13/2017. (III. 24.) ORFK utasítása a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról.

13/2017. (III. 24.) ORFK utasítása a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv járőr- és őrszolgálati tevékenységének egységes szabályozására kiadom az alábbi utasítást: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Hatály 1. Az utasítás hatálya kiterjed az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) hivatásos állományára, amennyiben járőr- vagy őrszolgálatot teljesít, illetve részt vesz a  járőr- és őrszolgálatok tervezésében, szervezésében és irányításában. 2. A közterületek és nyilvános helyek, a határterület és – jogszabályban meghatározott esetekben – a határterületen kívüli területek bűnügyi, közbiztonsági és határbiztonsági ellenőrzése, az államhatár védelme, továbbá meghatározott személyek, területek, létesítmények vagy értékek védelme, őrzése, rendészeti szempontból történő ellenőrzése, illetve az ezzel összefüggő egyes bűnügyi feladatok egységes végrehajtása érdekében az utasításban foglaltakat kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 3. Az utasítás alkalmazásában: a) járőrcsoport: a járőrpárnál nagyobb erejű, 3–7 főből álló szolgálati csoport; b) közös járőrszolgálat: a  rendőr utasításra vagy együttműködési megállapodás alapján a  rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló BM rendeletben (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) meghatározott más (nem rendőri) szerv vagy szervezet tagjával közösen teljesített járőrszolgálata; c) megerősített járőrcsoport: 8–12 főből álló, a  rendőri beavatkozás hatékonyságának biztosítása érdekében létrehozott, a  csoport tagjainak egyidejű szállítását lehetővé tevő, egy vagy több gépjárművel ellátott, speciálisan képzett és szükség esetén speciálisan felszerelt szolgálati alegység; d) nemzetközi közös járőrszolgálat: a  rendőr más állam rendvédelmi szervének tagjával közösen teljesített járőrszolgálata, amely lehet: da) határmenti nemzetközi közös járőrszolgálat, db) Magyarország mélységi területein végrehajtott nemzetközi közös járőrszolgálat, dc) más állam területén végrehajtott nemzetközi közös járőrszolgálat, valamint dd) a  közös műveletek végrehajtása céljából Magyarországra vezényelt külföldi vendégtisztekkel, szakértőkkel végrehajtott nemzetközi közös járőrszolgálat; e) őrparancsnok: az őrszolgálat irányítására esetileg kijelölt személy; f ) szolgálatparancsnok: a szolgálatparancsnoki tevékenységről szóló ORFK utasításban meghatározott személy; g) területi rendőri szerv: a  Készenléti Rendőrség, a  Repülőtéri Rendőr Igazgatóság és a  megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság. II. FEJEZET A JÁRŐR- ÉS ŐRSZOLGÁLAT ELLÁTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 3. A járőrszolgálat 4. A járőr állománya – annak erejétől függően – a járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőrből és járőrtárs(ak)ból áll. 5. A járőr erejét tekintve az adott szolgálatba beosztott rendőrök létszámától, felszerelésétől, feladatától függően lehet: a) egyfős járőr; b) járőrpár; c) járőrcsoport; d) megerősített járőrcsoport. 6. A járőr erejét az adott terület bűnügyi, közbiztonsági, határbiztonsági helyzetére, a rendelkezésre álló erők és eszközök mértékére, a  végrehajtandó feladatra, valamint a  szolgálatteljesítés napszakára figyelemmel a  szolgálatot tervező parancsnok határozza meg a szolgálatparancsnok részére. A szolgálatparancsnok – az adott vagy kialakult helyzetre reagálva – a járőr erejét módosíthatja, a módosítás tényét és indokát az illetékes tevékenység-irányítási központ vagy állandó ügyeleti szolgálat (a továbbiakban együtt: ügyeleti szolgálat) részére jelenti. 7. A járőrpárban, a  járőrcsoportban, a  megerősített járőrcsoportban a  szolgálatparancsnok köteles parancsnokot kijelölni, amennyiben a  szolgálatot szervező elöljáró másként nem rendelkezik. A  parancsnok (a továbbiakban: a járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr) a szolgálat teljesítése során a járőrtárs(ak) szolgálati elöljárója. 8. Egyfős járőrt önállóan a közterületre vezényelni csak olyan feladattal lehet, amelynek ellátása előre láthatóan az életét vagy testi épségét közvetlenül nem veszélyezteti. Az egyfős járőrt a szolgálati feladata biztonságos ellátása érdekében meg kell erősíteni szolgálati kutyával, vagy részére beépített helymeghatározó és riasztó funkcióval ellátott rádiókészüléket kell biztosítani. 9. A közös járőrszolgálatba, illetve nemzetközi közös járőrszolgálatba egy fő rendőr is beosztható. 10. A járőrpár a járőrszolgálat ellátásának alapvető típusa. 11. Járőrcsoportot elsősorban akkor kell szervezni, ha megerősített járőrcsoport vezénylésének feltételei nem állnak fenn, és járőrpár indításával a meghatározott szolgálati feladat nem, vagy csak korlátozott mértékben hajtható végre a) az adott terület mérete, bűnügyi, közbiztonsági és határbiztonsági jellemzői; b) az intézkedések várható nagy száma, jellege; c) az egyéb külső (környezeti) körülmények következtében. 12. Megerősített járőrcsoport abban az  esetben vezényelhető járőrszolgálati feladatra, ha a  közterületek és nyilvános helyek demonstratív rendőri ellenőrzése, felügyeleti szolgálattal ellátott rendezvénybiztosítás, fokozott ellenőrzés, illetve külön terv alapján ellátott szolgálati feladatok végrehajtása ezt indokolttá teszi. 13. A megerősített járőrcsoportot úgy kell kialakítani, tevékenységét meghatározni, hogy a váratlanul jelentkező, több rendőr összehangolt tevékenységét igénylő szolgálati feladatok helyszínén az  elsődleges intézkedéseket képes legyen végrehajtani. 14. A járőr a szolgálatparancsnok alárendeltje, feladatát az ügyeleti szolgálat közvetlen irányítása mellett látja el. 15. A légi járművel szolgálatot teljesítő járőrt kivéve a  járőr a szolgálatát a szolgálatparancsnok által meghatározottak alapján a részére az eligazításkor átadott – rendelkezésre bocsátott – járőr körzetleírás vagy járőr útirányterv vagy külön terv alapján látja el. 16. A járőrszolgálat a 7. alcímben meghatározottak szerint teljesíthető: a) gyalogosan; b) kerékpárral; c) gépkocsival; d) segédmotoros kerékpárral; e) motorkerékpárral; f ) különleges járművel; g) vízi járművel; h) légi járművel; i) vonaton; j) mobil hőkamerás gépjárművel; k) szolgálati kutyával; l) szolgálati lovon; m) kombinált módon. 17. A gyalogos járőr részére az  1.  mellékletben meghatározott kötelező felszerelési tárgyakat a  kutyás, a  kerékpáros, a segédmotoros kerékpáros, a motorkerékpáros, a mobil hőkamerás, a vonatkísérő, valamint – a helyszíni bírság tömb és az okmány bevonására szolgáló tömb kivételével – a  légi járművel szolgálatot teljesítő járőr is köteles magánál tartani. A  gépkocsizó járőr részére az  1.  mellékletben meghatározott kötelező felszerelési tárgyakat a  járőrnek a különleges járművel teljesített járőrszolgálat során is magánál kell tartania. 18. Az 1. mellékletben megjelölt külön utasításra viselendő, hordandó felszerelési tárgyak körét a szolgálatparancsnok határozza meg. 19. A járőr jogosult és köteles a rendelkezésre álló adatok, különösen a napi jelentések alapján megismerni a járőrkörzete, a  járőr útiránytervben meghatározott útvonal és terület, valamint az  illetékességi terület bűnügyi, közbiztonsági, határbiztonsági helyzetét. 20. A járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr felelős: a) a járőrkörzetben, járőrútirányon meghatározott feladatok teljesítéséért; b) a járőrtárs(ak) tevékenységének összehangolásáért, vezetéséért; c) a rendőri intézkedések foganatosításának, a  kényszerítő eszközök alkalmazásának jogszerűségéért, szakszerűségéért, szükségességéért és arányosságáért; d) az intézkedések végrehajtására való felkészülésért; e) az intézkedésbiztonsággal összefüggő követelmények és az intézkedéstaktikai előírások megtartásáért; f ) a részére kiadott szolgálati okmányok szabályos vezetéséért, a  jelentések, a  büntető- és szabálysértési feljelentések elkészítéséért; g) a szolgálati feladatokkal összefüggő útmutatók és segédletek megismeréséért és alkalmazásáért; h) az anyagi, technikai és informatikai eszközök működőképességének fenntartásáért, azok rendeltetésszerű használatáért és megóvásáért; i) a folyamatos hírösszeköttetés fenntartásáért; j) a hírösszeköttetésre vonatkozó alkalmazási szabályok megtartásáért; k) a munkavédelmi előírások betartásáért; l) a járőrtárs(ak) vonatkozó szabályoknak megfelelő, egységes alaki megjelenéséért, valamint a  járőrcsoport vagy a megerősített járőrcsoport különválása esetén – külön utasítás hiányában – az új, további parancsnok(ok) kijelöléséért. 21. A járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr jogosult: a) a járőrtárs, járőrtársak részére a szolgálattal összefüggő utasítást adni; b) a törvényi feltételek fennállása esetén önállóan, illetve a  részére adott elöljárói utasítás szerint intézkedést kezdeményezni; c) az ügyeleti szolgálat, a  szolgálatparancsnok részére bármikor jelentést tenni, tőlük a  szolgálatteljesítés érdekében információt, adatot, illetve utasítást kérni; d) a szolgálatparancsnoktól – indokolt esetben – ruházati könnyítésre engedélyt kérni; e) a járőrkörzet vagy járőrútirány elhagyására önállóan utasítást adni, ha az  ügyeleti szolgálat vagy a szolgálatparancsnok értesítésére nincs mód, és állampolgári felkérés, illetőleg saját észlelés alapján rendőri intézkedés válik szükségessé; f ) megkülönböztető jelzés használatára – a külön szabályozott engedélyezési körben – utasítást adni; g) a foganatosított intézkedések során az intézkedéssel kapcsolatos döntéseket meghozni; valamint h) szükség esetén meghatározni az alkalmazandó kényszerítő eszközök körét. 22. Járőrszolgálatban az  intézkedéseket elsősorban a  járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr kezdeményezi és folytatja le a  járőrtárs(ak) intézkedéstaktikai előírásoknak megfelelő, közvetlen módon történő biztosítása mellett. 23. A járőrtárs a  feladatait a  járőrszolgálat megkezdése előtti eligazításon kapott, valamint a  járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr által meghatározott utasításoknak megfelelően látja el. 24. Amennyiben a  járőrtárs észlel intézkedésre okot adó eseményt vagy körülményt, intézkedést önállóan csak akkor kezdeményezhet, ha erre a járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőrtől külön utasítást kap, vagy vele nincs közvetlenül kapcsolatban, illetve azonnali intézkedési kötelezettsége áll fenn. 25. Az intézkedés során az  intézkedést biztosító rendőr folyamatosan figyelemmel kíséri a  közvetlen környezetét és az intézkedés alá vont személyt, készen áll az intézkedés alá vont személy esetleges menekülésének megakadályozására vagy az intézkedő rendőrt érő támadás elhárítására. 26. Az egyfős járőr intézkedéseit különös körültekintéssel hajtja végre. Az egyfős járőr előzetesen felméri, hogy képes-e az intézkedés eredményes befejezésére, amennyiben nem, haladéktalanul segítséget kér az ügyeleti szolgálattól vagy a szolgálatparancsnoktól. 27. Amennyiben a szolgálat ellátása során a járőrpár, a járőrcsoport vagy a megerősített járőrcsoport a feladatok ellátása miatt különválik, a  feladatokat a  továbbiakban a  szolgálatparancsnok, az  ügyeleti szolgálat vagy az  eredeti járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr által meghatározottaknak megfelelően a  járőr tagjai önállóan hajtják végre. 28. Különválás esetén az eredeti járőrcsoport vagy megerősített járőrcsoport parancsnokként kijelölt rendőre kijelöli az új járőrpár, járőrcsoport, illetve megerősített járőrcsoport parancsnokát. Az  ennek eredményeként járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr és a járőrtárs szolgálati kapcsolatára e fejezet vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell. 29. A Magyarországon teljesített nemzetközi közös járőrszolgálat során – jogszabály vagy nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – minden esetben a magyar rendőr a járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr. 30. Nemzetközi közös járőrszolgálatba csak az  a  rendőr osztható be, aki ismeri a  közös járőrszolgálatra vonatkozó szabályokat és a szolgálat ellátásához szükséges mértékben a járőr által használt közös nyelvet. 31. A járőr a  személyi szabadságában korlátozott személy előállítása, elővezetése, biztonsági intézkedés keretében történő szállítása során a  Szolgálati Szabályzatban, a  rendőrségi fogdák rendjéről szóló BM rendeletben, valamint a Rendőrség fogdaszolgálati szabályzatában meghatározott, kísérésre vonatkozó biztonsági előírásokat alkalmazza. 32. A személyi szabadságában korlátozott személy előállítását, illetve biztonsági intézkedés esetén a  szállítást –  az  egészségügyi ellátást igénylő esetet kivéve – elsősorban szolgálati gépjárművel kell végrehajtani, a szolgálatparancsnok által meghatározottak szerint. 33. A személyi szabadságot korlátozó intézkedés alá vont személyt a  gépkocsi hátsó ülésén kell elhelyezni úgy, hogy a gépkocsivezető mögé közvetlenül ne kerüljön. A szállított személy mellett baloldalon – az erre a célra különlegesen kialakított jármű kivételével – a járőr egyik tagja foglal helyet, készen a szökés vagy támadás megakadályozására. 34. A motorkerékpáros, a segédmotoros kerékpáros, a kerékpáros, valamint a gyalogos járőr a személyi szabadságában korlátozott személy előállítását, illetve biztonsági intézkedés esetén szállítását a  szolgálatparancsnok által meghatározottak szerint hajtja végre. 4. Az őrszolgálat 35. Az őr a szolgálatparancsnoknak vagy az őrparancsnoknak az alárendeltje. Az őrszolgálatot ellátó rendőr feladatait – a díszőr kivételével – őrutasításban kell meghatározni. 36. Ha a  közterületen két vagy több rendőr közösen teljesít őrszolgálatot, szolgálatteljesítésük idejére közülük parancsnokot kell kijelölni. Az egymáshoz való szolgálati viszonyukra a járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr és járőrtárs részére meghatározottak az irányadóak. 37. Amennyiben az biztonsági szempontból indokolt, különös figyelmet kell fordítani az őrszolgálatot ellátók hely- és személyismeretének kialakítására, az  adott szolgálati helyre jellemző sajátos rendszabályok alkalmazásának készségszintű elsajátítására. Ennek érdekében a  szolgálatparancsnok az  adott mozgási körzetbe, illetve őrhelyre – lehetőség szerint – ugyanazokat a rendőröket vezényli. III. FEJEZET A JÁRŐR- ÉS ŐRSZOLGÁLAT ELLÁTÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI 38. A járőr- vagy őrszolgálatot ellátó rendőr köteles: a) a szolgálatra történő jelentkezésekor minden olyan körülményről jelentést tenni, ami a  szolgálat ellátását akadályozza vagy befolyásolja; b) az utasításban, illetve a  szolgálatparancsnok által meghatározott valamennyi felszerelést, fegyverzetet magához venni, azok állapotát ellenőrizni. 39. A járőr és az őr nem vehető igénybe: a) a szolgálati feladatai körébe nem tartozó ügyiratok feldolgozására, elintézésére; b) szolgálati feladattal össze nem függő kiértesítésekre; c) a szolgálati feladatai körébe nem tartozó szállítási, beszerzési feladatokra. 40. A bűnügyi járőrszolgálatot ellátó rendőr kivételével a  járőr és az  őr a  39.  pontban meghatározottakon felül nem vehető igénybe: a) a halaszthatatlan nyomozási cselekmények végrehajtásán kívül a  bűnügyi szervek hatáskörébe tartozó nyomozási és vizsgálati munkára, valamint b) idézés kézbesítésére. 41. A szolgálatba történő kivonulást, az őrszolgálat átvételét a járőr vagy az őr a részére biztosított rádiókészüléken vagy más távközlési eszközön keresztül jelenti az  ügyeleti szolgálat és – amennyiben a  szolgálat átvétele nem a szolgálatparancsnok jelenlétében történik – a szolgálatparancsnok felé. 42. Ha a  járőr- vagy őrszolgálat ellátása során a  rádiókészülék a  terület hálózati lefedettségének hiánya miatt nem alkalmas folyamatos kapcsolattartásra, úgy a járőrt vagy az őrt más távközlési eszközzel (pl. szolgálati mobiltelefonnal) kell ellátni, vagy a szolgálati elöljáró a magáncélú telekommunikációs eszköz szolgálati célú használatát engedélyezheti. 43. Szolgálatban a  járőrnek és az  őrnek tilos minden olyan magatartás, meg nem engedett könnyítés, ami a  rendőri fegyelemhez nem méltó, vagy a rendőri tekintélyt sérti, így különösen: a) járőrkörzetét, mozgási körzetét, járőrútirányát, őrhelyét külön parancs vagy engedély nélkül elhagyni, kivéve ha bejelentés miatt vagy saját észlelés alapján rendőri intézkedés megtétele válik szükségessé, és az ügyeleti szolgálat vagy a szolgálatparancsnok értesítésére nincs mód; b) ruházatán, felszerelésén meg nem engedett könnyítéseket alkalmazni, egyéni felszerelését letenni; c) a munkaközi szüneten kívül rágógumit rágni, étkezni, lefeküdni, engedély nélkül közterületen és nyilvános helyen leülni, dohányozni; valamint d) bármilyen más tevékenységet folytatni, ami elvonja figyelmét a szolgálat maradéktalan teljesítésétől. 44. Az egyenruhát viselő rendőr a  járműből kiszállva, arról leszállva, továbbá a  közterületre történő kilépéskor – amennyiben az a rendőri intézkedés eredményességét nem veszélyezteti – sapkáját felteszi, szolgálati felszerelését magához veszi, és ruházatát megigazítja. 45. A munkaközi szünetet a  járőr, az  őr a  szolgálati helyén vagy a  szolgálatparancsnok által meghatározott más, erre alkalmas helyen tölti el. A munkaközi szünet szolgálati gépjárműben csak különösen indokolt esetben tölthető el. 46. A munkaközi szünet időtartama alatt a járőr és az őr étkezhet, felszerelésén, fegyverzetén könnyíthet. Amennyiben a munkaközi szünetet a  járőr vagy az őr nem rendőrségi épületben tölti el, szolgálati felszerelését és fegyverzetét magánál kell tartania. 47. A munkaközi szünet időtartama alatt a  járőr és az  őr a  felszerelését, fegyverzetét őrizetlenül nem hagyhatja, az  összeköttetésre szolgáló rádiókészüléket nem kapcsolhatja ki, és köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a  rádióforgalmazást. Amennyiben az  összeköttetést szolgálati mobiltelefon biztosítja, a  járőr és az  őr köteles azt bekapcsolva tartani, az érkező hívásokat fogadni. 48. A járőr járőrkörzetében vagy járőrútirányán, az  őr mozgási körzetében vagy kijelölt őrhelyén történő helyszíni váltására akkor kerülhet sor, ha ott a folyamatos, megszakítás nélküli rendőri jelenlét indokolt, és erre vonatkozóan utasítást kapott. Minden más esetben a járőr vagy az őr váltására a szolgálati helyén kerül sor. 49. Helyszíni váltás esetén a járőr- vagy az őrszolgálatot befejező rendőr köteles: a) tájékoztatni a szolgálatba lépő, őt váltó járőrt, őrt a szolgálat során szerzett tapasztalatokról, a kapott külön feladatokról, a foganatosított intézkedésekről és minden olyan tényről, adatról, amely a szolgálatot megkezdő járőr, őr eredményes feladatellátásához szükséges; b) átadni a meghatározott szolgálati eszközöket, okmányokat; c) az ügyeleti szolgálatnak és a szolgálatparancsnoknak jelenteni a váltás megtörténtét. 50. Helyszíni váltás esetén, ha a leváltásra kerülő járőr vagy őr nincs a meghatározott időpontban a váltás helyén, a váltásra érkező haladéktalanul jelentést tesz az ügyeleti szolgálatnak és a szolgálatparancsnoknak, majd megkezdi a részére az elöljáró által meghatározott feladatok végrehajtását. 51. Amennyiben a  járőr vagy az őr az előírt – a számára az eligazítás során meghatározott – időben nem kap váltást, jelentést tesz a szolgálatparancsnoknak, majd a továbbiakban a kapott utasításnak megfelelően jár el. 52. Az ügyeleti szolgálat, illetőleg a szolgálatparancsnok a járőr és az őr kérésére soron kívül minden rendelkezésre álló lehetőség felhasználásával támogatást nyújt. IV. FEJEZET A JÁRŐRSZOLGÁLAT ELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN ELŐÍRÁSOK 5. A járőrszolgálat biztosításának követelményei 53. A rendőrkapitányság székhelyén – a vízirendészeti rendőri szervek kivételével – minden napszakban biztosítani kell gépkocsizó vagy motorkerékpáros és lehetőség szerint gyalogos járőrszolgálatot vagy mozgóőri szolgálatot. 54. A rendőrkapitányság illetékességi területén a székhelyén kívül lehetőség szerint minden napszakban biztosítani kell gépkocsizó vagy motorkerékpáros járőrszolgálatot. 6. A járőrszolgálat formái 6.1. Bűnügyi járőrszolgálat 55. A bűnügyi járőr alapvető feladata a  bűnmegelőzési és bűnüldözési tevékenység végrehajtása, rendezvények biztosítása, illetve a közterületi rendőri jelenlét megerősítése. 56. Bűnügyi járőrszolgálatot a  bűnügyi szolgálati ág állománya teljesít. Amennyiben azt bűnüldözési vagy egyéb szolgálati érdek indokolttá teszi, a  bűnügyi járőr megalakítható, illetve megerősíthető a  közrendvédelmi, a  határrendészeti, a  közlekedésrendészeti és az  igazgatásrendészeti szolgálati ágak – a  feladat ellátásának idejére külön elöljárói utasítás alapján polgári öltözetben lévő – állományával. 57. A bűnügyi járőr a  szolgálatát elsősorban gyalog vagy gépkocsival látja el, az  1.  mellékletben a  gyalogos vagy gépkocsizó járőr számára kötelező felszerelési tárgyak közül a  beosztása alapján számára rendelkezésre álló felszereléssel. 58. A bűnügyi járőr a  szolgálatát a  bűnmegelőzéshez, illetve a  bűnüldözéshez fűződő érdekeket szem előtt tartva, lehetőség szerint „Rendőrség/Police” feliratú akció mellényben teljesíti. 59. Ha a bűnügyi járőr eligazítását nem a szolgálatparancsnok végzi, az eligazítást végrehajtó elöljáró a bűnügyi járőr szolgálatba lépése időpontjáról, a részére meghatározott járőrkörzetről vagy járőr útiránytervről, a kapott szolgálati feladatról a szolgálatparancsnokot és az ügyeleti szolgálatot a kiindulás előtt tájékoztatja. 6.2. Közrendvédelmi járőrszolgálat 60. A közrendvédelmi járőr alapvető feladata a közterületeken és nyilvános helyeken a rendőri jelenlét megteremtése és ezzel a  közrend biztosítása, a  lakosság szubjektív közbiztonságérzetének megteremtése, az  irányadó jogi keretek között a lakossággal történő együttműködés, kapcsolattartás és párbeszéd. 61. A közrendvédelmi járőr szolgálata ellátása során visszatérően ellenőrzi a  járőrkörzet leírásában vagy a  járőr útiránytervében szereplő, illetve a  részére külön tervben meghatározott, bűnügyi, közbiztonsági, illetőleg határbiztonsági szempontból veszélyeztetett területeket, objektumokat, így különösen a pénzintézeteket, a postákat, az üzemanyagtöltő állomásokat, az ATM automatákat, az autóbusz- és vasútállomásokat, a pályaudvarokat. 62. A szolgálat ellátása során kiemelt figyelmet kell fordítani a forgalmas csomópontok, az idegenforgalmi szempontból frekventált helyek, az életvitelszerűen nem lakott hétvégi házak, nyaralók, külterületi ingatlanok ellenőrzésére. 63. A közrendvédelmi járőr a) figyelmet fordít a megelőző jellegű rendőri jelenlétre; b) a járőrkörzetében vagy járőrútirányán a  lakosság életviteléhez igazodóan választja meg az  ellenőrizendő területeket, helyeket; c) fokozott figyelmet fordít az elhagyott járművekre, csomagokra, tárgyakra; d) figyelemmel kíséri a  szolgálat ellátása során észlelt csoportosulásokat, nyomon követi a  csoport(ok) tevékenységét, illetve mozgását; e) biztosítja a rendőri intézkedést igénylő eseményekre történő reagálást. 6.3. Határrendészeti járőrszolgálat 64. A határrendészeti járőr alapvető feladata: a) a határőrizeti tevékenysége keretében az államhatár őrizete és az államhatár rendjének fenntartása; b) az illegális migráció kezelésével összefüggő határőrizeti, valamint a  határrend fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtása; c) a mélységi ellenőrzési tevékenysége keretében az ország schengeni külső határon lévő határterületén kívül a hatékony idegenrendészeti szűrőtevékenység biztosítása. 65. A határrendészeti járőrszolgálat jellege a járőr részére meghatározott fő feladattól függően: a) határőrizeti célú járőrszolgálat, ami a  határterületen végrehajtott folyamatos rendőri tevékenység, amely az államhatár őrzésére és a határrend fenntartására irányul; b) mélységi ellenőrzési célú járőrszolgálat, ami a Szolgálati Szabályzatban meghatározott mélységi ellenőrzési tevékenység végrehajtására szervezett járőrszolgálat. 66. A határőrizetet ellátó járőr feladata: a) a jogellenes határátlépések megakadályozása, a  határt jogellenesen átlépő vagy azt megkísérlő személyek feltartóztatása, elfogása és a szükséges intézkedések végrehajtása; b) az államhatár rendjének fenntartása, az  államhatárral kapcsolatos jogellenes cselekmények megelőzése, felderítése, megszakítása; valamint c) a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem. 67. A határőrizetet járőrszolgálattal, valamint az ismert vagy valószínűsített kockázatot jelentő helyeken elhelyezkedve, lehetőség szerint a  felderítést segítő technikai eszközökkel – mobil hőkamerás gépjárművel, kézi hőkamerával, éjjellátó készülékkel – megerősítve kell ellátni. 68. A jogellenes határátlépések hatékony felderítése érdekében a  szolgálatparancsnok az  államhatár őrizetének időszakait, illetőleg a járőrtevékenységet gyakran és váratlanul változtatja meg. A jogellenes határátlépések valószínű mozgási időit és irányait a  kockázatelemzésből levont következtetések alapján a  szolgálatparancsnoknak kell megállapítania. 69. A járőr figyelési feladatát rejtett vagy nyílt figyelőpontról látja el. A járőr figyelési feladatot kaphat szolgálatának teljes időtartamára vagy a menetvonalán egy-egy kockázatosnak minősülő terepszakaszon rövidebb időtartamra. 70. A járőr tevékenységének elősegítése érdekében a határrendészeti kirendeltségek és a horvát viszonylatú határmenti rendőrkapitányságok vezetőinek tájékozódási pontokat kell kijelölni. A tájékozódási pontok jegyzékét a rendőri szerv illetékességi területe leírásának mellékleteként kell kezelni. A  határvonalat szektorokra kell felosztani. Az  egyes szektorokra vonatkozó megfigyelési időszakokat kockázatelemzés alapján a  szolgálatparancsnoknak kell meghatároznia. 71. A stabil hőkamera kezelő személyzete és a járőrök között megbízható hírösszeköttetést kell fenntartani. 72. A hőképfelderítő rendszer, valamint a  komplex határvédelmi rendszer irányító központjának kezelő személyzete a szolgálatellátás során felelős a számára meghatározott körzet vagy terület folyamatos megfigyeléséért, ellenőrzés alatt tartásáért, a  folyamatban lévő vagy már bekövetkezett illegális határátlépések észlelése esetén a  szükséges intézkedések megtételéért. A kezelő személyzet részére nem határozható meg olyan szolgálati feladat, ami elvonja a hőképfelderítő rendszer folyamatos alkalmazásától, illetve a komplex határvédelmi rendszer irányító központjának folyamatos megfigyelésétől. 73. A hőképfelderítő rendszer, valamint a komplex határvédelmi rendszer irányító központjának kezelő személyzete által észlelt eseményekre történő reagálásra és a feltartóztatások, elfogások végrehajtására szolgálatonként legalább egy járőrpárt (a továbbiakban: elfogó járőr) kell vezényelni gépjárművel megerősítve. Ettől eltérni csak különösen indokolt esetben lehet. 74. A hőképfelderítő rendszer, valamint a  komplex határvédelmi rendszer irányító központjának kezelő személyzete jogsértő cselekmény észlelése esetén közvetlenül irányítja az  elfogó járőr és a  körzetbe vagy területre vezényelt megerősítő erők tevékenységét. 75. Az elfogó járőr tevékenységét úgy kell megszervezni, hogy a hőképfelderítő rendszer, valamint a komplex határvédelmi rendszer irányító központjának kezelő jelzését követően az elkövetők feltartóztatását, elfogását a lehető legrövidebb időn belül végre lehessen hajtani. Az  elfogó járőr részére nem határozható meg olyan szolgálati feladat, ami akadályozza a jelzésre történő azonnali reagálást. 76. A határőrizeti célú járőrszolgálatot – a rendelkezésre álló erő és eszköz figyelembevételével – egymásra építve több vonalban, összehangoltan kell megszervezni. Az erőforrásokat a kockázatelemzés alapján azonosított, kockázatosnak minősülő területeken és időben kell koncentrálni. A szolgálatot teljesítő járőrök között a megbízható hírösszeköttetést biztosítani kell. 77. A mélységi ellenőrzést végző járőr feladatának végrehajtása az  alábbi célcsoportok ellenőrzésére és kiszűrésére irányul: a) a schengeni külső határon illegálisan belépő és a schengeni térségben jogszerűtlenül tartózkodó személyek; b) a schengeni külső határon legális módon belépő olyan személyek, akiknek a  tartózkodása a  schengeni térségben a jogszerű belépést követően jogszerűtlenné vált; c) azon személyek, akik jogszerűen tartózkodnak Magyarország területén, azonban jogszerűtlenül megkísérelnek továbbutazni egy olyan szomszédos országba, ahol a beutazásuk és tartózkodásuk feltételei nem állnak fenn; d) azon személyek, akik jogszerűen tartózkodnak Magyarország területén, azonban a bejelentésre, jelentkezésre, vagy az ország területén való tartózkodásra vonatkozó szabályokat megszegik; valamint e) azon személyek, akik az iratok és okmányok birtoklására vagy magánál tartására vonatkozó kötelezettségeket megszegik. 78. A mélységi ellenőrzés végrehajtását súlyozni kell: a) az államhatár irányába, illetve irányából vezető nagy forgalmú közutakon a gépjárművek kisorolására alkalmas helyekre; b) a folyókon átvezető hidakra, kompok forgalmára; c) az autópályákra és autóutakra, valamint ezek pihenőhelyeire; d) az államhatár irányába, illetve irányából közlekedő személy-, valamint teherszállító vonatok ellenőrzésére; e) az illegális migráció áthaladási csomópontjait képező nagyobb városok vasútállomásaira, autóbusz pályaudvaraira, szállodáira, panzióira, magánszállásaira, kempingjeire, turistaszállóira, üdülőházaira; f ) a nem magyar állampolgárok engedély nélküli munkavállalására jellemző területekre; valamint g) a nem magyar állampolgárok engedély nélküli árusítására kiemelten alkalmas helyszínekre. 6.4. Közlekedési forgalomellenőrző járőrszolgálat 79. A közlekedési forgalomellenőrző járőrszolgálatot ellátó rendőr: a) végrehajtja a  közlekedésrendészeti intézkedéseket, különös figyelemmel a  közúti forgalomban részt vevő járművek és járművezetők ellenőrzésére, valamint a  szabályszegő magatartást tanúsító személyek rendőri intézkedés alá vonására; b) ellátja a  részére meghatározott feladatokat az  ideiglenes közlekedésrendészeti intézkedések végrehajtása során; c) biztosítja a forgalom zavartalanságát, ennek érdekében a forgalmat segíti és irányítja; d) eljár a  közlekedési balesetek helyszínén a  közlekedési balesetek és a  közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól szóló ORFK utasításban meghatározott esetben; e) közreműködik a  Magyarország érdekei szempontjából különösen fontos személyek védelmének, a  kijelölt létesítmények őrzésének rendőrségi feladatairól szóló ORFK utasítás szerinti útvonal-ellenőrzés és utazásbiztosítás végrehajtásában; f ) részt vesz a több ország részvételével összehangoltan szervezett közúti ellenőrzések végrehajtásában. 80. A közlekedési forgalomellenőrző járőrszolgálatot ellátó rendőr alapvető feladatának ellátása során a közlekedésbiztonság javítása érdekében érvényre juttatja az aktuális baleset-megelőzési törekvéseket, figyelmet fordít a megelőző jellegű rendőri jelenlétre. 81. A gyorsforgalmi utakon végzett álló ellenőrzéseket elsősorban a vendéglátóhelyek, a pihenőhelyek, az üzemanyagtöltő állomások területén kell végrehajtani. 82. A leállósávban megállított jármű ellenőrzését a  lehető legrövidebb időn belül be kell fejezni. Amennyiben olyan intézkedést kell foganatosítani, amely hosszabb időt vesz igénybe, a járművet a legközelebbi biztonságos intézkedésre alkalmas, a 81. pontban meghatározott területre kell kivezetni. 7. A járőrszolgálat módjai 7.1. Járőrszolgálat gépkocsival 83. A gépkocsizó járőr elsősorban infokommunikációs eszközzel, kép- és hangrögzítő berendezéssel ellátott, stabil megkülönböztető jelzéssel felszerelt, rendőri jelleggel kialakított szolgálati személygépkocsival lát el szolgálatot. 84. A szolgálati feladathoz igazodva rendőri jelleg nélküli, mobil megkülönböztető jelzéssel felszerelt személygépkocsi is alkalmazható. 85. Megerősített járőrcsoport szolgálatteljesítése esetén a gépjárművet vezető rendőr feladata a gépjármű és az abban elhelyezett felszerelés megóvása, ezért intézkedés során a  gépjárművet csak külön utasítás esetén, illetve – amennyiben az intézkedés eredményes befejezése azt megköveteli – saját elhatározásából hagyhatja el. 86. A gépjármű vezetője – a  járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőrre, járőrtársra vonatkozó kötelezettségeken túlmenően – felel: a) az érvényes vezetői engedélye és ügyintézői igazolványa meglétéért; b) a rábízott gépjármű tisztaságáért, karbantartásáért; c) a rendszeresített menetokmányok vezetéséért; d) a gépjármű kötelező tartozékai, szolgálati felszerelései, fedélzeti híradó- és informatikai eszközei meglétéért, alkalmazhatóságáért, ellenőrzéséért. 87. Amennyiben a feladata ellátása során a járőr minden tagja látótávolságon túl elhagyja a szolgálati gépjárművet, erről az ügyeleti szolgálat felé jelentést kell tenni. A gépjárművet le kell zárni, a riasztót – ha annak beépítésére sor került – üzembe kell helyezni. 88. A hátrahagyott szolgálati gépjárműben lőfegyver, lőszer, kényszerítő eszköz, kézi rádiókészülék őrzés nélkül nem maradhat. 89. A gépkocsizó járőr – amennyiben az ügyeleti szolgálatra érkező bejelentések száma és jellege ezt lehetővé teszi – szolgálata 50%-át a gépkocsiból kiszállva, gyalogosan teljesíti. 7.2. Járőrszolgálat gyalogosan 90. A gyalogos járőrszolgálat a közterületek és nyilvános helyek rendőri ellenőrzésének, a lakossági kapcsolattartásnak, illetve az államhatár őrzésének, az államhatár rendje fenntartásának elsődleges módja. 91. A gyalogos járőrszolgálat során a  járőrpár lehetőség szerint egymás mellett halad. A  járőrcsoporton, illetve megerősített járőrcsoporton belül a  járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr olyan helyen köteles tartózkodni, hogy a járőrtársak tevékenységét folyamatosan figyelemmel tudja kísérni. 7.3. Járőrszolgálat segédmotoros kerékpáron, kerékpáron 92. Kerékpáros, segédmotoros kerékpáros járőrszolgálatot elsősorban települések parkjaiban, üdülő- és kirándulóövezetekben, szabad vizek környékén, illetve éjszaka a  települések belső területein lehet szervezni. A szolgálat szervezésénél figyelemmel kell lenni a járőr számára meghatározott területre, illetve útvonalra, továbbá az időjárási körülményekre. 93. A kerékpáros, segédmotoros kerékpáros járőr a kézi rádiókészüléket és a rendőrbotot a kerékpáron, segédmotoros kerékpáron kialakított külön tartóban elhelyezheti. 94. Intézkedés közben a  járőr tagjai a  kerékpárról, segédmotoros kerékpárról leszállnak, és a  járművet a közlekedésbiztonsági szabályokra is figyelemmel, stabil módon rögzítve letámasztják. 95. Segédmotoros kerékpáron ellátott járőrszolgálat során, az  intézkedés megkezdésekor – amennyiben a késedelem az intézkedés eredményességét nem veszélyezteti – a zárt bukósisakot a rendőr köteles levenni. 7.4. Járőrszolgálat légi járművel 96. A légi járművel szolgálatot teljesítő járőr feladatát az elöljáró által meghatározott és a légi közlekedésre vonatkozó szabályok szerint bejelentett repülési útvonalon vagy légtérben teljesíti. 97. Légi járművel végrehajtott járőrszolgálatot célszerű szervezni: a) a közúti, vasúti, vízi és légi járműforgalom ellenőrzésére; b) a tömegrendezvények légi megfigyelésére és biztosítására; c) meghatározott terület – a határterület – légi figyelésére, kutatására; d) bűncselekményt, illetve a határbiztonságot sértő más jogellenes cselekményt elkövető, gépjárművel menekülő elkövető felderítésére, követésére. 98. A járőr a  feladatát a  földi járőrszolgálatokkal és az  eligazításon meghatározott más szolgálati csoportokkal szoros együttműködésben látja el. 99. A légirendészeti feladatok végrehajtásához a légi járműre normál és hőképtovábbító rendszer szerelhető, valamint azon keresőfényszóró alkalmazható. 100. A légi jármű vezetőjének a légi jármű üzemeltetésétől, a repülési feladattól eltérő más feladat nem adható. 101. A légi jármű vezetőjének a repülés biztonságára vonatkozó utasításait mindenki köteles végrehajtani. 102. A járőrszolgálat teljesítése során szükségessé váló leszállást követően a légi jármű megbízható őrzéséről a járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr gondoskodik. 103. A határrendészeti nemzetközi közös járőrszolgálat ellátása során mindig kell magyar határrendészeti járőrt biztosítani a légi jármű fedélzetére. 7.5. Járőrszolgálat mobil hőkamerás gépjárművel 104. Mobil hőkamerás gépjárművel megerősített járőrszolgálatot a  határőrizeti rendszer első és második vonalában, a  jogellenes cselekmények szempontjából valószínű mozgási irányba, kiemelten a  stabil hőkamera rendszer látóköréből kieső területekre kell vezényelni. 105. A kezelőszemélyzet és az elfogó járőrök között folyamatos hírösszeköttetést kell biztosítani. 106. A szolgálat során a kezelőszemélyzet a tevékenységét külön erre a célra kialakított munkanaplóban tartja nyilván. 107. A mobil hőkamera kezelőszemélyzete csak a technikai eszköz kezelésére megfelelően felkészített és helyismerettel rendelkező rendőr lehet. 7.6. Járőrszolgálat motorkerékpáron 108. A motorkerékpáros járőr alapvetően közlekedési forgalomellenőrző és külön biztosítási jellegű feladatokra alkalmazható, szükség esetén közrendvédelmi, határrendészeti tevékenység végrehajtására is igénybe vehető. 109. Intézkedés kezdeményezésekor a  járőr tagjai a  motorkerékpárról minden esetben leszállnak, és a  járművet a közlekedésbiztonsági szabályokra is figyelemmel, stabil módon rögzítve letámasztják. 110. A motorkerékpáros járőr a  kézi rádiókészüléket és a  rendőrbotot a  motorkerékpáron kialakított külön tartóban elhelyezheti. 111. Motorkerékpáron ellátott járőrszolgálat során a  rendőr az  intézkedés megkezdésekor – amennyiben a  késedelem az intézkedés eredményességét nem veszélyezteti – a bukósisakot köteles levenni. 7.7. Járőrszolgálat szolgálati kutyával 112. A kutyás járőrszolgálat ellátásának, a járőrkutya igénybevételének, alkalmazásának, ellátásának, illetve szállításának részletes szabályait a Rendőrség Kutyás és Lovas Szolgálati Szabályzata tartalmazza. 7.8. Járőrszolgálat szolgálati lovon 113. Lovas járőrszolgálat szervezésével, tervezésével, a  szolgálati állatok igénybevételével, alkalmazásával, ellátásával, szállításával, illetve a szolgálatba lépés feltételeivel összefüggő részletes szabályokat a Rendőrség Kutyás és Lovas Szolgálati Szabályzata tartalmazza. 7.9. Járőrszolgálat vízi járművel 114. A vízi járőr a feladatkörébe tartozó bűnügyi, közbiztonsági és határbiztonsági feladatokra alkalmazható. 115. Vízi járművet az a rendőr vezethet, aki rendelkezik az adott hajótípusra előírt hajózási képesítéssel, az igénybe venni kívánt vízterületre megfelelő vonalvizsgával és érvényes hajós szolgálati könyvvel. Vízi járművön csak olyan rendőr láthat el vízirendészeti vagy határrendészeti járőr szolgálatot, aki érvényes hajós szolgálati könyvvel rendelkezik. 116. Járőrszolgálatra elsősorban motoros, rendőrségi jelleggel kialakított, megkülönböztető jelzéssel, hangosító és híradó eszközzel (rádiókészülékkel), valamint a hajózási szabályokban előírt más hatósági jelzéssel és felszereléssel ellátott vízi jármű vehető igénybe. 117. A vízi járőr a vízi járművön teljesített szolgálata esetén a hajózási tevékenység megkezdése előtt a fegyverzetén és szolgálati felszerelésén könnyíthet. A  fegyverzetet és a  szolgálati felszerelést ebben az  esetben a  vízi járművön – mások által hozzá nem férhető módon – biztonságba kell helyezni. Nyitott fedélzetű hajón a szolgálati fegyver csak indokolt esetben viselhető. 118. A vízi jármű nyitott fedélzetén tartózkodó vagy oda kilépő valamennyi személy köteles a rendszeresített mentőmellényt (szükség esetén testhevedert is) viselni a) a vízen történő bármilyen munkavégzés során; b) vízből mentés végrehajtása közben; c) bejelentésre történő kivonulás ideje alatt; d) éjjel és korlátozott látási viszonyok között; valamint e) azokon a vízterületeken, ahol viharjelzés működik, a viharjelzés bármely fokozatának elrendelése esetén annak fennállásáig. 119. A partra vagy más vízi járműre a vízi járműből a járőr minden tagja ki-, illetve átszállhat. Ebben az esetben a jármű vezetője gondoskodik a jármű biztonságos elhelyezéséről, a járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr pedig arról, hogy a  fegyverzetet és a  szolgálati felszerelést a  járőrök magukhoz vegyék, valamint a szolgálatparancsnokkal az összeköttetést fenntartsák. Vízi járművön a fegyvert és a szolgálati felszerelést őrizetlenül hagyni tilos. 120. A határrendészeti járőr a vízi járművel végrehajtott szolgálata során: a) ellenőrzi a határvíz megközelítési útvonalait; b) figyelemmel kíséri a  határvízen, az  abban levő szigeteken, a „hídfőkön”, valamint a  határvíz partján, a  part közelében tartózkodó személyek tevékenységét, magatartását, megállapítja a  vízparton tartózkodás célját, jogalapját, indokolt esetben az érintett személyeket igazoltatja, ha szükséges, felszólítja az érintett személyeket a  partraszállásra, és ellenőrzi a  határvízen közlekedésre kiadott engedélyek meglétét az  abban foglaltak betartását; valamint c) figyelmet fordít a határfolyók rendjére, a fürdőzésre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére. 7.10. Járőrszolgálat vonaton 121. Vonatkísérő járőrszolgálatra járőrpár, járőrcsoport és megerősített járőrcsoport vezényelhető. 122. Vonatkísérő járőrszolgálatra elsősorban a  közrendvédelmi és a  határrendészeti szolgálati ágak állományát kell vezényelni. Amennyiben azt bűnüldözési vagy egyéb szolgálati érdek indokolttá teszi, a vonatkísérő járőrszolgálat megerősíthető a bűnügyi szolgálati ág állományával. 123. A vonatkísérő járőr tagjainak ismerniük kell a  vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó szabálysértési és bűncselekményi törvényi tényállásokat, a  vasútra vonatkozó alapvető munkavédelmi előírásokat, a  vonaton, állomáson, pályaudvaron végrehajtandó rendőri intézkedések sajátos módszereit, az  adott vasúti közlekedési útvonalra vonatkozó illegális migrációs helyzetet, a jellemző okmányhamisítási módozatokat és a vonat személyek megbúvására, tárgyak elrejtésére alkalmas helyeit. 124. A vonatkísérő járőrt az  eligazítás során el kell látni olyan kézi rádiókészülékkel és/vagy szolgálati mobiltelefonnal, amellyel a  vonat haladása közben is kapcsolatot tud tartani az  illetékes rendőri szervek ügyeleti szolgálataival. A  járőrnek rendelkezésére kell bocsátani a  menetvonallal érintett rendőri szervek ügyeleti szolgálatainak elérhetőségeit. 125. A vonatkísérő járőr – ha az induló, illetőleg a célállomáson vasúti rendőrőrs, alosztály működik, és az nem a szolgálati helye – köteles jelentkezni a rendőrőrs, alosztály szolgálatparancsnokánál. Ennek során jelentenie kell a kísért vonat számát, érkezési és indulási idejét, az állomáson, pályaudvaron teljesítendő szolgálatának időtartamát, intézkedéseit és tapasztalatait. A szolgálatparancsnoknak a járőr szolgálatellátásához szükséges mértékben tájékoztatást kell adnia a bejelentésekről, eseményekről és egyéb releváns információkról. 126. A vonatkísérő járőr a  menetvonal alapján illetékes ügyeleti szolgálatnál köteles rádiókészüléken vagy távközlési eszközön keresztül bejelentkezni. 127. A vonatkísérő járőr a  vonat indulása előtt felveszi a  kapcsolatot a  vonatvezetővel vagy a  vezető jegyvizsgálóval, és tájékoztatja kísérési feladata megkezdéséről, tájékozódik a várható forgalmi körülményekről, az utazóközönségről, a vasúti személyzet közbiztonságot érintő tapasztalatairól. 128. A közbeeső állomásokon, megállóhelyeken a  vonatkísérő járőr a  vonatról leszáll, a  szerelvény mellett tartózkodik, figyelemmel kíséri a le- és felszálló utasokat, a peronokon várakozókat. 129. Amennyiben a vonatkísérő járőr a szolgálatát egy közbeeső állomáson bármely okból megszakítja, arról haladéktalanul jelentést tesz az illetékes ügyeleti szolgálatnak, valamint szolgálatparancsnokának, és a szolgálatparancsnok utasítása szerint folytatja szolgálatát. 130. A nemzetközi forgalomban közlekedő vonaton nemzetközi közös járőr szolgálatot teljesítő járőrnek ismernie kell a vonatkozó jogszabály, az Európai Unió jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés, illetve azok végrehajtására kiadott dokumentum vagy együttműködési megállapodás közös járőrözésre vonatkozó szabályait. V. FEJEZET AZ ŐRSZOLGÁLAT ELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN ELŐÍRÁSOK 8. Objektumok őrzése 131. A Magyarország területén működő, a  nemzetközi jog alapján sérthetetlenséget élvező diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint a nemzetközi szervezetek objektumainak őrzését a Rendőrség Csapatszolgálati Szabályzatában meghatározottak szerint kell végrehajtani. 132. A 131.  pontban meghatározott objektumok őrzése esetén a  szolgálati okmányokat (útirányterv, őrutasítás) a Rendőrség Csapatszolgálati Szabályzatában meghatározottak alapján kell elkészíteni. 9. Az őrszolgálat formái 9.1. Mozgóőri szolgálat 133. A mozgóőri szolgálatot a közterületen egy vagy több rendőr közösen, gyalogosan teljesíti. 134. A mozgóőr részére az őrszolgálattal érintett osztály vezetője vagy az őrsparancsnok mozgási körzetet jelöl ki úgy, hogy a  felállítási helynek a  mozgási körzeten belül annál az  objektumnál, területrésznél kell lennie, amelynek visszatérő rendőri ellenőrzése közbiztonsági, illetve objektumvédelmi szempontból leginkább indokolt. 135. A mozgóőr mozgási körzetét és feladatát úgy kell meghatározni, hogy az őrnek lehetősége legyen a mozgási körzet minél teljesebb rendőri ellenőrzésére. 136. A rendőr-főkapitányság vezetője intézkedik a  forgalmas csomópontok, idegenforgalmi szempontból frekventált helyek, közösségi terek felmérésére és mozgóőri szolgálattal történő ellenőrzésének a megszervezésére a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes által meghatározottak szerint. 9.2. Objektumőri szolgálat 137. Az objektumőr körzetét és őrhelyét úgy kell meghatározni, hogy az őrhely lehetőleg az őrzendő objektum biztonsági szempontból legérzékenyebb pontjánál legyen. 138. Az objektumőr folyamatosan az  őrhelyén tartózkodik, azt a  körzetének ellenőrzése érdekében az  őrutasításban meghatározott időtartamra hagyhatja el. 139. Objektumőri szolgálatra az osztható be, aki jártas: a) a veszélyforrások felismerésében; b) a bevezetett, illetve egy közvetett vagy közvetlen támadás esetén bevezetendő védelmi és biztonsági rendszabályokban; c) a be- és kiléptetés szabályaiban; d) az adott objektum objektumvédelmi tervének az általa ellátott feladatokra vonatkozó részében; e) az objektumban dolgozók értesítésének és riasztásának rendjében. 140. Az objektumőr feladata az objektum és az ott-tartózkodók biztonsága ellen irányuló jogsértő cselekmények időben történő felismerése, megakadályozása vagy a megakadályozáshoz szükséges elsődleges intézkedések haladéktalan megtétele. 141. Az őrutasítást az alábbiakra figyelemmel kell elkészíteni: a) az őrzött objektum (épület) sajátosságai, veszélyeztetettségének foka; b) a lehetséges veszélyforrások; c) a bevezetett védelmi és biztonsági rendszabályok; d) a be- és kiléptetés rendje; e) az objektumban dolgozók értesítésének és riasztásának rendje; valamint f ) az adott épületre vonatkozó körletrend. 142. Az objektumőr szolgálatteljesítése során az objektum őrzésétől eltérő más feladatra nem vehető igénybe. 143. Képtovábbító eszközzel megerősített technikai biztosítás esetén az  objektumőr őrhelyére a  kamerarendszer végpontja beköthető, és az objektumőr megbízható a kameraképek figyelésével. 9.3. Fogdaőri szolgálat 144. A fogdaőri szolgálat ellátásának szabályait, a fogdaőr feladatait a Szolgálati Szabályzat, a rendőrségi fogdák rendjéről szóló BM rendelet és a Rendőrség fogdaszolgálati szabályzata tartalmazza. 9.4. Kísérő őri szolgálat 145. A kísérőőri szolgálat ellátásának szabályait, a kísérőőr feladatait a Szolgálati Szabályzat, a rendőrségi fogdák rendjéről szóló BM rendelet és a Rendőrség fogdaszolgálati szabályzata tartalmazza. 9.5. Rendkívüli őri szolgálat 146. A rendkívüli őr külön utasításra, az elöljáró által meghatározott őrzési feladatok keretében igénybe vehető elfogott, előállított, őrizetben vagy házi őrizetben lévő személy őrzésére, objektum ideiglenes őrzésére, valamint az általános és középiskolák rendjének fenntartásában történő közreműködés rendőrségi végrehajtásáról szóló ORFK utasításban foglalt feladat ellátására. 147. Biztosítási feladatok keretében a  rendkívüli őr a  Rendőrség Csapatszolgálati Szabályzatában meghatározott biztosítószolgálatok ellátására vehető igénybe. 9.6. Díszőr szolgálat 148. A díszőrt a protokolláris őrszolgálatának ellátására a szolgálatparancsnok vagy a díszegység vezénylő parancsnoka a rendezvény jellegétől függően felkészíti, eligazítja, egyenruházatát, felszerelését ellenőrzi. 149. Lovas járőr külön utasítás alapján a Nemzeti Lovas Díszegység öltözetében vagy társasági öltözetben, szolgálati lóval díszőr szolgálatot teljesíthet. 150. A díszőr – lehetőség szerint – intézkedést nem kezdeményez. 151. A szükséges váltásról a szolgálati elöljáró arra figyelemmel köteles gondoskodni, hogy a díszőr egy óránál tovább nem tartózkodhat őrhelyén. 152. Amennyiben a  díszőrt közterületen vagy nyilvános helyen a  rendezvény megkezdése előtt vagy azt követően is alkalmazzák, úgy a díszőrök biztosításáról rendkívüli őr vezénylésével kell gondoskodni. VI. FEJEZET A SZOLGÁLAT TERVEZÉSE ÉS SZERVEZÉSE 10. Általános feladatok 153. A közterületi jelenlét biztosítása érdekében a szolgálat tervezése a járőr- és őrszolgálattal érintett osztály vezetője és az  őrsparancsnok feladata, amelynek során az  illetékességi területe bűnügyi, közbiztonsági és határbiztonsági helyzetének elemzése, értékelése, az elöljáró utasításai, a lakosság közbiztonságérzetét befolyásoló tényezők, illetve az önkormányzat közbiztonságra vonatkozó elvárásai, a különböző megkeresések, lakossági jelzések, a közterületi szolgálatot teljesítők beszámoltatása során ismertté vált információk, valamint a rendelkezésre álló erők és eszközök számbavétele alapján kialakítja döntését a  feladatok elosztására, a  szolgálatellátás módjára, az  ehhez szükséges létszám és technikai eszközök igénybevételére vonatkozóan. 154. A 153.  pont alapján meghozott döntések végrehajtása érdekében a  szolgálat szervezése a  járőr- és őrszolgálattal érintett osztály vezetője vagy az  alosztályvezető, az  őrsparancsnok vagy az  őrsparancsnok-helyettes döntése a rendelkezésre álló létszám és technikai eszközök feladatok szerinti elosztásáról, a járőrök, őrök részére a feladatok meghatározásáról, tevékenységük összehangolásáról. 155. A járőr- és őrszolgálatok tervezéséhez és szervezéséhez szükséges feltételek biztosításáért a rendőri szerv vezetője, a  tervező, szervező munka szabályszerű végrehajtásáért a  rendőri szerv azon szolgálati ágának vezetője a  felelős, akinek a járőr- vagy őrszolgálat formáját meghatározó feladat a hatáskörébe tartozik. 156. A járőrszolgálat szervezése során a szükséges mértékben egyeztetni kell: a) a rendőri szerven belül lévő szolgálati ágakkal; b) az illetékességi területtel határos rendőri szervekkel; c) az illetékességi területen feladatot ellátó más szervekkel; d) az illetékességi területen működő polgár egyesületekkel és az  egyes rendészeti feladatot ellátó személyek munkáltatóival; és e) ha nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi, a  közös határmenti járőrszolgálattal, a  határrendészeti járőrszolgálattal kapcsolatban a szomszédos ország illetékes szervével. 11. Az elemző-értékelő munka 157. A rendőri szerv illetékességi területe bűnügyi, közbiztonsági és határbiztonsági helyzetének elemzése, értékelése során figyelembe kell venni különösen: a) a lakosság szubjektív közbiztonságérzetét leginkább befolyásoló tényezőket; b) az ismertté vált bűncselekményeket, különös tekintettel a  közterületen és a  nyilvános helyeken elkövetett bűncselekményekre, ezek jellegére, elkövetési módjára, területi elhelyezkedésére, elkövetési idejére; c) az ismertté vált bűnelkövetőkre vonatkozó adatokat, a nyomozások tapasztalatait; d) a szabálysértésekről rendelkezésre álló adatokat, különösen az elzárással sújtható szabálysértéseket, a közrend elleni, a kiemelt közúti közlekedési; a tulajdon elleni, illetve a területre jellemző szabálysértéseket; e) a közlekedési balesetek alakulását, azok helyét, idejét, a baleseti okokat, az okozókat, a sérülések súlyossági fokát; f ) az ismertté vált és az  illegális migrációhoz köthető jogellenes cselekményeket, különös tekintettel ezek jellegére, elkövetési módjára, területi elhelyezkedésére, elkövetési idejére; g) az illetékességi területen található veszélyeztetett objektumok, területek elhelyezkedését, ide értve a  nagy forgalmú szórakozóhelyeket, köztéri parkokat, nagyobb játszótereket, tanintézeteket, bevásárlóközpontokat, pénzintézeteket, üzemanyagtöltő állomásokat is; h) a rendezvények biztosítása és a kiemelkedő egyéb események tapasztalatait; i) a bűnügyi és egyéb megkereséseket, panaszokat, közérdekű bejelentéseket, ezek teljesülését; j) a jogsértések megelőzésére tett jelzéseket, javaslatokat, a rendészeti, vagyonvédelmi ellenőrzéseket; k) a lakosság összetételét, a közbiztonság javítására irányuló tájékoztatási tevékenységet; l) az önkormányzatok bűnügyi és közbiztonsági helyzetre vonatkozó igényeit; m) a közbiztonság érdekében tett önkormányzati és lakossági kezdeményezéseket és a  járási közbiztonsági egyeztető fórumok és konzultációs értekezletek tapasztalatait; n) a rendvédelmi szervekkel, a  polgárőr egyesületekkel és az  egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek munkáltatóival való együttműködést; o) a rendőri szerv létszámviszonyait, a szolgálatba vezényelhető állomány képzettségi, fegyelmi, egészségügyi és pszichikai helyzetét, az anyagi-technikai biztosítottság fokát, az anyagi eszközök állapotát, alkalmazhatóságát; valamint p) a rendőri intézkedések, a fokozott ellenőrzések tapasztalatait. 158. A rendészeti helyzet elemzésének keretében a határőrizet értékelése során figyelembe kell venni: a) a helyzeti tudatosságot, ami azt méri, hogy az egységek mennyire képesek felderíteni a folyamatban lévő vagy már bekövetkezett illegális határátlépéseket, illetve csempésztevékenységet a  vonatkozó tervezési időszak egészében, valamint jelzi a taktikai szintű követelményeket – így különösen a megfigyelési időket és területeket, a felderítési arányt, az azonosítási módszereket és a célprofilalkotást –, továbbá a határterületen tevékenykedő járőrök számát és haladási útvonalát, valamint b) a reagálási képességet, ami azt méri, hogy a vonatkozó tervezési időszak egészében az egységek mennyire képesek az  észlelt személyek feltartóztatására, elfogására és átvizsgálására, illetve a  feltehetően illegális tevékenységek kivizsgálására, emellett jelzi a  taktikai szintű követelményeket, így különösen a  járőrök sűrűségét és felszereltségét, a különleges egységek sűrűségét és bevethetőségét, a légi járművek rendelkezésre állását. 159. Az illegális migrációval és az ahhoz kapcsolódó jogellenes cselekményekkel összefüggésben az elemzés, értékelés során figyelembe kell venni különösen: a) a területen átvezető illegális migrációs útvonalak elhelyezkedését, a  jogsértések elkövetésének jellemző időpontjait és az elkövetők jellemző állampolgárságát; b) a rendőri és a társszervek által rendelkezésre bocsátott, az illegális migrációval kapcsolatos információkat; c) az elfogott illegális migránsok meghallgatása során nyert információkat; d) a szomszédos ország területén, a  közös határszakaszon bekövetkezett, az  államhatárhoz és az  illegális migrációhoz köthető jogellenes cselekményeket, az  azokkal kapcsolatban a  szomszédos ország által rendelkezésre bocsátott információkat; e) az illetékességi területen található illegális migránsok megbújására, pihentetésére alkalmas helyeket; f ) az illegális migrációval kapcsolatba hozható jogsértő cselekményeket elkövető személyek jellemző elkövetési módszereit. 160. Az elemző-értékelő munka során levont következtetések alapján a járőr- és őrszolgálattal érintett osztály vezetője, illetve az őrsparancsnok dönt a bűnügyi, közbiztonsági és határbiztonsági feladatok hatékony végrehajtása érdekében: a) az ellenőrzés alá kerülő területekről, objektumokról, az ellenőrzés időszakairól, az ennek során végrehajtandó feladatokról; b) az illetékességi területen jelentkező, a közbiztonsággal, a határbiztonsággal összefüggő megoldatlan helyzetek kezeléséről; c) a szükségessé váló átcsoportosítások, összevonások előkészítéséről, a megerősítő rendőri erők igényléséről; d) a híradó összeköttetés, a jelentések, az értesítések rendjéről; e) az alkalmazandó járőr- és őrszolgálati formák meghatározásáról; f ) a járőrkörzetek, mozgóőr körzetek, járőrútvonalak, őrhelyek kijelöléséről, az  ott végrehajtandó fő feladatok meghatározásáról; g) a jelentkező más szolgálati feladatok végrehajtásának rendjéről; h) a fokozott rendőri jelenléttel biztosított, illetve őrszolgálattal védett objektumok, területek kijelöléséről; i) a polgárőr egyesületekkel, az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyekkel és az egyéb közreműködőkkel történő kapcsolattartás rendjéről. 12. A szolgálattervezet elkészítése 161. A járőr- és őrszolgálattal érintett osztály vezetője vagy az  őrsparancsnok által kijelölt személy rögzíti a  szolgálati időbeosztást. 162. A szolgálattervezetet a  Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszerben (a  továbbiakban: Robotzsaru rendszer) az erre kialakított felületen elektronikus formában, az állományparancsban meghatározott szolgálati időrendszer alapján, az aktuális feladatok figyelembevételével kell elkészíteni. 163. A tervezéskor általános szabályként kell figyelembe venni, hogy az  erők és eszközök jelentős része a  bűnügyi, közbiztonsági és határbiztonsági szempontból legjelentősebb körzetekben és időszakokban összpontosuljon, lehetőség legyen minden napszakban a váratlanul jelentkező eseményekre, bejelentésekre, segélyhívásokra történő azonnali rendőri reagálásra. 164. A közös járőrszolgálat tervezése során az  utasítás a  közös járőrszolgálat szabályait meghatározó együttműködési megállapodásban foglalt eltérésekkel alkalmazható. 165. A nemzetközi közös járőrszolgálat tervezése és végrehajtása során az  utasítás az  Európai Unió jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés, illetve azok végrehajtására kiadott dokumentumokban foglalt eltérésekkel alkalmazható. VII. FEJEZET A JÁRŐRÖK ÉS AZ ŐRÖK ELIGAZÍTÁSA, ELLENŐRZÉSE, BESZÁMOLÁSA 13. Az eligazítás 166. A járőrök és az őrök a szolgálatba indulás előtt kötelesek eligazításra jelentkezni. 167. A járőr- és őrszolgálattal érintett osztály vezetője és az  őrsparancsnok minden hónapban legalább egy esetben, az  alosztályvezetők, az  őrsparancsnok-helyettesek havonta legalább két alkalommal személyesen részt vesznek a szolgálatba lépő állomány eligazításán. 168. Az eligazításon részt vevő: a) köteles a  részére szolgálatra meghatározott öltözetben, fegyverzettel és felszereléssel, olyan módon megjelenni, hogy a  ruházata az  öltözködési és alaki szabályoknak mindenkor megfelelő, felszerelése, fegyverzete karbantartott, használatra alkalmas állapotban legyen; b) köteles rögzíteni a  részére meghatározott célokat, feladatokat, illetve a  szolgálatellátását érintő főbb időpontokat, így különösen a  munkaközi szünete megkezdésének időpontját, a  váltás idejét, a  következő szolgálatba lépések idejét; c) az elvégzendő tevékenységhez a  rendelkezésre álló feltételek, információk és okmányok megismerését követően köteles a  szolgálatparancsnok támogatásával kiválasztani a  feladatai ellátását biztosító munkamódszereket, és felkészülni azok alkalmazására. 169. Az eligazításon részt vevőnek az eligazításra vonatkozó, informatikai alapú dokumentációt – a Robotzsaru rendszer e  célra kialakított alkalmazásában – egyéni kódjával bejelentkezve tudomásul kell vennie. Az  állományilletékes parancsnok – figyelemmel az egy időben, jelentős létszámban szolgálat …