4/2003. (I. 31.) HM rendelete a hivatásos és szerződéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának minősítéséről.

4/2003. (I. 31.) HM rendelete a hivatásos és szerződéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának minősítéséről. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. §-ának c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) hivatásos és szerződéses állományába jelentkező, illetve tényleges hivatásos, illetve szerződéses katonai szolgálatot teljesítő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának részletes követelményeiről, a követelményeknek való megfelelés (alkalmasság) minősítéséről, valamint az egészségügyi szabadságra és szolgálatmentességre, a csökkentett napi szolgálati időre vonatkozó szabályokról a következő rendeletet adom ki: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet A RENDELET ALKALMAZÁSA A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed a) a hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra jelent kezőre (a továbbiakban együtt: jelentkező), b) a hivatásos és szerződéses állományú katonára (a továbbiakban együtt: katona), c) az a) és b) pont hatálya alá tartozók egészségi, pszi chikai és fizikai alkalmasságát (a továbbiakban együtt: alkalmasság), felülvizsgálatát és ellenőrzését végző katonai szervezetekre, továbbá d) az egészségügyi szabadságot (a továbbiakban: eü. szabadság) és a csökkentett napi szolgálati időt engedélyező katonai szervezetekre. A hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra való alkalmasság 2. § (1) Hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra (a továbbiakban együtt: hivatásos katonai szolgálat) egészségileg, pszichikailag és fizikailag azok alkalmasak, akiknek nincs olyan fizikai vagy pszichikai elváltozásuk, betegségük vagy fogyatékosságuk, amely a katonai szolgálat teljesítését nem teszi lehetővé, illetve annak során egészségi állapotuk jelentős rosszabbodásának veszélye nem várható. (2) A katonai szolgálatra való alkalmasság a) teljes, ha a jelentkező vagy a katona az egészségi, pszichikai, fizikai követelményeknek maradéktalanul megfelel; b) korlátozott, ha a jelentkező vagy a katona szervezete az egészségi követelményeknek maradéktalanul nem felel meg, vagy egyes pszichikai adottságai, funkciói nem megfelelőek, de ezek nem olyan mértékűek, hogy a katonai szolgálatra való alkalmasságot kizárják. A korlátozott egészségi és pszichikai alkalmasság egyes betöltendő, illetve betöltött beosztás, munkakör, fegyvernemi szolgálat ellátására való alkalmatlanságra (kizáró korlátozások) vonatkozhat; c) kiemelt, ha az adott egyén egészségi, pszichikai és fizikai állapota egyes kiemelt (haderőnemi, fegyvernemi, munkaköri) katonai tevékenység sajátosságaiból adódó követelményeknek megfelel. Az alkalmassági vizsgálatok célja 3. § (1) Az alkalmassági vizsgálatok feladata a vizsgált személy alkalmassági fokozatának, a kiemelt (egyes fegyvernemi, munkaköri) szolgálatra való alkalmasságának elbírálása, illetve az alkalmasság felülvizsgálata és ellenőrzése. (2) Alkalmassági vizsgálatokat kell végezni: a) a szolgálati viszony létesítése, b) külföldi katonai szolgálat teljesítése, c) hazai katonai felsőfokú oktatási intézménybe posztgraduális tanulmányokra történő beiskolázás, d) hivatásos állományba történő visszavétel, e) a szolgálati viszonynak a Hjt. 55. §-a szerinti meg hosszabbítása, f) a katona kinevezése [Hjt. 83. § (1) bekezdése szerint] előtt, g) a katonai szolgálatra való képesség egészségi okból történt megszűnését követően, ha a betegség, baleset következtében maradandó egészségkárosodás alakult ki, továbbá h) a rendelet 16. §-a (1) és (2) bekezdésének a rendelkezései szerint, valamint i) időszakosan a szolgálatteljesítés során az alkalmasság ellenőrzése céljából. (3) A szolgálatot teljesítő katona betegsége, műtéte, baleseti sérülése esetén a szolgálatképesség elbírálása (eü. szabadság, csökkentett napi szolgálati idő engedélyezése). (4) A (2) bekezdésben felsorolt esetekben — a g) és az i) pontokban szereplők kivételével — az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság vizsgálatát egyidejűleg el kell végezni. (5) Az egészségi alkalmasságot orvos, a pszichikait pszichológus, a fizikai alkalmasságot sportélettanban jártas orvos, illetve a fizikai felkészítésben, illetőleg terheléses, sportélettani vizsgálatokban jártas szakember állapítja meg. Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági minősítések 4. § (1) A jelentkező, illetve a katona egészségi (orvosi) vizsgálata alapján megállapítható alkalmassági minősítések: a) ,,Egészségileg alkalmas’’, b) ,,Egészségileg korlátozással alkalmas’’, c) ,,Egészségileg a tervezett beosztásra ideiglenesen alkalmatlan ....................-ig’’, d) ,,Egészségileg alkalmatlan’’. (2) A pszichológiai vizsgálatok alapján megállapítható alkalmassági minősítések: a) ,,Pszichikailag alkalmas’’, b) ,,Pszichikailag korlátozással alkalmas’’, c) ,,Pszichikailag a tervezett beosztásra ideiglenesen alkalmatlan ...................-ig’’, d) ,,Pszichikailag alkalmatlan’’. (3) A fizikai terheléses vizsgálatok alapján megállapítható alkalmassági minősítések: a) ,,Fizikailag alkalmas’’, b) ,,Fizikai terhelhetősége jelenleg nem megfelelő, hat hónapon belül ismételt vizsgálata szükséges’’, c) ,,Fizikailag alkalmatlan’’. (4) Az (1)—(3) bekezdés szerinti minősítések vonatkozhatnak a jelenlegi, illetve a tervezett beosztásra. Az összesített alkalmassági minősítések és értelmezésük 5. § (1) Az összesített alkalmassági minősítések: a) a ,,Katonai szolgálatra alkalmas’’ minősítés azt jelen ti, hogy a vizsgált személy egészséges, vagy csak olyan szervi, szervrendszeri működési elváltozása van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, illetve az elváltozás a szolgálat teljesítésében nem korlátozza, továbbá pszichikailag és fizikailag is megfelel a követelményeknek, b) ,,Katonai szolgálatra korlátozással alkalmas’’ minősítés — pszichikailag és fizikailag alkalmas személy esetében — az egészségi alkalmasság minősítésén alapulhat. E minősítés meghatározott beosztások, munkakörök betöltését nem teszi lehetővé (kizáró korlátozások), c) ,,A jelenlegi beosztásban alkalmatlan’’, illetőleg ,,A tervezett beosztásra alkalmatlan’’ minősítés a fizikai, a pszichikai, illetve az egészségi alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat, ha az adott beosztáson kívül más beosztásban alkalmas lehet, d) ,,A tervezett beosztásra ideiglenesen alkalmatlan ..........-ig’’ minősítés a pszichikai, az egészségi és a fizikai alkalmasság minősítésén alapulhat, e) ,,Katonai szolgálatra alkalmatlan’’ minősítés valamennyi katonai beosztásra való alkalmatlanságot jelent. (2) Az alkalmasság bármely összetevőjére megállapított ,,alkalmatlan’’ minősítés ,,Katonai szolgálatra alkalmatlan’’ összminősítést jelent. (3) ,,Katonai szolgálatra alkalmatlan’’ minősítés a szolgálati jogviszony létesítését, illetőleg a hivatásos és szerződéses szolgálat további teljesítését kizárja. MÁSODIK RÉSZ A KATONA ALKALMASSÁGI FOKOZATÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA II. Fejezet AZ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG Az egészségi alkalmassági követelmények és alkalmazásuk 6. § (1) Az egészségi alkalmasság minősítése a) a rendelet 1. számú mellékletét képező, ,,Táblázat és magyarázat a betegségek és fogyatékosságok egészségi alkalmassági fokozatának megállapításához’’ című táblázat (a továbbiakban: Táblázat) alapján, valamint b) az 1/a. számú ,,Egyes kiemelt egészségi alkalmassági követelmények’’-ről szóló mellékletben foglaltak szerint történik. (2) A Táblázatban a betegségek és a fogyatékosságok felsorolása — a ,,Betegségek Nemzetközi Osztályozása’’ (BNO) című kiadvány figyelembevételével —, szakaszok (pl. 001) és alszakaszok (pl. 1., 2., 3., stb.) szerint történik. (3) A Táblázat rovatai az alszakaszoknak megfelelően az egészségi alkalmassági fokozatokat nyomtatott nagybetűkkel jelölik a következők szerint: a) ,,Egészségileg alkalmas’’ (,,A’’), b) ,,Egészségileg korlátozással alkalmas’’ (,,K’’), c) ,,Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan . . .- ig’’ (,,I’’), d) ,,Egészségileg alkalmatlan’’ (,,E’’). (4) A szakaszok a), b) és c) pontjai sorolják fel az adott szakasz szerint minősítendő elváltozásokat és a kórisme tisztázásához szükséges kiegészítő és speciális szakvizsgálatokat, valamint meghatározzák az eltérő, illetve mérlegelhető minősítési változatokat az elváltozás súlyossága, a beosztás, az életkor és a fegyvernem szerint. (5) Az ,,Egészségileg korlátozással alkalmas’’ (,,K’’) minősítés a beosztási, munkaköri, fegyvernemi korlátozás(ok) (kizáró korlátozások), megjelölésével egészül ki, melyeket a Táblázat szakaszainak d) pontja betű- és számjelekkel fejez ki. A betű- és számjelek jelentését — a 24 órás ügyeleti szolgálatok felsorolásával együtt — a rendelet 2. számú mellékleteként a ,,Korlátozások és felmentések jegyzéke’’ tartalmazza. (6) A Táblázat szakaszainak e) pontja az adott betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének a lehetőségét határozza meg. (7) Ha a vizsgálatkor olyan megbetegedés észlelhető, amely a Táblázatban nem szerepel, a vizsgált személyt az adott betegséget orvosilag (kórtanilag) leginkább megközelítő kórformára vonatkozó előírások szerint kell minősíteni. Különleges elbírálás 7. § (1) Az egészségi alkalmasság minősítése a Táblázat alapján történik. A Táblázat határesetekben ,,Különleges elbírálás’’ (,,KLGS’’) megjelölést alkalmaz. Erre kerül sor akkor is, ha a Táblázat kétféle döntési lehetőséget tartalmaz. A ,,KLGS’’ megjelölés nem jelent minősítést, csak választási lehetőséget biztosít a 6. § (3) bekezdés szerinti minősítések (jelölések) közül. (2) A különleges elbíráláskor a következőket kell figyelembe venni: a) a betegség súlyosságának fokát és a vele együtt járó működési zavarokat, rendellenességeket, b) a szervezet kompenzáló képességét és az elváltozások kiegyenlítődésének, illetve regenerálódásának lehetőségét, c) a megbetegedésnek a szolgálat teljesítésében rejlő, reális súlyosbodási lehetőségét, d) az egészségi állapot befolyását az adott beosztás ellátására, a beosztás jellegének és sajátosságainak figyelembevételével, illetve e) a rendelet 3. számú mellékletét képező ,,Munkaköri térkép’’-ben szereplő fegyvernemi, munkaköri szolgálati tevékenység munkaegészségügyi jellemzőit, f) a már megszerzett szolgálati tapasztalatokat, képzettséget, az eltelt szolgálati időt, g) a más beosztásban további egészségkárosodás vagy állapotromlás nélkül való foglalkoztatás (rehabilitáció) lehetőségét. A Táblázat rovatainak alkalmazása 8. § (1) A Táblázat szakaszaihoz, alszakaszaihoz kapcsoltan az egészségi követelményeknek megfelelő minősítéseket a Táblázat A2—A6 jelű rovatai állapítják meg. (2) A jelentkező és a katona egészségi alkalmasságát a következők szerint kell minősíteni: a) az A2a—A2d rovatok szerint a személyi állomány külföldi szolgálatra jelentkező és a külföldi szolgálatra tervezett tagját a rendelet 22. §-a szerint; b) az A3 rovat szerint egyes fegyvernemi beosztásokban (légi mozgékonyságú katonai szervezetek, lövész, tüzér, harckocsizó, búvár, tűzszerész és aknakutató, felderítő, radioaktív anyagokkal, ionizáló sugárforrásokkal és rakéta üzemanyaggal dolgozó) a hivatásos és szerződéses tisztek, tiszthelyettesek és a szerződéses tisztesek alkalmasságát a beosztásba helyezés előtt és a szolgálat teljesítése során; c) az A4 rovat szerint a tényleges szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses tisztet és tiszthelyettest, a szerződéses tisztest és a hivatásos állományba történő visszavételt a b) pontban szereplők kivételével, valamint a hivatásos állomány tagját a nyugdíjkorhatáron túli szolgálatra való meghosszabbítása előtt; d) az A5 rovat szerint az állományba vételre jelentkezőét a b) pontban szereplők kivételével; e) az A6 rovat szerint az egység (önálló alegység) — és a magasabb egység parancsnoki beosztásra tervezettet a beosztásba helyezés előtt és a szolgálat teljesítése során, valamint a hazai katonai felsőoktatási intézménybe posztgraduális tanulmányokra jelentkezőét a beiskolázás előtt. (3) A légiközlekedési szakszemélyzet, illetve az MH Kecskeméti Repülő Kórház (a továbbiakban: MH KRK) Elsőfokú Repülőorvosi Bizottságának (a továbbiakban: elsőfokú ROB) hatáskörébe tartozó egyéb beosztott, illetve a felsorolt feladatkör ellátására jelentkező alkalmasságának elbírálása külön jogszabály1 szerint történik. (4) A hivatásos szolgálat felső korhatárát elérő katona esetén a 6. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti minősítés nem alkalmazható, ehelyett a 6. § (3) bekezdésének d) pontja szerinti minősítést kell alkalmazni. III. Fejezet A PSZICHIKAI ALKALMASSÁG A pszichikai alkalmassági követelmények és alkalmazásuk 9. § (1) Katonai szolgálatra pszichikailag az a személy alkalmas, aki várhatóan hosszú távon megfelel a katonai szolgálat által támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli, értékrendi és pályamotivációs követelményeknek. 1 Jelenleg: az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyeiről szóló 16/1998. (X. 28.) HM—EüM együttes rendelet (a továbbiakban: HM—EüM e. r.) (2) A jelentkezőnek és a katonának a következő katonai pszichikai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: a) valamennyi beosztásban (rendfokozatban) a pszichikai alapkövetelményeknek — jelölése: Pa, b) a vezető beosztásokban az átlagot meghaladó vezetői, szervezői készségekkel kell rendelkezni — jelölése: Pv, c) az egyes fegyvernemi munkakörökben az adott munkakörre jellemző pszichikai készségek szükségesek — jelölése: Pm, d) az átlagos megterheléstől lényegesen eltérő beosztásokban speciális pszichikai elvárásoknak kell megfelelni — jelölése: Pk. (3) A (2) bekezdés a)—d) pontjaiban összefoglalt követelményeknek megfelelő pszichikai funkciócsoportokat ,,Részletes pszichikai alkalmassági követelmények’’ címmel a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. (4) A vizsgálatok alapján megállapított pszichikai teljesítmények értékelése és jelölése az egyes pszichikai funkciócsoportokban optimálisan elérhető összteljesítmény százalékos arányában: a) 91—100% esetén ,,Kiemelkedő’’(V.), b) 76—90% esetén ,,Jó’’ (IV.), c) 46—75% esetén ,,Közepes’’(III.), d) 31—45% esetén ,,Gyenge’’ (II.), e) 0—30% esetén ,,Nem megfelelő’’(I.). (5) A (4) bekezdés a)—c) pontjaiban meghatározott összteljesítmény esetén a minősítés ,,Pszichikailag alkalmas’’, míg az e) pont szerinti összteljesítmény esetén ,,Pszichikailag alkalmatlan’’. A c) és a d) pontok szerinti összteljesítmény esetén — a teljesítmény csökkenését okozó pszichikai funkció csoport jellegétől függően — a minősítés lehet ,,Pszichikailag korlátozással alkalmas’’, illetve a d) pont esetében ,,Pszichikailag a tervezett beosztásra ideiglenesen alkalmatlan ....-ig’’ vagy ,,Pszichikailag alkalmatlan’’ is. (6) Az egyes pszichikai funkciócsoportok vizsgálata és értékelése tesztvizsgálatokkal, kérdőívekkel, pszichológiai műszerek alkalmazásával és célzott beszélgetéssel történik. (7) A rendelet 4. számú melléklete szerinti részletes pszichikai követelményeket és a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményeiről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet (a továbbiakban: HM R.) 2. számú mellékletének (Az MH Munkaköri Térkép alapján meghatározott munkakörcsaládok és az abban foglalt követelményrendszer) a pszichikai követelményekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni a pszichikai alkalmasságnak az állománybavétel előtt és a katonai szolgálat teljesítése (felülvizsgálat, célzott pszichikai szűrővizsgálat, a pszichikai alkalmasság ellenőrzése) során történő elbírálásakor, véleményezésekor, valamint az egyes rendfokozati állománycsoportba, illetőleg kiemelt (fegyvernemi, beosztási) feladatokra való alkalmasság pszichikai minősítésekor. (8) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állománya tekintetében a pszichikai alkalmassági vizsgálatok körét és alkalmazásuk szabályait — a (6) bekezdés alapján kiadott előírások figyelembevételével — az alárendeltségükbe tartozó szervezetek vonatkozásában a főigazgatók állapítják meg. A pszichológiai alkalmasság elbírálását önállóan az általuk felkért egészségügyi intézet igénybevételével hajtják végre. IV. Fejezet A FIZIKAI ALKALMASSÁG A fizikai alkalmassági követelmények és alkalmazásuk 10. § (1) A fizikai teljesítőképességet a következő alapvető tényezők határozzák meg, illetve befolyásolják: a) életkor, b) egészségi állapot, c) életmód (fizikai aktivitás, táplálkozás, élvezeti sze rek, pszichés terhelések stb.), d) a beosztás jellege, a fizikai terhelés nagysága. (2) A jelentkezőnek és a katonának a beosztás jellegétől és a fizikai terhelés nagyságától függően a következő edzettségi (fizikai) követelményszinteknek kell megfelelni: a) Első követelményszint (jelölése: T1) az alap szintű edzettségi állapot. b) Második követelményszint (jelölése: T2) a közepes szintű edzettségi állapot. c) Harmadik követelményszint (jelölése: T3) az emelt szintű edzettségi állapot. d) Negyedik követelményszint (jelölése: T4) a fokozott szintű edzettségi állapot. (3) Katonai szolgálatra fizikailag az a jelentkező, illetve katona alkalmas, aki a rendeletnek ,,A fizikai alkalmassági követelmények mozgásanyagához kapcsolódó teljesítménymutató nem és életkor szerint’’-i 5. számú mellékletében és a HM R. 2. számú mellékletében meghatározott követelményeknek megfelel, illetve az MH EVI-ben vagy az MH KRK-ban végzett antropometriai és spiro-ergometriás vizsgálata megfelelő eredménnyel zárult. (4) A rendelet 5. számú mellékletének A) pontja szerinti ,,Általános mozgásanyag’’: a) 3200 méter síkfutás, b) 4 kilométer gyaloglás, c) mellső fekvőtámaszban karhajlítás-karnyújtás, d) húzódzkodás, e) hanyattfekvésből felülés. A mozgásanyagból három mozgásfajta teljesítését kell mérni. A katona az a) és b), illetve a c) és d) pont szerinti mozgásfajták között választhat. (5) A rendelet 5. számú mellékletének B) pontja szerinti ,,A másodfokú FÜV bizottság által előírható mozgásanyag’’: a) 800 méter úszás, b) 10 kilométer teremkerékpározás, c) fekve-nyomás. E mozgásanyagban szereplő három mozgásfajta az álta lános mozgásanyag egyes mozgásfajtáinak kiváltására szolgál. Ennek megfelelően — a vizsgált katona egészségi állapotától függően — a (4) bekezdés a) és b) pontjának mozgásfajtája az a) vagy b) pontban, a (4) bekezdés c), illetve d) pontjának mozgásfajtája pedig a c) pontban szereplővel helyettesíthető. A b) pontban szereplő teremkerékpározás csak az MH EVI-ben, illetve az MH KRK-ban végezhető. A (4) bekezdés e) pontja szerinti mozgásfajta ezen bekezdés szerinti mozgásfajtával nem helyettesíthető. (6) A követelményeknek való megfelelést (a fizikailag alkalmas minősítést) a HM R. 2. számú melléklete szerinti egyes munkaköri csoportokban: a) a T1 jelű edzettségi szint esetében 216 pont, b) a T2 jelű edzettségi szint esetében 230 pont, c) a T3 jelű edzettségi szint esetében 240 pont, d) a T4 jelű edzettségi szint esetében 260 pont összteljesítmény elérése jelenti. (7) Ha a katona huzamosabb ideig tartó, illetve maradandó egészségkárosodása következményeként ,,Egészségileg korlátozással alkalmas’’ és emiatt nem képes eleget tenni az 5. számú melléklet A) pontja szerinti követelményeknek, a másodfokú FÜV bizottság a módosult fizikai terhelhetőségre figyelemmel az 5. számú melléklet B) pontjában szereplő alternatív mozgásfajták alkalmazását írhatja elő, határozott időre szólóan vagy véglegesen, illetve a rendelet 15. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jár el. (8) A fizikai alkalmassági vizsgálatok előtt lehetőség szerint közvetlenül, de legfeljebb azt megelőzően egy héttel a terhelhetőség elbírálása céljából orvosi, szakorvosi vizsgálatot kell végezni. A vizsgálatok eredményét a rendelet 6. számú mellékletét képező ,,Fizikai alkalmasságvizsgálati lap’’-on kell feljegyezni. (9) A fizikailag alkalmas minősítés egy évig érvényes. A fizikai alkalmasság ismételt vizsgálatát egy éven belül csak a 3. § (2) bekezdés b), c), e), f) és h) pontjai szerinti esetekben kell elvégezni. (10) Az 5. számú melléklet B) pontjában szereplő alternatív mozgásfajták az állományba vételt megelőző alkalmassági vizsgálatok esetében — az MH EVI-ben és az MH KRK-ban végzett teremkerékpározás kivételével — nem alkalmazhatók. V. Fejezet A KATONAI SZOLGÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁG RENDSZERES ELLENŐRZÉSE Az alkalmasság ellenőrzésének általános szabályai 11. § (1) Az alkalmasság rendszeres ellenőrzése során az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságot egyaránt ellenőrizni kell. (2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésen való részvétel a katona szolgálati kötelezettsége. (3) Az alkalmasság rendszeres ellenőrzése során a követelményekre e rendelet mellékleteit kell alkalmazni. (4) Ha a katona a követelményeknek nem felel meg, az ellenőrzést a rendeletben meghatározott határidőben meg kell ismételni. (5) Ha az e rendeletben megállapított időtartamok lejárta előtt — a rendelet 3. § (2) bekezdése szerinti — alkalmassági vizsgálatot végeznek, és a megfelelő eredménnyel jár, e vizsgálat az alkalmasság ellenőrzését is jelenti, ezért a következő alkalmasság-ellenőrző vizsgálat időpontját ettől az időponttól kell számítani. (6) Az alkalmassági ellenőrzés(ek) eredményét minden esetben a katona egészségügyi könyvébe és személyügyi gyűjtőjébe be kell jegyezni. Az egészségi alkalmasság ellenőrzése 12. § (1) A katona egészségi alkalmasságának rendszeres ellenőrzését az időszakos egészségügyi szűrővizsgálat (a továbbiakban: szűrővizsgálat) keretében kell elvégezni. (2) A szűrővizsgálatot a katona a) 30. életévének betöltéséig háromévente, b) 40. életévének betöltéséig kétévente, c) a 40. életévének betöltése után és d) három éves külszolgálat teljesítése során évente kell elvégezni. (3) Az (1) bekezdés, illetve a 16. § (1) bekezdés szerinti egészségi szűrővizsgálatot a) ,,a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezető állományú tagjai egészségügyi szűrővizsgálatának szabályozásáról’’ szóló 56/2002. (HK 20.) HM utasítással módosított 42/2001. (HK 13.) HM utasítás szerinti vezető állományúak, továbbá a nyugdíjkorhatáron túli szolgálatot ellátók esetében — a (4) bekezdés szerintiek kivételével — az MH Központi Honvédkórház (a továbbiakban: MH KHK) és az MH KRK, b) egyéb esetben az állományilletékes, illetve az alapellátást végző csapatorvos végzi. (4) A repülő-, a légvédelmi és az ejtőernyős katonai szervezetnél a külön jogszabályban2 meghatározott beosztást ellátó katonák, valamint a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói által meghatározott beosztott alkalmassági ellenőrzését az MH KRK elsőfokú ROB végzi. (5) Azt a katonát, akinél a csapatorvosi szűrővizsgálat olyan egészségi állapotváltozást talál, amely egészségi alkalmasságának a felülvizsgálatát vagy szakorvosi kivizsgálását indokolja, az utaltság szerinti katonai kórház szakmai hatáskörrel rendelkező szakrendelésére (osztályára) kell beutalni. (6) Az (5) bekezdés szerinti egészségügyi intézménybe beutalt, illetőleg az MH KHK és az MH KRK által végzett szűrővizsgálaton kiszűrt, megváltozott egészségi állapotú katona felülvizsgálatáról, valamint az egészségi állapot helyreállításáról (gyógykezelés, egészségügyi gondozás és rehabilitáció) a felsorolt intézmények szakmai hatáskörrel rendelkező főorvosai intézkednek. (7) Az egészségügyi időszakos szűrővizsgálaton kívül a Honvédelmi Minisztérium Honvédvezérkar egészségügyi csoportfőnök (a továbbiakban: HVK EÜCSF) eseti (pl. járványügyi, toxikológiai, radiológiai), illetőleg célzott (pl. fokozott egészségkárosodás veszélyének kitett beosztást ellátók, speciális feladatra történő kiválasztás) szűrővizsgálat elvégzését is elrendelheti. A pszichikai alkalmasság ellenőrzése 13. § (1) A hivatásos katonák pszichikai alkalmasságának ellenőrzését rendfokozatra tekintet nélkül 5 évenként kell végezni. (2) A szerződéses állományú katona pszichikai alkalmasságát a szerződés meghosszabbítása előtt ellenőrizni kell. (3) A pszichikai alkalmasság ellenőrzését a rendelet 4. számú melléklete szerint a Hjt. 4. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével kell elvégezni. A pszichikai alkalmasság ellenőrzését szolgáló pszichológiai vizsgálatok végzése az MH EVI feladata. (4) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál a pszichológiai alkalmasság ellenőrzése a rendelet 9. §-ának (8) bekezdésében előírtak szerint történik. 2 Jelenleg: HM—EüM e. r. A fizikai alkalmasság ellenőrzése 14. § (1) A fizikai alkalmasságot évente kell ellenőrizni. Az ellenőrzés az 5. számú mellékletben — a fizikai alkalmassági követelmények teljesítmény mutatói —, illetve a HM R. 2. számú mellékletében meghatározott követelmények szerint történik. (2) A 10. § (7) bekezdés szerinti esetben a fizikai alkalmasság évenkénti ellenőrzése a másodfokú FÜV bizottság által előírt mozgásanyag alkalmazásával, illetve antropometriai és spiro-ergometriás vizsgálattal történik. (3) Az ellenőrzést három tagból álló fizikai alkalmasságvizsgáló bizottság (a továbbiakban: FAB) hajtja végre és annak eredményét a rendelet 4. § (3) bekezdése szerint állapítja meg. (4) A FAB tagjait — a (6) bekezdés a) és b) pontjában szereplők kivételével — (orvost és testnevelőt, illetőleg a fizikai terhelhetőség megítélésében jártas szakembert), valamint a bizottság elnökét az állományilletékes parancsnok jelöli ki. Ha a katonai szervezetnél szakmailag megfelelő személy nem áll rendelkezésre a bizottság tagjainak kijelöléséről a szolgálati elöljáró gondoskodik. (5) Az ellenőrzést a) a 12. § (3) bekezdés a) pontja szerinti vezető állomá nyú és a nyugdíjkorhatáron túli szolgálatot teljesítő esetében az MH EVI FAB, b) a repülő és a légvédelmi katonai szervezetek egységparancsnoki és ennél magasabb beosztású katonái esetében az MH KRK FAB, c) a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állománya, valamint a nem vezető beosztású katonák esetében a katonai szervezet (4) bekezdés szerinti állományilletékes FAB-ja végzi. (6) Az (5) bekezdés a) és b) pontjaiban felsoroltak ellenőrzését végző FAB tagjait saját állományából az MH EVI főigazgatója, illetőleg az MH KRK főigazgatója, a bizottság elnökét az MH humán szakfeladatokat ellátó szervezetének vezetője jelöli ki. (7) Az ellenőrzés adatait és a FAB értékelését a rendelet 6. számú melléklete szerinti Fizikai alkalmasságvizsgálati lapon kell feltüntetni. A Fizikai alkalmasságvizsgálati lapot — a kitöltést követően — a csapatorvos, az MH EVI és az MH KRK FAB orvosa kezeli és tárolja. (8) Ha a katona a rendelet 5. számú mellékletének A) , illetve B) pontjaiban szereplő három mozgásfajtából szerzett pontjainak összessége a beosztására a 10. § (6) bekezdésében előírt pontszámot eléri, vagy az antropometriai és a spiro-ergometriás vizsgálata megfelelő eredménnyel zárul, a katonai szolgálatra ,,Fizikailag alkalmas’’- nak, ellenkező esetben ,,Fizikailag alkalmatlan’’-nak minősül. (9) A fizikai alkalmatlanság alapján a katonai szolgálatra való alkalmatlanságról első fokon a másodfokú FÜV bizottság, másodfokon a központi FÜV bizottság határoz. 15. § (1) Ha a hat hónapon belül elvégzett ismételt ellenőrzés során a katona minősítése ,,Fizikailag alkalmatlan’’ őt az MH EVI-be, vagy az MH KRK-ba kell beutalni teljes körű szakorvosi és fizikai (antropometriai és spiro-ergometriás) kivizsgálás elvégzésére. Az antropometrián alapuló fizikai állapot megítélése a rendelet 7. számú melléklete szerint ,,A fizikai állapot megítélése a testzsír százalék alapján a testalkati típus szerint’’ történik. Az antropometriai vizsgálat önmagában nem képezheti alapját a fizikai alkalmasság érdemi elbírálásának. (2) Ha a kivizsgálás szerint a katona fizikai teljesítménycsökkenése a) egészségi okra vezethető vissza a katona gyógykezeléséről, orvosi rehabilitációjáról, illetőleg egészségi alkalmasságának felülvizsgálatáról kell intézkedni; b) nem egészségi okra vezethető vissza, hanem a katona életmódjának következménye, fizikai alkalmatlanságát kell megállapítani és a katonai szolgálatra való alkalmasság első fokú elbírálása céljából az MH EVI másodfokú FÜV bizottsága elé kell állítani. (3) A másodfokú FÜV bizottság első fokú döntése ellen a katona — annak közlésétől számított 15 napon belül — a központi FÜV bizottsághoz fellebbezéssel élhet. A központi FÜV bizottság döntése jogerős. (4) A fizikai alkalmatlanságot megállapító jogerős döntés a rendelet 5. § (2) bekezdése értelmében ,,Katonai szolgálatra alkalmatlan’’ összminősítést jelent és a Hjt. 82. § (6) bekezdése szerinti jogkövetkezményekkel jár. A katona teljesítményének minősítéséhez kapcsolódó alkalmassági vizsgálat egyes szabályai 16. § (1) Ha a katonának a Hjt. 88. § (3) és (4) bekezdése szerinti minősítésére kerül sor, alkalmasságát ellenőrizni kell. (2) Az (1) bekezdés szerinti alkalmassági ellenőrzést a minősítés tervezett időpontja előtt legalább egy hónappal a katona minősítését előkészítő állományilletékes személyügyi (humán) szerv vezetője (megbízottja) írásban kéri. (3) A (2) bekezdés szerinti írásos kérelemben fel kell tüntetni a katona személyi adatait és a minősítés okát (pl. új beosztásba kinevezés, előléptetés). (4) A (2) bekezdés szerinti írásos kérelmet az MH EVI alkalmassági vizsgálatokért felelős igazgatójának címére (postai úton, faxon) kell megküldeni. A vizsgálat(ok) idejét a személyügyi (humán) szerv vezetője előzetesen egyeztetni köteles. VI. Fejezet A KATONAI PÁLYAALKALMASSÁG A katonai pályára jelentkező alkalmassági vizsgálata 17. § (1) A jelentkező alkalmassági vizsgálatát — a (4) bekezdésben és a 19. § (1) bekezdésben foglaltak kivételével — az MH EVI végzi. (2) Az alkalmasságot első fokon az MH EVI Egészségügyi Pályaalkalmasság-vizsgáló Bizottság (a továbbiakban: Eü PAB) bírálja el. Az Eü PAB elnöke az MH EVI Foglalkozás-egészségügyi Orvosi Osztály (a továbbiakban: MH EVI FEOO) pályaalkalmasság-vizsgáló főorvosa, tagjai a fizikai alkalmasságvizsgáló osztály orvosa (ergonómusa) és a pszichológiai alkalmasságvizsgáló osztály pszichológusa. A pályaalkalmasság-vizsgáló főorvos távollétében az elnöki teendőket az MH EVI FEOO belgyógyász, illetve sebész főorvosa látja el. (3) Az Eü PAB határozata ellen a jelentkező az MH EVI másodfokú FÜV bizottságánál a minősítés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. A másodfokú FÜV bizottság minősítése ellen további fellebbezésnek nincs helye. Az első és fellebbezés esetén, a másodfokon hozott ,,alkalmas’’ minősítés egy évig, az első fokon hozott meg nem fellebbezett (jogerős) ,,alkalmatlan’’ minősítés három évig érvényes, a másodfokon hozott ,,alkalmatlan’’ minősítés végleges. (4) A fegyvernemi alkalmassági vizsgálatok közül az ejtőernyős és a búvár beosztásba, valamint a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói által meghatározott egyes beosztásba jelentkező fegyvernemi alkalmasságát az MH KRK elsőfokú ROB bírálja el. Az elsőfokú ROB minősítése ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül a jelentkező fellebbezéssel élhet a Másodfokú Repülőorvosi Bizottsághoz3 (a továbbiakban: másodfokú ROB), amelynek döntése jogerős. (5) Ha az MH EVI-ben, illetve az MH KRK-ban az alkalmassági vizsgálat során végzett drogszűrés pozitív eredménye alapján az Eü PAB, illetve az elsőfokú ROB katonai szolgálatra alkalmatlan döntése ellen a jelentkező az MH EVI másodfokú FÜV bizottságánál a (3) bekezdés szerinti fellebbezéssel él, az MH EVI Toxikológiai Osztályán laboratóriumi ellenőrző vizsgálatot kell végeztetni és ennek eredményétől függően kerülhet sor a jogerős döntés meghozatalára. 3 Lásd: HM—EüM e. r. 21. §-át. (6) Az elsőfokú ROB döntése csak a (4) bekezdés szerinti fegyvernemi beosztásokra terjed ki, azaz más fegyvernemi szolgálatra történő jelentkezés lehetőségét nem zárja ki. Az elsőfokú ROB a katonai szolgálatra való alkalmasság kérdésében nem dönthet. Utóbbi esetben az utaltság szerint illetékes katonai kórház elsőfokú FÜV bizottsága és az MH EVI Eü PAB, illetve a másodfokú FÜV bizottság jogosult dönteni. (7) Az (5) bekezdés szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni a katona, a hivatásos állományba történő visszavételét kérő és a nyugdíjkorhatáron túli szolgálatot vállaló katona esetében is. Az egészségi alkalmasság minősítéséhez szükséges szakorvosi vizsgálatok, leletek és okmányok 18. § (1) Az egészségi alkalmasság minősítéséhez: a) vizsgálni és értékelni kell a jelentkező belgyógyásza ti, sebészeti, mozgásszervi, ideggyógyászati, pszichiátriai, szemészeti, fül-orr-gégészeti és fogászati állapotát, b) nő jelentkező esetében 1 hónapon belüli negatív nőgyógyászati és egyidejű cytológiai vizsgálati leletet kell bemutatni, c) a fül-orr-gégészeti vizsgálat során a műszeres szűrőaudiometriás vizsgálat nem mellőzhető, d) a szív EKG vizsgálata, a vér és a vizelet laboratóriumi vizsgálata (teljes vérkép és vizelet, vércukor, májenzimek), a HIV, a hepatitis B és C vírus, a vérbaj (lues) fertőzöttségtől való mentességet igazoló vizsgálati eredmény, valamint a drogszűrés eredménye nem mellőzhető és három hónapon belüli negatív mellkas röntgen lelet bemutatása kötelező, e) feltétlen szükséges a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ kártya) bemutatása, valamint a rendelet 8. számú melléklete szerinti ,,HáziorvosiCsapatorvosi Tájékoztatás’’ átadása, f) az alkalmassági vizsgálatok előtt a jelentkező kitölti a rendelet 9. számú melléklete szerinti ,,Egészségi kérdőív és nyilatkozat’’-ot. (2) Az (1) bekezdés b)—f) pontjaiban felsoroltak (leletek, okmányok) bármelyikének hiányában az alkalmassági vizsgálatok nem végezhetők el. (3) A minősítésnél figyelembe kell venni a korábban végzett alkalmassági vizsgálatok eredményét is. Az a jelentkező, aki a sorozáson, a sorkatonai szolgálat teljesítése során és tartalékosként katonai szolgálatra alkalmatlannak minősült, illetve ,,a hadkötelezettség alapján teljesítendő katonai szolgálatra és a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi alkalmasság elbírálásáról’’ szóló 9/2002. (II. 28.) HM—EüM együttes rendelet 4. §-a (1) bekezdésének c) és e) pontjai szerinti minősítést kapott (a rendelet szigorúbb követelményeire tekintettel) szerződéses és hivatásos katonai szolgálatra alkalmatlan. A d) pont szerinti minősítés (,,Katonai szolgálatra ideigle nesen alkalmatlan ...... év ...... hó ...... -ig’’) esetén az alkalmasság a hadköteles katonai szolgálatra való alkalmasságának végleges elbírálásától függően bírálandó el. (4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezésekre figyelemmel a hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra jelentkezők sorozási egészségi és pszichológiai vizsgálati okmányainak (Hadköteles Egészségügyi Törzslapja, Sorozási egészségi alkalmasságvizsgálati lap, Pszichológiai vizsgálati lap és egyéb orvosi okmányok) fénymásolatát lezárt borítékban az alkalmassági vizsgálatot kérő katonai szervezet csatoltan megküldi a vizsgálatot végző egészségügyi szervezet vezetőjének (csapategészségügyi szolgálat orvosa, MH EVI foglalkozás-egészségügyi igazgató). (5) A vizsgálatok eredményét ,,Pályaalkalmasság-vizsgálati lap’’4-on (a továbbiakban: PAB lap) kell feljegyezni, amelynek eredeti példányát a leletekkel együtt (a korábbi PAB laphoz csatoltan, ha van) az MH EVI irattárában kell elhelyezni, és 10 évig megőrizni. A vizsgálatot kérő katonai szervezet a PAB lap alkalmasságra vonatkozó — csak a minősítést tartalmazó — kivonatát kapja. (6) A PAB lapot ,,Orvosi titoktartásra kötelezett’’ jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett személy kérésére, illetve külön jogszabályban meghatározott szervezet részére a jogerős döntést hozó pályaalkalmasság-vizsgáló bizottság (Eü PAB, másodfokú FÜV bizottság) készíthet és adhat ki. (7) A pszichikai alkalmasság vizsgálata a pályaalkalmassági és a munkapszichológiai vizsgálatok körében használatos eljárásokkal történik. A vizsgálatokkal és az explorációval fel kell tárni a rendelet 4. számú melléklete szerinti követelmények teljesítését, illetőleg az alkalmasságot kizáró okokat. (8) A fizikai állapot felmérését az 5. számú mellékletben meghatározottak szerint, illetőleg antropometriai és szükség esetén spiro-ergometriás vizsgálattal kell elvégezni. Ha a fizikai állapot felmérése során a testtömeg index (BMI) 25 feletti értéket mutat antropometriai, testzsír- és bőrredővastagság-vizsgálatot kell végezni. Abban az esetben, ha a belgyógyász szakorvos indokoltnak tartja spiroergometriás vizsgálatot is végezni kell. (9) A ,,Katonai szolgálatra alkalmas’’ minősítés — ha a jelentkező egészségi állapotában (betegség, baleset) változás nem következett be — egy évig érvényes. (10) Ha a vizsgálat megkezdésétől számított egy hónapon belül a jelentkező hibájából valamely vizsgálat nem került elvégzésre, illetve a vizsgálat valamely lelet hiányában nem zárható le, az Eü PAB az ,,egy hónap után minősítés nélkül lezárva’’ határozatot hozza. Ebben az esetben a jelentkezővel szolgálati viszony nem létesíthető és a PAB lap lezárásától számított egy éven belül újabb alkalmassági vizsgálat nem végezhető el. 4 Lásd: a jelenleg hatályos ,,a katonai szolgálatra való alkalmasság elbírálását végző bizottságok összetételéről, egyes működési szabályairól, valamint a bizottsági döntések okmányolásáról’’ szóló 105/1998. (HK 21.) MHPK VKF intézkedés (a továbbiakban: VKF intézkedés) 1. számú mellékletét. (11) A jelentkező állományba vételének szándékáról a katonai szervezet parancsnoka az MH EVI és az MH KRK részére ,,befogadó nyilatkozat’’-ot ad, amely tartalmazza a jelentkező által betöltendő beosztást és annak jellegét, illetve a HM R. szerinti beosztási kategóriát (A3—A5 rovat), amely alapján a vizsgálatot elvégzik. A szerződéses katonai szolgálatra jelentkező alkalmassági előszűrése 19. § (1) A szerződéses katonai szolgálatra jelentkező alkalmasságát előszűrés formájában — nő, illetve tiszti, tiszthelyettesi és az ejtőernyős beosztásba tervezett kivételével — a szerződéskötésre jogosult katonai szervezet állomány-, illetve utaltság szerint illetékes csapatorvosa bírálja el. (2) Az (1) bekezdés szerinti alkalmassági vizsgálat, illetve minősítés csak a Hjt. 45. § (1) bekezdése szerinti próbaidőre érvényes. (3) A csapatorvos az alkalmassági vizsgálatokat a HVK EÜCSF szakmai előírásai5 szerint végzi. Az alkalmasságot ezen vizsgálatok eredményeire és a 18. § (4) bekezdésében megjelölt sorozási egészségi és pszichológiai vizsgálati adatokra támaszkodva a következők szerint minősíti: a) ,,szerződéses katonai szolgálatra a próbaidő tartamára alkalmas’’, b) ,,szerződéses katonai szolgálatra alkalmatlan’’. (4) Az egészségi alkalmasság vizsgálatával egyidejűleg el kell végezni a jelentkező fizikai felmérését is a rendelet IV. Fejezetében és a HVK EÜCSF szakmai előírásai szerint. A pszichológiai alkalmasság megítélése a sorozási pszichológiai vizsgálati adatok alapján történik. (5) A csapatorvos a jelentkező egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról 2 példányban igazolást állít ki. Az igazolás 1. számú példányát a vizsgálatot kérő katonai szervezet személyügyi szervének kell átadni (megküldeni). A 2. számú példányt — alkalmas minősítés esetén a vizsgálati eredményeket is tartalmazó — a jelentkezőről kiállított ,,Egészségügyi könyv’’-ben kell tárolni, ha a minősítés ,,alkalmatlan’’ az igazolás 2. számú példányát a jelentkezőnek kell átadni. (6) A próbaidőre szóló minősítéseket a személyi adatok és a vizsgálatot kérő katonai szervezet feltüntetésével ,,Napló’’-ban kell nyilvántartani. (7) A jelentkező a (3) bekezdés b) pontja szerinti minősítés ellen, annak kézhezvételétől (közlésétől) számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet, amelyet — az MH EVI foglalkozás-egészségügyi igazgatónak címezve — a vizsgálatot végző egészségügyi szolgálatnál kell benyújtani. A fellebbezést jogerősen az MH EVI Eü PAB bírálja el. 5 Jelenleg: a hivatásos és szerződéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról szóló 12/1997. (V. 16.) HM rendelet végrehajtásáról szóló 177/2001. (HK 1/2002.) HVK EÜCSF—SZÜCSF együttes szakutasítása. (8) Ha az illetékes katonai szervezet vezetője a jelentkező szerződéses szolgálati jogviszonyának véglegesítése mellett dönt — a próbaidő letelte előtt két hónappal — intézkedik a végleges alkalmassági vizsgálat elvégzésére, melyet az MH EVI-ben kell végrehajtani. (9) Ha a (8) bekezdés szerinti alkalmassági vizsgálat ,,alkalmatlan’’ minősítéssel zárul, a jelentkező ennek közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet az MH EVI másodfokú FÜV bizottságához, amelynek döntése jogerős. (10) A szerződéses katonai szolgálatra való alkalmasságot a rendelet 17. és 18. §-ainak rendelkezései szerint első fokon a) nő és tiszti, tiszthelyettesi beosztásba jelentkező esetében az MH EVI Eü PAB, b) ejtőernyős beosztásba tervezett jelentkező esetében az MH KRK elsőfokú ROB bírálja el. ,,Alkalmas’’ minősítés esetén a döntés végleges, azaz a próbaidő letelte előtt a vizsgálatot nem kell megismételni. (11) Ha a (10) bekezdés szerinti alkalmasság-vizsgálat ,,alkalmatlan’’ minősítéssel zárul, a közléstől számított 15 napon belül a jelentkező fellebbezéssel élhet [az a) pont szerinti] az MH EVI másodfokú FÜV bizottsághoz, illetve [a b) pontban szereplő] az MH KRK másodfokú ROB-hoz. E bizottságok döntése jogerős. VII. Fejezet A KÜLFÖLDI KATONAI SZOLGÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁG A külföldi katonai szolgálatra jelentkező, illetve tervezett katona csapatorvosi előszűrése 20. § (1) A jelentkező csapatorvosi és fogorvosi alkalmassági előszűrésen vesz részt. Az előszűrés alapján a jelentkező egészségi alkalmasságát a következők szerint kell minősíteni és azt a katona egészségügyi könyvébe bejegyezni: a) ,,Külföldi katonai szolgálatra A2/... kategóriában várhatóan alkalmas’’, b) ,,Külföldi katonai szolgálatra való alkalmassága az A2/... kategóriában szakorvosi elbírálást igényel’’, c) ,,Külföldi katonai szolgálatra az A2/... kategóriában alkalmatlan’’. (2) A jelentkezőnek a következő egészségi követelményeknek kell megfelelnie: a) az idegrendszer kifogástalan állapota, teljesen ép reflexek, harmonikus életvezetés, jó beilleszkedési és tűrőképesség, káros szenvedély hiánya, negatív drogszűrési eredmény, b) a légző-, valamint a szív-érrendszer kifogástalan állapota, ép légzés, tiszta szívhangok (a jelölt még funkcionális zörejek esetén is alkalmatlan), 140/90 Hgmm-t meg nem haladó vérnyomás, c) az emésztőrendszer kifogástalan állapota, dyspepsias panaszok hiánya, rendezett székletürítés, d) a mozgásszervek funkcionálisan ép állapota és teljes panaszmentesség, e) 0,6 látóélesség mindkét szemen javítás nélkül, f) hangvilla vizsgálattal megállapított teljesen ép hallás és hallójáratok, g) szanált (rendezett) fogazat. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti minősítés azt jelenti, hogy a jelentkező egészségi, pszichikai és fizikai állapota az élettani tűréshatárokon belül van és külföldi katonai szolgálat teljesítésére várhatóan alkalmas. (4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ,,szakorvosi elbírálást igényel’’ minősítés alkalmazható, ha van elváltozás, de az az alkalmasságot nem korlátozza és felmentések alkalmazása sem szükséges, vagy ha a határeset elbírálásánál a csapatorvosi rendelő szakmai lehetőségei nem elegendőek a vizsgálatok lefolytatásához. (5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti ,,Külföldi szolgálatra alkalmatlan’’: a) akinél az előszűrés alkalmával megállapított betegség vagy elváltozás következtében a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság módosítása indokolt, b) akit a csapategészségügyi szolgálat betegellátási okmányainak adatai alapján a szolgálatteljesítése során, a csapatgyengélkedőn neuro-pszichiátriai vagy egyéb szervrendszeri megbetegedésre utaló panaszok miatt kezeltek, c) aki túltáplált, vagy akinek súlycsökkenése mellett gyenge a fizikai teherbíró-képessége, d) akinek aktuális heveny vagy idült neuro-psychiátriai panasza, betegsége van, egyenetlen az életvezetése vagy a beilleszkedési és tűrőképessége nem kielégítő, továbbá akinél szeszesital-, gyógyszerfüggőség, kábítószer fogyasztás jelei (pozitív drogszűrési eredmény), illetve ezekre utaló elvonási (testi és pszichikai) tünetek észlelhetők, e) akinek kórelőzményében bármilyen lokalizációjú anyagcserezavar vagy recidiváló allergiás folyamat szerepel, f) akinek a tüdő vitálkapacitása 3000 köbcentiméter alatt van, g) akinek szívzöreje vagy szívritmuszavara van, h) akinek a vérnyomása ismételt ellenőrzés során ma gasabb 140/85 Hgmm-nél, nyugalmi állapotban 90/min-nél szaporább a pulzusa, i) akinek visszértágulatai vannak, j) aki dyspepsias panaszokban, étvágy vagy székletürí tési zavarokban szenved; k) akinek bármilyen sérve van, l) akinél mozgásszervi elváltozások (a kórelőzményben szereplő vagy aktuálisan jelentkező panasz, funkciókárosodás) tapasztalhatók, m) akinél a rágóképességet jelentősen befolyásoló foghiányt, fogszuvasodást vagy foggyökérmaradványt lehet kimutatni. (6) A csapatorvos megállapításait a csapatgyengélkedő naplóba és a jelentkező egészségügyi könyvébe bejegyzi. (7) Ha a jelentkező a csapatorvosi előszűrésen az (1) bekezdés c) pontja szerinti minősítést kapta — annak közlésétől számított 15 napon belül — az Eü PAB-hoz fellebbezéssel élhet. Az Eü PAB döntése jogerős. A külföldi katonai szolgálatra jelentkező, illetve a külföldi szolgálatból visszatérők szakorvosi szűrése az MH EVI-ben 21. § (1) Az MH EVI szakorvosi (belgyógyászati, ideg-elmegyógyászati, sebészeti, mozgásszervi, szemészeti, orr-fülgégészeti, fogászati, laboratóriumi), pszichológiai és fizikai alkalmassági vizsgálatokat végez. A katona külföldi szolgálatra való alkalmasságát az Eü PAB állapítja meg a Táblázat A2a—d rovatai szerint. A minősítés a) ,,Külföldi szolgálatra A2/...kategóriában alkalmas’’, b) ,,Külföldi szolgálatra A2/...kategóriában .....-ig ideiglenesen alkalmatlan’’, c) ,,Külföldi szolgálatra A2/...kategóriában alkal matlan’’ lehet. (2) A minősítés ellen — az első fokú minősítés közlésétől számított 15 napon belül — a katona fellebbezést nyújthat be a másodfokú FÜV bizottsághoz. A másodfokú FÜV bizottság döntése jogerős. (3) Az MH EVI-ben elvégzendő külföldi szolgálatra való alkalmassági vizsgálat elvégzésének feltételei: a) a külföldi szolgálatra tervezett katona állományilletékes parancsnokának a szolgálati jellemzése, amelyet a (4) bekezdés szerinti megkereséshez kell csatolni. A szolgálati jellemzésben értékelni kell az egyén beilleszkedési, tűrő-, valamint pszichikai, fizikai teherbíró képességét, b) a 20. § (1) bekezdés szerinti csapatorvosi előszűrésen való részvétel és annak az a) , illetve b) pont szerinti eredménye, c) az MH EVI-ben végzendő alkalmassági vizsgálatok megkezdése előtt bemutatandó a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ kártya), valamint 3 hónapnál nem régebbi negatív mellkas röntgen lelet, fogászati panoráma röntgen film, nők esetében 1 hónapon belüli negatív nőgyógyászati vizsgálati lelet, d) a labor vizsgálatok keretében elvégzendő a vércsoport meghatározása, a Humán Immundeficiencia Vírus (a továbbiakban: HIV) és a drogszűrés. (4) Az alkalmassági vizsgálatot a katona állományilletékes humán (személyügyi) szervének vezetője írásban kéri az MH EVI alkalmasságvizsgálatok végzéséért felelős igazgatójától. A megkeresésben közölni kell a katona szervezeti és személyi adatait (név, születés helye, időpontja, anyja neve, TAJ száma, rendfokozata, jelenlegi beosztása), a tervezett külföldi szolgálat jellegét [békefenntartó, továbbképzés stb. a megfelelő kódjellel (pl. A2a)] és a tervezett beosztást. (5) Az alkalmassági vizsgálat konkrét időpontját a (4) bekezdés szerinti megkeresés alapján az MH EVI Eü PAB elnöke egyezteti a vizsgálatot kezdeményező humán (személyügyi) szerv vezetőjével. (6) Azok a katonák, akik külföldi katonai szolgálatot teljesítettek, hazatérésük után szakorvosi és pszichológiai záróvizsgálaton kötelesek részt venni az MH EVI-ben. A szakorvosi és pszichológiai vizsgálatok mellett drog- és HIV-szűrést, mellkas röntgen vizsgálatot és a járványügyi szempontból veszélyeztetett területről érkezőknél székletszűrést és malária vizsgálatot is végezni kell. (7) A (3) bekezdésben felsorolt bármely feltétel hiányában az alkalmassági vizsgálat nem végezhető el, illetve a katona szolgálati tevékenységét csak a (6) bekezdés szerinti záróvizsgálat elvégzése után kezdheti meg, ha az megfelelő, illetve negatív eredménnyel járt. Ellenkező esetben a katona járóbeteg- vagy kórházi ellátásáról kell intézkedni. A külföldi katonai szolgálatra való alkalmasság minősítése 22. § (1) A külföldi katonai szolgálatra való alkalmasság a szolgálat jellegétől függően eltérő követelményeket támaszt az alkalmasság mind három összetevőjét illetően. Ennek megfelelően az egészségi alkalmasság, ha a teljesítendő feladat a) fegyveres béketeremtő, illetve békefenntartó, vagy különleges megterhelést jelentő katonai szakfeladat végrehajtása, annak időtartamától függetlenül a Táblázat A2a rovata szerint, b) béketeremtő, illetve békefenntartói szolgálat törzsbeosztásban, vagy nem fegyveres szolgálat saját szakmájában, illetve NATO beosztás ellátása, annak időtartamától függetlenül a Táblázat A2b rovata szerint, c) egy évet meghaladó tanulmány (pl. katonai oktatási intézményben) vagy kutatómunka végzése a Táblázat A2c rovata szerint, d) egy évnél rövidebb ideig tartó tanulmányi vagy kutatói tevékenység végzése a Táblázat A2d rovata szerint minősül. (2) A fizikai alkalmassági követelmény az (1) bekezdés a) pontja szerinti feladat esetében T4 követelményszint (260 pontos teljesítmény), b) pontja szerinti feladat esetében T3 követelményszint (240 pontos teljesítmény), c) pontja szerinti feladat esetében T2 követelményszint (230 pontos teljesítmény), d) pontja szerinti feladat esetében T1 követelményszint (216 pontos teljesítmény). (3) A pszichikai követelmény az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti feladatok esetében az átlagos megterheléstől lényegesen eltérő speciális pszichikai teljesítmény (Pk), az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti feladatok esetében a pszichikai alapkövetelményeknek való megfelelés (Pa). HARMADIK RÉSZ AZ ALKALMASSÁG FELÜLVIZSGÁLATA VIII. Fejezet A FELÜLVIZSGÁLAT KEZDEMÉNYEZÉSE ÉS OKMÁNYAI Az alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezése 23. § (1) Ha a katona egészségi állapota a gyógyulását követően olyan mértékben változott, hogy az nem felel meg a számára előírt alkalmassági követelményeknek, alkalmasságának a felülvizsgálatát kell kezdeményezni. (2) Az alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményezheti a) a katona, b) a katonai szervezet orvosa, c) az állományilletékes parancsnok, d) a honvédkórház osztályvezető főorvosa, e) a honvédségi szakrendelés orvosa, f) az MH EVI Eü PAB, valamint g) a KRK elsőfokú ROB. (3) A felülvizsgálat kezdeményezését a katona köteles jelenteni az állományilletékes parancsnoknak. Az eljárás megindításához az állományilletékes parancsnok véleménye is szükséges. (4) A felülvizsgálatról szóló kérelmet a területileg illetékes, illetőleg a kijelölt honvédkórház elsőfokú FÜV bizottság elnökének kell megküldeni. Az alkalmasság felülvizsgálatának okmányai 24. § (1) A felülvizsgálat során az alkalmasság elbírálásához a következő okmányok szükségesek: a) egészségügyi könyv, b) kórtörténeti lap (járóbetegnél vizsgálati karton), c) csapatorvosi vélemény, d) parancsnoki vélemény, e) felülvizsgálati táblázat6 (a továbbiakban: FÜV táblá zat) az előírt példányszámban, f) orvos szakértői vélemény a munkaképesség-csökke nés mértékéről. (2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti vélemény beszerzésétől a felülvizsgálatot előkészítő főorvos eltekinthet, ha az egészségi állapot e nélkül is egyértelműen megítélhető. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt okmányokon kívül szükség esetén a következő okmányokat is el kell készíteni: a) ,,Adatlap a szolgálati betegségről’’7 három példányban, ha szolgálati eredetű betegséget is véleményezni kell, b) a megismételt kivizsgálás eredményét, c) a másodfokú minősítést (az első fokú minősítéssel azonos példányban), ha arra az első fokú minősítést tartalmazó FÜV táblázat kivonatának az illetékes szervezetekhez történt továbbítása után került sor. (4) A FÜV bizottság alkalmassági minősítő határozatát, valamint a fellebbezés lehetőségét a katonával ismertetni kell. A minősítést, a fellebbezés lehetőségét és az egyes szolgálati feladatok alóli felmentést a katona egészségügyi könyvében fel kell tüntetni, és az egészségügyi könyvet a katonának át kell adni. A minősítést a kórtörténeti lapon is fel kell tüntetni, melyet a bizottság elnöke ír alá, és személyi orvosi bélyegzőjével lát el. A kórtörténeti lapot a FÜV táblázat egy eredeti példányával együtt a felülvizsgálat előkészítését végző kórházi osztálynak vagy szakrendelőnek kell megőrzésre átadni. (5) A FÜV táblázat egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a jogerős döntést hozó FÜV bizottság irattárában kell elhelyezni. A katona állományilletékes katonai szervezete parancsnokának és a HM Pénzügyi Számító és Nyugdíjmegállapító Igazgatóságának csak a FÜV táblázat határozati részét (Kivonat8 a FÜV táblázatból) kell megküldeni, amely indoklást sem tartalmazhat. (6) A FÜV táblázatot ,,Orvosi titoktartásra kötelezett’’ jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett katona kérelmére, vagy törvényben meghatározott személyek és szervek részére lehet kiadni. Másolatot csak a jogerős döntést hozó FÜV bizottság készíthet. A parancsnoki és a csapatorvosi vélemény 25. § (1) A felülvizsgálathoz ismerni kell a katona élet- és munkakörülményeit, a beosztásával együtt járó fizikai és pszichikai terheléseket, továbbá a katona korábbi teljesítőképességéhez viszonyított és a közvetlen környezet által tapasztalható változásokat. 6 Lásd: VKF intézkedés 2. számú mellékletét. 7 Lásd: a 31/1978. (HK 33.) MN PÜSZF—MN EÜSZF együttes utasítás mellékletét. 8 Lásd: VKF intézkedés 3. számú mellékletét. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak megítéléséhez be kell szerezni az állományilletékes parancsnok, illetőleg a csapatorvos véleményét is. (3) A parancsnoki véleményben a következőket kell ismertetni: a) a beosztásával együtt járó fizikai és pszichikai megterhelését, b) a szolgálat ellátásával kapcsolatos magatartását, c) fáradékonyságra vagy idegi túlterhelésre utaló jele ket (ingerlékenység, feledékenység, elbizonytalanodás, aggályoskodás, szorongás, vagy ellenkezőleg, gátlástalanság, agresszivitás), d) az igénybe vett rendes szabadságot, e) beszámítható szolgálati idejét, f) jelenlegi beosztásában megfelel-e, vagy a beosztás változtatása javasolt, g) más beosztásban van-e lehetőség a szolgálat teljesítésére. (4) Ha a felülvizsgálatot a katonai szervezet orvosa kezdeményezi, a beteg állapotáról, szolgálati körülményeiről és az orvosi szempontból értékelhető rendellenességről orvosi véleményt készít, amelyet — két példányban — megküld a kivizsgálást végző kórház (rendelőintézet), osztály- (szakrendelés) vezető főorvosának. (5) Ha a baleset (betegség) szolgálati kötelmekkel összefüggő, vagy szolgálati eredetű, a csapatorvosi véleményben — az Ambuláns Naplóban feljegyzett adatok alapján — közölni kell a baleset (betegség) bekövetkezésének idejét, helyét és körülményeit, továbbá a katonai szolgálattal való összefüggésre vonatkozó megállapításokat. A vélemény nem helyettesíti a külön rendelkezések szerint előírt egyéb okmányolási kötelezettségek teljesítését (pl. a baleseti jegyzőkönyv felvételét). (6) Ha a felülvizsgálat kórházi kezelés során válik szükségessé, a parancsnoki véleményt, a felülvizsgálatot előkészítő főorvos szerzi be az állományilletékes parancsnoktól, aki a véleményt 8 napon belül megküldi. (7) Ha a felülvizsgálatot a honvédkórház vagy a szakrendelő főorvosa kezdeményezi, kérésére a katonai szervezet orvosa a telefonon (faxon) történő megkeresés alapján a betegről rendelkezésére álló orvosi adatokat — véleményével együtt — 8 napon belül megküldi. A felülvizsgálathoz szükséges orvosi vizsgálatok 26. § (1) Az alkalmasság felülvizsgálatához szükséges kórházi (rendelőintézeti) kivizsgálást az utalási rend szerint illetékes honvédkórház-rendelőintézet, illetőleg a feladat ellátására kijelölt más gyógyintézet végzi. (2) Az alkalmassági felülvizsgálatra rendelt katona a felülvizsgáló bizottság előtt személyesen köteles megjelenni. A személyes megjelenéstől el lehet tekinteni, ha a) a felülvizsgálata idején járóképtelen, illetőleg egészségi állapota súlyos, vagy b) a büntetőeljárás során elrendelt olyan kényszerintézkedés hatálya alatt áll, amely akadályozza személyes megjelenését. (3) Ha a felülvizsgálandó katona korábban nem részesült kórházi kezelésben, a felülvizsgálat előkészítéséért felelős főorvost az első fokú FÜV bizottság elnöke jelöli ki. Ha korábban már a kórházban kezelésben részesült és alkalmasságának felülvizsgálata annak a betegségnek következtében válik indokolttá, amely miatt kezelték, a felülvizsgálatot a kivizsgálást, illetőleg kezelést végző osztály (szakrendelés) készíti elő. Több szakorvosi profilba tartozó elváltozás esetén — ha a vezető kórisme nem tisztázott — a legsúlyosabb panaszok szerint illetékes osztály főorvosát kell kijelölni a felülvizsgálat előkészítésére. (4) A kivizsgálást a rendelkezésre álló legkorszerűbb diagnosztikai eljárásokkal kell végezni, amelyek a betegség, illetőleg a kóros állapot tényleges fennállását és természetét az orvostudomány mindenkori követelményei szerint igazolják, vagy kizárják. A kivizsgálás eredményét a katona kórlapjában teljes részletességgel, a FÜV táblázatban olyan mértékben kell feljegyezni, hogy a döntés alapját képező kórállapot vagy betegség szakmai szempontból értékelhető legyen. (5) A kórházi (rendelőintézeti) főorvos biztosítja, hogy a beteg kivizsgálása során az előírt és az általa szükségesnek tartott vizsgálatok, szakkonzíliumok megtörténjenek, és azok eredményét a kórtörténeti iratokban hitelesen rögzítsék. Ezek elvégzéséről köteles meggyőződni, és az észlelt hiányosságok pótlására intézkedni. (6) Az alkalmasság elbírálása szempontjából alapvető kórelváltozásokról az eljárást előkészítő (javaslattevő) főorvosnak személyes vizsgálattal is meg kell győződnie. (7) A katonának a felülvizsgáló bizottság elé állítására a kivizsgálást irányító főorvos intézkedik. IX. Fejezet A FELÜLVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGOK ÖSSZETÉTELE HATÁS- ÉS JOGKÖRE, VALAMINT MŰKÖDÉSI SZABÁLYAIK Az első fokú egészségügyi felülvizsgáló bizottság 27. § (1) A három tagból álló első fokú egészségügyi felülvizsgáló bizottságokat (a továbbiakban: első fokú FÜV bizottság) a honvédkórházakban kell működtetni. A bizottság elnöki teendőit a honvédkórház főigazgató gyógyító feladatok irányítását végző helyettese (igazgatója), távollétében a helyettesítésével megbízott főorvos látja el. (2) Az első fokú FÜV bizottság tagjaként a felülvizsgálatra kerülő katona kórházi, illetve rendelőintézeti kezelő orvosa és a kivizsgálását irányító kórházi osztályvezető főorvos, illetve, ha az osztályvezető főorvos egyúttal MH főszakorvos is, a másodfőorvos vesz részt a bizottság munkájában. (3) A bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése és működtetése a bizottság elnökének a feladata. Feladatkörében köteles gondoskodni a bizottsághoz utaltak rendelkezések szerinti kivizsgáltatásáról, a felülvizsgálati eljárás okmányainak előírások szerinti elkészíttetéséről, a beszámolási rendszerben előírt adatszolgáltatás határidőre történő teljesítéséről. 28. § (1) A honvédkórházakban működő első fokú FÜV bizottság a katona egészségi alkalmasságáról, valamint a szolgálatképességéről a következő döntéseket hozhatja: a) ,,Katonai szolgálatra alkalmas’’ (,,A’’), b) ,,Katonai szolgálatra korlátozással alkalmas’’ (,,K’’), c) legfeljebb 90 napig tartó ,,egészségügyi szabadság’’ engedélyezése, d) ,,részleges szolgálatmentesség’’ engedélyezése (az egyes szolgálati feladatok alóli felmentés az alkalmasság megváltoztatása nélkül, legfeljebb 180 napig, e) a napi ,,szolgálatteljesítési idő csökkentése’’ napi 4 vagy 6 óra időtartamra, legfeljebb 120 napig. (2) Az első fokú FÜV bizottság ,,Katonai szolgálatra alkalmatlan’’ minősítést nem hozhat. Ha ez a minősítés indokolt, akkor a bizottság elnöke az iratokat véleményével együtt — haladéktalanul — a másodfokú FÜV bizottsághoz továbbítja. Ugyanígy jár el az első fokú FÜV bizottság határozata elleni fellebbezés esetén is. (3) Az első fokú FÜV bizottság orvosszakmai felügyeletét az MH felülvizsgáló főszakorvos látja el. A másodfokú egészségügyi felülvizsgáló bizottság 29. § (1) A háromtagú másodfokú FÜV bizottság az MH EVI-ben működik. A bizottság elnöki teendőit az MH EVI felülvizsgálati feladatokat ellátó szervezeti elemének (a továbbiakban: FÜV osztály) vezetője (MH felülvizsgáló főszakorvos), távollétében helyettese látja el. (2) A bizottság tagjaiként a FÜV oszt …