13/2010. (XII. 27.) NGM rendelete a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyának egyes szabályairól.

13/2010. (XII. 27.) NGM rendelete a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyának egyes szabályairól. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. § (2) bekezdés 1., 2., 5., 7., 8., 13., 14., 17., 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján – a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. § e) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) hivatásos állományú tagjaira (a továbbiakban: pénzügyőr), valamint jogszabályban meghatározott esetekben a hivatásos állományból nyugállományba helyezett tagjaira, továbbá törvényben meghatározott esetben és körben a NAV hivatásos és nyugállományú tagjainak hozzátartozóira terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet VI. fejezete és 92. §-a alkalmazásában: 1. munkavégzéssel járó egyéb jogviszony: a pénzügyőr szolgálati viszonyon kívüli jövedelemszerző tevékenysége; 2. jövedelemszerző tevékenység különösen: a) a munkaviszony, megbízási jogviszony keretében történő munkavégzés, b) gazdasági társaságban személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági, vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagsági viszony keretében kifejtett tevékenység, c) a Hszt. összeférhetetlenségi szabályai szerint – figyelemmel a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 34. §-ára és 95. §-ára – bejelentési kötelezettség alá eső jogviszony, tevékenység, d) a szövetkezeti tagok munkavégzése, illetve a szövetkezetben vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagsági viszony keretében kifejtett tevékenység, e) a munkavégzésre irányuló más jogviszonyok alapján végzett tevékenység; 3. szolgálati idő: a szolgálati jogviszony keretében történő rendszeres munkavégzés ideje. II. FEJEZET SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE 3. Munkáltatói jogok 3. § A NAV tv.-ben meghatározott kiemelt munkáltatói jogkörökön kívüli munkáltatói jogokat a NAV tv. 10–11. § rendelkezései szerint a szervek vezetői gyakorolják a 2. mellékletben foglaltak szerint. 4. Szolgálati viszony létesítése 4. § (1) Szolgálati viszony állományba vételi eljárás keretében létesíthető. A jelentkezést a NAV azon központi, középfokú, illetve alsó fokú szervének személyügyi feladatot ellátó egységéhez kell címezni, ahová a jelentkező a felvételét kéri. A jelentkezéshez önéletrajzot kell mellékelni. (2) Az állományba vételi eljárás megkezdésekor a Hszt.-ben előírt feltételeket igazoló – eredetiben bemutatott és egy egyszerű másolati példányban csatolt – okiratokon, illetve a Hszt.-ben előírt hozzájárulásokon, nyilatkozatokon túl be kell mutatni: a) a Társadalombiztosítási Azonosító Jelről (TAJ) szóló igazolást, b) az adóazonosító jelről szóló adóigazolványt, c) a korábbi foglalkoztatási jogviszonyairól szóló igazolásokat. (3) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény szerinti nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatójának a hivatásos szolgálati viszony vállalását tartalmazó nyilatkozatot kell tennie. (4) A szolgálati viszony létesítése törvényekben és egyéb jogszabályokban előírt feltételeinek meglétét a szolgálati elöljáró intézkedése alapján, a személyügyi szerv köteles ellenőrizni, ellenőriztetni. 5. § A szolgálati jogviszony létrejötte esetén az aláírt eskü, fogadalmi okmány egy példányát a felvett személynek kell átadni, egy példányát pedig a kinevezési okmány mellékleteként, a személyi anyag részeként kell kezelni. 5. Képesítési követelmények 6. § (1) A hivatásos állományba történő felvétellel egyidejűleg őrmesteri, zászlósi rendfokozatba az nevezhető ki, aki az adott beosztás ellátásához szükséges legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. (2) Felvételével egyidejűleg hadnagyi rendfokozatba az nevezhető ki, aki felsőoktatási intézményben a munkaterületnek megfelelő felsőfokú végzettséget szerzett. (3) Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásban a magyar oktatási intézményben szerzett középiskolai végzettséggel, illetve felsőfokú végzettséggel egy tekintet alá esik az a külföldi oktatási intézményben szerzett végzettség, amelyet a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény alapján egyenértékűnek elismertek vagy honosítottak. (4) Az egyes beosztásokat, az azokhoz kapcsolódó rendfokozati maximumokat és a beosztásokhoz szükséges képesítési követelményeket az 1. melléklet tartalmazza. 7. § (1) A hivatásos állomány tagjának felvételét követően, a próbaidő alatt a Hszt. 41. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően előképző tanfolyamot kell végeznie. (2) A pénzügyőrt az állományba történő felvételével egyidejűleg, határidő kitűzésével, az 1. mellékletben, az adott beosztás ellátásához meghatározott, a NAV belső képzése keretében megszerezhető szakmai (alapfokú, középfokú) végzettség megszerzésére kell kötelezni. (3) Mentesül az (1) bekezdésben meghatározott előképző tanfolyam elvégzésének, valamint a (2) bekezdésben meghatározott szakmai végzettség megszerzésének kötelezettsége alól, aki a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatán, vámigazgatás szakon, bűnügyi igazgatási szak pénzügyi nyomozó szakirányán, vagy rendészeti igazgatási szak vámés jövedékigazgatási szakirányán szerzett felsőfokú állami iskolai végzettséget. (4) Mentesül az 1. mellékletben, az adott beosztás betöltéséhez előírt (2) bekezdés szerinti szakmai végzettség megszerzésének kötelezettsége alól az, aki a) a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar Államigazgatási Továbbképző Intézet (továbbá jogelőd intézményei) vámigazgatás szakirányán, b) a Károly Róbert Főiskola (továbbá jogelőd intézményei) gazdálkodási vagy pénzügy és számvitel szak vámigazgatási, jövedék- és vámigazgatási szakirányán, vagy c) a Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbá jogelőd intézményei) Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar pénzügy szak vám- és jövedéki szakirányán szerzett felsőfokú végzettséget. 8. § (1) A 7. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott szakmai képzések, valamint a tovább- és átképzések megszervezését, lebonyolítását a NAV Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete végzi. (2) Az előképző tanfolyam célja, hogy a pályakezdő a felvételét követően alapvető ismereteket szerezzen a NAV-ról, annak felépítéséről, valamint elsajátítsa a pénzügyőr alapvető jogait és kötelezettségeit. (3) Az alapfokú szaktanfolyam célja olyan pénzügyőrök képzése, akik általános ismeretek birtokában alkalmasak arra, hogy a NAV pénzügyőrök által ellátható szakmai területén szolgálatot teljesítsenek. (4) A középfokú szaktanfolyam célja az alapfokú szaktanfolyam keretében elsajátított ismeretek adott szakterületnek megfelelő szakosítása, a szakterületnek megfelelő szakmai tudásanyag elsajátítása. (5) A pénzügyőr a beosztásához előírt szakmai végzettség megszerzését követően a szakterületének megfelelő rendszeres, továbbá a szolgálati feladatok ellátása szempontjából jelentős jogszabályváltozásokat követően eseti továbbképzéseken, átképzéseken történő részvételre kötelezhető. (6) Az összevont (alap- és középfokú) vám- és pénzügyőri szaktanfolyam alap- és középfokú szakmai végzettséget adó tanfolyamnak minősül. 6. Hivatásos állományba történő visszavétel 9. § A hivatásos állományába történő visszavétel esetén a szolgálati idő számításánál a Hszt. 328. §-ának előírásait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a korábbi szolgálati viszony során már beszámított szolgálati időt tényleges szolgálati időnek kell tekinteni. III. FEJEZET SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS ESETEI 7. Beosztásból felmentés, más beosztásba kinevezés, áthelyezés 10. § (1) A szolgálati viszony módosítása a szolgálati elöljáró kezdeményezésére a szolgálat érdekére tekintettel, vagy a pénzügyőr kérelmére történik. Ez esetekben új okmányt – parancsot, határozatot – kell készíteni. (2) A szolgálat érdekében történő áthelyezés a Hszt. 47. § (2) bekezdésében rögzített korlátozás betartásával azonos vagy magasabb beosztásba történhet. 11. § A pénzügyőr kérelem alapján történő áthelyezése elsősorban családi, szociális vagy egyéb méltánylandó indok alapján, de a szolgálati érdek sérelme nélkül történhet. A kérelmet írásban, a szolgálati út betartásával az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, aki köteles a kérelmezőt döntéséről tájékoztatni, vagy a hatáskörét meghaladó ügyben a kérelmet javaslatával együtt a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz továbbítani. 12. § (1) A vezetői beosztásból történő felmentést írásban kell elrendelni, és annak átadásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A Hszt. 245/D. § (2) bekezdés szerinti beosztás felajánlását személyes megbeszélés keretében kell végrehajtani, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni, és egy példányát az érintett részére át kell adni. (3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti megbeszéléseken részt kell venni az érintettnek, az állományilletékes parancsnoknak vagy a szolgálati elöljárónak, valamint a személyügyi szerv vezetőjének és amennyiben az érdekelt igényli, a szakszervezet képviselőjének. 13. § (1) Azonos vagy magasabb beosztásba a pénzügyőr csak abban az esetben nevezhető ki, ha megfelel a beosztásához szükséges, az 1. mellékletben meghatározott követelményeknek. Áthelyezés esetén a pénzügyőr az új szakterületnek megfelelő átképzésre kötelezhető. (2) Az állományilletékes parancsnok a Hszt. 44. § (1) bekezdés b), e), f) pontjai alapján beosztás hiánya miatt rendelkezési állományban lévők részére köteles meghatározni a szolgálatteljesítés helyét, és számukra képzettségüknek, végzettségüknek, továbbá a Hszt. 44. § (1) bekezdés f) pontja esetében egészségi, pszichikai és fizikai állapotuknak megfelelő, ideiglenes feladatot biztosítani. 8. Vezénylés 14. § (1) Nem minősül külföldi szolgálatra vezénylésnek, ha a pénzügyőr nemzetközi szerződés alapján külföldön létesített szolgálati helyen teljesít szolgálatot. Ilyen esetben a Hszt. 322. § (2) bekezdésben foglalt külföldi szolgálati helyi pótlék illeti meg. (2) A vezénylés elrendelésére a középfokú vámszerv felügyelete alá tartozó igazgatóságok között a középfokú vámszerv főigazgatója, a regionális bűnügyi igazgatóságok között, továbbá az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal és a Bűnügyi Főigazgatóság vagy a regionális bűnügyi igazgatóságok között a bűnügyi főigazgató, egyéb esetekben a NAV elnöke jogosult. IV. FEJEZET SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS ESETEI 9. Más fegyveres szervhez történő áthelyezés 15. § A Hszt. hatálya alá tartozó fegyveres szervek közötti áthelyezésről – ha azt törvény nem utalja miniszteri hatáskörbe – az érintettek megállapodása alapján az átadó országos parancsnok (elnök), az állományba vételről, a beosztásba helyezésről és a járandóság megállapításáról az átvevő országos parancsnok (elnök) rendelkezik. 10. Szolgálati viszony szünetelése 16. § (1) A pénzügyőr szolgálati viszonyának a Hszt. 51. § (1) bekezdés szerinti szüneteltetése esetén beosztása csak ideiglenesen, megbízással tölthető be. (2) Amennyiben a szolgálati viszony szüneteltetésére a próbaidő alatt kerül sor, a kinevezésben rögzített próbaidő befejező időpontját nem kell módosítani. V. FEJEZET SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZÜNTETÉSE, MEGSZűNÉSE 11. Közös megegyezés 17. § (1) A szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló kezdeményezést egyik félnek sem kell indokolnia. (2) A közös megegyezésre irányuló javaslatot vagy kérelmet a szolgálati elöljáró soron kívül köteles felterjeszteni a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz. 12. Lemondás 18. § (1) A szolgálati viszonyról történő lemondást – a szolgálati elöljáró útján – írásban kell előterjeszteni az állományilletékes parancsnokhoz. A lemondást nem kell indokolni. (2) A lemondást a szolgálati elöljáró soron kívül köteles felterjeszteni az állományilletékes parancsnokhoz. 13. Felmentés 19. § (1) A felmentésről szóló parancsot legkésőbb a felmentés kezdő időpontja előtti munkanapon kell a pénzügyőrnek átadni. (2) Az egészségi alkalmatlanság megállapítása csak a NAV Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetén belül működő Felülvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: FÜV Bizottság) döntése alapján történhet. Ilyen esetben a FÜV Bizottság a Hszt. 75/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat tartalmazó iratát kell a felmentésről szóló parancshoz, határozathoz mellékelni. (3) Amennyiben a nemzetbiztonsági ellenőrzés során a pénzügyőrt érintő kockázati tényező merül fel, az állományilletékes parancsnok köteles mérlegelni az érintettnek az adott beosztásban és a hivatásos szolgálati viszonyban tartásának kérdését, azonban a biztonsági szakvélemény megállapításával szemben benyújtott panasz jogerős elbírálásáig a beosztás betöltéséről vagy a szolgálati viszony megszüntetéséről nem lehet dönteni. (4) Akivel szemben az ellenőrzés során felmerült kockázati tényező, vagy az az ellen benyújtott panasz jogerős elbírálása alapján az állományilletékes parancsnok a beosztás ellátására vonatkozó alkalmatlanságot állapít meg, a szolgálati viszony megszüntetése iránt soron kívül intézkedni kell. 20. § A beosztás ellátására való alkalmatlanságnak a minősítésen alapuló megállapítására – az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmatlanság kivételével – csak a minősítés alapján a szolgálattal összefüggő tevékenységben jelentkező konkrét hibák, mulasztások megjelölésével van mód. A minősítés abban az esetben lehet a szolgálati viszony megszüntetésének jogalapja, ha a feltárt hibák ismétlődtek, az azok kijavítására adott határidő eredménytelenül telt el, vagy a mulasztások súlyossága miatt az érintett további hivatásos állományban tartása sértené a NAV érdekeit. Az alkalmatlanság megállapítása előtt biztosítani kell az érintett és képviselőjének meghallgatását, és arról jegyzőkönyvet kell készíteni. 14. A szolgálati viszony megszűnése a törvény erejénél fogva 21. § (1) A társadalombiztosítási szabályok szerint a pénzügyőr születési éve alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérése miatt a szolgálati viszony megszüntetését az öregségi nyugdíjkorhatár elérésének napjával kell elrendelni, egyben intézkedni kell a nyugdíjjogosultság időpontjának megállapítására. (2) A szolgálati viszonynak a Hszt. 59. § (1) bekezdés c) pontja, illetve e) pontja értelmében történő megszüntetése esetén a parancsban rögzíteni kell, hogy a mandátum lejárta után, illetve állami vezetői megbízatásából eredő hatáskörei gyakorlásának megszűnését követően az érintett 30 napon belül előterjesztett kérelme esetén, a NAV-ot visszavételi kötelezettség terheli. 15. A szolgálai viszony megszüntetésével, megszűnésével kapcsolatos közös szabályok 22. § (1) Amennyiben a szolgálati jogviszony a Hszt. 53. § a), c), d) pontja vagy a Hszt. 59. § (1) bekezdésének a) pontja alapján szűnik meg, a szolgálati viszony megszüntetése előtt az érintettel beszélgetést kell folytatni, amelyen a szolgálati elöljárónak és az illetékes személyügyi szerv megbízottjának – és az érintett kérelme esetén a szakszervezet képviselőjének – kell részt venni. A beszélgetésen tisztázni kell valamennyi jogi, személyi és anyagi kérdést. A beszélgetésről emlékeztetőt kell készíteni, amit a résztvevők aláírnak, s azt a személyi anyag részeként kell kezelni. (2) Amennyiben a szolgálati viszony a Hszt. 59. § (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, úgy az érintettel legalább három hónappal előbb kell az (1) bekezdés szerinti beszélgetést lefolytatni. (3) A szolgálati viszony megszüntetésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy a szükséges okmányok előkészítésére megfelelő idő álljon rendelkezésre, és a szolgálati viszony megszüntetése során intézkedésre jogosult szervek azokat a jogviszony megszűnése előtt legalább 15 nappal megkapják. (4) A szolgálati viszony próbaidő alatt azonnali hatállyal történő megszüntetése esetén az erről szóló parancsot a megszüntetés napján kell a pénzügyőrnek átadni. 23. § (1) A személyügyi szervnek gondoskodnia kell a szolgálati viszonyra vonatkozó igazolás és más okmányok előkészítéséről, az érintettnek való átadásáról, és a szolgálati igazolvány, valamint az egyéb visszaadási kötelezettséggel átvett dolgok bevonásáról. (2) A pénzügyi szervnek gondoskodnia kell a törvényben meghatározott, továbbá a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő parancsban, határozatban rögzített járandóságok kifizetéséről és a szolgálati viszonyra vonatkozó igazolás kiadásáról. VI. FEJEZET ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG 24. § A pénzügyőr kérelme alapján, méltányolható esetben a NAV elnökének javaslatára a NAV felügyeletét ellátó miniszter engedélyezheti a közeli hozzátartozóval közvetlen szolgálati elöljárói-alárendelti viszonyba kerülést. A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró részére ilyen engedély nem adható. 25. § (1) A pénzügyőr a Hszt. 65. §-ában és 316. §-ában meghatározottaknak megfelelően – a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségei maradéktalan teljesítése mellett létesíthet munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt. (2) A szolgálati viszonyból eredő kötelezettségek maradéktalan teljesítésének sérelme akkor állapítható meg, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszonya miatt a pénzügyőr a beosztása szerinti feladatát nem tudja a vele szemben támasztható elvárásoknak megfelelően ellátni, vagy ha e miatt egyes szolgálati feladatok ellátásával – ideértve a túlszolgálatot és a készenlétet is – rendszeresen nem lehet megbízni. 26. § Nem engedélyezhető a NAV hivatásos állomány tagja részére a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése, ha a) az a NAV tekintélyét veszélyezteti, b) a munkavégzés a NAV-ra vonatkozó, jogszabályban meghatározott feladatokhoz kapcsolódik, illetve azokkal ellentétes vagy azok végrehajtását veszélyezteti, akadályozza, c) a tevékenység a NAV-nál használt, hozzáférhető nyilvántartások felhasználásával történne, vagy olyan ügyintézésre vonatkozik, amelyben a NAV, mint hatóság jár el, d) a tevékenység folytán a hivatásos állomány tagja, illetve a tevékenységet biztosító szervezet a NAV-al kerülne gazdasági, pénzügyi elszámolási viszonyba, e) a tevékenység a hivatásos állomány tagjának munkaköri kötelességéből fakadó szolgálati feladata, f) az engedélyezni kért tevékenység folytatása szolgálati időbe esik, g) az a pénzügyőr szolgálati viszonyából fakadó és a beosztásával járó szolgálati feladatai ellátását veszélyezteti, h) a végzendő tevékenység harmadik személyről információ gyűjtésére irányul. 27. § (1) A munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítését vagy módosítását – ide nem értve a (7) bekezdés szerinti esetet – az állományilletékes parancsnok engedélyezi. (2) A munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére, módosítására vonatkozó kérelmet szolgálati úton, írásban kell benyújtani. Az engedély megszerzéséig munkavégzéssel járó egyéb jogviszony nem létesíthető, erre irányuló tevékenység nem folytatható. (3) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező természetes személyazonosító adatait, b) szolgálati helyét, beosztását, c) milyen jogviszony alapján, milyen szervnél, milyen minőségben, milyen időtartamban, milyen munkarendben kíván munkát végezni. (4) A kérelem tárgyában hozott döntéséről az állományilletékes parancsnok 30 napon belül köteles a pénzügyőrt értesíteni. Az elutasító döntést indokolni köteles. (5) Amennyiben a kérelmező a (3) bekezdésben meghatározott adatokról nem nyilatkozik, kérelmét el kell utasítani. (6) A munkavégzéssel járó egyéb jogviszony engedélyezéséről, módosításáról, vagy a kérelem elutasításáról írásban kell rendelkezni. Az engedélyezés határozott vagy határozatlan időtartamra történhet. (7) A NAV tv. 34. §-a és 95. §-a szerinti esetben a kérelmet – a szolgálati út betartásával – a NAV elnökéhez kell előterjeszteni. A (2)–(6) bekezdést egyebekben megfelelően alkalmazni kell. 28. § (1) Az engedélyhez, illetve bejelentéshez kötött munkavégzéssel járó egyéb jogviszony befejezését vagy – az e rendeletben foglaltakra figyelemmel – lényeges, utóbb bekövetkező változását az állományilletékes parancsnoknak, illetve a NAV tv. 34. § és 95. §-a szerinti esetben – a szolgálati út betartásával – a NAV elnökének írásban, haladéktalanul jelenteni kell. (2) A pénzügyőr a Hszt. 66. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének írásban köteles eleget tenni. (3) Az állományilletékes parancsnok a Hszt. 66. § (1) bekezdésében meghatározott az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítását írásban köteles megtenni. (4) Ha a pénzügyőr az összeférhetetlenségi okot a Hszt. 66. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül megszüntette, azt írásban köteles állományilletékes parancsnokának jelenteni. VII. FEJEZET HIVATÁSOS ÁLLOMÁNY ELŐMENETELE 16. Beosztásban és rendfokozatban történő előremenetel 29. § A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró és a személyügyi szerv együttesen kötelesek biztosítani, hogy a pénzügyőr megfelelő tájékoztatást kapjon az előmenetelhez szükséges követelményekről. 30. § A magasabb beosztásba történő kinevezés feltétele, hogy a pénzügyőr az adott beosztás ellátásához szükséges, az 1. mellékletben meghatározott képesítési követelményekkel rendelkezzen. 31. § (1) Azon rendfokozatokból, ahol várakozási idő nincs meghatározva, az előléptetés soron kívülinek minősül. (2) A soron kívüli előléptetésre a javaslatot tisztek, főtisztek esetében az állományilletékes parancsnok terjeszti elő a NAV elnökéhez. 32. § (1) A következő fizetési fokozatba történő előresorolást a fizetési fokozatban eltöltött szolgálati idő alapján, az esedékesség hónapjának első napjával kell végrehajtani. (2) A besorolás alapjául szolgáló szolgálati idővel kapcsolatos bármely változás (pl. utólagos beszámítás, korrekció) az azt igazoló okmányok benyújtása időpontjától vehető figyelembe a besorolás szempontjából. 17. A szolgálat ellátásának értékelése 33. § (1) A pénzügyőr felkészültségét, szakmai teljesítményét, rendszeres továbbképzésben elért eredményét, személyiségi és magatartásbeli jellemzőit – a nyugdíjkorhatár elérését megelőző 5 év kivételével – minősítés, vagy szolgálati jellemzés formájában a Hszt.-ben meghatározottak szerint értékelni kell. (2) A zászlósok és tiszthelyettesek esetében a szolgálati jellemzést az 5 év eltelte előtt is el kell készíteni a Hszt. 82. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben. (3) A Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos, a NAV hivatásos állományába tartozó hallgatóiról, valamint a NAV Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete szaktanfolyamainak hivatásos állományú hallgatóiról tanulmányaik befejezésekor tanulmányi jellemzést kell készíteni. (4) Az elkészült minősítést, szolgálati jellemzést ismertetése előtt azt érintettnek megismerés céljából úgy kell kiadni, hogy annak tanulmányozására megfelelő idő álljon a rendelkezésére. A pénzügyőr kérésére a minősítést, szolgálati jellemzést észrevételezés végett az illetékes érdekképviseleti szervnek is meg kell küldeni. (5) A minősítés, illetve szolgálati jellemzés ismertetésén az illetékes személyügyi szerv képviselőjének is részt kell venni. Az érintett írásos észrevételét a minősítéshez vagy a szolgálati jellemzéshez csatolni kell. Tájékoztatni kell az érintettet arról, hogy a minősítés általa valótlannak tartott vagy személyiségi jogát sértő megállapítása ellen jogorvoslattal élhet. (6) A pénzügyőr szolgálati viszonyát érintő intézkedéseknél a minősítést, szolgálati jellemzést kell alapul venni. 18. Pályázati rendszer 34. § (1) A szolgálati beosztásban történő előmenetelt a munkáltatói jogokat gyakorló vezető kiválasztással vagy pályázat kiírásával is biztosíthatja. (2) A pályázat meghirdetése és a benyújtási határidő között legalább 30 napnak kell eltelnie. 35. § (1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a meghirdetett szolgálati beosztás megnevezését és a szolgálati hely címét, b) a szolgálati beosztás ellátásával kapcsolatos főbb feladatokat, c) a szolgálati beosztás betöltésének kezdő időpontját, d) a szolgálati beosztás ellátásához előírt képesítési és egyéb követelményeket, e) a pályázat tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeket, f) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, továbbá az elbírálás várható időpontját, g) a pályázattal kapcsolatos felvilágosításra jogosult nevét, címét és telefonszámát. (2) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes szakmai önéletrajzát, iskolai végzettségét, szakképzettségét igazoló okmányokat, a majdani munkájára vonatkozó elképzeléseit ismertető pályamunkát és a megpályázott beosztás betöltésével kapcsolatos esetleges feltételeit, igényét. (3) A pályázathoz mellékelni kell a pályázati feltételekben meghatározott képesítési követelményeket igazoló bizonyítványok (oklevelek) másolatát és a pályázati felhívásban meghatározott egyéb kellékeket. 36. § (1) A pályázatokat bizottság bírálja el. (2) A bizottság 5 tagból és a bizottság elnökéből áll. (3) A bizottság tagjait a) a Központi Hivatalnál a NAV elnöke, b) a Bűnügyi Főigazgatóságon, az Informatikai Intézetnél, az Integrált Informatikai és Telekommunikációs Intézetnél, a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetnél, továbbá a középfokú vámszerveknél a főigazgató írásban bízza meg. (4) A Bűnügyi Főigazgatóság középfokú szerveinél és alsó fokú szervénél kiírt pályázatot a Bűnügyi Főigazgatóságon működő bizottság, az alsó fokú vámszervhez kiírt pályázatot a felettes középfokú vámszervnél működő bizottság bírálja el. Az e bekezdés szerinti esetben a bizottság egyik tagja az érintett alsó fokú vámszerv, illetve a Bűnügyi Főigazgatóság érintett középfokú szervének igazgatója, vagy igazgatóhelyettese, a Bűnügyi Főigazgatóság alsó fokú szervénél kiírt pályázat esetén az alsó fokú szerv kirendeltségvezetője. (5) A bizottság elnöke 36. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a NAV elnöke vagy az általa megbízott személy, a 36. § (3) bekezdés b) pontja és a (4) bekezdés szerinti esetben a főigazgató, vagy a főigazgató döntése alapján az ezzel megbízott főigazgató-helyettes. 37. § (1) A bizottság ülését a 36. § (3) bekezdés szerinti szerv személyügyi szerve készíti elő. (2) A személyügyi szerv az előkészítés során: a) összeállítja a pályázók névjegyzékét, b) megvizsgálja, hogy a beérkezett pályázatok és mellékleteik megfelelnek-e a követelményeknek, c) felhívást intéz a pályázóhoz az esetleges hiányok pótlására, d) gondoskodik a bizottsági tagok és a pályázati követelményeknek megfelelő pályázók meghallgatásra történő meghívásáról. 38. § (1) A bizottság ülése zárt, azon a bizottság elnökén, tagjain, a jegyzőkönyvvezetőn és – meghallgatásának idejére – a meghívott pályázón kívül más nem vehet részt. (2) A bizottság a pályázatok értékelése és a meghívott pályázók személyes meghallgatása alapján foglal állást. (3) Nem vehet részt a pályázat elbírálásában a pályázó, a pályázó hozzátartozója, valamint akitől annak tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el. (4) A bizottság határozatképes, ha ülésén a bizottság elnöke és legalább három tag jelen van. A bizottság állásfoglalását nyílt szavazással és egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (5) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyhez mellékelni kell a pályázók névjegyzékét és a bizottsági tagok megbízását. A jegyzőkönyv tartalmazza: a) a bizottság ülésének helyét, időpontját, a bizottság jelenlévő tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek a nevét, b) a meghívott és megjelent pályázók nevét és címét, c) a bizottság tagjainak a pályázók alkalmasságára vonatkozó véleményét, a sorrendiséget illető állásfoglalását és annak rövid indoklását, valamint ezek összegzése alapján a bizottság kinevezésre vonatkozó javaslatát. 39. § (1) A pályázatot elnyert pénzügyőr beosztásba történő kinevezésről a kinevezési jogkörrel rendelkező munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. (2) Ha a pályázat eredménytelen volt, új pályázatot lehet kiírni, vagy a szolgálati elöljáró kezdeményezheti a beosztás kiválasztás útján történő betöltését is. (3) A 37. § (1) bekezdés szerinti személyügyi szerv köteles a döntést követő 30 napon belül minden pályázót pályázata eredményéről értesíteni, egyúttal részükre a pályázati anyagot visszaküldi. VIII. FEJEZET SZOLGÁLATTELJESÍTÉSI IDŐVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 40. § (1) A pénzügyőrök munkaszüneti napok körüli munkarendjére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 125. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni. (2) A munkaközi szünet napi harminc perc. 19. Ügyelet, készenlét, túlszolgálat 41. § (1) Az ügyeleti szolgálat lehet állandó – folyamatos és folytonos, megszakítás nélküli – vagy eseti szolgálat. A készenlét szolgálatteljesítési időn kívüli eseti szolgálat. (2) Az állandó ügyeleti szolgálatot a pénzügyőr szolgálati beosztása alapján, az eseti ügyeleti szolgálatot külön parancs, vagy utasítás szerint – szolgálatvezénylés alapján – teljesíti. (3) Készenlét esetén a pénzügyőr külön paranccsal vagy utasítással előre meghatározott – szolgálati helyen kívüli – helyen, módon és ideig köteles munkavégzésre készen állni. 42. § (1) A túlszolgálatot szolgálati parancsban (irodai szolgálat esetén elrendelővel) kell elrendelni, s azt az érintettel a túlszolgálat megkezdése előtt legalább 24 órával közölni kell. Amennyiben a túlszolgálat előre nem tervezhető okból, a Hszt. szerinti rendkívüli eset miatt következik be, úgy a túlszolgálat közlésénél ettől a határidőtől el lehet tekinteni, azonban a túlszolgálat keletkezését követő napon a túlszolgálat elrendelését szolgálati parancsban (elrendelőben) rögzíteni kell. (2) A túlszolgálat – ide nem értve, ha a túlszolgálat elrendelésére a Hszt. szerinti rendkívüli eset miatt kerül sor – akkor rendelhető el, ha ahhoz a NAV elnöke elő zetesen hozzájárult. A rendkívüli eset miatt elrendelt túlszolgálatot a NAV elnökének utólagosan – a szolgálati úton keresztül – haladéktalanul jelenteni kell. (3) A túlszolgálatot elrendelő szolgálati parancsban (elrendelőben) a túlszolgálat célját és időtartamát is meg kell jelölni. (4) A túlszolgálat elrendelése esetén is biztosítani kell a pénzügyőr részére a Hszt. 86. § (3) bekezdése szerinti legalább 8 órás pihenőidőt a napi szolgálati tevékenység befejezése és a másnapi szolgálatteljesítés megkezdése között. 43. § (1) Kizárólag a 42. §-ban foglaltak szerint elrendelt túlszolgálatért jár szabadidő vagy díjazás. (2) A 150 órán belüli túlszolgálat pénzbeli megváltását az állományilletékes parancsnok akkor engedélyezheti, ha a szükséges pénzügyi fedezet erre elő zetesen biztosításra kerül, és ahhoz a NAV elnöke elő zetesen hozzájárul. 20. A szabadság nyilvántartásának, kiadásának szabályai 44. § (1) A pénzügyőrt az őt megillető szabadság mértékéről az alapnyilvántartást vezető személyügyi szervnek évente tájékoztatnia kell. (2) A Hszt. 97. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével szolgálati helyenként szabadságolási ütemtervet kell készíteni. (3) A szabadság kiadásánál az ötnapos munkahét munkanapjait kell szabadságként figyelembe venni. A folyamatos szolgálatot ellátók és a váltásos munkarendben dolgozók esetében a szabadság kiadása a szolgálati napok figyelembevételével történik. 21. Tanulmányokkal, képzésekkel kapcsolatos szabályok 45. § A tanulmányi szerződésben a pénzügyőr az oktatási intézmény igazolása alapján tanulmányi költségtérítésben és tanulmányi munkaidő-kedvezményben, vagy kizárólag tanulmányi munkaidő-kedvezményben részesíthető. IX. FEJEZET ÉRDEMEK ELISMERÉSE 46. § (1) A pénzügyőr szolgálati feladatai kiemelkedő teljesítéséért, valamint hosszabb időn át eredményesen ellátott szolgálatáért elismerésben részesíthető. (2) A NAV elnöke az alábbi elismerések adományozására jogosult: a) fizetési fokozatban eltöltendő várakozási időnek 1 évvel történő csökkentése, b) fizetési fokozatban egy fizetési fokozattal történő előresorolás, c) soron kívüli előléptetés, d) pénzjutalommal járó vagy nem járó elnöki dicséret, e) pénz- vagy tárgyjutalom. (3) A főigazgató és az igazgató az alábbi elismerések adományozására jogosult: a) dicséretként pénzjutalom, b) főtörzszászlósig soron kívüli előléptetés, c) szóban vagy írásban dicséret. (4) Az elnök által adományozható tárgyjutalom lehet: a) Szent Máté Érem Arany vagy Ezüst fokozata, b) Pénzügyőr Díszszablya, c) Pénzügyőr Dísztőr, d) Pénzügyőr Aranygyűrű, e) minden 50. életévét betöltő pénzügyőrnek az alkalomnak megfelelő tárgyjutalom. 47. § (1) A 46. §-ban felsorolt elismerések a Nemzetközi Vámnap (január 26.), a Magyar Köztársaság állami és nemzeti ünnepei (március 15., augusztus 20., október 23.), vagy rendkívüli, kiemelkedő szolgálatteljesítés, eltöltött szolgálati évek, nyugállományba vonulás vagy 50. születésnap alkalmából adományozhatók. (2) A NAV felügyeletét ellátó miniszteri és az elnöki elismerésekre vonatkozó javaslatot a tervezett átadás előtt másfél hónappal köteles az igazgató és a főigazgató a NAV Központi Hivatalához felterjeszteni. (3) A pénz-, vagy tárgyjutalmat mindig paranccsal vagy értesítéssel kell kiadni. (4) A szóbeli dicséretről feljegyzést kell készíteni, amelyet a pénzügyőr személyi anyagában el kell helyezni és ki kell hirdetni. X. FEJEZET FEGYELMI ELJÁRÁS 22. Fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró 48. § A pénzügyőrök fegyelmi ügyében a Hszt. 126. §-ában meghatározott állományilletékes parancsnokon kívül fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult a Rendőrtiszti Főiskola Vám- és Pénzügyőri Tanszékének vezetője. 49. § A Hszt. 126. § (2)–(4), valamint a 127. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult elöljárók közül fegyelmi jogkörét a) az elnök a hivatásos állomány valamennyi tagjával, b) a főigazgató (kivéve: a bűnügyi főigazgató) a felügyelete alá tartozó igazgatókkal, valamint az általa vezetett szerv állományába tartozókkal, c) a bűnügyi főigazgató a felügyelete alá tartozó igazgatókkal, az általa vezetett szerv és – figyelemmel a NAV tv. 10. § (7) bekezdésében foglaltakra – a bűnügyi főigazgatóság alsó fokú szervének állományába tartozókkal, d) az igazgató az általa vezetett szerv állományába tartozókkal, e) a Rendőrtiszti Főiskola Vám- és Pénzügyőri Tanszékének vezetője a kettős jogállású nappali tagozatos hallgatókkal, szemben gyakorolja. 50. § A fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult elöljáró jogkörét az illetékességébe tartozó állomány egészére vagy annak egy részére vonatkozóan helyettesére ruházhatja. A fegyelmi jogkör átruházását és az átruházás terjedelmét írásba kell foglalni. 51. § (1) A Hszt. 127/A. § (1) bekezdése a) pontja alkalmazásában a) A NAV rendelkezési állományba tartozó és a NAV felügyeletét ellátó miniszter irányítása alatt álló más szervnél szolgálatot teljesítő pénzügyőr esetében a fegyelmi jogkört gyakorló vezető: aa) ha a miniszter kinevezési és munkáltatói hatáskörébe tartozik, a miniszter, ab) egyéb esetben a NAV elnöke, b) a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató kettős jogállású hallgatók tekintetében a fegyelmi jogkör gyakorlója a Rendőrtiszti Főiskola Vám- és Pénzügyőri Tanszékének tanszékvezetője, aki feddés és megrovás fenyítés kiszabására jogosult, c) a Rendőrtiszti Főiskola Vám- és Pénzügyőri Tanszékén szolgálatot teljesítő oktatói állomány tekintetében a fegyelmi jogkör gyakorlója a NAV elnöke. (2) A Hszt. 127/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozók feletti fegyelmi jogkört a NAV elnöke, illetve az általa kijelölt vezető gyakorolja. A jogkör gyakorlásával megbízott vezető az elnök nevében jár el, azonban az elnök kizárólagos jogkörébe tartozó fenyítéséket nem szabhat ki. 52. § (1) Egyedi ügyben a fegyelmi jogkört az elnök, mint a fegyelmi jogkörrel rendelkező közös elöljáró akkor kell, hogy magához vonja, vagy az alárendeltségébe tartozó fegyelmi jogkörrel rendelkező másik elöljárót megbíznia a fegyelmi eljárás lefolytatásával, ha a fegyelemsértés súlya, jellege, a fegyelemre gyakorolt hatása azt indokolttá teszi vagy az eredeti fegyelmi jogkör meghagyása esetén nem biztosított az ügy törvényes és elfogulatlan kivizsgálása, így különösen, ha a) az ügyben a fegyelmi jogkör gyakorlójának felelőssége is felvethető, b) a fegyelmi jogkör gyakorlója az eljárás alá vont személlyel vagy az ügy sértettjével közeli hozzátartozói vagy a munkatársi kapcsolatot meghaladó személyes viszonyban áll, c) a fegyelmi jogkör gyakorlójának az eljárás alá vont személlyel vagy annak közeli hozzátartozójával bíróság vagy más hatóság előtt jogvitája van, d) az eljárás alá vont kezdeményezésére fegyelmi jogkör gyakorlójával szemben büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult. (2) A fegyelmi jogkör elvonását vagy más elöljáróra bízását az eredeti fegyelmi jogkör gyakorlója és az eljárás alá vont is kezdeményezheti. (3) Ha az elnök egyedi ügyben a fegyelmi jogkört magához vonja vagy az alárendeltségébe tartozó fegyelmi jogkörrel rendelkező másik elöljárót bíz meg a fegyelmi eljárás lefolytatásával, a jogkör gyakorlója a fenyítés kiszabása előtt az ügyről és az eljárás alá vont személyéről kikéri az érintett állományilletékes parancsnokának véleményét. (4) A fegyelmi jogkör elvonásáról, illetve az erre irányuló kérelem elutasításáról indokolás nélküli határozatban kell rendelkezni. A határozat ellen panasznak nincs helye. 23. Figyelmeztetés alkalmazása fegyelmi eljárás mellőzésével 53. § (1) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója fegyelmi eljárás mellőzésével figyelmeztetést alkalmaz, azt határozatba kell foglalni. A figyelmeztetést tartalmazó határozatban meg kell jelölni a vétkes kötelezettségszegést meg valósító cselekményt és a megszegett kötelezettséget. (2) A fegyelmi jogkör gyakorlója az eljárás mellőzésével történő figyelmeztetés alkalmazása előtt a terhére rótt vétkes kötelezettségszegéssel kapcsolatban, szóban meghallgatja a pénzügyőrt vagy írásban kér tőle nyilatkozatot. Nem akadályozza a figyelmeztetésről szóló döntés meghozatalát, ha a pénzügyőr a szóbeli vagy írásbeli nyilatkozattételt megtagadja, vagy azt elmulasztja. (3) A Hszt. 120. § (3) bekezdése szerinti kifogást a fegyelmi jogkör gyakorlójához írásban kell benyújtani. A kifogást nem kell megindokolni. 24. Fegyelmi eljárás megindítása 54. § (1) Fegyelmi eljárás elrendelésének akkor van helye, ha a rendelkezésre álló adatok alapján alapos okkal lehet következtetni arra, hogy a pénzügyőr kötelezettségszegésnek minősülő cselekményt követett el és annak elkövetésében vétkesség terheli (fegyelemsértés megalapozott gyanúja). (2) A fegyelmi eljárást akkor is el kell rendelni, és le kell folytatni, ha az elrendelésekor, vagy a vizsgálat közben már megállapítható, hogy a Hszt. 121. §-a szerinti valamely fenyíthetőséget kizáró ok áll fenn. A fenyíthetőséget kizáró ok fennállását az érdemi határozatban kell megállapítani. (3) Minden elöljárónak kötelessége, hogy a tudomására jutott fegyelemsértésről vagy a fegyelemsértés megalapozott gyanújáról haladéktalanul tájékoztassa a fegyelmi jogkör gyakorlóját és annak intézkedéséig gondoskodjon a vétkes kötelezettségszegés bizonyítékainak megőrzéséről, a tanúk adatainak rögzítéséről, szükség esetén a helyszín biztosításáról. (4) Ha kötelezettségszegésre utaló adatok a fegyelemsértés megalapozott gyanújának megállapításához vagy kizárásához nem elegendőek, a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárónak vezetői vizsgálattal vagy más módon kell a megalapozott gyanút alátámasztó vagy kizáró körülményeket tisztázni. A vezetői vizsgálat nem irányulhat a fegyelmi eljárás megkerülésére, a fegyelemsértéssel megalapozottan gyanúsítható pénzügyőr jogainak csorbítására. (5) A fegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges tárgyi és személyi feltételekről, valamint költségek biztosításáról a fegyelmi jogkör gyakorlója gondoskodik. 55. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelemsértés megalapozott gyanújának megállapítását követően haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül köteles intézkedni a fegyelmi eljárás elrendelésére (áttételére), a vizsgáló kijelölésére vagy az eljárás mellőzésével figyelmeztetés alkalmazására. A határidő elmulasztása nem akadálya a fegyelemsértés elévülési időn belüli elbírálásának, de a mulasztó felelősségét meg kell vizsgálni. (2) A fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló határozatnak a Hszt. 128. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül tartalmaznia kell az eljárás alá vont személy kioktatását a képviselő igénybevételére, és az eljárás iratainak megismerésére vonatkozó, a bizonyítással és a vizsgáló személyével kapcsolatos észrevételezési és indítványozási jogára. 56. § (1) A fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló határozatot haladéktalanul, de legkésőbb az eljárás alá vont meghallgatásáról szóló értesítéssel egyidejűleg az eljárás alá vont személy részére kézbesíteni kell. (2) A fegyelmi vizsgálat Hszt. szerinti meghosszabbításáról a fegyelmi jogkör gyakorlója az elrendelő határozatra jegyzett feljegyezéssel rendelkezik. A vizsgálat határidejének meghosszabbításáról a vizsgáló az eljárás alá vont személyt és képviselőjét írásban értesíti. 25. Több fegyelemsértés elbírálása 57. § (1) Egy eljárásban kell elbírálni a pénzügyőr által elkövetett és a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására jutott, még el nem bírált valamennyi fegyelemsértést. (2) Ha a fegyelmi eljárás elrendelését követően jut a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására el nem bírált fegyelemsértés, a fegyelmi eljárást az elrendelő határozat kiegészítésével az el nem bírált fegyelemsértésre is ki kell terjeszteni, vagy ha a másik ügyben a fegyelmi eljárást már elrendelték, az eljárásokat egyesíteni kell. (3) A kiterjesztés vagy az egyesítés mellőzhető, ha az utóbb tudomásra jutott fegyelemsértés kivizsgálása a már elrendelt fegyelmi eljárásban folyó vizsgálat Hszt. szerinti határidejére tekintettel – a meghosszabbítás lehetőségét is figyelembe véve – nem biztosítható, vagy a fegyelmi eljárást felfüggesztették, vagy az újabb tudomásra jutott ügyben az eljárás felfüggesztése indokolt, és e miatt az ügyek egy eljárásban való elbírálása a Hszt. 120. § (1) bekezdésében meghatározott célok érvényesülését akadályozná. (4) Nincs helye a fegyelmi eljárás kiterjesztésének vagy egyesítésének, ha a még el nem bírált ügy szabálysértés, vagy akkor, ha a fegyelemsértéssel egyidejűleg ugyanazon cselekmény miatt büntetőeljárás indult. 26. Fegyelmi eljárásban résztvevők 58. § (1) Fegyelmi vizsgálat lefolytatásával a fegyelmi jogkör gyakorlója fegyelmi ügyek intézésével megbízott, vagy ilyen munkakörben foglalkoztatott személyt bíz meg. Ilyen személy hiányában a fegyelmi jogkör gyakorlója az alárendeltjei közül – a Hszt. 129. §-ának figyelembevételével – jelöli ki a vizsgáló személyét. (2) A Hszt. 129. § (2) bekezdésének alkalmazásában a vizsgálatban való részvételt kizáró elfogultság áll fenn különösen, ha a) az érintett az eljárás alá vont személlyel vagy az ügy sértettjével közeli hozzátartozói vagy a munkatársi kapcsolatot meghaladó személyes viszonyban áll, b) az érintettől egyéb okból nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. (3) Ha az (1)–(2) bekezdés alapján arra alkalmas személy nincs a fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró alárendeltségében, a fegyelmi jogkör gyakorlója a közvetlen szolgálati elöljárójától kéri vizsgáló kijelölését. 59. § (1) A vizsgáló személyével kapcsolatos, a Hszt. 129. § (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi okot a vizsgálattal megbízott köteles haladéktalanul bejelenteni a fegyelmi jogkör gyakorlójának. A vizsgáló személyével kapcsolatos összeférhetetlenség megállapítását az eljárás alá vont személy és képviselője is kérheti. Az összeférhetetlenségről, és az új vizsgáló kijelöléséről a fegyelmi jogkör gyakorlója három munkanapon belül indoklás nélküli határozatban dönt. A határozattal szemben panasznak nincs helye. (2) Az összeférhetetlenség elbírálásáig, illetve az új vizsgáló személyének kijelöléséig a vizsgáló eljárási cselekményt nem végezhet. 60. § (1) Az eljárás alá vont személy képviselője az eljárásban akkor vehet részt, ha az erről szóló meghatalmazás az eljárás során becsatolásra került. (2) A fegyelmi jogkör gyakorlója a képviselő részvételét határozattal elutasítja, ha a képviselő a Hszt. 130. § (2) bekezdése alapján nem láthatja el a képviseletet. A határozattal szemben panasznak nincs helye. (3) Ha az eljárás alá vont személy képviseletével a szerv állományába tartozó személyt bíz meg, a képviselőt az ezzel kapcsolatos feladatainak ellátása idejére a szolgálat alól mentesíteni kell. (4) Ha a fegyelmi eljárást a Hszt. 140. § (1) bekezdésének a)–d), vagy f) pontja alapján megszüntetik, az erről szóló határozatban fel kell hívni az eljárás alá vont figyelmét a képviselettel kapcsolatos költségek visszatérítésének lehetőségére. (5) Az eljárás alá vont személy jogi képviselettel kapcsolatos költségeit csak akkor lehet megtéríteni, ha azt számlával igazolja. Ügyvédi munkadíjaként legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló jogszabályban meghatározott összeget lehet elszámolni. 27. Fegyelmi eljárás felfüggesztése 61. § (1) A fegyelmi eljárás felfüggesztését a fegyelmi jogkör gyakorlója határozatban rendeli el, melyben annak indokát és jogcímét meg kell jelölni. Az eljárás felfüggesztésének tartama alatt az ügyben bizonyításra irányuló eljárási cselekményt végezni nem lehet. (2) Az eljárás folytatását a fegyelmi jogkör gyakorlója határozatban rendeli el. (3) Az eljárás alá vont személyt és képviselőjét az eljárás felfüggesztéséről és a folytatásáról haladéktalanul értesíteni kell. 28. Szolgálati beosztásból történő felfüggesztés 62. § (1) A szolgálati beosztásból történő felfüggesztésről a fegyelmi jogkör gyakorlója rendelkezik akkor is, ha nem ő az eljárás alá vont személy állományilletékes parancsnoka. (2) A fegyelemsértés súlyára tekintettel a szolgálati beosztásból felfüggesztésnek akkor van helye, ha előreláthatólag az ügyben a fegyelmi felelősség megállapítása esetén rendfokozatot, szolgálati beosztást vagy szolgálati viszonyt érintő fenyítés kiszabása várható. (3) A fegyelemsértés jellegére tekintettel a szolgálati beosztásból felfüggesztésnek akkor van helye, a) ha az eljárás alá vont személy beosztásban hagyása akadályozhatja a bizonyítékok beszerzését, a tényállás felderítését, vagy a beosztása felhasználásával a fegyelemsértés ismételt elkövetésétől lehet tartani, b) ha az eljárás alá vont személy beosztásban hagyása a cselekmény jellegére vagy az eljárás alá vont személyére tekintettel hátrányosan befolyásolná a személyi állomány szolgálat teljesítését, a fegyelem és szolgálati rend fenntartását. (4) A szolgálati beosztásból történt felfüggesztés indokoltságát az ügy vizsgálója folyamatosan köteles figyelemmel kísérni, ha a szolgálati beosztásból történt felfüggesztés indokolatlanná vált, javaslatot tesz annak megszüntetésére a fegyelmi jogkör gyakorlójának. 63. § (1) A szolgálati beosztásból történő felfüggesztésről, annak meghosszabbításáról vagy megszüntetéséről, illetve a távolléti díj visszatartása mértékének megváltoztatásáról külön határozatban kell rendelkezni. A Hszt. 132. § (5) bekezdése szerinti felfüggesztésről az érdemi határozatban kell rendelkezni. A jogerős határozatot intézkedésre haladéktalanul meg kell küldeni a felfüggesztett pénzügyőr szolgálati elöljárójának, az illetékes személyügyi szervnek, a rendelkező részét a pénzügyi szervnek is. (2) A Hszt. 132. § (8) bekezdése szerinti panasz elbírálásáról szóló határozattal szemben további külön jogorvoslatnak nincs helye. Az érdemi határozat elleni jogorvoslat során azonban a beosztásból felfüggesztés elrendelésének vagy a felfüggesztés fenntartásának jogszerűségét az eljárás alá vont vitathatja. 29. Eljárási cselekmények 64. § (1) A vizsgáló az eljárás alá vont személyt a tanút, a sértettet, a szakértőt, a tervezett eljárási cselekmény helyéről és idejéről írásban értesíti, az eljárás alá vont személy képviselőjét a Hszt. 131. § (1) bekezdésnek megfelelően írásban hívja fel az eljárási cselekményen való részvételre. (2) Az értesítés, illetve felhívás szóbeli közlésére csak akkor van lehetőség, ha az írásbeli értesítés kézbesítése az eljárási cselekmény tervezett időpontja előtt – a Hszt. 133. § (1) bekezdésére figyelemmel – már nem biztosítható és az értesített (felhívott) a szóbeli értesítést elfogadta. A szóbeli értesítéssel egyidejűleg az írásbeli értesítést (felhívást) is kézbesíteni kell. A szóbeli értesítésről (felhívásról) feljegyzést kell készíteni, melyet az értesítettel (felhívottal) az eljárási cselekmény megkezdése előtt alá kell íratni vagy annak elfogadásáról a meghallgatási jegyzőkönyvben kell nyilatkoztatni. Ennek hiányában a szóbeli értesítést (felhívást) hatálytalannak kell tekinteni és új határnap kitűzésére kell intézkedni. (3) Az eljárás alá vont személy, a tanú, a sértett írásos vagy jegyzőkönyvbe vett kérelme vagy egyetértő nyilatkozata esetén a Hszt. 133. § (1) bekezdésében meghatározott időpontnál hamarabb is megtartható a meghallgatása (folytatólagos meghallgatása), a szembesítés. 65. § (1) A fegyelmi eljárás lefolytatásához a NAV szervei és alkalmazottai kötelesek a szükséges információkat megadni, iratokat – a minősített adatra vonatkozó szabályok szerint – átadni, a kért vizsgálatokat elvégezni. E rendelkezés nem alkalmazható az eljárásba tanúként bevont személyek vonatkozásában. (2) Ha a bizonyításhoz más hatóságnál vagy bíróságnál keletkezett iratok beszerzése szükséges, az erről szóló megkeresésben a fegyelmi jogkör gyakorlójának meg kell jelölnie az eljárás alá vont személyt, a kért irat vagy bizonyíték összefüggését a fegyelmi eljárás tényállásával és a vétkesség megállapításával. 66. § (1) A fegyelmi eljárás alá vont személyt a meghallgatása előtt ismételten ki kell oktatni a jogaira és röviden össze kell foglalni a terhére rótt kötelezettségszegést. (2) Az eljárás alá vont személyt tájékoztatni kell arról, hogy a) nem köteles az ügy érdemére nyilatkozatot tenni, azonban a nyilatkozat megtagadásával lemond a védekezés e módjáról és az ügyet a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján fogják elbírálni, b) nyilatkozatát írásban is megteheti, c) nem köteles olyan nyilatkozatot tenni, amellyel önmagát vagy közeli hozzátartozóját bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelemsértés elkövetésével vádolná, d) aki a fegyelmi eljárás során mást bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelemsértés elkövetésével hamisan vádol vagy koholt bizonyítékot szolgáltat, hamis vád bűncselekményét követi el. (3) Ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg és írásos védekezését sem terjesztette elő vagy nem kívánt az ügy érdemére nyilatkozni, a vizsgáló írásban tájékoztatja, hogy az ügyét a védekezése előterjesztése hiányában a rendelkezésre álló adatok alapján fogják elbírálni. 67. § (1) A tanút meghallgatása előtt tájékoztatni kell arról, hogy a) milyen ügyben kívánják meghallgatni, b) nem köteles olyan nyilatkozatot tenni, amellyel önmagát vagy közeli hozzátartozóját bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelemsértés elkövetésével vádolná, c) aki a fegyelmi eljárás során mást bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelemsértés elkövetésével hamisan vádol vagy koholt bizonyítékot szolgáltat, hamis vád bűncselekményét követi el, d) a fegyelmi ügyben elkövetett hamis tanúzást a törvény büntetni rendeli, e) kérheti a személyes adatai zárt kezelését. (2) A tanútól csak olyan személyes adat közlése kérhető, amely a személye azonosításához és elérhetőségéhez feltétlen szükséges. (3) Ha a tanú adatainak zárt kezelését kérte, a nevét és a személyes adatait a fegyelmi iratokhoz csatolt zárt borítékban kell kezelni. A zártan kezelt adatokat csak az ügyben eljáró vizsgáló, fegyelmi jogkör gyakorlója, a panaszt elbíráló elöljáró és kivizsgálásában résztvevő személy, valamint jogvita esetén a bíróság jogosult megismerni. 68. § Ha a meghallgatott személyek nyilatkozatai között olyan lényeges ellentmondás van, amely az ügy érdemi elbírálását befolyásolhatja, meg kell kísérelni az ellentmondást szembesítéssel feloldani. Szembesítéskor a vizsgáló által feltett kérdésekre adott válaszokat szó szerint kell lejegyezni és a nyilatkozatokat külön-külön aláíratni. 69. § (1) A fegyelmi eljárás során elvégzett eljárási cselekményekről a jegyzőkönyvet kell elkészíteni. (2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a) az eljáró szerv megnevezését és az ügyszámot, b) az ügy tárgyát az eljárás alá vont személy megnevezésével, c) az eljárás helyét, a dátumot, az eljárás kezdetének és befejezésének időpontját, d) a jegyzőkönyv felvételének módját, ha az nem írásban történt, e) az eljárás során jelen levő személyek nevét és az eljárásbeli jogállását, f) az eljárás alá vont személy adatait (nevét, születési évét és helyét, anyja leánykori nevét, rendfokozatát, munkakörét, szolgálati beosztását, lakcímét), g) a tanú adatait (nevét, születési évét és helyét, anyja leánykori nevét, lakcímét, ha a NAV személyi állományába tartozik beosztását), h) a meghallgatott jogaira és kötelezettségeire történő figyelmeztetés megtörténtét, i) a tanú nyilatkozatát adatainak zártan kezeléséről, j) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, k) a szemle során tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat, l) a záradékot és a jelenlévők aláírását. (3) A jegyzőkönyvet a meghallgatott a jogairól, kötelezettségeiről kapott tájékoztatás után, továbbá minden oldalon, illetve az eljárás alá vont személy – ha nem ő volt a meghallgatott, de jelen volt –, a jelenlévő képviselő, a vizsgáló, a jegyzőkönyvezető pedig a jegyzőkönyv végén aláírja. Ha a meghallgatott az aláírást megtagadja, azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (4) Az érintett elő zetes hozzájárulásával a nyilatkozat video- vagy hangfelvétellel is rögzíthető, de a meghallgatásnak ez esetben is meg kell felelnie a (2) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek. A kizárólag video- vagy hangfelvétellel rögzített nyilatkozatot le kell jegyezni, és abban utalni kell arra, hogy a felvétel milyen módon történt. (5) Folytatólagos meghallgatásnál nem kell megismételni a (2) bekezdés e)–i) pontjában meghatározottak írásba foglalását, de utalni kell arra, hogy jogait és kötelezettségeit a korábbi kioktatásnak megfelelően gyakorolhatja, illetve köteles gyakorolni. 70. § (1) A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az eljárás alá vont személy és képviselője, illetve az eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú személyes adatai zártan kezelését kérte. A meghallgatás megtörténtéről a meghallgatást követő munkanapon értesíteni kell az eljárást alá vont személyt, illetve képviselőjét azzal, hogy a meghallgatásról készített, (2) bekezdés szerinti kivonatot megismerheti és élhet a (3) bekezdés szerinti jogával. (2) Az (1) bekezdés szerinti meghallgatásról felvett jegyzőkönyvről az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a tartalmi és formai követelményeknek egyebekben megfelelő kivonatot kell készíteni úgy, hogy abból a személyes adatai zártan kezelését kérő tanú kilétére vonatkozóan következtetés ne legyen levonható. (3) Az eljárás alá vont személynek ez esetben is biztosítani kell, hogy a tanú által előadottakkal szemben védekezését előterjessze, illetve kérdéseket indítványozzon. (4) Az eljárás alá vont személynek a (3) bekezdés szerinti védekezése, illetve feltett kérdéseire tekintettel a személyes adatai zártan kezelését kérő tanút szükség szerint ismételten meg kell hallgatni. 71. § (1) Amennyiben szükséges a tényállás tisztázása érdekében szemlét kell tartani. A szemle megtartása során a) a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhető, b) az eljárással összefüggő helyszín és az ott lévő tárgy megtekinthető. (2) Az ügy jellegétől függően szemletárgynak minősül különösen az ügy tárgyával összefüggő irat, valamint a tényállás tisztázásához szükséges bármely dolog. (3) Szemlét kell tartani, ha az elkövetés helyszínén a fegyelemsértő magatartással összefüggésbe hozható nyomok, anyagok, anyagmaradványok, egyéb tárgyi bizonyítékok lelhetők fel vagy fellelésük valószínűsíthető. (4) Ha a szemlét magánterületen kell lefolytatni, az csak a tulajdonos, vagy a terület felett rendelkezni jogosult személy hozzájárulásával lehetséges. (5) A szemléről a körülmények figyelembevételével jegyzőkönyvet kell készíteni. A szemle folyamatát a jegyzőkönyv készítése mellett, lehetőség szerint fénykép vagy videofelvétellel is rögzíteni kell, melyet a jegyzőkönyvhöz mellékelve kell az iratokhoz csatolni. 72. § (1) Szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha a vétkes kötelezettségszegés megállapításához valamely jelentős tény vagy körülmény tekintetében különleges szakértelemre van szükség. (2) A szakértő kirendeléséről és a szakvélemény beérkezéséről, továbbá a szakértő meghallgatásáról értesíteni kell az eljárás alá vont személyt és képviselőjét. (3) Szakértőként nem járhat el az, akivel szemben a vizsgálókra vonatkozó kizárási ok áll fenn. (4) A szakértővel közölni kell mindazokat az adatokat, amelyekre feladatának teljesítéséhez szüksége van. A szakértő az ügy iratait megtekintheti, az eljárás alá vont személy, a tanú, a sértett meghallgatásánál, valamint a szemlén jelen lehet, az eljárás alá vonthoz, a tanúhoz, a sértetthez és a szemletárgy birtokosához kérdéseket intézhet. (5) A szakértőt a véleményadás előtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás jogkövetkezményére. (6) A szakértő köteles megőrizni a tevékenysége során tudomására jutott törvény által védett titkot (a minősített adat, az üzleti, az adó-, a bank-, a biztosítási, az értékpapír-, a pénztártitok, valamint a magántitok) és hivatásbeli titkot. 73. § (1) Az eljárás alá vont személy és képviselője részére – elő zetes egyeztetés alapján – hivatali munkaidőben biztosítani kell, hogy a fegyelmi eljárás irataiba betekintsenek. (2) A fegyelmi eljárás iratairól a minősített adatra, valamint a zárt adatok kezelésére vonatkozó szabályok betartásával az eljárás alá vont személy vagy a képviselője részére, kérelmükre egy példányban másolatot kell kiadni. 74. § (1) A vizsgáló, ha a vizsgálatra nyitva álló Hszt. szerinti határidő letelt vagy a fegyelemsértés elbírálásához szükséges bizonyítékokat már beszerezte, a vizsgálatot lezárja és kitűzi az iratismertetés időpontját. Erről a Hszt. 133. § (1) bekezdése figyelembevételével értesíti az eljárás alá vont személyt és képviselőjét. Nem akadálya az összefoglaló jelentés elkészítésének és az iratok fegyelmi jogkör gyakorlójának történő átadásának, ha az eljárás alá vont személy és képviselője az iratismertetésen nem jelent meg. (2) Az iratismertetésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek a 69. § (2) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell: a) az ismertetésre felajánlott fegyelmi iratok terjedelmét (lapszámát), b) az eljárás alá vont személy és képviselője által tanulmányozott iratokat lapsorszám szerint megjelölve. 75. § A vizsgáló az iratismertetést követően összefoglaló jelentést készít. Az összefoglaló jelentésben meg kell jelölni az eljárásra okot adó kötelezettségszegést, a vizsgálat alapján megállapított tényállást, annak bizonyítékait, az eljárás alá vont személy által meg valósított tényleges kötelezettségszegést, annak jogi alapját, az eljárás alá vont védekezését, a felelősségre vonás során figyelembe venni javasolt körülményeket és a vizsgáló érdemi elbírálásra vonatkozó javaslatát. 76. § (1) A Hszt. 136. §-a szerinti meghallgatás idejét a Hszt. 133. § (1) bekezdésében meghatározott értesítési határidő betartásával kell kitűzni. (2) A személyes meghallgatásról szóló értesítésben tájékoztatni kell, hogy a kitűzött időpontig az eljárás alá vont személy a védekezését írásban is előterjesztheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál. (3) A személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha pedig az eljárás alá vont személy azon nem jelent meg, e tényről feljegyzést kell készíteni, melyben rögzíteni kell a távolmaradás ismert okát és azt, hogy az eljárás alá vont előterjesztett-e írásbeli védekezést. 30. Póteljárás 77. § (1) A Hszt. 136. § (3) bekezdése szerinti póteljárás elrendeléséről az eljárás alá vont személyt és képviselőjét írásban haladéktalanul kell értesíteni. (2) A póteljárás befejezését követően kiegészítő iratismertetést kell tartani és kiegészítő jelentést kell készíteni. Az újabb személyes meghallgatás vonatkozásában a 76. § szerint kell eljárni. (3) A fegyelmi eljárásba …