50/2017. (X. 10.) FM rendelete a zöldség-gyümölcs termelői szervezetekről.

50/2017. (X. 10.) FM rendelete a zöldség-gyümölcs termelői szervezetekről. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 28. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65.  § 1.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 7. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: a) be nem takarítás: a  mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a  922/72/EGK, a  234/79/EK, az  1037/2001/EK és az  1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013.  december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a  továbbiakban: 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 33. cikk (4) bekezdés b) pontjában meghatározott intézkedés; b) ingyenes szétosztás: az  1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 34.  cikk (4)  bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak szerinti piacról történő árukivonás; c) leányvállalat: az  1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a  gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat tekintetében történő kiegészítéséről, az  1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az említett ágazatokban alkalmazandó szankciók tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2017. március 13-i 891/2017/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a  továbbiakban: 891/2017/EU bizottsági rendelet) 2.  cikk c)  pontjában meghatározott vállalat, ideértve az  olyan vállalatot is, amelyben egy vagy több termelői szervezet, termelői szervezetek társulása, zöldség-gyümölcs termelői csoport, vagy termelő rendelkezik összesen ötven százalékot meg nem haladó részesedéssel, és amely hozzájárul a  zöldség-gyümölcs termelői csoport célkitűzéseinek megvalósulásához; d) működési alap: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikke szerinti alap; e) Nemzeti Stratégia: az  1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 36.  cikk (2)  bekezdése szerint elkészített, a  gyümölcs- és zöldségpiachoz kapcsolódó, fenntartható operatív programokra vonatkozó stratégia, amelyet az  agrárpolitikáért felelős miniszter (a  továbbiakban: miniszter) az  általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján tesz közzé; f ) nem termelő tag: a  termelői szervezetnek az  a  természetes vagy jogi személy tagja, aki vagy amely nem felel meg az 1. § g) pontjában foglaltak feltételeknek, vagy az az 1. § g) pontja szerinti termelő tag, aki vagy amely a  termelői szervezetben nem rendelkezik a  891/2017/EU bizottsági rendelet által meghatározott, forgalmazott termék értékébe beszámítható valamely terméke vonatkozásában tagsági jogviszonnyal; g) termelő tag: az  a  természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a  891/2017/EU bizottsági rendelet 2.  cikk a)  pontjában meghatározott terméket állít elő, valamint az  ugyanazon a  – földhasználati nyilvántartásba vagy az  ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy a  terület adott hányadának használatára jogosító írásbeli megállapodásban vagy hatósági bizonyítványban feltüntetett – területen a 891/2017/EU bizottsági rendelet 2. cikk a) pontjában meghatározott terméket előállító valamennyi természetes vagy jogi személy összessége; h) termelői szervezet: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 152. cikke szerinti, a gyümölcs és zöldségágazatban – a 154. és 160. cikkben meghatározott feltételekkel – elismert szervezet. 2. A termelői szervezetként történő elismerés iránti kérelem benyújtásának feltételei 2. § (1) A  zöldség-gyümölcs termékek piaca közös szervezésének támogatási intézkedéseiben való részvételhez termelői szervezetként vagy termelői szervezetek társulásaként történő elismerés szükséges. (2) Termelői szervezetként történő elismerés iránti kérelmet (a  továbbiakban: elismerési kérelem) nyújthat be az a szövetkezet vagy gazdasági társaság, a) amely legalább tizenöt termelő taggal – gazdasági társaság esetén legalább tizenöt, kizárólag a  termelő tagok által jegyzett társasági részesedéssel – rendelkezik, és b) amelynek saját vagy termelő tagjainak bizonylatokkal igazolt, az  elismerés hatálya alá tartozó, forgalmazható termékeinek értéke az  elismerési kérelem benyújtását megelőző egy évben meghaladta a kettőszázötvenmillió forintot. (3) A  (2)  bekezdés a)  pontjában meghatározott termelők minimális létszáma tekintetében figyelembe vehető a  jogi személyiséggel rendelkező termelő tag vállalkozásában tag termelő is, amennyiben ezen termelő teljesíti a vállalkozásnak a termelő tagságából eredő kötelezettségeit, függetlenül attól, hogy közvetlenül a termelő tagsági jogviszonnyal rendelkezik-e a termelői szervezetben. (4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti termék bármely, az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó friss zöldség, gyümölcs, valamint ezek csoportja lehet. (5) A  forgalmazható termék értékére vonatkozó, (2)  bekezdés b)  pontja szerinti minimumfeltétel teljesülésének vizsgálata során az  elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt elszenvedett, a  szövetkezet és a  gazdasági társaság tagja részére a) az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról és a vis maiorral összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló miniszteri rendelet (a  továbbiakban: vis maior rendelet), illetve b) az  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint az  Európai Tengerügyi és Halászati Alapból finanszírozott intézkedések megvalósulásának időtartama alatt, elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: EMVA vis maior rendelet) szerint elismert vis maior miatt bekövetkezett árbevétel-kiesést be kell számítani a forgalmazott termék értékébe. (6) Az elismerési kérelem jóváhagyásának feltétele, hogy a kérelmező a) a  tagjai részére folyamatosan biztosítja a  piac igényei alapján összeállított és ellenőrzött termesztési technológiát, valamint az ezek végrehajtásához szükséges információs és szaktanácsadási rendszert; b) rendelkezik integrált termesztés- és növényvédelemi technológia alkalmazását elősegítő ellenőrzött minőségtanúsítási rendszerrel, forgalmazási minőségszabványoknak való megfelelést szolgáló minőségi kézikönyvvel, és ezek alkalmazása érdekében a  tagjai számára a  szaktanácsadási szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint az  integrált technológia tagok által történő alkalmazásához szükséges inputanyagokhoz való szervezett hozzáférést biztosítja; c) a  gazdasági ügyek, valamint a  kereskedelem irányítására teljes napi munkaidőben olyan szakembert alkalmaz, aki feladatkörének megfelelően ca) gazdasági vagy kereskedelmi felsőfokú végzettséggel vagy cb) legalább ötéves munkaszerződéssel és munkaköri leírással vagy vállalkozói, megbízási szerződéssel igazolt szakmai tapasztalattal rendelkezik; és d) – amennyiben gazdasági társaságként működik – a létesítő okiratában rendelkezik az 5. § (1) bekezdésében foglaltakról. 3. A termelői szervezetek társulása 3. § (1) A  termelői szervezet – az  1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 156.  cikke alapján történő elismerés céljából – más termelői szervezettel történő társulás révén új szervezetet hozhat létre, ha az  összesített forgalmazható termékük értéke meghaladja az évi egymilliárd forintot. (2) A  termelői szervezetek társulásának – a  891/2017/EU bizottsági rendelet 20.  cikk (1)  bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a termelői szervezeteken kívül tagja lehet összesen ötven százalékot meg nem haladó részesedéssel a) zöldség-gyümölcs termelői csoport, b) zöldség-gyümölcs termelői szervezet leányvállalata, c) zöldség-gyümölcs termelő. (3) A (2) bekezdés szerinti tagok részvétele esetén a termelői szervezetek társulásának biztosítania kell, hogy a) a termelői szervezetek társulása a termelői szervezetek kezdeményezésére jöjjön létre, b) minden termelői szervezet tag közvetlenül képviselve legyen a szervezet irányításában, valamint c) a  (2)  bekezdés szerinti tagok összesített szavazati aránya ne haladja meg a  leadható szavazatok harminc százalékát. (4) A  (2)  bekezdés szerinti tag – közvetlenül vagy a  termelői szervezet irányításában részt vevő képviselőjük útján leadott – szavazatát az operatív programot érintő döntések meghozatalánál nem lehet figyelembe venni. 4. Az elismerésre vonatkozó eljárási szabályok 4. § (1) A termelői szervezetekre vonatkozó elismerési kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani egy eredeti példányban papír alapon, valamint elektronikus adathordozón. Az  elismerés iránti kérelemnek – legalább a  (3)  bekezdésben foglalt dokumentumok csatolásával – tartalmaznia kell azokat a  dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy a  termelői szervezet teljesíti a  2.  §-ban és az  1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 154. és 160. cikkében meghatározott feltételeket. (2) A  termelői szervezetek társulására vonatkozó elismerési kérelmet a  minisztériumhoz kell benyújtani egy eredeti példányban papír alapon, valamint elektronikus adathordozón. Az  elismerési kérelemben be kell mutatni, hogy a társulás a tagok – az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 152. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és a  891/2017/EU bizottsági rendelet 7.  cikkében felsorolt – mely tevékenységeit mely termékek vonatkozásában kívánja elvégezni, és ezt milyen hatékonysággal képes megvalósítani. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti elismerési kérelemhez a következő okiratokat kell csatolni: a) a  létesítő okirat cégbírósághoz benyújtott, változásokkal egységes szerkezetbe foglalt elektronikusan benyújtott változatával megegyező példányát, b) a  kérelmező cégszerűen aláírt nyilatkozatát arról, hogy a  papír alapon és elektronikus úton benyújtott kérelem egymással teljes mértékben megegyező, c) az 1. melléklet 1. és 2. táblázata szerinti – kitöltött – adatlapot, d) a  kérelmező cégszerűen aláírt nyilatkozatát arról, hogy aláveti magát az  1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nemzeti és uniós ellenőrzéseknek, különös tekintettel a  közpénzek megfelelő felhasználására, e) a termelői szervezet, illetve ezek tagjai rendelkezésére álló, az áru begyűjtéséhez, válogatásához, tárolásához, értékesítéséhez szükséges létesítmények, irodahelyiség vagy a  termelői szervezet működéséhez szükséges bármilyen, az elismerési feltételek szempontjából figyelembe vehető ingatlan vagy ingóság tulajdonjogának vagy használati jogának igazolására szolgáló dokumentumot, f ) a  termelői szervezetek társulásának az  elismerési kérelemben meghatározott tevékenység végzéséhez szükséges létesítmények vagy a működéséhez szükséges bármilyen ingatlan vagy ingóság tulajdonjogának vagy használati jogának igazolására szolgáló dokumentumot, g) a  kérelmező nyilatkozatát arról, hogy képes elősegíteni az  1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti környezetbarát eljárások alkalmazását, biztosítani a tagok által megtermelt áru begyűjtését, tárolását, csomagolását és értékesítését, továbbá tevékenységük megfelelő kereskedelmi és költségvetési ügyvitelét, h) a 2. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését igazoló dokumentumokat. (4) A  (3)  bekezdés c)  pontjában meghatározott adatlapot elektronikus úton – szerkeszthető formában – is meg kell küldeni a  minisztérium honlapján közzétett táblázatok kitöltésével. A  nem termelő tag vonatkozásában a  2.  melléklet 3. táblázatát, a  termelői szervezetek társulása esetében az  1.  melléklet 4. táblázatát kell benyújtani a minisztériumhoz. A táblázatokat úgy kell kitölteni, hogy a termelés tekintetében a termelői szervezetre vagy annak tagjaira vonatkozó, a benyújtást megelőző tizenkét hónapos időszak adatait tükrözze, amely időszak leghamarabb a benyújtás évét megelőző év január elsején kezdődhet. (5) Az  elismerési kérelem elbírálása érdekében a  miniszter a  (3)  bekezdésben felsoroltakon kívül az  elismeréshez szükséges tények bizonyítása érdekében egyéb iratokat (szabályzat, Szervezeti és Működési Szabályzat, ügyrend, szerződés) is bekérhet, valamint helyszíni ellenőrzés lefolytatását is jogosult elrendelni. (6) Ha a benyújtott elismerési kérelem nem felel meg az e rendeletben, valamint az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben és a  891/2017/EU bizottsági rendeletben foglalt feltételeknek, a  miniszter a  kérelmezőt hiánypótlásra szólítja fel. Ha a  benyújtott hiánypótlás alapján továbbra sem állapítható meg az  elismerési feltéteknek való megfelelés, akkor a  miniszter azonos tárgyban ismételten hiánypótlási felhívást bocsát ki. A hiánypótlási felhívás teljesítésére nyitva álló időszak az ügyfél kérelmére egy alkalommal, legfeljebb az eredetileg megszabott időszak felével meghosszabbítható. (7) A  miniszter a  termelői szervezet és a  termelői szervezetek társulásának elismerésére vonatkozó döntését közli a  kérelmezővel, a  Magyar Államkincstárral (a  továbbiakban: Kincstár), valamint az  elismert termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásainak tájékoztató listáját negyedévenként közzéteszi a  minisztérium honlapján. A miniszter az elismerési kérelem elfogadásáról szóló döntésével egyidejűleg az elfogadott elismerési kérelmek egy példányát elektronikus adathordozón megküldi a Kincstár részére. (8) A  termelői szervezet és a  termelői szervezetek társulása köteles a  (3) bekezdésben felsorolt okiratokban, valamint a taglétszámban, a tagok 1. melléklet 1., 3. és 4. táblázata szerinti adataiban bekövetkezett változásokról a változás bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül írásban és elektronikus úton a minisztert értesíteni. Az 1. melléklet 1. és 3. táblázata szerinti adatok változása esetén a  változással érintett adatokat kizárólag elektronikus úton, a  minisztérium honlapján közzétett hivatkozás szerinti felületen történő feltöltés útján kell megküldeni a minisztériumnak. 5. A termelői szervezetek működésére vonatkozó szabályok 5. § (1) A  gazdasági társaságként működő termelői szervezetnek a  létesítő okiratában rendelkeznie kell arról, hogy adott termelő tag szavazati aránya csak abban az esetben haladhatja meg a leadható szavazatok harminc százalékát, ha az nem haladja meg a forgalmazott termék értékéhez való hozzájárulása arányát. A forgalmazott termék értékéhez való hozzájárulás arányának számítása során az  elmúlt három év átlaga figyelembe vehető, amennyiben az  adott termelő tag vonatkozásában a szükséges adatok rendelkezésre állnak. A szavazati felső határ vizsgálata tekintetében figyelembe kell venni a termelő tag, valamint azon termelő tag vállalkozások szavazati arányát, amelyben a termelő tag tulajdonrésszel rendelkezik. A szavazati arány számításánál a termelő tag vállalkozásnak a termelői szervezetben képviselt szavazati arányának és a  tulajdonos termelő tagnak a  vállalkozásban képviselt tulajdoni hányadának szorzatát össze kell adni a termelő tag zöldség-gyümölcs termelői szervezetben képviselt szavazati arányával. (2) A döntéshozó szerv ülésén egy termelő tag csak abban az esetben képviselhet más termelő tagot, ha erre írásban, a leadandó szavazatra vonatkozó rendelkezés megjelölésével felhatalmazzák. (3) A termelői szervezet tagjának a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a  továbbiakban: 2007. évi XVII. törvény) szerint a  mezőgazdasági és vidékfejlesztési szervnél nyilvántartott besorolás alapján megállapított ügyfél-azonosítóval kell rendelkeznie. (4) A  termelői szervezet tagjának a  tagsági jogviszonyából eredően hozzá kell járulnia, hogy a  létesítő okiratban foglalt, a  tagra vonatkozó kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése érdekében a  termelői szervezet a  tag tagsági jogviszonnyal érintett tevékenységét érintő dokumentumaiba, bizonylataiba betekintsen. (5) A termelői szervezetnek a tagjai azonosító adatait, a 2007. évi XVII. törvény szerint nyilvántartott ügyfél-azonosítóját, termelői státuszát, tagsággal érintett termékeit, ezek helyrajzi számmal azonosított termőterületét és termésmennyiségét, valamint a  tagság időtartamát tartalmazó, naprakész, tagonként elkülönített nyilvántartást kell vezetni, úgy, hogy ezen adatok a tagsági viszony létesítését követően haladéktalanul, de legkésőbb a tag által a tagsággal érintett termék beszállításának megkezdését megelőzően a nyilvántartásba bevezetésre kerüljenek. (6) Ha a  termelői szervezet tagja a  termelői szervezetből történő kilépési szándékának bejelentését követő hat hónapon belül nem lép ki a  termelői szervezetből, és kilépési szándékának bejelentését sem vonja vissza, vagy a tag az e rendeletben, a 891/2017/EU bizottsági rendeletben, valamint a létesítő okiratban foglalt kötelezettségeit a  termelői szervezet ismételt felszólítását követő hatvan napon belül sem teljesíti, akkor ezen időpontoktól a  tag a termelői szervezet elismerése szempontjából nem minősül a termelői szervezet tagjának, és a termelői szervezet elismerésének hatálya az  érintett gazdasági társaság vagy szövetkezet e  tagot nem tartalmazó, az  1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 154. cikk (1) bekezdése szerinti részére fog csak kiterjedni. (7) A (6) bekezdés szerinti tényt a gazdasági társaságként vagy szövetkezetként működő vagy gazdasági társaság vagy szövetkezet meghatározott részeként működő termelői szervezet vezető tisztségviselője írásban megállapítja, és e  tényt – annak bekövetkezése időpontjának megjelölésével – közli a  termelői szervezet érintett tagjával, és egyidejűleg erről értesíti a minisztert. (8) A  (6)  bekezdés szerinti, érintett tagnak az  e  rendelet, az  1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a  891/2017/EU bizottsági rendelet szerinti döntések meghozatala során leadott szavazatát nem lehet figyelembe venni, valamint a  (6)  bekezdés szerinti tény bekövetkezését követően a  tag a  működési alap felhasználásával létrehozott vagyonból részesedésre nem tarthat igényt. 6. § (1) A  termelő tag – a  termelői szervezet jóváhagyásával – termékei legfeljebb huszonöt százalékát a  891/2017/EU bizottsági rendelet 12. cikk (1) bekezdés a)–c) pontja szerint értékesítheti, feltéve, ha az értékesítésről bizonylattal rendelkezik, és arról – a  termelői szervezet által a  létesítő okiratban vagy az annak felhatalmazása alapján kiadott szabályzatban meghatározott módon – tájékoztatja a termelői szervezetet. (2) A 891/2017/EU bizottsági rendelet 12. cikk (1) bekezdés b) és c) pontja alkalmazási feltételeiről, a vonatkozó döntési jogosultságokról és a  döntés módjáról a  termelői szervezetnek a  létesítő okiratban vagy az  annak felhatalmazása alapján kiadott szabályzatban kell rendelkezni. (3) A  termelői szervezet tagjai által a  termelői szervezeten kívül forgalomba hozott termékek aránya a  891/2017/EU bizottsági rendelet 12.  cikk (1)  bekezdés b) és c)  pontjának megfelelően a  saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül értékesített, valamint az  ökológiai termelésről és az  ökológiai termékek címkézéséről és a  2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó termékek esetében elérheti a negyven százalékot. 7. § (1) A  termelői szervezetben a  nem termelő tagok összesített aránya nem haladhatja meg a  tagok tíz százalékát és szavazati arányuk nem lehet több a leadható szavazatok harminc százalékánál. (2) Ha a  termelő tag általi zöldség-, illetve gyümölcstermelés átmeneti szüneteltetése eseteinek megállapítására és annak bejelentésére vonatkozó szabályokat a  termelői szervezet a  létesítő okiratában megállapítja, akkor az  ezen feltételeknek megfelelő termelő tag a  létesítő okiratban meghatározottak szerint továbbra is termelő tagja maradhat a  termelői szervezetnek. A  vetésforgó miatt adott évben zöldséget, illetve gyümölcsöt nem termelő tagot a termelését átmenetileg szüneteltető tagnak kell tekinteni, és nem számítható be a nem termelő tagok közé az (1) bekezdés szerinti arányok megállapításánál. (3) Nem termelő tag nem lehet alapító tag, vezető tisztségviselő, valamint nem vehet részt az elismerési feltételeket és a működési alapot érintő döntések meghozatalában. 8. § (1) A  termelői szervezet és a  termelői szervezetek társulása a  891/2017/EU bizottsági rendelet 13.  cikkében meghatározott feltételek szerint az  ott meghatározott, termeléstől eltérő bármely tevékenységének teljesítésével harmadik felet bízhat meg az elismerési feltételek teljesítése érdekében (kiszervezés). (2) A  891/2017/EU bizottsági rendelet 13.  cikk (2)  bekezdés második albekezdésének sérelme nélkül, ha a  termelői szervezet olyan vállalkozásnak értékesíti tagjai azon termékeit vagy azok egy részét, amely termékek tekintetében a  termelői szervezetet elismerték, amely vállalkozásban valamely tag vagy a  termelői szervezet, vagy azok együttesen ötven százalékot meghaladóan tulajdonosok, akkor a  891/2017/EU bizottsági rendelet 11.  cikk (1) bekezdése szerinti elismerési feltételnek való megfelelést kizárólag kiszervezés útján valósíthatja meg. (3) A  kiszervezésre vonatkozó szerződést a  termelői szervezet vagy a  termelői szervezetek társulása döntéshozó szervének jóvá kell hagynia. A  döntéshozó szerv által történő jóváhagyás során a  kiszervezett tevékenység elvégzésére szerződésben kötelezettséget vállaló fél, valamint a kiszervezett tevékenyég elvégzésére szerződésben kötelezettséget vállaló gazdálkodó szervezetben tag a  termelői szervezetben meglévő tagsági jogviszonyából eredően nem szavazhat. (4) A  termelői szervezet vagy a  termelői szervezet társulása köteles a  891/2017/EU bizottsági rendelet 13.  cikkében meghatározottak szerint megkötött, kiszervezésre vonatkozó szerződés másolati példányát annak megkötésétől számított tizenöt napon belül megküldeni a miniszter és a Kincstár részére. 6. A működési alap 9. § (1) A működési alap finanszírozásának módját és a működési alaphoz történő pénzügyi hozzájárulás mértékét kizárólag a termelői szervezet döntéshozó szerve állapíthatja meg. (2) A  működési alap felhasználásának módjáról a  termelői szervezet létesítő okiratában meghatározott, a  tagok képviseletében eljáró testület dönt. A döntésben nem vehet részt az a tag, akinek a gazdaságában a működési alap felhasználásával beruházás történik, vagy aki természetes személyként vagy egy jogi személy tulajdonosaként, képviselőjeként az operatív programban foglalt intézkedés vagy tevékenyég végrehajtására a termelői szervezettel szerződést köt. (3) A  termelői szervezet által létrehozott működési alap a  termelői szervezet által vezetett könyvvitel részét képezi, amelyet az  1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltaknak megfelelően – a  termelői szervezet közvetlen gazdasági érdekeire figyelemmel, a  gazdasági tevékenységét szolgáló alaptevékenység részeként – kell felhasználni. (4) A működési alaphoz tartozó gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy egyértelműen megállapítható legyen, hogy azok a  működési alap és az  operatív program mely intézkedéséhez kapcsolódnak. A  működési alapot egy külső könyvvizsgálónak évente meg kell vizsgálnia, és hitelesítenie kell annak kiadásait és bevételeit. 10. § (1) A  891/2017/EU bizottsági rendelet 23.  cikkében hivatkozott referencia időszakban forgalmazott termék tényleges értékét kell alapul venni a nem transznacionális termelői szervezetek és a termelői szervezetek nem transznacionális társulásai esetében az  uniós pénzügyi támogatásnak az  1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikk (2) bekezdésében említett felső korlátjának kiszámítása során. (2) A  termelői szervezeteknek a  működési alapokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás, tagjaik hozzájárulása és magának a termelői szervezetnek a hozzájárulása következő évre vonatkozó becsült összegét a) az operatív program elfogadására vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg, b) a  16.  § (1)  bekezdése szerinti, a  miniszter által jóváhagyott operatív programnak és a  működési alapnak a következő évre vonatkozó módosítási kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy c) az operatív program elfogadására vagy módosítására irányuló kérelem hiányában legkésőbb november 15. napjáig a 2. melléklet 6. táblázatának kitöltésével kell benyújtaniuk a minisztériumhoz. (3) A  bejelentésnek tartalmaznia kell a  referencia időszak bejelentést megelőző időszakának vonatkozásában a  főkönyvi kivonat alapján a  könyvvizsgáló által hitelesített tényadatokat, valamint adott esetben a  hátralévő időszakra vonatkozó, a becslésnél figyelembe vett szempontok bemutatását. (4) Ha a  következő évi működési alap a  bejelentés alapjául szolgáló becsült összeg figyelembevételével az  operatív programban jóváhagyott mértékhez képest változik, akkor a bejelentést a 16. § (1) bekezdése szerinti, az operatív program következő évre vonatkozó módosítási kérelmével együtt kell benyújtani. 7. Az operatív program 11. § (1) Az  operatív programot egy eredeti példányban, papír alapon, valamint elektronikus adathordozón, legkésőbb annak végrehajtását megelőző év szeptember 15. napjáig kell benyújtani a minisztériumhoz. (2) A  termelői szervezetek társulása az  elismerési kérelmével egyidejűleg vagy az  elismerést követően operatív programot nyújthat be a  minisztériumhoz. Ezzel egy időben a  termelői szervezetek társulását alkotó termelői szervezeteknek is be kell nyújtaniuk az operatív programjukat vagy operatív programjuknak a termelői szervezetek társulása teljes operatív programjának megfelelő módosítási kérelmét. (3) Az  operatív programot és ezek módosítását a  Nemzeti Stratégia figyelembevételével a  3.  mellékletben szereplő feltételeknek megfelelően, az  5.  mellékletben meghatározott formanyomtatványon – a  891/2017/EU bizottsági rendeletben, valamint az  1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a  gyümölcs- és zöldség-, valamint a  feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2017. március 13-i 892/2017/EU bizottsági végrehajtási rendeletben (a  továbbiakban: 892/2017/EU bizottsági rendelet) előírtak figyelembevételével – kell benyújtani a  minisztériumhoz. Az  operatív program részeként részletesen be kell mutatni a  tevékenységek költségkalkulációját, a  szokásos piaci árnak való megfelelést alátámasztó dokumentumokat, valamint a  végrehajtását igazoló dokumentáció tervezett formáját és tartalmát bemutató mintát. (4) A  szokásos piaci árnak való megfelelést alátámasztó dokumentumokat – ha azok az  operatív program részeként nem kerültek benyújtásra – legkésőbb a  végrehajtás évét megelőző évben a  végrehajtás évére vonatkozó módosítási kérelem részeként kell benyújtani. (5) A  hárommillió forintnál nagyobb elszámolható összköltségű intézkedések azon beruházási szerződései esetében, amelyek elszámolható összköltsége nem haladja meg a  háromszázezer forintot, a  szokásos piaci árnak való megfelelést alátámasztó dokumentumokat – különösen az  árajánlatokat – a  kedvezményezettnek nem kell benyújtania a minisztériumhoz, de azokat a Kincstár ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni. (6) Az  operatív programoknak tartalmazniuk kell kettő vagy több, az  1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 33.  cikk (5)  bekezdésének megfelelő környezetvédelmi intézkedést, vagy az  operatív programok kiadásainak legalább 10%-át környezetvédelmi intézkedésekre kell fordítani. A környezetvédelmi intézkedéseknek meg kell felelniük a 4. mellékletben foglalt előírásoknak. (7) Azon környezetvédelmi intézkedések esetében, amelyek mezőgazdasági területhez kötődnek, az  operatív programban meg kell adni az  intézkedéssel érintett területek helyrajzi számát, blokkazonosítóját, valamint az érintett földhasználó 2007. évi XVII. törvény szerinti ügyfél-azonosító számát. 12. § (1) Az operatív program keretében azon költségek számolhatóak el, amelyek a) a  kedvezményezettnél ténylegesen felmerültek, teljesítettek, valós munkára alapozottak, és teljesülésük elszámoló bizonylattal, jogalapjuk szerződéssel, visszaigazolt írásbeli megrendelővel, hatósági határozattal vagy ezekkel azonos bizonyító erejű dokumentummal igazolható, b) az intézkedés céljainak végrehajtásához szükségesek, és az intézkedés elfogadott költségvetésében, valamint annak hatályos módosításában betervezésre kerültek. (2) Az  operatív programban költségek csak olyan mértékben hagyhatók jóvá, amilyen mértékben az  intézkedéshez kapcsolódnak, illetve amilyen mértékben annak célját szolgálják. (3) A  szolgáltatások esetén a  költségek megalapozottságát összehasonlítható egységárak számításával kell bemutatni. A  költségtételeknek a  tevékenység költségvetésének megfelelően részletezetteknek és ilyen módon ellenőrizhetőknek kell lenniük ahhoz, hogy meghatározható legyen az egységárak szerinti besorolásuk. (4) A költségszámítás alapjául szolgáló egységárak nem haladhatják meg a a) szokásos piaci árat, b) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésben rögzített árat, valamint c) beruházások esetén a több lehetséges szállítótól történő ajánlatkérés keretében beérkezett ajánlatok alapján kialakult árat. (5) Beruházás esetén az árajánlatoknak legalább három, egymástól és a termelői szervezettől független ajánlattevőtől kell származniuk. A  termelői szervezet köteles vizsgálni az  ajánlattevőknek a  szerződés teljesítésére való alkalmasságát és igazolni azok függetlenségét. (6) Nem független az az ajánlattevő, a) amelyben a  támogatást igénylő, illetve kedvezményezett vagy annak tulajdonosa, tagja, a  nevében nyilatkozattételre, képviseletre jogosult személy, ezen személy Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.  törtvény 8:1.  § (1)  bekezdés 2.  pontja szerinti hozzátartozója tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói vagy kinevezési jogokat gyakorol, b) amelynek tulajdonosa, tagja, a nevében nyilatkozattételre, képviseletre jogosult személy, a kedvezményezett szervezetében tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói vagy kinevezési jogokat gyakorol, vagy c) ha a  támogatást igénylő, illetve a  kedvezményezett a  társasági adóról és az  osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a  továbbiakban: 1996. évi LXXXI. törvény) 4.  § 23.  pontja szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősül. 13. § (1) Nem számolhatóak el a  közvetítőkkel, tanácsadókkal vagy vevőkkel kötött szerződéssel kapcsolatban felmerült költségek, ha a szerződés a kifizetést a szerződésben rögzített tevékenység összköltségének százalékos arányában határozza meg, kivéve, ha a részteljesítés lehetőségét a szerződés tartalmazza. (2) Részteljesítés esetén a ténylegesen felmerült és kiegyenlített részköltségeket a végső kedvezményezett az általános elszámolási szabályoknak megfelelően köteles alátámasztani a munka vagy a szolgáltatás teljesítésére és valós piaci értékére történő hivatkozással, részletes teljesítésigazolással. (3) Ha a  szerződésben a  részteljesítés százalékos alapon meghatározott értéke magasabb, mint a  valós piaci ár, a különbözet nem számolható el. 14. § (1) Képzési és szaktanácsadási tevékenységek esetén csak a  képzésen, szaktanácsadáson eltöltött idő vehető számításba. A  költségeket résztvevőnként és alkalmanként vagy időszakonként a  tevékenység jellemzőinek megfelelően óránként, naponként vagy hetenként az adott időszakban, adott tevékenység tekintetében szokásos piaci költségek figyelembevételével kell tervezni és elszámolni. (2) Bérként, bérjellegű juttatásként kizárólag az intézkedés céljainak megvalósításával összefüggésben, a munkaviszony alapján az  operatív program mellékleteként benyújtott munkaszerződés és munkaköri leírás szerint közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatások számolhatóak el, alkalmazottanként legfeljebb összesen heti hatvan óra időtartamra. A  személyi jellegű egyéb kifizetések és bérjárulékok olyan mértékben számolhatóak el, amilyen mértékben a támogatott tevékenységhez kapcsolódnak. (3) A  bérköltség csak a  ténylegesen kifizetett munkabér alapján a  támogatott tevékenység keretében való foglalkoztatás arányában számolható el munkaidő-kimutatás alapján. (4) Nem elszámolható a túlóráért járó bér, bérköltség, a jutalom és más olyan kifizetés, amely mögött a teljesítés nem igazolható. 15. § (1) Beruházások esetén újnak minősül azon kereskedelmi forgalomban vagy gyártótól beszerezhető, első üzembehelyezésű gépek, technológiai berendezések, eszközök, anyagok beszerzése és beépítése, amelyeknél a  kedvezményezett a  vétel (a  számlakiállítás dátuma) időpontjában kezdődő termékfelelősségi, garanciális és szavatossági jogainak érvényesíthetőségéhez szükséges, a  gyártó és a  forgalmazó által kibocsátott, hiteles dokumentumokkal rendelkezik. (2) Használt eszköz beszerzése abban az  esetben lehetséges, ha új eszköz beszerzése vagy lízing igénybevétele nem indokolt. (3) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az eladó igazolja az eszköz eredetét, valamint hogy az adott eszközt az adásvételt megelőző hét évben nem uniós vagy nemzeti támogatásból szerezték be vagy állították elő. (4) A  használt eszköz értéke nem érheti el a  hasonló rendeltetésű, azzal azonos vagy közel azonos műszaki paraméterekkel rendelkező új eszköz piaci értékét. Ennek igazolása történhet a 12. § (5) bekezdése szerinti árajánlat mellékleteként benyújtott, független értékbecslő igénybevételével megállapított értékbecslés alapján vagy az 1996. évi LXXXI. törvényben foglalt értékcsökkenési leírás mértékek alkalmazásával. (5) A  használt eszköznek meg kell felelnie a  hatályos szabványoknak, normáknak, technológiai és egyéb műszaki feltételeknek. (6) A  használt ingatlan értéke, valamint az  ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok megváltásának költsége kizárólag független árszakértői vagy értékbecslői szakvélemény által megállapított összeg erejéig számolható el. 16. § (1) A  termelői szervezet vagy a  termelői szerezetek társulása – a  módosítások bemutatását, indokolását és a  módosítások operatív programban megfogalmazott célkitűzések megvalósulására gyakorolt hatását bemutató kérelem egy eredeti példányának papír alapon, valamint elektronikus adathordozón történő benyújtásával – legkésőbb az adott év október 20-áig kérelmezheti a miniszter által jóváhagyott operatív programnak és a működési alapnak az  év közben történő, valamint a  következő évre vonatkozó módosítását. A  módosítási kérelemhez csatolni kell az  operatívprogram-módosítással érintett – az  5.  mellékletben meghatározott formanyomtatvány szerinti egységes szerkezetbe foglalt, oldalanként dátummegjelöléssel ellátott – fejezeteit, táblázatait, valamint a módosításhoz kapcsolódó dokumentumokat. (2) A  működési alap az  év közben történő módosítás vagy részleges végrehajtás eredményeképpen legfeljebb az  eredetileg jóváhagyott éves összeg negyven százalékával csökkenhet, azonban a  működési alap mértéke és az  egyes intézkedések keretösszege a  módosítás eredményeképpen nem lehet kisebb, mint a  módosítást megelőzően benyújtott részleges kifizetési kérelemben intézkedésenként elszámolt kiadások összege. (3) A  miniszter jóváhagyása nélkül lehet módosítani az  operatív programban foglalt tevékenységek technikai paramétereit, kapacitását és költségeit, valamint az  intézkedések költségvetését az  intézkedésre eredetileg az  operatív program teljes időtartamára jóváhagyott költségvetés legfeljebb tíz százalékáig úgy, hogy ezáltal a működési alap mértéke nem nőhet. (4) A  válságmegelőzési és -kezelési intézkedésre jóváhagyott keretösszeg csökkenése esetén a  (3)  bekezdés szerinti módosítás során a  válságmegelőzési és -kezelési intézkedésre jóváhagyott keretösszeg tíz százaléknál nagyobb mértékben is változhat. A  működési alapban fennmaradó összeg az  operatív programban jóváhagyott tevékenységekre használható fel a jóváhagyáskor figyelembe vett egységköltségekre figyelemmel. (5) A  (3)  bekezdés szerinti operatívprogram-módosítást legkésőbb az  adott év december 31-éig be kell jelenteni a  minisztériumnak. A  bejelentéshez csatolni kell az  operatívprogram-módosítással érintett – az  5.  mellékletben meghatározott formanyomtatvány szerinti egységes szerkezetbe foglalt, oldalanként dátummegjelöléssel ellátott – fejezeteit, táblázatait, valamint a módosításhoz kapcsolódó szerződéseket. (6) Ha az operatív program végrehajtása során végzett, a 892/2017/EU bizottsági rendelet 21. cikke szerinti értékelés azt mutatja, hogy az  igazolhatósági és ellenőrizhetőségi követelmények nem teljesülnek, az  érintett tevékenységeket a miniszter felhívása alapján módosítani kell vagy be kell szüntetni. (7) Egyesülés esetén az  operatív program év közben úgy módosítható, hogy a  működési alap nagysága elérje az  egyesüléssel létrejött szervezet referencia időszaka alapján lehetséges legnagyobb mértéket. Egyesülés esetén az operatív programok módosítás útján történő egyesítése iránti kérelemhez csatolni kell azon dokumentumokat, amelyek a módosítás okát, jellegét és következményeinek bemutatását tartalmazzák. (8) Ha a benyújtott operatív program vagy a módosításának elfogadása iránti kérelem nem felel meg az e rendeletben, az  1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a  891/2017/EU bizottsági rendeletben, illetve a  892/2017/EU bizottsági rendeletben foglalt feltételeknek, a  miniszter a  kérelmezőt hiánypótlásra szólítja fel. Ha a benyújtott hiánypótlás alapján továbbra sem állapítható meg az operatív program elfogadása feltételeinek való megfelelés, akkor a  miniszter azonos tárgyban ismételten hiánypótlási felhívást bocsát ki. A  hiánypótlási felhívás teljesítésére nyitva álló időszak az  ügyfél kérelmére egy alkalommal legfeljebb az  eredetileg megszabott időszak felével meghosszabbítható. (9) Ha az  operatív program nem tartalmazza a  szokásos piaci árnak való megfelelést alátámasztó dokumentumokat, akkor a kérelem elutasításra kerül. (10) A miniszter az operatív program és ezek módosításai, valamint a 29. § (3) bekezdése szerinti értesítés elfogadására vonatkozó döntését közli a  kérelem benyújtójával és a  Kincstárral. A  miniszter az  operatív program és módosításainak elfogadásáról szóló döntésével egyidejűleg az  elfogadott program és módosításai egy példányát, valamint a  (3)  bekezdés szerinti operatívprogram-módosítást elektronikus adathordozón megküldi a  Kincstár részére. 8. Válságmegelőzés és -kezelés 17. § A termelői szervezetek és azok társulásai operatív programjaik keretében az  1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikk (3) bekezdésében felsorolt válságmegelőzési és -kezelési eszközök közül a) a promóció és kommunikáció, b) a piacról való árukivonás, c) a be nem takarítás, d) a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása és e) a betakarítási biztosítás intézkedést alkalmazhatják. 9. Promóció és kommunikáció a válságmegelőzés és -kezelés érdekében 18. § (1) A  892/2017/EU bizottsági rendelet 14.  cikke alkalmazásában a  folyamatban lévő promóciós és kommunikációs intézkedések kiegészítéseként alkalmazható promóciós és kommunikációs intézkedések a következők: a) kiadványok szerkesztése, készíttetése, terjesztése, b) reklámtevékenység, c) együttműködés a kiskereskedelemmel a fogyasztás ösztönzése céljából, d) egyéb, a termelői szervezet által bemutatott és a miniszter által az operatív program részeként jóváhagyott promóciós és kommunikációs eszköz, amely a válságmegelőzés és -kezelés célját szolgálja. (2) Egy intézkedés az (1) bekezdés vonatkozásában akkor tekinthető kiegészítésként történő alkalmazásnak, ha annak tervezett időtartama az  intézkedés jóváhagyásakor nem haladja meg a  891/2017/EU bizottsági rendelet 2.  cikk f )  pont iii.  alpontjában meghatározott promóciós és kommunikációs intézkedés éven belüli alkalmazásának az intézkedés jóváhagyásakor számított időtartamának egyharmadát. (3) Az  operatív programnak tartalmaznia kell egy akciótervet, amely magában foglalja, hogy a  válsághelyzet megelőzése és kezelése érdekében a termelői szervezet az (1) bekezdésben felsorolt promóciós és kommunikációs intézkedések közül melyeket kívánja alkalmazni. (4) Az  operatív programban meg kell határozni az  egyes intézkedések alkalmazásának célját és részletes leírását, a  felmerülő költségtípusokat, az  egységköltségeket, a  közvetíteni kívánt főbb üzenettípusokat, továbbá az ezek alkalmazásától várható eredményeket. (5) A  válságmegelőzés és -kezelés érdekében végzett promóciónak és kommunikációnak a  keresletnövekedést és a fogyasztásbővülést kell elősegítenie. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekhez kapcsolódóan az intézkedések megvalósítása érdekében kötött szerződések keretében felmerülő, a  (4)  bekezdésben foglaltaknak megfelelően bemutatott operatív programban elfogadott költségtípusok az  elfogadott, szokásos piaci mértéket meg nem haladó egységköltségek mértékéig támogathatóak. (7) Ha a  válságmegelőzés és -kezelés érdekében alkalmazott – a  Kincstár részére legkésőbb egy munkanappal az  alkalmazást megelőzően bejelentett – fogyasztásösztönző marketing és promóciós intézkedés keretében egy –  másik ugyanilyen időszakhoz közvetlenül nem kapcsolódó – legalább három, de legfeljebb kilencnapos időszakban a termelői szervezet által friss fogyasztásra értékesített termék vagy terméktípus mennyisége legalább huszonöt százalékkal meghaladja az  intézkedést közvetlenül megelőzően, azzal megegyező időtartam alatt friss fogyasztásra értékesített termékmennyiséget, akkor az  intézkedés keretében a  legalább három, de legfeljebb kilencnapos időszakban értékesített termék vagy terméktípus értékesítési átlagára és a  megelőző, megegyező időtartam alatt értékesített termékmennyiség értékesítési átlagára közötti árkülönbözet és az  intézkedés által érintett időszakban értékesített mennyiség szorzata az  intézkedés végrehajtása tekintetében jogosult költségként elszámolható kiadásnak minősül, amennyiben az  adott időszakban nyújtott, a  mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a  beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 3.  § (5)  bekezdésében meghatározott üzletszabályzatban nyilvánosságra hozott, nem százalékos mértékben meghatározott szolgáltatásokat a  termelői szervezet igazoltan igénybe vette. A  szolgáltatások termelői szervezet által történő igénybevételét az  operatív programban elfogadott igazoló dokumentumoknak a  892/2017/EU bizottsági rendelet 9.  cikke szerinti támogatási kérelmekkel együtt történő benyújtásával kell igazolni. 10. Piacról történő árukivonás a válságmegelőzés és -kezelés érdekében 19. § (1) A  piacról kivont árut az  1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 34.  cikk (4)  bekezdés a) és b)  pontjában meghatározott rendeltetésnek megfelelően, valamint állatokkal történő feletetés céljából lehet felhasználni. (2) A  891/2017/EU bizottsági rendelet IV.  mellékletében fel nem sorolt termékek esetében a  támogatás legnagyobb mértékét a  miniszter az  operatív program jóváhagyása során egyedileg állapítja meg a  891/2017/EU bizottsági rendelet 45. cikkére figyelemmel. (3) A 892/2017/EU bizottsági rendelet 16. cikke szerinti szállítási költségek támogatásának kiszámítása szempontjából a menetlevélen szereplő kilométeróra állása alapján számított távolságot kell figyelembe venni. (4) A  termelői szervezetnek a  piacról történő árukivonási szándékáról szóló, a  891/2017/EU bizottsági rendelet 44.  cikkében meghatározott értesítést a  kivonás időpontját legalább hét nappal megelőzően kell a  Kincstár által rendszeresített és a  honlapján közleményben közzétett nyomtatvány hiánytalan kitöltésével benyújtania a  Kincstárhoz. Az  értesítésnek tartalmaznia kell a  kivonással érintett termékek jegyzékét, becsült mennyiségét és tervezett rendeltetését, valamint a  kivonási műveletnek a  892/2017/EU bizottsági rendelet 29.  cikkében meghatározott elsőfokú ellenőrzésére kijelölt helyszín és időszak megjelölését. Az  értesítésben az  értesítés benyújtójának nyilatkoznia kell arról, hogy a  kivonással érintett termékek megfelelnek az  alkalmazandó forgalmazási előírásoknak. (5) A  Kincstár a  (4)  bekezdés szerinti értesítésben meghatározott időszakon belül végrehajtja a  892/2017/EU bizottsági rendelet 29. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzést, amelyet követően – ha nem állapítható meg szabálytalanság – engedélyezi az ellenőrzés során megállapított kivonási műveletet, vagy a 892/2017/EU bizottsági rendelet 29. cikk (3)  bekezdésében említett esetekben nem végzi el a  892/2017/EU bizottsági rendelet 29.  cikk (1)  bekezdésében említett ellenőrzést, és erről írásos telekommunikációs csatornán keresztül vagy elektronikus üzenet formájában értesíti a termelői szervezetet, valamint engedélyezi a bejelentett kivonási műveletet. (6) A  Kincstár a  892/2017/EU bizottsági rendelet 29.  cikkében meghatározott elsőfokú ellenőrzéseket a  kivonásra bejelentett, ingyenes szétosztásra szánt termékmennyiségek legalább harminc százalékának vonatkozásában végzi. 20. § (1) A piacról történő árukivonás intézkedés alkalmazása esetén támogatás csak akkor igényelhető, ha a piacról kivont árunak a  21.  §-ban meghatározott fogadó szervezet részére történő átadása a  termelői szervezet és a  fogadó szervezet között kötött, az áru átadásának technikai feltételeiről szóló megállapodás alapján történik. (2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell a) a szállítható termékek körét, b) a teljesítés helyszínét, c) a szétosztott termékben részesülők maximális számát, d) a szállítható termék minimális és maximális mennyiségét (kilogrammban, illetve darabszámban) a szállítások és a szétosztások ütemezése szerinti bontásban, valamint e) a  891/2017/EU bizottsági rendelet 47.  cikkében meghatározott feltételeknek való megfelelésre vonatkozó nyilatkozatokat. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti árukivonás alkalmazása esetén a  892/2017/EU bizottsági rendelet 9.  cikke szerinti támogatási kérelemhez mellékelni kell a  gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a kivonásra szánt termékek forgalmazási előírásoknak való megfeleléséről szóló igazolást. 21. § (1) A piacról kivont termékek fogadó szervezete lehet a) az  1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 34.  cikk (4)  bekezdés a)  pontja tekintetében a  Karitatív Tanács megalakításáról és működésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján megalapított Karitatív Tanács tagja; b) az az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikk (4) bekezdés b) pontja tekintetében ba) a  büntetés-végrehajtási intézetek kijelöléséről szóló miniszteri rendeletben felsorolt büntetés végrehajtási intézet, bb) a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján nyilvántartásba vett oktatási intézmény, bc) az  egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a  működési engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet alapján működési engedéllyel rendelkező egészségügyi intézmény, bd) a  szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló kormányrendelet szerint nyilvántartásba vett szolgáltató. (2) A  19.  § (1)  bekezdése szerinti – a  891/2017/EU bizottsági rendelet 47.  cikk (2)  bekezdésében szabályozottaknak megfelelően – ingyenes szétosztástól eltérő egyéb rendeltetésként meghatározott állatokkal történő feletetés esetén fogadó szervezet lehet a) a  tartási helyek, a  tenyészetek és az  ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló miniszteri rendelet szerint az Országos Adatbázisban nyilvántartásba vett tartási hely, b) az  állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény alapján nyilvántartásba vett és működési engedéllyel rendelkező állatkert és cirkuszi menazséria, c) a  vad védelméről, a  vadgazdálkodásról, valamint a  vadászatról szóló törvény szerint nyilvántartásba vett vadászatra jogosult. 11. Be nem takarítási intézkedés alkalmazása a válságmegelőzés és -kezelés érdekében 22. § (1) A  termelői szervezet az  operatív programja keretében be nem takarítási intézkedést a  891/2017/EU bizottsági rendelet 48. cikkében foglalt feltételekkel szerepeltethet. (2) A 891/2017/EU bizottsági rendelet 49. cikk a) pontja alapján az intézkedés keretében támogatható termékek listáját a 6. melléklet tartalmazza. (3) A  termelői szervezetnek a  be nem takarítási intézkedés alkalmazására vonatkozó szándékáról a  891/2017/EU bizottsági rendelet 49. cikk a) pontjában hivatkozott előzetes értesítést kell benyújtania a Kincstár által rendszeresített és a  honlapján közleményben közzétett formanyomtatványon. Az  előzetes értesítésnek tartalmaznia kell az  intézkedés által érintett termék és területnagyság meghatározására és az  intézkedés végrehajtása helyszínének és időpontjának azonosítására alkalmas adatokat. A  hiánytalanul kitöltött értesítést legkésőbb hét nappal az  adott termék betakarítási periódusát megelőzően kell megküldeni a Kincstárnak. (4) Az  igényelhető legmagasabb támogatási összegeket a  7.  melléklet tartalmazza. A  7.  mellékletben nem szereplő termékek esetében az  igényelhető legmagasabb támogatási összegeket a  miniszter az  operatív programban –  a  891/2017/EU bizottsági rendelet 48.  cikk (3)  bekezdés második albekezdése alkalmazása esetén az  intézkedés végrehajtását követő hat hét termésmennyiségének vonatkozásában – 1 hektárra vetítve határozza meg. (5) Az operatív programban szerepeltethető be nem takarítási intézkedések a következők: a) denaturálás, b) talajba történő bedolgozás (a  bejelentett területen lévő termés lekaszálása, beszántása, betárcsázása, leégetése, valamint egyéb más intézkedés a be nem takarítás elvégzésére), c) egyéb, a  termelői szervezet által megfelelően indokolt és a  miniszter által az  operatív program részeként jóváhagyott intézkedés, amely a válságmegelőzést és -kezelést szolgálja. (6) A be nem takarítási intézkedés alapján csak abban az esetben vehető igénybe támogatás, ha a bejelentett terület vonatkozásában a  Kincstár a  helyszíni ellenőrzés során is megállapítja az  intézkedés alkalmazásával összefüggő szabályok maradéktalan betartását. 12. Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedések eltérő szabályai 23. § (1) Az  egyes gyümölcsfélék termelőinek nyújtandó ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedések megállapításáról szóló, 2017. április 20-i 1165/2017/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a  továbbiakban: 1165/2017/EU bizottsági rendelet) által meghatározott ideiglenes, rendkívüli támogatási intézkedéseket az 1165/2017/EU bizottsági rendelet alapján, az e §-ban foglalt eltérésekkel kell végrehajtani. (2) Az  ingyenes szétosztástól eltérő célú kivonás esetén a kivont árut – a 19. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül – térítésmentes kiosztás és biogáz-előállítás céljára is fel lehet használni. (3) Térítésmentes kiosztás esetén fogadó szervezet lehet a) helyi önkormányzat, b) a  civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az  ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény rendelkezései szerint nyilvántartásba vett civil szervezet. (4) Biogáz előállítása esetén fogadó szervezet lehet a  fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeiről és igazolásáról szóló kormányrendelet alapján nyilvántartásba vett biomassza-feldolgozó. (5) A  891/2017/EU bizottsági rendelet 44.  cikkében meghatározott értesítést a  termelői szervezetek és a  termelői szervezetben nem tag termelők folyamatosan nyújthatják be a 19. § (4) bekezdése szerinti tartalommal és formában, a Kincstár honlapján a benyújtás időpontjában hatályos közleményben közzétett nyomtatványon, az ott megjelölt elektronikus postacímre. (6) A  891/2017/EU bizottsági rendelet 48.  cikk (5)  bekezdése szerinti értesítést a  termelői szervezetek és a  termelői szervezetben nem tag termelők – mind a  zöld szüret, mind pedig a  be nem takarítás vonatkozásában – folyamatosan nyújthatják be a  22.  § (3)  bekezdése szerinti tartalommal és formában, a  Kincstár honlapján a  benyújtás időpontjában hatályos közleményben közzétett nyomtatványon, az  ott megjelölt elektronikus postacímre. (7) Az  1165/2017/EU bizottsági rendelet végrehajtása során a  22.  § (5)  bekezdés a) és b)  pontjában meghatározott be nem takarítási intézkedések alkalmazhatóak. Az  1165/2017/EU bizottsági rendelet 6.  cikk (3)  bekezdésének alkalmazásában figyelembe veendő terméshozamokat a 7. melléklet tartalmazza. (8) A  zöldszüret és a  be nem takarítás esetén – összhangban az  1165/2017/EU bizottsági rendelet 7.  cikk 1.  pontjával – az  Európai Unió és a  termelői szervezet hozzájárulását is tartalmazó kompenzáció mértékét, valamint az  1165/2017/EU bizottsági rendelet 7.  cikk (2)  bekezdésének alkalmazásában figyelembeveendő terméshozamokat a 7. melléklet tartalmazza. (9) A  Kincstár a  892/2017/EU bizottsági rendelet 29., 30. és 31.  cikke szerinti első- és másodfokú ellenőrzéseket az  1165/2017/EU bizottsági rendelet 9.  cikkében meghatározott arányban, a  11.  cikk szerinti bejelentési időszakonként végzi. (10) Az  1165/2017/EU bizottsági rendelet 11.  cikk (1) és (2)  bekezdése szerinti értesítéseket a  Kincstár küldi meg az Európai Bizottságnak. (11) A  Kincstár az  (5) és (6)  bekezdés szerinti értesítésekben foglalt mennyiségeket az  1165/2017/EU bizottsági rendelet 2.  cikkében meghatározott mennyiségek kimerüléséig az  értesítések beérkezési sorrendjében hagyja jóvá a  7.  mellékletben meghatározott terméshozamok figyelembevételével. Az  1165/2017/EU bizottsági rendelet 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott mennyiséget az 1165/2017/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott valamennyi termék vonatkozásában az 1165/2017/EU bizottsági rendelet 1. cikk (3) bekezdésében meghatározott időszakban végrehajtott valamennyi intézkedés elvégzésére fel lehet használni. Az  1165/2017/EU bizottsági rendelet 2. cikkében megállapított mennyiségek kimerüléséről a Kincstár közleményben haladéktalanul tájékoztatást tesz közzé a honlapján. (12) Az 1165/2017/EU bizottsági rendelet 1. cikk (3) bekezdésében meghatározott időszakban végrehajtott intézkedések tekintetében, az  1165/2017/EU bizottsági rendelet 1.  cikk (2)  bekezdésében felsorolt termékek vonatkozásában kérelmezőnként egy, az  1165/2017/EU bizottsági rendelet 10.  cikk (1) és (2)  bekezdése szerinti kifizetési kérelem bírálható el. A kifizetési kérelmet a Kincstár által a honlapján közleményben közzétett nyomtatványon a Kincstárhoz kell benyújtani. A kifizetési kérelemhez csatolni kell az 1165/2017/EU bizottsági rendelet 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott dokumentumokat a  Kincstár közleménye szerinti formátumban, a  20.  § (3)  bekezdése szerinti igazolást, valamint a 20. § (1) és (2) bekezdése szerinti megállapodást. 13. Kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása 24. § (1) A  kölcsönös kockázatkezelési alapból a  termelő tag részére kifizetés abban az  esetben teljesíthető, ha az  adott termelő esetében a  jövedelem visszaesésének mértéke meghaladja a  megelőző három évnek vagy a  megelőző ötéves időszaknak a  legmagasabb és a  legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlaga alapján kiszámított, átlagos éves jövedelem harminc százalékát. E  bekezdés alkalmazásában a  jövedelem a  termelő tag által a  zöldség-gyümölcs piacon szerzett bevételek összege, amelybe beleértendő minden, a  zöldség-gyümölcs termékek tekintetében közpénzből származó támogatás, és amelyből le kell vonni az inputköltségeket. A kölcsönös kockázatkezelési alap által a  termelő tag javára teljesített kifizetések a  jövedelemveszteség kevesebb mint hetven százalékának erejéig nyújthatnak ellentételezést abban az  évben, amelyben a  termelő tag az  ilyen támogatásra jogosultságot szerez. (2) Támogatás igénybevétele esetén az érintett kölcsönös kockázatkezelési alapnak a) meg kell felelnie a vonatkozó uniós és nemzeti szabályozásnak, b) az alapba történő befizetések és az onnan történő kifizetések tekintetében átláthatónak kell lennie, c) a felmerülő tartozásokért történő felelősségvállalás szerint kell működnie. (3) A kölcsönös kockázatkezelési alapot létrehozó termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása döntéshozó szerve meghatározza a  kölcsönös kockázatkezelési alap létrehozásának és irányításának szabályait, különösen a  termelőknek válság esetén nyújtott kompenzációs kifizetések, valamint a  szabályok betartásának felügyelete és monitoringja vonatkozásában. A  kölcsönös kockázatkezelési alapot létrehozó termelői szervezetnek vagy a termelői szervezetek társulásának gondoskodnia kell arról, hogy a finanszírozásra vonatkozó szabályok kitérjenek a mezőgazdasági termelő gondatlanságból elkövetett cselekménye esetén alkalmazandó szankcióra is. 14. Betakarítási biztosítás 25. § A 891/2017/EU bizottsági rendelet 51.  cikkére figyelemmel azon mezőgazdasági biztosítások díja foglalható be az operatív programba, a) amelyet a  miniszter a  mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény alapján előzetesen jóváhagyott, b) amely megfelel a  mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről szóló miniszteri rendelet által megállapított, a díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítási szerződés általános feltételeinek, és c) amelyet a termelő tagok mint biztosítottak javára a termelői szervezet mint szerződő fél köt meg. 15. Adatszolgáltatás, jelentés 26. § (1) A  892/2017/EU bizottsági rendelet 21.  cikkére figyelemmel a  zöldség-gyümölcs termelői szervezet a  következő adatokat köteles szolgáltatni: a) tagjai ügyfél-azonosító számát, tagsági viszonyának kezdetét és végét, b) a  tagjai tulajdonában vagy használatában lévő, a  tagsági jogviszony által érintett termőterület elhelyezkedésére vonatkozó adatok (megye, település megnevezése; helyrajzi szám; teljes terület és ezen belül a  zöldség- és gyümölcstermelésre használt, fedett vagy szabadföldi terület nagysága hektárban, két tizedesjegy pontossággal kifejezve), c) tagjai által megtermelt, valamint beszállított tényleges termésmennyiség növényfaj szerinti bontásban, d) a megtermelt áru friss áruként belföldre és exportra történő értékesítésére, tagi értékesítésére, más termelői szervezeten keresztül történő értékesítésére, feldolgozására, feldolgozóiparnak történő értékesítésére vonatkozó adatok a  betárolt áru mennyisége, az  árukivonás mennyisége és minősége szerinti bontásban, valamint e) a  megvásárolt, illetve a  termelői szervezet által saját maga termelt, az  elismerés hatálya alá tartozó áru mennyiségére és forgalmazott értékére vonatkozó adatok a  beszállító tagsági jogviszonya, valamint a beszállító által termelt vagy általa vásárolt termék szerinti bontásban. (2) A  termelői szervezet az  (1)  bekezdés szerinti adatokat a  tárgyévet követő év április 30-áig – az  1.  melléklet 1. és 3. táblázatának, valamint a  2.  melléklet 1–5. táblázatának megfelelő adattartalommal – elektronik …