126/2016. (VI. 7.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz

126/2016. (VI. 7.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz egyes, határon átnyúló együttműködési programjainak végrehajtásáról. A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 13–17. alcím tekintetében az  államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109.  § (1)  bekezdés 41.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet alkalmazási köre és személyi hatálya 1. § E  rendeletet kell alkalmazni a  2014–2020 programozási időszakban az  Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből finanszírozott határon átnyúló együttműködési programok közül a) az Interreg V–A Magyarország–Horvátország Együttműködési Program, b) az Interreg–IPA Magyarország–Szerbia Együttműködési Program, c) az Interreg V–A Románia–Magyarország Együttműködési Program, d) az Interreg V–A Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program, e) az Interreg V–A Ausztria–Magyarország Együttműködési Program, f ) az Interreg V–A Szlovénia–Magyarország Együttműködési Program (a továbbiakban együtt: határon átnyúló együttműködési programok) végrehajtására, valamint a  határon átnyúló együttműködési programok uniós támogatása és hazai társfinanszírozása felhasználásának lebonyolítására és ellenőrzésére. 2. § E rendelet hatálya kiterjed a határon átnyúló együttműködési programokból uniós és hazai támogatásban részesülő jogi személyekre, valamint a technikai segítségnyújtás (a továbbiakban: TA) projektek kedvezményezettjeire. 2. Értelmező rendelkezések 3. § (1) E rendelet alkalmazásában 1. átutalás igénylési dokumentáció: az  igazoló hatóság által kiállított átutalási kérelem, költségnyilatkozat és költségigazoló nyilatkozat, 2. audit hatóság: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikke és a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 37. cikk (3) bekezdése szerinti tevékenységet ellátó szervezet, 3. auditor csoport: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikk (2) bekezdése és a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 37. cikk (3) bekezdése szerinti tevékenységet ellátó munkacsoport, 4. csalás: az  Európai Unióról szóló Szerződés K.3.  cikke alapján létrejött, az  Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló Egyezmény és az  azt kiegészítő jegyzőkönyvek, valamint az  Európai Unióról szóló Szerződés 35. Cikkének (2)  bekezdése alapján megtett nyilatkozat kihirdetéséről szóló 2009. évi CLIX. törvénnyel kihirdetett, az  Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1.  cikk (1)  bekezdése szerinti, az  Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalás, valamint a  Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 396. §-a szerinti költségvetési csalás, 5. felhívás: a  támogatást igénylők számára elkészített, a  pályázatok benyújtásához szükséges információkat tartalmazó dokumentum, 6. hazai kedvezményezett: a  határon átnyúló együttműködési programok keretében, több jogi személy által közösen megvalósítandó projekt esetén az adott projektrész megvalósításáért a vezető kedvezményezettel aláírt partnerségi megállapodásban meghatározott kötelezettséget viselő, uniós támogatásban részesülő hazai fél, 7. hazai társfinanszírozás: az  uniós támogatás hazai kedvezményezettje, hazai TA kedvezményezettje, illetve az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett részére nyújtott vissza nem térítendő hazai támogatás, amelyre a  hazai kedvezményezett, illetve az  1.  § c)–f )  pontja szerinti együttműködési program esetén a  hazai TA kedvezményezett hazai társfinanszírozási támogatási szerződést, az  információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett és az  1.  § a) és b)  pontja szerinti együttműködési program esetén a hazai TA kedvezményezett TA támogatási szerződést köt, 8. hazai társfinanszírozási támogatási szerződés: az  uniós támogatás hazai kedvezményezettje, illetve az  1.  § c)–f )  pontja szerinti együttműködési program esetén a  hazai TA kedvezményezettje részére nyújtott vissza nem térítendő hazai támogatás vonatkozásában megkötött támogatási szerződés, 9. hitelesítés: az  1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23.  cikk (4)  bekezdése szerinti, a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által végzett mindazon folyamatba épített adminisztratív, pénzügyi, szakmai és helyszíni ellenőrzés, amely annak megállapítására irányul, hogy a  hazai kedvezményezett az  uniós támogatási, és a  hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben rögzített kötelezettségeit a vonatkozó uniós és hazai jogszabályokkal összhangban teljesítette, 10. hitelesítési jelentés: az igazolási tevékenység alátámasztása érdekében a partnerország felelős szervezete által összeállított jelentés, 11. hitelesítési nyilatkozat: a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által a  hazai kedvezményezett részére, illetve a  nemzeti hatóság által a  hazai TA kedvezményezett részére kiadott, a  hitelesítés tényét igazoló dokumentum, 12. hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet: az  1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23.  cikk (4)  bekezdése és a  447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 37.  cikk (1)  bekezdése szerinti feladatokat ellátó szervezet, 13. igazoló hatóság: az  1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 24.  cikke és a  447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 37. cikk (2) bekezdése szerinti tevékenységet ellátó szervezet, 14. IMIR 2014–2020 rendszer: a  2014–2020 programozási időszakban az  Európai Területi Együttműködési Programok és az  azok keretében megvalósuló projektek adatainak gyűjtésére, rendszerezésére szolgáló monitoring és információs rendszer, 15. információs pont: az 1. § c) és f ) pontja szerinti együttműködési program hatékony lebonyolítását szakmailag támogató szervezet, 16. irányító hatóság: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikke, a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 37. cikk (1) bekezdése szerinti tevékenységet ellátó szervezet, 17. költségigazolás: az igazoló hatóság által végzett igazolási tevékenységek, 18. költségigazoló nyilatkozat: az  igazoló hatóság által kiállított, az  1.  § a) és b)  pontja szerinti együttműködési programonként felmerült költség igazolására irányuló nyilatkozat, 19. közös titkárság: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikk (2) bekezdése és a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 37. cikk (1) bekezdése szerinti szervezet, 20. külföldi partnerországi TA társfinanszírozás: a  határon átnyúló együttműködési programokban részt vevő országok által a TA projektekhez biztosított társfinanszírozás, 21. megelőlegezési szerződés: az  uniós támogatás hazai kedvezményezettje és hazai TA kedvezményezettje részére nyújtott visszatérítendő hazai támogatás folyósítása és visszafizetése tárgyában kötött támogatási szerződés, 22. monitoring: a  források felhasználása, az  eredmények és a  teljesítmény mindenre kiterjedő – így különösen szabályossági, hatékonysági és célszerűségi szempontból történő – nyomon követése rendszeres jelleggel projekt, illetve program szinten, 23. négy szem elve: valamely feladatot ellátó személy munkájának egy másik személy általi – ugyanazon szempontok szerint, ismételt és teljes körű – ellenőrzése, 24. nemzeti hatóság: valamely határon átnyúló együttműködési program vonatkozásában tagállami hatáskörbe rendelt feladatok végrehajtásáért felelős szervezet, 25. partnerország: a  határon átnyúló együttműködési programok végrehajtásában résztvevő tagállam vagy harmadik ország, 26. pénzügyi átutalási egység: a nemzeti hatóság által megbízott azon szervezet, amely a hazai társfinanszírozás és a  megelőlegezés hazai kedvezményezettek felé történő kifizetését, továbbá a  visszakövetelésekkel kapcsolatos feladatokat végzi, 27. programszámla: az  1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 27.  cikk (1)  bekezdése szerinti, az  uniós támogatások és a  külföldi partnerországi TA társfinanszírozás fogadása, valamint a  kifizetések lebonyolítása céljából az 1. § a) és b) pontja szerinti együttműködési program igazoló hatósága által nyitott, euró devizanemű pénzforgalmi számla, amely felett az igazoló hatóság rendelkezik, 28. projekt: uniós támogatási szerződés keretében finanszírozott, meghatározott célok megvalósítására irányuló tevékenységek sorozata egy előre meghatározott költségvetési és időkereten belül, 29. rendszerszintű szabálytalanság: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 38. pontjában meghatározott fogalom, 30. szabálytalanság: az  1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2.  cikk 36.  pontja, a  nemzeti jogszabályok, illetve az uniós támogatási szerződésben, a hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben, illetve a  megelőlegezési szerződésben a  felek által vállalt kötelezettségek megsértése, amelyeknek eredményeként Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek, 31. tagállami helytállás: olyan hazai költségvetésből finanszírozott összeg, amelyet az  1.  § c)–f )  pontja szerinti együttműködési program esetén a külföldi irányító hatóság, az 1. § a) és b) pontja szerinti együttműködési program esetén a  hazai irányító hatóság részére szükséges biztosítani, ha valamely projektben résztvevő hazai kedvezményezett az  általa jogosulatlanul felhasznált uniós támogatás határidőben történő visszafizetését a vezető kedvezményezett részére elmulasztja vagy a hazai vezető kedvezményezett az általa jogosulatlanul felhasznált uniós támogatás határidőben történő visszafizetését az  irányító hatóság részére elmulasztja, 32. tagállami hozzájárulás: olyan hazai költségvetésből finanszírozott összeg, amelyet az 1. § c)–f ) pontja szerinti együttműködési program esetén a  nemzeti hatóság külön megállapodás alapján évente folyósít a  külföldi irányító hatóság részére a  közös finanszírozású külföldi és hazai TA projektek hazai forrásszükségletének fedezeteként, 33. TA kedvezményezett: a  TA projekt megvalósításának egészéért felelősséget viselő, annak vonatkozásában uniós támogatásban, valamint az adott TA projekt típusától függően partnerországi TA társfinanszírozásban, illetve hazai társfinanszírozásban részesülő fél, 34. TA költségvetés: az  együttműködési program monitoring bizottsága által elfogadott, a  teljes 2014–2020 programozási időszakra vonatkozó pénzügyi keret, 35. TA projekt: olyan – az  együttműködési program TA keretéből finanszírozott – projekt, amelynek célja az együttműködési program hatékony, eredményes, szabályszerű és átlátható megvalósításának biztosítása, valamint a végrehajtásáért felelős intézményrendszer magas színvonalú működése, 36. TA támogatási szerződés: az  irányító hatóság és a  TA kedvezményezett között létrejött szerződés, amely a  TA projekt típusától függően az uniós támogatáson kívül tartalmazhat partnerországi TA társfinanszírozást és hazai társfinanszírozást is, 37. uniós támogatási szerződés: az  együttműködési program irányító hatósága és a  vezető kedvezményezett között létrejött, költségvetési támogatásnak nem minősülő uniós támogatás nyújtásának és felhasználásának részletes szabályait tartalmazó szerződés, amelynek formai és tartalmi követelményeit az  együttműködési program monitoring bizottsága hagyja jóvá, 38. vezető kedvezményezett: több jogi személy által közösen megvalósítandó projekt esetén a  projekt megvalósításának egészéért felelősséget viselő, uniós támogatásban részesülő fél. (2) Az  (1)  bekezdésben nem értelmezett fogalmakat az  1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, az  1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a  447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerint kell értelmezni. II. FEJEZET A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK HAZAI SZINTŰ LEBONYOLÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI 3. Hazai társfinanszírozás 4. § (1) A  határon átnyúló együttműködési programok keretében meghirdetett pályázatokon uniós támogatásra jóváhagyott projektek hazai kedvezményezettjei számára a kapcsolódó hazai társfinanszírozást további pályáztatás nélkül a nemzeti hatóság biztosítja. A nemzeti hatóság bocsátja rendelkezésre a kapcsolódó hazai társfinanszírozást a hazai TA kedvezményezett és az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett részére. (2) A hazai társfinanszírozás mértéke a) központi költségvetési szerv hazai kedvezményezett esetén a projektrész összes elszámolható költségeinek legfeljebb 15%-a, b) nem központi költségvetési szerv hazai kedvezményezett esetén a  projektrész összes elszámolható költségeinek legfeljebb 10%-a, c) hazai TA kedvezményezett, és információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett esetén a TA költségvetésben szereplő, teljes időszakra vonatkozó nemzeti támogatás összege lehet. (3) A  hazai társfinanszírozási támogatási szerződést – a  TA projektek kivételével – a  nemzeti hatóság megbízásából a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet köti meg a hazai kedvezményezettel. (4) A  hazai társfinanszírozási támogatási szerződést az  1.  § c)–f )  pontja szerinti együttműködési program esetén a nemzeti hatóság köti meg a hazai TA kedvezményezettel a TA költségvetés teljes hazai forrásai alapján, ha a hazai társfinanszírozás kifizetése a  hazai TA kedvezményezett részére közvetlenül – nem az  évente fizetendő tagállami hozzájárulás terhére – történik. (5) A  hazai társfinanszírozás összege euróban kerül meghatározásra. A  hazai társfinanszírozás kifizetése euróban történik a  hazai kedvezményezett, a  hazai TA kedvezményezett, valamint az  információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett euróban vezetett számlájára. (6) A  hazai kedvezményezettel – ide nem értve a  központi költségvetési szerv hazai kedvezményezettet – kötendő hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben rendelkezni kell a  hazai társfinanszírozás vonatkozásában az e rendeletben meghatározott jogcímen visszafizetendő támogatás visszafizetésének biztosítékáról, amely a hazai kedvezményezett választása szerint lehet a) a hazai kedvezményezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a  támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozat, b) jelzálogjog, c) kezesség, vagy d) óvadék. (7) A  hazai TA kedvezményezettel kötendő hazai társfinanszírozási támogatási szerződés, illetve TA támogatási szerződés esetén a (6) bekezdésben meghatározott biztosítékok alkalmazhatók. (8) A  nemzeti hatóság határozza meg és hagyja jóvá a  hazai társfinanszírozási támogatási szerződés további, a  (6) és (7)  bekezdés szerinti rendelkezéseken kívüli tartalmi követelményét, amely a  hazai kedvezményezett és a  hazai TA kedvezményezett esetén eltérő tartalmú lehet. (9) A nemzeti hatóság biztosítja a) a külföldi irányító hatóságok felé teljesítendő éves tagállami hozzájárulás befizetéséhez szükséges forrást, b) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 130.  cikk (1)  bekezdése szerinti időközi kifizetés 90%-át meghaladó rész vonatkozásában a hazai kedvezményezettre eső uniós források megelőlegezését, c) a tagállami helytállás összegét a  külföldi vagy hazai irányító hatóság részére a  jogszabályi feltételek teljesülését igazoló, irányító hatóság által megküldött dokumentumok alapján. 4. A hazai társfinanszírozás kifizetése és visszafizetésének kezelése 5. § (1) A pénzügyi átutalási egység – a TA projektek kivételével – ellátja a hazai társfinanszírozási támogatás kifizetésével, és szükség esetén annak visszakövetelésével kapcsolatos feladatokat. (2) Az  1.  § a) és b)  pontja szerinti együttműködési program esetén a  nemzeti hatóság gondoskodik – az  irányító hatóság által megkötött TA támogatási szerződés alapján – a hazai társfinanszírozási támogatás kifizetéséről a hazai TA kedvezményezett és az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett részére, valamint szükség esetén annak visszaköveteléséről. A nemzeti hatóság szükség esetén gondoskodik a tagállami helytállás kifizetéséről a hazai irányító hatóság részére. (3) Az  1.  § c)–f )  pontja szerinti együttműködési program esetén a  nemzeti hatóság gondoskodik a  hazai társfinanszírozási támogatási szerződés alapján a  hazai társfinanszírozási támogatás kifizetéséről a  hazai TA kedvezményezett részére, valamint szükség esetén annak visszaköveteléséről. A nemzeti hatóság gondoskodik az  éves tagállami hozzájárulás összegének külföldi irányító hatóság részére történő kifizetéséről, illetve – szükség esetén – a tagállami helytállás rendelkezésre bocsátásáról. 6. § (1) A hazai társfinanszírozás a) a határon átnyúló együttműködési programok keretében meghirdetett pályázaton uniós támogatásra jóváhagyott projekt hazai kedvezményezettje részére az  uniós támogatási szerződéskötést követően megkötésre kerülő hazai társfinanszírozási támogatási szerződés, b) a TA projekt hazai kedvezményezettje, illetve az  információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett részére a TA költségvetés alapján megkötésre kerülő hazai társfinanszírozási támogatási szerződés, illetve TA támogatási szerződés alapján kerül kifizetésre. (2) A  hazai kedvezményezett és a  hazai TA kedvezményezett részére a  teljes hazai társfinanszírozás kifizetése egyösszegű előleg formájában történik. Az  információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett esetén a kifizetésre utófinanszírozás formájában kerül sor, a jóváhagyott elszámolásokban szereplő hazai társfinanszírozás mértékéig. (3) A  hazai társfinanszírozási támogatási szerződés megkötésétől számított tizenöt napon belül a  pénzügyi átutalási egység gondoskodik a  hazai társfinanszírozás hazai kedvezményezett részére történő átutalásáról, amelyet az  IMIR 2014–2020 rendszerben kell kezdeményezni. (4) A  nemzeti hatóság a  hazai TA kedvezményezettel történő hazai társfinanszírozási támogatási szerződés, illetve TA támogatási szerződés megkötésétől számított tizenöt napon belül gondoskodik a  hazai társfinanszírozás teljes összegének támogatási előlegként történő átutalásáról az IMIR 2014–2020 rendszeren keresztül. (5) Az  információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett esetén a  nemzeti hatóság gondoskodik a  jóváhagyott elszámolásokban szereplő hazai társfinanszírozás kifizetéséről az  IMIR 2014–2020 rendszeren keresztül. (6) Az  előirányzat-felhasználási keretszámláról csak akkor lehet átutalást kezdeményezni, ha az  adatok az  IMIR 2014–2020 rendszerben rögzítésre és jóváhagyásra kerültek. (7) A  pénzügyi átutalási egység a  Magyar Államkincstár (a  továbbiakban: kincstár) által kiállított pénzforgalmi számlakivonat adatait a  számlakivonat kézhezvételét követő három munkanapon belül rögzíti és hagyja jóvá az IMIR 2014–2020 rendszerben. (8) A  hazai társfinanszírozás hazai kedvezményezett, illetve hazai TA kedvezményezett részére történő folyósításának feltétele, hogy a  hazai kedvezményezett és a  hazai TA kedvezményezett szerepeljen az  állami adóhatóság köztartozásmentes adózói adatbázisában, ennek hiányában harminc napnál nem régebbi együttes adóigazolás benyújtásával igazolja a köztartozás-mentességet. 7. § (1) A  hazai kedvezményezett a  hazai társfinanszírozásra vonatkozó előleg-elszámolást a  számlákkal és gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatokkal együtt nyújtja be a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetnek. A  hazai TA kedvezményezett a  hazai társfinanszírozásra vonatkozó előleg-elszámolást a  nemzeti hatóság részére nyújtja be. (2) A hazai kedvezményezett és a hazai TA kedvezményezett köteles visszafizetni a hazai társfinanszírozást, ha a hazai társfinanszírozás kifizetésétől számított egy éven belül nem nyújt be előleg-elszámolást. (3) Ha a  hazai kedvezményezett nem vagy csak részben tesz eleget a  hazai társfinanszírozás vonatkozásában az  e  rendeletben meghatározott jogcímen felmerült visszafizetési kötelezettségének, a  pénzügyi átutalási egység a 4. § (6) bekezdése szerinti biztosíték érvényesítésével gondoskodik a vissza nem fizetett összeg behajtásáról. Ha a  kikötött biztosíték érvényesítése eredménytelen volt, a  pénzügyi átutalási egység a  vissza nem fizetett összeg adók módjára történő behajtása céljából megkeresi az állami adóhatóságot. (4) A hazai TA kedvezményezett, és az  információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett által vissza nem fizetett összeg (3) bekezdés szerinti behajtásáról a nemzeti hatóság gondoskodik. (5) Ha szabálytalanság esetén a  hazai kedvezményezett nem fizeti vissza határidőre az  uniós támogatási összeg visszafizetendő részét a  vezető kedvezményezett részére, így az  irányító hatóság és a  vezető kedvezményezett között fennálló uniós támogatási szerződés alapján az  uniós támogatási összeg nem hajtható be és a  nemzeti hatóságnak helytállási kötelezettsége keletkezik, a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet ezen összeget az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: Ávr.) szerinti késedelmi kamattal növelten követelheti tőle. (6) A  hazai társfinanszírozás teljes összegét a  hazai kedvezményezett és a  hazai TA kedvezményezett a  projekt végrehajtásának teljes időtartama alatt jogosult felhasználni. (7) Ha a  hazai kedvezményezett és a  hazai TA kedvezményezett részére előlegként kifizetett hazai társfinanszírozás összege magasabb, mint a  hazai kedvezményezett, illetve a  hazai TA kedvezményezett részére hitelesített összköltség hazai társfinanszírozás része, akkor ezen különbözet tekintetében a  hazai kedvezményezettnek és a hazai TA kedvezményezettnek visszafizetési kötelezettsége keletkezik. (8) A (7) bekezdés szerinti visszafizetés határideje a) hazai kedvezményezett esetén a projektrész, b) hazai TA kedvezményezett esetén a TA projekt pénzügyi zárását követően kiküldött fizetési felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt nap. (9) A  visszafizetési kötelezettséggel érintett összeg – az  annak visszafizetésére szóló fizetési felszólításában megjelölt határidő lejártáig – nem tekinthető a  támogatási összeg jogosulatlan igénybevételének. A  hazai társfinanszírozás fel nem használt részének határidőre történő visszafizetése esetén nem keletkezik az  Ávr. szerinti kamatfizetési kötelezettség. (10) Ha a hazai kedvezményezettet, a hazai TA kedvezményezettet, illetve az  információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezettet érintő szabálytalanságból fakadó összeget az együttműködési program zárásáig nem lehet behajtani, akkor a  behajtásra tett kísérlet és intézkedés valamennyi dokumentációját a  hazai kedvezményezett, a  hazai TA kedvezményezett, illetve az  információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett zárójelentésének jóváhagyásától számított tíz évig meg kell őrizni. 5. Uniós támogatás megelőlegezése 8. § (1) A  határon átnyúló együttműködési programok keretében uniós támogatásra jóváhagyott projektek hazai kedvezményezettjei számára a nemzeti hatóság – központi költségvetési szerv részére kérelem nélkül, nem központi költségvetési szerv részére kérelemre – megelőlegezést biztosít. (2) A  megelőlegezés iránti kérelmet a  támogatási döntést követően lehet benyújtani. A  megelőlegezési szerződést az uniós támogatási szerződés hatályba lépését követően lehet megkötni. (3) Megelőlegezés iránti kérelmet nem központi költségvetési szerv kedvezményezett akkor nyújthat be, ha a  projektrész elszámolható összköltsége eléri vagy meghaladja az  550 ezer eurót. A  megyei önkormányzatok az 550 ezer euró alatti összköltségű projektrészük támogatásának megelőlegezését is kérelmezhetik. (4) A kérelemnek tartalmaznia kell a) a hazai kedvezményezett nevét, székhelyét, adószámát, b) az uniós támogatási szerződés számát, c) a projektrész elszámolható összköltségét, d) a projektrészre eső uniós támogatás összegét, e) a projektrész pénzügyi tervét évenkénti bontásban, és f ) a megelőlegezés indokainak részletes, számszerűsített bemutatását. (5) A nem központi költségvetési szerv hazai kedvezményezett köteles a 4. § (6) bekezdése szerinti biztosítékok közül legalább egy biztosíték meglétét igazolni a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére. (6) A  nem központi költségvetési szerv hazai kedvezményezettnek az  államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével nyújtható megelőlegezés. 9. § (1) A  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a  hazai kedvezményezettel – a  nemzeti hatóság megbízásából  – megköti a  megelőlegezési szerződést, valamint gondoskodik a  megelőlegezési szerződések kezeléséről és nyilvántartásáról. (2) A  pénzügyi átutalási egység – a  nemzeti hatóság megbízásából – kifizeti a  megelőlegezés összegét a  hazai kedvezményezett részére, valamint ellátja a  megelőlegezés visszafizetésével kapcsolatos követeléskezelési feladatokat. (3) A  megelőlegezés kifizetése egy összegben történik, amelynek mértéke nem haladhatja meg a  hazai kedvezményezett projektrészéhez nyújtott uniós támogatás 30%-át. (4) A megelőlegezés összege forintban kerül meghatározásra és kifizetésre a megelőlegezési szerződés megkötésétől számított harminc napon belül. (5) A hazai kedvezményezett projektrészenként forint alapú elkülönített fizetési számlát nyit a megelőlegezett összeg fogadására. (6) A  megelőlegezett összeget legkésőbb az  utolsó uniós támogatási részlet kifizetésének hazai kedvezményezett fizetési számláján történő jóváírását követő tizenöt napon belül vissza kell utalni a  megelőlegezési szerződésben meghatározott módon. (7) A  hazai kedvezményezett köteles az  elkülönített fizetési számlán keletkezett esetleges kamatbevételt, valamint a számlavezetéssel kapcsolatos költségeket nyilvántartani. Ha ezek egyenlege az uniós támogatás záró kifizetésének időpontjában pozitív, akkor a  hazai kedvezményezett köteles ezen összeget a  nemzeti hatóság részére a  záró kifizetés visszautalásával egyidejűleg átutalni. (8) Ha a hazai kedvezményezett a megelőlegezett összeg visszautalását a  (6) bekezdésben meghatározott határidőre nem teljesíti, a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a  megelőlegezett összeget az  Ávr. szerinti késedelmi kamattal növelten követelheti tőle. (9) A  szabálytalansággal érintett összeg visszafizetésére a  megelőlegezési szerződés alapján kifizetett összeg nem használható. A  szabálytalansággal érintett összeg visszafizetéséről a  hazai kedvezményezett önerőből köteles gondoskodni, a  központi költségvetési szerv hazai kedvezményezett ezen összeg visszafizetésére pótlólagos központi költségvetési forrást nem vehet igénybe. (10) A hazai kedvezményezett részére a megelőlegezési összeg folyósításának feltétele, hogy a hazai kedvezményezett szerepeljen az állami adóhatóság köztartozásmentes adózói adatbázisában, ennek hiányában harminc napnál nem régebbi együttes adóigazolás benyújtásával köteles igazolni a köztartozás-mentességét. (11) A megelőlegezési szerződés kezelése, a megelőlegezés kiutalása és visszakövetelése az IMIR 2014–2020 rendszeren keresztül történik. 10. § (1) A hazai TA kedvezményezett számára a nemzeti hatóság megelőlegezést biztosíthat. (2) A  hazai TA kedvezményezettel a  nemzeti hatóság köti meg a  megelőlegezési szerződést, és gondoskodik a megelőlegezés kifizetéséről, illetve a visszakövetelési feladatok ellátásáról. (3) Az (1) bekezdés szerinti megelőlegezésre a 8. és 9. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a) hazai kedvezményezetten a hazai TA kedvezményezettet kell érteni, b) projektrészen a TA projektet kell érteni, c) megelőlegezési kérelmet a TA költségvetés jóváhagyását követően lehet benyújtani, d) a megelőlegezési szerződést a megelőlegezési kérelem jóváhagyását követően lehet megkötni, e) a hazai TA kedvezményezett 550 ezer euró alatti TA projekt esetén is jogosult megelőlegezési kérelmet benyújtani, f ) az uniós támogatási szerződés számán a TA projekt azonosító számát kell érteni. 6. A hitelesítés 11. § A határon átnyúló együttműködési programok keretében megítélt uniós támogatások és a hazai társfinanszírozás felhasználásának hitelesítése a jogszabály által hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet feladata. 12. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetnek a hitelesítés részeként gondoskodnia kell a hazai kedvezményezett által benyújtott, felmerült és a  hazai kedvezményezett által kifizetett költséget alátámasztó dokumentum formai és tartalmi ellenőrzéséről. Az  IMIR 2014–2020 rendszerbe elektronikusan feltöltött dokumentum – ide nem értve az eredeti számlát – egy tekintet alá esik a papír alapon benyújtott dokumentummal. (2) A dokumentumok (1) bekezdés szerinti ellenőrzése keretében ellenőrizni kell különösen azt, hogy a) a hazai kedvezményezett által benyújtott jelentésben szereplő költség kifizetésre került és számlával vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylattal megfelelően alátámasztott, b) a benyújtott számla vagy egyéb, a  gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat valós költségen alapul, és a  határon átnyúló együttműködési programok keretében jóváhagyott projekttel összefüggésben merült fel, c) a benyújtott számlán vagy egyéb, a  gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő teljesítés összhangban van a  projektre vonatkozó döntéssel, valamint az  uniós támogatási szerződéssel és a hazai társfinanszírozási támogatási szerződéssel, d) a költség elszámolható az  uniós és hazai jogszabályokkal, valamint az  együttműködési program keretében meghatározott elszámolhatósági szabályokkal összhangban, e) a költséget alátámasztó dokumentum teljes körű, formai és tartalmi szempontból megfelelő, f ) a hazai kedvezményezett az összes projekttevékenység vonatkozásában megfelelő nyilvántartási rendszerrel, ellenőrzési nyomvonallal rendelkezik, g) az uniós támogatás, illetve a hazai társfinanszírozás felhasználása során nem történt szabálytalanság, h) kettős finanszírozás nem valósult meg, i) az állami támogatással, a  környezetvédelemmel, az  esélyegyenlőséggel és a  fenntartható fejlődéssel kapcsolatos követelményeket betartották, j) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó szabályokat betartották, k) a közbeszerzésre vonatkozó uniós és nemzeti szabályokat betartották, l) az uniós támogatási szerződésnek és a hazai társfinanszírozási támogatási szerződésnek megfelelő a projekt fizikai és pénzügyi előrehaladása, m) a vonatkozó teljesítésigazolások rendelkezésre állnak. (3) A  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a  hitelesítés részeként köteles ellenőrizni a  közbeszerzésekről szóló törvény és a  közbeszerzésekre vonatkozó uniós szabályok betartását. A  hazai kedvezményezett köteles az  általa lefolytatott valamennyi közbeszerzési eljárás teljes dokumentációját a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet számára benyújtani. A  közbeszerzési eljárás hazai és uniós jogszabályok szerinti lebonyolítása a  hazai kedvezményezett felelőssége. 13. § (1) A  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a  hitelesítés részeként köteles gondoskodni a  projektrészek megvalósításának helyszíni ellenőrzéséről. (2) Ha a  projektrész megvalósításához nyújtott uniós támogatás és hazai társfinanszírozás összege nem haladja meg a kétszázezer eurót, a projektrész befejezése és a hazai kedvezményezett által benyújtott záró jelentés elfogadása között legalább egy helyszíni ellenőrzést le kell folytatni. Helyszíni ellenőrzést kell lefolytatni akkor is, ha azt a kockázatelemzés eredménye indokolja. (3) Ha a  projektrész megvalósításához nyújtott uniós támogatás és hazai társfinanszírozás összege meghaladja a kétszázezer eurót, de nem éri el az egymillió eurót, a (2) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzésen felül a projektrész megvalósítása során legalább egy helyszíni ellenőrzést le kell folytatni. (4) Ha a  projektrész megvalósításához nyújtott uniós támogatás és hazai társfinanszírozás összege eléri vagy meghaladja az  egymillió eurót, a  (2)  bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzésen felül a  projektrészt minden, a  hazai kedvezményezett által benyújtott jelentés elfogadása előtt a helyszínen ellenőrizni kell. A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet ettől eltekinthet, ha a hazai kedvezményezett által benyújtott jelentés elfogadása előtti egy évben már történt helyszíni ellenőrzés. (5) A helyszíni ellenőrzések során ellenőrizni kell különösen a) a hazai kedvezményezett által megvalósított projektrész uniós támogatási szerződésnek és a  hazai társfinanszírozási támogatási szerződésnek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását, b) a hazai kedvezményezett által benyújtott jelentés, valamint a  hazai kedvezményezett által megvalósított projektrész tényleges fizikai és pénzügyi előrehaladásának összhangját, c) azt, hogy a  jelentést alátámasztó bizonylatok eredeti példánya a  hazai kedvezményezettnél rendelkezésre áll és megegyezik a hazai kedvezményezett által a  jelentéshez elektronikusan vagy papír alapon benyújtott hiteles másolatokkal, d) a hazai kedvezményezett által elektronikusan vagy papír alapon benyújtott nyilatkozat és az azt megalapozó bizonylatok összhangját, e) a termékek és szolgáltatások teljesítésének az  uniós támogatási szerződésben és a  hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben foglaltakkal való összhangját, f ) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó uniós szabályok betartását, g) a közbeszerzésekre vonatkozó uniós és nemzeti szabályok betartását, így különösen a  korábban már benyújtott dokumentumok eredeti dokumentumokkal való összhangját, a  benyújtott dokumentumok valódiságát és a dokumentumok megőrzésére vonatkozó szabályokat, h) az állami támogatással, a  környezetvédelemmel, az  esélyegyenlőséggel és a  fenntartható fejlődéssel kapcsolatos követelmények betartását, és i) az elkülönített számviteli nyilvántartás vezetését. 14. § (1) A  hitelesítést dokumentálni kell, rögzítve az  elvégzett munkát, a  hitelesítés eredményét, hiba feltárása esetén a megtett intézkedést, szabálytalanság gyanúja esetén a szabálytalansági vizsgálat megindítása kezdeményezését. (2) A  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a  12.  § és 13.  § szerinti ellenőrzés elvégzését követően hitelesítési nyilatkozatot állít ki a hazai kedvezményezett részére. 15. § A  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet visszafizetési felszólítást, ennek eredménytelensége esetén felszámolási eljárást kezdeményez a  már kifizetett, de szabálytalanul felhasznált vagy fel nem használt hazai társfinanszírozás hazai kedvezményezettől történő visszakövetelése érdekében. 16. § (1) A  hazai TA kedvezményezett TA forrás terhére felmerült költségeinek hitelesítését, valamint az  ehhez kapcsolódó ellenőrzési feladatokat a nemzeti hatóság végzi. (2) A  nemzeti hatóság köteles gondoskodni a  TA projekt megvalósítása során legalább egy helyszíni ellenőrzés lefolytatásáról. 17. § Az  uniós támogatás és a  hozzá kapcsolódó hazai társfinanszírozás terhére elszámolható költségeket euróban kell megállapítani. Az  eurótól eltérő pénznemben kiállított számlán vagy egyéb, a  gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő összeget az együttműködési programban rögzített módon a kedvezményezett köteles átváltani euróra. 18. § (1) A hazai kedvezményezett – ha nem ért egyet a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által kiállított hitelesítési nyilatkozat tartalmával – a  hitelesítési nyilatkozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül panasszal élhet a nemzeti hatóság felé. (2) A  nemzeti hatóság – a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet bevonásával – megvizsgálja a  panaszt, majd annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tájékoztatja a  hazai kedvezményezettet a  vizsgálat eredményéről. (3) Ha a  vizsgálat megállapítja, hogy a  hazai kedvezményezett panasza megalapozott, a  nemzeti hatóság az  adott hitelesítési nyilatkozat felülvizsgálatára utasítja a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet. (4) A  hazai TA kedvezményezett által benyújtott panasz e  § szerinti kivizsgálását a  nemzeti hatóság a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet bevonása nélkül végzi. 7. Szabálytalanságkezelés 19. § (1) A  nemzeti hatóság és a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet (a  továbbiakban együtt: a  szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet) feladata a  támogatás rendeltetésszerű és szabályszerű felhasználása érdekében annak biztosítása, hogy az Európai Unió, illetve Magyarország pénzügyi érdeke a támogatás felhasználása során ne sérüljön, illetve ne sérülhessen. (2) A  szabálytalanságok jelentése érdekében a  szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet, valamint az  igazoló hatóság együttműködik az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Irodával. 20. § (1) A  szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet vezetője kijelöli a  szabálytalanságok nyilvántartásáért és jelentéséért felelős szervezeti egységet vagy személyt (a továbbiakban: szabálytalanság-felelős). (2) A szabálytalanság-felelős a) lefolytatja a szabálytalansági vizsgálatokat, b) összeállítja a szabálytalanságokkal kapcsolatos jelentéseket, c) gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatos adatok IMIR 2014–2020 rendszerbe való feltöltéséről. 21. § (1) Aki a  támogatási folyamat bármely szakaszában szabálytalanság gyanúját észleli, vagy akinek ilyen gyanú tudomására jut, köteles haladéktalanul írásban rögzíteni azt, és megküldeni a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetnek, TA projekt esetén a nemzeti hatóság szabálytalanság felelősének. (2) A szabálytalanság-felelős a szabálytalanság gyanújáról való tudomásszerzés esetén javaslatot tesz a szabálytalansági vizsgálat megindítására és – ha szükséges – a  kifizetések felfüggesztésére, vagy a  szabálytalansági vizsgálat elutasítására. (3) A  szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet vezetője a  (2)  bekezdés szerinti javaslat alapján dönt a szabálytalansági vizsgálat megindításáról, elutasításáról, a kifizetések felfüggesztéséről. (4) A  szabálytalansági vizsgálat megindításáról, elutasításáról, a  kifizetések felfüggesztéséről a  szabálytalanság-felelős tájékoztatja a vizsgálatban érintetteket, illetve a nemzeti hatóságot. (5) Szabálytalansági vizsgálat az Európai Bizottságnak az együttműködési program lezárásáról szóló döntése kiadásától számított harmadik év végéig indítható meg. 22. § (1) A  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által indított, vagy elutasított szabálytalansági vizsgálat lefolytatásának jogát a  nemzeti hatóság vezetője az  IMIR 2014–2020 rendszerben történő rögzítést követő öt munkanapon belül magához vonhatja, amely döntésről haladéktalanul értesíti a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet. (2) A  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet szabálytalanság-felelőse a  rendelkezésre álló eredeti dokumentumokat – azok másolatának megtartása mellett – az  (1)  bekezdés szerinti döntésről való értesítést követően megküldi a nemzeti hatóság részére. 23. § (1) A nemzeti hatóság vezetője szabálytalansági vizsgálat mellőzésével állapíthat meg szabálytalanságot, és rendelhet el az e rendelet szerinti jogkövetkezményt, ha a) a hazai kedvezményezett ellen adósságrendezési, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy a megszüntetésére irányuló egyéb eljárás, vagy csődeljárás indult, b) a cégbíróság a hazai kedvezményezett céget a  törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés vagy megszüntetési eljárás következtében hivatalból törli a cégjegyzékből, c) a hazai kedvezményezett elismeri a szabálytalanság tényét, d) az Európai Bizottság, az  audit hatóság, az  auditor csoport hazai tagja, vagy bármely, ellenőrzést végző szervezet szabálytalanságot állapít meg, e) rendszerszintű szabálytalanság történt, vagy f ) a szabálytalanság oka kizárólag számítási hiba. (2) Ha a  szabálytalanság gyanúja az  (1)  bekezdés a)–d)  pontja szerinti ügyben érkezett a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet szabálytalanság-felelőséhez, akkor a  szervezet vezetője javaslatot tehet szabálytalanság – szabálytalansági vizsgálat lefolytatása nélküli – megállapítására, illetve az alkalmazandó jogkövetkezményekre. 24. § A  szabálytalanság-felelős a  szabálytalansági gyanút, a  szabálytalansági vizsgálat megindításának vagy elutasításának tényét, a  szabálytalansági vizsgálat lezárását és a  szabálytalansági vizsgálat eredményét rögzíti az IMIR 2014–2020 rendszerben. 25. § (1) A  szabálytalansági vizsgálat megindítását követően a  szabálytalanság-felelős – szükség esetén – felhívja a  hazai kedvezményezettet vagy a  hazai TA kedvezményezettet a  vizsgálat lefolytatásához szükséges további iratok becsatolására, továbbá helyszíni vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti. Az iratok becsatolásának, illetve a helyszíni vizsgálat lefolytatásnak időtartama az elintézési határidőbe nem számít bele. (2) A  szabálytalanság-felelős meghallgathatja az  érintett személyeket és megvizsgálhat bármely dokumentumot, körülményt, tényt, amely a szabálytalanság gyanújával kapcsolatos tényállás tisztázásához szükséges. (3) Ha a szabálytalanság megállapításához a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy más hatóság előzetes döntése, vagy szakértői vizsgálat szükséges, a  szabálytalansági vizsgálat külön döntés nélkül felfüggesztésre kerül a  hatáskörrel rendelkező hatóság határozatának meghozataláig, vagy a szakvélemény kézhezvételéig. A felfüggesztés időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít bele. 26. § (1) A szabálytalansági vizsgálat eredményéről – szabálytalanság hiányának megállapítása esetén is – a szabálytalanságfelelős szabálytalanság-vizsgálati jelentést készít. (2) A szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell különösen a) az érintett projekt megnevezését, azonosító számát, a  hazai kedvezményezett vagy TA kedvezményezett azonosításához szükséges adatokat, b) a szabálytalansági gyanúról való tudomásszerzés módját és idejét, c) a szabálytalansági gyanú rövid összefoglalását, d) a szabálytalansági vizsgálatban részt vevők megnevezését, e) a megvizsgált dokumentumok, körülmények és tények felsorolását, f ) a meghallgatás, illetve a  helyszíni vizsgálat során készült jegyzőkönyvnek a  vizsgálatot végző és a meghallgatás, illetve helyszíni vizsgálat során jelen lévő személyek aláírásával ellátott példányát, g) a meghallgatott, illetve a  helyszíni vizsgálat során jelen lévő személynek az  f )  pont szerinti jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos egyet nem értése esetén az erre utaló záradékot, és h) a szabálytalansági vizsgálat során megállapított következtetéseket. (3) A szabálytalanság tényének megállapítása esetén a szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell továbbá a) a megsértett rendelkezésre történő pontos hivatkozást, b) a visszakövetelendő vagy el nem számolható összeget, és c) az alkalmazandó intézkedésre vonatkozó javaslatot, valamint az intézkedési javaslat indokát. 27. § (1) A  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által indított szabálytalansági vizsgálatban a  szervezet vezetője a  szabálytalanság-vizsgálati jelentés alapján tesz javaslatot a  nemzeti hatóság vezetője részére a  szabálytalansági vizsgálat lezárásáról. A szabálytalansági vizsgálat lezárásának időpontja a vizsgálati jelentés jóváhagyásának napja. A szabálytalansági vizsgálatot a megindításától számított negyvenöt napon belül le kell zárni. (2) A szabálytalansági vizsgálat alapján elrendelt intézkedést a nemzeti hatóság vezetője állapítja meg. (3) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által lefolytatott szabálytalansági vizsgálat esetén a nemzeti hatóság vezetőjének jóváhagyása szükséges a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által javasolt intézkedéshez. (4) Ha a  nemzeti hatóság vezetője a  (3)  bekezdés szerint javasolt intézkedést nem hagyja jóvá, a  nemzeti hatóság vezetője a) a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet legfeljebb két alkalommal új eljárás lefolytatására kötelezheti, b) az elrendelt intézkedést megváltoztathatja, vagy c) saját hatáskörben új eljárást folytathat le. (5) A szabálytalansági vizsgálat lezárulhat a) annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság és a szabálytalansági vizsgálat intézkedés nélküli megszüntetésével, vagy b) a szabálytalanság megtörténtét megállapító, és – ha szükséges – intézkedést – így különösen a  hazai kedvezményezett vagy a  hazai TA kedvezményezett részére kifizetett támogatás részleges vagy teljes visszafizetését vagy a  korrekció összegének a  hazai kedvezményezett vagy hazai TA kedvezményezett által benyújtott, következő időszakra vonatkozó jelentéshez kapcsolódó elszámolás jóváhagyható összegéből történő levonását – elrendelő döntéssel. (6) A  szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet a  szabálytalanságot a  hazai kedvezményezettre vonatkozóan állapítja meg akkor is, ha annak alapjául más személy vagy szervezet tevékenysége vagy mulasztása szolgált. A szabálytalanság megállapításával összefüggésben elrendelt intézkedés a hazai kedvezményezettet terheli. (7) A  szabálytalanság-felelős az  (5)  bekezdés b)  pontja szerinti döntésről értesíti az  elrendelt intézkedés végrehajtásában érintetteket. 28. § (1) A  közbeszerzésekről szóló törvény vagy a  közbeszerzési eljárásra vonatkozó egyéb jogszabály szabálytalanság megállapítására okot adó megsértésének gyanúja esetén a  szabálytalanság-felelős kezdeményezi a  Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását. (2) Közbeszerzést érintő jogsértés megállapítása esetén a  szabálytalansággal érintett közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő nevében eljáró vagy az eljárásba bevont személyek részére kifizetendő díj összegére eső támogatás kifizetése egészében vagy részben megtagadható, visszakövetelhető. 29. § (1) A  pénzügyi korrekcióval járó jogkövetkezményt minden esetben egyedileg, az  egyes ügyiratok alapján kell megállapítani. A  pénzügyi korrekció célja olyan helyzet visszaállítása, ahol a  támogatásra elszámolt költség összhangban van a vonatkozó uniós és nemzeti szabályokkal. (2) Ha nem lehetséges egyedi módon számszerűsíteni a pénzügyi korrekció mértékét, vagy adott esetben aránytalan lenne, vagy félrevezető eredményre vezetne az érintett kiadás egészének visszavonása, átalányon alapuló korrekciót kell alkalmazni. Az  átalányon alapuló korrekció mértékét a  szabálytalanság súlya és pénzügyi következményei alapján kell meghatározni. (3) Ha az  audit hatóság vagy az  auditori csoport hazai tagja ellenőrzési tevékenysége során a  költségnyilatkozat korrekciójával járó hibát állapít meg a) a hazai igazoló hatóság a soron következő átutalás igénylési dokumentációt a pénzügyi korrekció összegével csökkentett mértékben nyújtja be az Európai Bizottságnak, b) az audit hatóság vagy az auditori csoport hazai tagja felkéri a nemzeti hatóságot, hogy tájékoztassa a hazai kedvezményezettet vagy a  hazai TA kedvezményezettet a  szabálytalanság megállapításáról és intézkedjen a pénzügyi korrekció és egyéb jogkövetkezmények végrehajtásáról. (4) A visszakövetelést elrendelő döntés számítási hibája ellen jogorvoslati kérelem benyújtásának van helye. 30. § Az  együttműködési program irányítási és ellenőrzési rendszerével kapcsolatos szabálytalanság megállapításáról – a nemzeti hatóság tájékoztatása alapján – az  irányító hatóság tájékoztatja az audit hatóságot és a hazai igazoló hatóságot. 8. A szabálytalansági döntés elleni jogorvoslat 31. § (1) Az  a  hazai kedvezményezett vagy hazai TA kedvezményezett, akivel szemben szabálytalansági vizsgálat került lefolytatásra, a szabálytalansági döntés jogszabálysértő volta, uniós támogatási szerződésbe, hazai társfinanszírozási támogatási szerződésbe, illetve TA támogatási szerződésbe (a  továbbiakban együtt: támogatási szerződés) vagy felhívásba ütközése esetén a szabálytalansági döntés ellen egy alkalommal, jogorvoslattal élhet. (2) A  jogorvoslati kérelmet a  szabálytalansági döntés közlésétől számított tíz napon belül, írásban, az  indokok megjelölésével kell benyújtani – az  európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium jogorvoslati feladatokat ellátó szervezeti egysége (a  továbbiakban: jogorvoslati egység) részére címezve – a nemzeti hatósághoz. (3) A jogorvoslati kérelemben meg kell jelölni a) az érintett projekt megnevezését, azonosító számát, a  hazai kedvezményezett vagy hazai TA kedvezményezett azonosításához szükséges adatokat, b) a szabálytalanság-vizsgálati jelentés által megsértett rendelkezésekre, vagy a  visszakövetelést elrendelő döntés számítási hibájára történő pontos hivatkozást, és c) a jogorvoslati kérelem indokoltságát alátámasztó tényeket, körülményeket. (4) A jogorvoslati kérelemben új – a szabálytalansági vizsgálat során nem vizsgált – tényekre és körülményekre is lehet hivatkozni. 32. § (1) A nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelmet a) a szabálytalansági vizsgálat dokumentumaival, b) a jogorvoslati kérelem tárgyában kialakított álláspontjával, és c) a szabálytalansági vizsgálat tárgyában folyamatban lévő szabálytalansági, közbeszerzési döntőbizottsági, vagy egyéb hatósági, illetve bírósági eljárásról szóló tájékoztatással együtt felterjeszti a jogorvoslati egységhez. (2) A nemzeti hatóság álláspontja kialakítása során a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezettől a szabálytalansági vizsgálattal kapcsolatban tájékoztatást kérhet. A  tájékoztatást a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet haladéktalanul köteles a nemzeti hatóság rendelkezésére bocsátani. (3) Ha a  nemzeti hatóság a  jogorvoslati kérelem felterjesztése előtt a  kérelem alapján megállapítja, hogy a  szabálytalansági döntés jogszabályt sért, támogatási szerződésbe, illetve a  felhívásba ütközik, vagy a  visszakövetelést elrendelő döntésben számítási hiba van, a  szabálytalansági döntést visszavonja, illetve annak számítási hibáját javítja. (4) Ha a  szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll, a  nemzeti hatóság annak kivizsgálására új szabálytalansági vizsgálatot folytat le, és az  ennek során hozott szabálytalansági döntést haladéktalanul közli az  érintett hazai kedvezményezettel vagy hazai TA kedvezményezettel, valamint a jogorvoslati egységgel. (5) A  szabálytalansági döntést hozó nemzeti hatóság a  jogorvoslati kérelem felterjesztésével egy időben értesíti a  jogorvoslati eljárás megindításáról a  szabálytalansági vizsgálattal érintett támogatási szerződés szerinti azon hazai kedvezményezettet vagy hazai TA kedvezményezettet, akire nézve a  szabálytalansági döntés a  támogatási jogviszonyból származó jogot vagy kötelezettséget állapít meg, módosít, illetve szüntet meg. 33. § Az  Európai Bizottság, az  audit hatóság és az  auditori csoport hazai tagja által megállapított szabálytalanság és az  annak vonatkozásában elrendelt intézkedés, pénzügyi korrekció végrehajtására meghozott döntés ellen – ide nem értve, ha a nemzeti hatóság pénzügyi korrekciót végrehajtó döntése az Európai Bizottság, az audit hatóság és az auditori csoport hazai tagja által elrendelt intézkedés tartalmát nem érintő számítási hibát tartalmaz – az ezen alcímben meghatározott jogorvoslati kérelem benyújtásának nincs helye. 34. § A  szabálytalansági döntésben meghatározott intézkedések végrehajtása – ide nem értve a  kifizetések felfüggesztését – a jogorvoslati eljárás lezárásáig, illetve érdemi vizsgálat nélküli elutasításáig nem kezdhető meg. 35. § (1) A jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, ha a) a jogorvoslati kérelmet az arra nyitva álló határidőn túl terjesztették elő, b) a jogorvoslati kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be, c) a jogorvoslati kérelem az  Európai Bizottság, az  audit hatóság és az  auditor csoport hazai tagja által megállapított szabálytalanság, elrendelt jogkövetkezmény, pénzügyi korrekció végrehajtására meghozott döntés ellen irányul, d) a beadvány tartalmilag nem minősül jogorvoslati kérelemnek vagy nem tartalmazza a jogszabály, a felhívás, illetve a támogatási szerződés megsértett rendelkezésére vonatkozó pontos hivatkozást, vagy a megsértett rendelkezésre vonatkozó indokok részletes kifejtését, e) a hazai kedvezményezett vagy a  hazai TA kedvezményezett a  szabálytalansági döntés ellen ismételten jogorvoslati kérelmet terjeszt elő. (2) A jogorvoslati kérelmet az (1) bekezdés szerinti esetekben az iratok felterjesztéséig a nemzeti hatóság, azt követően a jogorvoslati egység köteles érdemi vizsgálat nélkül elutasítani. (3) A jogorvoslati kérelmet a kérelmező a jogorvoslati eljárás lezárásáig az erre irányuló nyilatkozattal visszavonhatja. 36. § (1) A jogorvoslati egység a sérelmezett szabálytalansági döntés és az azt megelőző szabálytalansági vizsgálat vizsgálata során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz. (2) Ha a  szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a  jogorvoslati kérelem elbírálásához szükséges, a jogorvoslati egység a jogorvoslati kérelem kiegészítésére szólíthatja fel a kérelmezőt. (3) A  jogorvoslati egység az  iratok felterjesztését követően, a  jogorvoslati eljárás során bármikor a  nemzeti hatóságtól további – a  szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a  jogorvoslati kérelem elbírálásához szükséges – tájékoztatást kérhet. A  nemzeti hatóság köteles a  tájékoztatást haladéktalanul a jogorvoslati egység rendelkezésére bocsátani. (4) A  jogorvoslati egység az  iratok felterjesztését követően, a  jogorvoslati eljárás során bármikor utasíthatja a  nemzeti hatóságon keresztül a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet a  hitelesítés felfüggesztésére vagy a  felfüggesztés megszüntetésére. A  hitelesítés felfüggesztése elrendeléséről és megszüntetéséről a  hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet haladéktalanul tájékoztatja az  érintett hazai kedvezményezettet. A  hazai TA kedvezményezett tájékoztatásáról a nemzeti hatóság közvetlenül gondoskodik. (5) Ha a jogorvoslati kérelem tárgyában a döntés olyan előzetes kérdés eldöntésétől, illetve elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás a Közbeszerzési Döntőbizottság, más hatóság vagy bíróság hatáskörébe tartozik, a jogorvoslati egység a jogorvoslati eljárást a kérdés jogerős eldöntéséig vagy elbírálásáig felfüggeszti. (6) Ha az  (5)  bekezdés szerinti eljárás még nincs megindítva, a  jogorvoslati egység az  eljárás megindítására jogszabályban meghatározott határidőn belül is felfüggeszti a jogorvoslati eljárást. (7) A  jogorvoslati eljárás felfüggesztésének időtartama a  jogorvoslati kérelem elbírálásának határidejébe nem számít bele. 37. § (1) A jogorvoslati egység a jogorvoslati kérelem tárgyában a következő döntéseket hozhatja: a) a szabálytalansági döntést helybenhagyja, b) a szabálytalansági döntést megsemmisíti és – a  szabálytalansági gyanú fennállása esetén – új szabálytalansági vizsgálat lefolytatására utasítja a  nemzeti hatóságot, ha a  jogorvoslati döntés meghozatalához nincs elég adat, a  jogorvoslati eljárás alatt új tény merült fel vagy a  tényállás tisztázása szükséges, de arra a jogorvoslati kérelem kiegészítése keretében nincs lehetőség, c) a szabálytalansági döntést megsemmisíti annak jogsértő volta esetén, illetve ha megállapítást nyer, hogy a  szabálytalanság jogszabályban meghatározott feltételei – jogsértés, illetve az  ennek következtében bekövetkező pénzügyi érdeksérelem – nem állnak fenn. (2) Ha a jogorvoslati egység a szabálytalansági döntésben foglaltakhoz képest új szabálytalansági gyanút állapít meg, ennek kivizsgálása érdekében új szabálytalansági vizsgálat lefolytatására utasítja a nemzeti hatóságot. (3) A jogorvoslati egység tájékoztatja az érintetteket a jogorvoslati döntésről. (4) A jogorvoslati eljárást a jogorvoslati kérelem beérkezésétől számított negyvenöt napon belül le kell zárni. 9. Jelentés a szabálytalanságokról 38. § (1) A nemzeti hatóság – az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 122. cikk (2) bekezdése és a 2015/1970 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikkében részletezett tartalommal – jelentést küld a) az igazoló hatóság, az irányító hatóság és az audit hatóság részére aa) az újonnan megállapított szabálytalanságok esetén a  szabálytalanság megállapítását követő tíz napon belül, ab) egyéb esetben a negyedévet követő harminc napon belül, b) az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Iroda részére az  1.  § c)–f )  pontjai szerinti együttműködési program esetén. (2) Az 1. § a) és b) pontja szerinti együttműködési program esetén az (1) bekezdés szerinti jelentések alapján az igazoló hatóság az  újonnan megállapított szabálytalanságok esetén a  szabálytalanság-vizsgálati jelentés beérkezését követő tizenöt napon belül, egyéb esetben a negyedévet követő negyvenöt napon belül köteles jelentést küldeni az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Iroda részére. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti jelentést az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Iroda az újonnan megállapított szabálytalanságok esetén a  jelentés beérkezését követő tizenöt napon belül, egyéb esetben a negyedévet követő két hónapon belül megküldi az Európai Csalás Elleni Hivatal részére, illetve tájékoztatásul annak személyes adatokat nem tartalmazó kivonatát az audit hatóságnak. (4) Az igazoló hatóság a nemzeti hatóság által küldött jelentést, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Iroda az  igazoló hatóság – az  (1)  bekezdés szerinti jelentés esetén a  nemzeti hatóság – által küldött jelentést annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül – formai vagy tartalmi hiba megjelölésével – visszautasíthatja. A  jelentést összeállító szervezet a  javítások elvégzése során figyelembe veszi, hogy a  szabálytalanság-vizsgálati jelentés Európai Csalás Elleni Hivatal számára történő megküldésének tagállami határidejét a  visszautasítás ténye nem módosítja. (5) Az  (1)–(3)  bekezdés szerinti jelentést haladéktalanul el kell készíteni, ha a  szabálytalanságnak Magyarország területén kívül is hatásai vannak. (6) Az (1)–(3) bekezdés szerinti jelentés elküldése elektronikus úton történik. (7) A nemzeti hatóság minden év február 28-áig együttműködési programonként kimutatást küld az  igazoló hatóság részére a tárgyévet megelőző évben felmerült követelésekről, a behajtott, illetve behajtásra váró és a behajthatatlan összegekről a behajtási eljárások megindításának éve szerinti csoportosításban. (8) Az igazoló hatóság legkésőbb minden év március 31-éig köteles megküldeni a kimutatást az Európai Bizottságnak. 39. § A  nemzeti hatóság a  szabálytalanság megtörténtét megállapító döntést a  döntés meghozatalát követő harminc napon belül a  hazai kedvezményezett neve, a  projekt megnevezése, a  szabálytalanság elkövetésének módja, a  szabálytalanság következménye és a  szabálytalansággal érintett összeg feltüntetésével – a  személyes adatok kivételével – a honlapján közzéteszi. 40. § Az  irányító hatóság köteles a  rendszerszintű szabálytalanság megállapításáról, illetve a  rendszerszintű szabálytalanság tudomására jutásról az audit hatóságot és az igazoló hatóságot öt munkanapon belül értesíteni. 41. § (1) Az  irányító hatóság közreműködik a  csalás megelőzésében, azonosításában a  programszintű dokumentumokban foglaltak szerint. (2) Ha az irányító hatóságnak csalás vagy annak gyanúja jut a tudomására, köteles erről értesíteni az audit hatóságot, valamint indokolt esetben az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Irodát. III. FEJEZET AZ INTERREG V–A MAGYARORSZÁG–HORVÁTORSZÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM ÉS AZ INTERREG– IPA MAGYARORSZÁG–SZERBIA EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM PROGRAMSZINTŰ VÉGREHAJTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI 10. Irányítási és kontrollrendszer leírás 42. § Az irányító hatóság kialakítja az Interreg V–A Magyarország–Horvátország Együttműködési Program és az Interreg– IPA Magyarország–Szerbia Együttműködési Program (e fejezet vonatkozásában a továbbiakban …