86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelete a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról.

86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelete a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról. A Kormány a  kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281.  § (2)  bekezdés 1., 2.  pontjában, továbbá 281.  § (5) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. alcím tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 1., 4. és 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 3. és a 34. alcím tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 4. alcím tekintetében a  kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281.  § (4)  bekezdés 1.  pontjában és 281.  § (6) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 5. alcím tekintetében a  kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281.  § (4)  bekezdés 2.  pontjában és (5) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 6–15., továbbá 17–19. alcím tekintetében a  kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281.  § (5)  bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 16. alcím tekintetében a  kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281.  § (2)  bekezdés 6.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 20. alcím tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 1. és 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 21–22., továbbá a  35. alcím tekintetében a  kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281.  § (2)  bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 23. és 31–33. alcím tekintetében a  kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281.  § (2)  bekezdés 5.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 24–30. alcím tekintetében a  kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281.  § (2)  bekezdés 1. és 5.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 64.  § tekintetében a  kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281.  § (2)  bekezdés 1–7., (4)  bekezdés 1. és (5) bekezdés 2., továbbá (6) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 65.  § tekintetében a  kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281.  § (4)  bekezdés 11.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § (1) E  rendelet alkalmazásában államigazgatási feladatot ellátó, államigazgatási hatáskörrel, hatósági jogkörrel rendelkező helyi önkormányzati szerven a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét, a jegyzőt, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjét kell érteni. (2) E  rendelet alkalmazásában polgármester alatt a  főpolgármestert és a  megyei közgyűlés elnökét, jegyző alatt a főjegyzőt is érteni kell. (3) E rendelet alkalmazásában központi kormányzati igazgatási szervek területi szerve alatt a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 2. § (2) bekezdésben meghatározott szerv területi szervét kell érteni. (4) E  rendelet alkalmazásában funkcionális feladatokon az  alábbiakban felsorolt igazgatási funkciók szerinti munkamegosztás alapján kialakított szervezeti egységek által ellátott szervi működést szolgáló – nem szakmai feladatellátáshoz kötődő – belső igazgatási feladatokat kell érteni: a) humánpolitikai és humánerőforrás-gazdálkodási, b) költségvetési és gazdálkodási, c) pénzügyi és számviteli, d) üzemeltetési, eszköz- és vagyongazdálkodási, e) beszerzési, f ) szabályozási és iratkezelési, g) ellenőrzési, h) koordinációs, i) jogi (perképviseleti), j) saját szervi működést szolgáló informatikai üzemeltetési és rendszerfenntartási, k) kommunikációs és nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására szolgáló feladatok. (5) E  rendelet alkalmazásában, a  kormányhivatalok kormánytisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek továbbképzéséhez és előírható képzési és továbbképzési kötelezettségeihez kapcsolódóan 1. belső továbbképzés: a kormányzati igazgatási szerv, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézmény által folytatott szakmai továbbképzés, amely a megrendelő kormányzati igazgatási szerv számára speciális intézményi vagy álláshellyel összefüggő feladatokhoz szükséges ismereteket, illetve képességeket közvetít; 2. egyéni továbbképzési terv: a  kormányzati szolgálati jogviszonyban álló tárgyévre meghatározott továbbképzési kötelezettségeinek és egyéni fejlesztési igényeinek teljesítését biztosító képzési terv; 3. kötelező továbbképzés: a  kormányzati igazgatási szerv, a  Kormány által elrendelt kötelező képzések, melyek közszolgálati, valamint belső továbbképzésekkel teljesíthetőek; 4. közszolgálati továbbképzési program: általános közigazgatási, idegen nyelvi, szakmai és vezetői ismeretek megszerzésére irányuló, a  közigazgatási szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben szolgáló, továbbá a  jogalkalmazás javítására irányuló továbbképzés, amelyek fejlesztéséről és megvalósításáról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) gondoskodik; 5. minőségirányítási szabályzat: a  továbbképzés minőségirányítási szempontból történő vezetésére és szabályozására szolgáló szabályzat, amely tartalmazza a  kötelező továbbképzések tervezésének, fejlesztésének, szervezésének, végrehajtásának, minősítésének és ellenőrzésének eljárásait; 6. minősített továbbképzési programjegyzék: az  Egyetem által vezetett, minősített továbbképzési programokat tartalmazó nyilvántartás; 7. tanulmányi pont: a kormánytisztviselő által teljesített továbbképzés mértékegysége; 8. továbbképzés: a  kormányzati szolgálati jogviszonyban álló alkalmazásához megkívánt iskolai alapképzettségen (szakképzettségen) kívüli minden további iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés, átképzés, vezetőképzés, szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben szolgáló képzés, szakmai tájékoztató; 9. továbbképzési program fejlesztése: a  továbbképzési programokban felhasznált szakanyagok létrehozása, a képzés során alkalmazott oktatásmódszertan, a képzések követelményrendszerének megfelelő tanmenet és a képzésekben felhasznált tananyagok, oktatási segédanyagok fejlesztése; 10. továbbképzési programminősítés: a  továbbképzési programok megfelelőségének vizsgálata a minőségirányítási szabályzat és a szakmai követelményrendszer feltételei alapján; 11. szakmai tájékoztató: számonkéréssel záruló, az  irányítás, felügyelet operatív eszközeként szervezett, a  szakmai, felügyeleti munka ellátásához kapcsolódó szakmai, jogi, módszertani, egyszerűsített eljárásban minősített továbbképzés; 12. vezető: a Kit. 3. § (6) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személy; 13. képzési díj: a  közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés, a  kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzés, valamint az  államtudományi és közigazgatási felsőfokú képzés szervezéséért felelős intézmény által megállapított költség; 14. szállásköltség: a  kormányhivatalok kormánytisztviselői részére, az  oktatási esemény ideje alatt biztosított szállás ellenértéke; 15. tananyagköltség: a  képesítéshez, szakképzettséghez kapcsolódó jegyzetek, tankönyvek, egyéb tanulási segédletek beszerzési ára; 16. utazási költség: a  kormányhivatalok kormánytisztviselői lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint az oktatási esemény helyszíne között – a képzésen, vizsgán történő részvétel céljából – helyközi (távolsági) utazással az oktatási eseményre utazás és hazautazás díja. 2. Illetékességi és hatásköri szabályok, a járási illetékesség módosítása 2. § (1) A megyei kormányhivatal illetékessége a székhelye szerinti megyére terjed ki. A Budapest Főváros Kormányhivatala illetékessége Budapest főváros területére, a Pest Megyei Kormányhivatal illetékességi területe Pest megyére terjed ki. (2) Kormányrendelet a  fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területét egyes államigazgatási feladatok tekintetében az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja. (3) A  térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a  térségi fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja. (4) A  járási (fővárosi kerületi) hivatalok (a  továbbiakban: járási hivatal) székhelyeit – a  fővárosi kerületek kivételével – az 1. melléklet tartalmazza. A  járási hivatalok illetékessége az 1. mellékletben meghatározott településekre terjed ki. A járási hivatal a feladatait az illetékességébe tartozó települések tekintetében kirendeltségek és települési ügysegédek útján is elláthatja. (5) Kormányrendelet a  járási hivatal illetékességi területét egyes államigazgatási feladatok tekintetében az 1. mellékletben meghatározott illetékességtől eltérően is megállapíthatja. (6) Ha kormányrendelet a  feladatellátásért felelős szervként, valamint eljáró hatóságként a  megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalát jelöli ki, a megyeszékhely szerinti járási hivatal illetékességi területe a  járási hivatal székhelye szerinti megyére terjed ki. Kormányrendelet a  megyeszékhely szerinti járási hivatal illetékességi területét egyes államigazgatási feladatok tekintetében ettől eltérően is megállapíthatja. Ha kormányrendelet a feladatellátásért felelős szervként, valamint eljáró hatóságként kijelölt fővárosi kerületi hivatalt jelöl ki, a fővárosi kerületi hivatal illetékességi területe Budapest fővárosra terjed ki. Kormányrendelet a kijelölt fővárosi kerületi hivatal illetékességi területét egyes államigazgatási feladatok tekintetében ettől eltérően is megállapíthatja. 3. § (1) A  járási hivatal által működtetett kormányablak és okmányiroda – ha jogszabály kivételt nem tesz – az  ország területére kiterjedő illetékességgel ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt feladatokat. (2) Hivatalból indult eljárásra az  a  kormányablak vagy okmányiroda illetékes, amely a  járási hivatal illetékességi területén az ügyfél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye (székhelye, telephelye) van. Amennyiben a járási hivatal illetékességi területén több kormányablak vagy okmányiroda is működik, az eljárásra a kormánymegbízott által a kormányhivatal ügyrendjében meghatározott kormányablak vagy okmányiroda az illetékes. 4. § (1) Amennyiben települési képviselő-testület határozatával kezdeményezi a  településnek másik járási hivatal illetékességi területéhez történő átcsatolását, illetve új járás kialakítását, a  fővárosi és megyei kormányhivatal megvizsgálja az  átcsatolás, illetve új járás kialakításának indokoltságát. Indokoltnak minősül különösen a  kezdeményezés, ha ezzel az  államigazgatási feladatok hatékonyabb ellátása biztosítható, vagy ha a  közlekedési feltételek jelentősen megváltoznak. (2) A  fővárosi és megyei kormányhivatal kormánymegbízottja a  képviselő-testületi határozatot – a  település besorolásának megfelelő járási hivatal hivatalvezetőjének, átcsatolási javaslata esetén a  képviselő-testület által indítványozott másik járási hivatal hivatalvezetője, valamint a  fővárosi és megyei kormányhivatal véleményének a csatolásával – küldi meg a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter). (3) A miniszter a javaslatát az általános önkormányzati választások évében április 30-ig nyújtja be a Kormány számára, valamennyi, az adott időszakban beérkezett kezdeményezés tekintetében. A Kormány döntése alapján településnek másik járáshoz történő átcsatolására, illetve új járási hivatal kialakítására az  általános önkormányzati választások napjával kerülhet sor. 3. A fővárosi és megyei kormányhivatal irányítása 5. § (1) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal irányítására a minisztert jelöli ki. (2) A  Kormány a  fővárosi és megyei kormányhivatali feladatok ellátásához szükséges informatikai rendszerekre vonatkozóan a közigazgatás-fejlesztésért felelős minisztert jelöli ki a) az  informatikai rendszerekkel szembeni követelmények meghatározására a  közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter és az  e-közigazgatásért felelős miniszter közreműködésével, valamint b) a  Miniszterelnökség, illetve a  fővárosi és megyei kormányhivatalok által indított projektek keretében megvalósuló informatikai alkalmazásfejlesztések irányítására. 6. § (1) A szakmai irányító miniszter a Kit. 40. § (2) bekezdése szerinti közreműködési jogosultságát a (2)–(8) bekezdésben, továbbá a 7–9. §-ban foglaltak szerint gyakorolja. (2) A  miniszter irányításért való felelőssége keretében meghatározza a  szakmai irányító miniszterek és a  fővárosi és megyei kormányhivatalok közötti kapcsolattartás módját, és koordinálja annak megvalósítását. (3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében a szakmai irányító miniszterek kötelesek együttműködni a  miniszterrel. Az  együttműködés keretében a  szakmai irányító miniszterek elektronikus úton megküldik a miniszternek a fővárosi és megyei kormányhivatalok számára előkészített szakmai iránymutatásokat, módszertani és egyéb útmutatókat (a továbbiakban együtt: szakmai anyagok) és adatszolgáltatásra vonatkozó megkereséseket. (4) A  miniszter a  szakmai anyagokat és adatszolgáltatásra vonatkozó megkereséseket haladéktalanul, de legkésőbb a beérkezéstől számított öt napon belül megvizsgálja és megküldi a címzett fővárosi és megyei kormányhivatalok részére. (5) A  miniszter szükség esetén felhívja az  érintett szakmai irányító minisztert vagy minisztereket a  szakmai anyagok és adatszolgáltatásra vonatkozó megkeresésekkel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben az  ellentmondás feloldására. A  közös álláspontnak megfelelő módosításokat a  szakmai irányító miniszter átvezeti a  szakmai anyagokon vagy az  adatszolgáltatásra vonatkozó megkereséseken, és megküldi a  miniszter részére, aki a  szakmai anyagot vagy az  adatszolgáltatásra vonatkozó megkeresést haladéktalanul megvizsgálja és megküldi a  címzett fővárosi és megyei kormányhivatalok részére. (6) A  szakmai irányító miniszter a  fővárosi és megyei kormányhivatalok által használt egyes informatikai rendszerek üzemeltetését és fejlesztését érintő változásokról a minisztert értesíti. (7) A  szakmai irányító miniszterek tárgyév január 31. napjáig megküldik a  miniszternek a  fővárosi és megyei kormányhivatalok által lefolytatandó, tárgyévet követő évre vonatkozó országos hatósági ellenőrzési tervet és végrehajtásának tervezett költségét. Amennyiben a  szakmai irányító miniszter a  tárgyévet követő évre vonatkozó országos hatósági ellenőrzési terv végrehajtásának tervezett költségét meghaladó ellenőrzést rendel el, annak forrását a szakmai irányító miniszter köteles biztosítani, a többletköltség számítása az ellenőrzésre külön miniszteri rendeletben megállapított költségátalány alapján történik. (8) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a  szakmai irányító miniszter jogosult az  általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a  továbbiakban: Ákr.) a  felügyeleti szervre ruházott jogkörök gyakorlására és – ha fellebbezésre van lehetőség – a  fellebbezés elbírálására, ha a  döntés a  fővárosi és megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozik. 7. § (1) A  kormányablakok működésének szakmai irányítását a  miniszter – az  informatikai vonatkozású kérdéskörökben az e-közigazgatásért felelős miniszter közreműködésével – látja el. (2) A miniszter szakmai irányítást gyakorol a kormányablakok ügyfélszolgálati tevékenysége felett, amelynek keretében ellátja az ügyfélszolgálati működés fejlesztésére, elemzésére és monitoringjára vonatkozó feladatokat. 8. § (1) A  kizárólag a  fővárosi és megyei kormányhivataloknál, illetve a  járási hivataloknál alkalmazott és a  szakmai munkával összefüggő, a  biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló kormányrendelet szerinti biztonsági okmányok egységessége érdekében a  kibocsátói feladatokat – a  (2)  bekezdésben foglalt kivétellel – a  szakmai irányító miniszter, valamint az  általa kijelölt szerv látja el, és viseli az  ezzel kapcsolatosan felmerülő költségeket. A biztonsági okmányokon a fővárosi és megyei kormányhivatal, járási hivatal nevét fel kell tüntetni. (2) A  kizárólag a  fővárosi és megyei kormányhivataloknál, illetve a  járási hivataloknál alkalmazott és Ákr. szerinti hatósági ellenőrzés lefolytatására jogosító, a  biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló kormányrendelet szerinti biztonsági okmányok egységessége érdekében a kibocsátói feladatokat a miniszter látja el. (3) A  (2)  bekezdés szerinti azonos jogosultságokat biztosító biztonsági okmányok kibocsátásáról a  miniszteren kívül más nem rendelkezhet. 9. § A miniszter a fővárosi és megyei kormányhivatalok bevonásával kezdeményezi és ellenőrzi a) a közigazgatással kapcsolatos kormányzati feladatok végrehajtásának területi összehangolását, valamint b) a közigazgatás fejlesztésével és korszerűsítésével kapcsolatos kormányzati feladatok területi összehangolását. 4. A fővárosi és megyei kormányhivataloknál a munkáltatói jogok gyakorlása 10. § (1) A  kormánymegbízott szabadsága tekintetében a  Kit. szerinti munkáltatói jogköröket a  miniszter által kijelölt politikai felsővezető gyakorolja. (2) A  fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja. A fővárosi és megyei kormányhivatalnál szolgálatot teljesítő katonák, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjai, illetve a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, illetve a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium állományába tartozó, de a  fővárosi és megyei kormányhivatalnál munkát végző kormánytisztviselők esetében a  munkáltatói jogok gyakorlásának szabályait jogszabály határozza meg. (3) A  járási hivatal kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői, valamint munkavállalói felett a  munkáltatói jogokat – figyelemmel a  (4)  bekezdésre – a  járásihivatal-vezető (a  továbbiakban: hivatalvezető) gyakorolja. A  járási hivatal kormánytisztviselőjének, kormányzati ügykezelőjének kinevezni, illetve felmenteni javasolt személyről a  hivatalvezető tájékoztatja a  kormánymegbízottat, aki a  kinevezni javasolt személlyel, illetve a  felmentéssel szemben a  tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A  kifogásolt személy nem nevezhető ki kormánytisztviselőnek, kormányzati ügykezelőnek, illetve nem kerülhet felmentésre. (4) A  kormánymegbízott gyakorolja a  járási hivatal vezetője helyett a  járási hivatal kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói tekintetében a) a munkaidő-beosztás meghatározására, b) a rendkívüli munkaidő elrendelésére, c) a feladatok ellátásához szükséges tájékoztatás és iránymutatás megadására vonatkozó munkáltatói jogokat. (5) A  kormánymegbízott a  járási hivatal kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói tekintetében a  (4)  bekezdésben meghatározott munkáltatói jogokat célhoz kötötten, meghatározott esemény bekövetkezte esetén, továbbá a  szakkérdések elbírálásával összefüggő feladatok hatékony ellátása érdekében gyakorolhatja. A  kormánymegbízott az  érintett hivatalvezetőket írásban tájékoztatja az  általa elrendelt intézkedésekről. Ha az intézkedés elrendelése okafogyottá válik, a kormánymegbízott haladéktalanul írásban visszavonja a döntését. 5. A kormányhivatal kormánytisztviselőjének az előmeneteli fokozathoz szükséges kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő megállapítása, az előmeneteli kötelezettség teljesítése, valamint a területi kormányzati igazgatási szerv álláshelyei betöltésének szakmai és képesítési feltételeinek biztosítása 11. § (1) A  kormányhivatalok kormánytisztviselőinek besorolásánál – a  Kit. 271.  §-a alapján – a  munkavégzésre irányuló jogviszonyban, különösen a  munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, Kit. szerinti politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas jogviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban, a  munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszonyban, a  szakcsoporti tagsági viszonyban, a  vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a  személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenységre irányuló jogviszonyban, továbbá az  ügyvédi és az  egyéni vállalkozói tevékenységre irányuló jogviszonyban töltött időt, valamint a  közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a  továbbiakban: Kttv.) 62/A.  §-a szerinti és a Kit. 104. § (9) bekezdése szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartamot kell alapul venni, azzal, hogy a  munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A  sor- és tartalékos katonai, valamint a  polgári szolgálat, a  tizennégy éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni. (2) Az  (1)  bekezdés alkalmazása szempontjából az  1992. július 1-jét megelőzően munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartamból – tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e, vagy ilyen jogviszony fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség – hat hónapot be kell számítani. (3) Az  országgyűlési, az  európai parlamenti, az  önkormányzati képviselői, a  nemzetiségi szószólói és a  főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonyban töltött időtartamát – ha e  megbízatás megszűnését követően a tisztviselő ismételten közszolgálati jogviszonyt, illetve kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít – a közszolgálati, illetve kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni. (4) A kormányhivatali kormánytisztviselő a Kit. 271. § (11) bekezdésében meghatározott előmeneteli fokozatba akkor is sorolható, ha közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, vagy vállalja, hogy e szakvizsgát három éven belül megszerzi. (5) A kormányhivatali kormánytisztviselőt a munkáltatói jogkör gyakorlója magasabb előmeneteli fokozatba sorolhatja, ha a közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettség megszerzésére vállalt kötelezettségét a kormányhivatali kormánytisztviselőnek fel nem róható okból három éven belül nem tudja megszerezni. (6) A  munkáltatói jogkör gyakorlója – a  Kit. 58.  § (2)  bekezdése alapján – mérlegelési jogkörében eljárva, a  területi kormányzati igazgatási szerv szakmai összetétele, a  területi kormányzati igazgatási szerv által ellátandó feladatok jellege és a  helyi munkaerőpiac helyzetének figyelembevételével szabályzatában állapítja meg a  területi kormányzati igazgatási szerv álláshelyei betöltésének szakmai és képesítési feltételeit a) az álláshelyen ellátandó feladatok szakszerű és hatékony ellátásának biztosítására, b) a jogszabályban előírt szakmai és képesítési feltételek figyelembevételével, amelyek az álláshelyen ellátandó feladatok tekintetében irányadóak. 6. A kormányhivatali tisztviselő továbbképzési kötelezettsége 12. § (1) A kormányhivatali kormánytisztviselő a továbbképzési kötelezettségét a) a kormánytisztviselőt foglalkoztató területi kormányzati igazgatási szerv, valamint b) a Kormány által előírt továbbképzéssel teljesíti. (2) Az  (1)  bekezdés a) és b)  pontjában meghatározott továbbképzések közszolgálati, valamint belső továbbképzések lehetnek. A belső továbbképzések aránya legfeljebb az előírt kötelezettség 25%-a lehet. (3) A közszolgálati továbbképzési programok fejlesztéséről és megvalósításáról az Egyetem gondoskodik. (4) A területi kormányzati igazgatási szerv által szervezett belső továbbképzések a) saját vagy más kormányzati igazgatási szerv, illetve a  szervezetrendszert kiszolgáló belső képzőintézmény által nyilvántartásba vett belső továbbképzés lebonyolításával, b) felsőoktatási vagy felnőttképzési intézmény által biztosított képzési szolgáltatással biztosíthatók. (5) A  területi kormányzati igazgatási szerv által szervezett belső továbbképzés a  területi kormányzati igazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint jóváhagyott programokból állhat. (6) A  belső továbbképzési programok jóváhagyására vonatkozó eljárásrendet a  területi kormányzati igazgatási szerv dolgozza ki. (7) A jóváhagyás során vizsgálni szükséges a belső továbbképzési program a) tartalmát, b) célját, célcsoportját, c) révén megszerezhető kompetenciákat, d) típusát, e) során teljesítendő óraszámot és a  teljesítendő óraszám mennyiségétől függően megállapított tanulmányi pont számításának módját, f ) során alkalmazott számonkérés módját. (8) A jóváhagyási eljárásban részt vevő hivatali szervezeti egységeket a területi kormányzati igazgatási szerv szervezeti és működési szabályzata határozza meg. (9) A  területi kormányzati igazgatási szerv a  belső továbbképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében a belső továbbképzésekről nyilvántartást vezet. 13. § (1) A kormányhivatali kormánytisztviselő továbbképzési kötelezettsége a próbaidő leteltét követő napon kezdődik. (2) A részmunkaidőben foglalkoztatottak továbbképzési kötelezettségét arányosan kell megállapítani. (3) Ha a  továbbképzésre kötelezett kormányhivatali kormánytisztviselő a  csecsemőgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási díj igénybevétele miatt vagy egyéb okból három hónapot meghaladóan fizetés nélküli szabadságot vagy táppénzellátást vesz igénybe, vagy tartós külszolgálatot teljesít, a  továbbképzési kötelezettséget időarányosan kell teljesíteni. (4) A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a kormánytisztviselőnek biztosítani a  továbbképzési tervvel összhangban – különösen a személyes jelenlétet igénylő – továbbképzésben való részvétel feltételeit. 7. A Kormányhivatali Kormánytisztviselői Továbbképzési Kollégium 14. § (1) A  Kormányhivatali Kormánytisztviselői Továbbképzési Kollégium (a  továbbiakban: KKTK) a  miniszternek a  kormányhivatalok kormánytisztviselői továbbképzéssel összefüggő feladatait segítő szakmai tanácsadó és véleményező testülete. (2) A KKTK elnöke az Egyetem rektora. A KKTK tagjai a miniszter által az Egyetem rektorának javaslatára felkért tagok, valamint a Magyar Kormánytisztviselői Kar által delegált tag. A KKTK miniszter által felkért tagjainak megbízatását a miniszter – az Egyetem rektorának javaslatára – indokolás nélkül visszavonhatja. (3) A KKTK működési rendjének szabályait ügyrendjében állapítja meg. (4) A KKTK feladatai a kormányhivatalok kormánytisztviselői továbbképzés vonatkozásában: a) meghatározza a minősített továbbképzési programok tartalmával kapcsolatos szakmai követelményeket, és dönt a továbbképzési programok minősítéséről, felfüggesztéséről vagy törléséről; b) meghatározza a  Kit. 271.  § (16)  bekezdése szerinti szakképzettségekkel és fokozatokkal egyenértékűnek minősülő szakképzettségeket és fokozatokat; c) véleményezi a  megvalósított továbbképzésekről és az  éves továbbképzési tervek végrehajtásáról szóló, az Egyetem által elkészített jelentést; d) dönt a  programminősítési szakértői névjegyzékbe és az  oktatói névjegyzékbe történő felvételről, illetve a névjegyzékből való törlésről; e) dönt a  belső továbbképzési program egyszerűsített nyilvántartásba vételét elutasító döntéssel szemben benyújtott panaszról. (5) A  (4)  bekezdés b)  pontja szerinti egyenértékűség megállapítására a  munkáltató vagy a  kormányhivatalok kormánytisztviselői kérésére kerül sor. (6) Ha a  (4)  bekezdésben meghatározott feladatok a  kormányhivatalok kormánytisztviselői továbbképzését és a  közszolgálati továbbképzést egyaránt érintik, a  KKTK és a  Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (KTK) döntésének összehangolásáért az Egyetem rektora felel. (7) A  KKTK – a  miniszter, az  ágazati irányítást, felügyeletet ellátó intézmények, valamint a  fővárosi és megyei kormányhivatalok által meghatározott képzési igények alapján – képzésfejlesztési feladatot határoz meg az Egyetem számára. (8) A KKTK feladatainak ellátását a KKTK Titkársága segíti. A KKTK Titkársága a KKTK ügyrendje alapján a KKTK üléseinek előkészítésével, lebonyolításával, valamint dokumentálásával kapcsolatos döntés-előkészítési és adminisztratív feladatokat látja el. (9) A KKTK Titkárságának feladatait – az Egyetem bevonásával – a miniszter által vezetett minisztérium látja el. 8. A közszolgálati továbbképzési programok minősítése 15. § (1) A  közszolgálati továbbképzési programokat minősíteni kell (a  továbbiakban: minősített továbbképzési program). A  minősítésről, valamint a  programjegyzékre történő nyilvántartásba vételről a  KKTK programminősítési eljárás alapján dönt a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül. A minősített továbbképzési program a közszolgálati továbbképzési programjegyzék részévé válik. (2) A KKTK jogosult a minősített továbbképzési program programjegyzékről való törlésére, ha a továbbképzési program nem felel meg a minőségirányítási szabályzatban előírt feltételeknek. 9. A minőségirányítási rendszer 16. § (1) Az  Egyetem a  minősített továbbképzési programok szakmai és tartalmi megfelelőségének biztosítása érdekében minőségirányítási rendszert működtet. A  minősített továbbképzési programok minőségirányítási folyamatairól a  miniszter a  közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszterrel közösen kiadja a  kormányhivatalok kormánytisztviselői továbbképzésének egységes minőségirányítási szabályzatát. A  szabályzat kiadására az Egyetemnek a KKTK által véleményezett javaslata alapján kerül sor. (2) A minősített továbbképzési programok teljesítésének mérése tanulmányi pontokkal történik. (3) A  kormányhivatali kormánytisztviselő által teljesített továbbképzésekről a  továbbképzést megvalósító szerv tanúsítványt állít ki a minőségirányítási szabályzatban meghatározott tartalommal. 10. A továbbképzés tervezése 17. § (1) A  kormányzati szolgálati jogviszonyban álló továbbképzése tervszerűen, egyéni továbbképzési tervek alapján történik. (2) A  munkáltatói jogkör gyakorlója a  tárgyévben meghatározott továbbképzési kötelezettség teljesítését évente tanulmányi pontokkal tárgyév február 28-áig határozza meg. (3) Az  egyéni továbbképzési tervek elkészítéséről a  tárgyév február 28-áig a  munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik. Az egyéni továbbképzési terv tartalmazza a közszolgálati és belső továbbképzéseket. (4) Az  éves továbbképzési tervet a  munkáltatói jogkör gyakorlója a  tárgyévben felmerülő továbbképzési igények alapján módosíthatja. 18. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója az egyéni továbbképzési tervek összesítésével készíti el a kormányzati igazgatási szerv éves továbbképzési tervét (a  továbbiakban: intézményi továbbképzési terv), amelyet tárgyév március 15-éig megküld az Egyetem részére. (2) Az  intézményi továbbképzési terveket az  Egyetem tárgyév március 31-éig országos szinten összesíti (a továbbiakban: országos továbbképzési terv). (3) A területi kormányzati igazgatási szerv a szervezeti továbbképzési terv végrehajtásáról tájékoztatót készít, amelyet tárgyévet követő év március 15-éig megküld az  Egyetem részére. A  tájékoztató alapján az  Egyetem a  tárgyévet követő év április 30-áig a  közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszternek, valamint a  miniszternek jelentést készít a megvalósított továbbképzésekről, valamint a felhasznált pénzügyi forrásokról. (4) Az  Egyetem kialakítja és működteti a  továbbképzésekkel összefüggő tervkészítési feladatok ellátását támogató informatikai alkalmazást, valamint kidolgozza a  tervkészítéshez és az  értékeléshez szükséges módszertani ajánlásokat. 11. A továbbképzés ágazati irányítása 19. § (1) A  kormányhivatalok kormánytisztviselői képzésének és továbbképzésének ágazati irányítása a  közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter feladata. (2) A  közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter irányítási és felügyeleti jogkörében különösen a) irányítja a továbbképzés intézményrendszerét, felügyeli a továbbképzés minőségirányítási rendszerét; b) felügyeli az Egyetem továbbképzés tervezésével összefüggő feladatainak végrehajtását; c) felügyeli – az  Egyetem bevonásával – a  kormányzati igazgatási szervek éves továbbképzési tervezését, valamint a tervek végrehajtását; d) jóváhagyja a 18. § (3) bekezdésében meghatározott jelentést. 12. A továbbképzési kötelezettség teljesítésének finanszírozása 20. § (1) A közszolgálati továbbképzéshez szükséges pénzügyi forrást a kormányzati igazgatási szerv biztosítja. (2) A közszolgálati továbbképzés, a közigazgatási szakvizsgák, valamint a Kormány által előírt továbbképzés költségeit a területi kormányzati igazgatási szerv az Egyetemnek a közszolgálati, illetve a Kormány által előírt továbbképzésre kötelezett foglalkoztatotti létszám alapján továbbképzési hozzájárulásként (a továbbiakban: normatív hozzájárulás) fizeti meg. A  normatív hozzájárulás alapja a  költségvetési törvényben a  Kttv. tekintetében meghatározott illetményalap 73%-a, amelyet a kormányzati igazgatási szerv két egyenlő részletben minden év január 31-éig, illetve június 30-áig a  területi kormányzati igazgatási szervnél tárgyévben közszolgálati továbbképzésre, illetve Kormány által előírt továbbképzésre kötelezett kormányzati szolgálati jogviszonyban állók létszámának alapulvételével fizet meg az Egyetem részére. Az Egyetem a kormányzati igazgatási szerv részére igazolást állít ki a továbbképzési hozzájárulás megfizetéséről. (3) Ha a  területi kormányzati igazgatási szerv a  normatív hozzájárulást megfizeti, azonban a  kormánytisztviselő nem vesz részt a  továbbképzésben, az  Egyetem utólag nem számol el a  fel nem használt normatív hozzájárulás összegével, a keletkezett többletet az Egyetem a továbbképzési rendszer működtetésére használja fel. (4) A területi kormányzati igazgatási szerv személyében bekövetkező jogutódlás vagy a Kit. 114. § (10) bekezdésében meghatározott jogviszonyváltás esetében a jogutód munkáltató szerv a tárgyévre vonatkozó normatív hozzájárulás időarányos részét megfizeti a jogelőd részére. (5) A  (4)  bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni a  Kit. 104.  § (9) és (10)  bekezdése esetén is, azzal, hogy a  fogadó, illetve az  új jogviszony szerinti kormányzati igazgatási szerv fizeti meg a  tárgyévre vonatkozó normatív hozzájárulás időarányos részét azon kormányzati igazgatási szerv részére, amely a kormánytisztviselőt a kinevezés módosítását vagy a jogviszony megszűnését megelőzően foglalkoztatta. (6) Ha a  kormányzati igazgatási szervnél a  tárgyév január 1-jét követően keletkezik továbbképzési kötelezettség, akkor a  kormánytisztviselő után a  kormányzati igazgatási szerv a  normatív hozzájárulást időarányosan fizeti meg az Egyetem részére a tárgyév végéig. (7) A  kormányhivatali kormánytisztviselő közszolgálati továbbképzési kötelezettségeinek teljesítésére felhasznált költség kizárólag a programjegyzéken szereplő programok útján használható fel. 13. A kormányhivatalok fogyatékossággal élő kormánytisztviselőinek védelme 21. § (1) A  Kit. 267.  § (1)  bekezdése alapján meghatározott közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú képzésben résztvevő fogyatékossággal élő kormánytisztviselőkre a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 20. alcímének rendelkezéseit az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A  képzés, továbbképzés szervezéséért felelős intézmény a  fogyatékossággal élő kormánytisztviselők kérelmére, a fogyatékosságot igazoló szakvélemény megállapításai alapján köteles az alábbi kedvezmények biztosítására: a) a fogyatékossághoz igazodó, egyenlő esélyű hozzáférést biztosító tananyagok rendelkezésre bocsátása; b) a  nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél legalább 30%-kal hosszabb felkészülési idő megállapítása; c) az  írásbeli vizsga szóbelivel, a  szóbeli vizsga írásbelivel történő helyettesítése, mely a  fogyatékosság típusához igazodva kiegészülhet hallgatói igény esetén ca) hallássérült (siket, nagyothalló) hallgató esetében szóbeli vizsgáztatás során jelnyelvi vagy orális tolmács biztosításával, cb) látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) hallgató esetében az  írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatával, cc) beszédfogyatékos (diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés) hallgató esetében a  számonkérések során speciális technikai eszközök használatával. (3) A hallgató kérelmére – indokolt esetben a fogyatékosságot igazoló szakvélemény alapján – a képzés szervezéséért felelős intézmény a  (2)  bekezdésben szabályozott kedvezményektől eltérő, további vagy más kedvezményt is biztosíthat a hallgató részére. 14. A képzés, továbbképzés, átképzés költségtípusai 22. § (1) A  kormányhivatalok kormánytisztviselői számára a  munkáltatói jogkör gyakorlója által kötelezően előírt képzés, továbbképzés, átképzés elismert költségtípusai: a) a képzési díj, b) a tananyagköltség, c) az utazási költség, d) a szállásköltség. (2) A  képzési díjat és a  tananyagköltséget a  képzés szervezéséért felelős intézmény határozza meg és a  képzés első oktatási napját megelőző kilencven nappal honlapján közzéteszi. 15. Képzési megállapodás 23. § (1) A  Kit. 267.  § (1)  bekezdésében foglaltak szerint közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés, valamint a  kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzés megszerzésére irányuló hallgatói jogviszony létesítésére háromoldalú képzési megállapodást kötnek. (2) A kormányhivatalok kormánytisztviselői a képzési megállapodás keretében vállalják különösen, hogy a a) képzésben folyamatosan részt vesznek, és teljesítik az előírt képzési követelményeket, b) képzési kötelezettségeiket munkarendjükkel összehangoltan, a munkáltatóval egyeztetett módon teljesítik. (3) A  munkáltató a  képzési megállapodás keretében a  képzés sikeres elvégzése érdekében vállalja különösen, hogy a kormányhivatalok kormánytisztviselőit mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól a) a kötelező konzultációs napokon és a jelenléti képzési napokon, b) vizsgánként – ha egy vizsganapon a  kormányhivatalok kormánytisztviselőinek több vizsgatárgyból kell vizsgázniuk, vizsgatárgyanként – egy munkanapra, c) a szakdolgozat elkészítéséhez és a záróvizsgára történő felkészüléshez három-három munkanapra. (4) A képzés szervezéséért felelős intézmény a képzési megállapodás keretében vállalja különösen, hogy a) a konzultációs napokat a munkáltató munkarendjének figyelembevételével határozza meg, b) a  vizsgaalkalmak számát a  képzésben részt vevő kormányhivatalok kormánytisztviselői számának megfelelően határozza meg, a  munkáltató érdekét figyelembe véve, olyan módon, hogy a  folyamatos feladatellátás a munkáltatónál biztosított legyen. (5) A  munkáltatót és a  képzésért felelős intézményt tájékoztatási kötelezettség terheli egymás irányában a  kormányhivatalok kormánytisztviselőinek kormánytisztviselői jogviszonyában és hallgatói jogviszonyában bekövetkezett lényeges változással kapcsolatban. 16. A kormányablak-ügyintézői képzés és vizsga 24. § (1) A  kormányablak-ügyintézői képzésre és a  kormányablak-ügyintézői vizsgára a  kormányhivatalok kormánytisztviselőinek továbbképzési rendszerén belül kerül sor. (2) A kormányablak-ügyintézői képzés a) közszolgálati továbbképzési részből, valamint b) belső továbbképzésből (a továbbiakban: Munkába Illesztő Képzés) áll. (3) A  kormányablak-ügyintézői képzés és a  kormányablak-ügyintézői vizsga tekintetében a  közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium szakmai iránymutatást nyújt, különösen a a) tananyagfejlesztés, b) képzésszervezés, c) vizsgalebonyolítás tekintetében. (4) A kormányablak-ügyintézői képzés a) közszolgálati továbbképzési részének megszervezéséért az Egyetem, b) Munkába Illesztő Képzés részének lebonyolításáért a fővárosi és megyei kormányhivatal felel. (5) A  kormányablak-ügyintézői képzés sikeres teljesítését követően a  közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter a 2. melléklet szerinti adattartalommal bizonyítványt állít ki. (6) A  kormányablak-ügyintézői képzés és vizsga részletes követelmény- és szabályrendszerét a  közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter adja ki. 25. § (1) Az  újonnan kinevezett és a  kormányablakban kormányablak szakügyintézői vagy kormányablak-ügyintézői feladatkörben foglalkoztatott kormányhivatalok kormánytisztviselőinek a  továbbképzési kötelezettség kezdetétől számított egy éven belül – ha a  kormányablak-ügyintézői vizsga megszerzésére irányuló képzés a  továbbképzési kötelezettség kezdetének időpontjához képest később indul, a  képzés indulásától számított egy éven belül – kormányablak-ügyintézői vizsgát kell tenniük. (2) A  kormányzati szolgálati jogviszony jogviszonyváltással történő keletkezése esetén a  kormányablakban kormányablak szakügyintézői vagy kormányablak-ügyintézői feladatkörben foglalkoztatott kormányhivatalok kormánytisztviselőinek a  továbbképzési kötelezettség kezdetétől számított egy éven belül – ha a  kormányablakügyintézői vizsga megszerzésére irányuló képzés a  kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének időpontjához képest később indul, a képzés indulásától számított egy éven belül – kormányablak-ügyintézői vizsgát kell tenniük. (3) Kormányablakban kormányablak szakügyintézői vagy kormányablak-ügyintézői feladatkörbe történő sorolás esetén a  kormányhivatalok kormánytisztviselőinek a  továbbképzési kötelezettség kezdetétől számított egy éven belül – ha a  kormányablak-ügyintézői vizsga megszerzésére irányuló képzés a  kormányablak szakügyintézői vagy kormányablak-ügyintézői feladatkörbe történő sorolás időpontjához képest később indul, a  képzés indulásától számított egy éven belül – kormányablak-ügyintézői vizsgát kell tenniük. (4) Ha kormányablak-ügyintézői vizsgakötelezettségét a  kormánytisztviselő az  (1)–(3)  bekezdésben meghatározott határidőn belül számára felróható okból nem teljesíti, őt másik feladatkörbe kell áthelyezni. (5) A  kormányablak-ügyintézői vizsga letételére nyitva álló határidőbe nem számít bele a  harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság vagy keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó kiküldetés időtartama. (6) Az  (1)–(3)  bekezdés szerinti képzési kötelezettség alól mentesülnek azon kormánytisztviselők, akik 2016 szeptembere előtt a kormányablak-ügyintézői képesítés megszerzésére az Egyetem által a) a felsőfokú végzettséggel rendelkező kormányhivatalok kormánytisztviselői részére indított, két féléves szakirányú továbbképzést sikeresen teljesítették, b) a  középfokú iskolai végzettséggel rendelkező kormányhivatalok kormánytisztviselői részére indított, az a) pont szerinti szakirányú továbbképzéssel megegyező időtartamú közszolgálati továbbképzést sikeresen teljesítették. 17. A vezetőképzés 26. § (1) A vezetőképzésre az e rendelet szabályait kell alkalmazni a (2)–(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel. (2) A  vezetőképzés vezetői utánpótlás képzéséből, a  vezető rendszeres továbbképzéséből és a  vezető magas szintű kiválósági képzéséből áll. (3) A  vezetőképzés programjait a  továbbképzési programkínálaton belül az  Egyetem fejleszti és működteti. A  vezetőképzési programok megvalósítására az  Egyetem jogosult. A  vezetőképzésben alkalmazott programot, a minősítést követően, a KKTK felveszi a minősített programjegyzékre. (4) A vezetőképzésben teljesítendő programot fel kell tüntetni a vezető egyéni továbbképzési tervében. 18. Az átképzés 27. § Az átképzés keretében a  területi kormányzati igazgatási szerv másik álláshelyhez rendelt feladatok, illetve a betöltött álláshely feladatainak hatékonyabb ellátását biztosító iskolai végzettség, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges továbbképzést lehetővé teszi. 19. A szakmai tájékoztató 28. § Szakmai tájékoztatót a  területi kormányzati igazgatási szerv, illetve a  területi kormányzati igazgatási szerv felkérésére az  Egyetem szervezhet, illetve bonyolíthat le. Igény esetén a  szakmai tájékoztatón való részvételt – a képzési kapacitásoktól függően – bármelyik területi kormányzati igazgatási szerv kormánytisztviselője számára biztosítani kell. 20. A hatósági ellenőrzési terv és az összevont ellenőrzés 29. § (1) A szakmai irányító miniszter legkésőbb az ellenőrzési időszakot megelőző 45. napig országos hatósági ellenőrzési tervet készít az  irányítási jogkörébe tartozó feladatok tekintetében a  fővárosi és megyei kormányhivatalok által lefolytatandó hatósági ellenőrzésekről, és gondoskodik annak az  általa vezetett minisztérium honlapján történő közzétételéről. (2) A fővárosi és megyei kormányhivatal a szakmai irányító miniszterek által kiadott országos hatósági ellenőrzési tervek alapján készíti el hatósági ellenőrzési terveit az ellenőrzési időszakot megelőző 15. napig. (3) A  fővárosi és megyei kormányhivatal ellenőrzési jelentést készít és megküldi a  szakmai irányító miniszternek az ellenőrzési időszakot követő 30. napig. (4) A  szakmai irányító miniszter az  ellenőrzési időszakot követő 60. napig a  beérkezett ellenőrzési jelentések alapján elkészíti a  hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos országos beszámolóját területi és hatásköri bontásban, és gondoskodik annak az általa vezetett minisztérium honlapján történő közzétételéről. (5) A  fővárosi és megyei kormányhivatal a  szakmai irányító miniszter által készített beszámoló közzétételével tesz eleget ellenőrzésijelentés-közzétételi kötelezettségének. (6) A  szakmai irányító miniszter az  ellenőrzésről készített beszámolót a  közzétételét követő 30 napon belül véleménynyilvánítás céljából megküldi a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak. 30. § (1) A  fővárosi és megyei kormányhivatal összevonja azon feladat- és hatáskörébe tartozó ellenőrzéseket, amelyek tekintetében – az  ellenőrzés helyének és időpontjának összehangolhatóságára figyelemmel – az  együttes eljárás lehetséges. (2) A  fővárosi és megyei kormányhivatal az  (1)  bekezdés szerinti összevont ellenőrzésekről előzetesen, naptári évre vonatkozóan éves összevont ellenőrzési tervet készít. (3) Az  éves összevont ellenőrzési tervet a  kormánymegbízott a  tárgyévet megelőző év december 15. napjáig hagyja jóvá, és ezzel egyidejűleg megküldi a miniszter részére. 21. A fővárosi és megyei kormányhivatal ellenőrzése 31. § (1) A  fővárosi és megyei kormányhivatalra irányuló ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat a  3.  melléklet határozza meg. (2) A fővárosi és megyei kormányhivatal tekintetében átfogó ellenőrzés lefolytatására is sor kerülhet. (3) A  miniszter a  szakmai irányító miniszter által irányított feladatok tekintetében az  ellenőrzést a  szakmai irányító miniszter közreműködésével látja el. (4) A  szakmai irányító miniszter a  fővárosi és megyei kormányhivatal általa irányított feladatai tekintetében az ellenőrzést a miniszter előzetes jóváhagyásával és közreműködésével látja el. 22. A kormánymegbízott feladatai 32. § A kormánymegbízott a) vezeti a fővárosi és megyei kormányhivatalt, gyakorolja annak feladat- és hatásköreit, ellátja a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe utalt feladatokat, b) biztosítja a fővárosi és megyei kormányhivatal és a járási hivatalok szakmai feladatellátásának feltételeit, c) elkészíti és a  miniszter részére megküldi a  fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó javaslatát, d) gondoskodik a jogszabályban előírt belső szabályzatok elkészítéséről, e) kijelöli a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perben a képviseletre jogosult személyt, ha a közigazgatási perrel érintett társadalombiztosítási határozatot első fokon a járási hivatal vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal hozta, és a  közigazgatási pert az  elsőfokú döntést hozó szervvel szemben kell megindítani. 33. § (1) A  nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, kormányrendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügy (a  továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) intézését a kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott figyelemmel kíséri. (2) A kiemelt jelentőségű ügyet megállapító kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott a) kapcsolatot tart a  kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervvel, valamint annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervével; b) – a személyes és különleges adatok kivételével – adatot, tájékoztatást kérhet a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől, illetve annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervétől; c) eseti egyeztetést kezdeményezhet a  kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervekkel, illetve azok irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervével; d) a  kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek, valamint a  kormányhivatal részvételével munkacsoportot hozhat létre; e) intézkedést javasolhat a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervnél, illetve annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervénél; f ) a tényállás tisztázása érdekében és a hatósági ellenőrzés során feladat- és hatáskörükben érintett hatóságok együttműködése kereteinek kialakítására vonatkozóan a kiemelt jelentőségű ügyben javaslatot tehet; g) a  kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv felügyeleti szervének felügyeleti eljárását kezdeményezheti; h) – a  40.  §-ban foglalt ellenőrzési jogkörtől eltérően – kezdeményezésére a  kiemelt jelentőségű ügyben a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervnél az irányító, szakmai irányító és felügyeleti szerv vezetője soron kívül törvényességi és hatékonysági ellenőrzést folytat le a kiemelt jelentőségű ügy tekintetében; i) a  kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervet egyedi vagy rendszeres jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti – a (4) bekezdésben foglalttól eltérő határidővel –; j) a  kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségeknek a  kiemelt jelentőségű ügy intézése során történő megszegésének alapos gyanúja esetén fegyelmi eljárást kezdeményezhet; valamint k) további, a kiemelt jelentőségű ügyet megállapító kormányrendeletben meghatározott, a kiemelt jelentőségű ügy intézésével kapcsolatos feladatot láthat el. (3) A (2) bekezdés b), c), e)–h) és j) pontja szerinti megkereséssel érintett szerv a megkeresést érdemben megvizsgálja, és észrevételeiről, intézkedéséről vagy az  intézkedés mellőzésének okáról a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tájékoztatja a kormánymegbízottat. (4) A  kormányrendeletben kijelölt, a  kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv hetente tájékoztatja a kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízottat a kiemelt jelentőségű ügy állásáról. (5) A  kormányrendeletben kijelölt, a  kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv a  kormánymegbízott (2)  bekezdés szerinti intézkedésére okot adó körülmény észlelése esetén haladéktalanul írásbeli jelzéssel él a  kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott felé. A  kormánymegbízott a  jelzést nyolc napon belül kivizsgálja, és észrevételeiről, intézkedéséről vagy az  intézkedés mellőzésének okáról írásban tájékoztatja a jelzéssel élő szervet. (6) A kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott a) minden naptári negyedévet követő hónap 5. napjáig tájékoztatja a  miniszter útján a  Kormány tagjait a kiemelt jelentőségű ügy intézéséről, valamint intézkedéseiről; b) szükség esetén kezdeményezi a miniszter intézkedését; c) a Kormány döntését igénylő kérdésben előterjesztést készít a Kormány részére a miniszter útján; továbbá d) minden hónap 1. munkanapján tájékoztatja a  minisztert a  kiemelt jelentőségű ügy állásáról, valamint intézkedéseiről. (7) A  (2)  bekezdésben meghatározott hatásköröket a  kiemelt jelentőségű ügyet megállapító kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott nem gyakorolhatja az  önálló szabályozó szervek, a  Magyar Nemzeti Bank, az  autonóm államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek tekintetében. 34. § (1) A kormánymegbízott minden év február 28. napjáig a fővárosi és megyei kormányhivatal előző évi tevékenységéről, valamint a  (2)  bekezdésben meghatározott kérdésekről szóló összegző beszámolót készít, amelyet megküld a miniszter részére. (2) A fővárosi és megyei kormányhivatal beszámolójának tartalmaznia kell különösen: a) a fővárosi és megyei kormányhivatalok intézményi munkatervében foglaltak teljesülését, b) a  fővárosi és megyei kormányhivatal funkcionális működésére vonatkozó adatokat, különös tekintettel a humánerőforrást, az ingatlanállományt, a gépjárműveket, a közbeszerzéseket, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal saját szervi működését szolgáló informatikai üzemeltetési és rendszerfenntartási adatokat, c) a  nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósítását segítő államigazgatási feladatok végrehajtásának helyzetét, d) a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti tevékenységének tapasztalatait, e) a  fővárosi és megyei kormányhivatal és a  járási hivatalok általános tevékenységét, különös tekintettel a  hatósági tevékenységére, az  összevont ellenőrzésekről szóló éves ellenőrzési tervben foglaltak teljesítésének tapasztalataira, valamint a jegyző és a polgármester államigazgatási tevékenységére vonatkozó tapasztalataira, f ) a  fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a  járási hivatal kormányablakainak, továbbá más ügyfélszolgálatainak működési tapasztalatait, g) a  fővárosi és megyei kormányhivatalhoz benyújtott panaszokkal és közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos ügyintézés tapasztalatait, valamint h) egyéb, a miniszter által meghatározott szempontokat. 23. A hivatalvezető feladatai 35. § A hivatalvezető a) vezeti a járási hivatalt, b) gyakorolja a járási hivatal feladat- és hatásköreit, c) gondoskodik – a kormánymegbízott által meghatározott keretek és feltételek között – a járási hivatal szakmai feladatellátásáról, d) gondoskodik a kormánymegbízott által meghatározott belső szabályzatok elkészítéséről, e) ellátja a járási hivatal üzemeltetésével összefüggő feladatokat. 24. A fővárosi és megyei kormányhivatal és a járási hivatalok feladatai 36. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a  jogszabályoknak és a  Kormány döntéseinek megfelelően részt vesz a  kormányzati célkitűzések területi megvalósításában. Ennek keretében koordinációs, ellenőrzési, informatikai tevékenységet, valamint képzést, továbbképzést szervező, összehangoló feladatokat lát el. 37. § (1) A  járási hivatal a  kormánymegbízott irányítása mellett közreműködik a  36.  §-ban meghatározott feladatok ellátásában. (2) A  járási hivatal a  települési önkormányzatok közfoglalkoztatási feladatai végrehajtásának elősegítése érdekében ellátja a  települési, nemzetiségi önkormányzatok, azok társulásai, valamint a  hatóságok közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó együttműködéséhez szükséges koordinációs és kommunikációs feladatokat. (3) A járási hivatal a (2) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során a) tájékoztatást kérhet illetékességi területén a települési, nemzetiségi önkormányzatoktól, az önkormányzatok társulásától, valamint a hatóságoktól, b) egyeztetést kezdeményezhet a  közfoglalkoztatás elősegítése érdekében az  a)  pontban meghatározott szervekkel. (4) A  járási hivatal a  (2)  bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a  (3)  bekezdés a)  pontjában felsorolt szerveknek utasítást nem adhat, köteles azonban jelezni a  hatáskörrel rendelkező szerveknek, ha közfoglalkoztatással kapcsolatos szabálytalanságot vagy jogszabálysértést észlel. 38. § (1) A  Kormány az  egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatáskör gyakorlására a  járási hivatalt az  1.  mellékletben meghatározott illetékességi területen kijelöli. (2) A  járási hivatal egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatásköre a  4.  mellékletben megjelölt jogszabálysértések ellenőrzésére és jogkövetkezményeinek alkalmazására irányuló eljárás lefolytatására terjed ki. (3) A járási hivatal egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatásköre nem érinti az ugyanazon jogszabálysértés ellenőrzésére és jogkövetkezményeinek alkalmazására irányuló eljárás lefolytatására más jogszabály alapján hatáskörrel rendelkező hatóság feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét. (4) A járási hivatalnak az egyszerűsített hatósági ellenőrzés során feltárt jogsértés jogkövetkezményének alkalmazására irányuló eljárásában az ügyintézési határidő 20 nap. 25. Koordináció 39. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a Kit. 42. § (3) bekezdésében meghatározott koordinációs jogkörében ellátott koordinációs feladat- és hatáskörében különösen a) gondoskodik a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásáról, b) a  közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter által meghatározottak szerint közreműködik a központi közszolgálati nyilvántartás működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában, c) közreműködik a  közigazgatás korszerűsítésével, az  e-közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok területi összehangolásában, szervezésében, d) kezdeményezi a  központi államigazgatási szervek területi szervei ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati rendszerének összehangolását, továbbá szakmai támogatást nyújt az  ügyfélszolgálati tevékenység bővítéséhez, valamint e) gondoskodik a területi elektronikus ügyfél-tájékoztatási rendszer koordinálásáról, ennek keretében elősegíti annak naprakész működését. 26. Ellenőrzés 40. § (1) A  fővárosi és megyei kormányhivatal a  Kit. 42.  § (4)  bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörében ellátott ellenőrzési feladat- és hatáskörében a) ellenőrzi a  központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőinek a  kormánytisztviselői és a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói intézkedései törvényességét, illetve jogszabályban meghatározottak szerint kormányzati szolgálati ellenőrzést végez, b) ellenőrzi a központi államigazgatási szervek területi szervei tevékenységében az Ákr. megfelelő alkalmazását, c) ellenőrzi – az  illetékes közlevéltárral egyeztetett ellenőrzési terv és program szerint – az  ügyiratkezelésről, valamint a központi államigazgatási szervek területi szervei által az ügyiratkezeléssel összefüggésben kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a  közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok megfelelő alkalmazását, d) az  e-közigazgatásért felelős miniszter irányítása mellett és az  általa biztosított feltételek keretei között ellenőrzi a központi államigazgatási szervek területi szervei infokommunikációs rendszereinek üzemeltetését, az  üzemmenet-folytonosság biztosításának feltételeit, a  megfelelő személyi és szakmai feltételek meglétét, valamint az  informatikai üzemeltetés kereteit meghatározó szabályzatok jogszabályoknak való megfelelőségét, e) gondoskodik a  központi államigazgatási szervek területi szervei ellenőrzési terveinek összehangolásáról, egyeztetett végrehajtásáról, a tapasztalatok közös elemzéséről, f ) gondoskodik a gazdaságos, egymást kiegészítő ellenőrzési módok kialakításáról, alkalmazásáról. (2) A  fővárosi és megyei k …