← Magyarország

126/2016. (VI. 7.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz

Röviden

Ez a kormányrendelet a 2014–2020 közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből finanszírozott, konkrét határon átnyúló együttműködési programok végrehajtását szabályozza. Meghatározza az uniós támogatások és a hazai társfinanszírozás felhasználásának lebonyolítását és ellenőrzését.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

126/

  1. (VI. 7.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz egyes, határon átnyúló együttműködési programjainak végrehajtásáról. A Kormány az államháztartásról szóló
  2. évi CXCV. törvény
  3. §

(1)bekezdés
  1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 13–
  2. alcím tekintetében az államháztartásról szóló
  3. évi CXCV. törvény
  4. §
(1)bekezdés
  1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény
  2. cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet alkalmazási köre és személyi hatálya 1. § E rendeletet kell alkalmazni a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből finanszírozott határon átnyúló együttműködési programok közül
  1. a)az Interreg V–A Magyarország–Horvátország Együttműködési Program,
  2. b)az Interreg–IPA Magyarország–Szerbia Együttműködési Program,
  3. c)az Interreg V–A Románia–Magyarország Együttműködési Program,
  4. d)az Interreg V–A Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program,
  5. e)az Interreg V–A Ausztria–Magyarország Együttműködési Program, f ) az Interreg V–A Szlovénia–Magyarország Együttműködési Program (a továbbiakban együtt: határon átnyúló együttműködési programok) végrehajtására, valamint a határon átnyúló együttműködési programok uniós támogatása és hazai társfinanszírozása felhasználásának lebonyolítására és ellenőrzésére. 2. § E rendelet hatálya kiterjed a határon átnyúló együttműködési programokból uniós és hazai támogatásban részesülő jogi személyekre, valamint a technikai segítségnyújtás (a továbbiakban: TA) projektek kedvezményezettjeire. 2. Értelmező rendelkezések 3. §
(1)E rendelet alkalmazásában
  1. átutalás igénylési dokumentáció: az igazoló hatóság által kiállított átutalási kérelem, költségnyilatkozat és költségigazoló nyilatkozat,
  2. audit hatóság: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
  3. cikke és a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet
  4. cikk
(3)bekezdése szerinti tevékenységet ellátó szervezet,
  1. auditor csoport: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
  2. cikk
(2)bekezdése és a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 37. cikk
(3)bekezdése szerinti tevékenységet ellátó munkacsoport,
  1. csalás: az Európai Unióról szóló Szerződés K.
  2. cikke alapján létrejött, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló Egyezmény és az azt kiegészítő jegyzőkönyvek, valamint az Európai Unióról szóló Szerződés
  3. Cikkének
(2)bekezdése alapján megtett nyilatkozat kihirdetéséről szóló
  1. évi CLIX. törvénnyel kihirdetett, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény
  2. cikk
(1)bekezdése szerinti, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalás, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló
  1. évi C. törvény
  2. §-a szerinti költségvetési csalás,
  3. felhívás: a támogatást igénylők számára elkészített, a pályázatok benyújtásához szükséges információkat tartalmazó dokumentum,
  4. hazai kedvezményezett: a határon átnyúló együttműködési programok keretében, több jogi személy által közösen megvalósítandó projekt esetén az adott projektrész megvalósításáért a vezető kedvezményezettel aláírt partnerségi megállapodásban meghatározott kötelezettséget viselő, uniós támogatásban részesülő hazai fél,
  5. hazai társfinanszírozás: az uniós támogatás hazai kedvezményezettje, hazai TA kedvezményezettje, illetve az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett részére nyújtott vissza nem térítendő hazai támogatás, amelyre a hazai kedvezményezett, illetve az
  6. § c)–f ) pontja szerinti együttműködési program esetén a hazai TA kedvezményezett hazai társfinanszírozási támogatási szerződést, az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett és az
  7. § a) és b) pontja szerinti együttműködési program esetén a hazai TA kedvezményezett TA támogatási szerződést köt,
  8. hazai társfinanszírozási támogatási szerződés: az uniós támogatás hazai kedvezményezettje, illetve az
  9. § c)–f ) pontja szerinti együttműködési program esetén a hazai TA kedvezményezettje részére nyújtott vissza nem térítendő hazai támogatás vonatkozásában megkötött támogatási szerződés,
  10. hitelesítés: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
  11. cikk
(4)bekezdése szerinti, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által végzett mindazon folyamatba épített adminisztratív, pénzügyi, szakmai és helyszíni ellenőrzés, amely annak megállapítására irányul, hogy a hazai kedvezményezett az uniós támogatási, és a hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben rögzített kötelezettségeit a vonatkozó uniós és hazai jogszabályokkal összhangban teljesítette,
  1. hitelesítési jelentés: az igazolási tevékenység alátámasztása érdekében a partnerország felelős szervezete által összeállított jelentés,
  2. hitelesítési nyilatkozat: a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által a hazai kedvezményezett részére, illetve a nemzeti hatóság által a hazai TA kedvezményezett részére kiadott, a hitelesítés tényét igazoló dokumentum,
  3. hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
  4. cikk
(4)bekezdése és a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 37. cikk
(1)bekezdése szerinti feladatokat ellátó szervezet,
  1. igazoló hatóság: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
  2. cikke és a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet
  3. cikk
(2)bekezdése szerinti tevékenységet ellátó szervezet,
  1. IMIR 2014–2020 rendszer: a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Területi Együttműködési Programok és az azok keretében megvalósuló projektek adatainak gyűjtésére, rendszerezésére szolgáló monitoring és információs rendszer,
  2. információs pont: az
  3. § c) és f ) pontja szerinti együttműködési program hatékony lebonyolítását szakmailag támogató szervezet,
  4. irányító hatóság: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
  5. cikke, a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet
  6. cikk
(1)bekezdése szerinti tevékenységet ellátó szervezet, 17. költségigazolás: az igazoló hatóság által végzett igazolási tevékenységek, 18. költségigazoló nyilatkozat: az igazoló hatóság által kiállított, az 1. §
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti együttműködési programonként felmerült költség igazolására irányuló nyilatkozat, 19. közös titkárság: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikk
(2)bekezdése és a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 37. cikk
(1)bekezdése szerinti szervezet,
  1. külföldi partnerországi TA társfinanszírozás: a határon átnyúló együttműködési programokban részt vevő országok által a TA projektekhez biztosított társfinanszírozás,
  2. megelőlegezési szerződés: az uniós támogatás hazai kedvezményezettje és hazai TA kedvezményezettje részére nyújtott visszatérítendő hazai támogatás folyósítása és visszafizetése tárgyában kötött támogatási szerződés,
  3. monitoring: a források felhasználása, az eredmények és a teljesítmény mindenre kiterjedő – így különösen szabályossági, hatékonysági és célszerűségi szempontból történő – nyomon követése rendszeres jelleggel projekt, illetve program szinten,
  4. négy szem elve: valamely feladatot ellátó személy munkájának egy másik személy általi – ugyanazon szempontok szerint, ismételt és teljes körű – ellenőrzése,
  5. nemzeti hatóság: valamely határon átnyúló együttműködési program vonatkozásában tagállami hatáskörbe rendelt feladatok végrehajtásáért felelős szervezet,
  6. partnerország: a határon átnyúló együttműködési programok végrehajtásában résztvevő tagállam vagy harmadik ország,
  7. pénzügyi átutalási egység: a nemzeti hatóság által megbízott azon szervezet, amely a hazai társfinanszírozás és a megelőlegezés hazai kedvezményezettek felé történő kifizetését, továbbá a visszakövetelésekkel kapcsolatos feladatokat végzi,
  8. programszámla: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
  9. cikk
(1)bekezdése szerinti, az uniós támogatások és a külföldi partnerországi TA társfinanszírozás fogadása, valamint a kifizetések lebonyolítása céljából az 1. §
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti együttműködési program igazoló hatósága által nyitott, euró devizanemű pénzforgalmi számla, amely felett az igazoló hatóság rendelkezik, 28. projekt: uniós támogatási szerződés keretében finanszírozott, meghatározott célok megvalósítására irányuló tevékenységek sorozata egy előre meghatározott költségvetési és időkereten belül, 29. rendszerszintű szabálytalanság: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 38. pontjában meghatározott fogalom, 30. szabálytalanság: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 36. pontja, a nemzeti jogszabályok, illetve az uniós támogatási szerződésben, a hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben, illetve a megelőlegezési szerződésben a felek által vállalt kötelezettségek megsértése, amelyeknek eredményeként Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek, 31. tagállami helytállás: olyan hazai költségvetésből finanszírozott összeg, amelyet az 1. § c)–f ) pontja szerinti együttműködési program esetén a külföldi irányító hatóság, az 1. §
  3. a)és
  4. b)pontja szerinti együttműködési program esetén a hazai irányító hatóság részére szükséges biztosítani, ha valamely projektben résztvevő hazai kedvezményezett az általa jogosulatlanul felhasznált uniós támogatás határidőben történő visszafizetését a vezető kedvezményezett részére elmulasztja vagy a hazai vezető kedvezményezett az általa jogosulatlanul felhasznált uniós támogatás határidőben történő visszafizetését az irányító hatóság részére elmulasztja, 32. tagállami hozzájárulás: olyan hazai költségvetésből finanszírozott összeg, amelyet az 1. § c)–f ) pontja szerinti együttműködési program esetén a nemzeti hatóság külön megállapodás alapján évente folyósít a külföldi irányító hatóság részére a közös finanszírozású külföldi és hazai TA projektek hazai forrásszükségletének fedezeteként, 33. TA kedvezményezett: a TA projekt megvalósításának egészéért felelősséget viselő, annak vonatkozásában uniós támogatásban, valamint az adott TA projekt típusától függően partnerországi TA társfinanszírozásban, illetve hazai társfinanszírozásban részesülő fél, 34. TA költségvetés: az együttműködési program monitoring bizottsága által elfogadott, a teljes 2014–2020 programozási időszakra vonatkozó pénzügyi keret, 35. TA projekt: olyan – az együttműködési program TA keretéből finanszírozott – projekt, amelynek célja az együttműködési program hatékony, eredményes, szabályszerű és átlátható megvalósításának biztosítása, valamint a végrehajtásáért felelős intézményrendszer magas színvonalú működése, 36. TA támogatási szerződés: az irányító hatóság és a TA kedvezményezett között létrejött szerződés, amely a TA projekt típusától függően az uniós támogatáson kívül tartalmazhat partnerországi TA társfinanszírozást és hazai társfinanszírozást is, 37. uniós támogatási szerződés: az együttműködési program irányító hatósága és a vezető kedvezményezett között létrejött, költségvetési támogatásnak nem minősülő uniós támogatás nyújtásának és felhasználásának részletes szabályait tartalmazó szerződés, amelynek formai és tartalmi követelményeit az együttműködési program monitoring bizottsága hagyja jóvá, 38. vezető kedvezményezett: több jogi személy által közösen megvalósítandó projekt esetén a projekt megvalósításának egészéért felelősséget viselő, uniós támogatásban részesülő fél.
(2)Az
(1)bekezdésben nem értelmezett fogalmakat az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerint kell értelmezni. II. FEJEZET A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK HAZAI SZINTŰ LEBONYOLÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI 3. Hazai társfinanszírozás 4. §
(1)A határon átnyúló együttműködési programok keretében meghirdetett pályázatokon uniós támogatásra jóváhagyott projektek hazai kedvezményezettjei számára a kapcsolódó hazai társfinanszírozást további pályáztatás nélkül a nemzeti hatóság biztosítja. A nemzeti hatóság bocsátja rendelkezésre a kapcsolódó hazai társfinanszírozást a hazai TA kedvezményezett és az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett részére.
(2)A hazai társfinanszírozás mértéke
  1. a)központi költségvetési szerv hazai kedvezményezett esetén a projektrész összes elszámolható költségeinek legfeljebb 15%-a,
  2. b)nem központi költségvetési szerv hazai kedvezményezett esetén a projektrész összes elszámolható költségeinek legfeljebb 10%-a,
  3. c)hazai TA kedvezményezett, és információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett esetén a TA költségvetésben szereplő, teljes időszakra vonatkozó nemzeti támogatás összege lehet.
(3)A hazai társfinanszírozási támogatási szerződést – a TA projektek kivételével – a nemzeti hatóság megbízásából a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet köti meg a hazai kedvezményezettel.
(4)A hazai társfinanszírozási támogatási szerződést az 1. § c)–f ) pontja szerinti együttműködési program esetén a nemzeti hatóság köti meg a hazai TA kedvezményezettel a TA költségvetés teljes hazai forrásai alapján, ha a hazai társfinanszírozás kifizetése a hazai TA kedvezményezett részére közvetlenül – nem az évente fizetendő tagállami hozzájárulás terhére – történik.
(5)A hazai társfinanszírozás összege euróban kerül meghatározásra. A hazai társfinanszírozás kifizetése euróban történik a hazai kedvezményezett, a hazai TA kedvezményezett, valamint az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett euróban vezetett számlájára.
(6)A hazai kedvezményezettel – ide nem értve a központi költségvetési szerv hazai kedvezményezettet – kötendő hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben rendelkezni kell a hazai társfinanszírozás vonatkozásában az e rendeletben meghatározott jogcímen visszafizetendő támogatás visszafizetésének biztosítékáról, amely a hazai kedvezményezett választása szerint lehet
  1. a)a hazai kedvezményezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozat,
  2. b)jelzálogjog,
  3. c)kezesség, vagy
  4. d)óvadék.
(7)A hazai TA kedvezményezettel kötendő hazai társfinanszírozási támogatási szerződés, illetve TA támogatási szerződés esetén a
(6)bekezdésben meghatározott biztosítékok alkalmazhatók.
(8)A nemzeti hatóság határozza meg és hagyja jóvá a hazai társfinanszírozási támogatási szerződés további, a
(6)és
(7)bekezdés szerinti rendelkezéseken kívüli tartalmi követelményét, amely a hazai kedvezményezett és a hazai TA kedvezményezett esetén eltérő tartalmú lehet.
(9)A nemzeti hatóság biztosítja
  1. a)a külföldi irányító hatóságok felé teljesítendő éves tagállami hozzájárulás befizetéséhez szükséges forrást,
  2. b)az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 130. cikk
(1)bekezdése szerinti időközi kifizetés 90%-át meghaladó rész vonatkozásában a hazai kedvezményezettre eső uniós források megelőlegezését, c) a tagállami helytállás összegét a külföldi vagy hazai irányító hatóság részére a jogszabályi feltételek teljesülését igazoló, irányító hatóság által megküldött dokumentumok alapján. 4. A hazai társfinanszírozás kifizetése és visszafizetésének kezelése 5. §
(1)A pénzügyi átutalási egység – a TA projektek kivételével – ellátja a hazai társfinanszírozási támogatás kifizetésével, és szükség esetén annak visszakövetelésével kapcsolatos feladatokat.
(2)Az 1. §
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti együttműködési program esetén a nemzeti hatóság gondoskodik – az irányító hatóság által megkötött TA támogatási szerződés alapján – a hazai társfinanszírozási támogatás kifizetéséről a hazai TA kedvezményezett és az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett részére, valamint szükség esetén annak visszaköveteléséről. A nemzeti hatóság szükség esetén gondoskodik a tagállami helytállás kifizetéséről a hazai irányító hatóság részére.
(3)Az
  1. § c)–f ) pontja szerinti együttműködési program esetén a nemzeti hatóság gondoskodik a hazai társfinanszírozási támogatási szerződés alapján a hazai társfinanszírozási támogatás kifizetéséről a hazai TA kedvezményezett részére, valamint szükség esetén annak visszaköveteléséről. A nemzeti hatóság gondoskodik az éves tagállami hozzájárulás összegének külföldi irányító hatóság részére történő kifizetéséről, illetve – szükség esetén – a tagállami helytállás rendelkezésre bocsátásáról.
  2. §
(1)A hazai társfinanszírozás
  1. a)a határon átnyúló együttműködési programok keretében meghirdetett pályázaton uniós támogatásra jóváhagyott projekt hazai kedvezményezettje részére az uniós támogatási szerződéskötést követően megkötésre kerülő hazai társfinanszírozási támogatási szerződés,
  2. b)a TA projekt hazai kedvezményezettje, illetve az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett részére a TA költségvetés alapján megkötésre kerülő hazai társfinanszírozási támogatási szerződés, illetve TA támogatási szerződés alapján kerül kifizetésre.
(2)A hazai kedvezményezett és a hazai TA kedvezményezett részére a teljes hazai társfinanszírozás kifizetése egyösszegű előleg formájában történik. Az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett esetén a kifizetésre utófinanszírozás formájában kerül sor, a jóváhagyott elszámolásokban szereplő hazai társfinanszírozás mértékéig.
(3)A hazai társfinanszírozási támogatási szerződés megkötésétől számított tizenöt napon belül a pénzügyi átutalási egység gondoskodik a hazai társfinanszírozás hazai kedvezményezett részére történő átutalásáról, amelyet az IMIR 2014–2020 rendszerben kell kezdeményezni.
(4)A nemzeti hatóság a hazai TA kedvezményezettel történő hazai társfinanszírozási támogatási szerződés, illetve TA támogatási szerződés megkötésétől számított tizenöt napon belül gondoskodik a hazai társfinanszírozás teljes összegének támogatási előlegként történő átutalásáról az IMIR 2014–2020 rendszeren keresztül.
(5)Az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett esetén a nemzeti hatóság gondoskodik a jóváhagyott elszámolásokban szereplő hazai társfinanszírozás kifizetéséről az IMIR 2014–2020 rendszeren keresztül.
(6)Az előirányzat-felhasználási keretszámláról csak akkor lehet átutalást kezdeményezni, ha az adatok az IMIR 2014–2020 rendszerben rögzítésre és jóváhagyásra kerültek.
(7)A pénzügyi átutalási egység a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) által kiállított pénzforgalmi számlakivonat adatait a számlakivonat kézhezvételét követő három munkanapon belül rögzíti és hagyja jóvá az IMIR 2014–2020 rendszerben.
(8)A hazai társfinanszírozás hazai kedvezményezett, illetve hazai TA kedvezményezett részére történő folyósításának feltétele, hogy a hazai kedvezményezett és a hazai TA kedvezményezett szerepeljen az állami adóhatóság köztartozásmentes adózói adatbázisában, ennek hiányában harminc napnál nem régebbi együttes adóigazolás benyújtásával igazolja a köztartozás-mentességet. 7. §
(1)A hazai kedvezményezett a hazai társfinanszírozásra vonatkozó előleg-elszámolást a számlákkal és gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatokkal együtt nyújtja be a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetnek. A hazai TA kedvezményezett a hazai társfinanszírozásra vonatkozó előleg-elszámolást a nemzeti hatóság részére nyújtja be.
(2)A hazai kedvezményezett és a hazai TA kedvezményezett köteles visszafizetni a hazai társfinanszírozást, ha a hazai társfinanszírozás kifizetésétől számított egy éven belül nem nyújt be előleg-elszámolást.
(3)Ha a hazai kedvezményezett nem vagy csak részben tesz eleget a hazai társfinanszírozás vonatkozásában az e rendeletben meghatározott jogcímen felmerült visszafizetési kötelezettségének, a pénzügyi átutalási egység a 4. §
(6)bekezdése szerinti biztosíték érvényesítésével gondoskodik a vissza nem fizetett összeg behajtásáról. Ha a kikötött biztosíték érvényesítése eredménytelen volt, a pénzügyi átutalási egység a vissza nem fizetett összeg adók módjára történő behajtása céljából megkeresi az állami adóhatóságot.
(4)A hazai TA kedvezményezett, és az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett által vissza nem fizetett összeg
(3)bekezdés szerinti behajtásáról a nemzeti hatóság gondoskodik.
(5)Ha szabálytalanság esetén a hazai kedvezményezett nem fizeti vissza határidőre az uniós támogatási összeg visszafizetendő részét a vezető kedvezményezett részére, így az irányító hatóság és a vezető kedvezményezett között fennálló uniós támogatási szerződés alapján az uniós támogatási összeg nem hajtható be és a nemzeti hatóságnak helytállási kötelezettsége keletkezik, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet ezen összeget az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) szerinti késedelmi kamattal növelten követelheti tőle.
(6)A hazai társfinanszírozás teljes összegét a hazai kedvezményezett és a hazai TA kedvezményezett a projekt végrehajtásának teljes időtartama alatt jogosult felhasználni.
(7)Ha a hazai kedvezményezett és a hazai TA kedvezményezett részére előlegként kifizetett hazai társfinanszírozás összege magasabb, mint a hazai kedvezményezett, illetve a hazai TA kedvezményezett részére hitelesített összköltség hazai társfinanszírozás része, akkor ezen különbözet tekintetében a hazai kedvezményezettnek és a hazai TA kedvezményezettnek visszafizetési kötelezettsége keletkezik.
(8)A
(7)bekezdés szerinti visszafizetés határideje
  1. a)hazai kedvezményezett esetén a projektrész,
  2. b)hazai TA kedvezményezett esetén a TA projekt pénzügyi zárását követően kiküldött fizetési felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt nap.
(9)A visszafizetési kötelezettséggel érintett összeg – az annak visszafizetésére szóló fizetési felszólításában megjelölt határidő lejártáig – nem tekinthető a támogatási összeg jogosulatlan igénybevételének. A hazai társfinanszírozás fel nem használt részének határidőre történő visszafizetése esetén nem keletkezik az Ávr. szerinti kamatfizetési kötelezettség.
(10)Ha a hazai kedvezményezettet, a hazai TA kedvezményezettet, illetve az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezettet érintő szabálytalanságból fakadó összeget az együttműködési program zárásáig nem lehet behajtani, akkor a behajtásra tett kísérlet és intézkedés valamennyi dokumentációját a hazai kedvezményezett, a hazai TA kedvezményezett, illetve az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett zárójelentésének jóváhagyásától számított tíz évig meg kell őrizni. 5. Uniós támogatás megelőlegezése 8. §
(1)A határon átnyúló együttműködési programok keretében uniós támogatásra jóváhagyott projektek hazai kedvezményezettjei számára a nemzeti hatóság – központi költségvetési szerv részére kérelem nélkül, nem központi költségvetési szerv részére kérelemre – megelőlegezést biztosít.
(2)A megelőlegezés iránti kérelmet a támogatási döntést követően lehet benyújtani. A megelőlegezési szerződést az uniós támogatási szerződés hatályba lépését követően lehet megkötni.
(3)Megelőlegezés iránti kérelmet nem központi költségvetési szerv kedvezményezett akkor nyújthat be, ha a projektrész elszámolható összköltsége eléri vagy meghaladja az 550 ezer eurót. A megyei önkormányzatok az 550 ezer euró alatti összköltségű projektrészük támogatásának megelőlegezését is kérelmezhetik.
(4)A kérelemnek tartalmaznia kell
  1. a)a hazai kedvezményezett nevét, székhelyét, adószámát,
  2. b)az uniós támogatási szerződés számát,
  3. c)a projektrész elszámolható összköltségét,
  4. d)a projektrészre eső uniós támogatás összegét,
  5. e)a projektrész pénzügyi tervét évenkénti bontásban, és f ) a megelőlegezés indokainak részletes, számszerűsített bemutatását.
(5)A nem központi költségvetési szerv hazai kedvezményezett köteles a 4. §
(6)bekezdése szerinti biztosítékok közül legalább egy biztosíték meglétét igazolni a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére.
(6)A nem központi költségvetési szerv hazai kedvezményezettnek az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével nyújtható megelőlegezés. 9. §
(1)A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a hazai kedvezményezettel – a nemzeti hatóság megbízásából – megköti a megelőlegezési szerződést, valamint gondoskodik a megelőlegezési szerződések kezeléséről és nyilvántartásáról.
(2)A pénzügyi átutalási egység – a nemzeti hatóság megbízásából – kifizeti a megelőlegezés összegét a hazai kedvezményezett részére, valamint ellátja a megelőlegezés visszafizetésével kapcsolatos követeléskezelési feladatokat.
(3)A megelőlegezés kifizetése egy összegben történik, amelynek mértéke nem haladhatja meg a hazai kedvezményezett projektrészéhez nyújtott uniós támogatás 30%-át.
(4)A megelőlegezés összege forintban kerül meghatározásra és kifizetésre a megelőlegezési szerződés megkötésétől számított harminc napon belül.
(5)A hazai kedvezményezett projektrészenként forint alapú elkülönített fizetési számlát nyit a megelőlegezett összeg fogadására.
(6)A megelőlegezett összeget legkésőbb az utolsó uniós támogatási részlet kifizetésének hazai kedvezményezett fizetési számláján történő jóváírását követő tizenöt napon belül vissza kell utalni a megelőlegezési szerződésben meghatározott módon.
(7)A hazai kedvezményezett köteles az elkülönített fizetési számlán keletkezett esetleges kamatbevételt, valamint a számlavezetéssel kapcsolatos költségeket nyilvántartani. Ha ezek egyenlege az uniós támogatás záró kifizetésének időpontjában pozitív, akkor a hazai kedvezményezett köteles ezen összeget a nemzeti hatóság részére a záró kifizetés visszautalásával egyidejűleg átutalni.
(8)Ha a hazai kedvezményezett a megelőlegezett összeg visszautalását a
(6)bekezdésben meghatározott határidőre nem teljesíti, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a megelőlegezett összeget az Ávr. szerinti késedelmi kamattal növelten követelheti tőle.
(9)A szabálytalansággal érintett összeg visszafizetésére a megelőlegezési szerződés alapján kifizetett összeg nem használható. A szabálytalansággal érintett összeg visszafizetéséről a hazai kedvezményezett önerőből köteles gondoskodni, a központi költségvetési szerv hazai kedvezményezett ezen összeg visszafizetésére pótlólagos központi költségvetési forrást nem vehet igénybe.
(10)A hazai kedvezményezett részére a megelőlegezési összeg folyósításának feltétele, hogy a hazai kedvezményezett szerepeljen az állami adóhatóság köztartozásmentes adózói adatbázisában, ennek hiányában harminc napnál nem régebbi együttes adóigazolás benyújtásával köteles igazolni a köztartozás-mentességét.
(11)A megelőlegezési szerződés kezelése, a megelőlegezés kiutalása és visszakövetelése az IMIR 2014–2020 rendszeren keresztül történik. 10. §
(1)A hazai TA kedvezményezett számára a nemzeti hatóság megelőlegezést biztosíthat.
(2)A hazai TA kedvezményezettel a nemzeti hatóság köti meg a megelőlegezési szerződést, és gondoskodik a megelőlegezés kifizetéséről, illetve a visszakövetelési feladatok ellátásáról.
(3)Az
(1)bekezdés szerinti megelőlegezésre a 8. és 9. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy
  1. a)hazai kedvezményezetten a hazai TA kedvezményezettet kell érteni,
  2. b)projektrészen a TA projektet kell érteni,
  3. c)megelőlegezési kérelmet a TA költségvetés jóváhagyását követően lehet benyújtani,
  4. d)a megelőlegezési szerződést a megelőlegezési kérelem jóváhagyását követően lehet megkötni,
  5. e)a hazai TA kedvezményezett 550 ezer euró alatti TA projekt esetén is jogosult megelőlegezési kérelmet benyújtani, f ) az uniós támogatási szerződés számán a TA projekt azonosító számát kell érteni. 6. A hitelesítés 11. § A határon átnyúló együttműködési programok keretében megítélt uniós támogatások és a hazai társfinanszírozás felhasználásának hitelesítése a jogszabály által hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet feladata. 12. §
(1)A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetnek a hitelesítés részeként gondoskodnia kell a hazai kedvezményezett által benyújtott, felmerült és a hazai kedvezményezett által kifizetett költséget alátámasztó dokumentum formai és tartalmi ellenőrzéséről. Az IMIR 2014–2020 rendszerbe elektronikusan feltöltött dokumentum – ide nem értve az eredeti számlát – egy tekintet alá esik a papír alapon benyújtott dokumentummal.
(2)A dokumentumok
(1)bekezdés szerinti ellenőrzése keretében ellenőrizni kell különösen azt, hogy
  1. a)a hazai kedvezményezett által benyújtott jelentésben szereplő költség kifizetésre került és számlával vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylattal megfelelően alátámasztott,
  2. b)a benyújtott számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat valós költségen alapul, és a határon átnyúló együttműködési programok keretében jóváhagyott projekttel összefüggésben merült fel,
  3. c)a benyújtott számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő teljesítés összhangban van a projektre vonatkozó döntéssel, valamint az uniós támogatási szerződéssel és a hazai társfinanszírozási támogatási szerződéssel,
  4. d)a költség elszámolható az uniós és hazai jogszabályokkal, valamint az együttműködési program keretében meghatározott elszámolhatósági szabályokkal összhangban,
  5. e)a költséget alátámasztó dokumentum teljes körű, formai és tartalmi szempontból megfelelő, f ) a hazai kedvezményezett az összes projekttevékenység vonatkozásában megfelelő nyilvántartási rendszerrel, ellenőrzési nyomvonallal rendelkezik,
  6. g)az uniós támogatás, illetve a hazai társfinanszírozás felhasználása során nem történt szabálytalanság,
  7. h)kettős finanszírozás nem valósult meg,
  8. i)az állami támogatással, a környezetvédelemmel, az esélyegyenlőséggel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos követelményeket betartották,
  9. j)a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó szabályokat betartották,
  10. k)a közbeszerzésre vonatkozó uniós és nemzeti szabályokat betartották,
  11. l)az uniós támogatási szerződésnek és a hazai társfinanszírozási támogatási szerződésnek megfelelő a projekt fizikai és pénzügyi előrehaladása,
  12. m)a vonatkozó teljesítésigazolások rendelkezésre állnak.
(3)A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a hitelesítés részeként köteles ellenőrizni a közbeszerzésekről szóló törvény és a közbeszerzésekre vonatkozó uniós szabályok betartását. A hazai kedvezményezett köteles az általa lefolytatott valamennyi közbeszerzési eljárás teljes dokumentációját a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet számára benyújtani. A közbeszerzési eljárás hazai és uniós jogszabályok szerinti lebonyolítása a hazai kedvezményezett felelőssége. 13. §
(1)A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a hitelesítés részeként köteles gondoskodni a projektrészek megvalósításának helyszíni ellenőrzéséről.
(2)Ha a projektrész megvalósításához nyújtott uniós támogatás és hazai társfinanszírozás összege nem haladja meg a kétszázezer eurót, a projektrész befejezése és a hazai kedvezményezett által benyújtott záró jelentés elfogadása között legalább egy helyszíni ellenőrzést le kell folytatni. Helyszíni ellenőrzést kell lefolytatni akkor is, ha azt a kockázatelemzés eredménye indokolja.
(3)Ha a projektrész megvalósításához nyújtott uniós támogatás és hazai társfinanszírozás összege meghaladja a kétszázezer eurót, de nem éri el az egymillió eurót, a
(2)bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzésen felül a projektrész megvalósítása során legalább egy helyszíni ellenőrzést le kell folytatni.
(4)Ha a projektrész megvalósításához nyújtott uniós támogatás és hazai társfinanszírozás összege eléri vagy meghaladja az egymillió eurót, a
(2)bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzésen felül a projektrészt minden, a hazai kedvezményezett által benyújtott jelentés elfogadása előtt a helyszínen ellenőrizni kell. A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet ettől eltekinthet, ha a hazai kedvezményezett által benyújtott jelentés elfogadása előtti egy évben már történt helyszíni ellenőrzés.
(5)A helyszíni ellenőrzések során ellenőrizni kell különösen
  1. a)a hazai kedvezményezett által megvalósított projektrész uniós támogatási szerződésnek és a hazai társfinanszírozási támogatási szerződésnek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását,
  2. b)a hazai kedvezményezett által benyújtott jelentés, valamint a hazai kedvezményezett által megvalósított projektrész tényleges fizikai és pénzügyi előrehaladásának összhangját,
  3. c)azt, hogy a jelentést alátámasztó bizonylatok eredeti példánya a hazai kedvezményezettnél rendelkezésre áll és megegyezik a hazai kedvezményezett által a jelentéshez elektronikusan vagy papír alapon benyújtott hiteles másolatokkal,
  4. d)a hazai kedvezményezett által elektronikusan vagy papír alapon benyújtott nyilatkozat és az azt megalapozó bizonylatok összhangját,
  5. e)a termékek és szolgáltatások teljesítésének az uniós támogatási szerződésben és a hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben foglaltakkal való összhangját, f ) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó uniós szabályok betartását,
  6. g)a közbeszerzésekre vonatkozó uniós és nemzeti szabályok betartását, így különösen a korábban már benyújtott dokumentumok eredeti dokumentumokkal való összhangját, a benyújtott dokumentumok valódiságát és a dokumentumok megőrzésére vonatkozó szabályokat,
  7. h)az állami támogatással, a környezetvédelemmel, az esélyegyenlőséggel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos követelmények betartását, és
  8. i)az elkülönített számviteli nyilvántartás vezetését. 14. §
(1)A hitelesítést dokumentálni kell, rögzítve az elvégzett munkát, a hitelesítés eredményét, hiba feltárása esetén a megtett intézkedést, szabálytalanság gyanúja esetén a szabálytalansági vizsgálat megindítása kezdeményezését.
(2)A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a
  1. § és
  2. § szerinti ellenőrzés elvégzését követően hitelesítési nyilatkozatot állít ki a hazai kedvezményezett részére.
  3. § A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet visszafizetési felszólítást, ennek eredménytelensége esetén felszámolási eljárást kezdeményez a már kifizetett, de szabálytalanul felhasznált vagy fel nem használt hazai társfinanszírozás hazai kedvezményezettől történő visszakövetelése érdekében.
  4. §
(1)A hazai TA kedvezményezett TA forrás terhére felmerült költségeinek hitelesítését, valamint az ehhez kapcsolódó ellenőrzési feladatokat a nemzeti hatóság végzi.
(2)A nemzeti hatóság köteles gondoskodni a TA projekt megvalósítása során legalább egy helyszíni ellenőrzés lefolytatásáról.
  1. § Az uniós támogatás és a hozzá kapcsolódó hazai társfinanszírozás terhére elszámolható költségeket euróban kell megállapítani. Az eurótól eltérő pénznemben kiállított számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő összeget az együttműködési programban rögzített módon a kedvezményezett köteles átváltani euróra.
  2. §
(1)A hazai kedvezményezett – ha nem ért egyet a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által kiállított hitelesítési nyilatkozat tartalmával – a hitelesítési nyilatkozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül panasszal élhet a nemzeti hatóság felé.
(2)A nemzeti hatóság – a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet bevonásával – megvizsgálja a panaszt, majd annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tájékoztatja a hazai kedvezményezettet a vizsgálat eredményéről.
(3)Ha a vizsgálat megállapítja, hogy a hazai kedvezményezett panasza megalapozott, a nemzeti hatóság az adott hitelesítési nyilatkozat felülvizsgálatára utasítja a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet.
(4)A hazai TA kedvezményezett által benyújtott panasz e § szerinti kivizsgálását a nemzeti hatóság a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet bevonása nélkül végzi. 7. Szabálytalanságkezelés 19. §
(1)A nemzeti hatóság és a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet (a továbbiakban együtt: a szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet) feladata a támogatás rendeltetésszerű és szabályszerű felhasználása érdekében annak biztosítása, hogy az Európai Unió, illetve Magyarország pénzügyi érdeke a támogatás felhasználása során ne sérüljön, illetve ne sérülhessen.
(2)A szabálytalanságok jelentése érdekében a szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet, valamint az igazoló hatóság együttműködik az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Irodával. 20. §
(1)A szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet vezetője kijelöli a szabálytalanságok nyilvántartásáért és jelentéséért felelős szervezeti egységet vagy személyt (a továbbiakban: szabálytalanság-felelős).
(2)A szabálytalanság-felelős
  1. a)lefolytatja a szabálytalansági vizsgálatokat,
  2. b)összeállítja a szabálytalanságokkal kapcsolatos jelentéseket,
  3. c)gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatos adatok IMIR 2014–2020 rendszerbe való feltöltéséről. 21. §
(1)Aki a támogatási folyamat bármely szakaszában szabálytalanság gyanúját észleli, vagy akinek ilyen gyanú tudomására jut, köteles haladéktalanul írásban rögzíteni azt, és megküldeni a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetnek, TA projekt esetén a nemzeti hatóság szabálytalanság felelősének.
(2)A szabálytalanság-felelős a szabálytalanság gyanújáról való tudomásszerzés esetén javaslatot tesz a szabálytalansági vizsgálat megindítására és – ha szükséges – a kifizetések felfüggesztésére, vagy a szabálytalansági vizsgálat elutasítására.
(3)A szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet vezetője a
(2)bekezdés szerinti javaslat alapján dönt a szabálytalansági vizsgálat megindításáról, elutasításáról, a kifizetések felfüggesztéséről.
(4)A szabálytalansági vizsgálat megindításáról, elutasításáról, a kifizetések felfüggesztéséről a szabálytalanság-felelős tájékoztatja a vizsgálatban érintetteket, illetve a nemzeti hatóságot.
(5)Szabálytalansági vizsgálat az Európai Bizottságnak az együttműködési program lezárásáról szóló döntése kiadásától számított harmadik év végéig indítható meg. 22. §
(1)A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által indított, vagy elutasított szabálytalansági vizsgálat lefolytatásának jogát a nemzeti hatóság vezetője az IMIR 2014–2020 rendszerben történő rögzítést követő öt munkanapon belül magához vonhatja, amely döntésről haladéktalanul értesíti a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet.
(2)A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet szabálytalanság-felelőse a rendelkezésre álló eredeti dokumentumokat – azok másolatának megtartása mellett – az
(1)bekezdés szerinti döntésről való értesítést követően megküldi a nemzeti hatóság részére. 23. §
(1)A nemzeti hatóság vezetője szabálytalansági vizsgálat mellőzésével állapíthat meg szabálytalanságot, és rendelhet el az e rendelet szerinti jogkövetkezményt, ha
  1. a)a hazai kedvezményezett ellen adósságrendezési, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy a megszüntetésére irányuló egyéb eljárás, vagy csődeljárás indult,
  2. b)a cégbíróság a hazai kedvezményezett céget a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés vagy megszüntetési eljárás következtében hivatalból törli a cégjegyzékből,
  3. c)a hazai kedvezményezett elismeri a szabálytalanság tényét,
  4. d)az Európai Bizottság, az audit hatóság, az auditor csoport hazai tagja, vagy bármely, ellenőrzést végző szervezet szabálytalanságot állapít meg,
  5. e)rendszerszintű szabálytalanság történt, vagy f ) a szabálytalanság oka kizárólag számítási hiba.
(2)Ha a szabálytalanság gyanúja az
(1)bekezdés a)–d) pontja szerinti ügyben érkezett a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet szabálytalanság-felelőséhez, akkor a szervezet vezetője javaslatot tehet szabálytalanság – szabálytalansági vizsgálat lefolytatása nélküli – megállapítására, illetve az alkalmazandó jogkövetkezményekre.
  1. § A szabálytalanság-felelős a szabálytalansági gyanút, a szabálytalansági vizsgálat megindításának vagy elutasításának tényét, a szabálytalansági vizsgálat lezárását és a szabálytalansági vizsgálat eredményét rögzíti az IMIR 2014–2020 rendszerben.
  2. §
(1)A szabálytalansági vizsgálat megindítását követően a szabálytalanság-felelős – szükség esetén – felhívja a hazai kedvezményezettet vagy a hazai TA kedvezményezettet a vizsgálat lefolytatásához szükséges további iratok becsatolására, továbbá helyszíni vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti. Az iratok becsatolásának, illetve a helyszíni vizsgálat lefolytatásnak időtartama az elintézési határidőbe nem számít bele.
(2)A szabálytalanság-felelős meghallgathatja az érintett személyeket és megvizsgálhat bármely dokumentumot, körülményt, tényt, amely a szabálytalanság gyanújával kapcsolatos tényállás tisztázásához szükséges.
(3)Ha a szabálytalanság megállapításához a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy más hatóság előzetes döntése, vagy szakértői vizsgálat szükséges, a szabálytalansági vizsgálat külön döntés nélkül felfüggesztésre kerül a hatáskörrel rendelkező hatóság határozatának meghozataláig, vagy a szakvélemény kézhezvételéig. A felfüggesztés időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít bele. 26. §
(1)A szabálytalansági vizsgálat eredményéről – szabálytalanság hiányának megállapítása esetén is – a szabálytalanságfelelős szabálytalanság-vizsgálati jelentést készít.
(2)A szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell különösen
  1. a)az érintett projekt megnevezését, azonosító számát, a hazai kedvezményezett vagy TA kedvezményezett azonosításához szükséges adatokat,
  2. b)a szabálytalansági gyanúról való tudomásszerzés módját és idejét,
  3. c)a szabálytalansági gyanú rövid összefoglalását,
  4. d)a szabálytalansági vizsgálatban részt vevők megnevezését,
  5. e)a megvizsgált dokumentumok, körülmények és tények felsorolását, f ) a meghallgatás, illetve a helyszíni vizsgálat során készült jegyzőkönyvnek a vizsgálatot végző és a meghallgatás, illetve helyszíni vizsgálat során jelen lévő személyek aláírásával ellátott példányát,
  6. g)a meghallgatott, illetve a helyszíni vizsgálat során jelen lévő személynek az f ) pont szerinti jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos egyet nem értése esetén az erre utaló záradékot, és
  7. h)a szabálytalansági vizsgálat során megállapított következtetéseket.
(3)A szabálytalanság tényének megállapítása esetén a szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell továbbá
  1. a)a megsértett rendelkezésre történő pontos hivatkozást,
  2. b)a visszakövetelendő vagy el nem számolható összeget, és
  3. c)az alkalmazandó intézkedésre vonatkozó javaslatot, valamint az intézkedési javaslat indokát. 27. §
(1)A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által indított szabálytalansági vizsgálatban a szervezet vezetője a szabálytalanság-vizsgálati jelentés alapján tesz javaslatot a nemzeti hatóság vezetője részére a szabálytalansági vizsgálat lezárásáról. A szabálytalansági vizsgálat lezárásának időpontja a vizsgálati jelentés jóváhagyásának napja. A szabálytalansági vizsgálatot a megindításától számított negyvenöt napon belül le kell zárni.
(2)A szabálytalansági vizsgálat alapján elrendelt intézkedést a nemzeti hatóság vezetője állapítja meg.
(3)A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által lefolytatott szabálytalansági vizsgálat esetén a nemzeti hatóság vezetőjének jóváhagyása szükséges a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által javasolt intézkedéshez.
(4)Ha a nemzeti hatóság vezetője a
(3)bekezdés szerint javasolt intézkedést nem hagyja jóvá, a nemzeti hatóság vezetője
  1. a)a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet legfeljebb két alkalommal új eljárás lefolytatására kötelezheti,
  2. b)az elrendelt intézkedést megváltoztathatja, vagy
  3. c)saját hatáskörben új eljárást folytathat le.
(5)A szabálytalansági vizsgálat lezárulhat
  1. a)annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság és a szabálytalansági vizsgálat intézkedés nélküli megszüntetésével, vagy
  2. b)a szabálytalanság megtörténtét megállapító, és – ha szükséges – intézkedést – így különösen a hazai kedvezményezett vagy a hazai TA kedvezményezett részére kifizetett támogatás részleges vagy teljes visszafizetését vagy a korrekció összegének a hazai kedvezményezett vagy hazai TA kedvezményezett által benyújtott, következő időszakra vonatkozó jelentéshez kapcsolódó elszámolás jóváhagyható összegéből történő levonását – elrendelő döntéssel.
(6)A szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet a szabálytalanságot a hazai kedvezményezettre vonatkozóan állapítja meg akkor is, ha annak alapjául más személy vagy szervezet tevékenysége vagy mulasztása szolgált. A szabálytalanság megállapításával összefüggésben elrendelt intézkedés a hazai kedvezményezettet terheli.
(7)A szabálytalanság-felelős az
(5)bekezdés b) pontja szerinti döntésről értesíti az elrendelt intézkedés végrehajtásában érintetteket. 28. §
(1)A közbeszerzésekről szóló törvény vagy a közbeszerzési eljárásra vonatkozó egyéb jogszabály szabálytalanság megállapítására okot adó megsértésének gyanúja esetén a szabálytalanság-felelős kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását.
(2)Közbeszerzést érintő jogsértés megállapítása esetén a szabálytalansággal érintett közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő nevében eljáró vagy az eljárásba bevont személyek részére kifizetendő díj összegére eső támogatás kifizetése egészében vagy részben megtagadható, visszakövetelhető. 29. §
(1)A pénzügyi korrekcióval járó jogkövetkezményt minden esetben egyedileg, az egyes ügyiratok alapján kell megállapítani. A pénzügyi korrekció célja olyan helyzet visszaállítása, ahol a támogatásra elszámolt költség összhangban van a vonatkozó uniós és nemzeti szabályokkal.
(2)Ha nem lehetséges egyedi módon számszerűsíteni a pénzügyi korrekció mértékét, vagy adott esetben aránytalan lenne, vagy félrevezető eredményre vezetne az érintett kiadás egészének visszavonása, átalányon alapuló korrekciót kell alkalmazni. Az átalányon alapuló korrekció mértékét a szabálytalanság súlya és pénzügyi következményei alapján kell meghatározni.
(3)Ha az audit hatóság vagy az auditori csoport hazai tagja ellenőrzési tevékenysége során a költségnyilatkozat korrekciójával járó hibát állapít meg
  1. a)a hazai igazoló hatóság a soron következő átutalás igénylési dokumentációt a pénzügyi korrekció összegével csökkentett mértékben nyújtja be az Európai Bizottságnak,
  2. b)az audit hatóság vagy az auditori csoport hazai tagja felkéri a nemzeti hatóságot, hogy tájékoztassa a hazai kedvezményezettet vagy a hazai TA kedvezményezettet a szabálytalanság megállapításáról és intézkedjen a pénzügyi korrekció és egyéb jogkövetkezmények végrehajtásáról.
(4)A visszakövetelést elrendelő döntés számítási hibája ellen jogorvoslati kérelem benyújtásának van helye.
  1. § Az együttműködési program irányítási és ellenőrzési rendszerével kapcsolatos szabálytalanság megállapításáról – a nemzeti hatóság tájékoztatása alapján – az irányító hatóság tájékoztatja az audit hatóságot és a hazai igazoló hatóságot.
  2. A szabálytalansági döntés elleni jogorvoslat
  3. §
(1)Az a hazai kedvezményezett vagy hazai TA kedvezményezett, akivel szemben szabálytalansági vizsgálat került lefolytatásra, a szabálytalansági döntés jogszabálysértő volta, uniós támogatási szerződésbe, hazai társfinanszírozási támogatási szerződésbe, illetve TA támogatási szerződésbe (a továbbiakban együtt: támogatási szerződés) vagy felhívásba ütközése esetén a szabálytalansági döntés ellen egy alkalommal, jogorvoslattal élhet.
(2)A jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági döntés közlésétől számított tíz napon belül, írásban, az indokok megjelölésével kell benyújtani – az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium jogorvoslati feladatokat ellátó szervezeti egysége (a továbbiakban: jogorvoslati egység) részére címezve – a nemzeti hatósághoz.
(3)A jogorvoslati kérelemben meg kell jelölni
  1. a)az érintett projekt megnevezését, azonosító számát, a hazai kedvezményezett vagy hazai TA kedvezményezett azonosításához szükséges adatokat,
  2. b)a szabálytalanság-vizsgálati jelentés által megsértett rendelkezésekre, vagy a visszakövetelést elrendelő döntés számítási hibájára történő pontos hivatkozást, és
  3. c)a jogorvoslati kérelem indokoltságát alátámasztó tényeket, körülményeket.
(4)A jogorvoslati kérelemben új – a szabálytalansági vizsgálat során nem vizsgált – tényekre és körülményekre is lehet hivatkozni. 32. §
(1)A nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelmet
  1. a)a szabálytalansági vizsgálat dokumentumaival,
  2. b)a jogorvoslati kérelem tárgyában kialakított álláspontjával, és
  3. c)a szabálytalansági vizsgálat tárgyában folyamatban lévő szabálytalansági, közbeszerzési döntőbizottsági, vagy egyéb hatósági, illetve bírósági eljárásról szóló tájékoztatással együtt felterjeszti a jogorvoslati egységhez.
(2)A nemzeti hatóság álláspontja kialakítása során a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezettől a szabálytalansági vizsgálattal kapcsolatban tájékoztatást kérhet. A tájékoztatást a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet haladéktalanul köteles a nemzeti hatóság rendelkezésére bocsátani.
(3)Ha a nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelem felterjesztése előtt a kérelem alapján megállapítja, hogy a szabálytalansági döntés jogszabályt sért, támogatási szerződésbe, illetve a felhívásba ütközik, vagy a visszakövetelést elrendelő döntésben számítási hiba van, a szabálytalansági döntést visszavonja, illetve annak számítási hibáját javítja.
(4)Ha a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll, a nemzeti hatóság annak kivizsgálására új szabálytalansági vizsgálatot folytat le, és az ennek során hozott szabálytalansági döntést haladéktalanul közli az érintett hazai kedvezményezettel vagy hazai TA kedvezményezettel, valamint a jogorvoslati egységgel.
(5)A szabálytalansági döntést hozó nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelem felterjesztésével egy időben értesíti a jogorvoslati eljárás megindításáról a szabálytalansági vizsgálattal érintett támogatási szerződés szerinti azon hazai kedvezményezettet vagy hazai TA kedvezményezettet, akire nézve a szabálytalansági döntés a támogatási jogviszonyból származó jogot vagy kötelezettséget állapít meg, módosít, illetve szüntet meg.
  1. § Az Európai Bizottság, az audit hatóság és az auditori csoport hazai tagja által megállapított szabálytalanság és az annak vonatkozásában elrendelt intézkedés, pénzügyi korrekció végrehajtására meghozott döntés ellen – ide nem értve, ha a nemzeti hatóság pénzügyi korrekciót végrehajtó döntése az Európai Bizottság, az audit hatóság és az auditori csoport hazai tagja által elrendelt intézkedés tartalmát nem érintő számítási hibát tartalmaz – az ezen alcímben meghatározott jogorvoslati kérelem benyújtásának nincs helye.
  2. § A szabálytalansági döntésben meghatározott intézkedések végrehajtása – ide nem értve a kifizetések felfüggesztését – a jogorvoslati eljárás lezárásáig, illetve érdemi vizsgálat nélküli elutasításáig nem kezdhető meg.
  3. §
(1)A jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, ha
  1. a)a jogorvoslati kérelmet az arra nyitva álló határidőn túl terjesztették elő,
  2. b)a jogorvoslati kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be,
  3. c)a jogorvoslati kérelem az Európai Bizottság, az audit hatóság és az auditor csoport hazai tagja által megállapított szabálytalanság, elrendelt jogkövetkezmény, pénzügyi korrekció végrehajtására meghozott döntés ellen irányul,
  4. d)a beadvány tartalmilag nem minősül jogorvoslati kérelemnek vagy nem tartalmazza a jogszabály, a felhívás, illetve a támogatási szerződés megsértett rendelkezésére vonatkozó pontos hivatkozást, vagy a megsértett rendelkezésre vonatkozó indokok részletes kifejtését,
  5. e)a hazai kedvezményezett vagy a hazai TA kedvezményezett a szabálytalansági döntés ellen ismételten jogorvoslati kérelmet terjeszt elő.
(2)A jogorvoslati kérelmet az
(1)bekezdés szerinti esetekben az iratok felterjesztéséig a nemzeti hatóság, azt követően a jogorvoslati egység köteles érdemi vizsgálat nélkül elutasítani.
(3)A jogorvoslati kérelmet a kérelmező a jogorvoslati eljárás lezárásáig az erre irányuló nyilatkozattal visszavonhatja. 36. §
(1)A jogorvoslati egység a sérelmezett szabálytalansági döntés és az azt megelőző szabálytalansági vizsgálat vizsgálata során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz.
(2)Ha a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a jogorvoslati kérelem elbírálásához szükséges, a jogorvoslati egység a jogorvoslati kérelem kiegészítésére szólíthatja fel a kérelmezőt.
(3)A jogorvoslati egység az iratok felterjesztését követően, a jogorvoslati eljárás során bármikor a nemzeti hatóságtól további – a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a jogorvoslati kérelem elbírálásához szükséges – tájékoztatást kérhet. A nemzeti hatóság köteles a tájékoztatást haladéktalanul a jogorvoslati egység rendelkezésére bocsátani.
(4)A jogorvoslati egység az iratok felterjesztését követően, a jogorvoslati eljárás során bármikor utasíthatja a nemzeti hatóságon keresztül a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet a hitelesítés felfüggesztésére vagy a felfüggesztés megszüntetésére. A hitelesítés felfüggesztése elrendeléséről és megszüntetéséről a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet haladéktalanul tájékoztatja az érintett hazai kedvezményezettet. A hazai TA kedvezményezett tájékoztatásáról a nemzeti hatóság közvetlenül gondoskodik.
(5)Ha a jogorvoslati kérelem tárgyában a döntés olyan előzetes kérdés eldöntésétől, illetve elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás a Közbeszerzési Döntőbizottság, más hatóság vagy bíróság hatáskörébe tartozik, a jogorvoslati egység a jogorvoslati eljárást a kérdés jogerős eldöntéséig vagy elbírálásáig felfüggeszti.
(6)Ha az
(5)bekezdés szerinti eljárás még nincs megindítva, a jogorvoslati egység az eljárás megindítására jogszabályban meghatározott határidőn belül is felfüggeszti a jogorvoslati eljárást.
(7)A jogorvoslati eljárás felfüggesztésének időtartama a jogorvoslati kérelem elbírálásának határidejébe nem számít bele. 37. §
(1)A jogorvoslati egység a jogorvoslati kérelem tárgyában a következő döntéseket hozhatja:
  1. a)a szabálytalansági döntést helybenhagyja,
  2. b)a szabálytalansági döntést megsemmisíti és – a szabálytalansági gyanú fennállása esetén – új szabálytalansági vizsgálat lefolytatására utasítja a nemzeti hatóságot, ha a jogorvoslati döntés meghozatalához nincs elég adat, a jogorvoslati eljárás alatt új tény merült fel vagy a tényállás tisztázása szükséges, de arra a jogorvoslati kérelem kiegészítése keretében nincs lehetőség,
  3. c)a szabálytalansági döntést megsemmisíti annak jogsértő volta esetén, illetve ha megállapítást nyer, hogy a szabálytalanság jogszabályban meghatározott feltételei – jogsértés, illetve az ennek következtében bekövetkező pénzügyi érdeksérelem – nem állnak fenn.
(2)Ha a jogorvoslati egység a szabálytalansági döntésben foglaltakhoz képest új szabálytalansági gyanút állapít meg, ennek kivizsgálása érdekében új szabálytalansági vizsgálat lefolytatására utasítja a nemzeti hatóságot.
(3)A jogorvoslati egység tájékoztatja az érintetteket a jogorvoslati döntésről.
(4)A jogorvoslati eljárást a jogorvoslati kérelem beérkezésétől számított negyvenöt napon belül le kell zárni. 9. Jelentés a szabálytalanságokról 38. §
(1)A nemzeti hatóság – az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 122. cikk
(2)bekezdése és a 2015/1970 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikkében részletezett tartalommal – jelentést küld
  1. a)az igazoló hatóság, az irányító hatóság és az audit hatóság részére
  2. aa)az újonnan megállapított szabálytalanságok esetén a szabálytalanság megállapítását követő tíz napon belül,
  3. ab)egyéb esetben a negyedévet követő harminc napon belül,
  4. b)az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Iroda részére az 1. § c)–f ) pontjai szerinti együttműködési program esetén.
(2)Az 1. §
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti együttműködési program esetén az
(1)bekezdés szerinti jelentések alapján az igazoló hatóság az újonnan megállapított szabálytalanságok esetén a szabálytalanság-vizsgálati jelentés beérkezését követő tizenöt napon belül, egyéb esetben a negyedévet követő negyvenöt napon belül köteles jelentést küldeni az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Iroda részére.
(3)Az
(1)és
(2)bekezdés szerinti jelentést az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Iroda az újonnan megállapított szabálytalanságok esetén a jelentés beérkezését követő tizenöt napon belül, egyéb esetben a negyedévet követő két hónapon belül megküldi az Európai Csalás Elleni Hivatal részére, illetve tájékoztatásul annak személyes adatokat nem tartalmazó kivonatát az audit hatóságnak.
(4)Az igazoló hatóság a nemzeti hatóság által küldött jelentést, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Iroda az igazoló hatóság – az
(1)bekezdés szerinti jelentés esetén a nemzeti hatóság – által küldött jelentést annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül – formai vagy tartalmi hiba megjelölésével – visszautasíthatja. A jelentést összeállító szervezet a javítások elvégzése során figyelembe veszi, hogy a szabálytalanság-vizsgálati jelentés Európai Csalás Elleni Hivatal számára történő megküldésének tagállami határidejét a visszautasítás ténye nem módosítja.
(5)Az
(1)–
(3)bekezdés szerinti jelentést haladéktalanul el kell készíteni, ha a szabálytalanságnak Magyarország területén kívül is hatásai vannak.
(6)Az
(1)–
(3)bekezdés szerinti jelentés elküldése elektronikus úton történik.
(7)A nemzeti hatóság minden év február 28-áig együttműködési programonként kimutatást küld az igazoló hatóság részére a tárgyévet megelőző évben felmerült követelésekről, a behajtott, illetve behajtásra váró és a behajthatatlan összegekről a behajtási eljárások megindításának éve szerinti csoportosításban.
(8)Az igazoló hatóság legkésőbb minden év március 31-éig köteles megküldeni a kimutatást az Európai Bizottságnak.
  1. § A nemzeti hatóság a szabálytalanság megtörténtét megállapító döntést a döntés meghozatalát követő harminc napon belül a hazai kedvezményezett neve, a projekt megnevezése, a szabálytalanság elkövetésének módja, a szabálytalanság következménye és a szabálytalansággal érintett összeg feltüntetésével – a személyes adatok kivételével – a honlapján közzéteszi.
  2. § Az irányító hatóság köteles a rendszerszintű szabálytalanság megállapításáról, illetve a rendszerszintű szabálytalanság tudomására jutásról az audit hatóságot és az igazoló hatóságot öt munkanapon belül értesíteni.
  3. §
(1)Az irányító hatóság közreműködik a csalás megelőzésében, azonosításában a programszintű dokumentumokban foglaltak szerint.
(2)Ha az irányító hatóságnak csalás vagy annak gyanúja jut a tudomására, köteles erről értesíteni az audit hatóságot, valamint indokolt esetben az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Irodát. III. FEJEZET AZ INTERREG V–A MAGYARORSZÁG–HORVÁTORSZÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM ÉS AZ INTERREG– IPA MAGYARORSZÁG–SZERBIA EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM PROGRAMSZINTŰ VÉGREHAJTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI
  1. Irányítási és kontrollrendszer leírás
  2. § Az irányító hatóság kialakítja az Interreg V–A Magyarország–Horvátország Együttműködési Program és az Interreg– IPA Magyarország–Szerbia Együttműködési Program (e fejezet vonatkozásában a továbbiakban együtt: programok) irányítási és kontrollrendszerét, amelynek megfelelően elkészíti és évente aktualizálja a programok irányítási és kontrollrendszerének leírását. Az irányító hatóság az aktualizált leírást minden év október 31-ig megküldi az audit hatóság részére.
  3. Pályáztatás és szerződéskötés
  4. §
(1)A monitoring bizottság
  1. a)az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 110. cikkének és a 447/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikkének megfelelően jóváhagyja a projektek kiválasztásának szempontrendszerét,
  2. b)jóváhagyja a pályáztatásra és a pályázatok elbírálására vonatkozó főbb előírásokat tartalmazó pályázati felhívásokat,
  3. c)elfogadja a panaszkezelést szabályozó dokumentumokat,
  4. d)az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkének és a 447/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 39. cikkének megfelelően kiválasztja a projekteket.
(2)A monitoring bizottság által kiválasztott projekt vezető kedvezményezettjével a programok irányító hatósága köti meg az uniós támogatási szerződést.
(3)Az uniós támogatási szerződés abban az esetben módosítható, ha a támogatott tevékenység a módosított feltételekkel is támogatható lett volna. A módosítás nem irányulhat a támogatási döntésben meghatározott összeget meghaladó, költségvetésből nyújtott támogatás biztosítására, kivéve, ha a) a monitoring bizottság így dönt, b) jogszabály eltérően rendelkezik, vagy c) vis maior esemény következik be.
(4)A hazai kedvezményezett által biztosított önerő aránya a projekt támogatásának növelése esetén sem csökkenhet. 12. Kifizetési előrejelzés 44. §
(1)Az irányító hatóság kifizetési előrejelzést küld az igazoló hatóság részére a tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozóan, legkésőbb január 10-ig, valamint július 10-ig.
(2)Az igazoló hatóság az
(1)bekezdés szerinti előrejelzés alapján összeállítja a tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozó kifizetési előrejelzést és benyújtja az Európai Bizottság részére legkésőbb január 31-ig, valamint július 31-ig. 13. Programszámla 45. §
(1)Az Európai Bizottságtól érkező előfinanszírozás, időközi kifizetések és végső egyenleg kifizetés, valamint a külföldi partnerországoktól érkező források fogadására az igazoló hatóság programonként euró programszámlát nyit a kincstárban.
(2)A programszámlán a vezető kedvezményezett vagy a TA kedvezményezett által bármilyen jogcímen történő visszafizetés írható jóvá.
(3)A programszámláról az igazoló hatóság által indított átutaláshoz az átutalási megbízást az IMIR 2014–2020 rendszerben kell kiállítani. Az átutalási megbízást elektronikus formában kell átadni pénzügyi teljesítésre a kincstár részére.
(4)Az igazoló hatóság a kincstár által kiállított pénzforgalmi számlakivonat adatait a kézhezvételét követő három napon belül rögzíti az IMIR 2014–2020 rendszerben.
(5)A programszámla vezetésével és forgalmával kapcsolatban felmerült költség elszámolása az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezete terhére történik. 14. Az uniós támogatás folyósítása és visszakövetelése 46. §
(1)Az uniós támogatás folyósítására a vezető kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylés alapján, illetve – ha a programok szabályozása lehetővé teszi uniós előleg kifizetését – az uniós támogatási szerződés alapján kerül sor.
(2)A vezető kedvezményezett az IMIR 2014–2020 rendszerben elkészíti és elektronikusan benyújtja a projekt előrehaladási jelentést, valamint a hitelesítési nyilatkozatok és számlaösszesítők alapján összeállított kifizetési kérelmet, és kezdeményezi az uniós támogatás visszatérítési folyamatának elindítását.
(3)A közös titkárság ellenőrzi és jóváhagyja a benyújtott projekt előrehaladási jelentést és kifizetési kérelmet az IMIR 2014–2020 rendszerben. Az irányító hatóság a közös titkárság által ellenőrzött és jóváhagyott kifizetési kérelmet ellenőrzi, kifizetésre jóváhagyja, és megküldi az igazoló hatóság részére az IMIR 2014–2020 rendszerben.
(4)Az igazoló hatóság a
(3)bekezdés szerinti ellenőrzést és jóváhagyást követően gondoskodik az uniós támogatás elektronikus átutalásáról a vezető kedvezményezett euró alapú fizetési számlája javára a programszámla egyenlegének erejéig. Az igazoló hatóság a programszámláról részteljesítést nem végez.
(5)A programszámláról csak akkor lehet átutalást kezdeményezni, ha az adatok az IMIR 2014–2020 rendszerben rögzítésre és jóváhagyásra kerültek. 47. §
(1)Az irányító hatóság megbízásából a közös titkárság gondoskodik a vezető kedvezményezettel szemben előírt követelések behajtásáról.
(2)Az igazoló hatóság a vonatkozó közös programszámlán jóváírt összeggel csökkentett átutalás igénylési dokumentációt nyújt be az Európai Bizottságnak.
(3)Ha a vezető kedvezményezett a megadott határidőre nem teljesíti az uniós támogatást érintő visszafizetési kötelezettségét, az igénybe vett uniós támogatás egészét vagy arányos részét az uniós támogatási szerződésben meghatározottak szerint kell rendeznie.
(4)Ha a szabálytalanságban érintett összeget a programok zárásáig nem lehetett behajtani, akkor a behajtásra tett kísérlet és intézkedés valamennyi dokumentációját a vezető kedvezményezett zárójelentésének jóváhagyásától számított tíz évig programonkénti bontásban meg kell őrizni. 15. Költségigazolás 48. §
(1)Az igazoló hatóság a programonként felmerült költség alapján átutalási kérelmet és költségigazoló nyilatkozatot állít ki és nyújt be az Európai Bizottság részére.
(2)Az igazoló hatóság nyilatkozattételi kötelezettsége keretében meggyőződik arról, hogy az átutalási kérelem, a költségnyilatkozat és a programonként felmerült költség
  1. a)adatai pontosak és megbízható nyilvántartási rendszerekből származnak,
  2. b)ellenőrizhető bizonylaton alapul,
  3. c)megfelel a vonatkozó uniós és nemzeti szabályoknak, és
  4. d)– a programokra alkalmazandó kritériumokkal összhangban – finanszírozás céljából kiválasztott, az uniós és nemzeti szabályoknak megfelelő projekt vonatkozásában merült fel.
(3)A nemzeti hatóság az igazoló hatóság által meghatározott formában és tartalommal hitelesítési jelentést állít ki, amelyben nyilatkozik
  1. a)az adott időszakban a hazai kontrollrendszer megfelelőségéről,
  2. b)a programok keretében kifizetett teljes elszámolható kiadásokról és közkiadásokról, valamint
  3. c)a szabálytalanságokról és a behajtott összegekről.
(4)A nemzeti hatóság az igazoló hatóság által meghatározott ütemezés szerint megküldi a hitelesítési jelentést a közös titkárság részére.
(5)Az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében kiegészítő információt kérhet, amelyet a programok végrehajtásában érintett szervezetek kötelesek haladéktalanul az igazoló hatóság rendelkezésére bocsátani.
(6)Az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében a végrehajtásban érintett szervezeteknél számlákra és egyéb, a kifizetési kérelmet alátámasztó dokumentumokra kiterjedő ellenőrzést végezhet, illetve az eljárások megfelelőségének vizsgálatára irányuló helyszíni ellenőrzést folytathat le. 49. § Az irányító hatóság megküldi az igazoló hatóság részére
  1. a)az ellenőrzési nyomvonalat,
  2. b)az Európai Bizottság irányítási és kontrollrendszerrel, elszámolható költségekkel és monitoringgal kapcsolatban megfogalmazott, az irányító hatóság számára megküldött ajánlásait. 16. Elszámolás az Európai Bizottsággal 50. §
(1)Az igazoló hatóság euróban számol el az Európai Bizottsággal.
(2)Az Európai Bizottság részére benyújtott időközi átutalás igénylési dokumentáció, éves beszámoló és záró egyenleg átutalás igénylési dokumentáció csak olyan költségeket tartalmazhat, amelyeket a kedvezményezettek kifizettek, az IMIR 2014–2020 rendszerben rögzítettek, a hitelesítés keretében ellenőriztek, bizonylatokkal alátámasztottak, és amelyek a támogatott projektekkel összefüggésben elszámolható költségnek minősülnek. 51. §
(1)Az igazoló hatóság az uniós támogatás, a hazai társfinanszírozás és a kedvezményezett önerejének felhasználása alapján, finanszírozó alapok és prioritások szerinti bontásban összeállítja az időközi átutalás igénylési dokumentációt az IMIR 2014–2020 rendszerben és megküldi az Európai Bizottság részére.
(2)A záró egyenleg átutalás igénylés során az igazoló hatóság az IMIR 2014–2020 rendszerben összeállítja a költségnyilatkozatot a programok uniós támogatásra való jogosultságáról hozott európai bizottsági határozatban meghatározott kifizetési határidőt követő hat hónapon belül.
(3)Az igazoló hatóság a záró egyenleg átutalás igénylési dokumentációját – az irányító hatósággal folytatott egyeztetést követően – megküldi az audit hatóság részére a programok uniós támogatásra való jogosultságáról hozott európai bizottsági határozatban meghatározott kifizetési határidő leteltét követő hét hónapon belül.
(4)A költségnyilatkozat helyesbítéséről az igazoló hatóság gondoskodik.
  1. Éves elszámolás az Európai Bizottsággal
  2. §
(1)Az éves elszámolás időszaka – a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – a számviteli év, amely július 1-jétől a következő év június 30-ig tart. Az utolsó számviteli év 2023. július 1-jétől 2024. június 30-ig tart.
(2)Az első éves elszámolás időszaka
  1. január 1-jétől
  2. június 30-ig tartó időszak.
(3)Az éves elszámolás benyújtásának határideje a számviteli évet követő év február 15. 53. §
(1)Az igazoló hatóság minden év augusztus 15-ig megküldi az audit hatóság részére a számviteli évben az Európai Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmek alapját jelentő tételeket statisztikai mintavételezés céljából. Az audit hatóság a számviteli évben benyújtott kifizetési kérelmekből több alkalommal is végezhet mintavételt. Az igazoló hatóság az audit hatóság kérését követő tizenöt napon belül megküldi a statisztikai mintavételezés alapjául szolgáló tételeket az audit hatóságnak.
(2)Az irányító hatóság minden év október 15-ig megküldi a számviteli évről az éves összefoglalót és az uniós mintának megfelelő vezetői nyilatkozatot az audit hatóság és az igazoló hatóság részére.
(3)Az audit hatóság a mintán elvégzett ellenőrzései alapján tett, az egyes tételekre vonatkozó megállapításait december 15-ig megküldi az irányító hatóság és az igazoló hatóság részére. A megállapításokról az egyeztetést január 31-ig le kell zárni.
(4)A mintában talált, az audit hatóság által szabálytalannak tartott tételeket törölni kell az éves elszámolásból. A szabálytalan tételekről az irányító hatóság és az audit hatóság egyeztet. Az egyeztetés eredményeként a szabályos tételek bekerülhetnek a következő évi elszámolásba.
(5)Az audit hatóság és az igazoló hatóság az éves összefoglalóra tett észrevételeit december 15-ig megküldi az irányító hatóság részére.
(6)Az igazoló hatóság január 15-ig elkészíti és megküldi az uniós mintának megfelelő éves beszámoló tervezetét az audit hatóság részére.
(7)Az irányító hatóság január 31-ig megküldi az igazoló hatóság és az audit hatóság részére
  1. a)a végleges éves összefoglalót,
  2. b)azon elszámoló bizonylatok és projektek listáját, amelyeket az éves elszámolásban nem kíván szerepeltetni, valamint
  3. c)a vezetői nyilatkozatot.
(8)Az igazoló hatóság február 10-ig véglegesíti és megküldi az éves beszámolót az audit hatóság részére.
(9)Az audit hatóság a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak és az uniós mintának megfelelő auditvéleményt, valamint éves kontrolljelentést készít.
(10)Az érintett szervezetek az éves elszámolás dokumentumait (éves összefoglaló, vezetői nyilatkozat, éves beszámoló, audit vélemény, valamint éves kontrolljelentés) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 74. cikke szerinti elektronikus adatcsere rendszerbe február 15-ig feltöltik. 18. Programszintű TA 54. §
(1)A monitoring bizottság elfogadja a TA projektet és ezzel egyidejűleg a TA költségvetést.
(2)Az irányító hatóság a TA kedvezményezettel a TA költségvetés szerinti keretre TA támogatási szerződést köt a TA projekt típusától függő tartalommal. 55. §
(1)A TA támogatási szerződésben – hazai TA kedvezményezett esetén – a TA projekt típusától függően a monitoring bizottság által elfogadott uniós társfinanszírozás és hazai társfinanszírozás, valamint – ha szükséges – külföldi partnerországi TA társfinanszírozás tárgyában történik kötelezettségvállalás.
(2)A TA támogatási szerződésben külföldi TA kedvezményezett esetén – az információs pont feladatot ellátó TA kedvezményezett kivételével – kizárólag a monitoring bizottság által elfogadott uniós támogatás tárgyában történik kötelezettségvállalás.
(3)Az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett esetén az
(1)bekezdés szerinti TA támogatási szerződést szükséges megkötni azzal, hogy a TA kedvezményezett részére kizárólag utófinanszírozott formában kerülhet sor a költségek megtérítésére.
(4)A TA támogatási szerződés euróban kerül megkötésre. 56. §
(1)A TA kedvezményezett az IMIR 2014–2020 rendszerben elkészíti és elektronikusan benyújtja a projekt előrehaladási jelentést és a hitelesítési nyilatkozatok és számlaösszesítők alapján összeállított kifizetési kérelmet.
(2)A közös titkárság ellenőrzi és jóváhagyja az
(1)bekezdés szerinti projekt előrehaladási jelentést és kifizetési kérelmet az IMIR 2014–2020 rendszerben. Ha a TA kedvezményezett a közös titkárság vagy az első szintű hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet, az ellenőrzési és jóváhagyási tevékenységet az irányító hatóság látja el. 57. §
(1)Az irányító hatóság dönt a kifizetés indításáról, valamint – jóváhagyó döntés esetén – megküldi a kifizetési kérelmet az igazoló hatóság felé az IMIR 2014–2020 rendszerben.
(2)Az uniós támogatási összeg, valamint a külföldi partnerországi TA társfinanszírozás kifizetéséről az igazoló hatóság gondoskodik a TA kedvezményezett euróban vezetett számlájának javára.
(3)Az irányító hatóság gondoskodik a TA kedvezményezettel szemben előírt uniós és külföldi partnerországi követelések érvényesítéséről a programszabályokban foglaltaknak megfelelően. 19. Az audit hatóság feladatai 58. §
(1)Az audit hatóság a programok esetén a) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 124. cikk
(2)bekezdésének, az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikk
(3)bekezdésének, valamint a 447/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk
(3)bekezdésének megfelelően lefolytatja a kijelölési kritériumok teljesülésének értékelését, elkészíti az értékelésről szóló jelentést és véleményt,
  1. b)elkészíti az audit stratégiát,
  2. c)elvégzi a rendszerellenőrzéseket,
  3. d)elvégzi a projektek mintavételes ellenőrzését,
  4. e)elvégzi az éves elszámolások vizsgálatát, f ) ellenőrzést végez az Európai Bizottság felkérése esetén,
  5. g)nyomon követi az ellenőrzési jelentések megállapításait, javaslatai hasznosulását, az intézkedési tervek végrehajtását,
  6. h)teljesíti az Európai Bizottság részére az éves beszámolási kötelezettségeket,
  7. i)részt vesz az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 128. cikke, valamint a 447/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyeztetéseken,
  8. j)véleményezi az Európai Bizottság ellenőrzéseiben felvetett kérdésekre adandó tagállami választervezeteket, részt vesz a szükséges tárgyalások lefolytatásában,
  9. k)gondoskodik az Európai Bizottság audit hatósági tevékenység hatékonyságát vizsgáló ellenőrzései által felvetett kérdésekre adandó tagállami válaszok kialakításáról, a szükséges tárgyalások lefolytatásáról.
(2)Az audit hatóság az 1. § c)–f ) pontja szerinti együttműködési program esetén – megállapodás alapján – elláthatja az
(1)bekezdés szerinti ellenőrzési feladatokat.
(3)Az audit hatóság az
(1)bekezdés szerinti feladatait az Európai Bizottság által meghatározott, valamint a nemzetközileg elfogadott audit standardok alapján látja el. 20. Ellenőrzési tervezés 59. §
(1)Az audit hatóság a programok jóváhagyásától számított nyolc hónapon belül elkészíti az audit stratégiát az Európai Bizottság által meghatározott módszertan alapján.
(2)Az audit hatóság az Európai Bizottság erre irányuló kérése esetén benyújtja az audit stratégiát az Európai Bizottság részére.
(3)Ha az Európai Bizottság észrevételt tesz, az audit hatóság felülvizsgálja az audit stratégiát a válaszadásra meghatározott határidőn belül és válaszát megküldi az Európai Bizottság részére.
(4)Az audit hatóság 2016-tól 2024-ig köteles évente felülvizsgálni az audit stratégiát.
(5)Az audit hatóság az Európai Bizottsággal egyeztetett audit stratégiát megküldi az irányító hatóság részére.
(6)Az audit hatóság az audit stratégiában foglaltaknak megfelelően köteles elkészíteni minden év február 28-ig az éves ellenőrzési tervét, amelyet tájékoztatás céljából megküld az államháztartásért felelős miniszter és az irányító hatóság részére. 21. Rendszerellenőrzés 60. §
(1)Az audit hatóság – a programok esetén – köteles éves rendszerességgel elvégezni az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 127. cikke szerinti rendszerellenőrzéseket.
(2)Az audit hatóság az
(1)bekezdés szerinti rendszerellenőrzésről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az Európai Bizottság és az ellenőrzött szervezet részére. 22. Mintavételes ellenőrzés 61. §
(1)Az audit hatóság köteles évente elvégezni a programok esetén az igazoló hatóság által az előző számviteli évben az Európai Bizottság részére bejelentett költségek mintavételes ellenőrzését.
(2)Az audit hatóság részére korlátlan hozzáférést kell biztosítani az IMIR 2014–2020 rendszerben tárolt adatokhoz.
(3)Az audit hatóság a mintavételes ellenőrzésről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az ellenőrzött szervezet részére. 23. Intézkedési terv 62. §
(1)A programok végrehajtásában vagy ellenőrzésében érintett szervezet vagy hatóság vezetője köteles valamennyi vonatkozó, a programokkal összefüggő ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított húsz napon belül intézkedési tervet készíteni, ha az ellenőrzési jelentésben rá vonatkozó, intézkedést igénylő megállapítás szerepel és felelős annak végrehajtásáért vagy a végrehajtás nyomon követéséért.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti szervezet vezetője köteles gondoskodni az intézkedési terveik – így különösen a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos intézkedések – megvalósításának folyamatos nyomon követéséről.
(3)Az
(1)bekezdés szerinti szervezet vezetője köteles minden évben, november 15-i zárónappal beszámolót készíteni a
(2)bekezdés szerinti tevékenységéről és azt, valamint az azt alátámasztó dokumentumokat tizenöt napon belül tájékoztatás céljából megküldeni az audit hatóság részére. IV. FEJEZET A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK HAZAI ÉS PROGRAMSZINTŰ LEBONYOLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ EGYÉB RENDELKEZÉSEK 24. TA projektek 63. §
(1)A TA támogatási szerződés és a hazai TA kedvezményezettel kötött hazai társfinanszírozási támogatási szerződés mellékletét képező TA költségvetés jóváhagyott éves bontása évente felülvizsgálatra kerül.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti felülvizsgálat során a lezárt években képződött maradvány a tárgyévre átcsoportosítható. Ha az átcsoportosítást követően a tárgyévre tervezett költségekre továbbra sem áll rendelkezésre elég fedezet, akkor a tárgyévet követő évekre tervezett forrás is átcsoportosítható a teljes TA költségvetés mértékéig.
  1. § A monitoring bizottság dönthet a TA projektre jóváhagyott támogatás megemeléséről. A TA támogatási szerződés vagy a hazai társfinanszírozási támogatási szerződés a támogatott tevékenység megvalósításának időtartama alatt módosítható azzal, hogy a módosítás nem irányulhat a támogatott tevékenység eredeti céljának megváltoztatására és a TA támogatási szerződésben vagy a hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben meghatározott támogatáson felüli összeg biztosítására, kivéve ha a többlet-támogatás biztosítását a monitoring bizottság döntése alapozza meg.
  2. §
(1)A TA kedvezményezett a TA támogatási szerződésben, illetve a hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben előírt rendszerességgel elszámolást köteles készíteni.
(2)A hazai TA projekt végrehajtása során felmerült költségeket a nemzeti hatóság hitelesíti.
(3)Az eurótól eltérő pénznemben kiállított számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat esetén a számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő összeget a határon átnyúló együttműködési programokban rögzített módon kell euróra átszámítani az IMIR 2014–2020 rendszer használatával.
  1. Többlet-kötelezettségvállalás
  2. § Ha a központi költségvetésről szóló törvény felhatalmazást ad a határon átnyúló együttműködési programok jóváhagyott keretén felüli többlet-kötelezettségvállalásra, akkor a többlet-kötelezettségvállalás eljárásrendjét az irányító hatóság vagy nemzeti hatóság az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter bevonásával készíti el.
  3. Ellenőrzés
  4. § Az irányító hatóság, a nemzeti hatóság, az igazoló hatóság, a közös titkárság, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet, valamint a pénzügyi átutalási egység a szerződéskötés, a pénzügyi lebonyolítás, valamint ezen folyamatok adatainak az IMIR 2014–2020 rendszerben történő rögzítése során köteles biztosítani a négy szem elvének érvényesülését.
  5. Az IMIR 2014–2020 rendszerre vonatkozó speciális szabályok
  6. §
(1)Az 1. §
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti együttműködési program végrehajtásában részt vevő szervezet köteles az IMIR 2014–2020 rendszert használni a végrehajtási, kifizetési, ellenőrzési, monitoring és hitelesítési feladata ellátása során, valamint köteles felhasználni ezen feladatához kapcsolódó tájékoztatási kötelezettsége ellátásához.
(2)Az
  1. § c)–f ) pontja szerinti együttműködési program végrehajtásában részt vevő szervezet köteles az IMIR 2014–2020 rendszert használni a hazai társfinanszírozási szerződés és megelőlegezési szerződés, valamint a kifizetés és visszafizetés kezelésére.
  2. §
(1)Ha az IMIR 2014–2020 rendszer moduljainak alkalmazása egyes feladatok ellátását nem biztosítja, az adott modulban el nem végezhető feladatok, kifizetések rendezése – irányító hatóság, nemzeti hatóság vagy az igazoló hatóság által egyedileg meghatározott módon történő – dokumentálását kell biztosítani, és haladéktalanul gondoskodni kell az érintett modulokban az adatok teljes körű utólagos rögzítéséről.
(2)Ha az IMIR 2014–2020 rendszer finanszírozási modulja nem biztosítja az átutalási megbízás rögzítését, akkor – az utalás igazoló hatóság, irányító hatóság vagy nemzeti hatóság által egyedileg meghatározott módon történő dokumentálása mellett – az átutalási megbízás kiállítása az IMIR 2014–2020 rendszeren kívül, papír alapon is történhet.
(3)Az uniós támogatás Európai Bizottságtól való igénylése és az Európai Unióval történő elszámolás benyújtása az IMIR 2014–2020 rendszerben teljes körűen rögzített adatok alapján, kizárólag az IMIR 2014–2020 rendszerben elkészített dokumentumokkal történhet.
(4)Az egyes feladatok papír alapon történő elvégzésének kötelezettsége vonatkozik az értesítési, tájékoztatási kötelezettségre is.
  1. § Az IMIR 2014–2020 rendszerben használt elektronikus aláírások a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló,
  2. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében hiteles aláírásnak minősülnek, kiváltják az ahhoz fűződő joghatásokat és bírósági eljárásokban bizonyítékként elfogadhatók.
  3. § A kedvezményezett rendelkezésére bocsátott IMIR 2014–2020 rendszert egyedi jelszóval kell védeni. A jelszó biztonságáért, a jelszó használatával az IMIR 2014–2020 rendszerben elvégzett műveletekért a kedvezményezett felelős.
  4. Panaszkezelés
  5. §
(1)Ha a hazai kedvezményezett vagy hazai TA kedvezményezett olyan panasszal él a nemzeti hatóság felé, amelynek elbírálása az együttműködési program szabályozó dokumentumai alapján a külföldi irányító hatóság hatáskörébe tartozik, a nemzeti hatóság a panaszt annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül megküldi a külföldi irányító hatóságnak.
(2)Ha a hazai kedvezményezett vagy hazai TA kedvezményezett olyan panasszal él a hazai irányító hatóság felé, amelynek elbírálása az együttműködési program szabályozó dokumentumai alapján a hazai irányító hatóság hatáskörébe tartozik, az irányító hatóság a panaszt a monitoring bizottság által elfogadott szabályozó dokumentumok alapján bírálja el. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 73. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 74. § Ez a rendelet
  1. a)az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
  2. b)az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
  3. c)az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
  4. d)az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
  5. e)az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának egyedi szabályairól szóló, 2014. május 2-i 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.