154/2015. (VI. 19.) Korm. rendelete a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. XLII. törvén

154/2015. (VI. 19.) Korm. rendelete a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. XLII. törvény végrehajtásáról. A Kormány a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 4. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 5. alcím tekintetében a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 6–10. alcím tekintetében a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 11. alcím tekintetében a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 12. alcím tekintetében a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 13. alcím tekintetében a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 10. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 14. alcím tekintetében a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § A 4–9.  §, a  12.  § (2)–(4)  bekezdésének, a  32.  § (1)  bekezdésének, valamint a  66–72.  § hatálya a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára nem terjed ki. 2. § E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervet (a  továbbiakban: rendvédelmi szerv) irányító miniszter részére meghatározott hatáskört az  Országgyűlési Őrség hivatásos állománya esetében az Országgyűlés elnöke gyakorolja. 3. § E rendelet alkalmazásában 1. átadó szerv: az  a  rendvédelmi szerv, amelynek állományába a  hivatásos állomány tagja kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezés, a  más rendvédelmi szervhez történő áthelyezés vagy a  Magyar Honvédséghez történő áthelyezés elrendelését megelőzően tartozik; 2. átvevő szerv: a hivatásos állomány tagjának a) kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezése esetén a  rendvédelmi szervnek a  hivatásos állomány tagját foglalkoztató szervezeti egységétől különböző, azon másik szervezeti egysége vagy a  kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszony létrehozására feljogosított azon munkáltatói szerv, amelyhez a hivatásos állomány tagját áthelyezik vagy áthelyezését tervezik, b) más rendvédelmi szervhez történő áthelyezése esetén azon rendvédelmi szerv, amelyhez a hivatásos állomány tagját áthelyezik vagy áthelyezését tervezik, c) Magyar Honvédséghez történő áthelyezése esetén a Magyar Honvédség; 3. fogadó szerv: más szervhez vezénylés esetén a  vezénylés szerinti más szerv, a  miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezénylés esetén a vezénylés szerinti minisztérium vagy a  miniszter által irányított szerv, az  ügyészi szervezethez vezénylés esetén a  vezénylés szerinti ügyészi szervezet, a  Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezénylés esetén a  Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE); 4. minisztérium: a  rendvédelmi szervet irányító miniszter által vezetett minisztérium, a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya esetében a  rendvédelmi szerv felügyeletét ellátó miniszter által vezetett minisztérium; 5. rendszeres illetménypótlék: a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 168. § (2) bekezdésében felsorolt pótlékok, a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében a  Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 17/B. § (17) bekezdésében felsorolt pótlékok; 6. vezénylő szerv: az a rendvédelmi szerv, amelynek állományába a hivatásos állomány más szervhez vezényelt, a  miniszter által vezetett minisztériumba vagy a  miniszter által irányított szervhez vezényelt, az  ügyészi szervezethez vezényelt vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezényelt tagja tartozik. 2. A központi, területi vagy helyi szervnek minősülő szervek, az önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egységek és az állományilletékes parancsnokok 4. § A rendvédelmi szerv a Hszt. szempontjából központi, területi vagy helyi szervnek minősülő szerveit az 1. melléklet határozza meg. 5. § A rendvédelmi szerv önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egységeit és azok állományilletékes parancsnokát a 2. melléklet határozza meg. 3. A rendvédelmi szervhez tartozásra utaló rendfokozati jelzők 6. § (1) A hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szervre utaló rendfokozati jelzőt a rendfokozatot megelőzően elhelyezve használja. (2) A Hszt. 346. § (2) bekezdése szerinti címzetes jelzőt a rendvédelmi szervhez tartozásra utaló jelzőt megelőzően kell elhelyezni. (3) Írásbeli megjelenés során a rendfokozat és a rendfokozati jelzők rövidített megjelölése is használható. 7. § (1) A rendvédelmi szervhez tartozásra utaló rendfokozati jelzőket és azok rövidítéseit a 3. melléklet tartalmazza. (2) A más szervhez vezénylés, illetve a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezénylés a  rendvédelmi szervhez tartozásra utaló rendfokozati jelzőn akkor sem változtat, ha a  fogadó szerv valamely rendvédelmi szerv. A  hivatásos állomány tagja továbbra is a  vezénylő szerv szerinti rendfokozati jelzőt viseli, amely rendvédelmi szervnél a szolgálati viszonya fennáll. 4. Munkáltatói jogkörök gyakorlása 8. § A 4.  melléklet határozza meg azokat, a  Hszt.-ben és más törvényben meg nem jelenő munkáltatói jogokat, amelyeket a miniszter, az országos parancsnok vagy az országos főigazgató gyakorol. 9. § (1) Az  állományilletékes parancsnok a  Hszt.-ben a  szolgálati elöljáróhoz telepített munkáltatói jogkörökön túl az  alárendeltségébe tartozó, vezetői szolgálati beosztást betöltő szolgálati elöljárót felhatalmazhatja az  alábbi munkáltatói jogkörök gyakorlására: a) a Hszt. 143–146. § szerinti alap- és pótszabadság igénybevételének engedélyezése, b) a Hszt. 149. §-a szerinti szülési szabadság kiadása. (2) A  fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság vezetője gyakorolja az  alábbi munkáltatói jogköröket: a) a Hszt. 79. §-a szerinti könnyített szolgálatban foglalkoztatás elrendelése, b) a Hszt. 140. §-a szerinti túlszolgálat elrendelése. 5. Áthelyezés 10. § (1) A hivatásos állomány tagjának a) kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezése, b) más rendvédelmi szervhez történő áthelyezése, vagy c) a Magyar Honvédséghez történő áthelyezése [az a)–c)  pontban foglaltak a  továbbiakban együtt: áthelyezés] a  hivatásos állomány tagja vagy az  átvevő szerv kezdeményezésére történik. (2) Ha az  áthelyezést a  hivatásos állomány tagja kezdeményezi, a  kérelmét az  átvevő szerv vezetőjéhez címezve, szolgálati úton terjeszti elő. Az  átvevő szervnek a  kérelem teljesíthetőségére vonatkozó nyilatkozatáig az  áthelyezéssel kapcsolatos intézkedéseket nem lehet megkezdeni. A  kérelem teljesíthetőségére vonatkozó nyilatkozat beszerzése érdekében az átadó szerv az áthelyezési kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül megkeresi az átvevő szervet. (3) Ha az áthelyezést az átvevő szerv a Hszt. 124. § (3) bekezdésében foglalt eljárás keretében kezdeményezi, a pályázat eredményéről a (2) bekezdésben foglalt nyilatkozat megküldésével egyidejűleg értesíti az átadó szervet. (4) Ha az (1) bekezdés a) pontjában foglalt jogviszonyba történő áthelyezésre a rendvédelmi szerv szervezeti egységén belül kerül sor, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) az áthelyezést a hivatásos állomány tagja vagy az állományilletékes parancsnok kezdeményezheti, b) a  hivatásos állomány tagjának kezdeményezése esetén a  kérelmet az  állományilletékes parancsnoknak címezve kell előterjeszteni és a  kérelem teljesíthetőségére vonatkozó nyilatkozatot az  állományilletékes parancsnok saját hatáskörében adja ki. 11. § (1) Az áthelyezésről a) a  kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezés esetén a Hszt. 96. §-a szerinti személyek két- vagy háromoldalú megállapodást kötnek, b) a  más rendvédelmi szervhez történő áthelyezés esetén az  átadó szerv, az  átvevő szerv és a  hivatásos állomány tagja háromoldalú megállapodást köt, c) a  Magyar Honvédséghez történő áthelyezés esetén a  hivatásos állomány tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó vagy ezredesi rendfokozatot viselő tagja esetében a  honvédelemért felelős miniszter és a miniszter, a hivatásos állomány – ezredes kivételével – főtiszti, tiszti, zászlósi vagy tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja esetében a Honvéd Vezérkar főnöke és az országos parancsnok a hivatásos állomány tagjával háromoldalú megállapodást köt. (2) Az áthelyezésről szóló megállapodást az átadó szervvel folytatott egyeztetés alapján az átvevő szerv készíti elő. (3) Az  átadó szerv kérelmére, szolgálati érdekből az  áthelyezést a  felek – az  átvevő szervnek a  kérelem teljesíthetőségére vonatkozó nyilatkozatában megjelölt, az  áthelyezést kérő fogadására meghatározott kezdő időponttól számított – legfeljebb három hónapra elhalasztják. (4) A személyi anyaggyűjtő a Hszt. 276. § (6) bekezdése szerinti betekintésre történő átadásáról az átadó szerv az átvevő szerv kérelme esetén intézkedik. A hivatásos állomány tagjának írásbeli hozzájárulását az átadó szerv szerzi be. (5) Ha az  áthelyezésre a  rendvédelmi szerven belül kerül sor, az  áthelyezett személyi anyaggyűjtőjét az  átadó szerv az áthelyezés elrendelését követően az átvevő szerv részére végleg eredetben átadja. 12. § (1) A  hivatásos állomány tagjának áthelyezését az  erről szóló megállapodásban foglaltak alapján a  (2) és (3) bekezdésben meghatározott, az átadó szerv szerinti elöljáró parancsban rendeli el. (2) A  Magyar Honvédséghez történő áthelyezésre a  hivatásos állomány tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó vagy ezredesi rendfokozatot viselő tagja esetében a miniszter, – ezredes kivételével – főtiszti, tiszti, zászlósi vagy tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja esetében az országos parancsok jogosult. (3) A  11.  § (1)  bekezdés a) vagy b)  pontja szerinti áthelyezésre a  kiemelt vezetői vagy középvezetői szolgálati beosztásból a miniszter, más szolgálati beosztásból az országos parancsnok jogosult. (4) Az  áthelyezési parancs másodlatát vagy hitelesítési záradékkal ellátott másolati példányát az  átvevő szerv részére meg kell küldeni. (5) A  hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának az  eredeti rendvédelmi szervnél történő megszűnésével kapcsolatos eljárásra egyebekben a Hszt. 99. §-ában foglaltak az irányadók. 13. § Az áthelyezés időpontjával – ha az  áthelyezésre nem a  rendvédelmi szerven belül, a  11.  § (1)  bekezdés a)  pontja alapján kerül sor – a hivatásos állomány tagjának az átadó rendvédelmi szerv által nyújtott lakhatási támogatásra való jogosultsága szolgálati viszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában megszűnik. Az  átadó és az  átvevő szerv megállapodhat az  áthelyezett számára nyújtott támogatás átvállalásában vagy annak egymás közötti elszámolásában, ha az  áthelyezéssel létrejövő foglalkoztatási jogviszony alapján az  érintett támogatás nyújtására lehetőség van. 14. § Az áthelyezés az  új szolgálati beosztás vagy munkakör ellátásához szükséges szakismeretek elsajátításához és jogszabályban meghatározott egyéb feltételekhez köthető. Ilyen feltétel előírása esetén az  átvevő szerv a  feltételekről az  átadó szervet a  10.  § (2)  bekezdése szerinti nyilatkozatban, valamint a  nyilatkozat megtételével egyidejűleg a hivatásos állomány tagját írásban tájékoztatja. 6. A hivatásos állomány tagjának más szervhez vezénylése 15. § (1) A Hszt. 62. § (1) bekezdése szerinti megállapodás (a továbbiakban: vezénylési megállapodás) tartalmazza különösen: a) a megállapodással érintett felek megnevezését és jogállását, b) a más szervnél történő szolgálat teljesítésének helyét, kezdő időpontját és időtartamát, c) a betöltendő munkakör vagy ellátandó feladat megjelölését, d) a munkáltatói jogkört gyakorló személyeket és azok munkáltatói jogköreit, e) a  vezényeltet a  más szervhez vezénylés tartamára megillető illetményt vagy az  annak alapjául szolgáló besorolást, f ) a vezényeltet megillető jogosultságok és az őt terhelő kötelezettségek meghatározását, g) a vezényeltet megillető járandóságok viselésének és biztosításának módját, valamint h) a  vezényeltnek arra vonatkozó kifejezett nyilatkozatát, hogy a  megállapodásban foglaltakat megértette és azok ismeretében a más szervhez vezénylésbe beleegyezik. (2) A vezénylési megállapodással érintett felek: a vezénylő szerv, a vezénylésre jogosult elöljáró, a miniszter, a  fogadó szerv, a fogadó szerv irányítását vagy felügyeletét ellátó miniszter és a vezényelt. (3) A  vezénylési megállapodás a  más szervhez vezénylés tartama alatt a  vezénylési megállapodást aláíró felek egyetértésével módosítható, a  más szervhez vezénylés tartama azonban – a  Hszt. 327.  §-ában és 335.  § (3)  bekezdésében meghatározott kivételekkel – a  módosítással sem lépheti túl a  Hszt. 62.  § (2)  bekezdésében meghatározott időtartamot. (4) A  rendőrség különleges foglalkoztatási állományába tartozó tagjának a  Hszt. 325.  § (1)  bekezdése szerinti, a  közfoglalkoztatás szervezésére, irányítására és végrehajtására irányuló feladatok ellátására létrehozott közigazgatási szervhez vezénylésére az országos rendőrfőkapitány és a vezénylés helye szerinti közigazgatási szerv megállapodása alapján kerül sor. 16. § (1) A  más szervhez vezénylést a  miniszter, az  Országgyűlési Őrség hivatásos állománya esetében az  Országgyűlési Őrség parancsnoka, a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya esetében a  kiemelt munkáltatói jogkör gyakorlója rendeli el (a továbbiakban együtt: vezénylésre jogosult elöljáró). (2) A más szervhez vezénylést a miniszter határozatban, az Országgyűlési Őrség parancsnoka vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke állományparancsban (a továbbiakban együtt: vezénylésről szóló parancs) rendeli el. (3) A  vezénylési megállapodás a  vezénylésről szóló parancs mellékletét képezi. A  vezénylésről szóló parancsot akkor lehet kiadmányozni, ha a vezénylési megállapodást már valamennyi fél aláírta. 17. § (1) A  más szervhez vezénylés kezdeményezésére a  fogadó szerv vezetője – saját döntése vagy a  vezénylő szerv megkeresése alapján – jogosult. (2) A  fogadó szerv vezetője a  kezdeményezésről a  más szervhez vezénylés tervezett időpontjának, céljának és az  ellátandó munkakörnek vagy feladatnak a  megjelölésével legalább a  más szervhez vezénylés tervezett kezdő időpontját harminc nappal megelőzően értesíti a  más szervhez vezénylésre jogosult elöljárót. A  vezénylő szerv hozzájárulásával a kezdeményezés ennél rövidebb határidővel is elfogadható. (3) Ha a hivatásos állomány más szervhez vezénylésre jelölt tagjának állományilletékes parancsnoka szolgálati érdekre hivatkozva a más szervhez vezénylés mellőzését vagy elhalasztását kéri, a más szervhez vezénylésre jogosult elöljáró a kezdeményezővel történő egyeztetést követően dönt a más szervhez vezénylés mellőzéséről vagy a más szervhez vezénylés kezdő időpontjának módosításáról. 18. § A fogadó szerv vezetője a vezénylésről szóló parancs és a mellékletét képező megállapodás kézhezvételét követő tizenöt napon belül intézkedik a) a munkakör ellátására vezényelt esetében a  vezényeltnek a  fogadó szervnél történő munkakörbe kinevezésére, meghatározott feladat ellátására vezényelt esetében annak a munkakörnek a meghatározására, amelynek szabályai a vezényelt fogadó szervnél történő munkavégzésére irányadóak, valamint b) a vezényelt illetményének és járandóságainak megállapítására. 19. § (1) A más szervhez vezénylés – a Hszt. 327. §-ában és 335. § (3) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a Hszt. 62. § (2) bekezdésében meghatározott határidő letelte napján a törvény erejénél fogva megszűnik. A megszűnést a más szervhez vezénylésre jogosult elöljáró állapítja meg. (2) A  fogadó szerv vezetője a  más szervhez vezénylés megszüntetésére irányuló kezdeményezésben megjelöli a  más szervhez vezénylés megszüntetésének a  Hszt. 64.  § (1)  bekezdésében meghatározott okát és az  azt alátámasztó indokokat. A kezdeményezés alapján a más szervhez vezénylésre jogosult elöljáró szünteti meg a vezénylést. (3) A  más szervhez vezénylés megszüntetésére irányuló kérelmét a  vezényelt a  fogadó szerv vezetőjéhez nyújtja be, és azt a  fogadó szerv haladéktalanul továbbítja a  más szervhez vezénylésre jogosult elöljárónak. A  más szervhez vezénylésre jogosult elöljáró a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül megszünteti a más szervhez vezénylést. (4) A  Hszt. 64.  § (1)  bekezdése alapján a  vezénylő szerv a  szolgálat érdekére hivatkozva a  más szervhez vezénylésre jogosult elöljárónál kezdeményezheti a más szervhez vezénylés megszüntetését, különösen akkor ha a) a  vezényelt olyan fegyelemsértést, bűncselekményt vagy szabálysértést követett el, amely várhatóan a szolgálati viszonyt vagy a rendfokozatot érintő felelősségre vonást von maga után, b) a vezényelt életvitele kifogásolhatóvá vált, c) a vezényelt a szolgálati viszonyából eredő továbbképzési kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, d) a  rendvédelmi szervnél vagy a  miniszter vezetése, irányítása alatt álló szervnél pályázat vagy kiválasztási eljárás eredményeként a vezényelt vezetői munkakörbe, szolgálati beosztásba kinevezését tervezik, vagy e) a vezényelt pályázattal az NKE-n oktatói, nevelői munkakört nyert el, f ) az a rendvédelmi szerv által megjelölt egyéb szolgálati érdekből szükségessé vált. (5) A  más szervhez vezénylésre jogosult elöljáró a  más szervhez vezénylést – a  Hszt. 64.  § (1)  bekezdése szerinti halasztás esetét kivéve – a  megszüntetés kezdeményezésekor megjelölt naptól kezdődően, ennek hiányában azonnali hatállyal szünteti meg, az érintetteteket a megszüntetésről egyidejűleg értesíti. (6) A  más szervhez vezénylés megszüntetéséről szóló munkáltatói intézkedés meghatározza a  vezénylés megszüntetésének napját. 7. A más szervhez vezényelt foglalkoztatása, a más szervhez vezényelt és a más szerv jogai és kötelezettségei 20. § A más szervhez vezényelt foglalkoztatása során a  foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokra a  Hszt. 108.  §-a és 109.  § (2)–(6)  bekezdése, a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében a  Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 33/B.  §-a és 33/C.  §-a, az  ellátott munkakörrel kapcsolatos összeférhetetlenségre a fogadó szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 21. § (1) A más szervhez vezényeltet – a szolgálati viszonyából eredően – a más szervhez vezénylésének tartamára az alábbi kötelezettségek terhelik: a) a rendvédelmi szerv vagy a miniszter által elrendelt továbbképzésen való részvétel, b) a rendvédelemi szervnél előírt egyenruha és felszerelési tárgyak beszerzése és tartása, c) a  szolgálati viszonnyal összefüggő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételeknek megfelelés, az alkalmassági feltételek vizsgálatán való részvétel. (2) A  más szervhez vezényelt a  továbbképzési kötelezettségét a  vezénylést megelőzően betöltött szolgálati beosztás alapján meghatározott kötelezettség szerint teljesíti. Ha a  más szervhez vezénylés időtartama alatt a  hivatásos állomány tagja a  közszolgálati tisztviselők továbbképzésére vonatkozó szabályoknak megfelelő továbbképzésen vesz részt, a  közszolgálati tisztviselők továbbképzésére vonatkozó szabályok szerint megállapított továbbképzési pontokat a szolgálati viszonyon alapuló továbbképzési kötelezettség teljesítésekor be kell számítani. (3) A  fogadó szerv köteles a  más szervhez vezényelt részére biztosítani az  (1)  bekezdés a) és c)  pontja szerinti kötelezettségek teljesítéséhez szükséges szabadidőt. 22. § (1) A  más szervhez vezényeltet – a  szolgálati viszonyból eredően – a  Hszt.-ben meghatározott jogosultságokon túl a más szervhez vezénylésének tartama alatt is megilletik az alábbi jogosultságok: a) a rendvédelmi szervnél magasabb szolgálati beosztás betöltésére meghirdetett pályázaton való részvétel és a pályázat elnyerése esetén – a más szervhez vezénylés megszüntetésével – a szolgálati beosztás betöltése, b) a  rendvédelmi szervnél felsőoktatási intézménybe felvételre meghirdetett pályázaton való részvétel és a pályázat elnyerése esetén – a más szervhez vezénylés megszüntetésével – a tanulmányok folytatása, c) a rendvédelmi szerv által nyújtott vagy nyújtható lakhatási támogatás, d) a hivatásos állomány tagjait megillető egészségügyi ellátás. (2) A  más szervhez vezényeltet a  fogadó szervnél a  Hszt.-ben meghatározott jogosultságokon túl az  alábbi jogosultságok illetik meg: a) a  fogadó szervnek az  ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó kedvezmények és támogatások, ha azokban a vezényelt a rendvédelmi szervtől nem részesült, b) a  más szervhez vezényléssel – így különösen az  utazással, költözéssel, szállás biztosításával – kapcsolatos költségek megtérítése. (3) A  Hszt. 63.  § (4)  bekezdése szempontjából a  más szervhez vezénylés előtt a  szolgálati beosztásban elért illetményként a más szervhez vezényeltet a vezénylés előtti napon megillető, egy hónapra számított alapilletmény és rendszeres illetménypótlékok együttes összegét kell figyelembe venni. Nem kell figyelembe venni a teljesítményértékelés alapján kapott juttatást. (4) Ha a  fogadó szervnél az  ellátott munkakörre tekintettel megállapítható illetménynek a  Hszt. 63.  § (3)  bekezdés d)  pontjában meghatározott mértékű hivatásos pótlékkal növelt összege kevesebb a  Hszt. 63.  § (4)  bekezdése szerint – a (3) bekezdésre figyelemmel – megállapított, a más szervhez vezénylés előtt a szolgálati beosztásban elért illetménynél, akkor – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a különbözetet rendvédelmi kereset-kiegészítésként kell folyósítani a vezényelt részére. (5) A  vezénylési megállapodásban a  felek – a  vezényelt kifejezett hozzájárulásával – megállapodhatnak abban, hogy a más szervhez vezénylés tartamára a (4) bekezdéstől eltérően a vezényelt részére a fogadó szervnél megállapított illetmény nem éri el a más szervhez vezénylés előtt a  szolgálati beosztásban elért illetmény összegét, a hivatásos állomány tagjának megállapított illetménye azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint a fogadó szervnél ellátott munkakörre érvényes bérrendszernek, besorolásnak megfelelő illetménynek a  Hszt. 63.  § (3)  bekezdés d) pontja szerinti mértékű hivatásos pótlékkal növelt összege. 8. Vezénylés a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez 23. § (1) A  hivatásos állomány tagjának a  Hszt. 51.  § (2)  bekezdésben meghatározott szervhez vezénylésére a  15–22.  § rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A  miniszter a  Hszt. 51.  § (2)  bekezdése szerinti szervhez vezényléskor meghatározza, hogy a  hivatásos állomány tagját meghatározott munkakör vagy feladat ellátására vezényelheti azzal, hogy a  vezényléskor mindkét esetben a  Hszt. 65.  § (2)  bekezdése szerint megállapításra kerül a  betöltött munkakör vagy szolgálati beosztás jogállási jellege. (3) A vezénylésről szóló határozatban a miniszter rendelkezik a) arról, hogy a vezénylésre a Hszt. 51. § (2) bekezdése szerinti szervhez meghatározott munkakör vagy feladat ellátására kerül-e sor, b) a  vezénylés ideje alatt a  vezényléssel ellátandó munkakör vagy meghatározott feladatra vezénylés esetében az ellátandó feladathoz kapcsolódó munkakör jogállási jellegéről: a vezényelt szolgálati beosztást, közalkalmazotti munkakört vagy kormánytisztviselői munkakört tölt-e be, c) az illetmény megállapításának rendjéről, valamint d) a juttatások, járandóságok viseléséről. (4) Ha a  vezénylés nem a  minisztériumba történik, – a  (3)  bekezdés a) és b)  pontja alapján a  vezénylésről szóló határozatban meghatározott keretek között – a  munkakör és az  illetmény meghatározásáról a  fogadó szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője külön állományparancs kiadásával gondoskodik. (5) A  15.  § (3)  bekezdésének a  Hszt. 62.  § (2)  bekezdésében meghatározott időtartamra utaló rendelkezése, valamint a 19. § (1) bekezdése a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezénylés esetében nem alkalmazható. (6) A  Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében a  (2) és (3)  bekezdés vonatkozásában a rendelkezést a miniszter helyett a kiemelt munkáltatói jogkör gyakorlója tekintetében kell alkalmazni. 24. § (1) A  vezénylést a  miniszter, a  minisztérium államtitkára vagy közigazgatási államtitkára és a  Hszt. 51.  § (2)  bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szerv vezetője kezdeményezheti. (2) A  vezénylés kezdeményezéséről annak tervezett ideje előtt legalább harminc nappal a  vezénylő szerv vezetőjét a vezénylés kezdeményezője értesíti. E határidőtől a miniszter a szolgálati érdekre tekintettel eltérhet. (3) Ezen alcím szerinti vezénylésről megállapodást nem kell készíteni, a vezényelt beleegyezését a vezénylés lényeges – a  15.  § (1)  bekezdés a)–g)  pontok szerinti – tartalmát is tartalmazó iraton írásban kell rögzíteni. A  vezényléssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről a vezénylésről szóló határozatban kell rendelkezni. 25. § (1) A  kormánytisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörbe vezényelt illetményére és foglalkoztatására a  21. és 22.  § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. (2) A  szolgálati beosztásba történő vezénylés esetében a  foglalkoztatással kapcsolatos költségek nem a  vezénylő szervet, hanem a Hszt. 51. § (2) bekezdése szerinti fogadó szervet terhelik, ha a hivatásos állomány tagját a) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez, b) a terrorizmust elhárító szervhez, vagy c) a minisztériumba vezetői beosztásba, vezénylik. (3) A  (2)  bekezdésben foglaltakon túl a  vezénylés elrendelésekor a  miniszter eseti jelleggel is dönthet úgy, hogy az érintett vezényelt foglalkoztatásával kapcsolatos költségek vagy azok egy része a fogadó szervet terhelik. Ebben az esetben a költségek viselésével kapcsolatos rendelkezéseket a vezénylésről szóló határozat tartalmazza. 26. § (1) A miniszter évente meghatározza a minisztériumban és az általa irányított önálló szerveknél vezényléssel betölthető szolgálati beosztások számát. (2) A Hszt. 51. § (2) bekezdése szerinti szervhez vezénylés esetében szolgálati beosztásnak az a munkakör minősíthető, amely a) tartalmánál fogva kapcsolódik a  rendvédelmi szervekkel kapcsolatos miniszteri irányítási, ellenőrzési feladatokhoz, vagy b) munkakör ellátása a fogadó szerv rendeltetése és a munkaköri feladatok alapján rendvédelmi képzettséget, tapasztalatot feltételez, vagy az a munkakör ellátását jelentős mértékben elősegíti. (3) A szolgálati beosztásra vezényeltek esetében a 15–22. §-nak az illetménnyel és egyéb járandóságokkal kapcsolatos rendelkezéseit a Hszt. 66. §-ában foglalt eltérésekre figyelemmel kell alkalmazni. (4) A szolgálati beosztásba vezényeltek esetében a szolgálati beosztásba kinevezésről és a szolgálati beosztás alapján meghatározott illetmény meghatározásáról a fogadó szerv vezetője külön állományparancsban gondoskodik. (5) A szolgálati beosztásra vezényeltek esetében a) a  19.  § (2)  bekezdésben foglaltakkal ellentétben a  vezénylés megszüntetésének okát és indokát a kezdeményezésben nem kell megjelölni, b) a  22.  § (3)–(5)  bekezdését azzal kell alkalmazni, hogy a  Hszt. 63.  § (3)  bekezdés d)  pontja szerinti mértékű hivatásos pótlék helyett a  hivatásos szolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok alapján megállapított mértékű hivatásos pótlékot kell figyelembe venni. 27. § A Hszt. 51.  § (2)  bekezdésében meghatározott szervhez szolgálati beosztásba történő vezénylés a  hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyából fakadó kötelezettségeit és jogosultságait nem érinti. Vele szemben a vezénylés helyén a  hatáskörrel rendelkező vezető – a  Hszt. 66.  § (1)  bekezdés a)  pontja alapján őt megillető – munkáltatói jogokat ugyanúgy gyakorolja, mint a rendvédelmi szerv hivatásos állománya vonatkozásában a rendvédelmi szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője. 28. § (1) A  hivatásos állomány tagjának a  fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezethez vezénylésére a szolgálati beosztásba vezénylés szabályait kell alkalmazni. (2) A  vezényeltet a  Hszt. rendelkezései alapján megillető illetmény, juttatások, költségtérítések, kedvezmények és támogatások a fogadó szervet terhelik. 9. Vezénylés ügyészi szervezethez 29. § (1) Az ügyészi szervezethez történő vezénylésre a 15–22. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. (2) A  Hszt. 67.  § (2)  bekezdése szerinti ideiglenes vezénylés esetén az  ideiglenes vezénylésről vagy annak megszüntetéséről a  belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője rendelkezik. A  belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője a  legfőbb ügyész kezdeményezéséről, az ideiglenes vezénylésről és az ideiglenes vezénylés megszüntetéséről előzetesen írásban tájékoztatja a minisztert. 10. Vezénylés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre 30. § (1) A  hivatásos állomány tagját a  Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény alapján az  NKE és a  minisztérium között kötött megállapodás keretében a miniszter oktatói, nevelői munkakörbe vezényli, ha a) azt az egyetem rektora kezdeményezte, vagy b) a  hivatásos állomány tagja pályázattal oktatói, nevelői vagy oktatással, oktatásigazgatással összefüggő munkakört nyert el. (2) Ha a vezénylés az  (1) bekezdésben nem említett munkakörbe történik, a vezénylésre a 15–22. §-t értelemszerűen alkalmazni kell. (3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakat a miniszter helyett a kiemelt munkáltatói jogkör gyakorlója vonatkozásában kell alkalmazni. 31. § (1) A  Hszt. 68.  § (3)  bekezdésében meghatározott rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítés mértékét az  NKE Fenntartói Testülete egyetértésével, úgy kell megállapítani, hogy az azzal kiegészített – idegennyelv-tudási pótlék nélkül számított – illetmény a) rektor esetében legfeljebb a rendvédelmi illetményalap huszonnyolcszorosa, b) rektor-helyettes, dékán és karon kívüli intézet igazgatója esetében legfeljebb a  rendvédelmi illetményalap huszonhatszorosa, c) dékán-helyettes és karon kívüli intézet igazgató-helyettese esetében legfeljebb a rendvédelmi illetményalap huszonnégyszerese, d) kari tanszékvezető, intézetigazgató és egyetemi tanár esetében legfeljebb a  rendvédelmi illetményalap huszonkétszerese, e) vezetői munkakört be nem töltő, tudományos fokozattal rendelkező esetében legfeljebb a  rendvédelmi illetményalap húszszorosa, f ) egyéb vezetői munkakört betöltő esetében legfeljebb a rendvédelmi illetményalap tizennyolcszorosa lehet. (2) Az  (1)  bekezdésben nem említett oktatói, nevelői munkakört ellátó vezényelt részére a  kimagasló szakmai tudás és tevékenység elismeréseként az  NKE Fenntartói Testülete egyetértésével megállapított rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítés nem haladhatja meg a rendvédelmi illetményalap négyszeresét. 11. Külföldre vezénylés 32. § (1) A  hivatásos állomány tagjának a  Hszt. 69.  § (1)  bekezdése alapján a  miniszter által történő külföldre vezénylését a  miniszter az  országos parancsnok vagy az  országos főigazgató véleményének bekérését követően rendeli el. Az országos parancsnok, országos főigazgató véleménye nem köti a minisztert. (2) A  külföldre vezényléshez történő beleegyezésről, valamint a  Hszt. 69.  § (4)  bekezdésében meghatározott tájékoztatás tudomásulvételéről a hivatásos állomány tagja a vezénylést megelőzően írásban nyilatkozik. (3) A hivatásos állomány tagja a külföldi szolgálatra vezényléssel járó, a Hszt.-ben meghatározottakon túli pénzbeli és természetbeli ellátásra az önálló jogszabályban meghatározottak szerint jogosult. (4) A  Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományának miniszter által történő külföldre vezénylése esetén a miniszter a külföldre vezénylést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke véleményének bekérését követően rendeli el. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökének véleménye nem köti a minisztert. 12. Az összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálat céljából külföldre vezénylés feltételei, rendje és az érintettet megillető juttatások 33. § Ezen alcím alkalmazásában: 1. családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó: a  kihelyező elöljáró által a  kihelyező okiratban engedélyezett, a tartós külszolgálatot teljesítő összekötő tiszttel a külföldi állomáshely szerinti országban közös háztartásban élő, vele életvitelszerűen együtt lakó a) házastársa, b) élettársa, c) vérszerinti, örökbefogadott, nevelt vagy mostohagyermeke addig, amíg a  nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tankötelezettsége fennáll, továbbá annak a  tanévnek a  végéig, amelynek időtartama alatt a  gyermek a  huszadik életévét, a  fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékos tanuló esetén a huszonharmadik életévét betölti, feltéve, hogy a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben tanul; 2. harmadik ország: olyan állam, amely nem tagállama az Európai Uniónak; 3. kihelyező elöljáró: a  miniszter, a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya esetében a  kiemelt munkáltatói jogkör gyakorlója; 4. kihelyező szerv: az a rendvédelmi szerv, amelynek állományába a hivatásos állomány tagja tartozik; 5. külföldi állomáshely: az Európai Unió tagállamában vagy harmadik országban lévő hivatal vagy iroda, amelyet az összekötői tevékenység ellátása érdekében nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján más állam bűnüldöző szervénél, uniós ügynökségnél, intézménynél vagy nemzetközi bűnüldözési szervezetnél hoztak létre, vagy amelyet e célból rendelkezésre bocsátottak; 6. összekötő tiszt: a  rendvédelmi szerv hivatásos állományának tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja, akit a külföldi állomáshelyre tartós külszolgálatra külföldre vezényeltek, és akinek feladata, hogy a kihelyező szervet képviselve kapcsolatot tartson az adott állam bűnüldöző szerveivel, uniós ügynökséggel, intézménnyel vagy nemzetközi szervezettel abból a  célból, hogy hozzájáruljon a bűncselekmények megelőzéséhez vagy nyomozásához a közvetlen, gyors és hatékony, valamint a nemzeti rendszerbe illeszthető együttműködés biztosítása révén; 7. tartós külszolgálat: az  a  külföldi állomáshelyen teljesített szolgálat, amelynek tervezett időtartama – megszakítás nélkül – a három hónapot meghaladja. 34. § Az összekötő tiszti szolgálat teljesítésére irányuló tartós külszolgálat céljából a hivatásos állomány azon tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó tagját lehet külföldre vezényelni, a) aki a külföldi állomáshelynek megfelelő idegennyelv-ismerettel rendelkezik, b) aki a  jogszabályban meghatározott, a külszolgálatot megelőző alkalmassági vizsgálatok eredménye alapján a kijelölt külföldi állomáshelyen folytatandó tartós külszolgálatra alkalmas, c) aki a  kihelyező szerv vagy a  kihelyező elöljáró által előzetesen – a  külföldi állomáshely sajátosságaira és az összekötő tiszti feladatokra tekintettel – meghatározott szakmai követelményeknek megfelel, d) akinél – a  nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztás vagy munkakör esetében – a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot nem állapított meg, valamint e) aki ellen nincs folyamatban büntető-, méltatlansági vagy fegyelmi eljárás. 35. § (1) A  hivatásos állomány tagjának összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálatra történő külföldre vezénylésére az országos parancsnok tesz javaslatot. (2) A javaslat tartalmazza: a) a javasolt személy aa) személyazonosító adatait és rendfokozatát, ab) szolgálati helyét, ac) szolgálati beosztását, ad) képzettségre és szakmai tapasztalataira vonatkozó, az  összekötő tiszti munkakör betöltése szempontjából releváns információkat, b) a külföldi állomáshely megnevezését, c) az összekötő tiszti munkakör tervezett feladatkörét, az  azzal elérni kívánt célokat, valamint munkaköri leírását, d) a javasolt mandátumterületet, e) a külföldre vezénylés javasolt időtartamát, f ) a javasolt személy tanácsosi vagy főtanácsosi munkakörbe történő besorolására és a  szorzószám meghatározására irányuló javaslatot, g) a részletes költségvetési kihatások megállapításához és a  személyügyi intézkedésekhez szükséges további adatokat, így a  lakhatással, a  gépjárműhasználattal, a  családtagi pótlékra jogosító hozzátartozók kihelyezésével, a  külföldi munkavégzés során felmerülő költségekkel: telefon, protokolláris költségek, biztosítás, devizaellátmánnyal kapcsolatos adatokat. 36. § (1) Az  összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálatra történő vezénylésről a  kihelyező elöljáró a  kihelyező okiratban rendelkezik. A  kihelyező okiratnak tartalmaznia kell a  tartós külszolgálat ellátásával kapcsolatos minden lényeges kérdést, így különösen: 1. a kihelyező szerv megnevezését; 2. az összekötő tiszt a) nevét, születési nevét, rendfokozatát, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, b) hazai szolgálati beosztásának megnevezését és besorolását, c) hazai illetményét és egyéb járandóságait, d) külföldi állomáshelyén betöltendő munkakörének megnevezését, munkaköri kulcsszámát és szorzószámát; 3. a külföldi állomáshely megnevezését; 4. a tartós külszolgálat kezdő időpontját és a külföldre vezénylés várható időtartamát; 5. az összekötő tiszt havi devizaellátmányát és az e rendelet alapján meghatározott egyéb juttatásait; 6. a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, családi jogállását, valamint a  családtagi pótlékra jogosító hozzátartozóra nézve járó havi devizaellátmányt vagy családtagi pótlékot; 7. a külföldi állomáshelyre és a  visszautazáshoz, valamint a  szabadságra történő hazautazáshoz biztosított utazási napok számát; 8. a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozók külföldi – alap- és középfokú – oktatási vagy óvodai nevelési költségei viselésének mértékét és időtartamát; 9. az összekötő tiszt és a  családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó egészségügyi ellátásával kapcsolatos feltételeket; 10. a külföldön használt szolgálati gépjármű fenntartási költségeit; 11. a protokolláris költségeket; 12. az összekötő tiszt kötelezettségeit és jogosultságait, a  tartós külszolgálat ellátásával kapcsolatos egyéb feltételeket; 13. az összekötő tiszt irányításának módját. (2) A kihelyező okirathoz csatolni kell az összekötő tiszt részletes munkaköri leírását. (3) A kihelyező okiratot a kihelyező szerv készíti elő, és azt a javasolt személy írásos beleegyező nyilatkozatával együtt felterjeszti a külföldre vezénylés elrendelésére hatáskörrel rendelkező kihelyező elöljárónak. (4) Az  (1)–(3)  bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a  külföldre vezénylés alatt a  hivatásos állomány tagjának más külföldi állomáshelyre történő áthelyezése miatt a külföldre vezénylés módosítása szükséges. Ebben az esetben a külföldre vezénylést módosító okiratban az (1) bekezdés 4. pontja szerinti, a tartós külszolgálat kezdő időpontja mellett a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezés napját is fel kell tüntetni. (5) A  külföldre vezénylés kezdő időpontját megelőzően az  összekötő tiszt részére az  évi rendes szabadságnak a külföldre vezénylést megelőző időtartamra eső időarányos részét ki kell adni. 37. § (1) Az összekötő tisztet a tartós külszolgálat időtartamára összekötő tanácsos vagy összekötő főtanácsos munkakörbe kell besorolni, az összekötő tiszt munkaköri feladatainak megfelelően. (2) A  külföldre vezénylést megelőzően vezetői beosztást betöltő összekötő tisztet összekötő főtanácsos munkakörbe kell besorolni. (3) Az  összekötő tanácsos és az  összekötő főtanácsos részére megállapítható szorzószámok kereteit és a  munkaköri kulcsszámokat az 5. melléklet tartalmazza. (4) A  szorzószámot az  5.  mellékletben meghatározott keretek között a  külföldi állomáshely sajátosságainak, valamint az  összekötő tiszt munkaköri feladatainak megfelelően kell megállapítani, melyek változása esetén a  szorzószám a tartós külszolgálat időtartama alatt módosítható. 38. § (1) Az összekötő tiszti szolgálat teljesítésére irányuló tartós külszolgálat céljából történő külföldre vezénylés megszűnik: a) a kihelyező okiratban meghatározott idő lejártával, b) a kihelyező okiratban meghatározott feltétel bekövetkeztével, c) a szolgálati viszony megszűnésével. (2) Az  összekötő tiszti szolgálat teljesítésére irányuló tartós külszolgálat céljából történő külföldre vezénylés megszüntethető: a) a felek közös megegyezésével, b) a kihelyezés visszavonásával, c) az összekötő tiszt kérelmére. (3) A külföldre vezénylés (2) bekezdés b) pontja alapján történő megszüntetéséhez az összekötő tiszt egyetértése nem szükséges. (4) A külföldre vezénylés (1) bekezdés szerinti megszűnéséről vagy (2) bekezdés szerinti megszüntetéséről a kihelyező elöljáró határozatban rendelkezik. 39. § (1) A  külföldre vezénylés a  38.  § (2)  bekezdésének b)  pontjában meghatározott visszavonással a  tartós külszolgálat bármely szakaszában megszüntethető, ha a) az összekötő tiszt ellen indított fegyelmi vagy méltatlansági eljárás elmarasztaló határozattal zárult, és tartós külszolgálatának folytatása az  általa elkövetett kötelezettségszegés, illetve az  általa tanúsított magatartás miatt a kihelyező szervtől nem várható el, b) utólag kiderül, hogy az összekötő tiszt a kihelyezés 34. § szerinti feltételeinek már a kihelyezéskor sem felelt meg, c) az összekötő tiszt tartós külszolgálati munkaköre ellátására alkalmatlan minősítést kapott, d) a jogszabályban meghatározott alkalmassági vizsgálatok eredménye alapján a kijelölt állomáshelyen a tartós külszolgálatra alkalmatlan, e) a külföldi állomáshely megszűnik, illetve működését bármely okból a kihelyező elöljáró tartósan – kilencven napot meghaladóan – szünetelteti, vagy f ) kivételesen fontos szolgálati érdekből ez indokolt. (2) A  külföldre vezénylésnek a  kihelyezés visszavonásával történő megszüntetését a  kihelyező szerv vezetője kezdeményezi a kihelyező elöljárónál. 40. § (1) Más külföldi állomáshelyre történő áthelyezés esetén a  tartós külszolgálatot folyamatosnak kell tekinteni. A  más külföldi állomáshelyre történő áthelyezés esetében az  áthelyezést megelőző és azt követő külföldre vezénylés időtartama együttesen nem haladhatja meg a Hszt. 69. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamot. (2) A más külföldi állomáshelyre történő áthelyezéshez is az összekötő tiszt egyetértése szükséges. (3) A más külföldi állomáshelyre történő áthelyezésről a kihelyező elöljáró határozatban dönt. 41. § A kihelyező szerv a  külföldre vezénylés megszűnéséről, megszüntetéséről, valamint a  más külföldi állomáshelyre történő áthelyezésről – amennyiben annak bekövetkezése előre látható – a  tervezett időpontot legalább három hónappal megelőzően az összekötő tisztet írásban értesíti. 42. § (1) Az összekötő tisztet a hazai illetménye – a rá vonatkozó illetményrendszer szabályai szerint, a külföldre vezénylést megelőzően betöltött szolgálati beosztása alapján – a  tartós külszolgálat időtartamára változatlanul megilleti, és az illetményt a tartós külszolgálat ideje alatt a hivatásos állományt érintő illetményemelések alkalmával emelni kell. (2) Az  összekötő tiszt a  tartós külszolgálat időtartama alatt a  hivatásos állomány jutalmazási rendszerében előírtak szerint jutalmazható. (3) A tartós külszolgálat tartalma alatt az összekötő tisztet – illetményén felül – a maga és a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozói külföldi létfenntartásával, valamint a  tartós külszolgálati tevékenységgel kapcsolatos költségeinek fedezésére szolgáló devizaellátmány, devizaellátmány-pótlék, valamint az  e  rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg. 43. § (1) Az összekötő tiszt a tartós külszolgálat időtartamára devizaellátmányra jogosult. (2) Az összekötő tiszt devizaellátmányának havi összege a) a  tartós külszolgálatot teljesítő kormányzati szolgálati jogviszonyban állók és a  munkavállalók alapellátmányának, valamint a munkavállalók ideiglenes külföldi kiküldetése napidíjának összegéről és azok kifizetéséről szóló 3/2012. (IX. 4.) KüM rendeletben (a  továbbiakban: KüM R.) országonként meghatározott alapellátmány és b) az  összekötő tiszt részére a  külföldre vezényléskor az  5.  mellékletben foglalt keretek között meghatározott szorzószám szorzata. (3) Az  összekötő tiszt részére a  devizaellátmány a  tartós külszolgálat megkezdése napjától a  tartós külszolgálat megszűnésének vagy megszüntetésének napjáig jár. A  töredékhavi ellátmány kiszámításánál a  tárgyhó naptári napjainak számát kell alapul venni. (4) Az  összekötő tiszt külföldi állomáshelyén részmunkaidőben foglalkoztatott családtagja is jogosult devizaellátmányra, melynek összegét a foglalkoztatás időtartamának figyelembevételével kell az 5. melléklet szerint meghatározott szorzószám alapján megállapítani. (5) A  devizaellátmányt a  KüM R. szerinti devizában úgy kell átutalni, hogy az  az összekötő tiszt devizaszámláján legkésőbb a  tárgyhót követő hónap ötödik napján megjelenjen. A  tartós külszolgálat megszűnése vagy megszüntetése esetén a devizaellátmány a hazautazást megelőző öt munkanappal korábban is kifizethető. 44. § (1) A KüM R. 2. mellékletében felsorolt állomáshelyeken tartós külszolgálatot teljesítő összekötő tiszt devizaellátmánypótlékra jogosult. A devizaellátmány-pótlék állomáshelyenkénti összegét a KüM R. 2. mellékletében meghatározott kiegészítő pótléknak megfelelő mértékben kell megállapítani. (2) A  töredékhavi devizaellátmány-pótlék kiszámítására, valamint a  devizaellátmány-pótlék átutalására a devizaellátmányra vonatkozó szabályok az irányadók. (3) A  devizaellátmány-pótlék nem képezi alapját a  családtagi pótléknak és a  devizaellátmány-előlegnek, egyebekben azonban a devizaellátmánnyal esik egy tekintet alá. 45. § (1) Az  összekötő tiszt részére a  devizaellátmányon felül a  kihelyező okiratban családtagi pótlékra jogosító hozzátartozóként szerepeltetett családtag után a  családtag tényleges kiutazásától a  végleges hazautazásáig – a (2) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével – családtagi pótlék jár. (2) Nem jár családtagi pótlék az után a hozzátartozó után, aki a) a tárgyhónapban a  külföldi állomáshely szerinti – a  KüM R.-ben meghatározott – alapösszeget meghaladó, külföldön szerzett jövedelemmel rendelkezik, vagy b) bármely munkáltatónál külföldön vagy az összekötő tiszt külföldi állomáshelyén teljes vagy napi négy órát meghaladó munkaidőben dolgozik. (3) A (2) bekezdés a) pontban szereplő jövedelem megszerzését az összekötő tiszt írásban köteles bejelenteni. (4) A családtagi pótlék összege a) házastárs vagy élettárs után aa) az  összekötő tiszt devizaellátmányának 25%-a, ha a  családtag nem rendelkezik külföldön szerzett jövedelemmel, ab) az  összekötő tiszt devizaellátmányának 12,5%-a, ha a  családtag bármely munkáltatónál legfeljebb négy órás részmunkaidőben dolgozik, b) a gyermek után a 2,5 szorzószámmal számított devizaellátmány ba) 10%-a a gyermek tizenkettedik életévének betöltéséig, bb) 15%-a a gyermek tizenkettedik életévének betöltését követően. (5) Az  összekötő tiszt nem jogosult családtagi pótlékra, amennyiben a  családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó a külföldi állomáshelyet évi kilencven napot meghaladóan elhagyja. Többszöri távollét esetén a részidőket – az évi alap- és pótszabadság időtartama kivételével – évente össze kell számítani. A  házastárs vagy élettárs szülés miatti távolléte esetén a  kihelyező szerv vezetője ezen időszak összeszámításától – legfeljebb évi hatvan napig – eltekinthet. A  családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó külföldi állomáshelyről történő eltávozását az  összekötő tiszt az elutazás előtt három munkanappal a kihelyező szerv vezetőjének köteles írásban bejelenteni. (6) Ha a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó a keresőképtelenség ideje alatt a külföldi állomáshelyen tartózkodik, a családtagi pótlékot változatlan összegben kell folyósítani. (7) Ha a  családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó kiutazására az  összekötő tiszt kihelyezését követően kerül sor, a kihelyezési okiratot módosítani kell. A módosításnak tartalmaznia kell az érintett családtag kiutazásának dátumát. 46. § (1) Az összekötő tiszt és a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozói számára a kihelyező szerv köteles – az összekötő tiszt feladatkörének, a család összetételének, létszámának és a külföldi állomáshely körülményeinek megfelelő – elhelyezést biztosítani, az  összekötő tiszt által a  saját nevében megkötött bérleti szerződés útján. Az  elhelyezés során az összekötő tiszt és családja részére biztosítani kell a folyamatosan, megfelelően karbantartott, berendezett lakást, az  összekötő tiszt részére megfelelő munkakörülményeket nyújtó irodát, vagy az  ezek biztosításához szükséges költségtérítést. (2) Az  összekötő tiszt részére a  lakásnak a  kihelyező szerv által történő rendelkezésre bocsátásánál a  lakásbérletről szóló jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény mértékét a szolgálati követelményeket, protokolláris kötelezettségeket, gazdaságossági szempontokat, továbbá a  külföldi állomáshelyen érvényesülő sajátosságokat kell figyelembe venni. Amennyiben az összekötő tiszt a méltányolható lakásigényt meghaladó méretű lakást bérel, igényel, az ebből eredő költségkülönbözet őt terheli. (3) A lakás- és garázsbérlet kapcsán felmerülő ingatlanközvetítési díj a kihelyező szervet terheli. (4) A lakás- és irodaberendezési tárgyak cseréjéről – amennyiben az irodaberendezési tárgyakat a külföldi állomáshely nem biztosítja – vagy az ennek megfelelő költségtérítésről a kihelyező szerv gondoskodik. 47. § (1) A  lakás- és a  garázsbérlet bérleti díját, továbbá a  lakásban elhelyezett, a  kihelyező szerv tulajdonát képező berendezési és felszerelési vagyontárgyak, valamint az  ingóságok és a  garázs biztosítási díját, a  lakás- és garázsbérletnél kifizetett letét összegét, továbbá – ha az  a  rendeltetésszerű használat ellenére szükségessé vált – a lakásberendezés javításának és cseréjének költségeit a kihelyező szerv megtéríti. (2) A magántulajdonú vagyontárgyak biztosításának díja az összekötő tisztet terheli. (3) A  lakáshoz kapcsolódó külön szolgáltatások – így különösen a  villany-, gáz-, víz- és csatornaszolgáltatás, fűtés, hűtés, szemétszállítás – díja az összekötő tisztet terhelik. Amennyiben ezek együttes összege egy-egy naptári éven belül meghaladja az  összekötő tiszt devizaellátmánya, devizaellátmány-pótléka és családtagi pótléka együttes nettó összegének (a  továbbiakban együtt: összellátmányának) az 5%-át, az ezt meghaladó részt a kihelyező szerv átvállalja. (4) Amennyiben a lakbér a külön szolgáltatások alapdíját is magában foglalja, úgy a szolgáltatások díjául az összekötő tiszt összellátmányának 5%-át kitevő összeget kell megállapítani, amellyel a kihelyező szerv a lakbértérítés összegét csökkenti. Ennél kisebb mértékű díj megállapítása csak akkor engedélyezhető, ha a  lakbérként térítendő összeg nem éri el az  összekötő tiszt összellátmányának 5%-át. Együtt élő házastársak, élettársak egyazon állomáshelyre történő kihelyezése esetén a devizaellátmányuk együttes összegét kell alapul venni. (5) A  kihelyező szerv egy mobiltelefon és internet beszerzési költségét, valamint – részletes számla vagy egyéb nyilvántartás alapján – a szolgálati beszélgetések és kommunikáció díját megtéríti. 48. § (1) Az ideiglenes szállodai elhelyezés költségeit a kihelyező szerv viseli. (2) A szállás vagy a szálloda kategóriáját a kihelyező szerv által meghatározott szempontok alapján kell megválasztani. 49. § (1) Ha az  összekötő tiszt családtagi pótlékra jogosító gyermeke a  fogadó ország jogszabályai szerint a  kihelyezést követően válik tankötelessé vagy óvodai nevelésben való részvételre kötelezetté, a kihelyezési okiratot módosítani kell. A kihelyezési okirat módosítását az összekötő tiszt a kihelyező szervnél kezdeményezi. (2) Ha a  költségkeret felhasználásának engedélyezése a  kihelyező elöljáró külön jóváhagyásához kötött, úgy az  erre irányuló előterjesztést az  országos parancsnok terjeszti fel. Az  iskoláztatási, óvodai költség a  befizetést igazoló számla alapján számolható el. (3) Az összekötő tisztnek a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozónak tekintendő gyermeke után az átlagos képzési követelményeknek megfelelő és átlagos költségszintű alap- és középfokú oktatási intézményben felmerülő tandíjköltséget vagy az  óvodai nevelésben való részvétel költségét – a  (4)  bekezdésben foglalt összeghatárig – meg kell téríteni, ha egészségügyi vagy más okból a  helyi állami iskolarendszer nem vehető igénybe, vagy az  is tandíjköteles. (4) A  (3)  bekezdés szerinti, az  óvodai nevelési költségtérítés vagy tandíjköltség-térítés legmagasabb összege gyermekenként és tanévenként az  adott országra a  KüM R.-ben meghatározott alapösszeg háromszorosáig terjedhet. Ennél nagyobb költségtérítés csak a  kihelyező elöljáró külön engedélye alapján folyósítható. A költségtérítés összegét gyermekenként kell megállapítani és folyósítani. A tandíj vagy az óvodai nevelési költség az éves vagy féléves tandíjat és a beiratkozás díját foglalja magában. Nem lehet megtéríteni az oktatási intézmény által szervezett kirándulás, szabadidős programok, külön nyelvórák, iskolabusz költségeit. 50. § (1) A kihelyező szerv által meghatározott feltételekkel a) az összekötő tiszt részére – a feladat jellegétől függően – a kihelyező szerv szolgálati gépjárművet biztosíthat, amelyet engedély alapján magáncélra is igénybe vehet a  belföldön használt szolgálati gépjárművekkel azonos feltételek mellett, b) a saját tulajdonú gépjármű szolgálati célú igénybevétele egyedi elbírálás alapján történhet, c) a devizaelőleg felhasználásával vásárolt gépjárművet – a  más jogszabályban meghatározott térítési díj ellenében – az összekötő tiszt a kihelyező szerv utasítása alapján összekötő tiszti munkakörével összefüggő feladatai ellátására is köteles használni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott gépjármű kötelező biztosításának, a külföldi állomáshely szerinti országban való forgalomba helyezésének költségeit a kihelyező szerv megtéríti. 51. § A 46–50. §-ban meghatározott költségeket, valamint díjak felmerülését az összekötő tiszt igazolni köteles. 52. § A kihelyező szerv az  összekötő tiszt részére a  protokolláris kötelezettségei ellátása érdekében költségkeretet engedélyezhet. 53. § (1) Az  összekötő tiszt részére tartós külszolgálata megkezdése alkalmával a  kihelyező szerv vezetője kéthavi bruttó alapilletménye összegéig terjedő illetményelőleg folyósítását engedélyezheti a  tartós külszolgálat időtartamának megfelelő, de legfeljebb tizenkét havi törlesztéssel. (2) Az  összekötő tiszt kérelmére, a  tartós külszolgálat megkezdésekor, egyszeri alkalommal devizaellátmány-előleget kell folyósítani, melynek összege nem haladhatja meg a  2,5 szorzószámmal számított háromhavi devizaellátmány összegét. (3) A  kihelyező szerv az  összekötő tiszt kérelmére – kizárólag gépkocsi vásárlása céljából – a  (2)  bekezdésben meghatározottakon felül, 2,5 szorzószámmal számított további hat havi devizaellátmány-előleg folyósítását engedélyezheti, amelynek összege nem haladhatja meg a gépkocsi vételárát. (4) Az  összekötő tiszt a  devizaellátmány-előleg felhasználásával vásárolt gépkocsira – a  devizaellátmány-előleg törlesztésének időtartamára – köteles a  vásárlással egyidejűleg CASCO vagy annak megfelelő egyéb biztosítást kötni. (5) A devizaellátmány-előleg kiszámításánál a családtagi pótlékot nem lehet figyelembe venni. (6) A  (2)  bekezdés szerinti előleg legfeljebb tíz, a  (3)  bekezdés szerinti pedig legfeljebb harminchat havi részletre, ha a tartós külszolgálat tervezett időtartama ennél rövidebb, annak végéig engedélyezhető. A devizaellátmány-előleg törlesztését a  felvételét követő negyedik hónapban kell megkezdeni, a  törlesztésnek a  hazatérés napjáig be kell fejeződnie. (7) Amennyiben a  tartós külszolgálat – előre nem látható okok miatt – a  devizaellátmány-előleg visszafizetése előtt fejeződik be, az összekötő tiszt az előleg fennmaradó részét állomáshelyén egy összegben a felvétel pénznemében vagy belföldön legkésőbb a  tartós külszolgálat befejezésétől számított harminc napon belül a  hazatérés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaeladási-árfolyamon számítva, forintban köteles visszafizetni. (8) Ha az  összekötő tiszt a  devizaellátmány-előleget a  tartós külszolgálat befejezésétől számított harminc napon belül nem fizeti vissza, a  kihelyező szerv jogosult a  késedelmes napokra a  Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot felszámítani. Amennyiben a  tartós külszolgálat az  összekötő tisztnek fel nem róhatóan a devizaellátmány-előleg visszafizetése előtt fejeződik be, a törlesztésre a kihelyező szerv a (6) és (7) bekezdésben foglaltaknál kedvezőbb feltételeket állapíthat meg. (9) Az egy évet meg nem haladó időtartamú tartós külszolgálat esetén devizaellátmány-előleg nem adható. 54. § (1) Együtt élő házastársak, élettársak egyazon külföldi állomáshelyre történő kihelyezése esetén a  családtagi pótlék, az iskoláztatási költség és a költözés költsége csak az egyiküket illeti meg. (2) Az összekötő tiszt az ellátmánnyal kapcsolatos túlfizetésből eredő, valamint a külföldön felmerült egyéb tartozását abban a pénznemben köteles megfizetni, amelyben a tartozás fennáll. (3) A devizaellátmány, devizaellátmány-pótlék és a családtagi pótlék havi kifizetése a hivatásos állomány tagja részére a  külföldi állomáshely országában nyitott fizetési számlára való átutalással történik. Azokon az  állomáshelyeken, ahol a  fogadó ország gazdasága, pénzügyi rendszere fejletlen vagy – akár átmenetileg – működése súlyos zavarokkal küzd, és ennek következtében bankrendszerének működése nem megbízható, a kifizetés készpénzben is történhet. (4) A  külföldi szolgálat ideje alatt teljesített külföldi kiküldetés napidíjának kifizetése készpénzben vagy a  hivatásos állomány tagja által megjelölt fizetési számlára való átutalással történik. 55. § (1) A kihelyező szerv köteles az utazási költséget megtéríteni: a) az összekötő tiszt és a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó külföldi állomáshelyre történő első kiutazása és végleges hazautazása alkalmával, ideértve a másik állomáshelyre történő áthelyezést is, b) az  összekötő tiszt és a  külföldi állomáshelyen tartózkodó családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó szabadságra történő haza- és visszautazásakor évente egy alkalommal, c) az összekötő tiszt ideiglenes hazarendelésekor, …