474/2016. (XII. 27.) Korm. rendelete az állami sport célú támogatások felhasználásáról és elosztásáról.

474/2016. (XII. 27.) Korm. rendelete az állami sport célú támogatások felhasználásáról és elosztásáról. A Kormány a  sportról szóló 2004. évi I. törvény 79.  § (1)  bekezdés b)  pont bn)  alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) E rendelet hatálya a) a  Magyarország központi költségvetéséről szóló törvénynek a  sportpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó fejezetében meghatározott állami sport célú támogatásokra vonatkozó előirányzatokra, b) az  állami sport célú támogatás nyújtásának költségvetési évét megelőző évekről áthúzódó, a  miniszter irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára, tekintet nélkül annak eredeti előirányzathoz való kapcsolódására vagy annak hiányára, valamint c) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján év közben megállapított, az a) pont szerinti fejezetbe tartozó, állami sport célú támogatásokra vonatkozó új fejezeti kezelésű előirányzatokra [az a)–c) pont szerinti előirányzatok a továbbiakban együtt: előirányzatok] terjed ki. (2) E rendelet alkalmazásában 1. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás, 2. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom, 3. csoportmentességi rendeletek: a  651/2014/EU bizottsági rendelet, az  EUMSz 107. és 108.  cikkének alkalmazásában a  mezőgazdasági és az  erdészeti ágazatban, valamint a  vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a  belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 193., 2014.7.1., 1–75. o.), és az  EUMSz 107. és 108.  cikke alkalmazásában a  halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a  belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. december 16-i 1388/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 369., 2014.12.24., 37–63. o), 4. diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb, 5. egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás, 6. elsődleges mezőgazdasági termelés: az EUMSz I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet, 7. ésszerű nyereség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 142. pontja szerinti nyereség, 8. hivatásos csapat: olyan sportszervezet, amely hivatásos sportolót alkalmaz, 9. hivatásos sportoló: olyan sportoló, aki a  651/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 143.  pontja szerinti sporttevékenységet végez, 10. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak, 11. mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti termék, 12. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti tevékenység, 13. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti tevékenység, 14. multifunkcionális szabadidős létesítmény: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 55.  cikk (3)  bekezdése szerinti létesítmény, 15. működési eredmény: a  beruházásnak a  számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számvitelről szóló törvény) 3.  § (4)  bekezdés 5.  pontja szerinti hasznos élettartama alatt diszkontált bevételek és diszkontált működési költségek (pl. személyi jellegű ráfordítás, anyagköltség, szerződéses szolgáltatás, a  távközlés, az  energia és a  karbantartás költsége, bérleti díj, adminisztrációs költség, kivéve az  olyan értékcsökkenési és a finanszírozási költséget, amelyet beruházási támogatásból már fedeztek) közötti pozitív előjelű különbség, 16. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás, 17. saját forrás: a  kedvezményezett által a  projekthez igénybe vett, állami támogatást, valamint az  Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a  tagállam ellenőrzése alá közvetlenül vagy közvetve nem tartozó uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás, 18. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás, 19. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti tartalom, 20. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz. II. FEJEZET AZ EURÓPAI UNIÓS ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOKNAK VALÓ MEGFELELÉS 1. Az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó közös szabályok 2. § Ha az e rendelet alapján nyújtott költségvetési támogatást az EUMSz 107. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak minősül, a támogatás a) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás szabályaival összhangban, vagy b) a  651/2014/EU bizottsági rendelet 55.  cikke szerinti sportlétesítményre és multifunkcionális szabadidős létesítményre nyújtott támogatás szabályaival összhangban nyújtható. 3. § Nem ítélhető meg támogatás a) – a 2. alcím szerinti támogatás kivételével – azon szervezet részére, amely az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget, b) – a 2. alcím szerinti támogatás kivételével – nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére, c) a  halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az  1184/2006/EK és az  1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a  104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott halászati és akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez, d) elsődleges mezőgazdasági termeléshez, e) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére támogatás, ha ea) a  támogatás összege az  elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy eb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ, f ) exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az  exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik, g) ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé, h) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi, i) a 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbányák részére. 4. § (1) A  kedvezményezett köteles a  támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a  támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni. (2) A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta. (3) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e  rendelet szerinti támogatás abban az  esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az  nem vezet a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez. (4) Az  e  rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással. (5) Az  egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az  irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget. (6) A 2. alcím szerinti, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható. (7) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. (8) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával. (9) Az  Atr. 18.  § (2)  bekezdés a)  pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az  Európai Bizottság részére az  egyedi támogatást, ha a  támogatás összege a  3. alcím szerinti sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás esetén meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy a projekt teljes költsége meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget. (10) A támogatást nyújtó köteles adatot szolgáltatni a Támogatásokat Vizsgáló Iroda, mint az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a  3. alcím hatálya alá tartozó, 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásról. (11) A (10) bekezdés szerinti adatszolgáltatás módjára, az adatszolgáltatással érintett adatok körére és azok közzétételére vonatkozó szabályokat az Atr. 18/A–18/D. §-ai határozzák meg. (12) E rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható. (13) E rendelet alapján a) a 2. alcím szerinti csekély összegű támogatás esetén 2021. június 30-ig, b) a 3. alcím szerinti támogatás esetén 2021. június 30-ig lehet támogatási döntést hozni. 2. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás 5. § (1) Csekély összegű (de minimis) támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtható. (2) Az  egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az  1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím vonatkozásában a  továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését. (3) A  támogatás odaítélése során az  adott pénzügyi évben, valamint az  előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni. (4) Az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 1.  cikk (2)  bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az  a  vállalkozás, amely az  igényelt támogatást az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 1.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel. (5) Nem nyújtható támogatás a  közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására. (6) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A  támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható. (7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az  így halmozott összeg meghaladná a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott támogatási intenzitást vagy összeget. (8) A  kedvezményezettnek az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 5.  cikk (1)  bekezdése figyelembevételével – az  ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a  részére a  támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. 3. A 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikke szerinti a sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás 6. § (1) A  sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás (ezen cím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) a) beruházási támogatásként sportlétesítmény és multifunkcionális szabadidős létesítmény építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez, b) működési támogatásként sportlétesítmény működéséhez nyújtható. (2) A támogatott sportlétesítmény, multifunkcionális szabadidős létesítmény építésével, bővítésével, korszerűsítésével, működtetésével, üzemeltetésével történő megbízás odaítélése során átlátható és megkülönböztetés-mentes módon, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni. (3) A  támogatott sportlétesítményhez, multifunkcionális szabadidős létesítményhez a  felhasználók számára átlátható és megkülönböztetés-mentes módon kell hozzáférést biztosítani. A  beruházási költséget legalább 30%-ban finanszírozó vállalkozás a  támogatott létesítményt kedvezőbb feltételek mellett használhatja, ha e  feltételeket nyilvánossá teszik. (4) A  támogatott sportlétesítmény nem állhat egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos használatában. A létesítményt az éves időbeli kapacitás legalább 20%-ában más hivatásos vagy amatőr sportolónak vagy csapatnak kell használnia. (5) Ha a  támogatott sportlétesítményt hivatásos csapat használja, a  hivatásos csapat esetén alkalmazott díjszámítási feltételeket nyilvánossá kell tenni. 7. § (1) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget. (2) A működési eredmény mértékét a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni és előzetesen, vagy b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag kell levonni az elszámolható költségekből. (3) Működési támogatás esetén a támogatás nem haladhatja meg a keletkező működési veszteséget. (4) A működési veszteség összegét előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján kell megállapítani. (5) A  (3)  bekezdésben meghatározottak teljesítése – a  (4)  bekezdéstől eltérően – visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag is biztosítható. (6) Az  egymillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a  támogatás összege az  (1)–(5)  bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 80%-át. 8. § (1) A beruházási támogatás keretében a tárgyi eszköz és az immateriális javak beruházási költsége számolható el. (2) A  működési támogatás keretében a  sportlétesítmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő működési költség (pl. az  igénybevett szolgáltatások és a karbantartás költsége, a bérleti díj, a személyi, az anyag-, a kommunikációs, az energia- és az adminisztrációs költség) számolható el. (3) Működési támogatás esetén az  értékcsökkenés és a  finanszírozási költségek olyan mértékben nem számolhatóak el, amilyen mértékben az  értékcsökkenés, finanszírozás vagy az  értékcsökkenéssel, finanszírozással érintett tárgyi eszközök, immateriális javak tekintetében a kedvezményezett beruházási támogatásban részesült. III. FEJEZET AZ ÁLLAMI SPORT CÉLÚ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4. Az előirányzatok kezelésével kapcsolatos szabályok 9. § Az  előirányzatokból nyújtott költségvetési támogatások tekintetében – a  sportról szóló 2004. évi I. törvény (a  továbbiakban: Stv.) 41.  § c)  pontjában a  Magyar Olimpiai Bizottság (a  továbbiakban: MOB), az  Stv. 46/A.  § (6)  bekezdés c)  pontjában a  Magyar Paralimpiai Bizottság, az  Stv. 46/G.  § (5)  bekezdés c)  pontjában a  Nemzeti Versenysport Szövetség, az  Stv. 46/M.  § (6)  bekezdés c)  pontjában a  Nemzeti Diák, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség (a  továbbiakban együtt: sportköztestület) tekintetében meghatározott feladatra is tekintettel – az előirányzatok kezelő szerve a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium). 10. § (1) A kommunikációs feladatok ellátására legfeljebb a kedvezményezettnek nyújtott támogatás öt százaléka fordítható, kivéve a  „Szabadidősport támogatása”, valamint a  „Sport népszerűsítésével összefüggő kiadások” előirányzatok terhére nyújtott támogatásokat. (2) Az  előirányzatokon összesen rendelkezésre álló összeg öt százaléka az  előirányzatok pályázat útján történő felhasználására, a  pályáztatás lebonyolítására, valamint a  költségvetési támogatások szerződésszerű felhasználásának ellenőrzésére is fordítható. 11. § A  kedvezményezett részére – ha e  rendelet, az  államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a  továbbiakban: Áht.) vagy az Ávr. eltérően nem rendelkezik – vissza nem térítendő költségvetési támogatás nyújtható támogatási kérelem vagy pályázat alapján, az e rendeletben meghatározott szervezetek javaslatára. 5. A pályázat útján nyújtott költségvetési támogatások eljárási rendje 12. § (1) A  pályázati úton nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatosan a  pályázati kiírás honlapon történő közzétételével, a  pályázati kiírás és a  támogatási döntés előkészítésével, a  támogatási szerződés megkötésével, módosításával, nyilvántartásával, a  támogatási szerződés teljesítésének ellenőrzésével, valamint a  tájékoztatással kapcsolatos feladatokat pályázatkezelő szervezet is elláthatja. (2) Ha a pályázati kiírás előírja, a pályázó a pályázat benyújtásakor pályázati díjat köteles fizetni. A pályázati díj mértékét a pályázati kiírás határozza meg, amelynek összege legfeljebb húszezer forint lehet. 13. § (1) A pályázatot a pályázati kiírásban megjelölt címre és formában kell benyújtani. (2) Érvénytelen a pályázat, ha a) azt a pályázati kiírás alapján pályázni nem jogosult pályázó nyújtotta be, b) a pályázat határidőn túl érkezett, vagy c) a pályázati kiírás nem biztosít lehetőséget hiánypótlásra és a pályázat hiányosan került benyújtásra. (3) Ha a pályázat érvénytelen, erről az érvénytelenség okának megjelölésével a pályázat, a hiánypótlás beérkezésétől számított nyolc napon belül a pályázót értesíteni kell. (4) A pályázat értékelésének és elbírálásának szempontjait a pályázati kiírás tartalmazza. 14. § A  támogatási szerződéseket a  támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét követő hatvan napon belül kell megkötni. 6. Az egyedi döntéssel nyújtott költségvetési támogatások eljárási rendje 15. § (1) A  nem pályázati úton biztosított költségvetési támogatás iránt támogatási kérelmet írásban kell benyújtani a miniszternek. (2) A támogatási kérelem tartalmazza a költségvetési támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések részletes ismertetését, azok tervezett szakmai hatásait, összefüggéseit. (3) Ha a  támogatási kérelem nem tartalmazza a  (2)  bekezdésben foglaltakat, a  miniszter a  támogatási kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül a költségvetési támogatás igénylőjét legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzésével írásban hiánypótlásra hívja fel. Ha a  költségvetési támogatás igénylője a  hiánypótlási felhívásnak határidőben nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a  miniszter a  támogatási kérelmet elutasítja és erről a költségvetési támogatás igénylőjét – az elutasítás indokának megjelölésével – írásban értesíti. 16. § (1) A miniszter a támogatási kérelemről annak kézhezvételétől számított huszonegy napon belül dönt. (2) A  támogatási döntés meghozatalában a  miniszternek mérlegelési joga van, amely során vizsgálja a  költségvetési támogatás forrásául szolgáló előirányzat által finanszírozott közfeladat – a  költségvetési támogatás igénylője által történő – ellátásának szervezeti célszerűségét, valamint a kérelemnek a közfeladat ellátását szolgáló megfelelését. (3) Költségvetési támogatás a  támogatási kérelemben megjelöltnél kisebb összegben is megállapítható azzal, hogy ez esetben a kedvezményezettnek a tényleges támogatási összegnek megfelelő költségtervet kell benyújtania. 7. A támogatási szerződés előkészítése, megkötése és módosítása 17. § (1) A  kedvezményezett a  támogató részére a  támogatási szerződés előkészítése érdekében a  következő adatokat, valamint dokumentumokat nyújtja be: 1. gazdasági társaság esetén teljes – cégnyilvántartás szerinti – cégnevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, képviselője nevét, adószámát, bankszámlaszámát, harminc napnál nem régebbi cégkivonatát, hiteles cégaláírási nyilatkozatát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját, 2. gazdasági társaságnak nem minősülő gazdálkodó szervezet esetén hatályos létesítő okiratának egyszerű másolatát, képviselőjének hiteles cégaláírási nyilatkozatát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját vagy a  számlavezető pénzforgalmi intézmény által vezetett aláírási kartonja másolatának a  számlavezető pénzforgalmi intézmény által hitelesített eredeti példányát, helyi önkormányzatok társulása esetén a társulási megállapodás másolatát, 3. egyéni vállalkozó esetén nevét, székhelyét, nyilvántartási számát vagy vállalkozói igazolvány számát, adószámát, bankszámlaszámát, az egyéni vállalkozó hatályos adatait tartalmazó hatósági igazolás másolatát vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő hatályos adatait igazoló, harminc napnál nem régebbi hatósági bizonyítványt, 4. az  1–3.  pontban meghatározottaktól eltérő egyéb jogi személy esetén harminc napnál nem régebbi igazolást az  egyéb jogi személyt nyilvántartó szervezettől az  egyéb jogi személy nyilvántartásban szereplő adatairól, képviselőjének hiteles cégaláírási nyilatkozatát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját vagy a  számlavezető pénzforgalmi intézmény által vezetett aláírási kartonja másolatának a  számlavezető pénzforgalmi intézmény által hitelesített eredeti példányát, adószámát, bankszámlaszámát, 5. az 1–4. pont szerinti szervezet működési engedélyét, ha a szervezet tevékenysége működésiengedély-köteles, 6. természetes személy esetén születési nevét, anyja születési nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, bankszámlaszámát, 7. a  sportköztestületnek nyújtott működési célú költségvetési támogatás esetén a  kedvezményezett költségvetését, 8. a  sportköztestületnek nyújtott működési célú költségvetési támogatás kivételével a  tervezett program szakmai tervét és az 1. melléklet szerinti költségtervét, a felhasználás részletes leírását, 9. a  támogatott tevékenységhez szükséges jogerős hatósági engedélyeket, az  építésiengedély-köteles tevékenységekhez szükséges jogerős építésügyi hatósági engedély kivételével, 10. építésiengedély-köteles tevékenység esetén a jogerős építési engedélyt, 11. beruházási célú költségvetési támogatás esetén – a  támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően – a  kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy tizenöt évig biztosítja a  létesítmény támogatási szerződésben foglalt célú fenntartását, üzemeltetését, illetve ha a  kedvezményezett az  ingatlan vagyonkezelője, a tulajdonos nyilatkozata is szükséges, 12. a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet alapján a doppingellenes tevékenységet végző kedvezményezett nyilatkozatát, igazolását arról, hogy doppingellenes feladatainak eleget tesz, 13. a  kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy a  nemzeti sportinformációs rendszer részére történő adatszolgáltatási kötelezettségének a jogszabályban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, 14. a  kedvezményezett sportszövetség nyilatkozatát, igazolását arról, hogy az  Stv. 23.  § (1)  bekezdésében meghatározott szabályzatalkotási kötelezettségének eleget tett, 15. a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben meghatározott, a  sportrendezvények biztonságos lebonyolításával összefüggő kötelezettségeinek eleget tesz, 16. a  kedvezményezett igazolását arról, hogy a  32.  § (3)  bekezdés és a  38.  § (2)  bekezdés szerinti önrész rendelkezésére áll, 17. a kedvezményezett nyilatkozatát az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásról. (2) Az  (1)  bekezdés 6.  pontjában meghatározott személyes adatok kedvezményezett részéről történő szolgáltatása önkéntes, de azok támogató részére való rendelkezésre bocsátása és a  kezelésükhöz való hozzájárulás a költségvetési támogatás feltételét képezi. (3) A  támogató a  kedvezményezettet hiánypótlásra szólítja fel, ha a  kedvezményezett nem nyújtja be a  támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumokat. Hiánypótlásra csak egy alkalommal, a  felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül van lehetőség, ennek elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A hiánypótlás ideje a támogatási szerződés megkötésére meghatározott határidőbe nem számít bele. (4) A 32. § (2) bekezdése szerinti esetben a kezesi felelősséggel helytálló sportszövetségnek az (1) bekezdés 2. pontja szerinti dokumentumot, valamint a  tartozás visszafizetése esetére az  azonnali beszedési megbízás alkalmazására vonatkozó meghatalmazást kell csatolnia. (5) A támogatási szerződés megkötésének feltétele, hogy a kedvezményezettnek esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása nem áll fenn, és erről a  kedvezményezett nyilatkozatot vagy a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított, harminc napnál nem régebbi igazolást nyújt be a  támogató részére, továbbá hozzájárul ahhoz, hogy a támogató a nyilatkozat valóságtartalmának igazolását kérje. 18. § (1) A  17.  § (1)  bekezdés 1., 2., 4. és 5.  pontjában meghatározott dokumentumokat nem kell benyújtani, ha a kedvezményezett a) a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv, b) az  államháztartás központi alrendszerébe sorolt és nem a  miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv, c) olyan gazdasági társaság, amelynek vonatkozásában a  miniszter jogszabály, vagy a  Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorol és a miniszter a támogató, d) olyan közalapítvány, alapítvány, amely tekintetében a  miniszter alapítói jogokat gyakorol és a  miniszter a támogató, e) helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács. (2) Ha az  (1)  bekezdés hatálya alá nem tartozó kedvezményezettről a  kincstár törvényben meghatározott közhiteles és nyilvános nyilvántartást vezet, a  kedvezményezettnek a  17.  § (1)  bekezdés 2.  pontjában meghatározott dokumentumot nem kell benyújtania. Ez  esetben a  kedvezményezett létezését a  támogató ellenőrzi a nyilvántartásban. (3) Ha a  kedvezményezett a  köznevelés információs rendszerébe bejelentkezett, OM azonosítóval nyilvántartott intézmény vagy a  felsőoktatás információs rendszerének intézménytörzsében nyilvántartott szervezet, a  17.  § (1) bekezdés 1., 2., 4. és 5. pontjában meghatározott dokumentumokat nem kell benyújtania. A kedvezményezett létezését és egyéb nyilvántartott adatait a támogató ellenőrzi a nyilvántartásokban. (4) Ha a támogató részére a támogatási szerződés előkészítése érdekében a) a  civil szervezet, közhasznú szervezet nem csatolta adatairól a  nyilvántartást vezető bíróság által kiállított, harminc napnál nem régebbi kivonatot, a  miniszter a  civil szervezet, közhasznú szervezet bírósági nyilvántartásba vett adatait a bíróság nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi, b) az  egyéni vállalkozó nem csatolta az  egyéni vállalkozó hatályos adatait tartalmazó hatósági igazolás másolatát vagy az  egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő hatályos adatait igazoló, harminc napnál nem régebbi hatósági bizonyítványt, a  miniszter az  adatokat az  egyéni vállalkozók nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi, c) a  gazdasági társaság nem csatolta harminc napnál nem régebbi cégkivonatát, a  miniszter az  adatokat a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be. (5) A  Kormány hatáskörében végrehajtott, nem a  központi költségvetés fejezetei közötti megállapodás alapján lebonyolított tárgyévi, a sport célú előirányzatok javára történt előirányzat-átcsoportosítás, valamint az Ávr. 153. § (1)  bekezdése alapján meghiúsult, illetve kötelezettségvállalással nem terhelt maradványok Kormány döntése alapján, az  eredetitől eltérő célra visszahagyott forrásai esetében az  ezek terhére történő támogatásnyújtáskor a  miniszter a  támogatási szerződést a  17.  § (1)  bekezdés 11–15.  pontja szerinti dokumentumok hiányában is megkötheti. A támogatás folyósításának – a 21. §-ban meghatározottak mellett – feltétele, hogy a kedvezményezett a  17.  § (1)  bekezdés 11–15.  pontja szerinti dokumentumokat a  szerződéskötést követő tizenöt napon belül benyújtsa. Ennek hiányában a támogatás folyósítására nem kerül sor. 19. § Az  Ávr. 84.  § (1)  bekezdésének figyelembevételével a  kedvezményezett az  Ávr. 84.  § (2)  bekezdésében meghatározott biztosítékként köteles benyújtani a  támogatóhoz valamennyi, jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető fizetési számlájára vonatkozóan, a  támogató javára szóló, csak a  támogató írásbeli hozzájárulásával visszavonható beszedési megbízásra felhatalmazó nyilatkozatát pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a  követelés legfeljebb harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt. Több bankszámla esetén a kedvezményezettnek meg kell adnia a felhatalmazó nyilatkozatok érvényesítésének sorrendjét is. A kedvezményezett biztosítékként egyéb olyan eszközt is felajánlhat a támogatónak, amely lehetővé teszi, hogy a  támogató a  költségvetési támogatás visszafizetésére vonatkozó igényét maradéktalanul, a  lehető legrövidebb időn belül eredményesen érvényesítse. A  biztosítékadási kötelezettség elmulasztása esetén a költségvetési támogatás folyósítását annak pótlásáig fel kell függeszteni. 20. § (1) A  támogatási szerződés módosítását bármelyik fél – a  költségvetési támogatás célja, összege, az  azt alátámasztó költségterv, továbbá a  költségvetési támogatás felhasználásának kezdő időpontja és véghatárideje tekintetében – a  költségvetési támogatás felhasználására az  eredeti vagy a  korábban módosított támogatási szerződésben meghatározott véghatáridő leteltéig írásban kezdeményezheti. A költségvetési támogatás összegének módosítása az  Ávr. 95.  § (2)  bekezdésében meghatározott esetekben többlet költségvetési támogatás biztosítására is kiterjedhet. A  költségvetési támogatás felhasználásáról történő beszámolás határidejének módosítása írásban kezdeményezhető az  eredeti vagy a  korábban módosított támogatási szerződésben meghatározott beszámolási határidő leteltéig. A támogatási szerződés módosítására irányuló kezdeményezésnek tartalmaznia kell a módosítás indokát is. Az  elszámolási határidő módosítása esetén a  kedvezményezett köteles a  19.  §-ban meghatározott, a  módosított elszámolási határidőnek megfelelő biztosítékot benyújtani, legkésőbb az  általa történő támogatási szerződés módosítás aláírásakor. (2) Ha a  támogatási szerződés megkötését követően eltérő finanszírozást megalapozó indok merül fel, a  támogatási szerződést módosítani kell. (3) A  támogatási szerződésben meghatározott módon – a  kedvezményezett írásbeli indokolási kötelezettsége mellett – a költségtervben rögzített összegek – a bérköltség és egyéb személyi jellegű kifizetések, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, a beruházás és a felújítás rovatok (a továbbiakban együtt: a költségterv rovatai) szintjén – a költségvetési támogatás és – ha az előírásra került – a saját forrás főösszegén belül eltérhetnek. (4) A költségvetési támogatás terhére történő felhasználás esetében a (3) bekezdés szerinti, a támogatási szerződésben meghatározott mértéket, de a  költségterv rovatai szintjén pozitív irányban külön-külön legalább húsz százalékot meghaladó eltérés elfogadására csak a támogatási szerződés módosítása keretében kerülhet sor az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. 21. § A költségvetési támogatás folyósítására a támogató részéről akkor kerülhet sor, ha a) a  kedvezményezettnek az  olimpiai központok működtetését és fejlesztését végző szervezettel, vagy a  Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zártkörűen Működő Részvénytársasággal szemben kilencven napnál régebbi, esedékessé vált és meg nem fizetett tartozása nem áll fenn, és b) a  kedvezményezett a  társasági adóról és az  osztalékadóról szóló törvény alapján igénybe vehető látványcsapatsport támogatásból nincs kizárva. 8. A költségvetési támogatás felhasználása, elszámolása és a felhasználás ellenőrzése 22. § (1) A  költségvetési támogatás – a  támogató és a  kedvezményezett közötti támogatási szerződésben foglalt célra és feltételekkel – e rendelet és a támogatási szerződés előírásainak megfelelő harmadik személy által is felhasználható. (2) A költségvetési támogatás felhasználásáról történő beszámolót számviteli bizonylattal – ideértve a kifizetést igazoló bizonylatot, szerződést is – alátámasztott módon a 2. melléklet szerinti nyomtatványon (a továbbiakban: összesített elszámolási táblázat) kell benyújtani. A költségvetési támogatás felhasználását igazoló beszámolóhoz az összesített elszámolási táblázatot és a szöveges szakmai beszámolót papír alapon eredetiben kell benyújtani, és a támogatási szerződésben a  támogató részéről megjelölt kapcsolattartó személy részére elektronikus úton is mellékelni kell szerkeszthető változatban. 23. § (1) Ha a  költségvetési támogatás végső felhasználója nem a  kedvezményezett, a  kedvezményezett köteles a  költségvetési támogatásról a  költségvetési támogatás végső felhasználóját az  összesített elszámolási táblázat szerint elszámoltatni, és az  összesített elszámolási táblázat, a  pénzügyi teljesítést igazoló bizonylat, a  támogatási szerződés, valamint annak lezárását vagy megszűnését igazoló okirat kedvezményezett által hitelesített másolatát a támogatónak átadni a 3. melléklet szerinti elszámolással egyidejűleg. A kedvezményezett köteles továbbá csatolni a  támogatás végső felhasználójától egy nyilatkozatot, miszerint a  kedvezményezett a  fizetési kötelezettségének eleget tett. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az elszámoltatás költségei a kedvezményezettet terhelik. 24. § (1) A beszámoló benyújtására előírt határidőt a) a  támogatott tevékenység három hónapon belüli megvalósítása, valamint az  egymillió forintot meg nem haladó összegű költségvetési támogatás esetén a  költségvetési támogatás felhasználásának véghatáridejét követő harminc napon belüli időpontra, b) az a) pontban meghatározott esetek kivételével hatvan napon belüli időpontra kell a támogatási szerződésben meghatározni. (2) A  pénzügyi elszámolást a  támogatási szerződés mellékletét képező költségtervvel összehasonlítható módon kell elkészíteni. A pénzügyi elszámolás számlaösszesítőből és a költségvetési támogatás, valamint – ha előírásra került – a  saját forrás felhasználását igazoló számviteli bizonylatoknak, kifizetést igazoló bizonylatoknak, a  költségvetési támogatás jogszerű és a  céljának megfelelő felhasználását igazoló egyéb dokumentumoknak a  kedvezményezett képviselője által hitelesített másolatából áll. A  költségek felmerülését igazoló, eredeti számviteli bizonylatokat a  kedvezményezett záradékkal látja el, amelyben jelzi, hogy a  számviteli bizonylaton szereplő összegből mennyit számolt el a szerződésszámmal hivatkozott támogatási szerződés terhére. (3) A  százezer forint értékhatárt meg nem haladó számlák másolatát a  támogatói okirat vagy támogatási szerződés erre vonatkozó rendelkezése esetén nem kell benyújtani, ha a  számlaösszesítőn feltüntetett adatok valódiságát, az  eredeti bizonylatokkal való egyezőségét és az  eredeti bizonylatok (2)  bekezdés szerinti záradékolásának megtörténtét könyvvizsgáló igazolja. A könyvvizsgáló kamarai tagságát a támogató ellenőrizheti. (4) A  beszámolót a  támogató az  annak kézhezvételétől számított kilencven napon belül megvizsgálja és dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A  támogató döntéséről, továbbá az  esetleges visszafizetési kötelezettségről a  döntést követő tíz napon belül írásban értesíti a  kedvezményezettet. A  támogató a  beszámoló elbírálására vonatkozó határidőt annak lejárta előtt, indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb negyven nappal meghosszabbíthatja hiánypótlás esetén. (5) Ha a  kedvezményezett a  hiánypótlási határidőt elmulasztja, vagy a  hiánypótlást második alkalommal is hibásan vagy hiányosan teljesíti, a  beszámoló vagy annak érintett része nem fogadható el. A  hiánypótlás eredménytelenségét követően a  támogató érvényesítheti a  beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazást. 25. § (1) Ha a  kedvezményezettnek nyújtott költségvetési támogatás végső felhasználója nem a  kedvezményezett, a  kedvezményezett képviselője a  költségvetési támogatás végső felhasználójának a  költségvetési támogatás felhasználását igazoló beszámolóját annak kézhezvételétől számított hatvan napon belül megvizsgálja és tájékoztatja a költségvetési támogatás végső felhasználóját a beszámoló elfogadásáról vagy annak hiányosságáról. Hiánypótlásra két alkalommal, megfelelő, de alkalmanként legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével kerülhet sor, és a felhívásban meg kell jelölni a beszámoló hiányosságát. (2) Ha a költségvetési támogatás végső felhasználója az  (1) bekezdés szerinti hiánypótlási határidőt elmulasztja, vagy a hiánypótlást második alkalommal is hibásan vagy hiányosan teljesíti, a beszámoló vagy annak érintett része nem fogadható el. A  hiánypótlás eredménytelenségét követően a  sportköztestület elnöke érvényesítheti a  beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazást. 26. § (1) A  költségvetési támogatás felhasználását és elszámolását a  minisztérium, valamint a  jogszabályban, a  pályázati felhívásban és a támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik. (2) A  támogató – a  felhasználási időszakban vagy a  beszámoló benyújtását követően, de legkésőbb a  beszámoló elfogadását követő egy éven belül, de beruházási célú költségvetési támogatás esetén 15 évig bármikor – a  felhasználás helyszínén ellenőrizheti a  költségvetési támogatás felhasználását. Amennyiben a  beruházási célú költségvetési támogatás ellenőrzése esetén a  támogató megállapítja, hogy a  kedvezményezett a  15 évre vállalt sportcélú fenntartásnak nem tesz eleget, a  támogatási összeg visszafizetését 100%-ban, ügyleti kamattal együtt előírhatja. Az ügyleti kamat számításának kezdő időpontja a költségvetési támogatás folyósításának napja. (3) A  támogató a  beszámoltatás során ellenőrzi, hogy a  költségvetési támogatás felhasználása során a  kedvezményezett a  közbeszerzési értékhatárt elérő beszerzések, beruházások, szolgáltatás megrendelések kapcsán a  közbeszerzést lebonyolította-e. Az  ennek megállapításához szükséges dokumentumokat a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás befejezését követően – legkésőbb az elszámolással egyidejűleg – nyújtja be a támogató részére. A kedvezményezett e kötelezettségéhez kapcsolódóan benyújtandó dokumentumok körét és a benyújtás határidejét a támogatási szerződésben kell meghatározni. (4) Beruházási vagy felújítási célú támogatás esetén kedvezményezett köteles fényképpel igazolni, hogy jól látható módon elhelyezte a kommunikációs táblát, amelyhez az elszámolás előtt a logót a támogató elektronikus levél útján a rendelkezésére bocsájtja. 9. A költségvetési támogatás felfüggesztése, visszavonása 27. § (1) A támogató a) felfüggeszti vagy visszavonja a Gerevich Aladár-sportösztöndíját annak aa) a versenyzőnek, akivel szemben a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet alapján doppingeljárás megindítására kerül sor vagy a  lefolytatott doppingeljárás eredményeként jogerős eltiltás büntetés kerül kiszabásra, vagy akinek a válogatott kerettagsága megszűnik, ab) a  sportszakembernek, akivel szemben a  doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet alapján doppingeljárás megindítására kerül sor vagy a lefolytatott doppingeljárás eredményeként jogerős eltiltás büntetés kerül kiszabásra, vagy akinek a  versenyzőt felkészítő jogosultsága megszűnik, b) felfüggeszti vagy – a  meghatározott időszakra vonatkozó költségvetési támogatás esetén – visszavonja annak a  sportszervezetnek, vagy sportszervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének a költségvetési támogatását, ba) amellyel az a) pontban meghatározott versenyző vagy sportszakember tagsági, illetve szerződéses jogviszonyban áll, és bb) amellyel szemben az  országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség vagy a  fogyatékosok országos sportszövetsége a  doppingszabályzatának az  a)  pontban meghatározott versenyző vagy sportszakember általi megsértésével összefüggésben jogerős sportfegyelmi büntetést szab ki, c) felfüggeszti vagy – a  meghatározott időszakra vonatkozó költségvetési támogatás esetén – visszavonja annak a sportszövetségnek a költségvetési támogatását, ca) amelynek a b) pontban meghatározott sportszervezeta tagja, illetve amelynek versenyrendszerében részt vesz, és cb) amely sportszövetség – a nemzeti doppingellenes szervezet vezetőjének tájékoztatása szerint – nem tesz eleget a  doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feladatainak. (2) Az  (1)  bekezdés a) és b)  pontjában meghatározott, a  kedvezményezettre vonatkozó jogerős büntetést kiszabó határozat egy példányát az  eljáró doppingbizottság a  határozat jogerőre emelkedésétől számított öt napon belül továbbítja a támogatónak. (3) A  nemzeti doppingellenes szervezet vezetője az  (1)  bekezdés c)  pont cb)  alpontjában foglaltakról szóló tájékoztatását a tudomásszerzéstől számított öt napon belül továbbítja a támogatónak. (4) A  költségvetési támogatás teljes összegének – (1)  bekezdés szerinti – felfüggesztésére vagy visszavonására akkor van lehetőség, ha: a) a doppingszabályzat megsértése, a doppingellenes feladatok teljesítésének elmulasztása kiemelt nemzetközi sporteseményen történik, b) a doppingvétséget a sportág utánpótláskorú versenyzőjének sérelmére követik el, vagy c) a  doppingvétséget a  sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló kormányrendeletben foglalt, tiltott szereket és módszereket meghatározó jegyzékben szereplő anabolikus szerekkel, peptid hormonokkal (ennek mimetikumaival és analógjaival) vagy antiösztrogén szerekkel összefüggésben követik el. 28. § (1) A  költségvetési támogatás visszavonásáról vagy felfüggesztésének időtartamáról, a  visszafizetendő költségvetési támogatás összegéről a  támogató a  27.  § (1)  bekezdésében meghatározott magatartások, a  27.  § (4)  bekezdése, valamint a (2) és a (3) bekezdés figyelembevételével, a határozat vagy a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc napon belül dönt. (2) A  költségvetési támogatás felfüggesztésének kezdő időpontja a  Gerevich Aladár-sportösztöndíj esetében a  felfüggesztésről szóló döntést követő hónap első napja, egyébként a  költségvetési támogatás felfüggesztéséről szóló döntés meghozatalának napja. (3) A költségvetési támogatás felfüggesztésének időtartama a) a  27.  § (1)  bekezdés a)  pontja esetén nem lehet hosszabb, mint a  versenyzővel vagy sportszakemberrel szemben kiszabott jogerős döntésben meghatározott eltiltás büntetés időtartama, más büntetés alkalmazása esetén legfeljebb egy év, b) a 27. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetén legfeljebb egy év. (4) A  költségvetési támogatás felfüggesztésének időtartama alatt állami sport célú támogatás a  sportág szakmai feladatainak ellátásával összefüggésben – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – nem nyújtható. (5) A  költségvetési támogatás visszavonásáról, illetve felfüggesztéséről való döntés nem veszélyeztetheti a sportszervezet vagy a sportszövetség utánpótlás-nevelési feladatainak ellátását. (6) A  visszavont költségvetési támogatást a  kedvezményezett – a  visszavonásról szóló értesítés kézhezvételétől, amennyiben elektronikus úton kerül értesítésre, úgy attól a  naptól számítva számított harminc napon belül – visszafizeti a  minisztérium 10032000-01220328-50000005 számú fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási keretszámlára az átutalási megbízás közlemény rovatában az Áht. azonosító és a szerződésszám megjelölésével. (7) A  támogató a  költségvetési támogatás visszavonásáról vagy felfüggesztéséről a  döntés meghozatalát követő öt napon belül értesíti a nemzeti doppingellenes szervezet vezetőjét. 29. § (1) Ha a kedvezményezett neki fel nem róható okból nem teljesíti a  támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit vagy a  támogatási szerződés meghiúsul, köteles azt az  okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül írásban bejelenteni a  támogatónak, és a  fel nem használt költségvetési támogatásról írásban lemondani, azt visszafizetni, valamint a költségvetési támogatás felhasznált részéről elszámolni. (2) A  vissza nem térítendő céllal nyújtott költségvetési támogatás esetén bármely okból visszafizetésre kötelezett kedvezményezettnek a  visszafizetési határidő lejárta előtt írásban benyújtott, részletes indokolást tartalmazó kérelmére biztosított részletekben történő teljesítés a  tizenkét hónapot nem haladhatja meg. A  részletfizetési kedvezmény biztosítására a támogató és a kedvezményezett külön megállapodást kötnek. IV. FEJEZET A SPORTTEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 30. § (1) Az  előirányzatok részletes felhasználási szabályait a  4.  melléklet tartalmazza. A  4.  mellékletben meghatározott felhasználási szabályokat az  egyes előirányzatokhoz rendelt megfelelő államháztartási egyedi azonosító számmal azonosított előirányzatra kell alkalmazni, annak a  fejezeten belüli címrendbeli besorolásától függetlenül. Az előirányzatok terhére nyújtott támogatások felhasználására és az elszámolható költségekre az V. Fejezet további különös szabályokat állapít meg. (2) Az  előirányzatokon rendelkezésre álló források – a  4.  mellékletben, illetve az  V. Fejezetben szereplő különös szabályokon kívül – az alábbiakra használhatók fel: a) bérköltség, egyéb személyi jellegű kifizetések, b) munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, c) adott feladathoz kapcsolódó működési (dologi) kiadások támogatása, d) a feladat megvalósításához szükséges eszközök, felszerelések, e) beruházási és felújítási célú kiadások. (3) Az előirányzatokon rendelkezésre álló források harmadik személy részére továbbadhatóak, amelynek elszámolásáért a költségvetési forrás kedvezményezettje felel. V. FEJEZET A SPORTTEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 31. § E  fejezet tartalmazza a  10–19. alcímekhez tartozó egyes fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó, a  támogatás igénybevételének feltételeiként előírt eljárási és előirányzat gazdálkodási szabályokat. 10. Versenysport támogatása 32. § (1) A miniszter a Versenysport támogatása előirányzat terhére költségvetési támogatást nyújthat az a)–d) pont szerinti kiemelt hazai rendezésű, nemzetközi jelentőségű sport- és sportdiplomáciai események rendezésével összefüggő költségek fedezetéhez: a) a felnőtt és az az alatti első utánpótlás korosztály világbajnoksága, b) a felnőtt és az az alatti első utánpótlás korosztály Európa-bajnoksága, c) a  felnőtt Világkupa (az adott sportág nemzetközi szövetsége által az  éves versenynaptárban Világkupaként meghatározott verseny), d) világ- és európai sportági szövetség által rendezett kongresszus, konferencia, illetve szövetség irányító és szakmai szerveinek ülése. (2) Ha a  sportszövetség előzetes jóváhagyását követően a  sportszövetség jogi személyiséggel felruházott szervezeti egysége vagy a  sportszövetséggel tagsági viszonyban álló sportszervezet nyeri el az  (1)  bekezdés szerinti sportesemény rendezési jogát, a  regisztrációs kérelem és a  támogatási kérelem benyújtására, valamint sikeres pályázat esetén a  sportesemény költségvetési támogatására a  sportszövetség bevonásával kerülhet sor a sportszövetség kezesi felelőssége mellett. (3) A  miniszter a  költségvetési támogatás feltételeként a  kiemelt hazai rendezésű, nemzetközi jelentőségű sport- és sportdiplomáciai esemény teljes költségvetésének legfeljebb tizenöt százalékát kitevő saját forrás biztosítását írhatja elő. 33. § (1) A  sportrendezvény rendezési jogára vonatkozó pályázat benyújtását legalább negyvenöt nappal – ha a  pályázat benyújtásához a  Kormánynak a  32.  § (1)  bekezdése szerinti sportesemény rendezésére, létesítményfejlesztésre, beruházásra vonatkozó garanciavállalása, a költségvetési támogatásról szóló, vagy ötvenmillió forintot meghaladó támogatási kérelemre vonatkozó szándéknyilatkozata szükséges, legalább kilencven nappal – megelőzően a 4. melléklet 4. sorában meghatározott szervezet a sportesemény megrendezésének szándékát és az előirányzatból való költségvetési támogatás iránti kérelmét tartalmazó regisztrációs kérelmet nyújt be a  miniszter részére, kivéve a (2) bekezdésében meghatározott esetet. A regisztrációs kérelmet az 5. melléklet szerinti – a minisztérium honlapján is közzétett – nyomtatványon kell postai és elektronikus úton megküldeni. (2) A  miniszter a  regisztrációs kérelmet annak kézhezvételétől számított harminc napon belül elbírálja, dönt annak nyilvántartásba vételéről vagy elutasításáról, amelyről a 4. melléklet 4. sorában meghatározott szervezetet értesíti. Ha a  regisztrációs kérelem kiegészítésre vagy kijavításra szorul, azt a  miniszter hiánypótlás végett a  kérelmező sportszövetségnek legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzésével visszaküldi. (3) A miniszter a regisztrációs kérelem nyilvántartásba vételét elutasítja, ha a) nem a 4. melléklet 4. sorában meghatározott szervezet nyújtotta be, vagy b) nem a 32. § (1) bekezdése szerinti sportesemény megrendezésének szándékát tartalmazza, vagy c) a  regisztrációs kérelem a  4.  melléklet 4. sorában meghatározott szervezet hibájából hiányosan került benyújtásra és a hiánypótlás nem vezetett eredményre, vagy d) a regisztrációs kérelem benyújtására az (1) bekezdés szerinti határidő elteltét követően került sor. (4) Ha a  sportesemény rendezési jogára vonatkozó pályázathoz a  Kormány döntését igénylő létesítményfejlesztés, beruházás szükséges, a regisztrációs kérelemhez – a sportesemény megrendezésének támogatási kérelme mellett – a sportesemény tervezett helyszínéül szolgáló létesítmény vezetőjének a sportesemény megrendezéséhez szükséges előzetes és részletes beruházási és fejlesztési költségtervét tartalmazó írásbeli nyilatkozatát is csatolni kell. (5) A regisztrációs kérelem nyilvántartásba vétele a miniszter részére fizetési kötelezettségvállalást nem jelent. 34. § (1) A sportesemény rendezési jogának elnyerése esetén a 4. melléklet 4. sorában meghatározott szervezet támogatási kérelmet nyújthat be – legkésőbb a  sportesemény időpontját megelőző év április 30-ig – a  miniszter részére. A támogatási kérelmet a 6. melléklet szerinti – a minisztérium honlapján is közzétett – nyomtatványon kell postai és elektronikus úton megküldeni. (2) A  miniszter – egyedi kérelemre – a  32.  § (1)  bekezdése szerinti sportesemény esetén eltekinthet a  regisztrációs kérelem benyújtásától, és a támogatási kérelem az (1) bekezdés szerinti határidőt követően is benyújtható, ha: a) a sportesemény rendezési jogára vonatkozó pályázat az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követően kerül kiírásra, b) az adott nemzetközi szövetség előzetes írásbeli egyeztetést követően a sportesemény megrendezésére kéri fel a 4. melléklet 4. sorában meghatározott szervezetet, vagy c) a sportesemény kiemelkedő sportszakmai jelentőségű. (3) Ha az  évenként megrendezendő Világkupa rendezési jogára vonatkozóan pályázat nem kerül kiírásra, a  sportszövetségnek kizárólag a  6.  melléklet szerinti támogatási kérelmet kell postai és elektronikus úton megküldenie a minisztérium részére a sportrendezvény időpontját megelőző év április 30-ig. 35. § (1) A miniszter a beérkezett támogatási kérelmek alapján dönt a költségvetési támogatásban részesíthető, a 4. melléklet 4. sorában meghatározott szervezetekről. (2) A  tárgyévre vonatkozó költségvetési támogatásról való döntés során a  következő szempontokra kell figyelemmel lenni: a) a sportesemény hazai megrendezésének eredményességi, kvalifikációs, sportdiplomáciai szerepe, b) a sporteseményen részt vevő országok, sportolók, nézők várható száma, c) a sportesemény közvetítésének Magyarország kedvező nemzetközi megítélésére gyakorolt hatása, d) a  sporteseménnyel összefüggő sportinfrastruktúra-fejlesztés, akadálymentesítés, a  beruházás sportágfejlesztési és sportpolitikai, valamint gazdaságösztönző hatása, e) a sportesemény, valamint az azzal összefüggő sportinfrastruktúra-fejlesztés, beruházás hosszú távú – költségvetési éven áthúzódó – hatása, f ) a  sporteseménnyel összefüggő sportinfrastruktúra-fejlesztéshez kapcsolódó egyéb állami sport célú támogatási kérelem, g) a  sporteseménnyel összefüggő sportinfrastruktúra-fejlesztés a  nyári olimpiai és paralimpiai játékok, valamint a  Nemzetközi Világjátékok Szövetsége (Sportaccord) IWGA Világjátékok Magyarországon történő megrendezésével is összefüggő összetettsége, jelentősége, h) a sporteseménynek a sportág további fejlődésére gyakorolt, várható hatása, i) a fogyatékos személyek társadalmi integrációjára gyakorolt hatása. 36. § A 32. § (1) bekezdés szerinti költségvetési támogatás esetén – a 17. §-ban meghatározottak mellett – a támogatási szerződés megkötésének feltételei a következők: a) a  kedvezményezett szervezet lehetővé teszi, hogy a  támogatási szerződés megkötésétől a  költségvetési támogatás felhasználásával történő elszámolásig a miniszter képviselője tanácskozási joggal részt vehessen a szervezőbizottság munkájában, b) a  kedvezményezett szervezet költségvetést készít és nyújt be a  miniszter részére, amely alapján meghatározásra kerül, hogy a miniszter által nyújtott költségvetési támogatás milyen rendezési költségekhez használható fel. 37. § A kedvezményezett szervezet a  támogatási szerződésben megállapított elszámolási határidőig a miniszter részére megküldi a sportesemény szakmai értékelését is. 38. § (1) A 32. § (1) bekezdése szerinti sportesemények körébe nem tartozó, azonban sportszakmai szempontból kiemelkedő jelentőségű hazai rendezésű, nemzetközi sportesemények rendezésével összefüggő költségek fedezetéhez a miniszter a Versenysport támogatása előirányzat terhére költségvetési támogatást nyújthat. (2) A miniszter a 32. § (1) bekezdése szerinti sportesemények körébe nem tartozó, azonban sportszakmai szempontból kiemelkedő jelentőségű hazai rendezésű, nemzetközi sportesemények teljes költségvetésének legfeljebb huszonöt százalékát kitevő saját forrás biztosítását írhatja elő. 39. § A  kedvezményezett szervezet a  32.  § (3)  bekezdése és a  38.  § (2)  bekezdése szerinti önrész rendelkezésre állását legkésőbb a szerződés megkötéséig igazolni köteles. 40. § A miniszter a Versenysport támogatása előirányzat terhére költségvetési támogatást nyújthat a 32. § (1) bekezdése és a  38.  § (1)  bekezdése szerinti sportesemény rendezéséhez szükséges sporteszközök, berendezések, sportfelszerelések beszerzéséhez. 41. § A sportinformációs rendszer kialakításával, működtetésével, modulszerű továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatok keretében kerül támogatásra a  rendszer adattörzs bővítéséhez és frissítéséhez kapcsolódó feladatok folyamatos ellátása, ennek keretében a) a  funkcionalitás javítása és az  esetleges redundanciák kiküszöbölését célzó informatikai-paraméterezési feladatok elvégzése, b) a rendszer használatába bevont szervezetek adminisztrátori struktúrájának kialakítása, valamint c) a  rendszer széles körben történő megismeréséhez és használatához szükséges kommunikációs és disszeminációs, különösen médiakampányok lebonyolítása. 11. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása 42. § Az Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása előirányzat szerinti költségvetési támogatás a) kiemelt utánpótlás központok feladatai ellátásával összefüggő működési költségekre, b) a köznevelési intézményrendszerben megvalósuló köznevelési, képzési feladatokra, c) az  akadémiai program megvalósítását segítő kollégiumi nevelésre és ellátásra, sportegészségügyi és sporttudományi feladatok elvégzésére, d) az  akadémiai programban részt vevő igazolt sportolók havonta legfeljebb bruttó százezer forint összegű, az akadémiai programban való részvétel céljaival összhangban álló támogatására, e) versenyre, mérkőzésre, edzésre, edzőtáborba történő személyszállítás költségére, f ) sportlétesítmény, sportpálya – igazolt használat alapján számított – bérleti díjára, valamint g) felkészítéssel, edzőtáboroztatással és versenyeztetéssel közvetlenül összefüggő szállás és étkezés költségére használható fel. 12. Versenysport és olimpiai felkészülés szakmai támogatása 43. § (1) A 4. melléklet 7. sor 7.1. pontja szerinti költségvetési támogatás felhasználása során a következő tételek számolhatók el: a) a  hazai és külföldi versenyeken, edzőtáborokban, más szakmai programokon való részvétel, továbbá a felkészülés szakmai költségei, b) a versenyrendezés (beleértve a jogdíjakat is) és más szakmai programok rendezésének költségei, c) a sportdiplomáciai feladatokkal összefüggő költségek, d) a  sportegészségügyi ellátással (különösen válogatott vagy olimpiai kerettagok sporttevékenységével összefüggő sport- és egyéb egészségügyi szolgáltatások, táplálkozási tanácsadás, sportegészségügyi eszközök, műszerek, gyógyszerek, étrend-kiegészítők, vitaminok vásárlása) összefüggő költségek, e) doppingellenes tevékenységgel összefüggő költségek, f ) sportfelszerelés, sporteszközök, sportág-specifikus technikai eszközök, a  sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó sportruházat biztosításával, valamint a  sporttevékenységbe bevont állatok vásárlásával és tartásával kapcsolatos, valamint állategészségügyi költségek, g) a sportszövetség, sportszervezet tulajdonában, vagyonkezelésében lévő, vagy az általa bérelt, a felkészülésre vagy edzőtáborozásra szolgáló sportlétesítmény fenntartásával, működtetésével összefüggő költségek, h) a  munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott, a  sportolók felkészítésében közvetlenül közreműködő sportszakemberek – a  számvitelről szóló törvény szerinti – bérköltsége, bérrel kapcsolatos munkaadót terhelő járulékai és megbízási díja, i) sportszakmai kiadványok elkészítésének, megjelentetésének, beszerzésének költségei, j) sportszakemberek képzésének és továbbképzésének költségei. (2) A  4.  melléklet 7. sor 7.2.  pontja szerinti költségvetési támogatás felhasználása során – az  (1)  bekezdésben meghatározottak mellett – a következő tételek számolhatók el: a) a nemzeti és a nemzetközi szervezetek tagdíjai, a regisztrációs és licencdíjak, b) a sportszövetségi, sportszervezeti iroda működésével kapcsolatos költségek, c) a  sporttevékenységgel közvetlenül összefüggő szakmai, kommunikációs és marketing kiad …