2013. LXXVII. törvény a felnőttképzésről.

2013. LXXVII. törvény a felnőttképzésről. Annak érdekében, hogy a  hazánkban élő személyek meg tudjanak felelni a  gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak be a  munka világába, sikeresek lehessenek életük során, és a  felnőttkori tanulás és képzés segítségével az  életvitel minősége javulhasson, szükség van a  szakmai, a  nyelvi és a  támogatott képzések szervezettségének növelésére, tartalmuk minőségének és megvalósításuk ellenőrzésének erősítésére. E  célkitűzések elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. fejezet ÁltalÁnos rendelkezések 1. A törvény személyi és tárgyi hatálya 1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a) a felnőttképzésben részt vevő és a felnőttképzést kiegészítő tevékenységet igénybevevő felnőttre, b) a  tankötelezettsége teljesítése mellett felnőttképzésben is részt vevő – az  a)  pont hatálya alá nem tartozó – személyre, c) a  felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni cégekre, egyéni vállalkozókra, a  nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményre, d) a felnőttképzési szakértőkre és felnőttképzési programszakértőkre, e) a  gazdasági kamarákról szóló törvény alapján megalakított Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára (a  továbbiakban: kamara), valamint a  Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarára (a továbbiakban: agrárkamara), f ) a támogatást nyújtóra, g) a gyakorlati képzést szervező és a gyakorlati képzést folytató szervezetre, h) az állami szakképzési és felnőttképzési szervre (a továbbiakban: hatóság), i) az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjára (a továbbiakban: NYAK). (2) E  törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység az  (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyoknak az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott természetes személyek iskolarendszeren kívüli képzésére irányuló tevékenysége, amely az (5)–(6) bekezdésben foglaltak kivételével a) a  szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (a  továbbiakban: OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb szakmai képzés, c) általános nyelvi képzés és támogatott egyéb nyelvi képzés, d) az a)–c) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb képzés lehet. (3) E  törvény alkalmazásában – a  (2)  bekezdésben foglaltakon kívül – felnőttképzési tevékenység az  (1)  bekezdés c)  pontjában meghatározott jogalanyoknak a  (2)  bekezdés b)–d)  pontja szerinti nem támogatott képzési tevékenysége, amennyiben a jogalany a képzést e törvényben foglaltak alapján szervezi. (4) A  felnőttképzés e  törvényben nem szabályozott kérdéseiben a  szakképzésről szóló törvény, a  szakképzési hozzájárulásról és a  képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény, valamint a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A törvényt az Országgyűlés a 2013. június 3-i ülésnapján fogadta el. (5) E  törvény hatálya – a  23.  § (1)–(3)  bekezdésében, a  25.  §-ban, a  26.  § a) és d)  pontjában foglaltak kivételével, a (7)–(8) bekezdésben foglalt eltéréssel – nem terjed ki a) a  honvédelemért, a  büntetés-végrehajtásért, a  rendészetért és a  katasztrófa elleni védekezésért, valamint a  polgári titkosszolgálatok irányításáért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó, a  hivatásos beosztások betöltésére jogosító szakképzések és szakmai képzések körébe tartozó egyéb képzésekre és továbbképzésekre, valamint a vállalkozás keretében végezhető tevékenységek végzésére felkészítő képzések kivételével a  kényszerintézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására is felkészítő képzésekre és továbbképzésekre, b) az  (1)  bekezdés c)  pontjában meghatározott jogalanyok képzési tevékenységére, amennyiben az  nem minősül a (2)–(3) bekezdés szerinti felnőttképzési tevékenységnek, továbbá e jogalanyoknak az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló és az államilag elismert nyelvvizsgára felkészítő képzések befejezését követő vizsgaszervezésre és vizsgáztatásra irányuló tevékenységére, c) a  belső egyházi jogi személyre és a  belső egyházi jogi személy által létesített és fenntartott egyházi intézményre, kivéve, ha a  szakképzésről szóló törvény, a  nemzeti köznevelésről szóló törvény vagy a  nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozik, és e  törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységet folytat, vagy az alapítása kizárólag ilyen tevékenység folytatása céljából történik, d) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján szervezett képzésre, továbbképzésre, e) az egészségügyről szóló törvény szerinti ágazati szakmai képzésekre, f ) a  pedagógus-továbbképzésről, a  pedagógus-szakvizsgáról, valamint a  továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján szervezett továbbképzésre, g) a kultúráért felelős miniszter által akkreditált, tanfolyam jellegű szakmai továbbképzésekre, h) a hatósági jellegű képzésekre, i) az  állami felnőttképzési intézmény jogszabályban meghatározott kötelező állami feladatai ellátásának keretében szervezett képzéseire, j) a  Magyar Igazságügyi Akadémia által bírák, igazságügyi alkalmazottak, valamint az  igazságszolgáltatásban közreműködő más személyek részére szervezett jogi tárgyú és az  ítélkezési tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó nem jogi tárgyú szakmai képzésekre. (6) E  törvény hatálya – a  13.  § (1)–(2)  bekezdésében, a  13.  § (3)  bekezdés b), c), e)–g) és j)  pontjában, a  16.  § a) és f ) pontjában, a 21. § (4) bekezdésében, valamint a 23. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével – nem terjed ki a  2.  § 2.  pontjában meghatározott belső képzésekre azzal, hogy e  képzési tevékenységet végzők képzéseiket kötelesek a 12. § b), d)–g) és i) pontjában foglalt tartalmú képzési program alapján végezni. (7) Az (5) bekezdés a) és d)–j) pontjában foglalt képzésekről a képzés szabályozásáért felelős miniszter adatot szolgáltat a hatóság részére. Az adatszolgáltatás a képzés megnevezését, valamint a képzés szervezésére jogosult intézmény nevének és székhelyének megjelölését tartalmazza. (8) A  21.  § (4)  bekezdését az  (5)  bekezdés a)–b) és d)–j)  pontjában, valamint a  (6)  bekezdésben foglalt képzési tevékenységet végzőkre is alkalmazni kell. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában: 1. általános nyelvi képzés: az  Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben ajánlott hatfokozatú rendszer szintjeiben megfogalmazott követelmények teljesítésére irányuló, további kimeneti szintekre osztott nyelvi képzés; 2. belső képzés: a  munkáltató által a  saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett, a  23.  § (1)  bekezdés c)  pontjában foglalt forrás terhére megvalósuló képzés, amely nem lehet az  1.  § (2)  bekezdés a)  pontjában, valamint a  2.  § 1.  pontjában meghatározott képzés. A  belső képzés szempontjából munkavállaló a  foglalkoztatás elősegítéséről és a  munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58.  § (5) bekezdés b) pontjában munkavállalóként meghatározott személy; 3. bemeneti kompetencia: a képzés megkezdéséhez szükséges kompetencia; 4. bemeneti kompetenciamérés: a bemeneti kompetenciával való rendelkezést igazoló dokumentum hiánya esetén annak felmérése, hogy a  képzésre jelentkező birtokában van-e azoknak a  kompetenciáknak, amelyek a  képzés megkezdéséhez és annak sikeres elvégzéséhez feltétlenül szükségesek; 5. egyéb képzés: olyan képzés, amely az  általános műveltség növelését, megnevezhető szakképesítéshez, szakmai végzettséghez vagy nyelvi képzettséghez nem köthető kompetenciák fejlesztését célozza, hozzájárul a  felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához; 6. egyéb szakmai képzés: olyan, államilag el nem ismert szakmai végzettség megszerzésére irányuló képzés, amely valamely foglalkozás, munkakör vagy munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul és nem a 16. pont szerinti hatósági jellegű képzés; 7. elméleti tanóra: a  képzésnek a  megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti tudás megszerzését biztosító, 45 percet elérő időtartamú egysége; 8. előzetes tudás mérése: annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a  képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a  követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni; 9. felnőtt: a  felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki a  nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a tankötelezettségét teljesítette; 10. felnőttképzést folytató intézmény: az  1.  § (1)  bekezdés c)  pontja szerinti jogalany, ha az  1.  § (2)  bekezdésében meghatározott képzésre irányuló tevékenységet e törvény szerint kiadott engedély alapján folytatja; 11. felnőttképzést kiegészítő tevékenység: olyan tevékenység, amely a felnőttképzésben folytatott képzések egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a  képzés hatékonyságának javítására vagy a  munkavállalás elősegítésére irányul; 12. fogyatékos felnőtt: a  fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4.  § a)  pontjában meghatározott, a  súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a  fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendeletben szereplő mértékű fogyatékossággal rendelkező személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül; 13. gyakorlati képzés: a  képzés azon része, amely a  megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges ismeretek gyakorlatban történő alkalmazását, magatartásformák, készségek fejlesztését, elsajátítását biztosítja; 14. gyakorlati képzést folytató: az a szervezet, amely a gyakorlati képzési tevékenységet ténylegesen megvalósítja; 15. gyakorlati képzést szervező: a  gyakorlati képzés feltételeinek biztosításáért felelős szervezet, amely lehet a gyakorlati képzés folytatója is; 16. hatósági jellegű képzés: jogszabályban szabályozott tartalmú és célú olyan, az  Országos Képzési Jegyzékben (a  továbbiakban: OKJ) nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, amelynek eredményeként dokumentum kiadására kerül sor, és e  dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be, vagy tevékenység, munkakör a  képzést megelőző szakmai szinthez képest magasabb követelményeknek megfelelően folytatható, tölthető be, vagy a dokumentum a képzésben részt vevő számára a  képzést megelőző állapothoz képest többletjogosultságot biztosít jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör végzésével, betöltésével összefüggésben; 17. iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben vagy a  nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott – tanulói vagy hallgatói jogviszonyban; 18. képzési forma: az egyéni felkészítés, a csoportos képzés és a távoktatás; 19. képzési tevékenység: szervezetten megvalósuló, célirányos kompetenciakialakítás és kompetenciafejlesztés; 20. kompetencia: a  felnőttképzésben részt vevő személy azon ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a  személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére; 21. konzultáció: az  elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a  képzésben részt vevő felnőtt(ek) és az oktató, tutor közötti megbeszélés, amely elektronikus úton is megvalósulhat; 22. modul: a képzési program olyan képzési tananyagegysége, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része. A  modul ismeretanyagának elsajátítását követően a  képzésben részt vevő személy képes lesz az  ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni; 23. moduláris rendszer: meghatározott, összekapcsolható egységekből, modulokból álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a  képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a  szakmák, képzési szintek közötti átjárhatóságot, az  eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze; 24. tananyagegység: a képzési program felépítését adó, önálló tartalommal bíró képzési egység; 25. támogatást nyújtó: a  23.  § (1)  bekezdésben megjelölt források felett rendelkezni jogosult szervezet, amellyel a támogatott a pénzeszközök képzési célú felhasználására támogatási szerződést köt; 26. támogatott képzés: részben vagy egészben központi költségvetési vagy európai uniós forrás terhére megvalósuló képzés; 27. távoktatás: az  oktatásnak az  a  formája, ahol a  résztvevő a  képzési idő több mint felében egyedül, önállóan, a  távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a  képzési idő kevesebb mint felében pedig konzultációkon vesz részt. Az  elsajátítási folyamat önálló megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó tanulócsomagot a képző intézmény bocsátja rendelkezésére. A konzultációkon, amelyek a  kapcsolattartás bármely formájában – különösen személyes megbeszélés, internet, telefon – megvalósulhatnak, a résztvevők az önállóan szerzett ismereteiket pontosítják, illetve elmélyítik. A távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti. II. fejezet a felnőttképzésI tevékenységhez kapcsolódó eljÁrÁs és Intézményrendszer 3. A felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezése 3. § (1) Az  1.  § (1)  bekezdés c)  pontjában meghatározott jogalanyok felnőttképzési tevékenységet akkor folytathatnak, ha megfelelnek az  e  törvény, valamint a  felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek. Felnőttképzési tevékenység határozatlan időre szóló engedély (a  továbbiakban: engedély) birtokában végezhető. Az  engedély célja, hogy a  felnőttképzést folytató intézmény a  felnőttképzési tevékenységét az  e  törvényben, valamint a  felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelményeknek megfelelően végezze. (2) Az  engedély kiadására, módosítására, kiegészítésére irányuló kérelmet vagy az  engedély kiegészítésére irányuló bejelentést a hatóságnál kell benyújtani. Az engedélyezési eljárásra egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a  hatóság az  engedély kiadására, módosítására vagy kiegészítésére irányuló kérelemről hatvan napon belül dönt, míg a bejelentés alapján az  engedélyt a  bejelentést követő tizenöt napon belül kiegészíti. Az  engedély kiegészítésének bejelentés alapján történő eseteit az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg. (3) Az  (1)–(2)  bekezdésben foglalt rendelkezést a  felnőttképzési tevékenységnek a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell. (4) A  (2)  bekezdésben foglalt kérelem vagy bejelentés benyújtásával egyidejűleg a  képző intézmény a  szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a  továbbiakban: miniszter) rendeletében meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. (5) Az  állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény esetén a  (2)  bekezdés szerinti kérelmet és bejelentést az intézmény nyújtja be a hatósághoz. (6) Az  1.  § (1)  bekezdés c)  pontjában meghatározott jogalanyok közül – a  gazdasági társaságokról szóló törvény, valamint a  nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó jogalanyok kivételével – nem kaphat engedélyt az  az intézmény, amelynek képviselője olyan más felnőttképzést folytató intézmény képviselője vagy volt képviselője, amely intézmény engedélyét a hatóság– a képviselet időtartama alatt elkövetett jogsértés miatt – teljesen visszavonta. Az engedély megszerzésének tilalma a visszavonás időtartamára vonatkozik. (7) Nem kaphat engedélyt az a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany, amelynek vezető tisztségviselője olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy volt vezető tisztségviselője, amelynek engedélyét a hatóság – a vezető tisztség viselésének időtartama alatt elkövetett jogsértés miatt – teljesen visszavonta. Az engedély megszerzésének tilalma a visszavonás időtartamára vonatkozik. (8) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezést alkalmazni kell az engedély visszavonásával érintett intézmény alapítójának, vagy köznevelési intézmény érintettsége esetén a  köznevelési törvény szerinti fenntartójának képviselője – kivéve az állami intézményfenntartó központ képviselőjét – esetében is azzal, hogy a hatóság teljesen visszavonja az  engedélyét annak a  felnőttképzést folytató intézménynek, amelynek esetében az  alapító vagy fenntartó képviselőjének személye az eltiltással érintett időszak alatt változatlan. (9) Az  1.  § (1)  bekezdés c)  pontjában meghatározott jogalanyok az  engedélyezési eljárás, valamint az  engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó fellebbezési eljárás során kizárólag elektronikus úton kötelesek a  hatósággal kapcsolatot tartani. 4. § (1) A hatóság – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – szakértői bizottság igénybevételével lefolytatja az engedélyezési eljárást, amelynek alapján az  engedélyt kiadja, módosítja vagy kiegészíti. A  hatóság az  engedély kiadásával az abban szereplő képzések folytatását az 1. § (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti képzési kör (a továbbiakban: képzési kör) megjelölésével engedélyezi, az engedély módosításával az intézmény engedélyét új képzési körrel bővíti, míg az  engedély kiegészítésével az  intézmény engedélyében szereplő képzéseit – az  engedélyben megjelölt képzési körön belüli – új képzéssel bővíti. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti szakértői bizottság tagjait a  hatóság által vezetett felnőttképzési szakértői és a  kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki a hatóság azzal, hogy az  1.  § (2)  bekezdés c)  pontjában foglalt képzések folytatására irányuló kérelem elbírálása során kizárólag a felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértő rendelhető ki. Ha a kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban nincs olyan szakértő, aki a  felnőttképzési szakterülete szerint az engedélyezési eljárás során kirendelhető, vagy a  kirendelhető szakértők tekintetében miniszteri rendeletben meghatározott összeférhetetlenség áll fenn, a  hatóság a  szakértői bizottság tagjait kizárólag a  felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki. (3) A  hatóság az  engedélyezési eljárást szakértői bizottság bevonása nélkül folytatja le, ha a  nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti OM-azonosítóval rendelkező köznevelési intézmény kérelme olyan, az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzés folytatására irányul, amelynek szakképesítése szerepel az  intézmény hatályos alapító okiratában. Az  e  törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg azon további esetek körét, ahol a  hatóság szakértői bizottság bevonása nélkül folytatja le az  engedélyezési eljárást. 5. § (1) A  hatóság elektronikus nyilvántartást vezet az  engedéllyel rendelkező képző intézményekről. Az  engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartása a) a felnőttképzést folytató intézmény aa) megnevezését, cégjegyzékét vagy nyilvántartását vezető bíróság, hatóság vagy szerv megnevezését, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba-vételi számát, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozó nyilvántartását vezető hatóság megnevezését és a nyilvántartásba vétel számát, ab) székhelyét, a  felnőttképzési tevékenység végzésének telephelyét, levelezési címét, telefon és faxszámát, elektronikus levelezési címét, képviselőjének, valamint a  gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó jogalanyok esetén vezető tisztségviselőjének nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, képviselői, vezető tisztségviselői jogviszonya kezdetének időpontját, ac) adószámát vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény OM-azonosítóját, ad) adataiban bekövetkezett változást a változás időpontjának megjelölésével, ae) nyilvántartásba-vételi számát és időpontját, af ) alapítójának vagy köznevelési intézmény érintettsége esetén a  köznevelési törvény szerinti fenntartójának megnevezését és annak – 3.  § (8)  bekezdése szerinti – képviselőjét, alapítója vagy fenntartója képviseleti jogviszonya kezdetének időpontját, nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, b) az engedéllyel rendelkező képző intézmény nyilvántartásba-vételi számából képzett, a képzésekhez tartozó nyilvántartásba vételi számot és az engedély képzési programok szerinti megszerzésének időpontját, c) a felnőttképzési tevékenység 1. § (2) bekezdése szerinti besorolását, a képzés pontos megnevezését ca) OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés esetén a  szakképesítés azonosítási számával, cb) nyelvi képzés esetén a nyelv megjelölésével, d) a felnőttképzést kiegészítő tevékenység megnevezését, e) az intézmény nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát tartalmazza. (2) A  hatóság elektronikus nyilvántartást vezet azokról az  intézményekről, amelyeknek engedélye részben vagy egészben visszavonásra került. A  nyilvántartás a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl az  (1)  bekezdés a)  pont ab)  alpontjában szereplő természetes személyazonosító adatokat, valamint af ) alpontjában foglalt adatokat is tartalmazza. (3) Az  (1)–(2)  bekezdés szerinti nyilvántartás az  (1)  bekezdés a)  pont ae)  alpontjában, b)–e)  pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. (4) Az  engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartása nyilvános, a  nyilvántartást a  hatóság honlapján közzéteszi. (5) A  hatóság az  (1)–(2)  bekezdés szerinti nyilvántartásokban szereplő személyes adatokat a  felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésével kapcsolatos jogkörének gyakorlása céljából a  felnőttképzést folytató intézménynek az  (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból történő törlésétől számított öt évig – a  felnőttképzést folytató intézmény képviselőjének és alapítója képviselője személyének változása esetén a  változást követő öt évig – kezeli, majd az adatokat törli. (6) A  felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárás és követelményrendszer részletes szabályait, a  kérelem és bejelentés adattartalmát és benyújtásának részletes szabályait, az  engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat és a nyilvántartásból való törlés eseteit a Kormány rendeletben határozza meg. 4. A felnőttképzési szakértői rendszer 6. § (1) Ha e  törvény vagy a  felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a  felnőttképzési szakterületen felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő igénybevételét írja elő, vagy az  ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az  igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag a hatóság vagy a kamara engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a  jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az  ilyen személy igénybevételéhez fűződnek. (2) A  felnőttképzési szakértői tevékenység folytatását a  hatóság, felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatását – a nyelvi programokra irányuló szakértői tevékenység kivételével – a kamara az erre irányuló kérelem benyújtása alapján engedélyezi annak, aki büntetlen előéletű és nem áll a  miniszteri rendeletben meghatározott felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a  miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal, és megfelel az  ott meghatározott egyéb feltételeknek. A  kamara a  felnőttképzési programszakértői tevékenység engedélyezése során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el, döntésével szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. (3) A  (2)  bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg a  kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a  hatóság vagy a  kamara részére – a  felnőttképzési szakértői vagy felnőttképzési programszakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. 7. § (1) A  hatóság a  6.  § (2)  bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező felnőttképzési szakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről, a kamara a 6. § (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező, felnőttképzési programszakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről elektronikus nyilvántartást vezet, amely a  szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, valamint – a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – a felnőttképzési szakértő és felnőttképzési programszakértő a) a  polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett és nyilvántartott értesítési címét, b) közzétenni kívánt elérhetőségét és a  szakértői tevékenységével összefüggő egyéb adatát, ha hozzájárult annak közzétételéhez, c) szakterülete megjelölését, d) engedélye megadásának időpontját, e) nyilvántartásba vételi számát és időpontját, f ) nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát tartalmazza. (2) A felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők (1) bekezdés szerinti nyilvántartása – a természetes személyazonosító, valamint a  lakcím-azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartásokból az e törvény szerint nyilvános adatokon felül adat kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokból a  hatóság és a  kamara a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl honlapján közzéteszi a felnőttképzési szakértő és a felnőttképzési programszakértő (1) bekezdés a)–f ) pontjában foglalt adatait. (4) A  hatóság és a  kamara az  adatokat a  szakértőnek a  névjegyzékből való kikerülése időpontjától számított öt évig kezeli, ezt követően az  adatokat törli. A  nyilvántartásban szereplő szakértők adatait a  nyilvántartásból kikerült szakértők adataitól elkülönítetten kell kezelni. 8. § (1) A hatóság és a kamara felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a felnőttképzési szakértő, illetve felnőttképzési programszakértő a) rendelkezik-e az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott, a tevékenység végzéséhez előírt feltételekkel, b) tevékenysége megfelel-e az  e  törvényben, valamint az  e  törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben foglalt előírásoknak, c) büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a  felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a hatóság, valamint a területi kamara adatot igényelhet a  bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az  adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a  szakértő büntetlen előéletű-e, valamint a  felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. (2) Az  (1)  bekezdés alapján megismert személyes adatokat a  hatóság és a  kamara a  szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli. (3) A  felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a szakértői tevékenységre irányuló kérelem adattartalmát, a kérelemre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, továbbá a felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket miniszteri rendelet határozza meg. 9. § (1) A  hatóság felnőttképzési szakértőkkel kapcsolatos feladatai megoldásának támogatása, valamint a  felnőttképzést folytató intézmények által alkalmazható minőségbiztosítási rendszerek kialakításának elősegítése céljából legalább négy fő felnőttképzési szakértő, továbbá felnőttképzési programszakértő tagokból álló, hattagú Felnőttképzési Szakértői Bizottságot (a továbbiakban: FSZB) működtet. (2) Az  FSZB a  hatóságnak a  felnőttképzési szakértőkkel és felnőttképzési programszakértőkkel kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületeként működik. (3) Az FSZB megállapítja, hogy a hozzá benyújtott minőségbiztosítási rendszerek – a képzést folytató intézmény által kidolgozott vagy működtetett minőségbiztosítási rendszer kivételével – a  miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfeleltethetők-e, és javaslatot tesz a miniszternek arra, hogy a megfelelőnek ítélt minőségbiztosítási rendszerek közül mely minőségbiztosítási rendszer alkalmazható a  felnőttképzési tevékenységet folytató intézményeknél. Az FSZB javaslatáról a miniszter dönt. (4) Az  FSZB elnökét és tagjait a  miniszter nevezi ki és menti fel. A  kinevezés négyéves időtartamra szól. A  miniszter az FSZB elnökét a felnőttképzési szakértők közül nevezi ki. (5) Az  FSZB feladataira és működésére, tagjainak megbízására, felmentésére és díjazására vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet határozza meg. III. fejezet a felnőttképzés tartalmI követelményeI 5. Az engedély feltételei 10. § (1) Engedély – a  (2)  bekezdésben foglalt eltéréssel – annak az  1.  § (1)  bekezdés c)  pontjában meghatározott jogalanynak adható, amely a) rendelkezik aa) a  12.  §-ban meghatározott tartalmú, a  kérelmében szereplő képzésekhez kidolgozott és felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő által előzetesen minősített képzési programmal, ab) a  kérelmében szereplő képzés megvalósításához szükséges, valamint kormányrendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, ac) a  miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel, ad) felnőttképzési információs rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel, ae) ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel, b) tartalmilag ellenőrizhető, számszerűsíthető minőségcélokat határoz meg, c) igazolja, hogy kormányrendeletben meghatározott vagyoni biztosítékkal rendelkezik. (2) Az  (1)  bekezdés a)  pont ac), ae)  alpontjában, valamint b) és c)  pontjában foglalt feltételeket az  1.  § (2)  bekezdés d) pontja szerinti képzések esetén a felnőttképzést folytató intézménynek nem kell teljesítenie. (3) Felnőttképzési tevékenységet folytató, az  államháztartásról szóló törvény szerinti központi költségvetési szervnek az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételt nem kell teljesítenie. 11. § (1) A  felnőttképzést folytató intézménynek a 10. §-ban foglalt feltételeken túl – a  (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – az engedély megadását követő működése során az alábbi követelményeknek kell megfelelnie: a) felnőttképzési tevékenységét az  engedélyezett képzéseihez kidolgozott képzési programnak megfelelően kell folytatnia, b) minden felnőttképzésben részt vevő felnőttel a  13.  § (3)  bekezdésében meghatározott tartalmú felnőttképzési szerződést kell kötnie, valamint gondoskodnia kell a  személyi adatok 21.  §-ban foglaltaknak megfelelő kezeléséről, c) eleget kell tennie a 17. §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettségének, d) gondoskodnia kell az általa meghatározott minőségcélok évente történő felülvizsgálatáról és szükség szerinti módosításáról, e) a képzések befejezését követően – a támogatott képzések esetén – a támogatást nyújtó bevonásával mérnie kell a képzésben részt vevők elégedettségét, f ) oktatói minősítési rendszert kell működtetnie, g) az előzetes tudásmérést az 1. § (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti támogatott képzések esetén kötelezően, az 1. § (2) bekezdés b) és d) pontjában foglalt képzések esetén a képzésre vonatkozó támogatási szerződés kötelező előírása alapján, egyébként a jelentkező kérésére kell biztosítania, h) vezetnie kell a képzés megvalósításával összefüggő, a 16. §-ban meghatározott dokumentumokat, i) a  képzés támogatója, a  képzésre jelentkező vagy a  képzésben részt vevő részéről felmerülő igény esetén felnőttképzést kiegészítő tevékenységet kell nyújtania, j) az  1.  § (2)  bekezdés a)  pontja szerinti képzések esetén a  gyakorlati képzést a  szakképzésről szóló törvény szerint meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények alapján, és a  gyakorlati foglalkozás teljesítésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kell szerveznie, k) felnőttképzési információs rendszert kell működtetnie, l) ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert kell működtetnie, m) a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie. (2) Ha a  felnőttképzést folytató intézmény nem rendelkezik a  gyakorlati képzés folytatásához szükséges – a szakképesítésre irányadó szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó miniszteri rendeletben meghatározott – feltételekkel, a gyakorlati képzés megvalósítására szerződést köt a gyakorlati képzést folytató szervezettel. (3) Az  (1)  bekezdés d), f ) és m)  pontjában foglalt követelményeket az  1.  § (2)  bekezdés d)  pontja szerinti képzések esetén a felnőttképzést folytató intézménynek nem kell teljesítenie. (4) A  vallási közösség által fenntartott intézmény e  törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységének engedélyezése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható. 6. A képzési program tartalma 12. § (1) A képzési programnak tartalmaznia kell: a) a képzés megnevezését és – a képzési program nyilvántartásba vételét követően – a képzés 5. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő nyilvántartásba vételi számát, b) a képzés során megszerezhető kompetenciát, c) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, d) a tervezett képzési időt, e) a képzés egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás szerinti formájának meghatározását, f ) a  tananyag egységeit, azok célját, tartalmát, terjedelmét és a  tananyagegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati óraszámot, g) a maximális csoportlétszámot, h) a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszernek – az 1. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt képzés esetén a modulzáró vizsgákat is tartalmazó – leírását, i) a képzésről, a képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, j) a  képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint a  képzéshez kapcsolódó egyéb speciális feltételeket és ezek biztosításának módját. (2) A képzési program a) az  1.  § (2)  bekezdés a)  pontjában foglalt képzés megvalósítására irányuló kérelem esetén a  szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai és vizsgakövetelmények és az  iskolai rendszerben oktatható szakképesítések esetében a  vonatkozó kerettanterv tartalmi követelményei alapján kidolgozott, a  modulzáró vizsgák szervezésének és dokumentálásának rendszerét is bemutató képzési program, b) az  1.  § (2)  bekezdés b) és c)  pontjában foglalt képzés megvalósítására irányuló kérelem esetén a  felnőttképzési szakmai programkövetelmények vagy nyelvi programkövetelmények nyilvántartásában szereplő program alapján kidolgozott képzési program lehet. 7. A felnőttképzési szerződés 13. § (1) A  felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt – a polgári jog általános szabályai szerint – felnőttképzési szerződést köt. (2) A  felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni. A  szerződésen fel kell tüntetni, hogy a  szerződés az  e  törvény alapján megkötött felnőttképzési szerződés. (3) A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell: a) a  képzésnek az  engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásában szereplő megnevezését, nyilvántartásba vételi számát, b) a képzési csoport ba) képzésének év, hónap, nap szerinti kezdési időpontját, bb) haladásának tananyagegységekre bontott, óraszám és helyszín szerinti ütemezését, bc) képzése befejezésének tervezett időpontjára vonatkozó adatokat, figyelembe véve az  előzetesen megszerzett tudás beszámítását, c) a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölését, d) a  résztvevőnek a  képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a  vizsgára történő bocsátás feltételeit, e) az elméleti tanórákról, a gyakorlati képzésről, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét és ennek túllépése esetén a képzésben részt vevőt érintő következményeket, f ) a  gyakorlati képzés helyét, időtartamát, ütemezését, valamint a  felnőtt számára a  gyakorlati foglalkozással összefüggésben esetlegesen biztosított juttatásokat, g) a vizsga szervezésének módját, formáját, OKJ szerinti szakképesítés, illetve nyelvi képzés esetén az előírt vagy javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését, h) a képzési díj – külön a g) pont szerinti vizsgaszervező intézmény által megjelölt vizsgadíj és az esetlegesen szükséges javítóvizsga díjának – mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, valamint a  képzési díj megfizetésének a  képzés megvalósítása teljesítésével arányban álló ütemezését, i) a  képzéshez nyújtott támogatás összegének költségvetési és európai uniós források szerint történő feltüntetését, j) a  képzésben részt vevő felnőtt, illetve a  felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit. (4) A felnőttképzést folytató intézmény e törvény 1. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt résztvevőkkel is – a polgári jog általános szabályai szerint – szerződést köt a képzésre vonatkozóan a (2) és (3) bekezdésben foglalt tartalommal. Tanköteles tanulóval OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzésre szerződés nem köthető. (5) A felnőttképzést folytató intézmény az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzéseihez kapcsolódó vizsgadíjat csak a vizsgára történő jelentkezéskor kérheti a képzésben részt vevőtől. (6) A  felnőttképzést folytató intézmény a  (3)  bekezdés h)  pontja szerinti képzési díjat egyösszegben köteles meghatározni a  felnőttképzési szerződésben, továbbá a  felnőttképzési szerződésben feltüntetett képzési díjon felül más jogcímen – kivéve a vizsgadíjat és a  javítóvizsga díját – további díjat vagy költséget nem állapíthat meg a képzésben részt vevő terhére. 8. Minőségbiztosítási rendszer 14. § (1) A  felnőttképzést folytató intézmény képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása céljából a  miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszert működtet. (2) A  felnőttképzést folytató intézmény – az  (1)  bekezdés szerinti minőségbiztosítási rendszernek megfelelően – kétévenként legalább egyszer elvégezteti az intézmény tevékenységének külső értékelését. 9. A felnőttképzési információs rendszer, a képzés megvalósításával összefüggő dokumentumok 15. § (1) A felnőttképzést folytató intézmény engedélyezett képzéseinek folytatásáról a hatóság részére a) a  felnőttképzést folytató intézmény megnevezésére, székhelyére, az  engedély megszerzésének időpontjára és számára, b) a  képzés megnevezésére, OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén a  szakképesítés azonosító számára és megnevezésére, c) a képzési csoport ca) képzésének első képzési napjára, cb) haladásának napokra, időpontokra és helyszínekre bontott, óraszám szerinti ütemezésére, cc) képzése befejezésének tervezett időpontjára, cd) résztvevőinek számára, d) a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölésére, e) a képzésben résztvevők elégedettség-mérésére vonatkozó adatokat szolgáltat elektronikus úton. (2) A  felnőttképzést folytató intézménynek adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn az  (1)  bekezdés c)  pontja szerinti adataiban bekövetkezett változások esetén is. (3) A felnőttképzést folytató intézmény a) az  (1)  bekezdés a)–d)  pontjára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének legkésőbb a  képzés első képzési napját megelőző harmadik napig, az  (1)  bekezdés e)  pontjára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének a képzés befejezését követő negyvenöt napon belül, b) a (2) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének ba) az  (1)  bekezdés c)  pont ca) és cd)  alpontja szerinti adatokban bekövetkezett változások esetén az adatváltozás keletkezésével egyidejűleg, de legkésőbb az adatváltozás keletkezésének napján, bb) az  (1)  bekezdés c)  pont cb) és cc)  alpontja szerinti adatokban bekövetkezett változások esetén az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban szereplő időpontok bekövetkezéséig köteles eleget tenni. (4) A NYAK képző intézményenként, nyelvenként és nyelvi szintenként a hatóság részére a) a vizsgára jelentkezettek, b) a vizsgán megjelentek, valamint c) a sikeresen vizsgázók létszámára vonatkozó adatokat szolgáltat elektronikus úton. (5) A  NYAK a  (4)  bekezdésben foglalt adatokat az  akkreditált vizsgaközpontoktól érkezett információk alapján szolgáltatja a hatóság részére, minden év december 31-ig a november 30-ig beérkezett adatok alapján. (6) A  hatóság az  (1)–(5)  bekezdés szerint szolgáltatott adatokról – a  20.  § (1)–(2)  bekezdésében foglalt ellenőrzési jogkörének gyakorlása céljából, valamint a  (7)  bekezdésben foglalt célból – elektronikus nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás adatait – annak keletkezésétől számított öt évig – kezeli. (7) A  hatóság az  (1)  bekezdésben foglalt nyilvántartás adataiból, a  szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló kormányrendelet alapján létrehozott központi számítógépes nyilvántartás adataiból, valamint az (5) bekezdésben szolgáltatott adatokból a támogató, támogatási program, intézmény, területi egység, továbbá az OKJ szerinti szakképesítések, nyelvek és nyelvi szintek, szakmai és egyéb képzések szerinti bontásban és országosan összesítve honlapján évente nyilvánosságra hozza a) az induló képzési létszámra, b) a képzésbe időközben bekapcsolódók létszámára, c) a képzésből kimaradtak létszámára, d) a vizsgára bocsátottak létszámára, e) a vizsgán megjelentek létszámára, f ) a sikeresen vizsgázók létszámára, g) az OKJ szerinti szakképesítések vizsgái esetén a vizsgázók átlageredményére, h) a képzésben részt vevők elégedettség-mérésére vonatkozó adatokat. (8) Az  (1)–(5) és (7)  bekezdésben foglalt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók. 16. § A felnőttképzést folytató intézménynek az  alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania és – a  hatóság ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében – öt évig megőriznie: a) az  elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, konzultáción vezetett, a  képzésben részt vevő felnőtt által aláírt jelenléti íveket, valamint a  képzésben résztvevővel elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumokat, b) a  képzésben részt vevő felnőtt 21.  § (1)  bekezdése alapján kezelt személyi adatait, valamint a  képzés megkezdéséhez és folytatásához szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképzést folytató intézmény által hitelesített másolatait, c) a  felnőttképzési szerződést, a  képzési programot, a  képzésnek a  képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumokat, valamint a résztvevők hiányzásait dokumentáló haladási naplót, d) a  képzésben részt vevő felnőttnek a  sikeres vizsga letételét vagy a  képzés elvégzését igazoló dokumentumának a  kiállító által hitelesített másolatát vagy a  felnőttképzést folytató intézmény vizsgaszervezése esetén a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény eredeti példányát, e) a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló szerződések eredeti példányát, f ) a 21. § (4) bekezdésében előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését igazoló adatlap eredeti példányát, g) az oktatók foglalkoztatásával összefüggő dokumentumokat. 10. A felnőttképzést folytató intézmények tájékoztatási kötelezettsége 17. § A felnőttképzést folytató intézmény köteles a) az  engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban, valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon folyamatosan használni, arról ügyfeleit tájékoztatni, tevékenységéről közreadott írásos tájékoztatójában, programfüzetében szerepeltetni, és az ügyfelek által jól látható módon kifüggeszteni, b) a felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatóhoz, valamint a képzési programhoz való hozzáférést az ügyfelek, valamint az OKJ szerinti szakképesítések és egyéb szakmai képzések esetén az OKJ-ban szereplő szakmacsoport szerinti szakképesítésért felelős miniszter részére folyamatosan biztosítani. Iv. fejezet felnőttképzésI szakmaI programkövetelmények, felnőttképzésI nyelvI programkövetelmények 18. § (1) A  felnőttképzési szakmai programkövetelmények célja e  törvény 1.  § (2)  bekezdés b)  pontja szerinti képzésekre vonatkozó egységes követelményrendszer kialakítása. (2) A  felnőttképzési szakmai programkövetelmények elektronikus nyilvántartását a  kamara vezeti. A  nyilvántartásba vételről, a  nyilvántartásba vétel módosításáról, valamint a  nyilvántartásból történő törlésről öttagú bizottság dönt, amelybe a  felnőttképzési programszakértők közül három tagot a  kamara, egy tagot az  agrárkamara, egy tagot a  szakmai programkövetelményre irányuló javaslat OKJ–ban szereplő szakmacsoportjának megfelelő, a  szakmacsoporton belüli szakképesítések többségéért felelős miniszter delegál. A  bizottságnak a  kamara és az agrárkamara által delegált tagjait és elnökét a miniszter nevezi ki és menti fel. (3) A bizottság szervezeti és működési szabályzatát, valamint ügyrendjét a kamara elnöke az agrárkamara elnökének és a miniszternek az egyetértésével állapítja meg. A bizottság elnöke feladatkörében képviseli a testületet. A bizottság tagja nem lehet olyan személy, aki e  törvény szerinti felnőttképzési tevékenységet folytató szervezetnek, illetve a  szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének vezető tisztségviselője, az  alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, gazdasági társaságnak bármilyen arányban tulajdonosa. (4) Felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételére vonatkozó javaslatot bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozó benyújthat – kizárólag elektronikus formában – a nyilvántartást vezető szervhez. A javaslatnak tartalmaznia kell a) a  szakmai programkövetelmény megnevezését és annak az  OKJ-ban szereplő szakmacsoportnak a  megjelölését, amelybe a  programkövetelmény besorolható, valamint a  programkövetelménynek az  Európai Képesítési Keretrendszerhez kapcsolódó Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintjének meghatározására és besorolására vonatkozó megjelölését, b) a  szakmai végzettség jellegétől függően a  képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciákat, az  iskolai és a  szakmai előképzettséget, az  egészségügyi alkalmassági követelményeket, valamint az  előírt gyakorlatot, c) a szakmai végzettséggel ellátható legjellemzőbb tevékenység vagy munkaterület rövid leírását, d) a  szakmai végzettség megszerzéséhez szükséges képzés képzési formától függő minimális és maximális óraszámát, e) a szakmai követelmények leírását, f ) a szakmai végzettség jellegétől függően az elméleti és gyakorlati képzési idő arányát, g) a szakmai végzettség megszerzését igazoló dokumentum kiadásának feltételeit. (5) A  felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételére vonatkozó javaslat elutasítása esetén a  javaslatot benyújtó az  elutasításról szóló értesítés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül az  indok megjelölésével írásbeli kifogást nyújthat be a miniszterhez. A miniszter az elutasításról szóló döntés ellen benyújtott kifogás vizsgálatára irányuló eljárás során szakmai állásfoglalást kér a felnőttképzési szakmai programkövetelményre vonatkozó javaslattal érintett szakképesítésért felelős minisztertől a  javaslat nyilvántartásba vételéről. A  miniszter a  kifogásról – a  szakmai állásfoglalás kiadására jogosult miniszter válaszát követő – tíz munkanapon belül dönt, döntése ellen további kifogásnak helye nincs. A  miniszter kifogásnak helyt adó döntése esetén a  kamara – a miniszter erről szóló értesítése alapján – a felnőttképzési szakmai programkövetelményt nyilvántartásba veszi. (6) A  szakmai programkövetelmények nyilvántartása nyilvános, azt a  kamara a  honlapján közzéteszi. A  nyilvántartás a  (4)  bekezdésben foglaltakat, valamint a  szakmai végzettség azonosítóval ellátott szakmacsoportba sorolásának feltüntetését tartalmazza. (7) A  kamara az  OKJ szerinti szakmacsoportos besorolás alapján elkészíti a  szakmai végzettségek azonosítóval ellátott szakmacsoportba sorolását, valamint a  programkövetelménynek az  Európai Képesítési Keretrendszerhez kapcsolódó Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintjének meghatározását és besorolását. A  besorolás szempontjait, a  nyilvántartásba vétel követelményeit és eljárási rendjét, valamint a  szakmai végzettség megszerzését igazoló dokumentum tartalmát és formáját a miniszter rendeletben határozza meg. (8) A  felnőttképzési szakmai programkövetelmény nyilvántartásból való törlése vagy módosítása az  érintett felnőttképzési szakmai programkövetelmény alapján indított képzéseket nem érinti. (9) A kamara az (1)–(7) bekezdésben foglalt feladataival járó költségeket a gazdasági kamarákról szóló törvény alapján a közfeladatai ellátására biztosított bevételeiből fedezi. 19. § (1) A felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásának célja e törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, általános nyelvi és támogatott egyéb nyelvi képzésekre vonatkozó egységes követelményrendszer kialakítása. (2) A  felnőttképzési nyelvi programkövetelmények elektronikus nyilvántartását a  hatóság vezeti. A  hatóság nyilvántartásba vételre irányuló eljárása a  felnőttképzési nyelvi programkövetelmények (3)  bekezdésben meghatározott tartalmi elemeinek vizsgálatára irányul. (3) Felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételére vonatkozó javaslatot bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozó benyújthat – kizárólag elektronikus formában – a nyilvántartást vezető szervhez. A javaslatnak tartalmaznia kell a) a  nyelv, valamint a  nyelvi programkövetelménynek a  megszerezhető nyelvi képzés szintjének, fajtájának, típusának megfelelő megnevezését, b) a nyelvi képzés szintjének megfelelően a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciákat, c) a nyelvi képzettségi szint megszerzéséhez szükséges képzés képzési formától függő minimális és maximális óraszámát, d) a nyelvi képzési követelmények leírását a lehetséges tananyagegységek megjelölésével, e) a nyelvi képzettségi szint megszerzését igazoló dokumentum kiadásának feltételeit. (4) A  felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartása nyilvános, azt a  hatóság a  honlapján közzéteszi. A  nyilvántartás a  (3)  bekezdésben foglaltakat, valamint a  nyelvi képzettség (5)  bekezdés szerinti besorolásának feltüntetését tartalmazza. (5) A  hatóság a  felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vétele érdekében elkészíti a  nyelvi képzettség azonosítóval ellátott besorolását. A  besorolás szempontjait, valamint a  nyilvántartásba vétel követelményeit és eljárási rendjét a miniszter rendeletben határozza meg. v. fejezet az engedéllyel rendelkező képző Intézmények ellenőrzése, jogkövetkezmények 20. § (1) A hatóság ellenőrzi, hogy a felnőttképzést folytató intézmény a) felnőttképzési tevékenységét engedély birtokában folytatja-e, valamint a  valóságnak megfelelnek-e az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásában szereplő adatai, b) felnőttképzési tevékenysége – a  (2)  bekezdésben foglalt eltéréssel – megfelel-e a  törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek. (2) A  hatóság (1)  bekezdés b)  pontja szerinti ellenőrzése nem terjed ki a  10.  § (1)  bekezdés a)  pont ab)  alpontjában és a  11.  § (1)  bekezdés i)  pontjában foglalt követelmények vizsgálatára, ha a  felnőttképzést folytató intézmény engedélyében szereplő képzése az ellenőrzés által vizsgált időszak alatt nem indult el. (3) A  vallási közösség által fenntartott intézmény e  törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységének ellenőrzése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható. (4) A  hatóság a  felnőttképzési tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi előírások megtartását felnőttképzési szakértő és felnőttképzési programszakértő bevonásával ellenőrzi, és eljár ezek megsértése esetén. A  hatóság az  ellenőrzést szükség szerint, de kétévenként legalább egy alkalommal, az  engedély megszerzését megelőzően képzési tevékenységet nem folytató intézmények esetén az  engedély első két évében évente legalább egy alkalommal – az  1.  § (2)  bekezdés a)–b)  pontja szerinti képzések esetén felnőttképzési programszakértő bevonásával  – köteles lefolytatni. A  hatóság ellenőrzési tevékenysége során képzési tevékenységet nem folytató intézménynek tekinti azokat az  intézményeket, amelyek az  engedély megszerzését megelőző két évben az  Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló kormányrendelet szerinti adatszolgáltatást (a továbbiakban: OSAP) nem teljesítettek. (5) Ha a  felnőttképzést folytató intézmény a  tevékenységét nem a  jogszabálynak megfelelően végzi, vele szemben a  hatóság a  kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki, azonban a  (11)  bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértési esetekben a  bírság mértéke nem lehet kevesebb a  kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosánál. Ha a  felnőttképzést folytató intézmény engedély nélkül végez képzést, vele szemben a hatóság a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosától tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki azzal, hogy ha az  engedély nélkül folytatott képzés időtartama meghaladja a  három hónapot, vagy a  képzésben résztvevők száma a  száz főt, a  bírság mértéke a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tízszerese. (6) Ha az  engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény a  feltárt jogszabálysértést a  hatóság határozata alapján nem szünteti meg, vagy ismételten jogszabálysértést követ el, engedélyét a hatóság egy évre részben vagy teljesen visszavonja és ezzel egyidejűleg a  kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki. A  (11)  bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő esetekben engedélyét két évre részben vagy teljesen visszavonja, és ezzel egyidejűleg vele szemben a  kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosától tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki. (7) Az  engedély részbeni visszavonása esetén az  intézmény az  engedély visszavonását tartalmazó határozatban megjelölt képzéseit nem folytathatja, az  engedély teljes visszavonása esetén az  engedély visszavonását elrendelő határozatban megjelölt időtartamig felnőttképzési tevékenységet nem folytathat. (8) Ha a  felnőttképzést folytató intézmény a  képzését engedély nélkül jogellenesen, az  (5)  bekezdésben foglaltak alapján kiszabott bírság ellenére tovább folytatja, a  hatóság két évre megtiltja a  felnőttképzési tevékenység folytatását, amelynek időtartama alatt az  intézmény nem kaphat engedélyt, ezzel egyidejűleg vele szemben a  kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosától tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki. Ha a  felnőttképzést folytató intézmény felnőttképzési tevékenységét a  megtiltást elrendelő határozat ellenére tovább folytatja, a  hatóság öt évre megtiltja a  felnőttképzési tevékenység folytatását, amelynek időtartama alatt az intézmény nem kaphat engedélyt, ezzel egyidejűleg vele szemben a kötelező legkisebb munkabér havi összege tízszeresének megfelelő összegű bírságot szab ki. (9) Ha a  felnőttképzést folytató intézmény a  tevékenységét engedély nélkül folytatja, a hatóság bírságot megállapító vagy tevékenységet megtiltó határozata jogerőre emelkedését követő harminc napon belül az  intézmény köteles a  jogellenes tevékenység időszaka alatt beszedett képzési díj, valamint a képzés kapcsán felmerült igazolt költség mindenkori jegybanki alapkamat szerinti kamat másfélszeresével növelt összegének a díjat és költséget megfizető részére történő visszafizetésére. (10) A  hatóság a  (6) és (8)  bekezdés szerinti, engedély visszavonását és a  felnőttképzési tevékenység megtiltását elrendelő határozatait honlapján közzéteszi. (11) A felnőttképzést folytató intézmény jogszabálysértő tevékenysége súlyosabban minősül, ha az intézmény: a) nem köti meg a 13. §-ban meghatározott tartalmú felnőttképzési szerződést, vagy annak feltételei, tartalma nem felel meg a jogszabályban és a képzési programban foglaltaknak, b) nem rendelkezik a 12. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmú képzési programmal, c) felnőttképzési tevékenységét nem a képzési programnak megfelelően folytatja, d) a 17. §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettségeinek nem tesz eleget, e) a 15. §-ban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, f ) a  képzést – a  hatóság tájékoztatásának elmu …