2018. CXXX. törvény a közigazgatási bíróságokról.

2018. CXXX. törvény a közigazgatási bíróságokról. Az Országgyűlés – az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában kifejezett, a polgárokat szolgáló állam eszméjét követve, – elismerve, hogy a  közigazgatási bíráskodás célja a  közigazgatás cselekvéseinek vonatkozásában a  jog uralmának biztosítása, – a  jogállam alapvető biztosítékát jelentő bírói függetlenség maradéktalan megvalósulását és az  ítélkezés egységét szem előtt tartva, – az önálló közigazgatási bíráskodás korszerű szervezeti és személyi feltételeinek megteremtése érdekében, – a  független ítélkezést szolgáló bírósági igazgatás hatékonyságának kiterjesztését óhajtva, hazánk történeti alkotmányának igazságszolgáltatással összefüggő vívmányaira és a  magyar jogtörténeti hagyományokra figyelemmel, a Közigazgatási Bíróság 1949. évben történt megszüntetését követően hét évtizeddel, az Alaptörvény végrehajtására, az  Alaptörvény 25–28.  cikkeinek a  közigazgatási bíráskodásra vonatkozó rendelkezései alapján a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGOK SZERVEZETE I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A közigazgatási bírósági szervezet általános szabályai 1. § (1) Közigazgatási bíróságok a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek. (2) A közigazgatási törvényszékek elnökei együttműködnek a Közigazgatási Felsőbíróság elnökével e törvény céljainak megvalósítása érdekében. (3) A  közigazgatási bíróságok járnak el és döntenek közigazgatási jogvitákban, valamint törvénnyel a  közigazgatási bíróságok hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. A Közigazgatási Felsőbíróság mint a közigazgatási bírósági szervezet legfőbb szerve országos illetékességgel jár el a hatáskörébe tartozó ügyekben. (4) A Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek önálló jogi személyek. (5) A közigazgatási bíróságok költségvetése a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet, amelyen belül a Közigazgatási Felsőbíróság önálló címet alkot. 2. § A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom. A törvényt az Országgyűlés a 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el. 3. § A közigazgatási törvényszékek a  hatáskörükbe tartozó ügyekben az  1.  melléklet szerinti illetékességi területen járnak el. 4. § Közigazgatási bíróságon egyesbíróként a határozott időre kinevezett bíró a kinevezését követő egy évig nem járhat el, továbbá bíró jogkörében bírósági titkár nem járhat el. II. FEJEZET AZ EGYES KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGOK SZERVEZETE 2. A közigazgatási törvényszék 5. § (1) A közigazgatási törvényszéket az elnök vezeti és képviseli. (2) A közigazgatási törvényszék a hatáskörébe tartozó ügyekben első fokon jár el. 6. § (1) A közigazgatási törvényszék hivatali szervezetét a hivatalvezető vezeti. (2) A közigazgatási törvényszék bírói testületei: a) az összbírói értekezlet és b) a közigazgatási bírói tanács. (3) A közigazgatási törvényszéken ítélkező tanácsok működnek. (4) A közigazgatási törvényszékeken összevont közigazgatási kollégium működik azzal, hogy a Fővárosi Közigazgatási Törvényszéken általános és pénzügyi közigazgatási kollégium működik. A Közigazgatási Felsőbíróság közigazgatási kollégiumainak vezetői meghívottként részt vesznek a  közigazgatási törvényszék közigazgatási kollégiumának ülésén. (5) A  közigazgatási törvényszék elnöke a  szakmai munka támogatása érdekében – a  közigazgatási törvényszék szervezeti és működési szabályzatában, a  Közigazgatási Felsőbíróság elnöke véleményének kikérését követően – szakági osztályokat hozhat létre. 7. § (1) A  közigazgatási törvényszék összbírói értekezlete a  közigazgatási törvényszékre beosztott közigazgatási bírákból álló testület. (2) Az  összbírói értekezletet évente legalább egy alkalommal, a  közigazgatási törvényszék elnöke hívja össze. Az összbírói értekezletet tizenöt napon belül, harminc napon belüli időpontra össze kell hívni, ha azt a) a közigazgatási bírák legalább egyharmada, b) a közigazgatási bírói tanács vagy c) a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke kezdeményezi. (3) Az  összbírói értekezlet határozatképes, ha a  közigazgatási bírák több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az  összbírói értekezletet legkésőbb tizenöt napon belüli időpontra ismét össze kell hívni. A  megismételt összbírói értekezlet a jelen lévő közigazgatási bírák számától függetlenül határozatképes. (4) Az  összbírói értekezlet a  döntéseit titkos szavazás alapján, szótöbbséggel hozza. Szavazni igennel vagy nemmel lehet. Szavazategyenlőség esetén a  javaslat elutasítottnak minősül. Az  összbírói értekezlet – titkos szavazással – dönthet arról, hogy meghatározott kérdésben az  adott alkalommal nyílt szavazással dönt. Ügyrendi kérdésben – az  összbírói értekezlet tagjainak legalább egynegyedétől származó eltérő kezdeményezés hiányában – nyílt szavazással dönt. 8. § (1) A közigazgatási bírói tanács tagjait az összbírói értekezlet a tagjai közül hat évre választja meg. A közigazgatási bírói tanács öttagú. (2) Ha a közigazgatási bírói tanács tagjának megbízatása megszűnik, kilencven napon belül új tagot kell választani. (3) A közigazgatási bírói tanács az elnökét és elnökhelyettesét a tagjai közül választja. (4) Ha a  közigazgatási bírói tanács személyi tanácsként jár el, kiegészül két, a  Közigazgatási Felsőbíróság elnöke által kijelölt közigazgatási felsőbírósági bíróval, akiket a közigazgatási bírói tanácsnak e feladatai ellátása körében a többi taggal azonos jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek. Ha a közigazgatási bírói tanács igazgatási tanácsként jár el, kiegészül a közigazgatási törvényszék elnökével, akit e feladatai ellátása körében a többi taggal azonos jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek. (5) Nem választható a közigazgatási bírói tanács tagjává a) a közigazgatási törvényszék elnöke, másodelnöke és hivatalvezetője, b) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, c) aki ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, d) aki büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas és pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll, e) akivel szemben eljárás van folyamatban alkalmatlanságának megállapítása iránt. (6) Megszűnik a közigazgatási bírói tanácsi tagság a) a közigazgatási bíró szolgálati viszonyának megszűnésével, b) a tagságról való lemondással, c) ha az (5) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok utóbb következett be, d) a megbízás időtartamának leteltével, továbbá e) ha a tagnak az adott közigazgatási törvényszékre való beosztása megszűnik. (7) Szünetel a  közigazgatási bírói tanácsi tagság, ha az  (5)  bekezdés c), d) vagy e)  pontjában meghatározott kizáró ok utóbb következett be. A szünetelés időtartama alatt a közigazgatási bírói tanácsi tagságból fakadó jogok nem gyakorolhatók. A szünetelő tagot a határozatképesség számítása során figyelmen kívül kell hagyni. 9. § (1) A  közigazgatási bírói tanács évente legalább négy alkalommal ülésezik, ülését az  elnöke hívja össze. Ha a  tagok több mint a  fele írásban kezdeményezi, a  közigazgatási bírói tanácsot tizenöt napon belül, harminc napon belüli időpontra össze kell hívni. (2) A közigazgatási bírói tanács ülése a közigazgatási törvényszék bírái számára nyilvános, személyi ügyekben történő véleménynyilvánítás esetén a közigazgatási bírói tanács zárt ülést tart. Zárt ülésen kizárólag a tanács tagjai vehetnek részt. (3) A  közigazgatási bírói tanács ülésén a  közigazgatási törvényszék és a  Közigazgatási Felsőbíróság elnöke állandó meghívottként – személyesen vagy megbízottja útján, tanácskozási joggal – részt vehet. (4) A közigazgatási bírói tanács tagja és az állandó meghívott nem vehet részt az őt érintő napirendi pont tárgyalásán. (5) A  közigazgatási bírói tanács akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a  kétharmada jelen van. Határozatképtelenség esetén a közigazgatási bírói tanácsot legkésőbb tizenöt napon belüli időpontra ismét össze kell hívni. A közigazgatási bírói tanács megismételt ülése határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a fele jelen van. (6) A  közigazgatási bírói tanács a  döntéseit szótöbbséggel hozza. Szavazni igennel vagy nemmel lehet, szavazategyenlőség esetén a közigazgatási bírói tanács elnökének szavazata dönt. Titkos szavazás esetén, vagy, ha az  ülésen a  közigazgatási bírói tanács elnöke nem vesz részt, szavazategyenlőség esetén a  javaslat elutasítottnak minősül. (7) Ha a  közigazgatási bírói tanács személyi ügyben jár el, döntéseit titkos szavazással, minden más esetben nyílt szavazással hozza. 10. § (1) A közigazgatási kollégium tagjai az adott szakágba beosztott közigazgatási bírák. (2) A közigazgatási kollégium az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében figyelemmel kíséri a közigazgatási törvényszékek gyakorlatát. 3. A Közigazgatási Felsőbíróság 11. § (1) A  Közigazgatási Felsőbíróság elbírálja a  közigazgatási törvényszék határozata ellen előterjesztett perorvoslati kérelmeket, törvényben meghatározott ügyekben egy fokon jár el, továbbá normakontroll hatáskört gyakorol és eljár törvénnyel a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. (2) A Közigazgatási Felsőbíróságot az elnök vezeti és képviseli. (3) A Közigazgatási Felsőbíróság hivatali szervezetét a hivatalvezető vezeti. (4) A Közigazgatási Felsőbíróság bíró testületei: a) a teljes ülés és b) a közigazgatási bírói tanács. (5) A  Közigazgatási Felsőbíróságon ítélkező tanácsok, önkormányzati tanácsok és közigazgatási kollégiumok működnek, továbbá a  16.  § szerint jogegységi tanácsok, valamint a  24.  § alapján közigazgatási bírósági joggyakorlat-elemző csoportok létesíthetők. 12. § A Közigazgatási Felsőbíróság teljes ülésére a  közigazgatási törvényszék összbírói értekezletére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 13. § (1) A  Közigazgatási Felsőbíróságon alapjogi, általános és pénzügyi közigazgatási kollégiumok működnek, tagjaik az adott szakágba beosztott közigazgatási bírák. A Közigazgatási Felsőbíróság közigazgatási kollégiumának ülésén meghívottként részt vesz a közigazgatási törvényszék közigazgatási kollégiumának vezetője. (2) A közigazgatási kollégium a) egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében figyelemmel kíséri a közigazgatási bíróságok gyakorlatát, b) a joggyakorlat-elemző csoport vezetőjének felkérésére közreműködik a joggyakorlat-elemző munkában. (3) A  Közigazgatási Felsőbíróság elnöke – a  Közigazgatási Felsőbíróság szervezeti és működési szabályzatában – az ügyelosztási rendre figyelemmel a közigazgatási kollégiumokon belül szakági osztályokat hozhat létre. 14. § A Közigazgatási Felsőbíróság közigazgatási bírói tanácsára a közigazgatási törvényszék közigazgatási bírói tanácsára irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a) a közigazgatási bírói tanács héttagú, b) a személyi és az igazgatási tanács a Közigazgatási Felsőbíróság elnökével egészül ki, és c) a 9. § (3) bekezdése nem alkalmazható. 4. A Közigazgatási Felsőbíróság önkormányzati tanácsa 15. § (1) A  Közigazgatási Felsőbíróságon az  önkormányzati tanács dönt az  önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban. (2) Az eljáró önkormányzati tanács három közigazgatási bíróból áll. III. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁSI FELSŐBÍRÓSÁG JOGGYAKORLAT-EGYSÉGESÍTŐ TEVÉKENYSÉGE 16. § (1) A  Közigazgatási Felsőbíróságon a  jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében jogegységi tanács hozható létre, amelynek elnöke a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke vagy másodelnöke. A jogegységi tanács a közigazgatási kollégiumoknak megfelelő feladatmegosztás szerint végzi a tevékenységét. (2) A  jogegységi tanács az  elnökből és további négy tagból áll, a  tagokat a  jogegységi tanács elnöke választja ki. Ha a  jogegységi eljárásban hozandó döntés több szakágú jogegységi tanács ügykörét érinti, az  elnök a  jogegységi tanácsot az  érintett szakágban eljáró bírák közül egyenlő arányban jelöli ki. E  jogegységi tanács az  elnökből és további hat tagból áll. (3) A  jogegységi indítvány előterjesztője az  indítványa alapján indult jogegységi eljárásban nem lehet a  jogegységi tanács elnöke, kivéve a (4) bekezdésben foglalt esetet. (4) Ha az  ítélkező tanács jogkérdésben el kíván térni a  Közigazgatási Felsőbíróság másik ítélkező tanácsának határozatától, a jogegységi tanács tagjait úgy kell kiválasztani, hogy abban nem lehetnek többségben a jogegységi eljárást indítványozó tanácsnak a tagjai. (5) A  jogegységi tanácsként a  Közigazgatási Felsőbíróság megfelelő közigazgatási kollégiuma, ha több közigazgatási kollégiumot érint az  indítvány, az  érintett közigazgatási kollégiumok együttes ülése jár el, ha a  jogegységi eljárás célja a) korábban meghozott közigazgatási tárgyú jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése vagy b) a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében szükséges elvi kérdés eldöntése. (6) A  jogegységi tanács valamennyi tag jelenléte esetén határozatképes és a  határozatát szavazattöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a  javaslat elutasítottnak minősül. Ha jogegységi tanácsként a  közigazgatási kollégium jár el, az  akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint kétharmada jelen van, és a  döntéséhez a  jelen lévő tagok legalább kétharmadának egyező szavazata szükséges. Szavazni igennel vagy nemmel lehet. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elutasítottnak minősül. 17. § (1) Jogegységi eljárásnak van helye, ha a) a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott közigazgatási tárgyú jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, vagy b) a  Közigazgatási Felsőbíróság valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a  Közigazgatási Felsőbíróság másik ítélkező tanácsának határozatától. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ítélkező tanács a jogegységi eljárás indítványozása mellett a jogegységi határozat meghozataláig az eljárását felfüggeszti. (3) Jogegységi eljárást kell lefolytatni, ha azt a) a  Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, másodelnöke vagy a  közigazgatási kollégium vezetője, vagy a közigazgatási törvényszék elnöke, b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a Közigazgatási Felsőbíróság tanácselnöke vagy c) a legfőbb ügyész indítványozza. (4) A  jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványban az  indítványozó megjelöli, hogy milyen kérdésekben és mely okokból kéri a  jogegységi tanács határozatának meghozatalát, és az  (1)  bekezdés b)  pontjában említett esetben javaslatot tesz a  jogkérdés mikénti eldöntésére. Az  indítványhoz mellékelni kell az  indítvánnyal érintett bírósági határozatok anonimizált kiadmányát. (5) Az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti indítványról a  jogegységi tanács legkésőbb az  indítvány előterjesztésétől számított kilencven napon belül dönt. 18. § (1) A  jogegységi eljárást a  jogegységi tanács elnöke készíti elő, ennek során a  jogegységi tanácsból legfeljebb két előadó bírót jelöl ki és az indítvánnyal kapcsolatban véleményeket szerezhet be. (2) A  jogegységi határozat meghozatalára irányuló indítványt a  jogegységi tanács elnöke a  jogegységi indítvánnyal érintett bírósági határozat kiadmányával együtt megküldi a) a legfőbb ügyésznek, ha azt nem a legfőbb ügyész nyújtotta be, továbbá b) az indítvánnyal érintett jogszabály megalkotójának, törvény esetében a törvény kezdeményezőjének. (3) Ha a  (2)  bekezdésben meghatározottak álláspontjukról a  jogegységi tanácsot tájékoztatni kívánják, az  indítvány kézbesítésétől számított tizenöt napon belül megküldik a jogegységi indítványra tett nyilatkozataikat. (4) Az indítvány alapján a jogegységi tanács elnöke az indítvány előterjesztését követő tizenöt napon belül, negyvenöt napon belüli időpontra kitűzi az  ülés határnapját, amelyről a  jogegységi tanács tagjait és e  törvény alapján részvételre jogosultakat értesíti. A  jogegységi tanács ülése nem nyilvános, azon a  jogegységi tanács tagjain kívül az  indítványozó, a  legfőbb ügyész és az  eseti meghívott vehet részt. Akadályoztatása esetén a  jogegységi tanács ülésén a  legfőbb ügyészt az általa kijelölt ügyész helyettesíti. Az eseti meghívott személyére az  indítványozó vagy a jogegységi tanács tagja tehet javaslatot, a meghívásról a jogegységi tanács elnöke dönt. (5) A  (2)  bekezdés b)  pontja szerinti véleményező kérheti az  ülésen való személyes vagy képviselője útján való meghallgatását, amit a jogegységi tanács tagjai többségének szavazatával utasíthat el. 19. § (1) Az ülést a jogegységi tanács elnöke vezeti, az ülés megnyitása után a jogegységi tanács elnöke vagy az előadó bíró összefoglalja a  jogegységi indítványt, illetve az  elbírálandó elvi kérdés lényegét. Az  ülésen valamennyi résztvevő felszólalhat, az indítványozó a jogegységi határozat meghozataláig az indítványt módosíthatja vagy visszavonhatja. (2) A felszólalások után a jogegységi tanács elnöke az ülést berekeszti. Ezt követően a jogegységi tanács a határozatát tanácskozás után, szavazással hozza meg, a tanácskozáson és a szavazásnál a jogegységi tanács elnökén és tagjain kívül csak a jegyzőkönyvvezető lehet jelen. (3) Az ülést a jogegységi tanács elnöke fontos okból elnapolhatja. 20. § (1) Az indítványozásra nem jogosulttól származó indítványt a tanács elnöke visszautasítja. (2) Ha az  indítványt visszavonták, és az  eljárás lefolytatása a  17.  § (1)  bekezdés a)  pontjában foglalt okok miatt egyébként nem indokolt, a tanács a jogegységi eljárást megszünteti. (3) Az indítvány alapján – az (1) és (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogegységi tanács jogegységi határozatot vagy a  határozathozatalt mellőző végzést hoz. A  határozatot vagy a  végzést a  jogegységi tanács elnöke a  jogegységi tanács ülését követő tizenöt napon belül megküldi az indítvány előterjesztőjének, valamint a 18. § (2) bekezdésében megjelölteknek. (4) Ha a  tanács a  jogegységi indítványnak helyt ad, a  határozat rendelkező része tartalmazza a  jogegységi eljárás tárgyául szolgáló, illetve azzal szorosan összefüggő elvi kérdésben adott iránymutatást. (5) Ha jogegységi határozat meghozatala nem szükséges, a  tanács az  indítványnak nem ad helyt és a  jogegységi határozat meghozatalát mellőzi. (6) A jogegységi eljárás érdemében hozott döntés indokolása tartalmazza, hogy a jogegységi indítványt ki terjesztette elő, az  indítvány mire irányult, és mely bírósági határozatokat érint. Ismerteti az  elbírálandó elvi kérdésben kialakult eltérő álláspontokat, szükség esetén az  indítvánnyal érintett bírósági határozatokban megállapított tényállás lényegét, a helyt adó határozat esetében számot ad a rendelkező részben adott iránymutatás indokairól, a határozathozatal mellőzése esetében annak okáról. (7) A jogegységi határozatnak – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a felekre kiterjedő hatálya nincs. 21. § (1) A  jogegységi határozatot a  Magyar Közlönyben és a  közigazgatási bíróságok központi honlapján közzé kell tenni. A jogegységi határozat a közigazgatási bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező. (2) Ha a  jogegységi tanács a  jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, a  hatályon kívül helyező határozatot a  Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A  jogegységi határozat a  hatályon kívül helyező határozat közzététele időpontjától nem alkalmazható. (3) A  jogegységi határozatnak a  közigazgatási bíróságok központi honlapján történő közzétételéről – a  határozat meghozatalát követő három napon belül – a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke intézkedik. (4) Ha a  Közigazgatási Felsőbíróság elnöke indokoltnak tartja, a  jogegységi határozat egyéb módon történő közzétételéről is intézkedhet. 22. § Törvény – az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben – a jogegységi eljárásra vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg. 23. § A jogegységi eljárásra vonatkozó ügyviteli rendelkezéseket a  Közigazgatási Felsőbíróság ügyviteli szabályzata állapítja meg; a rendelkezéseket a közigazgatási bíróságok központi honlapján közzé kell tenni. 24. § (1) A  Közigazgatási Felsőbíróságon – a  bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) szabályainak megfelelő alkalmazásával – joggyakorlat-elemző csoport létesíthető. (2) A  Közigazgatási Felsőbíróság a  joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményét közzéteszi a  közigazgatási bíróságok központi honlapján. IV. FEJEZET AZ ORSZÁGOS KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓI TANÁCS 5. Az Országos Közigazgatási Bírói Tanács feladatai 25. § (1) Az  Országos Közigazgatási Bírói Tanács (a  továbbiakban: OKBT) a  közigazgatási bírák konzultatív, véleményező és döntéshozó testülete. (2) Az OKBT a) figyelemmel kíséri és megvitatja aa) a közigazgatási bíráskodás általános helyzetét, ab) a  közigazgatási bírák és igazságügyi alkalmazottak helyzetét (jogállási szabályait, illetményét, feladatait, a  közigazgatási bíróságok igazgatásának gyakorlatát és szabályait) érintő jelentős kérdéseket, b) véleményezi a  közigazgatási bíróságokat érintő jelentős jogszabályok tervezeteit, ilyen tárgyú jogi szabályozás megalkotását kezdeményezheti az  igazságügyért felelős miniszternél (a  továbbiakban: miniszter), c) véleményezi a központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezetének tervezetét, d) e  törvényben meghatározott egyetértési jogot gyakorol a  központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezetét érintő, fejezetek közötti és a fejezeten belüli előirányzatok közötti átcsoportosítással kapcsolatban, e) e  törvény közigazgatási bírói és közigazgatási bírósági vezetői pályázati eljárásra vonatkozó rendelkezései szerint a közigazgatási bíróság személyi tanácsa véleményének beérkezését követően a közigazgatási bírói és közigazgatási bírósági vezetői pályázatokat a miniszter elé terjeszti, f ) véleményt ad, illetve javaslatot tesz a miniszternek a miniszter kinevezési hatáskörébe tartozó közigazgatási bírósági vezető felmentésére, g) véleményezi a  közigazgatási bírák képzési rendszerére vonatkozó tervet és programot, valamint a  közigazgatási bíróságok titkárai és fogalmazói egységes központi képzésének tervét és programját (a továbbiakban együtt: képzési program), h) szabályzattal kitüntető címet, díjat, oklevelet vagy más elismerést alapíthat a  kiemelkedő színvonalú közigazgatási bírói, közigazgatási bírósági igazgatási, valamint igazságügyi alkalmazotti tevékenységek, továbbá a közigazgatási bíráskodással összefüggő tudományos teljesítmények elismerésére. (3) Az OKBT székhelye Esztergom. Az OKBT üléseinek előkészítését a Közigazgatási Felsőbíróságon működő titkársága végzi. 6. Az OKBT összetétele és működése 26. § (1) Az  OKBT tizenegy tagú testület, amelynek elnöke a  Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, és tíz tagját az  összbírói értekezletek választják meg hat évre a következők szerint: a) a közigazgatási törvényszékek összbírói értekezlete egy-egy bírót, b) a Közigazgatási Felsőbíróság teljes ülése két bírót. (2) Ha az OKBT tagjának megbízatása megszűnik, kilencven napon belül új tagot kell választani. (3) Nem választható az OKBT tagjává, aki közigazgatási bírói tanács tagjává sem lenne válaszható. (4) Az OKBT tagja egyszer újraválasztható. (5) A 25. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott hatáskörben – e törvényben foglaltak szerint – az OKBT Személyi Tanácsa jár el. 27. § (1) Az OKBT évente legalább négy ülést tart. Az ülésen tanácskozási joggal a) részt vesz a miniszter vagy megbízottja, és b) jogosultak részt venni a közigazgatási törvényszékek elnökei. (2) Az  OKBT-t az  elnöke hívja össze. Az  OKBT ülését tizenöt napon belül, harminc napon belüli időpontra össze kell hívni, ha azt a tagjainak legalább egyharmada megtárgyalandó témakörök megjelölésével kezdeményezi. (3) Az OKBT ülését a megvitatandó javaslatnak az OKBT titkárságához érkezését követő tizenöt napon belüli időpontra kell összehívni, ha arra a  25.  § (2)  bekezdés c)–d)  pontjaiban megjelölt hatáskörök gyakorlása miatt kerül sor. Ha az  OKBT a  25.  § (2)  bekezdés c)–d)  pontjaiban megjelölt feladatkörében eljárva a  miniszter által meghatározott határidőn belül nem ad véleményt, a javaslatot támogatottnak kell tekinteni. (4) Az  OKBT ülése határozatképes, ha tagjainak több mint kétharmada jelen van. Határozatképtelenség esetén az  OKBT  ülését legkésőbb tizenöt napon belüli időpontra ismét össze kell hívni. Az  OKBT megismételt ülése határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a fele jelen van. (5) Az  OKBT elnöke azt, akinek véleménye megismerését a  tárgyalt napirendi pont szempontjából fontosnak tartja, az ülésre meghívja. (6) Az  OKBT a  döntéseit szótöbbséggel hozza. Szavazni igennel vagy nemmel lehet. Szavazategyenlőség esetén az  OKBT elnökének szavazata dönt. Titkos szavazás esetén, vagy, ha az  ülésen az  OKBT elnöke nem vesz részt, szavazategyenlőség esetén a  javaslat elutasítottnak minősül. Ha az  OKBT személyi ügyben jár el, döntéseit titkos szavazással, minden más esetben nyílt szavazással hozza. (7) Az OKBT ülése a közigazgatási bírák számára nyilvános, kivéve, ha az OKBT zárt ülést rendel el. A zárt ülésen csak az OKBT tagjai és a meghívottak vehetnek részt. 28. § (1) Az OKBT Személyi Tanácsának elnöke a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, nyolc tagjából a) négyet az OKBT saját tagjai közül választ, b) nem bíró tagjaivá a  kiemelkedő tudású elméleti jogászok vagy legalább tízévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkező személyek közül egyet-egyet kér fel ba) az Országgyűlés igazságügyért felelős bizottsága, bb) a legfőbb ügyész, bc) a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, bd) a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke három évre. (2) Az OKBT Személyi Tanácsának bíró tagjait az OKBT az előző tag megbízatási idejének lejártát megelőző kilencven napon belül választja meg. Ha az  OKBT Személyi Tanácsának bíró tagja megbízatása más okból szűnik meg, az  új tagot az  erre okot adó körülmény bekövetkezését követő ülésén, de legkésőbb harminc napon belül kell megválasztani. (3) Az OKBT Személyi Tanácsának nem bíró tagjait az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt személy vagy szerv az előző tag megbízatási idejének lejártát megelőző kilencven napon belül kéri fel. Ha az  OKBT Személyi Tanácsának nem bíró tagja megbízatása más okból szűnik meg, az  új tagot az  erre okot adó körülményről való hivatalos tudomásszerzést követő harminc napon belül kell felkérni. (4) Az OKBT Személyi Tanácsának tagja nem hívható vissza, e tevékenysége körében nem utasítható. (5) Az OKBT Személyi Tanács bíró tagjának megbízatása megszűnik: a) a megbízatási idő lejártával, b) halálával, c) lemondással, d) bírói szolgálati viszonyának megszűnésével, e) olyan körülmény bekövetkeztével, amely esetén bíróként a  közigazgatási bírói tanács tagjává sem volna megválasztható. (6) Az OKBT Személyi Tanácsa nem bíró tagjának megbízatása megszűnik: a) a megbízatási idő lejártával, b) halálával, c) lemondással, d) bíróvá történő kinevezésével, e) olyan körülmény bekövetkeztével, amely esetén bíróként a  közigazgatási bírói tanács tagjává sem volna megválasztható. (7) Az OKBT Személyi Tanácsának ülését a megvitatandó javaslat OKBT Titkárságához érkezését követő tizenöt napon belüli időpontra kell összehívni. (8) Az  OKBT Személyi Tanácsa zárt ülést tart, amelyen csak a  tagjai vehetnek részt. Az  OKBT Személyi Tanácsának érintett tagja a napirendi pont tárgyalásán nem vehet részt. (9) Az  OKBT Személyi Tanácsa határozatképes, ha az  elnök, valamint három-három bíró és nem bíró tag jelen van. Határozatképtelenség esetén nyolc napon belül megismételt ülést kell tartani, amely határozatképes, ha azon az elnök és legalább négy tag jelen van. (10) Az  OKBT Személyi Tanácsa döntéseit titkos szavazással, a  jelen lévő tagok kétharmadának szavazatával hozza. Szavazni – a pályázati pontszámok megállapításának kivételével – igennel vagy nemmel lehet. MÁSODIK RÉSZ A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGOK IGAZGATÁSA V. FEJEZET EGYES BÍRÓSÁGI IGAZGATÁSI HATÁSKÖRÖK 7. A közigazgatási bíróságok költségvetésére vonatkozó különös szabályok 29. § (1) Az e törvényben és az államháztartásról szóló törvényben meghatározott általános és különös rendelkezések szerint a  miniszter gyakorolja a  központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezete tekintetében a  fejezetet irányító szerv hatásköreit. (2) A központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezete előirányzata főösszegének év közbeni megváltoztatására az Országgyűlés jogosult. 30. § (1) A  miniszter állítja össze a  központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezetére vonatkozó javaslatot, illetve a központi költségvetés e fejezete végrehajtására vonatkozó beszámolót. (2) A  miniszter (1)  bekezdésben foglalt költségvetési javaslatának és beszámolójának összeállítása érdekében – legalább negyvenöt napos határidő tűzésével – felkéri a  Közigazgatási Felsőbíróság elnökét, hogy tegyen javaslatot a  központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezetének, illetve a  központi költségvetés e  fejezete végrehajtására vonatkozó beszámoló (a továbbiakban együtt: költségvetési fejezeti javaslat) részletes tartalmára. (3) A  Közigazgatási Felsőbíróság elnöke a  költségvetési fejezeti javaslatát a  közigazgatási bíróság és az OKBT költségvetésére és a költségvetés végrehajtásról szóló beszámolójára vonatkozó javaslat (a továbbiakban: egyedi költségvetési javaslat) alapján teszi meg. (4) A  közigazgatási bírói tanács a  közigazgatási bíróság elnöke által meghatározott – legalább tizenöt napos – határidőn belül véleményezi az egyedi költségvetési javaslatot. Ha közigazgatási bírói tanács határidőben nem ad véleményt, az egyedi költségvetési javaslat támogatottnak minősül. (5) Az  OKBT a  Közigazgatási Felsőbíróság elnöke által meghatározott – legalább tizenöt napos – határidőn belül véleményezi az egyedi költségvetési javaslatot. Ha az OKBT határidőben nem ad véleményt, az egyedi költségvetési javaslat támogatottnak minősül. (6) Ha a  Közigazgatási Felsőbíróság elnöke a  (2)  bekezdésében foglalt felkérésnek határidőben nem tesz eleget, a  miniszter a  központi költségvetési közigazgatási bíróságok fejezetére az  előző évi központi költségvetési közigazgatási bíróságok fejezetével megegyező javaslatot tesz. 31. § (1) A  miniszter az  elkészített költségvetést és a  beszámolót határidő tűzésével, véleményezésre megküldi a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének és az OKBT-nek. (2) A  miniszter által a  30.  §-ban foglaltak szerint elkészített és az  (1)  bekezdésnek megfelelően véleményeztetett költségvetést és beszámolót a  Kormány a  központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a  végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat részeként változtatás nélkül terjeszti az  Országgyűlés elé azzal, hogy a  Közigazgatási Felsőbíróság elnökének véleményét és az OKBT véleményét is egyidejűleg megküldi. (3) A  miniszter és a  Közigazgatási Felsőbíróság elnöke meghívottként részt vesz az  Országgyűlés költségvetéssel foglalkozó bizottságának ülésén a  központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az  annak végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat közigazgatási bíróságokról szóló fejezetének megtárgyalásakor. 32. § A miniszter ellátja a 29. § (1) bekezdésében foglalt feladatokat azzal, hogy költségvetési év közben a fejezeten belül új alcím, jogcímcsoport, jogcím létrehozásához, a  fejezet címrendjének, valamint a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosításához, kiegészítéséhez és fejezeten belüli előirányzatok közötti átcsoportosításhoz a) a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének b) ha az átcsoportosítás nem a Közigazgatási Felsőbíróság címét érinti, az OKBT egyetértése szükséges. 33. § A központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezetével kapcsolatban az  államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a) 33. § (1)–(2) és (5) bekezdésben biztosított jogaival a Kormány és az államháztartásért felelős miniszter nem élhet, a  fejezet címrendjének 32. § szerinti módosítására, kiegészítésére a miniszter az ott meghatározottak szerint jogosult, b) 33.  § (4)  bekezdés b)  pontja szerinti megállapodás érvényességéhez az  OKBT véleményének beszerzése és a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének egyetértése szükséges. 8. A közigazgatási bíróság szervezeti és működési szabályzata 34. § (1) A közigazgatási bíróság szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó javaslatot a hivatalvezető készíti elő. (2) Az (1) bekezdés szerinti javaslatot a közigazgatási bírói tanács véleményezi. Ha az elnök a közigazgatási bírói tanács véleményétől eltér, azt indokolni köteles. (3) A  közigazgatási bíróság szervezeti és működési szabályzatát a  közigazgatási bíróság elnöke adja ki azzal, hogy a közigazgatási törvényszék esetén a (4)–(6) bekezdést is alkalmazni kell. (4) A  közigazgatási törvényszék elnöke a  szervezeti és működési szabályzatot jóváhagyás céljából felterjeszti a miniszternek, amelyhez csatolja a közigazgatási bírói tanács véleményét is. (5) A  közigazgatási törvényszék szervezeti és működési szabályzatát a  miniszter legfeljebb harminc napon belül megvizsgálja. Ha nem ütközik jogszabályba, a  miniszter azt jóváhagyja, és jóváhagyását haladéktalanul megküldi a közigazgatási törvényszék elnökének. (6) Ha a közigazgatási törvényszék szervezeti és működési szabályzata jogszabályba ütközik, a miniszter a  jóváhagyás megtagadását és annak indokait haladéktalanul közli a  közigazgatási törvényszék elnökével, aki a  szervezeti és működési szabályzat kifogásolt pontját harminc napon belül módosítja. 9. Egyéb szabályzatok 35. § A közigazgatási bíróság elnöke törvényben meghatározott tárgykörökben, a szervezeti és működési szabályzatában nem rendezett kérdésben szabályzatot ad ki. 10. Az ügyelosztás rendje 36. § (1) Az ügyelosztási rendet – a közigazgatási bírói tanács véleményének ismeretében – a közigazgatási bíróság elnöke határozza meg, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 1. napjáig. (2) A közigazgatási bírói tanács a közigazgatási bíróság elnökének az ítélkező tanácsok összetételére és az ügyelosztási rendre vonatkozó javaslatát előzetesen véleményezi. Ha a  közigazgatási bírói tanács véleménye szerint az  ítélkező tanácsok összetételének meghatározása, vagy az  ügyelosztási rend törvénysértő, és ezen véleményét a  közigazgatási bíróság elnöke nem vette figyelembe, a  közigazgatási bírói tanács három napon belül szolgálati bírósághoz fordulhat. A szolgálati bíróság a közigazgatási bírói tanács indítványáról annak beérkezését követő nyolc napon belül dönt. (3) Az  ügyteher megoszlását érdemben befolyásoló, előre nem látható körülmény bekövetkezését követő harminc napon belül – az  (1)  bekezdés megfelelő alkalmazásával – az  ügyelosztási rendet felül kell vizsgálni. Ha a közigazgatási bírót a bíróságra az ügyelosztási rend meghatározását követően rendelik ki, az ügyelosztási rendet ennek megfelelően ki kell egészíteni. (4) A  törvényes bíróhoz való jog érvényesítése érdekében az  ügyelosztási rendet úgy kell összeállítani, hogy abból kétséget kizáróan előzetesen megállapítható legyen, hogy az adott közigazgatási jogvitában, valamint törvénnyel a közigazgatási bíróságok hatáskörébe utalt egyéb ügyben mely tanács jár el, ideértve azt is, hogy akadályoztatásuk esetén ki jár el helyettük. (5) Az ügyelosztási rend összeállításánál és évenkénti felülvizsgálatánál figyelemmel kell lenni különösen a) az ügyek jelentőségére, munkaigényességére, b) az ügyérkezés statisztikai adataira, az arányos munkateher megvalósítására, c) a bíráskodás időszerűségének követelményére, d) az egyes közigazgatási bírák különös szakértelmére, e) az ügy tárgya szerinti szakosodásra. (6) A Közigazgatási Felsőbíróság ügyelosztási rendjében meg kell jelölni azt is, hogy az önkormányzati tanács tagjaként mely bírák járnak el. (7) Ha a közigazgatási bíró megítélése szerint az őt közvetlenül érintő valamely igazgatási intézkedés az ügyelosztási rend megsértésével járt, ennek megállapítását az  intézkedés tudomásra jutásától számított harminc napon belül – de legkésőbb az intézkedés kibocsátásától számított kilencven napon belül – a szolgálati bíróságtól kérheti. 11. A bírói testületek ügyrendje 37. § A közigazgatási bíróságok bírói testületei és az OKBT ügyrendjüket e törvény rendelkezéseivel összhangban maguk állapítják meg. 12. A személyügyi igazgatás általános szabályai 38. § (1) A  miniszter a  közigazgatási bíróság elnökének javaslatára – a  közigazgatási törvényszék esetén a  Közigazgatási Felsőbíróság elnökének véleménye megismerését követően – meghatározza a  közigazgatási bíróság bírói és igazságügyi alkalmazotti létszámát. (2) A közigazgatási bírák személyi nyilvántartásának feladatait a miniszter látja el. (3) A közigazgatási törvényszék elnöke felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja. (4) A közigazgatási bíróság bírái, titkárai és fogalmazói felett – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a munkáltatói jogokat a bíróság elnöke gyakorolja. (5) A 81. § szerint beosztott bírák vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat a miniszter látja el. 39. § (1) A közigazgatási bíróság titkári és fogalmazói álláshelyére a pályázatot a miniszter írja ki. A pályázatot a közigazgatási bíróság elnökéhez kell benyújtani. (2) A  pályázati határidő leteltét követő tizenöt napon belül az  álláshely szerinti közigazgatási bíróság személyi tanácsa a pályázókat meghallgatja és a pályázatokat véleményének csatolásával megküldi a közigazgatási bíróság elnökének. (3) A  közigazgatási bíróság elnöke közigazgatási bíróság személyi tanácsa véleményének megismerését követően javaslatot tesz a miniszternek a kinevezésre. (4) A miniszter a (3) bekezdés szerint javasolt személyt kinevezi. 13. A képzéssel kapcsolatos igazgatási feladatok 40. § (1) A képzési programot az OKBT véleményének beszerzését követően a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke adja ki. (2) A közigazgatási bíróság elnöke ellátja a képzési programban megállapított oktatási és továbbképzési feladatokat. 14. A közigazgatási bíróságok működésének átláthatóságával összefüggő egyes kérdések 41. § (1) A közigazgatási bíróságok működésének átláthatósága érdekében a) a közigazgatási bíróság elnöke és b) az OKBT a közigazgatási bíróságok tevékenységéről a  közigazgatási bíróságok központi honlapján rendszeresen, időszerű tájékoztatást nyújt. (2) A közigazgatási bíróság elnöke gondoskodik az ügyelosztási rendnek a közigazgatási bíróságok központi honlapján történő közzétételéről. (3) A  Közigazgatási Felsőbíróság a  jogegységi határozatot, és az  általa az  ügy érdemében hozott határozatot, a  közigazgatási törvényszék az  általa az  ügy érdemében hozott jogerős határozatot a  Közigazgatási Bírósági Határozatok Gyűjteményében digitális formában, a  közigazgatási bíróságok központi honlapján közzéteszi. A közzétett határozat személyes adatot és törvény által védett titkot nem tartalmazhat. (4) A közzétett bírósági határozathoz kapcsolva, azzal egyidejűleg közzé kell tenni mindazon bírósági és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatnak a  miniszter rendeletében meghatározott módon a  bíróság által anonimizált digitális másolatát is, amelyet a közzétett bírósági határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak. (5) A  Közigazgatási Felsőbíróság erre rendelt szervezeti egysége útján közzéteszi a  joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményét és általános jelleggel tájékoztatást ad egy adott jogkérdésben kialakult külföldi és nemzetközi gyakorlatról. VI. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGOK VEZETŐI ÉS IGAZGATÁSI HATÁSKÖREIK 15. A közigazgatási bíróságok vezetői 42. § (1) A közigazgatási bíróságok vezetői: a) a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszék elnöke (a továbbiakban együtt: a közigazgatási bíróság elnöke) és másodelnökei (a továbbiakban együtt: másodelnök), b) a kollégiumvezető és a kollégiumvezető-helyettes, c) a tanácselnök, d) a közigazgatási bíróság hivatalvezetője. (2) A bírósági vezetői tisztséget pályázat alapján kell betölteni, kivéve, ha azt e törvény, a Bszi. vagy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) kizárja. (3) A kinevezés részletes feltételeit – a vezetői megbízatás jellegére és az ellátandó vezetői feladatokra figyelemmel – a  miniszter a  közigazgatási bírósági vezetői pályázatban határozza meg. A  pályázat elbírálása során fokozottan értékelni kell a 81. § szerinti beosztás időtartama alatt végzett közigazgatási tevékenységet. (4) A  közigazgatási bírósági vezetők tisztségének megszűnésére a  Bszi. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a) a  Kúrián a  Közigazgatási Felsőbíróságot, ítélőtáblán és törvényszéken a  közigazgatási törvényszéket kell érteni, és b) a kinevezési jogkör gyakorlója helyett a közigazgatási bírósági vezető bírósági vezetői vizsgálatát ba) a közigazgatási törvényszék másodelnöke esetében a közigazgatási törvényszék elnöke bb) a  Közigazgatási Felsőbíróság másodelnöke, valamint a  közigazgatási törvényszék elnöke esetében a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke végzi el. (5) A közigazgatási bírósági vezető feladata a közigazgatási bíróság, illetve annak szervezeti egysége vezetése. (6) A  közigazgatási bírósági vezető felel az  általa vezetett szervezet, szervezeti egység jogszabályoknak, és az  arra jogosult által kiadott szabályzatoknak és határozatoknak megfelelő hatékony működéséért. 43. § (1) Közigazgatási bírósági vezetői tisztséget csak határozatlan időre kinevezett közigazgatási bíró tölthet be; a közigazgatási bírósági vezetői kinevezés – a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, valamint a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – hat évre szól. (2) A tanácselnököt határozatlan időre kell kinevezni. (3) A hivatalvezetőt pályázat nélkül, határozatlan időre kell kinevezni. (4) A közigazgatási bíróság elnöke és másodelnöke ugyanazon bírósági vezetői tisztségre – a  (5) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb két alkalommal nevezhető ki. (5) Ha a  közigazgatási bíróság elnöke és a  másodelnök ugyanazon vezetői állást korábban már két alkalommal betöltötte, ugyanarra a bírósági vezetői állásra az OKBT kifejezett hozzájárulásával nevezhető ki. 16. A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke 44. § (1) A Közigazgatási Felsőbíróság elnökét az Országgyűlés a) a  határozatlan időre kinevezett és összesen legalább ötéves, rendes bíróságon közigazgatási ügyszakban vagy közigazgatási bíróságon eltöltött bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák és közigazgatási bírák, vagy b) a határozatlan időre kinevezett bírói szolgálati viszonnyal, valamint összesen legalább tízéves – e törvényben meghatározott – közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlati idővel rendelkező személyek közül választja az Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint. (2) Az  (1)  bekezdés b)  pontja alkalmazásában közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlati időnek minősül a jogi szakvizsga letételét követő a) hatósági jogalkalmazói tevékenység, valamint annak közvetlen irányítása, a  közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti perekben, illetve közigazgatási perekben a hatóság képviselete, b) igazságügyi alkalmazottként közigazgatási ügyszakban kifejtett tevékenység, c) alkotmánybíróként, ügyészként, ügyészségi alkalmazottként, ügyvédként, jogtanácsosként közigazgatási jogvitákhoz kapcsolódóan kifejtett tevékenység, d) az  Alkotmánybíróság Hivatalánál, az  Állami Számvevőszéknél valamint az  Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál a  hatósági jogalkalmazói tevékenység külső ellenőrzéséhez, vagy közigazgatási jogvitákhoz kapcsolódóan kifejtett tevékenység, e) a  nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben, közigazgatási jogvitákhoz kapcsolódóan kifejtett igazságszolgáltatási tevékenység, f ) közigazgatási eljárásjogi vagy közigazgatási perjogi jogszabály előkészítésében, valamint véleményezésében való részvétel időtartama. (3) Nem választható a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, a) aki fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve – büntetőeljárás hatálya alatt áll, b) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, c) akivel szemben eljárás van folyamatban a bírói alkalmatlanságának megállapítása iránt vagy d) akinek a bírói szolgálati viszonya törvény alapján szünetel. (4) A  Közigazgatási Felsőbíróság elnökének megválasztása során a  Bszi. Kúria elnökének megválasztására vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell. Ha a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének megbízatása a 45. § (1) bekezdés b)–f )  pontjában meghatározott okból szűnt meg, a  köztársasági elnök harminc napon belül tesz javaslatot a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének személyére. (5) A  Közigazgatási Felsőbíróság elnöke az  elődje megbízatásának megszűnését követő napon, vagy ha elődje megbízatásának megszűnését követően választották meg, a megválasztásának napján lép hivatalba. 45. § (1) A Közigazgatási Felsőbíróság elnökének megbízatása megszűnik: a) a megbízatási időtartam leteltével, b) a bírói szolgálati viszonya megszűnésével, c) lemondással, d) az összeférhetetlenség kimondásával, e) felmentéssel, vagy f ) a tisztségtől való megfosztással. (2) A  Közigazgatási Felsőbíróság elnöke megbízatásának megszűnését az  (1)  bekezdés a)–c)  pontja esetében az  Országgyűlés elnöke állapítja meg. Az  (1)  bekezdés d)–f )  pontja esetében a  megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz. (3) A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke megbízatásának megszűnéséről az Országgyűlés elnöke annak megállapítását követő nyolc napon belül tájékoztatja a köztársasági elnököt. (4) Ha a  Közigazgatási Felsőbíróság elnökének megbízatása az  (1)  bekezdés a)  pontja alapján szűnt meg, és a  megbízatás megszűnéséig az  Országgyűlés nem választott új elnököt, a  Közigazgatási Felsőbíróság elnöke az elnöki jogköröket az új elnök megválasztásáig gyakorolja. 46. § (1) A  Közigazgatási Felsőbíróság elnökének jogállására és javadalmazására a  Kúria elnökére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A  Közigazgatási Felsőbíróság elnökének lemondására, az  összeférhetetlenségének kimondására, felmentésére és tisztségétől való megfosztásra a  Bszi. rendelkezéseit azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tisztségtől való megfosztást kizárólag a köztársasági elnök kezdeményezheti. (2) Ha a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének a megbízatása a határozott idő leteltével szűnik meg, őt pályázat nélkül a Közigazgatási Felsőbíróságra tanácselnöknek kell kinevezni. (3) Ha a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének megbízatása a határozott idő letelte előtt szűnik meg, őt pályázat nélkül, lehetőleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírói beosztásba kell helyezni. 47. § (1) A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke az igazságügyi igazgatáshoz kapcsolódó feladatkörében a) a közigazgatási bíróságokat érintő jogszabály megalkotását kezdeményezheti a miniszternél, b) véleményt nyilvánít a közigazgatási bíróságokat érintő jogszabályok tervezetéről, c) meghívottként részt vesz az  Országgyűlés bizottságainak ülésén a  közigazgatási bíróságokat közvetlenül érintő jogszabályokra vonatkozó napirendi pont megtárgyalásakor, d) évente véleményezi a közigazgatási bírósági igazgatás hosszú távú feladatait és a megvalósításuk feltételeit tartalmazó programot, továbbá részt vesz annak végrehajtásában, e) javaslatot tesz a miniszternek a közigazgatási bíróságok ügyviteli szabályaira. (2) A  Közigazgatási Felsőbíróság elnöke a  szakmai munka támogatásával összefüggő feladatkörében az  egységes, magas szintű ítélkezés elméleti és tudományos megalapozása érdekében: a) évente évkönyvet ad ki a közigazgatási bíráskodás helyzetéről és a joggyakorlat fejlődéséről, b) szakmai fórumokat szervez és az ilyen fórumokon részt vehet, c) tudományos tanácsadó testületet állíthat fel, d) közigazgatási bíróságok bírái, titkárai és fogalmazói részére tudományos ösztöndíjat létesíthet, e) működteti a közigazgatási bíróságok központi közigazgatás-tudományi szakkönyvtárát. (3) A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke a közigazgatási bíróságok költségvetésével kapcsolatos feladatkörében a) közreműködik a központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezete végrehajtásában, b) a közigazgatási bíróságok költségvetésével kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges mértékben kezelheti a fejezethez tartozó költségvetési szerveknél kezelt adatokat. (4) A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke a személyi ügyekkel kapcsolatos feladatkörében a) javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a Közigazgatási Felsőbíróság másodelnökének személyére, b) a  miniszter felkérésére véleményezi a  közigazgatási törvényszék elnökének a  közigazgatási törvényszéki vezetői pályázatok, valamint a közigazgatási törvényszéki bírói álláspályázatok kiírására irányuló javaslatát, c) a közigazgatási törvényszékek elnökeinek bevonásával javaslatot tesz a miniszternek annak megállapítására, hogy a közigazgatási bíróság hatáskörének vagy illetékességi területének csökkenése olyan mértékű-e, hogy ott a közigazgatási bíró további foglalkoztatása nem lehetséges. (5) A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke a tájékoztatással kapcsolatos feladatkörében a) évente beszámol a  közigazgatási bíróságok általános helyzetéről és működéséről az  Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottságának, b) évente beszámol az  Országgyűlésnek a  közigazgatási bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kifejtett tevékenységről, az  önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése és megsemmisítése, továbbá a  helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránti feladatai ellátása során tapasztaltakról; a  beszámolót a  közigazgatási bíróságok központi honlapján is közzéteszi, c) a  miniszter felkérésére elrendeli a  jogalkotás előkészítéséhez, továbbá a  jogszabályok hatályosulásának vizsgálatához szükséges adatok gyűjtését a közigazgatási bíróságokon, d) tájékoztatást ad a  miniszter felkérésére – amennyiben indokolt, a  közigazgatási törvényszékek elnökeinek véleményét beszerezve – a  jogalkotáshoz szükséges, a  bíróságok szervezetével és igazgatásával, továbbá a bírósági jogalkalmazással kapcsolatos kérdésekben, e) gondoskodik a 41. § (5) bekezdésében foglalt tájékoztatási feladatok ellátásáról. 48. § A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke kezdeményezheti az  Alkotmánybíróságnál a  jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, valamint a  kihirdetéstől számított harminc napon belül az  Alaptörvény és az  Alaptörvény módosítása megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az  Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartásának vizsgálatát. 49. § A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke a  Közigazgatási Felsőbíróság vonatkozásában ellátja mindazon feladatokat, amelyeket e törvény a közigazgatási törvényszék elnökének hatáskörébe utal. 17. Közigazgatási Felsőbíróság másodelnöke 50. § (1) A Közigazgatási Felsőbíróság másodelnökévé az a határozatlan időre kinevezett közigazgatási bíró nevezhető ki, aki a) összesen legalább ötéves, rendes bíróságon közigazgatási ügyszakban vagy közigazgatási bíróságon eltöltött bírói szolgálati viszonnyal, vagy b) legalább ötéves – a  44.  § (2)  bekezdésében meghatározott – közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlati idővel rendelkezik. (2) A  Közigazgatási Felsőbíróság másodelnökét pályázat nélkül a  Közigazgatási Felsőbíróság elnöke javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. (3) A  Közigazgatási Felsőbíróság másodelnökének jogállására a  Kúria elnökhelyettesére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (4) A  Közigazgatási Felsőbíróság másodelnöke a  Közigazgatási Felsőbíróság elnökét akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a Közigazgatási Felsőbíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat. 18. A közigazgatási törvényszék elnöke és másodelnöke 51. § (1) A  közigazgatási törvényszék elnökévé vagy másodelnökévé az  a  határozatlan időre kinevezett közigazgatási bíró nevezhető ki, aki a) a  határozatlan időre kinevezett és összesen legalább ötéves, rendes bíróságon közigazgatási ügyszakban vagy közigazgatási bíróságon eltöltött bírói szolgálati viszonnyal, vagy b) legalább ötéves – a  44.  § (2)  bekezdésében meghatározott – közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlati idővel rendelkezik. (2) A  közigazgatási törvényszék elnökét és másodelnökét a  bírói testületek e  törvényben meghatározott közreműködésével a miniszter nevezi ki. (3) A közigazgatási törvényszék elnökének és másodelnökének jogállására a törvényszék elnökére és elnökhelyettesére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 52. § A közigazgatási törvényszék elnöke az e törvényben külön nevesített feladatok mellett: 1. vezeti és képviseli a közigazgatási bíróságot, 2. irányítja a hivatalvezető tevékenységét, 3. meghatározza a közigazgatási bíróság munkarendjét – ideértve a készenlét és az ügyelet részletes szabályait is – valamint munkatervét, ellenőrzi a betartásukat, 4. ellenőrzi az eljárási határidők megtartását és gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról, 5. biztosítja a bírói testületek működési feltételeit, 6. biztosítja az érdekképviseleti szervezetek jogainak gyakorlását, 7. felelős a jogszabályokban elrendelt nyilvántartások vezetéséért, adatok szolgáltatásáért, 8. felelős a közigazgatási bíróságra kötelező szabályzatok és határozatok határidőben történő végrehajtásáért, 9. kiadja az igazgatási tárgyú döntési jogköreivel összefüggő belső szabályzatokat, 10. gondoskodik a közigazgatási bíróság perbeli képviseletéről, 11. a költségvetési keretek között gondoskodik a bíróság működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről, 12. javaslatot tesz a miniszternek a közigazgatási bíróság bírája tekintetében a tartós külszolgálat ellátására, 13. felelős a  közigazgatási bírósági sajtótájékoztatás, és a  közigazgatási bíróságok központi honlapján történő közzététel rendjéért, 14. gondoskodik a közérdekű bejelentések és panaszok elintézéséről, 15. tevékenységéről évente beszámol az összbírói értekezletnek. 53. § A másodelnök teljes jogkörrel helyettesíti a  közigazgatási bíróság elnökét annak akadályoztatása vagy az  elnöki tisztség betöltetlensége esetén, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint a feladatkörébe utalt feladatokat. 19. A közigazgatási bíróság kollégiumvezetője és helyettese, valamint a tanácselnök 54. § A kollégiumvezetőt, a kollégiumvezető-helyettest és a tanácselnököt a bírói testületek e törvényben meghatározott közreműködésével a közigazgatási bíróság elnöke nevezi ki. 55. § (1) A  kollégiumvezető szervezi a  közigazgatási kollégium munkáját, évente beszámol a  közigazgatási kollégiumnak a  pályázatához csatolt pályaművében szereplő – az  adott időszakra vonatkozó – tervek megvalósulásáról, a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről, és ellátja a jogszabály, a  közigazgatási kollégiumra kötelező szabályzat, továbbá a  közigazgatási bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt feladatokat. (2) A kollégiumvezető-helyettes a kollégiumvezetőt akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén helyettesíti, és ellátja a közigazgatási bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt feladatokat. 56. § A tanácselnök vezeti az ítélkező tanácsot és szervezi annak munkáját. 20. A közigazgatási bíróság hivatalvezetője 57. § (1) A hivatalvezetőt a közigazgatási bírák közül a közigazgatási bíróság elnökének javaslatára a miniszter nevezi ki. (2) A  hivatalvezetőt a  közigazgatási bíróság elnökének kezdeményezésére a  miniszter menti fel azzal, hogy őt egyidejűleg beosztja a  hivatalvezetői kinevezését megelőző korábbi szolgálati helyére és legalább a  korábbival azonos bírói beosztásba. (3) A hivatalvezető a közigazgatási bíróság működésével összefüggésben a) segíti a bíróság elnökét igazgatási feladatai ellátásában, b) adatot szolgáltat a  bíróság elnökének a  közigazgatási bírói és közigazgatási bírósági vezetői álláshely megüresedéséről vagy annak várható időpontjáról, c) adatot szolgáltat a  bíróság elnökének a  közigazgatási bíróságon titkári és fogalmazói álláshely megüresedéséről vagy annak várható időpontjáról, d) ellátja a közigazgatási bírói és közigazgatási bírósági vezetői pályázati eljárások lebonyolításához kapcsolódó igazgatási tevékenységet, e) gondoskodik a  bíróság ügyfélfogadási rendjének a  közigazgatási bíróságok egységes honlapján történő közzétételéről, f ) a  közigazgatási bíróság titkárai és fogalmazói kivételével gyakorolja az  igazságügyi alkalmazottak felett a munkáltatói jogokat, g) kidolgozza a közigazgatási bíróság költségvetésére vonatkozó javaslatot, h) gondoskodik a közigazgatási bíróság költségvetésének végrehajtásáról, i) közreműködik a  miniszter hatáskörébe tartozó gazdasági, műszaki, informatikai és szervezési feladatok ellátásában. (4) A  hivatalvezető a  hivatalvezetői megbízatásának ideje alatt ítélkezési tevékenységet nem folytathat, jogállására a  beosztott bíróra, javadalmazására pedig a  közigazgatási bíróság másodelnökére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (5) A  hivatalvezetőt akadályoztatása esetén a  szervezeti és működési szabályzatban kijelölt másodelnök helyettesíti eseti jelleggel. VII. FEJEZET A BÍRÓI TESTÜLETEK IGAZGATÁSI HATÁSKÖREI 21. Az összbírói értekezlet 58. § Az összbírói értekezlet a következő feladatokat látja el: a) évente egyszer meghallgatja a közigazgatási bíróság elnökének, kollégiumvezetőinek beszámolóját, b) megválasztja a közigazgatási bírói tanácsot, és évente legalább egyszer beszámoltatja működéséről, ideértve az igazgatási és személyi tanácsként eljárva végzett tevékenységét is, c) megválasztja az OKBT tagját. 22. A közigazgatási bírói tanács 59. § (1) A közigazgatási bírói tanács személyi tanácsként eljárva a) a  pályázati határidő lejártát követő harminc napon belül véleményt nyilvánít a  közigazgatási bíró és közigazgatási bírósági vezető kinevezése tárgyában és azt a  pályázatokkal együtt az  OKBT-nek, a  tanácselnöki, kollégiumvezetői és kollégiumvezető-helyettesi pályázatok esetén a  közigazgatási bíróság elnökének felterjeszti, b) véleményt nyilvánít – ha az nem a bíró hozzájárulásával történik – a bíró beosztása, áthelyezése, kirendelése tárgyában, c) kezdeményezheti a közigazgatási törvényszéki elnök, másodelnök vizsgálatának elrendelését, d) véleményt nyilvánít a közigazgatási bíróság titkári és fogalmazói pályázatairól. (2) A közigazgatási bírói tanács igazgatási tanácsként eljárva a) véleményezi a közigazgatási bíróság éves költségvetési tervét és a jóváhagyott költségvetés felhasználását, b) véleményezi a közigazgatási bíróság szervezeti és működési szabályzatának tervezetét, c) véleményezi a  közigazgatási bíróság elnökének az  ügyelosztási rendről és az  ítélkező tanácsok meghatározásáról szóló javaslatát. VIII. FEJEZET AZ IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁS KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGOKAT ÉRINTŐ FELADATAI 23. Alapelvek 60. § (1) Az  Alaptörvény 26.  cikk (1)  bekezdésében foglalt bírói függetlenség elvének biztosításával a  bírói testületek közreműködésével, a  közigazgatási bíróságok működésért viselt felelőssége keretében a  miniszter látja el az e törvényben meghatározott igazságügyi igazgatási feladatokat. (2) A miniszter nem jogosult a közigazgatási bíróságokra kötelező szabályzatot alkotni, ajánlást kiadni és – e  törvény eltérő rendelkezésének hiányában – határozatot hozni. (3) A  Bszi.-ben az  Országos Bírósági Hivatal (a  továbbiakban: OBH) elnökének megállapított azon feladatokat és hatásköröket, amelyek esetében e törvény eltérő szabályt nem állapít meg, a miniszter látja el, illetve gyakorolja. 24. Az igazságügyi igazgatás közigazgatási bíróságokat érintő feladatainak részletes szabályai 61. § (1) A miniszter az általános igazságügyi igazgatási feladatkörében a) a  közigazgatási bíróságokat érintő jogszabály megalkotását kezdeményezi a  jogalkotónál, rendeletet ad ki törvény felhatalmazása alapján a közigazgatási bíróságok igazgatását érintő tárgykörben, b) kikéri a  Közigazgatási Felsőbíróság elnöke és az  OKBT véle …