4/2011. (II. 28.) NEFMI rendelete az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról.

4/2011. (II. 28.) NEFMI rendelete az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: I. FEJEZET AZ ÁLLAMI SPORTCÉLÚ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 1. melléklete szerinti XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium költségvetési fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 23–24. alcímhez tartozó előirányzatok, a 26. alcím 14. jogcím-csoporthoz tartozó előirányzat, valamint a 30. alcím 26. jogcím-csoport előirányzatai (a továbbiakban együtt: előirányzatok) felhasználására és elosztására terjed ki. 2. A támogatás nyújtásának és az egyes előirányzatok felhasználásának általános feltételei 2. § (1) Az előirányzatokról nyújtott támogatások tekintetében – a sportról szóló 2004. évi I. törvény 38. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározottakra is figyelemmel – a támogatások felhasználásáról való döntésre jogosult személy a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a sportpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter). (2) „Az olimpiai mozgalommal összefüggő, valamint egyéb, a sport stratégiai fejlesztését szolgáló feladatok támogatására” és a „Sport társadalmi, civil és non-profit szervezetek” jogcím-csoport „Felkészítést végző sportszakemberek támogatása” jogcímhez tartozó előirányzatból nyújtott támogatások tekintetében a támogatások felhasználásáról való döntésre jogosult személy a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke (a továbbiakban: MOB elnöke). (3) A kedvezményezett részére – ha e rendelet vagy az államháztartás működéséről szóló jogszabályok eltérően nem rendelkeznek – vissza nem térítendő támogatás nyújtható támogatási kérelem alapján, pályázat útján, az e rendeletben meghatározott szervezetek javaslatára, valamint jogszabályban normatív módon megállapított mértékben. (4) Az „Utánpótlás-nevelési feladatok”, a „Versenysport támogatása”, az „Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakításával, továbbá az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatainak támogatása”, „Az olimpiai mozgalommal összefüggő, valamint egyéb, a sport stratégiai fejlesztését szolgáló feladatok támogatására”, a „Sportteljesítmények elismerése, megbecsülése”, a „Szabadidősport támogatása”, a „Stratégiai és sporttudományi innovációs folyamatok működtetése és projektjei”, „Az MLSZ sportlétesítmények biztonságtechnikai fejlesztésével összefüggő feladatainak támogatása”, az „Állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztése, fenntartása”, a „Magyar Sport Háza támogatása”, a „Sportlétesítmények fenntartásával, üzemeltetésével összefüggő feladatok”, a „Sport alapítványok, közalapítványok” és a „Sport társadalmi, civil és non-profit szervezetek” előirányzatok terhére előfinanszírozással is nyújtható támogatás. Egyéb esetben a támogatás utófinanszírozással történik. (5) Ha a támogatás előfinanszírozással kerül biztosításra, a kedvezményezett a támogatás összegével utólagos elszámolás mellett, a támogatási szerződésben meghatározott időpontig köteles elszámolni. (6) Ha a kedvezményezett neki felróható okból nem teljesíti a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit, köteles azt az ok felmerülésétől számított 8 napon belül írásban bejelenteni a miniszternek, illetve – „Az olimpiai mozgalommal összefüggő, valamint egyéb, a sport stratégiai fejlesztését szolgáló feladatok támogatására” és a „Sport társadalmi, civil és non-profit szervezetek” jogcím-csoport „Felkészítést végző sportszakemberek támogatása” jogcímhez tartozó előirányzatból nyújtott támogatások felhasználásáról való döntés tekintetében – a MOB elnökének (a továbbiakban együtt: támogató) és az igénybe vett támogatás egészét vagy arányos részét az igénybevételtől számítva a Polgári Törvénykönyv szerinti kamattal növelt összegben visszafizetni. (7) Ha a kedvezményezettel szemben a 3. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak szerint járnak el, és e miatt a (6) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, a támogató a 3. és 4. § szerint járhat el a kedvezményezettel szemben. (8) Ha a kedvezményezett neki fel nem róható okból nem teljesíti a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit vagy a támogatási szerződés meghiúsul, köteles azt az okról való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül írásban bejelenteni a támogatónak, és az igénybe nem vett támogatásról írásban lemondani, azt visszafizetni, valamint a támogatás igénybe vett részéről elszámolni. (9) A kedvezményezett köteles a támogatás felhasználását elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni, valamint az ellenőrzésben közreműködni. (10) A „Sport népszerűsítésével összefüggő kiadások” előirányzat kivételével, az előirányzatokon rendelkezésre álló eredeti előirányzat legfeljebb 3%-a kommunikációs feladatok ellátására is fordítható. (11) Az előirányzatokon összesen rendelkezésre álló összeg 5%-a – a 47. §-ban meghatározott előirányzaton rendelkezésre álló összeg 8%-a – az előirányzatok pályázat útján történő felhasználására, a pályáztatás lebonyolítására, valamint a támogatások szerződésszerű felhasználásának ellenőrzésére is fordítható. (12) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben – az egyes előirányzatok felhasználása során – a XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2011. évi felhasználásának szabályairól szóló NEFMI rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. 3. § (1) A támogató a) – a 36. § (8) és (9) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – felfüggeszti vagy visszavonja annak a versenyzőnek és sportszakembernek a Gerevich Aladár-sportösztöndíját, akivel szemben a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet alapján doppingeljárás megindítására kerül sor vagy a lefolytatott doppingeljárás eredményeként jogerős eltiltás büntetés kerül kiszabásra, b) felfüggeszti, illetve – a meghatározott időszakra vonatkozó támogatás esetén – visszavonja annak a sportszervezetnek vagy sportegyesület jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének a támogatását, amellyel az a) pontban meghatározott versenyző vagy sportszakember tagsági, illetve szerződéses jogviszonyban áll, és a sportszervezettel szemben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség és a fogyatékosok országos sportszövetsége (a továbbiakban együtt: sportszövetség) a doppingszabályzatának megsértése miatt jogerős sportfegyelmi büntetést szab ki, c) felfüggeszti, illetve – a meghatározott időszakra vonatkozó támogatás esetén – visszavonja annak a sportszövetségnek a támogatását, amelynek a b) pontban meghatározott sportszervezet a tagja, illetve amelynek versenyrendszerében részt vesz, és a sportszövetség a nemzeti doppingellenes szervezet vezetőjének tájékoztatása szerint nem tesz eleget a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feladatainak. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott, a támogatott személyre vagy szervezetre vonatkozó jogerős büntetést kiszabó határozat 1 példányát az eljáró doppingbizottság a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül megküldi a miniszternek és a MOB elnökének. (3) A nemzeti doppingellenes szervezet vezetője az (1) bekezdés c) pontjában foglaltakról szóló tájékoztatását a tudomásszerzéstől számított 5 napon belül megküldi a miniszternek és a MOB elnökének. (4) A támogatás teljes összegének – (1) bekezdés szerinti – felfüggesztésére vagy visszavonására az alábbi esetekben van lehetőség: a) ha a doppingszabályzat megsértése, a doppingellenes feladatok teljesítésének elmulasztása kiemelt nemzetközi sporteseményen (például olimpia, paralimpia, világbajnokság, Európa-bajnokság) történik, b) ha a doppingvétséget a sportág utánpótláskorú versenyzőjének sérelmére követik el, c) ha a doppingvétséget a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló kormányrendeletben foglalt, tiltott szereket és módszereket meghatározó jegyzékben szereplő anabolikus szerekkel, peptid hormonokkal (ennek mimentikumaival és analógjaival) vagy antiösztrogén szerekkel összefüggésben követik el. 4. § (1) A támogatás visszavonásáról, illetve felfüggesztésének időtartamáról, a visszafizetendő támogatás összegéről a támogató a 3. § (1) bekezdésében meghatározott magatartások, a 3. § (4) bekezdése, valamint a (2) és (3) bekezdés figyelembevételével, a határozat vagy a tájékoztatás kézhezvételétől számított 8 napon belül dönt. (2) A támogatás felfüggesztésének kezdő időpontja a támogatás felfüggesztéséről szóló döntés meghozatalának a napja azzal, hogy a Gerevich Aladár-sportösztöndíj felfüggesztése esetén a támogatás felfüggesztésének kezdő időpontja a felfüggesztésről szóló döntést követő hónap első napja. (3) A támogatás felfüggesztésének időtartama a) a 3. § (1) bekezdés a) pontja esetén nem lehet hosszabb, mint a versenyzővel vagy sportszakemberrel szemben kiszabott jogerős döntésben meghatározott eltiltás büntetés időtartama, más büntetés alkalmazása esetén legfeljebb 1 év, b) a 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetén legfeljebb 1 év. (4) A támogatás felfüggesztésének időtartama alatt sportcélú állami támogatás a sportág szakmai feladatainak ellátásával összefüggésben – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – nem nyújtható. (5) A támogatás visszavonásáról, illetve felfüggesztéséről való döntés nem veszélyeztetheti a sportszervezet vagy a sportszövetség utánpótlás-nevelési feladatainak ellátását. (6) A visszavont támogatást a (7) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a kedvezményezett – a visszavonásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül – a visszavonáskor érvényes, a Polgári Törvénykönyv szerinti kamattal növelt összegben köteles visszafizetni a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) 10032000-01220328-50000005 számú fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára. (7) Amennyiben a visszavont támogatás a 2. § (2) bekezdésében meghatározott előirányzatok terhére került biztosításra, a kedvezményezett – a visszavonásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül – a visszavonáskor érvényes, a Polgári Törvénykönyv szerinti kamattal növelt összegben köteles visszafizetni a Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) részére. A MOB az így visszafizetett támogatást az előirányzat felhasználásával azonos célra 2012. június 30-ig felhasználhatja, ellenkező esetben köteles azt visszatéríteni a minisztérium részére. (8) A támogató a támogatás visszavonásáról, illetve felfüggesztéséről a döntés meghozatalát követő 5 napon belül értesíti a nemzeti doppingellenes szervezet vezetőjét. 5. § A versenyzők és a felkészülésüket segítő sportszakemberek közvetlen központi költségvetési támogatásként Gerevich Aladár-sportösztöndíjat, Nemzet Sportolója címmel járó életjáradékot, valamint olimpiai járadékot kaphatnak, melyeket a MOB közvetlenül folyósít az arra jogosultak részére. 6. § (1) A támogató az előirányzatok terhére nyújtandó támogatást – az államháztartásról szóló törvényben, az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendeletben, valamint a XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2011. évi felhasználásának szabályairól szóló NEFMI rendeletben (a továbbiakban: NEFMI rendelet) foglaltaknak megfelelően – a kedvezményezettel kötött támogatási szerződés alapján bocsátja rendelkezésre. (2) A 2. § (2) bekezdésében meghatározott előirányzatokból meg valósuló, valamint az e rendelet szerint továbbadott támogatásnak minősülő támogatások esetén a MOB, valamint a támogatást továbbadó más szervezet a támogatási szerződés előkészítése érdekében a kedvezményezettől az alábbi adatokat, valamint dokumentumokat kéri be a) gazdasági társaság esetén teljes – cégnyilvántartás szerinti – cégnév, székhely, cégjegyzékszámot, képviselő nevét, adószámát, bankszámlaszámát, 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, hiteles cégaláírási nyilatkozatot (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány), b) egyéni vállalkozó esetén nevét, székhelyét, nyilvántartási számát vagy vállalkozói igazolvány számát, adószámát, bankszámlaszámát, c) magánszemély esetén nevét, anyja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, adószámát, bankszámlaszámát, d) egyéb jogi személy esetén 30 napnál nem régebbi igazolást a kedvezményezettet nyilvántartó szervezettől (bíróság, cégbíróság, közigazgatási szerv, gazdasági kamara, ügyvédi kamara) a szervezet nyilvántartásban szereplő adatairól, közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott eredeti aláírási címpéldányt vagy annak hiteles másolatát, adószámát, bankszámlaszámát, e) az 52–55. és az 59–60. §-ok alapján nyújtott működési célú támogatások kivételével a tervezett program szakmai és költségtervét, a felhasználás részletes leírását, f) az 52–55. és az 59–60. §-ok alapján nyújtott működési célú támogatás esetén a kedvezményezett szervezet költségvetését, g) előfinanszírozás esetén a kedvezményezett valamennyi fizetési számlájára kiterjedő, a NEFMI javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatot, h) a kedvezményezett ÁFA-levonási jogosultságról szóló nyilatkozatát. (3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott adatok kedvezményezett részéről történő szolgáltatása önkéntes, de azok támogató részére való rendelkezésre bocsátása a támogatási szerződés előkészítésének feltételét képezi. (4) A támogatási szerződés megkötésének feltételeit az (1) bekezdésben hivatkozott jogszabályok határozzák meg. (5) A támogató vagy a támogatást továbbadó más szervezet a kedvezményezettet hiánypótlásra szólítja fel, ha a kedvezményezett nem nyújtja be a támogatási szerződés megkötéséhez a (2) és (4) bekezdés alapján szükséges dokumentumokat. Hiánypótlásra csak egyszer, a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül van lehetőség, ennek elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A hiánypótlás ideje a támogatási szerződés megkötésére meghatározott határidőbe nem számít bele. (6) Ha a támogatási döntés kedvezményezettjének mulasztásából vagy neki felróható egyéb okból a támogatási szerződés megkötésére – a pályázati eljárás eredményeként megkötésre kerülő szerződések kivételével – a támogatási döntésről szóló értesítésben meghatározott határidő elteltétől számított 30 napon belül nem kerül sor, a támogatási döntés hatályát veszti. (7) A támogatás folyósítására a támogató vagy a támogatást továbbadó más szervezet részéről akkor kerülhet sor, ha a kedvezményezettnek a) a támogatóval korábban kötött szerződéseiben foglalt lejárt esedékességű kötelezettségeinek teljesítéséről vagy részbeni teljesítéséről szóló elszámolást a támogató elfogadta, és b) a miniszterrel, az olimpiai központok működtetését és fejlesztését végző szervezettel és az állami utánpótlás-nevelési programok koordinálását és felügyeletét végző központi költségvetési szervvel, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-vel (a továbbiakban: BMSK Zrt.), valamint a sportról szóló törvény szerinti sportközalapítvánnyal szemben 90 napnál régebbi, esedékessé vált és meg nem fizetett tartozása nem áll fenn. 7. § (1) A kedvezményezettnek nyújtott támogatás szerződéssel – a kedvezményezett és a támogató szerződésében foglalttal megegyező célra és feltételekkel – továbbadható, ha e rendelet és a támogatási szerződés azt lehetővé teszi. (2) A támogatás felhasználásáról történő elszámolást számviteli bizonylatokkal alátámasztott módon az 1. melléklet szerinti vagy a pályázatkezelő által meghatározott nyomtatványon (a továbbiakban: összesített elszámolási táblázat) kell benyújtani. A támogatás felhasználását igazoló szöveges, szakmai beszámolóhoz az összesített elszámolási táblázatot is mellékelni kell. A támogatás felhasználásáról kizárólag a tárgyévben keletkezett számlákkal lehet elszámolni, kivéve ha a támogatási szerződés eltérően rendelkezik. (3) Ha a támogatás végső felhasználója nem a kedvezményezett, akkor a kedvezményezett köteles a továbbadott támogatásról a támogatottat az összesített elszámolási táblázat szerint elszámoltatni, és azt a támogatónak megküldeni. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az elszámoltatás költségei a kedvezményezettet terhelik. (5) Ha a támogatás részletekben történő finanszírozás keretében kerül biztosításra, a kedvezményezett a támogatás összegével, utólagos elszámolás mellett, a támogatási szerződésben meghatározott időpontig köteles elszámolni. (6) Az 1. § (3) bekezdésében meghatározott előirányzatokból nyújtott támogatások esetén a MOB elnöke az elszámolást annak beérkezésétől számított 60 napon belül megvizsgálja és tájékoztatja a kedvezményezettet az elszámolás elfogadásáról vagy annak hiányosságáról. Hiánypótlásra két alkalommal, megfelelő, de alkalmanként legfeljebb 15 napos határidő tűzésével kerülhet sor, és a felhívásban meg kell jelölni az elszámolás hiányosságát. A 2. § (2) bekezdésében meghatározott előirányzatokból nyújtott támogatások MOB részéről történő elszámolására a NEFMI rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. (7) Ha a kedvezményezett valamely hiánypótlási határidőt elmulasztja, vagy a hiánypótlást második alkalommal is hibásan vagy hiányosan teljesíti, az elszámolás vagy annak érintett része nem fogadható el. A hiánypótlás eredménytelenségét követően a támogató érvényesítheti a beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazást. (8) A kedvezményezett legfeljebb 5 évre kizárható az állami sportcélú támogatásból, ha a) a támogatott tevékenységtől eltérő kiadásokra használja fel a támogatást, b) a bejelentési kötelezettségének az előírt határidőig nem tesz eleget, c) a felszólítás ellenére nem tesz eleget a beszámolási, bejelentési kötelezettségének, d) nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének, és ennek következtében a támogatás felhasználásának szabályszerűségét nem lehet ellenőrizni, vagy e) a támogatás igénylése során valótlan, hamis adatot szolgáltatott. 8. § A támogatás rendeltetésszerű felhasználásának és elszámolásának ellenőrzését a) az államháztartás működési rendjére vonatkozó jogszabályokban az állami támogatások felhasználásának ellenőrzésére feljogosított szerv, b) a miniszter közvetlenül, az olimpiai központok működtetését és fejlesztését végző szervezet, az állami utánpótlás-nevelési programok koordinálását és felügyeletét végző központi költségvetési szerv vagy sportköztestület útján végzi, amely szervek helyszíni ellenőrzést is tarthatnak. 3. A pályázati eljárásra vonatkozó külön szabályok 9. § (1) Az előirányzatok pályázat útján is felhasználhatóak. (2) A pályázati rendszer keretében nyújtott támogatásokkal kapcsolatosan a pályázati felhívásoknak honlapon történő közzétételével, a pályázati felhívásoknak és a támogatási döntéseknek az előkészítésével, a támogatási szerződések megkötésével, módosításával, nyilvántartásával, a támogatási szerződések teljesítésének ellenőrzésével, valamint a tájékoztatással kapcsolatos feladatokat pályázatkezelő szervezet is elláthatja. (3) A pályázati felhívást a pályázat benyújtási határnapja előtt legalább harminc nappal közzé kell tenni a támogató honlapján. (4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a) a pályázat címét, tárgyát és kódját, b) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, címét, c) a pályázati program célját és a meg valósítás forrását, d) közreműködő szerv igénybevétele esetén annak megnevezését, címét, e) a pályázat benyújtására jogosultak körét, f) a benyújtandó pályázat kötelező elemeinek és a csatolandó dokumentumok, nyilatkozatok megjelölését, g) a pályázati, illetve regisztrációs díj (a továbbiakban: pályázati díj) előírása esetén annak mértékét, befizetésének módját, határidejét, h) a szükséges saját forrás mértékét és formáját, a meglétének igazolására szolgáló dokumentumokat, i) a pályázati dokumentumok elérhetőségét, igénylésének módját, j) a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét, k) a pályázat befogadásának feltételeit, a befogadásról szóló döntés, illetve a lehetséges hiánypótlás határidejét, l) a pályázat elbírálásának határidejét, az elbírálás szempontrendszerét, valamint a döntéshozó megnevezését, m) figyelmeztetést arról, hogy az elbírálás során a pályázatban igényeltnél alacsonyabb összegű támogatás is megítélhető, valamint a csökkentett összegű támogatás igénybevételének feltételeit, n) a szerződéskötésre vonatkozó információkat, a támogatás szerződésszerű felhasználása érdekében szükséges biztosítékokat, o) a támogatás igénybevételének módját, feltételeit, p) az elvárt biztosítékokat, és q) a pályázat tárgya vagy az adott támogatási forma szempontjából fontos, egyéb feltételeket. (5) Ha a pályázati felhívás előírja, a pályázó a pályázat benyújtásakor pályázati díjat köteles fizetni. A pályázati díj mértékét a pályázati felhívás határozza meg, amelynek összege legfeljebb 10 000 Ft lehet. 10. § (1) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt címre és az ott megjelölt formában kell benyújtani. (2) A pályázatnak a pályázati felhívásban megjelölt adatokat, dokumentumokat kell tartalmaznia. (3) Ha jogszabály, illetve a pályázati felhívás másként nem rendelkezik, a pályázati felhívásnak nem megfelelő, hiányos pályázat esetében a pályázót a pályázat benyújtását követő 8 napon belül hiánypótlásra kell felszólítani. Hiánypótlásra csak egyszer, a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül van lehetőség, ennek elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A hiánypótlás ideje az eljárási határidőkbe nem számít bele. (4) Érvénytelen a pályázat, ha a) azt a pályázati felhívás alapján pályázni nem jogosult pályázó nyújtotta be, b) a pályázat határidőn túl érkezett (a megadott határidőt követően adták postára), c) a pályázati felhívás nem biztosít lehetőséget hiánypótlásra és a pályázat hiányosan került benyújtásra, vagy d) hiánypótlási felhívás esetén a pályázó nem vagy nem megfelelően pótolta a pályázat hiányosságait, illetve azt nem határidőre teljesítette. (5) Ha a pályázat érvénytelen, erről az érvénytelenség okának megjelölésével a pályázat, a hiánypótlás beérkezéstől számított 8 napon belül a pályázót értesíteni kell. 11. § (1) A pályázat értékelésének és elbírálásának szempontjait a pályázati felhívás tartalmazza. (2) A támogatási döntéseket a támogató honlapján nyilvánosságra kell hozni. 12. § A támogatási szerződéseket a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét követő 60 napon belül meg kell kötni. Ha a támogatási szerződés megkötésére a kedvezményezett mulasztásából e határidőn belül nem kerül sor, a támogatási döntés hatályát veszti. 13. § (1) A pályázó a pályázat elutasítását, csökkentett összköltséggel vagy feltételekkel történő támogatását jogszabálysértésre vagy a pályázati kiírás szerinti tájékoztatásban foglaltak megsértésére hivatkozással a támogatási döntés kézhezvételétől számított 5 napon belül, az indokok megjelölésével kérelmében kifogásolhatja a pályázatot kiíró szervnél. (2) A kérelemről a támogató a beérkezésétől számított 30 napon belül dönt, annak helyt ad vagy azt az indokok megjelölésével elutasítja. A pályázatot kiíró szerv az elbírálás határidejét egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. A pályázatot kiíró szerv az elbírálás elhalasztásának tényéről a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül tájékoztatja a pályázót. 14. § (1) A program teljes költségvetéséről, illetve ha a támogatási szerződés részösszeg folyósítását engedélyezte, a részköltségekről a támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül el kell számolni. (2) A szakmai beszámolóban tájékoztatást kell nyújtani a támogatónak – a támogatási szerződésben meghatározott szakmai teljesítménymutatók szerint – a támogatott program cél szerinti meg valósulásáról. II. FEJEZET SPORTTEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSA 4. Utánpótlás-nevelési feladatok 15. § (1) A miniszter az „Utánpótlás-nevelési feladatok” előirányzat terhére támogatja a Sport XXI. Utánpótlás-nevelési programot (a továbbiakban: Sport XXI. program), a Héraklész Program meg valósítását, a sportiskolákat, az egyéb utánpótlás-nevelési feladatok ellátását. (2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti előirányzat terhére biztosítja a fenntartó részére a Csanádi Árpád Általános Iskola, Középiskola és Pedagógiai Intézet működtetésével kapcsolatos költségeket. 16. § (1) A Sport XXI. program koordinációs feladatai keretében az állami utánpótlás-nevelési programok koordinálását és felügyeletét végző központi költségvetési szerv a részére átadott összeget az alábbi célokra fordítja: a) a programban részt vevő iskolák, sportiskolák, sportegyesületek támogatása, b) testnevelők, edzők, csoportvezetők és szervezők (koordinátorok), valamint a program szakszövetség általi irányítását, felügyeletét, koordinációját végzők díjazása, valamint a számvitelről szóló törvény szerinti más személyi jellegű ráfordításai, c) sportesemények, versenyrendszerek támogatása, d) a programhoz kapcsolódó működési kiadások támogatása, e) egységes informatikai rendszer működtetése, fejlesztése, f) átfogó teljesítménymérési rendszer működtetésének támogatása, g) a program működtetéséhez kapcsolódó létesítményszükségletek támogatása, h) hazai és nemzetközi versenyeken való részvétel támogatása, i) eszközök és felszerelések beszerzésének támogatása, j) egyéb, a Sport XXI. program koordinációjával összefüggő feladatok támogatása. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatást az állami utánpótlás-nevelési programok koordinálását és felügyeletét végző központi költségvetési szerv továbbadhatja a programban részt vevő országos sportági szakszövetségek, sportszervezetek, ezek jogi személyiséggel rendelkező szakosztálya, szervezeti egysége, valamint közoktatási intézmények, sportiskolák és diáksport egyesületek részére. (3) A miniszter az állami utánpótlás-nevelési programok koordinálását és felügyeletét végző központi költségvetési szerv útján támogatja a Héraklész Program meg valósítását. Az állami utánpótlás-nevelési programok koordinálását és felügyeletét végző központi költségvetési szerv a részére átadott összeget az alábbi célokra fordíthatja: a) hazai és nemzetközi edzőtáborokban való részvétel támogatása, b) hazai és nemzetközi versenyen, mérkőzésen való részvétel támogatása, c) a Héraklész Programban részt vevő válogatott kerettagok részvételével megtartott edzések szervezésének támogatása, d) sportlétesítmény-használat kiadásainak támogatása, e) sportszakemberek díjazása, f) bevizsgált táplálék-kiegészítők beszerzésének támogatása, g) sportegészségügyi háttér biztosításával összefüggő kiadások támogatása, h) sporteszköz, sportruházat beszerzésének támogatása, i) egyéb, a Héraklész Programmal szorosan összefüggő feladatok. (4) A (3) bekezdés szerinti támogatást az állami utánpótlás-nevelési programok koordinálását és felügyeletét végző központi költségvetési szerv az országos sportági szakszövetségeknek továbbadhatja. 17. § (1) A miniszter az állami utánpótlás-nevelési programok koordinálását és felügyeletét végző központi költségvetési szerv útján támogatja a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó olyan sportiskolákat, amelyek sportegyesülettel és országos sportági szakszövetséggel, országos sportági szövetséggel kötött megállapodás alapján utánpótlás-nevelési feladatokat látnak el, biztosítják a testnevelés tantárgy emelt szintű oktatását és az állami utánpótlás-nevelési programok koordinálását és felügyeletét végző központi költségvetési szerv által pályázat útján kiválasztott módszertani központként működnek. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás az alábbi célokra fordítható: a) a sportiskolákban használandó sportági sportnevelési modultantervek elkészítése és akkreditációra történő előkészítése, b) a sportági sportnevelési modultantervek nyomtatott és elektronikus formában történő kiadása, c) a sportági sportnevelési modultantervekhez kapcsolódó módszertani kézikönyvek nyomtatott és elektronikus formában történő kiadása, d) a sportiskolai rendszer közoktatási intézménytípusaiban alkalmazandó sportpedagógiai és sportpszichológiai koncepció kidolgozása, e) az állami utánpótlás-nevelési programok koordinálását és felügyeletét végző szervezet és a helyi önkormányzatok által együttesen kiválasztott kiemelt és modelliskolák (referenciaiskolák), valamint a rendszerbe folyamatosan bekapcsolódó intézmények és szakmai műhelyek munkája, f) a sportiskolai kerettanterv meg valósításához kapcsolódó versenyeztetéssel, edzőtáboroztatással kapcsolatos költségek támogatása, g) a sportiskolai kerettanterv meg valósításában közreműködő pedagógusok programmal kapcsolatos többletfeladatainak díjazása, h) a sportiskolai kerettanterv meg valósítását segítő eszközbeszerzés, i) egyéb, a sportiskolai programhoz közvetlenül kapcsolódó feladatok. (3) Az (1) bekezdés szerinti támogatást az állami utánpótlás-nevelési programok koordinálását és felügyeletét végző központi költségvetési szerv az (1) bekezdés szerinti sportiskoláknak, országos sportági szakszövetségeknek, országos sportági szövetségeknek továbbadhatja. (4) A miniszter az állami utánpótlás-nevelési programok koordinálását és felügyeletét végző központi költségvetési szerv útján támogatja a versenyzői élsportoló osztályokat működtető közoktatási intézményeket, azok adott tanévi működési költségeit, a versenyzők kiegészítő oktatását, vizsgára való felkészítését. 18. § (1) A miniszter az állami utánpótlás-nevelési programok koordinálását és felügyeletét végző központi költségvetési szerv útján támogathatja az egyéb utánpótlás-nevelési feladatok ellátását az alábbiak szerint: a) Olimpiai Reménységek Versenyén (a továbbiakban: ORV) történő részvételt, b) ORV magyarországi megrendezését, c) sportegyesületek utánpótlás-nevelési műhelyeinek szakmai munkáját. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatást az állami utánpótlás-nevelési programok koordinálását és felügyeletét végző központi költségvetési szerv az országos sportági szakszövetségeknek, sportszervezeteknek, ezek jogi személy szervezeti egységeinek (műhelyeinek), közoktatási intézményeknek és sportiskoláknak továbbadhatja. 19. § A miniszter az alábbi utánpótlás-nevelési feladatok ellátásához támogatást nyújthat az országos sportági szakszövetségek, országos sportági szövetségek, sérülés specifikus sportszövetségek, sportszervezetek, közoktatási intézmények, sportiskolák, valamint a Sportiskolák Országos Szövetsége részére: a) a Duna Kupa versenysorozaton történő részvétel, a versenysorozat magyarországi rendezése, b) kiemelt jelentőségű hazai rendezésű utánpótlás-sportesemény rendezése, c) sportiskolai sport támogatása, az utánpótlás-nevelés színvonalának fejlesztésére irányuló programok meg valósítása, d) egyéb, utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatok. 5. Versenysport támogatása 20. § A miniszter a „Versenysport támogatása” előirányzat terhére támogatja a) a kiemelt hazai rendezésű sportesemények rendezését, b) a versenysport fejlesztésének feladatait, különösen a sportági stratégiai fejlesztési koncepciók meg valósítását, a sportszakemberek képzését, továbbképzését, valamint nemzetközi sportesemények, kongresszusok, konferenciák magyarországi megrendezését, illetve a megrendezésére való pályázást, c) EU-s elnökséggel kapcsolatos nemzetközi sportszakmai konferenciák megrendezésével, valamint sportdiplomáciai tevékenységgel összefüggő feladatok ellátását, d) a Nemzeti Sportszövetségen (a továbbiakban: NSSZ) vagy gazdálkodó szervezeten keresztül a sportinformációs rendszerek kialakításával, működtetésével, modulszerű továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokat, szakértői tevékenységet, e) a versenysporttal összefüggő egyéb feladatok ellátását. 21. § (1) A miniszter a „Versenysport támogatása” előirányzat terhére támogatást nyújthat a sportszövetség, a jogi személyiséggel felruházott szervezeti egysége, a sportszövetséggel tagsági viszonyban álló sportszervezet, a Magyar Paralimpiai Bizottság (a továbbiakban: MPB), valamint a testkulturális felsőoktatási képzésben részt vevő felsőoktatási intézmények részére a kiemelt hazai rendezésű, nemzetközi jelentőségű sportesemények, sportdiplomáciai rendezvények rendezésével összefüggő költségek legfeljebb 50%-ának fedezetéhez. (2) Amennyiben a sportszövetség elő zetes jóváhagyását követően a jogi személyiséggel felruházott szervezeti egysége, illetve a sportszövetséggel tagsági viszonyban álló sportszervezet nyeri el az esemény rendezési jogát, úgy az esemény regisztrációs és támogatási kérelmének benyújtására, valamint sikeres pályázat esetén az esemény támogatására a sportszövetség bevonásával kerülhet sor a szövetség kezesi felelőssége mellett. (3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás esetében – az egyes sportágakra irányadó különböző elnevezésekre is figyelemmel – sporteseménynek minősül: a) a felnőtt és az az alatti első utánpótlás korosztály világbajnoksága, b) a felnőtt és az az alatti első utánpótlás korosztály Európa-bajnoksága, c) a felnőtt Világkupa (az adott sportág nemzetközi szövetsége által az éves versenynaptárban Világkupaként meghatározott verseny), d) világ- és európai sportági szövetség által rendezett kongresszus, konferencia, ilyen szövetség irányító és szakmai szerveinek ülése, vagy a szabadidősport területén működő kiemelkedő, nemzetközi jelentőségű sportdiplomáciai esemény. (4) Az Európa- és világbajnoki versenysorozaton belül megrendezett mérkőzés, verseny, futam nem minősül a (3) bekezdés szerinti sportrendezvénynek. 22. § (1) A sportrendezvény rendezési jogára vonatkozó pályázat benyújtását legalább 45 nappal – amennyiben a pályázat benyújtásához a Kormány a 21. § (3) bekezdésében meghatározott sportesemény rendezésére, létesítményfejlesztésre, beruházásra vonatkozó garanciavállalása, a támogatásról szóló, illetve 50 millió Ft-ot meghaladó támogatási igényre vonatkozó szándéknyilatkozata szükséges, akkor legalább 90 nappal – megelőzően a 21. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet a sportesemény megrendezésének szándékát és az előirányzatból való támogatás iránti igényét tartalmazó regisztrációs kérelmet nyújt be a miniszter részére. A regisztrációs kérelmet a 3. melléklet szerinti – a minisztérium honlapján is közzétett – nyomtatványon kell postai és elektronikus úton megküldeni. (2) A miniszter a regisztrációs kérelmet annak kézhezvételétől számított 30 napon belül elbírálja, dönt annak nyilvántartásba vételéről vagy elutasításáról, amelyről a 21. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetet értesíti. Ha a regisztrációs kérelem kiegészítésre vagy kijavításra szorul, azt a miniszter hiánypótlás végett a kérelmező sportszövetségnek legfeljebb 15 napos határidő kitűzésével visszaküldi. (3) A miniszter a regisztrációs kérelem nyilvántartásba vételét elutasítja, ha a) nem a 21. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet nyújtotta be, b) nem a 21. § szerinti sportesemény megrendezésének szándékát tartalmazza, vagy c) a regisztrációs kérelem a 21. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet hibájából hiányosan került benyújtásra, és a hiánypótlás nem vezetett eredményre. (4) Ha a sportesemény rendezési jogára vonatkozó pályázathoz a Kormány döntését igénylő létesítményfejlesztés, beruházás szükséges, a regisztrációs kérelemhez – a sportesemény megrendezésének támogatási igénye mellett – a sportesemény tervezett helyszínéül szolgáló létesítmény vezetőjének a sportesemény megrendezéséhez szükséges elő zetes és részletes beruházási és fejlesztési költségtervét tartalmazó írásbeli nyilatkozatát is csatolni kell. (5) A regisztrációs kérelem nyilvántartásba vétele a miniszter részére fizetési kötelezettségvállalást nem jelent. (6) A 20. § szerinti előirányzatból kizárólag annak a 21. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetnek nyújtható támogatás, amelynek az adott sporteseményre vonatkozó regisztrációs kérelmét a miniszter nyilvántartásba vette. 23. § (1) A sportesemény rendezési jogának elnyerése esetén a 21. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet támogatási kérelmet nyújthat be – legkésőbb a sportesemény időpontját megelőző év május 31-ig – a miniszter részére. A támogatási kérelmet a 4. melléklet szerinti – a minisztérium honlapján is közzétett – nyomtatványon kell postai és elektronikus úton megküldeni. (2) Amennyiben a sportesemény rendezési jogára vonatkozó pályázat az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követően kerül kiírásra, illetve az adott nemzetközi szövetség elő zetes írásbeli egyeztetést követően a sportesemény megrendezésére kéri fel a 21. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetet, úgy a miniszter eltekinthet a 22. §-ban meghatározott követelményektől, és a támogatási kérelem az (1) bekezdés szerinti határidőt követően is benyújtható. (3) Ha az évenként megrendezésre kerülő Világkupa rendezési jogára vonatkozóan pályázat nem kerül kiírásra, a sportszövetségnek kizárólag a 4. melléklet szerinti támogatási kérelmet kell postai és elektronikus úton megküldenie a minisztérium részére a sportrendezvény időpontját megelőző év május 31-ig. 24. § (1) A miniszter a beérkezett támogatási kérelmek alapján dönt a támogatásban részesíthető, a 21. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek köréről. (2) A tárgyévre vonatkozó támogatásról való döntés során az alábbi szempontokra kell figyelemmel lenni: a) a sportesemény hazai megrendezésének eredményességi, kvalifikációs, sportdiplomáciai szerepe, b) a sporteseményen részt vevő országok, sportolók, nézők várható száma, c) a sportesemény közvetítésének a Magyar Köztársaság kedvező nemzetközi megítélésére gyakorolt hatása, d) a sporteseménnyel összefüggő sportinfrastruktúra-fejlesztés, akadálymentesítés, a beruházás sportágfejlesztési és sportpolitikai, valamint gazdaságösztönző hatása, e) a sportesemény, valamint az azzal összefüggő sportinfrastruktúra-fejlesztés, beruházás hosszú távú – költségvetési éven áthúzódó – hatása, f) a sporteseménnyel összefüggő sportinfrastruktúra-fejlesztéshez kapcsolódó egyéb sportcélú állami támogatási igény, g) a sporteseménnyel összefüggő sportinfrastruktúra-fejlesztés a nyári olimpiai és paralimpiai játékok, valamint a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetsége (Sportaccord) Világjátékok Magyarországon történő megrendezésével is összefüggő összetettsége, jelentősége, h) a sporteseménynek a sportág további fejlődésére gyakorolt, várható hatása, i) a fogyatékos személyek társadalmi integrációjára gyakorolt hatása. 25. § A 21. § szerinti támogatás esetén – a 6. §-ban meghatározottak mellett – a támogatási szerződés megkötésének további feltételei a következők: a) a 21. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet lehetővé teszi, hogy a támogatási szerződés megkötésétől a támogatás felhasználásával történő elszámolásig a miniszter képviselője tanácskozási joggal részt vehessen a szervezőbizottság munkájában, b) a 21. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet – az elnöksége vagy a közgyűlése által jóváhagyott – költségvetést készít és nyújt be a miniszter részére, amely alapján meghatározásra kerül, hogy a miniszter által nyújtott támogatás milyen rendezési költségekhez használható fel. 26. § (1) A 21. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet a támogatási szerződésben megállapított elszámolási határidőig a miniszter részére megküldi a sportesemény szakmai értékelését is. (2) Az elszámolás (1) bekezdés szerinti határideje legkésőbb 2012. november 30-a lehet. 27. § A 20. § b) pontja esetében kedvezményezett lehet az országos sportági szakszövetség, az országos sportági szövetség, az NSSZ, az MPB, a fogyatékosok országos szövetségei, sportegyesületek, a testkulturális felsőoktatási képzésben részt vevő felsőoktatási intézmény és a Magyar Turizmus Zrt. 28. § A 20. § b) pontja alapján a sportszakember képzés keretében a sportról szóló törvényben meghatározott sportszakemberek humánerőforrás-fejlesztése is támogatható. 29. § A 20. § c) pontja keretében kerül sor az EU-s elnökségi rendezvényekhez (Sportfórum, Informális Sportminiszteri Értekezlet, Sportigazgatói Értekezlet) kapcsolódó díszvacsorák, étkezések, fogadások, transzferek és egyéb dologi kiadások finanszírozására. 30. § A 20. § d) pontjában foglalt a sportinformációs rendszer kialakításával, működtetésével, modulszerű továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatok keretében kerül támogatásra a rendszer adattörzs bővítéséhez és frissítéséhez kapcsolódó feladatok folyamatos ellátása, így különösen a) a funkcionalitás javítása és az esetleges redundanciák kiküszöbölését célzó informatikai-paraméterezési feladatok elvégzése, b) a rendszer használatába bevont szervezetek adminisztrátori struktúrájának kialakítása, valamint c) a rendszer széles körben történő megismeréséhez és használatához szükséges kommunikációs és disszeminációs (például: média) kampányok lebonyolítása. 6. Országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakításával, továbbá az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatainak támogatása 31. § (1) A miniszter az „Országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakításával, továbbá az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatainak támogatása” előirányzat terhére a sportolói életpálya bevezetése és fenntartása, a magyar sporttehetségek kiválasztásának és folyamatos nyomon követési rendszerének kiépítése érdekében támogatja a labdarúgás sportág kiemelt utánpótlás-nevelési központjainak akadémiai rendszerű fejlesztését, ennek keretében biztosítja az emelt szintű szakmai képzést és a felkészüléshez szükséges sportegészségügyi, sporttudományi hátteret, továbbá intézményesített kapcsolatot, átjárhatóságot a közoktatás intézményrendszerével a fokozott sporttevékenységgel együtt járó terhelés, időbeosztás rugalmas kialakítása céljából (a továbbiakban: akadémiai program). (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célok meg valósítását szolgáló feladatokat a miniszter az állami utánpótlás-nevelési programok koordinálását és felügyeletét végző központi költségvetési szerven keresztül, a Magyar Labdarúgó Szövetség (a továbbiakban: MLSZ) útján támogatja. Az MLSZ a támogatást továbbadhatja az akadémiai programot meg valósító sportszervezetnek, közoktatási intézménynek és a sport fejlesztését szolgáló, utánpótlás-neveléssel foglalkozó közhasznú alapítványnak. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás a 16. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok mellett a) tárgyi eszköz beruházásra, felújításra, b) a közoktatási intézményrendszerben meg valósuló közoktatási, képzési feladatokra, c) az akadémiai program meg valósulását segítő kollégiumi nevelés és ellátás, a sportegészségügyi és sporttudományos feladatok elvégzésére, d) az MLSZ által kiírt pályázat alapján az akadémiai programban részt vevő igazolt sportolók havonta legfeljebb bruttó 100.000 Ft összegű, az akadémiai programban való részvétel céljaival összhangban álló támogatására használható fel. (4) A miniszter az „Országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakításával, továbbá az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatainak támogatása” előirányzat terhére az állami utánpótlás-nevelési programok koordinálását és felügyeletét végző központi költségvetési szerven keresztül, az MLSZ útján támogatja az MLSZ utánpótlás-nevelési programját és az abban résztvevő sportszervezeteket, ezek jogi személyiséggel rendelkező szakosztályait, szervezeti egységeit, valamint közoktatási intézményeket, sportiskolákat és diáksport egyesületeket. A támogatás a 16. § (1) bekezdésében foglalt feladatokra használható fel. (5) A (4) bekezdés szerinti támogatást az MLSZ a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően továbbadhatja az MLSZ utánpótlás-nevelési programjában résztvevő sportszervezeteknek, ezek jogi személyiséggel rendelkező szakosztályainak, szervezeti egységeinek, valamint közoktatási intézményeknek, sportiskoláknak és diáksport egyesületeknek. 7. Az olimpiai mozgalommal összefüggő, valamint egyéb, a sport stratégiai fejlesztését szolgáló feladatok támogatására 32. § (1) Az előirányzatról finanszírozott állami sportfeladatokra nyújtott támogatás felhasználásáról a MOB dönt és a támogatást előfinanszírozás útján folyósítja a kedvezményezett részére. Az előirányzat terhére nyújtott támogatások a 33–42. §-okban meghatározottak szerint továbbadhatók. (2) Az előirányzatról nyújtott támogatás egyes jogcímei felhasználásának részletes szabályait a 33–42. §-ok határozzák meg. 33. § (1) A miniszter „Az olimpiai mozgalommal összefüggő, valamint egyéb, a sport stratégiai fejlesztését szolgáló feladatok támogatására” előirányzat terhére a MOB-on keresztül támogatja a versenysport és az olimpiai felkészülés alábbi szakmai feladatait: a) az olimpiai és paralimpiai felkészülést, az olimpiai és paralimpiai kvalifikációt eredményező versenyekre történő felkészülést és részvételt, az országos sportági szakszövetségek, az országos sportági szövetségek, a fogyatékosok országos sportszövetségei, a sérülés-specifikus sportszövetségek, valamint ezen sportszövetségek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeik, továbbá – a magyar sportágak olimpiai és paralimpiai eredményességét is figyelembe véve – a tagszervezeteikként működő sportszervezetek (műhelyek) szakmai feladatainak ellátását, b) az országos sportági szakszövetségek és az országos sportági szövetségek működését, c) a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (Sportaccord) Világjátékaira való felkészülés szakmai feladatainak ellátását, d) a sportról szóló törvény alapján sportiskolák működését és szakmai feladataik ellátását, e) a Téli és Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon, valamint az Universiadén való részvételt, f) a versenysport fejlesztésének feladatait, különösen a sportági stratégiai fejlesztési koncepciók (ideértve az utánpótlás-fejlesztési koncepciókat is) meg valósítását, g) az olimpiai központok működtetését és fejlesztését végző szervezet útján az MPB és az országos sportági szakszövetség – olimpiai központokról szóló jogszabályban meghatározott – olimpiai központban való edzőtáborozását, h) a 36–38. ban foglaltaknak megfelelően a Gerevich Aladár-sportösztöndíj folyósítását. (2) Az (1) bekezdés a) a) és g) pontjában meghatározott támogatásra az MPB, b) b) és c) pontjában meghatározott támogatásra az NSSZ, c) d) pontjában meghatározott támogatásra a sportszövetség tesz javaslatot a MOB részére. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatást az országos sportági szakszövetségek, az országos sportági szövetségek, a fogyatékosok országos sportszövetségei, valamint a sérülés-specifikus sportszövetségek a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeik, továbbá – a magyar sportágak olimpiai és paralimpiai eredményességét is figyelembe véve – a tagszervezeteikként működő sportszervezetek (műhelyek) részére továbbadhatja. 34. § (1) A 33. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti támogatás felhasználása során az alábbi tételek számolhatók el a) a hazai és külföldi versenyeken, edzőtáborokban, más szakmai programokon való részvétel költségei, b) a versenyrendezés (beleértve a jogdíjakat is) és más szakmai programok rendezésének költségei, c) a sportdiplomáciai feladatokkal összefüggő költségek, d) a sportegészségügyi ellátással (különösen válogatott vagy olimpiai, paralimpiai kerettagok sporttevékenységével összefüggő sport- és egyéb egészségügyi szolgáltatások, táplálkozási tanácsadás, sportegészségügyi eszközök, műszerek, gyógyszerek, étrend-kiegészítők, vitaminok vásárlása) összefüggő költségek, e) a válogatott kerettag versenyzők doppingvizsgálatával, doppingellenes felvilágosításával összefüggő költségek, f) sportfelszerelés, sporteszközök, sportágspecifikus technikai eszközök, a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó sportruházat biztosításával, valamint a sporttevékenységbe bevont állatok vásárlásával és tartásával kapcsolatos költségek, g) a sportszövetség vagy sportszervezet tulajdonában, vagyonkezelésében lévő, vagy az általa bérelt, a felkészülésre vagy edzőtáborozásra szolgáló sportlétesítmény fenntartásával, működtetésével összefüggő költségek, h) a támogatás legfeljebb 30%-áig a munkaviszonyban, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott sportszakemberek juttatásai és a munkaadókat terhelő járulékok. (2) A 33. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti támogatás felhasználása során – az (1) bekezdésben meghatározottak mellett – az alábbi tételek számolhatók el a) a nemzeti és a nemzetközi szervezetek tagdíjai, a regisztrációs és licencdíjak, b) a sportszövetségi, sportszervezeti iroda működésével kapcsolatos költségek, c) a sporttevékenységgel közvetlenül összefüggő szakmai, kommunikációs és marketing kiadványok megjelentetésének, beszerzésének költségei, d) a támogatás legfeljebb 30%-áig a munkaviszonyban, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott sportszakemberek juttatásai, a munkaadót terhelő járulékok, e) a pénzügyi tevékenységgel és könyveléssel kapcsolatos költségek, f) legfeljebb havonta 100 000 Ft értékben a sportszövetség, sportszervezet működésével kapcsolatos belföldi utazási költségek. (3) A 33. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatásban részesülő országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség a támogatást a sportról szóló törvényben, valamint az alapszabályában meghatározott feladatokra köteles fordítani. A támogatási javaslat meghatározásakor az NSSZ az országos sportági szakszövetségek, országos sportági szövetségek által a részére megküldött alábbi adatokat veszi figyelembe a) a 2. mellékletben meghatározott pontértéktáblázat alapján kiszámított sportági eredményességi pontszám nem 0, b) a sportágban kiadott belföldi versenyengedélyek száma több mint 500, c) a szövetségi tagszervezetek száma több mint 20. (4) Ha az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség a (3) bekezdésben meghatározott feltételek közül legalább kettőnek nem felel meg, a 33. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatása az adott évben nem lehet több 1 500 000 Ft-nál. (5) Ha az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség a (3) bekezdésben meghatározott feltételek közül legalább kettőnek megfelel, a támogatási javaslat meghatározásakor az NSSZ az országos sportági szakszövetségek, országos sportági szövetségek által a részére megküldött alábbi adatokat veszik figyelembe a) a 33. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak támogatására rendelkezésre álló összeg legfeljebb 5%-a pályázati keretként elkülöníthető, a megmaradt összeg 25%-ának felosztása a 2. mellékletben meghatározott pontértéktáblázat alapján kiszámított sportági eredményességi pontszám alapján történik; b) a 33. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak támogatására rendelkezésre álló összeg pályázati kerete mellett megmaradó összeg 75%-ának felosztása az alábbi adatok alapján történik, a megjelölt arányban ba) a sportszövetség által fizetendő nemzetközi tagdíjak 1-es szorzóval, bb) a sportágban kiadott belföldi versenyengedélyek száma 4-es szorzóval, bc) a sportszövetségi tagszervezetek száma 4-es szorzóval, bd) a sportszövetség közgyűlése által elfogadott mérleg szerinti éves költségvetés 1-es szorzóval, be) a sportági tradíciók (a magyar sportszövetség megalakulásának éve) 3-as szorzóval, bf) egyéb, előre nem számszerűsíthető szempontok, azaz a sportág szállítási igénye 2-es szorzóval, pálya igénye 2-es szorzóval, technikai igényei és állatok bevonásának igénye 4-es szorzóval, edzőpartner bevonásának igénye 4-es szorzóval, női és férfi szakágai 6-os szorzóval, olimpiai szakágak száma 6-os szorzóval. (6) A 33. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott támogatás felhasználása során a sportszövetség által igénybe vett, a versenysport fejlesztését, különösen a sportági stratégiai fejlesztési koncepció meg valósításával összefüggő szakértői tevékenység díjazása számolható el. (7) A 33. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott támogatás felhasználása során az alábbi költségek számolhatók el: az edzőtáboroztatással közvetlenül összefüggő szállás és étkezés költsége, a létesítménybérlet (az igazolt használat alapján), valamint az edzőmérkőzés rendezésével (ideértve az edzőmérkőzés biztonságos megrendezésével összefüggő, a mentéssel, a biztonság biztosításával) kapcsolatos költségek, az olimpiai központ sportorvosi szakrendelőjében rendelkezésre álló gyógyszerek költségei. 35. § (1) A miniszter a „Sporteredmények, sportszakmai tevékenység anyagi elismerése” előirányzat terhére – a MOB-on keresztül – az alábbi célokat támogatja: a) a Nemzet Sportolója Címmel járó járadék folyósítása, b) az olimpiai járadék folyósítása, c) idős sportolók szociális támogatása és Ezüstgerely-pályázat támogatása, d) Gerevich Aladár-sportösztöndíj rendszer működtetése. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott célok támogatásának részletes szabályait a Nemzet Sportolója címről szóló és az olimpiai járadékról szóló kormányrendeletek tartalmazzák. (3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott célok a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, azok özvegyei, a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sport- szakemberek részére, valamint az „Ezüstgerely” művészeti pályázat támogatását szolgálják. (4) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célok az olimpiai, paralimpiai, speciális világjáték-válogatott kerettag sportolók, továbbá a felkészítésükben közreműködő sportszakemberek részére a Gerevich Aladár-sportösztöndíj juttatását tartalmazzák. 36. § (1) Gerevich Aladár-sportösztöndíjként kiemelt sportösztöndíj és szövetségi sportösztöndíj (a 36–38. §-ok alkalmazásában a továbbiakban együtt: sportösztöndíj) adományozható. (2) A sportösztöndíj 2011. évi keretösszegét és a 37–38. §-ok alapján sportösztöndíjban részesíthető természetes személyek legnagyobb számát a MOB elnöksége állapítja meg azzal, hogy a paralimpiai sportágak esetében az MPB, a többi speciális világjátékon szereplő sportágak esetében – a 37–38. §-okban foglaltakra, valamint arra tekintettel, hogy a következő évi támogatási igény nem haladhatja meg a tárgyévben rendelkezésre álló keretet – a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (a továbbiakban: FONESZ) a 2. melléklet szerinti pontérték-táblázat figyelembevételével tesz javaslatot a MOB-nak a sportösztöndíjra. (3) A szövetségi sportösztöndíj keretét – a (2) bekezdésben foglaltakon túl – a MOB elnöksége a 2. melléklet szerinti pontérték-táblázat figyelembevételével a (2) bekezdésben meghatározott sportköztestületi javaslatra és a (4) bekezdésben meghatározott szövetségi javaslatra figyelemmel határozza meg azzal, hogy az egyes sportágak keretösszegeit a sportági összpontszám arányában veszi figyelembe. (4) A szövetségek a rendelkezésükre álló szövetségi sportösztöndíj keret legfeljebb 50%-a értékéig – a kizárólag alaptámogatásban részesülő szövetségek esetén a rendelkezésükre álló keretösszeg 33%-áig – tehetnek javaslatot meghatározott versenyzők és edző, szövetségi kapitány, válogatott vezetőedző, valamint az olimpiai felkészítésben közvetlenül résztvevő egyéb sportszakember (a 36–38. §-ok alkalmazásában a továbbiakban együtt: edző) támogatására. (5) A 37–38. §-okban meghatározott jogosultsági feltételek mellett sportösztöndíjra a) csak válogatott kerettag versenyző jogosult, akinek a fennállását a szövetség igazolja, b) csak olyan, az a) pontban meghatározott versenyzőt felkészítő edző jogosult, aki ba) a sport területén képesítéshez kötött tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott legalább középfokú edzői képesítéssel, vagy más, a közvetlen sportszakmai felkészítéssel összefüggő képesítéssel, továbbá bb) a versenyző sporttevékenységének feltételeit, felkészítését biztosító sportszervezettel vagy a versenyző részére versenyengedélyt kiadó sportszövetséggel fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal rendelkezik, és ezen feltételek fennállását a képesítés megszerzését bizonyító okirat hitelesített másolatának, valamint a munkaszerződés, munkavégzésére irányuló egyéb szerződés csatolásával igazolja. (6) Külföldi állampolgárságú edző sportösztöndíjra való jogosultságának az (5) bekezdés b) pontban foglaltakon kívül további feltétele, hogy a) az edzői tevékenység végzésére jogosító okirat honosított példányának másolatát, b) a társadalombiztosítási jogviszony fennállásának igazolására alkalmas okirat másolatát, c) annak igazolását, hogy bankszámlával rendelkezik, továbbá d) a tartózkodási engedélye másolatát – amelyből megállapítható, hogy legalább a munkaszerződés, munkavégzésére irányuló egyéb szerződés időtartamával megegyező időtartamban a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodik – csatolja. (7) A sportösztöndíjban részesülőkről a MOB elnöksége a 37–38. §-okban meghatározottak szerint dönt és gondoskodik a havi sportösztöndíjak tárgyhót követő hónap 15. napjáig történő folyósításáról. (8) Fel kell függeszteni a sportösztöndíj folyósítását, ha a versenyzővel, edzővel szemben doppingvétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt doppingeljárás kerül megindításra. (9) Vissza kell vonni a sportösztöndíjat a) ha a versenyző válogatott kerettagsága megszűnik, b) ha az edző (5) bekezdés a) pontban meghatározott versenyzőt felkészítő jogosultsága megszűnik, c) ha az edzővel vagy a versenyzővel szemben jogerős doppingbüntetésként eltiltás kerül kiszabásra. 37. § (1) Kiemelt sportösztöndíjban részesíthető az előző három évben olimpiai játékokon (paralimpián) és világbajnokságokon (speciális világjátékokon) kizárólag olimpiai, paralimpia, speciális világjáték versenyszámban olimpiai érmes vagy világbajnok eredményt elért a) versenyző, b) az a) pont szerinti versenyzőt felkészítő edző, szövetségi kapitány, válogatott vezetőedző, valamint az olimpiai felkészítésben közvetlenül résztvevő egyéb sportszakember (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: edző). (2) A kiemelt sportösztöndíj mértéke a) versenyző esetén aa) egyéni sportágban elért, sportösztöndíjra jogosító eredmény után havonta 400 000 Ft, ab) egyéni sportág csapat versenyszámaiban vagy csapatsportágban elért, sportösztöndíjra jogosító eredmény után versenyzőnként havonta legalább 200 000, legfeljebb 300 000 Ft; b) edző esetén – a (4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – ba) az aa) pontban meghatározott versenyző által elért, kiemelt sportösztöndíjra jogosító eredmény után havonta 400 000 Ft, bb) az ab) meghatározott versenyzők, csapat által elért, kiemelt sportösztöndíjra jogosító eredmény után havonta 300 000 Ft azzal, hogy ilyen eredmény után ezen a jogcímen csak szövetségi kapitány, válogatott vezetőedző részesülhet támogatásban. (3) A MOB kiemelt edzői sportösztöndíjként a (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően olyan edzők, szövetségi kapitányok és válogatott vezetőedzők részére, akik a soron következő olimpiai játékokra történő felkészítésben közvetlenül részt vesznek – figyelembe véve az edzői pályafutásuk alatt elért eredményeiket is – kivételesen havonta 500 000 Ft kiemelt sportösztöndíjat is megállapíthat. (4) A kiemelt sportösztöndíjban részesülő személyekről a MOB elnöksége a) versenyzők esetén az elért eredményekre, b) sportszakemberek esetén a legjobb eredményt elért versenyzőjének eredményessége és a sportszakember szakmai pályafutásának értékelésére figyelemmel dönt. (5) A versenyző a (2) bekezdés aa) és ab) alpontjában meghatározott jogcímek közül csak egy alapján jogosult támogatásra. Az edző a (2) bekezdés ba) és bb) alpontjában és a (3) bekezdésben meghatározott jogcímek közül csak egy alapján jogosult támogatásra. 38. § (1) Szövetségi sportösztöndíjban részesíthető a 37. § (1) bekezdése hatálya alá nem tartozó felnőtt, valamint utánpótlás korosztályban induló versenyző, az ilyen versenyző felkészítését végző edző, szövetségi kapitány, válogatott vezetőedző, valamint a szakma …