennyiben az adott közigazgatási szervnél január 1-jén munkaviszonyban áll. A juttatás kifizetéséről január 16-án — amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követő első munkanapon — kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó személyi alapbér.’’ A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása 29. § A köztisztviselők jogállásáról szóló — módosított — 1992. évi XXIII. törvény 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,49. § A köztisztviselő minden naptári évben — külön juttatásként — egyhavi illetményére jogosult, amennyiben január 1-jén közszolgálati jogviszonyban áll. A juttatás kifizetéséről január 16-án — amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követő első munkanapon — kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó illetmény.’’ A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása 30. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló — módosított — 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,68. § A közalkalmazott minden naptári évben — külön juttatásként — egyhavi illetményére jogosult, amennyiben január 1-jén közalkalmazotti jogviszonyban áll. A juttatás kifizetéséről január 16-án — amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követő első munkanapon — kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó illetmény.’’ (2) A Kjt. 85. §-a (7) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály) ,,h) munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlé kot, illetménykiegészítést, egyhavi külön juttatást, keresetkiegészítést és jutalmat;’’ (is érteni kell.) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása 31. § (1) Az államháztartásról szóló — módosított — 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(2) A költségvetési kiadások között kell elszámolni a nyújtott hiteleket — a 18/B. § (1) bekezdés d) és zs) pontjában meghatározott megelőlegezési és likviditási hitelek kivételével —, illetve bevételként azok visszatérülését.’’ (2) Az Áht. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: ,,(5) A költségvetési kiadások között kell elszámolni az Európai Unió közös költségvetéséhez való, a közösségi jogszabályok alapján meghatározott hozzájárulásokat, és bevételként a vámok, valamint a cukor- és izoglükózilleték beszedési költségének közösségi jogszabály szerinti megtérítését, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződésből eredő egyösszegű pénzforgalmi visszatérítést.’’ (3) Az Áht. 8/A. §-a (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:) ,,g) a 18/B. § (1) bekezdés d) és zs) pontjaiban meghatá rozott megelőlegezési és likviditási hitelek.’’ (4) Az Áht. 8/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(7) A költségvetésben nem lehet a (3)—(6) bekezdésekben foglaltak szerinti pénzügyi műveleteket — kivéve a letétbe helyezett, az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját megelőzően képződött vámbiztosítékot ezen időpontot követő 5 éves elévülési határidőn belül — a költségvetési hiányt, illetve költségvetési többletet módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként elszámolni.’’ (5) Az Áht. 10. §-ának (2)—(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(2) A fizetési kötelezettség elsősorban adó, illeték, járulék, hozzájárulás, bírság vagy díj formájában írható elő. (3) Fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét, továbbá előlegfizetési kötelezettséget megállapítani — a díj, a bírság kivételével — csak törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet.’’ (6) Az Áht. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,13. § A költségvetési év során az államháztartás alrend szereiben a költségvetési bevételeket és a költségvetési kiadásokat, a finanszírozási célú pénzügyi műveleteket, valamint az aktív és a passzív pénzügyi elszámolásokat pénzforgalmi szemléletben — a pénzforgalom nélküli és a pénzforgalmi tételek megkülönböztetésével, de azok egyenértékű kezelésével — részletesen, teljes összegük ben — az adó, illeték és más bevételek esetében a törvény által biztosított kedvezményekkel és visszatérítésekkel együtt — kell számba venni.’’ (7) Az Áht. 13/A. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(8) Az európai uniós támogatásból megvalósuló program kedvezményezettjével kötött szerződésben biztosítani kell, hogy a (2) bekezdésben írt feltételek teljesítésének elmaradása esetén a kedvezményezett haladéktalanul köteles visszafizetni a nem rendeltetésének és céljának megfelelően felhasznált közpénzeket, európai uniós támogatást, központi költségvetési juttatást és fejezeti kezelésű célelőirányzati juttatást. A rendeltetés- és célellenesen felhasznált összegek adók módjára behajtandók.’’ (8) Az Áht. 13/A. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki: ,,(11) Ha az Európai Unió Bizottsága az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: Római Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás visszafizettetését rendeli el, a visszafizetendő támogatás adók módjára behajtandó követelésnek minősül.’’ (9) Az Áht. 18/B. §-ának (1) bekezdése a következő z)—zs) ponttal egészül ki: (A Kincstár feladatai különösen:) ,,z) gondoskodik az Európai Unió közös költségvetésé hez való hozzájárulásokkal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról, zs) a központi költségvetés terhére, annak forrásaiból — törvényben meghatározott feltételekkel — megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (a továbbiakban: EMOGA) Garancia Részlegtől érkező — jogszabályban meghatározott — agrártámogatások teljesítéséhez a támogatások kezelésére létrehozott és akkreditált szervnek (Kifizető Ügynökség).’’ (10) Az Áht. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,21. § A központi költségvetés bevételeit képezik — a 10. §-ban foglaltaknak a központi költségvetést megillető részén túl — a privatizációból származó, a költségvetési törvényben meghatározott bevételek; törvény eltérő rendelkezése hiányában a koncessziós szerződésekből — ide nem értve a kizárólagos önkormányzati tulajdon működtetésére, illetve kizárólagos önkormányzati tevékenységek gyakorlására vonatkozó koncessziós szerződéseket — származó bevételek; a központi költségvetési szervek tevékenységéből származó bevételek; a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból és az európai uniós tagságból eredő egyes, a központi költségvetési alrendszerbe tartozó szervek részére, illetve az általuk ellátott feladatok támogatására belföldre pénzben beérkezett külföldi segélyekből és adományokból, továbbá egyéb forrásokból származó bevételek. A privatizációból származó bevételeknek a központi költségvetést megillető összegén felüli része felhasználásáról a költségvetési törvényben kell rendelkezni.’’ (11) Az Áht. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,22. § A központi költségvetésben kiadás irányozható elő a központi költségvetési szervek feladatai, az állam európai uniós tagságból származó és más nemzetközi, jogszabályi és szerződéses kötelezettségei ellátására, az államháztartás más alrendszerei, továbbá jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, természetes személy részére. Az 50 milliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű, több éves fizetési kötelezettséggel járó szerződések megkötése előtt — ha törvény másként nem rendelkezik — a Kormánynak az Országgyűlés felhatalmazását kell kérnie. Az Országgyűlésnek be kell mutatni a szerződés főbb tartalmi elemeit, az állami finanszírozási szükségletet, ennek kereteit, illetve ütemezését.’’ (12) Az Áht. 23/A. §-ának (1)—(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(1) A Kormány és az Európai Unió Bizottsága által jóváhagyott éves, illetőleg több évre szóló szakmai programok és projektek egy évnél hosszabb távú kötelezettségvállalást jelentenek a Kormány részére, ami egyben a fejezetek számára is a mindenkori fejezeti költségvetési előirányzatokon belüli kötelezettségvállalással jár. (2) Az (1) bekezdésben vállalt kötelezettségek figyelembevételével kell éves szinten megtervezni a vállalt társfinanszírozás összegét, amelynek alapja minden esetben az Európai Unió Bizottsága és a Kormány által jóváhagyott programban vagy a projektben előirányzott nemzeti finanszírozás. A költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv köteles a program benyújtásakor megjelölt finanszírozási eszközt az adott időszaki fejezeti költségvetések kialakítása során megtervezni és a mindenkori fejezeti költségvetési kiadási főösszeg keretén belül biztosítani.’’ (13) Az Áht. 24. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: ,,(9) Az Operatív Programok finanszírozását szolgáló európai uniós és a kapcsolódó hazai előirányzatok átcsoportosításáról az éves költségvetési törvényben kell rendelkezni.’’ (14) Az Áht. 48. §-ának r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A pénzügyminiszter) ,,r) gondoskodik az állami támogatási programok szabá lyozásának és az egyedi állami támogatásoknak — a mezőgazdasági és a halászati támogatások esetében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter társfelelőssége mellett — az Európai Közösségek versenyjogi szabályaival való összehangolásáról;’’ (15) Az Áht. 48. §-ának s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A pénzügyminiszter) ,,s) ellátja — az Állami Számvevőszék és a Miniszterel nöki Hivatal véleményének kikérésével — az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával, vala mint a nemzetközi belső ellenőrzési standardokkal összhangban lévő ellenőrzési módszerek, illetve megfelelő szakképzés fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. A pénzügyminiszter az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer helyzetéről és működéséről éves jelentést terjeszt elő a Kormány részére.’’ (16) Az Áht. 49. §-a a következő p) ponttal egészül ki: (A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője — ha törvény másként nem rendelkezik —) ,,p) a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek veze tőinek éves költségvetési beszámolója alapján beszámol a pénzügyminiszternek a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, valamint belső ellenőrzési rendszerek működtetéséről.’’ (17) Az Áht. 92. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(2) A központi költségvetési szervek bevételei közül az alaptevékenység bevételei eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételeként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének központosított bevételét képezi. Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján évközi díjtételemelésből, bírságemelésből keletkezett.’’ (18) Az Áht. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,97. § (1) A költségvetési szerv vezetője felelős a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért. (2) A költségvetési szerv vezetője az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről.’’ (19) Az Áht. 100. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A költségvetési szervek — ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szervet — a 66. §-ban foglalt költségvetési szervek és a Kincstár kivételével, valamint törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai) ,,a) pénzkölcsönt (hitelt) — kivéve a 18/B. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti megelőlegezési, likviditási hitelt — nem vehetnek fel,’’ (20) Az Áht. 109/K. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(9) A kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése, valamint a foglalkoztatási, a szociális, a sport-, a gazdaság- és a területfejlesztési célkitűzések megvalósítása érdekében a kincstári vagyongazdálkodás céljaira feleslegessé vált, kincstári vagyonkörbe tartozó ingatlanok ingyenesen önkormányzati tulajdonba adhatók. Az erre vonatkozó igényt a képviselő-testület határozatáról készített kivonattal kell bejelenteni. A tulajdonba adásról — a vagyonkezelő felügyeletét ellátó szerv vezetőjének, valamint a 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkörre nézve a védettség jellege szerint illetékes miniszter egyetértése esetén és a KVI javaslata alapján — a kincstári vagyonért felelős miniszter előterjesztése alapján a Kormány dönt. A tulajdonjog átruházásáról a KVI és az önkormányzat szerződésben állapodik meg. E bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók azokra az ingatlanokra, melyek önkormányzatoknak történő átadására külön törvényben foglalt feltételek és eljárásrend irányadó.’’ (21) Az Áht. 109/K. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti (10) bekezdésének számozása (11) bekezdésre változik: ,,(10) Az önkormányzat a (9) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében az ingyenesen juttatott ingatlant értékesítheti. Ha az értékesítésre a tulajdonba adástól számított 5 éven belül kerül sor, az önkormányzat köteles az eladási árból befolyt összeg 50%-át a KVI-nek átutalni. E rendelkezést jelen törvény hatálybalépését megelőzően átadott ingatlanok tekintetében is alkalmazni kell.’’ (22) Az Áht. XIII. fejezete (120—122/A. §-a) helyébe a következő rendelkezés lép: ,,XIII. FEJEZET ÁLLAMHÁZTARTÁSI PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS Az államháztartási pénzügyi ellenőrzési rendszer 120. § (1) Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés alapvető célja számot adni arról, hogy az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak-e. (2) Az államháztartás pénzügyi ellenőrzése — mely kiterjed az államháztartás valamennyi alrendszerére — külső pénzügyi ellenőrzés és államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés keretében történik. 120/A. § (1) Az államháztartás külső pénzügyi ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el, melynek feladatait, hatáskörét és szervezetét külön törvény állapítja meg. (2) Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést a) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési tevékenység, b) a belső ellenőrzési tevékenység és c) az a) és b) pontokban meghatározott ellenőrzési tevékenységek központi harmonizációja, szabályozása és koordinációja, valamint a közzétett módszertani útmutatók és irányelvek alkalmazásának ellenőrzése útján kell ellátni. (3) A költségvetési bevételek és kiadások tervezése, felhasználása és elszámolása, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodás a belső ellenőrzés tárgyát képezik. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés 121. § (1) A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, c) a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás). (2) Az (1) bekezdés a)—c) pontjában felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését biztosítani kell. (3) A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy a) a költségvetési szerv valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel; b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra; c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv gazdálkodásával kapcsolatosan; d) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek; e) a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra. Belső ellenőrzés 121/A. § (1) A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát. (2) A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére. (3) A költségvetési szerveknél a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. A fejezeti jogosítványokkal rendelkező szerv belső ellenőrzési egysége ellenőrzést végezhet a fejezeti jogosítványokkal rendelkező szerv felügyelete alá tartozó bármely költségvetési szervnél, a fejezeti kezelésű előirányzatok, alapok vonatkozásában, valamint a fejezet többségi tulajdonában lévő szervezeteknél, továbbá a költségvetésből céljelleggel juttatott és nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél. Helyi önkormányzatok esetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben foglaltak az irányadóak. (4) A költségvetési szerv vezetője köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében: a) az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével, b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása, c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása, d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőr zési jelentés elkészítése, e) a belső ellenőr ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. (5) A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerű ségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni, valamint az éves beszámolókról megbízhatósági igazolásokat és az európai uniós források tekintetében zárónyilatkozatokat kell kibocsátani. A költségvetési szervek elemi költségvetési beszámolóinak ellenőrzését az Állami Számvevőszék által kidolgozott módszertan szerint kell végrehajtani. (6) A belső ellenőrzést végző személy munkáját a vonatkozó jogszabályok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standardok szerint végzi. (7) A belső ellenőrzést végző személyek feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely helyiségébe beléphet, számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai rendszerhez, kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni. (8) A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával. (9) Büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén a belső ellenőrzést végző szerv, illetve szervezeti egység vezetője köteles a költségvetési szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni. (10) A központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a központi költségvetési szervek tekintetében a pénzügyi ellenőrzést, továbbá a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsoknak és — a pártok kivételével — a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzeszközök — ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is — felhasználásának ellenőrzését a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) végzi. (11) A (10) bekezdésben meghatározott szerv hatásköre az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzésére is kiterjed. Ennek keretében a központi költségvetés mellett a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál is ellenőrizheti a kezességi szerződés feltételeinek betartását. (12) A (10) bekezdésben meghatározott szerv feladatát, hatáskörét és szervezetét külön rendelet határozza meg. Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés központi harmonizációja és koordinációja 121/B. § (1) A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek, valamint a belső ellenőrzési rendszerek fejlesztése, szabályozásának előkészítése, koordinációja és harmonizációja a teljes államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer tekintetében a pénzügyminiszter feladata. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat keretében a pénzügyminiszter a) koordinálja és összehangolja a költségvetési, illetve nemzetközi források államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszereit, valamint javaslatokat tesz az ezekhez kapcsolódó jogszabályok kialakítására; b) megalkotja, közzéteszi és rendszeresen felülvizsgálja az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés teljes rendszerében alkalmazandó irányelveket, módszertani útmutatókat; c) figyelemmel kíséri és vizsgálja a jogszabályok, módszertani útmutatók, nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standardok alkalmazását és végrehajtását; d) ellátja az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Tárcaközi Bizottság felállításával, működtetésével és ügyrendjének megalkotásával kapcsolatos feladatokat. Támogatások ellenőrzése 122. § A költségvetési és európai uniós forrásokból származó támogatást nyújtó szerv, illetve szervezeti egység kötelessége a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezetekkel és a kedvezményezettekkel kötött szerződésben kikötni: a) a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezet, illetve a kedvezményezett köteles az ellenőrzés érdekében az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Kincstár, illetve az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a kifizető hatóság képviselőit ellenőrzési munkájukban a helyszínen is — a megfelelő dokumentumok, számlák, a program megvalósítását igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, illetve a fizikai teljesítés vizsgálatában — segíteni; b) a felhasználással és az ellenőrzéssel összefüggő kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó szankciókat. Az adók és más befizetések ellenőrzése 122/A. § (1) Az ellenőrzés során az adóhatóság, illetve a más bevételek beszedéséért felelős hatóság az államháztartást illető fizetési kötelezettségek vonatkozásában ellenőrzi az adózással és más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok megtartását. (2) Az (1) bekezdésben szereplő ellenőrzés kiterjed különösen a bejelentésre, a bevallásra, az adó-, járulék-, hozzájárulás- és egyéb fizetési kötelezettség megállapításra, a bizonylati rendre, a könyvvezetésre, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, a befizetési kötelezettség teljesítésére, a költségvetési támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzésére. (3) Az adóellenőrzés részletes szabályairól külön törvény rendelkezik.’’ (23) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg) ,,u) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés részletes szabályait;’’ (24) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg) ,,v) az állami támogatási programokra és az egyedi állami támogatásokra vonatkozó szabályozásoknak az Európai Közösségek versenyjogi szabályaival való összehangolása rendjét, beleértve az intézményi és az eljárási szabályokat’’. (25) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő xa) ponttal egészül ki: (A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg) ,,xa) az államháztartás alrendszerei és a közvállalkozások közötti pénzügyi átláthatóság megteremtésének feltételrendszerét, valamint a feltételrendszert meghatározó jogszabályban előírt kötelezettségek elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén kiszabható bírság mértékét és részletes szabályait;’’ A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása 32. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló — módosított — 1992. évi LXXXIV. törvény 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(2) Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásra, bankköltségre, postaköltségre, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető, a társadalombiztosítási ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított összegének fedezetére, az APEH járulékbeszedési feladatainak ösztönzésére, továbbá az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeinek és törvényben meghatározott egyéb kiadásnak a fedezetére szolgál. Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (2) bekezdése szerinti kiadások terhelik.’’ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 33. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló — módosított — 1993. évi III. törvény 114. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(2) A térítési díjat az e törvényben meghatározottak szerint a) az ellátást igénybe vevő jogosult, b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes kép viselő, c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy [a c)—e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy] köteles megfizetni [az a)—e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett].’’ Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosítása 34. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló — módosított — 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,48. § (1) Az ügyészt — külön juttatásként — minden naptári évben egyhavi alapilletményének és a rendszeres pótlékának megfelelő összeg illeti meg, amennyiben január 1-jén ügyészségi szolgálati viszonyban áll. A juttatás kifizetéséről január 16-án — amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követő első munkanapon — kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó alapilletmény és rendszeres pótlék. (2) A külön juttatás nem illeti meg az ügyészt, ha a) ellene fegyelmi eljárás, illetőleg büntetőeljárás folyik, b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, c) ügyészségi szolgálati viszonyát a fegyelmi eljárás be fejezése előtt egyoldalúan megszüntette, d) ügyészségi szolgálati viszonyát jogellenesen meg szüntette. (3) A külön juttatás az ügyészt visszamenőleg megilleti, ha a fegyelmi, illetőleg büntetőjogi felelősségét nem állapították meg.’’ (2) Az Üsztv. 81/J. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(1) Az ügyészségi titkárt, fogalmazót és nyomozót — külön juttatásként — minden naptári évben egy havi alapilletményének és a rendszeres pótlékának megfelelő összeg illeti meg, amennyiben január 1-jén ügyészségi szolgálati viszonyban áll. A juttatás kifizetéséről január 16-án — amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követő első munkanapon — kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó alapilletmény és rendszeres pótlék. (2) A külön juttatásra egyebekben a 48. § (2)—(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.’’ (3) Az Üsztv. 90/K. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(1) A tisztviselőt, az írnokot és a fizikai alkalmazottat — külön juttatásként — minden naptári évben egy havi alapilletményének és a rendszeres pótlékának megfelelő összeg illeti meg, amennyiben január 1-jén ügyészségi szolgálati viszonyban áll. A juttatás kifizetéséről január 16-án — amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követő első munkanapon — kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó alapilletmény és rendszeres pótlék. (2) A külön juttatásra egyebekben a 48. § (2)—(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.’’ Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása 35. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló — módosított — 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 27. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az 5. § szerinti vagyon az alábbi eljárásokkal értékesíthető:) ,,d) nyilvános forgalomba hozatal (ideértve a nyilvános eljárás keretében történő értékesítést is),’’ (2) A Priv. tv. 28. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Mellőzni lehet a versenyeztetést:) ,,b) több befektetőnél történő, tőkepiaci jellegű, zárt körű forgalomba hozatal, illetve zártkörű értékesítés és tőzsdei értékesítésre adott megbízás esetében,’’ (3) A Priv. tv. 69/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(5) A kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése, valamint a foglalkoztatási, a szociális, a sport-, a gazdaság- és területfejlesztési célkitűzések megvalósítása érdekében az állam vállalkozói vagyonába tartozó, a vagyongazdálkodás céljaira feleslegessé vált ingatlanok ingyenesen önkormányzati tulajdonba adhatók. Az erre vonatkozó igényt a képviselőtestület határozatáról készített kivonattal kell bejelenteni. A tulajdonba adásról — az ÁPV Rt. Igazgatóságának javaslata alapján, a 6. §-ban meghatározott vagyonkör tekintetében az ott megjelölt, illetékes miniszterek egyetértése esetén — a részvényesi jogokat gyakorló miniszter előterjesztése alapján a Kormány dönt. A tulajdonjog átruházásáról az ÁPV Rt. és az önkormányzat szerződésben állapodik meg. E rendelkezés nem alkalmazható azokra az ingatlanokra, amelyek önkormányzatoknak történő átadására külön törvényben foglalt feltételek és eljárásrend irányadó.’’ (4) A Priv. tv. Melléklete a ,,Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.’’ címet követően kiegészül a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.-vel, a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértékeként 25%+1 szavazat megjelölésével. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása 36. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló — módosított — 1996. évi XLIII. törvény 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,109. § A hivatásos állomány tagja minden naptári évben egyhavi távolléti díjnak megfelelő összegű külön juttatásra jogosult, amennyiben január 1-jén szolgálati viszonyban áll. A juttatás kifizetéséről január 16-án — amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követő első munkanapon — kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó távolléti díj.’’ Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosítása 37. § (1) Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének …