4/2010. (I. 19.) OKM rendelete a pedagógiai szakszolgálatokról.

4/2010. (I. 19.) OKM rendelete a pedagógiai szakszolgálatokról. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. § b) pontjában, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (1) bekezdés b), d), i) és n) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya – fenntartótól függetlenül – kiterjed a) az óvodákra, b) az általános iskolákra, a szakiskolákra, a gimnáziumokra és a szakközépiskolákra, a gyógypedagógiai, a konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményekre, a diákotthonokra és a kollégiumokra [az a)–b) pont alattiak a továb biak ban együtt: nevelési-oktatási intézmény], c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságokra, valamint az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottságokra (a továb biak ban együtt: szakértői és rehabilitációs bizottság), d) a gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központokra, e) a nevelési tanácsadókra, f) a logopédiai intézetekre, g) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadókra, h) a konduktív pedagógiai intézményekre, i) a korai fejlesztés és gondozás, illetve a fejlesztő felkészítés feladataiban részt vevő bölcsődékre, j) a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő iskolai oktatás, illetve a fejlesztő felkészítés feladataiban részt vevő gyermekotthonokra, a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonaira, fogyatékosok rehabilitációs intézményeire, fogyatékosok nappali ellátást nyújtó intézményeire, k) a többcélú intézményekre, ha bármelyik, az a)–j) pontban felsorolt intézmény feladatait ellátják [az a)–k) pont alattiak a továb biak ban együtt: közoktatási intézmény; a c)–j) pont alattiak, továbbá az k) pont alatti, ha a c)–j) pont alatt felsorolt bármelyik intézmény feladatait ellátja, a továb biak ban együtt: pedagógiai szakszolgálat intézménye], l) az Oktatási Hivatalra, m) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézményre (a továb biak ban: Szakmai Szolgáltató Intézmény), n) a pedagógus-munkakörben, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra és más, nem pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottakra (a továb biak ban együtt: alkalmazottak), o) a gyermekek, tanulók szüleire, gyámjára (a továb biak ban együtt: szülő). (2) A gyógytestnevelés bármelyik közoktatási intézmény alapfeladataként megszervezhető. Az alkalmazottak köre, az alkalmazás feltételei és az intézményvezetői megbízás 2. § (1) A pedagógiai szakszolgálat intézményében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozást – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – szakvizsgázott pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzik. (2) A pedagógus-munkakörök és a betöltésükhöz szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők: a) gyógypedagógus munkakörhöz a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógus szakképzettség, illetve gyógypedagógia vagy gyógypedagógus tanári szakképzettség, továbbá a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógusi végzettség, b) konduktori munkakörhöz konduktor, c) pedagógus munkakörhöz a korosztálynak megfelelő óvodapedagógus vagy tanító, illetve tanár, d) fejlesztő pedagógus munkakörhöz az a)–c) pontban felsorolt bármelyik végzettség és szakképzettség és a szakirányú továbbképzésben szerzett, a beilleszkedési, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók szűrésére, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakképzettség, e) pszichológus munkakörhöz pszichológus, f) gyógytestnevelő munkakörhöz gyógytestnevelő tanár végzettség és szakképzettség. (3) Ha a gyógytestnevelést az óvodai nevelés vagy a nem szakrendszerű iskolai nevelés és oktatás keretében szervezik meg, a (2) bekezdés f) pontjában meghatározotton kívül megfelelő végzettség és szakképzettség a (2) bekezdés a) és c) pontjában felsorolt bármelyik végzettség és szakképzettség, a gyógytestnevelés szakirányú továbbképzési szakon szerzett végzettséggel együtt. (4) Szakvizsgázott pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatáshoz a (2)–(3) bekezdésben meghatározott felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség mellett pedagógus-szakvizsgára, pszichológus végzettség esetén klinikai, neuropszihológiai, pedagógiai vagy tanácsadói pszichológus szakvizsgára van szükség. (5) A szakorvosnak a fogyatékosság típusának megfelelő szakorvosi vagy csecsemő- és gyermekgyógyászat, illetve gyermekneurológia vagy gyermek- és ifjúsági pszichiátria szakorvos, a szociológusnak szociológus, a szociális munkásnak szociális munkás, a szociálpedagógusnak szociálpedagógus, a gyógytornásznak gyógytornász végzettséggel kell rendelkeznie. (6) Az, aki nem rendelkezik szakvizsgával, pedagógus munkakörben foglalkoztatható, feltéve, hogy az alkalmazásnál a munkáltató előírja a szakvizsga öt éven belüli megszerzésének kötelezettségét. (7) A pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézményekben foglalkoztatottak létszámát az 1. számú melléklet tartalmazza. 3. § (1) A kizárólag pedagógiai szakszolgálati feladatot ellátó intézményben, többcélú intézmény esetén a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézményegységben a vezetői megbízás feltétele a) az adott pedagógiai szakszolgálat intézményében pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga megléte, b) a szakképesítésnek megfelelő pedagógus-munkakörben szerzett legalább öt év szakmai gyakorlat, c) a pedagógiai szakszolgálat intézményében pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre szóló alkalmazás, illetve a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre szóló alkalmazás. (2) Ha a vezetői megbízást pszichológus kapja, klinikai, neuropszichológiai, pedagógiai vagy tanácsadói szakvizsgával kell rendelkeznie. (3) Ha a pedagógiai szakszolgálat intézménye több különböző pedagógiai szakszolgálat feladatait látja el, az intézmény vezetésére az kaphat megbízást, aki bármelyik, az ellátott feladatokra létrehozható pedagógiai szakszolgálat intézménye vezetői megbízásához szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel. (4) Pedagógiai szakszolgálati feladatot ellátó intézményegység-vezetői, illetve a tagintézmény-vezetői megbízásnál az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A pedagógiai szakszolgálat intézményeire vonatkozó közös rendelkezések 4. § (1) A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele a) a szülő kezdeményezése és döntése alapján történik, b) az év során bármikor megkezdhető, illetve befejezhető. (2) A pedagógiai szakszolgálat intézménye egész évben folyamatosan működik. Szorgalmi időn kívül a működést oly módon kell megszervezni, hogy valamennyi, a pedagógiai szakszolgálat igénybevételével kapcsolatos szülői igényt teljesíteni lehessen. (3) A pedagógiai szakszolgálat intézménye feladatainak ellátásához évente, a tanév rendjéhez igazodva munkatervet készít. A munkatervnek biztosítania kell, hogy a) a február utolsó napjáig kezdeményezett eljárásokban április utolsó munkanapjáig aa) elvégezzék az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapításához szükséges vizsgálatokat, ab) elkészüljenek az iskolai felvételekhez szükséges szakvélemények; b) május utolsó munkanapjáig elkészüljenek azok a szakvélemények, amelyek tekintetében közigazgatási hatósági eljárás indult. (4) Ha a (3) bekezdés a) pontban meghatározott időpont lejártát köve tően kezdeményezik a gyermek, tanuló vizsgálatát, a rendelkezésre álló szabad vizsgálati napokra kell megtervezni a vizsgálatokat a beérkezés sorrendjében. (5) A pedagógiai szakszolgálat intézménye szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a) a működés rendjét, b) az érintett közoktatási intézményekkel való kapcsolattartás formáját és rendjét, c) a szülőkkel való kapcsolattartás formáját és rendjét, d) a vezetők közötti feladatmegosztást, e) a belső ellenőrzés rendjét, f) az a)–c) pont alá nem tartozó külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, g) mindazt, amelynek szabályozását jogszabály előírja. (6) A pedagógiai szakszolgálat intézménye a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon köteles közzétenni az általa nyújtott szolgáltatásokat, a működési körzetét, a szervezeti és működési szabályzatát, az intézményi minőségirányítási programját, az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának értékelését, a gyermekek, tanulók, szülők fogadásának idejét. 5. § (1) A pedagógiai szakszolgálat intézménye az első alkalommal a gyermeket, tanulót a forgalmi naplóban nyilvántartásba veszi. Ha a gyermek, tanuló részére ezt köve tően a pedagógiai szakszolgálat intézménye ellátást nyújt, minden alkalommal, munkanaplóban vagy egyéni fejlesztési lapon rögzíteni kell a részére nyújtott szolgáltatást. A pedagógiai szakszolgálat intézménye évente legalább egyszer rögzíti a gyermek, a tanuló fejlesztésének eredményét. (2) A pedagógiai szakszolgálat intézményei együttműködnek a) a nevelési-oktatási intézmények, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde, gyermekotthon, területi gyermekvédelmi szakszolgálat, c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hatálya alá tartozó, a korai fejlesztés és gondozás, valamint a fejlesztő felkészítés feladataiban részt vevő fogyatékosok ápoló, gondozó otthona, fogyatékosok rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali intézménye (az a)–c) pont alattiak a továb biak ban együtt: családvédelmi intézmény) vezetőivel, alkalmazottaival a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség feltárása, a gyermekek, tanulók fejlődésének elősegítése céljából. (3) A pedagógiai szakszolgálat intézménye tevékenysége során együttműködik a szülővel, kérésére felvilágosítást ad, segítséget nyújt a gyermek, tanuló otthoni neveléséhez. (4) A pedagógiai szakszolgálat intézménye az általa lefolytatott vizsgálat során, a szülő kérésére figye lembe veszi a gyermek, tanuló anyanyelvi sajátosságait. Erről a lehetőségről az első vizsgálat megkezdése előtt minden szülőt írásban tájékoztatni kell. (5) A pedagógiai szakszolgálat intézménye – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – köteles ellátni azt a gyermeket, tanulót, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a működési körzetében van, illetve aki az ille té kességi területén jár óvodába, iskolába. Az e bekezdésben foglaltakat a gyógytestnevelés szervezése során is alkalmazni kell. (6) A szakértői és rehabilitációs bizottság ille té kességét minden esetben a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye alapján kell megállapítani. (7) A pedagógiai szakszolgálat ügyintézésére és iratkezelésére – az e rendeletben meghatározott eltérésekkel – a nevelési-oktatási intézmények ügyintézésére és iratkezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az iratok megőrzésének időtartamát a 2. számú melléklet tartalmazza. 6. § (1) A pedagógiai szakszolgálat intézményének az alapító okiratában meghatározott pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásához legalább az 1. számú mellékletben meghatározott létszámmal kell rendelkeznie. A létszámot az alapító okiratban meghatározott és ténylegesen ellátott feladatokra kell megállapítani. (2) A pedagógiai szakszolgálat intézményének az alapító okiratában meghatározott pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásához legalább a 3. számú mellékletben meghatározott eszközökkel és felszerelésekkel [a továb biak ban: kötelező (minimális) eszközök és felszerelések] rendelkeznie kell. A kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseket az alapító okiratban meghatározott és ténylegesen ellátott feladatokra kell biztosítani. (3) Ha a közoktatási intézmény több, különböző pedagógiai szakszolgálat feladatait látja el, az ügyiratokból ki kell derülnie, melyik feladatkörében jár el, a kötelezően foglalkoztatottak létszámát, valamint a kötelező (minimális) eszközöket, felszereléseket pedig pedagógiai szakszolgálatonként kell meghatározni. A szolgáltatás egészséges és biztonságos feltételeinek megtartása mellett a kötelező (minimális) eszközök, felszerelések több szakszolgálat megszervezésénél is figye lembe vehetők, a helyiségek a különböző szakszolgálati feladatok ellátására közösen is használhatóak. Többcélú közoktatási intézmény esetén minden egyes szakszolgálati feladat, több feladat ellátására létrehozott egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység esetén az intézményegység tekintetében biztosítani kell az állandó saját alkalmazotti létszámot. 7. § (1) Ha a pedagógiai szakszolgálatot az önkormányzati feladatellátásban veszik igénybe, és az e rendelet ille té kességi szabályai szerint a gyermek, tanuló a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetéből érkezik, a gyermektől, tanulótól, illetve a szülőtől nem kérhető ellenszolgáltatás. Nem kérhető ellenszolgáltatás attól a nevelési-oktatási intézménytől vagy annak fenntartójától sem, amely a gyermeket, tanulót felvette. (2) Ha a pedagógiai szakszolgálatot nem az önkormányzati feladatellátásban veszik igénybe, ellenszolgáltatás a kiskorú gyermek, tanuló szülője vagy a nagykorú tanuló és a szolgáltatást nyújtó intézmény közötti megállapodás alapján kérhető. Az ellenszolgáltatás összege nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadásokból fakadó költségeket. A nem helyi önkormányzat vagy nem állami szerv által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményekre vonatkozó külön rendelkezések 8. § (1) A nem helyi önkormányzat vagy nem állami szerv által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményekre az e rendeletben foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a 4. számú melléklet határozza meg, hogy a nem helyi önkormányzatok által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményekben a korai fejlesztés és gondozás, továbbá a fejlesztő felkészítés megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet milyen adattartalommal és mellékletekkel kell benyújtani; ha a kérelmező a 4. számú melléklet II. 1–3. pontjában meghatározott mellékleteket nem nyújtja be, a főjegyző adatszolgáltatási kérelemmel fordul a fenti adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz, b) a szakértői és rehabilitációs tevékenység és a nevelési tanácsadás keretében szakvélemény készítésére akkor van lehetőség, ha a pedagógiai szakszolgálat intézményének fenntartója – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továb biak ban: közoktatásról szóló törvény) 81. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak szerint – közoktatási megállapodást kötött a székhely szerint ille té kes fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzattal, és a megállapodásban feltüntették a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési területét, c) a szakértői és rehabilitációs bizottság a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás, a kollégiumi ellátás biztosítása céljából nem helyi önkormányzati vagy nem állami szerv által fenntartott intézményt akkor jelölhet meg fogadó intézményként, ha az a közoktatásról szóló törvény 88. § (2) bekezdése alapján szerepel a fővárosi, megyei fejlesztési tervben, a többcélú kistérségi társulás intézkedési tervében, vagy a fogadó intézmény és a szülő közös nyilatkozatban kéri a gyermek, tanuló elhelyezését. (2) A főjegyző a nem helyi önkormányzati vagy nem állami közoktatási intézményfenntartók tekintetében a közoktatásról szóló törvény 82. § (1) bekezdésében előírt ellenőrzési feladatait munkaterv alapján végzi. A fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzésének keretében vizsgálni kell különösen: a) a fenntartónak van-e joga a tevékenység folytatásához, b) a fenntartó által az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon biztosítja-e az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátását, c) a megfelelő személyi feltételek és a minimális eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak meglétét, d) a fenntartó által jóváhagyott éves költségvetés biztosítja-e a közoktatásról szóló törvény ben meghatározott feladatok ellátását, e) a közoktatási intézmény törvényes és szakszerű működése érdekében tett intézkedéseket, f) a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényességét, g) a közoktatási intézmény vezetője alkalmazásának törvényességét, h) a fenntartó döntései meghozatalakor betartja-e az előírt egyeztetési kötelezettségét. A KÜLÖNLEGES GONDOZÁS A szakértői és rehabilitációs tevékenység 9. § (1) Az országos szakértői és rehabilitációs feladatok a következők: a) a hallás-, látás-, mozgás- és beszédfogyatékosság, valamint az írott nyelvi képességek vizsgálata, b) az a) ponthoz kapcsolódó értelem- és személyiségvizsgálat. (2) A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs feladatok a következők: a) az értelmi fogyatékosság megállapítása vagy kizárása, b) gyermek- és ifjúságpszichiátriai szakorvosi vagy gyermekneurológiai szakorvosi vizsgálat igénybevétele mellett ba) az autizmus spektrum zavarok megállapítása vagy kizárása, bb) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődése organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességének (a továb biak ban: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége) megállapítása vagy kizárása, bc) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődése organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességének (továb biak ban: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége) megállapítása vagy kizárása. (3) A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs feladatok között – a fővárosi, megyei fejlesztési tervben meghatározottak szerint – ellátható a beszélt és írott nyelvi képesség, az értelem- és a személyiségvizsgálat feladata is. (4) A (2) bekezdésben meghatározott feladatokat a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság látja el. Ha a fővárosban, megyében, kistérségben több tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság működik, a bizottságok közötti munkamegosztást a bizottságok fenntartója állapítja meg. 10. § (1) A sajátos nevelési igény fennállásának vagy fenn nem állásának vizsgálata – a 33. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel – a szülő kezdeményezésére, illetve, ha az eljárást e rendelet szerint nem a szülő kezdeményezi, a szülő egyetértésével indul. A szülő az eljárás megindítását a szakértői és rehabilitációs bizottságnál kezdeményezheti. Ha a szülő kéri, az óvoda, az iskola köteles közreműködni a kérelem elkészítésében. (2) A sajátos nevelési igény fennállásának megállapítására vonatkozó szakértői vélemény készítését a szülő bármikor kérheti. (3) Ha a nevelési tanácsadó vagy a családvédelmi intézmény megítélése szerint a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata szükséges, a) az indok közlésével javasolja a szülőnek a szakértői vizsgálaton való megjelenést és részvételt, a szülő egyetértése esetén gondoskodik arról, illetve közreműködik abban, hogy a vizsgálati kérelem három munkanapon belül kiállításra kerüljön, b) a javaslattétellel egyidejűleg köteles a szülőt tájékoztatni a vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeiről, a szülőnek a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól, c) halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló vizsgálatának kezdeményezése esetén a vizsgálaton jelen lévő szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő szerepéről a szülőt tájékoztatni köteles. (4) A szülő egyetértése esetén a szakértői vélemény készítésére irányuló – a szülő által aláírt – kérelmet a nevelési tanácsadó és a családvédelmi intézmény megküldi a) a szakértői és rehabilitációs bizottságnak, b) halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló vizsgálatának kezdeményezése esetén az Oktatási Hivatalnak. (5) E rendelet alkalmazásában halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, aki megfelel a közoktatásról szóló törvény 121. § (1) bekezdés 14. pontjában foglaltaknak, továbbá az is, akit a gyermekvédelmi szakellátás keretében átmeneti nevelésbe vettek. (6) A szakértői és rehabilitációs bizottság eljárása központilag kiadott kérelem-nyomtatványon kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a szülő tájékoztatását a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével kapcsolatos tudni valókról, a szülőt megillető jogokról és a szülői kötelezettségekről. (7) A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság eljárását kezdeményező kérelem-nyomtatvány tartalmazza az Oktatási Hivatal megkeresését szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő biztosítására abban az esetben, ha a gyermek, tanuló halmozottan hátrányos helyzetű. A megkeresést a szülő kérésére törölni kell. 11. § (1) A szakértői vizsgálat időpontját a szakértői és rehabilitációs bizottság határozza meg, és erről, valamint a szakértői vizsgálat helyéről a szülőt értesíti. A szakértői vizsgálat időpontjáról szóló értesítést a vizsgálat kezdeményezésétől számított tíz munkanapon belül meg kell küldeni a szülőnek. A szakértői vizsgálat időpontját a vizsgálat kezdeményezésétől számított negyven munkanapon belüli időpontra kell kitűzni. (2) A szakértői vizsgálat megkezdéséhez a szülői felügyeletet gyakorló szülők jelenléte szükséges. Kétség esetén vélelmezni kell, hogy a vizsgálaton megjelent szülő a távollévő szülő képviseletére jogosult. Erről a szülőt tájékoztatni kell, az ezzel kapcsolatos nyilatkozatát be kell szerezni A szakértői vizsgálat során a szülő köteles közreműködni, a vizsgálaton – annak zavarása nélkül – jogosult mindvégig jelen lenni. (3) Ha a gyermek halmozottan hátrányos helyzetű, az első vizsgálat alkalmával, a 17. § (3)–(6) bekezdése szerinti folyamatos figyelemmel kísérést lezáró vizsgálat alkalmával, valamint az első hivatalból lefolytatott felülvizsgálat alkalmával a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatakor az Oktatási Hivatal által kijelölt szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértőnek jelen kell lennie. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság – az (1) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg – megkeresi az Oktatási Hivatalt szakszolgálatiesélyegyenlőségi szakértő kirendelése céljából. Az Oktatási Hivatal a megkeresés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül kijelöli a szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértőt. (5) A szakértői vizsgálat lefolytatásának részletes eljárási rendjét az 5. számú melléklet tartalmazza. 12. § (1) A közoktatásról szóló törvény 30. § (9) bekezdése alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a tanuló teljesítményének értékelése, minősítése alóli mentesítés céljából szakértői vizsgálat indítható: a) az iskolai nevelés-oktatás első–hatodik évfolyamán január 31-ig szükség szerint bármikor, b) az a) pontban meghatározott időszakot köve tően annak a tanévnek március 31. napjáig, amelyben az adott tantárgy tanulását a tanuló megkezdte. (2) A szakértői és rehabilitációs bizottság eljárását az (1) bekezdésben meghatározott célból, az ott megjelölt időszaknál későbbi időpontban csak a kiskorú tanuló szülője, illetve a nagykorú tanuló kezdeményezheti. A vizsgálati kérelemhez csatolni kell az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. Az iskola igazgatója a döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét. Az iskola igazgatója egyetértésének hiányában a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője vagy az általa kijelölt szakértői bizottsági tag – a tanuló meghallgatása után – dönt a vizsgálat szükségességéről vagy a kérelem elutasításáról. A kérelem elutasításáról szóló döntést írásba kell foglalni. A döntés tekintetében a szakértői vélemény felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a szakértői és rehabilitációs bizottság újabb időpontot tűz ki a szakértői vizsgálatra, egyúttal a szülőt tájékoztatja, hogy a gyermeknek óvodai nevelésben kell részt vennie, és a gyermek fejlettségéről a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint ille té kes jegyzőt értesíti. A jegyzőt abban az esetben is értesíteni kell, ha a gyermek a közoktatásról szóló törvény 24. § (5) bekezdése alapján a hetedik életévében újabb nevelési évet kezd az óvodában. (4) Ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása vagy a kijelölt iskolába való felvétel céljából kezdett szakértői vizsgálat a beíratásra meghatározott időpontig nem fejeződik be, a szakértői bizottság e tényről a szülő részére igazolást ad. 13. § (1) A szakértői és rehabilitációs bizottság a lefolytatott vizsgálatok alapján készíti el a szakértői véleményét. A szakértői vélemény elkészítésének szakmai követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza. A szakértői és rehabilitációs bizottság tagjai a gyermek, tanuló fogyatékosságára, fejlesztést igénylő képességeire, készségeire vonatkozó megállapítást közösen alakítják ki. A szakértői véleményt a bizottság vizsgálatban közreműködő tagjai írják alá. (2) A szakértői és rehabilitációs bizottság tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján gyermeke a korai fejlesztésben és gondozásban, az óvodai nevelésben részt vehet, tankötelezettségének, illetve a fejlesztő felkészítésének eleget tehet. A kijelölt intézményt a szülő választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság által javasolt intézmények közül. A szakértői és rehabilitációs bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely ismeretei szerint az előírt feltételeknek nem felel meg. Ha a gyermeket, tanulót a kijelölt óvoda, iskola nem veszi fel, erről a szakértői bizottság értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint ille té kes jegyzőt. (3) A szakértői és rehabilitációs bizottság a jegyző, főjegyző által a közoktatásról szóló törvény 91. § (4) bekezdés e) pontja alapján megküldött adatok alapján jegyzéket készít (a továb biak ban: intézményi jegyzék) azokról a közoktatási intézményekről, amelyek részt vesznek a gyermek, tanuló különleges gondozásában. A jegyzéket a vizsgálaton megjelent szülő részére megtekintésre át kell adni, valamint meg kell küldeni a szakértői és rehabilitációs bizottság székhelye szerint ille té kes regionális államigazgatási hivatalnak. (4) Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság a nevelési tanácsadó megkeresésére készít szakvéleményt, a nevelési tanácsadó által már elvégzett vizsgálatokat – amennyiben azokat egy éven belül folytatták le – nem kell megismételnie, elegendő azokat szükség szerint kiegészítenie. (5) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók részére a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés igénybevételével összefüggő utazási költség megtérítéséhez szükséges igazolást a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője központilag kiadott nyomtatványon állítja ki. A szolgáltatás igénybevételét az ellátást nyújtó közoktatási intézmény vezetője igazolja. (6) Az ellátást nyújtó közoktatási intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló és kísérője részére a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást és utazásnyilvántartó-lapot ad ki központilag kiadott nyomtatványon, továbbá a kiadott nyomtatványokról – az átadás időpontját és az átvevő aláírását tartalmazó – nyilvántartást vezet. Az ellátást nyújtó közoktatási intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló legfeljebb két fő kísérője részére ad ki igazolást és utazás-nyilvántartó lapot, és az igazoláson a kísérői létszámot feltünteti. 14. § (1) A szakértői és rehabilitációs bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell a) a gyermek, tanuló és a szülő nevét, a gyermek, tanuló születési idejét, lakóhelyét és tartózkodási helyét, b) a szakértői vizsgálat rövid leírását, ba) a fogyatékosságra vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket, bb) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődése tartós és súlyos rendellenességének megállapítására vagy kizárására vonatkozó tényeket, bc) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődése súlyos rendellenességének megállapítására vagy kizárására vonatkozó tényeket, c) a korai fejlesztés és gondozás szükségességét, az ennek keretében nyújtott szolgáltatásokat, valamint azok idejét, a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint annak megjelölését, hogy a feladatokat milyen ellátás keretében mely intézmény biztosítja, d) annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődése tartós és súlyos rendellenességének megfelelő nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban, tagozaton vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben, e) annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan iskolába járással vagy a szülő választása szerint iskolába járással vagy magántanulóként, illetve kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, f) ha a tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, a heti foglalkoztatás idejét és a felkészüléshez szükséges szakembereket, g) annak megállapítását, hogy a tanuló a tankötelezettségét fejlesztő iskolai oktatás, ille tő leg egyéni fejlesztő felkészítés keretében teljesíti, h) a gyermek, tanuló fogyatékosságnak megfelelő ha) óvodára, csoportra, hb) általános iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra (a továb biak ban: kijelölt iskola), hc) diákotthonra, kollégiumra [a h) pont alattiak a továb biak ban együtt: kijelölt nevelési-oktatási intézmény] vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését, i) a kijelölt iskolába való beíratás és a hivatalból történő felülvizsgálat időpontját, j) a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, fejlesztési feladatokat, javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítésre, k) a szükséges szakemberre, annak végzettségére és szakképesítésére vonatkozó javaslatot, l) nem helyi önkormányzat által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény által elkészített szakvélemény esetén a közoktatási megállapodást kötő önkormányzat nevét és székhelyét, továbbá az intézmény működési területét, illetve az e rendeletre való utalást, m) a szülő tájékoztatását arról, hogy ma) a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására a szakértői véleményben foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal egyetért, mb) amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal nem ért egyet, a szakértői és rehabilitációs bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint ille té kes jegyzőt (a továb biak ban: ille té kes jegyző) tájékoztatni, mc) a szülő közvetlenül is eljárást indíthat az ille té kes jegyzőnél a szakértői vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve, md) a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell közölnie, me) amennyiben a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg a jegyzői eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni. (2) Ha a fővárosi, megyei területi gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése szerint a szakértői és rehabilitációs bizottság eljárásával egyidejűleg a gyermek, tanuló átmeneti vagy tartós nevelésbe vételével kapcsolatos eljárás is folyik, a szakértői véleményt a kijelölt gondozási helyről szóló tájékoztatás megérkezését köve tően lehet elkészíteni. (3) A szakértői vizsgálat befejezését köve tően a szülőt tájékoztatni kell a szakértői vizsgálat megállapításairól, a szakértői vélemény várható tartalmáról, a szülői jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás tényét, a tájékoztatási kötelezettség teljesítését írásba kell foglalni, és a szülővel alá kell íratni. (4) Ha az eljárásban szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő működik közre, a szülő tájékoztatásánál jelen kell lennie. A szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő a szakértői és rehabilitációs bizottság munkájával és megállapításaival kapcsolatosan kifejtheti véleményét, és javasolhatja a szülőnek, hogy éljen a felülvizsgálat kezdeményezésnek jogával. (5) A szakértői véleményt – a vizsgálat lezárását követő huszonkét munkanapon belül – kézbesíteni kell a szülőnek. A szülőnek – a kézhezvételétől számítva – tíz munkanap áll rendelkezésre a szakértői vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére. A kézbesítés történhet postai úton, személyesen vagy kézbesítő útján. A kézbesítés napja az a nap, amelyen a szakértői vélemény szülő általi átvétele megtörtént. 15. § (1) Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság a nevelési év, tanítási év (szorgalmi idő) alatt állapítja meg, hogy a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényű, a) a szakértői véleményében abban az esetben javasolhatja, hogy a gyermeket a nevelési évben a kijelölt óvoda, a tanulót a kijelölt iskola átvegye, ha az a gyermeket, tanulót fogadni tudja, b) és a gyermeket, tanulót a kijelölt óvoda, iskola nem tudja fogadni, illetve a gyermek, tanuló a többi gyermekkel, tanulóval közösen vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, az óvodai csoport, iskolai osztály átlaglétszámának számításánál az adott nevelési évben, tanévben egy gyermekként kell figye lembe venni. (2) A szakértői és rehabilitációs bizottság a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló részére nem jelölhet ki olyan nevelési-oktatási intézményt, amellyel a vizsgálatában részt vevő szakemberek közül bármelyik foglalkoztatási jogviszonyban áll. (3) Ha a sajátos nevelési igény megállapítására a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége miatt kerül sor, a gyermek, tanuló a többi gyermekkel, tanulóval együtt vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban. (4) Ha a szülő nem élt a felülvizsgálat kezdeményezésének jogával, a szakértői véleményt a szakértői és rehabilitációs bizottság a) a kijelölt nevelési-oktatási intézménynek, b) abban az esetben, ha a gyermek az adott évben betölti az ötödik életévét vagy ennél idősebb, a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint ille té kes jegyzőnek, c) abban az esetben, ha a sajátos nevelési igény megállapítására a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége miatt került sor, a gyermek, tanuló nevelését, oktatását végző óvoda, iskola szerint ille té kes nevelési tanácsadónak megküldi. 16. § (1) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai csoportban, iskolai osztályban azért nem szervezhető meg, mert az intézményi jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői és rehabilitációs bizottság a szakvéleményét megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint ille té kes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjének. A jegyző intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény kijelölésre kerüljön. A jegyző huszonkét munkanapon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői és rehabilitációs bizottságot. (2) Ha a tanuló iskolát kíván változtatni, szándékáról a tanuló szülőjének írásban tájékoztatnia kell az ille té kes szakértői és rehabilitációs bizottságot. A szakértői és rehabilitációs bizottság, amennyiben az az iskola, amelybe a tanuló az átvételét, felvételét kéri, az adott fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a bejelentést tizenöt munkanapon belül írásban tudomásul veszi, és szakértői véleményének az iskola kijelölésére és az iskolába történő beiratkozásra vonatkozó rendelkezéseit módosítja. Ha az iskola nem, vagy nem az adott fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a szakértői és rehabilitációs bizottság a tanuló – szükség szerinti – vizsgálata után új szakvéleményt készít. A tanuló vizsgálata mellőzhető, ha a meglévő vizsgálati eredmények kiegészítésére nincs szükség. E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda, a kollégium, a korai fejlesztés és gondozás vagy a fejlesztő felkészítés feladataiban közreműködő intézmény változásakor is. Az e bekezdésben meghatározott intézkedéseket, ha a gyermek, tanuló vizsgálatára nincs szükség, a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője vagy az általa kijelölt szakértői bizottsági tag hajtja végre. 17. § (1) Ha a gyermek, tanuló első vizsgálatát végző tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság megítélése szerint a gyermek, tanuló halmozottan fogyatékos, a szülő egyetértésével kiegészítő vizsgálat elvégzését kezdeményezheti a gyermek, tanuló testi, érzékszervi fogyatékosságának megfelelő országos szakértői és rehabilitációs feladatokat ellátó bizottságnál. (2) A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság az enyhe értelmi fogyatékosságot csak abban az esetben állapíthatja meg, ha azt a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 4. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján, a 7. számú melléklet szerint kiállított orvosi adatlap adatai vagy a gyermek fejlődése (3) bekezdés szerinti folyamatos figyelemmel kísérésének adatai igazolják. (3) Ha az orvosi adatlap adatai és a szakértői és rehabilitációs bizottság eljárása során készített orvosi szakvélemény, valamint a pedagógiai, továbbá pszichológiai vizsgálat során kialakított elsődleges képességbecslés alapján valószínűsíthető az enyhe értelmi fogyatékosság, a gyermeknek folyamatos figyelemmel kísérésben kell részt vennie. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a gyermek, tanuló a lakóhelye szerinti vagy a választott óvodában, illetve általános iskolában a többi gyermekkel, tanulóval együtt vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésbenoktatásban. A folyamatos figyelemmel kísérés a pedagógiai, illetve a pszichológiai vizsgálatot követő hónapban indul és a vizsgálatot követő nevelési év, tanév végéig tart. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje egy nevelési évvel, tanévvel meghosszabbítható. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a gyermek vizsgálatát a statisztikai adatszolgáltatás során is lezáratlan vizsgálatként kell nyilvántartani. (4) A folyamatos figyelemmel kísérés kezdetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság meghatározza a megfigyelésben közreműködő pedagógus feladatait. (5) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság képviselője legalább két alkalommal, az óvodai foglalkozáson, illetve a tanítási órán megfigyeli a gyermeket, tanulót. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság megvizsgálja a gyermek, tanuló fejlődését, és tapasztalatai alapján – a vizsgálatok összegezésének eredményeként – készíti el szakértői véleményét. (6) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus – a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság útmutatása szerint – a gyermek, tanuló fejlődéséről rendszeresen, de legalább negyedévente részletes értékelést készít. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságnak. (7) Ha a szakértői és rehabilitációs eljárásban szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő vesz részt, a szakértő részt vehet a (5)–(6) bekezdés alapján szervezett megfigyelésen, illetve a szülővel történő egyeztetésen. 18. § (1) Ha a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényű, a szakértői és rehabilitációs bizottság hivatalból, hatósági megkeresésre vagy szülői kérelemre felülvizsgálati eljárást folytat le. A felülvizsgálati eljárásra – a folyamatos figyelemmel kísérés kivételével – a szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Ha a rendelet másképp nem rendelkezik, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményét a végrehajthatásának megkezdését követő első nevelési év, tanév eltelte után hivatalból felül kell vizsgálni. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermek, tanuló, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességével küzdő tanuló első hivatalból történő felülvizsgálatában nem vehet részt az, aki a szakértői vélemény megalkotásában közreműködött. (3) Ha a gyermek, tanuló enyhe értelmi fogyatékos, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességével küzd, a szakértői véleményt az első hivatalból történő felülvizsgálat után a tanuló tizenkét éves koráig minden második, azt köve tően és egyéb fogyatékosság esetén minden harmadik tanévben hivatalból felül kell vizsgálni. Az e bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók akkor, ha a testi fogyatékos, a beszéd-, az érzékszervi, a középsúlyos értelmi fogyatékos, a halmozottan fogyatékos tanuló a többi tanulótól külön, a fogyatékosság típusának meg fele lően létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben tanul, továbbá – a fogyatékosság típusától függetlenül – akkor, ha a tanuló már betöltötte a tizenhatodik életévét. (4) Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye szerint a gyermek, tanuló a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd, az érintett gyermek, tanuló második hivatalból történő felülvizsgálatát az Oktatási Hivatal felkérésére a közoktatásról szóló törvény 101. §-a szerinti szakértőkből álló bizottság vagy a Szakmai Szolgáltató Intézmény végzi el. 19. § (1) A szülő – az első, hivatalból történő felülvizsgálattól számított egy év eltelte után – a felülvizsgálati eljárást bármikor kezdeményezheti. A szakértői és rehabilitációs bizottság a szülő kérelmére akkor köteles lefolytatni a felülvizsgálati eljárást, ha a hivatalból történő felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el, és a soron következő, hivatalból történő felülvizsgálat időpontjáig több mint hat hónap van hátra. (2) Ha a felülvizsgálatra a közoktatási intézményben kerül sor, a vizsgálat időpontjáról és helyéről – a szakértői és rehabilitációs bizottsággal történő egyeztetés alapján – a gyermek, tanuló nevelését, nevelését-oktatását ellátó közoktatási intézmény a felülvizsgálat időpontja előtt legalább öt munkanappal értesíti a szülőt. (3) Teljes körű vizsgálati eljárást kell lefolytatni a) az enyhén értelmi fogyatékos, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességével küzdő gyermek, tanuló első és második hivatalból történő felülvizsgálati eljárásában, b) ha arra a hatósági megkeresésben foglaltak teljesítéséhez szükség van, c) a szülő kérésére indított eljárásban, feltéve, hogy az utolsó teljes körű vizsgálat óta több mint két év telt el. (4) Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján a tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő ellátására a továb biak ban nincs szükség, a tanuló a következő tanévet a kötelező felvételt biztosító vagy a választott iskolában kezdi meg. A szakértői és rehabilitációs bizottság a szakértői véleményét megküldi a szülőnek, a kijelölt iskolának, a lakóhely szerinti kötelező felvételt biztosító iskolának és a lakóhely szerint ille té kes jegyzőnek. (5) A szakértői és rehabilitációs bizottság kezdeményezi az Oktatási Hivatalnál a közoktatási intézmény hatósági, a fenntartónál pedig szakmai ellenőrzését, ha a felülvizsgálati eljárás során vagy az értékelő lap alapján azt indokoltnak tartja. A nevelési tanácsadás 20. § (1) A nevelési tanácsadás keretében kell szakvéleményt készíteni a) abban az esetben, ha a szülő kéri, b) az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából ba) abban az esetben, ha a gyermek nem járt óvodába, bb) óvodába járó gyermek esetén annak megítélésére, hogy hétéves korában szükséges-e újabb nevelési évet kezdenie, c) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló óvodai nevelésével, illetve iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása céljából. (2) Ha az óvodai nevelésben való kötelező részvétel alóli felmentés céljából benyújtott szülői kérelmet az óvoda elutasítja, a fenntartói döntéshez a nevelési tanácsadó ad szakvéleményt. (3) A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint ille té kes jegyzőt értesíteni kell, ha a gyermek a közoktatásról szóló törvény 24. § (5) bekezdése alapján a hetedik életévében újabb nevelési évet kezd az óvodában. (4) A szülő, ha gyermeke nem jár óvodába, abban az évben, amelyben gyermeke eléri a tankötelezettség kezdetéhez előírt életkort, január 15. és március 31. között, a nevelési tanácsadó által meghatározott időpontban köteles gyermekét elvinni a nevelési tanácsadóba annak megállapítása céljából, hogy gyermeke elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. (5) Ha a gyermek nem vett részt óvodai nevelés keretében folyó foglalkozáson, és tankötelezettségét abban az évben, amelyben a hatodik életévét betöltötte, nem tudta megkezdeni, mivel az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a nevelési tanácsadó kezdeményezi az óvoda vezetőjénél az óvodai foglalkozáson való részvétel alóli felmentés visszavonását. Az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt, hogy gyermekét az óvodába be kell íratnia. (6) Ha a nevelési tanácsadó megítélése szerint a gyermeknél a sajátos nevelési igény valószínűsíthető, javasolja a szülőnek, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, saját vizsgálatának eredményeit és a rendelkezésre álló egyéb iratokat pedig megküldi a szakértői és rehabilitációs bizottság részére. Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság a vizsgálatának eredménye alapján arra a következtetésre jut, hogy a gyermek, tanuló ellátása nem tartozik a feladatkörébe, az iratokat részletes indokolásával, kiegészítő vizsgálatainak eredményeivel együtt – a szülő egyidejű értesítése mellett – visszaküldi a nevelési tanácsadónak. A szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó közötti vitában – bármelyik fél megkeresésére – az Oktatási Hivatal által felkért, a közoktatásról szóló törvény 101. §-a szerinti szakértőkből álló bizottság dönt. Az Oktatási Hivatal a Szakmai Szolgáltató Intézményt is felkérheti a döntésre. 21. § (1) A nevelési tanácsadó a) a fejlesztő foglalkozáson részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátást munkanaplóban rögzíti, b) a nevelési tanácsadás keretében folyamatos ellátásban, terápiás gondozásban részesülő gyermekek, tanulók fejlődését, állapotát egyéni fejlesztési lapon kíséri figyelemmel. (2) A nevelési tanácsadó szakvéleményének tartalmaznia kell: a) a gyermek, tanuló és a szülő nevét, a gyermek, tanuló születési idejét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, b) a vizsgálat rövid leírását, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség fennállásával vagy kizárásával összefüggő megállapítást és az azt alátámasztó tényeket, c) javaslatot a gyermek óvodai nevelésével, a tanuló iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatosan, az ezzel összefüggő fejlesztési célokat, az egyéni vagy csoportos fejlesztést végző pedagógus szakképzettségére vonatkozó javaslatokat és az arra való figyelemfelhívást, hogy a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló csak a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható, d) annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló a tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tehet eleget, illetve az egyéni foglalkozásra, felzárkóztatásra vagy fejlesztő foglalkoztatásra szorul, e) annak elő írását, hogy a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadás keretében biztosított fejlesztő foglalkozáson kell részt vennie, ennek időkeretét, f) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy amennyiben a szülő a szakvéleményben foglaltakat nem fogadja el, a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint ille té kes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél eljárást kezdeményezhet a szakvélemény felülvizsgálata céljából, illetve, hogy az eljárást a nevelési tanácsadó is kezdeményezheti. (3) A nevelési tanácsadó szakvéleményét a gyermek vizsgálata alapján készíti el. A nevelési tanácsadó szakvéleményét a nevelési tanácsadó, illetve a nevelési tanácsadás feladatait is ellátó egységes pedagógiai szakszolgálat vezetője és a vizsgálatban közreműködő szakemberek írják alá. A szakvéleményt át kell adni a szülőnek, illetve meg kell küldeni az érintett nevelési-oktatási intézménynek. (4) A nevelési tanácsadó a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló fejlődését az első vizsgálatot követő második évben, ezt köve tően háromévenként felülvizsgálja. (5) Amennyiben a szülő a nevelési tanácsadó segítségét kéri anélkül, hogy a vizsgálat a gyermek óvodai nevelésével, iskolai nevelésével-oktatásával összefüggésben lenne, a nevelési tanácsadó a szülő kérésére szakvéleményt készít, amelyet csak a szülőnek kell megküldeni. 22. § (1) A nevelési tanácsadó a szakvéleményében foglaltak végrehajtásának ellenőrzése keretében feltárja a gyermek, tanuló fejlődését segítő, illetve hátráltató körülményeket, hiányosságokat. A hiányosságok megszüntetése érdekében szükség szerint tájékoztatást nyújt az érintett nevelési-oktatási intézmény vezetőjének, pedagógusainak, nevelőtestületének, közreműködik a megoldási javaslatok kidolgozásában, felhívja a fenntartó figyelmét, ha intézkedés megtétele érdekében azt indokoltnak tartja. (2) A nevelési tanácsadó az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak végrehajtásához éves munkatervet készít, amelyet megküld az érintett nevelési-oktatási intézménynek és fenntartójának. 23. § (1) A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermek óvodai nevelése, a tanuló iskolai nevelése és oktatása kezdetén a nevelési tanácsadó a helyszínen az érintett pedagógussal egyezteti a szakértői véleményben foglaltak végrehajtását, a tanuló felkészítését szolgáló egyéni fejlesztési terv elkészítését és végrehajtását. (2) A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermek óvodai nevelését, a tanuló iskolai nevelését és oktatását a nevelési tanácsadó a nevelési évben, illetve a tanítási évben legalább egy alkalommal, az óvodai foglalkozáson, illetve a tanítási órán megfigyeli. A nevelési, illetve a tanítási év végén – a gyermek, tanuló fejlesztésében részt vevő pedagógusok bevonásával – a nevelési tanácsadó összegezi a gyermek, tanuló fejlődését, és megküldi a szakértői és rehabilitációs bizottságnak. (3) A nevelési tanácsadó eljárására a 10. § (1)–(3) bekezdését, a (4) bekezdés a) pontját, a 11. § (1)–(2) bekezdését, a 12. §-t, a 14. § (3) és (5) bekezdését, valamint a 19. § (1)–(2) és (5) bekezdését meg fele lően alkalmazni kell. 24. § (1) A nevelési tanácsadás keretében nyújtott iskolapszichológiai szolgáltatás feladata feltárni, megelőzni, megszüntetni azokat a problémákat, amelyek a) megnehezíthetik, megnehezítik a tanulónak a tanulótársaival, a pedagógusokkal való kapcsolatteremtését, közösségbe történő beilleszkedését, b) a tanulónál eredménytelenséget, teljesítménycsökkenést okozhatnak, okoznak, c) az iskolában konfliktushelyzetek kialakulását eredményezhetik, eredményezik, d) iskolai erőszak kialakulásához vezethetnek, vezetnek. (2) Az iskolapszichológusi ellátás céljait, a szükséges pszichológiai fejlesztési feladatokat az iskolapszichológus határozza meg, aki indokolt esetben kezdeményezi a tanuló vizsgálatának folytatását a nevelési tanácsadás keretében. (3) Az iskolapszichológus a nevelőtestületi értekezleten ismerteti megállapításait, javaslatot tehet a tanuló személyiségfejlesztése érdekében indokolt pedagógiai módszerek alkalmazására, továbbá arra, hogy az iskola pedagógusai, vezetői milyen módon működhetnek közre a fejlesztési feladatokban. (4) Az e bekezdésben foglaltakat a kollégiumok tekintetében is alkalmazni kell. A korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés 25. § (1) A korai fejlesztés és gondozás a tanév rendjéhez igazodik (a továb biak ban: fejlesztési év). A korai fejlesztés és gondozás fejlesztési év közben is megkezdhető. A korai fejlesztés, gondozás szervezője az ellátott gyermekről a központilag kiadott forgalmi naplóban nyilvántartást vezet. (2) A korai fejlesztés és gondozás egyéni foglalkozás, illetve legfeljebb három-öt gyermekből álló csoportfoglalkozás keretében valósítható meg. (3) A korai fejlesztés és gondozás keretében a fejlesztési feladatok végrehajtásához rendelkezésre álló minimális időkeretként a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében meghatározottak szerint a) egyéni foglalkozás esetén a gyermek aa) nulla–hároméves kora között legalább heti két órát, ab) három–ötéves kora között legalább heti négy órát, b) csoportfoglalkozás esetén a gyermek ba) nulla–hároméves kora között legalább heti négy órát, bb) három–ötéves kora között legalább heti hat órát kell biztosítani. Amennyiben a gyermek egyéni és csoportfoglalkozáson is részt vesz, a minimális heti foglalkoztatási óraszámot a csoportfoglalkozásokra vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni. (4) Ha a korai fejlesztés és gondozás minimális időkeretének igénybevétele nem oldható meg közoktatási intézményben, a gyermek fejlesztésére otthoni ellátás keretében kerül sor. Otthoni ellátás esetén a (3) bekezdésben meghatározott időkeretet – a szülő egyetértésével és a gondozásba történő bevonásával – a fejlesztési év átlagában kell teljesíteni. (5) A korai fejlesztés és gondozás feladatainak a meg valósításában a szülő közreműködhet. 26. § (1) A korai fejlesztés és gondozás feladatait a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján kidolgozott, egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján kell végezni. Az egyéni fejlesztési tervet a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor készíti el. Ha a korai fejlesztést és gondozást a fejlesztési év közben kezdik meg, az egyéni fejlesztési tervet a fejlesztési év hátralévő időszakára kell elkészíteni. Az egyéni fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell – a gyermek állapotától függően – az értelmi, a hallás-, a látásfejlesztés, az adaptációs tréning, a mozgásfejlesztő terápiák, a logopédiai terápiák, a pszichológiai fejlesztés feladatait. Az egyéni fejlesztési terv egy példányát meg kell küldeni a szakértői és rehabilitációs bizottságnak. (2) A korai fejlesztést és gondozást végző gyógypedagógus (terapeuta), konduktor, illetve más szakember központilag kiadott nyomtatványon gyermekenként egyéni fejlesztési naplót vezet, és a gyermek fejlődését a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor a fejlesztési év végén – központilag kiadott nyomtatványon (a továb biak ban: értékelési lap) – értékeli. Az értékelési lapot négy példányban kell kiállítani: két példányát meg kell küldeni a szülőnek, egy példányát a szakértői és rehabilitációs bizottságnak, egy példány a korai fejlesztés és gondozás feladatait ellátó intézménynél marad. (3) Ha a korai fejlesztés és gondozás gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központban, konduktív pedagógiai intézetben, bölcsődében, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában (a továb biak ban a feladatellátásban közreműködő intézmények együtt: korai fejlesztés és gondozás feladataiban részt vevő intézmény) valósul meg, és a gyermek intézményt változtat, vagy az otthoni ellátás helyett korai fejlesztés és gondozás feladataiban részt vevő intézményben helyezik el, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményét, az előző fejlesztési évre, valamint ha a változás fejlesztési év közben történik, az adott fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési tervet és az értékelési lapot a fogadó intézménynek meg kell küldeni. A fogadó intézménynek a szakértői véleményt, az egyéni fejlesztési tervet és az értékelési lapot intézményváltoztatás esetén a küldő intézmény, az otthoni ellátás megszűnése esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság küldi meg. (4) Ha a korai fejlesztést és gondozást otthoni ellátás keretében szervezik meg, a szakértői és rehabilitációs bizottság gondoskodik a szükséges szakemberről utazó gyógypedagógus alkalmazásával, a gyermek lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb lévő közoktatási intézményben vagy a korai fejlesztés és gondozás feladatában részt vevő intézményben foglalkoztatott szakember megbízásával vagy ezekben az intézményekben szervezett foglalkoztatására történő beutalással. (5) A szakértői és rehabilitációs bizottság az egyéni fejlesztési tervet megvizsgálja, és szükség szerint az átdolgozását kezdeményezi. A szakértői és rehabilitációs bizottság az értékelési lap megállapításai vagy a gyermek vizsgálata, felülvizsgálata alapján szükség szerint módosítja a szakvéleménynek a korai fejlesztés és gondozás megszervezésével kapcsolatos elő írásait. 27. § (1) A 9–18. §-ban foglaltakat a korai fejlesztés és gondozás tekintetében az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A szakértői és rehabilitációs bizottság a tizennyolc hónapnál fiatalabb gyermek szakértői véleményét újabb vizsgálat nélkül, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító igazolás kiadására jogosult szakorvos által kiadott igazolás alapján is elkészítheti. (3) A szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek állapotát abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a januártól májusig terjedő időszakban felülvizsgálja annak meghatározása céljából, hogy a tankötelezettség teljesítésének megkezdéséig a gyermeknek óvodai nevelésben vagy fejlesztő felkészítésben kell-e részt vennie. A szakértői és rehabilitációs bizottságnak évente legfeljebb egy alkalommal el kell végeznie a gyermek felülvizsgálatát, amennyiben azt a szülő vagy a korai fejlesztés és gondozás feladataiban részt vevő intézmény kezdeményezi. (4) A szakértői és rehabilitációs bizottság hivatalból folytatja le a gyermek felülvizsgálatát, amennyiben fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában helyezték el, továbbá, ha azt az egyéni fejlesztési terv és az értékelő lap alapján indokoltnak tartja. A szakértői és rehabilitációs bizottság – az (5) bekezdés szerint egyeztetett időpontban – minden évben felkeresi a működési területén lévő fogyatékosok ápoló, gondozó otthonát, és megvizsgálja az előző vizsgálat ideje után felvett gyermekeket. (5) Az elő ze tes egyeztetést a szakértői és rehabilitációs bizottság a vizsgálat tervezett időpontja előtt legalább huszonkét munkanappal kezdeményezi. A kezdeményezésben meg kell keresni az ápoló, gondozó otthont annak érdekében, hogy az a gyermek vizsgálatához szükséges szülői, vizsgálatot kezdeményező hozzájárulást beszerezze. Az e bekezdésben szabályozott eljárásra a 11. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 28. § Ha a gyermek a közoktatásról szóló törvény 30. § (6) bekezdése alapján fejlesztő felkészítésben vesz részt, a korai fejlesztés és gondozás megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni: a) egyéni foglalkozás esetén legalább heti négy órát, csoportfoglalkozás esetén legalább heti hat órát kell biztosítani a gyermek fejlesztő felkészítésére, b) ha a tanuló a közoktatásról szóló törvény 30/A. § …