71/2011. (XII. 31.) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltöz

71/2011. (XII. 31.) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati-, fegyverzeti-, kényszerítőeszköz és világítástechnikai felszereléséről. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 6., 11. és 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d), e), f), g), n) és q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az 1. §, a 2. § c) pontja, a 11. § (5) bekezdés c) pontja, a 42. § és a 10. melléklet tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 122. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti erőforrás miniszterrel egyetértésben –, az 59. § (3)–(5) bekezdése tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A rendelet hatálya kiterjed a rendőrségre, a büntetés-végrehajtási szervekre, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekre, valamint a rendészeti szakközépiskolákra (a továbbiakban: oktatási intézetek), a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központra, a Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központra, ezeknek a szerveknek az egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományára, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tábornoki rendfokozatú hivatásos állományú tagjaira, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar (a továbbiakban: NKE-RTK) hallgatóira, az oktatási intézetek tanulói állományára, a berendelt és vezényelt állományra, továbbá a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyekre. 2. § E rendelet alkalmazásában a) állományilletékes parancsnok: a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti állományilletékes parancsnok, valamint a berendeltek és a vezényeltek esetében a munkáltatói jogkört gyakorló vezető; b) önálló szervek: a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervek, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, a Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központ és az oktatási intézetek; c) igényjogosult: az önálló szervek hivatásos és egyenruha-ellátásra jogosult személyi állománya, az NKE-RTK hallgatói és az oktatási intézetek tanulói állománya, valamint a berendeltek és a vezényeltek; d) ruházati szakszolgálat: az önálló szervek ruházati ellátásban illetékes szervezeti egysége, amely ellátja az önálló szerv ruházati ellátással kapcsolatos feladatait; e) ruházati termékek és felszerelési cikkek: ea) a hivatásos állomány egyenruházati termékei (felsőruházat, alsóruházat, lábbeli, sapka, ékítmények, valamint személyi felszerelés), ezek alap- és kellékanyagai, eb) a speciális szolgálati egyenruházat, ec) a formaruházat, ed) a munka- és védőruházat, illetve a védőeszközök, védőfelszerelések, ee) a ruházati egységfelszerelési anyagok, ef) a szolgálati azonosító jelvény, a hivatásos állománykategóriát kifejező jelvény, a karjelvény, a testületi jelvény, a hímzett azonosító, a kitüntetések és tartozékai, valamint eg) a javító és karbantartó anyagok; f) a szolgálati feladatokhoz igazodóan az alapellátási norma: fa) egyenruhás alapellátási norma, amely kizárólag egyenruházati termékeket és felszerelési cikkeket tartalmaz és e normába besoroltak szolgálati feladataikat egyenruhában látják el, fb) vegyes ruhás alapellátási norma, amely az egyenruházati termékeken és felszerelési cikkeken túl meghatározott összegű – polgári ruházat vásárlását szolgáló – ruhapénzt is tartalmazhat, amely normába besoroltak szolgálati feladatok ellátása során polgári ruházatot és egyenruházatot is viselhetnek, fc) polgári ruhás alapellátási norma, amely a hivatásos állomány esetében gyakorló ruházatot és polgári ruhapénzt vagy csak polgári ruhapénzt tartalmaz és az ide sorolt igényjogosultak alapvetően polgári ruházatban teljesítenek szolgálatot, fd) csökkentett alapellátási norma, amelyet az alapellátásra igényjogosult egyen- és vegyes ruhás állomány részére kell kiadni, az alapellátás kiegészítést a csökkentett alapellátási norma terhelési időpontjától számított 12 hónapot követően kell kiadni, fe) kiegészítő szakmai normák, amelyek az egyes speciális felszereltséget igénylő feladatok végrehajtását végzők ellátásának normáit tartalmazzák, ff) a szenior alapellátási norma, amely a különleges foglalkoztatási állomány (a továbbiakban: szenior állomány) alapellátási normája; g) felsőfokú szakirányító szerv: a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) anyagi-technikai ellátásért felelős főosztálya; h) központi szervek: ha) az Országos Rendőr-főkapitányság (az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv és az oktatási intézetek vonatkozásában), hb) a Terrorelhárítási Központ, hc) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a büntetés-végrehajtási szervek vonatkozásában), hd) az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a katasztrófavédelem önálló szervei, valamint a hivatásos tűzoltóságok szervei vonatkozásában); i) közvetlen irányítás alatt levő szervek: az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központ és az NKE-RTK; j) középfokú szakirányító: a központi szerv és a közvetlen irányítás alatt levő szerv ruházati szakszolgálati feladatait végző szervezeti egysége; k) végrehajtó szervezeti egység: az önálló szervek ruházati ellátási feladatát végrehajtó gazdálkodó szervezeti egysége; l) Központi Beszerző és Ellátó Szerv: a központosított ellátásba vont termékek beszerzését végző szerv, amely a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága; m) Beszerző Szerv: a Központi Beszerző és Ellátó Szerv által a központosított ellátásba be nem vont termékek beszerzését végző szerv, amely az Országos Rendőr-főkapitányság, a Terrorelhárítási Központ, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az NKE-RTK; n) ruházati bolt: az igényjogosult állomány ruházati ellátását biztosító, a felsőfokú és a középfokú szakirányító szerv által működtetett, valamint szerződéses viszonyban lévő gazdálkodó egység, továbbá a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (a továbbiakban: BMSK Zrt.). 3. § (1) Az igényjogosult – a rendszeresítésre tervezett termékeknek, valamint cikkeknek csapatpróba keretében történő próbahasználatát kivéve – csak rendszeresített, a szolgálati feladataihoz igazodó egyenruházati terméket és felszerelési cikket viselhet. (2) A megszüntetett vagy a rendszeresítettől eltérő egyenruházati termékeknek vagy felszerelési cikkeknek egyenruhaként, valamint egyenruhán való viselése, továbbá a ruházati termékeknek és felszerelési cikkeknek a rendszeresítettől bármilyen eltérést okozó megváltoztatása és átalakítása nem megengedett. (3) Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek hivatásos használatból történő kivonása esetén polgári célra történő további felhasználása tilos. 4. § (1) A ruházati termékek és felszerelési cikkek meglétét, valamint az öltözködési előírások betartását az igényjogosultak szolgálati elöljárója, valamint a ruházati szakszolgálat – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél, a Terrorelhárítási Központnál, a büntetés-végrehajtási szerveknél, a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél és az oktatási intézetekben –rendszeresen ellenőrzi, azok folyamatos utánpótlását az igényjogosult és a ruházati szakszolgálat végzi. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerveknél ruházati szemlét évente legalább két alkalommal, a ruházati utánpótlási ellátmány kifizetését megelőzően és a harmadik negyedévben kell tartani az egyenruha-viselésre kötelezett személyi állomány öltözetének ellenőrzése érdekében. A ruházati szemle megtartására és a szemle során tapasztalt hiányosságok megszüntetésére az állományilletékes parancsnok intézkedik. (3) A ruházati szemle kiterjed az igényjogosultak ruházati termékeire és felszerelési cikkeire (beleértve azokat a ruházati termékeket és felszerelési cikkeket is, amelyeket az ellenőrzéskor nem visel), különös tekintettel a szolgálati, a gyakorló, valamint a speciális szolgálati öltözet, illetve munka- és védőruházat, a formaruházat és a riadócsomag hiánytalan meglétére, állagmegóvására, megfelelő tárolására, rendeltetésszerű használatára, minőségére, a ruházat egységes, az évszaknak megfelelő viseletére, továbbá az igényjogosultak ápoltságára. (4) A ruházati szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a szemle lefolytatását, eredményét. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek vonatkozásában a végrehajtott ruházati szemlékről és a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedésekről, valamint a ruházati termékek és felszerelési cikkek ellátási tapasztalatairól szóló jelentést a középfokú szakirányító szerv vezetője minden év január 31-ig felterjeszti a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára részére. 5. § A szolgálati elöljáró felelős a szolgálatban lévő, valamint a közös rendezvényen részt vevő, egyenruha-viselésre jogosultak egységes és kulturált öltözködéséért. Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek összetételét a szolgálati követelményekre, a rendezvények jellegére (viselési alkalom), továbbá a viselési időszakra tekintettel kell meghatározni. 6. § A szolgálati elöljáró gondoskodik arról, hogy az igényjogosult a ruházati ellátás alapvető szabályait, valamint az ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit megismerje. 7. § Az egyenruházati termékeknek és felszerelési cikkeknek vagy ezek utánzatának polgári személy, valamint nem e rendelet hatálya alá tartozó szervezet vagy oktatási intézmény, személy általi felhasználását a középfokú szakirányító szerv vezetője engedélyezheti. 8. § (1) Nem kötelező egyenruházatot beszerezni: a) a közvetlen irányítás alatt lévő szervek egyenruha viselésre nem kötelezett állományának, b) a vezényelt, illetve a berendelt hivatásos állomány tagjának, amennyiben a szolgálat ellátásához nincs kötelezően előírva a szolgálati egyenruha viselése és annak megvásárlása nem kerül részére elrendelésre, c) a rendelkezési állományban lévőknek és nyugdíj előtti rendelkezési állományban lévőknek, d) a felmentési idejüket töltőknek, valamint e) a tárgyévben nyugállományba vonulóknak. (2) Ha a vezényelt, illetve berendelt hivatásos állomány tagjának az állományilletékes parancsnok szolgálati ruha viselését rendeli el, akkor a ruházat biztosítása – amennyiben a ruházat az igényjogosult ruházati normájában nem szerepel – az elrendelő vagy a fogadó szerv költségvetése terhére történik. 9. § Az egyenruházati normákat az 1–10. melléklet tartalmazza. II. FEJEZET RUHÁZATI SZABÁLYZAT 1. A ruházati szakszolgálat szervezeti felépítése és feladatai 10. § (1) A ruházati szakszolgálat biztosítja az önálló szervek folyamatos működéséhez szükséges ruházati termékeket és felszerelési cikkeket, továbbá a ruházati ellátással összefüggő szolgáltatásokat. (2) A ruházati szakszolgálat gazdálkodási körébe tartozó ruházati termékek és felszerelési cikkek felsorolását részletes ruházati cikkjegyzék tartalmazza. 11. § (1) A ruházati szakszolgálat felsőfokú szakirányító szerve: a) szakmailag felügyeli, valamint ellenőrzi az önálló szerveknél működő ruházati szakszolgálat tevékenységét; b) kidolgozza és rendszeresen karbantartja a szakszolgálat szabályzatait, szakmai utasításait, ezen belül az alapellátási ruházati normákat, c) intézkedik a bevezetésre tervezett ruházati cikkek rendszeresítési eljárásának lefolytatására, valamint a rendszeresítési jegyzőkönyvek felterjesztésére, d) szakmai véleményt ad az ellátás, gazdálkodás során felmerülő vitás ügyekben; e) figyelemmel kíséri a szabályzatok, szakmai utasítások végrehajtását; f) nyilvántartja a ruházati anyagok és felszerelési cikkek műszaki leírásait. (2) A ruházati szakszolgálat középfokú szakirányító szervezeti egysége: a) szakmailag irányítja, valamint ellenőrzi az alárendeltségébe tartozó szerv, végrehajtó szervezeti egység munkáját; b) irányítja a ruházati szükségletek felmérését, valamint szervezi az önálló szervek zavartalan működéséhez szükséges ellátást; c) megtervezi az igényjogosult állomány ellátási szükségleteit, elkészíti a ruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzési és ellátási tervét; d) gondoskodik az igényjogosultak egyenruházatának és felszerelési cikkeinek folyamatos biztosításáról, forgalmazásáról, ennek érdekében saját üzemeltetésű egyenruházati bolto(ka)t hoz létre, vagy szerződést köt – cikkeinek forgalmazására, valamint méretre készítésére – az egyenruházati bolto(ka)t és a méretes ruhákat, valamint lábbeliket készítő egysége(ke)t üzemeltető szervekkel, cégekkel; e) szabályozza a saját üzemeltetésű egyenruházati bolt(ok) működési rendjét, valamint minden év november 30-áig elkészíti és megküldi a Beszerző Szerv részére az ellátáshoz és a bolt(ok) üzemeltetéséhez szükséges következő évi cikkenkénti igénybejelentést; f) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint irányítja és ellenőrzi a saját üzemeltetésű egyenruházati bolt(ok) tevékenységét; g) a Központi Beszerző és Ellátó Szervtől és a Beszerző Szervtől folyamatosan igényli a saját üzemeltetésű egyenruházati bolt működéséhez szükséges egyenruházati és felszerelési cikkeket; h) minden év december 31-éig kialakítja és az érintett szerveknek megküldi a következő évre érvényes bolti árjegyzéket; i) meghatározza a központi beszerzésű ruházati termékeken kívüli termékek körét, méretmegoszlását; ellátja a központi beszerzésű termékeken kívül, a közbeszerzési törvényben, más jogszabályokban, illetve a közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglaltak szerint az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzését, valamint tárolását, kiadását; j) a szolgálati követelmények változásainak megfelelően kezdeményezi a ruházati ellátási-, szolgáltatási-, illetve készletezési normák módosítását, a korszerűtlen ruházati termékek rendszerből való kivonását, valamint új ruházati termékek rendszeresítését; k) irányítja a ruházati szakszolgálat végrehajtó szervezeti egysége szakmai továbbképzését; l) meghatározza a ruházati szolgálatoknak – az e rendeletben nem szabályozott – feladatait. (3) A ruházati szakszolgálat végrehajtó szervezeti egysége: a) gondoskodik az igényjogosultak felszereléséről, az alegységek megfelelő színvonalú ellátottságáról, illetve a raktári készletek állagmegóvásáról, valamint a leszerelők ruházattal kapcsolatos elszámoltatásáról; b) összeállítja a ruházati termékek igénybejelentéseit; c) a 4. § (1) bekezdésében meghatározott szerveknél, a 4. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően évente legalább két alkalommal ellenőrzi a személyi állomány ruházatának meglétét és állapotát, az illetékes szolgálati elöljáróval együttműködve bejelentett vagy be nem jelentett ruhaszemlét tart és szükség esetén javaslatot tesz az állományilletékes parancsnoki intézkedésekre; d) a ruházati szemléről jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti a szemle lefolytatását, eredményét és az igényjogosultak észrevételeit; e) ellátja a ruházati anyaggazdálkodással összefüggő adminisztratív és ellenőrzési teendőket; f) ellátja a ruházati termékek és felszerelési cikkek reklamációs ügyintézését; g) ellenőrzi a ruházati utánpótlási ellátmány felhasználását. (4) A ruházati szakszolgálat Központi Beszerző és Ellátó Szerve szervezi és végzi az önálló szervek központi beszerzési körbe vont ruházati és felszerelési anyagokkal való – igény szerinti – ellátását. (5) A Központi Beszerző és Ellátó Szerv feladatai: a) meghatározza a központi beszerzésű ruházati termékek körét, méretmegoszlását; b) a középfokú szakirányító szervek igénye, megbízása, pénzügyi kötelezettségvállalása alapján ellátja a közbeszerzési törvényben, más jogszabályokban, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglaltak szerint a ruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzését, valamint tárolását, kiadását; c) az igénybejelentéseket alapul véve megtervezi a hivatásos, valamint a hallgatói és tanulói állomány ellátási szükségleteit, elkészíti a ruházati termékek és felszerelési cikkek központi beszerzési és ellátási tervét; az állomány részére szükséges termékeket és cikkeket megrendelés alapján folyamatosan biztosítja, figyelemmel kíséri a megrendelések teljesítését; d) a beszerzések során érvényesíti a középfokú szakirányító szervek érdekeit; e) a beszerzési körébe tartozó egyenruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzési megbízásaihoz szükséges irányárait a középfokú szakirányító szervek részére évenként biztosítja; f) a beszerzések végrehajtása után tájékoztatja az érintett középfokú szakirányító szerveket az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek nyilvántartási árairól; g) elkészíti a – beszerzési körébe tartozó – ruházati termékek és felszerelési cikkek részletes cikkjegyzékét; h) meghatározza a központi beszerzésből biztosított ruházati termékek és felszerelési cikkek minőségi átvételének szabályait, módszereit, ellátja az ezzel összefüggő feladatokat; i) ellátja a központi beszerzésből biztosított ruházati termékek és felszerelési cikkek reklamációs ügyintézését; j) a hivatásos állomány alap- és utánpótlási egyenruházati igényeinek biztosítása érdekében egyenruházati bolto(ka)t üzemeltet és készletgazdálkodást folytat; k) a hivatásos állomány utánpótlási egyenruházati igényeinek biztosítása érdekében csomagküldő szolgáltatást üzemeltethet. (6) A Beszerző Szerv feladatai: a) megállapítja a nem központi beszerzésű ruházati termékek körét, méretmegoszlását; ellátja a közbeszerzési törvényben, más jogszabályokban, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglaltak szerint az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzését, valamint tárolását, kiadását; b) az igénybejelentéseket alapul véve megtervezi az igényjogosult állomány ellátási szükségleteit, elkészíti a ruházati termékek és felszerelési cikkek központi beszerzési és ellátási tervét, az állomány részére szükséges termékeket és cikkeket az önálló szervek megrendelései alapján folyamatosan biztosítja; c) évenként tájékoztatót küld a végrehajtó szervek részére az általa beszerzett termékek és cikkek aktuális nyilvántartási árairól; d) a beszerzési körébe tartozó egyenruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzési megbízásaihoz szükséges irányárait az önálló szervek részére évenként biztosítja; e) a beszerzések végrehajtása után tájékoztatja az érintett önálló szerveket az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek nyilvántartási árairól; f) elkészíti a – beszerzési körébe tartozó – ruházati termékek és felszerelési cikkek részletes cikkjegyzékét; g) meghatározza a ruházati termékek és felszerelési cikkek minőségi átvételének szabályait, módszereit, ellátja az ezzel összefüggő feladatokat; h) ellátja a ruházati termékek és felszerelési cikkek reklamációs ügyintézését; i) az igényjogosult állomány alap- és utánpótlási egyenruházati igényeinek biztosítása érdekében egyenruházati bolto(ka)t üzemeltet; j) az igényjogosult állomány utánpótlási egyenruházati igényeinek biztosítása érdekében csomagküldő szolgáltatást üzemeltethet; k) a Beszerző Szerv feladatait részben vagy egészben másik – e rendelet hatálya alá tartozó – szerv Beszerző Szervével való megállapodás útján is teljesítheti; l) a Beszerző Szerv az éves igénybejelentés alapján igényli a Központi Beszerző és Ellátó Szervtől a központi beszerzési és ellátási körbe vont ruházati és felszerelési anyagokat. (7) A központi szervnél működő ruházati szakszolgálati szervezeti egység folyamatosan karban tartja a ruházati termékek és felszerelési cikkek műszaki leírásait. 12. § Az önálló szerv vezetője: a) biztosítja a feltételeket a 11. §-ban meghatározott feladatok végrehajtásához, b) gondoskodik arról, hogy az igényjogosult állományban beállott változásról (különösen az új felvétel, áthelyezés, vezénylés, leszerelés esetén) a ruházati szakszolgálat állományparancs útján értesüljön, c) gondoskodik arról, hogy az igényjogosult a ruházati ellátás alapvető szabályait, valamint az ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit megismerje, d) felelős az igényjogosultak öltözködésének irányításáért és az öltözködés megfelelő színvonalon tartásáért. 13. § (1) Az Országos Rendőr-főkapitányság térítés ellenében ellátja ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel a Nemzeti Védelmi Szolgálatot, az Alkotmányvédelmi Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot és a Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központot. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátott szervek egyenruházati ellátásra kötelezett állománya a tábornoki állomány, melynek társasági egyenruházattal kell rendelkeznie. (3) A szenior állományt az Országos Rendőr-főkapitányság látja el ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel. 2. Az igényjogosult általános kötelezettségei és felelőssége 14. § Az igényjogosult: a) felelős a részére kiadott, valamint az általa vásárolt egyenruházati termékek és felszerelési cikkek megőrzéséért, rendeltetésszerű használatáért, állagmegóvásáért, továbbá a ruházat megvásárlására és utánpótlására kifizetett összegek, valamint biztosított utalványfüzet célirányos felhasználásáért, b) köteles a ruházatát mindig olyan állapotban tartani és úgy öltözködni, hogy a szolgálati követelményeknek megfeleljen, valamint a rendvédelmi szerv tekintélyét ne sértse, c) az egyenruházati termékeket és felszerelési cikkeket egyenruha jellegüktől megfosztva [karjelvényt, állományjelzést, gombot, vállszalagot, váll-lapot, parolit, feliratot, valamint paszpólozást (a továbbiakban együtt: kiegészítők) eltávolítva] sem viselheti polgári öltözetként, d) polgári személy részére sem az egyenruhát, sem a kiegészítőket nem ajándékozhatja el és nem értékesítheti, továbbá e) a használatra kiadott, valamint biztosított ruházati termékeket és felszerelési cikkeket – a testhez igazítást kivéve – nem alakíthatja át. 3. A ruházati termékek csoportosítása 15. § (1) A ruházati termékek és felszerelési cikkek felsorolását a ruházati szakszolgálat cikkjegyzéke részletezi. (2) A ruházati anyagokat a számvitelről szóló törvény szabályai szerint kell értékelni. 4. A ruházati termékek átadás-átvétele 16. § A ruházati termékeket és felszerelési cikkeket bizonylatok alapján kell átadni, illetve átvenni. III. FEJEZET ELLÁTÁSI ALAPELVEK 5. A hivatásos állomány ruházati ellátásának rendszere és szabályai 17. § (1) Az igényjogosultat a szolgálati beosztáshoz és feladatainak, vagy munkakörének végrehajtásához igazodó ruházati ellátás illeti meg. Az igényjogosult a ruházati normákban meghatározott egyenruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzéséhez alapellátási egyenruházati ellátmányban, ezt követően évente ruházati utánpótlási ellátmányban részesül. (2) Az alapellátási egyenruházati ellátmány az egyenruházati felszereltség megalapozását, a ruházati utánpótlási ellátmány pedig az elhasználódott egyenruházati termékek és felszerelési cikkek pótlását, a központilag, továbbá az állományilletékes parancsnok által elrendelt, valamint a fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített egyenruházati termékek és felszerelési cikkek megvásárlását szolgálja. (3) Az egyenruhás, a vegyes és polgári ruhás normába sorolt állomány, továbbá a szenior állomány az egyenruházati utánpótlási kötelezettségének teljesítése után a ruházati utánpótlási ellátmány terhére polgári ruházati termékeket is vásárolhat. (4) Az igényjogosult az alapellátási egyenruházati ellátmányból és a ruházati utánpótlási ellátmányból az (5) bekezdés szerinti egyenruházati bolt(ok) és méretes szabóság(ok) útján szerzi be az alapellátási normában meghatározott termékeket és cikkeket, gondoskodik az elhasználódott és szolgálatban már nem viselhető alapellátási termékek és cikkek utánpótlásáról. (5) A Beszerző Szerv az igényjogosultak egyenruházati termékeinek és felszerelési cikkeinek folyamatos biztosítása és forgalmazása érdekében saját üzemeltetésű egyenruházati bolto(ka)t hoz létre vagy szerződést köt termékeinek és cikkeinek forgalmazására, valamint méretre készítésére. (6) A közvetlen szolgálati elöljáró folyamatosan ellenőrzi a beosztott ruházatát, és mindazon termékeket és cikkeket pótoltatja, amelyek az alapellátási normában előírt mennyiséggel szemben hiányoznak, vagy amelyek utánpótlása elhasználtság miatt szükséges, továbbá amelyek beszerzését központilag elrendelték. (7) Az alapellátásban részesültek a besorolásuknak megfelelő, az előírt alapellátási normában meghatározott ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel, valamint a beszerzésükre kifizetett vagy ruházati utalványfüzetben jóváírt alapellátási egyenruházati ellátmány és a ruházati utánpótlási ellátmány összegével kötelesek elszámolni. 18. § (1) A ruházati alap- és utánpótlási ellátmány – készpénzben kifizetett részének – felhasználását igazoló számlával az igényjogosultnak tárgyév október 31-ig kell elszámolnia. (2) Amennyiben az időarányos ruházati utánpótlási ellátmány kifizetésére tárgyév október 1. és december 1. között kerül sor, az igényjogosultnak a kifizetett összeggel 30 napon belül el kell számolnia. Az igényjogosult elhalálozása esetén a 27. § (5) bekezdése szerint kell eljárni. (3) Amennyiben az igényjogosult részére történő kifizetés dátuma december hónapra esik, tájékoztatni kell az igényjogosultat a tárgyévben történő elszámolási kötelezettségéről. (4) Az adott naptári évre szóló számlát – a (8) bekezdésben szereplő szervek kivételével – annak a szervezeti egységnek a nevére és címére kell kiállíttatni, amelyik az ellátmányt folyósította. (5) A ruházati utánpótlási ellátmány terhére számla ellenében elszámolható a 11. mellékletben meghatározott, rendszeresített egyenruházati termék és polgári ruházati termék. (6) A számlát elszámolás céljából a ruházati utánpótlási ellátmányt biztosító szervezeti egység anyagi-pénzügyi szolgálatához kell benyújtani. (7) Ha az igényjogosult a ruházati utánpótlási ellátmánnyal nem vagy csak részben számol el, a ruházati utánpótlási ellátmányt biztosító szervezeti egység a számla benyújtására nyitva álló határidő elteltét követő 30 napon belül értesíti az illetményt folyósító szervet az igényjogosultnak az elszámolás után fennálló adó- és járulékfizetési kötelezettségéről. Adó- és járulékfizetési kötelezettség fennmaradása esetén az illetményfolyósító szerv gondoskodik a megfizetendő adó és járulék következő havi illetményből történő levonásáról. (8) Az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ és a Nemzeti Védelmi Szolgálat hivatásos állományú tagjának, a ruházati ellátmány jogszerű felhasználását az igényjogosult nevére és címére kiállított számlával kell igazolnia. 6. Az ellátás módja 19. § (1) Az igényjogosultak részére az alapellátási egyenruházati ellátmány és a ruházati utánpótlási ellátmány megállapítását és kifizetését az igényjogosult szolgálati helye szerint illetékes gazdasági szervezeti egység, az NKE-RTK-ra vezényelt hivatásos állomány esetében a küldő szerv végzi. Az önálló szervek csak a saját állományukba tartozó vagy az ellátás tekintetében hatáskörükbe tartozó igényjogosultak részére adhatnak ruházati ellátást, valamint alapellátási egyenruházati és ruházati utánpótlási ellátmányt. A tábornoki állomány tagjának ruházati ellátását az eredeti szolgálati hely szerinti szerv végzi. (2) Az új felszerelők alapellátási (alapellátás kiegészítési) egyenruházati ellátmányának összegét a Beszerző Szerv által kiadott árjegyzék egységárait alapul véve kell kiszámítani. Az egyenruházati ellátmány az igényjogosult részére készpénzben, természetben, valamint ruházati utalványfüzetben biztosítható. Az utalványfüzetben biztosított ellátás esetében az érvényesség ideje alatti árváltozás különbözetét jóvá kell írni az igényjogosult részére. (3) Az igényjogosult az egyenruházati termékeket és felszerelési cikkeket készpénzfizetés ellenében, valamint az erre a célra rendszeresített ruházati utalványfüzet felhasználásával szerezheti be. (4) Az egyenruházati boltok biztosítják az ellátási körzetükhöz nem tartozó hivatásos állomány utánpótlási jellegű igényeinek ellátását is. A vásárlási jogosultság ellenőrzése érdekében a szolgálati igazolványt fel kell mutatni. (5) Azok a nyugdíjasok, akik az igazolványukba való bejegyzés szerint egyenruha viselésére jogosultak, az 56. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő ruházatot az egyenruházati bolt(ok)ban vásárolhatják meg. A jogosultságot igazoló igazolványt a vásárláskor – a jogosultság ellenőrzése érdekében – fel kell mutatni. (6) Alapellátáskor és alapellátás-kiegészítés során az igényjogosultak részére konfekcionált termékeket (természetbeni ellátás) vagy ruházati utalványt kell biztosítani. A méretes ruházatok, valamint lábbelik beszerzési ára csak azokra a termékekre és cikkekre fizethető ki, amelyekből az igényjogosult méretére konfekcionált kivitelű nem áll rendelkezésre. (7) A méretes és konfekcionált ár közötti különbözetet, valamint a méretre igazítás költségét az alapellátásban és az alapellátás-kiegészítésben részesülőknek az önálló szerv részére kiállított számla ellenében ki kell fizetni. Az alapellátás és alapellátás-kiegészítés keretében az igényjogosult részére – megfelelő méret esetén – a szerv raktári készletében lévő I. osztályú, új ruházati termék is biztosítható. Használt ruházati termék kiadása esetén, az igényjogosult részére az osztályozási értékkülönbözetet (50%) jóvá kell írni. A felszerelési cikkek – az osztályozási értékkülönbözet egyidejű jóváírásával – az önálló szerv használt készletéből is kiadhatók. Az így jóváírt összeget az utánpótlási ellátmány kifizetésével együtt kell megfizetni. Elszámolását a 18. § alapján kell végrehajtani. (8) Az újonnan rendszeresített vagy központilag, valamint az önálló szerv vezetője által elrendelt egyenruházat megvásárlása a ruházati utánpótlási ellátmány terhére történhet. (9) Az igényjogosultnak egyenruha vásárlása céljából a szolgálati helyéről az egyenruházati boltba utazása és onnan visszautazása, évente két alkalommal, szolgálati útnak minősül. (10) Ha áthelyezés esetén az igényjogosult állomáshelye megváltozik és az igényjogosult által megrendelt méretes ruházati termék elkészítéséhez a munkát vállaló egység már hozzákezdett, akkor az átalakítást annak az egységnek kell befejezni, amelyik az átalakítást megkezdte. Az áthelyezett igényjogosult részére lehetővé kell tenni, hogy az új állomáshelyéről a ruhapróbák, illetve az elkészült cikkek átvétele érdekében elutazhasson, amely út szolgálati útnak minősül. (11) Az 57. § (4) bekezdésben meghatározott egységes társasági egyenruházat megvásárlása az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére történhet. Ahol az állományilletékes parancsnok a társasági egyenruházatot – alegység szinten – kötelező viseletként rendeli el, ott az ellátás költségét az illetékes ruházati szakszolgálat átvállalhatja. (12) Az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ és a Nemzeti Védelmi Szolgálat hivatásos állományú főtiszti, tiszti, zászlósi és tiszthelyettesi rendfokozatú állományának normabesorolása polgári ruhanorma, alapellátmánya polgári ruhapénz. A hivatásos állomány az objektumőri feladatok ellátása esetén a szolgálati feladatokat formaruhában (munkaruha) látja el. (13) Az igényjogosult alapellátása keretében kifizetésre kerülő polgári ruhapénz összege megegyezik a tárgyévi ruházati utánpótlási ellátmány összegével. 7. Az alapellátás általános szabályai 20. § (1) Az alapellátás egyszeri ellátmány, amelynek rendeltetése, hogy az igényjogosultak a szolgálatuk megkezdésekor rendelkezzenek mindazon ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel, amelyek a szolgálati feladataik ellátásához szükségesek. (2) Az alapellátási norma az új felszerelők első ellátásához szükséges ruházati termékek és felszerelési cikkek körét, valamint mennyiségét határozza meg. A normában előírt termékek és cikkek beszerzése minden igényjogosult részére kötelező. (3) Az igényjogosultak alapellátási normába való besorolása a szolgálati beosztás alapján történik. A ruházati normába történő besorolásról mindig az érvényes állománytábla alapján kell határozni. Eltérő beosztásban történő foglalkoztatás esetében a ruházati normába történő besorolásról az állományilletékes parancsnok határoz. A ruházati normába történő besorolásról, átsorolásról, átminősítésről az állományilletékes parancsnok állományparancsban intézkedik. (4) Az alapellátást az állományparancs alapján kell kiadni. Ettől eltérni csak az állományilletékes parancsnok írásbeli engedélye alapján lehet (pl. takarékossági megfontolásból az egyenruhás normába kinevezettet, ha felszereléskor már ismert, hogy rövid időn belül vegyes vagy polgári ruhás normába kerül, e normák alapján is fel lehet szerelni). (5) Az alapellátásra való igényjogosultság kezdő időpontja az új kinevezés esetén az állományparancsban meghatározott időpont. (6) Az alapellátás kiadásának terhelési időpontja az igényjogosultság kezdeti hónapjának első napja. (7) Teljes alapellátásra igényjogosult: a) új felvétel esetén a hivatásos állományba kinevezett a (9) bekezdés figyelembe vételével, valamint b) az az áthelyezett, aki a fogadó szervnél rendszerben lévő egyik ruházati termékkel sem került előzőleg ellátásra. (8) Ha az új felszerelők a ruházati utalványfüzetben jóváírt forintösszeg felhasználásáról a ruházati szakszolgálat felé – az erre kijelölt időn belül a vásárlást, anyagkiadást bizonyító dokumentum bemutatásával – nem számolnak el, abban az esetben az el nem számolt összeg forintértékét túlellátásként kell számukra előjegyezni és azt az esedékessé váló ruházati utánpótlási ellátmányból le kell vonni. (9) A teljes alapellátásra igényjogosult egyen- és vegyes ruhás állomány, a terhelés időpontjától számított 12 hónapon belül a 8. melléklet szerinti csökkentett alapellátási normában részesül. Az alapellátás kiegészítést a 12 hónap letöltését követően kell biztosítani. Az ettől való eltérésre az önálló szerv vezetőjének írásos engedélye alapján kerülhet sor. 8. Az alapellátás-kiegészítés általános szabályai 21. § (1) Alapellátás-kiegészítésre igényjogosult: a) a csökkentett alapellátási normában részesült, teljes alapellátás igényjogosultságát követő 13. hónap első napját követően, b) a szerven belül polgári ruhás állományból vegyes és egyenruhás állományba, a vegyes ruhás állományból egyenruhás állományba, valamint a Köztársasági Őrezred vonatkozásában egyenruhás állományból vegyes ruhás állományba átsorolt, c) a tábornokká kinevezett, valamint d) az áthelyezett, aki további használatra alkalmas, a fogadó szervnél rendszeresített egyenruházati termékkel vagy felszerelési cikkel előzőleg részben ellátásra került és részére a kiegészítés indokolt. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott alapellátás-kiegészítésre vonatkozó igényjogosultság nem terjed ki az 1. melléklet E1 és E2 normák közötti átsorolásra. (3) Az áthelyezett igényjogosult részére a ruházati utánpótlási ellátmányt – kivéve az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerven, vagy a büntetés-végrehajtási szerveken belüli áthelyezéskor az átadó szerv által kiadott igazolás figyelembevételével – a fogadó szerv csak az áthelyezés időpontjától biztosítja. (4) Az átszerelési költség összegének kiszámításánál a ruházati termékek és felszerelési cikkek tekintetében az egyenruházati bolt érvényben lévő árjegyzékében az I. osztályú szériagyártású termékekre és cikkekre meghatározott árakat, míg a munkadíjak tekintetében a területileg illetékes – önálló egységgel szerződéses viszonyban lévő – egyenruházatot készítő egység árait kell alapul venni. Ettől eltérni csak a 19. § (7) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével lehet. (5) Az alapellátás-kiegészítésben részesülők a tárgyévben kifizetett ruházati utánpótlási ellátmány teljes összegére jogosultak. (6) Amennyiben az áthelyezett igényjogosult az egységes szolgálati egyenruházattal vagy más tovább használatra alkalmas egyenruházati termékkel és felszerelési cikkel ellátásra került, azt a fogadó szerv az áthelyezett részére nem biztosítja. (7) Az átszerelési költséggel való elszámolást a 18. § alapján kell végrehajtani. 9. Alapellátás és alapellátás-kiegészítés során alkalmazandó általános szabályok 22. § (1) Az önálló szerveknél a hivatásos állományviszony megszűnésével egyidejűleg kormánytisztviselőként, köztisztviselőként vagy közalkalmazottként alkalmazásban maradó személyektől a kiadott ruházati termékeket és felszerelési cikkeket – sapkák, ingek, blúzok, lábbelik, téli ing, téli alsó és zoknik kivételével – azonnali hatállyal be kell vonni. (2) A kormánytisztviselőként, köztisztviselőként vagy közalkalmazottként továbbfoglalkoztatottak a tárgyévben kifizetett hivatásos állományú utánpótlási ruhapénzből csak a hivatásos állományban töltött hónap végéig esedékes összegre igényjogosultak, részükre az új munkajogi jogviszonyukra vonatkozó jogszabályokban meghatározott ruházati juttatások az irányadók. (3) A szolgálati jogviszony megszűnése esetén a tulajdonban meghagyott ruházati termékeket és felszerelési cikkeket két évig meg kell őrizni. Két éven belül történt újbóli áthelyezés, átminősítés, illetve leszerelést követő ismételt állományba vétel esetén – amennyiben az állományparancs másképp nem rendelkezik – a tulajdonban meghagyott ruházati termékek és felszerelési cikkek helyett az önálló szerv költségvetését terhelően másik nem adható ki. Erről az érintetteket írásban kell tájékozatni. (4) Az alapellátás-kiegészítés keretében vegyes és polgári ruhás normatípusba átsoroltak részére az alapellátási normában szereplő polgári ruhapénzt nem lehet kifizetni. (5) Előléptetéskor az önálló szerv költségvetése terhére egy pár rendfokozati jelzéssel ellátott váll-lap a hivatásos állományú tag részére kiadható. (6) Ugyanazon igényjogosultnak szervek közötti vagy szerven belüli, két éven belül történt ismételt (többszöri) áthelyezésekor, átsorolásakor vagy leszerelését követő ismételt állományba vételekor az igényjogosult újbóli ellátásához – a ruházati elszámolási könyv egyidejű felterjesztésével – a ruházati szakszolgálat állásfoglalását kell kérni. Az állományilletékes parancsnok a ruházati szakszolgálat állásfoglalásának figyelembevételével dönt az igényjogosult újbóli ellátásáról. 10. Az alapellátás utánpótlásának általános szabályai 23. § (1) A teljes alapellátás terhelési időpontjától számított 12 hónapig ruházati utánpótlási ellátmány nem jár. Ezt követően a 13. hónap első napján a tárgyévre vonatkozó ruházati utánpótlási ellátmány december 31-ig járó időarányos részét, majd a továbbiakban évente január 1-jével az ellátmány teljes összegét kell jóváírni. A miniszter évente március 31-ig határozza meg a tárgyévi ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának rendjét, amelyről az önálló szerveknek értesíteni kell az igényjogosultat. A ruházati utánpótlási ellátmány pénzben kifizethető részét tárgyév június 30-ig kell kifizetni. Az ellátmány természetbeni részét tárgyév december 31-ig kell kiadni. (2) A ruházati utánpótlási ellátmány az elhasználódott egyenruházati termékek és felszerelési cikkek utánpótlására, a központilag elrendelt, valamint az állományilletékes parancsnok által elrendelt egyenruházat megvásárlására vagy a fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített egyenruházatnak és felszerelési cikkeknek a megvásárlására szolgál. A tábornoki állomány tagjai részére a ruházati utánpótlási ellátmányt – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az az önálló szerv fizeti ki, ahol állományban van. (3) A fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített egyenruházati termékek és felszerelési cikkek finanszírozását a ruházati utánpótlási ellátmány terhére kell megoldani. (4) Amennyiben a tárgyévi ruházati utánpótlási ellátmány forintösszegének a miniszteri utasításban meghatározott százalékát a természetbeni ellátásként meghatározott termékek és cikkek beszerzési ára meghaladja, úgy a különbözetet a következő évi ruházati utánpótlási ellátmány terhére túlellátásként kell előjegyezni. A túlellátásként előjegyzett összeget – a ruházati utánpótlási ellátmányt terhelő teljes kiegyenlítésig – minden évben az adott éves ruházati utánpótlási ellátmány külön utasításban meghatározott százalékával lehet csökkenteni. (5) A szolgálati viszony megszűnésekor még ki nem fizetett ruházati utánpótlási ellátmányt a szolgálatban töltött időre pótlólag időarányosan biztosítani kell. (6) Nem kell a szolgálati viszony megszűnésekor még ki nem fizetett ruházati utánpótlási ellátmányt a szolgálatban töltött időre pótlólag időarányosan biztosítani, ha a ruházati utánpótlási ellátmány folyósítása átmeneti jelleggel szünetelt. Ebben az esetben az ismételt szolgálatba állás hónapjának első napjától az év végéig esedékes ruházati utánpótlási ellátmányhányadot, az ismételt szolgálatba állás hónapjának első napjával szabad az igényjogosultnak jóváírni és kifizetni a 25. §-ban meghatározottak figyelembevételével. (7) A ruházati utánpótlási ellátmány rendeltetés szerinti felhasználását – az önálló szerv vezetőjének intézkedése alapján – folyamatosan ellenőrizni kell. (8) Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek karbantartásáról az igényjogosult köteles gondoskodni. 11. Előléptetés esetén alkalmazandó szabályok 24. § Az igényjogosult előléptetésével kapcsolatos átszerelési költség az igényjogosultat terheli, amit az igényjogosult szolgálati helye szerinti illetékes ruházati szakszolgálat – az állományilletékes parancsnok jóváhagyásával – átvállalhat, kivéve, ha az igényjogosult előléptetésére a rendfokozatban történő visszavetését követően került sor. 12. Az utánpótlás átmeneti szüneteltetésének szabályai 25. § (1) Illetmény nélküli szabadságon lévő személy, valamint a gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozási segélyben (a továbbiakban: gyes) részesülők – a gyes melletti újbóli munkába állást kivéve – ruházati utánpótlási ellátmányt a távollétük egész időtartamára nem kaphatnak. A távollét időtartamát – összevontan – egész hónapokban kell számítani, a töredék hónap nem vehető figyelembe. A részükre előre kifizetett ruházati utánpótlási ellátmánynak azon részét, amelyre vonatkozóan a jogosultság nem áll fenn, túlellátásként kell előjegyezni, és a következő évi ruházati utánpótlási ellátmányból le kell vonni, illetve leszerelés esetén vissza kell téríttetni. (2) A szolgálati beosztásukból, vagy munkakörükből felfüggesztettek, továbbá az előzetes letartóztatásba helyezettek és a katonai fogdában letöltendő szabadságvesztésre ítéltek részére – függetlenül annak időtartamától – esedékessé váló ruházati utánpótlási ellátmányt vissza kell tartani. (3) Ha a szolgálati beosztásból, vagy munkakörből történő felfüggesztésre okot adó fegyelmi, illetve büntetőeljárásban jogerősen olyan döntést hoztak, amely alapján az igényjogosult szolgálati jogviszonyát meg kell szüntetni, vagy ha a szolgálati beosztásból, munkakörből történő felfüggesztésre okot adó fegyelmi, illetve büntetőeljárásban érintett igényjogosult szolgálati jogviszonya a fegyelmi, illetve büntetőeljárás jogerős befejezését megelőzően egyéb okból szűnik meg, az igényjogosultnak a fegyelmi, illetve büntetőeljárás megindításának első naptári hónapjának utolsó napjától visszamenőleges hatállyal kell elszámolnia a 27. §-ban meghatározottak szerint. (4) Ha az igényjogosult a szolgálati beosztásból, vagy munkakörből történő felfüggesztésére okot adó fegyelmi, illetve büntetőeljárás jogerős befejezését követően továbbra is szolgálati viszonyban marad, úgy visszamenőlegesen ki kell adni, vagy ki kell fizetni részére a visszatartott és esedékessé vált ruházati utánpótlási ellátmányt. A kifizetett ellátmánnyal a 18. §-ban foglaltak alapján kell elszámolni. (5) Nem szünetel az ellátás azon igényjogosult részére: a) akit állományviszonya fenntartása mellett a Hszt. 43. §-ában és 44. §-ában meghatározottak szerint más szervhez vezényeltek vagy berendeltek, b) aki szülési szabadságát tölti, valamint c) aki betegállományban van. (6) Az igényjogosult a Hszt. 43. §-a alapján más szervhez történő vezénylése esetén az ellátást az állományilletékes szerv és a vezénylés helye szerinti szerv megállapodása alapján kell folyósítani. 13. A megrongálódott, elveszett vagy megsemmisült termékek és cikkek pótlása 26. § (1) A megrongálódott, megsemmisült vagy elveszett egyenruházati termékek és felszerelési cikkek pótlásából adódó kár megtérítése érdekében a hivatásos állomány kártérítési felelősségére vonatkozó külön jogszabályban meghatározott kártérítési felelősség szabályai szerint kell eljárni. (2) Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek megrongálódását, megsemmisülését, elvesztését az igényjogosultnak haladéktalanul írásban jelentenie kell a szolgálati elöljárójánál. A kártérítési felelősség megállapításától függetlenül intézkedni kell az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek javításáról, pótlásáról, amelynek a költségét az illetékes szakszolgálat előlegezi meg. (3) Ha a kár bekövetkeztében a használó vagy harmadik személy vétkessége nem állapítható meg, a kárt az önálló szerv viseli. Az erre irányuló igényt külön jogszabályban foglaltak szerint kell elbírálni. (4) Ha a kárért harmadik személy felel, a kár megtérítése iránt az állományilletékes parancsnok intézkedik. (5) A kártérítés összegét a tisztítás, javítás címén teljesített tényleges kifizetés, pótlás szükségessége esetén a kár bekövetkezése előtti használhatósági foknak megfelelő érték alapján kell megállapítani, amelyhez értékbecslő vagy szakértő igénybe vehető. 14. A szolgálati viszony megszűnése esetén követendő eljárás 27. § (1) Attól, akinek a szolgálati viszonya megszűnt, a kiadott ruházati termékeket és felszerelési cikkeket – sapkák, ingek, blúzok, lábbelik, téli ing, téli alsó és zoknik kivételével – azonnali hatállyal be kell vonni és azt az állomány további ellátására kell felhasználni. A ruházati elszámolást a szolgálati viszony megszűnésekor hatályos ruházati normatáblázat, valamint a két éven belüli átminősítés figyelembevételével kell végrehajtani. (2) Az egy éven belüli leszerelőknek vissza kell fizetniük az egyenruházati termékek és a felszerelési cikkek vásárlására kifizetett összegből az esetleg még meg nem vásárolt termékekre és cikkekre eső teljes összeget. (3) A leszerelők a szolgálati viszony megszűnése esetén, a tárgyévében kifizetett ruházati utánpótlási ellátmányból csak a leszerelés vagy az azt megelőző felfüggesztés hónapjának végéig esedékes összegre igényjogosultak, ezért az ezen felüli részt kötelesek visszatéríteni. (4) A nyugállományba helyezett állomány egyenruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel történő elszámoltatása során figyelembe kell venni az 56. §-ban foglaltakat. (5) Az elhunyt hivatásos személyek ruházati termékeire és felszerelési cikkeire – a málhazsák, a rohamsisak és speciális ruházati termékek kivételével – a szolgálati időre való tekintet nélkül az öröklési jog általános szabályai az irányadók. Az utolsó szolgálati évre jóváírt egész évi ruházati utánpótlási ellátmányt – amennyiben még nem került kifizetésre – az örökös részére ki kell fizetni, az azt terhelő adó megfizetése a ruházati utánpótlási ellátmányt folyósító szervet terheli. A kifizetett ruházati utánpótlási ellátmánynak azon részét, amelyre a jogosultság megszűnt, visszatéríttetni nem kell. (6) Annak az igényjogosultnak, aki a leadásra kötelezett ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel nem tud elszámolni, a cikkek tárgyévi forintértékének 50%-át kell visszafizetnie. 15. Az elszámolás rendje és a nyilvántartás okmányai 28. § (1) A ruházati alapellátásról és a ruházati utánpótlási ellátmányról egyénenkénti ruházati elszámolási könyvet kell vezetni, amelyet minden év december 31-ig le kell zárni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott időponton kívül a ruházati elszámolási könyvet le kell zárni az igényjogosult szolgálati viszonyának megszűnésekor, továbbá olyan, az önálló szervek közötti áthelyezés esetén, amely az alapellátási normatípusok közötti átsorolással is együtt jár. (3) A rendszeres évi záráskor az elszámolás időpontjáig jóváírt és ki nem fizetett összegeket jóváírásként, az esetleges túlellátást, pedig terhelésként kell a következő évre átvinni. (4) Az elszámolást a szolgálati viszony megszűnésekor, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott áthelyezés esetén a 27. § előírásai szerint kell végrehajtani. (5) Az igényjogosult más szervhez történő áthelyezésekor a ruházati elszámolási könyvet – bizonylataival együtt – az új szerv gazdasági feladatait ellátó szervéhez 8 napon belül meg kell küldeni. Más rendvédelmi szervhez történő áthelyezés esetén az áthelyezett részére kifizetett ruházati utánpótlási ellátmányról és a tulajdonában hagyott ruházati termékek köréről a fogadó rendvédelmi szervnek elszámolást kell küldeni. (6) A tábornokká kinevezettek ruházati elszámolási könyvét az eredeti szolgálati hely szerint illetékes ruházati szakszolgálat vezeti, valamint végzi a ruházattal kapcsolatos elszámolást. (7) Az alapellátás, az alapellátás kiegészítés, az átszerelés és a ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának dokumentumait, továbbá készpénz kifizetés esetén az ezek összegével való elszámolás dokumentumait – a szolgálati jogviszony időtartama alatt – a ruházati elszámolási könyvben meg kell őrizni. (8) A ruházati szakszolgálat által készítendő nyilvántartásokat – az elvégzendő munkához igazodó megfelelő jogosultsági szint kialakítása, illetve munkakör megszűnését követő jogosultság megszüntetése alapján – a Robotzsaru program Netzsaru felületén az arra kifejlesztett menüpontban kell elektronikus úton rögzíteni. IV. FEJEZET A MUNKARUHÁZATI-, A VÉDŐRUHÁZATI-, VÉDŐESZKÖZ- ÉS VÉDŐFELSZERELÉSI-, ILLETVE A RUHÁZATI EGYSÉGFELSZERELÉS-ELLÁTÁS RENDSZERE ÉS SZABÁLYAI 16. Az ellátás alapelvei 29. § (1) Az igényjogosultat a hatályos normák figyelembevételével munkaruházat, valamint a munkakörhöz kapcsolódó kockázatelemzés alapján védőruházat, védőeszköz és védőfelszerelés (a továbbiakban: egyéni védőfelszerelés), továbbá – szükség esetén – ruházati egységfelszerelés illeti meg. (2) Az igényjogosultat nagyfokú szennyeződéssel vagy a ruházat jelentős mértékű kopásával járó munkakörökben munkaruházat illeti meg. (3) Az igényjogosultat az egészséget, testi épséget veszélyeztető munkakörökben, valamint közegészségügyi vagy szolgálati érdekből egyéni védőfelszerelés illeti meg. (4) Az egyéni védőfelszerelés kiválasztása munkavédelmi (munkabiztonsági és munkaegészségügyi) szaktevékenységnek minősül. A védőeszközök körének meghatározása és biztosítása érdekében – a munkafeladatok, valamint használt eszközök figyelembevételével – kockázat értékelést kell készíteni. (5) Az igényjogosultnak speciális szolgálati feladat ellátásakor a feladat ellátását segítő vagy annak ellátását szolgáló – a fogyasztási egységekre meghatározott – ruházati egységfelszerelés biztosítható. 17. Az ellátási normák kiadása 30. § A középfokú szakirányító szervek vezetőjének javaslata alapján, az általuk előzetesen jóváhagyott egyenruha jellegű munkaruházatra, egyéni védőfelszerelésre és ruházati egységfelszerelésre vonatkozó ellátási normát a miniszter adja ki. 31. § Az önálló szerv vezetője szabályozza – a külön jogszabályokban meghatározottaknak megfelelően – a nem egyenruha jellegű munkaruházatra, védőfelszerelésre, ruházati egységfelszerelésekre vonatkozó ellátási normák kiadásának rendjét. 18. Az ellátási normák tartalmi követelményei 32. § (1) Az igényjogosultak ellátása a 30. § és a 31. § szerint kiadott ellátási normán alapul. (2) Az ellátási norma meghatározza, illetve tartalmazza: a) az igényjogosultság alapját képező munkaköröket vagy fogyasztási egységeket, b) az egyes munkakörökre vagy fogyasztási egységekre felszámítható ruházati termékek, egyéni védőfelszerelések cikkösszetételét, a cikkek mennyiségi egységét, mennyiségét, c) a juttatás jellegét (munkaruha, egyéni védőfelszerelés, ruházati egységfelszerelés), valamint d) a kiadott cikkek egy-egy darabra vagy párra vetített viselési (használati, vagy tervezési) idejét. 19. Az ellátási normák és készletek kialakítása 33. § (1) Az ellátási normákat és készleteket a különféle károsító hatásokat és közegészségügyi érdekeket meghatározó külön jogszabály alapján kell kialakítani. E rendelet hatálya alá tartozó szerveknél kizárólag olyan egyéni védőfelszerelést lehet használni, amely a vonatkozó jogszabályban meghatározott megfelelőségi tanúsítvánnyal vagy tanúsítással, EK típustanúsítvánnyal, EK megfelelőségi nyilatkozattal vagy homologizációs típusbizonyítvánnyal rendelkezik. (2) Az igényjogosultak részére kiadásra kerülő munkaruházatok viselési idejének meghatározásakor mérlegelni kell a ruházat viselésének rendszerességét, átlagos időtartamát. (3) A munkaruha-ellátást – több munkakör ellátása esetén – arra a munkakörre kell biztosítani, amelynek végzésével az igényjogosult a munkaidejének nagyobb részét tölti. A munkaruha kihordási idejének meghatározásakor mérlegelni kell a munkaidő kisebb részét kitevő munkakör ellátásával járó szennyeződés, kopás mértékét is. (4) Az egyéni védőfelszerelést a munkavégzés vagy más tevékenység egész időtartamára – függetlenül a tevékenység formájától és a munkaidőtől – a munka végzése során előforduló minden ártalomra biztosítani kell. (5) Ha az igényjogosult egészségének, testi épségének megóvása vagy a közegészségügyi érdek indokolttá teszi, a ruházati szakszolgálat illetékes szerve a normában meghatározott eseteken kívül is köteles a megfelelő egyéni védőfelszerelést biztosítani. 20. Az ellátás előkészítésének szabályai 34. § Az önálló szervek ellátási szükségleteik fedezetét a hatályos normák és a tervezési előírások alapján, az éves költségvetés keretében tervezik és biztosítják. 21. A tervezett viselési (használati) idő meghatározása 35. § (1) A tervezett viselési (használati) időt teljes munka- (szolgálati) idő, illetve – a ruházati egységfelszerelések körében – a tényleges használati idő figyelembevételével, teljes hónapokra kell meghatározni. A terhelés időpontja az igényjogosultság kezdeti hónapjának első napja. (2) Az egyéni védőfelszerelések viselési és a ruházati egységfelszerelések használati idejének számítási (tervezési) alapjául a 30. § és a 31. § szerint kiadott alapellátási és utánpótlási norma szolgál. 22. A szükségletek kielégítése, a járandóságok rendelkezésre bocsátása 36. § (1) Az igényjogosultak akkor válnak a 29. § (1) bekezdésben meghatározott ellátásra jogosulttá, ha szerződés, kinevezés, áthelyezés, vezénylés vagy berendelés folytán juttatásra jogosító munkakörbe lépnek. (2) Az igényjogosultak ellátását a szolgálati helyük szerint illetékes ruházati szakszolgálat a hatályos normák figyelembevételével, a ruházat természetbeni kiadása útján teljesíti. (3) Az egyéni védőfelszereléssel történő ellátást és utánpótlást elsősorban a raktári készletben tárolt, használt, de kellő védőképességű termékekből és cikkekből kell biztosítani. Új minőségű ruházat védőfelszerelési célra csak akkor adható ki, ha a raktári készletben megfelelő jellegű, méretű használt ruházat nincs. Az egyéni védőfelszerelések javítási, mosatási, tisztítási költségei az önálló szervet terhelik. (4) Az igényjogosultak részére kiadott egyéni védőfelszerelés az önálló szerv tulajdonát képezi. A védőfelszerelésnek kihordási ideje nincs, mindaddig viselni kell, amíg rendeltetésszerű használatra alkalmas, kivéve, ha annak gyártója vagy a gyártó művi bizonylat szavatossági időt határoz meg. A védőképességet az illetékes vezető (állományilletékes parancsnok) megbízottja rendszeresen ellenőrzi, a szükséges cseréje iránt soron kívül intézkedik. Az egyéni védőfelszerelést használó személy köteles azonnal jelenteni, ha a felszerelés már nem javítható, illetve ha nagyfokú károsodása, védőképességének az előírt mértéket meghaladó csökkenése következik be. (5) A 30. § szerint kiadott alapellátási és utánpótlási norma alapján biztosított lejárt viselési idejű munkaruházatot, valamint az elhasználódott, szolgálati célra alkalmatlan egyéni védőfelszerelést az igényjogosultság további fennállása esetén pótolni szükséges. A munkaruha-utánpótlás kiadásának késedelme esetén az igényjogosultat visszamenőleges hatályú ellátás illeti meg. Az igényjogosult hibájából eredő késedelem esetén a viselési idő a kiadás időpontjával veszi kezdetét. (6) A munkaruha kiadásakor az igényjogosulttal közölni kell a ruházat viselési idejét, illetve az utánpótlás időpontját, továbbá azt, hogy a munkaruházat mosatása, karbantartása az igényjogosult kötelessége. A ruházat a viselési idő lejártáig az önálló szerv, ezt követően a használó tulajdonát képezi. 23. Az ellátás szüneteltetése és a viselési idő módosítása 37. § (1) A munkaruházat viselési idejébe nem számítható be a megszakítás nélkül egy hónapot meghaladó tanfolyam (amennyiben a munkaruházatot nem használják), és a szolgálati beosztásból történő felfüggesztésének időtartama, valamint a betegállományban, az illetmény nélküli, a rendkívüli vagy a szülési szabadságon eltöltött idő. (2) A felsorolt esetekben a viselési időt a távollét időtartamának arányában meg kell hosszabbítani. A meghosszabbítás időtartamát egész hónapokban kell számolni. 24. Elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült cikkek pótlása 38. § (1) Az elveszett, továbbá a szolgálat ellátása közben vagy elemi csapás következtében megrongálódott, megsemmisült egyéni védőfelszerelést, valamint a le nem járt viselési idejű munkaruházatot – a megrongálódott ruházat bevonása mellett – pótolni kell. (2) Az elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült cikk pótlását akkor is biztosítani kell, ha a kár az igényjogosult hibájából keletkezett. Ilyen esetben a pótlásként kiadott munkaruhára a kiadás napjával kezdődő teljes viselési időt kell számítani. (3) A használatra kiadott ruházat elvesztése, megrongálódása, megsemmisülése esetén – függetlenül attól, hogy a kár kinek a hibájából következett be – jegyzőkönyvet kell felvenni, és a hivatásos állomány kártérítési felelősségére vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint kártérítési eljárást kell lefolytatni. (4) Ha a kárért harmadik személy felel, a kár megtérítése iránt az állományilletékes parancsnok intézkedik. 25. Az igényjogosultság megszűnésekor követendő eljárás 39. § (1) Az igényjogosult a használatára kiadott valamennyi egyéni védőfelszerelést, valamint a viselési idő 50%-ánál rövidebb ideig használt munkaruházatot vagy ellenértékét – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a) a szolgálati viszonya megszűnésekor, b) más önálló szervhez történő áthelyezésekor, vagy 3 hónapot meghaladó vezénylésekor, c) három hónapnál hosszabb ideig tartó illetmény nélküli szabadság megkezdésekor, valamint d) olyan munkakörbe kerülésekor, amelyben az ellátás már nem illeti meg, köteles visszaszolgáltatni. (2) A térítési összeg megállapításánál a munkaruházat mindenkor érvényes árát osztani kell a normában megjelölt viselési idő hónapjának számával és az így kapott eredményt annyival kell megszorozni, ahány teljes hónap a viselési idő 50%-ából még hátravan. Érvényes ár alatt a hatályos elszámoló árat kell érteni. (3) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyek a használatban lévő, le nem járt viselési idejű munkaruházatot térítésmentesen megtarthatják. (4) Az elhalálozott használatában volt egyéni védőfelszere …