153/2009. (XI. 13.) FVM rendelete az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. XXXVII. törvény végrehajtásáról.

153/2009. (XI. 13.) FVM rendelete az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. XXXVII. törvény végrehajtásáról. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. §-a (2) bekezdésének 1–4., 6–11., 13., 14., és 16. pontjaiban, a (3) bekezdésének 1. pontjában és a (4) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján – a (3) bekezdés 1. pontja tekintetében, védett természeti területen lévő erdő vonatkozásában, valamint a (4) bekezdés tekintetében a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: Fogalommeghatározások 1. § (1) E rendelet alkalmazásában: a) dombvidék: erdő vonatkozásában azon erdőrészletek területe, melyek Adattárban rögzített jellemző tengerszintfeletti magassága meghaladja a 250 métert, de nem haladja meg a 450 métert; b) elegyfafaj: az erdőt a főfafajon, vagy főfafajokon kívül alkotó többi fafaj; c) erdészeti magánút: az erdő termelésből való kivonásával járó erdészeti létesítmény, amelyet az erdészeti szállítást és más erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló, rendszeres gépjárműforgalom céljára – a talajfelszín megbontásával, idegen anyag elhelyezésével és tömörítésével – hoztak létre, és amely megfelelő fenntartás és használat mellett (beleértve az átmeneti forgalomkorlátozás esetét is) hosszú távon biztosítja a rendszeres gépjárműforgalom lehetőségét; d) épített közelítő nyom: az erdő rendeltetésszerű használatát akadályozó igénybevétellel járó erdészeti létesítmény, amelyet erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását szolgáló, időszakos, több éven át ismétlődő gépjárműforgalom céljára – idegen anyag elhelyezése és tömörítése nélkül, de a talajfelszín megbontásával – hoztak létre, és a területe a használat megszűnése után újraerdősítésre alkalmas állapotban marad, vagy azzá tehető; e) főfafaj: az erdőtársulást, az erdő kezelését, valamint az erdőben folyó gazdálkodás módját döntően meghatározó fafaj; f) hegyvidék: erdő vonatkozásában azon erdőrészletek területe, melyek Adattárban rögzített jellemző tengerszintfeletti magassága meghaladja a 450 métert. g) híd: az erdészeti magánút részét képező, 3 méternél nagyobb hídnyílású műtárgy; h) idegenhonos fa- és cserjefaj: olyan fa-, illetve cserjefaj, amelynek hazai megtelepedése behurcolás vagy betelepítés következménye; i) intenzíven terjedő fa- és cserjefaj: olyan idegenhonos fa-, illetve cserjefaj, amely az adott termőhelyen, a környezetében lévő flóraelemeknél gyorsabban terjed, az őshonos fa- és cserjefajokat növekedésével és térfoglalásával jellemzően kiszorítja; j) közelítő nyom: az erdő igénybevételével nem járó, az erdő talaján, a talajfelszín építési jellegű megbontása, illetve idegen anyag elhelyezése nélkül kialakított nyompálya, amelyet alkalomszerű erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását szolgáló terepi anyagmozgatás céljára létesítenek, és amelynek területe a használat megszűnése után újraerdősítésre alkalmas állapotban marad, vagy azzá tehető; k) őshonos fa- és cserjefaj: az a fa-, illetve cserjefaj, amely Magyarország területén nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként vált flóraelemmé; l) síkvidék: erdő vonatkozásában azon erdőrészletek területe, melyek Adattárban rögzített jellemző tengerszintfeletti magassága legfeljebb 250 méter, illetve, amelyek az árterek hullámterében vagy külterében helyezkednek el. (2) Az erdőt és a fásítást alkotó fafajok és cserjefajok jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza. (3) Az egyes erdészeti tájakon őshonos fafajok jegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza. (4) Az idegenhonos, valamint az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok jegyzékét a 3. számú melléklet tartalmazza. Az erdő természetességi állapota meghatározásának szabályai 2. § (1) Azon erdő természetességi állapotát, melynek faállománya átmenetileg hiányzik, a sikeres első erdősítésig a véghasználat előtti, illetve a kipusztult faállomány jellemzői alapján kell megállapítani. (2) Természetes erdő természetességi állapot csak terepi felülvizsgálat alapján állapítható meg. Az erdészeti létesítményekre vonatkozó szabályok 3. § (1) Az erdészeti létesítmény létesítésének, bővítésének, felújításának, helyreállításának, korszerűsítésének, valamint lebontásának tervezése és kivitelezése során olyan megoldást kell választani, hogy az erdészeti létesítmény, illetve annak rendeltetésszerű használata, valamint az erdészeti létesítményhez kapcsolódó építési tevékenységek az erdei élőhelyet és életközösséget, valamint a faállomány felújuló képességét csak a legszükségesebb mértékben befolyásolják. (2) Az építési engedélyt az erdészeti létesítmény egészére kell kérni. Több megvalósítási szakaszra vagy létesítményre bontott építkezés esetében az egyes szakaszokra, illetőleg műtárgyakra külön-külön is lehet építési engedélyt kérni, azonban a létesítmény egészének elbírálásához szükséges adatokat már az első kérelem benyújtásakor szolgáltatni kell. (3) Az építési engedély a jogerőre emelkedésének napjától számított öt év elteltével hatályát veszti. 4. § (1) Erdőben tervezett kerítés építésének engedélyezése iránti kérelemben meg kell jelölni a kerítés célját, és a fenntartás tervezett időtartamát. A kérelemhez csatolni kell a kerítés műszaki megvalósításának leírását, műszaki vázrajzot, amely legalább két oszlopközt, a kapuk és az átjárók szerkezeti felépítését ábrázolja, valamint a kerítés tervezett nyomvonalát ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát. (2) A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét, ezért a (3) bekezdésben említett kivétellel csak abban az esetben létesíthető, ha a vadászati hatóság véleménye szerint az erdősítés védelme a vadállomány apasztásával, vagy más vadkár-elhárítási módszerrel nem biztosítható. (3) Nem minősül kerítésnek az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor és a makktermés védelme érdekében létesített 120 cm-nél nem magasabb vadkárelhárító kerítés, de létesítésüket az erdészeti hatósághoz előzetesen be kell jelenteni. 5. § (1) Az erdőgazdálkodási tevékenység folytatása érdekében az erdőben erdészeti feltáró hálózat alakítható ki. (2) Az erdészeti feltáró hálózat részei: a) erdészeti magánút, b) híd, c) épített közelítő nyom, d) közelítő nyom. 6. § (1) Az erdészeti magánút építésének engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolt engedélyezési tervnek tartalmaznia kell: a) az út műszaki leírását, b) az út nyomvonalát ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát, c) az út nyomvonalát ábrázoló, 30 napnál nem régebbi, hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép adott célra alkalmas méretarányú másolatát, d) a részletes hossz-szelvényt, e) a minta-keresztszelvényeket és keresztszelvényeket, f) a földtömeg számítást és elosztást, g) a részletes műtárgy terveket, h) a tervező nyilatkozatát arról, hogy a terv megfelel a vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak, i) az érintett közművek kezelőinek hozzájáruló nyilatkozatát (közműnyilatkozatok), j) az erdő igénybevételéről szóló engedély vagy elvi engedély számát. (2) Híd építése esetén az erdészeti magánút építésének engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolt engedélyezési tervnek az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell: a) a híd műszaki leírását, b) a vázlattervet általános helyszínrajzzal, c) a híd fő méreteit igazoló statikai számítást, d) a talajmechanikai szakvéleményt, e) az általános és részletterveket, valamint f) a vízműtani adatokat és számításokat. (3) Az épített közelítő nyom építésének engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolt engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a) az épített közelítő nyom műszaki leírását, b) az épített közelítő nyom nyomvonalát ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát, c) az erdő igénybevételére kiadott engedély vagy elvi engedély számát. 7. § A használatbavételi engedély az erdészeti magánút vagy az épített közelítő nyom meghatározott szakaszára is megadható, ha azon a forgalom biztonságosan lebonyolítható. 8. § (1) A közelítő nyom nem minősül erdészeti létesítménynek, a létesítését és megszüntetését nem kell engedélyeztetni. A közelítő nyom kialakítása során be kell tartani a 3. § (1) bekezdésben foglalt előírásokat. (2) Természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú erdőben a közelítő nyomokat a jogosult erdészeti szakszemélyzet köteles azok használatával járó erdőgazdálkodási tevékenység megkezdése előtt jól látható módon kijelölni. (3) Az erdészeti feltáróhálózat nem rendeltetésszerű, illetve a 3. § (1) bekezdésében foglalt előírásokkal ellentétes használata esetén az erdészeti hatóság annak használatát feltételekhez kötheti, korlátozhatja, súlyos vagy ismételt jogsértés esetén megtilthatja. (4) Erdészeti magánút közforgalom számára történő megnyitását az erdészeti hatóság akkor engedélyezi, ha a) a közúti közlekedésről szóló külön jogszabályok alapján azt az út műszaki paraméterei megfelelő közlekedési jelzések alkalmazása mellett lehetővé teszik, és b) a megnövekedett forgalom az erdei életközösséget, a fenntartható erdőgazdálkodást, illetve az erdő közjóléti és védelmi rendeltetéseinek érvényesülését nem veszélyezteti. (5) A közforgalom számára meg nem nyitott erdészeti magánutat az erdőgazdálkodó – jelentős baleseti kockázatot nem okozó műszaki megoldással – lezárhatja. Az út lezárását szolgáló műszaki berendezés elhelyezését és megszüntetését az erdőgazdálkodó köteles a kivitelezés megkezdése előtt 30 nappal bejelenteni az erdészeti hatósághoz. Az elhelyezés bejelentéséhez csatolni kell a lezárás helyét ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát. 9. § Az erdei épület és erdei vasút kivételével a) az erdészeti létesítmények bővítését, korszerűsítését és fennmaradását a létesítésre vonatkozó szabályok szerint kell engedélyeztetni; b) az erdészeti létesítmények felújítását, helyreállítását és lebontását egyszerűsített kivitelezési terv benyújtásával kell engedélyeztetni, amely a felújítással, helyreállítással vagy bontással érintett erdészeti létesítmény egyértelmű azonosításán kívül a tervezett tevékenységek leírását tartalmazza. Az erdőgazdálkodási egységek határainak jelölése 10. § (1) Határjelként – a körzeti erdőterv készítésére vonatkozó külön jogszabályban meghatározott méretű, színű és formájú – határkő, határdomb, határoszlop, valamint fákra festett jelzés alkalmazható. A határvonal megjelölésére a nyiladék is alkalmas. (2) Amennyiben az erdő határvonala nyiladékkal kerül megjelölésre, a nyiladékkal elválasztott erdő továbbra is természetben összefüggőnek minősül. Az erdőgazdálkodói nyilvántartásra vonatkozó szabályok 11. § (1) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételi kérelem elbírálására az az erdészeti hatóság illetékes, melynek illetékességi területén a kérelemmel érintett erdő, illetve erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület található. (2) Ha az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel (a továbbiakban: nyilvántartásba vétel) alapja haszonbérleti szerződés, akkor a haszonbérlőnek igazolnia kell az előhaszonbérleti jogra vonatkozó, külön jogszabályban foglalt előírások betartását. (3) Földrészlet vagy alrészlet részterületére vonatkozó nyilvántartásba vételre akkor kerülhet sor, ha a) a földrészlet vagy alrészlet használati jog alapján elkülönülő valamennyi részterülete külön erdőrészletként szerepel az Adattárban, és b) a földrészlet korábban különböző művelési ágú alrészleteinek összevonására erdőtelepítés vagy önerdősülés következtében került sor. (4) A nyilvántartásba vételt a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: az erdészeti hatóság központi szerve) által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon lehet kérelmezni: a) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 18. § (6) bekezdése szerinti adatok az (5) bekezdés szerint, b) a kérelemhez csatolt dokumentumok földrészletenkénti felsorolása, c) a jogosult erdészeti szakszemélyzet szakirányítási feladatok vállalásáról szóló nyilatkozata, d) az erdőgazdálkodó aláírása. (5) A kérelemben az Evt. 18. § (6) bekezdésében foglalt adatokat – az alábbi kivételekkel – kell feltüntetni: a) az Evt. 18. § (6) bekezdése c) pontjának ce) és ch) alpontjaiban, b) az erdőgazdálkodói nyilvántartásban még nem szereplő személy vagy szervezet esetén az Evt. 18. § (6) bekezdése a) pontjának ag), illetve a b) pontjának bg) alpontjaiban, c) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által még nem regisztrált személy vagy szervezet esetén az Evt. 18. § (6) bekezdése a) pontjának af), illetve a b) pontjának bf) alpontjaiban, d) az erdőgazdálkodói nyilvántartásban már szereplő személy vagy szervezet esetén az Evt. 18. § (6) bekezdése a) pontjának ab)–af) és ah) alpontjaiban, illetve a b) pontjának bb)–bf) alpontjaiban, valamint e) a szabad rendelkezésű erdő használójának nyilvántartásba vétele esetén az Evt. 18. § (6) bekezdésének d) és e) pontjaiban foglalt adatok. (6) A földrészlet vagy alrészlet részterületére vonatkozó kérelem esetében a kérelemhez mellékelt, 30 napnál nem régebbi, hiteles ingatlan-nyilvántartási térképen fel kell tüntetni a használati joggal érintett területet. (7) A nyilvántartásba vételt el kell utasítani, ha a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló szerződés nyilvánvalóan érvénytelen; b) a haszonbérleti szerződés az előhaszonbérleti jogra vonatkozó, külön jogszabályban foglalt előírások megsértésével jött létre; vagy c) az Evt. 17. § (6) bekezdésének a) és b) pontjaiban foglaltak együttes fennállása esetén a tulajdonosok a társult erdőgazdálkodás feltételeit nem teljesítették valamennyi érintett földrészletre vonatkozóan. (8) A nyilvántartásba vételi kérelmet nem kell elutasítani, amennyiben az erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület használatára vonatkozóan, az Evt. 19. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevétele mellett kötött szerződés – azok ismerete hiányában – nem tartalmazza az Evt. 18. § (6) bekezdése c) pontjának ce) és ch) alpontjaiban szereplő adatokat. (9) Az Evt. 11. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdő használóját az erdészeti hatóság erdőgazdálkodóként nem veszi nyilvántartásba. 12. § Az erdőgazdálkodói nyilvántartás adataiban bekövetkezett változást az erdőgazdálkodó a változás időpontjától számított 8 napon belül köteles az erdészeti hatósághoz bejelenteni. Az erdőgazdálkodó felel azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat valótlanságából, illetve a bejelentés elmulasztásából származnak. 13. § (1) Az erdőgazdálkodói kód egyedi azonosító, melyet az erdőgazdálkodó első nyilvántartásba vétele alkalmával, illetve a (3) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében a nyilvántartás hivatalból végrehajtott módosításakor kell megállapítani és közölni az erdőgazdálkodóval. (2) Egy erdőgazdálkodónak egy, országosan egységes erdőgazdálkodói kódja lehet. 14. § (1) Az erdészeti hatóság erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület használatára vonatkozó bejegyzés erdőgazdálkodói nyilvántartásból történő törlésére irányuló eljárást folytat le a) természetes személy erdőgazdálkodó halála, illetőleg erdőgazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén, illetve b) a használati jogosultság megszűnése esetén. (2) Ha az erdőgazdálkodó erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület használatára szerződés alapján jogosult, az (1) bekezdés b) pont szerinti eljárásra irányuló kérelemhez csatolni kell a szerződés megszüntetését igazoló okiratot. 15. § Amennyiben a használat jogszerűségével kapcsolatos kétség esetén az erdőgazdálkodó nem tesz eleget az erdészeti hatóság igazolási felszólításában foglaltaknak, az erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület használatára vonatkozó bejegyzést az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból. 16. § (1) Az Evt. 17. § (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egyes földrészletek tulajdonosai a földrészlet határával való egyezőség megteremtése érdekében az erdőterv módosítására vonatkozó szabályok szerint kérhetik az erdészeti hatóságtól az erdőrészlet megosztását, vagy határvonalainak helyesbítését. (2) Társult erdőgazdálkodásnak kell tekinteni, ha a tulajdonosok az erdőterületüket egy természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság használatába adják. 17. § (1) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásból adatszolgáltatást – az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló külön jogszabályban meghatározott díj megfizetése ellenében – az erdészeti hatóság végez. Az erdőgazdálkodói nyilvántartásból betekintés útján adatszolgáltatásra nincs lehetőség. (2) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásból adatszolgáltatás ingatlan-nyilvántartási vagy erdészeti területazonosító adatokkal egyértelműen beazonosítható módon meghatározott erdőre, és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterületre vonatkozóan teljesíthető. (3) Adott erdőgazdálkodó használatában lévő összes erdő, és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület egyben legyűjtött adatai csak az érintett erdőgazdálkodó részére adhatók ki. (4) A szemle másolat az Evt. 18. § (6) bekezdése a) pontjának aa)–ad) alpontjaiban, illetve a b) pontjának ba) és bc) alpontjaiban, valamint a c) pontjában megjelölt, az adatszolgáltatás időpontjában hatályos állapot szerinti adatokat tartalmazza. (5) A teljes másolat a szemle másolat (4) bekezdés szerinti adatait, valamint az adatokban e rendelet hatálybalépésének időpontjától bekövetkező változásokat tartalmazza. (6) Hiteles másolat kiadásakor azon fel kell tüntetni, hogy az a kiadást megelőző napig az erdőgazdálkodói nyilvántartással megegyezik, és a bejegyzett adatokat hitelesen tanúsítja. 18. § Az erdőgazdálkodói nyilvántartásból másolat kiadása iránti kérelmet az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell benyújtani: a) adatszolgáltatást kérő természetes személyazonosító adatai, b) költségviselő számlázási adatai, c) kérelemmel érintett erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület ingatlan-nyilvántartás szerinti (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel), vagy erdészeti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatai, d) adatszolgáltatás típusa (hiteles vagy nem hiteles, teljes vagy szemle másolat), e) igényelt példányszám, f) dátum, valamint g) adatszolgáltatást kérő személy aláírása. Az Országos Erdő Tanácsra vonatkozó szabályok 19. § (1) Az Országos Erdő Tanács (a továbbiakban: Tanács) tagjainak megbízatása három éves időtartamra szól. (2) A Tanács ügyrendjét maga határozza meg. (3) A Tanács tagjai sorából elnököt választ. (4) A Tanács üléseit szükség szerint, de félévente legalább egy alkalommal az elnök hívja össze. (5) Amennyiben a Tanács ülésének összehívását legalább 6 tag egyszerre kezdeményezi, az elnök a Tanácsot összehívja. (6) A Tanács a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (7) A Tanács működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) látja el. (8) A Tanács elnöke és tagjai tiszteletdíjat, költségtérítést nem kapnak. Az erdő rendeltetései megváltoztatásának szabályai 20. § A külön jogszabályok szerinti védetté nyilvánítási eljárással érintett erdő rendeltetéseit a védetté nyilvánításról szóló jogszabály hatálybalépésével egyidejűleg kell a védelmi funkciónak megfelelően megváltoztatni. Az Országos Erdőállomány Adattárra vonatkozó szabályok 21. § (1) Az erdő Adattárban nyilvántartott adataiban bekövetkező változásokat az erdészeti hatóság az eljárásai során feltárt, megállapított, vagy a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzésével beérkező bejelentésekben foglalt tények, adatok alapján – a változások nyomon követhetőségének biztosítása mellett – átvezeti. (2) Az erdészeti hatóság az Adattárban a) az Evt. 38. § (3) bekezdés szerinti, szabad rendelkezésű erdőnek nem minősülő erdőt – az ingatlan-nyilvántartási területegységekkel összevethető módon – erdészeti igazgatási egységenként, helység, tagszám és erdőrészlet jel területazonosító adatokkal, b) az Evt. 11. § (1) bekezdésének a) és b), valamint d) és e) pontjai szerinti szabad rendelkezésű erdőt ingatlan-nyilvántartási egységenként, helység, fekvés, helyrajzi szám és alrészlet jel területazonosító adatokkal, c) az Evt. 11. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőt, valamint az Evt. 12. § (1) bekezdés szerinti fásítást a természetben összefüggő területek térképi ábrázolásával, d) az Evt. 13. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületeket – az ingatlan-nyilvántartási területegységekkel összevethető módon – erdészeti igazgatási egységenként, helység, tagszám és egyéb részlet jel területazonosító adatokkal, e) az engedély szerint megvalósított erdőtelepítést az első kivitel végrehajtását követően, valamint az engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított erdőtelepítést a fennmaradás engedélyezését követően az a) pont szerint tartja nyilván. (3) Az Adattárban változást eredményező eljárások során a kérelmező köteles a változás utáni állapotra vonatkozó megváltozott adatokat a körzeti erdőtervezés szabályairól szóló külön rendelet szerinti erdőrészlet leíró lap nyomtatványon (a továbbiakban: erdőrészlet leíró lap) rögzítve a kérelméhez csatolni. (4) Az erdészeti nyilvántartási térképet érintő változás esetén a (3) bekezdés szerinti adatlaphoz mellékelni kell a változás utáni állapotot ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát, az új térképi vonalak töréspontjainak a körzeti erdőterv készítésének részletes szabályairól szóló külön jogszabályban rögzített pontossággal meghatározott, Egységes Országos Vetületi Rendszer (a továbbiakban: EOV) szerinti koordinátáit, valamint a változással érintett erdőrészletekre vonatkozóan készített erdőtervi területkimutatást. (5) A (3) és (4) bekezdés alapján csatolt dokumentumok a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzésével érvényesek. 22. § (1) Az Adattárból adatszolgáltatást – az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló külön jogszabályban meghatározott díj megfizetése ellenében – az erdészeti hatóság végez. Az Adattárból betekintés útján adatszolgáltatásra nincs lehetőség. (2) A teljes másolat az erdőrészlet aktuális, valamint az erdőterv jóváhagyásakor hatályos adatait és az adatokban az erdőterv jóváhagyása óta eltelt időszakban változást eredményező erdőgazdálkodási tevékenységek és hatósági eljárások időrendi sorrendben történő felsorolását tartalmazza. Amennyiben az erdőterv e rendelet hatálybalépését megelőzően került kiadásra, akkor erdőtervi állapotként az e rendelet hatálybalépésének időpontjában fennálló aktuális állapotot kell érteni. (3) A szemle másolat az erdőrészlet aktuális adatait tartalmazza. Szemle másolatként meghatározott erdőrészletek körére vonatkozó, feldolgozott adat, illetőleg erdészeti nyilvántartási térképmásolat is kérelmezhető. Szemle másolat korlátozás nélkül kiadható. (4) Teljes másolat kizárólag a) az erdőgazdálkodó, b) a tulajdonos, illetve c) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja részére adható ki. (5) Adattári másolat kiadása iránti kérelmet az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell benyújtani: a) adatszolgáltatást kérő természetes személyazonosító adatai, b) költségviselő számlázási adatai, c) kérelemmel érintett erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület ingatlan-nyilvántartás szerinti (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel), vagy erdészeti (helység, tag, részlet jel) területazonosító adatai, d) adatszolgáltatás típusa (hiteles vagy nem hiteles, teljes vagy szemle másolat), e) feldolgozott adat, illetve erdészeti nyilvántartási térképmásolat esetén a kérelmezett adatszolgáltatás egyértelmű módon meghatározott tartalma, f) igényelt példányszám, g) dátum, valamint h) adatszolgáltatást kérő személy aláírása. Az éves erdőgazdálkodási tevékenység bejelentésének szabályai 23. § (1) Az Evt. 41. § (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése során az erdőgazdálkodónak arról kell adatot szolgáltatnia az erdészeti hatóság részére, hogy a jogszabályokban és az erdőtervben az erdő fenntartására, védelmére, valamint az erdei haszonvételekre vonatkozóan megállapított jogokat és kötelezettségeket az egyes években mely erdőrészletben, milyen módon és mérték szerint kívánja érvényesíteni vagy teljesíteni. (2) Az Evt. 41. § (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó erdőgazdálkodási tevékenység az erdőben – szabad rendelkezésű erdő kivételével – végzett: a) befejezett erdősítés ápolás, b) tisztítás, c) gyérítés, d) készletgondozó használat, e) tarvágás, f) fokozatos felújítóvágás, g) szálaló vágás, h) szálalás, i) egészségügyi fakitermelés, j) egyéb fakitermelés, valamint k) alábbi erdősítési tevékenységek: ka) tuskózás, kb) mélyforgatás, kc) első kivitel, és kd) pótlás. (3) A bejelentést az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell benyújtani: a) az erdőgazdálkodó neve, erdőgazdálkodói kódszáma, b) a jogosult erdészeti szakszemélyzet neve, erdészeti hatósági nyilvántartási kódja, c) a bejelentéssel érintett erdőrészlet erdészeti területazonosító adatai (helység, tagszám, erdőrészlet jel), d) a tervezett tevékenység típusa, mértéke, e) a keletkező erdőfelújítási kötelezettség mértéke, f) a választott erdőtervi erdősítési előírás, g) egyéb szöveges megjegyzések, h) dátum, valamint i) az erdőgazdálkodó és a jogosult szakszemélyzet aláírása. (4) Amennyiben a bejelentett tevékenység nem a teljes erdőrészletet érinti, a bejelentéshez csatolni kell a tervezett tevékenységgel érintett részterületet ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát. (5) A bejelentés három, védett természeti terület esetén négy példányban készül. Ebből egy példány az erdőgazdálkodónál, egy példány a jogosult szakszemélyzetnél marad – melyet a végrehajtási jogosultság Evt. 41. § (3) és (8) bekezdéseiben foglaltak szerinti lejártáig meg kell őrizniük –, a fennmaradó példányokat pedig az erdészeti hatósághoz kell benyújtani. (6) A bejelentés időpontjának az erdészeti hatósághoz történő beérkezés napja számít. 24. § (1) Az erdőgazdálkodó a) az erdőtelepítés elvégzett első kivitelét és pótlását, az erdőfelújításban végzett tuskózást és mélyforgatást, az erdőfelújítás sikeres első erdősítését és pótlását, valamint az erdősítés befejezési feltételeinek teljesülését tárgyév július 31-ig, b) a tárgyév első felében befejezett fakitermeléseket tárgyév július 31-ig a június 30-i állapotnak megfelelően, a tárgyév végéig elvégzett, és be nem jelentett fakitermeléseket a tárgyévet követő év január 31-ig a december 31-i állapotnak megfelelően köteles bejelenteni. (2) A bejelentést az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell teljesíteni: a) az erdőgazdálkodó neve, erdőgazdálkodói kódszáma, b) a jogosult erdészeti szakszemélyzet neve, erdészeti hatósági nyilvántartási kódja, c) a bejelentéssel érintett erdőrészlet erdészeti területazonosító adatai (helység, tagszám, erdőrészlet jel), d) a bejelentett tevékenység vagy állapot típusa, mértéke, valamint a megvalósítás módjára vonatkozó megjegyzések, e) fakitermelésekre vonatkozóan kiállított műveleti lap sorszáma, f) a keletkező erdőfelújítási kötelezettség mértéke, g) a választott erdőtervi erdősítési előírás, h) dátum, valamint i) az erdőgazdálkodó és a jogosult szakszemélyzet aláírása. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentéshez csatolni kell a mesterséges erdősítések elvégzése során felhasznált erdészeti szaporítóanyagra vonatkozó, az erdészeti szaporítóanyag előállításáról és forgalomba hozataláról szóló külön jogszabály szerinti erdészeti szaporítóanyag származási igazolvány másolatát, melyen az egyes mennyiségek tételes levezetésével fel kell tüntetni a bizonylaton szereplő szaporítóanyag felhasználási helyét. (4) Amennyiben a végrehajtott tevékenység nem a teljes erdőrészletet érinti, a bejelentéshez csatolni kell a végrehajtással érintett részterületet – a töréspontok legalább 5 m pontosságú EOV koordinátáin alapuló vonalakkal – ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát. Az erdő, valamint a fásítás telepítésének szabályai 25. § (1) Az erdőtelepítési-kivitelezési tervnek tartalmaznia kell: a) az Evt. 18. § (6) bekezdésének a)–c) pontjaiban foglalt adatokat, az alábbi kivételekkel: aa) az Evt. 18. § (6) bekezdése c) pontjának ch) alpontjában, ab) az erdőgazdálkodói nyilvántartásban még nem szereplő erdőtelepítő esetén az Evt. 18. § (6) bekezdése a) pontjának ag), illetve b) pontjának bg) alpontjaiban, valamint ac) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által még nem regisztrált erdőtelepítő esetén az Evt. 18. § (6) bekezdése a) pontjának af), illetve a b) pontjának bf) alpontjaiban szereplő adatok, b) az erdőtelepítéssel érintett ingatlan(ok) tulajdonosának (tulajdonosainak) közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az erdőtelepítéshez, a telepíteni tervezett erdő erdőtelepítési-kivitelezési tervben javasolt elsődleges és további rendeltetéséhez, valamint üzemmódjához adott hozzájáruló nyilatkozatát, c) a földrészlet vagy alrészlet részterületén megvalósítani tervezett erdőtelepítés esetén az ingatlan-nyilvántartási térkép 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát, melyen fel kell tüntetni a tervezett erdőtelepítés területét, d) az erdészeti nyilvántartási térkép másolatát, amelyen fel kell tüntetni az erdőtelepítés eredményeképpen kialakítani tervezett erdőrészleteket, e) a tervezett erdőtelepítés határvonala töréspontjainak EOV szerinti koordinátáit a körzeti erdőterv készítésének részletes szabályairól szóló külön jogszabályban rögzített pontossággal, f) az erdő javasolt elsődleges és további rendeltetését, g) az erdő javasolt üzemmódját, h) a telepítendő földterület termőhelyi viszonyait bemutató, az erdőtelepítés fő- és elegyfafajainak alkalmazhatóságát alátámasztó, az erdészeti termőhely-feltárásról szóló külön jogszabály szerinti termőhely-feltárási szakvéleményt, i) a telepíteni tervezett fő- és elegyfafajokat, illetve fajtákat, erdőszegély tervezése esetén a cserjefajokat, azok elegyarányát, az elegyítés tervezett módjait, a létrehozni kívánt célállományt, j) az ültetési hálózatot (magvetés esetén a sortávolságot), a felhasználni kívánt szaporítóanyag minőségét és mennyiségét, a talaj-előkészítés, valamint az ültetés, illetve magvetés módját, k) az erdőtelepítés megvalósítása és védelme érdekében tervezett létesítmények (különösen bakhát, padka, kerítés, tűzpászta, cserjeszegély) leírását, méretezését, elhelyezkedését, mennyiségét, l) az erdőtelepítés fejlődése érdekében szükséges ápolási műveleteket az erdősítés befejezéséig, m) az erdőtelepítést az adott helyen várhatóan veszélyeztető károsítókat, valamint az ellenük való védekezés tervező által ajánlott módját, n) az erdőtelepítéssel érintett ingatlanokon található vezetékeket, azok térképi feltüntetését, a betartandó védőtávolságokat, o) az erdőtelepítés megkezdésének tervezett időpontját, valamint befejezésének várható időpontját, p) a következő körzeti erdőtervezésig szükséges erdőnevelési feladatok ütemezését, q) a tervező által javasolt véghasználati kort, r) az f)–q) pontokban foglalt tervrészek adatai alapján, erdőrészletenként kitöltött erdőrészlet leíró lapokat, s) a tervet készítő jogosult erdészeti szakszemélyzet nevét, erdészeti hatósági azonosító kódját és aláírását, valamint a telepítő aláírását. (2) Az erdőtelepítési-kivitelezési tervet kettő, védett természeti terület és Natura 2000 terület esetén három példányban kell benyújtani az erdészeti hatósághoz. (3) Az erdészeti hatóság a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv egy, jóváhagyási záradékkal ellátott példányát a jóváhagyó határozat kézbesítésekor visszaküldi a kérelmezőnek. 26. § (1) Szabad rendelkezésű erdő létrehozására vonatkozó bejelentéshez egy, védett természeti terület és Natura 2000 terület esetén kettő példányban egyszerűsített erdőtelepítési-kivitelezési tervet kell csatolni. (2) Az egyszerűsített erdőtelepítési-kivitelezési tervnek a 25. § (1) bekezdésében felsorolt tervrészek közül a földterület erdészeti azonosítójának megnevezése kivételével az a), az erdő tervezett rendeltetéséhez és üzemmódjához adott hozzájáruló nyilatkozat kivételével a b), c), e), i), n) és s) pontokban foglaltakat kell tartalmaznia. (3) Fásítás telepítését az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell előzetesen bejelenteni az erdészeti hatósághoz: a) a telepítő neve, lakóhelye (székhelye), b) a telepítéssel érintett földrészlet ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel), c) a telepítéssel érintett ingatlan tulajdonosának (tulajdonosainak) közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a fásítás telepítéséhez való hozzájárulása, d) a telepítendő fa és cserjefajok felsorolása, a telepíteni tervezett szaporítóanyagok mennyiségeinek feltüntetésével, valamint e) a telepítő aláírása. (4) A földrészlet vagy alrészlet részterületén telepíteni tervezett fásítás esetén a bejelentéshez csatolni kell az ingatlan-nyilvántartási térkép 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát, melyen fel kell tüntetni a tervezett fásítás területét. (5) Az (1) és (3) bekezdés szerinti bejelentés időpontjának az erdészeti hatósághoz történő beérkezés napja számít. (6) A tudomásul vett bejelentés szerinti telepítés a benyújtás évét követő év végéig hajtható végre. (7) Amennyiben az erdőgazdálkodó a szabad rendelkezésű erdő véghasználata után a területen, vagy annak egy részén más célállománytípusú szabad rendelkezésű erdőt kíván fenntartani, akkor azt az Evt. 47. § (1) bekezdése szerint be kell jelentenie az erdészeti hatósághoz. 27. § Az erdészeti hatóság a) az Evt. 38. § (3) bekezdés c) pont alapján az Evt. 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti faállomány Adattáron történő átvezetéséről, b) az Evt. 46. § (2) bekezdés alapján a megvalósult erdőtelepítés Adattáron történő átvezetéséről, c) az Evt. 47. § (2) és (3) bekezdés szerint a fásítás és szabad rendelkezésű erdő telepítésének tudomásul vételéről, tiltásáról, vagy feltételek mellett történő engedélyezéséről, d) az Evt. 48. § (1) és (2) bekezdés szerint az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően telepített erdő fennmaradásáról, az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően telepített erdő, illetve az önerdősülés teljes vagy részleges felszámolásának elrendeléséről, valamint e) az Evt. 50. § szerint az erdőtelepítés meghiúsulása esetén az erdő Adattárból történő törléséről hozott jogerős határozatát közli az ingatlanügyi hatósággal, illetve az általa tudomásul vett bejelentést tájékoztatásul megküldi annak. Az erdő, valamint a fásítás felújításának szabályai 28. § (1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, az Evt. 51. § (7) bekezdésében foglalt esetekben az erdőfelújítást legkésőbb a kötelezettség keletkezésének évétől számított második év május 31-ig meg kell kezdeni. (2) Az (1) bekezdés szabályozása alá tartozó erdőfelújítás megkezdése alatt a sikeres első erdősítés teljesítését kell érteni. A sikeres első erdősítés teljesítésének minősül, ha az erdőterv erdősítési előírása szerinti főfafajú és eredetű, egészséges, további fejlődésében nem akadályozott, a vizsgált területen egyenletes eloszlásban elhelyezkedő faegyedek átlagos hektáronkénti tőszáma eléri-e a 4. számú mellékletben a sikeres első erdősítésre meghatározott minimálisan elvárt tőszámot. (3) Sarjaztatással – az erdészeti hatóságnak a talajvédelmi, a mezővédő, vagy a bányászati rendeltetésű, valamint a felnyíló erdőre hozott eltérő döntése kivételével – az éger, az akác és az őshonos nyár főfafajú erdők újíthatók fel. Az éger felújítása tuskósarjaztatással, míg az akác és a hazai nyár gyökérsarjaztatással történhet. (4) Az (1) bekezdés szabályozása alá tartozó erdőfelújításban a sikeres első erdősítés teljesítését követően az erdőterv erdősítési előírásának megfelelő fafajú és eredetű, egészséges, további fejlődésében nem akadályozott, a vizsgált területen egyenletes eloszlásban elhelyezkedő faegyedek átlagos hektáronkénti tőszáma nem lehet kevesebb a 4. számú mellékletben az erdőfelújítás befejezetté nyilvánításának feltételéül meghatározott tőszámnál. Az erdőfelújítás eredményességének átmeneti csökkenését legkésőbb a soron következő vegetációs időszak kezdetéig pótolni kell. (5) Fokozatos felújító vágással, vagy szálaló vágással érintett erdőben az idős faállomány és az újulat együttes záródása nem csökkenhet hetven százalék alá. Az újulat károsodása eredményeképpen bekövetkező eredménycsökkenést – ha a megfelelő fafajú és minőségű újulat természetes úton való megtelepedése nem biztosítható – legkésőbb a soron következő vegetációs időszak elejéig mesterséges úton pótolni kell. (6) Az (5) bekezdés tekintetében az újulat záródása alatt az erdőterv erdősítési előírásának, e rendelet előírásainak, és az erdészeti hatóság határozatában rögzített egyéb rendelkezéseknek megfelelő fafajú és eredetű, egészséges, további fejlődésében nem akadályozott, a vizsgált területen közel egyenletes eloszlásban elhelyezkedő faegyedek átlagos tőszámának és a 4. számú mellékletben az állomány alatti újulatra meghatározott minimálisan elvárt tőszámnak a százalékban kifejezett hányadosát kell érteni. A záródás számítása során a mesterséges mag eredetű faegyedek természetes mag eredetű erdőfelújítás előírása esetén legfeljebb 20 százalékos hányadban, természetes mag eredetű erdőfelújítás mesterséges kiegészítéssel történt előírása esetén legfeljebb 50%-os hányadban számíthatók be. 29. § (1) A 28. § (1) bekezdésének szabályozása alá tartozó erdőfelújítások befejezetté nyilvánításának feltételeit az erdőfelújítási kötelezettség keletkezésének tárgyévét követően a) molyhos tölgy főfafajú, mag eredetű erdőfelújítás esetében tizennégy, b) kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, magyar tölgy és bükk főfafajú, mag eredetű erdőfelújítás esetén tizenkettő, c) fenyő, cser és az egyéb kemény lombos főfafajú, mag eredetű erdőfelújítás esetén tíz, d) az egyéb főfafajú, mag eredetű erdőfelújítás esetén nyolc, e) sarjról történő erdőfelújítás esetén öt év alatt kell biztosítani. (2) Fokozatos felújító vágás, vagy szálaló vágás mellett történő erdőfelújítás esetén az erdősítés befejezetté nyilvánításának feltételeit a végvágás tárgyévét követően a) molyhos tölgy főfafajú erdőfelújítás esetében tizenkettő, b) kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, magyar tölgy, cser és bükk főfafajú erdőfelújítás esetében tíz, c) egyéb főfafajú erdőfelújítás esetében nyolc év alatt kell biztosítani. (3) A (2) bekezdés tekintetében végvágás alatt azt kell érteni, ha az erdőrészlet teljes vagy a természetben összefüggő részterületén az idős állomány záródása 30% alá csökken. (4) Az Evt. 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti erdőterv rendelet az adott erdőtervezési körzetre vonatkozóan az (1) és (2) bekezdésekben foglaltaktól eltérő határidőket is megállapíthat. (5) Ha a 28. § (1) bekezdése, illetve az (1) és (2) bekezdések szerinti határidő elmulasztása az erdőgazdálkodónak nem felróhatóan, így különösen jelentősebb biotikus vagy abiotikus károsítás, továbbá honvédelmi, határrendészeti, nemzetbiztonsági, természetvédelmi, illetve kulturális örökség védelmi célú korlátozás miatt következik be, az erdészeti hatóság a határidőt a rendes munkavégzéshez szükséges mértékig módosíthatja. (6) Erdőgazdálkodó változása esetén az új erdőgazdálkodó kérelmére a 28. § (1) bekezdése, illetve az (1) és (2) bekezdések szerinti határidőt a sikeres első erdősítés teljesítését követően az erdészeti hatóság – a felróhatóságot is mérlegelve – a rendes munkavégzéshez szükséges mértékig módosíthatja. 30. § (1) Az erdőfelújítás befejezetté nyilvánításának feltételei a következők: a) az erdőterv erdősítési előírásának megfelelő fafajú és eredetű, egészséges, további fejlődésében nem akadályozott, a vizsgált területen egyenletes eloszlásban elhelyezkedő faegyedek átlagos tőszáma eléri a 4. számú mellékletben az erdőfelújítás befejezetté nyilvánításának feltételéül meghatározott tőszámot, b) az erdőterv erdősítési előírásában, az 5. számú mellékletben, és az erdészeti hatóság határozatában előírt elegyfafaj az előírás szerinti számban és elhelyezkedésben jelen van, c) az erdő természetességi állapota szempontjából meghatározó idegenhonos, illetve intenzíven terjedő elegyfafajok – amennyiben azok jelenlétét az erdőterv erdősítési előírása és egyéb rendelkezések egyébként nem zárják ki – a véghasználatra került faállományt alapul véve nem fordulnak elő nagyobb elegyarányban, kivéve, ha erre maga az erdőterv erdősítési előírása biztosít lehetőséget, d) az ép vezérhajtású faegyedek átlagos tőszáma eléri a 4. számú mellékletben meghatározott tőszám 90 százalékát, e) az erdőfelújítás főfafajú egyedeinek átlagos magassága az 1,5 métert meghaladja, f) a 28. § (1) bekezdésének szabályozása alá tartozó erdőfelújításban sikeres első erdősítés teljesítése óta kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, bükk, molyhos tölgy, vagy magyar tölgy főfafajú célállománytípus esetén legalább öt, nyár, fűz vagy akác főfajú célállománytípus esetén legalább három, egyéb esetben legalább négy tenyészetidőszak eltelt, g) fokozatos felújító vágás, vagy szálaló vágás mellett megvalósuló erdőfelújítás esetén a végvágás óta kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, bükk, molyhos tölgy vagy magyar tölgy főfafajú célállománytípus esetén legalább négy, egyéb esetben legalább három tenyészidőszak eltelt, h) a 28. § (1) bekezdésének szabályozása alá tartozó erdőfelújításban a sikeres első erdősítést, fokozatos felújító vágás, vagy szálaló vágás mellett megvalósuló erdőfelújítás esetében a végvágást követő utolsó, a befejezésre tervezett terület 50%-át meghaladó mértékű pótlás óta kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, bükk, molyhos tölgy vagy magyar tölgy főfafajú célállománytípus esetén legalább öt, nyár, fűz vagy akác főfajú célállománytípus esetén legalább három, egyéb esetben legalább négy tenyészetidőszak eltelt, és i) az utolsó 50%-nál kisebb mértékű pótlás óta legalább két tenyészidőszak eltelt. (2) Az (1) bekezdés g)–h) pontjai tekintetében végvágás alatt azt kell érteni, ha az erdőrészlet vizsgált, természetben összefüggő területén az idős állomány záródása 30% alá csökken. (3) Ha az erdőtervben a főfafaját tekintve V–VI.-os fatermési osztályba sorolt erdő felújításának befejezésére e rendeletben vagy az erdészeti hatóság határozatában megállapított határidő lejártáig az erdőfelújítás főfafajú egyedei megfelelő szakmai gondosság mellett nem érik el az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt átlagos magasságot, de az erdőfelújítás az (1) bekezdésben rögzített többi feltételnek megfelel, akkor azt az erdészeti hatóság a főfafajú egyedek (1) bekezdés e) pontjában megjelöltnél alacsonyabb átlagos magassága mellett is befejezetté nyilváníthatja. (4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott szabályok az (1) bekezdés c) és g) pontjai kivételével az erdőtelepítések befejezésére is vonatkoznak azzal a kitétellel, hogy erdőterv helyett az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési tervet, sikeres első erdősítés helyett pedig az első kivitelt kell figyelembe venni. 31. § (1) A sikeres első erdősítés, és az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása feltételeinek teljesülését az erdőfelújítással érintett erdőrészlet erdősítési határidők tekintetében eltérő részterületein (a továbbiakban: erdősítési részterületek) elkülönítve kell vizsgálni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott erdősítési részterület területe több ütemben is befejezetté nyilvánítható, ha az így kialakuló újabb erdősítési részterületek nagysága eléri a kettő hektárt, és az erdőgazdálkodó az egyes ütemek alkalmával befejezésre tervezett erdősítési részterületek erdőrészleten belüli elhelyezkedését – a töréspontok legalább 5 m pontosságú EOV koordinátáin alapuló vonalakkal – ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát csatolja a befejezetté nyilvánítás feltételeinek teljesítésére vonatkozó, a 24. § (1) bekezdése szerinti bejelentéséhez. 32. § Fásításból való fakitermelés vagy a fásítás faállományának pusztulása esetén az erdészeti hatóság – az erdősítés módjának és az alkalmazható fafajoknak a meghatározása, valamint az előírt állapot elérésére vonatkozó határidő megállapítása mellett – előírhatja a fásítás felújítását, ha a) a kitermelt, vagy kipusztult fásítás az Evt. 7. § (1) bekezdés szerint – a területi kiterjedésétől eltekintve – besorolható a természetes, a természetszerű, vagy a származék erdő természetességi kategóriák egyikébe, b) a fásítás területe védett természeti terület, vagy Natura 2000 besorolású terület, vagy c) a fásítás fenntartása erdőhöz kapcsolódó közjóléti érdeket szolgál. A befejezett erdősítés felülvizsgálatának szabályai 33. § A befejezett erdősítés felülvizsgálata során az erdészeti hatóság azt vizsgálja meg, hogy a befejezett erdősítés teljes, vagy részterületére vonatkozóan a) erdőfelújítási kötelezettség keletkezése, vagy b) a befejezett erdősítés természetességi állapotának romlása miatt szükséges-e intézkednie. 34. § (1) A 33. § a) pontja szerinti esetben mérlegelés nélkül, a b) pontja szerinti esetben ha a befejezett erdősítés természetességi állapota erdőnevelési beavatkozással nem állítható helyre, az erdészeti hatóság elrendeli az erdősítés megismétlését. (2) A 33. § b) pontja szerinti esetben, amennyiben a befejezett erdősítés természetességi állapota erdőnevelési beavatkozással helyreállítható, az erdészeti hatóság elrendeli a szükséges erdőnevelési feladatok elvégzését. Az erdővédelmi mérő- és megfigyelő hálózat működtetésének szabályai 35. § (1) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer feladata: a) a faállomány egészségi állapotának és fejlődésének folyamatos megfigyelése; b) az erdőben keletkezett károk országos szintű becslése; c) az erdei talajok állapotváltozásának vizsgálata; d) az erdőre ható káros külső- és belső tényezők, valamint az erdei életközösség és annak termő- és élőhelyének változása közötti összefüggések vizsgálata; e) a károsítók elszaporodásának előrejelzése, valamint az ellenük való védekezés tervezése; f) az új kártevők és kórokozók megjelenésének jelzése, terjedésének nyomon követése. (2) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer részei: a) nagy területű egészségi állapotfelmérés; b) az egészségi állapot változásának intenzív vizsgálati hálózata; c) országos fénycsapda hálózat; d) erdővédelmi előrejelző rendszer; e) éghajlatváltozási monitoring hálózat; f) vadállomány okozta élőhelyváltozás vizsgálati hálózata; g) növedékmérési hálózat; h) az országos erdőtűz adattár. 36. § (1) Az erdészeti hatóság az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer szolgáltatta eredmények alapján gondoskodik a szükségessé váló intézkedések megtételéről vagy kezdeményezéséről. (2) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során az Erdészeti Tudományos Intézet gondoskodik: a) a 35. § (2) bekezdésének a)–e) pontjai szerinti alrendszerekben folyó adatgyűjtésről, továbbá b) az a) pont szerinti adatok feldolgozásáról, és kiértékeléséről. (3) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során az erdészeti hatóság gondoskodik: a) a 35. § (2) bekezdésének e)–h) pontjai szerinti alrendszerekben folyó adatgyűjtésről, továbbá b) az a) pont szerint adatok feldolgozásáról, és kiértékeléséről. (4) Az erdészeti hatóság ellátja az erdővédelmi mérő és megfigyelő rendszer nemzeti és nemzetközi szintű koordinációs feladatait. Ennek keretében gondoskodik: a) a rendszer egyes elemeinek összehangolásáról; b) a nemzetközi kötelezettségeket és elvárásokat is figyelembe vevő fejlesztésről; c) az előírt jelentések határidőre történő elkészítéséről és megküldéséről; d) a nemzetközi adatszolgáltatásról; e) a nemzeti és nemzetközi együttműködésből származó információk szétosztásáról, a mérő- és megfigyelőrendszer működtetésében közreműködő szervezetek és a szakközönség tájékoztatásáról, továbbá f) az adatok tárolásáról. (5) A vizsgálati adatokat és eredményeket tartalmazó adatállományok az Adattár önálló alrendszereit képezik. 37. § (1) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése keretében a 200 hektárnál nagyobb kiterjedésű, erdőként nyilvántartott földterületre nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó köteles az általa kezelt erdőt ért károsításokat az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, az alábbi adatokat tartalmazó „Erdővédelmi jelzőlap” formanyomtatványon az Erdészeti Tudományos Intézet részére bejelenteni: a) az erdőgazdálkodó neve, erdőgazdálkodói kódszáma, statisztikai számjele, b) a jogosult erdészeti szakszemélyzet neve, erdészeti hatósági nyilvántartási kódja, c) az erdőterület szerint illetékes erdészeti hatóság megnevezése, d) a bejelentés vonatkozási időszaka, e) a károsító megnevezése, kódja, f) a károsítással érintett terület, g) a károsítás mértéke, h) a károsítás jelentkezésének időszaka, valamint i) a károsító elleni védekezés módja és érintett területe. (2) Az Erdővédelmi jelzőlapokat naptári negyedévenkénti bontásban, az adott tárgynegyedévet követő hónap 8. napjáig kell megküldeni az Erdészeti Tudományos Intézet részére. Az erdei károsítók károkozása elleni védelem szabályai 38. § (1) Az erdőt károsító hatások megelőzése érdekében az erdészeti hatóság és az Erdészeti Tudományos Intézet az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során nyert adatok és információk felhasználásával évente értékeli az erdők egészségi állapotát. (2) Az Erdészeti Tudományos Intézet és az erdészeti hatóság évente előrejelzi a várható, erdőt érintő károsítások lehetőségét és valószínűségét. (3) Az erdészeti hatóság és az Erdészeti Tudományos Intézet az évente elkészített előrejelzést az erdőgazdálkodók számára elektronikus formában hozzáférhetővé teszi. 39. § Amennyiben az erdőt érő káros hatás megelőzésére tett gazdálkodói tevékenységet az erdészeti hatóság a rendes gazdálkodás körét meghaladó mértékűnek minősíti, az erdőgazdálkodó költségeinek mérséklése céljából az állam támogatást nyújthat. Az erdei haszonvételek általános szabályai 40. § Fakitermelésnek minősül az álló fák tőtől való elválasztása – ideértve a fák behajkolását is –, a fekvő és kitermelt fa feldolgozása, valamint a kitermelt vagy feldolgozott faanyag erdőben történő mozgatása. 41. § (1) Gomba, vadgyümölcs illetőleg gyógynövény egyéni szükségletet meghaladó, vagy nem állami területen történő gyűjtése csak az erdőgazdálkodó előzetes írásbeli hozzájárulásával gyakorolható. (2) Amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, az egyéni szükségletnek személyenként és naponta legfeljebb a) 2 kg gomba, b) 2 kg vadgyümölcs, c) 2 kg gyógynövény gyűjtése minősül. (3) Az egyéni szükségletre gyűjtött gomba, vadgyümölcs, illetőleg gyógynövény kereskedelmi forgalomba nem hozható. (4) Erdészeti haszonvételként gyakorolt méhészeti tevékenységnek minősül a méhcsaládok nektárgyűjtés céljából erdőben történő elhelyezése, legeltetése. (5) Az állam kizárólagos tulajdonában álló erdőben a méhészeti tevékenység szabadon végezhető, azonban a méhcsaládok elhelyezését és telepítési helyét az erdőgazdálkodóval minden esetben előzetesen egyeztetni kell. (6) A méhészeti tevékenység az egyéb erdőgazdálkodási tevékenységeket és az erdei turizmust nem zavarhatja, gyakorlása során be kell tartani az erdő látogatására vonatkozó szabályokat is. Méhcsalád nem helyezhető el lakóterület, tanya, gazdasági épület, turistaút, erdei tornapálya, egyéb közjóléti erdei létesítmény 50 méteres körzetében. (7) A méhészeti tevékenységet végző az elhelyezett méhcsaládok megközelítési útvonalain a kaptáraktól számított 50 méteres távolságra méhveszélyre figyelmeztető táblát köteles elhelyezni. A fakitermelés szabályai 42. § (1) Erdőben jogszerűen végezhető fakitermelés megkezdése előtt – a fásítás és szabad rendelkezésű erdő kivételével – a jogosult erdészeti szakszemélyzet köteles az erdőgazdálkodót vagy megbízottját tájékoztatni az elvégzendő munkafolyamatról, és a tájékoztatásról erdőrészletenként az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó műveleti lap formanyomtatványt kiállítani: a) az erdőgazdálkodó neve, címe, erdőgazdálkodói kódszáma, elérhetősége, b) a jogosult erdészeti szakszemélyzet neve, címe, erdészeti hatósági nyilvántartási kódja, elérhetősége, c) az erdőrészlet erdészeti területazonosító adatai (helység, tagszám, erdőrészlet jel), d) a fakitermelés módja, érintett területe, e) a kitermelendő nettó fatérfogat fafajonkénti bontásban, f) a fakitermelés tervezett kezdete és befejezése, g) a fakitermelés végrehajtására vonatkozó utasítások, h) a fakitermelés végrehajtásának jogszerű előkészítésére vonatkozó nyilatkozatok, i) dátum, valamint j) az erdőgazdálkodó és a jogosult erdészeti szakszemélyzet aláírása. (2) A műveleti lapon a jogosult erdészeti szakszemélyzet köteles tájékoztatást adni a tervezett munka céljairól, szakmai előírásairól, a követendő technológiáról és a kialakítandó közelítő nyom hálózatról. (3) A kiállított műveleti lapot a jogosult erdészeti szakszemélyzet köteles szigorú számadású bizonylatként kezelni, és egyedi sorszámozással ellátni. (4) A kiállított műveleti lap bizonylat megsemmisüléséről, megrongálódásáról, elvesztéséről, vagy eltulajdonításáról – az érintett bizonylati példányok sorszámának megjelölésével – a jogosult erdészeti szakszemélyzet haladéktalanul értesíti az erdészeti hatóságot. (5) Az erdőgazdálkodási műveleti lap erdőrészletenként 3 példányban készül, melyből 1 példány az erdőgazdálkodót, 1 példány a jogosult erdészeti szakszemélyzetet, 1 példány az erdészeti hatóságot illeti. (6) A jogosult erdészeti szakszemélyzet, a kiadott erdőgazdálkodási műveleti lap egy példányát, a kiadást követő 5 napon belül köteles megküldeni az erdészeti hatósághoz. (7) A kiállított műveleti lapot az erdőgazdálkodó és a jogosult erdészeti szakszemélyzet a kiállítástól számított 5 évig köteles megőrizni. 43. § (1) Fásításban tervezett fakitermelést az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell előzetesen bejelenteni az erdészeti hatósághoz: a) a bejelentő neve, címe vagy székhelye, b) a fakitermeléssel érintett fásítás ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel), c) a tervezett fakitermeléssel érintett terület nagysága, d) a kitermelni tervezett faanyag nettó fatérfogata fafajonkénti bontásban, valamint e) a bejelentő aláírása. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell az érintett ingatlan tulajdonosának és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog, valamint teher jogosultjának közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a fásításban történő fakitermelésre vonatkozó hozzájárulását. (3) A szabad rendelkezésű erdőben tervezett fakitermelést az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell előzetesen bejelenteni az erdészeti hatósághoz: a) az erdőgazdálkodó neve, erdőgazdálkodói kódszáma, b) a fakitermeléssel érintett szabad rendelkezésű erdő ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel), c) a tervezett fakitermeléssel érintett terület nagysága, d) a kitermelni tervezett faanyag nettó fatérfogata fafajonkénti bontásban, valamint f) az erdőgazdálkodó aláírása. (4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti bejelentést kettő, védett természeti terület esetében három példányban kell benyújtani. (5) Ha az erdészeti hatóság az (1) és (3) bekezdés szerint bejelentett fakitermelést az Evt. alapján nem tiltja meg, nem korlátozza, vagy nem köti feltételhez, a bejelentés egy példányát tudomásul vételi záradékkal ellátva visszaküldi a bejelentő részére. (6) Az (1) és (3) bekezdés szerinti, védett természeti területeket érintő bejelentések adatait az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóságnak haladéktalanul megküldi. A természetvédelmi hatóság a bejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül a bejelentett fakitermelés feltételhez kötését, korlátozását, vagy tiltását kezdeményezheti, amennyiben annak bejelentés szerinti végrehajtása a védett természeti területre érvényes védelmi célokat veszélyezteti. (7) Fásításban és szabad rendelkezésű erdőben fakitermelés csak az erdészeti hatóság által záradékolt bejelentés, vagy az erdészeti hatóságnak a fakitermelés korlátozásáról vagy feltételhez kötéséről rendelkező határozata alapján végezhető, melyet a fakitermelési munka végrehajtója a munkavégzés során köteles magánál tartani. (8) Az Evt. 70. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a munka elvégzésére jogosító, erdőgazdálkodó által kiállított okiratként közokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat fogadható el. 44. § (1) A befejezett ápolás során a faállomány fő- és elegyfafajú faegyedeinek megfelelő tőszámát és elegyarányát kell kialakítani, valamint biztosítani kell azok további fejlődési feltételeit. (2) A tisztítás során az erdő rendeltetésének, távlati célállománytípusának, valamint elvárt természetességi állapotának megfelelő faállomány-szerkezet és elegyarányt kell kialakítani. (3) A törzskiválasztó gyérítéssel olyan faállomány-szerkezetet kell kialakítani, amely biztosítja az erdő faállományának erőteljes magassági növekedését, a megfelelő nagyságú korona kialakulását, és az állomány minőségi jellemzőinek javulását. (4) A növedékfokozó gyérítéssel olyan faállomány-szerkezetet kell kialakítani, amely biztosítja az erdő faállományának erőteljes vastagsági növekedését, és a minőségi faanyagtermesztés lehetőségét. (5) A készletgondozó használat során az erdőterv hatálya alatt legfeljebb a fakitermeléssel érintett terület faállománya folyónövedékének megfelelő bruttó fatérfogat termelhető ki. (6) A szálaló vágás alkalmazásával a vágásos és az átmeneti üzemmódban kezelt erdők véghasználata és felújítása során a folyamatos erdőborításból fakadó ökológiai előnyök fokozottabb érvényesülését kell biztosítani. (7) A szálalással a szálaló üzemmódban kezelt erdő vegyes korú, folyamatos erdőborítást biztosító faállomány-szerkezetének kialakítását és fenntartását kell biztosítani. Ennek érdekében a szálalást rendszeresen, legfeljebb ötéves visszatérési idő és egyenletes kitermelési mértékek alkalmazása mellett kell végezni, melynek során erdőfelújítási kötelezettség nem keletkezhet. 45. § (1) Vágásos üzemmód esetén, fokozatos felújítóvágás és szálalóvágás keretében bontóvágás csak az erdőtervi előírásnak megfelelő állomány alatti újulat megtelepedésének, illetve megmaradásának elősegítése céljából végezhető. (2) Vágásos üzemmód esetén, fokozatos felújítóvágás és szálalóvágás keretében végvágás csak akkor végezhető, ha a végvágandó területen az újulat 29. § (5) bekezdése szerint meghatározott z …