79/2004. (V. 4.) FVM rendelete a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. LV. törvény végrehajtásának szabályairól.

79/2004. (V. 4.) FVM rendelete a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. LV. törvény végrehajtásának szabályairól. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — a következőket rendelem el: (A Vtv. 1. §-ához) 1. § A Vtv. alkalmazásában vadászható állatfajok a következők (a továbbiakban: vad): a) nagyvadfajok Gímszarvas (Cervus elaphus), Dámszarvas (Cervus dama), Őz (Capreolus capreolus), Muflon (Ovis gmelini musimon), Vaddisznó (Sus scrofa), Szikaszarvas — Japán szika (Cervus nippon nippon), Dybowski szika (Cervus nippon hortulorum), és ba) apróvadfajok Mezei nyúl (Lepus europaeus), Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus), Fácán (Phasianus colchicus), Fogoly (Perdix perdix), Vetési lúd (Anser fabalis), Nagylilik (Anser albifrons), Tőkés réce (Anas platyrhynchos), Böjti réce (Anas querquedula), Csörgő réce (Anas crecca), Barátréce (Aythya ferina), Kerceréce (Bucephala clangula), Szárcsa (Fulica atra), Erdei szalonka (Scolopax rusticola), Balkáni gerle (Streptopelia decaocto), Örvös galamb (Columba palumbus), bb) egyéb apróvadfajok Házi görény (Mustela putorius), Nyest (Martes foina), Borz (Meles meles), Róka (Vulpes vulpes), Aranysakál (Canis aureus), Pézsmapocok (Ondathra zibethicus), Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides), Mosómedve (Procyon lotor), Dolmányos varjú (Corvus corone cornix), Szarka (Pica pica), Szajkó (Garrulus glandarius). (A Vtv. 6. §-ához) 2. § (1) A vadászatra jogosultak (a továbbiakban: jogosult) hatósági nyilvántartásába társult vadászati jog gyakorlása esetén a földtulajdonosok vadászati közösségét a Vtv. 12. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti képviselőjének feltüntetésével kell bejegyezni. A jogosult székhelyeként a földtulajdonosok vadászati közössége képviselője által megjelölt székhelyet, ennek hiányában a képviselője lakóhelyét kell bejegyezni. (2) A jogosultak hatósági nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelem mintáját az 1. számú melléklet tartalmazza. A kérelemhez mellékelni kell: a) a Vtv. 12. §-ában foglaltakról hozott határozatok hitelesített példányát, továbbá a földtulajdonosok által gyakorolt vadászati jog esetén a földtulajdonosok megállapodását a többlethasználati díj megfizetésének rendjéről, feltételeiről, a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti szerződést; b) amennyiben a földtulajdonosi közösség vadászati jogát maga gyakorolja a vadászat helyi részletes rendjét rögzítő elfogadott szabályzat (a továbbiakban: helyi szabályzat) két tanúval hitelesített példányát; c) a jogosult által a vadászterület meghatározott részére kötött bérvadászati szerződést; d) a vadászterületen a teljes vadászati évben vadászni jogosult vadászok névsorát, lakóhelyét és vadászjegyük vagy — a legalább egy teljes vadászati évre szóló bérvadászati szerződés esetén — a vadászati engedélyük számát; e) a földtulajdonosok vadászati közössége által elfogadott működési szabályzat két tanúval hitelesített példányát. (3) A hatósági nyilvántartásban a (2) bekezdésben foglalt adatokat érintő változást a jogosult — harminc napon belül — a vadászati hatóságnak köteles írásban bejelenteni. (A Vtv. 8. §-ához) 3. § (1) A vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a Vtv. 8. § (2) bekezdésének b), c) és e) pontja alkalmazásában a település külterületén lévő az ingatlan-nyilvántartásban zártkerti ingatlanként nyilvántartott ingatlant. (2) A vadászati hatóság a földtulajdonos és a jogosult közös kérelmére az (1) bekezdés szerinti külterületen lévő ingatlant a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterületnek minősítheti, amennyiben az vadgazdálkodásra alkalmas. (A Vtv. 9. §-ához) 4. § (1) A Vtv. 9. § (5)—(6) bekezdéseinek alkalmazásában a vad elejtésének minősül annak megsebzése is, ha utánkereséssel terítékre kerül, vagy elhullottan fellelik. (2) A Vtv. alkalmazásában a vadaskertben engedéllyel tartott vadfaj egyede a jogosult tulajdonát képezi. (A Vtv. 11. §-ához) 5. § A Magyar Állam önálló vadászati jogának haszonbérbe adása esetén a nyilvános pályázatot országos szaklapban és napilapban is meg kell hirdetni. (A Vtv. 12. §-ához) 6. § (1) Társult vadászati jog esetén a vadászterület földtulajdonosainak közössége a Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti határozathozatal részletes eljárási szabályait, valamint a tulajdonosi közösség működési szabályait — a (2)—(4) bekezdésben, valamint a 7. § (1)—(4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel — saját maga állapítja meg. A tulajdonosi közösség működési szabályzatához a 2. számú melléklet mintát tartalmaz. (2) A vadászterülethez tartozó föld tulajdonosa, amennyiben a határozathozatal alkalmával nem személyesen tesz jognyilatkozatot, képviseletéről a Ptk. 219— 223. §-aiban foglaltaknak megfelelően kiállított olyan írásbeli meghatalmazás útján gondoskodhat, amelyből megállapítható a tulajdonos neve, tulajdoni hányada — ideértve a részarány AK értékét is —, a képviselő személye, a termőföld helyrajzi száma, valamint annak területe hektárban. E rendelkezést a Magyar Állam földtulajdona esetén a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv nevében eljáró személyre is alkalmazni kell. (3) A Vtv. alkalmazásában a vadászterületnek minősülő ingatlan tulajdonjoga igazolásaként el kell fogadni: a) az ingatlan tulajdoni lapjának hiteles másolatát; b) az ingatlan széljegyzettel ellátott tulajdoni lapja ese tén a tulajdon bejegyzése alapjául szolgáló okirat eredeti vagy közjegyzővel hitelesített másolati példányát (mindkét esetben a benyújtást a földhivatal az okiratokon igazolta); c) az ingatlan tulajdonjogának földhivatali bejegyzéséről szóló határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát; d) a kárpótlási árverés során készült árverési jegyzőkönyvet vagy közjegyző által hitelesített példányát, valamint e) az illetékes megyei földművelésügyi hivatal által hozott részarány-kiadási határozatot. (4) A települési önkormányzat jegyzőjére — amennyiben a tulajdonosok törvényes képviselőjeként jár el — a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. (5) A vadászati közösséghez tartozó föld tulajdonjogának első alkalommal történő igazolását mindaddig el kell fogadni, amíg a változást a (3) bekezdés a)—e) pontjaiban felsorolt igazolások bármelyikével bejelentették. 7. § (1) Társult vadászati jog gyakorlása esetén a vadászati közösség döntése alapján a közösség nem vadászó földtulajdonos tagjait többlethasználati díj illeti meg, ami a vadászterületen vadászatot gyakorló vadászó tulajdonostársak terhére állapítható meg. A használati viszonyok részletes szabályait — a működési szabályzat mellékleteként — írásbeli szerződésbe (megállapodás) kell foglalni. (2) A vadászati közösség —, illetve a képviselője — működése során felhasználható közös költség mértékét a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása feltételei között, az éves költségvetésben előzetesen rögzíteni kell. (3) A földtulajdonosok által nem igényelt haszonbérleti vagy többlethasználati díj részének felhasználásáról a tulajdonosi közösség — az igény érvényesítésére vonatkozó elévülés szabályaira is figyelemmel — határozatban rendelkezhet. A vadászati közösség megszűnésekor a tulajdonosoknak dönteniük kell a működésük során közös tulajdonukba került javak teljes körű felhasználásáról, illetve a közösséggel szemben esetlegesen fennálló követelés megosztásáról is. 8. § (1) A települési önkormányzat jegyzője jár el törvényes képviselőként azon a Vtv. alapján vadászterületnek minősülő, de nem a Magyar Állam tulajdonát képező földek tulajdonosai nevében, akik a) a kialakítandó vadászterületen egyenként harminc hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkeznek, és e képviseletükkel más természetes vagy jogi személyt nem bíztak meg, b) a kialakítandó vadászterületen harminc hektárnál nagyobb földtulajdonnal rendelkeznek, de a határozathozatalon nem jelentek meg, és képviseletükről sem gondoskodtak. (2) Azon földtulajdonosok, akik a kialakítandó vadászterületen egyenként harminc hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkeznek, képviseletük ellátására legalább harminchektáronként egy közös képviselőt bízhatnak meg. (3) Vadászterületnek minősülő ingatlan esetében akár tulajdonosként, akár képviselőként csak egy személy, és csak egy vadászterülethez tartozásról tehet jognyilatkozatot. Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, a tulajdonostársak képviseletükről tulajdoni hányaduk arányában számított szótöbbséggel határoznak. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a törvényes képviselőként eljáró települési önkormányzat jegyzőjére is. (4) A tulajdonosi vagy képviseleti jogosultság igazolását a kialakítandó vadászterület tulajdonosi közösségének bármely tagja kérheti. A határozathozatal során ez a jog a törvényes képviseleti jogában eljáró települési önkormányzat jegyzőjét is megilleti. 9. § (1) A Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti határozatképesség megállapításához a vadászterület tulajdonosi közösségének jegyzőkönyveznie kell, hogy tulajdonosként, továbbá a tulajdonos képviselőjeként a) ki, és — településenkénti megoszlásban — mekkora területtel vesz részt, b) a kialakítandó vadászterület egészéhez — és ezen belül is településenként — viszonyítottan e tulajdonosok vagy képviselők milyen arányt képviselnek. (2) A határozathozatal során a települési önkormányzat jegyzője olyan szavazati hányaddal rendelkezik, mint ahogyan az (1) bekezdés alapján megállapított terület aránylik a kialakítandó vadászterület egészéhez. Az így megállapított tulajdoni aránynál a Magyar Állam tulajdoni hányada nem vehető figyelembe. (3) A vadászterület földtulajdonosai számára a földtulajdonosi közösség képviselőjének is lehetővé kell tenni azt, hogy az őket érintő kérdésekben felvilágosítást kapjanak, továbbá az iratokba betekinthessenek. (4) A földtulajdonosok gyűlésén megállapított képviseleti jogosultság vagy tulajdoni arány vitatása esetén a Vtv. 14. § (4) bekezdésének b) pontja szerint kell eljárni. (A Vtv. 13. §-ához) 10. § Bérvadászati szerződés a jogosult által felajánlott meghatározott mennyiségű és minőségű vad elejtésén kívül a vadászterület meghatározott részére vonatkozó vadászati tevékenységre is köthető. A bérvadászati szerződés megkötése nem érinti a jogosultnak a Vtv. II—IV. és VI. fejezetében foglalt, a vad és élőhelyének védelmével, a vadgaz dálkodással, a vadászattal és azok teljesítésével kapcsolatos törvényben előírt kötelezettségét és felelősségét. 11. § (1) Társult vadászati jog esetén a Vtv. 13. § (3) bekezdésében előírt okirat nyilvántartásba vételére irányuló kérelem esetében a vadászati hatóság a bejegyzés teljesítéséhez vizsgálja, hogy a) a gyűlést az arra jogosult személy, illetve személyek hívták-e össze, b) a hirdetmény megfelel-e a Vtv. 14. § (1)—(2) bekezdéseiben foglalt követelményeknek, c) a gyűlés a meghirdetett napirendek szerint hozta-e meg döntését, egyéb kérdésekben a földtulajdonosoknak a Vtv. 14. § (4) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint kell eljárni. (2) A képviselő — a vadászati hatóságnál történő közzététel kivételével — a Vtv. 14. §-ában meghatározott módon köteles minden alkalommal hirdetményben tájékoztatást közzétenni a földtulajdonosi kifizetések idejéről, helyéről és módjáról, továbbá legkésőbb tizenöt napon belül a földtulajdonosok vadászati közösségének gyűlésén hozott határozatokról. (3) A földtulajdonosok vadászati közösségének képviselője — a Vtv. 14. §-ában meghatározott hirdetményi úton — köteles a földtulajdonosok vadászati közösségének gyűlését összehívni a) a működési szabályzatban a pénzügyi beszámolásra meghatározott időszakonként, az éves költségvetés megállapításának, illetve a vadászati közösség működését lezáró pénzügyi beszámolónak a megtárgyalására; b) minden olyan esetben, amikor a földtulajdonosok vadászati közösségének képviseletében olyan intézkedés válik szükségessé, amely meghaladná a működési szabályzatban, illetve a tulajdonosok korábbi határozataiban foglaltakat; c) a földtulajdonosok vadászati közösségének megszűnése időpontját legalább hatvan nappal megelőzően; d) amennyiben azt a földtulajdonosok Vtv. 12. §-ában foglaltak szerint számított egyharmada kezdeményezi. (4) Haszonbérlet esetén a jogosult köteles a haszonbérleti díjat — az általuk közösen meghatározott módon és rendben — a földtulajdonosok vadászati közössége képviselőjének — eltérő megállapodás hiányában — évente megfizetni. (A Vtv. 14. §-ához) 12. § (1) A Vtv. 12. §-ában foglaltakról — a kifüggesztett hirdetménnyel összehívott módon — a vadászterület tulaj donosi közösségének akkor is határoznia kell, ha egy természetes vagy jogi személy — ideértve a Magyar Állam képviseletében eljáró személyt is — a vadászterület több mint felének képviseleti jogával rendelkezik. (2) A hirdetmény kifüggesztésének időtartamába a kifüggesztés, illetve a levétel napja nem számítható be. 13. § (1) A Vtv. 14. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a képviselő köteles az egyes földtulajdonosok tulajdoni hányadairól nyilvántartást készíteni, és a vadászati jogból a tulajdonosokra eső terhet, illetve hasznot a nyilvántartás szerint megosztani, illetve eltérő megállapodás hiányában évente megfizetni. (2) A megválasztott képviselő a földtulajdonosok vadászati közösségével való elszámolási kötelezettségét — eltérő megállapodás hiányában — évente a földtulajdonosi gyűlés elé terjesztett pénzügyi beszámolójával teljesíti. A beszámolót a közösség határozattal fogadja el. (A Vtv. 16. §-ához) 14. § A Vtv. alkalmazásában vadgazdálkodási létesítménynek, berendezésnek minősülnek a következők: a vadászterületen mesterségesen létesített vadetető és dagonya, takarmánytároló, sózó, vaditató, épített les, vadaskerti kerítés, épített vadbefogó, vadkárelhárítást szolgáló kerítés és más műszaki létesítmény, apróvad tenyésztésére szolgáló létesítmény, amennyiben azok megfelelnek a műszaki és biztonsági követelményeknek. (A Vtv. 17. §-ához) 15. § (1) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződésben a vadállomány faj- és darabszámát — a felek eltérő megállapodásának hiányában — a tárgyévet megelőző két év statisztikai adatai alapján kell megbecsülni. (2) Ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, a földtulajdonosok vadászati közössége képviselőjének hatvan napon belül össze kell hívni a földtulajdonosok gyűlését, és annak döntenie kell a vadászati jog hasznosításának módjáról. Az átmeneti időszakban a földtulajdonosok kötelesek gondoskodni a vad és élőhelyének védelméről. (A Vtv. 19. §-ához) 16. § (1) Zárványterület a Vtv. 19. §-ának (2) bekezdésének i) pontja alkalmazásában az a földterület, a) amely önálló vadászterületként történő kialakítása esetén — a különleges rendeltetésű vadászterület kivételével — kizárólag egy vadászterülettel lenne határos, vagy b) amelyet egy tulajdonosi közösség sem kíván vadászterületének részévé tenni. (2) Nem tekinthető zárványterületnek az a földterület, amely egy vadászterülettel és az államhatárral vagy annak védőzónájával határos. (A Vtv. 22—24. §-aihoz) 17. § (1) Vadaskert, vadaspark létesítésének engedélyezéséről, illetve az engedélyben foglaltak felülvizsgálatáról a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a Vtv.-ben előírt eljárás szerinti határozat meghozatalához az illetékes vadászati hatóság véleményét kikéri. (2) A vadászati célú vadaskert legkisebb kiterjedése a) vaddisznó, illetve muflon esetében 200 ha, b) más nagyvadfajok esetében 500 ha, úgy kialakítva, hogy a kerítése megfeleljen a Vtv. 23. §-ban foglalt követelményeknek. (3) Ha a vad szaporítása és tartása, illetve a vadászati hasznosítás megosztott vadaskerti egységekben történik, az egybefüggő vadászati célú területrész terjedelmének meg kell felelnie a (2) bekezdésben foglaltaknak. Ez esetben a tartott vad elejtése kizárólag a vadászati célú egységben történhet. Állat-egészségügyi okból vagy a vad túlszaporodása miatt szükséges állományszabályozás céljából, kérelemre a vadászati hatóság engedélyezheti a hivatásos vadász által lőfegyverrel történő állományapasztást a nem vadászati célú területrészen is. (4) A vadaskert létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem tartalmi követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza. 18. § (1) A vadaskert egészében (minden egységében) biztosítani kell a vad természetes táplálkozási, rejtőzködési és — különösen a vadászati célú egységben — kitérési, illetve menekülési lehetőségét. (2) Vadaskertben történő idényen kívüli vadászat — a vad szaporodására általánosan elfogadott etikai szabályok megtartása mellett, továbbá a vadászati hatóság részére történt előzetes bejelentés alapján — kizárólag olyan vadfajok egyedére, melyek a vadaskert engedélyezési határozatában szerepelnek. 19. § (1) A vad nem vadászati célú zárttéri tartásának minősül: a) ha a vad zárttéri tartását részben vagy egészben nem vadászati célra végzik; b) ha a vadaskertben tartható vad szaporítását, tartását szolgáló elkerített terület a vadaskerttől úgy áll külön, hogy a vad átjárása vagy lábon való átterelése nem lehetséges. (2) A vadaskertben tartott vadállomány hasznosítását a vadászati hatóság — a minisztérium engedélyében meghatározottak, továbbá az éves vadgazdálkodási terv szempontjai szerint, valamint a vad zárttéri tartására a Vtv. 32. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével — vadászati évenként engedélyezi. Az engedélyben meghatározza a vad vadaskertbe történő kiengedését, hasznosítását, amelyhez kizárólag vadaskerti felhasználásra, külön ,,Z’’ (zárttéri) megjelölésű azonosító jelet ad ki. (3) Aki zárttéri tartáshoz szükséges engedély nélkül vagy a zárttéri tartásra, hasznosításra vonatkozó hatósági engedélytől eltérően tart vadat, cselekménye a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. (4) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt zárttéri tartást az illetékes vadászati hatóság engedélyezi. (A Vtv. 26. §-ához) 20. § A vadászati hatóság a vadászterületekről a 4. számú melléklet szerint — a vadgazdálkodási egységekre megállapított kódszámok alapján — nyilvántartást vezet. (A Vtv. 27. §-ához) 21. § (1) Hatósági vadászat elrendeléséről szóló határozatban a vadászati hatóságnak meg kell határoznia a vadászat feltételeit: a) az elejthető vadfajok körét, b) az elejtés módját, eszközeit, c) a hatósági vadászat rendjét, d) a megbízott személyét vagy a kirendelés szükséges ségét. (2) Hatósági vadászatra hivatásos vadász, mezőőr, erdő őrzésével megbízott szakszemélyzet, valamint természetvédelmi és vadászati hatóság tagja bízható meg, illetve rendelhető ki, ha rendelkezik a vadászat gyakorlásához szükséges feltételekkel. A mezei őrszolgálat, a természetvédelmi, valamint a vadászati hatóság tagját a vadászati hatóság megkeresésére kizárólag az érintett munkáltatója rendelheti ki. (3) A hatósági vadászatot a vadászatra jogosult költségére kell elvégezni, melynek költségeit a vadászati hatóság előlegezi meg. A hatósági vadászaton elejtett vadból származó bevételnek a hatósági vadászat költségeivel csökkentett részét a vadászati hatóság vagy megbízottja utalja a jogosult számlájára. (4) Amennyiben a hatósági vadászaton elejtett vad értékesítéséből származó bevétel nem fedezi a hatósági vadászat költségét, a jogosult köteles a különbözetet a vadászati hatóság elszámolását követően haladéktalanul megfizetni a — külön jogszabály szerinti — 10032000-0103165400000000 számú ,,Vadgazdálkodási bevételek’’ központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással. A hatósági vadászat meg nem térült költsége a jogosulttól adók módjára behajtható. (A Vtv. 29—30. §-aihoz) 22. § (1) A sebzett vadat addig kell keresni, amíg megtalálására esély van. Nagyvadra leadott lövésnél akkor is utánkeresést kell folytatni, ha a helyszínen sebzésre utaló jelek nem találhatók. (2) A vad elfogásánál kíméletesen kell eljárni, annak testi épségét és egészségét nem veszélyeztető eszközt kell alkalmazni. (3) A Vtv. 30. § (1) bekezdése szerint tiltott csapdázási módszer a lábfogó csapóvas alkalmazása is. (4) Élő vad befogása esetén az alkalmazott befogót a jogosult köteles legalább huszonnégy óránként ellenőrizni. Éjszakai működés esetén az első ellenőrzést legkésőbb napkeltekor el kell végezni. A vadat a befogóból az észleléstől számított lehető legrövidebb időn belül el kell távolítani. (5) A vad mozgásképtelenségét okozó befogás esetén haladéktalanul gondoskodni kell annak állat-egészségügyi ellátásáról. (A Vtv. 31. §-ához) 23. § (1) A vadászterületen egy évnél hosszabb időtartamra mesterségesen létesített vadgazdálkodási, vadászati létesítményt a tájba illő módon, természetes anyagból kell készíteni. (2) Élő fán leskosár akkor helyezhető el, ha az nem veszélyezteti a fa életképességét. (A Vtv. 32. §-ához) 24. § (1) A Vtv. 32. §-ának alkalmazásában a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység során mesterséges vadtenyésztési tevékenység a vad zárttéri tartása és szaporítása. (2) Vadászterületnek nem minősülő területen, valamint vadasparkban tartott nagyvad vadaskertbe történő kihelyezését a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervben engedélyezi. Vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból származó nagyvad szabad vadászterületre nem helyezhető ki. (3) Vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból a vadaskertbe telepített, illetve kihelyezett nagyvadat a jogosult köteles jól felismerhetően, a vad teljes élettartamára maradandó módon megjelölni. Az ilyen vad származásáról az átvevőt, illetve a vadászt tájékoztatni kell, és ezt az állatkísérő okmányban is fel kell tüntetni. (4) A vadászatra jogosult vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból vadaskertbe csak a (3) bekezdésben előírtak szerint megjelölt vadat helyezhet ki. (5) Az engedélyben foglaltaktól eltérő zárttéri vadtartás, valamint a (2)—(4) bekezdésekben foglalt kötelezettségek megsértése a vadgazdálkodás szabályainak megsértésének minősül. (A Vtv. 37. §-ához) 25. § A Vtv. 37. § a)—e) pontjaiban foglalt tilalmak megszegése a vadászat rendje megsértésének minősül. (A Vtv. 38. §-ához) 26. § A vadászati hatóság a Vtv. 38. § (3) bekezdésének c) pontja alapján a kötelezettség megszegésével összefüggő eljárása mellett, felszólítást követően vadászati tilalmat is elrendelhet, különösen, ha a jogosult a Vtv. 16—18. §, a 22—25. § , a 28—35. § , 38—39. § , 69—71. § és a 82—83. §-okban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget. 27. § (1) A vadászati idényeket az 5. számú melléklet tartalmazza. A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is. (2) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság — védett természeti területet érintően a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával — szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben meghatározza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát. (3) A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérő köteles a vadászati naplóban ,,beteg’’ megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak. A jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki. (4) Bérvadászat során állat-egészségügyi okból a Vtv. 73. §-ában felsorolt trófeás vad nem ejthető el. (5) A (3) bekezdésben foglaltak kivételével a vad vadászati idényen kívüli — vadászati hatóság engedélye nélkül történt — elejtése a vadászat rendje megsértésének minősül. (A Vtv. 46. §-ához) 28. § (1) Vadgazdálkodási üzemtervet felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező, a vadgazdálkodási tervezés szakértői névjegyzékébe felvett személy készíthet. (2) A vadgazdálkodási tervezésre jogosult szakértők névjegyzékét — a kiadott engedélyek számának megadásával — a minisztérium hivatalos lapjában évenként teszi közzé. (3) A vadgazdálkodási üzemterv tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza. (A Vtv. 47. §-ához) 29. § (1) Az éves vadgazdálkodási tervet legalább középfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy készíthet. (2) Az éves vadállománybecslést és vadgazdálkodási tervet minden év február 15. napjáig kell az illetékes vadászati hatósághoz benyújtani. (3) Az éves vadállománybecslés és vadgazdálkodási terv részletes követelményeit a 7. számú melléklet tartalmazza. 30. § (1) Az éves vadgazdálkodási tervtől tíz százalékot meghaladó mértékben való eltérést a vadászati hatóság előzetesen, kérelemre — a tv. 45. § (3) bekezdésében és 47. § (3) bekezdésében meghatározott módon — engedélyezheti. (2) Az apróvad hasznosításának tíz százalékot meghaladó mértékű elmaradása kivételével az előzetesen nem engedélyezett eltérés — ideértve a trófeás vad korosztályonkénti szabályozására vonatkozó előírásokat is — a Vtv. 83. § (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. (3) Az éves vadgazdálkodási terv készítése, jóváhagyása során kárveszély esetén figyelembe kell venni a nem az adott vadászterületen szaporodó, de ott megjelenő és vadkárt okozó váltóvadat is. Az éves vadgazdálkodási tervben a hasznosítható vad mennyiségének jóváhagyásakor a vadászati hatóság a tervezett törzsállomány és szaporulat mellett a váltóvad mennyiségét, illetve arányát is vizsgálja. 31. § (1) A vadgazdálkodási-vadászati képzettségek, illetve képesítések jegyzékét a 8. számú melléklet tartalmazza. (2) Aki éves vadgazdálkodási tervet készít — az első alkalommal — köteles benyújtásakor az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti képzettségét igazolni. (A Vtv. 50—51. §-aihoz) 32. § (1) A vadászterület vadgazdálkodásának egészét irányító munkakörű hivatásos vadász, továbbá a 33. § (3) bekezdésében foglaltak szerint az őrzés feladatát ellátó halőr, mezőőr, továbbá az erdő őrzésével megbízott szakszemélyzet tagja kivételével, a Vtv. 50. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti igénybevételnek a hivatásos vadász szerződés alapján történő foglalkoztatása minősül, amely legalább a heti 36 órát eléri. (2) A hivatásos vadász működési területe — a vadászterület vadgazdálkodásának egészét irányító munkakörű hivatásos vadász kivételével — a több jogosult által történő közös igénybevétel esetén sem haladhatja meg a háromezer hektárt. 33. § (1) Hivatásos vadásznak minősül a jogosultnál a 32. § (1)—(2) bekezdésekben foglaltak szerint vadgazdálkodási szakfeladatokat ellátó személy, aki e rendelet szerint legalább középfokú szakirányú képesítéssel rendelkezik vagy megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, továbbá e minőségében hatósági esküt tett és a vadászati hatóság hivatásos vadászként a nyilvántartásba veszi. (2) Hivatásos vadászként alkalmazható — a vadászati hatóság előzetes engedélye alapján — az a személy is, aki 2002. szeptember 1. napjáig a középfokú szakirányú képesítést megszerezte vagy ugyanezen időpontig igazolta, hogy megszakítás nélküli, legalább ötéves hivatásos vadászi munkaviszonnyal rendelkezik. (3) A hivatásos vadászokra előírt feltételek megléte esetén hivatásos vadászként foglalkoztatható az őrzés feladatát ellátó halőr, mezőőr, valamint az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja, amennyiben a munkaköreikre megadott működési területek fekvése összefügg. 34. § (1) A vadászati hatóság a hatósági esküt tett hivatásos vadászt a 9. számú melléklet I. része szerint veszi nyilvántartásba. A 9. számú melléklet II. része tartalmazza az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: vadászkamara) területi szervezetének a hivatásos vadász kamarai tagról vezetett nyilvántartás mintáját. A hivatásos vadász esküjének szövegét és az esküokmány formáját a 10. számú melléklet tartalmazza. (2) A hivatásos vadász szolgálati igazolványa, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvénye, valamint a szolgálati naplója mintáját a 11. számú melléklet tartalmazza. (3) A hivatásos vadász igénybevételéről, működési területéről, igénybevételének megszűnéséről a jogosult köteles tizenöt napon belül tájékoztatni a működésének helye szerinti vadászati, valamint rendőrhatóságot, továbbá a hivatásos vadász lakóhelye szerint illetékes vadászkamarát. 35. § (1) A hivatásos vadász részére a jogosult a (3)—(4) bekezdésekben meghatározott egyenruhát és felszerelést biztosít. (2) A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során jogosult a vadász hagyományoknak megfelelő egyenruha viselésére. (3) A hivatásos vadász kötelező egyenruhája: ünnepi öltöny, kalap, melynek kihordási ideje legfeljebb harminchat hónap, téli terepruha, nyakkendő, sapka, sál kesztyű, nadrágszíj, melyek kihordási ideje legfeljebb huszonnégy hónap, nyári terepruha, ing, esőkabát, zokni, cipő, bakancs, gumicsizma, melyek kihordási ideje legfeljebb tizenkét hónap. A hivatásos vadász ruházatán szerepel a ,,Hivatásos Vadász’’ feliratú embléma. (4) A hivatásos vadász kötelező szolgálati felszerelése a következő: a vadászterület jellegének megfelelő szolgálati vadászlőfegyver tokkal, golyós lőfegyver esetén céltávcsővel, könnygázszóró palack, vadásztőr, táska, távcső tokkal, kézi lámpa, egyéni sebkötöző csomag, valamint a működési terület térképe. (5) A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során köteles a ruházatán a 11. számú melléklet szerinti szolgálati jelvényét viselni, valamint a szolgálati igazolványát és naplót magánál tartani. A szolgálati igazolvány és napló, valamint a jelvény elvesztését az illetékes vadászati hatóságnak haladéktalanul köteles bejelenteni. (A Vtv. 53. §-ához) 36. § (1) A hivatásos vadász a szolgálati naplóba naponta köteles a szolgálati idő kezdetét és végét, valamint a vadászattal és a vadgazdálkodással kapcsolatos eseményeket bejegyezni, így különösen a vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekményeket, a vadállományra vonatkozó megfigyeléseit, szolgálati tevékenységével összefüggésben elejtett vadat és az észlelt vadkárt. A tudomására jutott vadkárt köteles a jogosultnak haladéktalanul jelenteni. A hivatásos vadász naponta, szolgálata végén köteles bejegyzéseit aláírásával igazolni. (2) A hivatásos vadász a szolgálati tevékenysége során elejtett vadat a vadászati napló és teríték nyilvántartásba is köteles bejegyezni. (3) A szolgálati napló ellenőrzésére a jogosulton kívül a vadászati, valamint a rendőrhatóság jogosult. (A Vtv. 54. §-ához) 37. § (1) A hivatásos vadász szolgálata teljesítése közben szolgálati lőfegyverét előzetes figyelmeztetés és riasztó lövés leadása után az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető támadás elhárítására — ha a támadás másként nem hárítható el — használhatja. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem szükséges mértékét. (2) Ha a szolgálati lőfegyver használata következtében személyi sérülés történt, a hivatásos vadász köteles a sérültet a helyszínen elsősegélyben részesíteni, és sürgős orvosi ellátásáról gondoskodni. (3) A szolgálati lőfegyver, valamint a könnygáz személy elleni használatáról a hivatásos vadász köteles az illetékes rendőrhatóságnak, a vadászati hatóságnak, valamint a jogosultnak haladéktalanul jelentést tenni, valamint a használat körülményeit szolgálati naplójába bejegyezni. (4) A hivatásos vadász köteles az őt ért támadásról, fenyegetésről vagy jogszerű tevékenysége akadályoztatásáról a jogosultat tájékoztatni, valamint indokolt esetben a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével az illetékes rendőrhatóságnál feljelentést tenni. 38. § (1) A hivatásos vadász feladatának ellátása során az intézkedésének ellenszegülő személlyel szemben az alábbi feltételek betartásával a rendőrségnél rendszeresített könnygázt alkalmazhat. A könnygáz alkalmazását meg kell előzni: a) a cselekmény, magatartás abbahagyására való felhívásnak, b) figyelmeztetésnek, hogy könnygáz alkalmazására kerül sor. (2) Előzetes figyelmeztetés nélkül a könnygáz csak akkor alkalmazható, ha a késedelem a hivatásos vadász életét, testi épségét veszélyeztetné. (3) A könnygáz nem alkalmazható szemmel láthatóan kiskorú, súlyos beteg vagy fogyatékos személlyel, illetve terhes nővel szemben. (4) A könnygázt a lehető legkisebb sérelmet okozó módon kell alkalmazni. Ha alkalmazása a célját elérte, további alkalmazásnak nincs helye. (5) A hivatásos vadász feladatának ellátása során a könnygáz palackot hordtáskában viseli. A könnygáz palackot nyilvános helyen őrizetlenül hagyni vagy idegen személy őrizetére bízni tilos. 39. § A hivatásos vadász nagyvad utánkeresés során kegyelemlövéshez legalább 357 Magnum kaliberű, ötven méter távolságon legalább 8 KO értékű lövedék kilövésére alkalmas, forgótáras rendszerű szolgálati maroklőfegyvert vagy egyébként legalább kilenc mm parabellum kaliberű szolgálati maroklőfegyvert használhat. 40. § (1) A jogosult köteles gondoskodni a hivatásos vadász vadászjegyének kiváltásáról, illetve érvényesítéséről, valamint a vadászati felelősségbiztosítás megkötéséről. (2) A szolgálati lőfegyver külön jogszabályban előírt műszaki-biztonsági vizsgálatáról a hivatásos vadász gondoskodik a jogosult költségére. 41. § A hivatásos vadászt a szolgálati feladata teljesítése során elejtett vad után lődíjként a szolgálati lőfegyvere és annak öbnagysága figyelembevételével a) az elejtett szarkáért, szajkóért és dolmányos varjúért öt darab sörétes lőszer, b) az elejtett borzért, nyestért, görényért, tíz darab sörétes vagy három darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer, c) február 1.—október 15. közötti időszakban elejtett rókáért huszonöt darab sörétes vagy három darab golyós lőszer, október 16.—január 31. közötti időszakban történt elejtése esetén pedig tíz darab sörétes vagy három darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer, d) a jogosult által előírt állományszabályozás során elejtett nagyvad után három darab golyós lőszer illeti meg a jogosult költségére. A lődíj elszámolásának rendjét a jogosult állapítja meg. 42. § A 35. § (1) bekezdésében, a 40. § (1) bekezdésében és a 41. §-okban foglalt kötelezettségek megsértése a vadgazdálkodás szabályai megsértésének minősül. (A Vtv. 57. §-ához) 43. § (1) Az azonosítójel az 1. § a) pontjában felsorolt vadfajok megjelölésre szolgáló sorszámozott, egyszerhasználatos zárású műanyag szalag. Az azonosítójeleket a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor, a vadászatra jogosult igényének megfelelő darabszámban adja ki. Az azonosítójelek kizárólag a jogosult vadászterületén és az éves vadgazdálkodási tervben hasznosításra jóváhagyott vadmennyiség mértékéig használhatók fel, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra is. A jogosult a kiadott azonosítójelek felhasználásáról a következő vadászévre szóló igényével egyidejűleg —, illetve ellenőrzés során a vadászati hatóság felhívására — köteles tételesen elszámolni. A jogosultnál lévő, fel nem használt azo nosítójelek érvényességét a vadászati hatóság a következő vadászévre meghosszabbíthatja. (2) Az azonosítójelet a nagyvad hátsó lábán a csánk fölött — a horgasinat (Achilles-ín) befoglalóan — a nagyvad birtokbavételét követően azonnal be kell helyezni. A vad elszállítását csak azonosítójellel történt megjelölését követően szabad megkezdeni. (3) Az élő vad vadászterületről történő befogása és szállítása, illetve a vadaskerti telepítés céljából történő befogás esetén az azonosítójelet annak érvénytelenítésével kell felhasználni. Az így használt azonosítójel a szállítás egyéb okmányai mellett a rendeltetés helyéig kíséri a befogott vadat. (4) Az azonosítójel díja darabonként száz forint, amit a külön jogszabályban foglaltak szerint a 1003200001031654-00000000 számú ,,Vadgazdálkodási bevételek’’ központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni. 44. § (1) A jogosult az azonosítójelek használatának részletes szabályait a helyi szabályzatban köteles megállapítani, és első alkalommal azt az éves vadgazdálkodási terv mellékleteként a vadászati hatósághoz be kell nyújtani. (2) A helyi szabályzat módosítását — harminc napon belül — a vadászati hatóságnak meg kell küldeni. (3) Társas vadászat esetén a vadászat vezetője, egyéni vadászat esetén a vadász, bérvadászat esetében a kísérővadász, legkésőbb a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosítójeleket átvenni, a vadászat során magánál tartani, és használni. (4) A vad vagy zsigerelt teste csak az azonosítójellel együtt szállítható. Az azonosítójelen szereplő adatokat a nagyvad felvásárlója, felhasználója vagy feldolgozója oly módon köteles a megfelelő bizonylatokba bejegyezni, hogy abból a vad vadászterületről való származása is megállapítható legyen. A behelyezett azonosítójelnek a vad csánkján történő megőrzése a vad — egésze vagy zsigerelt teste — feldolgozásáig kötelező. 45. § (1) A vadászható madárfajok elejtett egyedeit szállítani és értékesíteni, az ország területéről kivinni, az országba behozni, valamint az ország területén átszállítani úgy szabad, ha a madár egyik szárnyán a vadfaj meghatározásához szükséges mértékben a tollazatot meghagyták. (2) A vadászható madárfajok esetében kereskedelemnek minősül vadászonként és vadfajonként a tíz darabot meghaladó mennyiségű vadászható madárfaj értékesítése. A vadászható madárfajok közül tilos kereskedelmi tevékenységet folytatni a böjti réce, a kerceréce, a balkáni gerle, a szarka, a szajkó, a dolmányos varjú, a nagy lilik és az erdei szalonka egyedeivel. 46. § A vadászjeggyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékének (zsákmányjegyzékének) mintáját a 12. számú melléklet tartalmazza. Egyéni vadászat esetén a vadász az elejtett vad birtokba vételét követően köteles az elejtés tényét az egyéni lőjegyzékbe haladéktalanul bejegyezni, társas vadászat esetén a bejegyzési kötelezettség a vadászat végén esedékes. (A Vtv. 58. §-ához) 47. § (1) Az egyéni, illetve a társas vadászati naplót és terítéknyilvántartást a 13. számú mellékletben foglalt minta szerint területrészenként elkülönítve kell vezetni. Minden vadászatot új sorszámon, annak megkezdése előtt kell naplózni, a vadászat várható befejezésével együtt. A bejegyzett befejezési időponton túl a vadász vadászati tevékenységet nem végezhet. Egyéni vendég- vagy bérvadászat esetében a vadászatot a kísérővadász jegyezi be, társas vadászat esetében pedig a vadászatvezető. Amennyiben a vadászaton vadelejtés, sebzés, hibázás vagy bármilyen vadászati, illetve rendkívüli esemény történt akkor a vadászat végén — egyéni vadászat esetén a vadász, társas vadászat esetén a vadászatvezető, bér- és vendégvadászat esetén pedig a kísérővadász — a vadászati napló megfelelő rovatába bejegyezni, valamint a bejegyzést aláírásával hitelesíteni köteles. (2) A vadászjegyet, az egyéni lőjegyzéket, a hivatásos vadász szolgálati naplóját, az egyéni, illetve a társas vadászati napló és teríték-nyilvántartást és a jogosult által vezetett dokumentumokat a vadász, illetve a jogosult — az eredeti bejegyzésekkel — az érvényessége lejártát vagy lezárását követő legalább öt évig köteles megőrizni. (3) A vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetését a jogosulton kívül a vadászati hatóság ellenőrizheti. A vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetési szabályainak megsértése a vadászat rendje megsértésének minősül. (A Vtv. 60—63. §-aihoz) 48. § (1) A vadászati felelősségbiztosítást a vadászjegy vagy vadászati engedély érvényességének idejére kell kötni. (2) A vadászjegy, a vadászati engedély, valamint a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékének mintáját a 14. számú melléklet tartalmazza. 49. § (1) A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket az igénylő lakóhelye szerinti vadászkamara területi szervezete állítja ki, illetve érvényesíti. (2) A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket a vadászati évre kell kiállítani, illetve érvényesíteni. 50. § (1) Az állami vadászjegy kiadásának és az egyéni lőjegyzék kiállításának, érvényesítésének díja vadászati évenként összesen tízezer forint. (2) A vadászjegy után fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj ötven százalékát a megyei vadászkamara — a külön jogszabályban foglaltak szerint — havonta, a vadászati hatósággal egyeztetett módon köteles átutalni a 1003200001031654-00000000 számú ,,Vadgazdálkodási bevételek’’ központi kincstári számla javára. (3) A vadászjegyet érvényesítő és az első alkalommal vadászjegyet váltó vadászokról, hivatásos vadászokról a megyei vadászkamara a nyilvántartás változását negyedévenként köteles megküldeni a vadászati hatóságnak. 51. § (1) A vadászati engedély után fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj minden megkezdett harminc napra tízezer, egy évre százezer forint, amit — a külön jogszabályban foglaltak szerint — a 10032000-01031654-00000000 számú ,,Vadgazdálkodási bevételek’’ központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni. A kérelem benyújtásával egy időben igazolni kell az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését. (2) A fel nem használt vadászati engedély nem váltható vissza. (3) A vadászati engedély elvesztése, megsemmisülése esetén a pótlásként kiadott engedély után a teljes igazgatási-szolgáltatási díjat meg kell fizetni. 52. § (1) A vadászati engedélyt a bérvadászati szerződés vagy a meghívólevél alapján a tervezett első vadászat helye szerint illetékes vadászati hatóság állítja ki. (2) A vadászati engedéllyel rendelkező vadász vadászatának megkezdése előtt — a vadászati engedély kérelemben fel nem sorolt vadászterület esetében — a jogosult köteles a bérvadászati szerződés, vagy vendégvadászat esetén a meghívólevél másolatát a vadászati hatóságnak megküldeni, valamint a vadászterület kódszámát bejegyezni a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékébe. (3) A vadászati engedéllyel rendelkező vadász bérvadászatát — a vadászat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával — a jogosultnak kell bejelentenie az érintett vadászterület szerint illetékes vadászati, valamint védett természeti terület esetében a természetvédelmi hatósághoz. (4) A vadászati engedéllyel rendelkező vadász apróvadra szervezett bérvadászatát — a vadászat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával — a jogosult védett természeti területen kívül is köteles bejelenteni az illetékes természetvédelmi hatósághoz. (5) Ha a vadászati engedéllyel rendelkező bérvadász ragadozó madárral folytat vadászatot a kérelemhez mellékelni kell az illető ország hatósága által a ragadozó madár tartására kiadott engedélyt, továbbá a behozatalára külön jogszabály által kiadott engedélyt. (6) A (2)—(5) bekezdésekben foglalt kötelezettségek megsértése a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. 53. § Amennyiben a vadászati engedély kiadása iránti kérelmet a vadász az ügyeivel megbízott vadászatszervező útján nyújtja be, a vadászati hatóság kérheti a szervező vadásztatási tevékenység folytatására való jogosultsága igazolását. A kérelemhez csatolni kell a bérvadászati szerződés, vagy vendégvadászat esetén a meghívólevél másolatát. (A Vtv. 65. §-ához) 54. § (1) A vadászjegynek vagy a vadászati engedélynek a Vtv. 65. § (1) bekezdés a)—b) pontja szerinti visszavonására irányuló eljáráshoz a vadász felelősségét jogerősen megállapító szerv köteles értesíteni a vadász lakóhelye szerinti vadászati hatóságot. (2) A Vtv. 65. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt visszavonó határozatában a vadászati hatóság köteles rendelkezni a visszavonás időtartamáról is. (A Vtv. 66. §-ához) 55. § (1) A miniszter — a Vtv. 66. § (3) bekezdésében foglaltak szerint — a vizsga tartalmi feltételeit, valamint a Vadászvizsga Szabályzatot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé. (2) Vadászvizsgára tizenhét éves kortól lehet jelentkezni a vadász lakóhelye szerinti területi vadászkamaránál. (3) Nem kell vadászvizsgát tenni annak, aki a) erdészeti, mezőgazdasági, közép- vagy felsőfokú szakoktatási intézményben a vadászat-vadgazdálkodás tananyagát tartalmazó tantárgyból eredményes vizsgát tett — ami a fegyverismeretre és használatra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretekre is kiterjedt —, és ezt az oktatási intézmény hiteles okiratban igazolja; b) felsőfokú vadgazdálkodási szakirányú végzettséget szerzett; c) vadgazdálkodási technikusi oklevelet szerzett; d) vadász-vadtenyésztő szakmunkás képesítéssel ren delkezik. Az a)—d) pontokban felsorolt szakképesítések a fegy verismeretre és -használatra vonatkozó vizsgarész letétele alól is mentesítenek. (4) Vadászvizsgát kizárólag magyar nyelven lehet tenni. 56. § A vadászvizsga díja tízezer forint. A ragadozó madárral való vadászatra, illetve a vadász-íjászatra feljogosító kiegészítő vizsga díja a vadászvizsga mindenkori díjának ötven százaléka. A díjat jelentkezéskor a vadászkamara területi szervezeténél készpénzben vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesíteni. 57. § (1) A vadászvizsga bizonyítvány — amit a vadászkamara ad ki — az elméleti és a gyakorlati vizsgarészek eredményes letételét tanúsítja. A vizsgáztatásról és a kiadott bizonyítványokról a vadászkamara nyilvántartást vezet (Vadászvizsga Főkönyv). Az állami vadászvizsgáról kiadott bizonyítvány, a jelentkezés és vadászvizsga-nyilvántartás mintáját, valamint a vadászvizsga főkönyvét a 15. számú melléklet tartalmazza. (2) A Vadászvizsga Főkönyv nyilvántartó lapját a vizsgát követően a vizsgabizottság tagjainak aláírásukkal kell hitelesíteni. A Vadászvizsga Főkönyv nem selejtezhető. (A Vtv. 67—68. §-aihoz) 58. § (1) Apróvadat sörétes vadászlőfegyverből kilőtt söréttel, nagyvadat golyós vadászlőfegyverrel szabad elejteni. Vadászati célra legalább 2 mm-től legfeljebb 4,5 mm-ig terjedő átmérőjű sörét használható. (2) Az 1. § bb) pontjában felsorolt apróvadfajokra vadászlőfegyverből kilőtt söréttel és golyós vadászlőfegyverrel is lehet vadászni. Vaddisznóra, rókára, borzra, aranysakálra, nyestkutyára, mosómedvére sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is lehet vadászni. (3) Vadbefogó hálóval kizárólag a zárttéri tenyésztésből származó kibocsátott fácán, továbbá a mezei és üregi nyúl, gímszarvas, dámszarvas, muflon, valamint őz fogható be. (4) Nagyvadat a Vtv. 67. § (1)—(2) bekezdéseiben meghatározott vadászati eszközzel lehet elejteni. 59. § (1) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízi élőhelyeken 2005. augusztus 15-től az ólomsörét használata vízivad vadászat során tilos. A felsorolt vízi élőhelyek határain vízivad vadászat oly módon folytatható, hogy a tilalommal érintett területre a kilőtt ólomsörét ne hulljon a vissza. (2) A Vtv. 68. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a két tölténynél nagyobb tárkapacitású (melyben egyidejűleg háromnál több lőszer tartható) félautomata (öntöltős) sörétes vadászfegyver használata vadászaton tilos. A két tölténynél nagyobb tárkapacitású félautomata (öntöltős) sörétes vadászfegyver használata során a tárreduktor alkalmazása kötelező. 60. § (1) A vadászati hatóság külön engedélyével meghatározott célra tudományos kísérlet, lakott területről történő eltávolítás és egyéb humán-, illetve állat-egészségügyi célból vadbefogásra olyan kábító és bénító vegyszert, valamint lőszert lehet alkalmazni, amely a vad életét és testi épségét nem veszélyezteti. Tudományos kutatás céljából a vadászati hatóság a vadászati módok, illetve a vadászati idények alól felmentést adhat. (2) A Vtv. 30. §-ának (2) bekezdése alapján róka, dolmányos varjú, szarka és szajkó elpusztítására védett állatot nem veszélyeztető szelektív hatású vegyszer is alkalmazható. 61. § (1) A vadászeb fajtacsoportba a vadászkutyaként elfogadott és nyilvántartott fajták közül az apróvad és nagyvad vadászatára, valamint kotorékmunkára Magyarországon jellemzően használt fajták tartoznak. (2) A vadászaton jellemzően használt fajták (a továbbiakban: vadászkutya fajták) vadászati alkalmassági követelményeit az adott fajta vizsga- és versenyszabályzatában — a külön jogszabályban meghatározottak szerint — az elismert tenyésztő szervezet köteles meghatározni. A vadászkutya fajták munkavizsgájának a fajtakörnek megfelelő vadászati kiképzettség felmérésére is ki kell terjednie. Ez a vizsga vagy vizsgarész egyben igazolja az adott vadászkutya vadászati alkalmasságát is. (3) A vadászkutyafajták vizsga- és versenyszabályzata vadászati alkalmassági követelményeit amennyiben indokolt, fajtánként az apró- és nagyvad vadászat, továbbá a kotorékmunka során adódó feladatok szerint kell meghatározni. (4) Az (1)—(2) bekezdésekben foglalt követelményeket az Országos Magyar Vadászkamara javaslata alapján a minisztérium hagyja jóvá, és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé. 62. § (1) Vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgáin csak az a személy minősíthet, aki teljesítménybírói igazolvánnyal és egyidejűleg érvényes vadászjeggyel is rendelkezik. A minősítést végző jogosult a megfelelő vadászati kiképzettséget is tanúsító bizonyítványt (a továbbiakban: vadászkutya munkavizsga bizonyítvány) kiállítani. (2) A vadászkutya munkavizsgákon biztosítani kell, hogy a szabályzatban megadott munkateljesítmény feltételeknek megfelelő, az adott fajtakörbe tartozó egyéb fajtájú vagy fajtakeverék vadászkutyák is vizsgát tehessenek. 63. § (1) A vadászkutyafajták vizsga- és versenyszabályzatának tartalmaznia kell a vadászkutya teljesítménybírói kijelölésének, valamint a vadászkutya munkavizsga igazolásának, nyilvántartásának rendjét is. (2) A vadászaton a vaddisznó hajtóvadászata kivételével az alkalmazott vadászati módnak is megfelelő vadászkutya használható. (3) A vadászkutyát — a kotorékebek kivételével — vadászterületen folytatott munka közben jól látható és az állat egészségét, biztonságát nem veszélyeztető, megkülönböztető jelzéssel kell ellátni. (4) A jogosult a vadászkutyát tartó és azt a vadászaton rendszeresen vezető hivatásos vagy a vadászatra jogosulttal kötött megállapodás alapján más vadász részére a kutya tartás igazolt költségeinek legalább ötven százalékát köteles megtéríteni. (5) A vadászkutya vadászaton történő használatának szabályainak megsértése a vadászat rendje megsértésének minősül. 64. § (1) Vadászterületen vadászkutya teljesítményvizsgálata és minősítése céljából — a képesség- és tenyészvizsga, illetve a mezei verseny kivételével — verseny, illetve vizsga augusztus 1.—február 28. között rendezhető. A február 28.—augusztus 1. közötti időszakban tartott rendezvényekhez vagy vadászeb gyakoroltatásához kizárólag tenyésztésből kihelyezett apróvad használható. (2) A vadászterületen az (1) bekezdés szerinti rendezvények lebonyolításához, illetve a vadászeb gyakoroltatásához a jogosult előzetes hozzájárulása is szükséges. A vadászeb gyakoroltatásához a vadászterületen külön területrész is kijelölhető. (3) Vérebversenyhez a vad szándékos sebzése tilos. Vérebverseny kizárólag előre meghatározott időpontban lefolytatott hajtó-, illetve terelővadászat után rendezhető meg. (A Vtv. 69. §-ához) 65. § (1) A vadász a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosultnál az előírt rendben jelentkezni. Egyéni vadászat esetén — ha ettől eltérő helyi szabályt nem állapítanak meg — a jogosultnál való jelentkezésnek minősül a vadászatnak a vadászati napló vezetésére meghatározott szabályok szerinti bejegyzése is. A vadász e rend szerinti jelentkezésével a jogosult hozzájárulása a vadászathoz megadottnak tekintendő. Egyéni vadászati módok esetén a jogosult köteles a vadászatok rendjére vonatkozó rendelkezéseit ismertetni, továbbá azt a vadászati naplóba is bejegyezni. (2) A jogosult a vadászat részletes rendjét a vadászterületnek megfelelően, a helyi viszonyok szerint köteles megállapítani és a helyi szabályzatot a vadászati napló és teríték-nyilvántartás mellé is bejegyezni, illetve csatolni. (3) A vadász a jogszabályokban foglaltakon kívül köteles a helyi szabályzatban foglaltakat megtartani, valamint a jogosult által felhatalmazott vadászatvezetőnek, illetve kísérő vadásznak a vadászat rendjére vonatkozó utasításait követni. A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető, egyéni vadászat esetén a jogosult vagy a hivatásos vadász figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja. 66. § (1) Társas vadászati mód esetén a vadászatra jogosult köteles vadászatvezetőt állítani. A társasvadászatot a vadá szatvezető irányítja. A biztonságos vadászat lefolytatása érdekében kiadott vadászat vezetői utasítás megszegése a vadászat rendje megsértésének minősül. (2) A társas vadászatok ütemtervét a jogosult köteles legkésőbb szeptember 30-áig az illetékes vadászati hatóságnak, rendőrhatóságnak, valamint — a természetvédelem alatt álló területre vonatkozóan — a természetvédelmi hatóságnak írásban megküldeni, és az esetleges változást — legkésőbb a vadászat kezdetét két nappal megelőzően — bejelenteni. (3) A helyi szabályzatban foglalt rendelkezések megsértése esetén — amennyiben az a Vtv. alapján nem minősül jogosulatlan vadászatnak, vagy a vadászat rendje megsértésének — a vadászatra jogosult járhat el. 67. § (1) A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász köteles a vadászat megkezdése előtt meggyőződni arról, hogy a vadász rendelkezik-e a vadászat gyakorlásának személyi feltételeivel. (2) A vadászterületen a jogosult azoknak az egyénileg vadászó személyeknek a közvetlen (együtt tartózkodó) kíséretéről köteles gondoskodni, akik a biztonságos vagy szakszerű vadászathoz szükséges helyi ismeretekkel nem rendelkezhetnek, vagy ezt kérik. Kísérőként a jogosult elsősorban a hivatásos vadászt köteles megbízni, illetve — ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé — e feladatra alkalmas, vadászjeggyel rendelkező vadász is megbízható. Minden esetben kötelező az egyénileg vadászó, bérvadászati szerződéssel rendelkező személy mellé közvetlen kísérőszemélyt állítani. Társas vadászati mód esetén a kíséretről a vadászat rendjének megfelelően kell gondoskodni, amelynek során a kíséret meghatározott területrészen irányított is lehet. (3) A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász a vadászat megkezdése előtt tájékoztatást ad a vadászat alatt követendő magatartásról. A vadász csak olyan fajú, ivarú, trófeaminőségű és mennyiségű vadat ejthet el, amelyre rendelkezik a jogosult hozzájárulásával, illetve arra adhat le lövést, amelynek elejtésére a vadászatvezető vagy a kísérővadász előzetesen engedélyt adott. Aki a vadászat során nem engedélyezett vadat ejt el, köteles haladéktalanul a jogosultnak, illetve társasvadászaton a vadászatvezetőnek bejelenteni. (4) A jogosult évente legalább egy alkalommal köteles balesetvédelmi oktatást tartani a vadászatra vonatkozó szabályokról; erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A vadászatvezető, illetve egyéni vadászat esetén a kísérő köteles a vadászat megkezdése előtt balesetvédelmi eligazítást tartani, amit a résztvevők aláírásukkal igazolnak. 68. § (1) A vadászterület államhatárral határos részének kivételével a vadászterület határától számított háromszáz méteren belül lesvadászatot folytatni, vadgazdálkodási berendezést, vadbefogót, szórót létesíteni, működtetni csak a szomszédos vadászterületek jogosultjával kötött megállapodás alapján szabad. (2) Tilos a szomszéd vadászterület vadállományának szándékos zavarása, továbbá vadnak elejtés, befogás céljából más vadászterületére való terelése, illetve hajtása. (3) A vadászat során tilos a szomszéd vadászterületre átlőni. (A Vtv. 70. §-ához) 69. § (1) A Vtv. 70. § (1) bekezdésének a) pontja szerint egyéni vadászatnak minősül: a) a cserkelés, b) a les, c) a barkácsolás, és d) a vízijárműből történő vadászat, e) az egyéni apróvad vadászat, f) a solymászat. (2) Vadászterületen solymászni a jogosult hozzájárulásával lehet. A vadászmadár betanításához szükséges röpítés és műpedzés vadászati idényen kívül csak a jogosult által kijelölt területen végezhető. (3) Nagyvadra történő egyéni vadászat alkalmával keresőtávcső használata kötelező. (4) Vaddisznó és róka éjszakai vadászatán a vadász köteles magánál tartani és használni keresőtávcsövet, céltávcsövet, valamint kézilámpát, továbbá — ha a vadászati hatóság az eseti használatát külön engedélyezte — a fegyverlámpát. 70. § (1) A Vtv. 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerint társasvadászatnak minősül a nagyvad terelő- és hajtóvadászata, valamint a solymászat kivételével az apróvad kereső-, illetve hajtóvadászata. Nagyvad terelővadászatának minősül a hajtóebek használata nélkül szervezett társasvadászat. (2) Apróvad vadászatán az 1. § ba)—bb) pontjaiban felsorolt apróvadfajok ejthetőek el, az 5. számú melléklet előírásai szerint. (3) Nagyvad terelővadászaton lőhető a vaddisznó, a gímtehén, -ünő, -borjú, a dámtehén, -ünő, -borjú, a muflonjuh, -jerke, -bárány, továbbá az 1. § bb) pontja szerinti apróvad fajok (a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével), valamint a vadászati hatóság engedélyével az őzsuta és -gida. (4) Nagyvad hajtóvadászaton lőhető a vaddisznó és az 1. § bb) pontja szerinti apróvadfajok a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével. 71. § (1) Fácánra, fogolyra, vadrécére, vadlibára, szárcsára, erdei szalonkára, balkáni gerlére, örvös galambra röptében, mezei nyúlra futtában szabad lőni (kivéve a sebzett vagy beteg, mozgásukban korlátozott egyedeket). A vaddisznó és a sebzett nagyvad, illetve terelővadászaton a sutavad kivételével, csak álló nagyvadra szabad lőni. Íjjal történő vadászat esetén a mezei nyúlra nemcsak futtában szabad nyilazni. (2) A lőállásokhoz a vadászatvezető vagy a felvezető vezeti a vadászokat. A lőállás elfoglalásakor a felvezető a vadásszal ismerteti a szomszédainak helyzetét, a hajtás irányát, valamint a tilos lőirányokat. Ha a vadászat gazdasági vagy földút közelében folyik, az utakra őröket kell állítani. Tilos a hajtók között kitörő vagy a vadászok vonalán átfutó vadat célozva követni. A lőállást a hajtás, illetve a terelés befejezése előtt tilos elhagyni. (3) A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja. A hajtás megindítását és végét a vadászatvezető a vadászat résztvevői számára köteles egyértelműen jelezni. A hajtás lefújása után tilos lövést leadni, kivéve — a vadászatvezető előzetes eligazítása alapján — a sebzett vad terítékre hozását. A hajtás lefújása után szabálytalanul lövést leadó vadászt a vadászatvezető köteles a napi vadászatból kizárni. (4) A vadászat nem kezdhető meg a biztonságos lefolytatását akadályozó körülmény esetén. A vadászat biztonságos lefolytatását akadályozó bármely körülmény fellépése esetén a vadászatot be kell szüntetni. 72. § (1) Lakott területen, közforgalmú járművön, valamint idegen vadászterületen történő áthaladáskor a vadászlőfegyver csak kiürítve, tokban tartható, illetve szállítható. Tilos vadászlőfegyvert őrizetlenül hagyni. A vadászlőfegyver használata előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e megtöltve, a csőbe nem került-e idegen anyag; külső kakasos vadászlőfegyver kakasa nincs-e felhúzva. (2) A töltött vadászlőfegyver a vadászat során biztosítva a vállon vagy kézben tartva, a csőtorkolattal felfelé hordható. A vadászlőfegyvert megtölteni, illetőleg csőre tölteni csak akkor szabad, amikor a vadászat megkezdő dött. A vadászlőfegyvert mindig úgy kell kezelni, hogy az még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt. A vadászlőfegyvert csak a lövés előtt szabad tűzkész, illetve golyós lőfegyver elsütő billentyűjét gyorsított állapotba helyezni. Ha a lövés elmarad, a vadászlőfegyvert haladéktalanul ismét biztosítani, a golyós lőfegyver gyorsítóját feszteleníteni is kell. A vadászlőfegyvert terepakadályokon történő áthaladások megkezdése előtt, magasleslétra használata előtt, a fegyver meghibásodásakor, a vadászat során tartott …