2/2016. (I. 5.) NGM rendelete a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági h

2/2016. (I. 5.) NGM rendelete a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről. A műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a  Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 11.  § a), c) és e)  pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90.  § 9. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet alkalmazási köre 1. § (1) E rendelet alkalmazási köre kiterjed a hatósági felügyelet alá tartozó, a) az  e  rendelet 1.  melléklet 7.  pontja a)–i)  alpontjában meghatározott veszélyességi határértéket meghaladó nyomástartó berendezés, b) a  gázt szállítható nyomástartó berendezésből nyomástartó berendezésbe lefejtő berendezések, ha töltési képessége nagyobb, mint 1000 kg/h, valamint nyomástartó berendezésből a  gázt szállítható nyomástartó berendezésbe, vagy hordozható tűzoltó készülék és légzőkészülék palackba töltő berendezések, ha töltési képessége nagyobb, mint 10 kg/h (a továbbiakban együttesen: töltő berendezés), c) a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezés (a továbbiakban együttesen: berendezés) létesítését tervező, létesítését, üzembe helyezését, üzembe vételét, üzemeltetését, átalakítását, javítását, időszakos ellenőrzését és megszüntetését végző természetes személyre, gazdálkodó szervezetre. (2) E  rendeletnek az  időszakos ellenőrzésre, valamint a  soron kívüli ellenőrzésre vonatkozó előírásait a  nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet (a továbbiakban: R.) szabályozási körébe tartozó, hordozható tűzoltó készülékek és a légzőkészülékek palackjai esetében is alkalmazni kell. (3) E  rendeletnek az  autógáz tartályok időszakos ellenőrzésére vonatkozó előírásait a  gázüzemű közúti járművek és munkagépek üzemanyag-ellátó berendezésébe épített, az  üzemben tartó által tölthető autógáz tartály időszakos ellenőrzése esetében alkalmazni kell. (4) E rendelet alkalmazási köre nem terjed ki a) az  egyes nyomástartó berendezések és rendszerek R.-ben meghatározott tervezésére, gyártására és megfelelőség értékelésére, továbbá piacfelügyeletére, b) a  szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőség-tanúsításáról szóló 29/2011. (VIII. 3.) NGM rendeletben meghatározott, veszélyes áruk közúti, vasúti és belvízi szállítására használt szállítható nyomástartó berendezésekre, c) a  Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Mellékletére (a továbbiakban: ADR), valamint a  Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletére (a  továbbiakban: RID), a  Genfben 2000. május 26. napján kelt, a  Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzatra (a továbbiakban: ADN) és a veszélyes áruk közúti, vasúti és belvízi szállítására használt szállítható nyomástartó berendezésekre, továbbá az  IMDG-kódex és az  ICAO Műszaki Utasítások hatálya alá tartozó berendezésekre, d) a  bányászatról szóló 1993.  évi XLVIII.  törvény alapján a  bányafelügyelet hatáskörébe tartozó nyomástartó berendezésekre és rendszerekre, beleértve a  fogyasztóknál elhelyezett cseppfolyósított propán-bután gázkeveréket tartalmazó nyomástartó berendezéseket is, e) a  vasúti járművekre szerelt és egyéb vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények üzembe helyezéséről, időszakos vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 11/1984. (VI. 27.) KM rendelet hatálya alá tartozó berendezésekre, f ) a vasúti járművekre szerelt – vontatás, illetőleg szállítás során 0,5 bar-nál nagyobb túlnyomás alatt nem álló – nyomástartó berendezésekre, g) a  létesítményhez csatlakozó – töltet vagy egyéb anyag szállítására tervezett – csővezeték, a  létesítmény határain belül lévő utolsó zárószerelvénytől számítva, h) a vízellátás, -elosztás és -elvezetés hálózatára és kapcsolódó berendezéseire, valamint a vízerőműi üzemvízlétesítményekre (pl. szivattyúkamrára, nyomással igénybe vett csatornára és kamrára, továbbá ezek speciális tartozékaira), valamint a tűzivíz-ellátás berendezéseire, i) az  aeroszol termékek és aeroszol csomagolások forgalmazásának követelményeiről szóló 34/2014. (X. 30.) NGM rendelet hatálya alá tartozó termékekre, j) a  járművek működéséhez készült berendezésekre, amelyek a  közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet hatálya alá tartoznak, az autógáztartályok kivételével, k) a  berendezésekre, ha az  legfeljebb az  R. 17.  § szerinti I. kategóriába tartozik és a  következő jogszabályok egyike vonatkozik rá: ka) a  gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet, kb) a felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 108/2001. (XII. 23.) FVM–GM együttes rendelet, kc) az  egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és azoknak való megfelelőség értékeléséről szóló 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet, kd) az orvostechnikai eszközökről szóló 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet, ke) az  egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról szóló 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet, kf ) a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 8/2002. (II. 16.) GM rendelet; l) a kizárólag haditechnikai célú berendezésekre, m) a  nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az  ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet értelmében a  nukleáris létesítmény nyomástartó berendezésére és csővezetékére, ha az  a  nukleáris biztonságra hatást gyakorol, valamint a  radioaktív hulladékok átmeneti tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító tároló létesítmények biztonsági követelményeiről és az  ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 155/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet értelmében a  radioaktív hulladéktároló nyomástartó berendezésére és csővezetékére, ha az  a  biztonságra hatást gyakorol, n) a  gépi berendezések olyan házára és részére, amelynek méretezési, anyag-kiválasztási és gyártási előírásai elsősorban a  statikus vagy dinamikus üzemi igénybevétel követelményeit kielégítő szilárdsági, merevségi, stabilitási és egyéb működési kritériumokon alapulnak, és amelyeknél nem a  nyomás a  meghatározó tervezési tényező. Ilyen berendezés: na) a motor, beleértve a turbinát és a belső égésű motort, nb) a gőzgép, gáz- vagy gőzturbina, turbógenerátor, kompresszor, szivattyú és hajtómű, o) a  nagyolvasztókra, beleértve a  kemencehűtést, a  forrólevegő rekuperátort, a  porleválasztót és a  gázmosót, valamint a  kupolókemencére, beleértve a  kemencehűtést, továbbá a  gázkonverterre és az  acél és nemvas fémek olvasztó, újraolvasztó, gáztalanító és öntő üstjére, p) a  nagyfeszültségű berendezésekre (pl. fokozatkapcsoló, fokozatszabályozó, transzformátor és forgó gép) nyomással igénybe vett házára, q) a villamos vezetékek és telefonkábelek nyomással igénybe vett burkolatára, r) a hajó, rakéta, légi jármű és mozgó tengeri bázis speciálisan fedélzeti beszerelésre vagy meghajtásra tervezett nyomástartó berendezéseire, s) a  hajlékony burkolatú nyomástartó berendezésekre (ilyen pl. a  pneumatikus kerék, légpárna, játéklabda, felfújható vízi jármű és más hasonló eszköz), t) a kiáramló és beszívó jellegű hangtompítókra, u) a szénsavas italok palackjára és dobozára, v) az ital szállítására és árusítására használatos edényekre, amelyeknek PS x V szorzata legfeljebb 500 bar x liter, és legnagyobb megengedhető nyomása legfeljebb 7 bar, w) a melegvíz fűtőrendszerekhez tartozó fűtőtestre és csővezetékre, x) a folyadék töltetű edényekre, ha gázterének nyomása legfeljebb 0,5 bar, y) azokra az egyszerű nyomástartó edényekre, ya) amelyeket kizárólag a  nukleáris technika területén használnak, és amelyek sérülése esetén radioaktív anyag szabadulhat ki, yb) amelyek kizárólag vízi vagy légi közlekedési jármű hajtására szükségesek vagy speciális felszerelésükhöz tartoznak. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. Autógáz: a  közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben szereplő, a  Műszaki Biztonsági Szabályzatban részletezett gázüzemanyagok. 2. Autógáz tartály: a  gázüzemű közúti járművek és munkagépek üzemanyag-ellátó berendezésébe épített, cseppfolyós, sűrített vagy kriogén autógázzal tölthető tartály vagy palack. 3. Autógáz tárolótartály: az  autógáz-töltőállomás technológiájának részét képező, cseppfolyós autógáz üzemanyag tárolására szolgáló nyomástartó berendezés. 4. Átalakítás: minden olyan beavatkozás, amelynek eredményeként a berendezés az eredeti kialakításától vagy funkciójának megfelelő paramétereitől eltérővé válik. 5. Kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezés: e  rendelet alkalmazásában a  puffer tároló nélküli töltő berendezés, melynek töltőkapacitása nem több mint 25 Nm3/h, beleértve annak felszereléseit, valamint üzemi szerelvényeit az  első csatlakozási pontig, amely a  gázt a  fogyasztói vezetékből (CNG), vagy egyéb forrásból autógáz tartályba vagy palackba lassú üzemben tölti. 6. Egyszerű nyomástartó edény: az R. 4. § 3. pontjában meghatározott berendezés. 7. Elhelyezési távolságok: a) Biztonsági távolság: a  nyomástartó létesítmény és a  szomszédos létesítmények között szükséges vízszintes és függőleges távolság, amelynek célja a  nyomástartó létesítmény védelme a  környezet esetleges káros hatásaitól. b) Telepítési távolság: a berendezés és egyéb építmények, berendezések egymás között megengedett legkisebb távolsága. A telepítési távolság a védőtávolságnál kisebb nem lehet. c) Védőövezet (védőtávolság): a  veszélyes gáz töltetű, szabadtéri nyomástartó berendezés környezetében lévő más létesítményeket védi a  meghatározható, üzemzavarra jellemző kibocsátó források hatásától, melyen belül csak a nyomástartó berendezés, valamint annak egyéb technológiai elemei, készülékei helyezhetők el; a  védőövezetet vízszintes és függőleges védőtávolság jellemzi, amelynek értéke védelmi zárakkal csökkenthető. 8. Ellenőrzések: a) Gáz közeggel végrehajtott nyomáspróba: A  műszaki dokumentáció határozza meg az  értékét, a  gáz minőségét, a  nyomásváltozás sebességét, a  nyomáson tartások idejét, és az  adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket; amennyiben a  műszaki dokumentáció nem tartalmazza ezeket a  paramétereket, megfelelő jogosultsággal rendelkező tervezőnek kell megadnia; ha a  vizsgálat célja a  készülék szilárdságának ellenőrzése, és a  vizsgálat nem hajtható végre a folyadék közeggel megtartott szilárdsági nyomáspróba értékén, akkor a tervezőnek meg kell határoznia a szükséges kiegészítő vizsgálatokat és a balesetmegelőzési intézkedéseket is. b) Létesítési ellenőrzés: a nyomástartó berendezésre, töltő berendezésre vonatkozó létesítési előírások ellenőrzése a létesítési dokumentáció és a megvalósult állapot összevetésével. c) Nyomáspróba: a  nyomástartó berendezés – műszaki dokumentációban megadott mértékű – nyomásterheléssel végrehajtott ellenőrzése. d) Szerkezeti ellenőrzés: a nyomástartó berendezés állapotának időszakos vagy soron kívüli ellenőrzése az üzemeltetési igénybevételeknek való megfelelés megállapítása céljából. e) Szilárdsági ellenőrzés: a  nyomástartó berendezés nyomáspróbával vagy más módon, a  berendezés megbontása nélkül végrehajtott integritás ellenőrzése; a  műszaki dokumentáció határozza meg a  próbanyomás értékét, a  közeg minőségét, a  nyomásváltozás sebességét, a  nyomáson tartások idejét, és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket. f ) Tömörség ellenőrzés: az  üzemi nyomáson és hőmérsékleten, saját közeggel vagy egyéb alkalmas közeggel is végrehajtható szivárgás ellenőrzés, amelynek célja annak kimutatása, hogy a  nyomástartó berendezés az  ellenőrzési nyomáson tömör; a  műszaki dokumentáció határozza meg az értékét, a közeg minőségét, a tömörtelenség kimutatására használandó technológiát, a még megfelelő tömörség értékét, a nyomásváltozás sebességét, a nyomáson tartások idejét, és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket. g) Tömörségi nyomáspróba: a  tömörtelenség kimutatására alkalmas közeggel a  legnagyobb megengedhető nyomás értékén végrehajtott ellenőrzés, amelynek célja a  legnagyobb megengedhető nyomáson való tömörség igazolása. h) Üzemeltetési ellenőrzés: a  nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzemeltetésére vonatkozó műszaki biztonsági szabályok betartásának időszakos helyszíni ellenőrzése. 9. Ellenőrzési ciklusidő: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés két egymást követő időszakos ellenőrzése közötti időtartam, évben vagy hónapban megadva. 10. Fokozottan veszélyes töltet: a) ha a  nyomástartó berendezésben az  itt felsorolt anyagok valamelyike jelen van: arzén-pentoxid, arzén (V) sav és/vagy sói, arzén-trioxid, arzén (III) sav és/vagy sói, bróm, klór, nikkelvegyületek belélegezhető formában (nikkel-monoxid, nikkel-dioxid, nikkel-szulfid, trinikkel-diszulfid, dinikkel-trioxid), etilén-imin, fluor, formaldehid (töménység >90%), hidrogén, hidrogén-klorid (cseppfolyós gáz), ólom-alkilátok, acetilén, etilén-oxid, propilén-oxid, 4,4-metilén-bisz (2-klóranilin) és/vagy sói, por alakban, metil-izocianát, toluol-diizocianát, karbonil-diklorid (foszgén), arzén-trihidrid (arzin), foszfor-trihidrid (foszfin), kén-diklorid, kén-trioxid, poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok, beleértve a TCDD-t, rákkeltő anyagok 5 tömeg% feletti koncentrációban; vagy b) ha a nyomástartó rendszerben jelen lévő veszélyes anyag vagy anyagok közül legalább egy nagyon mérgező, robbanóanyag, készítmény, vagy fokozottan tűzveszélyes gáz vagy folyadék; vagy c) ha a  nyomástartó rendszerben szakirodalom vagy üzemeltetői tapasztalatok alapján nehezen irányítható veszélyes vegyipari folyamatok mennek végbe. 11. Időszakos ellenőrzés: a  nyomástartó berendezés ellenőrzési tervnek megfelelő üzemeltetési és szerkezeti, valamint szilárdsági ellenőrzése. 12. Javítás: minden olyan, megelőző tevékenység vagy meghibásodás utáni beavatkozás, amely a nyomástartó berendezés, töltő berendezés szerkezeti állapotának az eredeti állapottal egyenértékű visszaállítását célozza. 13. Kompozit autógáz tartály (palack): a  külső felületen műgyantába ágyazott, végtelenített szálakkal sodort bevonattal erősített, fém vagy nemfém béléstestű tartály (palack). 14. Kriogén tartály: mélyhűtött cseppfolyós halmazállapotú gáz tárolására szolgáló hőszigetelt vagy vákuumszigetelt tartály. 15. Létesítés: nyomástartó rendszer létrehozása nyomástartó berendezés, nyomástartó berendezések adott helyre történő telepítésével és rendszerbe kapcsolásukkal. 16. Mobil nyomástartó berendezés: e  rendelet alkalmazásában a  vontatás, illetőleg szállítás során 0,5 bar-nál nagyobb túlnyomás alatt nem álló – ideiglenesen alkalmazott technológiához – változó helyen használt nyomástartó berendezés, valamint a kompresszorral egybeépített légtartály. 17. Műszaki Biztonsági Szabályzat: az  e  rendelet 2.  mellékletét képező, az  e  rendeletben meghatározott követelmények teljesítését elősegítő, a  rendelet alkalmazási körébe tartozó berendezések létesítésének, áthelyezésének, üzembe helyezésének, üzembe vételének, üzemeltetésének, átalakításának, javításának, időszakos ellenőrzésének és megszüntetésének műszaki biztonsági feltételeit, az  időszakos és soron kívüli ellenőrzések műszaki biztonsági előfeltételeit és módját tartalmazó műszaki előírások gyűjteménye. 18. Nyomás: az R.-ben meghatározott nyomás. 19. Nyomástartó berendezés: az R. 4. § 1. pontjában meghatározott berendezés. 20. Nyomástartó létesítmény: e  rendelet alkalmazásában telepített nyomástartó rendszerek összekapcsolt, kölcsönhatásban működő rendszere, amelynek biztonságos üzemét e  kölcsönhatás alapvetően meghatározza. 21. Nyomástartó rendszer: az R.-ben meghatározott nyomástartó rendszer. 22. Próbaüzemeltetés: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés egészének, vagy egyes egymással összefüggő részeinek (technológiai egységének) előre meghatározott program szerint végrehajtott üzemi működésének ellenőrzése. A  sikeres próbaüzemeltetés igazolja, hogy a  nyomástartó berendezés megfelel a  folyamatos normál üzem követelményeinek, azaz a nyomástartó berendezés műszaki értelemben üzembe helyezhető. 23. Rendkívüli esemény: a berendezések üzemeltetése során rendkívüli eseménynek minősül: a) a  környezetkárosítás, a  környezet veszélyeztetése, továbbá a  földtani közeg, illetőleg a  talajvíz szennyeződése, b) a létesítmény területén tartózkodó személyek életének veszélyeztetése, c) az idegen ingatlanon vagy létesítményben történt károkozás. 24. Szakértő: az  építésügyi és az  építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben meghatározott, az  adott szakterületre vonatkozó szakértői jogosultsággal rendelkező személy. 25. Telepített nyomástartó berendezés: e  rendelet alkalmazásában a  helyhez kötötten használt nyomástartó berendezés. 26. Tervdokumentáció: írásos és rajzos formátumú dokumentum, a tervező utasítása a kivitelező részére. 27. Töltőlétesítmény: e  rendelet alkalmazásában a  töltő berendezést, annak üzemelési helyét és felszereléseit, valamint üzemi szerelvényeit magában foglaló rendszer, amelyben a) a  gázt szállítható nyomástartó berendezésbe nyomástartó berendezésből töltik,a gáztároló nyomástartó berendezés és szerelvényei nem része a töltőlétesítménynek, b) a gázt a hordozható tűzoltó készülék vagy légzőkészülék palackba töltik, c) a gázt szállítható nyomástartó berendezésből nyomástartó berendezésbe fejtik le. 28. Üzembe helyezés (üzembevétel): a berendezés rendeltetés szerinti működtetésének megkezdése. 29. Üzemeltetés: a  rendelet alkalmazási körébe tartozó berendezés biztonságos működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása és rendeltetésszerű üzemeltetése, beleértve az  üzembe helyezést, üzembevételt, az üzemzavar elhárítást, az üzemen kívül helyezést, a karbantartást, valamint az üzemeltető ellenőrzéseit is. 30. Üzemeltetés tartós szüneteltetése: egy évnél hosszabb ideig tartó használaton kívüli állapot. 31. Üzemeltető: az a Hatóságnál bejelentett természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki a berendezéssel rendelkezni jogosult, vagy akit a  berendezéssel rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére írásban feljogosított. 32. Üzemen kívül helyezés: olyan tevékenység melynek során a nyomástartó berendezést a működő technológiai rendszerről leválasztják, kiszakaszolják, nyomásmentesítik, töltetét leürítik és kitisztítják. 33. Üzemeltetői ellenőrző szervezet: a  rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezések időszakos vizsgálatára az üzemeltető által létrehozott szervezet, amely megfelel e rendeletben foglalt feltételeknek. 34. Veszélyes töltet: R.-ben meghatározott veszélyes töltet. 35. Vizsgáló szakember: a  Kormány által rendeletben meghatározott szakirányú szakképzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező, a nyomástartó berendezések ellenőrzésével, vizsgálatával megbízott személy. 36. Vizsgáló szervezet: a  Kormány által rendeletben meghatározott műszaki-biztonsági irányítási rendszer (a továbbiakban: MBIR) működtetésében közreműködő, a nyomástartó berendezések időszakos vizsgálatára a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által kijelölt ellenőrző szervezet. 3. A berendezés létesítésének, üzembevételének, üzemeltetésének, használaton kívül helyezésének, végleges üzemen kívül helyezésének, javításának, javítás utáni ismételt üzembevételének, átalakításának, időszakos ellenőrzésének és megszüntetésének általános szabályai 3. § (1) A  berendezések létesítésének tervezését, létesítését, üzembe helyezését, üzembe vételét, üzemeltetését, átalakítását, javítását, időszakos ellenőrzését és megszüntetését e  rendelet előírásainak és a 2. mellékletet képező Műszaki Biztonsági Szabályzat előírásainak a 30. § szerinti alkalmazásával kell végezni. (2) A Hatóság engedélyével lehet a) állandó helyre telepített nyomástartó berendezést, töltő berendezést létesíteni, b) nyomástartó berendezést, töltő berendezést üzembe venni, c) nyomástartó berendezést, töltő berendezést javítás után – új megfelelőség tanúsítás esetén is – ismételten üzembe venni, d) nyomástartó berendezést, töltő berendezést átalakítást követően – új megfelelőség tanúsítás esetén is – üzembe venni, e) üzemeltetői ellenőrző szervezetet és vizsgáló szervezetet működtetni. (3) A Hatóság engedélye nélkül lehet a hatósági felügyelet alá tartozó cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tárolására szolgáló nyomástartó berendezéseket és kriogén tartályokat legfeljebb 13 000 l térfogatig, amennyiben a nyomástartó berendezés tulajdonosa MBIR-t alkalmaz, a) állandó helyen létesíteni, b) más helyre áttelepíteni, c) létesítési feltételeit megváltoztatni, d) megszüntetni. (4) Az üzemeltető a Hatóságnak bejelenti a) a MBIR alkalmazása mellett létesített nyomástartó berendezés létesítését, b) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzemeltetésének tartós szüneteltetését, c) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés megszüntetését, d) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés műszaki biztonságát érintő javítását, e) nyomástartó berendezés, töltő berendezés átalakítását, f ) a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezés létesítését, üzembe helyezését, átalakítását, megszüntetését, g) a rendelet alkalmazási körébe tartozó berendezéseket érintő, bekövetkezett rendkívüli eseményt. (5) A Hatóság nyilvántartásba veszi a) a  létesítési, üzembevételi engedélyt kapott nyomástartó berendezések, töltő berendezések 3.  melléklet szerinti adatait, nyilvántartja a  nyomástartó berendezésekkel, a  töltő berendezésekkel kapcsolatban lefolytatott eljárásokban hozott határozatokat, végzéseket, az ellenőrzések bizonylatait, b) a (4) bekezdésben megnevezett üzemeltetői bejelentéseket. (6) A  Hatóság biztonságtechnikai szemle, üzemeltetési ellenőrzés, szerkezeti ellenőrzés, szilárdsági ellenőrzés keretében ellenőrzi a  nyomástartó berendezések, töltő berendezések állapotát, az  eljárásokban előírt feltételek teljesítését, az  üzemeltetésre vonatkozó szabályok betartását, valamint felügyeli az  üzemi ellenőrző szervezet tevékenységét. (7) Az  üzemeltető az  ellenőrzéseket jogszabályban rögzített feltételek teljesítése esetén az  üzemeltetői ellenőrző szervezettel, vagy a  MBIR alkalmazása mellett létesített nyomástartó berendezés esetén vizsgáló szervezettel is elvégeztetheti. 4. Nyomástartó berendezés, töltő berendezés létesítési engedélyezési eljárása 4. § (1) Az  egyszerű nyomástartó berendezések, illetve a  (9)  bekezdés szerint bejelentett nyomástartó berendezések kivételével a  helyhez kötötten üzemeltetett nyomástartó berendezések, töltő berendezések telepítése esetén létesítési engedélyezési eljárást kell lefolytatni. (2) A  nyomástartó berendezés, töltő berendezés létesítési engedélye iránti kérelmet a  Hatósághoz kell benyújtani. Az engedélyt az üzemeltető, vagy megbízottja kérelmezheti. (3) A  létesítési engedély iránti kérelem és a  mellékletként benyújtandó dokumentáció tartalmi követelményeit a  4.  melléklet tartalmazza. A  dokumentációt két példányban, továbbá a  Kormány által rendeletben kijelölt szakhatóságok számára készített dokumentációkat egy-egy példányban kell mellékelni. A  tervdokumentációnak olyan tartalmúnak és olyan színvonalúnak kell lennie, amely alapján a  nyomástartó berendezés, töltő berendezés megvalósítható és biztonságosan üzembe állítható és üzemeltethető továbbá tartalmazza a  tervező erről szóló nyilatkozatát. (4) A  létesítési engedélyezési eljárás során még nem benyújtható, a  (3)  bekezdés szerinti dokumentumokat az üzembevételi engedélyezési eljárás során kell a hatóságnak átadni. (5) Használt nyomástartó berendezés, töltő berendezés létesítésénél a  tervező javaslatának figyelembevételével a Hatóság határozza meg azt, hogy a) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés tervezett igénybevételnek megfelelő állapotát milyen kiegészítő ellenőrzéssel, anyagvizsgálattal, szakvéleménnyel kell igazolni, b) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés eredeti dokumentációjának részleges vagy teljes hiánya esetén, annak pótlásaként milyen dokumentumok beszerzése szükséges. (6) A  Hatóság a  létesítési engedélyt az  engedélyezési dokumentáció és a  létesítési követelmények összevetése alapján, a szakhatóságok előírásainak érvényesítésével adja ki. A határozathoz az ellenőrzött és záradékkal ellátott dokumentáció egy példányát mellékeli. Ha az  üzembevételhez előírt feltételek teljesülése csak a  nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzemszerű működése során ellenőrizhető, akkor a Hatóság a  létesítési engedélyben előírja a  próbaüzemeltetésnek – az  üzembevételi engedély iránti eljárást megelőzően történő – lefolytatását. A  próbaüzemeltetés időtartamát az  adott nyomástartó berendezés jellegétől függően a  Hatóság állapítja meg, legfeljebb 6 hónapban, mely kérelemre egy alkalommal további 3 hónapra meghosszabbítható. (7) A létesítési engedély három évig hatályos. Ha a kivitelezést a létesítési engedély hatályán belül megkezdték, akkor a Hatóság az engedély időbeli hatályát kérelemre, legfeljebb két alkalommal egy évvel meghosszabbíthatja. (8) Az  üzemeltető a  létesítési engedélyt és az  engedélyezési dokumentációt köteles a  nyomástartó berendezés, töltő berendezés teljes élettartama alatt megőrizni, és ellenőrzés során a Hatóság kérésére bemutatni. (9) A  MBIR alkalmazása mellett létesített nyomástartó berendezés létesítését, áttelepítését, létesítési feltételeinek megváltoztatását, megszüntetését 8 napon belül be kell jelenteni a  Hatóságnak. A  létesítés bejelentést és a 4. melléklet szerinti tartalmi követelmények megfelelő dokumentációt az üzemeltető nyújtja be egy példányban. 5. Nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzembevételi engedélyezési eljárása 5. § (1) A nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzembevételi engedélye iránti kérelmet a Hatósághoz kell benyújtani. Az engedélyt az üzemeltető, vagy megbízottja kérelmezheti. (2) A  üzembevételi engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele – mobil nyomástartó berendezések és egyszerű nyomástartó edények esetének kivételével – a létesítési engedély megléte és az abban előírtak teljesülése. (3) A üzembevételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) az  adott kérelemmel összefüggő megelőző engedélyezési eljárásokra (engedély száma, kelte) való hivatkozást; b) két példányban a  Műszaki Biztonsági Szabályzatban meghatározott adattartalmú nyomástartó berendezés bejelentő- és nyilvántartó lapot (BNy), vagy a  Műszaki Biztonsági Szabályzatban meghatározott adattartalmú töltőberendezés bejelentő- és nyilvántartó lapot (BT), vagy a Műszaki Biztonsági Szabályzatban meghatározott adattartalmú nyomástartó és töltőberendezés változás bejelentőlapot (BV); c) két példányban az  5.  mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációt, továbbá d) egy-egy példányban a Kormány által rendeletben kijelölt szakhatóságok számára készített dokumentációkat. (4) Egyszerű nyomástartó edény esetén az  üzembevételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az 5. mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentáción felül: a) a nyomástartó berendezés létesítésének helyét, rendeltetését; b) a létesítési tevékenységgel érintett ingatlan helyrajzi számát, tulajdonosának nevét, címét; c) az üzemeltető nevét, címét. (5) Mobil nyomástartó berendezés esetén az  üzembevételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az 5. mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentáción felül: a) a nyomástartó berendezés rendeltetését; b) az üzemeltető nevét, címét, az időszakos ellenőrzések elvégzésére az üzemeltető által kijelölt telephely címét. (6) A  Hatóság az  üzembevételi engedélyezési eljárás keretében helyszíni szemlét tart. A  helyszíni szemle a  létesítési engedélyben előírt feltételek teljesülésének, létesítési engedélyre nem kötelezett berendezések esetén a  Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglaltak teljesülésének, továbbá a  nyomástartó berendezés, töltő berendezés rendeltetésszerű állapotának és biztonságos működés feltételeinek ellenőrzésére vonatkozik. A  helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni. (7) Amennyiben a Hatóság nem írta elő a  létesítési engedélyben a próbaüzemeltetésnek – az üzembevételi engedély iránti eljárást megelőzően történő – lefolytatását, a  Hatóság az  üzemeltető – az  üzembevételi engedély iránti eljárást megelőzően benyújtott kérelmére az  üzemeltetőnek az  alapvető műszaki biztonsági követelmények meglétéről szóló nyilatkozata alapján elrendeli a  próbaüzem tekintetében e  rendeletben meghatározott előírások teljesülése esetén a  próbaüzemeltetés lefolytatását. A  próbaüzemeltetés időtartamát az  adott nyomástartó berendezés jellegétől függően a  Hatóság állapítja meg, legfeljebb 6 hónapban, mely kérelemre egy alkalommal további 3 hónapra meghosszabbítható. A határidő letelte után üzembevételi engedélyezési eljárásban bírálható el a berendezés alkalmassága. (8) A Hatóság által elrendelt próbaüzemeltetés időtartama alatt a nyomástartó berendezésekre, töltő berendezésekre vonatkoznak az üzembevételi engedéllyel rendelkező berendezésekre előírt követelmények. (9) A  Hatóság az  üzembevételi engedélyt a  (6)  bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzés és indokolt esetben a  (7)  bekezdése szerinti próbaüzemeltetés megfelelő eredménye alapján adja ki. A  Hatóság a  határozathoz a  záradékkal ellátott dokumentáció egy példányát, továbbá a  (3)  bekezdés b)  pontjában előírt, az  időszakos ellenőrzések időpontját tartalmazó nyilvántartólap záradékkal ellátott példányát mellékeli. (10) Az üzemeltető az üzembevételi engedéllyel kapcsolatban keletkezett dokumentációt és a nyilvántartó lapot köteles a  nyomástartó berendezés, töltő berendezés teljes élettartama alatt megőrizni, és ellenőrzés során a  Hatóság kérésére bemutatni. (11) Az üzembevételi engedély határozatlan ideig hatályos. Hatályosságának feltétele az időszakos hatósági ellenőrzések elvégzése. (12) Az  üzembevételi engedélyt a  Hatóság felfüggeszti, ha a  nyomástartó berendezés esedékes időszakos ellenőrzése nem történik meg, és az esedékességet megelőzően az üzemeltető nem kezdeményezte a 13. § (4) bekezdés szerinti eljárást. (13) Az üzembevételi engedély hatályát veszti, ha a) a nyomástartó berendezést, töltő berendezést áttelepítik, b) a nyomástartó berendezést, töltő berendezést átalakítják, vagy c) a  nyomástartó berendezés, töltő berendezés alkatrészén végzett javítás, csere a  berendezés biztonságos üzemeltetését hátrányosan befolyásolhatja. (14) Ha a  Hatóság a  műszaki baleset kockázatának mértéke alapján indokoltnak ítéli, akkor az  üzemeltetés azonnali beszüntetésére szóban is kötelezheti az  üzemeltetőt, akinek a  nyomástartó rendszer veszélymentesítését haladéktalanul meg kell kezdenie. Az üzemeltetés azonnali beszüntetésére vonatkozó felhívást jegyzőkönyvben kell rögzíteni a helyszínen. A Hatóság a szóbeli kötelezését követően 24 órán belül határozatba foglalja az üzembevételi engedély visszavonását. (15) Amennyiben a Hatóság az időszakos vagy soron kívüli ellenőrzés során személyeket, vagy a környezetet közvetlenül veszélyeztető hiányosságot állapít meg, vagy az  engedélyek kiadásakor alapul vett feltételek engedély nélküli megváltozását tapasztalja a Hatóság az engedélyt visszavonja. (16) Az  üzemeltető csak a  Hatóság által előírt és ellenőrzött intézkedések, ellenőrzések, vizsgálatok, átalakítások, javítások végrehajtása után, az  üzembevételi engedélyt visszavonó határozatban előírt dokumentáció mellékelésével kérelmezheti a nyomástartó berendezés ismételt üzembevételének engedélyezését. 6. Üzemeltetés 6. § (1) Az üzemeltető a rendelet alkalmazási körébe tartozó berendezéseket köteles megfelelő műszaki állapotban tartani, rendeltetésszerűen üzemeltetni, a  karbantartási munkákat időben elvégeztetni, a  vonatkozó műszaki biztonsági előírásokat betartatni és az előírt hatósági eljárásokat, ellenőrzéseket kezdeményezni. (2) A kezelőnek rendelkeznie kell az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendeletben meghatározott tevékenységek végzéséhez a  megjelölt, az  Országos Képzési Jegyzékről és az  Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm.  rendeletben meghatározott szakképesítéssel, vagy a  nyomástartó berendezés veszélyességének megfelelő nyomástartó berendezés kezelője, nyomástartó berendezés vizsgálója esetén szaktanfolyami képesítéssel. A  berendezést kezelőknek a  biztonságos üzemeltetést lehetővé tevő létszámát, továbbá a  kezelőkre vonatkozó egyéb feltételeket az üzemeltető határozza meg. (3) Az  üzemeltető az  üzemeltetési utasítást saját maga módosíthatja, de a  módosításokat követhetően kell dokumentálnia. (4) Ha az  üzemeltető az  (1)  bekezdésben foglalt tevékenysége során rendellenességet észlel, a  veszély elhárítása érdekében köteles minden szükséges intézkedést – beleértve a  rendelet alkalmazási körébe tartozó berendezés üzemen kívül helyezését is – megtenni. 7. A nyomástartó berendezés, töltő berendezés használaton kívül helyezésének bejelentése 7. § (1) Az üzemeltető a nyomástartó berendezés, töltő berendezés használaton kívül helyezését a Hatóságnak bejelenti. (2) Az üzemeltetőnek akkor kell a Hatóságot az (1) bekezdés szerinti bejelentésben tájékoztatnia, ha a használaton kívül helyezett berendezés tervezett ellenőrzését nem az  esedékesség időpontjában kívánja elvégeztetni, hanem egy későbbi, de az újbóli üzembevételt megelőző időpontban hajtatja végre. (3) A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés azonosító adatokat; b) az üzemeltető nyilatkozatát a berendezés veszélymentesítéséről, a leválasztás módját és c) a konzerválás technológiáját, ha ilyen intézkedés történt. (4) A  bejelentés mellett használaton kívül helyezett nyomástartó berendezéseken nem kell időszakos szerkezeti és szilárdsági ellenőrzéseket végezni, de az  időszakos üzemeltetési ellenőrzéseket nyomástartó berendezéseken, töltő berendezéseken végre kell hajtani. Az üzemeltetési ellenőrzés feladata annak megítélése, hogy az üzemeltető a biztonságos leválasztás feltételeit fenntartja-e, nem történt-e engedély nélküli üzembevétel. (5) Ha az  üzemeltetési ellenőrzés alkalmával a  Hatóság a  használaton kívül helyezett nyomástartó berendezés, töltő berendezés állapotát a  szabályos használaton kívül helyezés ellenére is veszélyforrásnak ítéli, akkor határozatban kötelezheti az üzemeltetőt ellenőrző vizsgálatok, intézkedések megtételére. (6) A  bejelentett használaton kívül helyezett nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzembevételi engedélyét a Hatóság nem vonja vissza, ha az időszakos üzemeltetési ellenőrzéseket megtartják. A berendezés üzembe vétele akkor megengedett, ha az időszakos ellenőrzések eredménye a berendezés megfelelő állapotát igazolja. 8. A nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzemeltetés megszüntetésének bejelentése 8. § (1) Az üzemeltető a nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzemeltetése megszüntetését bejelenti. (2) A  bejelentést az  üzemeltető teheti meg. A  bejelentésnek tartalmaznia kell a  nyomástartó berendezés, töltő berendezés azonosító adatait. (3) Ha a  megszüntetett nyomástartó berendezés, töltő berendezés nem használható fel a  továbbiakban, akkor a  bejelentésben az  üzemeltetőnek nyilatkozatot kell tennie a  selejtezésről. Ebben az  esetben az  üzemeltető kötelezettsége a  berendezés dokumentumainak e  rendeletben előírt őrzésére megszűnik, a  Hatóság a nyilvántartásából a berendezés adatait törli. (4) Ha a megszüntetett berendezés még felhasználásra kerülhet, akkor az üzemeltető köteles a berendezésre vonatkozó dokumentumokat megőrizni, a berendezés értékesítésekor az új tulajdonosnak átadni, egyéb célú saját felhasználás esetén továbbra is a berendezéshez tartozóan kezelni. A Hatóság ebben az esetben nyilvántartásba veszi a végleges üzemen kívül helyezés tényét, de az adatokat nem törli. 9. A nyomástartó berendezés, töltő berendezés javításának bejelentése 9. § (1) Az üzemeltető a nyomástartó berendezés, töltő berendezés (2) bekezdés szerinti javítását a Hatóságnak bejelenti. (2) Ha a  nyomástartó berendezés, töltő berendezés javítása annak műszaki biztonsági szintjét érdemben befolyásolhatja, különösen nyomástartó alkatrész cseréje, hegesztéssel járó javítása, csonk cseréje esetén, akkor az üzemeltetőnek a javítást annak megkezdése előtt be kell jelentenie. (3) A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés azonosító adatait, (gyártó, gyári szám, gyártási év) b) a meghibásodás leírását és c) a meghibásodás feltételezett okát. (4) A  javítás bejelentése nem mentesíti az  üzemeltetőt a  javított berendezés ismételt üzembevételi engedélyezési eljárás lefolytatásának kérelmezése alól. 10. A nyomástartó berendezés, töltő berendezés javítását követő ismételt üzembevételi engedélyezési eljárás 10. § (1) A  nyomástartó berendezés, töltő berendezés javítását követő üzembevételi engedélyezési eljárást az  üzemeltető vagy megbízottja kérelmezheti a Hatóságtól. A kérelemhez 2 példányban mellékelni kell: a) a  tervezési dokumentációt; amennyiben a  javítás jellege nem az  eredeti kialakítási és szilárdsági jellemzők helyreállítására irányul, akkor a terv tartalmazza aa) a tervezői nyilatkozatot a 6. melléklet szerint, ab) a  javítási technológia leírását és tervrajzot, amelyek alapján a  tervezési határok megállapíthatók, a berendezés eredeti és a javítás utáni állapota összemérhető, ac) a  javítás tervezési határától függetlenül, az  egész berendezés, rendszer beavatkozást követő állapotának megítéléséhez szükséges vizsgálatokra vonatkozó tervezői előírásokat; b) a kivitelezési dokumentációt, amely tartalmazza ba) a  kivitelező vagy kivitelezők nyilatkozatát arról, hogy a  munkát a  javítás tervezési dokumentációjában foglaltaknak megfelelően végezték el, bb) a tervező által előírt vizsgálatok bizonylatait, bc) a  tervezett és kivitelezett állapot közötti eltérést feltüntető műszaki terveket, és azok tervezői jóváhagyását; amennyiben a  javítás terjedelme az  eredeti szilárdsági és geometriai kialakítás helyreállítása, akkor a  javítási dokumentáció a  hegesztéses javításhoz kapcsolódó bizonylatok, eljárás-utasítások és anyagvizsgálati jegyzőkönyvek összessége. (2) A Hatóság a javítást követő üzembevételi engedélyezési eljárásban ellenőrzést tart, amelynek során a) szerkezeti ellenőrzéssel igazolja, hogy a  berendezés javítása a  tervdokumentációban foglaltaknak megfelelően valósult meg, és a megvalósulási dokumentáció a beépített anyagok, technológiai szerelvények, tartozékok bizonylatait tartalmazza, továbbá b) szilárdsági ellenőrzéssel vagy a  tervezői előírás szerint azt helyettesítő vizsgálatok eredményeinek ellenőrzésével igazolja, hogy a  nyomástartó berendezés az  üzembevételi engedélyben megjelölt rendeltetésnek megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van. (3) A  helyszíni ellenőrzésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az  ellenőrzések eredménye alapján a  jegyzőkönyvben feltételes, vagy feltétel nélküli hozzájárulás adható az üzembevételhez. (4) A Hatóság a javítást követő üzembevételi engedélyhez mellékeli a dokumentáció záradékkal ellátott példányát. (5) Az  üzemeltető az  üzembevételi engedéllyel kapcsolatban keletkezett dokumentációt köteles a  nyomástartó berendezés, töltő berendezés teljes élettartama alatt megőrizni, és ellenőrzés során a Hatóság kérésére bemutatni. (6) Az  üzemeltető döntése szerint a  berendezés, vagy annak különálló főalkatrészének javítással elért állapota igazolható az R. szerinti megfelelőség tanúsítással. A javítást ebben az esetben is be kell jelenteni a Hatóságnak, és kérelmezni a javítást követő üzemeltetést. (7) A  (6)  bekezdésben meghatározott esetben a  javítást követő üzembevételi engedélyezési kérelemhez elegendő mellékelni a megfelelőség tanúsítványának egy példányát. (8) A Hatóság a (6) bekezdésben meghatározott esetben a (2) bekezdés szerinti ellenőrzések megtartása nélkül hagyja jóvá a  javítást követő üzembevételt. Ha a  megfelelőség tanúsítása a  berendezés részegységére vonatkozik, akkor a  nyomástartó berendezés, töltő berendezés időszakos ellenőrzéseinek határideje nem változik. Az  üzemeltető a  megfelelőség tanúsítással kapcsolatban keletkezett dokumentációt köteles a  nyomástartó berendezés, töltő berendezés teljes élettartama alatt megőrizni, és ellenőrzés során a Hatóság kérésére bemutatni. 11. A nyomástartó berendezés, töltő berendezés átalakításának bejelentése 11. § (1) A nyomástartó berendezés, töltő berendezés átalakítását az átalakítást megelőzően a Hatóságnak be kell jelenteni. (2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés létesítésének helyét, rendeltetését, b) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés azonosító adatait (gyártó, gyári szám, gyártási év), c) az üzemeltető nevét, címét, d) a tervező nevét, címét és tervezői jogosultságát, e) az átalakítással összefüggő megelőző engedélyezési eljárásokra (engedély száma, kelte) való hivatkozást. (3) A bejelentéshez két példányban mellékelni kell a tervezési dokumentációt, amely tartalmazza a) a tervezői nyilatkozatot az 6. melléklet szerint, b) az  átalakítási technológia leírását, számításokat és tervrajzot, amelyek alapján a  tervezési határok megállapíthatók, a berendezés átalakítást követő állapota megítélhető, c) az  átalakítás tervezési határától függetlenül, az  egész nyomástartó berendezés, töltő berendezés, rendszer beavatkozás utáni állapotának megítéléséhez szükséges vizsgálatokra vonatkozó tervezői előírásokat, d) a megváltozott műszaki paraméterekre vonatkozó, módosított használati útmutatót. (4) Az átalakítást követően új létesítési eljárást kell lefolytatni abban az esetben, ha az átalakítás olyan szakkérdéshez kapcsolódik, amelyet jogszabály a Kormány által rendeletben kijelölt szakhatóságok hatáskörébe utal. (5) A  Hatóság a  bejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül határozatban megállapítja, hogy az  átalakítás a (4) bekezdés szerinti létesítési eljárás lefolytatását indokolja-e. (6) A Hatóság az átalakítást követően az üzembevétel engedélyezése iránt kérelemre indult eljárásban ellenőrzést tart, melynek során a) szerkezeti ellenőrzéssel igazolja, hogy a  nyomástartó berendezés, töltő berendezés átalakítása a  tervdokumentációban foglaltaknak megfelelően valósult meg, és a  megvalósulási dokumentáció a  beépített anyagok, technológiai szerelvények, tartozékok bizonylatait, hegesztéssel járó átalakítás esetén az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának igazolásáról szóló miniszteri rendelet szerint a hegesztést végző szervezet jogosultságának igazolását tartalmazza, továbbá b) szilárdsági ellenőrzéssel vagy a  tervezői előírás szerint azt helyettesítő vizsgálatok eredményeinek ellenőrzésével igazolja, hogy a  nyomástartó berendezés, töltő berendezés az  üzembevételi engedélyben megjelölt rendeltetésnek megfelelő és a biztonságos használatra alkalmas állapotban van. (7) Az üzemeltető döntése szerint a nyomástartó berendezés, töltő berendezés, vagy annak különálló főalkatrészének átalakítással elért állapota igazolható az R. szerinti megfelelőség tanúsítással is, a következők megtartásával: a) az átalakítási bejelentéshez elegendő mellékelni a megfelelőségi tanúsítvány egy másolati példányát, b) ha a  megfelelőség tanúsítása a  nyomástartó berendezés, töltő berendezés részegységére vonatkozik és új létesítési eljárást nem kell lefolytatni, akkor a  nyomástartó berendezés, töltő berendezés időszakos ellenőrzéseinek határideje nem változik. (8) Az  üzemeltető az  átalakítási bejelentési dokumentációt, illetve a  megfelelőség tanúsítás dokumentumait köteles a  nyomástartó berendezés, töltő berendezés teljes élettartama alatt megőrizni, és ellenőrzés során a  Hatóság kérésére bemutatni. 12. A nyomástartó berendezés, töltő berendezés, hordozható tűzoltó készülék és légzőkészülék palack, autógáz tartály időszakos és soron kívüli ellenőrzése 12. § (1) A nyomástartó berendezés, a töltő berendezés, a hordozható tűzoltó készülék és légzőkészülék palack időszakos és soron kívüli ellenőrzésére a 13. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. (2) Az autógáz tartályok időszakos ellenőrzésére a 13. §-ban foglaltakat a 14–17. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az autógáz tárolótartály időszakos ellenőrzésére a 13. §-ban foglaltakat a 18–19. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 13. § (1) A nyomástartó berendezés, a töltő berendezés, a hordozható tűzoltó készülék és légzőkészülék palack élettartama alatt időszakos ellenőrzéseket kell tartani. Az  időszakos ellenőrzések ciklusidejét a  Hatóság határozza meg az  üzembevételi engedélyezési eljárásban az  üzemeltető javaslatának és a  (2)–(4)  bekezdésnek és a  Szabályzat műszaki követelményeinek figyelembevételével. Az időszakos ellenőrzést az üzemeltető rendeli meg a Hatóságtól, a  MBIR alkalmazása mellett létesített nyomástartó berendezés esetén a  Hatóság értesítése mellett a  vizsgáló szervezettől legalább 30 nappal az időszakos ellenőrzési ciklusidőhöz tartozó határnap előtt. Az ellenőrzés Műszaki Biztonsági Szabályzatban részletezett műszaki biztonsági feltételeit az üzemeltető köteles biztosítani. (2) A  ciklusidő az  egyes nyomástartó berendezéseknél, töltő berendezéseknél, hordozható tűzoltó készülék és légzőkészülék palackoknál általában a következő: a) az  1.  melléklet 7.  pont a)–d)  alpontjába tartozó nyomástartó berendezés és hozzá tartozó csővezetékek üzemeltetési ellenőrzését az  üzembevételi engedély kiadását, továbbá, az  időszakos szerkezeti ellenőrzéseket követő 3 éven belül, szerkezeti ellenőrzését 5 évenként, szilárdsági ellenőrzését 10 évenként kell elvégezni; b) az  1.  melléklet 7.  pont e)  alpontjába tartozó nyomástartó berendezés és hozzá tartozó csővezetékek üzemeltetési ellenőrzését – az  időszakos szerkezeti ellenőrzések éveit kivéve – évenként, szerkezeti ellenőrzését 3 évenként, szilárdsági ellenőrzését 9 évenként kell elvégezni; ha az  ebbe a  pontba tartozó technológiai berendezés nagyobb rendszer része, akkor a  szerkezeti és szilárdsági ellenőrzés ciklusideje a rendszerbeli nyomástartó berendezések ciklusához igazítható; c) a töltőberendezés üzem közbeni üzemeltetési ellenőrzését legalább 5 évenként kell elvégezni; d) a  hordozható tűzoltó készülék és légzőkészülék palackjának szerkezeti és szilárdsági ellenőrzését a  gyártó által előírt időközönként, de legalább 10 évenként kell elvégezni. (3) A  Hatóság és a  vizsgáló szakember az  ellenőrzések megállapításainak és az  üzemeltetés körülményeinek figyelembevételével – a nyomástartó berendezés, töltő berendezés állapota alapján – a ciklusidőt indokolt esetben a vizsgálati tervben rögzítve rövidítheti. (4) Az ellenőrzés esedékességének időpontját, vagy a ciklusidőt az üzemeltető kérésére a Hatóság megváltoztathatja. A kérelemhez mellékelni kell – a nyomástartó berendezés, töltő berendezés sajátosságai alapján – kockázat alapú állapot, vagy más korszerű felügyeleti rendszer leírását, üzemszünettel nem járó ellenőrzések ellenőrzési (vizsgálati) tervét, diagnosztikai megfigyelés technológiai leírását. (5) Soron kívüli ellenőrzést végez a Hatóság a) az üzemeltető kérésére, b) rendkívüli esemény bejelentése után, és c) javítás bejelentése után, ha a bejelentés alapján azt a Hatóság szükségesnek ítéli. (6) Ha a  soron kívüli ellenőrzés tartalma megfelel az  időszakos ellenőrzés műszaki terjedelmének, akkor a  következő időszakos ellenőrzés ciklusideje újra kezdődik. (7) Az  ellenőrzésről készített jegyzőkönyv egy példányát a  Hatóság, a  vizsgáló szakember az  üzemeltetőnek átadja. Az  ellenőrzések, elvégzett vizsgálatok bizonylatait az  üzemeltetőnek meg kell őriznie. A  MBIR alkalmazása mellett létesített nyomástartó berendezés ellenőrzését követően 8 napon belül be kell jelenteni a  Hatóságnak az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv egy példányának megküldésével. (8) Amennyiben az  időszakos ellenőrzés műszaki biztonsági hiányosságot tárt fel, az  ellenőrzést a  hiányosságok megszüntetése és az üzemeltető ismételt kérelme után meg kell ismételni. (9) Az időszakos ellenőrzés ciklusideje az üzembevételi engedély kiadásának napján, az üzembevételi engedélyre nem kötelezett berendezések, készülékek esetén a gyártás napján kezdődik. (10) Amennyiben a  nyomástartó berendezés, töltő berendezés megfelelőségének tanúsításától vagy áttelepített berendezés esetén az áttelepítés előtti utolsó szilárdsági ellenőrzéstől több mint 3 év telt el az első üzembevételig, úgy állapotellenőrző vizsgálatnak – szerkezeti és szilárdsági ellenőrzésnek – kell a nyomástartó berendezést alávetni. 14. § (1) Az  autógáz tartályok időszakos ellenőrzését – (2)  bekezdés szerinti szemrevételezéssel történő ellenőrzést kivételével – az üzemeltető kérelmére a Hatóság végzi. (2) Az  autógáz tartályon szemrevételezéssel történő ellenőrzést kell végezni a  gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet 1. számú melléklet 15.  pontjában meghatározott járműfenntartó tevékenységre nyilvántartásba vett szervezetnél: a) a használati idejének meghosszabbításához aa) cseppfolyós autógáz tartályánál a gyártástól számított 10. év letelte előtt, ab) fémből készült, sűrített földgáz vagy egyéb gáz töltethez gyártott autógáz tartályoknál a járművön történt üzembe vételét (nyilvántartásba vételét) követően minden 4.  év letelte előtt, továbbá minden ismételt beszerelés alkalmával, ac) sűrített földgázt vagy egyéb gázt tartalmazó kompozit autógáz tartályoknál a  járművön történt üzembe vételét (nyilvántartásba vételét) követően minden 4.  év letelte előtt, továbbá minden ismételt beszerelés alkalmával, ad) kriogén tartálynál a  járművön történt üzembe vételét (nyilvántartásba vételét) követően minden 4. év letelte előtt, továbbá minden ismételt beszerelés alkalmával, b) a jármű balesete esetén, vagy más okból, ha az autógáz tartály biztonsági jellemzői megváltozhattak. (3) Az autógáz tartályon időszakos szerkezeti és szilárdsági ellenőrzést kell végezni: a) használati idejének meghosszabbításához aa) cseppfolyós autógáz tartályánál a gyártástól számított 10. év letelte előtt, ab) fémből készült, sűrített földgáz vagy egyéb gáz töltethez gyártott autógáz tartályoknál a gyártástól számított minden 10. év letelte előtt, ac) sűrített földgázt vagy egyéb gázt tartalmazó kompozit autógáz tartályoknál a gyártó és a gyártott típust jóváhagyó szervezet előírásai szerinti időközönként, de legalább a  gyártástól számított minden 10. év letelte előtt, ad) kriogén tartálynál a gyártó és a gyártott típust jóváhagyó szervezet előírásai szerinti időközönként, de legalább a gyártástól számított minden 10. év letelte előtt, b) a jármű balesete esetén, vagy más okból, ha az autógáz tartály biztonsági jellemzői megváltozhattak. 15. § (1) A  Hatóság, a  14.  § (2)  bekezdés szerinti járműfenntartó tevékenységre nyilvántartásba vett szervezetnél elvégzett időszakos ellenőrzésről jegyzőkönyvet állít ki, ha az  autógáz tartály biztonságosan üzemeltethető. A  hatósági bizonyítvány időbeli hatálya: a) a  14.  § (2)  bekezdésének a)  pontjában foglalt cseppfolyós autógáz tartályánál a  gyártástól számított 20 év és a  (3)  bekezdésének a)  pontja szerinti sűrített földgáz vagy egyéb gáz tartályánál a  következő időszakos ellenőrzés időpontja, b) a 14. § (2) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdésének b) pontja szerinti esetben a hatósági bizonyítványban meghatározott időpont. (2) Az autógáz tartályok használatának összes engedélyezett időtartama (élettartama) nem lehet több, mint a gyártó által meghatározott időtartam, de legfeljebb a gyártástól számított 20 év. 16. § Az autógáz tartály időszakos ellenőrzését a Hatóság akkor végzi el az üzemeltetőnél vagy az üzemeltető megbízása alapján az időszakos ellenőrzés előkészítésére alkalmas szervezetnél, ha az üzemeltető, illetőleg az üzemeltető által megbízott, az időszakos ellenőrzés előkészítésére alkalmas szervezet rendelkezik: a) a  szemrevételezéssel történő ellenőrzés és a  szerkezeti ellenőrzés elvégzéséhez szükséges és arra alkalmas eszközökkel, különös tekintettel a belső felületek vizsgálatára, b) az ellenőrzés előkészítését, elvégzését és a szükséges utómunkálatokat tartalmazó vizsgálati utasítással, c) az ellenőrzés biztonságos megtartásához szükséges számú és képzettségű segédszemélyzettel, d) szilárdsági ellenőrzés esetén a víznyomáspróba elvégzésére alkalmas berendezéssel. 17. § (1) Az  autógáz tartály időszakos szerkezeti és szilárdsági ellenőrzés során a  gázmentesített, kitisztított tartályon a Műszaki Biztonsági Szabályzatban meghatározott külső és belső szerkezeti vizsgálatot, szilárdsági nyomáspróbát, vagy azokat helyettesítő egyéb egyenértékű, a  Hatóság által jóváhagyott vizsgálati módszerekkel végrehajtott vizsgálatot kell végezni. (2) Az  eredményes időszakos ellenőrzés alapján az  autógáz tartály adattábláján maradandóan fel kell tüntetni sorrendben a következő adatokat: a) az időszakos ellenőrzés időpontja szerinti év utolsó két számjegye, valamint a hónap két számjegye, b) az ellenőrzést végző felügyelő acél beütőbélyegzőjének lenyomata, c) az  autógáz tartály használhatósági idejének megfelelő év utolsó két számjegye, valamint a  hónap két számjegye. 18. § (1) Az autógáz tárolótartály esetében az üzemeltető az üzemeltetés körülményeit figyelembe véve szükség szerint, de legalább évente köteles ellenőrzést tartani. Az üzemi ellenőrzés során vizsgálni kell különösen a) a korróziós állapotot, a korrózió elleni védelmet, b) az alátámasztások állapotát, a csővezetékre gyakorolt hatását, c) a kötések, csatlakozások állapotát, a műszerek szerelvények állapotát és működőképességüket, d) a túlnyomás elleni védelem meglétét, lezárásának sértetlenségét. (2) Az  ellenőrzést nyomástartó berendezés vizsgáló szaktanfolyami képzettséggel rendelkező személlyel kell elvégeztetni. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti ellenőrzés elvégzését az  ellenőrző személy üzemnaplóba vagy az  üzemeltető által erre a  célra rendszeresített nyilvántartásba köteles bejegyezni. Ha az  ellenőrzést végző szabálytalanságot, rendellenességet állapít meg a  nyomástartó berendezés üzemével kapcsolatban, amelyet nem tud saját hatáskörében azonnal megszüntetni, a szükséges óvintézkedések megtétele mellett köteles arról írásban jelentést tenni a Hatóságnak. (4) Az  üzemeltető minden esetben köteles a  Hatósággal felülvizsgáltatni az  autógáz tárolótartályt, ha azon megbontással járó karbantartást vagy javítást végeznek. (5) A  (4)  bekezdés szerinti felülvizsgálat megállapításairól jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a  berendezés dokumentációjához kell csatolni. 19. § (1) Az  autógáz tárolótartályokat időszakos felülvizsgálat alá kell vonni, amelynek különösen a  következő biztonsági követelmények teljesülésére kell kiterjednie: a) a korróziós állapot, a korrózió elleni védelem vizsgálata, b) a falvastagság vizsgálata méréssel, c) az alátámasztások állapotának megítélése (a csővezetékre gyakorolt esetleges korróziós és egyéb hatása), d) a kötések, csatlakozások állapotának vizsgálata, e) a műszerek, szerelvények működőképességének, állapotának vizsgálata, f ) az üzemeltetés során fellépő (fellépett) terhelések és az üzemmód (statikus, dinamikus, lüktető igénybevétel) vizsgálata, g) a  hőmérsékletviszonyok vizsgálata (anyagmegválasztás és méretezés szempontjából a  környezeti és üzemeltetési hőmérséklet a használati engedélyben foglaltak szerinti), h) a  meg nem engedhető túlnyomás elleni védelem meglétének, alkalmasságának számítással történő ellenőrzése, az illetéktelen beavatkozás elleni védelem megfelelőségének vizsgálata. (2) Az  autógáz tárolótartályok első időszakos felülvizsgálatát az  üzembevételi engedélyben rögzített időpontig kell elvégezni. A  további időszakos vizsgálatok időpontját a  felülvizsgálat eredménye, az  üzemeltetés, a  tárolt közeg tulajdonságai és egyéb, a biztonságot befolyásoló körülmények figyelembevételével kell meghatározni, de a külső szerkezeti vizsgálatot legalább 5 évenként, a  belső szerkezeti vizsgálatot és a  szilárdsági nyomáspróbával történő vizsgálatot legalább 10 évenként kell elvégezni. A ciklusidők az előző vizsgálat időpontjától számítanak azzal, hogy a  folyamatos üzemben lévő berendezések belső szerkezeti vizsgálatát és szilárdsági nyomáspróbáját a  tervezett karbantartási (nagyjavítási) üzemleállások alkalmával lehet megtartani a  ciklusidőnek megfelelő naptári évben. A  belső szerkezeti vizsgálat és szilárdsági nyomáspróba helyettesíthető megbontás nélküli, egyéb vizsgálati módszerekkel is. (3) Az időszakos felülvizsgálatot az üzemeltető kérelmére a Hatóság, a MBIR alkalmazása mellett létesített nyomástartó berendezés esetén a vizsgáló szervezet, vagy a 20. §-ban meghatározottak szerinti üzemeltetői ellenőrző szervezet végzi. 13. A nyomástartó berendezések, töltő berendezések üzemi ellenőrző szervezete működésének szabályai 20. § (1) A nyomástartó berendezések, töltő berendezések időszakos és soron kívüli vizsgálatait a Hatóság engedélye alapján és rendszeres felügyeleti ellenőrzése mellett az üzemeltetői ellenőrző szervezet is végezheti. (2) Az üzemeltetői ellenőrző szervezet működésének engedélyezését az üzemeltetőnek kell kérelmeznie a Hatóságtól. A  kérelemhez mellékelnie kell a  21.  §-ban részletezett időszakos és soron kívüli ellenőrzést végző üzemeltetői ellenőrző szervezetekre vonatkozó feltételek teljesítését igazoló dokumentációt. (3) A Hatóság engedélye négy évig hatályos. A  feljogosítás ideje alatt, évenként legalább egy alkalommal felügyeleti ellenőrzésre kerül sor. A Hatóság ellenőrzi az üzemeltetői ellenőrző szervezetet engedélyben rögzített, erőforrásokat és kompetenciát biztosító feltételek meglétét, a tevékenységeknek az engedélyezett eljárásnak megfelelő végzését. A felügyeleti ellenőrzés eredményéről a Hatóság jegyzőkönyvben tájékoztatja az üzemeltetőt. 21. § (1) A  nyomástartó berendezések üzemeltetői ellenőrző szervezeti ellenőrzésére feljogosítás olyan gazdálkodó szervezetnek adható, a) amely csak saját vállalkozása részére végez ellenőrzést; b) amely az  ellenőrzött nyomástartó berendezést, töltő berendezést üzemeltető vagy karbantartó szervezet különálló és szervezetileg azonosítható része; c) amelynek személyzete független az  ítélet alkotását befolyásoló hatásoktól, különösen az  elvégzett ellenőrzések eredményében érdekelt külső személyek és szervezetek hatásától; d) amely rendelkezik az  ellenőrzés műszaki és adminisztratív feladatainak szakszerű elvégzéséhez szükséges személyzettel, felszereléssel és a  feladatai ellátásához szükséges tevékenységeket tartalmazó eljárásokkal. A  személyzete képes a  műszaki követelményeknek való megfelelés megítélésére, valamint az  ellenőrzések dokumentálására; e) amelynek műszaki vezetője felsőfokú szakirányú végzettséggel, valamint megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkezik; f ) amelynek személyzete az elvégzendő ellenőrzésekhez szükséges szakképzettségekkel, a vonatkozó előírások kielégítő ismeretével, és megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkezik; g) amely közvetlenül nem érintett e  rendele …