📄 Jogszabály szövege
14/2017. (III. 23.) FM rendelete a gyümölcs szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról.
A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi
LII. törvény 30. § (2) bekezdés b), c), e), f ) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és
hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket
rendelem el:
1. Általános rendelkezések 1. § Az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni:
a) az 1. mellékletben felsorolt gyümölcstermő növénynemzetségek, növényfajok és azok hibridjei fajtáira,
b) az 1. mellékletben fel nem sorolt alany, vagy más növényi rész céljára szolgáló fajokra, azok hibridjeire
és fajtáira, melyekre az a) pontban felsorolt nemzetségek, növényfajok és azok fajtái, valamint hibridjei
szaporítóanyagát oltották, vagy oltani fogják,
c) az a) és b) pontokban felsorolt nemzetségeknek, fajoknak, azok hibridjeinek és fajtáinak kiinduló anyagként,
törzsültetvényként, szaporítóanyagként felhasznált növényállományaira, továbbá ezek forgalomba hozott
szaporítóanyagára, valamint
d) mindazon fajokra, melyek fajtáját, illetve klónját gyümölcs fajtaelismerésre bejelentették.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. anyanövény felszaporítása: anyanövény vegetatív úton történő előállítása az ugyanazon kategóriába tartozó
anyanövény kívánt számának elérése érdekében;
2. anyanövény megújítása: az anyanövénynek a belőle vegetatív úton előállított növénnyel való lecserélése;
3. bázis anyanövény: bázis szaporítóanyag előállítására alkalmas anyanövény;
4. bázis szaporítóanyag: olyan szaporítóanyag,
a) amelyet közvetlenül vagy ismert számú lépésen keresztül vegetatív módon állítottak elő
prebázis szaporító alapanyagból a fajta azonosságának, fontos pomológiai jellemzőinek és
növény-egészségügyi állapotának megőrzését biztosító módon,
b) amelyet certifikált anyanövény előállításra szánnak, és
c) amely megfelel a bázis szaporítóanyagra vonatkozóan megállapított növény-egészségügyi és egyéb
követelményeknek;
5. bujtvány: anyanövényen gyökereztetett hajtás vagy vessző, amely a meggyökeresedés után leválasztva
oltásra alkalmas alany vagy gyümölcsösbe kiültetésre, illetve faiskolai továbbnevelésre alkalmas
gyümölcstermő növény;
6. certifikáció: a szaporítóanyag-előállítás minősítési rendszere, amely során a hivatalos ellenőrző szervek
igazolják, hogy a termelő a terméket a vonatkozó hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelően adott
kategória szerint állította elő;
7. certifikációs címke: a certifikációs rendszerben előállított szaporítóanyag-tétel növényeire, illetve kötegeire,
zárt csomagolási egységeire felhelyezett, annak kategóriáját tanúsító, fémzár jellegű jelölés, amely
tartalmazza a felhasználó számára szükséges összes adatot, beleértve a növényútlevél adatait is;
8. certifikált anyanövény: certifikált szaporítóanyag előállítására szánt anyanövény;
9. certifikált szaporítóanyag: olyan
a) szaporító alapanyag, aa) amelyet vegetatív módon állítottak elő prebázis vagy bázis szaporító alapanyagból,
certifikált anyanövényből vagy magonc alanyok esetében bázis vagy certifikált magtermő
ültetvény magjából,
ab) amely certifikált ültetési anyag előállítására szolgál, és
ac) amely megfelel a certifikált szaporítóanyagra vonatkozóan megállapított
növény-egészségügyi és egyéb különleges követelményeknek;
vagy
b) ültetési anyag,
ba) amelyet közvetlenül certifikált, bázis vagy prebázis szaporító alapanyagból állítottak elő,
bb) amely gyümölcstermesztésre szolgál, és
bc) amely megfelel a certifikált szaporítóanyagra vonatkozóan megállapított
növény-egészségügyi és egyéb különleges követelményeknek;
10. certifikált törzsültetvény: prebázis vagy bázis szaporítóanyagból létesített, certifikált fokozatú szaporítóanyag
előállítására szolgáló, növényállomány;
11. C.A.C. (Conformitas Agraria Communitatis) szaporítóanyag: a certifikációs rendszeren kívül fajtaazonos
és megfelelően fajtatiszta szaporítóanyag, vagy szaporítóanyag előállítására szánt anyanövény, vagy
gyümölcstermesztésre szánt ültetési anyag, amely megfelel a kategóriára meghatározott minőségi és
növény-egészségügyi követelményeknek;
12. csemete: faiskolai továbbnevelésre, vagy ültetvénytelepítésre alkalmas gyökeres növény (magcsemete,
gyökeres dugvány, bujtvány, sarj) és félkész termék;
13. faiskola: gyökeres gyümölcs szaporító- és ültetési anyagot előállító szaporító terület a rajta lévő
növényállománnyal, törzsültetvénnyel, felszerelésekkel, épületekkel;
14. faiskolai lerakat: a faiskolában termelt ültetési anyagnak a faiskolán kívüli – gyümölcs szaporítóanyag
kiskereskedelmi forgalomba hozatalát végző – árusítóhelye, így különösen az áruda, kertészeti áruház;
15. fajtaazonosság: a szaporítóanyag megjelölés szerinti fajtájának, oltvány esetén az alany fajának vagy
fajtájának való megfelelés;
16. fajtatiszta szaporítóanyag: a tétel vagy csomagolási egység megjelölésétől eltérő fajtájú, alanyú egyedet nem
tartalmazó szaporítóanyag;
17. gyökeres dugvány: dugványból nevelt oltásra alkalmas alany, vagy gyümölcsösbe kiültetésre, továbbnevelésre
alkalmas gyümölcstermő növény;
18. gyümölcstermő bokor: rendszerint tőből elágazódó, meghatározott számú egyéves vesszőből álló cserje;
19. harmadik ország: bármely ország Magyarország és az Európai Unió tagállamain (a továbbiakban: tagállam)
kívül;
20. házi faiskola: ültetési anyagot kizárólag saját felhasználás céljára előállító, szaporítóanyag forgalomba
hozatalára nem jogosult faiskola;
21. hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkező fajta: olyan növényfajta, beleértve a tájfajtát is, amely
nem részesült DUS vizsgálatban, hanem a Közösségi Növényfajta Oltalmi Hivatal, vagy a növényfajták
szabadalmi oltalmára létrehozott nemzetközi egyezmény által készített vizsgálati irányelvben szereplő
fajtatulajdonságoknak való megfelelését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban:
NÉBIH) ellenőrzi és az ellenőrzés alapján a szállító által készített fajtaleírást a NÉBIH elfogadja;
22. károsító: a növényre vagy növényi termékre káros bármely növény, állat, kórokozó vagy egyéb fertőzőképes
megbetegedést okozó szervezet;
23. károsítóktól gyakorlatilag mentes: a károsítóknak a szaporítóanyagon való jelenléte megfelelően alacsony
mértékű a szaporítóanyag elfogadható minőségének és hasznosíthatóságának biztosításához;
24. kiinduló anyag: olyan fajtaazonos prebázis anyanövény-jelölt állomány, amelyet alkalmasnak minősítettek
arra, hogy szaporulatából prebázis törzsültetvény létesüljön;
25. kombinált oltvány: olyan gyümölcstermő növény, amely több, nemes fajtát tartalmaz;
26. koronás oltvány és facsemete: meghatározott törzsmagasságban kinevelt koronájú gyümölcstermő növény;
27. közbeoltott oltvány: olyan oltvány, amikor az alany és a nemes fajta közé további fajtát oltottak;
28. krioprezerváció: a növényi szaporítóanyag ultraalacsony hőmérsékletre hűtve történő fenntartása, amelynek
célja a szaporítóanyag életképességének megőrzése;
29. magcsemete: magból nevelt oltásra alkalmas növény;
30. magtermő ültetvény: generatív szaporítású alanyfajták vegetatív úton előállított ültetési anyagával telepített,
magot termő ültetvény;
31. mikroszaporítás: a növényi szaporítóanyag felszaporítása nagyszámú egyed előállítása céljából, a növényről
vett differenciált vegetatív hajtás- vagy gyökérmerisztéma in vitro tenyészetének alkalmazásával;
32. minőséget rontó hibáktól gyakorlatilag mentes: a szaporítóanyag minőségét és hasznosíthatóságát
kedvezőtlenül befolyásoló hibák mértéke nem haladja meg a helyes termesztési és kezelési gyakorlatok
eredményeként várható szintet, és összhangban van a helyes termesztési és kezelési gyakorlatokkal;
33. prebázis anyanövény: prebázis szaporítóanyag előállítására szánt anyanövény;
34. prebázis szaporítóanyag: olyan szaporító alapanyag,
a) amelyet az e kategóriára kidolgozott, a fajta azonosságának, fontos pomológiai jellemzőinek és
növény-egészségügyi állapotának megőrzésére alkalmas módszerek alapján állítottak elő,
b) amelyet bázis vagy certifikált anyanövény előállításra szánnak, és
c) amely megfelel a prebázis szaporítóanyagra vonatkozóan megállapított növény-egészségügyi és
egyéb követelményeknek;
35. prebázis törzsültetvény: prebázis anyanövényből vagy annak szaporítóanyagából létesített növényállomány,
amely prebázis fokozatú szaporító alapanyag előállítására szolgál;
36. sarj: a gyökér járulékos rügyeiből fejlődött, gyökeresedés után leválasztott gyümölcstermő növény, amely
gyümölcsösbe való kiültetésre, faiskolai továbbnevelésre alkalmas;
37. suháng oltvány és facsemete: korona nélküli gyümölcstermő növény;
38. szállító: bármely természetes vagy jogi személy, aki a gyümölcs szaporítóanyagok tekintetében a szaporítást,
termesztést, fenntartást, kezelést, importálást vagy forgalmazást hivatásszerűn végzi;
39. szaporítási fokozat: a certifikációs rendszerben a továbbszaporítás során a prebázis anyanövényhez
viszonyított leszármazási szint, kategória, amely a szaporítás sorrendjében lehet: prebázis, bázis, certifikált
fokozat vagy a certifikációs rendszerbe nem tartozó C.A.C. kategória;
40. szaporítóanyag kiskereskedelmi forgalomba hozatala: végső felhasználók részére történő nem árutermő
ültetvény létesítését szolgáló ültetési anyag értékesítése;
41. szaporítóanyag nagykereskedelmi forgalomba hozatala: saját előállítású vagy vásárolt szaporítóanyag
értékesítése árutermő gyümölcs ültetvény telepítés céljából, faiskolák, lerakatok részére, valamint
a szaporítóanyag export és import;
42. szaporítóanyag tétel: egy egységként kezelt, azonos fajú, fajtájú, alanyú, szaporítási fokozatú szaporító anyag,
amely homogén, áruösszetétel és árueredet alapján azonosítható;
43. termelői címke: C.A.C. kategóriájú szaporítóanyagok növényeire, illetve kötegeire a szállító által felhelyezett,
a fajtaazonosságot és minőséget igazoló jelölés, amelynek előállításáról a termelő gondoskodik, és amely
tartalmazza a felhasználó számára szükséges legfontosabb adatokat;
44. tesztelés: a 2. melléklet 3. pontjában szereplő károsítók előfordulását vizsgáló, vizuális ellenőrzéstől eltérő
vizsgálat;
45. törzsgyümölcsös: olyan gyümölcshozó növény, amely a fajták eredeti tulajdonságainak folyamatos
ellenőrzésére, hiteles megőrzésére hivatott virágzó és termést hozó ültetvény, amelyet a prebázis és bázis
anyanövényekkel párhuzamosan, azonos tételből származó ültetési anyaggal létesítenek;
46. vizuális ellenőrzés: növények vagy növényrészek szabad szemmel vagy optikai eszközzel végzett vizsgálata;
47. zárlat: a követelményeknek nem megfelelő minőségű vagy nem megfelelő módon előállított szaporítóanyag
felhasználásának, illetve forgalomba hozatalának korlátozása. 2. A gyümölcs szaporítóanyag előállításának és forgalomba hozatalának általános követelményei
3. § (1) A gyümölcs szaporítóanyagok előállításával, forgalomba hozatalával kapcsolatos ellenőrzési, minősítési, feladatokat
a NÉBIH, a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal, valamint növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró
járási hivatal látja el.
(2) Gyümölcs szaporítóanyagot faiskolában vagy szaporítás céljára engedélyezett ültetvényben szabad forgalomba
hozatal céljára előállítani. Forgalomba hozatal céljából szaporítani csak azokat a fajtákat, klónokat, alany fajokat
szabad, amelyek a hazai Nemzeti Fajtajegyzékben szerepelnek, más tagállamban elismertek vagy állami elismerés
iránt bejelentettek.
(3) A certifikációs rendszerben nem szaporíthatóak azok a fajták, melyeket valamely tagországban regisztráltak, de
legfeljebb hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkeznek és 2012 előtt nem voltak forgalomban.
(4) Forgalomba hozni csak az e rendeletben előírt, legalább a C.A.C. kategóriára előírt követelményeknek megfelelő
szaporítóanyagot lehet.
(5) Az előállítás és forgalomba hozatal során a szállító köteles a 11. §-ban meghatározott, az általa folytatott
tevékenységre jellemző kritikus pontokat figyelemmel kísérni és azokról írásos feljegyzéseket készíteni.
(6) A szaporítóanyag előállító köteles a tárgyévi tevékenységét a NÉBIH-nek minden év február 28-áig bejelenteni.
A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyévi faiskolai, szaporítóanyag nagykereskedelmi tevékenység folytatásáról,
b) a C.A.C. szaporító alapanyag előállító ültetvények üzemeltetéséről, valamint
c) az előállított szaporítóanyag kategóriájáról
szóló nyilatkozatot.
4. § (1) A szaporítóanyagot a szaporítás, nevelés, kitermelés, osztályozás, árukikészítés, kötegelés (csomagolás), tárolás
és szállítás során tételenként el kell különíteni, és egyértelműen meg kell jelölni certifikációs címkével, továbbá
gondoskodni kell arról, hogy minőségét a szállítás és tárolás során megőrizze.
(2) Ha különböző eredetű gyümölcs szaporító- és ültetvényanyagokat együttesen kezelnek a csomagolás, a raktározás,
a szállítás vagy a kiszállítás során, a szállító nyilvántartást vezet az árutétel összetételéről és az egyes összetevők
eredetéről.
(3) A certifikációs rendszer keretében előállított szaporítóanyag csak certifikációs címkével ellátva és jelen rendeletben
előírt követelményeknek megfelelő minőségben hozható forgalomba. A C.A.C. kategóriájú szaporítóanyagot
termelői címkével megjelölten hozható forgalomba.
5. § (1) A hazai előállítású C.A.C. szaporítóanyag minőségének el kell érnie az 3. és 4. mellékletben foglalt követelményeket,
kivéve, ha a szállító és a vásárló írásban attól eltérően állapodott meg. Minőségi vita esetén – írásbeli megállapodás
hiányában – az 3. és 4. mellékletben meghatározott követelmények az irányadóak.
(2) A C.A.C. szaporítóanyagok minőségének
a) vegetatív szaporító alapanyagok tekintetében a 3. mellékletben,
b) ültetési anyagok és alanycsemeték tekintetében pedig a 4. mellékletben
foglalt követelményeknek kell megfelelnie, kivéve a 4. melléklet 1.1.2.2.2. és 1.1.2.2.3. pontja szerinti táblázatban
foglalt méretekre vonatkozó előírásokat.
(3) A növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal ellenőrzi a certifikációs rendszerbe nem tartozó gyümölcs
szaporítóanyagoknak az Európai Unió minimum követelményeinek megfelelő előállítását és forgalomba hozatalát.
(4) A kereskedelmi forgalomban vásárolt szaporító alapanyag megbontott kötegzárú tételből nem továbbértékesíthető.
(5) A szaporítóanyagot csak azzal a fajtanévvel lehet forgalomba hozni, amelyet a fajta szaporíthatóságát biztosító
származási igazolvány, szemlejegyzőkönyv, növényútlevél és szaporítási jegyzék tartalmaz.
3. A fajtaleírásnak való megfelelés követelményei 6. § (1) A NÉBIH a prebázis anyanövény minősítésére bejelentett jelöltet prebázis anyanövénynek minősít és a minősítést
követően, annak eredménye alapján nyilvántartásba vesz, ha az anyanövény megfelel az adott növényfajtára
vonatkozó fajtaleírásnak és a megfelelés a következő dokumentumokon alapul:
a) a tagállamok nemzeti nyilvántartásai valamelyikébe bejegyzett, illetve a növényfajta-oltalom által jogilag
védett fajták hivatalos DUS fajtaleírása;
b) bármely tagállam nemzeti jegyzékére vétel, vagy növényfajta-oltalom céljából bejelentett fajták esetében
valamely európai uniós vagy harmadik ország hivatalos szerve által készített jelentés, amely igazolja, hogy
az adott fajta megkülönböztethető, egynemű és állandó; vagy
c) hivatalosan elismert fajtaleírás, amennyiben a fajta be van jegyezve valamely tagállam nemzeti
fajtajegyzékébe.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén az adott tagállamban a fajtanyilvántartásba vételének időpontjáig
az érintett anyanövény és a belőle nyert szaporítóanyagok kizárólag bázis vagy certifikált szaporítóanyag
előállítására használható, és nem forgalmazható prebázis, bázis vagy certifikált szaporítóanyagként.
(3) Amennyiben a fajtaleírásnak való megfelelés megállapítása csak a gyümölcshozó növény tulajdonságai
alapján lehetséges, akkor a fajta tulajdonságainak kifejeződését a prebázis és bázis anyanövényből szaporított
növény gyümölcsein kell ellenőrizni. Az anyanövény-jelölt növényeket el kell különíteni az anyanövényektől és
a szaporítóanyagoktól.
(4) A gyümölcshozó növény (3) bekezdés szerinti vizuális ellenőrzését az adott faj vagy nemzetség tekintetében
az évnek a fajtatulajdonságok ellenőrzésére legalkalmasabb időszakaiban, az érintett nemzetségekhez vagy
fajokhoz tartozó növényeknek megfelelő éghajlati és termesztési feltételek mellett kell elvégezni.
4. A szaporítóanyagok minősítésére vonatkozó követelmények a certifikációs rendszerben
7. § (1) A certifikációs rendszerben történő szaporítóanyag akkor minősíthető, ha
a) a szaporítóanyag előállítását szolgáló anyanövény megfelel a fajta leírásának, és ez ellenőrzésre került,
b) a szaporítóanyag fenntartása az e rendeletben foglaltak szerint történik,
c) a szaporítóanyag megfelel az egészségi állapotra vonatkozó, e rendeletben meghatározott
követelményeknek,
d) a szaporítóanyag termesztési körülménye – a rovarmentesen termesztett prebázis anyanövény és
szaporítóanyag kivételével – megfelel a talajra vonatkozó, e rendeletben meghatározott követelményeknek,
e) a szaporítóanyag megfelel a minőségi hibák tekintetében az e rendeletben meghatározott
követelményeknek,
f ) a szaporítóanyagot közvetlenül a kategóriájának megfelelő anyanövényből szaporították,
g) a szaporításra vonatkozó, e rendeletben meghatározott egyedi feltételek teljesülnek,
h) az oltvány szaporítási fokozatát az alacsonyabb szaporítási fokozatú komponens határozza meg.
(2) A NÉBIH prebázis szaporítóanyagként minősíti azokat a szaporítóanyagokat, amelyek megfelelnek
az (1) bekezdésben foglaltaknak.
(3) A NÉBIH bázis szaporítóanyagként minősíti azokat a szaporítóanyagokat, amelyek megfelelnek az (1) bekezdésben
foglaltaknak, továbbá prebázis szaporítóanyagból vagy bázis anyanövényből felszaporítással állították elő.
(4) A C.A.C. szaporítóanyagnak is meg kell felelnie a 7. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában nevesített feltételeknek, amit
a szállítónak ellenőriznie kell.
(5) A növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal certifikált szaporítóanyagként minősíti azokat
az anyanövénytől eltérő szaporítóanyagokat, melyek megfelelnek az (1) bekezdésben foglaltaknak, továbbá
prebázis, bázis szaporítóanyagból kerültek szaporításra.
(6) A NÉBIH és a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal a minősített tételeket certifikációs címkével,
valamint a növény-egészségügyi előírásoknak megfelelően növényútlevéllel látja el.
(7) Amennyiben az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) lehetővé teszi a prebázis anyanövények vagy
szaporítóanyagok szabadföldön, nem rovarmentes környezetben történő termesztését, a talajnak meg kell felelni
az e rendeletben foglaltaknak.
(8) A meghatározott fajtához nem tartozó alanyok prebázis vagy bázis szaporítóanyagként történő minősítése
ivaros szaporítással történt előállítás esetén is lehetséges. Ivaros szaporítás esetén a magtermő és a beporzó fák
szaporítása közvetlenül valamely anyanövényből, vegetatív szaporítás útján történik.
(9) A NÉBIH, illetve a szállító az érintett fajtától és az alkalmazott szaporítási módszertől függően időközönként ellenőrzi
a prebázis, bázis és certifikált anyanövények, valamint a prebázis és bázis szaporítóanyagok fajtaleírásnak való
megfelelését.
(10) Az anyanövények és szaporítóanyagok (9) bekezdés szerinti ellenőrzésén túlmenően a NÉBIH, illetve a szállító
minden egyes megújítás után ellenőrzi az előállított anyanövényeket a fajtaleírásnak való megfelelés
szempontjából.
(11) Ha valamely anyanövény vagy szaporítóanyag már nem felel meg az (1) bekezdés szerinti követelményeknek, akkor
a szállító
a) patogén mentesítésre vagy továbbnevelésre vonatkozó intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy
az anyanövény, illetve a szaporítóanyag ismét megfeleljen a vonatkozó követelményeknek, vagy
b) köteles eltávolítani azt a többi anyanövény és szaporítóanyag közeléből.
(12) Az eltávolított anyanövény vagy szaporítóanyag alacsonyabb kategóriájú vagy C.A.C. szaporítóanyagként
felhasználható, amennyiben megfelel az adott kategóriára vonatkozóan meghatározott követelményeknek.
5. Az anyanövény és szaporítóanyag fenntartására vonatkozó követelmények a certifikációs
rendszerben
8. § (1) A prebázis anyanövényeket és szaporítóanyagokat olyan, az érintett nemzetségek vagy fajok számára kijelölt,
rovarmentes létesítményekben kell fenntartani, amelyek az előállítási folyamat során biztosítják a légbeli vektorok
általi vagy bármely egyéb lehetséges forrásból eredő fertőzéstől való mentességet.
(2) A prebázis anyanövények és a prebázis szaporítóanyagok fenntartása során az előállítási folyamat egészében
biztosítani kell az egyedi azonosíthatóságot.
(3) A prebázis anyanövényeket és a prebázis szaporítóanyagokat a talajtól elszigetelten, talajmentesen vagy sterilizált
termesztő közegben kell termeszteni vagy előállítani. Az anyanövényeket és szaporítóanyagokat a nyomon
követhetőségüket biztosító címkékkel kell azonosítani.
(4) A Bizottság az 1. melléklet szerinti fajok és nemzetségek esetében engedélyezheti a prebázis anyanövények és
prebázis szaporítóanyagok nem rovarmentes környezetben történő szabadföldi előállítását. Az engedély akkor
adható meg, ha biztosítható a növények légbeli vektorokkal, gyökérérintkezéssel, gépekkel, oltóeszközökkel
történő, vagy bármely más forrásból eredő megfertőzésének megakadályozása. A nem rovarmentes körülmények
között előállított szaporítóanyagokat nyomon követhetőségük biztosítása érdekében címkével kell azonosítani.
(5) A prebázis anyanövények és a prebázis szaporítóanyagok krioprezerváció útján is fenntarthatóak.
(6) A prebázis anyanövények csak a fajta állandósága, vagy a termesztés környezeti feltételei és a fajta állandóságára
hatást gyakorló tényezők figyelembe vételével meghatározott időtartam alatt használhatóak fel.
(7) A prebázis anyanövény-jelölteket is rovarmentes környezetben, a prebázis anyanövényektől fizikailag elkülönítve
kell tartani mindaddig, amíg a prebázis anyanövény jelölteknek a 2. mellékletben felsorolt károsítóktól való
mentessége nem nyert bizonyítást.
(8) A bázis és certifikált anyanövényeket és szaporítóanyagokat olyan földterületeken kell fenntartani, amelyek
el vannak szigetelve a légbeli vektorok vagy a gyökerekkel való érintkezés által előidézett fertőzés, a gépek
vagy az oltáshoz használt eszközök révén bekövetkező keresztfertőzés potenciális forrásaitól és bármely egyéb
lehetséges fertőzésforrástól.
(9) A földterületeken alkalmazandó izolációs távolságot a helyi körülmények, a szaporítóanyag-típus, a károsítóknak
az érintett területen való jelenléte és a NÉBIH által a minősítés során, a helyszíni szemlén megállapított kapcsolódó
kockázatok függvényében kell meghatározni.
6. A gyümölcs szaporítóanyag forgalmazása, megjelölése, címkézése 9. § (1) A gyümölcs szaporítóanyag megjelölésére felhasznált certifikációs címkét a NÉBIH biztosítja a szállítók számára.
A címkeminőség és a címke-előállítás ellenőrizhetősége mellett a NÉBIH engedélyezheti a certifikációs címke saját
célra történő előállítását. Saját célra történő címke-előállítás esetén a szállító a növényútlevél használata iránti
igényét előzetesen bejelenti a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalnak.
(2) A C.A.C. szaporítóanyagok megjelölésére szolgáló termelői címkét a szállító készíti vagy szerzi be és helyezi fel
a szaporítóanyag-tételre.
(3) Az e rendeletben meghatározott termékjelölés (certifikációs vagy termelői címke) nélküli termékek nem hozhatóak
forgalomba. A címkék anyagának és a rajtuk lévő szövegnek olyan ellenállónak kell lennie, hogy legalább egy évig
biztosítsa a feltüntetett adatok olvashatóságát a termesztés, a forgalmazás és a tárolás során.
(4) A certifikációs rendszerben kiadott jelölésen, valamint a C.A.C. ültetési anyagokra készített termelői címkén az alábbi
információknak kell szerepelni:
a) az „uniós szabályok és szabványok” felirat;
b) a jelölés helye szerinti tagállam vagy annak kódja;
c) a NÉBIH vagy a hatósági kód;
d) a szállító neve vagy a NÉBIH által adott regisztrációs szám vagy kód;
e) a csomag vagy köteg referenciaszáma vagy egyedi sorozatszáma, a naptári hetet jelző szám vagy a tételszám;
f ) a botanikai név;
g) szaporítási fokozat, valamint bázis szaporítóanyagok esetében a generációszám;
h) a fajta és adott esetben a klón megnevezése,
ha) amennyiben az alany nem tartozik fajtához, a faj vagy az interspecifikus hibrid neve;
hb) a beoltott ültetési anyagok esetében ezeket az információkat az alany és a nemes vesszők
tekintetében kell megadni; hc) olyan fajták esetében, amelyek vonatkozásában a hivatalos nyilvántartásba vételi kérelem vagy
a növényfajta-oltalom iránti kérelem folyamatban van, a „javasolt elnevezés” és „folyamatban lévő
kérelem” felirat;
i) a „hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkező fajta” felirat, amennyiben a fajta csak hivatalosan elismert
fajtaleírással rendelkezik;
j) a mennyiség;
k) a termesztés helye szerinti ország neve és annak kódja, amennyiben eltér a jelölés szerinti országtól;
l) a kibocsátás éve és
m) az eredeti jelölés kibocsátásának éve, ha az eredeti jelölést másik jelölés váltja fel.
(5) A certifikációs címkén szereplő adatokat magyar nyelven is fel kell tüntetni, kitörölhetetlenül, jól láthatóan és jól
olvashatóan.
(6) Ha a növények vagy növényi részek bármely kategóriája tekintetében színes jelölés felhasználására kerül sor,
a jelölés a következő színű lehet:
a) prebázis szaporítóanyag esetében fehér, átlós lila csíkkal;
b) bázis szaporítóanyag esetében fehér;
c) certifikált szaporítóanyag esetében kék;
d) a C.A.C. kategóriájú szaporítóanyag esetében a certifikációs rendszerben alkalmazott színektől eltérő színű.
(7) A jelölést a szaporítóanyagként vagy gyümölcstermő növényként forgalmazni kívánt növényeken vagy növényi
részeken kell elhelyezni. Ha az ilyen növények vagy növényi részek csomagban, kötegben vagy tartályban kerülnek
forgalomba, akkor a jelölést e csomagon, kötegen vagy tartályon kell elhelyezni.
10. § (1) A szabadgyökerű fás oltványok minden egyedét a kitermelést megelőzően, az egyéb ültetési anyagot,
a szamócapalántákat és a kötegelt árut a forgalomba hozatalt megelőzően kell címkével ellátni. A fás oltványok
kötegelten láthatók el tanúsító címkével, ha
a) árutermő ültetvény telepítése céljára hozzák forgalomba,
b) az egy telepítő részére forgalmazni kívánt tétel legalább 200 db oltványból áll, és
c) a szállítónak a telepítőtől írásos megrendelése van, melyet a kötegellenőrzéskor eljáró NÉBIH és a növény- és
talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal részére bemutatott.
(2) A kötegelten tanúsított fás oltványokat megbontott kötegből tovább forgalmazni tilos.
(3) A címkét terméktípustól függően
a) a koronás oltványokra a korona vesszők közötti törzsrészre, illetve a suháng oltvány fele magasságában,
b) az egyéb tenyészedényes növények esetén – szamóca kivételével – azok tövi részére,
c) a kötegelten jelölhető faiskolai termékekre – a fémzárolás gyakorlatához hasonlóan – a köteg felső kötésére
úgy kell felhelyezni, hogy az sérülés nélkül ne legyen megbontható.
(4) A címkét oly módon kell felhelyezni, hogy a köteget a címke levétele nélkül ne lehessen felbontani, vagy fémzárat
kell alkalmazni.
(5) A saját felhasználásra, nyilvántartott kísérletre, illetve kísérleti, nemesítési vagy génmegőrzési célra szaporított
tételek a faiskola saját címkéjével is felhasználhatók, illetve forgalomba hozhatók. A forgalomba hozatal során
a származási igazolványon fel kell tüntetni a felhasználás célját.
(6) A szaporítóanyagot a szállító által kiállított származási igazolvány kíséri. A származási igazolvány
a) az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvén készült, melynek kitörölhetetlennek, jól láthatónak és jól
olvashatónak kell lennie,
b) legalább 3 példányban (szállító, vásárló és NÉBIH) áll rendelkezésre és
c) a szaporítóanyagot a szállító telephelyétől a vásárló címére kíséri.
(7) A származási igazolvány tartalmazza:
a) a 9. § (4) bekezdésében foglalt információkat, valamint az adott címkén jelzett információkat,
b) a vásárló nevét és címét,
c) az igazolvány kiállításának helyét és dátumát,
d) a tételenkénti mennyiséget és
e) az érintett tétel vonatkozásában releváns további információkat.
(8) Ha a származási igazolványban foglalt információk ellentmondanak a jelölésen szereplőknek, akkor a jelölésen
szereplő információkat kell figyelembe venni.
7. A szállítók ellenőrzési feladatai 11. § (1) A szállítónak a szaporítóanyag-termő ültetvény, a faiskola és a nagykereskedelmi telephely üzemeltetése során
figyelemmel kell kísérnie a tevékenységére vonatkozó alábbi kritikus pontokat:
a) a felhasznált szaporító alapanyagok és ültetési anyagok kezelése, tárolása során biztosítania kell, hogy azok
minősége feleljen meg a 3. és 4. mellékletben foglalt minőségi követelményeknek;
b) a szaporítóanyagok kiültetése (magvetés, ki- vagy átültetés) során
ba) biztosítani kell az a) pont szerinti minőségi követelmények fenntartását,
bb) a tételeket megfelelően jelölni kell a keveredés elkerülése érdekében, és
bc) a műveleteket dokumentálni kell szabadföldi azonosításra alkalmas vázrajzon, illetve a 12. §
(1) bekezdésében előírt nyilvántartásban, melyeket kérésre a növénytermesztési hatáskörében
eljáró járási hivatal rendelkezésére kell bocsátani;
c) a 2. mellékletben felsorolt kártevők elszaporodásának megakadályozása érdekében a kártevők
diagnosztizálására legalkalmasabb időszakban folyamatosan ellenőrizni kell a növényállományt és meg kell
tenni a szükséges növényvédelmi és mechanikai védekezéseket;
d) ki kell dolgozni a termelésre vonatkozó technológiai leírást vagy tervet, a szaporítóanyag előállítási folyamat
kritikus pontjaival, amely tartalmazza a növények elhelyezkedését és számát, a termesztés és a szaporítási
műveletek ütemezését, továbbá a csomagolási, tárolási és szállítási műveleteket;
e) a faiskolai nevelés, a szaporítóanyag-termő ültetvények fenntartása folyamán, a növényállományokon
a károsítók megtelepedésének megakadályozása és megfelelő fejlődésük érdekében
ea) azokat megfelelő szinten gyommentesen kell tartani, különös tekintettel azokra a gyomfajokra,
melyek a termesztett fajt károsító kártevőkkel közös gazdanövények,
eb) gondoskodni kell a megfelelő vízellátásról, és
ec) a metszési munkákat a megfelelő időben és minőségben kell elvégezni;
f ) a szaporítási műveletek során különös figyelmet kell fordítani a szaporító alapanyagok életképességének
fenntartására, valamint az egyes tételek keveredésének elkerülésére;
g) a szaporító alapanyagok szedése és az ültetési anyagok kitermelése során úgy kell eljárni, hogy
a szaporítóanyag az a) pont szerinti minőségi követelményeknek megfeleljen; a szedés, kitermelés, átmeneti
és tartós tárolás, kötegelés, csomagolás és szállítás tekintetében a 3. és 4. mellékletben foglaltak az irányadók;
h) az ápolási műveletek során, különös tekintettel a szaporítóanyag sebzésével járó beavatkozásokra a károsítók
elterjesztésének megakadályozására kell törekedni a művelő eszköz tételenkénti fertőtlenítésével;
i) a növényállományban végzett kezeléseket (növényvédelem, tápanyag utánpótlás, egyéb kémiai
beavatkozások) dokumentálni kell a kezelés okának feltüntetésével;
j) a tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartásokat folyamatosan, szakszerűen és napra készen kell vezetni,
különös tekintettel az egyes tételek azonosíthatóságára vonatkozó feljegyzésekre;
k) a szállítói nyilvántartást a szaporítóanyagok előállításától számítva öt éven keresztül meg kell őrizni; és
l) a szemlékre, a mintavételre és a laboratóriumi vizsgálatokra vonatkozó nyilvántartott adatokat az adott
szaporítóanyag kitermelésétől vagy forgalmazásától számítva még öt éven át meg kell őrizni.
(2) A szállítónak gondoskodnia kell az (1) bekezdés d) pontja szerinti technológiai leírásban foglaltak betartásáról,
illetve az egyes szaporítóanyag-tételek (1) bekezdés a), bc), i), j), k), l) pontja szerinti nyomonkövetési
nyilvántartásról.
8. A szállítók által vezetett nyilvántartások 12. § (1) A gyümölcsszaporítóanyag-termő ültetvénnyel, az árutermelő faiskolával és a nagykereskedelmi engedéllyel
rendelkező szállító köteles a felhasznált, előállított szaporítóanyagokról a NÉBIH által rendszeresített nyilvántartást
folyamatosan vezetni és azt az ellenőrzés során a hatóság részére átadni vagy megküldeni.
(2) A gyümölcsszaporítóanyag-felhasználás és forgalomba hozatal esetén a szállító köteles a NÉBIH által sorszámozott
nyomtatványként átadott származási igazolványt a nyomtatvány kitöltési útmutatója szerint kiállítani – amellyel
kötelezettséget vállal a gyümölcs szaporítóanyag megfelelő fajtatisztaságára, fajtaazonosságára és minőségére –
és annak egy példányát az áru származási igazolványaként a vásárlónak átadni, egy példányát a NÉBIH részére
megküldeni, a tőpéldányt pedig a nyomtatványtömbbel együtt megőrizni.
(3) Kiskereskedelmi értékesítés esetén eladási jegyzéket kell kiállítani, amely tartalmazza a 9. § (4) bekezdés a), c), e),
h) és j) pontjában meghatározott adatokat. A (4) bekezdésben meghatározott időpontig a kistételes-értékesítésekről
kiállított eladási jegyzék tételenkénti összesítésével kell származási igazolványt kiállítani.
(4) A forgalomba hozott tételekről kiállított származási igazolvány egy példányát meg kell küldeni a NÉBIH részére
legkésőbb:
a) az ültetési anyagok és szaporító alapanyagok vonatkozásában
aa) őszi forgalomba hozatal esetén a tárgyév december 15-ig;
ab) tavaszi forgalomba hozatal esetén a tárgyév május 15-ig;
b) a szemzőhajtás forgalomba hozatala vonatkozásában a tárgyév október 1-ig;
c) az oltóvessző forgalomba hozatala vonatkozásában a tárgyév május 25-ig.
13. § (1) Az Európai Unió tagállamaiból behozott szaporító alapanyagról és ültetési anyagról a faiskolai vagy
nagykereskedelmi engedélyes a behozatalt követően az e rendeletben meghatározott honosító származási
igazolványt köteles kiállítani és a továbbiakban ezt nyilvántartásaiban feltüntetni. A honosító származási igazolvány
egy példányát a növénytermesztési hatáskörében eljáró járási hivatal részére a 12. § (4) bekezdése szerinti
határidőig kell megküldeni.
(2) A honosító származási igazolványon fel kell tüntetni a forgalmazó nevét, a szaporítóanyag ellenőrző hatóság által
nyilvántartott regisztrációs számát, valamint a származási ország megnevezését. Az engedélyes nyilvántartásaiban
e bizonylatot kell szerepeltetni, a szállítótól átvett származási bizonylat másolati példányát a honosító származási
igazolvány mellékleteként kell kezelni, melyet az ellenőrzés során be kell mutatni.
(3) A 12. § (1)–(3) bekezdése szerinti nyilvántartást és mellékleteit 10 évig meg kell őrizni.
(4) Az adminisztráció vezetéséért a faiskolai engedélyben szakmai vezetőként megjelölt személy, faiskolai lerakat
esetén a faiskolai lerakatot üzemeltető a felelős. 9. Növény-egészségügyi követelmények
14. § (1) Forgalomba hozni csak a NÉBIH, illetve a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal által
a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló jogszabályban előírt
növény-egészségügyi követelmények alapján ellenőrzött gyümölcs szaporítóanyagot szabad.
(2) Egy állomány akkor tekinthető növény-egészségügyi szempontból a certifikációs rendszer szerint megfelelőnek, ha
a) a termőhelye előzetes növény-egészségügyi szemle alapján (izoláció, elővetemény, talajvizsgálat)
alkalmasnak minősül a telepítésre,
b) a felhasznált szaporítóanyag a certifikációs rendszerben előállított növényállományról vagy annak
a kategóriának megfelelő körülmények között fenntartott szaporulatairól származik,
c) a növény-egészségügyi állapot megőrzésére vonatkozó technológiai előírásokat a termelő betartotta, és
d) kötelező és rendszeres növény-egészségügyi ellenőrző vizsgálatban részesült.
(3) A törzsültetvényekben és faiskolákban a vegetációs időszak folyamán legalább két alkalommal, bogyós
törzsültetvényekben legalább három alkalommal a károsítók diagnosztizálására legmegfelelőbb időpontban
a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal vizuális ellenőrzést végez. A vizuális ellenőrzés során
karantén-károsítókkal fertőzöttnek diagnosztizált növényeket haladéktalanul meg kell semmisíteni.
(4) A C.A.C. növényállománnyal való keveredés (az izolációs távolság be nem tartása) esetén a virológiai állapotra
vonatkozó jelzést valamennyi növényről el kell távolítani, a szaporítóanyag csak C.A.C. minősítésű lehet.
(5) A NÉBIH a certifikált jelzés használatát azonnali hatállyal megtiltja, ha a szaporítóanyag az ellenőrző vizsgálatok
alapján nem felel meg a kategóriájára vonatkozó követelménynek és a termesztés során a termelő a vonatkozó
növény-egészségügyi állapot fenntartását biztosító technológiai előírásokat nem tartotta be.
15. § (1) A prebázis anyanövény-jelöltről, majd a certifikációs rendszerben az anyanövényről, valamint annak megújításával
előállított szaporítóanyagnak, továbbá C.A.C. szaporítóanyagoknak a létesítményekben és a földterületeken
(C.A.C. szaporítóanyag esetében a tételekben is) elvégzett vizuális ellenőrzés alapján mentesnek kell lennie
a 2. melléklet 1. és 3. pontja szerinti károsítóktól.
(2) Károsító jelenléte vagy jelenlétének gyanúja esetében mintavétel és laboratóriumi vizsgálat útján kell meggyőződni
arról, hogy az (1) bekezdés szerinti szaporítóanyag prebázis szaporítási fok esetén mentes, bázis és certifikált
szaporítási fok esetén gyakorlatilag mentes a 2. melléklet 3. pontja szerinti károsítóktól.
(3) A C.A.C. szaporítóanyagnak gyakorlatilag mentesnek kell lennie:
a) a 2. melléklet 1. pontja szerinti károsítóktól, amelyet vizuális vizsgálattal,
b) a 2. melléklet 3. pontja szerinti károsítóktól, amelyet – gyanú esetén – laboratóriumi vizsgálattal
kell igazolni.
(4) Ha valamely C.A.C. anyanövény vagy szaporítóanyag már nem felel meg az (1) bekezdés szerinti követelményeknek,
akkor a szállító
a) patogén mentesítésre vagy továbbnevelésre vonatkozó intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy
az anyanövény, illetve a szaporítóanyag ismét megfeleljen az (1) bekezdés szerinti követelményeknek vagy
b) köteles eltávolítani azt a többi anyanövény és szaporítóanyag közeléből.
(5) A (3) bekezdésben foglalt követelményeken túlmenően a Cirus L., a Fortunella Swingle és a Poncirus Raf. fajokhoz
tartozó C.A.C. szaporítóanyagoknak a következő követelményeknek is meg kell felelnie:
a) a szaporítóanyagot azonosított szaporítóanyag-forrásból kell előállítani és szállító által azonosított
szaporítóanyag-forrásról mintavétel és tesztelés útján ki kell mutatni, hogy mentes az érintett fajok
tekintetében a 2. melléklet 3. pontjában felsorolt károsítóktól és
b) a szaporítóanyagról vizuális vizsgálat, mintavétel és tesztelés útján ki kell mutatni, hogy a legutóbbi
vegetációs időszak kezdete óta gyakorlatilag mentes az érintett fajok tekintetében a 2. melléklet 3. pontjában
felsorolt károsítóktól.
(6) A certifikációs rendszerben a károsítókkal fertőzött anyanövény vagy szaporítóanyagnak százalékos aránya nem
haladhatja meg a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott tűrésszinteket.
(7) A szaporítóanyagra vonatkozó vizuális ellenőrzést és mintavételt a 2. melléklet 3. pontja szerinti károsítók
esetében a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal végzi. A szaporítóanyagra vonatkozó vizuális
ellenőrzést és – gyanú esetén – mintavételt a 2. melléklet 1. pontja szerinti károsítók esetében a szállító végezheti,
C.A.C. szaporítási fok esetén a szállító végzi. A laboratóriumi vizsgálatot az 5. mellékletben meghatározottaknak
megfelelően a NÉBIH végzi. A NÉBIH a laboratóriumi vizsgálat elvégzése céljából igénybe vehet hatósági
laboratóriumi hálózaton kívüli laboratóriumi szolgáltatást.
(8) A vizuális ellenőrzés során a károsítók jelenléte vagy annak gyanúja esetén minden esetben mintát kell venni
az érintett növényből laboratóriumi vizsgálat céljából.
(9) A szállító ellenőrzése során a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal és a növény- és talajvédelmi
hatáskörben eljáró járási hivatal ellenőrzi:
a) az előállítási folyamat egyes kritikus pontjainak ellenőrzésére alkalmazott módszerek alkalmasságát és
a szállító általi tényleges használatát, és
b) a szállító személyzetének az e rendeletben előírt tevékenységek végrehajtására való általános képességeinek
meglétét.
(10) A növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal
feljegyzéseket készít és vezet az általa elvégzett valamennyi vizuális ellenőrzés, mintavétel és laboratóriumi vizsgálat
eredményeiről és időpontjáról.
(11) A mintavételt és a laboratóriumi vizsgálatot az évnek a károsítók diagnosztizálására legalkalmasabb időszakában,
az éghajlati viszonyoknak és az adott növénytermesztési feltételeinek, valamint a növény szempontjából releváns
károsítók biológiai jellemzőinek a figyelembevételével kell elvégezni. Amennyiben felmerül az érintett károsítók
jelenlétének gyanúja, az év bármely egyéb időpontjában is sor kerül mintavételre.
(12) A NÉBIH, a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal, valamint a szállító mintavétel és laboratóriumi
vizsgálat céljára az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (a továbbiakban: EPPO) eljárását
vagy más, nemzetközileg elismert eljárásokat alkalmaz. Ezen eljárások hiányában a NÉBIH által kidolgozott nemzeti
eljárást kell alkalmazni, melyet a NÉBIH a Bizottság rendelkezésére bocsát.
(13) A növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal olyan eljárásokat alkalmazhat, amelyeket a nemzetségek és
fajok szempontjából előzetesen teszteltek egy olyan időszak során, amely elég hosszúnak tekinthető ahhoz, hogy
a növények fenotípusa a gyümölcstermelésnek vagy az alanyok vegetatív fejlődésének a megfigyelése alapján
megerősíthető legyen a fajtaleírásnak való megfelelés tekintetében.
(14) A prebázis anyanövény-jelöltek esetében a vírusok, a viroidok, a vírusszerű betegségek és a fitoplazmák
kimutatására alkalmazandó tesztelési módszer az indikátornövényeken végzett biológiai vizsgálat. Más tesztelési
módszerek akkor alkalmazhatóak, ha megállapítható, hogy az e módszerekkel kapott eredmények ugyanolyan
megbízhatóak, mint az indikátornövényeken elvégzett biológiai vizsgálatok eredményei.
(15) A magonc anyanövény jelölt esetében csak a 2. melléklet 3. pontjában felsorolt pollennel terjedő vírusok,
viroidok vagy vírusszerű megbetegedések tekintetében kell megkövetelni a vizuális ellenőrzést, a mintavételt és
a laboratóriumi vizsgálatot, amennyiben az érintett anyanövényt tünetektől mentes növény magjából állították elő,
és e rendelet előírásainak megfelelően tartották fenn.
(16) A megújítás útján előállított prebázis anyanövényre az (1), (5), (11) és (13) bekezdést is alkalmazni kell.
(17) Az (1) bekezdés krioprezervációs fenntartás esetén nem alkalmazandó a prebázis, bázis és certifikált
anyanövényekre, valamint a prebázis bázis és certifikált és C.A.C. szaporítóanyagokra.
10. A talajra vonatkozó követelmények 16. § (1) A certifikációs rendszerben az anyanövények és szaporítóanyagok kizárólag olyan talajban termeszthetők,
amely mentes valamennyi, a 2. melléklet 4. pontjában felsorolt és az adott nemzetséget vagy fajt megtámadó
vírust hordozó károsítótól. Az ilyen vírushordozó károsítóktól való mentességet talajvizsgálat útján a növény- és
talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal állapítja meg.
(2) A talajvizsgálatot az (1) bekezdés szerinti anyanövények, és szaporítóanyagok elültetése előtt a 2. melléklet
4. pontjában felsorolt károsítók biológiai jellemzőinek a figyelembevételével kell végrehajtani, és amennyiben
felmerül az említett károsítók jelenlétének gyanúja, a termesztés során a vizsgálatot meg kell ismételni.
(3) Nem szükséges talajvizsgálatot elvégezni, ha az adott termőtalajban legalább öt éve nem termesztettek olyan
növényeket, amelyek a 2. melléklet 4. pontjában az érintett nemzetség vagy faj tekintetében felsorolt károsítók
gazdanövényei, és amennyiben igazolható, hogy az adott nemzetséget vagy fajt megtámadó vírust hordozó
károsítók nincsenek jelen az adott talajban.
(4) A növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal talajvizsgálat céljára az EPPO eljárását vagy más,
nemzetközileg elismert eljárásokat alkalmaz. Amennyiben ilyen eljárás nem létezik, akkor a NÉBIH által kidolgozott
nemzeti eljárás alkalmazandó.
11. A minőséget kedvezőtlenül befolyásoló hibákra vonatkozó követelmények
17. § (1) A certifikációs rendszerben minősített anyanövényekről és szaporítóanyagokról, valamint a C.A.C.
szaporítóanyagokról vizuális ellenőrzés útján kell megállapítani, hogy a minőséget rontó hibáktól gyakorlatilag
mentesek.
(2) A vizuális ellenőrzést prebázis, bázis szaporítási fok esetében a NÉBIH, certifikált szaporítási fok esetében
a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal, C.A.C. szaporítási fok esetében a szállító végzi.
(3) A C.A.C. szaporítási fok esetében a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal jogosult a tevékenységet
ellenőrizni. A sérülések, az elszíneződések, a hegszövetek és a kiszáradás hibáknak minősülnek, amennyiben
kihatnak a minőségre és a szaporítóanyag hasznosíthatóságára.
12. A prebázis és bázis anyanövény felszaporítására, prebázis anyanövény megújítására és
szaporítására vonatkozó követelmények
18. § (1) A prebázis anyanövények megújítás céljából vagy prebázis szaporítóanyag előállítása céljából szaporíthatóak.
(2) A prebázis anyanövények mikroszaporítás útján csak további prebázis anyanövény előállítása, megújítása céljából
vagy prebázis szaporítóanyagok előállítása céljából szaporíthatóak.
(3) A prebázis anyanövények felszaporítására, megújítására az EPPO eljárását vagy más, nemzetközileg elismert eljárást
kell alkalmazni.
(4) A prebázis szaporítóanyagból előállított bázis anyanövények több generáción keresztül felszaporíthatók
bázis anyanövények előállítása céljából. A bázis anyanövényeket mikroszaporítás útján is fel lehet szaporítani.
A generációk legnagyobb megengedett számát és a bázis anyanövények élettartamának megengedett felső határát
az adott nemzetségek vagy fajok tekintetében a 6. melléklet határozza meg.
(5) Ha engedélyezett a bázis anyanövények több generáción át történő szaporítása, akkor valamennyi, az elsőt követő
generáció bármely korábbi generációból előállítható.
(6) A különböző generációkhoz tartozó szaporítóanyagokat egymástól elkülönítve kell tartani.
13. Kiinduló növényállomány nyilvántartásba vétele 19. § (1) A növényfajtát állami elismerésre bejelentőnek, az államilag elismert vagy oltalmazott fajta esetén
a fajtafenntartónak a fajta azonosítására szolgáló növényállományt nyilvántartásba vétel céljából be kell jelentenie
a NÉBIH-nek. Ha a bejelentett állomány fajtája még nem részesült állami elismerésben vagy fajtaoltalomban, illetve
az állomány még nem alkalmas a fajtaazonosság elbírálására, a fajta nyilvántartásba vételéig vagy a növények
kifejlődéséig az állományt a NÉBIH nyilvántartásba vételre előjegyzi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a növények eredetét, pontos területi elhelyezkedését és
az ültetés idejét.
(3) A bejelentett növények továbbszaporításra való alkalmasságát a NÉBIH bírálja el. Az állomány legkisebb
nagysága fás fajok esetében négy, bogyós fajoknál öt egyed. Az alkalmasnak minősített anyanövényt a NÉBIH
a nyilvántartásába veszi és erről a bejelentőt értesíti.
(4) A nyilvántartásba vett anyanövény állomány szerepét az értékelés alapján azonos pomológiai értékű
törzsgyümölcsös veheti át.
14. Kiinduló anyanövény, prebázis törzsültetvény 20. § (1) A prebázis törzsültetvény a fajtafenntartó által igazolt eredetű, nyilvántartásba vett anyanövény, fajtaazonos és
fajtatiszta kiinduló anyag szaporulatából létesíthető.
(2) A továbbszaporításra kiválasztott anyanövény egyedet a fajta fenntartója jelöli ki, ennek helyszíni vizuális hatósági
ellenőrzését a szállító kérelmére a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal és a NÉBIH végzi.
(3) A kiválasztott anyanövény helyszíni ellenőrzése kiterjed a növény és környezete egészségi állapotára, a 2. melléklet
1. és 2. pontjai szerinti károsítók jelenlétére, valamint pomológiai jellemzőire.
(4) Az anyanövény és a kiinduló anyag felszaporításáról és virológiai tesztelésének, illetve vírusmentesítésének
elvégzéséről a fajtafenntartó gondoskodik.
(5) A prebázis anyanövény a mentességet megőrző körülmények biztosításával szaporítható tovább. A kapott
szaporulatot a gyökérérintkezéssel, pollennel, légbeli vagy talajban élő vektorokkal történő fertőzéstől mentességet
biztosító körülmények között kell nevelni. A növény-egészségügyi ellenőrző vizsgálatok elvégzése után ez az anyag
a fajta (klón) prebázis törzsültetvény és törzsgyümölcsös alapanyaga.
15. A gyümölcsszaporítóanyag-termő ültetvényekre vonatkozó általános követelmények 21. § (1) A szaporítóanyag előállítást szolgáló növényállománynak fajtatisztának és fajtaazonosnak kell lennie.
(2) A prebázis, illetve bázis törzsültetvényről évente előállított szaporítóanyag valamennyi tételéből ellenőrző
termesztésre mintát kell átadni a NÉBIH részére.
(3) A törzsültetvényekben lévő fajtákat, illetve klónokat egymástól jól elkülöníthetően, és a tételeket időjárásálló
egyértelmű jelöléssel ellátva kell fenntartani. 22. § (1) Az engedélyezett törzsültetvény minősítését és éves szemléjét a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró járási
hivatal növény-egészségügyi szemléjét követően a NÉBIH végzi a vizsgálatra legalkalmasabb időpontban.
(2) A törzsültetvény minősítő szemléjéről készített jegyzőkönyv tartalmazza a törzsültetvény elfogadott kategóriáját,
valamint a szaporítóanyag szedésének és forgalomba hozatalának engedélyezhetőségét.
(3) A törzsültetvény megszüntetéséről a tulajdonosnak értesítenie kell a növénytermesztési hatáskörben eljáró Pest
Megyei Kormányhivatalt (a továbbiakban: Pest Megyei Kormányhivatal), amely tájékoztatja erről a NÉBIH-et és
a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatalt.
23. § (1) Az ültetvény és az egyed kondíciójának, kezeltségének alkalmasnak kell lennie az előírt minőségű szaporítóanyag
termelésének biztosítására.
(2) A törzsültetvények növényeit szaporítóanyag-termesztésre csak akkor szabad felhasználni, ha azok rendelkeznek
a NÉBIH tanúsítványával és éves minősítő szemle során a követelményeknek megfeleltek. A C.A.C. ültetvény
növényeinek rendelkeznie kell az adott évre kiállított érvényes hivatalos szemlejegyzőkönyvvel.
(3) A törzsültetvények állományáról a NÉBIH által rendszeresített formanyomtatvány szerinti nyilvántartást kell vezetni,
amely a bogyós gyümölcsű és az alanytermő ültetvények esetében az adott év szemlejegyzőkönyve. A tanúsítvány
csak a nyilvántartó lappal, illetve az adott év szemlejegyzőkönyvével együtt érvényes.
(4) A törzsültetvényeken termett szaporítóanyagokról, valamint azok felhasználásáról a szemlejegyzőkönyveken és
származási igazolványokon alapuló naprakész nyilvántartást kell vezetni.
24. § (1) A törzsültetvény szaporítóanyaga mindaddig felhasználható, amíg az ültetvény megfelel a kategóriájára előírt
növény-egészségügyi követelményeknek, és a megtermelt szaporítóanyag eléri a 3. és 4. mellékletben előírt
minőségi követelményeket. E követelmények nem teljesülése esetén a NÉBIH a törzsültetvények tanúsítványát
visszavonja.
(2) A tanúsítvánnyal rendelkező törzsültetvényekben üzemeltetésük ideje alatt a NÉBIH évente elvégzi a minősítő
szemlét.
(3) A C.A.C. kategóriájú szaporításra kijelölt fákat, ültetvényeket a NÉBIH-hez évenkénti szemlére a tárgyév
február 28-áig be kell jelenteni. A kérelemben fel kell tüntetni az ültetvények fajtáját, területnagyságát vagy
egyedszámát és helyét (település, helyrajzi szám, táblaszám).
16. Prebázis törzsültetvény létesítése, fenntartása 25. § (1) A fajtafenntartó csak a Nemzeti Fajtajegyzékre, vagy más európai uniós tagállamok fajtajegyzékébe felvett
növényfajták közül, azok nyilvántartásba vett kiinduló növényeiből, vagy az általa igazoltan fajtaazonos kiinduló
anyag felhasználásával létesíthet prebázis törzsültetvényt.
(2) Törzsültetvény a Pest Megyei Kormányhivatal engedélyével létesíthető. A törzsültetvény létesítése iránti kérelmet
a törzsültetvény telepítését megelőzően legalább 6 hónappal kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni:
a) a tervezett telepítés helyét, nagyságát,
b) a törzsültetvény típusát és
c) a telepítendő fajokat.
(3) A kérelemhez mellékelni kell a faiskolai engedélyt és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal
előzetes termőhelyi szemléjének jegyzőkönyvét.
(4) Az előzetes termőhelyi szemle kiterjed
a) az izolációs távolság felmérésére,
b) az előveteményekre,
c) a talaj vírusvektor fonálféreg fertőzöttségének meghatározására, valamint
d) a területnek a kérelemben megjelölt fajokra vonatkozó, talajvizsgálaton alapuló talajtani alkalmasságára.
(5) A Pest Megyei Kormányhivatal a törzsültetvény létesítésének engedélyezése tárgyában határozatot hoz.
(6) A szaporítás célját szolgáló prebázis és bázis törzsültetvényekben a fajtafenntartó vagy megbízottja, a certifikált
törzsültetvényben az ültetvény fenntartója szükség esetén köteles negatív szelekciót végezni, és az ültetvényt
minősítésre, szemlére előkészíteni.
26. § (1) A törzsültetvény fenntartása során a fenntartó köteles olyan növényvédelmi technológiát alkalmazni, amely
a vírusátvitel szempontjából veszélyes vektorok, illetve egyéb károsítók megtelepedését megakadályozza.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt intézkedések végrehajtása érdekében
a) az ültetvényt gyommentesen kell tartani,
b) az ültetvényben a légbeli vektorok megjelenését arra alkalmas módszerekkel kell előre jelezni,
c) a sharka vírusfertőzésre fogékony (sharka-gazda) fajoknál a fertőzött egyedek szelektálását a tünetek
jelentkezésének időpontjában, a vegetációban folyamatosan kell elvégezni, a fertőzésre gyanús növényeket
meg kell jelölni, és szelektálás céljából az ellenőrzésre jogosultnak be kell jelenteni,
d) az előírt növény-egészségügyi ellenőrző vizsgálatokat el kell végezni, illetve végeztetni,
e) minden olyan eseményt, munkafázist (telepítés, szemzés, szelektálás, kitermelés), amely az elhelyezett
növények állagát, növény-egészségügyi állapotát módosíthatja, az ellenőrzést végzőnek be kell jelenteni, és
f ) a növény-egészségügyi előírásokat és egyéb biztonsági intézkedéseket maradéktalanul be kell tartani.
(3) A prebázis törzsültetvényben a növényeket a pollennel, légbeli vagy talajlakó szervezetek által történő fertőzés
megakadályozása érdekében izolátor alatt, tenyészedényben kell tartani.
(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezettség alól kivételt képeznek a prebázis magonc alany előállítására szolgáló
magtermő fák, melyeket évente egyedileg a kategóriára előírt vizsgálandó károsítókra ellenőrző vizsgálatnak kell
alávetni.
(5) Az izolátort és 20 méteres környezetét kiemelt növényvédelmi körzetként kell kezelni, amelyen belül pollennel
terjedő vírusok gazdanövényei nem lehetnek.
(6) Az izolátor alatti elkülönített elhelyezés előírásai:
a) az izolátornak olyan stabil építménynek kell lennie, amely a szélsőséges időjárási körülmények között is
alkalmas a növények védelmére, b) egy izolátor alatt különböző szaporítási fokozatú szaporítóanyag elhelyezése kizárólag csak a teljes légteret
elválasztó válaszfalak beépítése esetén engedélyezhető,
c) a tenyészedényben felhasznált tápközeg vírusvektor fonálférgeket nem tartalmazhat, tápanyag utánpótlásra
szerves trágya nem használható, valamint
d) az izolátor alatt nevelt növények talaját ültetés céljára ismételten felhasználni tilos.
(7) A szemzőhajtást termő törzsültetvény növényeiről a csonthéjas fajoknál a pollennel történő vírusátvitel,
az almatermésűeknél a tűzelhalás (Erwinia amylovora) terjedésének megakadályozása céljából a virágokat bimbós
állapotban el kell távolítani.
(8) A (7) bekezdés szerinti kötelezettségtől eltérni csak a fajtaazonosság megállapítása esetében lehet.
(9) Vizuális ellenőrzés alapján a szabadföldre kiültetett bogyós törzsültetvény anyagban fajtánként, klónonként
egy növényegyed vírusfertőzöttségének észlelése esetén a vírus kimutatására alkalmas speciális laboratóriumi
vizsgálatot a fajta (klón) egyedeinek húsz százalékára ki kell terjeszteni. A vizsgálat lezárásáig a fajta (klón)
továbbszaporításra nem használható fel. Pozitív tesztelési eredmény esetén a fajtát (klónt) az ültetvényből el kell
távolítani és meg kell semmisíteni.
(10) Törzsültetvényben köztes kultúra termesztése nem engedélyezhető.
(11) A törzsültetvény létesítésének és fenntartásának részletes szabályait a 7. és 8. melléklet, a törzsültetvény
fenntartásának részletes növény-egészségügyi követelményeit a 9. melléklet tartalmazza.
17. Bázis törzsültetvény létesítése, üzemeltetése 27. § (1) Bázis törzsültetvény létesítésére a kategóriának megfelelő növény-egészségügyi körülmények között előállított,
hatóságilag ellenőrzött, a kategóriára előírt növény-egészségügyi követelményeknek megfelelő, fémzárolt,
minőségi származási igazolvánnyal ellátott prebázis szaporítóanyag használható fel.
(2) A bázis törzsültetvény létesítésével egyidejűleg azonos szaporítóanyag tételből bázis törzsgyümölcsöst kell
telepíteni.
(3) A törzsültetvény növényállományát saját állományáról származó szaporító alapanyagból, annak kategóriájára előírt
növény-egészségügyi követelmények között nevelt, fajtaazonos ültetési anyaggal lehet megújítani.
18. Certifikált törzsültetvény létesítése 28. § Certifikált törzsültetvényt csak a NÉBIH által fémzárolt, prebázis vagy bázis, vagy valamely tagállam ellenőrző
hatósága által e kategóriákban tanúsított szaporítóanyaggal lehet létesíteni. Harmadik országból behozott prebázis
vagy bázis szaporítóanyag a növény- és talajvédelmi járási hivatal növény-egészségügyi vizsgálata után használható
fel erre a célra.
19. A C.A.C. ültetvény követelményei 29. § (1) A C.A.C. ültetvény tételeit egymástól el kell különíteni és a 9. § (3)–(7) bekezdésében foglaltak szerint meg kell
jelölni.
(2) A tételek fajtaazonosságának meg kell felelnie a 6. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglaltaknak, a tételek
fajtaazonosságát és fajtatisztaságát a szállító a tétel származási bizonyítványával, illetve saját írásos nyilatkozatával
tanúsítja.
(3) Az ültetvény szaporítóanyagának felhasználását a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal a szemle
során megállapított szaporításra való alkalmasság és a növény-egészségügyi szemlejegyzőkönyv alapján évente
engedélyezi.
20. Gyümölcsfaiskola létesítése, megszűnése 30. § (1) Gyümölcs szaporítóanyagot forgalomba hozatal céljából előállítani csak a növénytermesztési hatáskörben eljáró
járási hivatal engedélyével rendelkező gyümölcsfaiskolában lehet.
(2) A gyümölcsfaiskola létesítése és üzemeltetése a kérelmező részére akkor engedélyezhető, ha
a) a kérelemben megjelölték a faiskola szakmai felelősét, aki az ellenőrző hatóságokkal kapcsolatot tart,
b) a szakmai vezető legalább középfokú kertészeti vagy mezőgazdasági növénytermesztési végzettséggel
rendelkezik, és ezt a végzettséget igazoló okirat másolatát mellékelve igazolja, továbbá nyilatkozik
a gyümölcs faiskolai tevékenység jogszabályi és nyilvántartási előírásainak ismeretéről,
c) a termesztésre kijelölt terület a mellékelt vázrajz alapján beazonosítható, a jogszerű földhasználat igazolt,
d) a területnek növény-egészségügyi alkalmasságát a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal
igazolja, és
e) a szállító a kérelem benyújtását megelőző öt évben a növényfajták állami elismerésére, valamint
a szaporítóan …
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.