84/2012. (XII. 28.) BM rendelete az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatáról.

84/2012. (XII. 28.) BM rendelete az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatáról. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 81. és 82. § tekintetében az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdés a) és c) pontjában, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, – az 1–83. § tekintetében az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdésében és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével – a 84. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 85. § tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § E rendeletet az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja (a továbbiakban: országgyűlési őr) által Magyarország területén végzett szolgálati tevékenységre kell alkalmazni. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. alárendelt: aki valamely szolgálati elöljáróhoz szolgálati beosztás, külön parancs vagy utasítás alapján akár ideiglenes jelleggel is be van osztva, 2. csoportos tárolás: használatra kiadott fegyverzet szolgálati helyen vagy az ügyeleti szolgálatnál történő tárolása, 3. egyéni tárolás: használatra kiadott fegyverzet személyi páncélszekrényben, vaslemez szekrényben vagy el nem mozdíthatóan rögzített lemezkazettában történő tárolása, 4. egységkészlet: kollektív sorozatlövő lőfegyver, géppuska, lőszer, fegyverzeti eszköz, 5. feljebbvaló: az, akinek magasabb rendfokozata van, és az alacsonyabb rendfokozatúval nem áll szolgálati elöljárói viszonyban, 6. helyszínbiztosítás: az a tevékenység, amelyet az országgyűlési őr bűncselekmény vagy egyéb esemény helyszínén, a szemle előtt, annak során, szükség esetén azt követően a helyszín őrzésére, lezárására, a nyomok és anyagmaradványok biztosítására foganatosít, 7. szolgálati csoport: a tűzoltási feladatok ellátására szervezett napi készenléti létszám, 8. szolgálati feladat: a szolgálati elöljáró által meghatározott, a szolgálatteljesítés során végrehajtandó tevékenységek, feladatok összessége, 9. szolgálati út: a szolgálati ügyek intézésének azon módja, mely során az utasítások, szolgálati ügyiratok a szolgálati elöljárótól az alárendelthez vagy a jelentések, kérelmek és panaszok az alárendelttől az alá-fölérendeltségi viszonynak megfelelő egymásra épülő rendben az intézkedésre jogosult elöljáróhoz jutnak, 10. támadással közvetlenül fenyegető magatartás: az a fellépés, amikor a támadó helyzetéből, tevékenységének módjából és eszközéből az országgyűlési őr alaposan következtet arra, hogy a támadás nyomban bekövetkezik, 11. testi épséget súlyosan veszélyeztető támadás: ha a támadó helyzetéből, tevékenységének módjából és eszközéből alaposan feltételezhető a súlyos sérülés közvetlen veszélye, 12. ügyeletes: az Országgyűlési Őrség ügyeleti feladatait ellátó személy. 1. Az Országgyűlési Őrség szolgálati ágai és szakszolgálata 3. § (1) Az Országgyűlési Őrség feladatainak ellátását szolgálati ágakra, valamint ügyeleti szolgálatra és a szakszolgálatra lebontva kell megszervezni. (2) A szolgálati ágak: a) a személyvédelmi szolgálati ág, b) a létesítményvédelmi szolgálati ág, c) a protokolláris díszelgési szolgálati ág, valamint d) a tűzoltási és tűzbiztonsági szolgálati ág. (3) Az Országgyűlési Őrségnél egy szakszolgálat működik, amely az Országgyűlési Őrség működési feltételeit biztosító gazdálkodási, biztonságtechnikai, hivatali és humánigazgatási feladatokat látja el. II. FEJEZET A SZEMÉLY- ÉS LÉTESÍTMÉNYVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 4. § A II. Fejezet rendelkezéseit a személy- és létesítményvédelmi feladatokat ellátó országgyűlési őrökre kell alkalmazni. 2. Intézkedés az Országház és az Országgyűlés Irodaháza üléstermén kívül 5. § (1) A szakképzettséggel nem rendelkező országgyűlési őr kizárólag szakképzett országgyűlési őr irányításával intézkedhet. Ha a szakképzettséggel nem rendelkező országgyűlési őr a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 13. § (1) bekezdésében meghatározott cselekményt önállóan észleli, vagy ilyen cselekményt hoznak tudomására, köteles arról a legközelebbi, szakképzettséggel rendelkező országgyűlési őrt értesíteni. Ha az országgyűlési őr értesítésével járó késedelem elháríthatatlan veszéllyel járna, az országgyűlési őr az illetékes rendőrkapitányság ügyeleti szolgálati feladatokat ellátó szervezeti elemét értesíti a rendőri intézkedés kezdeményezése érdekében. (2) Több, egy időben szükséges intézkedés közül először a súlyosabb sérelemmel fenyegető helyzetnek megfelelő intézkedést kell foganatosítani. (3) Az országgyűlési őr meghatározott szolgálati feladat végrehajtása során észlelt vagy tudomására jutott kisebb súlyú jogsértő cselekmény esetén a meghatározott szolgálati feladatának teljesítését folytatja, azonban a szolgálati elöljárónak történő jelentéssel vagy az illetékes rendőrkapitányság ügyeleti szolgálati feladatokat ellátó szervezeti elemének értesítésével köteles intézkedést kezdeményezni. (4) A személy- vagy létesítményvédelmi feladatokat ellátó országgyűlési őr az életet, testi épséget és a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető magatartás észlelése esetén köteles intézkedni. Az országgyűlési őr az intézkedés végrehajtása helyett – intézkedés kezdeményezése érdekében – jelentést tesz, ha az intézkedés végrehajtása a) az Országgyűlés elnöke, b) az Országház, c) az Országgyűlés Irodaháza, valamint d) az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek tekintetében jelentkező személy- vagy létesítményvédelmi szolgálati feladat végrehajtásának biztonságát vagy eredményességét veszélyeztetné. (5) Szolgálati feladat végrehajtása során az országgyűlési őr a számára kijelölt területet csak parancsra vagy a szolgálati elöljáró engedélye alapján, valamint végszükség esetén hagyhatja el. Az engedélykérés kivételesen mellőzhető, ha a szolgálati elöljáró vagy az Országgyűlési Őrség ügyeletesének értesítésére nincs mód, és a működési terület elhagyásával járó intézkedés elmulasztása az élet- és vagyonbiztonságra másként el nem hárítható hátrányt jelent. (6) Az országgyűlési őr intézkedése előtt felméri, hogy rendelkezésére állnak-e azok az eszközök, amelyekkel a megkezdett intézkedését eredményesen be tudja fejezni; ha nem, úgy az intézkedésének megkezdése előtt segítséget kér. 6. § (1) Az országgyűlési őr jogkörében eljárva, szolgálaton kívül akkor intézkedik, ha a) szolgálatban lévő országgyűlési őr nincs jelen és az értesítésével járó késedelem, az intézkedés elmaradása az élet- és vagyonbiztonságra másként el nem hárítható hátrányt jelentene, vagy b) a szolgálatban lévő országgyűlési őrnek kell segítséget nyújtani. (2) A szolgálaton kívül lévő országgyűlési őr kizárólag abban az esetben intézkedhet, ha a felmerülő feladat végrehajtására megfelelő szakmai ismeretekkel és képzettséggel rendelkezik, egészséges, nincs szeszesitaltól befolyásolt állapotban, vagy nem áll intézkedési képességére hátrányosan ható gyógyszer, valamint bódító hatású anyag befolyása alatt. 3. A szolgálati fellépés módja 7. § (1) Az intézkedést az országgyűlési őr – az Rtv. 20. § (2) bekezdésének első mondatában meghatározottak közlését megelőzően – a napszaknak megfelelő köszönéssel, az intézkedés alá vont nemének, életkorának megfelelő megszólítással, ha az országgyűlési őr egyenruhát visel, tisztelgéssel kezdi meg. A polgári ruhában intézkedő országgyűlési őr az intézkedés megkezdése előtt szolgálati igazolványát és azonosító jelvényét felmutatja. (2) Az intézkedés eredményességének veszélyeztetésére figyelemmel az (1) bekezdésben meghatározott, az intézkedés megkezdését megelőző közlés akkor mellőzhető, ha az ott meghatározott információk előzetes közlése, valamint a szolgálati igazolvány és az azonosító jelvény felmutatása az intézkedés megtételét lehetetlenné teszi, vagy annak eredményességét aránytalan mértékben veszélyezteti. (3) Ha az intézkedés alá vont az országgyűlési őr felszólításának nem tesz eleget, az intézkedő országgyűlési őr „A törvény nevében!” felszólítással figyelmezteti, hogy szigorúbban lép fel. (4) Az intézkedés során úgy kell eljárni, hogy az országgyűlési őr megelőzze megtámadását, lefegyverzését, továbbá akadályozza meg, hogy a figyelmét a szolgálati tevékenységtől elvonják, vagy lekötöttségét jogellenes cselekmény elkövetésére használják fel. (5) Az intézkedés eredményes befejezését szükség esetén segítség igénybevételével is biztosítani kell. (6) Az országgyűlési őr az Rtv. V. Fejezetében foglalt intézkedését vagy az Rtv. VI. Fejezetében foglalt kényszerítő eszköz alkalmazását követően az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 142. §-ában meghatározott jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatás keretében felhívja az intézkedés alá vont személy figyelmét a jogorvoslat előterjesztésének határidejére is. 4. Segítség igénybevétele 8. § (1) A segítség igénybevételének a kezdeményezésekor az országgyűlési őr – ha nincs egyenruhában – igazolja magát, ismerteti a felkért személlyel az igénybevétel célját és módját, valamint a törvény által biztosított fokozott büntetőjogi védelem tényét. (2) Ha az Országgyűlési Őrség által segítségadásra felkért személy a segítségadás teljesítését megtagadja, fel kell hívni a figyelmét, hogy a segítségadást nem tagadhatja meg, kivéve, ha a segítségadás az életét, testi épségét vagy egészségét nyilvánvalóan veszélyezteti, vagy a segítségadás teljesítéséhez szükséges tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre. 5. Az intézkedés akadályai elhárításának közös szabályai 9. § (1) Az országgyűlési őr az intézkedés eredményességét akadályozó tárgy eltávolítása során úgy jár el, hogy az eltávolítás a lehető legkisebb károkozással járjon, valamint a károkozás ne legyen aránytalan az elérni kívánt törvényes célhoz képest. (2) Ha az akadály eltávolítása különleges szakértelmet igényel, szükség esetén az országgyűlési őr közreműködőt vesz igénybe. (3) Ha az akadály keletkezése ismert személy jogellenes magatartásának következménye, a vétlen károsult részére az Országgyűlési Őrség által teljesített kártalanítás és a közreműködő részére kifizetett díj visszatérítése iránti igényt az akadály előidézőjével szemben az Országgyűlési Őrség érvényesíti. 6. Eljárás bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése esetén 10. § (1) Az országgyűlési őr a magánindítványra büntethető bűncselekmény észlelése esetén a feljelentés megtételére jogosult kérésére megadja a szükséges felvilágosítást. (2) Ha a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért vagy a menekülő elkövető elfogására nincs mód, az országgyűlési őr haladéktalanul intézkedik az elfogás és – szükség esetén – a helyszín biztosítása iránt. 11. § Az országgyűlési őr szabálysértés észlelése esetén – az Ogytv. 134. § (1) bekezdésében meghatározottak alkalmazása mellett – a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt felszólítja a tevékenysége abbahagyására és szabálysértés elkövetésétől való jövőbeni tartózkodásra. 12. § Az Ogytv. 139. § (1) bekezdésében meghatározott elfogás esetén az országgyűlési őr az illetékes rendőrkapitányság ügyeleti szolgálati feladatokat ellátó szervezeti elemét értesíti. 7. Biztonsági intézkedések 13. § (1) Az országgyűlési őr az önveszélyes állapot vagy a személyeket, továbbá az anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet észlelése esetén – az Rtv. 37. §-ában meghatározott intézkedések végrehajtása során – a helyszínen a) tájékozódik, azonnali elsődleges jelentést tesz, az esemény jellegétől függően a veszély elhárításában közreműködni kötelezetteket riasztja, b) gondoskodik az életmentésről és az elsősegélynyújtásról, c) intézkedik a vagyonmentésre és a további károk megelőzésére, d) jelentést tesz, szükség esetén újabb erőket és eszközöket igényel, valamint javaslatot tesz további intézkedések megtételére, e) intézkedik a bűncselekmények megelőzésére és a veszélyhelyzettel összefüggő bűncselekmények felderítésére, f) tájékoztatást ad a szolgálati elöljáró utasítása szerint, valamint g) intézkedik a közrendet zavaró cselekmények megszüntetésére, az illetéktelenek távoltartására, a közúti forgalom esetleges elterelésére, szükség esetén a személyek elszállítására, az állatok elterelésére. (2) Biztonsági intézkedés keretében terület lezárására kell intézkedni a) természeti vagy ipari katasztrófa, valamint annak veszélye esetén, b) tűzeset, műszaki mentés helyszínén, c) bűncselekmény, közlekedési és egyéb baleset esetén, d) súlyos fertőző betegség, talált sugárzó anyag, robbanóanyag, robbantással történő fenyegetés esetén, valamint e) terrortámadás veszélye vagy terrorcselekmény esetén. 8. Eljárás helyszínbiztosítás esetén 14. § (1) A helyszínt biztosító országgyűlési őr a) elsősegélyben részesíti vagy részesítteti azokat, akik az esemény során megsérültek vagy megbetegedtek, valamint más ok miatt segítségre szorulnak, b) a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért elkövetőt elfogja, a tanúkat visszatartja, az eseményben érintetteket, az eseményt észlelőket feltartóztatja, c) az illetéktelen személyeket a helyszínről eltávolítja, d) a helyszínt körülhatárolja, eredeti állapotában megőrzi, e) megállapítja és megfigyeli, hogy megváltoztatták-e a helyszínt, miben változtatták meg, ha igen, ki és miért, f) a közrendet zavaró cselekményeket, forgalmi torlódásokat megszünteti, g) az eseményt szolgálati elöljárójának azonnal jelenti, h) feljegyezi, hogy a sérültet milyen rendszámú mentő gépkocsival, hova szállították el, valamint i) a helyszínre megérkező szemlebizottság vezetőjének jelentést tesz. (2) A helyszínről való bevonulása után az országgyűlési őr írásban jelenti, hogy a) kinek a felhívására vagy utasítására, mikor érkezett a helyszínre, b) kiket talált a helyszínen, c) milyen nyomokat és anyagmaradványokat biztosított, d) milyen intézkedéseket tett, valamint e) változásokat eszközöltek-e a helyszínen, ha igen, kik és miért, f) a helyszínt kinek és mikor adta át. 9. Eljárás katasztrófa esetén 15. § (1) Katasztrófa bekövetkezésének vagy veszélyének észlelése esetén az országgyűlési őr haladéktalanul gondoskodik az elhárításra jogosult hatóságok és szervek ügyeleten keresztül történő értesítéséről. Az országgyűlési őr jelentést tesz az Országgyűlési Őrség ügyeletesének, aki az észlelésről vagy a bejelentésről haladéktalanul értesíti a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területileg illetékes ügyeleti szolgálatát, valamint az Országgyűlési Őrség tűzoltási és tűzbiztonsági feladatokat ellátó szervezeti elemét. (2) Katasztrófa helyszínén az országgyűlési őr az elhárításra jogosult hatóságok és szervek megérkezéséig intézkedik a) a közbiztonság és az adott helyzetben elvárható rend fenntartására, valamint ennek helyreállítására, b) a helyszín, valamint a helyszínre érkező különböző mentőegységek zavartalan munkájának biztosítására, továbbá c) – a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól szóló 39/2011. (XI. 15.) BM rendelet 54. §-a szerinti Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervben meghatározottakra is figyelemmel – a forgalom lezárására és elterelésére, valamint az élet- és vagyonmentésre. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerven kívül értesíteni kell a veszélyeztetett terület lakóit, ha a tűzesetet vagy a műszaki mentést szükségessé tevő eseményt nem észlelték. (4) Az országgyűlési őr a kialakult helyzetről és a megtett intézkedésekről a szolgálati helyére történő bevonulása után haladéktalanul írásos jelentést készít. 10. Terület lezárása 16. § (1) Az Országgyűlés elnöke utazásának és a rendezvények biztosítása során, valamint az 5. § (4) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott védett létesítmények és épületek környezetében a területet, útvonalat vagy útvonal szakaszt ideiglenesen le lehet zárni. (2) Az országgyűlési őr az (1) bekezdésben, valamint a 13. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a terület lezárása esetén megakadályozza a lezárt területre illetéktelenek belépését, az illetéktelenül ott tartózkodókat távozásra szólítja fel. (3) A terület lezárásával összefüggő intézkedések betartása kikényszeríthető. (4) A terület lezárását az elrendelés indokának megszűnésekor fel kell oldani. 11. Ideiglenes közlekedésrendészeti intézkedések 17. § (1) Az Országgyűlési Őrség a közbiztonság védelme érdekében, katasztrófa, tűzeset vagy baleset, valamint rendezvény helyszínén a feltétlenül szükséges mértékben és időtartamban elrendelheti a) egyes útvonalak, utcák, terek, városrészek közúti forgalmának teljes vagy részleges lezárását, a forgalom elterelését vagy korlátozását, b) a megállás vagy várakozás tilalmát, valamint az arra kijelölt helyen a várakozás megszüntetését, továbbá c) egyéb közlekedési tilalmak feloldását, az egyirányú forgalmú utcában a közlekedés irányának megváltoztatását. (2) Az Országgyűlési Őrség fontos közérdekből a közúti járművek közlekedése vagy várakozása céljára ideiglenes jelleggel igénybe veheti az egyébként nem a közúti forgalom célját szolgáló közterületet, ha annak teherbírása megfelelő, valamint méret- és súlykorlátozás elrendelésével arra alkalmas. 12. Személyazonosság megállapítása 18. § (1) A személyazonosság megállapítása során az országgyűlési őr elkéri az érintett személy személyazonosító igazolványát vagy egyéb, a személyazonosságot hitelt érdemlően igazoló okmányát. Ha az okmány valódisága vagy az érintett személy személyazonossága kétséges, az országgyűlési őr ellenőrző kérdéseket tehet fel, felszólítja az intézkedés alá vont személyt adatainak bemondására, a bemondott adatokat az okmánnyal összehasonlítja. (2) A személyazonosság megállapítása során meg kell állapítani az érintett személy személyazonosságát, és – akinél ez a további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb körülmények ezt indokolják – rögzíteni kell az intézkedés alá vont személy személyazonosító adatait (név, születési hely, idő, anyja születési neve), az igazolványának sorozatát és számát, valamint az intézkedés helyét, idejét és okát. (3) Ha az országgyűlési őr megállapítja, hogy az érintett személy vagy az általa bemutatott okmány körözését rendelték el, haladéktalanul értesíti az illetékes rendőrkapitányság ügyeleti szolgálati feladatokat ellátó szervezeti elemét. 13. Fokozott ellenőrzés 19. § (1) A fokozott ellenőrzés összehangolt és koncentrált szolgálati tevékenység, amelynek során az Országgyűlési Őrség hatáskörébe tartozó feladatokkal összefüggésben helyszínt vagy annak egy részét lezárják, és az ott tartózkodókat igazoltatják. (2) Fokozott ellenőrzés végrehajtását az Országgyűlési Őrség parancsnoka rendelhet el. 14. Feltartóztatás 20. § (1) A feltartóztatás az országgyűlési őrnek az a tevékenysége, amelynek során azt a személyt, akitől felvilágosítást kér, az intézkedés helyszínének elhagyásában korlátozza vagy a további intézkedés megtételéig a helyszín elhagyásában megakadályozza. (2) A feltartóztatást meg kell szüntetni, ha az intézkedés célját elérte és további intézkedésre nincs szükség. 15. Eljárás diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más mentességet élvező személyekkel vagy közjogi tisztséget betöltő személlyel szemben 21. § (1) Ha az országgyűlési őr a személyazonosság megállapítása során észleli, hogy az érintett személy diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más mentességet élvező, nem magyar állampolgárságú személy vagy közjogi tisztséget betöltő személy, akkor rögzíti a tényállást, és ezt követően a mentességet élvező személlyel szemben a személyazonosság megállapításán túl további intézkedést nem tesz. (2) A diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más mentességet élvező, nem magyar állampolgárságú személy, továbbá a közjogi tisztséget betöltő személy által elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés esetén – a tettenérés esetét kivéve – az országgyűlési őr nem végezhet olyan eljárási cselekményeket, amelyek a mentességet élvező személy ellen közvetlenül irányulnak. Az országgyűlési őr ilyen esetben foganatosítja a szükséges helyszíni intézkedést és feljelentést tesz. (3) A diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más mentességet élvező, nem magyar állampolgárságú személlyel szembeni, az (1) és (2) bekezdés szerinti intézkedésről soron kívül értesíteni kell a Külügyminisztérium ügyeletét. 16. Eljárás a Magyar Honvédség állományának tagjával és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos állományú személlyel szemben 22. § (1) Az országgyűlési őr a) a Magyar Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományú katonájával, a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonával, a honvédtisztjelölttel, a honvéd altiszt-jelölttel, valamint b) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos állományú személlyel szemben a testület és a rendfokozat tekintélyének megóvásával intézkedik. (2) Ha az előállítandó személy lőfegyvert tart magánál, a biztonsági intézkedések megtétele mellett fel kell szólítani lőfegyvere feltalálási helyének közlésére és le kell fegyverezni. III. FEJEZET A TŰZOLTÁSI ÉS TŰZBIZTONSÁGI FELADATOK ELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 23. § A III. Fejezet rendelkezéseit a tűzoltási és tűzbiztonsági feladatokat ellátó országgyűlési őrökre kell alkalmazni. 24. § (1) Az országgyűlési őr az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek területén az azonnali beavatkozást igénylő tűzeset, közvetlen tűz- vagy robbanásveszély, valamint egyéb káreset észlelése esetén – feltéve, hogy beavatkozásra alkalmas állapotban van, szolgálati idején kívül is – köteles a beavatkozó egység megérkezéséig a szakmai felkészültségének megfelelően és a rendelkezésére álló felszereléseivel beavatkozni, az általa ismert szükséges biztonsági intézkedéseket megtenni vagy kezdeményezni és közreműködni azok megtételében. (2) Az országgyűlési őr az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek területén a tűzvédelmi és katasztrófavédelmi jogszabályok megsértésének vagy bűncselekményre utaló körülmény észlelése esetén, valamint a tűzvédelmi, polgári védelmi és katasztrófavédelmi előírások érvényre juttatása érdekében köteles kezdeményezni vagy megtenni a szükséges intézkedést. 25. § Tűzmegelőzési és tűzoltási tevékenységet csak a jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező, a feladat ellátására egészségi és fizikai állapotánál fogva alkalmas országgyűlési őr végezhet. 26. § Az országgyűlési őr jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítéséhez természetes személy, jogi személy közreműködését kérheti. A közreműködés kezdeményezésekor ismertetni kell annak jogi alapjait és megtagadásának jogi következményeit. IV. FEJEZET A KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK 17. Általános szabályok 27. § (1) A kényszerítő eszközt alkalmazó országgyűlési őr, valamint az útzár alkalmazását elrendelő parancsnok a helyszíni intézkedések után köteles írásos jelentést készíteni. Ha a kényszerítő eszköz alkalmazását személyi szabadságot korlátozó intézkedés követi, a kényszerítő eszközt alkalmazó országgyűlési őrnek a jelentést a személyi szabadságot korlátozó intézkedésről szóló írásos jelentésben kell megtennie. (2) A kényszerítő eszköz alkalmazásáról készített jelentés tartalmazza: a) hol, mikor, kivel szemben, mennyi ideig, milyen kényszerítő eszköz alkalmazására került sor és ennek mi volt az indoka, b) a jogellenes magatartás abbahagyására történt-e felszólítás, ha nem, ennek mi volt az oka, c) a kényszerítő eszköz alkalmazására történt-e előzetes figyelmeztetés, ha nem, ennek mi volt az oka, d) keletkezett-e sérülés és milyen fokú, valamint keletkezett-e anyagi kár, e) mi történt a sérülttel, ellátására történt-e intézkedés, ha nem, ennek mi volt az oka, f) a támadásra használt eszköz leírását, ha támadás miatt történt a kényszerítő eszköz alkalmazása, g) a tanúk természetes személyazonosító adatait és lakcímét, valamint h) az alkalmazást lehetővé tevő valamennyi jogszabályhelyre történő hivatkozást. (3) A kényszerítő eszköz alkalmazását követően az országgyűlési őr szolgálati elöljárója haladéktalanul köteles kivizsgálni az alkalmazással összefüggő követelmények teljesülését. (4) A (3) bekezdésben meghatározott vizsgálat során a szolgálati elöljáró: a) kényszerítő eszköz alkalmazásával okozott sérülés esetén meghallgatja azt, akivel szemben a kényszerítő eszközt alkalmazták, valamint azt, aki az eseménynél jelen volt és meghallgatása a tényállás tisztázását elősegítheti, feltéve, hogy a meghallgatandó személy a meghallgatásához hozzájárult, b) ha az országgyűlési őr jelentésében ellentmondásokat észlelt, tisztázza azokat, c) ha az intézkedés alá vont, valamint az eseménynél jelen levő személy a meghallgatását vagy a válaszadást megtagadja, a szolgálati elöljáró a rendelkezésére álló adatok alapján vizsgálja ki a kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét. (5) A szolgálati elöljáró a megállapításait írásban rögzíti, amelyben állást foglal a szakszerűség, szükségesség, jogszerűség, arányosság követelményének megtartásáról. Ha megállapítása szerint a kényszerítő eszközök alkalmazására jogszabálysértő módon került sor, – ha annak jogszabályi feltételei fennállnak – az intézkedő országgyűlési őr ellen kártérítési, fegyelmi, vagy fegyelmi és büntetőeljárást kezdeményez. (6) Ha a kényszerítő eszköz alkalmazását követően az országgyűlési őr az elfogott személyt előállítás céljából a rendőrségnek átadta, az Országgyűlési Őrség a személyi szabadságot korlátozó intézkedésről szóló írásos jelentés másolatát a rendőrség előállítást végrehajtó szervezeti egységének az intézkedés foganatosításától számított 15 napon belül megküldi. 28. § (1) Az Ogytv. 133. § (3) bekezdése szerinti kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha az intézkedés alá vont magatartása, ellenszegülésének mértéke annak Rtv. szerinti alkalmazását indokolja. A nagyobb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással járó kényszerítő eszköz akkor alkalmazható, ha a kisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással járó kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezetett eredményre vagy sikere eleve kilátástalan. (2) Az intézkedés alá vont személy magatartása szempontjából az országgyűlési őr az alábbiak szerint tesz különbséget: a) passzív ellenszegülést tanúsító személy, aki az intézkedés során az országgyűlési őr jogszerűen adott utasításait nem hajtja végre, de tevőleges ellenszegülést nem mutat, b) aktív ellenszegülést tanúsító személy, aki nem veti magát alá a jogszerű intézkedésnek, magatartásával fizikai erőkifejtés útján is igyekszik azt megakadályozni, c) támadó magatartást tanúsító személy, aki az intézkedő országgyűlési őrre, valamint a támogatására vagy védelmére kelt személyre rátámad. (3) A kényszerítő eszköz alkalmazását jól hallható, közérthető és határozott módon a következő sorrendben meg kell előznie: a) a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólításnak, „a törvény nevében” szavak előrebocsátásával, valamint b) a figyelmeztetésnek, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik. 18. Testi kényszer 29. § (1) A megfogás, a leszorítás, az elvezetés vagy más, az országgyűlési őr által fizikai erőkifejtéssel alkalmazott, valamely cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására irányuló kényszerítés (a továbbiakban: testi kényszer) akkor alkalmazható, ha az országgyűlési őr erőfölénye vagy az intézkedés alá vont személy állapota, magatartása folytán az intézkedés eredményessége ezzel biztosítható. (2) A testi kényszer alkalmazása során az országgyűlési őr önvédelmi fogásokat is használhat. Az országgyűlési őr a támadás céljára szolgáló eszköz használatának megakadályozása, továbbá a támadás elhárítása érdekében az ehhez szükséges erejű és irányultságú ütést vagy rúgást alkalmazhat. (3) Nem minősül testi kényszernek, amikor az országgyűlési őr – jogszerű intézkedése során, a biztonságos intézkedés végrehajtása érdekében – a felé kartávolságon belülre lépő, valamint a mozgásának folyamatosságát akadályozó személyt csupán nyújtott kezével, minimális erőkifejtéssel magától távol tartja. 19. Bilincs alkalmazása 30. § (1) Bilincs alkalmazása az Rtv. 48. §-ában meghatározott esetekben, különösen azzal szemben indokolt, a) aki erőszakos, garázda magatartást tanúsít és ennek abbahagyására testi kényszerrel nem késztethető, b) aki az intézkedő országgyűlési őrt, annak segítőjét, valamint az intézkedésben közreműködőt megtámadja, c) akinek az elfogására bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt került sor, és szökése bilincs alkalmazása nélkül nem akadályozható meg, d) akinek a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülése testi kényszerrel nem törhető meg, e) aki önkárosító magatartást tanúsít vagy ilyen magatartás tanúsításával fenyeget. (2) Bilincselést az erre a célra rendszeresített eszközzel kell végrehajtani. Ennek hiányában vagy ezek meghibásodása, megrongálódása esetén más, ilyen célra megfelelő eszköz is alkalmazható, de tilos vékony fém- vagy műanyag huzalt, a jellegénél fogva sérülést okozó eszközt alkalmazni. (3) A bilincselés módjai: a) két vagy több ember kezének egymáshoz bilincselése, b) kezek előre vagy hátra bilincselése, c) indokolt esetben lábak egymáshoz bilincselése, d) indokolt esetben tárgyhoz bilincselés. (4) Tilos a bilincs olyan módon való használata, amely indokolatlanul fájdalmat, sérülést okoz vagy jellegénél fogva megalázó. 31. § (1) A bilincselés módját az intézkedő országgyűlési őr az adott körülmények között a legcélirányosabban választja meg azzal, hogy a) a kezek hátra bilincselése akkor célszerű, ha a bilincs alkalmazására testi kényszer útján kerül sor vagy alapos okkal tartani lehet az országgyűlési őr elleni támadástól, valamint szökéstől, kivéve, ha az intézkedésben érintett kezei az erre a célra kialakított övhöz vannak bilincselve; b) lábbilincselés, valamint kéz és láb bilincselés együttes alkalmazása akkor indokolt, ha arról, akivel szemben alkalmazzák, feltételezhető, hogy önmagában vagy másban kézbilincs alkalmazása esetén is kárt tud okozni, vagy a bűncselekmény jellege azt indokolja; c) tárgyhoz bilincselésnek akkor van helye, ha a személy önkárosításának, támadásának vagy szökésének megakadályozása, ellenszegülésének megtörése, vagy az intézkedés eredményes befejezése más módon nem biztosítható. (2) Az országgyűlési őr az intézkedés alá vont személyt fekvő helyzetben, falnak vagy más tárgynak nyomva megbilincselheti, ha azt a személy aktív ellenszegülése, támadása, erőszakos magatartása vagy ezek kialakulásának megelőzése szükségessé teszi. (3) Intézkedése során az országgyűlési őr saját magához mást nem bilincselhet. (4) A bilincset az országgyűlési őr szolgálaton kívül nem tarthatja magánál. 20. Vegyi eszköz, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, valamint más eszköz alkalmazása 32. § (1) Az országgyűlési őr vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot saját elhatározásából vagy szolgálati elöljárója parancsára használhat. (2) A rendőrbottal – annak hiánya esetén – egy tekintet alá esik minden más alkalmi eszköz, amelynek hatása a rendszeresített rendőrbotéval azonos. (3) Az országgyűlési őr az (1) bekezdésben meghatározott rendszeresített eszközt szolgálaton kívül nem tarthatja magánál. (4) Az országgyűlési őr az intézkedés megkezdésekor a vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt készenlétbe helyezi, a rendőrbotot kézbefogja és felkészül a támadás elhárítására, az ellenszegülés megtörésére. (5) Az elektromos sokkoló eszköz használata elsősorban a végtagokra irányulhat. (6) A rendőrbot vagy a vele egy tekintet alá eső bármely más eszköz alkalmazásakor az ütés lehetőleg a támadó végtagot érje. Kerülni kell, hogy az ütés súlyos sérülést okozzon. (7) Az (1) bekezdésben meghatározott kényszerítő eszközöket nem szabad a támadás, ellenszegülés megszűnése, megtörése után alkalmazni. 21. Útzár 33. § (1) Közúton vagy közforgalom számára megnyitott egyéb úton útzár – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – ellenőrző-átengedő pont működtetésével telepíthető. (2) Az (1) bekezdés szerint telepített útzárat – a forgalomkorlátozáshoz szükséges jelzéseken túl – megkülönböztető fényjelzést működtető jármű vagy villogó sárga fényt adó berendezés elhelyezésével is meg kell jelölni. (3) Az út szolgálati járművel történő eltorlaszolása sürgős esetben, az útzár telepítésének elrendelésére jogosult engedélyével hajtható végre. Ebben az esetben a szolgálati jármű megkülönböztető fényjelzését folyamatosan működtetni kell. (4) Az útzár alkalmazását az Országgyűlési Őrség által védett létesítmények vagy az Országgyűlési Őrség által védett személy programhelyszíneinek vonatkozásában az Országgyűlési Őrség parancsnoka rendeli el. (5) Ha az Országgyűlési Őrség parancsnokának az útzár telepítésének elrendelésére vonatkozó döntésének meghozatala indokolatlan késedelemmel járna, az útzár telepítésének engedélyezésére az Országgyűlési Őrség parancsnokának általános helyettese, az ő akadályoztatása esetén az ügyeletes is jogosult. 22. Megállásra kényszerítés 34. § Az Rtv. 51. § (3) bekezdésében meghatározott megállásra kényszerítéshez az országgyűlés őrszolgálati járművet, továbbá gépjármű elfogó hálót is felhasználhat. Ennek során a szolgálati járműben keletkezett kárért – ha az erre vonatkozó vizsgálat a kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos szabályok megsértése miatt más következtetésre nem jut – az országgyűlési őrt kártérítési felelősség nem terheli. 23. Lőfegyverhasználat 35. § (1) A lőfegyverhasználati jog gyakorlása független attól, hogy az országgyűlési őr egyenruhát vagy polgári öltözetet visel, szolgálatban vagy azon kívül van, és rendelkezik-e szolgálati lőfegyverrel. (2) A tűzoltási és tűzmegelőzési feladatokat ellátó országgyűlési őrt a lőfegyverhasználati jog nem illeti meg. (3) Az országgyűlési őr a lőfegyverhasználat során elsősorban az Országgyűlési Őrségnél rendszeresített lőfegyvert használja. Az Rtv. 53. § (2) bekezdése alapján fegyverként használható más dolog lehet a nem rendszeresített lőfegyver és minden olyan eszköz, amely az országgyűlési őr feladatának teljesítését elősegíti. (4) A fegyverhasználatot megelőző figyelmeztetést érthetően, határozottan „A törvény nevében fegyvert használok!” szavakkal kell megtenni. (5) Szolgálati elöljárója parancsára az országgyűlési őr köteles a lőfegyverét használni. A lőfegyver parancsra történő használatának jogszerűségéért a parancsot kiadó szolgálati elöljáró a felelős. E parancs végrehajtása csak akkor tagadható meg, ha az országgyűlési őr tudja, hogy a lőfegyver használatával bűncselekményt követne el. 36. § (1) A lőfegyverhasználat során a lövést lehetőleg végtagra kell irányítani. (2) Ha a törvény csak a közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítása céljából teszi lehetővé a fegyverhasználatot és a közvetlen fenyegetés vagy támadás bármely oknál fogva megszűnt, a lőfegyverhasználati jogosultság is azonnal megszűnik. A lőfegyverhasználat további alkalmazásának helye nincs, ha az a célját elérte. 37. § (1) A figyelmeztető lövést általában függőleges irányba, a légtérbe kell leadni. Ha ez nem biztonságos, a lövés irányát úgy kell megválasztani – számolva a becsapódást esetlegesen követő gurulattal is –, hogy a lövedék életet, testi épséget ne veszélyeztessen és lehetőleg ne okozzon anyagi kárt. (2) Ha a támadás közvetett – a támadó ahhoz tárgyat vagy állatot alkalmaz –, akkor az országgyűlési őr elsősorban tárgyra, állatra ad le lövést. Az országgyűlési őr az őt vagy segítőjét járművel elütni szándékozó támadó járművének kerekeire, az emberre uszított kutya támadása esetén az állatra leadott lövéssel hárítja el a veszélyt. (3) Mások személyét, vagyonát közvetlenül veszélyeztető megvadult állatra az országgyűlési őr akkor lőhet, ha a veszélyhelyzet elhárítására az adott körülmények között más lehetőség nincs. Szolgálati feladata teljesítésének érdekében az országgyűlési őr a testi épségét közvetlenül veszélyeztető állatot lelőheti. (4) A tárgyra, állatra irányuló lövésnek feltétele, hogy az ember életét, testi épségét ne veszélyeztesse. (5) Az Rtv. 55. §-ában meghatározottakon túl nincs helye a lőfegyverhasználatnak, ha a lőfegyverhasználat az államhatáron átlövést idézne elő, valamint a határúton közlekedő személlyel szemben, kivéve, ha fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett támadást, vagy fegyveres ellenállást kell leküzdeni. 38. § (1) A lőfegyverhasználat során sérültet elsősegélyben kell részesíteni, gondoskodni kell orvosi ellátásáról, a közvetlen hozzátartozója értesítéséről. (2) A lőfegyverhasználatot, valamint a halaszthatatlan segítségnyújtást követően az országgyűlési őr közvetlen szolgálati elöljárójának haladéktalanul jelenti, és annak megérkezéséig a helyszínt biztosítja. A szolgálati elöljáró intézkedik a helyszíni szemle lefolytatására, függetlenül attól, hogy történt-e személyi sérülés vagy keletkezett-e kár. A szolgálati elöljáró a lőfegyverhasználatról jelentést tesz a szolgálati út betartásával. (3) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka 3 munkanapon belül köteles kivizsgálni a lőfegyverhasználat és lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés jogszerűségét, szakszerűségét. 39. § (1) A vizsgálat során jelentést kell íratni a lőfegyvert használó országgyűlési őrrel, a lőfegyver használatára utasítást adó szolgálati elöljáróval és azzal az országgyűlési őrrel, akinek hitelt érdemlő tudomása van az eseményről. Nem vehet részt a vizsgálatban az, akinek jelentésírási kötelezettsége van. (2) A lőfegyvert használó országgyűlési őr jelentése a következőket tartalmazza: a) mikor, hol, kivel szemben, milyen fegyvert használt, hány lövést adott le, a leadott lövést hová irányította, a fegyver típusát, gyári számát, b) a lőfegyverhasználat okát, c) a megelőző intézkedéseket, d) milyen sérülés történt, sor került-e elsősegélynyújtásra, orvosi ellátásra, hol tartózkodik a sérült, e) milyen kárt okozott a lövés, ki a károsult, az országgyűlési őr, valamint a károsult mit tett a kár enyhítésére, f) a helyszínre, a tanúkra, a bűnjelekre és az egyéb körülményekre vonatkozó adatokat, g) a fegyverhasználatra feljogosító törvényhelyre történő hivatkozást. (3) A vizsgálat során a helyszíni szemle és a jelentések adatait is figyelembe véve, a meghallgatáson történő megjelenésre való felkérés után meg kell hallgatni az érdekelteket, különösen az intézkedés által érintettet, a sérültet és azt, akinek a lőfegyverhasználat kárt okozott. (4) A vizsgálatot lezáró jelentés tartalmazza a) a lőfegyverhasználat jogszerűsége minősítésére vonatkozó megállapítást, b) a lőfegyverhasználat jogellenessége megállapítása esetén a felelősségre vonási eljárás megindítására vonatkozó döntést, c) a sérüléseket, valamint d) az okozott kárt. (5) Ha az Országgyűlési Őrség parancsnoka a lőfegyverhasználattal kapcsolatban bűncselekmény megalapozott gyanúját állapítja meg, feljelentést tesz az illetékes ügyészi szervnél, fegyelmi vétség gyanúja esetén intézkedik a fegyelmi eljárás lefolytatására. (6) A tárgyra vagy állatra irányuló, valamint a figyelmeztető és a nem szándékosan létrejött lövést az országgyűlési őr lehetőleg azonnal, szóban jelenti szolgálati elöljárójának, majd írásos jelentést készít, amely tartalmazza: a) mikor, hol, milyen célból, hány lövést adott le, b) a lövést kiváltó körülményeket, figyelmeztető lövésnél az alkalmazott megelőző intézkedéseket, vagy azok mellőzésének okait, c) a lövés irányát és következményét, d) ha a lövés sérülést vagy kárt okozott, annak leírását, e) a lövést követően tett intézkedéseit, valamint f) a helyszínre, a tanúkra, és az egyéb körülményekre vonatkozó adatokat. (7) Ha a (6) bekezdés szerinti lövés sérülést vagy kárt okozott, a lőfegyverhasználatra vonatkozó rendelkezések szerint kell a vizsgálatot lefolytatni. V. FEJEZET AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG FELADATAI 24. Személyvédelmi feladatok 40. § (1) A személyvédelem során az Országgyűlési Őrség sajátos védelmi eszközökkel és módszerekkel gondoskodik az Országgyűlés elnöke életének és testi épségének biztonságáról. (2) A személyvédelmi feladatokat az Országgyűlési Őrség más szervekkel együttműködve végzi, melynek során gondoskodik az Országgyűlés elnöke ellen irányuló erőszakos cselekmények felderítéséről, megelőzéséről, megszakításáról. Az Országgyűlés elnöke életének, testi épségének védelme ellátásában közreműködő rendőri és más szervek tevékenységét az Országgyűlési Őrség koordinálja. (3) A biztonság érdekében az Országgyűlési Őrség jogosult az Országgyűlés elnökének lakó-, tartózkodási vagy munkahelyén, az általa látogatott helyeken és azok közvetlen környezetében az adott területre egyébként érvényes közlekedési, tartózkodási szabályokat szigorítani, ideiglenesen személyi és technikai ellenőrzési rendszabályokat bevezetni. 41. § (1) A házelnök személyvédelmével kapcsolatos feladatokat az Országgyűlési Őrség látja el, kivéve, ha az Országgyűlés elnöke a magánprogramjának vagy a részvételével bonyolított hivatalos programjának időtartamára a személyvédelem egyes elemeiről – előzetesen és írásban – lemond, feltéve, hogy a hivatalos programon nem vesz részt a) a Kormány tagjai közé nem tartozó védett személy, b) nemzetközileg védett személy, c) viszonosság alapján védett személynek tekintendő külföldi. (2) Az Országgyűlés elnökének munkahelyét, valamint lakását vagy egyéb tartózkodási helyét az adott célnak megfelelő biztonságtechnikai berendezésekkel kell védeni. Ezek beszerzésével, fel- és leszerelésével, üzemeltetésével, karbantartásával, javításával, továbbá a személyvédelemmel kapcsolatban felmerült költségek az Országgyűlés Hivatalát terhelik. (3) Az Országgyűlési Őrség az Országgyűlés elnöke részére állandó híradástechnikai összeköttetést biztosít és gondoskodik lakása technikai védelméről. (4) A (3) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban felmerült költségek az Országgyűlés Hivatalát terhelik. 42. § (1) A személyvédelmi feladatok hatékony ellátása érdekében a védelemért felelős parancsnok biztonsági szempontból véleményezi az Országgyűlés elnökének programját. Véleményét a program szervezéséért felelős szervezetek, szervek, személyek kötelesek figyelembe venni. (2) A program során az Országgyűlés elnökének biztonsága érdekében a következők szerint kell eljárni: a) ha az Országgyűlés elnöke a programtól eltérően tömegben, vagy a tervezetthez képest más útvonalon szándékozik mozogni, ezt a szándékát kellő időben jelzi a biztosítás parancsnokának, aki közreműködik a megváltozott program meghatározásában; b) a biztosítás parancsnoka váratlan helyzet vagy közvetlen fenyegetettség esetén menekítéssel gondoskodik az Országgyűlés elnökének biztonságba helyezéséről, és – ha az ezzel okozott késedelem veszéllyel nem jár – az Országgyűlés elnöke részére a szükséges tájékoztatást megadja; c) ha a rendelkezésre álló információk alapján az Országgyűlés elnöke ellen intézett támadás valószínűsíthető, a biztosítás parancsnoka védőruházatról gondoskodik, viselésének szükségességére az Országgyűlés elnökének figyelmét felhívja és elrendeli a védőruházat használatát. A védőruházat viselését az Országgyűlés elnöke írásban visszautasíthatja. (3) Vasúton, légi és vízi járművön történő utazás esetén az Országgyűlési Őrség a vasúttársasággal, a légitársasággal, a vízi jármű üzemeltetőjével, illetve más, az utazás lebonyolításában közreműködő szervezetekkel egyeztetve gondoskodik az útvonal megfelelő ellenőrzéséről és a vasúti, légi, vízi jármű megfelelő biztonságos őrzéséről, közlekedéséről. 43. § (1) Az Országgyűlés elnökének hivatalos programja idején az Országgyűlés elnöke egészségügyi ellátásának biztosítása érdekében az Országgyűlési Őrség a) szervezi és koordinálja a szükség esetén nyújtandó egészségügyi ellátást, b) gondoskodik a rohamkocsi szintű mentési készenlét biztosításáról és egyéb egészségügyi készültség fenntartásáról, valamint c) gondoskodik a (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi intézmény vagy a Magyar Honvédség Honvédkórház (a továbbiakban: MH Honvédkórház) kijelölt osztályain készenléti ügyelet tartásáról. (2) Az Országgyűlési Őrség az Országgyűlés elnökének gyógyintézeti ellátásáról a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet 2. mellékletében felsorolt intézmények vagy az MH Honvédkórház útján gondoskodik. (3) A védett személy hivatalos programja során a rohamkocsi szintű mentési készenlétet az Országgyűlési Őrség biztosítja, akadályoztatása vagy a kapacitását meghaladó feladat esetén az Országgyűlési Őrség az MH Honvédkórház kijelölt osztályát vagy az Országos Mentőszolgálat kijelölt egységét kéri fel a rohamkocsi szintű mentési készenlét biztosítására. (4) A személyvédelmi feladatok hatékony ellátása érdekében az Országgyűlés elnökének gyógyintézeti ellátását az MH Honvédkórház végzi. (5) Az Országgyűlés elnöke gyógyintézeti ellátásának biztosítása érdekében – ha a (4) bekezdésben meghatározotton túl további egészségügyi intézmény bevonása indokolt – az Országgyűlési Őrség más egészségügyi intézményt is felkérhet arra, hogy szükség esetén rendelkezésre álljon az Országgyűlés elnöke egészségügyi ellátásának biztosítására. (6) Az Országgyűlés elnökének ellátása érdekében az Országgyűlési Őrség a (4) és (5) bekezdésben foglalt intézményeken túl indokolt esetben más egészségügyi szolgáltatót is felkérhet a közreműködésre. (7) Az Országgyűlési Őrség személyvédelmi feladatainak ellátása keretében gondoskodik arról, hogy az Országgyűlés elnökének egészségügyi állapotára vonatkozó tájékoztatást – ideértve a közvetlen hozzátartozók részére adott tájékoztatást is – kizárólag a kezelést irányító vagy végző orvos adjon az Országgyűlés elnöke hozzájárulásával. Az Országgyűlési Őrség személyvédelmi feladatainak ellátása keretében gondoskodik arról, hogy egyéb célú tájékoztatást csak az Országgyűlés elnökének, vagy akaratnyilvánításra képtelen állapota esetén az Országgyűlés elnöke hivatalának vezetője engedélye alapján adjon a kezelést irányító vagy végző orvos. 25. Létesítményvédelmi feladatok 44. § (1) Az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek őrzésének és védelmének módját az Országgyűlési Őrség parancsnoka határozza meg. (2) Az épületek védelme a) a létesítmény technikai biztosítására, b) a be- és kilépő személyek, valamint csomagjaik ellenőrzésére, c) a létesítmény közvetlen környezetének, továbbá az érkező szállítmányok és küldemények biztonsági ellenőrzésére, és d) a külső-belső őrzésre terjed ki. (3) Az épületeket az Országgyűlési Őrség az őrzés biztonságához szükséges biztonságtechnikai eszközökkel és berendezésekkel szereli fel. A létesítmény kezelője biztosítja az őrzést ellátó állomány megfelelő szintű elhelyezését. A létesítmény kezelőjének költségére a biztonságtechnikai eszközök és berendezések alkalmasságának elbírálását, azok felszerelését, üzemeltetését, karbantartását, javítását és szükség esetén cseréjét az Országgyűlési Őrség végzi. 45. § Az Országház épületét érintő rendkívüli esemény bekövetkezésekor az Országgyűlési Őrség ügyeletese haladéktalanul értesíti a Terrorelhárítási Központ ügyeletét. 26. Tűzoltási és tűzbiztonsági feladatok 46. § (1) Az Országgyűlési Őrség a tűzbiztonsági feladatai körében biztosítja az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek tűzvédelmét, felügyeli a tűzjelző hálózatot. (2) A tűzoltási és tűzbiztonsági feladatok keretében az Országgyűlési Őrség feladatkörébe tartozik a tűzveszélyes tevékenységek feltárása, észrevételezése, a tűz korai észlelése, a kezdeti tűz oltása, a tűzoltó erők felvonulásának és munkájának segítése, valamint az (1) bekezdésben meghatározott épületekben tartott különböző rendezvények esetében a tűzmegelőzési szabályok betartásának figyelemmel kísérése. (3) Az Országgyűlési Őrség vizsgálja a jogszabályokban és hatósági előírásokban foglalt tűzvédelmi követelmények érvényesülését, hiányosság esetén felhívja a használó figyelmét a szabálytalanság megszüntetésére. A szabálytalanság felszámolásának elmulasztása vagy közvetlen tűzveszély észlelése során haladéktalanul intézkedik és értesíti az Országgyűlési Őrség ügyeletét. (4) Az országgyűlési őr tűz- vagy káreset során megteszi a szükséges intézkedéseket, így különösen a következő intézkedéseket: jelzés, felderítés, elsődleges beavatkozás, riasztás, illetékesek értesítése, kiérkező tűzoltóegységek fogadása, a felvezetés megszervezése, jelentési kötelezettségek teljesítése. (5) Az Országgyűlési Őrség szükség szerint, de legalább évente a tűzoltásra betervezett egységek állománya részére – a Tűzoltási és Műszaki Mentési Terv szerinti – begyakorló gyakorlatot tart, továbbá legalább évente egy alkalommal kiürítési gyakorlatot hajt végre. 47. § Az Országgyűlési Őrség a tűzmegelőzési és tűzoltási tevékenysége során a) az általa észlelt segélykérést továbbítja a hivatásos katasztrófavédelmi szervhez, b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyszínre érkezéséig minden tőle elvárhatót megtesz a tűz továbbterjedésének megakadályozására, a tűz oltására, a sérült vagy egyébként veszélyben lévő személyek részére történő segítségnyújtásra, a balesetek megelőzésére, c) az eseményt észlelőket a helyszínen maradásra, a helyszínen tartózkodókat az általános segítségnyújtási kötelezettség körében a segítségnyújtásban való közreműködésre kérheti fel, d) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyszínre érkezését követően a tűz oltásában, továbbá a műszaki mentésben a tűzoltásvezető intézkedésének megfelelően működik közre. 27. Intézkedés közveszéllyel fenyegetés esetén 48. § (1) Az Országgyűlési Őrség által őrzött létesítményeket, biztosított rendezvényeket, továbbá az általa védett személy programhelyszíneit érintő közveszéllyel fenyegetés esetén a fenyegetéssel kapcsolatos intézkedéseket az Országgyűlési Őrség parancsnoka rendeli el. (2) Az Országgyűlési Őrséghez érkezett közveszéllyel fenyegetéssel összefüggő bejelentés esetén az Országgyűlési Őrség ügyeletese haladéktalanul értesíti a bejelentésben megjelölt helyszín szerint illetékes rendőrkapitányság ügyeleti szolgálati feladatokat ellátó szervezeti elemét. (3) Az Országgyűlési Őrséghez érkezett, az Országház épületét érintő közveszéllyel fenyegetéssel összefüggő bejelentés esetén az Országgyűlési Őrség ügyeletese haladéktalanul értesíti a Terrorelhárítási Központ ügyeletét is. VI. FEJEZET A SZOLGÁLATI FORMÁK 49. § (1) Az országgyűlési őrök a szolgálati feladataikat külön végrehajtási rendelkezések alapján, különböző szolgálati formákban, a szakmai szabályzatokban meghatározott módon hajtják végre, amely előírásokat az adott feladat végrehajtására kijelölt országgyűlési őr szolgálati beosztásától függetlenül köteles betartani. (2) A szolgálati elöljáró az alárendelt országgyűlési őr részére elrendelheti a feladat meghatározott szolgálati formában történő végrehajtását. 28. Ügyeleti szolgálati forma 50. § (1) Az Országgyűlési Őrség feladatainak végrehajtása, a szervezet működésének, valamint irányításának és vezetésének, továbbá a szolgálati munka folyamatosságának biztosítása, az együttműködő szervekkel való kapcsolat állandó fenntartása, a rendkívüli eseményekkel összefüggő halaszthatatlan intézkedések megtétele, az intézkedésre jogosult és köteles szervek, személyek értesítése, valamint a vezetők tájékoztatása érdekében állandó vagy ideiglenes jelleggel ügyeletet kell biztosítani. (2) Az ügyeletes a hivatali munkaidőn kívül a szerv vezetőjének jogkörét a részére meghatározott mértékben gyakorolja. (3) Az ügyeletes részére biztosítani kell azokat az eszközöket, amelyek a feladat zavartalan ellátásához és a hatáskörébe utalt intézkedések megtételéhez szükségesek. (4) Az ügyeletest a feladatának teljesítésétől elvonni, más feladatra igénybe venni nem lehet. 29. Őrszolgálati formák 51. § (1) Az őrszolgálat az a szolgálati forma, amelynek során az országgyűlési őr a kijelölt őrhelyén, mozgási körzetében meghatározott területet, létesítményt vagy értéket véd, őriz vagy protokolláris díszelgési feladatot lát el. (2) Az őrszolgálat formája lehet a) objektumőr, b) rendkívüli őr, valamint c) protokolláris díszelgési feladatot ellátó objektumőr szolgálat. 52. § (1) Az objektumőr meghatározott létesítményhez tartozó, az őrutasításban meghatározott körzetben végzi feladatát. (2) Zárt objektumon kívül, különösen közterületen, nyilvános helyen, valamint őrzött objektum külső körleteiben végrehajtott szolgálat során az objektumőr és a protokolláris díszelgési feladatot ellátó objektumőr felállítási helyén történő tartózkodás időtartama megszakítás nélkül legfeljebb 6 óra lehet. Az objektumőri szolgálat során a felállítási helyen történő tartózkodás ideje meghosszabbítható, ha az őrszolgálat ellátását ellehetetlenítő körülmény áll fenn. Az őrök váltásának megszervezéséről a szolgálati elöljárónak kell gondoskodnia. 53. § A rendkívüli őr külön utasításra végez a szolgálati elöljáró által meghatározott biztosítási, őrzési feladatot. 54. § A protokolláris díszelgési feladatot ellátó objektumőr ünnepségek, rendezvények, katonai tiszteletadással rendezett kegyeleti aktusok alkalmával szolgálati elöljárója utasítása szerint teljesít ideiglenes protokolláris őrszolgálatot. 30. Személyvédelmi szolgálati forma 55. § (1) A személyvédelmi szolgálat célja a) a személybiztosítás, b) a lakásbiztosítás, c) a programhely-biztosítás, d) az útvonal-biztosítás, e) a védett személy biztonságos közúti szállítása, valamint f) a védett személlyel kapcsolatos nyílt és operatív biztosítás ellátása. (2) A személybiztosító feladata a védett személy közvetlen fizikai védelme, életének, testi épségének megóvása. (3) A lakásbiztosító feladata a védett személy és a vele együtt lakó családtagjai elhelyezésére szolgáló létesítmények elleni támadás elhárítása, az illetéktelen személyek bejutásának megakadályozása, a belépő személyek ellenőrzése, a védelem technikai eszközeinek kezelése. (4) A programhely-biztosító feladata a védett személy által látogatott rendezvény helyszínének feltérképezése, a biztosítás előkészítése, a rendezvény helyszínének ellenőrzés alá vonása, indokolt esetben lezárása, a védett személy mozgásterületének és ideiglenes szállásának biztosítása. (5) Az útvonal-biztosító feladata a védett személy közlekedési útvonalának megelőző ellenőrzése, a veszélyforrások felmérése, elhárítása, az áthaladás biztosítása. (6) A biztonsági gépjárművezető feladata a védett személy közúti közlekedése során – az erre kijelölt gépjárművekkel történő biztonságos szállításával – a védett személy közvetlen fizikai védelme, életének, testi épségének megóvása. (7) Az operatív személyvédő feladata a védett személy élete, testi épsége, valamint a védelemre kijelölt objektumok zárt területének biztonsága ellen irányuló cselekmények, az azokat elkövetni szándékozó személyek erre irányuló szándékának előzetes felderítése, valamint az ezt előkészítő vagy megkönnyítő körülmények felfedése és kiküszöbölése. Ezen feladatok ellátása érdekében az operatív személyvédő az Országgyűlés elnökének testi épségét, valamint a védelemre kijelölt objektumok veszélyeztetettségére vonatkozó adatokat összegyűjti, rendszerezi és értékeli. 31. Készenléti szolgálati forma 56. § Készenlétet az Országgyűlési Őrség parancsnoka rendelhet el az irányítása alatt álló szerv vagy szervezeti elem vonatkozásában. VII. FEJEZET A SZOLGÁLATI ELÖLJÁRÓI ÉS FELJEBBVALÓI VISZONYRA, AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐR MAGATARTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 32. Szolgálati elöljárók és alárendeltek, feljebbvalók és alacsonyabb rendfokozatúak 57. § (1) A szolgálati elöljárók és feljebbvalók a szolgálati érintkezés alkalmával alárendeltjeiket, valamint az alacsonyabb rendfokozatúakat a) vezetéknevükön és rendfokozatukon, vagy b) rendfokozatuk megnevezésével és az „úr”, nők esetében az „asszony” vagy a „kisasszony” szóval szólítják meg. (2) Az az országgyűlési őr, akit szolgálati elöljárója vagy feljebbvalója megszólít, „Parancs!” szóval jelentkezik. (3) Az alárendelt a szolgálati elöljárót, az alacsonyabb rendfokozatú a feljebbvalót a rendfokozatával és az „úr” – nők esetében az „asszony” vagy a „kisasszony” – szóval szólítja meg. (4) A távol lévő szolgálati elöljárót, feljebbvalót, valamint alárendeltet a vezetéknevével és rendfokozatával kell mások előtt megnevezni. (5) A távbeszélőn történő szolgálati érintkezés alkalmával a hívó fél bemutatkozása – nevének, rendfokozatának közlése – után az alacsonyabb rendfokozatú köteles jelentkezni, kivéve, ha a szolgálati elöljáró-alárendelt viszonyból más következik. 33. Szolgálati elöljárói viszonyba lépés 58. § (1) Ha az Országgyűlési Őrség egymásnak szolgálatilag alá nem rendelt tagjai együtt látnak el szolgálatot és a parancsnok nincs kijelölve, akkor azonos rendfokozat esetén a szolgálati elöljáró a magasabb beosztású országgyűlési őr. Azonos beosztás esetén a magasabb rendfokozatú országgyűlési őr a szolgálati elöljáró, valamint annak a szolgálati ágnak a beosztottja, amelynek területén a szolgálatot együtt teljesítik. (2) Ha az országgyűlési őrök az Rtv. 4. § (2) bekezdésében meghatározott szervek tagjaival együtt látnak el szolgálatot – előzetes írásbeli megállapodás vagy műveleti terv hiányában – a szolgálati elöljáró annak a szervnek a tagja, amelynek a hatáskörébe tartozó ügyben az együttes szolgálatellátást végrehajtják. (3) Abban az esetben, ha az Országgyűlési Őrség és az Rtv. 4. § (2) bekezdésében meghatározott szerv által védett személy azonos rendezvényen vesz részt, a szolgálati elöljáró – előzetes írásbeli megállapodás vagy műveleti terv hiányában – a feljebbvaló, vagy azonos rendfokozat esetén az, aki a rendfokozatot régebben viseli. (4) A feljebbvaló vagy – azonos rendfokozat esetén – a rendfokozatot régebben viselő országgyűlési őr akkor köteles szolgálati elöljárói viszonyba lépni, ha a) a helyszínen intézkedő országgyűlési őr segítése érdekében erre szükség van, b) az országgyűlési őr intézkedése törvényellenes, vagy c) az országgyűlési őr az utcán, nyilvános helyen viselkedésével botrányt okoz, vagy olyan cselekményt követ el, amely az Országgyűlési Őrség tekintélyét sérti. 59. § (1) A szolgálati elöljárói viszonyba lépést egyértelműen és határozottan ki kell jelenteni, és minden, a helyszínen tartózkodó és az utasítások végrehajtásában érintett személy tudomására kell hozni. A polgári ruhában lévő feljebbvaló magát előre igazolva léphet szolgálati elöljárói viszonyba. (2) A szolgálati elöljárói viszonyba lépés nem járhat a szolgálati intézkedésbe való indokolatlan beavatkozással. (3) A szolgálati elöljárói viszonyba lépett feljebbvalónak az átvett intézkedést be kell fejeznie. Amennyiben a szolgálati elöljárói viszonyba lépés szolgálati feladat végzésekor történik, akkor a szolgálati elöljáró a megkezdett feladat végrehajtásáért felelősséggel tartozik. (4) Az intézkedő országgyűlési őröknek a szolgálati elöljárói viszonyba lépésről saját parancsnokuknak jelentést kell tenniük. Ebből a célból kölcsönösen feljegyzik egymás nevét, rendfokozatát, azonosító jelvényének számát és beosztási helyét. 34. A szolgálati elöljáró és a feljebbvaló kötelességei 60. § (1) A szolgálati elöljáró a) szervezi, irányítja és ellenőrzi az alárendelt szervezeti egységek és beosztottak munkáját, biztosítja a munka feltételeit, figyelembe véve és mérlegelve alárendeltjei javasla …