10/2014. (VII. 25.) HM rendelete a lakáspénz és az egyszeri pénzbeli támogatás bevezetéséről.

10/2014. (VII. 25.) HM rendelete a lakáspénz és az egyszeri pénzbeli támogatás bevezetéséről. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238.  § (2)  bekezdés 23.  pontjában, a  honvédelemről és a  Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (2) bekezdés f ) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 77. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el. 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. HM rendelkezésű lakás: az  állam tulajdonában és a  Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) vagyonkezelésében lévő, továbbá az  olyan önkormányzati tulajdonú lakás, amelyre a  HM-et bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jog illeti meg; 2. méltányolható lakásigény alsó határa: a) 1-2 fő együttlakó személy esetén 1 lakószoba, b) 3 fő együttlakó személy esetén 1,5 lakószoba, c) 4 fő együttlakó személy esetén 2 lakószoba, d) 5 fő együttlakó személy esetén 2,5 lakószoba, e) 6 fő együttlakó személy esetén 3 lakószoba, f ) 7 fő együttlakó személy esetén 3,5 lakószoba, g) 8 fő együttlakó személy esetén 4 lakószoba, h) 8-nál több együttlakó személy esetén legalább 4,5 lakószoba azzal, hogy két félszoba egy lakószobának felel meg; 3. szolgálati hely szerinti település: az a belföldi település, ahol az állomány tagja a katonai szolgálatot az egy évet meg nem haladó időtartamú vezénylés esetét kivéve, ellátja; 4. szolgálati hely szerinti település vonzáskörzete: az  a  település, amelynek a  szolgálati hely szerinti településtől közforgalom számára nyitott, szilárd burkolatú úton mért távolsága legfeljebb 40 km, és a  szolgálati hely szerinti település a  járat üzemeltetője által közzétett menetrend szerint a  tömegközlekedési eszközzel legfeljebb egy óra alatt megközelíthető; 5. helyőrségi szálló: a  honvédelmi szerv intézményi területén belül elkerített, közterületről önállóan megközelíthető vagy az  intézményi területen kívül elhelyezkedő, állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú vagy a  honvédelmi szerv által bérelt olyan szállóépület, épületrész, kivételesen HM rendelkezésű lakás, amelyben a  szállodai jelleggel berendezett szobákban a  fekvőhelyek száma szerinti férőhelyek (a  továbbiakban együtt: szálló férőhely) vannak; 6. az állomány tagja: a Magyar Honvédség hivatásos vagy szerződéses tiszti, altiszti állományba tartozó tagja; 7. az állomány egyedülálló tagja: az állomány olyan tagja, aki nem él házastársi vagy élettársi kapcsolatban vagy saját háztartásában nem gondoskodik olyan gyermek eltartásáról, aki után családi pótlékban részesül; 8. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs, bejegyzett élettárs, valamint mindezek egyeneságbeli rokona. 2. Lakáspénz 2. § (1) Lakáspénz folyósítható a) szállodai vagy apartman jellegű kereskedelmi szálláshely bérletéhez; b) lakás bérletéhez, az állami tulajdonú lakás kivételével [az a) és a b) pont a továbbiakban együtt: lakóingatlan]. (2) A lakáspénz lakás lízingbe adásra jogosult, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerinti gazdálkodó szervezettől (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) való lízingjéhez is folyósítható, ha a) a hivatásos katona aa) a 45. életévét betöltötte, ab) legalább havi tízezer forint lakástakarékpénztári megtakarítással rendelkezik, ac) a 3. § (6) bekezdés 1–9. és 11–14. pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fent, és ad) az  általa vagy a  házastársa, élettársa által bérelt, jogcím nélkül használt HM rendelkezésű lakást a bérlő, jogcím nélküli használó a bérbeadó részére visszaadta, vagy b) a hivatásos és a szerződéses állomány tagja 2017. december 31-én jogszerűen, a megállapítás iránti kérelem elbírálásakor irányadó szabályoknak megfelelően lakás lízingjének fenntartásához (a továbbiakban: lízing) albérleti díj hozzájárulásban részesült, vagy c) ugyanazon lakás lízingjének a  hivatásos és a  szerződéses állomány külszolgálatból visszatért tagja részére történő folyósításához, ha a részére nyújtott albérleti díj hozzájárulás folyósítása a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) alapján, külföldi szolgálatteljesítése miatt került korábban megszüntetésre. (3) Nem kell alkalmazni a  (2) bekezdés a) pont ab) alpontját, ha a hivatásos katona igazolja, hogy korábban legalább nyolc év futamidejű lakástakarékpénztári megtakarítással rendelkezett, és azt saját lakhatásának megoldására fordította. 3. § (1) Az állomány próbaidejét töltő tagja kivételével lakáspénzre jogosult: a) az  a  szolgálat érdekében áthelyezett hivatásos katona, akinek a  hivatásos szolgálati viszonya 2014.  augusztus  1-jét megelőzően keletkezett, és a  honvédelmi szervtől albérleti díj hozzájárulásban 2014. július 31-én nem részesült; b) az a szolgálat érdekében áthelyezett hivatásos katona, akinek a hivatásos szolgálati viszonya 2014. augusztus 1-jét megelőzően keletkezett, és az  általa vagy a  házastársa, élettársa által bérelt HM rendelkezésű lakásra határozatlan időtartamra vagy a  honvédelmi szervvel fennálló hivatásos szolgálati viszonyának megszűnéséig, mint feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti szerződést a bérlő a 2. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel kiürítési térítés nélkül megszünteti, és a lakást a bérbeadónak visszaadja; c) az  a  szolgálat érdekében áthelyezett hivatásos katona, akinek a  hivatásos szolgálati viszonya 2014.  július  31-ét követően keletkezett. (2) Az állomány hadnagyi rendfokozatú, egyedülálló tagja a hivatásos szolgálati viszony létrejöttétől számított 2 évig lakáspénzre csak akkor jogosult, ha a szolgálati helye szerinti településen lévő helyőrségi szállón önálló elhelyezése helyhiány miatt nem lehetséges. (3) Az állomány őrmesteri rendfokozatú, egyedülálló tagja a hivatásos szolgálati viszony létrejöttétől számított 3 évig lakáspénzre csak akkor jogosult, ha a  szolgálati helye szerinti településen helyőrségi szálló legfeljebb kétágyas szobájában történő elhelyezése helyhiány miatt nem lehetséges. (4) Az (1)  bekezdés b)  pontját megfelelően alkalmazni kell a  HM rendelkezésű lakás megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli használata esetén. (5) A lakáspénzre való jogosultság szempontjából szolgálati érdekű áthelyezésnek minősül az állomány tagjának: a) az első beosztásba történő kinevezése, b) másik beosztásba történő kinevezése, áthelyezése, c) egy évet meghaladó időtartamú vezénylése. (6) Nem adható lakáspénz, ha 1. az  igénylő vagy 2014. július 31-ét követően az  igénylő házastársa, élettársa a  házasság fennállása vagy az együttélés tartama alatt a honvédelmi szervtől munkáltatói kölcsönben részesült; 2. az  igénylő vagy 2014. július 31-ét követően az  igénylő házastársa, élettársa a  házasság fennállása vagy az  együttélés tartama alatt a  honvédelmi szervtől vissza nem térítendő juttatásban vagy egyszeri pénzbeli támogatásban részesült; 3. az  igénylő vagy az  igénylő házastársa, élettársa a  házasság fennállása vagy az  együttélés tartama alatt az általa bérelt vagy jogcím nélkül használt HM rendelkezésű lakást megvásárolta vagy az általa bérelt lakás harmadik személy általi megvásárlásához hozzájárult; 4. az  igénylő vagy az  igénylő házastársa, élettársa által bérelt vagy jogcím nélkül használt önkormányzati tulajdonú lakás HM bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogáról a honvédelmi szerv a házasság fennállása vagy az együttélés tartama alatt lemondott; 5. az  igénylő vagy az  igénylő házastársa, élettársa, saját háztartásban eltartott gyermeke önállóan vagy együttesen az  igénylő szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében legalább a  méltányolható lakásigény alsó határának megfelelő, beköltözhető lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával vagy állandó használati jogával rendelkezik; 6. az  igénylő vagy a  házastársa, élettársa HM rendelkezésű lakást bérel vagy jogcím nélkül használ, és a  lakáspénz megállapítása iránti kérelméhez nem csatolja a  bérleti szerződésnek vagy a  jogcím nélküli lakáshasználatnak a  legfeljebb három hónapos határidővel történő megszüntetésére és a  lakás kiürítésére vonatkozó megállapodást; 7. az  igénylő vagy házastársa, élettársa az  igénylő szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében állami tulajdonú vagy a  lakáspénzzel érintetten kívül másik önkormányzati tulajdonú lakást bérel vagy jogcím nélkül használ, és a lakáspénz megállapítása iránti kérelméhez nem csatolja a bérleti szerződésnek vagy a  jogcím nélküli lakáshasználatnak a  legfeljebb három hónapos határidővel történő megszüntetésére és a lakás kiürítésére vonatkozó megállapodást; 8. az  igénylő lakásüzemeltetési hozzájárulásban vagy az  igénylő házastársa, élettársa a  honvédelmi szervtől albérleti díj hozzájárulásban vagy lakásüzemeltetési hozzájárulásban részesül, és a  lakáspénz iránti igényléssel együtt a  támogatott személy nem kérelmezi a  részére folyósított támogatásnak a  lakáspénz megállapításával egyidejű megszüntetését; 9. az  igénylő vagy az  igénylő házastársa, élettársa másik lakóingatlan bérletéhez, lízingjéhez lakáspénzben részesül; 10. az igénylő vagy az igénylő házastársa, élettársa a HM rendelkezésű lakás kiürítése ellenében 2014. július 31-ét követően pénzbeli térítésben részesült; 11. az  igénylő a  lakáspénzzel nem a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében kívánja megoldani a lakhatását; 12. azt az igénylő a közeli hozzátartozója tulajdonában lévő lakóingatlan bérletéhez, lízingjéhez kéri; 13. azt az igénylő a saját vagy közeli hozzátartozója által korábban elidegenített lakás bérletéhez, lízingjéhez kéri; 14. azt az igénylő a saját vagy közeli hozzátartozója tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő lakóingatlan bérletéhez, lízingjéhez kéri. (7) Nem kell alkalmazni a) a (6) bekezdés 1. pontját, ha a munkáltatói kölcsön és az abból jóváírt engedmény, b) a (6) bekezdés 10. pontját, ha a pénzbeli térítés teljes egészében visszafizetésre került. 4. § (1) A  lakáspénz havi összege legfeljebb a  (2)–(4)  bekezdésben meghatározott támogatási alapösszeg és rendfokozati szorzó szorzatának a  saját háztartásban eltartott gyermek után járó kiegészítéssel megnövelt összege, amely azonban nem haladhatja meg a  szerződéssel és számlával, számlakibocsátási kötelezettség hiányában az  ügylet teljesítését igazoló, a  számviteli törvény rendelkezései szerinti számviteli bizonylatnak minősülő okirattal igazolt bérleti vagy lízingdíjat. A  lakáspénz megállapítása során a  bérleti és lízingdíjból le kell vonni az  alapterület és a komfortfokozat alapján az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakásra megállapítható lakbér összegét. (2) A támogatási alapösszeg a) 70 000 Ft, ha a bérelt, lízingelt lakóingatlan Budapesten, Győrben vagy Szentendrén található; b) 65 000 Ft, ha a lakóingatlan Győr kivételével megyeszékhelyen, Hódmezővásárhelyen vagy Tatán található; c) 60 000 Ft, ha a lakóingatlan nem az a)–b) pontban felsorolt településeken található. (3) A rendfokozati szorzó 1. őrmesteri rendfokozat esetén 1,0; 2. törzsőrmesteri rendfokozat esetén 1,0; 3. főtörzsőrmesteri rendfokozat esetén 1,1; 4. zászlósi rendfokozat esetén 1,1; 5. törzszászlósi rendfokozat esetén 1,2; 6. főtörzszászlósi rendfokozat esetén 1,3; 7. hadnagyi rendfokozat esetén 1,2; 8. főhadnagyi rendfokozat esetén 1,2; 9. századosi rendfokozat esetén 1,3; 10. őrnagyi rendfokozat esetén 1,3; 11. alezredesi rendfokozat esetén 1,4; 12. ezredesi rendfokozat esetén 1,4; 13. dandártábornoki rendfokozat esetén 1,6; 14. vezérőrnagyi rendfokozat esetén 1,6; 15. altábornagyi rendfokozat esetén 1,7; 16. vezérezredesi rendfokozat esetén 1,7. (4) A (2)–(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kiszámított összeget az igényjogosult háztartásában eltartott, a lakóingatlanba vele együtt költöző olyan gyermek esetében, aki után az igénylő vagy annak házastársa, élettársa családi pótlékban részesül, gyermekenként 5000 Ft-tal kell kiegészíteni. A  kiegészítést legfeljebb négy gyermek figyelembevételével lehet megállapítani. 5. § (1) A  lakáspénz megállapítása iránti kérelmet az  e  célra rendszeresített igénylőlapon (a továbbiakban: igénylés) kell a szolgálati hely szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez benyújtani. (2) Az igényléshez csatolni kell: a) az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát a lakáspénzre való jogosultságot kizáró, a 3. § (6) bekezdés 3–9. és 11–14. pontjában megjelölt okok vonatkozásában, b) az  igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arról, hogy a  6.  § (1)  bekezdés 1–6. és 9–11.  pontjában megjelölt, a  lakáspénzre való jogosultságot megszüntető okot a  lakáspénz megállapítása során eljáró helyi lakásgazdálkodási szervnek és a  folyósító pénzügyi szervnek a  bekövetkezéstől számított 8 napon belül bejelenti, valamint a bejelentés elmulasztása esetén a jogosulatlanul felvett támogatást annak törvényes kamatával együtt a honvédelmi szerv részére visszafizeti, c) a kinevezési, áthelyezési, vezénylési parancs másolatát, d) az élettársi kapcsolatot igazoló hatósági bizonyítványt vagy közjegyző által hitelesített, teljes bizonyító erejű magánokiratot, e) a házassági és az igénylő háztartásában eltartott gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, f ) a saját háztartásban eltartott gyermek utáni családi pótlék folyósítását igazoló okiratot, g) a lakóingatlan bérleti vagy lízingszerződését, h) a bérleti vagy lízingdíjat tartalmazó számlát, számlakibocsátási kötelezettség hiányában az ügylet teljesítését igazoló, a számviteli törvény rendelkezései szerinti számviteli bizonylatnak minősülő okiratot, i) az  igénylő és az  igénylő házastársa, élettársa, saját háztartásában eltartott gyermeke lakcímet igazoló hatósági igazolványának másolatát, j) a lakáscélú támogatási szerv igazolását arról, hogy a 3. § (6) bekezdés 1., 2. és 10. pontjában foglalt kizáró ok nem áll fent, k) a  3.  § (6)  bekezdés 6. és 7.  pontja szerinti esetben a  lakásbérleti szerződés vagy a  jogcím nélküli lakáshasználat megszüntetésére vonatkozó megállapodást, és l) lízing támogatására vonatkozó kérelem esetén a  lakástakarékpénztári megtakarításról szóló hitelintézeti igazolást. (3) A helyi lakásgazdálkodási szerv a benyújtástól számított 15 napon belül ellenőrzi az igénylést és a) a lakáspénzre való jogosultság hiányában az  igénylést az  állományilletékes katonai szervezet parancsnokának (a továbbiakban: állományilletékes parancsnok) egyidejű tájékoztatása mellett elutasítja, b) okirati hiányosság esetén az igénylőt 30 napos jogvesztő határidővel hiánypótlásra szólítja fel, c) a lakáspénzre való jogosultság fennállása esetén az  igénylést az  általa kiállított igazolással együtt a támogatás folyósítása érdekében az állományilletékes parancsnoknak küldi meg. (4) Ha a (3) bekezdés b) pontja szerinti hiánypótlási határidő eredménytelenül telik el, a helyi lakásgazdálkodási szerv az igénylést és a hozzá csatolt iratokat az igénylőnek visszaküldi. (5) Ha a  helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője és az  állományilletékes parancsnok személye azonos, a  (3)  bekezdés c) pontja szerinti esetben a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője a lakáspénz folyósítására közvetlenül intézkedik. (6) A  lakáspénzre való jogosultság kezdőnapja a  bérleti vagy lízingdíj fizetési kötelezettség kezdőnapja azzal, hogy az igényjogosultság kezdőnapját az igénylés benyújtását megelőző időponttal nem lehet megállapítani és igazolni. A  (4)  bekezdés szerint visszaküldött, majd ismételten benyújtott hiánytalan igénylés esetén kezdőnapnak az  új igénylés benyújtásának időpontját kell tekinteni. (7) A helyi lakásgazdálkodási szerv lakáspénzzel kapcsolatos érdemi döntése ellen panaszt az elbírálásra jogosult HM központi lakásgazdálkodási szervhez lehet írásban benyújtani. 6. § (1) Meg kell szüntetni a lakáspénz folyósítását, ha 1. a  támogatott személy vagy 2014. július 31-ét követően a  házastársa, élettársa a  honvédelmi szervtől munkáltatói kölcsönben, vissza nem térítendő juttatásban vagy egyszeri pénzbeli támogatásban részesült; 2. a támogatott személy vagy a támogatott személy házastársa, élettársa, saját háztartásban eltartott gyermeke a  támogatott személy szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében önállóan vagy együttesen legalább a  méltányolható lakásigény alsó határának megfelelő, beköltözhető magántulajdonú lakás tulajdonjogát, haszonélvezeti vagy állandó használati jogát szerezte meg; 3. a támogatott személy vagy annak házastársa, élettársa HM rendelkezésű lakás bérleti jogát szerezte meg; 4. a  támogatott személy vagy annak házastársa, élettársa a  támogatott személy szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében lévő, a  HM rendelkezési körébe nem tartozó állami vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogát szerezte meg; 5. a  támogatott személy vagy a  támogatott személy házastársa, élettársa az  általa bérelt vagy jogcím nélkül használt HM rendelkezésű lakást önállóan vagy együttesen megvásárolta, vagy a  lakás harmadik személy általi megvásárlásához hozzájárult; 6. a  támogatott személy vagy a  támogatott személy házastársa, élettársa az  általa bérelt vagy jogcím nélkül használt, a HM rendelkezési körébe nem tartozó állami vagy önkormányzati lakást önállóan vagy együttesen megvásárolta, vagy a lakás harmadik személy általi megvásárlásához hozzájárult; 7. a  támogatott személy a  külön jogszabályban előírt lakcím-bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, és a  lakáspénzzel érintett lakóingatlan lakó- vagy tartózkodási helyként történt bejelentését a  lakáspénz folyósításának megkezdésétől számított 30 napon belül lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal nem igazolta; 8. a  3.  § (6)  bekezdés 6. és 7.  pontja szerinti esetben a  támogatott személy a  lakáspénz folyósításának megkezdésétől számított három hónapon belül nem igazolta, hogy a  HM rendelkezésű vagy a  HM rendelkezési körén kívül eső állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást kiürítette; 9. a  támogatott személy vagy annak házastársa, élettársa részére lakbértámogatás vagy lakásüzemeltetési hozzájárulás került megállapításra; 10. a  támogatásban részesülő, 52. életévét be nem töltött személy a  lakáspénz megállapításának feltételeként előírt lakástakarékpénztári megtakarítás fennállását nem igazolta; 11. a támogatásban részesülő személyt időközben egy évet meghaladó időtartamú külföldi szolgálatra vezénylik feltéve, hogy családját az általa bérelt lakásban nem hagyja hátra; 12. a  hozzájárulásban részesülő személy egy évet meghaladó időtartamban vesz igénybe illetmény nélküli szabadságot, kivéve, ha arra gyermeke nevelése, személyes gondozása vagy közeli hozzátartozója személyes ápolása céljából kerül sor; 13. a lakóingatlanra létrejött bérleti vagy lízingszerződés megszűnt; 14. a támogatott személy hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya megszűnt; 15. a  támogatott személy a  lakáspénzt nem a  lakhatásának megoldására fordította, vagy azzal más módon visszaélt, így különösen akkor, ha azért közölt valótlan adatot, vagy valós adatot, körülményt azért hallgatott el, hogy azzal jogtalan vagyoni előnyre tegyen szert. (2) Nem kell alkalmazni: a) az  (1)  bekezdés 2.  pontját, ha a  lakás az  illetékes építésügyi hatóság megállapítása szerint emberi tartózkodásra alkalmatlan vagy az egészségre ártalmas, vagy a lakás tulajdonjogának megszerzésére öröklés útján, haszonélvezettel terhelten került sor és a haszonélvező a lakásban lakik; b) az  (1)  bekezdés 5. és 6.  pontját, ha az  állami vagy önkormányzati lakás tulajdonjogának megszerzésére nyilvános pályázat útján került sor; c) az  (1)  bekezdés 10.  pontját, ha a  lízinghez támogatásban részesülő személy igazolja, hogy lakástakarékpénztári megtakarítása időközben a nyolcéves futamidőt elérte. (3) Az olyan szolgálati hely szerinti településre történt áthelyezés esetén, amelynek a vonzáskörzetébe a  lakáspénzzel érintett lakóingatlan fekvése szerinti település nem tartozik bele, a lakáspénz folyósítását a) az állomány egyedülálló tagja esetében az áthelyezést követő 3. hónap utolsó napjával, b) az állomány nem egyedülálló tagja esetében az áthelyezést követő 12. hónap utolsó napjával kell megszüntetni, ha egyéb megszüntető ok időközben nem következik be. (4) A  (3)  bekezdés halasztott megszüntetésre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak attól az  időponttól, amelytől kezdődően az állomány tagja részére az új szolgálati hely szerinti vagy annak vonzáskörzetébe tartozó településen lévő lakóingatlan bérletéhez vagy lízingjéhez lakáspénz kerül megállapításra. (5) Az állomány lakáspénzben részesülő tagjának halála esetén a támogatott lakóingatlanban együtt élő özvegy, túlélő élettárs, az előbbiek hiányában az együtt élő gyermek részére a lakáspénzt a) a  haláleset bekövetkezésétől számított 12. hónap utolsó napjáig tovább kell folyósítani, ha az  állomány elhunyt tagját hősi halottá nyilvánítják; b) a  haláleset bekövetkezésétől számított 8. hónap utolsó napjáig tovább kell folyósítani, ha az  állomány elhunyt tagját a  Magyar Honvédség halottjává nyilvánítják vagy a  haláleset szolgálatteljesítés közben, a szolgálati feladat ellátásával összefüggésben következett be; c) a  haláleset bekövetkezésétől számított 6. hónap utolsó napjáig tovább kell folyósítani, ha az  a) vagy a b) pontban meghatározott feltételek nem állnak fent. (6) Az (5) bekezdés szerinti továbbfolyósítás feltétele a lakóingatlanban együtt élő özvegy, túlélő élettárs vagy gyermek bérleti vagy lízingdíj fizetési kötelezettségének hitelt érdemlő igazolása. Továbbfolyósítás esetén a  lakáspénzt a személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék várható összegével növelt összegben kell megállapítani. Az emelt összegű lakáspénz megállapítása során a  folyósításért felelős pénzügyi szerv együttműködik az  illetékes helyi lakásgazdálkodási szervvel. A folyósítás során a kifizető számára előírt levonásokat érvényesíteni kell. 7. § (1) Ha az 5. § (3) bekezdés b) pont szerinti igazolás kiállítását követően olyan körülmény – különösen a 6. § (1) bekezdés 15.  pont szerinti megszüntető ok – jut az  állományilletékes parancsnok, vagy az  illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv tudomására, amely a  lakáspénzre való jogosultságot már az  igénylés elbírálásakor kizárta, a  támogatás folyósítását haladéktalanul meg kell szüntetni és a  kifizetett lakáspénzt annak törvényes kamataival az  igénylőtől vissza kell követelni. (2) A  támogatott személy a 6. § (1) bekezdés 1–6., 9–10. és 13. pontjában megjelölt megszüntető ok bekövetkezését köteles haladéktalanul bejelenteni az  állományilletékes parancsnoknak és az  illetékes helyi lakásgazdálkodási szervnek. A  bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt jogosulatlanul felvett lakáspénzt köteles annak törvényes kamatával együtt egyösszegben visszafizetni. Erre a  támogatott személyt a  lakáspénz megállapításakor figyelmeztetni kell. (3) A 6. § (1) bekezdés 7., 11., 12. és 14. pontjában foglalt megszüntető ok bekövetkezése esetén az állományilletékes parancsnok a  helyi lakásgazdálkodási szerv egyidejű tájékoztatása mellett haladéktalanul intézkedik a  folyósítás megszüntetésére. Ha a  6.  § (1)  bekezdés 15.  pontjában megjelölt megszüntető ok bekövetkezését az  illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv észleli először, a  folyósítás megszüntetése érdekében haladéktalanul tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot. 8. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv a lakáspénzre való jogosultság fennállását szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, február 1. és március 31. között ellenőrzi. (2) A helyi lakásgazdálkodási szerv az ellenőrzés során a támogatott személyt a 6. § (1) bekezdés 2–6. és 9–11. pontja vonatkozásában 30 napos határidővel nyilatkozattételre, a 10. pont vonatkozásában igazolásra hívja fel. (3) A  helyi lakásgazdálkodási szerv a  (2)  bekezdés szerint megtett nyilatkozat, saját nyilvántartásai, a  rendelkezésére bocsátott egyéb lakhatás-támogatási adatok, valamint a  tudomására jutott egyéb tények, információk alapján, az állományilletékes parancsnok és a folyósító pénzügyi szerv szükség szerinti bevonásával ellenőrzi a lakáspénzre való jogosultság fennállását. (4) Ha a  támogatott személy a  nyilatkozattételt vagy az  igazolást a  (2)  bekezdés szerint nyitva álló határidőn belül megtagadja, elmulasztja, vagy a  helyi lakásgazdálkodási szerv a  nyilatkozat vagy a  rendelkezésére álló egyéb adatok, információk alapján azt állapítja meg, hogy az  igényjogosultság már nem áll fent, a  lakáspénz megszüntetése érdekében, az  állományilletékes parancsnok egyidejű tájékoztatása mellett öt munkanapon belül eljár a folyósításért felelős pénzügyi szervnél. (5) Az ellenőrzés elősegítése érdekében a  lakáscélú támogatási szerv a  tárgyév január 31. napjáig a megelőző évben folyósított munkáltatói kölcsön, vissza nem térítendő juttatás, egyszeri pénzbeli támogatás, és lakáskiürítési térítés formájában nyújtott lakáscélú támogatásokról a  támogatott személy és házastársának, élettársának személy- és adóigazgatási azonosító adatainak, valamint a  lakáscélú támogatás fajtájának és összegének megjelölésével tájékoztatja a helyi lakásgazdálkodási szerveket. (6) A tárgyévet megelőző évben elidegenített HM rendelkezésű lakásokról a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv az  (5)  bekezdésben megjelölt határidőn belül, a  vevő és az  elidegenített lakás, harmadik személy részére történő elidegenítés esetén a  volt bérlő, jogcím nélküli használó azonosító adatainak megküldésével tájékoztatja a  helyi lakásgazdálkodási szerveket. (7) A  folyósításért felelős pénzügyi szerv a  megelőző év december 31. napján lakáspénzben, albérleti díj hozzájárulásban, lakbértámogatásban vagy lakásüzemeltetési hozzájárulásban részesülő személyekről az (5) bekezdésben megjelölt határidőn belül, a személy- és adóigazgatási azonosító adatok, valamint természetes, a  pénzügyi és az  adóazonosító adatok, valamint a  lakhatási támogatás fajtájának és összegének megjelölésével tájékoztatja a helyi lakásgazdálkodási szerveket. 3. Egyszeri pénzbeli támogatás 9. § Az egyszeri pénzbeli támogatás a) lakás építéséhez, vagy b) lakás vásárlásához nyújtható pénzbeli támogatás. 10. § (1) Egyszeri pénzbeli támogatásra jogosult: a) a hivatásos katona, ha aa) a szolgálati viszonya 2014. július 31-ét követően keletkezett, ab) legalább tíz év szolgálati viszonnyal rendelkezik, és ac) az 52. életévét betöltötte; b) életkorától függetlenül a  felmentés alatt álló, az  a)  pont aa)–ab)  alpontjában meghatározott feltételekkel rendelkező hivatásos katona, ha a szolgálati viszony saját kérelemre történő megszüntetésére azért került sor, mert a megváltozott munkaképességű személyek ellátására szerzett jogosultságot; c) a hivatásos és a szerződéses állomány hősi halottá nyilvánított, az a) pont aa) alpontjában megjelölt időbeni feltételnek megfelelő tagjának a halál bekövetkezésekor vele együtt élő özvegye, túlélő élettársa, az előbbiek hiányában az elhunyt saját háztartásban eltartott gyermeke. (2) A  honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 46.  § (1)  bekezdés r) vagy s)  pont szerinti rendelkezési állományba helyezett és az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételekkel rendelkező hivatásos katona vissza nem térítendő juttatás iránti kérelme a  rendelkezési állományba helyezést követően benyújtható, a kérelem azonban csak a szolgálati viszony megszűnését követően teljesíthető. (3) A támogatás nyújtásának további feltétele, hogy a) az  (1)  bekezdés a) és b)  pontjában megjelölt személy a  házastársával, élettársával, gyermekével közösen épített, vásárolt lakás tulajdonjogát legalább 1/2-ed részben megszerezze, b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben ba) az  özvegy, túlélő élettárs az  általa vásárolt lakás tulajdonjogát az  elhunyt saját háztartásában eltartott gyermekével, több gyermek esetén gyermekeivel egymás között egyenlő arányban, teljes egészében megszerezze, vagy bb) özvegy és túlélő élettárs hiányában vagy azok hozzájárulásával a  támogatás az  elhunyt saját háztartásában eltartott gyermeke kizárólagos tulajdonába, több gyermek esetén az egymás között egyenlő arányban tulajdonukba kerülő lakás megvásárlására kerüljön felhasználásra. (4) Nem adható egyszeri pénzbeli támogatás, ha a) az  igénylő vagy az  igénylő házastársa, élettársa a  házasság fennállása vagy az  együttélés tartama alatt a honvédelmi szervtől vissza nem térítendő juttatásban vagy egyszeri pénzbeli támogatásban részesült; b) az  igénylő vagy az  igénylő házastársa, élettársa a  házasság fennállása vagy az  együttélés tartama alatt az  általa bérelt vagy jogcím nélkül használt állami vagy önkormányzati lakást önállóan vagy együttesen megvásárolta, vagy a lakás harmadik személy általi megvásárlásához hozzájárult; c) az  igénylő vagy az  igénylő házastársa, élettársa, az  igénylő háztartásában eltartott gyermeke a  kizárólagos vagy a felsorolt személyek közös tulajdonában lévő lakás tulajdonjogát a támogatás benyújtását megelőző öt éven belül ingyenesen átruházta. 11. § (1) Az egyszeri pénzbeli támogatás mértéke a 4. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatási alapösszegnek és a  viselt rendfokozat után a  4.  § (3)  bekezdése alapján megállapított rendfokozati szorzó szorzatának az ötvenszerese, amely azonban nem haladhatja meg a) a  lakóingatlan igazolt építési költségének vagy vételárának a  kérelmező részére arra vonatkozó igényléstől függetlenül megállapítható munkáltatói kölcsönnel csökkentett összegét, továbbá b) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adómentesen juttatható lakáscélú támogatás felső határát. (2) A  korábban munkáltatói kölcsönben részesült, és arra már nem jogosult személy esetében az  egyszeri pénzbeli támogatás összegének megállapítása során a  lakóingatlan igazolt építési költségét vagy vételárát a  korábban nyújtott kölcsön jóváírt engedmény nélküli összegével kell csökkenteni. (3) Az egyszeri pénzbeli támogatásra egyaránt jogosult házastársak kérelmüket csak együttesen, az első helyi igénylő megjelölésével nyújthatják be. Esetükben az egyszeri pénzbeli támogatásnak az első helyi igénylő részére az (1) és (2) bekezdés szerint megállapítható összege 25%-kal növelhető. (4) A  honvédelmi szervtől munkáltatói kölcsönben részesült személy esetében az  egyszeri pénzbeli támogatásnak az  (1)–(3)  bekezdés figyelembevételével megállapított összegéből le kell vonni a  kölcsönből részére jóváírt engedmény összegét. (5) A 10. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt személy esetén az egyszeri pénzbeli támogatás összegét az elhunyt által viselt rendfokozat, legénységi állományú katona esetén az őrmesteri rendfokozat alapján, a személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék várható összegével növelt összegben kell megállapítani. Az  egyszeri pénzbeli támogatás megállapítása során a  folyósításért felelős pénzügyi szerv együttműködik a  lakáscélú támogatási szervvel. A folyósítás során a kifizető számára előírt levonásokat érvényesíteni kell. 12. § (1) Az egyszeri pénzbeli támogatás és a munkáltatói kölcsön támogatás egyidejűleg, azonos célra igénybe vehető, de együttes összegük ez esetben sem haladhatja meg a lakóingatlan igazolt építési költségét vagy vételárát. (2) Korábban nyújtott munkáltatói kölcsön esetén egyszeri pénzbeli támogatás csak akkor állapítható meg és folyósítható, ha a) azonos lakóingatlanra benyújtott igénylés esetén a munkáltatói kölcsönnel már támogatott lakásépítés vagy lakásvásárlás az arra irányadó jogszabályi rendelkezések szerint nem minősül befejezettnek, vagy b) eltérő lakóingatlanra benyújtott igénylés esetén a  korábban nyújtott munkáltatói kölcsönből fennálló tartozás biztosítékainak ezen ingatlanra történő átjegyzésére és a  munkáltatói kölcsönnel korábban támogatott lakóingatlan elidegenítésére is sor kerül. 13. § (1) Az  egyszeri pénzbeli támogatás csak akkor folyósítható, ha a  támogatásban részesülő személy hozzájárul ahhoz, hogy a – részben vagy egészben – tulajdonába kerülő lakásra a támogatás nyújtásától számított öt év időtartamra, a HM javára elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre. (2) A HM javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a lakáscélú támogatási szerv újabb követelés biztosítékának a HM-et megelőző ranghelyen történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez csak akkor járulhat hozzá, ha az  elsőbbséget jogszabály kifejezetten elrendeli. Nem adható hozzájárulás az  újabb teher bejegyzéséhez, ha az  nem lakáscélú támogatásnyújtás biztosítékául szolgálna, vagy a  lakóingatlanra bejegyzett és bejegyezni kívánt terhek együttes összege meghaladná az aktuális forgalmi érték 70%-át. 14. § (1) Az  egyszeri pénzbeli támogatás iránti kérelmet az  e  célra, valamint a  munkáltatói kölcsönre és a  vissza nem térítendő juttatásra rendszeresített „Lakáscélú támogatás igénylő lap”-on, a  lakáscélú támogatási szervhez lehet benyújtani a kérelmezett támogatás vagy támogatások megjelölésével. (2) Ha az egyszeri pénzbeli támogatásra irányuló kérelem elbírálására már csak a  jogosult hivatásos katonai szolgálati viszonyának megszűnése után kerül sor, az egyéb feltételek megléte esetén az igényét teljesíteni kell, és intézkedni kell a támogatás részére történő folyósítására. (3) A  lakáscélú támogatási szerv egyszeri pénzbeli támogatással kapcsolatos érdemi döntése ellen panaszt az  annak elbírálására jogosult HM központi lakásgazdálkodási szervhez lehet benyújtani. 15. § Az egyszeri pénzbeli támogatás vonatkozásában a  9–14.  §-ban megállapított feltételeken túl az  R. munkáltatói kölcsön feltételeire, igénylésére, a kölcsönigénylés elbírálására és a kölcsönfolyósítás felfüggesztésére, a kölcsön R. 201. § (2) bekezdése szerinti felmondására és visszatérítésére, valamint a támogatás biztosítékainak más ingatlanra történő átjegyzésére vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. 4. Záró rendelkezések 16. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2014. augusztus 1-jén lép hatályba. (2) A 2. § (2) bekezdés b) pontja, 19–20. §-a, 44. § (1) bekezdése és 55–57. §-a 2018. január 1-jén lép hatályba. (3) Az 59. § (2) bekezdése 2017. december 31-én lép hatályba. 17. § A helyi lakásgazdálkodási szervhez az  e  rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott és a  hatálybalépésig érdemben el nem bírált albérleti díj hozzájárulás iránti kérelem esetében az  igényjogosultság vonatkozásában az R.-nek a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 18. § A lakáscélú támogatási szervhez az e rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott vissza nem térítendő juttatás és munkáltatói kölcsön iránti kérelem esetében az  igényjogosultság és a  támogatás mértéke vonatkozásában az R.-nek a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 19. § E rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Lakáspénzre jogosult: a) az állomány próbaidejét töltő tagja kivételével a hivatásos katona, és b) az  a  2017. december 31-én jogszerűen albérleti díj hozzájárulásban vagy lakbértámogatásban részesülő szerződéses katona, akinek a  szolgálati viszonya 2014. augusztus 1-jét megelőzően keletkezett, továbbá a  szerződéses szolgálatban folyamatosan 5 évet már eltöltött és összesen legalább a  10. év eléréséig vállalta a további szolgálatot.” 20. § E rendelet 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Egyszeri pénzbeli támogatásra jogosult: a) a hivatásos katona, ha aa) legalább tíz év szolgálati viszonnyal rendelkezik, és ab) az 52. életévét betöltötte; b) életkorától függetlenül a  felmentés alatt álló, az  a)  pontban meghatározott feltételekkel rendelkező hivatásos katona, ha a  szolgálati viszony saját kérelemre történő megszüntetésére azért került sor, mert a  megváltozott munkaképességű személyek ellátására szerzett jogosultságot; c) a  hivatásos és a  szerződéses állomány hősi halottá nyilvánított tagjának özvegye, túlélő élettársa, az  előbbiek hiányában az elhunyt saját háztartásban eltartott gyermeke.” 21. § Az R. 2. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A rájuk vonatkozó mértékig e rendeletet kell alkalmazni) „a) a  hivatásos állománynak arra a  korábbi tagjára, aki a  honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. § 30. pontja alapján nyugállományú katonának minősül (a továbbiakban: nyugállományú hivatásos katona).” 22. § Az R. 3. § (12) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (A haderő átalakításával, átszervezéssel összefüggő, helyőrségváltással együtt járó áthelyezésnek kell tekinteni azt is, ha az állomány tagját) „c) más helyőrségben lévő katonai szervezet vagy ugyanazon katonai szervezet más helyőrségben lévő szervezeti egysége részére történő feladatátadással összefüggésben helyezték át az új helyőrségben rendszeresített szolgálati beosztásba.” 23. § Az R. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) HM rendelkezésű lakásra jogosult: a) a hivatásos katona, ha hivatásos katonai szolgálati viszonya 2014. augusztus 1-jét megelőzően keletkezett; b) az  a  nyugállományú hivatásos katona, akinek a  hivatásos katonai szolgálati viszonya 2014. augusztus 1-jét megelőzően keletkezett; c) az a) és b) pontban felsorolt személyeknek a halál bekövetkezésekor az elhunyttal együtt élő özvegye; d) az a) és b) pontban felsorolt személyek halála esetén a túlélő élettárs, feltéve, hogy da) az együttélésből közös gyermek született, vagy db) a halál bekövetkezésekor fennálló együttélés folyamatosan, legalább öt évig tartott; e) az  állomány 2014. augusztus 1-jét megelőzően hivatásos vagy szerződéses állományba felvett, hősi halottá nyilvánított tagjának ea) a halál bekövetkezésekor együtt élő özvegye, eb) a d) pontban felsorolt feltételeknek megfelelő élettársa, ec) az  ea) és eb)  alpontban felsorolt személyek hiányában az  állomány hősi halottá nyilvánított tagjának a  halál bekövetkezésekor saját háztartásban eltartott gyermeke.” 24. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § HM rendelkezésű lakás juttatható a) a szerződéses tiszt és altiszt részére, ha aa) a szerződéses katonai szolgálati viszony 2014. augusztus 1-jét megelőzően keletkezett, továbbá ab) a katona a szerződéses szolgálatban folyamatosan 5 évet már eltöltött és összesen legalább a 10. év eléréséig vállalta a további szolgálatot; b) a honvédelmi szerv állományába tartozó kormánytisztviselő, közalkalmazott és munkavállaló részére, ha ba) a  honvédelmi szervvel legalább öt éve folyamatosan fennálló alkalmazotti jogviszony 2014. augusztus 1-jét megelőzően keletkezett, és bb) a  munkáltatói jogkört gyakorló munkahelyi vezető igazolja, hogy a  lakásjuttatást az  igénylő által ellátott beosztás vagy munkakör ellátása feltétlenül indokolja.” 25. § Az R. 9. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nem teljesíthető a HM rendelkezésű lakás iránti igény, ha a kérelmező) „a) a  honvédelmi szervtől vissza nem térítendő juttatásban vagy egyszeri pénzbeli támogatásban részesült, vagy a  házastársa (élettársa) – a  házasság vagy az  élettársi kapcsolat fennállása alatt – részesült e  támogatások valamelyikében;” 26. § Az R. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „22. § (1) A fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv évente két alkalommal fővárosi lakáselosztási tervet készít. (2) A fővárosi lakáselosztási terv a felhasználható lakásokból tartalmazza: a) a keretgazda lakásbizottságoknál nyilvántartott lakásigénylések teljesítésére szolgáló keretbe, b) a központi keretbe, valamint c) a fővárosi tartalékkeretbe javasolt lakásokat. (3) A  fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv a  lakáselosztási tervet első alkalommal január 31-éig, második alkalommal július 31-éig készíti el és terjeszti elő jóváhagyásra a HM Központi Lakásbizottságnak.” 27. § Az R. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „23. § (1) A  lakáselosztási terv elkészítéséig megüresedett, valamint a helyőrségi lakásgazdálkodási körbe újonnan bekerült HM rendelkezésű lakásokat a keretek közötti elosztásig a 25. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel elosztásra tervezett lakásként kell kezelni és nyilvántartani. (2) A  keretgazda lakásbizottságok által a  lakáselosztási terv elkészítéséig fel nem használt lakásokat be kell vonni a keretelosztásba.” 28. § Az R. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „24.  § (1) A  keretgazda lakásbizottságoknál nyilvántartott lakásigénylések teljesítésére szolgáló keretet a lakáselosztási terv elkészítésekor felhasználható lakások legalább 80%-ából kell képezni. (2) A  budapesti keretgazda lakásbizottságok közötti lakáselosztásra a  hivatásos állományú katonák I. kategóriába, valamint a  nyugállományú hivatásos katonák és özvegyek I. kategóriába besorolt lakásigényeinek arányában kerül sor.” 29. § Az R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „25. § (1) A központi keretbe a lakáselosztási terv elkészítésekor felhasználható lakások legfeljebb 5%-a helyezhető azzal, hogy a  már keretben lévő és az  újonnan keretbe helyezett lakások száma nem haladhatja meg a  fővárosi HM rendelkezésű lakások 5%-át. (2) A  központi keret rendeltetése a  HM Központi Lakásbizottság hatáskörébe tartozó lakásügyek megoldása. A  keretben lévő lakásoknak a  bizottság ülései közötti felhasználásáról – a  szervezeti és működési szabályzatban kapott felhatalmazás esetén, utólagos beszámolási kötelezettséggel – az elnök dönt. (3) A fővárosi tartalékkeretbe a lakáselosztási terv elkészítésekor felhasználható lakások legfeljebb 15%-a helyezhető azzal, hogy a  már keretben lévő és az  újonnan keretbe helyezett lakások száma nem haladhatja meg a  fővárosi HM rendelkezésű lakások 15%-át. (4) A  fővárosi tartalékkeret rendeltetése az  intézményes lakásgazdálkodási feladatok ellátása, valamint az azonnali vagy soron kívüli rendezést igénylő lakásügyek megoldása. A  tartalékkeretből teljesíthetőek a  13.  § (3) és (4) bekezdésében meghatározott személyek lakásigénylései is. (5) A fővárosi lakásgazdálkodási szerv illetékességi területén lévő olyan HM rendelkezésű lakást, amelyik a központi keretből vagy a  fővárosi tartalékkeretből történt lakásjuttatás következtében megüresedett, abba a  keretbe kell helyezni, ahonnan a lakásjuttatás történt. (6) Ha a központi tartalékkeretből olyan személy jut lakáshoz, akinek az igényét egyébként a budapesti keretgazda lakásbizottságnak kellene teljesítenie, a  lakást a  keretgazda lakásbizottság következő lakáselosztási tervben megállapított keretéből le kell vonni. (7) A fővárosi tartalékkeretben kell biztosítani a szükséges számú házfelügyelői és gondnoki lakást is. A házfelügyelői és gondnoki lakásokat a (3) bekezdés szerinti mérték megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. (8) A  fővárosi tartalékkeretből történő lakásjuttatáshoz a  HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes hozzájárulása szükséges. Nem kell hozzájárulást kérni a lakásjuttatáshoz, ha az a HM Központi Lakásbizottság vagy a bizottság elnökének döntése alapján történik. (9) A  műszaki vagy egyéb okból bérbe nem adható lakásokat nem lehet a  22.  § (2)  bekezdésében megjelölt keretekbe helyezni, azokat külön kell nyilvántartani.” 30. § Az R. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha az  önkormányzati tulajdonú, HM rendelkezésű lakás bérbeadása a  kijelölt (kiválasztott) bérlő meglévő HM rendelkezésű bérlakása kiürítésének feltételével történik, a bérlőkijelölésről (kiválasztásról) szóló értesítés csak a HM vagyonkezelésű lakás bérleti szerződésének megszüntetését követően küldhető meg. Ha azonban a meglévő lakás önkormányzati tulajdonú, a  bérleti szerződés megkötésének feltételeként kell meghatározni a  fennálló lakásbérleti szerződés megszüntetését.” 31. § Az R. a következő 85/A. §-sal egészül ki: „85/A.  § A  helyi lakásgazdálkodási szervnek a  HM rendelkezésű lakás juttatásával, bérletével, bérletének megszüntetésével és jogcím nélküli használatával összefüggő érdemi döntése ellen panaszt a  HM központi lakásgazdálkodási szervhez lehet benyújtani.” 32. § Az R. 101. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A HM rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiséget (állóhelyet) a  személygépkocsi-tulajdonnal, illetőleg –  megállapodás alapján vagy a  gépjármű forgalmi engedélyében jogszabály alapján üzembentartóként bejegyzett – tartós használattal rendelkező személyek között, elosztás útján, a következő sorrendben lehet bérbe adni:] „b) a nyugállományú hivatásos katonának,” 33. § Az R. a következő 111/A. §-sal egészül ki: „111/A. § A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szervnek és a helyi lakásgazdálkodási szervnek a HM rendelkezésű helyiség és személygépkocsi tároló juttatásával, bérletével, bérletének megszüntetésével és jogcím nélküli használatával összefüggő érdemi döntése ellen panaszt a  HM központi lakásgazdálkodási szervhez lehet benyújtani.” 34. § Az R. 163. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  HM szolgálati lakásra 1994. január 1-je előtt határozatlan időtartamra kötött bérleti szerződés nem szűnik meg, ha a  bérlő honvédelmi szervvel fennálló szolgálati, kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonya azért szűnik meg, mert öregségi nyugdíjra, megváltozott munkaképességűek ellátására vagy más olyan pénzbeli ellátásra szerzett jogosultságot, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. E rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha az alkalmazotti jogviszony megszűnésére vagy megszüntetésére fegyelmi, méltatlansági vagy büntetőeljárással összefüggésben került sor, vagy a lakás munkakörhöz kötött.” 35. § Az R. 169. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A  honvédelmi szerv állományába nem tartozó személyek a  központi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével kaphatnak a helyőrségi szállón elhelyezést, ha a) az elhelyezés időtartama meghaladja az egy hónapot, vagy b) egy hónapot meg nem haladó elhelyezés esetén az együttesen elhelyezni kívánt személyek létszáma meghaladja a 15 főt.” 36. § (1) Az R. 179. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  végleges letelepedés, illetve a  lakhatás végleges megoldásának elősegítésére, a  szolgálati viszony fennállásának tartama alatt, a  187.  § (1)  bekezdés a)–b)  pontjában meghatározott célra, vissza nem térítendő juttatásra jogosult a) a hivatásos katona, ha aa) a szolgálati viszonya 2014. augusztus 1-jét megelőzően keletkezett, ab) legalább tíz év szolgálati viszonnyal rendelkezik, és ac) az 52. életévét betöltötte; b) életkorától függetlenül a  felmentés alatt álló, az  a)  pont aa) és ab)  alpontjában meghatározott feltétellel rendelkező hivatásos katona, ha a szolgálati viszony saját kérelemre történő megszüntetésére azért kerül sor, mert a megváltozott munkaképességű személyek ellátására szerzett jogosultságot és a kérelmét még a szolgálati viszony megszűnése előtt benyújtja ha a  lakás kizárólagos tulajdonjogát, a  közeli hozzátartozójával történő közös tulajdon szerzése esetén a  lakás tulajdonjogát legalább 1/2-ed részben megszerzi.” (2) Az R. 179. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Nem teljesíthető a vissza nem térítendő juttatás iránti igény, ha a) a kérelmező vagy a kérelmező házastársa, élettársa a házasság fennállása vagy az együttélés tartama alatt az általa bérelt vagy jogcím nélkül használt állami vagy önkormányzati lakást önállóan vagy együttesen megvásárolta, vagy a lakás harmadik személy általi megvásárlásához hozzájárult; b) az igénylő vagy az igénylő házastársa, élettársa, az igénylő háztartásában eltartott gyermeke a kizárólagos vagy a felsorolt személyek közös tulajdonában lévő lakás tulajdonjogát a támogatás benyújtását megelőző öt éven belül ingyenes átruházta; c) a kérelmező korábban vissza nem térítendő juttatásban részesült; d) a  kérelmező házastársa, élettársa a  családjogi kapcsolat vagy az  életközösség fennállása alatt vissza nem térítendő juttatásban vagy egyszeri pénzbeli támogatásban részesült.” (3) Az R. 179. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A  lakáscélú támogatási szerv vissza nem térítendő juttatással kapcsolatos érdemi döntése ellen panaszt a HM központi lakásgazdálkodási szervhez lehet benyújtani.” 37. § Az R. 181/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Tulajdoni formától függetlenül – a  (2)  bekezdésben foglaltak figyelembevételével – nyújtható lakásvásárlás céljából vissza nem térítendő juttatás a  hivatásos és szerződéses állomány hősi halottá nyilvánított, a 179. §  (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában megállapított időbeni feltételnek megfelelő tagjának özvegye, vagy az 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételeknek megfelelő túlélő élettársa, illetve annak hiányában a hősi halott saját háztartásában eltartott gyermeke részére.” 38. § Az R. 186. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „186.  § A  vissza nem térítendő juttatás vonatkozásában a  179–185.  §-okban megállapított feltételeken túl a  munkáltatói kölcsön feltételeire, igénylésére, a  kölcsönigénylés elbírálásának és a  kölcsönfolyósítás felfüggesztésére, a  kölcsön 201.  § (2)  bekezdése szerinti felmondására és visszatérítésére, valamint a  támogatás biztosítékainak más ingatlanra történő átjegyzésére vonatkozó rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.” 39. § (1) Az R. 194. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Munkáltatói kölcsön adható a honvédelmi szerv állományába tartozó személynek, ha) „d) a kérelmező, az 52. életévét betöltött hivatásos állományú igénylő kivételével, a kölcsönnel a szolgálati, illetőleg munkahelye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében oldja meg a lakhatását,” (2) Az R. 194. § (1) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Munkáltatói kölcsön adható a honvédelmi szerv állományába tartozó személynek, ha) „g) a szerződéses tiszt, altiszt szolgálati viszonya 2014. augusztus 1-jét megelőzően keletkezett, továbbá a kérelmező a  szerződéses szolgálatban folyamatosan 5 évet már eltöltött és összesen legalább a  10. év eléréséig vállalta a további szolgálatot, h) kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonya határozatlan időtartamra jött létre, és a honvédelmi szervnél az alkalmazotti viszonyban legalább tíz évet eltöltött,” (3) Az R. 194. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki: (Munkáltatói kölcsön adható a honvédelmi szerv állományába tartozó személynek, ha) „i) a 187. § (1) bekezdésének f ) pontja szerinti igénylés esetét kivéve a hivatásos szolgálati viszonyban álló kérelmező az 52. életévét betöltötte, j) a lakáscélú támogatási szerv igénye szerint ja) adóstársat, jb) adóstársat és készfizető kezest vagy jc) adóstárs hiányában legfeljebb két fő készfizető kezest állít.” 40. § Az R. 198. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kérelemhez csatolni kell:) „b) a kinevezési, áthelyezési, vezénylési határozat (parancs, parancskivonat), munkaszerződés másolatát, valamint” 41. § (1) Az R. 199. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  munkáltatói kölcsön iránt benyújtott kérelmeket a  lakáscélú támogatási szerv a  beérkezés sorrendjében, az  e  célra rendelkezésre álló pénzügyi fedezet figyelembevételével bírálja el. A  lakáscélú támogatási szerv munkáltatói kölcsönnel kapcsolatos érdemi döntése ellen panaszt a HM központi lakásgazdálkodási szervhez lehet benyújtani.” (2) Az R. 199. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Fel kell függeszteni a  munkáltatói kölcsön iránti kérelem elbírálását és a  kölcsön folyósítását, ha a  lakáscélú támogatási szerv a  kérelmező büntető-, fegyelmi vagy méltatlansági eljárás alá vonásáról szerez tudomást. A kérelmet elbírálni és a kölcsönt folyósítani csak azt követően lehet, hogy az eljárás a szolgálati, kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői, közalkalmazotti és munkavállalói jogviszony megszüntetése nélkül jogerősen lezárult. Ha  a  kölcsönnyújtás feltételei egyébként sem állnak fent, a  lakáscélú támogatási szerv az  igénylést indokolással ellátva elutasítja és visszaküldi az igénylőnek.” 42. § Az R. 207. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „207.  § (1) A  házassági vagy élettársi vagyonközösség megszüntetése során a  munkáltatói kölcsöntartozás megtérítését a lakásban maradó volt házastárs vagy élettárs – változatlan törlesztési feltételek mellett – átvállalhatja. Ez esetben a volt házastársat vagy élettársat engedmény nem illeti meg. (2) Ha a lakásban maradó és a kölcsöntartozást átvállaló volt házastárs vagy élettárs is rendelkezik a kölcsönnyújtás e rendelet szerinti feltételeivel, az engedmény megilleti.” 43. § Az R. 210. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Lakbértámogatás, valamint lakásüzemeltetési hozzájárulás illeti meg a) azt a  szolgálati érdekből áthelyezett hivatásos katonát, akinek a  szolgálati viszonya 2014. augusztus 1-jét megelőzően keletkezett, valamint b) azt a szolgálati érdekből áthelyezett szerződéses tisztet, altisztet ba) akinek a szerződéses katonai szolgálati viszonya 2014. augusztus 1-jét megelőzően keletkezett, továbbá bb) a katona a szerződéses szolgálatban folyamatosan 5 évet már eltöltött és összesen legalább a 10. év eléréséig vállalta a további szolgálatot.” 44. § (1) Az R. 211. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: „Azt a szolgálati érdekből áthelyezett szerződéses tisztet, altisztet, akinek a szolgálati viszonya 2014. augusztus 1-jét megelőzően keletkezett, lakbértámogatás illeti meg, ha” (2) Az R. 211. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A  helyi lakásgazdálkodási szerv lakbértámogatással kapcsolatos érdemi döntése ellen panaszt a  HM központi lakásgazdálkodási szervhez lehet benyújtani.” 45. § Az R. 212. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A  helyi lakásgazdálkodási szerv lakásüzemeltetési hozzájárulással kapcsolatos érdemi döntése ellen panaszt a HM központi lakásgazdálkodási szervhez lehet benyújtani.” 46. § Az R. 213. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A 210. § (1a) bekezdése szerint, szolgálati érdekből áthelyezett a) hivatásos katonát, továbbá b) azt a szerződéses tisztet, altisztet, ba) akinek a szerződéses szolgálati viszonya 2014. augusztus 1-jét megelőzően keletkezett, bb) a szerződéses szolgálatban folyamatosan 5 évet már eltöltött, és bc) összesen legalább a 10. év eléréséig vállalta a további szolgálatot, a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében – az  egy évet meg nem haladó határozott időtartamú vezénylés esetét kivéve – kérelmére albérleti díj hozzájárulás illeti meg, ha szálló férőhelyen történő elhelyezése nem lehetséges.” 47. § (1) Az R. 214. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: „Nem adható albérleti díj hozzájárulás, ha az igénylő” (2) Az R. 214. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nem adható albérleti díj hozzájárulás, ha az igénylő) „a) a  honvédelmi szervtől vissza nem térítendő juttatásban vagy egyszeri pénzbeli támogatásban részesült, vagy 2014. július 31-ét követően a  házastársa, élettársa a  házasság vagy az  élettársi kapcsolat fennállása alatt részesült e támogatásban; b) a  honvédelmi szervtől munkáltatói kölcsönt kapott, vagy 2014. július 31-ét követően a  házastársa, élettársa a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt részesült e támogatásban;” (3) Az R. 214. § (1) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki: (Nem adható albérleti díj hozzájárulás, ha az igénylő) „j) a  215.  § (2)  bekezdés szerinti eset kivételével a  HM rendelkezésű lakás kiürítése ellenében 2014. július 31-ét követően pénzbeli térítésben részesült, vagy a házastársa, élettársa a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt részesült ezen időpontot követően térítésben; k) a honvédelmi szervtől lakáspénzben részesül, vagy a házastársa, élettársa részesül e támogatásban.” 48. § Az R. 215. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „215. § (1) Albérleti díj hozzájárulás állapítható meg: a) szállodai vagy apartman jellegű kereskedelmi szálláshely bérletéhez, b) lakás bérletéhez, az állami és önkormányzati tulajdonú lakás kivételével. (2) A  hozzájárulás lakásnak lízingbe adásra jogosult a  polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerintigazdálkodó szervezettől (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) való lízingjéhez is megállapítható, ha a) a hivatásos vagy szerződéses állományú kérelmező a 45. életévét betöltötte, b) esetében a 214. § (1) bekezdés a)–i) és k) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fent, és c) az  általa vagy a  házastársa, élettársa által bérelt, jogcím nélkül használt lakást a  bérlő, jogcím nélküli használó a bérbeadó részére visszaadja. (3) A  hozzájárulás mértéke a  szerződéssel és számlával, számlakibocsátási kötelezettség hiányában az  ügylet teljesítését igazoló, a  számviteli törvény rendelkezései szerinti számviteli bizonylatnak minősülő okirattal, az  (1) bekezdés a) pontja esetében a számlával igazolt, rezsiköltséget nem tartalmazó bérleti, albérleti vagy lízing díj, de legfeljebb a  jogosult a 10. § (1) és (4) bekezdései alapján megállapítható jogos lakásigény mértékének alsó határával megegyező szobaszámú lakásra a (4)–(6) bekezdés szerint számított összeg. (4) Ha a jogosult esetében a 10. § (1) és (4) bekezdés szerinti jogos lakásigény mérték alsó határa a) 1 lakószoba, a hozzájárulás mértéke az illetményalap 1,4-szerese, b) 1,5 lakószoba, a hozzájárulás mértéke az illetményalap 1,75-szorosa, c) 2 lakószoba, a hozzájárulás mértéke az illetményalap 2,1-szerese, d) 2,5 lakószoba, a hozzájárulás mértéke az illetményalap 2,45-szorosa, e) 3 lakószoba, a hozzájárulás mértéke az illetményalap 2,8-szerese, f ) 3,5 lakószoba, a hozzájárulás mértéke az illetményalap 3,15-szerese, g) 4 lakószoba, a hozzájárulás mértéke az illetményalap 3,5-szerese, h) 4,5 vagy annál több lakószoba, a hozzájárulás mértéke az illetményalap 3,85-szorosa. (5) Az albérleti díj hozzájárulás (4) bekezdés szerint számított összegét annak további 10-10%-ával meg kell növelni, ha a) a  jogosult helyőrségváltással együtt járó kinevezése, áthelyezése, egy évet meghaladó időtartamú vezénylése nem saját kérelemre történt; b) az a) pont szerinti feltételekkel rendelkező személy a 10. § (1) és (4) bekezdés szerinti jogos lakásigény mérték megállapításánál figyelembe vehető családtagjaival együtt költözik az új szolgálati hely szerinti településen bérelt, lízingelt lakásba; c) a 10. § (1) és (4) bekezdés szerinti jogos lakásigény mérték megállapításánál figyelembe vehető családtagjaival együtt költöző személy által a szolgálati hely szerinti településen bérelt lakás egyben Budapesten, Szentendrén vagy megyei jogú városban van. (6) A  (3)–(5)  bekezdések alapján megállapított, illetve kiszámított albérleti díj hozzájárulás összegét a  szociális körülmények figyelembevételével az  állományilletékes parancsnok további 10%-kal kiegészítheti, ha a  jogosult családi pótlékban részesül.” 49. § Az R. 216. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A hozzájárulás iránti kérelmet rendszeresített formanyomtatványon, az  állományilletékes parancsnok (munkahelyi vezető) útján az  igénylő szolgálati helye (munkahelye) szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez kell benyújtani. A hozzájárulás lakásügyi feltételeinek fennállását] „a) a 214. § (1) bekezdés a)–c) és e)–k) pontja vonatkozásában a kérelmező nyilatkozata alapján,” 50. § (1) Az R. 217. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A folyósítást meg kell szüntetni, …