229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról.

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról. A Kormány a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés e), g), h), j), l), o) és p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a – 10. alcím tekintetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 72. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 51. §, az 52. § és az 56. § a) pontja tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 55. § és az 57. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET A KÖZNEVELÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE 1. A köznevelés információs rendszerének létrehozása és működtetése 1. § (1) A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) országos, elektronikus nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer. (2) A KIR részeként önálló alrendszerként kell nyilvántartani 1. a köznevelési intézmény és a köznevelési feladatot ellátó köznevelési intézmény (a továbbiakban együtt: köznevelési intézmény), továbbá azok fenntartóinak közérdekű adatait és közérdekből nyilvános adatait (a továbbiakban: intézménytörzs), 2. a gyermek, a tanuló, az alkalmazott és az óraadó személyes adatait (a továbbiakban: személyi nyilvántartás), 3. a köznevelési intézmény fenntartásával kapcsolatos pénzügyi és gazdálkodási adatokat, 4. a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekkel, tanulóval kapcsolatos statisztikai adatokat, 5. a kötelező köznevelési közfeladatot ellátó köznevelési intézmény körzethatárait, 6. a feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terveket (a továbbiakban együtt: fejlesztési terv), a köznevelési közfeladat ellátásában részt vevő köznevelési intézményre vonatkozó adatokat, 7. a köznevelési intézmény információs tájékoztató rendszerét, 8. a köznevelési intézményt és fenntartóját ellenőrző közigazgatási hatóságok, szervek ellenőrzési munkatervét és ellenőrzéseik eredményeit, 9. a rendkívüli szünet elrendelésével kapcsolatos jelentéseket, 10. az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében a köznevelési intézményektől begyűjtött adatokat (a továbbiakban: OSAP-jelentés), 11. a középfokú felvételi eljárás lebonyolításához szükséges adatokat, a középfokú iskolák tanulmányi területeit (a továbbiakban: KIFIR), 12. az érettségi vizsgák lebonyolításához szükséges adatokat, az érettségi vizsgák alapján kiadott bizonyítványok adatait, a tanúsítványok és a törzslapkivonatok adatait, 13. a diákigazolványok és a pedagógus igazolványok adatait, 14. a tankönyvjegyzékkel és a tankönyvrendeléssel kapcsolatos adatokat, 15. az adatszolgáltatásra kötelezettekkel történő kommunikációra szolgáló felületet, 16. a tanulói teljesítménymérések lebonyolításához szükséges adatokat, a tanulók teljesítményével kapcsolatos mérési eredményeket, 17. a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: illetékes kormányhivatal) által megküldött, köznevelési intézmény által felvett baleseti jegyzőkönyvek alapján készített jelentést, 18. az országos szakértői és vizsgaelnöki névjegyzéket, 19. a pedagógus-továbbképzésben részt vevő szervezetek nyilvántartását. (3) A KIR-t úgy kell felépíteni és fejleszteni, hogy a) az azonos adatokat csak egyszer lehessen megadni és csak egy – a (2) bekezdés szerinti – alrendszerben lehessen megváltoztatni, b) segítse a hatósági döntéshozatalt, a szakmai feladatok ellátását, az ágazati és a fenntartói tervezés feladatait, c) alkalmas legyen az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által engedélyezett, a köznevelési intézmények és fenntartóik által használt vagy a közigazgatási szerv által vezetett elektronikus információs nyilvántartásokkal való együttműködésre, d) a begyűjtött és tárolt adatokból különböző lekérdezésekkel összehasonlító elemzéseket lehessen készíteni, e) a begyűjtött és tárolt adatokból az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek teljesíthetők legyenek. (4) A KIR adatbázisában tárolt valamennyi adat statisztikai célra feldolgozható, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadható. Az adatkérés módját, a közérdekű adatokat a KIR honlapján közzé kell tenni. A statisztikai céllal készült adatok a KIR honlapján megjeleníthetők. (5) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározottak megvalósítása érdekében statisztikai adatok, valamint – a kizárólag törvényi felhatalmazás alapján – átadható személyes adatok átadásának módját az adatkezelő és az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) között létrejött írásbeli szerződés határozza meg. 2. A KIR részére történő adatszolgáltatás módjai 2. § (1) Az adatokat és az okiratokat a fenntartó vagy a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy, a közigazgatási szerv képviselője és a jegyző (a továbbiakban együtt: adatszolgáltató) a KIR honlapján keresztül, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással küldi meg. (2) Ha a KIR valamelyik alrendszerében az elektronikus hitelesítés nem megoldott, az adatokat a Hivatal által a KIR honlapján meghatározott módon kell rögzíteni és a KIR-ben rögzített adatokból előállított adatlapot postai úton kell megküldeni a KIR részére. (3) Az intézményi adatszolgáltatást – ha a KIR-ben ennek technikai feltételei adottak – akkreditált intézményi adminisztrációs rendszeren keresztül kell megvalósítani. (4) A Hivatal a KIR-hez való hozzáférést biztosítja azon köznevelési intézmények számára, amelyek a 2011/2012. tanévet megelőzően nem voltak jogosultak az akkreditált intézményi adminisztrációs rendszernek az informatikai normatívából történő beszerzésére, vagy jogosultak voltak, de nem szereztek be ilyen rendszert. 3. § (1) A Hivatal – a fenntartó kérelmére – a KIR valamennyi alrendszere tekintetében abban az esetben engedélyezheti a kizárólagosan papír alapú adatküldést, ha az internet-hozzáférés sem a fenntartó, sem a köznevelési intézmény székhelye szerinti településen nem biztosított. (2) Papír alapú adatszolgáltatás esetén fel kell tüntetni az adatszolgáltató fenntartó vagy az adatszolgáltató köznevelési intézmény a) képviseletére jogosult személy aláírását az aláírási címpéldány alapján és a b) körbélyegzőjének lenyomatát. (3) A Hivatal az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges formanyomtatványokat a papír alapú adatszolgáltatásra vonatkozó engedéllyel együtt küldi meg az adatszolgáltató részére, és egyidejűleg tájékoztatást ad az adatszolgáltatónak az adatszolgáltatási kötelezettségéről és annak határidejéről. A Hivatal az engedély érvényességének ideje alatt megküldi az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges valamennyi formanyomtatványt. (4) Az intézménytörzsbe történő bejelentkezés papír alapon történő teljesítése esetén csatolni kell a fenntartó és a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy aláírási címpéldányát, amely lehet közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány vagy ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban ellenjegyzett aláírásminta. (5) A papír alapú adatküldésre vonatkozó engedély annak visszavonásáig érvényes. A Hivatal a papír alapú adatszolgáltatásra vonatkozó engedélyt évente június és július hónapban felülvizsgálja, amelynek keretében tájékozódik a fenntartó és a köznevelési intézmény székhelye szerinti település internet-lefedettségéről, és beszerzi a fenntartó erre vonatkozó nyilatkozatát. 3. Az intézménytörzs 4. § (1) Az intézménytörzs tartalmazza 1. a köznevelési intézmény hivatalos nevét, a tagintézmény hivatalos nevét, 2. a köznevelési intézmény székhelyét és a köznevelési feladatot ellátó telephelyeit, 3. a köznevelési intézmény székhelyén az intézményvezető, telephelyen működő tagintézmény esetén a tagintézmény vezetőjének nevét, elérhetőségeit, 4. feladat-ellátási helyenként – az oktatás munkarendje szerinti bontásban – a köznevelési és egyéb alapfeladatokat, az alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágat, a tanszakok nevét, szakképzési feladatok esetén az OKJ azonosítót és a szakképesítés megnevezését, az évfolyamok számát, 5. nevelési-oktatási intézmény esetén feladat-ellátási helyenként az óvodai csoportszobák, kollégiumi háló és tantermek, a férőhelyek maximális számát, közismereti képzést nyújtó és a gyakorlati képzésben részt vevő iskola esetén a tantermek számát, a nappali rendszerben és a gyakorlati képzésben felvehető legmagasabb tanulólétszámot, 6. azt, hogy mely telephelyen működik tagintézmény, 7. feladat-ellátási helyenként a tornaterem, uszoda, konyha, iskolai könyvtár, természetlabor, tanműhely, sportpálya meglétét, 8. az alapító nevét, székhelyét, típusát, 9. a fenntartó telefonszámát, e-mail címét, faxszámát (a továbbiakban együtt: elérhetőség), nevét, székhelyét, típusát, adószámát, KSH statisztikai számjelét, valamint a fenntartó képviseletére jogosult nevét és beosztását, 10. feladat-ellátási helyenként a köznevelési feladatellátásba bevont épület működtetőjének nevét, székhelyét, típusát, adószámát, KSH statisztikai számjelét, elérhetőségeit, valamint a működtető képviseletére jogosult nevét és beosztását, 11. a köznevelési intézmény honlapjának címét, adószámát, 12. költségvetési szerv esetén a törzskönyvi azonosító számot (PIR szám), 13. az alapító okirat keltét, 14. a működést megalapozó jogerős működési engedélyt, a nyilvántartásba vételről szóló dokumentumot, a működéshez szükséges határozat számát, keltét és az engedélyező hatóság nevét. (2) Az intézménytörzsben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 21. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásból átvett adatokat és okiratokat változatlan tartalommal kell nyilvántartani. 5. § (1) Az intézménytörzsben a köznevelési intézmény hat számjegyből álló OM azonosítóval szerepel. (2) A köznevelési intézménynek egy OM azonosítója lehet. (3) A köznevelési intézmény OM azonosítója, hivatalos neve, címe, a képviselőjének neve és elérhetőségei a KIR honlapjáról bárki számára térítésmentesen hozzáférhető. (4) Az intézménytörzsben az (1) bekezdés szerinti OM azonosítóval szerepel a szünetelő, a megszűnt köznevelési intézmény, a szünetelő, a megszűnt köznevelési feladat, a szünetelő, a megszűnt feladat-ellátási hely, továbbá a megszűnés ideje, a szünetelés időtartama, valamint a változással kapcsolatban a hatálybalépés, a változás jogcíme. (5) Ha a köznevelési intézmény megszűnt, a Hivatal intézkedik arról, hogy az intézménytörzsből való törléssel egyidejűleg törlésre kerüljön a KIR honlapján keresztül nyilvánosan elérhető alrendszerekből a megszűnt köznevelési intézmény valamennyi adata. 6. § (1) A Hivatal minden év október 31-ig az intézménytörzs adatai alapján a KIR honlapján táblázatos formában közzéteszi a köznevelési intézmények hivatalos jegyzékét. (2) A köznevelési intézmények hivatalos jegyzéke megyei bontásban tartalmazza a megszűnt, szünetelő és működő köznevelési intézmények a) nevét, székhelyét, OM azonosítóját, b) fenntartójának nevét, székhelyét, képviselőjét, a fenntartó típusát, c) a jegyzék közzétételekor működő ca) köznevelési intézmény és fenntartó valamennyi elérhetőségét, cb) köznevelési intézmény esetén feladat-ellátási helyenként az ellátott köznevelési alapfeladatokat, cc) tagintézmény címét és képviselőjét, cd) köznevelési intézmény képviselőjének nevét. 4. Bejelentkezés a KIR-be, az OM azonosító igénylése, a változás-bejelentés 7. § (1) Az újonnan létesített köznevelési intézmény számára az OM azonosító kiadását, ha a köznevelési intézmény a) működéséhez engedély szükséges, az illetékes kormányhivatal, b) törzskönyvi nyilvántartásba vétellel kezdheti meg a működését, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár), c) nemzetközi, külföldi nevelési-oktatási intézmény vagy a miniszter egyedi engedélyével rendelkezik, a miniszter a KIR-en keresztül kezdeményezi. (2) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény OM azonosítójának kiadása iránt a Hivatal – a nyilvántartásba vételt követő öt napon belül – intézkedik. (3) Az illetékes kormányhivatal és a miniszter a köznevelési intézmény működési engedélyét a jogerőre emelkedését követő öt napon belül küldi meg a Hivatal számára, egyúttal csatolja a) a köznevelési intézmény aa) jogerős nyilvántartásba vételéről szóló határozatot, költségvetési szerv esetén a törzskönyvi bejegyzésről szóló törzskönyvi igazolást, ab) egységes szerkezetű alapító okiratát, ac) nem köznevelési feladatát engedélyező jogerős működési engedélyét, b) a fenntartónak a köznevelési intézmény alapítására, fenntartására jogosító okiratait, ha a fenntartó e tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el. (4) A kincstár a köznevelési intézmény egységes szerkezetű alapító okiratát a nyilvántartásba vételt követő öt napon belül juttatja el a KIR részére. 8. § (1) Az új fenntartó a köznevelési intézmény működéséhez szükséges engedély jogerőre emelkedését követő öt napon belül a KIR honlapján keresztül megadja a fenntartó hivatalos nevét, adószámát, KSH statisztikai számjelét, székhelyét, képviseletére jogosult személy nevét, beosztását, elérhetőségeit, az új köznevelési intézmény hivatalos nevét és székhelyét, elérhetőségeit. A fenntartó ezzel az adatszolgáltatással tesz eleget az Nkt.-ban előírt, a KIR-be történő bejelentkezési kötelezettségének. (2) Ha a fenntartó az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, a Hivatal a 7. § (3) és (4) bekezdése szerinti adatok és okiratok közlését követő öt napon belül felhívja a fenntartó képviselőjét, hogy a KIR honlapján keresztül, az ott meghatározott módon adja meg a fenntartó, valamint a köznevelési intézmény közérdekű és közérdekből nyilvános, de még nem közölt adatait. A köznevelési intézmény adatait a fenntartó helyett a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy is megküldheti. A fenntartó ezzel az adatszolgáltatással tesz eleget az Nkt.-ban előírt, a KIR-be történő bejelentkezési kötelezettségének. 9. § (1) A KIR-be szolgáltatott adatokat és a 7. § (3) és (4) bekezdése szerinti okiratokat a Hivatal megvizsgálja, és ha a bejelentés formai szempontból megfelel az e rendeletben foglaltaknak, a köznevelési intézménynek és fenntartójának adatait az azok közlésétől számított nyolc napon belül a KIR honlapján hozzáférhetővé teszi. (2) A Hivatal a KIR-ben nyilvántartott okiratok alapján és a köznevelési intézmény vagy fenntartójának tájékoztatása mellett jogosult a köznevelési intézmény vagy fenntartója által közölt adatok helyesbítésére. (3) A Hivatal a kiadott OM azonosítót megküldi a köznevelési intézménynek és fenntartójának, az illetékes kormányhivatalnak és a kincstárnak. 10. § (1) A fenntartó vagy annak megbízásából a köznevelési intézmény képviselője a szünetelést elrendelő fenntartói döntés kézhezvételétől számított öt napon belül köteles a KIR-en keresztül bejelenteni a köznevelési intézmény működésének szüneteltetését. (2) A Hivatal az október 1-jei OSAP-jelentés alapján hivatalból határoz a köznevelési intézmény szüneteléséről. (3) Ha a köznevelési intézmény az (1) bekezdés szerinti szünetelést követően a bejelentést követő nevelési évben vagy tanévben folytatja működését, a köznevelési intézmény képviselője legkésőbb augusztus 25-ig köteles a Hivataltól az OM azonosító visszaállítását kérni. 11. § A 7. § és a 9. § rendelkezéseit a változás-bejelentéssel kapcsolatos eljárás során is alkalmazni kell. 5. Az adatszolgáltatási kötelezettség a köznevelési intézmény átszervezése, átalakulása, megszűnése és más változás esetén 12. § (1) A köznevelési intézmény megszüntetésekor, átszervezésekor, nevének megváltoztatásakor, átalakításakor, a fenntartói jog átadásakor, a fenntartó átalakulásakor (a továbbiakban együtt: változás) az OM azonosítóval kapcsolatban a Hivatal a következők szerint jár el: a) ha a fenntartó a köznevelési intézményt jogutód nélkül szüntette meg vagy az beolvadt egy másik köznevelési intézménybe, a Hivatal az OM azonosítót bevonja, b) a köznevelési intézmény szétválása a kiadott OM azonosító érvényességét nem érinti, a Hivatal új OM azonosítót kizárólag abban az esetben állít ki, ha a jogelőd köznevelési intézmény mellett a kiváló köznevelési intézmény vagy a különváló köznevelési intézmény is ellát köznevelési feladatot, c) a Hivatal két vagy több köznevelési intézmény összeolvadásakor a jogutód köznevelési intézményt a jogutód köznevelési intézmény székhelye szerinti jogelőd köznevelési intézmény OM azonosítóján tartja nyilván, az összeolvadással érintett további köznevelési intézmény vagy köznevelési intézmények OM azonosítóját bevonja, d) az a)–c) pontban nem szabályozott egyéb változás a köznevelési intézmény kiadott OM azonosítójának érvényességét nem érinti. (2) A Hivatal az OM azonosító bevonásáról haladéktalanul értesíti a kincstárt és a minisztert. Bevont OM azonosító ismételten nem adható ki. (3) A Hivatal az OM azonosítót – legfeljebb egy nevelési évre, tanévre – visszavonja, ha a) az OM azonosítóval rendelkező köznevelési intézmény jogutóddal vagy anélkül megszűnt, de ennek bizonyítása az e rendeletben előírtak szerint nem történt meg, b) az OSAP-jelentés vagy a 10. § (1) bekezdése szerinti bejelentés alapján a köznevelési intézmény működése szünetel. (4) Az OM azonosító visszavonásáról – a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül – a Hivatal értesíti az illetékes kormányhivatalt, a kincstárt és a minisztert. Ha az e rendeletben előírt módon az adatszolgáltatás megtörtént, a Hivatal az (1) bekezdésben és a 13. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint jár el, és értesíti az e bekezdésben felsorolt szerveket az OM azonosító visszaállításáról vagy bevonásáról. 13. § (1) A köznevelési intézményt az intézménytörzsből a Hivatal a) költségvetési szerv esetén a megszüntető okirat és a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésről szóló határozat, b) nem költségvetési szerv esetén a nyilvántartásból való törlésről szóló jogerős határozat, vagy c) a működési engedély visszavonásáról szóló jogerős határozat alapján törli. (2) A köznevelési intézmény törlését a) a kincstár az (1) bekezdés a) vagy c) pontjában meghatározott okirat, b) az illetékes kormányhivatal az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott okirat, c) a miniszter az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott okirat megküldésével – a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül – kezdeményezi. (3) A köznevelési intézmény megszűnésekor, átalakításakor, megszűnés nélküli, több köznevelési intézményt érintő átszervezésekor a Hivatal az átalakítással, megszüntetéssel, átszervezéssel érintett, egymással összefüggő ügyeket együtt kezeli. 6. Az oktatási azonosító szám igénylése, kiadása és a változás-bejelentés 14. § (1) A köznevelési intézmény képviselője a KIR honlapján keresztül az Nkt.-ban meghatározott adatok megküldésével a gyermek, a tanuló, az óraadó, a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadói és a pedagógiai szakértői munkakörben, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott részére a jogviszony létesítésének napját követő öt napon belül tizenegy jegyű azonosító szám (a továbbiakban: oktatási azonosító szám) kiadását kezdeményezi. (2) A Hivatal az igénylés befogadása napjától számított tizenöt napon belül adja ki az oktatási azonosító számot, amelyet a kiadással egyidejűleg a KIR zárt rendszerén keresztül a köznevelési intézmény számára elérhetővé tesz. A köznevelési intézmény képviselője gondoskodik arról, hogy az érintett megismerje a részére kiadott oktatási azonosító számot. (3) Az oktatási azonosító szám a KIR-ben való megjelenésének időpontjától kezdve kezelhető és használható fel. (4) Ha az érintett tájékoztatást kér az oktatási azonosító számáról és a KIR-ben róla nyilvántartott adatokról, a köznevelési intézmény képviselője a kérelem napján, térítésmentesen a KIR-ből nyomtatható tájékoztatást állít ki. A Hivatal az oktatási azonosító szám kiadásával egyidejűleg a KIR-en keresztül biztosítja a tájékoztatás céljául szolgáló formátumhoz való hozzáférést. (5) A köznevelési intézmény képviselője – az érintett kérelemére – a (4) bekezdés szerint új tájékoztatást állít ki az elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott tájékoztatás helyett. 15. § (1) Ha a köznevelési intézmény olyan gyermekkel, tanulóval, óraadóval vagy a 14. § (1) bekezdésében meghatározott más alkalmazottal létesített jogviszonyt, aki rendelkezik oktatási azonosító számmal, a jogviszony létesítését követő öt napon belül köteles a jogviszony létrejöttét bejelenteni a KIR-en keresztül. A bejelentéskor az érintett részére nem lehet új oktatási azonosító számot kérni és kiadni. (2) A Hivatal felel azért, hogy a természetes személynek csak egy oktatási azonosító száma legyen. 16. § A köznevelési intézmény képviselője a KIR-ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan nyilvántartott adatok változását a változást követő öt napon belül köteles bejelenteni. A 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás tartalmát érintő adatváltozás átvezetése után a köznevelési intézmény képviselője az érintettnek a 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatást a megváltozott adatok alapján állítja ki. 17. § (1) Ha az oktatási azonosító számmal rendelkező személy jogviszonya megszűnik, a köznevelési intézmény képviselője a jogviszony megszűnését – a megszűnés időpontjától számított – öt napon belül jelenti be a KIR-en keresztül. (2) Ha a gyermek, tanuló jogviszonya a nevelési-oktatási intézménnyel megszűnik, a nevelési-oktatási intézmény képviselője statisztikai céllal közli a KIR-en keresztül, hogy a jogviszony milyen jogcím alapján szűnt meg, továbbá tanuló esetén közli, hogy az érintett az adott köznevelési alapfeladatban szerzett-e iskolai végzettséget, szakképesítést, valamint – iskolai végzettség hiányában – hány évfolyamot végzett el. 18. § A 14–17. § alkalmazásában tanulói jogviszonyon érteni kell a magántanulói, a vendégtanulói jogviszonyt, az externátusi, kollégiumi tagsági jogviszonyt, továbbá a fejlesztő felkészítésben, a fejlesztő nevelés-oktatásban való részvételt is. 7. A köznevelési intézmények fenntartásával kapcsolatos pénzügyi és gazdasági adatok nyilvántartása 19. § (1) A fenntartó minden év február 1. és május 31. között a KIR honlapján keresztül köznevelési intézményenként és feladatonként az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évről statisztikai célra a 20. § szerinti közérdekű pénzügyi és gazdálkodási adatokat közöl. (2) A megszűnt köznevelési intézményről a fenntartó az OM azonosító bevonása előtt közli az (1) bekezdés szerinti adatokat. Ha a fenntartó az általa fenntartott köznevelési intézményt megszünteti vagy fenntartói tevékenységével felhagy, a köznevelési intézmény megszüntetését vagy a fenntartói tevékenység megszűnését követő tizenöt napon belül pénzügyi záró statisztikát szolgáltat. Ha a fenntartó e kötelezettségének nem tesz eleget, az adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére a Hivatal felhívja a fenntartót. (3) Fenntartói jog év közbeni átadása esetén az új fenntartó külön megállapodás alapján átveheti a korábbi fenntartó (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét. 20. § (1) Az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évről a fenntartó köznevelési intézményenként rögzíti a február 1-jei és az október 1-jei állapot szerint a) az engedélyezett álláshelyek számát, b) a szeptemberi tanévkezdéskor szakmai alapfeladatokra számított folyó kiadások alapján az egy tanulóra jutó térítési díj és tandíj összegét, c) köznevelési intézményenkénti és feladatok szerinti bontásban a fenntartási kifizetések (kiadások, költségek, ráfordítások) és bevételek összegét, d) a gazdasági feladatok ellátásának módját. (2) A teljes fenntartási költségen belül feladatonként kell rögzíteni a bevételek közül a) az állami támogatás, költségvetési hozzájárulás összegét, állami támogatási típusok szerint, b) a gyermek, tanuló által igénybe vett szolgáltatások után befizetett összegeket, ebből ba) a térítési díj, bb) a tandíj, bc) az étkezési díj, bd) az egyéb befizetések összegét, c) az a) és b) pont alá nem tartozó fenntartói hozzájárulások összegét, d) a köznevelési intézmény más saját bevételének összegét. (3) A teljes fenntartási kifizetésen belül feladatonként kell rögzíteni a) a személyi jellegű kifizetéseket: aa) bérköltséget, ebből pedagógus-, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő-, pedagógiai előadó-, pedagógiai szakértő-munkakört, gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakört betöltőkre vonatkozó kifizetéseket, ab) munkaadókat terhelő járulékokat, ebből a pedagógusokra, valamint a nyugdíjjárulékra vonatkozó kifizetéseket, ac) személyi jellegű egyéb kifizetéseket, ebből a pedagógusokra vonatkozó kifizetéseket, ad) egyéb, különösen az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évben létszámcsökkenést kimondó fenntartói döntésekkel kapcsolatos kifizetéseket, b) az óraadó tanárok számára történő kifizetéseket, c) a dologi, anyagi jellegű kifizetéseket, felújításokat, beruházásokat, a közoktatási feladatot ellátó épület karbantartásával kapcsolatos kiadásokat, d) az étkezésre, a könyvtári állomány gyarapítására, a tartós tankönyvek beszerzésére fordított kifizetéseket. (4) A dologi, anyagi jellegű kifizetéseken belül külön ki kell mutatni a közneveléssel összefüggő szakmai célú eszközbeszerzéseket, a tanügyi nyilvántartásokkal, a nyomtatványokkal, az intézményi adminisztrációs feladatokkal kapcsolatos kifizetéseket. (5) A KIR-ben nyilván kell tartani a feladatellátást szolgáló ingatlan tulajdoni jogviszonyát, a használat jogcímét, idejét és egyéb köznevelési jellemzőjét. A köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant működtető a fenntartó útján közli az (3) bekezdés c) pontjára figyelemmel az ingatlan működtetésével kapcsolatos költségeit. (6) A nyilvántartást úgy kell felépíteni, hogy az alkalmas legyen a korábban gyűjtött adatok tárolására, összehasonlító elemzések készítésére, valamint a fenntartó által megadott adatok alapján megállapítható legyen az egy gyermekre, tanulóra jutó állami támogatás összege, továbbá az, hogy az egyes köznevelési intézmények feladatainak ellátásához igénybe vett állami támogatás intézményegységenként a teljes intézményi költségvetés hány százalékát fedezte. 8. A fejlesztési tervre épülő nyilvántartás 21. § (1) A miniszter a fejlesztési tervet a KIR honlapján dokumentum formátumban tartja nyilván. (2) A nyilvántartásba adatot szolgáltat a települési önkormányzat jegyzője, önkormányzati társulás esetén a társulás székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője arról, hogy a településen működő óvoda milyen jogcímen, milyen időtartamban és mekkora gyermeklétszámmal vesz részt a kötelező feladatellátásban. (3) A fejlesztési terv adatai és az intézménytörzsben nyilvántartott adatok alapján a Hivatal – az állami intézményfenntartó központ és az illetékes kormányhivatal bevonásával – megyei és járási bontásban összesítő jelentést készít arról, hogy a köznevelési közszolgálati feladatok megvalósításában melyik köznevelési intézmény, milyen köznevelési alapfeladatban, milyen feladat-ellátási helyen, nevelési-oktatási intézmény esetén feladat-ellátási helyenként és köznevelési feladatonként mekkora felvehető maximális gyermek- és tanulólétszámmal, valamint egyházi és magánintézmény esetén milyen jogcím alapján, milyen időtartamban vesz részt. A jelentés tartalmazza, hogy mely köznevelési intézmény, milyen közoktatási feladat vonatkozásában vesz részt a gyakorló feladatok ellátásában. (4) A fejlesztési tervben szereplő adatok megváltozását az állami intézményfenntartó központ, az illetékes kormányhivatal és a jegyző a változást követő tizenöt napon belül jelenti be a miniszternek. A miniszter döntése alapján a Hivatal öt napon belül módosítja az (3) bekezdés szerinti jelentés adattartalmát. (5) A Hivatal a KIR honlapján mindenki számára térítésmentes hozzáférést biztosít a fejlesztési tervhez és a (3) bekezdés szerinti jelentéshez. 9. A köznevelési közszolgálati feladatok megvalósításában részt vevő köznevelési intézmények körzethatárait tartalmazó nyilvántartás 22. § (1) Az illetékes kormányhivatal a köznevelési intézmény körzethatárai, a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás székhelye szerinti település jegyzője az óvodai felvételi körzethatárok megállapításáról vagy megváltoztatásáról szóló döntést követő tizenöt napon belül a körzethatárokat tartalmazó döntést megküldi a KIR-be, és megadja a következő adatokat: a) a kormányhivatal vagy polgármesteri hivatal nevét, irányítószámát, a település nevét és a közterület címét, b) a beküldő felelős személy nevét, beosztását, elérhetőségeit. (2) A körzethatárokkal kapcsolatban a Hivatal a KIR honlapján közzéteszi a) az intézménytörzsből átvett és az adatszolgáltató által kijelölt köznevelési intézményi adatokat, b) a körzethatárokat megállapító döntést tartalmazó határozatot vagy jegyzőkönyvi kivonatot, annak számát, az elfogadás idejét, c) az adott köznevelési intézmény működési körzetét településenként, településrészenként, a közterület címével, d) a pedagógiai szakszolgálat feladattípus szerinti, megyei, települési körzethatárait, e) iskola és óvoda esetén a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel és tanulókkal összefüggő statisztikai adatokat, ea) a településen élő összes hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló létszámát, külön nyilvántartva az óvodával jogviszonyban álló gyermekek, az alapfokú és középfokú iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók létszámát, eb) az óvoda és az iskola felvételi körzetében élő hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanköteles tanulók létszámát, feladat-ellátási helyenként, f) a Köznevelési Hídprogramban részt vevő alap- és középfokú iskolákat. (3) Az illetékes kormányhivatal és a jegyző az (1) és (2) bekezdés alapján megküldött adatokban bekövetkezett változást a változást követő tizenöt napon belül jelenti be. (4) A Hivatal a KIR honlapján mindenki számára térítésmentes hozzáférést biztosít az (1)–(3) bekezdés szerinti adatokhoz. 10. A tájékoztató rendszer és a köznevelési intézmények közzétételi listája 23. § (1) A nevelési-oktatási intézményi közzétételi lista a) a felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót, b) a beiratkozásra meghatározott időt, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok számát, c) köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá tanévenként, nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is, d) a fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait, e) a nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait, f) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, g) a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza. (2) Az óvodai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségüket, szakképzettségüket, a dajkák számát, a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét, az óvodai csoportok számát, az egyes csoportokban a gyermekek létszámát. (3) Az iskolai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza a) a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét, b) a betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők számát, iskolai végzettségét és szakképzettségét, c) az országos mérés-értékelés évenkénti eredményeit, d) a tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatokat, e) középiskolákban – évenként feltüntetve – az érettségi vizsgák átlageredményeit, f) a tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetőségét, g) a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályait, h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, i) az iskolai osztályok számát és az egyes osztályokban a tanulók létszámát. (4) A kollégiumi közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza a) a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét, b) a szabadidős foglalkozások körét, c) az externátusi ellátás igénybevételének lehetőségét, d) a kollégiumi csoportok számát és az egyes csoportokban a tanulói létszámát. (5) Az alapfokú művészeti iskolai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza a) a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét, b) a betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők számát, iskolai végzettségét és szakképzettségét, c) az első minősítés évéhez viszonyítva az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamok számát, d) az országos, nemzetközi és egyéb szakmai bemutatókon, rendezvényeken, versenyeken, fesztiválokon, kiállításokon való részvételt, e) a megyei, területi szakmai bemutatókon, versenyeken elért eredményeket, f) az alapfokú művészeti iskola rendezvényeit, hagyományait, g) a helyi kulturális életben történő szerepvállalást, h) művészeti áganként a csoportok számát és a csoportok tanulói létszámát. (6) A pedagógiai-szakmai szolgáltatói és a pedagógiai szakszolgálati közzétételi lista tartalmazza a) az alapfeladat ellátásához létesített munkaköröket, valamint azt, hogy a munkaköröket milyen iskolai végzettséggel, szakképzettséggel töltötték be, b) a működés rendjét, c) a nevelési-oktatási intézményekkel, pedagógiai szakszolgálat esetén a szülőkkel való kapcsolattartás formáját és módját, d) tanévenkénti bontásban a díjfizetés mellett igénybe vehető szolgáltatásokat, azok díjtételeit. 24. § (1) A köznevelési intézmény a tájékoztató rendszerben az október 1-jei állapotnak megfelelően közzéteszi a 23. § szerinti adatokat és dokumentumokat. A köznevelési intézmény képviselője a közzétételi lista tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, tanévenként egyszer, az OSAP-jelentés megküldését követő tizenöt napon belül felülvizsgálja. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat. (2) Ha a közzétételi lista adata az OSAP-jelentésben vagy a KIR más alrendszerében szerepel, az adatot a Hivatal az OSAP-jelentésből megismerhető formában és tartalommal teszi közzé. (3) Az újonnan létrejött köznevelési intézmény képviselője a működés megkezdését követő két hónapon belül, iskola esetében október 31-ig köteles a tájékoztató rendszerbe a közzétételi listát és dokumentumokat megküldeni. (4) A Hivatal a közzétételi listát – a köznevelési intézmény kérelemére – elektronikus formában átadja a köznevelési intézménynek, az intézmény saját honlapján történő megjelenítése céljából. 11. Egyes adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének rendje 25. § (1) A fenntartó minden év június 30-ig köznevelési intézményenként tájékoztatást ad arról, hogy a) munkakör-típusonként hány álláshely létesítésére, megszüntetésére került sor, b) hány köznevelési intézmény alapításáról, átalakításáról, jogutód nélküli megszűnéséről döntött, c) hány köznevelési intézmény fenntartói jogát adta át, a köznevelési intézmény fenntartói jogát milyen típusú fenntartónak adta át, és egyúttal közli az átadott intézmény OM azonosítóját is. (2) Az illetékes kormányhivatal, a jegyző a rendkívüli szünet elrendelését, az elrendelés okát, a nevelési év, tanév várható kezdésének idejét és a település, településrész nevét az elrendelést követő öt napon belül a KIR-ben rögzíti. Működő nevelési-oktatási intézmény képviselője vagy annak fenntartója minden év augusztus 25. és szeptember 5. között köteles jelezni és egyben indokolni, ha a nevelési-oktatási intézmény a nevelési évet, tanévet nem vagy a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben előírtaknál később kezdi meg. (3) A köznevelési intézmény képviselője a köznevelési intézmény október 1-jei állapot szerinti közérdekű adatairól minden év október 15-ig – a KIR-en keresztül és az ott meghatározott formában – statisztikai céllal az OSAP keretében adatokat közöl. (4) A jogutóddal megszűnt vagy átalakult köznevelési intézményről a jogutód köznevelési intézmény, a jogutód nélkül megszűnt köznevelési intézményről a volt fenntartó záró statisztikát készít. A köznevelési intézmény képviselője – fenntartójának egyidejű értesítése mellett – október 15–31. között egy alkalommal kérheti a minisztertől a lezárt statisztikájának módosítását. (5) A Hivatal a KIR-ben tárolt adatok megadásával segíti a köznevelési intézmény (3) és (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségének teljesítését. 26. § (1) A Hivatal a köznevelési intézmény és fenntartója ellenőrzésére jogosult szervek számára a KIR honlapján zárt rendszert biztosít annak érdekében, hogy a miniszter koordinálhassa és adatokkal segíthesse a köznevelési intézményeket és a fenntartói tevékenység jogszerűségét ellenőrző hatóságok, szervek munkáját. (2) Az ellenőrzésre jogosult hatóság a) a munkaterve alapján az ellenőrzésre kijelölt köznevelési intézmény és fenntartójának nevét, az ellenőrzés idejét, az ellenőrzés típusát, az ellenőrzés jogcímét minden év január 31-ig, b) az ellenőrzés eredményét az ellenőrzés befejezését követő tizenöt napon belül, és c) a munkaterven felüli ellenőrzéssel érintett köznevelési intézmény és fenntartójának nevét és az ellenőrzés eredményét minden év november 15-ig rögzíti a KIR-ben. (3) A miniszter az illetékes kormányhivatal éves munkatervét az (1) bekezdésben meghatározott rendszerben február 20-ig jóváhagyja, és szükség esetén javaslatot tesz a kincstárnak és az illetékes kormányhivatalnak az együttes ellenőrzésre. (4) Az (1) bekezdés szerinti alrendszert úgy kell kiépíteni, hogy a miniszter statisztikai célú jelentéseket készíthessen az ellenőrzések eredményeiről, valamint legalább öt évig tartó időszakban monitorozhassa az ellenőrzési folyamatokat. 12. A halmozottan hátrányos helyzet megállapítása, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók létszámával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség 27. § (1) Ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása keretében a szülő nem kérte a gyermeke halmozottan hátrányos helyzetének megállapítását, a gyermekvédelmi kedvezmény tekintetében hozott jogerős határozat bemutatásával a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjétől írásban tett nyilatkozatával kérheti annak utólagos megállapítását. Ha a szülő a szülői felügyeletet egyedül gyakorolja, a gyermeke halmozottan hátrányos helyzetének megállapítását a szülői felügyelet gyakorlásának egyidejű igazolása mellett kérheti. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat tartalmazza a) a gyermek, tanuló aa) nevét, ab) születési helyét, idejét, ac) lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, ad) nevelési-oktatási intézményének nevét, székhelyét, OM azonosítóját, továbbá a telephelyet, ha a gyermek a székhelyen kívül működő feladat-ellátási helyen tanul vagy jár óvodába, ae) tankötelezettsége megkezdésének dátumát, af) óvodába lépésének dátumát; b) a szülő ba) nevét, az édesanya születési nevét a személyazonosságot igazoló közokirat szerint, bb) születési helyét, idejét, bc) sikeresen elvégzett évfolyamainak számát; c) a szülő aláírásával igazoltan azt, hogy ca) megismerte a nyilatkozat aláírásának jogkövetkezményeit, cb) az (1) bekezdés szerint tájékoztatást kapott, cc) személyesen tette meg az iskolai végzettségével kapcsolatos nyilatkozatát, cd) hozzájárul a nyilatkozatban szereplő személyes adatainak kezeléséhez, ce) megértette és tudomásul vette, hogy a valótlan adatközlés esetén büntető és szabálysértési eljárás indítható ellene. (3) Ha a szülő nem kívánt nyilatkozni az iskolai végzettségével kapcsolatban, a nyilatkozat (2) bekezdés a) és b) pontja, valamint c) pont cd) és ce) alpontja szerinti részét kitöltetlenül kell hagyni. (4) A jegyző a szülő (1) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján állapítja meg, hogy a hátrányos helyzetű gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. A jegyző az (1) bekezdés szerinti nyilatkozaton aláírásával igazolja, hogy meggyőződött a szülő személyazonosságáról és a szülői felügyelet gyakorlásának módjáról. (5) A jegyző az általa aláírt (1) bekezdés szerinti nyilatkozat egy példányát a szülőnek átadja, és egyidejűleg tájékoztatja a szülőt azokról a kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről, amelyek a gyermeket, tanulót megillethetik, ha megfelel a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekre, tanulóra vonatkozó feltételeknek. A tájékoztatásban – szülői megkeresés alapján – közreműködik a nevelési-oktatási intézmény is. (6) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatban közölt adatokat a jegyző kizárólag a halmozottan hátrányos helyzet meghatározására, az óvodai, iskolai körzethatároknak a jogszabályban előírtak szerinti kialakítására használhatja fel, kivéve, ha az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatban a szülő hozzájárult ahhoz, hogy a jegyző a nevelési-oktatási intézmény részére a nyilatkozatot másolatban megküldje és a nevelési-oktatási intézmény a nyilatkozaton szereplő személyes adatokat jogszabályban meghatározott módon kezelje, továbbá a jegyző a nevelési-oktatási intézményt tájékoztassa a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság és a halmozottan hátrányos helyzet megszűnéséről. (7) Ha a szülő a nevelési-oktatási intézmény a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság és a halmozottan hátrányos helyzet megszűnéséről való tájékoztatásához hozzájárult, a jegyző az általa aláírt (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot másolatban a szülő részére történő átadást követő öt napon belül megküldi a nevelési-oktatási intézménynek. A nevelési-oktatási intézmény képviselője a felvételi naplóban és a törzslapon feltünteti, hogy a gyermek, a tanuló hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A nevelési-oktatási intézmény a nyilatkozatot a tanulói jogviszony megszűnését követő öt évig kezelheti. 28. § A halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek, tanulónak járó kedvezmény igénybevételének a feltétele a nyilatkozat és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításáról szóló jogerős határozat bemutatása. 29. § (1) A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát, és az így előálló statisztikai adatokat – a körzethatárok megállapítása, felülvizsgálata, valamint a fejlesztési terv elkészítése és felülvizsgálata érdekében – a minden év október 31-ig az illetékes kormányhivatal számára továbbítja. (2) A jegyző az adott év január 15-én és október 1-jén rendelkezésre álló adatok feldolgozása után minden év január 31-ig és október 31-ig a KIR-be rögzíti a 22. § (2) bekezdés e) pontja szerinti adatokat. II. FEJEZET A PEDAGÓGUSOK ÁLLANDÓ HELYETTESÍTÉSI RENDSZERE 30. § (1) Az állami intézményfenntartó központ a megye munkaerő-gazdálkodási rendszerének részeként létrehozza és működteti az állami köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka zavartalan megszervezése érdekében a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét (a továbbiakban: helyettesítési rendszer). (2) A helyettesítési rendszer működésével és igénybevételével kapcsolatos tájékoztatást az állami intézményfenntartó központ a honlapján közzéteszi. (3) Az állami intézményfenntartó központ fővárosi, megyei bontásban nyilvántartja a helyettesítési rendszerben részt vevő személyeket (a továbbiakban: helyettesítő pedagógus), és munkáltatói megkeresésre tájékoztatást ad a helyettesítő pedagógus foglalkoztatásának lehetőségeiről. (4) A helyettesítési rendszerhez az állami intézményfenntartó központtal kötött megállapodás alapján csatlakozhatnak az önkormányzatok, valamint az egyházi és magánintézmények fenntartói is. 31. § (1) A helyettesítési rendszerbe történő felvételét az kérheti, aki a) rendelkezik pedagógus-munkakör betöltésére jogszabályban meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint óvodában két nevelési év, iskolában két tanév pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal, továbbá a kérelem benyújtásakor pedagógus-munkakörben vagy óraadóként foglalkoztatják köznevelési intézményben, vagy b) rendelkezik pedagógus-munkakör betöltésére jogszabályban meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint óvodában két nevelési év, iskolában két tanév pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal, feltéve, hogy a pedagógus-munkakörben történt foglalkoztatása megszűnésének utolsó napjától számítva legfeljebb öt év telt el, vagy c) szakoktató, szaktanár, gyakorlati szakképzésben jártas szakember és pedagógus-munkakör betöltésére jogszabályban meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, szakirányú szakképesítésének megfelelő munkakörben tíz év szakmai gyakorlati időt igazolni tud, feltéve, ha szakirányú szakképesítéssel betöltött munkakörben történt foglalkoztatása megszűnésének utolsó napjától számítva legfeljebb öt év telt el. (2) A helyettesítési rendszerben történő nyilvántartás iránti kérelemben fel kell tüntetni a jelentkező a) nevét, b) lakcímét és azt a címet, ahová az értesítést kéri, telefonszámát, c) pedagógus-munkakör betöltésére jogosító iskolai végzettségét, szakképzettségét, d) oktatási azonosító számát, e) pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlatának idejét, f) pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásának utolsó napját, g) munkába állásra vonatkozó igényét, így különösen azt, hogy teljes vagy részmunkaidőben, a főváros, megye mely területein vállal munkavégzést, továbbá minden olyan adatot, amelyet a jelentkező lényegesnek tart a helyettesítési rendszerben történő nyilvántartás céljával összefüggésben. (3) A felvétel iránti kérelemhez csatolni kell az (1) bekezdésben foglaltak igazolására szolgáló dokumentumokat és a jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy hozzájárul személyes adatainak az e rendeletben szabályozottak szerinti kezeléséhez. (4) A helyettesítési rendszerben történő nyilvántartás megszűnik a) az érintett kérelmére, b) ha a helyettesítő pedagógus a helyettesítési rendszer működtetőjének megkeresése esetén önhibájából egymást követő három alkalommal nem vállalja a helyettesítésre a felkérést. (5) Ha az állami intézményfenntartó központ a helyettesítő pedagógust a (4) bekezdés b) pontja szerint törli a helyettesítési rendszerből, döntése ellen jogorvoslatért jogszabálysértésre hivatkozással a miniszterhez lehet fordulni. 32. § (1) A helyettesítő pedagógus feladata, hogy felsőfokú iskolai végzettségének és szakképzettségének megfelelő pedagógus-munkakör ellátását elvállalja, és azt a munkáltató utasítása szerint ellássa. (2) A helyettesítő pedagógussal a munkáltató határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesít, vagy az Nkt. szerinti óraadó pedagógusként foglalkoztatja. (3) A köznevelési intézmény képviselője a (2) bekezdés szerinti foglalkoztatás megszűnését követő öt napon belül tájékoztatja az állami intézményfenntartó központot a helyettesítő pedagógus foglalkoztatásáról. A munkáltató tájékoztatása tartalmazza a helyettesítő pedagógus nevét, lakcímét, munkavégzésének kezdetét és annak befejezését, a foglalkoztatás módját, valamint a munkáltató szakmai véleményét a helyettesítő pedagógus munkavégzéséről. III. FEJEZET A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYBEN TÉRÍTÉSMENTESEN, VALAMINT TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ ELLENÉBEN BIZTOSÍTOTT KÖZNEVELÉSI KÖZFELADATOK 13. A térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok köre 33. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat (a települési és a nemzetiség önkormányzat a továbbiakban együtt: önkormányzat) és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményben térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat: a) óvodában aa) az óvodai foglalkozás és a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás, ab) a gyermekek – rendeletben meghatározott – egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet, b) általános iskolában és középfokú iskolában ba) a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás, bb) az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, valamint az első szakmai vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt, a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga, bc) a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette, bd) az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás, be) a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok, bf) az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyelet, bg) az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája, bh) a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát, bi) a tanulók – rendeletben meghatározott – egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet, bj) a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszony, c) kollégiumban ca) a kollégiumi és az externátusi foglalkozás, a kollégiumi lakhatási feltétel biztosítása, cb) a folyamatos pedagógiai felügyelet, a gyermekek, tanulók – rendeletben meghatározott – egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet, d) a nevelési-oktatási intézmény létesítményeinek, eszközeinek használata a térítésmentes szolgáltatás igénybevételekor, e) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló esetén az állapotának megfelelő köznevelési intézményi ellátás. (2) Az Nkt. 2. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett térítésmentes a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő nevelés, a fejlesztő felkészítés és a fejlesztő iskolai oktatás. 14. Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások 34. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatás intézmény, az önkormányzat, az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: a) a 33. §-ban meg nem határozott egyéb foglalkozások, b) alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, valamint e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata, továbbá az állami vizsga és a tanulmányok alatti vizsga, c) a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a 33. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott köznevelési közfeladatok, d) a független vizsga, e) az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája, f) a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. (2) A gyermek, a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint térítési díjat fizet. (3) Az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék – annak hiányában a szülői szervezet (közösség) az intézményi tanács és iskolában az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. 35. § (1) Az állami szerv, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben a térítési díj összege tanévenként, a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának a) tizenöt–húsz százaléka a 34. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, b) öt–húsz százaléka a 34. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben tizennyolc éven aluli tanulóknál, c) tizenöt–negyven százaléka a 34. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál, d) húsz–negyven százaléka a 34. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben. (2) Vendégtanulói jogviszony – a 33. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában foglaltakat kivéve – térítési díj fizetése mellett létesíthető. A vendégtanulói jogviszony esetén a térítési díj mértéke legfeljebb a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának három–harminc százaléka lehet. (3) A térítési díjat – a fenntartó által meghatározottak szerint – a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban egy tanítási évben a térítési díj összege nem lehet kevesebb az (1) bekezdésben meghatározott alsó határértéknél. (4) A 33. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontjában meghatározott vizsgák körén túl az érettségi vizsga az alábbiak szerint díjköteles: a) a vizsgázónak a középszintű érettségi vizsgáért – ha a vizsgázó a jelentkezését nem egy adott középiskolába nyújtja be – az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15%-ának megfelelő, b) a vizsgázónak az emelt szintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25%-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a Hivatal számára. (5) A 34. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érettségi vizsgára jelentkező esetén, ha a vizsgaszervező nevelési-oktatási intézménybe nyújtja be a jelentkezési lapját, a (4) bekezdésben meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a térítési díj összegét a vizsgaszervező nevelési-oktatási intézmény számára fizeti meg. (6) A 34. § (1) bekezdés f) pontja szerinti szakmai vizsga térítési díja a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről szóló, szakképzésért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott vizsgadíj és vizsgáztatási díj együttes összege egy tanulóra jutó hányadának mértékével azonos. (7) A 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti független vizsga díját tantárgyanként kell megállapítani úgy, hogy tantárgyanként a vizsgadíj összege nem lehet magasabb, mint az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 3,75%-a. 15. Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások 36. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások: a) alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórát meghaladó tanórai foglalkozás, a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második vagy további alkalommal történő megismétlése, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali rendszerű vagy nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, valamint annak, aki a huszonegyedik életévét betöltötte, b) a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás, c) középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése, d) a tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is. (2) A tandíj mértéke – a kötelező feladatellátásban részt nem vevő, a külföldi nevelési-oktatási intézmény és a nemzetközi iskola kivételével – tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíj a tanulmányi eredménytől függően vagy a tanuló szociális helyzete alapján csökkenthető. (3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az egy tanulóra jutó tandíj mértékét a nevelési-oktatási intézmény vezetője a (2) bekezdésre és a 34. § (6) bekezdésére figyelemmel állapítja meg. (4) A fenntartó határozhatja meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a nevelési-oktatási intézmény vezetője dönt az e rendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról. 16. Az egyházi és a magánintézmény által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó sajátos szabályok 37. § (1) Az egyházi és a magánintézmény szolgáltatásainak igénybevételét tandíj fizetéséhez kötheti, kivéve, ha az egyházi vagy a magánintézmény közoktatási megállapodás, köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján részt vesz a köznevelési közszolgálati feladatok ellátásában, ebben az esetben a kötelező feladatellátásban érintettek vonatkozásában a 33–36. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. (2) A külföldi nevelési-oktatási intézmény és a nemzetközi iskola szolgáltatásainak igénybevételét tandíjfizetéshez kötheti. Ha az Nkt. 90. § (7) bekezdése alapján a miniszter köznevelési szerződést kötött a külföldi nevelési-oktatási intézmény vagy a nemzetközi iskola fenntartójával, a fenntartó a megállapodásban rögzítettek szerint csökkenteni köteles a tandíj mértékét. (3) Az egyházi és a magánintézmény fenntartója – az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – meghatározza azokat a szabályokat, amelyek alapján a köznevelési intézmény vezetője dönt a tandíj mértékéről, az adható kedvezményekről és a befizetés módjáról. IV. FEJEZET AZ ILLETÉKES KORMÁNYHIVATAL ÁLTAL FOLYTATOTT HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS TÁRGYKÖREI 38. § (1) Az illetékes kormányhivatal a köznevelési intézményben hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a) az egyenlő bánásmód követelményére, b) a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására, c) az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre, d) a tanulmányok alatti és az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására, e) az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi nyilvántartások vezetésére és valódiság …