32/2014. (V. 19.) KIM rendelete az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól.

32/2014. (V. 19.) KIM rendelete az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 95. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 1. § tekintetében az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 95. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva az Alaptörvény 22. cikk (4) bekezdése szerinti halaszthatatlan esetre tekintettel a következőket rendelem el: 1. A hazai anyakönyvezést végző hatóság 1. § A hazai anyakönyvezést végző hatóság a  Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a  továbbiakban: hazai anyakönyvezést végző hatóság). 2. Az anyakönyvezéssel összefüggő feladatok ellátása 2. § Az elektronikus anyakönyvbe az  anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a  továbbiakban: At.) 4.  § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott hatáskörben bejegyzést teljesíthet a) a fővárosi és megyei kormányhivatal anyakönyvi igazgatási feladatokat ellátó, és b) az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter számára biztosított jogokat és kötelezettségeket gyakorolva az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által vezetett minisztérium az anyakönyvi igazgatási és szakfelügyeleti feladatok ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező kormánytisztviselője. 3. Az anyakönyvvezető illetékességi területe 3. § (1) Az anyakönyvvezető illetékességi területe a  kinevezése szerinti képviselő-testület hivatalához tartozó települési önkormányzatok területére terjed ki. (2) A fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen történt anyakönyvi esemény anyakönyvezésére a Budapest XIII. kerületi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának anyakönyvvezetője illetékes. 4. Az anyakönyvbe bejegyzésre jogosult személyek feladatai és az anyakönyvvezető helyettesítése 4. § (1) Az anyakönyvvezető a) törvényben meghatározottak szerint adatokat rögzít az  elektronikus anyakönyvi nyilvántartásban, kiállítja az anyakönyvi okiratokat és teljesíti a törvényben előírt adatszolgáltatásokat, b) felveszi a törvényben meghatározott kérelmeket, c) határidő nélkül őrzi az  illetékességi területén történt anyakönyvi eseményeket tartalmazó papír alapú anyakönyveket és a betűrendes névmutatókat. (2) Minden képviselő-testület hivatalában legalább egy, városban, megyei jogú városban és fővárosi kerületben legalább két anyakönyvvezetőt kell megbízni az anyakönyvvezetői feladatok ellátásával. (3) Az anyakönyvvezető a  házasságkötés és a  bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében való közreműködésnél a képviselő-testület hivatalában megállapított hivatali munkaidőn túl is eljárhat. (4) Ha a felek valamelyikének állapota közeli halállal fenyeget, az anyakönyvvezető bármely időpontban közreműködik a házasságkötésnél vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél. 5. § (1) Ha a településen az anyakönyvi igazgatási feladatok az anyakönyvvezető akadályoztatása vagy az anyakönyvvezetői feladatokat ellátó személy hiánya miatt nem láthatóak el, a jegyző kérelmére a helyettesítésről a fővárosi és megyei kormányhivatal az  illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzatok képviselő-testülete hivatalainak anyakönyvvezetői közül történő kijelöléssel gondoskodik. (2) A helyettesítés lehet eseti vagy legfeljebb tizenkét hónap időtartamra szóló határozott időtartamú. A  határozott időtartamú helyettesítés egy ízben legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. (3) A helyettesítő anyakönyvvezető kijelölésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell a) a helyettesítést kérő települési önkormányzat képviselő-testülete hivatalának megnevezését, b) a helyettesítés időtartamát, c) a helyettesítő anyakönyvvezető ca) nevét, cb) munkáltatójának megnevezését, cc) a képesítési feltételeknek való megfelelést igazoló okiratának megnevezését és számát, d) azt a tényt, hogy a helyettesítő anyakönyvvezető vállalja a helyettesítést, és e) a helyettesítő anyakönyvvezető munkáltatójának hozzájárulását. (4) A házasság nemzetiségi nyelven való megkötésére és a  bejegyzett élettársi kapcsolat nemzetiségi nyelven való létesítésére az  érintett nemzetiségi nyelvet beszélő helyettesítő anyakönyvvezetőt lehet kijelölni, ha a  házasságkötés vagy a  bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerinti település anyakönyvvezetője az érintett nemzetiségi nyelvet nem beszéli. 6. § A fővárosi és megyei kormányhivatal anyakönyvi igazgatási feladatokat ellátó és az ahhoz szükséges, jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező kormánytisztviselője a) ellátja az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben a fővárosi és megyei kormányhivatal részére megállapított feladatokat, b) teljesíti az adatnak az anyakönyvbe történő bejegyzését és kiállítja az anyakönyvi kivonatot, c) a hazai anyakönyvezést végző hatóság kivételével ellenőrzi az anyakönyvvezető tevékenységét, d) előkészíti, szervezi és lebonyolítja az anyakönyvi szakvizsgát. 7. § Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező kormánytisztviselője a) ellátja az  anyakönyvi ügyekért felelős miniszter névváltoztatással összefüggő döntésének előkészítéséhez szükséges feladatokat, b) az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter névváltoztatással összefüggő döntését követően teljesíti az adatok bejegyzését az elektronikus anyakönyvbe és kiállítja az anyakönyvi kivonatot, c) ellátja a  külföldi felhasználás céljából kiadott anyakönyvi okirat diplomáciai felülhitelesítéséhez szükséges közbenső felülhitelesítéssel összefüggő feladatokat, d) ellátja a számára törvényben megállapított további feladatokat. 5. A hivatali felszerelés 8. § (1) Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzésre jogosult szerv hivatali felszerelése a) a születési, házassági, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló, valamint halotti anyakönyvi kivonat kitöltetlen nyomtatványok, b) a hivatalos körbélyegző, c) Magyarország Helységnévtára, d) a magyar és nemzetiségi utónévjegyzékek, e) a központi nyilvántartó szerv által rendszeresített, biztonsági tintával töltött íróeszköz, f ) az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás informatikai rendszerének (a  továbbiakban: EAK rendszer) használatához szükséges számítástechnikai eszközök és a felhasználói kártya. (2) Az anyakönyvvezető hivatali felszerelésének a hazai anyakönyvezést végző hatóság kivételével az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül része a nemzetiszínű vállszalag Magyarország címerével. (3) A hazai anyakönyvezést végző hatóság körbélyegzője tartalmazza a  hazai anyakönyvezést végző hatóság elnevezését, az anyakönyvvezető megjelölést, továbbá Magyarország címerét és a körbélyegző számát. (4) Az anyakönyvvezető hivatalos körbélyegzője tartalmazza az illetékességi területe szerinti település államigazgatási helységnevét és az  anyakönyvvezető megjelölést, valamint Magyarország címerét. Ha egy településen több anyakönyvi bélyegzőt használnak, a bélyegzőket számozással kell ellátni. (5) A papír alapú anyakönyveket, az  anyakönyvi alapiratokat, a  biztonsági tintával töltött íróeszközt, a  megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványokat, a  felhasználói kártyát és a  hivatalos körbélyegzőt munkaidőben használaton kívül és munkaidőn kívül tűzbiztos, zárható, más személyek számára hozzáférhetetlen tárolóban kell elhelyezni. 6. Az anyakönyvi esemény bejelentése 9. § (1) Az anyakönyvi esemény bejelentésére szolgáló jegyzőkönyvet a  bejelentő és az  érintett személyek személyazonosításra alkalmas okmánya és más okiratok, valamint ha azt jogszabály lehetővé teszi, az okirattal nem igazolt adatokra vonatkozóan tett személyes nyilatkozat alapján kell kitölteni. (2) A születést és a halálesetet legkésőbb az annak bekövetkeztét követő első munkanapon, nem tervezett intézeten kívüli szülés esetén a születést követő nyolc napon belül kell bejelenteni. 10. § (1) A születést az anyakönyvi eljárásról szóló törvény értelmében annak bejelentésére köteles személy az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben foglalt adatokat tartalmazó jegyzőkönyv adatainak közlésével jelenti be, és a jegyzőkönyvet aláírja. (2) A születés bejelentése tekintetében a  fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményt kell intézetnek tekinteni. (3) Nem tervezett intézeten kívüli szülésnél a születés helyét és az igazolásban szereplő vélelmezett születési időn belüli pontos idejét az anya személyes nyilatkozata alapján kell a jegyzőkönyvben feltüntetni. (4) Tervezett intézeten kívüli szülésnél a  jegyzőkönyvhöz csatolni kell az  intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy által a születés tényéről kiállított igazolást is. (5) Ha az  intézeten kívüli szülésnél az  intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy nem működött közre, a  jegyzőkönyvhöz csatolni kell az  anya vizsgálatát követően utólagosan kiállított szakorvosi igazolást. 11. § (1) A halálesetet a) intézetben történt haláleset esetén az  intézet az  anyakönyvi eljárásról szóló törvényben foglalt adatokat tartalmazó, a bejelentő által aláírt jegyzőkönyv adatainak közlésével, b) intézeten kívül történt haláleset esetén a  bejelentő a  halottvizsgálati bizonyítvány alapján az  anyakönyvi eljárásról szóló törvényben foglalt adatokat tartalmazó, a  bejelentő által aláírt jegyzőkönyv adatainak közlésével, vagy c) intézeten kívül történt haláleset esetén a  halottvizsgálati bizonyítványt kitöltő személy a  halottvizsgálati bizonyítványnak az anyakönyvvezető részére történő megküldésével jelenti be. (2) A haláleset bejelentése tekintetében az egészségügyi intézményt és a szociális intézményt kell intézetnek tekinteni. 7. A házasságkötési és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentése 12. § (1) A házasságkötési vagy a  bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről az  anyakönyvi eljárásról szóló törvényben foglalt adatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A házasságkötési vagy a  bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésekor az anyakönyvvezető vagy a hivatásos konzuli tisztviselő a felekkel ismerteti a törvényi akadályokat, a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényes előfeltételeit. Az anyakönyvvezető vagy a hivatásos konzuli tisztviselő felhívja a  felek figyelmét a  házassági, illetve a  bejegyzett élettársi kapcsolat akadályai elhallgatásának következményeire. (3) Az anyakönyvvezető a  házasságkötési szándékot bejelentő felek figyelmét felhívja arra, hogy a  házasságkötés időpontját legkorábban a bejelentéstől számított harmincegyedik napra tűzheti ki. (4) A hivatásos konzuli tisztviselő a házasságkötési vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékról felvett jegyzőkönyvet és az ahhoz csatolt iratokat az első diplomáciai postával továbbítja a házasságkötés tervezett helye szerinti anyakönyvvezetőnek. 13. § (1) A külföldi állampolgár, valamint a  külföldön élő hontalan házasságkötésre vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékának bejelentésekor az anyakönyvvezető vagy a hivatásos konzuli tisztviselő vizsgálja, hogy a magyar családjogi előírásokban foglalt előfeltételek fennállnak-e. (2) A külföldi állampolgár és a  magyarországi lakóhellyel nem rendelkező hontalan tanúsítvánnyal igazolja, hogy házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése a  reá irányadó külföldi jog szerint nem ütközik akadályba. Ha a  tanúsítvány a  felhasználhatósága időtartamára nézve nem tartalmaz adatot, a hat hónapnál nem régebbi tanúsítvány fogadható el. (3) Az anyakönyvvezető az  (1) és (2) bekezdés szerinti esetben a házasságkötési vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésére irányuló eljárásról készített jegyzőkönyvet és az  okiratokat öt napon belül felterjeszti a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz annak elbírálására, hogy a külföldi okiratok megfelelőek-e. (4) Ha a  nem magyar állampolgár fél a  tanúsítványt nem tudja beszerezni, és annak bemutatása alól felmentést kér, az  anyakönyvvezető a  házasságkötési vagy a  bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésére irányuló eljárás jegyzőkönyvét elkészíti és azt az  iratokkal együtt a  fővárosi és megyei kormányhivatalhoz felterjeszti. 14. § A házasságkötési szándék bejelentési időpontjának az alábbi időpontok közül a legkésőbbit kell tekinteni: a) amikor az anyakönyvvezetőnél a bejelentést megtették, b) ha a  házasságkötési szándékot a  hivatásos konzuli tisztviselőnél jelentették be, amikor a  hivatásos konzuli tisztviselő által megküldött jegyzőkönyv az anyakönyvvezetőhöz megérkezett, c) a 13.  § (3) és (4)  bekezdése szerinti esetben amikor a  fővárosi és megyei kormányhivatal döntése az anyakönyvvezetőhöz megérkezett. 8. A házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése 15. § (1) A házasságkötésnél és a  bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél az  anyakönyvvezető csak az  illetékességi területén járhat el. (2) Ha a  házasulók vagy a  bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni szándékozó felek valamelyikének egészségi állapota közeli halállal fenyeget, és ez  a  fél nyilatkozik arról, hogy a  házassági akadály alól felmentést kapott, a felmentést nem kell okirattal igazolni. (3) Ha a  felek valamelyikének egészségi állapota közeli halállal fenyeget, és orvos van jelen, vagy késedelem nélkül hívható, az  anyakönyvvezető kikéri a  véleményét a  fél állapotáról. Az  írásban adott orvosi véleményt csatolni kell a  jegyzőkönyvhöz. Orvosi vélemény hiányában az  anyakönyvvezető feltünteti a  jegyzőkönyvben, hogy a  közeli halállal fenyegető veszélyt mi alapján állapította meg. 16. § (1) Az anyakönyvvezető a  házasság megkötését, illetve a  bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését közvetlenül megelőzően ismételten vizsgálja, hogy a  házasságkötésnek vagy a  bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének nincs-e törvényi akadálya, és fennállnak-e a törvényes előfeltételek. (2) Az anyakönyvvezető a  házasságkötésnél és a  bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél Magyarország címerével ellátott nemzetiszínű vállszalagot visel, és gondoskodik arról, hogy a  házasságkötés és a  bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése a  törvényben előírt módon történjék, annak időtartama alatt a  felek és a  tanúk, valamint szükség esetén a tolmács mindvégig folyamatosan jelen legyenek. 9. A tolmács közreműködése 17. § (1) A tolmács vagy az  idegen nyelvet értő és beszélő anyakönyvvezető az  először magyar nyelven feltett kérdéseket az  ügyfél nyelvén is felteszi, szükség esetén megmagyarázza, majd az  ügyfél nyelvén adott választ magyarul megismétli. (2) A siket, nagyothalló vagy beszédfogyatékos személy ügyfél esetén a  magyar nyelvet nem értő és nem beszélő személyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az eljárásban tolmács közreműködése kötelező. (3) Ha tolmács nem működött közre, a nem magyar állampolgár által tett jognyilatkozatok felvételekor minden esetben fel kell tüntetni a nem magyar állampolgárnak azt a nyilatkozatát, hogy a magyar nyelvet érti és beszéli. 10. Az anyakönyvi bejegyzés teljesítése 18. § (1) Az anyakönyvvezető a  születést és a  halálesetet bejelentés alapján, a  házasságkötést és a  bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését a  felek előtte tett egybehangzó kijelentése alapján anyakönyvezi. Hivatalból kell elvégezni az anyakönyvezést megkeresésre, más szerv értesítése alapján vagy akkor, ha annak szükségessége más módon jut az anyakönyvvezető tudomására. (2) A születéseket és a  haláleseteket a  bejelentések beérkezése, a  házasságokat a  megkötésük, a  bejegyzett élettársi kapcsolatokat létrehozásuk sorrendjében kell bejegyezni az anyakönyvbe. (3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az  elektronikus anyakönyvbe bejegyzett adat megváltozását az  az anyakönyvvezető jegyzi be az  anyakönyvbe, akinél a  változást bejelentették. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a  papír alapú anyakönyvbe bejegyzett adat megváltozását – az  anyakönyvi bejegyzésnek az elektronikus anyakönyvbe való rögzítését követően – a nyilvántartó anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe. (4) Az anyakönyvbe tévesen vagy a  jogszabályi rendelkezések megsértésével bejegyzett adatokat kérelemre vagy hivatalból ki kell javítani vagy törölni kell. 19. § (1) Az anyakönyvezés – az  anyakönyvi eljárásról szóló törvényben meghatározott kivételekkel – a  magyar ábécé betűivel történik. (2) Az adatokat az anyakönyvi esemény időpontjának megfelelően kell bejegyezni az anyakönyvbe. (3) Az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére jogosult szerv az  ugyanarra a  személyre vonatkozó adatokat a  korábbi bejegyzés adataival összehasonlítja, az  összehasonlítás eredménye alapján az  anyakönyvvezető, hazai anyakönyvezés esetén a hazai anyakönyvezést végző hatóság az esetleges, téves vagy jogsértő bejegyzésből fakadó eltéréseket hivatalból vagy az összehasonlítást elvégző más szerv megkeresésére a  téves vagy jogsértő bejegyzés adatának kijavításával vagy törlésével megszünteti. 20. § (1) Az anyakönyvbe az  anyakönyvi esemény helyeként csak a  település nevét kell bejegyezni. Ha az  igazgatási kerület száma ismert, azt a  Budapest közigazgatási területén történt anyakönyvi eseményeknél minden esetben fel kell tüntetni, megyei jogú városoknál abban az  esetben, ha az  az esemény időpontjában létezett. A  fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület esetén a  területnek a  lakcímnyilvántartásban használt megnevezését kell feltüntetni. (2) Ha a külföldi helység az anyakönyvi esemény időpontjában Magyarország területéhez tartozott, a  település nevét a hivatalos magyar elnevezéssel kell anyakönyvezni. (3) Ha a  külföldi helység az  anyakönyvi esemény időpontjában nem, de azt megelőzően vagy azt követően Magyarország területéhez tartozott és volt hivatalos magyar elnevezése, a  település nevét a  hivatalos magyar elnevezéssel, valamint az  adott országban az  anyakönyvi esemény időpontjában alkalmazott hivatalos elnevezés feltüntetésével kell anyakönyvezni. (4) Ha a külföldi helységnek nem volt hivatalos magyar elnevezése, a település nevét az adott országban alkalmazott hivatalos elnevezéssel kell anyakönyvezni. (5) A (3) és (4)  bekezdésben meghatározott esetben a  helységnév anyakönyvezésekor – ha az  iratokból megállapítható – az  adott kanton, tartomány vagy szövetségi tagállam nevét, illetve a  helység kerületének megjelölését is fel kell tüntetni az adott országban alkalmazott hivatalos elnevezéssel. Az ország nevét minden esetben hivatalos magyar elnevezésével kell bejegyezni. (6) Ha az  anyakönyvi bejegyzés a  (2)–(5)  bekezdésben meghatározott szabályoktól eltérően tartalmazza a  külföldi település nevét, az anyakönyvi bejegyzéssel érintett személy, elhalt személy esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója kérheti annak kijavítását. (7) Ha a külföldi okirat nem tartalmazza az anyakönyvi esemény helye szerinti település nevét, és az más módon sem állapítható meg, azt az ügyfél személyes nyilatkozata alapján kell bejegyezni. 21. § (1) A tévesen holtnak nyilvánított vagy a  halál tényének téves megállapításával érintett személy családi állapotát, ha volt házastársa vagy bejegyzett élettársa a holtnak nyilvánítás hatálya alatt ismét házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített – a  korábbi házasságra vagy bejegyzett élettársi kapcsolatra utalóan – „házassága megszűnt”, illetve „bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt” családi állapottal kell az  anyakönyvbe bejegyezni. A  tévesen holtnak nyilvánított vagy a  halál tényének téves megállapításával érintett személy volt házastársának vagy bejegyzett élettársának a tévesen megállapított haláleset időpontja és az új házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létrejötte közötti időszakban fennálló családi állapotát – a  korábbi házasságra vagy bejegyzett élettársi kapcsolatra utalóan – „házassága megszűnt”, illetve „bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt” családi állapottal kell az anyakönyvbe bejegyezni. (2) Az érvénytelen házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot megelőző állapot szerint kell bejegyezni a  házasságkötéskor, a  bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor és a  haláleset anyakönyvezésekor annak a  személynek a  családi állapotát, akinek korábbi házasságát vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a  bíróság érvénytelennek nyilvánította. 22. § Ha az  anyakönyvbe bejegyzésre jogosult személy, anyakönyvi eljárásban eljáró szerv eljárásában megállapítja, hogy az  a  személy, akit a  bíróság jogerős döntésével holtnak nyilvánított, vagy akinek a  halála tényét jogerősen megállapította, ténylegesen meghalt, a  bírósági döntés hatályon kívül helyezésére irányuló eljárás megindítása érdekében értesíti a bíróság székhelye szerint illetékes ügyészt. 23. § Ha az  anyakönyvi eljárásban a  kérelmező magyar állampolgársága nem igazolt, de az  állampolgárság megállapításához szükséges, a  magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a  továbbiakban: Ápt.) 14.  § (1)  bekezdésében meghatározott adatok és az  azok alátámasztására szolgáló okiratok rendelkezésre állnak, az állampolgárság igazolása céljából a kérelmező által benyújtott iratokat mellékleteikkel együtt az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek kell felterjeszteni. 24. § (1) A magyar állampolgárság megszerzését más anyakönyvvezetőnek vagy az  állampolgársági ügyekben eljáró szervnek a magyar állampolgárságról szóló törvény szerinti értesítése alapján kell bejegyezni. (2) A magyar állampolgárság megszűnését az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján kell bejegyezni. (3) Az ismeretlen állampolgárságú gyermek ismertté vált állampolgárságát a  külföldi állampolgárság igazolására alkalmas okirat vagy az érintett állam értesítése alapján kell bejegyezni. 25. § (1) A gyermek szülőjeként az anyakönyvvezető annak a személynek az adatait jegyzi be az elektronikus anyakönyvbe, akit a gyermek szülőjének kell tekinteni. (2) Ha a  szülők a  gyermek családi nevében korábban nem állapodtak meg, legkésőbb a  gyermek születésének anyakönyvezéséig nyilatkoznak a  házasságukból származó gyermekek családi nevéről. Ha az  anyakönyvben a  gyermekek családi nevéről szóló megállapodás még nem szerepel, a  szülők házasságával kapcsolatos adatként a megállapodást az elektronikus anyakönyvben rögzíteni kell. (3) A házasságból származó közös gyermekek családi nevét a) ha a  szülők házasságával kapcsolatban az  anyakönyvben nyilvántartott adatok között a  szülők megállapodása szerepel, az anyakönyv vagy a házassági anyakönyvi kivonat, b) a születés bejelentéséről készült, a szülők megállapodását tartalmazó jegyzőkönyv, c) a szülők megállapodásáról anyakönyvvezető, hivatásos konzuli tisztviselő vagy konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzul által készített jegyzőkönyv, d) a szülők által együttesen írásban tett, két tanú aláírásával hitelesített nyilatkozat, e) a szülők megállapodását tartalmazó közjegyzői okirat, f ) a szülői felügyeleti jogot egyedül gyakorló szülő által írásban tett és két tanú aláírásával hitelesített nyilatkozat vagy a szülői felügyeleti jogot egyedül gyakorló szülő nyilatkozatáról anyakönyvvezető, hivatásos konzuli tisztviselő vagy konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzul által készített jegyzőkönyv, vagy g) a szülők megállapodásának hiányában az illetékes gyámhivatal jogerős határozata alapján kell bejegyezni. (4) A közös gyermekek családi nevének bejegyzése előtt az  anyakönyvvezető megvizsgálja, hogy az  anyakönyvezni kívánt családi név a  névviselési szabályoknak megfelel-e. Az  anyakönyvvezető a  bejegyzést megtagadja, ha az a névviselési szabályokba ütközik. (5) Az apa családi nevét kell a gyermek családi neveként bejegyezni, ha egyik szülő sem él, vagy szülői felügyeleti jogát egyik szülő sem gyakorolja, és a gyermek családi neve az anyakönyv adatai, a szülők házassági anyakönyvi kivonata vagy korábbi megállapodása alapján nem állapítható meg. 26. § (1) Ha az  anyakönyvvezető ismeretlen szülőktől származó gyermek születéséről értesül, a  születés anyakönyvezését a 29. § (3) bekezdése szerint elhalasztja, és a gyermek családi jogállásának rendezése céljából megkeresi az illetékes gyámhivatalt. (2) Az anyakönyvvezető az  anyakönyvbe a  képzelt szülő adatait a  gyámhivatal határozata alapján jegyzi be. Az anyakönyvvezető a képzelt apa adatait a gyámhivatal határozata alapján törli. 27. § Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter a  nem megváltozásával összefüggésben történt névváltoztatásról haladéktalanul értesíti a  születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt a  nem megváltozásának az  anyakönyvbe való bejegyzése érdekében. A  nyilvántartó anyakönyvvezető a  nem megváltozását az  anyakönyvi ügyekért felelős miniszter értesítése alapján jegyzi be az anyakönyvbe. 11. A bejegyzést követő feladatok 28. § (1) Az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére jogosult szerv az adatoknak az anyakönyvbe történő bejegyzését követően a) születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, valamint haláleset anyakönyvezésekor hivatalból, egyéb esetben kérelemre kiadja az anyakönyvi kivonatot, b) teljesíti a jogszabályban előírt adatszolgáltatást és c) a fővárosi és megyei kormányhivatal kivételével elhelyezi az  anyakönyvi irattárban a  bejegyzéshez kapcsolódó iratokat és az eljárás során keletkezett egyéb iratokat. (2) Az anyakönyvi kivonatot a) születés esetén a gyermek törvényes képviselőjének, b) házasság esetén a házasuló feleknek, c) bejegyzett élettársi kapcsolat esetén a feleknek, d) haláleset esetén a temetésről gondoskodni köteles személynek vagy szervnek vagy meghatalmazottjának kell átadni. (3) Az anyakönyvvezető a  haláleset anyakönyvezése után, vagy ha az  anyakönyvezést elhalasztja, a  halottvizsgálati bizonyítványnak a  temetésről gondoskodni köteles személy vagy szerv számára átadott példányára az  anyakönyvezés megtörténtét vagy az  elhalasztás tényét feljegyzi, azt aláírja, bélyegzőlenyomatával ellátja és a bejelentőnek átadja. 12. Az anyakönyvezéshez szükséges adatok, anyakönyvezés hiányos adatokkal és az anyakönyvezés elhalasztása 29. § (1) A születés bejelentésének tartalmaznia kell legalább a gyermek a) születési helyét, b) születési idejét, c) születési családi és utónevét, ezek hiányában születési családi vagy utónevét, azonos nemű ikergyermekek esetén legalább a születési utónevét, d) nemét, e) anyja születési családi és utónevét. (2) A haláleset bejelentésének – ideértve a bíróságnak a holtnak nyilvánításról vagy a halál tényének megállapításáról szóló értesítését – tartalmaznia kell legalább a) a holtnak nyilvánítás kivételével a haláleset helyét, b) a haláleset idejét, c) az elhalt személy születési helyét, d) az elhalt személy születési idejét, e) az elhalt személy születési családi és utónevét. (3) Ha a  születés vagy a  haláleset bejelentése az  (1) vagy a  (2)  bekezdésben foglalt adatokat nem tartalmazza vagy azokat nem igazolták, az  anyakönyvvezető az  anyakönyvezést a  hiányzó adatok beszerzéséig, de legfeljebb a  bejelentéstől számított harminc napra elhalasztja. A  születés anyakönyvezésének elhalasztásáról az anyakönyvvezető a bejelentőnek kérelemre igazolást ad. (4) Ha a  gyermek születését azért nem lehet anyakönyvezni, mert sem születési családi, sem utóneve nem ismert, az anyakönyvvezető haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt. Az anyakönyvvezető a gyámhivatal határozata alapján jegyzi be az anyakönyvbe a gyermek születésével összefüggő adatokat. (5) Ha az anyakönyvezés elhalasztását követő harminc napon belül a hiányzó adatok beszerzése nem járt eredménnyel, az anyakönyvvezető a születést vagy a halálesetet a rendelkezésre álló adatokkal anyakönyvezi. (6) Ha a  haláleset bejelentésével összefüggésben a  (2)  bekezdés c)–e)  pontjában foglalt adatok az  anyakönyvezés elhalasztását követően sem válnak ismertté, a  rendőrség feladat- és hatáskörrel rendelkező szervének értesítése alapján az ismeretlen holttest anyakönyvezésének szabályait kell alkalmazni. (7) Ha a  haláleset pontos éve, hónapja és napja nem volt megállapítható, az  anyakönyvben a  halottvizsgálati bizonyítványon szereplő vagy egyébként megállapított időpontot vagy időintervallumot kell feltüntetni. (8) Mindkét házastárs vagy mindkét bejegyzett élettárs halála esetén, ha a halottvizsgálati bizonyítványból az elhalálozás sorrendje nem állapítható meg, az anyakönyvvezető a családi állapotra vonatkozó adatot nem jegyzi be. 13. Az adatok igazolása 30. § (1) Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy eljárása során a  polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján általa megismerhető adatokat a  személyiadat- és lakcímnyilvántartásban ellenőrzi. (2) Az anyakönyvvezető eljárása során a  nyilvántartás szabályait meghatározó törvény alapján általa megismerhető adatokat az  útiokmány-nyilvántartásban, a  közúti közlekedési nyilvántartásban, valamint – ha annak feltételei rendelkezésre állnak – a gondnokoltak nyilvántartásában ellenőrzi. 31. § Az okirat helyett megtett személyes nyilatkozattal összefüggésben az ügyfelet tájékoztatni kell a valótlan tartalmú nyilatkozattétel jogkövetkezményéről. 32. § (1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó személynek, valamint annak, akinek családi állapotát ez a nyilvántartás nem tartalmazza, nőtlen vagy hajadon családi állapotát igazolnia kell. (2) Az elvált vagy özvegy családi állapotot az anyakönyvvezető az elektronikus anyakönyvi bejegyzés, annak hiányában a) a volt házastárs vagy bejegyzett élettárs halála esetén aa) halotti vagy a házastárs vagy bejegyzett élettárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági vagy bejegyzett élettársi anyakönyvi kivonat, vagy ab) a volt házastársat vagy bejegyzett élettársat holtnak nyilvánító vagy halálának tényét megállapító jogerős bírósági határozat, b) a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot felbontó jogerős bírósági határozat, c) a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése esetén jogerős közjegyzői végzés, d) a házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot felbontó vagy megszüntető jogerős külföldi bírósági vagy hatósági döntés, e) a b)–d)  pontban foglaltakat megjegyzésként tartalmazó házassági vagy bejegyzett élettársi anyakönyvi kivonat alapján állapítja meg. (3) A házasság vagy a  bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenné nyilvánítását az  anyakönyvvezető az  anyakönyvi bejegyzés, jogerős bírósági határozat vagy az ezt tartalmazó külföldi okirat alapján állapítja meg. (4) Az anyakönyvvezető az  igazságügyért felelős miniszter nyilatkozatát kéri a  határozat elismerhetősége és jogerőre emelkedésének időpontja kérdésében, ha a  magyar állampolgár a  házasságának vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának felbontását, érvénytelenné nyilvánítását vagy megszüntetését külföldi bíróság, hatóság vagy közjegyző határozatával igazolja, kivéve, ha a külföldi határozat hazai elismerésére a házassági ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokban irányadó joghatóságról, valamint az  ilyen ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2201/2003/EK tanácsi rendelet) az irányadó. (5) Külföldi állampolgár vagy hontalan személy a  családi állapotát a  házasságkötést vagy a  bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárásban tanúsítvánnyal is igazolhatja. (6) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a  továbbiakban: Ptk.) 4:20.  § (2)  bekezdése szerinti esetben a korábbi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése a volt házastárs, illetve bejegyzett élettárs újabb házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát tanúsító anyakönyvi bejegyzéssel, anyakönyvi kivonattal és a hatálytalanná vált holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító bírósági határozattal igazolható. 33. § (1) Az adatok megváltozását a) bíróság, közjegyző vagy más szerv jogerős vagy jogorvoslattal nem támadható döntése alapján hivatalból vagy kérelemre, b) ha az  adatváltozás bejegyzése nem az  a)  pont szerinti döntésen alapul, az  adatváltozással érintett személy vagy törvényes képviselője kérelme alapján kell bejegyezni. (2) Ha a  bíróság, közjegyző vagy más szerv köteles az  (1)  bekezdés a)  pontja szerinti döntésről az  anyakönyvvezetőt értesíteni, de e  kötelezettség teljesítését elmulasztotta, az  anyakönyvvezető az  adatszolgáltatás teljesítése érdekében megkeresi az adatszolgáltatásra kötelezettet. 14. A névváltoztatási kérelem 34. § A név megváltoztatása iránti kérelmet a) az anyakönyvvezető az EAK rendszerben rögzíti és a kérelem benyújtásától számított öt napon belül, b) a hivatásos konzuli tisztviselő az első diplomáciai postával megküldi az  anyakönyvi ügyekért felelős miniszternek, aki a  b)  pont szerinti esetben a  kérelmet rögzíti az  EAK rendszerben. 15. Apai elismerő nyilatkozat 35. § (1) Az anyakönyvvezető vagy a hivatásos konzuli tisztviselő az apai elismerő nyilatkozatot tevő férfi figyelmét felhívja a  nyilatkozat jogkövetkezményeire, és ennek megtörténtét jegyzőkönyvben rögzíti. Az  anyakönyvvezető vagy a  hivatásos konzuli tisztviselő tájékoztatja a  nyilatkozót, hogy az  apai elismerő nyilatkozatot és a  hozzájáruló nyilatkozatot a jegyzőkönyv aláírása után visszavonni nem lehet. (2) Ha az  apai elismerő nyilatkozatot nem a  születést nyilvántartó anyakönyvvezető előtt teszik meg, arról négy példányban kell jegyzőkönyvet felvenni. A  jegyzőkönyv mindegyik példánya tartalmazza az  eredeti aláírásokat és az  apai elismerő nyilatkozatot tevő személy, az  anya, és ha a  nyilatkozatot már megszületett gyermekre teszik, a gyermek személyi azonosítóját is, ha azzal rendelkezik. (3) A jegyzőkönyv első példányát a  születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek kell megküldeni, a  második példányt a  jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető őrzi, a harmadik példány a nyilatkozatot tevő apáé, a negyedik példány pedig az anyáé. (4) Ha az apai elismerő nyilatkozatot a gyermek születése előtt teszik, a magzat fogantatásának vélelmezett idejét és a szülés várható időpontját a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 59. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell igazolni. Ebben az esetben a nyilatkozat négy példányából az  első példány az  azt felvevő anyakönyvvezetőé, a  második példány az  apáé, a  harmadik és negyedik példányt pedig az  anyakönyvvezető az  anyának adja át azzal, hogy az  egyik példányt gyermeke születésének bejelentéséhez csatolja. (5) Az apai elismerő nyilatkozat megtételekor az anya nyilatkozik a) arról, hogy tudomása szerint a gyermek apaságával összefüggő per más férfival szemben nincs folyamatban, b) arról, hogy a gyermek reprodukciós eljárásból származik-e, és c) ha a  gyermek reprodukciós eljárásból származik, arról, hogy a  reprodukciós eljárásban való részvételkor a gyermek apjával élettársi kapcsolatban élt-e. (6) Az anyakönyvvezető az apai elismerő nyilatkozat felvételekor, valamint a más szerv által megküldött apai elismerő nyilatkozat rögzítését megelőzően, a hivatásos konzuli tisztviselő az apai elismerő nyilatkozat felvételekor vizsgálja, hogy annak a  jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Az  anyakönyvvezető az  anya hozzájáruló nyilatkozatának felvételekor, valamint a más szerv által megküldött hozzájáruló nyilatkozat rögzítését megelőzően, a  hivatásos konzuli tisztviselő és a  konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzul az  anya hozzájáruló nyilatkozatának felvételekor vizsgálja az anya családi állapotát és más férfi vonatkozásában esetlegesen fennálló apasági vélelem meglétét. (7) Ha a (6) bekezdésben meghatározott, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásával való összevetésre is kiterjedő vizsgálat – és szükség esetén hiánypótlás – alapján az  apai elismerő nyilatkozat vagy a  hozzájáruló nyilatkozat jogszabályi feltételei nem állnak fenn, az  anyakönyvvezető az  apai elismerő nyilatkozatot nem rögzíti az  apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában. (8) Ha az anya korábban házasságban élt, a nyilatkozatot felvevő anyakönyvvezető vagy a hivatásos konzuli tisztviselő a jegyzőkönyvben feltünteti a korábbi házasság megszűnésének tényét és ennek időpontját. (9) Ha az  apai elismerő nyilatkozathoz hozzájáruló nyilatkozat szükséges, és az  nem áll rendelkezésre, az  anyakönyvvezető intézkedik a  hozzájáruló nyilatkozat beszerzése érdekében, szükség esetén a  gyámhivatal megkeresésével. 36. § (1) A hivatásos konzuli tisztviselő által felvett apai elismerő nyilatkozatot, ha a  gyermek Magyarországon született, vagy az  apai elismerő nyilatkozatot még meg nem született gyermekre tették, az  anyakönyvi ügyekért felelős miniszternek kell megküldeni. Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter a megszületett gyermekre tett apai elismerő nyilatkozatot továbbítja a  gyermek születésének helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek, vagy ha a  bejegyzés teljesítésére a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult, a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. (2) Ha a  gyermek külföldön született, az  (1)  bekezdésben meghatározott apai elismerő nyilatkozatot – ha a  születés hazai anyakönyvezése korábban nem történt meg, a hazai anyakönyvezésre irányuló kérelemmel együtt – a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak kell megküldeni. (3) A hivatásos konzuli tisztviselő és a  konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzul az  előtte megtett, az  apai elismerő nyilatkozatra vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatot az  (1) és a  (2)  bekezdés szerint küldi meg. 37. § (1) A más hatóság előtt megtett és az  anyakönyvvezetőhöz az  elektronikus rendszerben történő rögzítés érdekében megküldött apai elismerő nyilatkozatot az  anyakönyvvezető az  apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásával való összevetésre is kiterjedően ellenőrzi. A hibásan vagy hiányosan kitöltött nyilatkozatok esetén az anyakönyvvezető az  apai elismerő nyilatkozatot felvevő szervet vagy az  ügyfelet hiánypótlásra, vagy szükség esetén az  ügyfelet személyes megjelenésre hívja fel. Az  apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában rögzített nyilatkozatot az anyakönyvvezető az apai elismerő nyilatkozattal összefüggésben nyilvántartott adatok törléséig őrzi. (2) Az anyakönyvvezető a  hazai anyakönyvezést végző hatóság kivételével kérelemre az  arra jogosult részére az  apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából hatósági bizonyítványt állít ki. 38. § Az ebben az  alcímben megállapított, az  apai elismerő nyilatkozatot felvevő anyakönyvvezetőre vonatkozó rendelkezéseket a hazai anyakönyvezést végző hatóságra nem kell alkalmazni. 16. Külföldi események anyakönyvezése 39. § (1) Ha a külföldön örökbefogadott magyar állampolgár esetében a nagykorú örökbefogadott a külföldi örökbefogadási határozat hazai elismerése iránti kérelmet terjeszt elő, azt személyesen kell benyújtani bármelyik magyarországi anyakönyvvezetőnél vagy a hivatásos konzuli tisztviselőnél. (2) Ha a  kérelmet nem a  születési hely szerinti anyakönyvvezetőnél terjesztik elő, vagy a  születés helye külföldön van, az  anyakönyvvezető azt öt napon belül továbbítja a  születés helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak vagy a  hazai anyakönyvezést végző szervnek. Ha a  születés hazai anyakönyvezése korábban még nem történt meg, az erre irányuló kérelmet is elő kell terjeszteni és meg kell küldeni a hazai anyakönyvezést végző szervnek. (3) A hivatásos konzuli tisztviselőnél előterjesztett kérelmet a következő diplomáciai postával az anyakönyvi ügyekért felelős miniszternek kell megküldeni. Az  anyakönyvi ügyekért felelős miniszter a  hozzá érkezett kérelmet az  igazságügyért felelős miniszter véleményével együtt küldi meg a  fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha a születés helye külföldön volt, a hivatásos konzuli tisztviselő a kérelmet a következő diplomáciai postával a hazai anyakönyvezést végző szervnek küldi meg. 40. § (1) A házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat külföldön történt megszüntetésének anyakönyvezése iránti kérelmet bármelyik anyakönyvvezetőnél vagy konzuli tisztviselőnél be lehet nyújtani. Ha a  külföldön kötött házasság vagy létesített bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezése még nem történt meg, a  házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat külföldön történt megszüntetésének anyakönyvezése iránti kérelemmel együtt a házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezésére irányuló kérelmet is elő kell terjeszteni. (2) Ha a  házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot külföldön létesítették, a  kérelmet az  anyakönyvvezető öt napon belül a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak továbbítja. (3) Ha a  házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot belföldön létesítették, az  anyakönyvvezető a  kérelmet öt napon belül a) a 2201/2003/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó ügyekben az illetékes anyakönyvvezetőnek, b) egyéb esetben a fővárosi és megyei kormányhivatalnak küldi meg. (4) Ha a házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot külföldön létesítették, a kérelmet a konzuli tisztviselő a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak az első diplomáciai postával továbbítja. (5) Ha a házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot belföldön létesítették, a konzuli tisztviselő a kérelmet az első diplomáciai postával az anyakönyvi ügyekért felelős miniszternek küldi meg, aki öt napon belül a) a 2201/2003/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó ügyekben az illetékes anyakönyvvezetőnek, b) egyéb esetben a fővárosi és megyei kormányhivatalnak küldi meg. 41. § (1) A külföldi állampolgárságú házastárs vagy bejegyzett élettárs külföldön történt halálesetével összefüggő adatváltozás bejegyzése iránti kérelmet bármelyik anyakönyvvezetőnél vagy konzuli tisztviselőnél be lehet nyújtani. (2) Ha a  házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot belföldön létesítették, a  kérelmet az  anyakönyvvezető öt napon belül a fővárosi és megyei kormányhivatalnak továbbítja. (3) Ha a  házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot külföldön létesítették, a  kérelmet az  anyakönyvvezető öt napon belül a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak továbbítja. (4) Ha a házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot belföldön létesítették, a konzuli tisztviselő a kérelmet az első diplomáciai postával az anyakönyvi ügyekért felelős miniszternek küldi meg, aki öt napon belül a fővárosi és megyei kormányhivatalnak továbbítja. (5) Ha a házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot külföldön létesítették, a kérelmet a konzuli tisztviselő a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak az első diplomáciai postával továbbítja. 17. Hazai anyakönyvezés 42. § (1) A hazai anyakönyvezésre eltérő rendelkezés hiányában e rendelet általános szabályait kell alkalmazni. (2) A hazai anyakönyvezést végző hatóságnál helyettes anyakönyvvezető nem jelölhető ki. 43. § (1) A hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmet a) az anyakönyvvezető a kérelem benyújtásától számított öt napon belül, b) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az  állampolgárság igazolását vagy az  állampolgárság megszerzésére vonatkozó okirat kiállítását követő öt napon belül, c) a konzuli tisztviselő az első diplomáciai postával küldi meg a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezetőnek. (2) A kérelemhez mellékelni kell az  adatok igazolására szolgáló külföldi anyakönyvi okiratot, a  családi állapotra és a  családi jogállásra vonatkozó okiratot, valamint az  elektronikus anyakönyvbe bejegyzendő adatok igazolásához szükséges egyéb okiratokat. (3) A hazai anyakönyvezést végző hatóság megvizsgálja, hogy a  kérelem és mellékletei a  hazai anyakönyvezés szabályainak megfelelnek-e, szükség esetén a kérelmezőt vagy a felterjesztőt hiánypótlásra felhívja. (4) Ha a kérelem mellékletei közül valamely magyar anyakönyvi okirat hiányzik, a szükséges adatokat a hiánypótlásra való felhívás mellőzésével a hazai anyakönyvezést végző hatóság szerzi be, ha az érintett anyakönyvi esemény helye és ideje ismert. 44. § (1) Ha a külföldi születési anyakönyvi okirat a szülők születési neve helyett a házassági vagy bejegyzett élettársi nevet tartalmazza, és a  szülők születési neve más okirattal sem igazolható, a  hazai anyakönyvezésre irányuló eljárásban a nagykorú gyermek a szülők születési nevéről személyes nyilatkozatot tehet. (2) A születés hazai anyakönyvezése során a gyermek családi neveként a külföldi okiratban szereplő családi nevet kell bejegyezni, ha az a magyar névviselés szabályainak megfelel. Ha a külföldi okiratban szereplő családi név nem felel meg a magyar névviselés szabályainak, a szülők, vagy nagykorú gyermek születésének hazai anyakönyvezése során az érintett nyilatkozata alapján kell a magyar névviselés szabályainak megfelelő családi nevet bejegyezni, kivéve, ha a  nemzetközi magánjogról szóló előírások alapján a  születés anyakönyvezésekor a  névviselésre külföldi jogot kell alkalmazni. (3) Házasság hazai anyakönyvezése során a felek házassági neveként a külföldi házassági anyakönyvi kivonatban, ennek hiányában más külföldi okiratban szereplő nevet kell az elektronikus anyakönyvbe házassági névként bejegyezni. (4) Ha a  külföldi házassági okirat házassági nevet nem tartalmaz, a  magyar állampolgárságú fél a  Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben felsorolt házassági névviselési formák közül választhat. Ha a  nyilatkozata nem beszerezhető, az  elektronikus anyakönyvbe házassági név bejegyzését mellőzni kell. Ha a  fél a  későbbiekben az  anyakönyvvezetőnél a  Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben felsorolt házassági névviselési formák közüli választást tartalmazó nyilatkozatot tesz, az  ennek megfelelő házassági nevét az  elektronikus anyakönyvbe be kell jegyezni. (5) Ha a  külföldi házassági okirat házassági nevet nem tartalmaz, a  külföldi fél házassági nevét a  rendelkezésre álló egyéb külföldi okirat alapján lehet a hazai anyakönyvbe bejegyezni. 45. § (1) A hazai anyakönyvezést végző hatóság törli az  adatokat az  anyakönyvből, ha az  állampolgársági ügyekben eljáró szerv megállapítja, hogy az érintett személy a hazai anyakönyvezés időpontjában nem volt magyar állampolgár. (2) Kiskorú gyermek születésének hazai anyakönyvezése iránti kérelem előterjesztésekor, ha az apasági vélelem alapja a  szülők külföldön kötött házassága, a  szülők házasságának hazai anyakönyvezésére irányuló kérelmet is elő kell terjeszteni, ha a szülők vagy azok egyike magyar állampolgár. (3) Az Ápt. 4.  § (3)  bekezdése, 4.  § (3a)  bekezdése, illetve 5.  §-a szerinti eljáráshoz kapcsolódó hazai anyakönyvezési eljárásban anyakönyvi kivonatot csak erre irányuló kérelem esetén kell kiadni. (4) Ha a  hazai anyakönyvezés során nem állapítható meg a  külföldön megkötött házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létrejötte vagy érvényessége, a  hazai anyakönyvezést végző hatóság az  igazságügyért felelős miniszter nyilatkozatát kéri. 18. Anyakönyvi okiratok 46. § A holtnak nyilvánító vagy a  halál tényét megállapító döntés hatályon kívül helyezése esetén az  anyakönyvvezető a halálesettel kapcsolatban az anyakönyvben nyilvántartott adatokról kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki. 47. § (1) Anyakönyvi kivonat kiállítására csak a  központi nyilvántartó szerv által rendszeresített, központilag előállított anyakönyvi kivonat nyomtatvány, annak aláírására a  központi nyilvántartó szerv által rendszeresített, biztonsági tintával töltött íróeszköz használható. (2) Ha az  anyakönyvi kivonattal igazolandó anyakönyvi eseménnyel érintett személynek az  At. 46.  § (1)  bekezdése szerinti neve szerepel az  anyakönyvben, az  anyakönyvi kivonaton feltüntetett adatok megnevezését kérelemre az anyakönyvi kivonat az érintett nemzetiségi nyelven is tartalmazza. 48. § (1) Az anyakönyvi okiratot a  kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül, ha az  anyakönyvi okirattal igazolni kívánt adat az  elektronikus anyakönyvnek adattartalma, de az  elektronikus anyakönyvbe még nem jegyezték be, a bejegyzéstől számított nyolc napon belül kell kiállítani, és azt a személyesen megjelent kérelmezőnek átadni vagy a kérelmezőnek elküldeni. (2) A papír alapon benyújtott, anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet az  anyakönyvi okirattal érintett adattartalomnak az  elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében az  EAK rendszerben a  kérelem beérkezésétől számított öt napon belül rögzíteni kell. (3) Anyakönyvi okiratot postai úton, hivatalos iratként kell kézbesíteni. Az  illetékköteles anyakönyvi okiratot a külpolitikáért felelős miniszter útján kell külföldre továbbítani. (4) Az anyakönyvi okiratokat kizárólag elektronikai eszközzel lehet kiállítani. A kiállított anyakönyvi okiratokon javítani vagy helyesbíteni, a kiállított anyakönyvi okiratból törölni nem lehet. (5) Anyakönyvi kivonat kizárólag az  EAK rendszeren keresztül, a  központi nyilvántartó szerv által rendszeresített, biztonsági patronnal ellátott nyomtató használatával állítható ki. (6) Az anyakönyvvezető – a  hazai anyakönyvezést végző hatóság kivételével – a  külföldre kézbesítendő anyakönyvi okiratot a  fővárosi és megyei kormányhivatalnak küldi meg, amely azzal kapcsolatban a  kézhezvételtől számított nyolc napon belül a (3) bekezdés szerint jár el. 49. § A fővárosi és megyei kormányhivatal az  ügyfélnek a  nála vagy az  anyakönyvvezetőnél előterjesztett kérelmére a külpolitikáért felelős miniszter útján külföldről beszerzi a külföldi anyakönyvi okiratot. 50. § (1) Ha a  hivatásos konzuli tisztviselőnél az  EAK rendszer használatához szükséges technikai feltételek átmenetileg nem állnak rendelkezésre, a hivatásos konzuli tisztviselő az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet a következő diplomáciai postával megküldi az  anyakönyvi ügyekért felelős miniszternek, aki azt öt napon belül megküldi az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezetőnek. Az anyakönyvvezető a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül kiállítja az anyakönyvi okiratot és megküldi azt az anyakönyvi ügyekért felelős miniszternek, aki azt továbbítja a kérelmet felvevő hivatásos konzuli tisztviselőnek. (2) Ha a hivatásos konzuli tisztviselőnél az anyakönyvi kivonat kiállításához szükséges technikai feltételek átmenetileg nem állnak rendelkezésre, az anyakönyvi kivonatot az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezető állítja ki a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül, és megküldi azt az anyakönyvi ügyekért felelős miniszternek, aki továbbítja az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti kérelmet felvevő hivatásos konzuli tisztviselőnek. 51. § (1) A megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványokat és a  biztonsági tintával töltött íróeszközt az  EAK rendszeren keresztül a  várható felhasználást figyelembe véve az  anyakönyvi kivonat kiállítására jogosult szerv igényli. (2) A megrendelt, megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványok szállításáról a központi nyilvántartó szerv gondoskodik. Az átvételi elismervénnyel érkező küldeményt az iktatókönyvben érkeztetni, majd a) a típus, b) az első és az utolsó kivonat nyomtatvány egyedi azonosítójának ellenőrzésével a tartomány és c) a darabszám szerint ellenőrizni kell. (3) Az ellenőrzés alapján feltárt eltérésekről, hiányról vagy többletről három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A  jegyzőkönyv egy példányát a  szállítónak, egyet a  központi nyilvántartó szerv számára kell továbbítani, egy példányt pedig irattárba kell helyezni. Az eltérések rendezésére a központi nyilvántartó szerv intézkedik. (4) Az ellenőrzést követően az  átvett megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványokat az  EAK rendszerben bevételezni kell. 52. § (1) A nyomdai hibás vagy megrongálódott megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványokat áthúzással, pecsételéssel vagy átlyukasztással érvényteleníteni kell. Az  érvénytelenített anyakönyvi kivonat nyomtatványokról jegyzőkönyvet kell kiállítani. A  jegyzőkönyvet és a  nyomdai hiba, illetve a  megrongálódás jellege, valamint az anyakönyvi kivonat nyomtatvány típusa szerint szétválogatott anyakönyvi kivonat nyomtatványokat a központi nyilvántartó szerv részére tételes kísérőjegyzékkel ellátva, az EAK rendszeren történő átvezetést követően a szállító útján kell továbbítani. (2) A nyomdai hibás vagy megrongálódott megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványokról kiállított jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a) a képviselő-testület hivatala, a  hazai anyakönyvezést végző hatóság, a  fővárosi és megyei kormányhivatal, a külképviselet vagy az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter hivatali szervezetének megnevezését és címét, b) az anyakönyvvezető, ügyintéző vagy hivatásos konzuli tisztviselő nevét, c) az anyakönyvi kivonat nyomtatványok típusát és egyedi azonosítóját, valamint d) az érvénytelenítés időpontját. (3) A kiállított anyakönyvi kivonat selejtezéséről, ha azt az arra jogosult nem vette át, a) ha azt a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint kézbesítettnek kell tekinteni, a vélelem beálltától számított, b) a kivonat személyes átvétele esetén a  személyes átvétel lehetőségéről szóló értesítés átvételéről szóló igazolás visszaérkezését, ennek hiányában az  értesítés megküldését követő harmadik hónap első napját követő hat hónap elteltét követően intézkedni kell. (4) A kiállított anyakönyvi kivonat (3) bekezdés szerinti selejtezéséről, ha az anyakönyvi kivonat a) az anyakönyvi bejegyzést teljesítő szerv őrzésében van, ez a szerv, b) magyar külképviselet őrzésében van, a külképviselet intézkedik. (5) Az elveszett vagy eltulajdonított megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványokat az  EAK rendszerben érvényteleníteni kell. (6) A selejtezhető, hibás adattal megszemélyesített, továbbá a  megszemélyesítés során megsérült, valamint át nem vett anyakönyvi kivonat nyomtatványok, illetve anyakönyvi kivonatok selejtezését a  képviselő-testület hivatalánál a  jegyző, a  hazai anyakönyvezést végző hatóságnál a  hatóság vezetője, a  fővárosi és megyei kormányhivatalnál a kormánymegbízott, a külképviseletnél a külpolitikáért felelős miniszter, az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által vezetett minisztériumban a miniszter engedélyével lehet megkezdeni. (7) A selejtezés végrehajtásához bizottságot kell felállítani. A selejtezést megsemmisítéssel kell végrehajtani, amelynek megtörténtéről jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az irattárban kell elhelyezni. Selejtezést évente legalább egyszer kell végezni. Az anyakönyvi kivonat nyomtatványok és anyakönyvi kivonatok selejtezését az EAK rendszeren át kell vezetni. 53. § Az anyakönyvi bejegyzést tartalmazó anyakönyvek nem selejtezhetők. 54. § (1) Ha az anyakönyvi esemény felkutatása szükséges, mert a közölt időpontban az anyakönyvi bejegyzés nem található, a kutatást a megadott időpont évére, valamint az azt megelőző és követő két-két évre is ki kell terjeszteni. Ha ez sem vezet eredményre, az  érdekeltet az  eredménytelenségről annak közlésével kell értesíteni, hogy a  kutatás mely évekre terjedt ki. (2) Ha az  anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelem alapján nem állapítható meg, hogy az  igazolni kért anyakönyvi esemény a  főváros mely kerületében történt, illetve hogy az  igazolni kért anyakönyvi esemény bekövetkezésének helye az  illetékességi szabályok alapján az  anyakönyvi esemény bekövetkezésekor mely fővárosi kerülethez tartozott, az anyakönyvvezető, a konzuli tisztviselő vagy a kérelmező az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet továbbítja Budapest Főváros Kormányhivatalának. (3) A kérelem (2)  bekezdés szerinti továbbítása esetén a  kutatást Budapest Főváros Kormányhivatala folytatja le. Ha a  kutatás eredményeképpen megállapítható, hogy az  anyakönyvi okirat kiállítására melyik anyakönyvvezető illetékes, az  anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet továbbítja az  anyakönyvi okirat kiállítására illetékes anyakönyvvezetőnek. Ha a kutatás nem vezet eredményre, az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet visszaküldi az  anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet továbbító anyakönyvezetőnek, aki értesíti az  érdekeltet a  kutatás eredménytelenségéről. 19. Az EAK rendszer 55. § Az anyakönyvi eljárásban az adatok rögzítése, az anyakönyvi okiratok kiállítása és a  jogszabályban meghatározott feladatok elvégzése az EAK rendszer alkalmazásával történik. 56. § Az anyakönyvi esemény bejelentéséről szóló jegyzőkönyvet az EAK rendszerben kell elkészíteni vagy a papír alapon elkészített jegyzőkönyv adatait az  EAK rendszer erre a  célra szolgáló felületén rögzíteni kell. Ha a  jegyzőkönyvet az EAK rendszerben készítik el, annak egy példányát kinyomtatás után az At.-ben meghatározott személyek aláírják. 57. § Ha az eljárásban anyakönyvi okirat kiállítása szükséges, a kérelmet az EAK rendszerben rögzíteni kell. 58. § (1) A papír alapú anyakönyvben nyilvántartott adat megismerése céljából annak az elektronikus anyakönyvbe történő rögzítése érdekében az  elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult szerv, a  központi nyilvántartó szerv, a  hivatásos konzuli tisztviselő és az  állampolgársági ügyekben eljáró szerv az  EAK rendszeren keresztül értesítést küld az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezető számára. (2) Ha az  eljárásban a  papír alapú anyakönyvi bejegyzésnek az  elektronikus anyakönyvbe történő rögzítése mellett az elektronikus anyakönyvbe be nem jegyezhető adat megismerése is szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott szerv az EAK rendszeren keresztül értesítést küld az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezető számára. (3) A nyilvántartó anyakönyvvezető a  papír alapú anyakönyvben nyilvántartott adatnak az  elektronikus anyakönyvbe történő rögzítése teljesítéséről az EAK rendszeren keresztül értesítést küld a rögzítést kezdeményező szervnek. (4) Az állampolgársági eskü letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető a  magyar állampolgárság megszerzéséről az  EAK rendszer útján küld értesítést az  olyan anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezetőnek, amelyen ezt a változást át kell vezetni. (5) Az (1)  bekezdésben meghatározott szervek belföldi jogsegély iránti megkeresésére és az  (1)–(4)  bekezdésben meghatározott értesítésre adott nemleges választ az EAK rendszeren keresztül kell továbbítani. (6) Ha a  papír alapú anyakönyvi bejegyzés elektronikus anyakönyvben történő rögzítésére vonatkozó értesítés oka az  adatokban bekövetkezett változás, a  változás bejegyzése céljából az  (1)  bekezdésben meghatározott szerv az  értesítést és a  változást igazoló okiratokat a  (4)  bekezdésben meghatározott kivétellel papír alapon küldi meg a nyilvántartó anyakönyvvezetőnek. 59. § (1) Ha az  adattovábbítás iránti igény előterjesztésekor az  igényelt adat nem szerepel az  elektronikus anyakönyvben, az igényelt adatok közlését az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezető teljesíti. (2) A központi nyilvántartó szervhez az At. 81–81/D. §-a alapján közvetlen hozzáférésre és adatátadásra jogosult szerv az adattovábbítás iránti igényét elektronikus úton nyújthatja be. (3) Ha az  At. 81–81/D.  §-a alapján közvetlen hozzáférésre és adatátadásra jogosult szerv anyakönyvi kivonat kiállítását kéri, és jogszabály nem írja elő az  anyakönyvi kivonat kötelező bizonyítási eszközként való használatát, az adattovábbítást anyakönyvi kivonat kiállítása helyett az igényelt adatok közlésével kell teljesíteni. 60. § Az At. 82. § (3) bekezdésében meghatározott feljegyzéseket az EAK rendszer e célra szolgáló felületén kell rögzíteni. 20. Az EAK rendszerhez való hozzáférési jogosultság 6 …