87/2003. (VII. 24.) FVM rendelete az élőállatok forgalmazásának és szállításának állategészségügyi szabályairól.

87/2003. (VII. 24.) FVM rendelete az élőállatok forgalmazásának és szállításának állategészségügyi szabályairól. Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-a 1. pontjának g) alpontjában és 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: A rendelet alkalmazási köre 1. § (1) E rendelet szabályait valamennyi élőállatnak a) az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közös ség) belüli, b) harmadik országból a Magyar Köztársaság területét érintően a Közösség területére irányuló, illetve azon áthaladó, valamint c) a Magyar Köztársaság határain belül történő — a 2. § 5. pontjában foglaltak szerinti — szállítására, fuvarozására (a továbbiakban: állatszállítás) és forgalmazására, illetve az abban részt vevő természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra kell alkalmazni. (2) Az állatszállítás során be kell tartani az állatok védelméről és kíméletéről, valamint az állatszállítás állatvédelmi szabályairól szóló külön jogszabályokban foglaltakat is. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. alacsonyabb állategészségügyi státuszú állat: az adott állategészségügyi bizonyítvány előírásainak meg nem felelő állat, 2. állategészségügyi ellenőrzés: hatósági felügyeleti tevékenység, amely az élőállatokra, állattartási helyekre, szállító- és tárolóeszközökre, rakodóhelyekre, valamint jogszabályban előírt okiratok érvényességének megállapítására irányul, 3. állategészségügyi határállomás: harmadik országokból a Közösség területére beszállított állatok állategészségügyi ellenőrzését végző, a Közösség külső határán e célra épített és jóváhagyott vizsgálóállomás, 4. állatkiállítás: élőállat bemutatása ismeretterjesztési, oktatási célból vagy tenyészállat bemutatása a genetikai fejlődés eredményeinek megismerése céljából, 5. állatszállítás: az állat tartózkodási helyének megváltoztatása lábonhajtással, szállítóeszközön vagy egyéb úton — beleértve az állat berakodását és kirakodását is —, kivéve az állattartó saját állományának saját szállítóeszközzel történő piacra, vásárra, gyűjtőhelyre szállítását, valamint a települési közigazgatási határon belül történő állatmozgatást, illetve az állatnak a tulajdonos tartási helyére vagy új tulajdonoshoz továbbtartási célra történő 50 km távolságon belüli helyváltoztatását, 6. állatszállító: az állatszállításra engedélyezett szállítóeszköz tulajdonosa, üzemeltetője, 7. állatszállíttató: az állat szállítását megszervező és lebonyolító, az állatszállításért minden tekintetben felelős személy, 8. állatvásártér, állatpiactér: élőállatok forgalmazására engedélyezett terület, ahol az állatok értékesítése történik, 9. állatverseny: sportcélra tartott, nevelt és edzett állatok versenyeztetése sporteredmények elérése céljából, így különösen a lóverseny, lovasverseny, agárverseny, valamint egyéb állatok versenyeztetése, 10. átrakodási pont: az a hely, ahol az állatszállítást az állatnak szállítóeszközről valamely másik szállítóeszközre történő átrakodása céljából megszakítják, 11. azonossági vizsgálat: kizárólag megtekintéssel történő ellenőrzés annak megállapítása érdekében, hogy az egyes okiratok tartalma és az állat tényleges állapota megegyezik-e, valamint, hogy az állaton kötelezően feltüntetendő egyedi megjelölés és egyéb jelek megvannak-e, és azok egymásnak megfelelnek-e, 12. belföld: a Magyar Köztársaság területe, 13. betegségre fogékony állat: az adott kórokozóra fogé kony állatfaj egyede, 14. egzotikus állatbetegség: a Közösség tagállamainak (a továbbiakban: tagállam) földrajzi-éghajlati adottságai között nem honos állatbetegség, 15. egyéb állattartó hely: az állatok bemutatására, a közönség tájékoztatására, állatfajok megőrzésére, alap vagy alkalmazott állattenyésztési kutatási célra tartott egy vagy több állatfaj tartására földrajzilag elhatárolt létesítmény vagy terület, 16. egyedi megjelölés: a külön jogszabály szerinti állatazonosítási és -nyilvántartási rendszer, 17. ellátó állatorvos: az állat tartási helyén állatorvosi szolgáltatást nyújtó magánállatorvos, 18. élőállat-szállítmány: szállítóeszközön szállított állat, illetve egy szállítóeszközön szállított, azonos fajú és azonos hasznosítási célú — azonos dokumentummal ellátott — élőállatok, 19. fertőtlenítő berendezés: állat szállítására szolgáló szállítóeszköz szállítás utáni tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló, alkalomszerűen telepíthető vagy rögzített, az illetékes hatóság által e célra engedélyezett eszköz, 20. fertőtlenítő hely: a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) által engedélyezett, az állat szállítására szolgáló szállítóeszköz szállítás utáni tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló létesítmény, 21. fizikai ellenőrzés: magának az állatnak a vizsgálata, amely magában foglalhatja az állaton végzett diagnosztikai vizsgálatot, a mintavételt és a laboratóriumi vizsgálatokat, valamint ha az szükséges, a karanténban végzett további vizsgálatokat is, 22. forgalmazó: állatforgalmazási tevékenységre jogosító engedéllyel rendelkező természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely közvetve vagy közvetlenül állatokat ad és vesz továbbértékesítési céllal, 23. gyűjtő-, felvásárló hely: a központi számítógépes nyilvántartásban azonosító számmal ellátott, kereskedelmi célra engedélyezett élőállat-telep, gyűjtőhely, -piac, ahol a különböző gazdaságokból származó állatokat öszszegyűjtik, majd állatszállítmányként más rendeltetési helyre továbbítják, 24. harmadik ország: a Magyar Köztársaságon, illetve a Közösség többi tagállamán kívüli ország, 25. importőr: minden olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely állatforgalmazást végez a Közösség, illetve a Magyar Köztársaság területére történő behozatal céljából, 26. indulási hely: az állatszállítás során az első berakodási hely vagy bármely olyan hely, ahol az állatot legalább 10 óra időtartamra kirakodták, megitatták és megetették, illetve szükség szerint gondozták, a pihenőhelyek és átrakási pontok kivételével, 27. Közösségen belüli állatszállítás: a Közösség tagállamainak területén történő állatszállítás, 28. okirat-ellenőrzés: az állatot kísérő állategészségügyi bizonyítványok, illetve egyéb okiratok ellenőrzése, 29. pihenőhely: az a hely, ahol az állatszállítást az állat pihentetése, etetése vagy itatása céljából megszakítják, 30. rendeltetési hely: az a szállítási dokumentumban megjelölt hely, ahol az állat szállítása befejeződik, 31. szállítóeszköz: közúti és vasúti szállítóeszközök, hajók és légi szállítóeszközök, illetve azok állatok rakodásához vagy szállításához használt rakodóterei, valamint a szárazföldi, folyami, tengeri vagy légi szállítás során használt konténerek, 32. tartási hely: tenyész-, vágó- vagy egyéb állatok rendszeres tartására, forgalmazására szolgáló létesítmény, amely az állategészségügyi hatóság felügyelete alatt áll és azonosítási számmal szerepel a központi számítógépes nyilvántartásban. Állatforgalmazási jogosultság 3. § (1) Állatforgalmazási tevékenységet a telephely szerint illetékes állomás által nyilvántartásba vett és regisztrációs számmal rendelkező, e rendelet alkalmazási körébe tarto zó olyan forgalmazó végezhet, amely állategészségügyi vagy állattenyésztő szakmunkás, vagy ennél magasabb szintű mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik, illetve írásos megállapodásban rögzített szakmai felelősségvállalással a tevékenységre ilyen végzettséggel rendelkező személyt alkalmaz. (2) A forgalmazó 3 évig köteles megőrizni: a) az állat tulajdonosának nevét, az állat faját, szárma zását, vásárlásának időpontját, korcsoportját, b) szarvasmarha-félék esetében azok számát és azono sítóját, a származási telephely regisztrációs számát, c) sertés esetén a származási hely regisztrációs számát, d) az állatszállító regisztrációs számát, illetve az állato kat összegyűjtő és szállító jármű rendszámát, e) a vevő nevét és címét, f) az állat rendeltetési helyét, az útitervek másolatait és az állategészségügyi bizonyítványok sorszámát tartalmazó kísérő bizonylatokat. (3) Ha a forgalmazó saját telephelyén állatot tart, biztosítania kell, hogy a személyzet az e rendeletben és az állatvédelmi jogszabályokban foglaltakat betartsa, írásos szerződésbe foglalt magánállatorvosi ellátása legyen és a szükséges vizsgálatokat időben elvégezzék. (4) Ha a forgalmazó saját tartási hellyel rendelkezik, akkor gondoskodnia kell arról, hogy érvényes ellátó állatorvosi szerződése legyen, valamint, hogy az állatokat gondozó személyzet megfelelő oktatásban részesüljön az e rendeletben, és az állatvédelmi jogszabályokban foglaltakról. (5) A forgalmazó valamennyi telephelyét nyilvántartásba kell venni. 4. § (1) Forgalmazni kizárólag a jogszabályokban meghatározott betegségektől mentes, betegség klinikai tüneteit nem mutató, egyértelműen azonosított állatot lehet, amely olyan tartási helyről származik, amely nem áll állategészségügyi korlátozás alatt, illetve amely a Közösség, illetve a Magyar Köztársaság területén közösségi egyetértéssel meghatározott betegségektől mentes állományból származik. (2) Az állomás engedélyezheti azonosított, de az előírt feltételeknek nem teljes mértékben megfelelő állat forgalmazását, ha a) az állat nem halad keresztül más tartási helyen, felvásárlóhelyen, b) közvetlenül a vágóhídra kerül, c) a vágóhídra szállított állat más állatokkal nem érint kezik, továbbá d) a vágás a többi állattól elkülönítve történik. (3) A betegségek A (bejelentési kötelezettség) és B (mentesítési vagy monitoring vizsgálat) listáját a Föld művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában közzéteszi. (4) Az állomást értesíteni kell a bejelentési kötelezettség alá tartozó minden olyan betegség kitöréséről is, amely betegség a B listán szerepel, és amelyre vonatkozóan mentesítési vagy monitorozási program van érvényben. Az állattartási helyekre vonatkozó szabályok 5. § (1) A tartási helyet akkor lehet nyilvántartásba venni, ha a) hatósági állatorvosi felügyelet alatt áll, b) olyan területen helyezkedik el, amely nem áll tiltó vagy korlátozó intézkedés hatálya alatt, ideértve a Közösség által elrendelt korlátozó intézkedéseket is, c) a vizsgálatok céljára felszereltséggel rendelkezik és egy esetleges járvány esetén az állatok elkülöníthetők, d) rendelkezik a kirakodás feltételeivel, és ha szükséges, megfelelő minőségű férőhellyel, valamint könnyen tisztítható és fertőtleníthető etető-, itató- és kezelő hellyel, e) rendelkezik alom- és trágya tárolóval, f) rendelkezik hullakamrával, g) rendelkezik szennyvíz-gyűjtő rendszerrel, h) tisztítását és fertőtlenítését a hatósági állatorvos elő írásai szerint végzik el. (2) Az állomás a tartási hely nyilvántartásba vételére vonatkozó határozatát visszavonhatja, illetve a tartási hely működését felfüggesztheti, ha az e rendeletben vagy más állategészségügyi jogszabályban foglaltakat nem vagy nem megfelelően teljesítik. A működés újra engedélyezhető, ha a forgalmazó minden vonatkozó előírásnak eleget tett. 6. § Az egyéb állattartó hely nyilvántartásba vételének feltétele, hogy az a) elhatárolt területen legyen, b) megfelelő távolságra legyen azon mezőgazdasági üzemektől, amelyek állategészségügyi helyzetét az állattartó hely veszélyeztetheti, c) ellátó állatorvosi ellenőrzés alatt álljon, beleértve a befogást, zárt térben való elhelyezést is, d) karantén helyiséggel rendelkezzen, e) kórbonctani vizsgálatra egy vagy több helyiséggel rendelkezzen, f) állatállomány mentes legyen a bejelentési kötelezett ség alá tartozó betegségektől és az ország egyéb mentesítési programjaiban szereplő betegségektől, g) rendelkezzen naprakész nyilvántartással, amely tartalmazza 1. a létesítményben lévő állatok faját, számát, életkorát, azonosítóját, 2. a belépő és a kilépő állatok számát a szállításra és az egészségi állapotra vonatkozó adatokkal együtt, 3. a karanténban tett megfigyeléseket, a bélsár rendszeres vizsgálatának eredményét, a vérvizsgálatok vagy más diagnosztikai próbák eredményét, 4. az előforduló betegségeket és kezeléseket, 5. az elhulláskor végzett kórbonctani vizsgálat ered ményét, beleértve a vetélt állatokat is, továbbá az állathullák elhelyezését, h) rendelkezzen a hatósági állatorvos által évente legalább kétszer végzett ellenőrzés eredményével, i) A és B listás betegségekre fogékony állatoktól az állategészségügyi hatóság által előírt reprezentatív mintavétel a jogszabályi előírások szerint, a minták regisztrált laboratóriumban való megvizsgálásával megtörténjen, és hogy a vizsgálat negatív eredményű legyen. Állatszállítási tevékenység engedélyezése 7. § (1) Állatszállítással üzletszerű tevékenység keretében olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság foglalkozhat, amelyet erre a tevékenységre az illetékes állomás bejegyzett és olyan állatkísérőt alkalmaz írásos megállapodásban foglalt szakmai felelősségvállalással, aki állategészségügyi vagy állattenyésztő szakmunkás, vagy ennél magasabb szintű állategészségügyi vagy állattenyésztői szakképzettséggel rendelkezik, illetve, amely maga megfelel ezen feltételeknek. (2) Az állatszállító köteles a) a szállított állat megfelelő gondozását a szükséges ismeretekkel rendelkező személyzettel végeztetni, b) az állatszállítás állatvédelmi szabályairól szóló külön jogszabály szerinti útitervet készíteni, c) igazolni, hogy 24 óra időtartamot meghaladó állat szállítás esetén — figyelembe véve a szállított állatfaj, illetve -fajta jellegzetességeit — az állat etetési és itatási igényeinek megfelelő intézkedéseket megtette, még olyan esetekre is felkészülve, ha kívül álló okok miatt útvonalat kell változtatni, vagy az állatszállítást meg kell szakítani, d) az állatot — a szállítóeszköz vezetőjének szokásos pihenőidejét figyelembe véve — késedelem nélkül a rendeltetési helyre szállítani, e) gondoskodni arról, hogy az állatszállítás folyamán az állatszállítmányt az útiterv eredeti példánya — amelyen az indulási hely, nap és időpont is fel van tüntetve — kísérje, f) az útitervet az illetékes hatóság felszólítására ellenőrzés céljából bemutatni, egy másodpéldányát az e rendelet szerinti időtartamon keresztül megőrizni, g) gondoskodni arról, hogy ha az állatszállítmányt kísérő nélkül szállítják, a feladó, illetve az átvevő megfelelő személlyel, személyzettel rendelkezzen az átadáshoz és átvételhez. (3) A pihenőhelyeket a (2) bekezdés szerinti állatszállító bejelentése alapján a hatósági állatorvos rendszeresen ellenőrzi. Állatok szállítása szállítóeszközön 8. § (1) Állat csak tiszta, fertőtlenített és e célra engedélyezett szállítóeszközön szállítható. (2) A szállítóeszköz díjköteles, az 1. számú melléklet szerinti állatszállítási engedélyét a szállítóeszköz telephelye szerint illetékes állomás adja ki, a 2. számú mellékletben előírt feltételek megléte esetén. (3) Az állatszállítási engedélyt az állatszállítás során a szállító köteles magánál tartani, és azt hatósági felszólításra bemutatni. (4) Az állatszállítási engedély érvényességét a szállítóeszköz forgalmi engedélyével együtt kell megújítani. (5) Az állomás a szállítóeszköz állatszállítási engedélyét az abban foglaltak nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén bármikor visszavonhatja, illetve a szállítóeszköz állatszállítási célú használatát felfüggesztheti. 9. § (1) Állatszállításhoz csak olyan szállítóeszköz használható, amelyből az állati trágya, alom vagy takarmány a szállítás során nem juthat ki. (2) Az állat csak olyan szállítóeszközbe rakodható be, amelynek tisztítása és fertőtlenítése a 3. számú melléklet szerint megtörtént, és azt az üzemeltető a gépkocsi menetlevelén az idő, a hely és a felhasznált fertőtlenítő anyag megjelölésével rögzítette. Járványos állatbetegség vagy annak gyanúja esetén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni. (3) A szállítóeszközt szükség esetén — a berakodás előtt is — a hatósági állatorvos által előírt fertőtlenítőszerrel fertőtleníteni kell. A szállítónak vagy az állomás által jóváhagyott tisztító-fertőtlenítő berendezéssel kell rendelkeznie és azt a (2) bekezdés szerint dokumentálnia kell, vagy okirattal kell igazolnia, hogy az állomás által elfogadott harmadik fél a műveletet — beleértve az alom és a trágya tárolását is — számára elvégezte. (4) A szállítónak a szállítóeszközről olyan — általa három évig megőrzendő — nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a) a berakodás helyét és időpontját, azon gyűjtőhely nevét, cégnevét és címét, ahol az állatokat berakták, az állatszállítás rendeltetési helyét, az érkezés időpontját, a címzett nevét, cégnevét és címét, b) a szállított állatok faját és létszámát, c) a fertőtlenítés időpontját és helyét, d) a kísérő okiratok darabszámát. (5) A szállítónak gondoskodnia kell arról, hogy az állat ne kerüljön kapcsolatba alacsonyabb állategészségügyi státuszú állattal az eredeti tartási hely vagy a gyűjtőhely elhagyása és a rendeltetési helyre megérkezés között. 10. § (1) Az állatszállító írásban köteles nyilatkozni, hogy e rendelet valamennyi előírását betartja, a szükséges okiratokkal rendelkezik, és az állatszállítást olyan személyzet végzi, amely rendelkezik a szükséges képzettséggel és képességgel. (2) Ha az e rendeletben foglaltakat nem teljesítik, a hatósági állatorvos az állat védelme és a betegség terjedésének megelőzése érdekében az adott helyzettől függően: a) megállítja a szállítmányt, vagy a legrövidebb úton visszafordítja a feladási helyre, feltéve, hogy ez az intézkedés nem veszélyezteti az állatok egészségét vagy jóllétét, b) az állatszállítás megszakítása esetén gondoskodik az állat megfelelő elhelyezéséről, illetve c) intézkedik az állat levágásáról. (3) Az állatnak a (2) bekezdés c) pontja szerinti levágása utáni felhasználásáról a hatósági állatorvosnak a nyershús felhasználására, illetve az állati hullák ártalmatlanítására vonatkozó jogszabályok alapján kell rendelkeznie. (4) Az állategészségügyi hatóság értesíti a származási ország illetékes hatóságát a 8—10. §-ban foglalt előírások megsértéséről. Állatforgalmazó hely 11. § (1) Gazdasági haszonállat állatszállítással járó forgalmazása csak rendszeres hatósági állatorvosi felügyelet alatt álló, engedélyezett és az erre a célra rendszeresített központi számítógépes nyilvántartásban nyilvántartásba vett felvásárló helyen, állatvásárban, állatpiacon, illetve az állat tartási helyén megengedett, figyelemmel az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásáról, valamint a vásárokról és piacokról szóló külön jogszabályokra. (2) Az állat fel- és lerakodásának feltételeiről — telephelyen kívüli rakodás esetén is — az állatszállíttató köteles gondoskodni. (3) A Közösség területére, valamint harmadik országba csak a központi nyilvántartásban szereplő felvásárló telepről, helyről vagy az állat tartási helyéről történhet állatszállítás. (4) A hatósági állatorvos ellenőrzéseket végez a telepeken, az engedéllyel rendelkező piacokon, vásárokon, felvásárló- és gyűjtőhelyeken annak érdekében, hogy a kereskedelmi forgalmazásra szánt állatok megfeleljenek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Belföldi állatszállítás 12. § (1) Belföldi állatforgalmazás esetén az állat az ellátó állatorvos által az állatszállítás megkezdését megelőző 24 órán belül — a 4. számú melléklet szerint — kiállított igazolással szállítható. Ló szállítása esetén — kivéve a vágóhídra szállítást — a külön jogszabály szerinti lóútlevél állategészségügyi részében előírtak szerinti igazolást kell kitölteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás kiállításáért az ellátó állatorvost külön jogszabályban meghatározott mértékű díj illeti meg. (3) Az állatszállítás e rendeletben előírt feltételeiről az állatszállíttató köteles gondoskodni. (4) A hatósági állatorvos a szúrópróbaszerű ellenőrzés során megvizsgálja az (1) bekezdés szerinti igazolást és az állatszállítással kapcsolatos egyéb okiratokat, a szállítóeszköz alkalmasságát, az állat egészségi állapotát, valamint az állat külön jogszabály szerinti egyedi jelölését. (5) Amennyiben az állatszállítás több rendeltetési helyre történik, az (1) bekezdésben előírt állatorvosi igazolást, bizonyítványt mindegyik állatcsoporthoz külön mellékelni kell. (6) Egy szállítmány csak egy állatfaj egyedeiből állhat — szükség esetén ivar- és korcsoport szerint külön rekesztve — kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. Lábonhajtás 13. § (1) Állat szállítási célú lábonhajtására kizárólag a származási hely szerint illetékes állomás által előzetesen — az útiterv alapján — kiállított, 6 napnál nem régebbi engedély alapján kerülhet sor. (2) Minden olyan településen, amelynek közigazgatási területén a lábon hajtott állat áthalad, az áthaladást — azt 24 órával megelőzően — az állat tulajdonosának vagy kísérőjének a települési önkormányzat jegyzőjénél be kell jelentenie. Ha a lábonhajtás útvonala védett természetvédelmi területet érint, az áthaladás során a természet védelmére vonatkozó jogszabályokban foglaltakat is figyelembe kell venni. (3) Az állat új, az útvonalterv szerinti állandó tartózkodási helyén az állat tulajdonosa vagy megbízottja 24 órán belül köteles bejelenteni az illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél: a) az állat tulajdonosának nevét és címét, b) az állatok faját, fajtáját és darabszámát, azonosítóját, c) az állatok tartózkodási helyét. (4) E rendelet alkalmazásában nem számít lábonhajtásnak a túralovaglás és túrakocsizás. A Közösségen belüli állatszállítás szabályai, a feladóhelyi vizsgálat 14. § (1) A Közösség valamely más tagállamába csak olyan állat szállítható, amely megfelel a rendeltetési hely szerinti tagállam állategészségügyi követelményeinek. (2) Az (1) bekezdés szerinti állatszállítás csak rendszeres hatósági állatorvosi ellenőrzés alatt álló tartási helyről, gyűjtőhelyről vagy szervezettől történhet. (3) Csak olyan állat szállítható, amelyet a közösségi szabályok szerint azonosítottak úgy, hogy a nyilvántartásból megállapítható az eredeti vagy tranzit tartási hely. (4) Az állatszállítmányt rendeltetési helyéig a közösségi előírásoknak megfelelő — az 5—12. számú melléklet szerinti — állategészségügyi bizonyítványoknak és egyéb okiratoknak kell kísérniük. A bizonyítványokat az ellátó állatorvos által kiállított és a tulajdonos nyilatkozatát is tartalmazó, a 4. számú melléklet szerinti igazolás alapján a hatósági állatorvos állítja ki. (5) A szállított állat a rendeltetési hely országába érkezés előtt az esetben tartózkodhat egy másik tagállam gyűjtőállomásán, ha a származási ország hatósági állatorvosa által kiállított okiratokat bemutatják. A gyűjtőállomás állatorvosa új, az eredeti okirat sorszámát tartalmazó bizonylatot állít ki, és az új szállítási bizonyítványt az eredetihez vagy annak hiteles másolatához csatolja. 15. § (1) Szarvasmarha és sertés szállításánál a bizonyítványnak egyoldalasnak kell lennie. Amennyiben azt több lap felhasználásával szükséges kiállítani, a lapokat sorszámozottan és elválaszthatatlanul össze kell kapcsolni. A bizonylatot az állatorvosi vizsgálat napján — legalább a rendeltetési hely országának hivatalos nyelvén — kell kiállítani. A bizonyítvány a kiállítás napjától számított 10 napig érvényes. (2) A tenyésztési vagy termelési célra szállított állatnál további feltétel, hogy a) az állat a származási helyen tartózkodjon a berakodás előtt legalább 30 napig, vagy ha az állat 30 napnál fiatalabb, születése óta, b) a hatósági állatorvos megbizonyosodjon arról, hogy az egyedi azonosítási rendszer és a bizonyítványok megfelelnek a jogszabályi követelményeknek, c) az állat valamely tagállamból származzon vagy a Közösség állategészségügyi előírásaival összhangban kerüljön harmadik országból a Közösség területére, d) amennyiben az állat — a származási helyen kívül — a származási tagállam egy regisztrált gyűjtőhelyén halad keresztül, akkor az ott tartózkodás nem haladja meg a 6 napot. 16. § (1) A bizonyítványokon és egyéb okiratokon feltüntetett címzettnek — a megfelelő okiratokkal rendelkező, nyilvántartásba vett ló szállításának kivételével — a címzett állam illetékes hatóságának felkérésére, az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges mértékben, a szállítmány jellemzőire és érkezésének időpontjára kiterjedően előzetesen be kell jelentenie a más tagállamból érkező állatszállítmány érkezését. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés határideje általában nem több mint huszonnégy óra, kivételes esetben azonban negyvennyolc órás előre bejelentési kötelezettség is megállapítható. (3) A címzett a szállítmányra vonatkozó állategészségügyi bizonyítványokat és egyéb okiratokat hat hónapig köteles megőrizni. 17. § (1) Amennyiben jogszabály alapján az állat karanténozása szükséges, akkor annak lehetőleg a címzett tartási helyén kell megvalósulnia. (2) Karanténállomás állategészségügyi okból vehető igénybe, ez esetben a karanténállomás tekintendő a szállítmány címzettjének. Az ilyen intézkedés indokáról a minisztérium az Európai Unió Bizottságát (a továbbiakban: Bizottság) értesíti. (3) Amennyiben a rendeltetési helyen végzett ellenőrzés vagy az állatszállítás során az állomás megállapítása szerint a) bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség kórokozója, b) zoonózis vagy egyéb betegség kórokozója, c) bármely emberre vagy állatra veszélyt jelentő egyéb ok állapítható meg, vagy d) járványos betegséggel fertőzött területről érkezik a szállítmány, az állomás elrendeli az állat vagy a szállítmány legközelebbi karanténállomáson való elhelyezését, vagy az állat, illetve a szállítmány kényszervágását, illetve ártalmatlanítását. (4) A (3) bekezdés alapján elrendelt intézkedés alapjául szolgáló megállapítást, a meghozott döntéseket és azok okait a minisztérium haladéktalanul közli a többi tagállam illetékes hatóságával és a Bizottsággal. Harmadik országból származó állatok szállítási szabályai 18. § (1) A harmadik országból származó állatot, ha az nem a rendeltetési hely szerinti tagállamba érkezik, a megfelelő okmányokkal haladéktalanul tovább kell szállítani a rendeltetési helyre, amennyiben az nem ütközik az állatvédelmi jogszabályokban foglalt előírásokba. (2) A harmadik országból a rendeltetési helyre érkező állatot addig nem lehet az állományban elhelyezni, amíg a tartási hely ellátó állatorvosa meg nem győződött arról, hogy az állat nem veszélyezteti az állomány egészségét. (3) Amennyiben harmadik országból érkezik állat valamely tartási helyre, az állatszállítástól számított 30 napig a tartási helyről állat nem forgalmazható, kivéve, ha az importált állatot a tartási hely valamennyi állatától elkülönítve tartják. (4) Fogékony állat nem származhat közösségi vagy tagállami korlátozás alatt álló tartási helyről, régióból vagy területről közösségi vagy nemzeti bejelentés alá tartozó betegség gyanúja, kitörése vagy fennállása esetén. (5) Fogékony állat nem szállítható olyan tartási helyre, gyűjtőhelyre, amelyet a Közösség — egészében vagy területének egy részén — valamely betegségtől mentesnek ismert el, vagy az ilyen mentesség megvalósítása folyamatban van, ha a származási hely ezen betegséggel kapcsolatban nem nyújtja a megkívánt garanciát. (6) A származási ország hatóságának az állategészségügyi bizonyítvány kibocsátása előtt igazolnia kell, hogy a származási tartási hely, gyűjtőhely az (5) bekezdés szerinti követelményeknek megfelel. 19. § (1) Az állatnak valamely harmadik országba egy másik közösségi tagállam területén át történő szállítása során vámhatósági ellenőrzés alatt kell maradnia a Magyar Köztársaság területéről való kilépési pontig, kivéve, ha állatvédelmi okok miatt az illetékes hatóság másként rendelkezik. (2) Ha az állat nem felel meg a közösségi jogszabályok előírásainak, a tranzit szállítás csak a tranzit ország illetékes hatóságának kifejezett engedélyével történhet meg. (3) Nemzeti mentesítési-program miatt levágásra kerülő állatot tilos valamely másik tagállam területére szállítani. (4) A Magyar Köztársaságban közegészségügyi vagy állategészségügyi ok miatt nem forgalmazható állatot tilos másik tagállam területére szállítani. 20. § (1) A harmadik országból származó élőállat-szállítmánynak a Közösség által elfogadott listán szereplő helyről kell származnia. Az állatot az exportáló ország hivatalos állatorvosi szolgálata által kiállított okiratoknak kell kísérnie, igazolva, hogy az regisztrált tartási helyről vagy egyéb állattartó helyről származik. (2) Az (1) bekezdés szerinti listát a Közösség készíti el az általa ellenőrzött tartási helyekről, és igazolja, hogy a tartási helyek megfelelnek a közösségi előírásoknak, nem jelentenek egzotikus állatbetegségek szempontjából kockázatot. A harmadik országokkal szemben támasztott követelmények nem lehetnek enyhébbek a közösségi követelményeknél. 21. § Az állategészségügyi hatóság — függetlenül az állatokra vonatkozó vámjogszabályokban foglaltaktól — minden harmadik országból érkező élőállat-szállítmányt okiratellenőrzésnek, fizikai ellenőrzésnek és azonossági vizsgálatnak vet alá a Közösség által e célból jóváhagyott állategészségügyi határállomáson a) származása, későbbi rendeltetési helye, b) olyan állatfaj egyedénél, amely állatfaj kereskedel mének állategészségügyi szabályait közösségi szinten nem állapították meg, vagy amelyre bizonyos — a rendeltetési tagállamra vonatkozó közösségi határozat által elismert — különleges követelmények vonatkoznak, a követelmények teljesítésének, c) a bizonyítványokon, illetve egyéb okiratokban feltüntetett adatok jogszabályoknak való megfelelése, illetve — olyan állatfaj egyedénél, amely állatfaj kereskedelmének állategészségügyi szabályait közösségi szinten nem állapították meg — az e rendeletben foglaltak szerinti esetekben a vonatkozó tagállami jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzése céljából. 22. § (1) A Bizottság által összeállított listán szereplő harmadik országokból vagy országrészekből azok állategészségügyi helyzetét figyelembe véve szabad állatot importálni. A listát a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. (2) Harmadik országból a Magyar Köztársaság, illetve a Közösség területére csak olyan állat importálható, amely a) 12 hónapig mentes a keleti marhavész, száj- és körömfájás, fertőző pleuropneumonia, afrikai sertéspestis és fertőző sertésbénulástól (Teschen-betegségtől), b) 6 hónapig mentes a kéknyelv-betegségtől és a fertőző varas szájfájástól. (3) Az érintett tagállam külön engedélyével importálható olyan állat is, amelyet a (2) bekezdés a) pontjában felsorolt betegségek ellen vakcinával kezeltek. (4) A minisztérium az import utáni állategészségügyi intézkedések betartásával az importot egyes fajokra, vágóállatra, tenyészállatra, árutermelő állatra vagy különleges célra használt állatra korlátozhatja. 23. § Szarvasmarhát és sertést akkor lehet importálni harmadik országból, ha a rakodás napja előtt a) tenyész- és árutermelő állat esetén hat hónapnál több ideig, b) vágóállat esetén három hónapnál több ideig, c) a hat vagy három hónapnál fiatalabb állat a születéstől tartózkodott a harmadik ország, illetve egy része területén. Az állategészségügyi ellenőrzés szabályai 24. § (1) Az állomás ellenőrzéseket végez a tartási helyeken, bejegyzett piacokon és gyűjtőhelyeken, szervezeteknél annak érdekében, hogy a forgalmazásra szánt állatok vonatkozásában betartsák a jogszabályi előírásokat, különösen a 14. § (4) és (5) bekezdésben, a 15. §-ban, valamint a 18. § (1)—(3) bekezdésében foglalt, az azonosítással kapcsolatos előírásokat. (2) Ha valószínűsíthető, hogy valamely jogszabályi előírást nem vagy nem megfelelően teljesítenek, az állomás elvégzi a szükséges ellenőrzéseket. Jogszabálysértés megállapítása esetén — a külön jogszabályok szerint — az érintett tartási helyet, gyűjtőhelyet zárlat alá helyezi, illetve egyéb megfelelő intézkedést tesz. (3) Az állatszállításhoz szükséges állategészségügyi bizonyítványokat kibocsátó illetékes állategészségügyi hatóság a kibocsátás napján számítógépes rendszeren keresztül értesíti az állatszállításról a rendeltetési hely szerinti állam központi állategészségügyi hatóságát és a rendeltetési hely szerint illetékes állategészségügyi hatóságot. 25. § (1) Ha zoonózis, illetve az állatok vagy az ember egészségére súlyos veszélyt jelentő egyéb betegség vagy annak tünete harmadik ország területén merül fel vagy terjed, vagy ha bármely egyéb súlyos állategészségügyi ok azt szükségessé teszi, az állategészségügyi hatóság hivatalból vagy tagállami kérésre — a Közösség állategészségügyi szakértői megállapításainak figyelembevételével — a helyzettől függően haladéktalanul a) felfüggeszti az érintett harmadik országból vagy annak meghatározott részéből, és ha szükséges a tranzit harmadik országból származó behozatalt, vagy b) különleges feltételeket határoz meg az érintett harmadik országból, illetve annak valamely részéből származó állatok tekintetében. (2) Amennyiben az állatszállítmány közegészségügyi vagy állategészségügyi veszélyt jelenthet, az állategészségügyi hatóság haladéktalanul feltartóztatja, vizsgálat alá vonja, elkobozza és megsemmisíti a szállítmányt, valamint megállapításairól és az állat származásáról haladéktalanul értesíti a többi állategészségügyi határállomást és a Bizottságot. (3) Ha a Bizottság a biztonsági intézkedések megtételének szükségességéről kapott hivatalos értesítést követően nem fordul az Állandó Állategészségügyi Bizottsághoz, az érintett állategészségügyi hatóság a szóban forgó állatok tekintetében ideiglenes védőintézkedéseket tehet. (4) Ha az állategészségügyi hatóság az 28—30. §-ban foglaltaknak megfelelően egy másik ország szállítmánya tekintetében ideiglenes védőintézkedést tesz, tájékoztatni köteles a többi tagállamot és a Bizottságot. 26. § (1) A hatósági állatorvos — a jogszabályi előírásoknak megfelelően — a mintavételre is kiterjedő helyi ellenőrzést végezhet a berakodási szabályok betartásának ellenőrzésére, amelynek során mintát is vehet. Ha az illetékes hatóság vagy a rendeltetési hely szerinti tagállam információi alapján az előírások megsértése valószínűsíthető, az állat szállítását ellenőrizni kell. A hatósági állatorvos az állatot kísérő bizonyítvány és egyéb okiratok alapján ellenőrzi, hogy az állat megfelel-e a követelményeknek. (2) Ha valamely más tagállamból szállított állat rendeltetési helye, illetve címzettje a) a közösségi jogszabályok szerint regisztrált piac vagy gyűjtőhely, akkor a piac, gyűjtőhely üzemeltetője köteles biztosítani, hogy a feltételeknek nem megfelelő állatot ne engedjen annak területére, b) vágóhíd, akkor a kísérő bizonyítvány vagy egyéb okirat alapján a hatósági állatorvos ellenőrzi, hogy csak a jogszabályi feltételeknek megfelelő állat kerüljön vágásra; az e rendeletben foglalt követelményeknek nem megfelelő állat vágásáért a vágóhíd üzemeltetője a külön jogszabályok szerint felelős, c) az a bejegyzett forgalmazó, aki a szállítmányt megosztja vagy az a létesítmény, amely nem rendelkezik ellátó állatorvosi felügyelettel, az állategészségügyi hatóság által ugyancsak az állatszállítmány címzettjének tekintendő, azzal, hogy mindkettőre vonatkoznak a rendeltetési, illetve tartási helyre vonatkozó előírások. (3) Olyan szállítmány esetében, ahol a tartási helyeken, gyűjtőhelyeken a szállítmányt csak részben rakodják ki, annak a címzetthez való megérkezéséig minden állatot, állatcsoportot külön-külön el kell látni az eredeti állategészségügyi bizonyítvánnyal, illetve egyéb kísérő okirattal. (4) A (2) bekezdés szerinti címzettnek, mielőtt a szállítmányt megosztják vagy forgalmazzák, ellenőriznie kell az azonosítási jelek, bizonyítványok és egyéb okiratok meglétét, rendellenesség észlelése esetén értesítenie kell az illetékes állomást, és annak döntéséig a kérdéses állatokat el kell különítenie. Az elkülönített állatok tekintetében az állomás a 31. § (1) bekezdésében, valamint a 29. és 30. §-ban foglaltak szerint jár el. A (2) bekezdés c) pontja és a (3) bekezdés szerinti címzett által nyújtandó biztosítékokat a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg kell megállapítani, amely biztosítékok meglétét az állomás és a hatósági állatorvos szúrópróbaszerűen ellenőrzi. 27. § (1) Amennyiben az állaton betegség vagy annak gyanúja észlelhető, az állatszállító, illetve az állatszállíttató köteles az állomást haladéktalanul értesíteni, a hatósági állatorvos megérkezéséig az állatszállítást felfüggeszteni, majd utasításai szerint eljárni. (2) Fertőző állatbetegség vagy annak gyanúja esetén egyebekben a külön jogszabályok szerint kell eljárni. A szállítóeszközt a megállapított betegségre vonatkozó előírások és az állomás utasítása szerint, hatósági állatorvos jelenlétében fertőtleníteni kell. 28. § (1) Ha valószínűsíthető, hogy az állategészségügyi, illetve állatvédelmi jogszabályokban foglaltaknak nem tettek eleget, vagy kétség merül fel valamely állat azonosságát illetően, a hatósági állatorvos elvégez minden, jogszabály által előírt vizsgálatot és állategészségügyi ellenőrzést. (2) Ha a kiállított bizonyítványok, illetve egyéb okiratok nem felelnek meg az állat tényleges állapotának, az azonosító jelek nem felelnek meg a vonatkozó jogszabályoknak, az állatot nem mutatták be vizsgálatra a határállomáson, vagy az állatot nem továbbították az eredetileg tervezett rendeltetési helyre, az állomás megteszi a szükséges intézkedéseket az állategészségügyi jogszabályokban foglaltakat nem teljesítő személlyel szembeni, külön jogszabályok szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében. 29. § (1) Ha az e rendeletben foglaltak alapján elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az állat nem felel meg a közösségi vagy hazai jogszabályokban megállapított követelményeknek vagy egyéb szabálytalanságokat tárnak fel, az importőrrel vagy annak képviselőjével történő egyeztetést követően a hatósági állatorvos a) gondoskodik az állatszállítás folytatásáról, b) gondoskodik az állat elhelyezéséről, itatásáról, ta karmányozásáról, c) karanténozza, illetve elkülöníti a szállítmányt, vagy d) a minisztérium által meghatározandó határidőn be lül visszaküldi az állatszállítmányt a feladási helyre, ha azt az állategészségügyi, illetve állatvédelmi követelmények lehetővé teszik. (2) A tagállamok közötti kölcsönös segítségnyújtás elvével összhangban a származási ország illetékes hatóságát a minisztérium értesíti a jelen rendeletben foglaltak megsértéséről. (3) A minisztérium negyedévente tájékoztatja a Bizottságot az észlelt hiányosságok jellegéről és gyakoriságáról. 30. § (1) Amennyiben a visszaküldés állatvédelmi okok miatt nem lehetséges, a hatósági állatorvos: a) a minisztérium engedélyével, a vágás előtti vizsgálat után jóváhagyhatja az állatok levágását emberi fogyasztásra a külön jogszabályokban megállapított feltételek szerint, b) ha a minisztérium nem engedélyezi az emberi fogyasztást, köteles elrendelni az állatok leölését és a leölt állatok elkobzását, meghatározva az így nyert termékek felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó feltételeket. (2) A minisztérium tájékoztatja a Bizottságot az (1) bekezdésben felsorolt azon esetekről, amikor egyedi döntéseket hoz. (3) Az importőr viseli az (1) bekezdés szerinti intézkedésekkel összefüggésben felmerült költségeket, valamint felel a szállítmány ártalmatlanításáért vagy a termékek más célokra való felhasználásáért. (4) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések során keletkezett termék értékesítéséből származó összeg a (3) bekezdés szerinti költségek levonását követően az importőrt illeti. (5) Az azonosítást és nyilvántartásba vételt — a levágásra szánt és a törzskönyvezett lovak kivételével — amenynyiben az szükséges, az állat rendeltetési helyén kell elvégezni, szükség esetén a külön jogszabályban előírt megfigyelési időtartam után. 31. § (1) Ha a hatósági állatorvos megállapítja, hogy az állat a jogszabályi előírásoknak nem felel meg, a feladó választása szerint a) maradékanyag jelenléte esetén a szabályoknak való megfelelés igazolásának idejére megtartja az állatot, vagy b) ha az állat a szabályoknak nem felel meg, akkor a vonatkozó jogszabályok szerint jár el, és 1. levágatja az állatot, vagy 2. a feladási ország illetékes hatóságának engedélyé vel és a tranzit országok illetékes hatóságának értesítésével gondoskodik a továbbszállításról vagy az állat visszafordításáról a legközvetlenebb útvonalon, feltéve, hogy ez az intézkedés nem jelent további állategészségügyi kockázatot, illetve nem veszélyezteti tovább az állat jóllétét. (2) Amennyiben a bizonyítvány vagy egyéb okirat szabálytalanságát állapítják meg, az (1) bekezdés szerinti intézkedések valamelyikének meghozatala előtt a tulajdonosnak megfelelő időt kell adni a hiányosságok kiküszöbölésére. (3) Amennyiben az e § szerinti jogszabálysértések valamelyikét állapítják meg, az állategészségügyi hatóság haladéktalanul értesíti a feladó ország illetékes hatóságát annak érdekében, hogy ez utóbbi viszontértesítse a célország illetékes hatóságát az elvégzett ellenőrzésekről, a meghozott intézkedésekről és ezek indokairól. (4) Ha a célország illetékes hatósága szerint az (1) bekezdés és a 17. § (3) bekezdése szerinti intézkedések nem elégségesek, az állategészségügyi hatóság és az érintett tagállam illetékes hatóságai együttműködnek a kialakult helyzet megoldásában és szükség szerint helyszíni ellenőrzést végeznek. 32. § (1) Amennyiben a Bizottság a célország illetékes hatóságának kérésére vagy saját kezdeményezésre a megállapított szabálytalanság természetétől függően a) az érintett hely illetékes hatóságával együttműködve ellenőrt küld ki, b) utasít egy — a tagállamok javaslatára a Bizottság listáján szereplő és az érintett felek számára elfogadható — állatorvost helyszíni vizsgálat elvégzésére, vagy c) felkéri az illetékes hatóságot a tartási hely, regisztrált gyűjtőhely vagy piac fokozott ellenőrzésére, az illetékes állategészségügyi hatóság a Bizottsággal, illetve az általa megbízott személlyel együttműködik. (2) A Bizottság döntésétől függően, a származási ország — a célország illetékes hatóságának kérésére — a kérdéses tartási helyről, gyűjtőhelyről, regisztrált piacról vagy régióból érkező állatok fokozott ellenőrzését kérheti, és súlyos közegészségügyi vagy állategészségügyi okok miatt felfüggeszti a bizonyítványok kiadását vagy az állatszállítást. 33. § Amennyiben a rendeltetési hely szerinti állam a Magyar Köztársaság, az illetékes hatóságnak a meghozott döntésekről és azok okairól a feladót vagy képviselőjét, valamint a feladó ország illetékes hatóságát értesítenie kell. A feladó vagy képviselője kérésére a meghozott döntéseket és azok indokait írásban kell közölni a fellebbezési lehetőségekkel és határidőkkel együtt. Vizsgálat a határállomáson 34. § (1) A hatósági állatorvosnak megszemléléssel vizsgálatot kell végeznie a határállomáson bemutatott élőállatokon. (2) A vizsgálatot nappali világítás vagy legalább 540 lux fényerejű megvilágítás mellett kell elvégezni. (3) A nagyállatokat — illetve szükség szerint a kisállatokat is — ki kell hajtani, és a vizsgálatot így kell elvégezni. Ha a kihajtás az állatvédelem szempontjaival ellentétes, a vizsgálatot a szállítóeszközben is el lehet végezni. (4) Az állategészségügyi igazoláshoz mellékelni kell a külön jogszabály szerinti útitervet. (5) A nagyállatokat egyedileg, a kisállatokat csoportosan, szükség szerint egyedenként — különös tekintettel a fertőző betegségek klinikai tüneteire — kell vizsgálni a) annak ellenőrzése érdekében, hogy az állat tulajdonságai megfelelnek-e a kísérő bizonyítványban vagy egyéb okiratban foglalt adatoknak, és hogy klinikailag egészségesek-e, b) a szükségesnek ítélt vagy a jogszabályban előírt minden laboratóriumi vizsgálatra, c) a maradékanyagok szempontjából vizsgálatra kerülő és haladéktalanul elemezendő hatósági minta vételre, valamint d) az állatszállítás során a vonatkozó állatvédelmi előírások betartásának ellenőrzésére kiterjedően. (6) Külön jogszabály alapján a bizonyos kategóriákra és állatfajokra vonatkozó egyedi klinikai vizsgálat elvétől el lehet térni. 35. § (1) Az állatszállítás, és — ha szükséges — a rendeltetési hely kiegészítő követelményeinek későbbi ellenőrzése céljából a hatósági állatorvos az e célra rendszeresített számí tógépes információcsere rendszer útján közli a szükséges adatokat a rendeltetési tagállam illetékes hatóságaival, és kiállítja a 13. számú melléklet szerinti határátlépési bizonyítványt. (2) A hatósági állatorvos feladatainak elvégzéséhez igénybe veheti az irányítása alatt működő, különleges szakképzettséggel rendelkező személyzet munkáját. (3) A kikötőbe vagy repülőtérre érkező állat azonosságvizsgálata és fizikai vizsgálata a rendeltetési hely adott kikötőjében vagy repülőterén is elvégezhető, feltéve, hogy az adott kikötő vagy repülőtér rendelkezik a Közösség által elfogadott állategészségügyi határállomással, és hogy ezek az állatok akár víziúton, akár a levegőben ugyanazon a hajón vagy repülőgépen folytatják útjukat. Ilyen esetben az okirat-ellenőrzést végző hatóság akár közvetlenül, akár a helyi állategészségügyi hatóság az előírt számítógépes információcsere rendszer útján értesíti az állat áthaladásáról a rendeltetési tagállam vizsgáló állomásának hatósági állatorvosát. 36. § (1) A harmadik országból származó állat nem léphet be a Magyar Köztársaság területére, ha a) nem felel meg az e rendelet alkalmazási körébe tartozó esetekre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, b) fertőző betegségben vagy közegészségügyi, állategészségügyi vagy egyéb, jogszabályokban meghatározott bármilyen más ok miatt kockázattal járó betegségben beteg, ilyen betegségre gyanús vagy fertőzött, fertőzöttségre gyanús, c) a származási hely szerinti harmadik ország nem tett eleget a közösségi és a nemzeti jogszabályokban meghatározott követelményeknek, d) nincs arra alkalmas állapotban, hogy folytassa útját, e) az állatot kísérő állategészségügyi bizonyítvány vagy egyéb okirat nem elégíti ki a jogszabályokban meghatározott követelményeket. (2) A szállítmány visszautasítása esetén a határállomási állatorvos arról a többi határállomást értesíti, feltüntetve az észlelt hiányosságokat is, valamint érvényteleníti a visszautasított szállítmányt kísérő állategészségügyi bizonyítványt, egyéb okiratot. 37. § Ha harmadik országban olyan járványos betegség tör ki, amely veszélyeztetheti a hazai állatállomány egészségét, a minisztérium megtiltja az adott harmadik ország egészéből vagy egy részéből — akár közvetlenül, akár más tagállamon keresztül érkező — importot. Az ilyen intézkedést, illetve annak visszavonását a minisztérium — az okok megjelölésével — haladéktalanul jelenti a Bizottságnak. 38. § (1) Harmadik országból élőállat-szállítmány fogadására a Közösség által engedélyezett beléptetési pont alkalmas. (2) Az állategészségügyi határállomást vámterületen kell kialakítani úgy, hogy az lehetővé tegye más közigazgatási eljárási cselekmények elvégzését, beleértve a behozatalra vonatkozó vámelőírásokban foglaltak végrehajtását is. Az állategészségügyi határállomást — a (3) bekezdésben foglalt kivétellel — a Közösség területének beléptetési pontján kell elhelyezni. (3) Ha földrajzi kényszer, így például a kirakodóállomás, vasútállomás, átjáró elhelyezkedése szükségessé teszi, más, arra alkalmas hely is kijelölhető a határállomási vizsgálatok céljára. (4) A határállomáson csak oda kinevezett hatósági állatorvos végezhet ellenőrzést azzal, hogy abban a hatósági állatorvos irányításával speciálisan képzett kisegítő személyzet is részt vehet. 39. § (1) Olyan állatfaj egyedénél, amely állatfaj importjának állategészségügyi szabályai közösségi szinten nem meghatározottak, és amelyet nem abban a tagállamban hoznak forgalomba, ahol a 16. és 17. §, a 26. §, illetve a 31. és 32. § szerinti vizsgálatokat végezték, a határállomási állatorvos — a törzskönyvezett lovakra vonatkozó különleges követelmények figyelembevételével — amennyiben a szállítmányt az előírások szerinti okiratok kísérik, bevonja az állatot kísérő eredeti állategészségügyi bizonyítványt, és kiadja annak hiteles másolatát, vagy ha a szállítmány megosztott, akkor a rendeltetési helyek számának megfelelő másolatot bocsát ki. A másolat kibocsátása igazolja a szállítmány állategészségügyi előírásoknak való megfelelőségét. Amennyiben hatósági minták vételezése történik, a hatósági állatorvos rögzíti a mintavétel célját, a vizsgáló intézet címét és a várható eredmény időpontját. (2) Élőállatnak a Magyar Köztársaság területére történő behozatalánál az állategészségügyi ellenőrzést az alábbi előírásoknak megfelelően kell végezni: a) ha az állat rendeltetési helye a Magyar Köztársaság területén van, akkor a beléptető állategészségügyi határállomáson az állaton elvégzik a 16. és 17. §, a 26. §, illetve a 31. és 32. § szerinti valamennyi vizsgálatot, b) ha az állat rendeltetési helye a Magyar Köztársaságon kívüli valamely más tagállam, akkor ezen tagállam előzetes beleegyezésével 1. a 16. és 17. §, a 26. §, illetve a 31. és 32. § szerinti összes vizsgálatot elvégzik az adott állomáson a rendeltetési tagállam nevében, vagy 2. ha az állategészségügyi hatóság és a tagállam illetékes hatósága és — amennyiben az szükséges — a tranzittagállam, illetve tagállamok illetékes hatóságai erre nézve megegyeznek, csak a 26. § (1)—(3) bekezdése szerinti vizsgálatokat végzik el a beléptető állategészségügyi határállomáson; ebben az esetben a 17. § (3) bekezdésében és a 31. § (1) bekezdésében előírt többi vizsgálatot a rendeltetési tagállamban végzik el; ez utóbbi esetben az állat a határállomást csak azt követően hagyhatja el — kizárólag lezárt szállítóeszközben —, hogy az okirat-ellenőrzés és azonossági vizsgálat megtörtént, és a hatósági állatorvos az e célra rendszeresített számítógépes információcsere rendszer útján értesítette a rendeltetési hely szerinti, vagy — ha szükséges — a tranzittagállam vagy tagállamok szerinti állategészségügyi hatóságot, arról, hogy az állatok ellenőrzése megtörtént. (3) Levágásra szánt állat esetében kizárólag a (2) bekezdés b) pontjának 1. alpontja szerinti megoldás alkalmazható. (4) A vonatkozó határozatok elfogadásáig — a közösségi jogszabályokkal összhangban — azon állatfajok egyedei, amely állatfajok kereskedelmének állategészségügyi szabályait közösségi szinten határozták meg, de amelyek olyan harmadik országból származnak, amelyekre egységes állategészségügyi feltételek még nem kerültek meghatározásra, az alábbiak szerint szállíthatók be: a) a 16. és 17. §, a 26. §, illetve a 31. és 32. § szerinti vizsgálatokat el kell végezni, b) csak akkor léphet közösségi területre az élőállatszállítmány, ha egy vagy több betegség tekintetében eleget tesz a kölcsönösségi alapon meghatározott egyenértékűségi feltételeknek a harmadik ország előírásai és a Közösség előírásai szerint, c) ha az élőállat-szállítmány kiegészítő biztosítékokat kikötő tagállamba irányul, akkor a szállítmánynak meg kell felelnie a Közösségen belüli forgalmazásra vonatkozó követelményeknek, d) csak az a szarvasmarha, juh, kecske vagy sertés importálható a Közösség területére, amelyről az exportáló harmadik ország illetékes állatorvosa egészségügyi bizonyítványt adott ki. 40. § (1) Az állatok határállomáson való áthaladása után a levágásra szánt állatokat el kell szállítani a rendeltetési helyen működő vágóhídra, illetve a tenyésztésre és feldolgozásra szánt, vagy tenyésztett víziállatokat a rendeltetési helyre. (2) Ha a 39. § (2) bekezdése és a 43. § szerinti vizsgálatok azt mutatják, hogy az állatszállítmány nem felel meg az ott megállapított követelményeknek, a szállítmány nem hagyhatja el a határállomást, illetve a karantén központot. Egyebekben a 29. § (1) bekezdése szerint kell eljárni. (3) Ha a 38. § (1) bekezdésében hivatkozott állatokat nem annak a tagállamnak a területén kívánják forgalomba hozni, amely az állategészségügyi ellenőrzéseket végezte, a 19. § (2) bekezdése szerint kell eljárni. (4) A tenyésztésre vagy feldolgozásra szánt állat a rendeltetési helyen az illetékes állategészségügyi hatóság felügyelete alatt áll. A jogszabályok szerinti megfigyelési időtartam után az állat az ilyen szállítmányokra megállapított előírásoknak megfelelően kerülhet be a Közösségen belüli kereskedelembe. 41. § (1) A levágásra szánt állat tekintetében a rendeltetési vágóhídon az adott fajú állatok levágására vonatkozó jogszabályokat is alkalmazni kell. (2) A harmadik országokból érkező szállítmányok állatorvosi és állategészségügyi ellenőrzése a külön jogszabályok szerint díjköteles. Az élőállatok importjára vonatkozó egyes szabályok 42. § (1) Importálni kizárólag a harmadik ország hatósági állategészségügyi szolgálata által kiállított bizonyítvánnyal szabad. (2) A bizonyítványt a rakodás napján kell kiállítani, a célország és az import-ellenőrzést végző ország hivatalos nyelvén. Az állatot a bizonyítvány eredeti példányának kell kísérnie. A bizonyítványnak igazolnia kell, hogy a szarvasmarhák és sertések megfelelnek a közösségi előírásoknak. A bizonyítványnak egyetlen címzettje lehet. (3) Biztosítani kell az importált állatok hatósági állatorvosi vizsgálatát a Magyar Köztársaság területére érkezéskor. 43. § (1) Nem szállítható a Közösség területén olyan szarvasmarha és sertés, amely a) nem a listán szereplő országból vagy országrészből származik, b) fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús, illetve fertőzést hordozhat, c) tekintetében az exportáló harmadik ország megsérti az előírásokat, d) szállításánál az állatot kísérő bizonyítvány nem megfelelő. (2) Az import vágóállatot közvetlenül vágóhídra kell szállítani és érkezését követően három napon belül le kell vágni. Az állategészségügyi hatóság a jogszabályi előírások figyelembevételével kijelölheti, hogy melyik vágóhídon kell az állatot levágni. 44. § Ha harmadik országban olyan fertőző állatbetegség jelentkezik vagy terjed, amely bármely tagállam állatállományának egészségét veszélyeztetheti vagy a hatósági állatorvosi vizsgálatkor felmerülő bármely ok azt indokolja, a minisztérium megtilthatja az importot a harmadik ország egész területéről vagy területének egy részéről. Ellenőrzés az állatszállítás során 45. § Az állategészségügyi hatóság — szükség esetén az erre jogosult társhatóságokkal együtt — a közlekedő szállítóeszközöket az e rendeletben, illetve egyéb állategészségügyi és állatvédelmi jogszabályban foglaltak végrehajtása tekintetében állatszállítási szempontból ellenőrzi. Átrakás állatszállítás közben 46. § (1) Állat szállítás közbeni átrakása esetén a szállító köteles értesíteni az átrakás helye szerint illetékes állomást. Az átrakás csak az állomás rendelkezése szerint, hatósági állatorvos jelenlétében történhet. Az átrakás közben az állat más állattal nem érintkezhet. (2) A hatósági állatorvos a szállítóeszköz azonosítási számának feltüntetésével igazolja, hogy hol, mikor és milyen okból vált szükségessé az átrakás. Tranzitszállítás 47. § (1) Állat harmadik országból valamely másik harmadik országba a Magyar Köztársaság területén keresztül akkor szállítható, ha a) az átszállítást a beléptető határállomási állatorvos engedélyezte, és az állaton a 16. és 17. §, a 26. §, illetve a 31. és 32. § szerinti vizsgálatokat elvégezték, b) az állatszállító igazolja, hogy az a harmadik ország, amelybe az állatot szállítani kívánja, a Magyar Köztársaság, illetve a Közösség területén való áthaladás után semmilyen körülmények között nem utasítja vagy küldi vissza az állatot, amelynek behozatalát vagy áthaladását engedélyezte, és eleget tesz az állatok szállítás közbeni védelmére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak, c) a 16. és 17. §, a 26. §, illetve a 31. és 32. § szerinti vizsgálatot a hatósági állatorvos megfelelőnek minősíti vagy olyan állategészségügyi biztosítékok állnak fenn, amelyek legalább egyenértékűek ezekkel a követelményekkel, d) a határállomási állatorvos bejelenti az állat áthaladásának tényét a tagállam vagy a tranzittagállam és a kilépési határállomás illetékes hatóságainak az erre a célra rendszeresített számítógépes információs rendszer útján, e) a Magyar Köztársaság területén való áthaladás a nemzeti és közösségi tranzit eljárásnak vagy bármely más szabályban meghatározott tranzit vámeljárásnak megfelelően történik, úgy, hogy az áthaladás közben csak a Közösség területére való belépés vagy az onnan történő kilépés pontján engedélyeznek bármiféle kezelést. (2) Állatot a Magyar Köztársaság területén átszállítani csak a beléptető határállomás által jóváhagyott útvonalon, olyan módon szabad, hogy a hazai állatállománnyal ne érintkezhessen, valamint trágya, vizelet, alom és takarmány a szállítóeszközből ne juthasson ki. (3) Állat, valamint állatbetegségek terjesztésére alkalmas anyag, eszköz és tárgy átvitelekor — ha a küldemény által érintett országban hatályos jogszabály vagy nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik — biztosítani kell, hogy fertőző állatbetegség terjesztésére alkalmas anyag, eszköz és tárgy az állatszállítás folyamán fertőző állatbetegséget ne terjesszen. (4) A tervezett átszállításról a beléptetést megelőző munkanapon tizenkét óráig, de négy munkanapnál nem korábban értesíteni kell a beléptető állategészségügyi határállomást, amely értesítés másolatát a beléptető és kiléptető határállomásnak is meg kell küldeni. Az értesítésnek legalább tartalmaznia kell a származási ország és az állatazonosítók megjelölését, a szállított állat faját és darabszámát, a szállító nevét és címét, a rendeltetési hely pontos megjelölését, a belépési, illetve kilépési határállomás megnevezését, valamint karanténozási kötelezettség esetén a rendeltetési hely szerint illetékes állomás igazolását a karanténfeltételek meglétéről. (5) A tranzitszállítás során az állatot vámfelügyelet mellett szállítva — az etetés, itatás és pihentetés kivételével — nem szabad lerakodni. Karanténozás 48. § (1) A karanténozás a rendeltetési telepen vagy a rendeltetési telep közelében lévő karanténközpontban történik. A rendeltetési telepen a 17. §-ban foglaltak szerint kell a karanténozást elvégezni. (2) A karanténközpontnak rendelkeznie kell: a) a szükséges rakodási, vizsgálati, etetési, itatási és kezelési feltételekkel, trágyakezelővel, valamint az állati hulladék ártalmatlanításának feltételeivel, b) az állategészségügyi személyzet számára szükséges öltözővel, zuhanyzóval és illemhellyel, c) a rutinellenőrzésekhez szükséges minták vételére és feldolgozására alkalmas helyiségekkel és létesítményekkel, d) a közvetlen közelben a szükség esetén felmerülő állatvágás feltételeivel, e) a határállomásokkal való gyors információcserét lehetővé tevő rendszerrel. (3) A karanténközpont ellenőrzését az illetékes hatósági állatorvos végzi, ennek során szükség esetén együttműködik a Bizottság ellenőreivel. (4) Nyilvántartottnak az a karanténközpont minősül, amely a Közösség Hivatalos Lapjában megjelent karanténlistán szerepel. (5) Ló, juh, kecske, szarvasmarha, baromfi, nyúl és ezek szaporítóanyagai kivételével az egyéb állatfajokra vonatkozó karanténozási előírásokat külön jogszabály, illetve az abban foglaltak szerint a minisztérium határozza meg. (6) Élőállat karanténozása vagy elkülönítése esetén a karanténozás vagy elkülönítés harmadik országból történő állatszállítás esetén — a ragadós száj- és körömfájás, a veszettség és a baromfipestis kivételével — a származási harmadik ország karanténjában történhet, feltéve, hogy azt közösségi eljárással jóváhagyták, és azt a Bizottság állategészségügyi szakértői rendszeresen ellenőrzik. Kezelési célból történő állatszállítás 49. § Állat gyógykezelésre, illetve kényszervágásra történő szállítása az ellátó állatorvos által kiállított — a 4. számú melléklet szerinti — igazolással végezhető. A Közösség területére irányulóan az ilyen célú állatszállítás az állatfajra kiadott igazolásokkal végezhető, az állatszállítás okának feltüntetésével. Nem szállítható állatok 50. § Tilos szállítani a) a tizenöt naposnál fiatalabb csikót az anyakanca nélkül, b) a nyolc naposnál fiatalabb borjút, malacot, bárányt, kecskegidát (gödölyét) anyja nélkül, c) az olyan vemhes állatot, amely valószínűleg a szállítás alatt vagy az azt követő 48 órán belül ellene, kivéve, ha azt gyógykezelésre vagy kényszervágásra szállítják, d) a csonttörésben szenvedő állatot, kivéve, ha gyógykezelésre vagy kényszervágásra szállítják, e) a nem azonosítható állatot, f) a beteg, sérült, gyenge vagy kimerült állatot, g) azt az állatot, amely feltehetően további sérüléseket …