143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelete az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különle

143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelete az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól. A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 404. §-a (1) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: I. Fejezet A RENDELET HATÁLYA 1. § (1) A rendelet hatálya azokra a Kbt. szerinti egyszerű közbeszerzési eljárás mindenkori értékhatárait elérő vagy azt meghaladó értékű beszerzésekre terjed ki, melyek államtitkot, szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintenek, illetve különleges biztonsági intézkedést igényelnek. (2) A nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy azt meghaladó értékű (1) bekezdésben meghatározott beszerzésekre a rendelet hatálya akkor terjed ki, ha a beszerzésre az Országgyűlés illetékes bizottsága a Kbt. alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. adatbiztonsági ellenőrzés: a cégnél elvégzett olyan el lenőrzés, melynek célja annak megállapítása, hogy a cég teljesíti-e a más jogszabályokban meghatározott, a minősített adatok védelmére vonatkozó előírásokat; 2. ajánlatkérő: a) a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a közpon tosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; b) az állam, az a) pontban meghatározott szervezeteken kívüli központi költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítási költségvetési szerv; c) a helyi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei terület fejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács; d) a köztestület, a köztestületi költségvetési szerv; e) a közalapítvány; f) a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint az a közműsor-szolgáltató, amelynek működését többségi részben állami, illetőleg önkormányzati költségvetésből finanszírozzák, továbbá az Országos Rádió és Televízió Testület; g) az a jogképes szervezet, amelynek létrehozataláról jogszabály rendelkezik, meghatározva a szervezet által ellátandó feladatot, az irányítására, illetőleg az ellenőrzésére, valamint a működésére vonatkozó szabályokat, feltéve, hogy e pont a)—f) alpontjában meghatározott egy vagy több szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy a Kormány meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza; h) az a jogi személy, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, illetőleg amely ilyen tevékenységet lát el, ha e pontban meghatározott egy vagy több szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy a Kormány meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza; i) az a jogképes szervezet, amelyet e pont a)—h) alpontjában meghatározott egy vagy több szervezet (ide nem értve az államot) az alaptevékenysége ellátására hoz létre, és ha ilyen szervezet felett meghatározó befolyást képes gyakorolni; j) a támogatásból megvalósítandó beszerzés tekintetében az a)—i) alpont alá nem tartozó szervezet — kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget — amelynek e rendelet szerinti beszerzését az a)—i) alpontban meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési forrásból, illetőleg az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatja; k) az a)—i) alpont alá nem tartozó szervezet, amelynek fizetési kötelezettségéért a Kormány az államháztartásról szóló törvény alapján készfizető kezességet vállalt, ha a kezesség útján szerzett pénzeszközökből végrehajtandó beszerzés e rendelet szerinti beszerzésnek minősül, és a kezesség mértéke (vagy összege) eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat. 3. ajánlattevő: az a cég, amelyik a beszerzési eljárásban ajánlatot tesz; Ajánlattevőnek minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is. 4. alvállalkozó: az a cég, amellyel az ajánlattevő a beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésre tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani, kivéve, ha a cég tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi; 5. az ország alapvető biztonsági érdeke: az ország alapvető biztonsági érdekével kapcsolatos a beszerzés, ha a beszerzés tárgya közvetlenül kapcsolódik az ország lakosságának fizikai, környezeti, egészségügyi, gazdasági, honvédelmi biztonságát befolyásolni képes építési beruházáshoz, árubeszerzéshez, illetőleg szolgáltatás megrendeléséhez; 6. államtitok, illetve szolgálati titok: az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ttv.) 3. §-ának (1) és 4. §-ának (1), valamint 5/B. §-ának (2)—(7) bekezdéseiben meghatározott titokfajták; 7. beszerzési eljárás: az e rendeletben meghatározott kétlépcsős eljárás, azonnali eljárás, könnyített eljárás; 8. cég: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a jegyzékbe való bekerülés, illetve részvételre jelentkezés céljából előzetes minősítési kérdőívet tölt ki; a részvételre jelentkezik; a beszerzési eljárásban ajánlatot tesz, vagy a tárgyalásra meghívják; 9. cégellenőrzés: az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat által az előzetes minősítési kérdőív alapján végzett ellenőrzés, melynek célja annak megállapítása, hogy a cég bevonása a beszerzési eljárásba jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot; 10. ellenőrzésre jogosult ajánlatkérő: a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 1. §-ában meghatározott nemzetbiztonsági szolgálatok; 11. ellenőrzésre nem jogosult ajánlatkérő: a nemzetbiztonsági szolgálatokon kívül minden más e rendelet hatálya alá tartozó ajánlatkérő; 12. előzetes minősítés: a cégek nemzetbiztonsági szempontból történő előzetes vizsgálata a jegyzékre való felkerülés céljából; 13. illetékes nemzetbiztonsági szolgálat: a nemzetbiztonsági szolgálatok saját beszerzéseik tekintetében, egyéb ajánlatkérő esetén — a Katonai Biztonsági Hivatal (a továbbiakban: KBH) hatáskörét nem érintve — a Nemzetbiztonsági Hivatal (a továbbiakban: NBH). Egyéb ajánlatkérő haditechnikai terméket érintő beszerzési eljárásában, továbbá mindazon beszerzési eljárásban, amelyben az ajánlatkérő a Honvédelmi Minisztérium vagy a Magyar Honvédség, az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat a KBH; 14. jegyzék: az ellenőrzésre jogosult ajánlatkérők, továbbá a Külügyminisztérium által kezelt, az előzetes minősítésen átesett, a beszerzési eljárásokra való meghívásra alkalmas cégek listája, amely tartalmazza a cég nevét, címét, illetve székhelyét, valamint jellemző tevékenységi körét; 15. irányadó jegyzék: az ellenőrzésre jogosult ajánlatkérők és a Külügyminisztérium esetében a saját maguk által vezetett jegyzék, ellenőrzésre nem jogosult ajánlatkérő esetében az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat által vezetett jegyzék; 16. különleges biztonsági intézkedés: különleges biztonsági intézkedést igényel a beszerzés, ha a beszerzés tárgyának előállításánál, az előállításhoz szükséges alapanyagok és termékek szállításánál, illetőleg a felhasználásnál, a beszerzés tárgyának szállításánál hatóság vagy jogszabály különleges követelményt ír elő, illetve az általánostól eltérő élőerős vagy technikai ellenőrzés szükséges; 17. Minősített NATO Beszállító: az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeiről, a jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályairól és az eljáró szervezetről szóló 164/2002. (VIII. 2.) Korm. rendelet alapján kiadott ,,Minősített NATO Beszállításra Alkalmas’’ határozattal rendelkező cég; 18. nemzetbiztonsági ellenőrzés: az Nbtv. 68. §-ában meghatározott ellenőrzés; 19. nemzetbiztonsági érdek: az Nbtv. 74. §-ának a) pontjában meghatározottak; 20. pénzügyi-gazdasági ellenőrzés: az ajánlatkérő által elvégzett ellenőrzés, melynek célja annak megállapítása, hogy a cég pénzügyi-gazdasági szempontból alkalmas-e a szerződés teljesítésére; 21. részvételre jelentkező: az a cég, amelyik a kétlépcsős eljárás részvételi szakaszában a részvételre jelentkezik; 22. személyellenőrzés: az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat által az előzetes minősítési kérdőívben megjelölt személyeknek a külön jogszabály felhatalmazása alapján rendelkezésre álló adatkezelési rendszerekben történő ellenőrzése abból a célból, hogy az adott személy bevonása az e rendelet szerinti beszerzési eljárásokba jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot. II. Fejezet A BESZERZÉSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 3. § (1) A beszerzési eljárásban — az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében — az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát. (2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. (3) A beszerzési eljárásban biztosítani kell az államtitok és a szolgálati titok, az alapvető biztonsági érdek, valamint a nemzetbiztonsági érdek védelmét, illetve a különleges biztonsági intézkedés érvényesítését. (4) A minősített adat védelméhez szükséges jogszabályban előírt személyi, tárgyi és szervezeti feltételek meglétét a Ttv. vonatkozó előírásai szerint az ajánlattételi felhívás megküldése előtt, továbbá az eljárás befejezéséig, illetve a szerződés lejártáig rendszeresen ellenőrizni kell. (5) E rendelet szerinti beszerzési eljárásban való részvételére bármely cég referenciaként csak az ajánlatkérő előzetes, írásos engedélyével hivatkozhat. 4. § (1) A beszerzési eljárás hirdetmény nélkül, a részvételi felhívás, vagy az ajánlattételi felhívás megküldésével indul. (2) A beszerzési eljárásban az a cég vehet részt, amelyik szerepel az irányadó jegyzékben, és amelyet az ajánlatkérő meghív. (3) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban vagy az ajánlattételi felhívásban meghatározhatja, hogy mely eljárási cselekmények és milyen feltételek teljesülése esetén gyakorolhatóak elektronikusan is. 5. § (1) Az ajánlatkérők e rendelet szerint lefolytatott beszerzéseikkel kapcsolatban kizárólag az ajánlatkérő felett irányítási vagy felügyeleti jogkört gyakorló szerv felé tartoznak adatszolgáltatási kötelezettséggel. Ez a más jogszabályokban meghatározott ellenőrzési jogosultságokat nem érinti. (2) Az ajánlatkérő köteles meghatározni e rendelet szerinti beszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a beszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határozni az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket. E szabályozást az ajánlatkérőnek legkésőbb az első, e rendelet szerinti beszerzési eljárásának megindításáig kell megalkotnia. (3) Az ajánlatkérő minden egyes, e rendelet szerinti beszerzési eljárását — annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően — írásban köteles dokumentálni. A dokumentumokat az ajánlatkérőnek minősítési idejük lejártáig, de legalább a szerződés teljesítését követő öt évig kell megőriznie. (4) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásos szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a beszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben a tagok esetleges különvéleményét fel kell tüntetni. A beszerzés tárgya, értéke 6. § (1) A beszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetve szolgáltatási koncesszió. E rendelet alkalmazásában árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése és szolgáltatási koncesszió alatt a Kbt. 242. §-ában így meghatározott fogalmakat kell érteni. (2) Az Országgyűlés illetékes bizottsága külön felmentése alapján szolgáltatás nyújtására — e rendelet szerint — kiválasztott nyertes ajánlattevő szolgáltatásainak igénybevétele is e rendelet szabályai szerint történik. 7. § A beszerzés értéke a beszerzési eljárás 4. § (1) bekezdés szerinti megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált — általános forgalmi adó nélkül számított — legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás (a továbbiakban: becsült érték). 8. § Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése: a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is; b) határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama pontosan nem megállapítható, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. 9. § (1) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében: a) az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti ellenszolgáltatás. (2) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás. (3) Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatás-megrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Úgyszintén be kell számítani adott esetben az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembe helyezés becsült értékét is. 10. § (1) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat: a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. (2) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor figyelembe kell venni a) biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat; b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, jutalékot, kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat; c) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot. 11. § (1) Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a több év alatt megvalósuló építési beruházás esetében a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatást kell számítani. (2) Ha az építési beruházás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani. (3) Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk, illetőleg szolgáltatások becsült értékét is. (4) Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani. 12. § (1) Tilos e rendelet megkerülése céljával a beszerzést a (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani. (2) A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek a) beszerzésére — a 11. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével — egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt kerül sor, és b) beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá c) rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. (3) Ha a (2) bekezdés alapján több — egyenként a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat el nem érő értékű — beszerzési tárgy együttes értéke miatt beszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül e rendelet megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, e rendelet szerinti beszerzési eljárásban szerzik be. (4) Ha a becsült érték kiszámításakor a (2) bekezdésben foglaltakat nem vették figyelembe, az e rendelet szerinti beszerzésnek a költségvetési évben vagy az adott tizenkét hónapban még beszerzendő tárgyaira — azok értékétől függetlenül — csak e rendelet szerinti beszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni, könnyített eljárás azonban nem alkalmazható. Összeférhetetlenség 13. § (1) A beszerzési eljárás előkészítése, a részvételi és az ajánlattételi felhívás valamint a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárás lebonyolításába nem vonható be olyan cég, amelynek az ajánlatkérő részvételi vagy ajánlattételi felhívást küld (a továbbiakban: érdekelt cég), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely a) az érdekelt céggel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; b) az érdekelt cégvezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja; c) az érdekelt cégben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; d) az a)—c) pont szerinti személy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója. (2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdést, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt cég, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel az (1) bekezdés a)—d) pontja szerinti jogviszonyban álló érdekelt cég írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. (3) A beszerzési eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevont bármely személy vagy szervezet a beszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó. (4) Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol az érdekelt cégben, az ajánlatkérő nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a beszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt cég írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja, illetve azok hozzátartozója tekintetében is, ha az érdekelt cégben az ajánlatkérő rendelkezik tulajdoni részesedéssel. (5) Ha az (1) és (3) vagy (4) bekezdésben foglaltakat megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vagy abban a bekezdésben felsorolt személyekkel, szervezetekkel az (1) bekezdés a)—d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt cég, a (3) bekezdés szerinti személy vagy szervezet, illetőleg a (4) bekezdés szerinti érdekelt cég. (6) Az e § szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki, vagy amely szervezet a beszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében vett részt. (7) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben nem áll fenn az e § szerinti összeférhetetlenség. III. Fejezet A BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK 14. § (1) A beszerzési eljárás kétlépcsős eljárás, azonnali eljárás, vagy könnyített eljárás lehet. (2) Kétlépcsős eljárást kell tartani a rendelet hatálya alá tartozó, a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy azt meghaladó értékű beszerzés esetén. (3) Azonnali eljárást lehet tartani a rendelet hatálya alá tartozó beszerzés esetén, ha a) az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az e rendeletben előírt határidők nem lennének betarthatóak. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából; b) a szerződést biztonsági okok, műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt háromnál kevesebb személy vagy szervezet képes teljesíteni; c) a kétlépcsős eljárás bármely szakasza eredménytelen volt; d) árubeszerzés vagy építési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; e) az ellenszolgáltatás vagy egyéb szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, mely lehetővé teszi a kétlépcsős eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását; f) építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetén, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges a beruházás, illetőleg szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg szolgáltatás teljesítéséhez. Az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló — a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött — szerződés, illetve a szerződések összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét; g) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban. Az ilyen — a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött — szerződés, illetve a szerződések együttes időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet; h) ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzésére irányul a beszerzés; (4) Könnyített beszerzési eljárást lehet tartani a rendelet hatálya alá tartozó, a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat el nem érő beszerzés esetén. (5) Az Nbtv. 63. §-ának (1) bekezdése szerinti speciális működési kiadásokból finanszírozott beszerzésekre — a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy azt meghaladó beszerzéseknél az Országgyűlés illetékes bizottsága által meghozott, a Kbt. alkalmazását kizáró előzetes döntés esetén — szintén könnyített beszerzési eljárást lehet tartani. 15. § (1) A beszerzési eljárásban — az azonnali eljárás kivételével — az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. (2) A beszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra. Kizáró okok 16. § (1) Az eljárásban nem lehet részvételre jelentkező, ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki a) végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van, illetőleg ha az ajánlattevő (részvételre jelentkező, alvállalkozó) személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van; b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették; c) gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b), illetőleg f) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, illetőleg ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta; d) közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltásra került, az eltiltás ideje alatt; e) egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének — a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján — nem tett eleget, kivéve, ha azok megfizetésére halasztást kapott; f) korábbi — három évnél nem régebben lezárult — közbeszerzési, vagy e rendelet szerinti eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, illetőleg a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították. (2) Az (1) bekezdés e) pontjában említett adófizetési kötelezettség alatt a belföldi székhelyű ajánlattevő vagy alvállalkozó tekintetében a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettséget kell érteni. (3) Az ajánlatkérő köteles a részvételi, illetve az ajánlattételi felhívásban hivatkozni az (1) bekezdésben felsorolt kizáró okokra. 17. § (1) Az ajánlatkérő a részvételi, illetve az ajánlattételi felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet részvételre jelentkező, ajánlattevő, vagy alvállalkozó, aki a) gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban — öt évnél nem régebben meghozott — jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el; b) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-a (2) bekezdésének e) pontjával kapcsolatban — öt évnél nem régebben meghozott — jogerős és végrehajtható verseny-felügyeleti határozatban vagy a verseny-felügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított jogszabálysértést követett el, illetőleg a jogszabálysértést más versenyhatóság vagy bíróság — öt évnél nem régebben — jogerősen megállapította; c) korábbi — öt évnél nem régebben lezárult — közbeszerzési vagy e rendelet szerinti eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította; d) a letelepedése szerinti ország nyilvántartásában nincs bejegyezve; e) a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal, illetőleg előírt szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik. (2) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban az sem lehet részvételre jelentkező, ajánlatkérő vagy alvállalkozó, aki az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott, egy évnél régebben lejárt adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha annak megfizetésére halasztást kapott. (3) Ha a részvételre jelentkező, az ajánlattevő vagy az alvállalkozó a letelepedése szerinti országban jogosult az adott szolgáltatás nyújtására, az ajánlatkérő nem zárhatja ki az eljárásból azon az alapon, hogy a hazai jogszabályok szerint az adott szolgáltatás nyújtásához előírt jogi-szerve zeti feltételnek (így például, hogy jogi személyiséggel rendelkezzen) a részvételre jelentkező, az ajánlattevő vagy az alvállalkozó nem felel meg, vagy arra hivatkozással, hogy a hazai jogszabályok szerint a szolgáltatás nyújtására kizárólag természetes személy jogosult. 18. § (1) Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan részvételre jelentkezőt, illetőleg ajánlattevőt, akinek alvállalkozója a) három évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségszegést vagy szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el, vagy korábbi — három évnél nem régebben lezárult — közbeszerzési vagy e rendelet szerinti eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, és amelyet az ajánlatkérő bizonyítani tud; b) e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett. (2) Az ajánlatkérő köteles a részvételi vagy az ajánlattételi felhívásban hivatkozni az (1) bekezdés szerinti kizáró okokra. 19. § (1) Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan részvételre jelentkezőt, illetve ajánlattevőt, aki, illetőleg akinek alvállalkozója az 1. és 2. számú melléklet szerinti kérdőívet nem töltötte ki, illetve a kitöltött kérdőíveket ajánlatához nem csatolta. (2) Ugyancsak ki kell zárni az olyan részvételre jelentkezőt, illetőleg ajánlattevőt, akivel szemben az előzetes minősítési vizsgálatban, illetve a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázati tényező merült fel, továbbá akinek nemzetbiztonsági ellenőrzését megszüntették. (3) Ha a részvételre jelentkező, illetőleg ajánlattevő valamelyik alvállalkozójával szemben nemzetbiztonsági kockázati tényező merült fel, egy esetben a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő ezen alvállalkozó helyett mást jelölhet meg. Második ilyen esetben, vagy ha kettő vagy annál több alvállalkozónál merül fel nemzetbiztonsági kockázati tényező, a részvételre jelentkezőt, illetőleg ajánlattevőt az eljárásból ki kell zárni. (4) Az ajánlatkérő köteles a részvételi, illetve az ajánlattételi felhívásban hivatkozni az (1)—(3) bekezdésben felsorolt kizáró okokra. 20. § (1) A részvételre jelentkezőnek, illetőleg az ajánlattevőnek és alvállalkozójának az ajánlatban a (2)—(3) bekezdés szerint kell igazolnia, illetőleg írásban nyilatkoznia, hogy a 16— 19. §-okban meghatározott kizáró okok vele szemben nem állnak fenn. (2) Az ajánlatkérő a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni: a) a 16. § (1) bekezdésének a)—d) és f) pontja, valamint a 17. § (1) bekezdésének a)—c) pontja esetében az illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát (hatósági erkölcsi bizonyítványt) vagy ennek hiányában bírósági vagy hatósági igazolást; b) a 16. § (1) bekezdésének e) pontja esetében az érintett ország illetékes hatóságainak igazolását; c) ha az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki az a) vagy a b) pont szerinti kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki az a) pontban hivatkozott esetek mindegyikére, az ajánlattevő (részvételre jelentkező, alvállalkozó) teljes bizonyító erejű magánokiratban, vagy ha ilyen okirat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevő (részvételre jelentkező, alvállalkozó) által az illetékes bíróság, hatóság, közjegyző, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett nyilatkozatot; d) a 17. § (1) bekezdésének d) pontja esetében az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 93/36/EGK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében és módosításaiban felsorolt, az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 93/37/EGK irányelv 25. cikkében és módosításaiban felsorolt, valamint a szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 92/50/EGK irányelv 30. cikkének (3) bekezdésében és módosításaiban felsorolt nyilvántartások szerinti igazolást (kivonatot) vagy egyéb igazolást vagy nyilatkozatot; e) a 17. § (1) bekezdésének e) pontja esetében az engedély vagy a jogosítvány hiteles másolatát, illetőleg a szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolást; f) a 17. § (2) bekezdése esetében hatósági igazolást; g) a Kbt. szerinti minősített ajánlattevők hivatalos jegy zéke szerinti igazolást azokban az esetekben, amelyekben a jegyzék bizonyítja, hogy a részvételre jelentkezővel, illetőleg az ajánlattevővel (alvállalkozóval) szemben nem állnak fenn a 16—17. §-okban foglalt kizáró okok. (3) A részvételre jelentkező, illetőleg az ajánlattevő és alvállalkozója az (1) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni a 16. § (1) bekezdésének e) pontja és — ha az ajánlatkérő azt előírta — a 17. § (2) bekezdése szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságoknak az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, milyen időpontban járt le, és annak megfizetésére halasztást kapott-e. (4) Ha jogszabály a 16. § (1) bekezdése e) pontjában vagy a 17. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó új közterhet állapít meg, az ezzel kapcsolatos igazolást csak azokban az eljárásokban kell csatolni, amelyekben az eljárás eredményének kihirdetése a köztartozásról szóló rendelkezés hatálybalépését követő egy évnél későbbi időpontban történik. A jegyzék és az előzetes minősítés 21. § (1) Az előzetes minősítés célja az e rendelet 1. §-a szerinti beszerzési eljárásokra való meghívásra alkalmas cégek jegyzékének összeállítása. (2) Az előzetes minősítés cégellenőrzésből és személyellenőrzésből áll. 22. § (1) Bármely cég az 1. számú mellékletben meghatározott előzetes minősítési kérdőív kitöltésével és az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatnak való megküldésével kérheti a jegyzékekbe való felvételét. Amennyiben valamelyik nemzetbiztonsági szolgálat észleli, hogy a megküldött kérdőív alapján történő ellenőrzésre nem illetékes, a kérdőívet továbbítja az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatnak. (2) A kitöltött kérdőív alapján az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat elvégzi a cégellenőrzést és a személyellenőrzést. Az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat az ellenőrzések elvégzése után, a kérdőív beérkezését követő 45 napon belül nemzetbiztonsági szakvéleményt készít. Ez a határidő indokolt esetben egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. (3) A jegyzékbe való bekerülésről az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat dönt. A jegyzékbe olyan cég kerülhet, amelynél a nemzetbiztonsági szakvélemény alapján biztonsági kockázati tényező nem merült fel. (4) Az előzetes minősítés befejezése után az érintett céget, és ha van, az azt kezdeményező ajánlatkérőt értesíteni kell a jegyzékbe való bekerülésről, illetve a jegyzékbe való bekerülés elutasításáról. Az elutasító értesítésben az elutasítást indokolni nem kell, az elutasítás ellen jogorvoslatnak helye nincs. (5) Ha a (3) bekezdés alapján egy cég az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatnál jegyzékbe kerül, erről az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat a többi nemzetbiztonsági szolgálatot is tájékoztatja. E tájékoztatás birtokában min den nemzetbiztonsági szolgálat felveszi az érintett céget saját jegyzékébe. (6) A ,,Minősített NATO Beszállításra Alkalmas’’ határozattal rendelkező cégek — e minősítésük időtartamára — automatikusan bekerülnek az irányadó jegyzékekbe. (7) A jegyzékbe bekerült cég minden, a jegyzékbe való bekerülést követő 12. hónap utolsó napjáig köteles az előzetes minősítési kérdőívet ismét kitölteni és az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatnak megküldeni. Az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat mérlegeli, hogy a jegyzékben való tartáshoz milyen ellenőrzéseket kell elvégezni. Amennyiben a céggel szemben nemzetbiztonsági kockázati tényező nem merült fel, a cég továbbra is a jegyzéken marad. Amennyiben nemzetbiztonsági kockázati tényező merült fel, vagy a cég az e bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat az érintett céget törli jegyzékéből és erről a többi nemzetbiztonsági szolgálatot is értesíti. 23. § (1) Az ellenőrzésre nem jogosult ajánlatkérő megkeresésére az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat adott beszerzési tárgy tekintetében tájékoztatást ad az irányadó jegyzékben szereplő cégekről. (2) Ellenőrzésre jogosult ajánlatkérő saját kezdeményezésre az előzetes kérdőívnek az érintett cégnek való megküldésével elindíthatja konkrét cég előzetes minősítését és az irányadó jegyzékbe való felvételét. Az érintett cégnek a kitöltött kérdőívet 30 napon belül kell visszaküldenie, vagy nyilatkoznia kell, hogy az adott jegyzékbe nem kíván felkerülni. Az ilyen módon való jegyzékbe kerülésről a többi nemzetbiztonsági szolgálatot értesíteni nem kell. (3) Az ellenőrzésre nem jogosult ajánlatkérő az illetékes nemzetbiztonsági szolgálattól kérheti konkrét cég előzetes minősítését és az irányadó jegyzékbe való felvételét. 24. § Figyelemmel a különleges biztonsági és protokolláris követelményekre a 22—23. §-okban foglaltaktól eltérően a) a külügyminiszter, a honvédelmi miniszter feladatkörébe és az állami protokoll körébe tartozó nemzetközi rendezvény megszervezéséhez és lebonyolításához, b) a külföldi államok és nemzetközi szervezetek képviselőinek magyarországi programjához, c) az állami vezetők külföldi hivatalos programjához, d) a diplomáciai hálózat fenntartásához kapcsolódó be szerzések tekintetében a beszerzési eljárásokra való meghívásra alkalmas cégekről a külügyminiszter — a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel egyetértésben — külön jegyzéket állít össze. IV. Fejezet AZ EGYES ELJÁRÁSOK 1. Cím A KÉTLÉPCSŐS ELJÁRÁS 25. § A kétlépcsős eljárás részvételi szakaszból és ajánlattételi szakaszból áll. A részvételi szakasz 26. § (1) A kétlépcsős eljárás a részvételi felhívás megküldésével indul, melynek során az ajánlatkérő köteles legalább három céget meghívni. (2) Az ajánlatkérő a részvételi felhívást, valamint az 1. és 2. számú melléklet szerinti kérdőíveket kizárólag az irányadó jegyzékben szereplő cégeknek küldheti meg. (3) A részvételi szakaszban az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. (4) A részvételi felhívás kötelező tartalmi elemeit a 3. számú melléklet tartalmazza. A részvételi felhívásban a beszerzés tárgyának — a Ttv. előírásait figyelembe véve — olyan részletezettséggel kell szerepelnie, hogy az a részvételre vonatkozó döntést megalapozhassa. A részvételi felhívásnak a Ttv. figyelembevételével tartalmaznia kell továbbá a minősített adatok védelmével kapcsolatos információkat. 27. § (1) Az ajánlatkérő — a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtásának elősegítése érdekében — részvételi dokumentációt készíthet. Ebben az esetben az ajánlatkérő a részvételi felhívásban köteles megadni a részvételi dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is. Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírhatja, hogy a részvételi dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. (2) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a részvételi dokumentáció a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve a részvételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. (3) Ha a részvételi dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérő a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy ésszerű időben kérték, illetőleg annak ellenértékét megfizették. (4) A részvételi dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és a részvételre jelentkezők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a beszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani. (5) A részvételi dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha a) az ajánlatkérő visszavonja a részvételi felhívást; b) az eljárás részvételi szakasza a 41. § alapján ered ménytelen; c) az ajánlatkérő a részvételi szakasz eredményét a rész vételi felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki; d) az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül nem küldi meg. 28. § (1) A részvételre jelentkező — a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtása érdekében — a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb nyolc nappal. (2) A kiegészítő tájékoztatást a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni. (3) A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a részvételre jelentkezők esélyegyenlőségét. A tájékoztatást a jelentkezők számára közvetlenül, egyidejűleg, írásban kell megküldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban foglaltak módosítását. (4) Kiegészítő tájékoztatás nyújtható konzultáció formájában is. Ebben az esetben a részvételi felhívásban meg kell adni a konzultáció helyét és időpontját. A konzultációt legkésőbb a részvételi határidő lejárta előtt négy nappal meg kell tartani. A konzultációról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a konzultáció napjától számított három napon belül meg kell küldeni az összes jelentkezőnek. 29. § (1) A részvételre jelentkezőnek a részvételi felhívásban, valamint a részvételi dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell részvételi jelentkezését elkészítenie és benyújtania, valamint vissza kell küldenie az 1. és 2. számú melléklet szerinti, kitöltött kérdőíveket. (2) Sem a részvételi, sem az ajánlattételi szakaszban nem vehet részt, aki a kizáró okok hatálya alá tartozik. (3) A részvételre jelentkező köteles továbbá — a részvételi felhívásban előírt módon — igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat a részvételi jelentkezésben kell megadnia. (4) Amennyiben a részvételi szakaszba meghívott cég a meghívástól számítva 12 hónapnál nem régebben megkezdett hasonló jellegű beszerzési eljárás részvételi szakaszában eredményesen vett részt az ajánlatkérőnél, a hitelesített igazolások helyett elegendő a cég nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérőnél lévő hitelesített igazolások továbbra is érvényben vannak. 30. § (1) A részvételi jelentkezésben meg kell jelölni a) a beszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben a részvételre jelentkező harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározásával, illetőleg b) a részvételre jelentkező által a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt alvállalkozókat. (2) Az (1) bekezdés szerinti megjelölés és igénybevétel nem érinti a részvételre jelentkező teljesítésért való felelősségét, az továbbra is a részvételre jelentkezőt terheli. 31. § (1) A részvételre jelentkezőnek saját magával, valamint a 30. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti összes alvállalkozójával kapcsolatban meg kell küldenie az 1. és 2. számú melléklet szerinti, kitöltött kérdőíveket. (2) Az ellenőrzésre nem jogosult ajánlatkérőnek az 1. számú melléklet szerinti kérdőívnek az illetékes nemzetbiztonsági szolgálathoz való megküldésével kezdeményeznie kell a részvételre jelentkező, továbbá alvállalkozói cégellenőrzését, valamint a kérdőívben szereplő személyek nemzetbiztonsági ellenőrzését. (3) A kérdőívben szereplő személyek tekintetében az Nbtv. előírásainak megfelelő típusú nemzetbiztonsági ellenőrzést kell végezni. Amennyiben a kérdőívben valamely személynél jelzik (a konkrét időpontot és az ellenőrzés típusát feltüntetve), hogy nemzetbiztonsági ellenőrzése öt éven belül megtörtént, az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat mérlegelheti, hogy az érintett személy újabb nemzetbiztonsági ellenőrzése szükséges-e. (4) Az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat a kérdőívben megkapott adatok alapján elvégzi a cégellenőrzést, valamint a személyek nemzetbiztonsági ellenőrzését, majd a vizsgálat befejezéseként nemzetbiztonsági szakvéleményt készít. (5) A nemzetbiztonsági szakvéleményt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat a kezdeményező ajánlatkérőnek küldi meg. Az ajánlatkérő e szakvélemény alapján dönt valamely részvételre jelentkező vagy alvállalkozó kizárásáról. 32. § Az ajánlatkérő a 2. számú melléklet szerinti kérdőív alapján elvégzi a pénzügyi-gazdasági ellenőrzést, valamint elvégzi vagy kezdeményezi a minősített adata védelmi szintjének megfelelő adatbiztonsági ellenőrzést. Amenynyiben az adatbiztonsági ellenőrzés nem hoz kielégítő eredményt, az ajánlatkérő felhívhatja a részvételre jelentkezőt vagy alvállalkozóját a védelmi szintnek megfelelő biztonsági feltételek biztosítására, amit a részvételre jelentkező és alvállalkozója a részvételi határidő lejártáig pótolhat. 33. § (1) A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívás megküldésének napjától számított húsz napnál rövidebb időtartamban. (2) A részvételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő részvételi jelentkezéshez. (3) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározott részvételi határidőt — indokolt esetben — egy alkalommal legfeljebb húsz nappal meghosszabbíthatja. Erről az érintett cégeket az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül és írásban értesíteni kell. (4) A részvételi határidőt — az (5) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve — rövidíteni nem lehet. (5) A részvételi határidő abban az esetben rövidíthető, ha a részvételi eljárásba meghívott valamennyi cég 12 hónapnál nem régebben megkezdett hasonló jellegű beszerzési eljárás részvételi szakaszában eredményesen vett részt az ajánlatkérőnél. Ez esetben elegendő a cégek 29. § (4) bekezdés szerint, írásban benyújtott nyilatkozata. Ebben az esetben a részvételi határidő 5 nappal rövidíthető. A részvételi felhívásban erre a körülményre utalni kell. 34. § (1) Az ajánlatkérő a részvételi határidő lejártáig módosíthatja a részvételi felhívásban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül és írásban tájékoztatni kell az érintett cégeket, s egyben új részvételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 33. § (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb, ami a módosításról szóló tájékoztatás megküldésének napjától számít. (2) Az ajánlatkérő a részvételi felhívást a részvételi határidő lejártáig visszavonhatja, amiről az érintett cégeket írásban kell tájékoztatni. (3) A részvételre jelentkező a részvételi határidő lejártáig módosíthatja, illetőleg visszavonhatja részvételi jelentkezését. 35. § A részvételi jelentkezést írásban és zártan, a részvételi felhívásban megadott címre közvetlenül kell benyújtani a részvételi határidő lejártáig. 36. § (1) A részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását a részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes részvételi jelentkezés felbontásra nem kerül. (2) A részvételi jelentkezések felbontásánál csak az ajánlatkérő által meghatározott személyek lehetnek jelen. (3) A részvételi jelentkezések felbontásáról az ajánlatkérőnek jelentkezőnként külön jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az érintett jelentkezőnek. 37. § (1) A részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy a jelentkezések megfelelnek-e a részvételi felhívásban, illetve, ha van, a részvételi dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) A részvételi felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni a részvételre jelentkező, valamint az alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely részvételi jelentkezések érvénytelenek, illetőleg van-e olyan részvételre jelentkező, akit az eljárásból ki kell zárni. (4) Az ajánlatkérő köteles a részvételi jelentkezéseket elbírálni, kivéve, ha a beszerzés megkezdését követően — általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében — beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a tel jesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania. 38. § (1) Az ajánlatkérő az összes jelentkező számára azonos feltételekkel, szükség esetén több alkalommal is lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg a részvételi felhívásban a részvételi jelentkezés részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, a részvételi jelentkezéssel kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. (2) Az (1) bekezdés szerinti hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek a részvételi felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást, és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről írásban köteles tájékoztatni az érintett jelentkezőt. (3) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlást követően — adott esetben — a benyújtott részvételi jelentkezési példányok hiánypótlással nem érintett tartalma megegyezik-e az eredeti jelentkezés tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. 39. § A részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérő közvetlenül, írásban felvilágosítást kérhet a jelentkezőtől a részvételi jelentkezéssel kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ez azonban nem eredményezheti a részvételi jelentkezés módosítását. 40. § (1) A részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a) azt a részvételi felhívásban meghatározott részvételi határidő lejárta után nyújtották be; b) a részvételre jelentkező ajánlatot tesz; c) a részvételre jelentkező, illetőleg alvállalkozója te kintetében fennáll valamelyik, a 13. §-ban foglaltak szerinti összeférhetetlenségi ok; d) a részvételre jelentkezőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták; e) a részvételre jelentkező, illetve alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; f) a részvételre jelentkező, illetve alvállalkozója nem csatolja az 1. és 2. számú melléklet szerinti, kitöltött kérdőívet; g) egyéb módon nem felel meg a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt a részvételre jelentkezőt, aki (illetőleg akinek alvállalkozója) a) a kizáró okok ellenére nyújtotta be részvételi jelentkezését; b) részéről a kizáró ok az eljárás során következett be; c) akivel kapcsolatban a cégellenőrzés, illetve a nem zetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázati tényezőt megállapító szakvélemény készült, vagy az ellenőrzést megszüntették. 41. § Eredménytelen a részvételi szakasz és az eljárás, ha a) nem nyújtottak be részvételi jelentkezést; b) kizárólag érvénytelen részvételi jelentkezéseket nyújtottak be; c) valamennyi jelentkezőt ki kellett zárni; d) az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja; e) valamelyik részvételre jelentkezőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt. 42. § Az ajánlatkérő köteles a részvételre jelentkezőt legkésőbb az eredményhirdetésig írásban tájékoztatni részvételi jelentkezésének érvénytelenné nyilvánításáról, vagy az eljárásból való kizárásáról. A tájékoztatást indokolni kell. 43. § (1) A részvételi jelentkezéseket a lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatkérőnek elbírálnia és azt követően a részvételi szakasz eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetnie (a továbbiakban együtt: eredményhirdetés). A részvételi szakasz eredményét legkésőbb a részvételi jelentkezések felbontásától számított harminc — építési beruházás esetében hatvan — napon belül kell kihirdetni. A kihirdetés a részvételre jelentkezők egyidejű, közvetlen és írásos értesítésével történik. (2) Az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját — indokolt esetben — egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. Az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt köteles a halasztásról az összes részvételre jelentkezőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni. (3) Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elbírálását a nemzetbiztonsági szakvélemények beérkezéséig az összes részvételre jelentkező egyidejű, írásos értesítése mellett felfüggeszti. Az utolsó nemzetbiztonsági szakvélemény beérkezését követően az ajánlatkérő két munkanapon belül írásban tájékoztatja a részvételre jelentkezőket a felfüggesztés megszüntetéséről. A felfüggesztés időtartama a határidőkbe nem számít bele, a tájékoztatás megküldésének napjától a határidők számítása folytatódik. 44. § Amennyiben a részvételi szakasz végén csak egyetlen részvételre jelentkező maradt, az ajánlatkérő dönthet, hogy az eljárást az ajánlattételi szakasszal folytatja, vagy a továbbiakban a 64—65. §-okban foglaltak szerint jár el. Ez utóbbi nem számít a 15. § (2) bekezdés szerinti egyik eljárási fajtáról a másik eljárási fajtára való áttérésnek. Az ajánlattételi szakasz 45. § (1) Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles az érvényes jelentkezést benyújtó, ki nem zárt és alkalmasnak minősített részvételre jelentkezőknek az írásbeli ajánlattételi felhívást legalább a 4. számú melléklet szerinti adattartalommal egyidejűleg megküldeni. Az ajánlattételi felhíváshoz a dokumentációt lehetőleg mellékelni kell. (2) Az ajánlattételi felhívás kizárólag azok részére küldhető meg, akikről nemzetbiztonsági kockázati tényezőt nem tartalmazó nemzetbiztonsági szakvéleményt készült, továbbá akikkel szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzést nem szüntették meg. (3) A Ttv. 12. §-ának (2) bekezdésére tekintettel az ajánlatkérő csak abban az esetben engedélyezheti minősített adat továbbítását az ajánlattevő részére, ha meggyőződött arról, hogy az ajánlattevőnél megteremtették a minősített adat védelméhez szükséges, jogszabályban előírt személyi, tárgyi és szervezeti feltételeket. 46. § (1) Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít és a dokumentáció az ajánlattételi felhívás mellékleteként nem került megküldésre, az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlattételi felhívás meg küldésének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. (2) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáig kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlattétellel összefüggésben a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban, amelyet az ajánlattevő haladéktalanul teljesíteni köteles. Ennek elmulasztása esetén az ajánlatkérőnek az ajánlatot a rendelkezésére álló iratokban foglaltak alapján kell értelmezni és megfelelően elbírálni. Ebből eredő hátrányos helyzetére az ajánlattevő nem hivatkozhat. (3) A 28. § (4) bekezdésében foglaltak az ajánlattételi szakaszban is alkalmazhatók. (4) Az ajánlattevőnek az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a részvételi felhívás, illetőleg az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra. (5) Az ajánlattevőnek és alvállalkozójának a kizáró okokkal kapcsolatban az ajánlattételi felhívásban a 16—20. §-okban meghatározott módon kell eljárnia. Az ajánlathoz nem kell csatolni azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeket a részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve, ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására. (6) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőt — indokolt esetben — egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatja az összes ajánlattevőt a módosított határidőről és a határidő meghosszabbításának indokáról. (7) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja a részvételi felhívásban nem megadott és az ajánlattételi felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az összes ajánlattevőt és egyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 47. § (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb. (8) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja, ha az ajánlattételi felhívás megküldését követően — általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében — beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Az ajánlattételi felhívás visszavonásáról az ajánlattételi határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az összes ajánlattevőt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania. (9) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (10) Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha az ajánlattételi határidő lejártát követően — általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében — beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítania. 47. § (1) Az ajánlattételi szakaszban az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított huszonegy napnál rövidebb időtartamban. (2) Az ajánlattételi határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlat elkészítéséhez. (3) Az ajánlattételi határidőt rövidíteni nem lehet. 48. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el. (2) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban köteles meghatározni az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az általa választott elbírálási szempontot. (3) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, az ajánlattételi felhívásban köteles meghatározni a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó — a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló — szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos; d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot. (4) A részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a) e körben nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, műszaki, szakmai alkalmassága, illetve nemzetbiztonsági megfelelősége; b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; c) a részszempontoknak mennyiségi, vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a beszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk; d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok — tény …