2011. CCVIII. törvény a Magyar Nemzeti Bankról.

2011. CCVIII. törvény a Magyar Nemzeti Bankról. Az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Bankról, annak elsődleges céljairól, alapvető feladatairól, intézményi, szervezeti, személyi, pénzügyi függetlenségéről, működéséről, figyelemmel a fejlett piacgazdaság követelményeire és az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 41. cikke alapján a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET A MAGYAR NEMZETI BANK JOGÁLLÁSA, ELSŐDLEGES CÉLJA ÉS ALAPVETŐ FELADATAI 1. A Magyar Nemzeti Bank jogállása, elsődleges célja 1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja. (2) Az MNB, valamint szerveinek tagjai az e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a Kormánytól, az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) kivételével az Európai Unió intézményeitől, szerveitől és hivatalaitól, a tagállamok kormányaitól vagy bármilyen más szervezettől, illetve politikai párttól. A Kormány vagy bármilyen más szervezet tiszteletben tartja ezt az elvet és nem kísérli meg az MNB, valamint szervei tagjainak befolyásolását feladataik ellátása során. 2. § Az MNB elnöke az Országgyűlésnek írásbeli és szóbeli beszámolási kötelezettséggel tartozik. 3. § (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. (2) Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját. 2. Az MNB alapvető és egyéb feladatai 4. § (1) Az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát. (2) Az MNB jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és érme – ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is – Magyarország törvényes fizetőeszköze. (3) Az MNB a magyar gazdaság külső stabilitásának megőrzése érdekében hivatalos deviza- és aranytartalékot képez, és kezeli azt. (4) Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez. (5) Az MNB a 19. § és a 20. § szerinti jogkörében a) felvigyázza a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket, ennek keretében felvigyázza a rendszer, valamint a központi szerződő fél tevékenységét végző szervezet tevékenységét e rendszerek biztonságos és hatékony működése, továbbá a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében, b) az a) pontban meghatározott jogkörében, valamint a 65. §-ban meghatározott jogalkotási jogkörében részt vesz a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszerek kialakításában. (6) Az MNB feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra. (7) Az MNB más felelős hatóságokkal együttműködve támogatja a hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására vonatkozó politika hatékony kialakítását és vitelét; ennek érdekében különösen feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzését, valamint a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését. (8) Az MNB számára feladatot törvény állapíthat meg. Az MNB törvényben meghatározott feladatának összhangban kell állnia az MNB-nek az e törvényben meghatározott jegybanki feladataival és felelősségével. (9) Az MNB egyéb tevékenységet – jogszabályban meghatározottak szerint – csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat. (10) Az (1)–(4) bekezdés és az (5) bekezdés a) pontja szerinti feladatok ellátására az MNB kizárólagosan jogosult. A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 30-i ülésnapján fogadata el. II. FEJEZET AZ MNB FELADATAIRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK 3. A monetáris politika 5. § Az MNB a 3. § (1) bekezdésében meghatározott elsődleges célja szolgálatában a 7. §-ban foglalt eszközökkel befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet. 6. § Az MNB monetáris politikáját, valamint e politika érvényesítésének eszközeit e törvény keretei között önállóan alakítja ki. 7. § Monetáris politikájának eszközeként az MNB: a) számlavezetési tevékenységével összefüggésben betétet fogad el és megfelelő biztosíték ellenében hitelt nyújt a 15. §-ban foglalt korlátozással, b) nyíltpiaci műveletek és visszavásárlási megállapodások keretében értékpapírokat vásárol, ad el és közvetít az azonnali és származtatott piacokon, c) saját értékpapírokat bocsát ki, d) árfolyamokat és kamatokat befolyásol és határoz meg, e) értékpapírokat számítol le (visszleszámítol), f) szabályozza a kötelező tartalékot és g) egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz. 4. Kötelező jegybanki tartalék 8. § (1) Az MNB elnöke rendeletében előírhatja, hogy a pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik, egyes eszközeik és mérlegen kívüli tételeik meghatározott arányában (a továbbiakban: tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél. (2) Az MNB a pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások különböző típusú forrásaira, egyes eszközeire és mérlegen kívüli tételeire, ezek eltérő jellemzői alapján is eltérő mértékű tartalékrátát írhat elő. A tartalékalap egyes elemeire, különböző jellemzőik alapján, több tartalékráta-mérték is vonatkozhat, ez esetben a vonatkozó tartalékráta-mértékeket össze kell adni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények által elhelyezett kötelező tartalékok után az MNB kamatot fizethet. A kamatok a tartalékráta különböző típusú elemei, valamint ezek eltérő jellemzői szerint eltérő mértékűek lehetnek. 9. § (1) A tartalékráta mértékéről és a tartalék után fizetendő kamat mértékéről a Monetáris Tanács dönt. Az MNB elnöke a tartalékráta mértékét és a tartalék után fizetendő kamat mértékét rendeletében állapítja meg. (2) Az MNB elnöke rendeletben szabályozza a tartalék kiszámítására, képzésének és elhelyezésének módjára, valamint a teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó intézkedésekre vonatkozó előírásokat. 5. Árfolyamok 10. § (1) Az MNB külföldi pénznemek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó hivatalos árfolyamokat jegyez és hoz nyilvánosságra. (2) Az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt. Az árfolyamrendszert érintő változtatások nem veszélyeztethetik az MNB árstabilitás elérésével és fenntartásával kapcsolatos elsődleges célját. (3) Az MNB a (2) bekezdésben előírt módon kialakított árfolyamrendszer keretei között szükség és lehetőség szerint védi és befolyásolja az árfolyamokat a belföldi és a külföldi devizapiacokon. (4) Az árfolyam-politikát a Kormány és az MNB az Európai Unió tagállamai közös érdekű ügyeként kezeli. 6. Jegybanki alapkamat 11. § Az MNB irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. Az alapkamat mértékéről a Monetáris Tanács dönt. Az MNB elnöke az alapkamat mértékét rendeletében állapítja meg. 7. A rendszerkockázatok feltárásával és kezelésével kapcsolatos feladatok 12. § (1) Az MNB feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzését, valamint a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését. (2) Az MNB a rendszerszinten jelentős pénzügyi intézmények működését figyelemmel kíséri. Ezen hatáskörében megítéli a rendszerszinten jelentős pénzügyi intézmények likviditási helyzetét. A rendszerszinten jelentős pénzügyi intézmények körére, a meghatározás módszertanára vonatkozó adatok nem nyilvánosak. (3) Az MNB elnöke a Monetáris Tanács döntése alapján a rendszerszintű kockázatok felépülésének megakadályozása vagy a kockázatok csökkentése érdekében a 65. § (1) bekezdés l) pont alapján rendeletet adhat ki. (4) Amennyiben olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti, az MNB a hitelintézetnek a monetáris finanszírozás 15. § szerinti tilalmának betartásával rendkívüli hitelt nyújthat. E hitel rendelkezésre bocsátását az MNB a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) intézkedésétől, valamint a Felügyelet által kezdeményezett intézkedésnek a hitelintézet részéről történő teljesítésétől is függővé teheti. (5) Az MNB (1) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátása nem veszélyeztetheti az MNB-nek a 4. § (1) bekezdésében meghatározott, valamint a Központi Bankok Európai Rendszerében fennálló tagságából eredő feladatai ellátását. 13. § Az MNB az Országos Betétbiztosítási Alapnak – kérésére, azt önállóan mérlegelve – sürgős, rendkívüli, a pénzügyi rendszer egészének stabilitását és a pénzforgalom zavartalanságát veszélyeztető esetben a monetáris finanszírozás 15. § szerinti tilalmának betartásával hitelt nyújthat, amelynek lejárata legfeljebb három hónap lehet. 8. Az MNB számlavezetési tevékenysége 14. § (1) Az MNB vezeti a) a kincstári egységes számlát és b) az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság pénzforgalmi számláját. (2) Az MNB a kincstári egységes számla mindenkori egyenlege után a piaci kamatnak, de legfeljebb a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot fizet a központi költségvetés javára. 9. Kapcsolat az államháztartással 15. § Az MNB nem nyújthat folyószámlahitelt vagy bármely más hitelt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 123. cikkében meghatározott közszektor számára, továbbá ezektől közvetlenül nem vásárolhat adósságinstrumentumot – figyelembe véve a Szerződés 104. cikkében és a 104b cikke (1) bekezdésében említett tilalmak alkalmazásához szükséges fogalmak meghatározásáról szóló 1993. december 13-i 3603/93/EK rendeletben foglaltakat. 16. § (1) Az MNB a külföldi pénznemben fennálló követeléseinek és kötelezettségeinek a tárgyév utolsó napján érvényes hivatalos árfolyamon történő értékeléséből származó árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget a forintárfolyam kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni. (2) Az MNB a devizában fennálló, értékpapíron alapuló követelések piaci értékelése alapján megállapított különbözetet – a nyitóállomány visszavezetése után – a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni. (3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott forintárfolyam kiegyenlítési tartalék és deviza-értékpapír kiegyenlítési tartalék az MNB saját tőkéjének része. (4) Amennyiben az (1) és a (2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalékok összege a rendelkezésre álló adatok alapján negatív egyenlegű, valamint ezen negatív egyenleg meghaladja az eredménytartalék és a mérleg szerinti eredmény pozitív összegét, akkor a negatív egyenlegnek az eredménytartalék és a mérleg szerinti eredmény pozitív összegét meghaladó mértékéig, illetve az eredménytartalék és a mérleg szerinti eredmény negatív egyenlege esetén a kiegyenlítési tartalékok negatív egyenlegének mértékéig a tárgyévet követő év március 31-éig a központi költségvetés az eredménytartalék javára pénzben térítést nyújt, amit a tárgyévi mérlegben el kell számolni. (5) Amennyiben az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalékok összege a végleges adatok alapján – figyelemmel a (4) bekezdés szerinti térítésre is – negatív egyenlegű, valamint ezen negatív egyenleg meghaladja az eredménytartalék és a mérleg szerinti eredmény összegét, akkor a negatív egyenlegnek az eredménytartalék és a mérleg szerinti eredmény összegét meghaladó mértékéig a 43. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatás részvényes általi kézhezvételét követő nyolc napon belül a központi költségvetés az eredménytartalék javára pénzben térítést nyújt. Ha a (4) bekezdés szerinti térítés meghaladja a végleges adatok alapján megállapított térítési szükségletet, akkor a túlfizetést az MNB a 43. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatás részvényes általi kézhezvételét követő nyolc napon belül a központi költségvetésnek megtéríti közvetlenül az eredménytartalék terhére. E tételeket a kifizetések évében kell a mérlegben kimutatni. 17. § Az MNB az állam megbízása alapján, illetve az állam tulajdonában lévő értékpapírok – ide nem értve a részvényeket – tekintetében az állam megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat. 18. § (1) Az állam megbízása alapján az MNB közreműködhet az állam devizában történő hitelfelvételeiben és külföldi értékpapír-kibocsátásaiban, valamint az állam külföldi követeléseinek kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásában. (2) Az MNB az állammal vagy az állam megbízottjaként piaci feltételek mellett határidős és fedezeti ügyleteket köthet. 10. Pénzforgalom és felvigyázás 19. § (1) A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszereket az MNB jelöli ki. (2) Az MNB elnöke a 65. § (2) bekezdésében meghatározott körben szabályozza a fizetési megbízások lebonyolítását. 20. § (1) Az MNB engedélye szükséges a fizetési rendszer működtetését végző szervezet üzletszabályzatának, szabályzatainak és ezek módosításának hatálybalépéséhez. (2) Az MNB az (1) bekezdés szerinti engedélyt akkor adja meg, ha az üzletszabályzat, illetve szabályzat megfelel az MNB elnöke által e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a fizetési rendszer működtetését végző szervezet üzletszabályzatának, szabályzatainak tartalmi és formai követelményeiről szóló rendeletében foglaltaknak. (3) A fizetési rendszer működtetését végző szervezet az MNB által engedélyezett üzletszabályzatát vagy üzletszabályzat módosítását legkésőbb az MNB engedélyének hatálybalépése napján, egységes szerkezetben a honlapján közzéteszi. 11. Jegybanki információs rendszer 21. § (1) A 4. § (1)–(7) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához – ideértve a monetáris, a fizetési mérleg és a kapcsolódó állományi, az értékpapír, a pénzügyi számla, a pénzügyi stabilitási, a pénzforgalmi, a fizetési rendszer statisztikáinak összeállítását – az MNB jegybanki információs rendszert működtet, amelyhez a jogszabályban meghatározott szervezetek és természetes személyek az MNB elnöke rendeletében előírt – személyes adatnak nem minősülő – információkat kötelesek szolgáltatni. (2) Az MNB a 4. § (6) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához a jegybanki információs rendszer részeként statisztikai rendszert működtet, amelyhez jogosult a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervtől a rendelkezésre álló, személyes adatnak nem minősülő adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon is átvenni. Az így átadott egyedi statisztikai adatok kizárólag statisztikai célokra használhatók, azokat a jegybanki információs rendszer egyéb adataitól elkülönülten kell kezelni. A jegybanki információs rendszer részét képező statisztikai adatok kezelése során az MNB megtesz minden olyan szabályozási, technikai és szervezeti intézkedést, amely az egyedi statisztikai adatok fizikai és logikai védelmének biztosítása érdekében szükséges. A jegybanki információs rendszer részeként működtetett statisztikai információs rendszer szakmai tartalmát és módszertanát az MNB – az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a Felügyelet véleményét kikérve – a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben alakítja ki. (3) Az MNB nyilvánosságra hozza a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló információk alapján a hitelintézeti rendszer működésére és az ország pénzügyi helyzetére vonatkozó információkat, és ezek részletes adatait az Országgyűlés, a Kormány és a központi államigazgatási szervek, valamint a Felügyelet felhívására rendelkezésükre bocsátja. Az MNB a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére, e szerv kérése alapján statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon átadja. (4) Az adatokat csak olyan formában lehet nyilvánosságra hozni, hogy azokból – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az egyedi adatszolgáltatókra vonatkozó információk ne legyenek megállapíthatók. (5) Az MNB elnöke a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló rendeletében – az MNB alapvető feladatainak ellátásához szükséges kutatási, elemzési, döntés-előkészítési tevékenységek elvégzése érdekében – előírhatja, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (a továbbiakban: Hpt.), a tőkepiacról szóló törvény (a továbbiakban: Tpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó szervezetek, az állami adóhatóság, a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a Központi Statisztikai Hivatal, a cégbíróság, továbbá a központi költségvetésből finanszírozott családtámogatási és fogyatékossági, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és közoktatási ellátásokra és támogatásokra vonatkozóan a kincstár a jegybanki információs rendszerbe történő információszolgáltatáshoz a kezelésükben lévő személyes adatot, adótitkot, banktitkot, fizetési titkot, értékpapírtitkot, biztosítási titkot, pénztártitkot és egyedi statisztikai adatot visszafordíthatatlan módon úgy módosítsák, hogy az információkat ne lehessen az érintettekkel kapcsolatba hozni, annak érdekében, hogy a szervezetre vonatkozó bizalmas vagy a természetes személyre vonatkozó személyes jellegtől így megfosztott információkat szolgáltassanak az MNB részére. Az MNB elnöke rendeletében kijelöli az információkat szolgáltató szervezeteket. (6) Az MNB elnöke rendeletében úgy is előírhatja az (5) bekezdésben írt információk bizalmas vagy személyes jellegtől való megfosztását, hogy az információkat az MNB által egyedileg az (5) bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett rendelkezésére bocsátott kódképzési módszer alapján meghatározott anonim kapcsolati kóddal kell átadni. Az MNB ezen rendelkezésre bocsátást követően és az információszolgáltatást megelőzően a kódképzési módszert törli. (7) Az MNB jogosult azonos kódképzési módszer alapján meghatározott anonim kapcsolati kóddal a (5) bekezdésben írt információkat több szervezettől megkérni, és az így kapott információkat összekapcsolni. Az összekapcsolás nem terjedhet ki olyan adatállományra, amely az MNB saját kezelésében van. (8) Az (5) és (6) bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett köteles megtagadni az információk átadását, ha az adatokat nem lehetséges megfosztani azok bizalmas vagy személyes jellegétől. A megtagadást és annak indokát az (5) és (6) bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett köteles az MNB tudomására hozni az információszolgáltatásra előírt határidőben. (9) Az anonim kapcsolati kód képzésének módszerét és a kódképzés alapját az MNB úgy állapítja meg, hogy a) a kódképzés alapját nem képezik olyan szervezetet vagy természetes személyt azonosító adatok, amelyek kezelésére az MNB jogosult, és b) a kódképzés konkrét, egyedi módszere tartalmaz egyedi, véletlenszerűen megállapított elemet. (10) Az (5) és (6) bekezdés szerinti információszolgáltatás során az információt szolgáltató szervezet az információszolgáltatás előtt a természetes személy lakcímére vonatkozó adatot úgy módosítja, hogy abból az érintett lakóhelye a kistérségnél pontosabban ne legyen megállapítható. (11) Az MNB köteles az információk (5) és (6) bekezdés szerinti létrehozásával összefüggésben közvetlenül felmerülő, indokolt költségeket – részletes költségkimutatás alapján – az információt szolgáltató szervezeteknek az információszolgáltatást követően megtéríteni. (12) Az (5) és (6) bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett a kódképzés módszerét nem módosíthatja, és azt az anonim kapcsolati kód képzése után haladéktalanul, majd az anonim kapcsolati kódot az információszolgáltatást követően haladéktalanul törli. (13) Az MNB az összekapcsolást követően az anonim kapcsolati kód és az átvett adatok közötti kapcsolatot helyreállíthatatlanul megszünteti és az anonim kapcsolati kódot törli. (14) E § alkalmazásában anonim kapcsolati kód alatt az ugyanazon természetes személyre vagy szervezetre vonatkozó, természetes személyt vagy szervezetet azonosító adatokból olyan, véletlenszerű elemet is tartalmazó módszerrel képzett karaktersor értendő, amellyel ugyanazokból az adatokból mindig ugyanaz a karaktersor jön létre, de amely eredményeképpen létrejött karaktersorból a természetes személyt vagy szervezetet azonosító adatok nem állíthatók helyre. (15) A (2) bekezdés alkalmazásában statisztikai célú felhasználásnak minősül a 4. § (6) bekezdése szerinti statisztikai tevékenység során a statisztikai eredmények, elemzések előállítása és statisztikai módszertan fejlesztése érdekében történő felhasználás. Statisztikai eredmények a gazdasági és társadalmi jelenségeket jellemző aggregált adatok, mutatók. 12. Jegybanki ellenőrzés 22. § (1) A jegybanki ellenőrzés a) e törvény rendelkezéseinek, b) a Hpt.-nek az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezéseinek, c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvénynek az MNB felügyeleti hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző szolgáltatókra vonatkozó rendelkezéseinek, d) a jegybanki információs rendszerhez információszolgáltatást előíró jogszabály rendelkezéseinek és e) az MNB elnöke rendeleteinek a megtartására, az MNB hatósági határozataiban, szakhatósági állásfoglalásaiban foglaltak végrehajtására, valamint a Tpt. és a Hpt. alapján kiszervezett tevékenységet végzők ellenőrzésére terjed ki. (2) A jegybanki ellenőrzés a jogszabályban meghatározottak szerinti adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzését, valamint az MNB által lefolytatott hatósági ellenőrzési eljárást foglalja magába. A jegybanki ellenőrzés keretében az MNB jogosult adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére. Az adatszolgáltatásból származó adatokat az MNB folyamatosan ellenőrzi, az ellenőrzésről az ügyfelet nem értesíti. (3) Ha a vizsgált okmányok hitelességének, teljességének megállapítása vagy a vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, a jegybanki ellenőrzést végző személy jogosult a jegybanki ellenőrzés hatálya alá tartozó szervezeteknél és természetes személyeknél a hitelesség, teljesség megállapításának érdekében vizsgálatot tartani. A (6) bekezdésben foglalt eltéréssel a helyszíni ellenőrzésről az MNB jegyzőkönyvet vagy egyszerűsített jegyzőkönyvet készít, melyet legkésőbb a helyszíni ellenőrzést követő tíz napon belül megküld az ellenőrzött szervezetnek, személynek. (4) Az MNB a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el. A helyszíni ellenőrzést végző személy köteles a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor megbízólevelét bemutatni, és személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni. (5) A (6) bekezdésben foglalt eltéréssel a jegybanki ellenőrzés időtartama legfeljebb hat hónap lehet. (6) Az MNB a 65. § (2) bekezdés a), d) pontja és a (3) bekezdése szerinti rendeletekben foglaltak teljesítésének ellenőrzése során a jegybanki ellenőrzés időtartama legfeljebb nyolc hónap lehet. A jegybanki ellenőrzés megállapításait az MNB legkésőbb az ellenőrzés befejezését követő második hónap végéig vizsgálati jelentésben rögzíti. (7) A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell: a) a vizsgálat tárgyának megjelölését, b) a megállapított tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat és c) a tényállás értékelését. (8) Az MNB a vizsgálati jelentést az ellenőrzött szervezettel közli. Az ellenőrzött szervezet a vizsgálati jelentésre annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban észrevételeket tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, az MNB rövidebb – de minimum öt napos – határidőt is előírhat. (9) A MNB az észrevételek kézhezvételétől, illetve a határidő eredménytelen elteltétől számított negyvenöt napon belül hozza meg döntését. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. (10) Az MNB az ellenőrzött személyt vagy szervezetet a helyszíni ellenőrzés tartásáról – annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal – írásban értesíti, kivéve, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti. (11) Az MNB jogosult a jegybanki ellenőrzés során próbaügyletet kötni. A próbaügylet körében ellenőrizhető ügylet legfeljebb a próbaügylet tárgyára vonatkozó szerződés aláírásáig, fizetési megbízás vagy bankjegyek és érmék átváltására irányuló próbaügylet esetén az átváltandó bankjegyek és érmék átvételéig tarthat. (12) Az MNB a próbaügylethez közreműködőt vehet igénybe. Az MNB a közreműködő személyt megbízólevéllel látja el. A közreműködő személyt az 52. § szerinti titoktartási kötelezettség terheli. (13) Próbaügylet esetén az MNB ellenőrzést végző alkalmazottja vagy a közreműködő ellenőrzési jogosultságát a próbaügylet befejezésekor igazolja. Az ellenőrzési jogosultság igazolásakor az ellenőrzött szervezet és az ellenőrzést végző személy, illetve a közreműködő személy köteles minden, a próbaügylet keretében átvett összeget visszatéríteni. 13. Az MNB hatósági eljárásainak közös szabályai 23. § Az MNB – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el a) a jegybanki ellenőrzés, b) a fizetési rendszer működtetését végző szervezet üzletszabályzata és szabályzatai, valamint módosításuk jóváhagyása, c) a Hpt. alapján az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások engedélyezése, valamint ezen engedélyek visszavonása, d) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti kijelölés, valamint annak visszavonása, e) a forgalomban lévő magyar törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és érméről utánzat készítésének és készíttetésének engedélyezése, valamint f) a törvényben meghatározottak szerinti szakhatósági közreműködése során. 24. § (1) Az MNB előtti eljárásban ügyfél az a személy vagy szervezet, a) akire nézve az MNB jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg, b) akit az MNB jegybanki ellenőrzés alá von, c) aki az MNB-hez kérelem benyújtásával engedélyezési eljárás lefolytatását kezdeményezi, d) akire nézve az MNB által vezetett nyilvántartás adatot tartalmaz. (2) Az MNB a hivatalbóli eljárást kezdeményező személyt vagy szervezetet kérelmére kizárólag az eljárás megindításának és lezárásának tényéről, valamint az alkalmazott intézkedésről tájékoztatja. (3) A kérelmező a kérelemre indított eljárásban – törvény eltérő rendelkezése hiányában – igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díj megfizetésére vonatkozó kedvezmények és mentességek körét az MNB elnöke rendeletben állapítja meg. (4) Az MNB hatósági eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény írásbelinek minősülő elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályaitól eltérően is meghatározhatja az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját. (5) Az MNB döntését részben vagy egészben a honlapján vagy egyéb módon közzéteheti. (6) Az MNB döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél az MNB határozatának és önálló jogorvoslattal megtámadható végzésének bírósági felülvizsgálatát kérheti a Fővárosi Törvényszéktől azzal, hogy a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet, kérelmet a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint, harminc napon belül bírálja el. (7) Az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti. (8) A 23. § d) pontjában meghatározott ügyekben az ügyintézési határidő három hónap. (9) A hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje a kérelem beérkezésétől számított tizenöt nap. (10) Az MNB az eljárásában a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, továbbá elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre – a 4. § (1)–(7) bekezdésében meghatározott alapvető feladatai ellátása érdekében, a késedelemmel járó jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye miatt – halaszthatatlanul szükség van. Az MNB e végzését soron kívül hozza meg. (11) Olyan kötelezett esetén, amely számára az MNB fizetési számlát vezet, az MNB közvetlen kielégítés útján hajtja be a pénzfizetésre szóló határozatból eredő lejárt tartozást. 14. Az MNB intézkedései és szankciói 25. § (1) Ha az MNB a jegybanki ellenőrzés végén megállapítja, hogy az ellenőrzött személy, szervezet, a szervezet vezetője, valamint a rá irányadó jogszabályok szerint vezető állásúnak minősülő személye a 22. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban, az MNB hatósági határozatában vagy az ellenőrzött szervezet belső szabályaiban foglaltakat megszegi, elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel szemben a következő intézkedéseket alkalmazza: a) felhívja az előírások pontos, határidőben történő betartására, b) határidő tűzésével kötelezi a szükséges intézkedések megtételére, a feltárt jogszabálysértés és a hiányosságok megszüntetésére, c) kötelezi intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására, akár a megtett intézkedésekről való beszámolási kötelezettség mellett, d) javaslatot tesz az alkalmazottak szakmai továbbképzésére, e) felhívja az üzletszabályzat, belső szabályzat megfelelő határidőn belüli kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, f) előírja rendkívüli, illetve visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítését, g) kötelezi a 65. § (3) bekezdése alapján kiadott rendeletek alapján a fizetési rendszer működtetését végző, a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet, a központi értéktár és a központi szerződő fél tevékenységet folytató szervezetet a kockázatkezelési eljárások, stratégiák, módszerek megerősítésére, h) elrendeli a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által fogalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre beváltható bankjegyről és érméről engedély nélkül készített utánzatok megsemmisítését, i) bírságot szab ki, j) egyéb, törvényben előírt intézkedéseket alkalmaz. (2) Az intézkedéseket az MNB együttesen és ismételten is alkalmazhatja. (3) Ha a szabályszegést a szervezet az MNB által szabott határidőig nem szünteti meg, az MNB határidő tűzésével felszólítja a szervezet vezetőjét, a szervezetre irányadó szabályok szerint vezető állásúnak minősülő személyt a jogszabályok betartására. (4) Az MNB az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van a) a szabályszegés vagy a mulasztás súlyosságára, b) a cselekménynek a 22. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre gyakorolt hatására, c) a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázatra, a kár mértékére, valamint a kárenyhítési hajlandóságra, d) a felelős személyek által az MNB-vel kapcsolatban tanúsított együttműködésre, e) az intézkedéssel érintett személy jó- vagy rosszhiszeműségére, az általa a szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni előnyre, f) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására vagy annak szándékára, valamint g) a szabályszegés, illetve a mulasztás ismétlődésére és gyakoriságára. (5) Nem lehet intézkedést alkalmazni a szabályszegésnek vagy a mulasztásnak az MNB tudomására jutásától számított három év, valamint az elkövetésétől számított öt év elteltével. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott határidőkön belül intézkedés akkor is alkalmazható, ha az intézkedéssel érintett természetes személy az intézkedés alkalmazásakor már nem áll az ellenőrzött szervezet vagy személy alkalmazásában, megbízatása megszűnt vagy az ellenőrzött tevékenységet már nem végzi. (7) Ha az Európai Unió másik tagállamában engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepe, vagy az Európai Unió másik tagállamában engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény Magyarországon végzett határon átnyúló szolgáltatása megsérti a 22. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban vagy az MNB hatósági határozatában foglalt előírásokat, az MNB felszólítja a fióktelepet, a pénzügyi intézményt a szabályellenes helyzet megszüntetésére. Ha a fióktelep vagy a pénzügyi intézmény a felszólításnak nem tesz eleget, az MNB értesíti a Felügyeletet. A Felügyelet az MNB értesítése szerint vagy értesíti az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, vagy kezdeményezi, hogy a felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést. (8) A bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni. (9) A szabályszegés vagy mulasztás ismétlődésének értékelése során az MNB jogosult a súlyosabb intézkedés alkalmazására, amennyiben a jegybanki ellenőrzés eredményeként az adatszolgáltatási kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezések megsértése esetén 1 éven, egyéb szabályszegés esetén három éven belül a) ugyanazon ellenőrzött személlyel vagy szervezettel szemben az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti felhívás eredménytelensége miatt jogerősen jogkövetkezményt állapított meg, vagy b) ugyanazon ügyféllel szemben ugyanazon jogszabályi vagy hatósági határozatban megállapított rendelkezés megsértése miatt az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján járt el. (10) Az MNB által kirótt bírság az MNB saját bevétele. 26. § (1) A 25. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott, az ellenőrzött szervezettel, személlyel szemben kiszabható bírság összege százezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet. A bírságot a jogsértéssel okozott sérelemre, a jogsértés súlyára és ismétlődő jellegére tekintettel állapítja meg az MNB. (2) A vezetővel szemben kiszabható bírság összege százezer forinttól húszmillió forintig terjedhet. A vezetővel szemben kiszabott bírság összegét az ellenőrzött szervezetek nem vállalhatják át. A bírságot a jogsértéssel okozott sérelemre, a jogsértés súlyára és ismétlődő jellegére tekintettel állapítja meg az MNB. 15. Pénzkibocsátás 27. § (1) A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső jegyeit, valamint bevonását az MNB elnöke rendeletben hirdeti ki. Az MNB elnökének rendeletében megjelölt határnappal a forgalomból bevont bankjegyek és érmék elveszítik törvényes fizetőeszköz-jellegüket. (2) Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig magyar hivatalos pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértéken elfogadni. (3) Az MNB a forgalomból általa bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 20 évig, az érméket a bevonás határnapjától számított 5 évig névértéken magyar törvényes fizetőeszközre váltja. A hitelintézet és a postai elszámoló központot működtető intézmény a forgalomból az MNB által bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 3 évig, az érméket a bevonás határnapjától számított 1 évig magyar törvényes fizetőeszközre átváltja. (4) Készpénzben teljesített fizetés esetén – ideértve a fizetési számlára történő készpénzbefizetést is – 50 darabnál több érme elfogadására a hitelintézet és a postai elszámoló központot működtető intézmény köteles. (5) A hamis bankjegy és érme semmilyen jogcímen nem fogadható el. (6) A nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét fizetési művelet során elfogadni nem kötelező. (7) Az MNB a nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét – a (8) bekezdésben foglaltak kivételével törvényes fizetőeszközre névértéken költségmentesen átváltja. Az MNB e kötelezettsége ellátásához közreműködőt vehet igénybe. (8) A hiányos sérült bankjegy akkor váltható át, ha a bankjegynek több mint 50%-át bemutatják. Az MNB térítés nélkül bevonja a forgalomból, és megsemmisíti azokat a hiányos sérült bankjegyeket, amelyek felülete nem haladja meg az 50%-ot. A hitelintézet és a postai elszámoló központot működtető intézmény azokat a hiányos sérült bankjegyeket, amelyek felülete nem haladja meg az 50%-ot, az ügyféltől térítésmentesen átveszi, és az MNB-nek továbbítja bevonás és megsemmisítés céljából. (9) Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét az MNB nem téríti meg. Bankjegy vagy érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható. A nehezen felismerhető, valamint a sérült törvényes fizetőeszköznek minősülő érme – ide nem értve az MNB által kibocsátott emlékérmét –, továbbá az MNB által már bevont érme alapanyagként való értékesítésének, illetve az ezen érmékből nyert alapanyagok értékesítésének kizárólagos joga az MNB-t illeti meg, azzal, hogy az értékesítés piaci feltételek mellett történik. (10) Az MNB elnöke az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a készpénzforgalmazás feltételeit szabályozó rendeletében határozza meg az érme más címletű érmére vagy bankjegyre, továbbá a bankjegy más címletű bankjegyre vagy érmére való átváltásának szabályait, ideértve az átváltásra kötelezettek körét és a díjazás feltételeit is. 28. § (1) Az MNB ellátja a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatban a hatáskörébe tartozó technikai és egyéb feladatokat, így különösen a készpénzszakértői, oktatási, adatszolgáltatási és tájékoztatási feladatokat. Az MNB készpénzszakértői feladatai ellátása során, a szakértői vizsgálat alapján hamisnak minősített fizetőeszközökkel összefüggésben indított büntetőeljárásban történő felhasználás céljából – az adott büntetőeljárás jogerős lezárásáig – jogosult a feltehetően hamis fizetőeszközök természetes személy befizetőjének vagy birtokosának családi és utónevét, lakcímét, azonosító okmányának megnevezését és számát kezelni, és ennek keretében az említett adatokat a pénzhamisítási ügyekben a büntetőeljárást lefolytató, illetve bűnüldözési feladatokat ellátó szervek részére továbbítani. Ha az MNB vagy a (2) bekezdés szerinti szervezet azt állapítja meg, hogy a fizetőeszköz nem hamis, a tudomására jutott személyes adatokat a készpénzszakértői vizsgálat lezárását követően haladéktalanul törli. (2) A feltehetően hamis magyar és külföldi fizetőeszközöket szakértői vizsgálat céljából az MNB részére meg kell küldeni, vagy a szakértői vizsgálatra történő továbbítás céljából az MNB elnökének rendeletében meghatározott szervezet részére át kell adni. (3) A hamis magyar és külföldi fizetőeszközökért nem jár térítés. (4) Az MNB elnökének rendeletében meghatározott, a Hpt. szerinti pénzforgalmi, pénzváltási és pénzfeldolgozási szolgáltatást, továbbá a postáról szóló törvény szerinti nemzetközi postautalvány-szolgáltatást nyújtó szervezet köteles az általa fellelt feltehetően hamis magyar és külföldi fizetőeszközöket az MNB-nek megküldeni, valamint a fellelés körülményeiről az MNB elnökének rendeletében előírt módon és tartalommal adatszolgáltatást teljesíteni. (5) A (4) bekezdés szerint teljesített adatszolgáltatás során az MNB elnökének rendeletében meghatározott, a Hpt. szerinti pénzforgalmi, pénzváltási és pénzfeldolgozási szolgáltatást, továbbá a postáról szóló törvény szerinti nemzetközi postautalvány-szolgáltatást nyújtó szervezet az (1) bekezdés szerinti személyes adatokat is továbbítja az MNB részére. Az MNB az ily módon tudomására jutott személyes adatokat az (1) bekezdésben meghatározott célból, az ott meghatározott időpontig kezelheti. 29. § Az MNB a bankjegy- és érme-előállítás költségeit ráfordításai között számolja el. 30. § (1) Forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és érméről utánzatot készíteni vagy készíttetni bármely célra csak az MNB elnökének rendeletében meghatározottak szerint lehet. Az utánzatok előállítása, nyilvántartása, őrzése és megsemmisítése tekintetében az MNB elnökének rendeletében meghatározottak szerint kell eljárni. (2) Az euroutánzatokra – ideértve az euroérmékhez hasonló érmeket és zsetonokat is – vonatkozó előírásokat a szankciókra vonatkozó szabályok kivételével az euroérmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet előírásainak figyelembevételével az MNB elnökének rendelete határozza meg. III. FEJEZET AZ MNB KAPCSOLATAI MÁS SZERVEKKEL 16. Kapcsolat az Országgyűléssel 31. § (1) Az MNB elnöke az MNB tevékenységéről és monetáris politikájáról évente legalább egy alkalommal beszámol az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés eseti tájékoztatást írásban vagy szóban bármikor kérhet. (2) Az MNB elnöke féléves rendszerességgel írásban beszámol az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának az MNB féléves tevékenységéről az éves beszámoló tartalmának megfelelő tartalommal. Az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának kérésére a beszámolóval összefüggésben az MNB elnöke személyes megjelenésre és a beszámoló szóbeli kiegészítésére köteles. (3) Az Országgyűlés elnöke vagy az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának elnöke kérésére az MNB elnökét rendkívüli beszámolási kötelezettség is terheli. (4) Az MNB a pénzügyi év kezdete előtt működési költségeire, valamint beruházásaira vonatkozóan részletes éves tervet készít. A pénzügyi év lezárását követően összehasonlító elemzést készít a tervezett és a tényleges működési és beruházási költségek alakulásáról. Az elemzést a könyvvizsgáló véleményével ellátva az éves beszámolóval egyidejűleg megküldi az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága, valamint az Állami Számvevőszék részére. (5) Az MNB elnökének (1)–(3) bekezdés szerinti beszámolási kötelezettségei nem eredményezhetnek beavatkozást az MNB döntéshozó szervei tagjai függetlenségébe, nem befolyásolhatják az MNB elnökének, mint az EKB Általános Tanácsa tagjának fennálló státuszát és nem befolyásolják az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez fűzött, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányáról szóló (4.) Jegyzőkönyvből (a továbbiakban: Alapokmány) fakadó titoktartási kötelezettségek betartását. 17. Kapcsolat a Kormánnyal, a minisztériumokkal és a nyilvánossággal 32. § Az MNB feladataival és a pénzügyi rendszer működésével kapcsolatos döntések és jogszabályok tervezeteire nézve ki kell kérni az MNB véleményét. 33. § A miniszter a költségvetés Kormány által történő elfogadását követően az MNB-t haladéktalanul tájékoztatja a központi költségvetésről szóló törvény tervezetéről (a továbbiakban: tervezet). Az MNB jogosult a tervezettel kapcsolatos véleményét közvetlenül megküldeni a miniszternek. Ezt a véleményt a Költségvetési Tanács ülésén az MNB elnöke jeleníti meg. Az így megjelenített vélemény azonban nem köti az MNB elnökét a Költségvetési Tanács tagjaként biztosított jogainak szabad gyakorlásában. 34. § (1) Az MNB megküldi a Kormánynak a Monetáris Tanács napirendjét. (2) A Monetáris Tanács ülésein a Kormányt szavazati jog nélkül a miniszter vagy az általa felhatalmazott személy képviseli. 35. § A Kormány ülésének az MNB feladatkörét érintő napirendi pontjához az MNB elnökét meg kell hívni. 36. § (1) Az MNB a monetáris folyamatok alakulásáról és alapvető feladatai körébe tartozó egyéb lényeges kérdésekről legalább negyedévente jelentést készít és hoz nyilvánosságra. A tájékoztatás módjáról és gyakoriságáról az MNB közleményt jelentet meg. (2) Az MNB a Kormány, illetve a Kormány tagjai részére a monetáris folyamatok alakulásáról és alapvető feladatai körébe tartozó egyéb lényeges kérdésekről kérésre eseti információt nyújt. (3) Az MNB elnöke az MNB működésének irányításával összefüggő, a működés szempontjából kiemelten fontos, az igazgatóság 49. § szerinti jogkörében meghozott döntésekről a döntés meghozatalát követően tájékoztatja a minisztert. Az MNB köteles az általa végrehajtott devizaműveletekről, valamint az arany- és devizatartalékokról a minisztert hetente tájékoztatni. A miniszter és az MNB elnöke évente írásban megállapodnak az MNB által szolgáltatandó további információk köréről. (4) A Kormány felkérése alapján az MNB elláthatja a nemzetközi pénzügyi szervezetekben a Kormányra háruló feladatokat, amennyiben erről törvény eltérően nem rendelkezik. 37. § A Kormány, a központi államigazgatási szervek, illetve a Felügyelet az MNB kérésére tevékenységükkel kapcsolatban információt nyújtanak. 38. § (1) A Nemzetközi Valutaalap által Magyarország tagságát illetően hozott határozat, valamint a Nemzetközi Valutaalap alapokmánya értelmében a Nemzetközi Valutaalapnak időszakonként fizetendő összegek tekintetében a jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott megfelelő forrásokból Magyarország nevében kifizetést teljesítő szerv feladatait az MNB látja el, beleértve a Nemzetközi Valutaalap Különleges Lehívási Jogok Főosztályában való részvétellel kapcsolatos fizetések teljesítését is. (2) Az MNB a Nemzetközi Valutaalap alapokmányával összhangban, Magyarország tagságával összefüggésben, át nem ruházható, kamatfizetési kötelezettséget nem tartalmazó váltókat állíthat ki a Nemzetközi Valutaalap javára. (3) A Nemzetközi Valutaalap alapokmánya által megkívánt pénzügyi szerv feladatát Magyarország részéről az MNB látja el. Ezzel összefüggésben az MNB jogosult Magyarország nevében a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának rendelkezései alapján végrehajtható valamennyi műveletet és ügyletet létrehozni és lebonyolítani és a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának rendelkezései alapján Magyarországnak átutalt vagy fizetett bármilyen összeg tekintetében a pénzügyi szerv minőségében jogosultként eljárni. (4) A Nemzetközi Valutaalapnak Magyarországon tartott valutakészleteit kijelölt letéteményesként az MNB őrzi. 18. Kapcsolat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével 39. § (1) Az MNB feladatai ellátása során együttműködik a Felügyelettel. (2) Az MNB elnöke meghívja a Felügyelet elnökét az MNB igazgatósági ülésének a Felügyelet feladatkörét érintő napirendi pontjához. 40. § (1) Az MNB és a Felügyelet azokat az adatokat és információkat bocsátja egymás rendelkezésére, amelyek a másik szervezet feladatának ellátásához szükségesek. (2) A feladat ellátásához szükséges adat- és információátadás módját és rendjét az MNB és a Felügyelet megállapodásban rögzíti. (3) Az MNB jogosult arra, hogy pénzforgalmi szolgáltatónál folytatott jegybanki helyszíni ellenőrzés keretében a tudomására jutott, a Felügyelet ellenőrzési hatáskörébe eső tényekről a Felügyeletnek tájékoztatást nyújtson. 19. Kapcsolat az Állami Számvevőszékkel 41. § Az MNB könyvvizsgálójának megválasztását, illetve visszahívásának kezdeményezését megelőzően az MNB elnöke kikéri az Állami Számvevőszék elnökének a véleményét. IV. FEJEZET AZ MNB SZERVEZETE 20. Az MNB jogi formája 42. § (1) Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy. Az MNB székhelye Budapest. (2) Az MNB cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni. A részvénytársaság elnevezést az MNB cégnevében nem kell feltüntetni. (3) Az MNB alapító okiratát a részvényes állapítja meg, amelyet be kell mutatni az Országgyűlésnek. (4) Az MNB részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot mint részvénytulajdonost a miniszter képviseli. (5) Az MNB jegyzett tőkéje 10 000 000 000 Ft, azaz tízmilliárd forint. 43. § (1) A részvényes részvényesi határozattal dönt: a) az alapító okirat megállapításáról és módosításáról, b) a könyvvizsgáló megválasztásáról és visszahívásáról és c) a könyvvizsgáló díjazásának megállapításáról. (2) A részvényest az igazgatóság a 49. § (4) bekezdés b) pontja alapján megállapított, könyvvizsgálói záradékkal ellátott számviteli beszámolóról – annak megküldésével – tájékoztatja. 44. § A gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.) rendelkezéseit az MNB tekintetében az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 21. Az MNB szervei 45. § Az MNB szervei: a Monetáris Tanács, az igazgatóság és a felügyelőbizottság. 22. A Monetáris Tanács 46. § (1) Az MNB legfőbb döntéshozó szerve a Monetáris Tanács. A Monetáris Tanács hatáskörébe tartozik: a) a 4. §-ban meghatározott feladatokkal kapcsolatos döntés, b) az a) pontban foglalt hatáskör körében a 9. § (1) bekezdése szerinti döntés, c) az a) pontban foglalt hatáskör körében a 10. § (2) bekezdésben meghatározott feladatokkal kapcsolatos döntés, d) az a) pontban foglalt hatáskör körében a 11-13. §-okban meghatározott feladatokkal kapcsolatos döntés, e) az MNB elnöke javaslata alapján az alelnökök hatásköréről történő döntés, f) a Monetáris Tanács hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos kommunikáció módjáról történő döntés, g) az a)–d) pontokban meghatározott feladatokkal kapcsolatos azon döntések végrehajtása, amelyeket a vonatkozó döntésben a Monetáris Tanács saját hatáskörében tart, h) döntés minden olyan további kérdésben, amit törvény, az alapító okirat vagy a belső eljárási szabályzat a Monetáris Tanács kizárólagos hatáskörébe utal. (2) A Monetáris Tanács szükség esetén bármikor összehívható, de havonta legalább egy alkalommal ülésezik. (3) A Monetáris Tanács legalább öt-, legfeljebb kilenctagú testület. A Monetáris Tanács tagjai megbízatásuk időtartama alatt munkaviszonyban állnak az MNB-vel. (4) A Monetáris Tanács tagjai: a) az MNB elnöke mint a Monetáris Tanács elnöke, b) az MNB alelnökei és c) további tagok, akiket hat évre az Országgyűlés választ. (5) A Monetáris Tanács tagjává az a magyar állampolgár nevezhető ki, illetve választható, aki monetáris, pénzügyi, vagy a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti és gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik. (6) A Monetáris Tanács tagjának javasolt személyt az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága meghallgatja. (7) A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagja a hivatalba lépés alkalmával a köztársasági elnök előtt, (4) bekezdés c) pont szerinti tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz. (8) A Monetáris Tanács (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjának megbízatása megszűnik: a) a megbízatási időtartam leteltével, b) lemondással, c) felmentéssel, d) halállal. (9) A lemondást írásban kell közölni a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagnak a köztársasági elnökkel, a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagnak az Országgyűlés elnökével. A Monetáris Tanács tagjának megbízatása lemondása esetén a lemondó nyilatkozatban megjelölt, a lemondó nyilatkozat megtételét követő időpontban, ennek hiányában a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagnak a lemondó nyilatkozat köztársasági elnök általi, a (4) bekezdés c) pont szerinti tagnak az Országgyűlés elnöke általi kézhezvételével szűnik meg. A Monetáris Tanács tagja lemondásának érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. (10) A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagjait a köztársasági elnök, (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjait az Országgyűlés kizárólag abban az esetben mentheti fel, ha a Monetáris Tanács tagja nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el. (11) A (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok választására és felmentésére az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága tesz javaslatot az Országgyűlés számára. (12) A (11) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a Monetáris Tanács érintett tagja részére meg kell küldeni, aki a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint munkaügyi bírósághoz fordulhat. Az Mt. szabályai szerinti bírósághoz fordulás joga nem érinti az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott bírósághoz fordulás jogát. (13) A (11) bekezdés szerinti felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy – bírósághoz fordulás esetén – a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a (4) bekezdés b) pontja szerinti tagok esetében a köztársasági elnök, a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok esetében az Országgyűlés elé. (14) A Monetáris Tanács évente az első ülésen a jelenlevők egyszerű szótöbbségével az MNB alelnökei közül megválasztja a Monetáris Tanács elnökhelyettesét. Az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése esetén a Monetáris Tanács a soron következő ülésén új elnökhelyettest választ. (15) A Monetáris Tanács határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A Monetáris Tanács határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén a Monetáris Tanács elnökének, illetve az elnök akadályoztatása esetén elnökhelyettesének szavazata dönt. (16) A Monetáris Tanács álláspontját a Monetáris Tanács elnöke vagy – akadályoztatása esetén – elnökhelyettese jogosult nyilvánosságra hozni. (17) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikke szerinti eltérés a Tanács döntésével történő megszüntetése hatálybalépésének napján a Monetáris Tanács megszűnik, tagjainak a Monetáris Tanácsban betöltött megbízatása e nappal lejár. 23. Az MNB elnöke 47. § (1) Az MNB élén elnök áll. (2) Az MNB elnökének személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök számára. Az MNB elnök megbízatása hat évre szól. Egy személy legfeljebb két alkalommal lehet az MNB elnöke. (3) A 46. § (5)–(10) bekezdését az MNB elnöke tekintetében is alkalmazni kell. (4) Az MNB elnökét a 46. § (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök menti fel. (5) A miniszterelnök (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatát az MNB elnöke részére meg kell küldeni, aki az Mt. szabályai szerint munkaügyi bírósághoz fordulhat. Az Mt. szabályai szerinti bírósághoz fordulás joga nem érinti az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott bírósághoz fordulás jogát. (6) A felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy – bírósághoz fordulás esetén – a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a köztársasági elnök elé. (7) A köztársasági elnöknek az MNB elnökének kinevezésére és felmentésére vonatkozó döntéséhez a miniszterelnök ellenjegyzése szükséges. (8) Rendelet kiadása kivételével az MNB elnökét akadályoztatása esetén a Monetáris Tanács elnökhelyettese helyettesíti. 24. Az MNB alelnökei 48. § (1) Az MNB legalább kettő, legfeljebb három alelnökkel rendelkezik. Az MNB alelnökeinek személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök számára. (2) A 46. § (5)–(10), (12) és (13) bekezdéseit az MNB alelnökei tekintetében is alkalmazni kell, azzal, hogy az MNB alelnökeinek felmentésére az MNB elnökének előterjesztésére a miniszterelnök tesz javaslatot. (3) A köztársasági elnöknek az MNB alelnökeinek kinevezésére és felmentésére vonatkozó döntéséhez a miniszterelnök ellenjegyzése szükséges. 25. Az igazgatóság 49. § (1) Az igazgatóság felelős a Monetáris Tanács döntéseinek végrehajtásáért és az MNB működésének irányításáért. (2) Az igazgatóság tagjai: a) az MNB elnöke mint az igazgatóság elnöke és b) az MNB alelnökei. (3) Az igazgatóság nevében az elnök jár el. (4) Az igazgatóság hatáskörébe tartozik: a) a Monetáris Tanács által hozott döntések végrehajtásának irányítása, b) az MNB számviteli beszámolójának megállapítása, az osztalék fizetéséről való döntés meghozatala, továbbá az üzletvezetésről és az MNB vagyoni helyzetéről szóló, a részvényesnek küldendő jelentés tervezetének jóváhagyása, c) az MNB szervezetével és belső irányításával összefüggő kérdések jóváhagyása, d) az MNB működésével, illetve feladatainak ellátásával kapcsolatos szakmai tervek és programok – ideértve a fejlesztési és működési költségtervet is – jóváhagyása, e) a felügyelőbizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az MNB belső ellenőrzési szervezetének irányítása, valamint a belső ellenőrzés tapasztalatainak és tervének megtárgyalása, f) a munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjával, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjével összefüggő kollektív szerződés-módosítás és g) az 59. §-ban foglaltakkal kapcsolatos döntések meghozatala. (5) A Monetáris Tanács bármely, a hatáskörébe tartozó kérdés eldöntésére felhatalmazhatja az igazgatóságot. Az így meghozott döntéseivel kapcsolatban az igazgatóság beszámol a Monetáris Tanácsnak. Az MNB elnöke a (4) bekezdésben meghatározottakon túl bármely, a hatáskörébe tartozó kérdést döntésre az igazgatóság elé terjeszthet. (6) Az igazgatóság határozatait a jelenlévők egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök, akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt igazgatósági tag szavazata dönt. Az igazgatóság határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak. 26. A felügyelőbizottság 50. § (1) A felügyelőbizottság az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve. (2) Az MNB belső ellenőrzési szervezete – a (3) bekezdésben foglalt korlátozással – a felügyelőbizottság, a felügyelőbizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az igazgatóság irányítása alá tartozik. Amennyiben az igazgatóság az irányítási jogkörének gyakorlása során olyan vizsgálati megállapításról szerez tudomást, amely a felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik, akkor erről a megállapításról haladéktalanul tájékoztatást ad a felügyelőbizottságnak. (3) A felügyelőbizottság ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a 4. § (1)–(7) bekezdésében meghatározott feladatokra, illetve azoknak az MNB eredményére gyakorolt hatására. A felügyelőbizottság a Gt.-ben a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóval összefüggésben előírt jelentését ezen korlátozásoknak megfelelően készíti el. (4) A felügyelőbizottság tagjai: a) az Országgyűlés által választott elnöke, b) az Országgyűlés által választott további három tag, c) a miniszter képviselője és d) a miniszter által megbízott szakértő. (5) A felügyelőbizottság elnökét az Országgyűlés kormánypárti képviselőcsoportjai jelölik. (6) Az országgyűlési képviselőcsoportok jelöltjeinek (4) bekezdés b) pontja szerinti taggá történő megválasztásáról az Országgyűlés egyszerre, egy csoportban szavaz. (7) Felügyelőbizottsági tagnak hitelintézeti, pénzügyi, illetve számviteli kérdésekben kiemelkedő szakmai ismeretekkel rendelkező, valamint az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgárt lehet jelölni. (8) A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása az Országgyűlés megbízatásának időtartamára szól, és az Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig tart. (9) A felügyelőbizottsági tagot az őt megválasztó Országgyűlés, illetve az őt megbízó miniszter hívhatja vissza. (10) A felügyelőbizottsági tag az őt megválasztó Országgyűlésnek, illetőleg az őt megbízó miniszternek tájékoztatási kötelezettséggel tartozik. 27. Az elnök, az alelnökök, a Monetáris Tanács és a felügyelő bizottság tagjainak díjazása 51. § (1) Az elnök tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, MNB-től származó havi bére a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese. (2) A Monetáris Tanács elnökhelyettesi tisztségét betöltő MNB alelnök MNB-től származó bére az elnök bérének 80%-a. Az MNB további alelnökeinek MNB-től származó bére az elnök bérének 70%-a. (3) A Monetáris Tanács 46. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjainak MNB-től származó bére az elnök bérének 60%-a. (4) Az elnök, az alelnökök, továbbá a Monetáris Tanács 46. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjai a MNB-től származó egyéb juttatásokra (ideértve a nem pénzbeni, természetbeni és szociális juttatásokat) azonos feltételekkel jogosultak. (5) A felügyelőbizottság elnökének tiszteletdíja havi bruttó 1 200 000 forint. (6) A felügyelőbizottság további tagjainak tiszteletdíja havi bruttó 800 000 forint. (7) Az MNB elnökét és alelnökeit a monetáris tanácsi tagságért külön díjazás nem illeti meg. (8) Az MNB Monetáris Tanácsának tagjai megbízatásuk 46. § (8) bekezdés a) pontja szerinti megszűnését követő 6 hónapig hitelintézetnél munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthetnek. E tilalom ellentételezéseképpen a megbízatásuk 46. § (8) bekezdés a) pontja szerinti megszűnésekor hat havi bérükkel azonos …