327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelete a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott

327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelete a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról. A Kormány a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés d)–e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. akkreditált munkáltató: az e rendelet szabályai szerint lefolytatott akkreditációs eljárás alapján kiadott rehabilitációs akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező szervezet vagy személy; 2. akkreditált telephely: az akkreditált munkáltatónak az e rendelet szabályai szerint lefolytatott akkreditációs eljárás alapján kiadott rehabilitációs akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező azon székhelye, telephelye, illetve fióktelepe, ahol a rehabilitációs foglalkoztatás történik; 3. létszám: a Központi Statisztikai Hivatal létszámszámításra vonatkozó előírásai szerint számított átlagos statisztikai állományi létszám; 4. komplex minősítés: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) szerinti komplex minősítés; 5. munkaviszony: a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban történő foglalkoztatás; 6. megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a munkavállaló, aki 6.1. rehabilitálható vagy 6.2. az Mmtv. 3. § (2) bekezdés b) pont ba)–bc) alpontja szerinti megváltozott munkaképességű személy vagy 6.3. az Mmtv. 38. §-a szerint az Mmtv. 25. §-a alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek minősül, és nem tartozik a 6.1. és 6.2. alpontban meghatározott személyi körbe; 7. rehabilitálható: akiről az Mmtv. szerinti komplex minősítés során megállapításra kerül, hogy rehabilitálható; 8. rehabilitációs foglalkoztatás: a megváltozott munkaképességű munkavállaló tranzit vagy tartós foglalkoztatása; 9. tartós foglalkoztatás: a 6. pont 6.2. és 6.3. alpontja, valamint az Mmtv. 5. § (2) bekezdése szerinti megváltozott munkaképességű munkavállaló munkakészségének, egészségi állapotának, testi és szellemi képességeinek termelő, szolgáltató tevékenység biztosítása mellett, védett körülmények között, munkaviszony keretében történő megőrzése, fejlesztése; 10. tranzit foglalkoztatás: az Mmtv. 5. § (2) bekezdése szerinti megváltozott munkaképességű munkavállaló kivételével a rehabilitálható munkavállaló védett körülmények között, termelő, szolgáltató tevékenység biztosítása mellett történő felkészítése a nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatásra; 11. vállalkozás: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adóalany, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozás; 12. védett munkahely: az akkreditált munkáltató általi foglalkoztatás, ha a munkáltató biztosít tranzit vagy tartós foglalkoztatást, és munkavállalóinak legalább 50%-a az Mmtv. 22. §-a szerinti megváltozott munkaképességű személynek minősül. II. FEJEZET A REHABILITÁCIÓS AKKREDITÁCIÓ SZABÁLYAI 2. A munkáltatók akkreditálása 2. § (1) A munkáltató részére rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány akkor adható, ha a) cégjegyzékbe vagy – ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel – az előírt nyilvántartásba történő bejegyzése megtörtént, b) a munkaviszonyban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalóinak havi létszáma a 30 főt eléri vagy aránya az összes munkavállalóhoz képest a 25%-ot meghaladja, c) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását olyan rehabilitációs foglalkoztatás keretében biztosítja, amelyet a létesítő okiratában rögzítettek, és amely a hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vett tevékenységének kifejtéséhez kapcsolódik, d) az állami adó- és vámhatóságnál nincs esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása, e) a 6. alcím szerinti foglalkozási rehabilitációs szakmai programmal rendelkezik, f) a 7. alcím szerinti személyes rehabilitációs tervek elkészítését vállalja, g) a személyes rehabilitációs tervben meghatározott segítő szolgáltatások igénybevételének lehetőségét biztosítja, h) a 9. alcím szerinti rehabilitációs tanácsadót, a 10. alcím szerinti rehabilitációs mentort a 13. § (3) bekezdése szerint, valamint – a 11. alcím szerinti feltételek fennállása esetén – a 11. alcím szerinti segítő személyt foglalkoztat, i) a betanított és segédmunka végzésének lehetősége mellett képesítéshez, illetve végzettséghez, képzettséghez kötött munkakörök betöltését is biztosítja, j) az eredményes rehabilitációhoz – valamint tranzitfoglalkoztatás esetén a nyílt munkaerőpiacra történő sikeres kihelyezéshez – szükséges képzési lehetőségeket saját maga vagy felnőttképzést megvalósító intézmény bevonásával biztosítja és k) teljesíti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem adható rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány, ha a) a munkáltatót a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 82. §-a alapján munkavédelmi bírság megfizetésére kötelezték, és a vizsgált időszakban jogerőre emelkedett határozatok szerint kiszabott bírságok együttes összege elérte a kérelem benyújtását megelőző hónap létszáma szerint aa) legfeljebb kétszáz munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén a kötelező legkisebb munkabér ötszörösét, ab) kétszáz főt meghaladó munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén a kötelező legkisebb munkabér tízszeresét vagy b) a munkáltató a külön jogszabályban megjelölt mértékű akkreditációs díjat nem fizette meg vagy c) a munkáltató végelszámolás, csődeljárás, felszámolási eljárás, kényszer-végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll. (3) Költségvetési szerv részére rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány nem adható. 3. A telephelyek akkreditálása 3. § A rehabilitációs foglalkoztatás helyéül szolgáló székhely, fióktelep, telephely (a továbbiakban együtt: telephely) részére rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány akkor adható, ha a) a munkáltató létesítő okiratában telephelyként feltüntették, bíróságon, illetve cégjegyzékbe vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásba bejegyezték, b) a működéséhez szükséges valamennyi engedély, illetve igazolás rendelkezésre áll, c) területén az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételei biztosítottak, d) a munkavégzés helyének környezete, építészeti megoldásai lehetővé teszik a foglalkoztatott, illetve foglalkoztatni kívánt munkavállalók akadálymentes közlekedését és e) munkaeszközeit, berendezéseit, technológiáját, tárgyi környezetét a megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségi állapotának és fogyatékosságának megfelelő foglalkoztatásához alakítja. 4. Az akkreditációs eljárás 4. § (1) A munkáltató és a telephely akkreditációjára irányuló eljárásban a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) jár el. (2) Az akkreditációs eljárásban, valamint az ellenőrzés alkalmával foglalkozási rehabilitációs szakértő vehető igénybe. Szakértőként a foglalkozási rehabilitációs szakértők névjegyzékébe felvett szakértő rendelhető ki. (3) Ha a Hivatal az akkreditációs eljárásban helyszíni szemlét rendel el, a szemle keretében meg kell vizsgálni a) a benyújtott dokumentumok, nyilatkozatok valóságtartalmát és b) a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány feltételeinek fennállását. (4) Ha a Hivatal a helyszíni szemle elrendelése során szakértőt rendel ki, a szakértő a helyszíni szemléről jegyzőkönyvet készít, és a jegyzőkönyvet a szakvéleményével együtt a kirendelés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül megküldi a Hivatal részére. (5) A rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány kiadásának, valamint a korábban nem akkreditált telephely megjelölése iránti kérelem elbírálásának határideje 60 nap. 5. § (1) A rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány iránti kérelmet és mellékleteit elektronikus adathordozón egy példányban vagy a Hivatal által erre a célra biztosított elektronikus felületen keresztül kell a Hivatalhoz benyújtani. (2) A kérelemben a) meg kell jelölni a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók, illetve megváltozott munkaképességű munkavállalók kérelem benyújtását megelőző havi létszámát, b) meg kell jelölni az egyes helyszíneken végzett tevékenységeket, c) be kell mutatni a rehabilitációs célú munkavégzés körülményeit. (3) A kérelemhez csatolni kell a) a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó kérelmező esetén a cégbíróság által kibocsátott, 30 napnál nem régebbi cégkivonat másolatát; b) egyéb kérelmező esetén ba) a munkáltató egységes szerkezetbe foglalt, hatályos létesítő okirata (alapító okirata, alapszabálya) másolatát, bb) egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolvány másolatát, illetve a nyilvántartásukra illetékes hatóság által kiállított, 30 napnál nem régebbi igazolás másolatát arra vonatkozóan, hogy a kérelmező a hatósági nyilvántartásban szerepel; c) a munkáltató képviseletére jogosult személy aláírási címpéldányának vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9. § (3) bekezdésének megfelelően készített, ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta másolatát; d) az akkreditálni kívánt telephely da) használatának jogcímét tanúsító okirat másolatát, db) működéséhez szükséges engedélyek másolatát; e) a munkáltató tevékenységének, továbbá a rehabilitációs foglalkoztatás lehetőségeinek ismertetését, valamint az erre vonatkozó terveket; f) az állami adó- és vámhatóság 30 napnál nem régebbi igazolásának másolatát arra vonatkozóan, hogy a kérelmezőnek az állami adó- és vámhatóságnál lejárt köztartozása, illetve az Európai Unió tradicionális forrásai címen tartozása nincs, vagy igazolás hiányában nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel; g) a munkáltató képviselőjének nyilatkozatát arról, hogy ga) a kérelmezőnek nincs a telephely szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott lejárt köztartozása, gb) hozzájárul ahhoz, hogy az állami adó- és vámhatóság, illetve a telephely szerinti illetékes önkormányzati adóhatóság a nála nyilvántartott, a kérelmezőt terhelő köztartozás tekintetében adatot szolgáltasson a Hivatal részére, gc) teljesíti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket, gd) a munkáltató rendelkezik szervezeti és működési szabályzattal, az érdekképviseleti szervezet működésének szabályzatával, munkavédelmi szabályzattal és tűzvédelmi szabályzattal, azzal, hogy a nyilatkozathoz mellékelni kell az e szabályzatok készítésének és legutóbbi módosításának időpontjáról szóló tájékoztatást, ge) hozzájárul az akkreditációs eljárás lefolytatásához szükséges, e rendeletben meghatározott adatainak a kijelölt szakértők, valamint a Hivatal által történő kezeléséhez, gf) a rehabilitációs tanácsadó, a rehabilitációs mentor és a rehabilitációs foglalkoztatásban részt vevő munkavállaló hozzájárult az e rendeletben meghatározott adatainak a ge) alpont szerinti kezeléséhez; h) a külön rendeletben meghatározott akkreditációs díj megfizetésének igazolását; i) a foglalkozási rehabilitációs szakmai programot, továbbá az annak teljesítését értékelő módszer bemutatását; j) a segítő szolgáltatások igénybevétele biztosításának módjáról szóló tájékoztatást, valamint – ha azokat a munkáltató nem maga nyújtja – az ellátásukról szóló megállapodásokat; k) a rehabilitációs tanácsadó és a rehabilitációs mentor tekintetében a foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapjául szolgáló okirat másolatát, a szakmai önéletrajzot, a végzettséget, a képzettséget és a gyakorlati időt igazoló dokumentumok másolatait, valamint munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a munkaköri leírást; l) ha a munkáltató valamely vállalkozás részére termelő vagy – az üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenységnek nem tekinthető – szolgáltató tevékenységet folytat, és a munkavégzésre a vállalkozás székhelyén, telephelyén, fióktelepén, illetve érdekkörében kerül sor (a továbbiakban: más vállalkozás érdekkörében végzett tevékenység), la) a termelő vagy szolgáltató tevékenység tárgyában megkötött szerződés másolatát, lb) a munkáltató nyilatkozatát arról, hogy hány fő megváltozott munkaképességű munkavállalót kíván a vállalkozás székhelyén, telephelyén, fióktelepén, illetve érdekkörében foglalkoztatni, lc) a vállalkozás nyilatkozatát arról, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatási körülményeinek ellenőrzéséhez hozzájárul, ld) a munkáltató és a vállalkozás együttes nyilatkozatát arról, hogy a munkavégzés helye tekintetében a 3. §-ban foglalt feltételek teljesülnek; m) a Hivatal honlapján közzétett formátumban a következő adatokat: ma) a munkáltató fő tevékenységeinek megnevezése és TEÁOR száma, mb) telephelyenként a ténylegesen végzett tevékenységek megnevezése és TEÁOR száma alágazati bontásban, mc) telephelyenként a létesített munkakörök megnevezése, md) telephelyenként annak megjelölése, hogy a munkáltató az egyes munkakörök tekintetében hány álláshellyel rendelkezik. (4) Ha a kérelmező a (3) bekezdés a) pontjában, b) pont bb) alpontjában és f) pontjában foglalt adatokat nem igazolja, a Hivatal a kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz, az adatokról nyilvántartást vezető bírósághoz, illetve a köztartozás tekintetében megvizsgálja a köztartozásmentes adózói adatbázist. 6. § (1) Az 5. §-ban foglaltaktól eltérően egyszerűsített akkreditációs eljárást kell lefolytatni, ha a) a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány olyan adataiban következett be változás, amelyek az akkreditáció alapjául szolgáló feltételeket nem érintik, b) a munkáltató korábban nem akkreditált telephelyének megjelölését kéri a rehabilitációs akkreditációs tanúsítványban, c) a munkáltató más vállalkozás érdekkörében végzett tevékenységet kíván folytatni, d) a munkáltató új tevékenység nyilvántartásba történő felvételét, vagy tevékenység törlését kérelmezi. (2) Az egyszerűsített akkreditáció iránti kérelemhez csatolni kell: a) az adatváltozást tanúsító okirat másolatát, b) az akkreditációval érintett telephelyre vonatkozó akkreditációs feltételek fennállását igazoló iratok másolatát, c) a más vállalkozás érdekkörében végzett tevékenység tekintetében az 5. § (3) bekezdés l) pontjában meghatározott dokumentumokat, és d) a külön jogszabály szerinti egyszerűsített akkreditációs díj megfizetésének igazolását. (3) Amennyiben a kérelem egyszerűsített akkreditációs eljárás keretében nem bírálható el, a munkáltatót határidő kitűzésével fel kell hívni az akkreditációs eljárás szerinti kérelem előterjesztésére, valamint a két eljárási díj közötti különbözet megfizetésére. Ha a munkáltató a felhívásnak eleget tesz, az akkreditációs eljárás általános szabályai szerint a kérelem elbírálásáról, egyébként az egyszerűsített eljárás megszüntetéséről kell dönteni. (4) Az egyszerűsített akkreditációs eljárásban új rehabilitációs akkreditációs tanúsítványt kell kiállítani a módosítást nem érintő adatok változatlanul hagyásával. Az egyszerűsített akkreditációs eljárásban egyebekben az akkreditációs eljárás szabályait kell alkalmazni. 5. A rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány 7. § (1) A rehabilitációs akkreditációs tanúsítványban meg kell jelölni a munkáltatót, valamint azon telephelyét, ahol a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása megfelel az e rendeletben meghatározott szabályoknak. (2) A rehabilitációs akkreditációs tanúsítványt határozatlan időre kell kiállítani. (3) A rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány iránti kérelemnek teljes egészében helyt adó döntésként a tanúsítványt kell kiállítani. A kérelemnek nem teljes egészében helyt adó döntés esetén a rehabilitációs akkreditációs tanúsítványt a határozat jogerőre emelkedésének napján, külön okiratban kell kiállítani. (4) Ha a munkáltató a Hivatal valamely döntése ellen fellebbezést nyújt be, és ennek eredményeként új eljárásra kerül sor, a megismételt eljárásban kiállított rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány hatályának kezdő napja az elsőfokú döntés meghozatalának időpontja. 8. § (1) Vissza kell vonni a rehabilitációs akkreditációs tanúsítványt, ha a munkáltató a) kérelmezi, b) tevékenységét, illetve a rehabilitációs foglalkoztatást megszünteti, c) ellen a bíróság jogerősen elrendelte a felszámolási eljárást, d) végelszámolás, kényszer-végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll, e) a munkabért a tanúsítvány hatálya alatt 30 napot meghaladó késedelemmel nem fizette meg, és a késedelmet megállapító hatósági döntésben meghatározott határidőn belül bérfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, f) esetében az állásidő időtartama munkavállalónként egy éven belül a 30 munkanapot meghaladta, és az ilyen mértékű állásidő a megváltozott munkaképességű munkavállalók létszámának legalább 30%-át érintette, amennyiben a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének az állásidő időtartamát megállapító hatósági döntésben meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, g) az e rendelet szerinti ellenőrzések során 12 negatív értékelőpontot összegyűjtött, h) az akkreditációs eljárás, illetve ellenőrzés során olyan lényeges tényt vagy körülményt hallgatott el, vagy olyan tényről nyilatkozott valótlan tartalommal, amely a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány kiadását kizárja, illetve visszavonását megalapozza. (2) Ha a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány visszavonására az (1) bekezdés h) pontjában megjelölt okból kerül sor, az érintett munkáltató, illetve jogutódja az új rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány iránti kérelmet legkorábban a tanúsítvány visszavonásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével nyújthatja be. Az ezt megelőzően benyújtott rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. 6. A foglalkozási rehabilitációs szakmai program 9. § (1) A munkáltató a rehabilitációs foglalkoztatási feladatainak ellátására vonatkozó tervét foglalkozási rehabilitációs szakmai programban (a továbbiakban: szakmai program) rögzíti. (2) A szakmai program tartalmazza: a) a rehabilitációs foglalkoztatás célját, feladatait, formáit, b) a rehabilitációs foglalkoztatás szakmai tartalmát, módját, c) a segítő szolgáltatások igénybevételének módját és rendjét, d) a munkahelyi körülmények javítására irányuló terveket, e) a foglalkozási rehabilitáció eredményességének elősegítése érdekében kitűzött feladatokat, f) a megváltozott munkaképességű munkavállalók jogai és érdekei védelmével összefüggő tervezett intézkedéseket, g) az (5) bekezdés szerinti éves értékelés szempontjait, h) a személyes rehabilitációs tervek készítésére vonatkozó eljárás bemutatását és i) a segítő személy igénybevételének bemutatását, a segítő személy tekintetében a foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapjául szolgáló okirat másolatát, vagy ha a segítő személyt nem a munkáltató foglalkoztatja, a segítő személy biztosítását szolgáló megállapodás másolatát; ha a munkáltató nem biztosít segítő személyt, ennek indokolását. (3) Tranzit foglalkoztatás esetén, annak hatékony megvalósítása és eredményességének elősegítése érdekében a munkáltató akciótervet készít a tranzitálás lépcsőinek, valamint a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatókkal és az államigazgatás illetékes szerveivel való együttműködés módjának bemutatásával. Az akcióterv a szakmai program függelékét képezi. (4) A szakmai programot három évre szólóan, évenkénti bontásban kell elkészíteni, és a keretszerződés meghosszabbítása esetén a keretszerződés időtartamára tekintettel ki kell egészíteni. (5) A szakmai program teljesítését évente értékelni kell. A szakmai programot és annak értékelését – a rehabilitációs tanácsadó aláírását követően – a munkáltató vezető tisztségviselője hagyja jóvá. 7. A személyes rehabilitációs terv 10. § (1) A rehabilitációs tanácsadó a rehabilitációs mentor bevonásával – a komplex minősítés alapján, a rehabilitációs foglalkoztatás irányának meghatározása érdekében – személyes rehabilitációs tervet készít a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkába lépését, illetve próbaidő esetén a próbaidő leteltét követő 30 napon belül. (2) A személyes rehabilitációs terv tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló a) munkakörének megjelölését, b) meglévő képzettségei, képesítései felsorolását, c) munkavégző képességének jellemzőit, d) által folytatható tevékenységeket, illetve betölthető munkaköröket, e) számára érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, szakmai előrehaladást biztosító pályatervet, f) által elérendő rövid és hosszú távú célok meghatározását, g) megfelelő foglalkoztatását gátló körülmények feltárása és megszüntetése érdekében tervezett intézkedéseket, h) részére nyújtott segítő folyamat elemeinek meghatározását és a segítségnyújtás formáit és i) tekintetében a segítő szolgáltatások igénybevételének részletes szabályait. (3) Tranzit foglalkoztatás esetén a személyes rehabilitációs tervet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott rehabilitációs terv (a továbbiakban: rehabilitációs terv) keretei között, azzal összhangban kell elkészíteni. (4) A személyes rehabilitációs tervet évente legalább egy alkalommal értékelni és szükség szerint módosítani kell. 8. Segítő szolgáltatások 11. § (1) A munkáltató lehetővé teszi a személyes rehabilitációs tervben meghatározott segítő szolgáltatások igénybevételét. (2) Foglalkoztatást akadályozó körülmény feltárása esetén segítő szolgáltatás különösen a) a munkaerő-piaci információ nyújtása, b) a munkatanácsadás, c) a pályatanácsadás, d) a rehabilitációs tanácsadás és e) a pszichológiai tanácsadás. (3) A megváltozott munkaképességű munkavállaló és a rehabilitációs mentor által közösen meghatározott célok elérése érdekében egyéb, a munkához jutást és a munkahely megtartását, az egészséges életmódot, az önálló rendelkezést és önálló életvitelt segítő szolgáltatás különösen a) az életvezetési tanácsadás, b) a jogsegélyszolgálat, c) a családgondozás és d) a szociális ügyintézés. 9. A rehabilitációs tanácsadó 12. § (1) A munkáltatónál a rehabilitációs foglalkoztatási feladatok szervezését, összehangolását a rehabilitációs tanácsadó látja el. (2) A rehabilitációs tanácsadó a) elkészíti a személyes rehabilitációs tervet, amelyet folyamatosan figyelemmel kísér és értékel, továbbá felel az abban foglaltak minőségéért, megvalósulásáért, b) gondoskodik a szakmai program kidolgozásáról, évenkénti felülvizsgálatáról, értékeléséről, c) gondoskodik a segítő szolgáltatásokat nyújtó szervezetekkel, illetve magánszemélyekkel való kapcsolattartásról, az általuk készített jelentésben foglalt észrevételek beépítéséről a személyes rehabilitációs tervbe, továbbá a szakmai programba, d) rendszeres fogadóórát biztosít a megváltozott munkaképességű munkavállalók részére a munkavégzés helye szerinti telephelyen, több érintett telephely esetén negyedévente legalább egy alkalommal minden telephelyen, e) gondoskodik a 15. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatszolgáltatásról, f) kapcsolatot tart a fővárosi és megyei kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervével (a továbbiakban: rehabilitációs szakigazgatási szerv). (3) Rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány akkor adható, ha a munkáltató rehabilitációs tanácsadót legalább napi 4 órában munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztat. (4) Rehabilitációs tanácsadóként az 1. melléklet szerinti képesítéssel és gyakorlattal rendelkező személy foglalkoztatható. 10. A rehabilitációs mentor 13. § (1) A rehabilitációs mentor a rehabilitációs tanácsadóval együttműködve, a megváltozott munkaképességű munkavállalóval fennálló közvetlen kapcsolat révén, a munkavállaló érdekeinek és szükségleteinek figyelembevételével elősegíti a foglalkozási rehabilitáció hatékony megvalósulását. (2) A rehabilitációs mentor a) kapcsolatot tart a megváltozott munkaképességű munkavállalóval, szükség szerint annak családjával, b) felméri, valamint elősegíti a megváltozott munkaképességű munkavállaló képességeinek fejlesztését, c) tájékoztatást nyújt a megváltozott munkaképességgel összefüggő szociális, munkaügyi, egészségügyi, oktatási rendszerrel és jogszabályi előírásokkal kapcsolatban, d) a munkavállaló egészségi állapota és képességei alapján megválasztja a szükséges egyéni vagy csoportos terápiát, részt vesz a végrehajtásában, e) megválasztja a megfelelő oktatási módszereket, f) részt vesz a személyes rehabilitációs tervek elkészítésében, felülvizsgálatában, módosításában, g) figyelemmel kíséri a munkapróbát, ellátja a 42. § (6) bekezdésében meghatározott feladatokat, h) közvetítő szerepet tölt be a munkáltató és a rehabilitációs szakigazgatási szerv között a megváltozott munkaképességű munkavállaló minél sikeresebb és hatékonyabb rehabilitációja érdekében, i) a tranzit foglalkoztatást követően legalább 6 hónapig szükség szerint segítséget nyújt a megváltozott munkaképességű munkavállaló nyílt munkaerő-piacon történő sikeres elhelyezkedése érdekében. (3) A rehabilitációs foglakoztatás keretében a munkáltató köteles a) 1–100 fő megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legalább napi 4 órában legalább 1 fő, b) 101–250 fő megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén teljes munkaidőben legalább 1 fő, c) 251–1000 fő megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén teljes munkaidőben legalább 2 fő, d) 1000 fő feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén teljes munkaidőben legalább 3 fő rehabilitációs mentort munkaviszonyban foglalkoztatni. (4) Rehabilitációs mentorként – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – az 1. melléklet szerinti képesítéssel és gyakorlattal rendelkező személy foglalkoztatható. (5) Ha a munkáltató legfeljebb 20 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat, a rehabilitációs mentor és a rehabilitációs tanácsadó feladatait – teljes munkaidőben – egyazon személy elláthatja, amennyiben rendelkezik az 1. mellékletben a rehabilitációs tanácsadóra meghatározott képesítéssel és szakmai gyakorlattal. (6) A munkáltató vezető tisztségviselője nem tölthet be rehabilitációs tanácsadói és/vagy rehabilitációs mentori tisztséget. 11. A segítő személy 14. § (1) Ha a megváltozott munkaképességű munkavállaló egészségi állapota indokolja, a munkáltató – munkaviszony vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony keretében – segítő személyt biztosíthat a munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez. A segítő személy biztosítása a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti támogató szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval kötött megállapodás útján is történhet. (2) A segítő személy feladatainak ellátásáról a munkáltató nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a) az általa segített megváltozott munkaképességű személyek nevét, b) az elvégzett feladatok megnevezését. 12. Az akkreditált munkáltató kötelezettségei 15. § (1) Az akkreditált munkáltató köteles a) a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány hatálya alatt az akkreditációs követelményeknek megfelelően működni, b) lehetővé tenni az ellenőrzést, az ellenőrzés eredményes lefolytatásához szükséges iratok megtekintését, a munkavégzés és foglalkoztatás körülményeinek vizsgálatát, c) 8 munkanapon belül bejelenteni ca) a rehabilitációs akkreditációs tanúsítványban megjelölt adatainak változását, cb) az akkreditációs feltételekben bekövetkezett változást, cc) a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány kiadását kizáró, illetve visszavonását megalapozó körülmény bekövetkezését, cd) tevékenységének, illetve a rehabilitációs foglalkoztatásra irányuló tevékenységének megszűnését, illetve megszüntetését, ce) ha végelszámolását határozta el, vagy vele szemben csődeljárás, felszámolási eljárás, kényszer-végelszámolás vagy kényszer-törlési eljárás indul, d) az akkreditációs követelmények teljesítéséről, a támogatás felhasználásáról, illetve a foglalkozási rehabilitációs tevékenységéről minden év március 31-éig, a 2. mellékletben meghatározott szempontok szerint beszámolni a Hivatalnak, e) az 5. § (3) bekezdés m) pontjában meghatározott adatokat – az adatokban bekövetkező változást követő 5 munkanapon belül, a Hivatal honlapján meghatározott formátumban – megküldeni a Hivatal részére és f) jogszabályi, illetve szerződéses nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeit teljesíteni. (2) A más vállalkozás érdekkörében végzett tevékenység esetén a munkáltató köteles e tevékenységet megszakítani, ha tudomására jut, hogy a más vállalkozásnál nem teljesülnek a munkavállaló biztonságos munkavégzésének feltételei vagy az egyéni rehabilitációs tervben meghatározott egyéb feltételek. 13. Ellenőrzés 16. § (1) Az ellenőrzés a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány hatálya alatt az e rendeletben meghatározott munkáltatói kötelezettségek teljesítésének vizsgálatára, valamint a munkáltató által igénybe vett, e rendelet hatálya alá tartozó költségvetési támogatások felhasználásának vizsgálatára irányul. (2) A helyszíni ellenőrzés előre tervezetten, folyamatba épített ellenőrzés útján, illetve évente egyszer átfogó ellenőrzés keretében valósul meg. (3) Az ellenőrzés során a Hivatal a 40. § alapján lefolytatott pénzügyi ellenőrzés jegyzőkönyveit is alapul véve jár el. (4) A Hivatal az ellenőrzés során negatív értékelőpontot állapít meg a következő esetekben és mértékben: a) az egyéni foglalkoztatási megállapodásban foglalt egyes rendelkezések be nem tartása esetén 1–3 pontig terjedő mértékben, b) a keretszerződésben, illetve az éves támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetén 1–3 pontig terjedő mértékben, c) a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány hatálya alatt történő késedelmes munkabér-fizetés esetén 1–3 pontig terjedő mértékben, d) az illetékes hatóság által kiszabott munkaügyi, munkavédelmi, illetve a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértése vagy az egyenlő bánásmód megsértése miatt kiszabott bírság esetén 1–3 pontig terjedő mértékben, e) ha a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány hatálya alatt az állami adó- és vámhatóság, illetve a telephely tekintetében illetékes önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott, 60 napon túl folyamatosan fennálló, túlfizetéssel csökkentett adótartozással rendelkezik vagy rendelkezett, 1–3 pontig terjedő mértékben, f) ha a végelszámolással, kényszer-végelszámolással, kényszertörléssel, csődeljárással vagy felszámolási eljárással kapcsolatos bejelentési kötelezettségének határidőben nem tett eleget, 2 pont mértékben, g) a 3. melléklet szerinti esetekben az ott meghatározott keretek között. (5) A negatív értékelőpont megállapításának feltétele, hogy a) a szabályszegéssel érintett megváltozott munkaképességű munkavállalók száma a megváltozott munkaképességű munkavállalók – a szabályszegés megállapítását megelőző havi – létszámának 10%-át meghaladja, b) az adott szabály megsértése egy éven belül több alkalommal történt, c) az adott szabály megsértése egyszerre több telephelyen történt, d) a szabályszegés megismétlődött azt követően, hogy a 3 éven belül lefolytatott ellenőrzés a szabályszegést megállapította vagy e) a rehabilitációs tervben foglaltak megsértése a rehabilitációs foglalkoztatás céljainak megvalósítását akadályozza, illetve veszélyezteti. (6) A negatív értékelőpont mértékét a (4) bekezdésben meghatározott keretek között a szabályszegés súlyára tekintettel kell megállapítani a következő szempontok szerint: a) a szabályszegéssel érintett megváltozott munkaképességű munkavállalók száma, b) a szabályszegés ismétlése, c) az ismételt szabályszegés gyakorisága. (7) Egy adott szabályszegésre tekintettel ugyanazon körülmények vizsgálata alapján – ideértve a szabályszegés idejét és helyét is – negatív értékelőpontot nem lehet ismételten megállapítani. (8) A kiszabott negatív értékelőpontokat a Hivatal a munkáltatóval végzésben közli. (9) A negatív értékelőpontot a kiszabásáról rendelkező döntés jogerőre emelkedését követő 3 év elteltével az e rendelet szerinti valamennyi eljárásban figyelmen kívül kell hagyni. III. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK SZABÁLYAI 14. A támogatás általános szabályai 17. § (1) Az e rendelet szerinti támogatás kizárólag a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatásához nyújtható. (2) Az e rendelet szerinti támogatással a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaviszony keretében történő, a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel legfeljebb napi 8 órás foglalkoztatása támogatható. (3) A megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaidő-keretben történő foglalkoztatása nem támogatható, ha a) a munkavállaló az 1. § 6. pont 6.2. vagy 6.3. alpontja szerinti megváltozott munkaképességű személy vagy b) a munkaidő-keretben történő foglalkoztatás ba) a munkavállaló egészségi állapotát veszélyezteti vagy bb) a munkavállaló rehabilitációs szükségleteivel nem áll összhangban vagy c) a munkavállaló munkaköre tekintetében a munkaidő-keret alkalmazásáról a 29. § szerinti keretszerződésben nem állapodtak meg. (4) Az e rendelet szerinti támogatás kizárólag akkreditált munkáltató részére nyújtható. Ha a munkáltató által foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, a támogatás további feltétele, hogy a munkáltató az Mmtv. 22. §-a szerinti megváltozott munkaképességű személyeket az Mmtv. 23. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező foglalkoztatási szint felett foglalkoztasson. 18. § (1) Az e rendelet alapján nyújtott támogatások forrása a központi költségvetésről szóló törvényben megjelölt, a rehabilitációs foglalkoztatás támogatására biztosított költségvetési előirányzat (a továbbiakban: fejezeti kezelésű előirányzat). (2) A fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a Hivatal. Az erről szóló szerződést a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatal főigazgatója a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő 8 munkanapon belül köti meg. 19. § (1) E rendelet alapján nem ítélhető meg támogatás a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: általános csoportmentességi rendelet) 1. cikk (2) bekezdésében és (3) bekezdés c) és d) pontjában foglalt tevékenységhez. (2) Ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában a támogatás halmozódása az általános csoportmentességi rendelet 7. cikk (4) bekezdésében foglaltak szerint lehetséges. (3) A támogatás intenzitása tekintetében a támogatott tevékenységre vonatkozó állami támogatási intézkedések teljes összegét figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a támogatást helyi, regionális, nemzeti vagy közösségi forrásból finanszírozzák. (4) Az e rendelet szerinti támogatás nem nyújtható azon szervezet részére, amely a) az Európai Bizottság támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget vagy b) az általános csoportmentességi rendelet 1. cikk (7) bekezdése alapján nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül. (5) Az e rendelet szerinti támogatásban részesülő munkáltató köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni. 20. § E rendelet alapján a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásához kapcsolódó következő költségek támogathatók: a) a megváltozott munkaképességű munkavállaló után fizetendő bérköltség (a továbbiakban: bérköltség), b) a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásának a megváltozott munkaképességből fakadó többletköltségei (a továbbiakban: többletköltség). 15. A bérköltség támogatásának szabályai 21. § (1) A bérköltség – a (2)–(7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az általános csoportmentességi rendelet 41. cikkében meghatározott feltételekkel támogatható. (2) A bérköltség akkor támogatható, ha a munkáltató a megváltozott munkaképességű munkavállalót egészségi állapotának megfelelő munkahelyi környezetben és munkakörben, a 33. § szerinti egyéni foglalkoztatási megállapodás szerint foglalkoztatja. (3) Nem támogatható a bérköltség, a) ha a támogatással érintett munkavállaló aa) öregségi nyugdíjra jogosult, ab) munkaszerződése szerinti napi munkaideje nem éri el a napi 4 órát, ac) foglalkoztatása nem munkaviszony keretében történik, ad) foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében vagy – a munkapróba kivételével – a munkaszerződéstől eltérő munkáltatónál kerül sor, ae) munkaköre a meglévő képességekkel, illetve az egészségkárosodás veszélye nélkül nem látható el, af) esetében a munka törvénykönyve szerinti teljesítménykövetelmény megállapításakor figyelmen kívül hagyták a munkaképesség megváltozásából adódó teljesítménycsökkenés mértékét, vagy ag) a munkabér kifizetése mellett munkát nem vagy a munkaszerződésben megjelölt időtartamtól kevesebb időben végez; b) ha a munkavégzés helye tekintetében nem teljesülnek a 3. §-ban foglalt feltételek; c) ha nem biztosítottak a személyes rehabilitációs tervben meghatározott feltételek; d) ha a munkavállalók foglalkoztatási körülményeinek ellenőrzését a munkáltató vagy más vállalkozás érdekkörében végzett tevékenység esetén a vállalkozás nem teszi lehetővé vagy e) ha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget. (4) Bérköltségként az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 15. pontjában meghatározott költségek vehetők figyelembe, azzal, hogy a bérköltség meghatározása során kötelező járuléknak kell tekinteni a munkáltató által a munkabér után fizetendő adót is. (5) A munkáltató által ténylegesen megfizetett bérköltség legfeljebb 75%-a támogatható. (6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a bérköltség legfeljebb 100%-a támogatható, ha a munkáltató közhasznú jogállású egyesület, alapítvány vagy nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: nonprofit munkáltató), és a) az általa végzett, a létesítő okiratában közhasznú tevékenységként megjelölt tevékenység nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek, továbbá b) a támogatással érintett munkavállalók foglalkoztatására közhasznú tevékenységként megjelölt nem gazdasági-vállalkozási tevékenység keretében kerül sor. (7) Új munkavállaló alkalmazása esetén a bérköltség az általános csoportmentességi rendelet 41. cikk (4) bekezdésében foglalt feltétellel támogatható, azzal, hogy az általános csoportmentességi rendelet 41. cikk (4) bekezdése szerinti a) önkéntes kilépésnek kell tekinteni, ha aa) a munkaviszonyt a 33. § szerinti egyéni foglalkoztatási megállapodás időtartamára kötik meg, és az egyéni foglalkoztatási megállapodás a 33. § (3) bekezdés a)–b) pontja alapján hatályát veszti, ab) a munkaviszonyt a 33. § szerinti egyéni foglalkoztatási megállapodás időtartamára kötik meg, és az egyéni foglalkoztatási megállapodást a 34. § szerinti kihelyezés céljából felbontják, ac) a munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel megszüntetik, ad) a munkaviszonyt a munkavállaló felmondja vagy azonnali hatállyal felmondja vagy ae) a munkaviszony a munkavállaló halála miatt szűnik meg; b) kötelességszegésnek kell tekinteni, ha ba) a munkaviszonyt a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 78. §-a alapján azonnali hatállyal felmondja vagy bb) a munkaviszonyt határozott időre, a 33. § szerinti egyéni foglalkoztatási megállapodás időtartamára kötik meg, és az egyéni foglalkoztatási megállapodást a rehabilitációs szakigazgatási szerv a 33. § (5) bekezdése alapján felmondja. 16. A többletköltség támogatásának szabályai 22. § (1) A többletköltség – a (2)–(5) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az általános csoportmentességi rendelet 42. cikkében meghatározott feltételekkel támogatható. (2) Adott munkavállaló esetében többletköltség csak akkor vehető figyelembe, ha a munkavállalóra a bérköltség támogatásának feltételei teljesülnek. (3) A többletköltség legfeljebb 100%-a támogatható. (4) E rendelet alkalmazása során az általános csoportmentességi rendelet 42. cikk (3) bekezdés b) pontja szerinti költségek alatt a 12. § szerinti rehabilitációs tanácsadó, a 13. § szerinti rehabilitációs mentor, valamint a 14. § szerinti segítő személy alkalmazásához kapcsolódó költségeket kell érteni. (5) E rendelet alkalmazása során az általános csoportmentességi rendelet 42. cikk (3) bekezdés d) pontja szerinti védett munkahely alatt az 1. § 12. pontjában meghatározott védett munkahelyet kell érteni. 17. Az egyéni támogatás általános szabályai 23. § (1) Az egy munkavállaló után elszámolható bérköltséghez, valamint többletköltséghez nyújtható támogatást együttesen kell megállapítani (a továbbiakban: egyéni támogatás). (2) Az egyéni támogatás éves keretösszegét valamennyi munkáltatóra egységesen, a tranzit és a tartós foglalkoztatásra külön-külön kell meghatározni. (3) Az egyéni támogatás éves keretösszege a 31. § szerint kerül meghatározásra. (4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tranzit foglalkoztatásban részt vevő munkavállaló esetében – a 21. § (6) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott feltételt teljesítő nonprofit munkáltató által foglalkoztatott munkavállaló kivételével – az egyéni támogatás éves keretösszege az egyéni támogatás – a 33. § szerinti egyéni foglalkoztatási megállapodás megkötésekor érvényes – éves keretösszegének a) 100%-a a támogatás időtartamának első évében, b) 90%-a a támogatás időtartamának második évében, c) 80%-a a támogatás időtartamának második évét követően. 24. § Adott munkavállaló esetében az egyéni támogatás időtartamát és a támogatás időtartamának kezdetét a rehabilitációs szakigazgatási szerv állapítja meg a munkavállaló komplex minősítésben meghatározott rehabilitációs szükségletei alapján. 25. § (1) Az egyéni támogatás feltétele az e rendelet szerinti egyéni foglalkoztatási megállapodás megkötése. (2) Az egyéni foglalkoztatási megállapodás feltétele az e rendelet szerinti éves támogatási szerződés megkötése. (3) Éves támogatási szerződés azzal a munkáltatóval köthető, aki az e rendelet szerinti keretszerződéssel rendelkezik. (4) Keretszerződés a rehabilitációs foglalkoztatásra kiírt pályázaton nyertes munkáltatóval köthető, illetve a pályázaton nyertes munkáltatónak hosszabbítható meg a hatályos keretszerződése. 18. A tranzit és a tartós foglalkoztatásra kiírt pályázat szabályai 26. § (1) A miniszter minden év szeptember 10-éig pályázatot hirdet a rehabilitációs foglalkoztatásra. (2) A pályázat célja a rehabilitációs foglalkoztatás tekintetében a szükséges foglalkoztatási kapacitások biztosítása. (3) A pályázaton kizárólag akkreditált munkáltató vehet részt. (4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a) a pályázati felhívás célját, b) a pályázat formai, tartalmi követelményeit, c) a pályázat benyújtásának feltételeit, módját és határidejét, d) a pályázattal benyújtandó dokumentumokat, e) a feladatellátásra vonatkozó szakmai ajánlásokat, f) a pályázat elbírálásának rendjét, az elbírálás szakmai szempontrendszerét, g) a keretszerződés megkötésének, illetve meghosszabbításának feltételeit, a szerződésszegés jogkövetkezményeit. (5) A pályázati felhívást legalább a benyújtási határidőt 30 nappal megelőzően közzé kell tenni a miniszter által vezetett minisztérium, valamint a Hivatal honlapján. (6) A pályázatot elektronikus formában, a pályázati felhívásban meghatározott módon kell benyújtani. (7) Hiányosan benyújtott pályázat esetén a Hivatal a pályázót egy alkalommal 8 munkanapos határidővel hiánypótlásra hívja fel. (8) A pályázatot el kell utasítani, ha a pályázó a pályázatot határidőn túl nyújtja be, vagy a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem vagy nem megfelelően tesz eleget. 27. § (1) A pályázati eljárást a Hivatal bonyolítja le. A Hivatal a pályázatokat a benyújtási határidőt követő 15 munkanapon belül javaslattételre előkészíti és megküldi a pályázati bíráló bizottság (a továbbiakban: bizottság) részére. (2) A bizottság 5 tagból áll, elnöke a Hivatal főigazgatója, a) 1 tagját a miniszter, b) 1 tagját az igazságügyért felelős miniszter, c) 1 tagját a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, d) 1 tagját a Hivatal főigazgatója jelöli ki minden évben az általa vezetett szervezet kormánytisztviselői közül, a pályázati felhívás közzétételét követő 5 munkanapon belül. A bizottsági tag akadályoztatása esetén helyettesítő tagot kell kijelölni. A bizottság a döntéseit az összes tag részvételével, ellenszavazat nélkül hozza. A bizottság a működési rendjét – e rendelet keretei között – maga határozza meg. A bizottság működésének feltételeit a Hivatal biztosítja. (3) A bizottság javaslatot tesz a miniszter részére a nyertes pályázatokra. A bizottság a javaslatát köteles indokolni. (4) A bizottság a javaslatát a következő szempontok alapján alakítja ki: a) a foglalkozási rehabilitáció jogszabályokban meghatározott céljainak érvényesülése, b) a munkáltatónak az ellenőrzés alapján történő értékelése, c) a munkáltatónak a foglalkozási rehabilitáció céljának megvalósulását szolgáló feltételrendszere, d) a foglalkoztatni kívánt célcsoport helyzete, jelenléte az adott térségben, e) a foglalkozási rehabilitáció megvalósulásához rendelkezésre álló munkahelyek és munkafeladatok, f) a munkáltató egyéb bevételeiből a rehabilitációs foglalkoztatás fejlesztésébe és működtetésébe történő visszaforgatás mértéke, g) az előállítandó termékek, illetve a megszervezett tevékenységek piacképessége, a munkáltatónak a piacok felkutatására irányuló tevékenysége, h) a munkáltató tevékenység-profilja mennyire szolgálja a foglalkozási rehabilitációt, i) a munkáltató kapcsolatrendszere az orvosi, szociális, képzési és foglalkozási rehabilitációban részt vevő szervezetekkel, személyekkel, j) a felajánlott foglalkoztatási kapacitások térségi elhelyezkedése, k) a miniszter által a pályázati kiírásban meghatározott egyéb szempontok. (5) A bizottsági ülésről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a bizottság tagjainak nevét, a bizottsági javaslat meghozatalának napját, a pályázatokról kialakított bizottsági javaslatot és annak indokolását. A jegyzőkönyv a pályázati eljárás lezárását követően nyilvános, abba bárki betekinthet. (6) A miniszter a bizottság javaslatának beérkezését követő 5 munkanapon belül dönt a nyertes pályázókról, és döntéséről tájékoztatja a Hivatalt. (7) A Hivatal a döntésről értesíti a pályázókat. Az értesítés tartalmazza a) nyertes pályázat esetén aa) a pályázat alapján befogadott foglalkoztatási kapacitásokat, ab) a keretszerződés megkötésének időpontját, a benyújtandó dokumentumokat és a szerződéskötéssel kapcsolatos információkat; b) elutasított pályázat esetén az elutasítás indokát. 28. § (1) Ha a rehabilitációs foglalkoztatásra kiírt pályázat elbírálását követően meghatározott területen a szükséges foglalkoztatási kapacitások nem biztosítottak, az adott területre meghívásos pályázatot lehet kiírni. (2) A meghívásos pályázatra egyebekben a rehabilitációs foglalkoztatásra kiírt pályázatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 19. Keretszerződés 29. § (1) A keretszerződést a Hivatal köti meg a munkáltatóval 3 költségvetési év időtartamra. (2) A hatályos keretszerződés időtartama – a 16. § szerinti ellenőrzés eredményét is figyelembe véve – évente, további 1 évvel hosszabbítható meg. (3) A keretszerződés megkötése, illetve meghosszabbítása minden évben november 20-ig – meghívásos pályázat esetén a pályázatokról való miniszteri döntést követő 8 munkanapon belül – történik. (4) A keretszerződésben a) a munkáltató vállalja, hogy a munkavállaló rehabilitációs foglalkoztatásának e rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételeit biztosítja, amennyiben a munkavállaló után egyéni támogatásban részesül; b) a Hivatal vállalja, hogy a szerződésben meghatározott számú munkavállaló rehabilitációs foglalkoztatásához az egyéni támogatást – a költségvetési források függvényében – biztosítja. (5) A keretszerződésnek tartalmaznia kell különösen a) a foglalkoztató rehabilitációs foglalkoztatással érintett telephelyeit, telephelyenként a tranzit foglalkoztatást, illetve tartós foglalkoztatást biztosító munkahelyek számát, a foglalkoztatás jellemzőit, személyi és tárgyi feltételeit, b) azokat a munkaköröket, amelyekre a munkáltató munkaidő-keretet kíván megállapítani, c) a munkáltató bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét, d) a kötelezően vezetendő dokumentumok körét és a dokumentálás módját, e) az ellenőrzés rendjét, f) az éves támogatási szerződés megkötésének határidejét és módját, g) a keretszerződés módosításának és felmondásának eseteit és módját, h) a szerződésszegés következményeit. 30. § (1) A keretszerződés megszűnik a) a szerződés időtartamának leteltével, b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, c) a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány visszavonásával, d) felmondással. (2) A Hivatal a keretszerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a) az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a munkáltató a jogszabályi, illetve szerződéses kötelezettségét nem teljesíti, b) a munkáltatóval szemben a keretszerződés megkötését követően csőd-, végrehajtási vagy adósságrendezési eljárás indul, c) az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a munkáltató jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségét súlyosan vagy ismételten megszegi. (3) A Hivatal a keretszerződést azonnali hatállyal felmondja, ha a) a munkáltatóval szemben a keretszerződés megkötését követően felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás indul, b) a munkáltató a pályázatában vagy az ahhoz csatolt iratokban szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott, feltéve, hogy a valós adatok, tények, körülmények ismeretében a pályázat nem került volna támogatásra. 20. Éves támogatási szerződés 31. § (1) A miniszter minden évben – a Hivatal december 5-ig megküldött javaslata alapján – december 10-ig meghatározza a következő költségvetési évre vonatkozóan a) a támogatási elveket, b) az e rendelet szerinti támogatásokra tervezett éves keretösszeget, c) az egyéni támogatás tervezett éves keretösszegét, d) a szakmai teljesítmény-elvárásokat és azok mérőszámait, e) a tartós foglalkoztatásban és a tranzit foglalkoztatásban részt vevő munkavállalók tervezett létszámát. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatási elveket, valamint az (1) bekezdés d) pontja szerinti szakmai teljesítmény-elvárásokat a) a 26. § szerinti pályázati felhívásban közzétett szakmai ajánlásokkal és a hatályos keretszerződésekkel összhangban kell meghatározni, b) a miniszter által vezetett minisztérium és a Hivatal honlapján minden évben december 31-ig közzé kell tenni. (3) A Hivatal a miniszter (1) bekezdés szerinti döntése alapján minden év december 20-ig előkészíti a miniszter részére a következő költségvetési évre szóló éves támogatási tervet (a továbbiakban: éves támogatási terv). A miniszter az éves támogatási tervben minden év december 24-ig munkáltatónként meghatározza a) a tranzit foglalkoztatásban, illetve a tartós foglalkoztatásban támogatott megváltozott munkaképességű munkavállalók tervezett számát, b) az egyéni támogatás éves keretösszegét, c) a munkáltató részére nyújtandó egyéni támogatások együttes tervezett éves keretösszegét. (4) Az egyes munkáltatók esetében a támogatott megváltozott munkaképességű munkavállalók számát az adott munkáltató hatályos egyéni foglalkoztatási megállapodásai és a rehabilitációs szakigazgatási szerv javaslata alapján a következő költségvetési évre tervezett új egyéni foglalkoztatási megállapodások alapján kell meghatározni. (5) A miniszter az éves támogatási tervben meghatározza a (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározottak módosítására vonatkozó elveket arra az esetre, ha a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti keretösszeg a következő évre szóló központi költségvetési törvényben meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat összegétől eltér vagy b) az éves támogatási tervben meghatározott munkáltatónak az e rendelet szerinti támogatásra való jogosultsága megszűnik. (6) Az (5) bekezdés szerinti elveket a miniszter által vezetett minisztérium és a Hivatal honlapján minden évben december 31-ig közzé kell tenni. (7) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti keretösszeg a következő évre szóló költségvetési törvényben meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat összegétől eltér, a Hivatal az éves támogatási tervet – munkáltatónként – az (5) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott elvek alapján módosítja. 32. § (1) A Hivatal az éves támogatási terv alapján a következő évi támogatás céljából minden évben a 18. § (2) bekezdése szerinti szerződéskötést követően hatósági szerződést köt a munkáltatóval (a továbbiakban: éves támogatási szerződés). (2) Az éves támogatási szerződésnek tartalmaznia kell a) a munkáltató részére nyújtandó egyéni támogatások együttes éves keretösszegét, b) az egyéni támogatás éves keretösszegét, c) a 33. § szerinti egyéni foglalkoztatási megállapodással érintett megváltozott munkaképességű munkavállalók számát, az év során a tartós, illetve a tranzit foglalkoztatásba belépő új munkavállalók tervezett számát, d) a támogatás folyósításának, felhasználásának, elszámolásának, a felhasználás ellenőrzésének szabályait, e) a munkáltató kötelezettségvállalását a (4)–(7) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén az e rendelkezésekben előírt kötelezettségek teljesítésére. (3) Az éves támogatási szerződés megszűnésére, felmondására – a (4)–(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a keretszerződésre megállapított szabályokat alkalmazni kell. (4) Ha a munkáltató legalább 250 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató gazdasági társaság és a 16. § szerinti ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségét nem teljesíti, a miniszter – az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább 30 napos határidő tűzése mellett kezdeményezheti a társaságnál olyan ügydöntő felügyelőbizottság létrehozását és az éves támogatási szerződés alapján kapott támogatásokkal való elszámolásig történő fenntartását, amelynek a) előzetes jóváhagyása szükséges – a társasági szerződés (alapszabály) szerint – a társaság legfőbb szervének az e rendelet szerinti támogatás felhasználását érintő határozatához és b) egy tagját a miniszter jelölése alapján választja meg a munkáltató legfőbb szerve. (5) Ha a munkáltató a) kevesebb, mint 250 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató gazdasági társaság vagy b) olyan, legalább 250 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató gazdasági társaság, amelynek társasági formája ügydöntő felügyelőbizottság létrehozását nem teszi lehetővé, és a 16. § szerinti ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségét nem teljesíti, a miniszter – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább 30 napos határidő tűzése mellett kezdeményezheti a társaságnál olyan felügyelőbizottság létrehozását és az éves támogatási szerződés alapján kapott támogatásokkal való elszámolásig történő fenntartását, amely véleményének előzetes kikérése szükséges – a társasági szerződés (alapszabály) szerint – a társaság legfőbb szervének az e rendelet szerinti támogatás felhasználását érintő határozatához, és amelynek egy tagját a miniszter jelölése alapján választja meg a munkáltató legfőbb szerve. (6) Ha a munkáltatónál ügydöntő felügyelőbizottság, illetve felügyelőbizottság már működik, a miniszter a (4) és (5) bekezdés szerinti esetben – legalább 30 napos határidő tűzése mellett – e felügyelőbizottság olyan átalakítását kezdeményezheti a munkáltatónál, amelynek eredményeként a felügyelőbizottság hatásköre, összetétele és működése a (4), illetve (5) bekezdésben foglaltaknak megfelel. (7) Ha a munkáltató a miniszter által megállapított határidőben nem gondoskodik arról, hogy a (4)–(6) bekezdésnek megfelelő változásokat a cégbíróság bejegyezze a cégjegyzékbe, a Hivatal a miniszter által meghatározott határidő lejártát követő hónap 1. napjával az éves támogatási szerződést felmondja. 21. Egyéni foglalkoztatási megállapodás 33. § (1) A rehabilitációs szakigazgatási szerv munkavállalónként – rehabilitálható munkavállaló esetén a munkavállaló rehabilitációs terve alapján – megállapodást köt a munkáltatóval (a továbbiakban: egyéni foglalkoztatási megállapodás). (2) Az egyéni foglalkoztatási megállapodás tartalmazza a) az egyéni támogatással érintett munkavállaló természetes személyazonosító adatait, b) az egyéni támogatás kezdetét és időtartamát, c) az egyéni támogatás mértékének megállapítására vonatkozó szabályokat, d) a munkáltatónak az egyéni támogatással érintett munkavállaló rehabilitációs tervével összhangban megállapított foglalkozási rehabilitációs kötelezettségeit, e) az egyéni támogatással érintett munkavállaló munkakörét, munkarendjét, f) munkaidő-keretben történő foglalkoztatás esetén havi bontásban fa) a munkaidő-keretben meghatározott munkaórák számát, fb) az átlagos napi munkavégzés időtartamát. (3) Az egyéni foglalkoztatási megállapodás hatályát veszti, ha a) a komplex minősítés alapján megállapításra kerül, hogy a munkavállaló nem minősül rehabilitálhatónak vagy az 1. § 6. pont 6.2. alpontja szerinti megváltozott munkaképességű személynek, b) az egyéni támogatás időtartama letelik vagy c) az egyéni foglakoztatási megállapodással érintett munkavállaló munkaviszonya megszűnik vagy a munkaviszonyt megszüntetik. (4) A rehabilitációs szakigazgatási szerv a munkáltatót a (3) bekezdés a) pontja szerinti döntéséről a döntéssel egyidejűleg tájékoztatja. (5) A rehabilitációs szakigazgatási szerv az egyéni foglalkoztatási megállapodást azonnali hatállyal felmondja, ha az egyéni foglalkoztatási megállapodással érintett munkavállaló a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét ismételten, súlyosan megszegi, és ezzel a rehabilitációs terv megvalósítását akadályozza. (6) Az egyéni foglalkoztatási megállapodás megszűnésére, felmondására a keretszerződésre megállapított szabályokat alkalmazni kell. 22. Az egyéni támogatás speciális szabályai tranzit foglalkoztatás esetén 34. § (1) A tranzit foglalkoztatás célja megvalósul, ha a megváltozott munkaképességű munkavállaló a tranzit foglalkoztatást követően legalább 6 hónap folyamatos foglalkoztatás keretében munkát végez a nyílt munkaerő-piacon (a továbbiakban: kihelyezés). (2) A munkáltató a kihelyezés érdekében a megváltozott munkaképességű személy részére a tranzit foglalkoztatást követő legalább 6 hónapig biztosítja a rehabilitációs mentori szolgáltatás igénybevételét. 35. § (1) Tranzit foglalkoztatás esetén az egyéni támogatás időtartama egy adott személy esetében egy alkalommal, legfeljebb 3 évre állapítható meg. (2) Tranzit foglalkoztatás esetén az egyéni foglalkoztatási megállapodásban havi bontásban meg kell határozni az egyéni támogatás keretösszegét. (3) Ha a munkavállaló tekintetében megállapított támogatási időszak lejárta előtt – a rehabilitációs szakigazgatási szerv egyetértése nélkül – a munkaviszonyt megszüntetik, a megürült álláshelyet betöltő munkavállaló esetében a 23. § (4) bekezdésének alkalmazása során – az előző munkavállaló kihelyezéséig, de legfeljebb az előző munkavállaló esetében megállapított támogatási időszak végéig – úgy kell eljárni, mint ha az új munkavállaló az előző munkavállaló támogatási időtartamát folytatná; ezt követően a munkavállalóra az általános szabályokat kell alkalmazni. 23. Az egyéni támogatás speciális szabályai tartós foglalkoztatás esetén 36. § Tartós foglalkoztatás esetén az egyéni támogatás időtartama legfeljebb 3 évre állapítható meg, és korlátozás nélkül ismételten megállapítható. 24. Az egyéni támogatás felhasználása 37. § (1) A munkáltató – a 38. §-ban foglalt eltéréssel – adott hónapra, adott munkavállaló tekintetében a) tartós foglalkoztatás esetén legfeljebb az egyéni támogatás éves keretösszegének 1/12-ét, b) tranzit …