7/2015. (VI. 22.) HM rendelete a honvédek illetményéről és illetményjellegű juttatásairól.

7/2015. (VI. 22.) HM rendelete a honvédek illetményéről és illetményjellegű juttatásairól. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 18., 20. és 21. pontjában, a 86.  § vonatkozásában a  közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85.  § (5)  bekezdés o)  pontjában és (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 77. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET AZ ÁLLOMÁNY TAGJA ALAPILLETMÉNYE, HONVÉDELMI SZOLGÁLATI DÍJA, STANAG 6001 PÓTLÉKA, MUNKAERŐ-PIACI PÓTLÉKA 1. Az alapilletmény 1. § (1) A  honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a  továbbiakban: Hjt.) 123.  § (4)  bekezdés d)  pontja alapján a Hjt. 5. mellékletében foglaltaktól eltérően a vezénylő zászlósi állomány legalább század vezénylő zászlósi szintű szolgálati beosztást (a  továbbiakban: beosztás) betöltő tagjának alapilletményét ,, , a  beosztás szempontjából irányadó honvédségi szervezet és a  beosztást magában foglaló szervezeti egység szintje figyelembevételével – a honvédelmi illetményalap és a következő szorzószámok alkalmazásával kell megállapítani: a) a  honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet (a  továbbiakban: Hjt.vhr.) 69/A.  § (1)  bekezdés a)  pontjába tartozó szervezetnél betöltött aa) század vezénylő zászlósi beosztás esetén 6,35, ab) zászlóalj vezénylő zászlósi beosztás esetén 7,00, ac) egység szintű vezénylő zászlósi beosztás esetén 7,50. b) a  Hjt.vhr. 69/A.  § (1)  bekezdés b)  pontjába tartozó szervezetnél – a  c)  pontban meghatározott honvédségi szervezetet kivéve – betöltött egység szintű vezénylő zászlósi beosztás esetén 8,00, c) a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) középszintű vezető szervének vezénylő zászlósi beosztása esetén 8,50 és d) a Honvédség MH vezénylő zászlósi beosztása esetén 9,00. (2) A Hjt. 123. § (4) bekezdés e) pontja alapján az állomány Honvéd Vezérkar törzsigazgatói beosztást betöltő tagjának alapilletményét a Hjt. 6. mellékletének 6. pontja szerinti alapilletmény-szorzószámmal kell megállapítani. 2. A honvédelmi szolgálati díj 2. § A Hjt. 92. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazása szempontjából a szolgálati időbe beszámító időszakokat össze kell számítani, ha a tényleges szolgálati viszony időtartamai között megszakítások vannak. 3. Az illetménypótlékok általános szabályai 3. § (1) Az illetménypótlék az állomány tagjának az illetménypótlékra jogosító szolgálati tevékenység esetén a tevékenység tényleges kifejtésének idejére, az  illetménypótlékra jogosító beosztás esetén – a  6.  § (6)  bekezdése szerinti eset kivételével – a beosztás betöltésének idejére jár. (2) A  Hjt. 2.  § 32.  pontja szerinti rendszeres illetménypótlékot a  jogosultság megszerzésének vagy megszűnésének írásba foglalt munkáltatói döntésben meghatározott napjától kell megállapítani vagy megszüntetni. (3) Ha a  (2)  bekezdés szerint megállapított illetménypótlékra való jogosultság időközben megváltozik, a  pótlék összegét a  jogosultság változásának írásba foglalt munkáltatói döntésben meghatározott kezdő időpontjától kell módosítani. (4) Az  eseti illetménypótlékot legkésőbb a  jogosultság időtartamának lezárultát vagy az  előírt feladat teljesítését követő hónapra járó illetménnyel együtt kell a jogosult részére folyósítani. 4. § (1) E rendelet alkalmazásában eseti illetménypótléknak minősül minden II–III. Fejezet szerinti, a Hjt. 2. § 32. pontjának hatálya alá nem tartozó illetménypótlék. (2) Az  állomány tagja részére a  készenléti tevékenységért, az  ügyeleti tevékenységért, a  gyakorlaton végzett tevékenységért, az  egészségügyi ügyelet ellátásáért járó fokozott igénybevételi pótlék és az  ugyanezen tevékenységek időtartamát érintő túlszolgálatért járó ellentételezés – ideértve a  túlszolgálat szabadidővel vagy túlszolgálati díjjal történő megváltását is – közül bármely két juttatás azonos időszakra együttesen nem állapítható meg. 4. A STANAG 6001 pótlék 5. § (1) A  Hjt. 127.  §-a szerinti pótlékra való jogosultság kezdő időpontjának a  Hjt. 127.  § (1)  bekezdése szerinti esetben a beosztásba történő kinevezés, áthelyezés napját, vagy a pótlékra jogosító nyelvtudást igazoló okmánynak a) az állományilletékes honvédségi szervezet, b) a Hjt. 42. § (2) bekezdés d) pontja szerinti nem katonai oktatási intézmény, vagy c) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) (a honvédségi szervezetek és a  KNBSZ a  továbbiakban együtt: honvédelmi szervezet) részére történő benyújtását követő hónap első napját kell tekinteni. (2) A  Hjt. 127.  §-a szerinti pótlékra való jogosultság kezdő időpontjának a  Hjt. 127.  § (5)  bekezdése szerinti esetben a  pótlékra jogosító nyelvtudást igazoló okmány állományilletékes honvédelmi szervezet, illetve a  Hjt. 42.  § (2)  bekezdés d)  pontja szerinti nem katonai oktatási intézmény részére történő benyújtását követő hónap első napját kell tekinteni. (3) Az  idegennyelv-tudást államilag elismert nyelvvizsgával, a hatályos NATO szabványnak megfelelő, a STANAG 6001 követelményrendszer szerinti eredményt igazoló bizonyítvánnyal, illetve azzal egyenértékű okirattal kell igazolni. (4) A képzés nyelve tekintetében STANAG 6001 követelményrendszer szerinti eredményt igazoló bizonyítvány nélkül is STANAG 3333 idegennyelv-tudásnak minősül a Honvédség képzési rendszerén belül az egy évet megszakítás nélkül meghaladó, külföldi képzésen történő részvétellel szerzett felsőfokú végzettség, vagy az  azt kiegészítő szakosító továbbképzésen, vagy a vezetőképzésen szerzett végzettség. (5) STANAG 3333 idegennyelv-tudásnak minősül a legalább STANAG 3333 szintű, STANAG 2222 idegennyelv-tudásnak minősül a  legalább STANAG 2222, de STANAG 3333-t el nem érő szintű, STANAG 1111 idegennyelv-tudásnak minősül a legalább STANAG 1111, de STANAG 2222-t el nem érő szintű idegennyelv-tudás. 5. A munkaerő-piaci pótlék 6. § (1) A  Hjt. 128.  § (5)  bekezdése alapján az  állomány tagja részére – a  (4), (5) és (7)  bekezdés figyelembevételével – munkaerő-piaci pótlék állapítható meg, ha a) az általa betöltött beosztás aa) folyamatos betöltése a Honvédség kiemelt stratégiai érdeke, ab) a  Honvédség szempontjából kiemelt jelentőségű felkészültség, nehezen pótolható szakmai tapasztalat meglétét követeli, vagy ac) olyan fegyvernemi vagy szakági alcsoportba tartozik, amely időszakosan olyan mértékű területi, illetve szerkezeti munkaerő-piaci hatásoknak van kitéve, amelyeknek ellensúlyozása – a  célzott toborzási és belső átcsoportosítási intézkedések megtétele mellett is – indokolt, és b) az általa betöltött beosztás szerepel a (4) bekezdés szerinti utasításban. (2) Az  (1)  bekezdéstől eltérően az  állomány tagja részére – a  (3), (6) és (8)  bekezdés figyelembevételével – egyes beosztásokban az azokkal együttjáró többlet igénybevétel, magasabb szintű szakmai követelmények, teljesítményelvárások, illetve fokozott irányítási felelősség elismerése céljából is megállapítható a munkaerő-piaci pótlék, ha a) a többlet igénybevétel, a magasabb szintű szakmai követelmények, teljesítmény-elvárások, illetve a fokozott irányítási felelősség az állomány tagja részére más illetményelem megállapításával nem ismerhető el, és b) a  pótlék megállapításáról a  honvédelemért felelős miniszter (a  továbbiakban: miniszter) előzetesen írásbeli döntést hozott. (3) A  (2)  bekezdés b)  pontja szerinti miniszteri döntésnek tartalmaznia kell a  pótlékra jogosult személy nevét, rendfokozatát, személyügyi törzsszámát, szolgálati helyét, beosztását, a  munkaerő-piaci pótlék összegét, valamint az arra való jogosultság kezdetét és időtartamát. (4) Az (1) bekezdés szerinti esetkörbe tartozó azon beosztásokat, amelyeket betöltők részére munkaerő-piaci pótlékot kell megállapítani, valamint az ezen beosztásokat betöltők részére megállapítandó munkaerő-piaci pótlék összegét a  miniszter – a  KNBSZ állománya tekintetében a  KNBSZ főigazgatója – utasításban határozza meg. Az  utasítást időszakosan, de legalább évente egyszer felül kell vizsgálni, és amennyiben azt a  körülmények indokolják, módosítani kell. (5) Azon beosztások esetében, amelyek vonatkozásában az  azokat betöltők részére a  (4)  bekezdés szerinti utasítás munkaerő-piaci pótlék megállapítását határozza meg, a  munkáltatói jogkört gyakorló vezető határozott időre, de legfeljebb az arra jogosító beosztás betöltésének idejére állapítja meg az állomány tagja részére a munkaerő-piaci pótlékot. (6) A  (2) bekezdés szerinti beosztásokat betöltők esetében a munkáltatói jogkört gyakorló – a  (2) bekezdés b) pontja szerinti miniszteri döntés alapján – határozott időre, az  arra jogosító beosztás betöltésének idejére, de legfeljebb a tárgyév végéig állapítja meg az állomány tagja részére a munkaerő-piaci pótlékot. (7) A  (4)  bekezdés szerinti utasítás módosítása esetén a  munkaerő-piaci pótlékot az  érintett beosztásokban felül kell vizsgálni. A  munkáltatói jogkört gyakorló vezető az  (1)  bekezdés alapján megállapított munkaerő-piaci pótlékot csak a  (4)  bekezdés szerinti utasítás ez  irányú módosítása esetén, annak alapján szüntetheti meg, illetve a  pótlék összegét csak annak megfelelően módosíthatja. (8) Ha a  pótlék megállapításkor figyelembe vett, a  (2)  bekezdés a)  pontja szerinti feltétel a  jogosult vonatkozásában már nem, vagy a  korábbinál alacsonyabb mértékben áll fenn, a  miniszter ez  alapján hozott döntése alapján a (2) bekezdés szerint megállapított munkaerő-piaci pótlék – a (3) bekezdés szerinti jogosultsági időtartam lejárta előtt is – indokolás nélkül megszüntethető, illetve annak összege módosítható. II. FEJEZET AZ ÁLLOMÁNY TAGJA ÁLTAL VÉGZETT, VESZÉLYESSÉGI ILLETMÉNYPÓTLÉKRA JOGOSÍTÓ TEVÉKENYSÉGEK 6. A repülési tevékenység díjazása 7. § Repülési tevékenységért járó veszélyességi pótlékra jogosult az állomány a) repülő beosztást betöltő és repülő kiképzést végrehajtó légijármű-vezető és légijármű fedélzeti személyzetébe tartozó egyéb (a továbbiakban együtt: repülőhajózó), és b) külföldön repülőhajózó képzésen résztvevő, de nem repülőhajózó beosztást betöltő tagja. 8. § (1) A  7.  § szerinti pótlék mértéke az  állomány 7.  § szerinti tagja fedélzeti beosztásától, kiképzettségétől és a  szakmai feladatok végrehajtásában való alkalmazhatóságától függ, melyek alapján a pótlékra jogosultak közül a) a korlátozás nélkül hadrafogható (COMBAT READY) állomány az I. kategóriába, b) a korlátozottan hadrafogható (LIMITED COMBAT READY) állomány a II. kategóriába, és c) a kiképzés alatt álló (UNDER TRAINING) állomány a III. kategóriába tartozik. (2) Az  (1)  bekezdés a)–c)  pontja szerinti hadrafoghatósági kategóriákba tartozás feltételeit, a  hadrafoghatósági kategóriába sorolás részletes eljárásrendjét a miniszter utasításban határozza meg. (3) A pótlék havi mértékét a honvédelmi illetményalap százalékában meghatározva az 1. melléklet tartalmazza. 7. A repülőgép berepülési tevékenység díjazása 9. § (1) Repülőgép berepülési tevékenységért veszélyességi pótlék jár annak a  repülőhajózónak, aki repülőgépet vagy helikoptert gyári javítás, időszakos vizsga, csapatjavítás, hajtóműcsere alkalmából, valamint bonyolult meghibásodás légi kivizsgálása esetén, továbbá új típusú repülőgépet vagy helikoptert a  szállító féltől történő műszaki átvétele után berepül. (2) A  pótlék mértékét berepült gépenként a  honvédelmi illetményalap százalékában meghatározva a  2.  melléklet tartalmazza. 8. Az ejtőernyős ugrási tevékenység díjazása 10. § (1) Ejtőernyős ugrási tevékenységért járó veszélyességi pótlékra az állomány azon tagja jogosult, akinek az ejtőernyős ugrás végrehajtása – a betöltött beosztás munkaköri azonosító kódja alapján – a beosztása ellátásával együtt járó feladata. (2) A  pótlék mértéke – a  kiképzettség és a  szakmai feladatok végrehajtásában való alkalmazhatóság foka alapján – a  hadrafoghatóságtól és a  beosztáshoz kötődően használt ejtőernyő típusától függően havonta a  honvédelmi illetményalap százalékában a) légcellás beosztást betöltők esetében aa) beugró-oktató szintnél 133%, ab) oktató szintnél 114%, ac) korlátozás nélkül hadrafogható (COMBAT READY) szintnél 45%, ad) korlátozottan hadrafogható (LIMITED COMBAT READY) szintnél 30%, ae) kiképzés alatt álló (UNDER TRAINING) szintnél 10% és b) körkupolás beosztást betöltők esetében ba) korlátozás nélkül hadrafogható (COMBAT READY) szintnél 10%, bb) korlátozottan hadrafogható (LIMITED COMBAT READY) szintnél 7%, bc) kiképzés alatt álló (UNDER TRAINING) szintnél 5%. 9. Az ejtőernyő beugrási tevékenység díjazása 11. § (1) Ejtőernyő beugrási tevékenységért járó veszélyességi pótlékra jogosult az  állomány beugró szakszolgálati engedéllyel rendelkező azon tagja, aki ipari javított vagy átszerelt (a továbbiakban együtt: ipari javított) vagy gyári új légijárműnek minősített ejtőernyővel vagy repülőgép-vezető mentőernyővel hatósági légi alkalmassági vagy üzemeltetői ellenőrző ugrást (a továbbiakban együtt: beugrás) hajt végre. (2) A pótlék mértéke a honvédelmi illetményalap százalékában ernyőnként a) repülőgép-vezető mentőernyő, vagy ipari javított légijárműnek minősített ejtőernyő beugrásáért 31,9% és b) gyári új légijárműnek minősített ejtőernyő beugrásáért 23,7%. (3) Az  ipari javított ernyő beugrásáért csak akkor jár a pótlék, ha a beugrás a garanciális, kifogásolási határidőn belül történt. (4) Ha egy mentő- vagy ejtőernyő vizsgálatához több ellenőrző ugrást is szükséges végrehajtani, ezen beugrásokért együttesen a (2) bekezdés szerinti mértékű pótlék jár. (5) A  pótlék megállapításának alapja az  állomány beugró szakszolgálati engedéllyel rendelkező tagja által teljesített beugrásokról vezetett nyilvántartás. 12. § (1) A 11. § szerinti pótlék összegének megállapításánál a) repülőgép-vezető mentőernyőnek kell tekinteni a  repülőgép-vezetők és a  légijármű-személyzet részére életmentő ernyőként rendszeresített ernyőt, b) légijárműnek minősített ejtőernyőnek kell tekinteni az  ejtőernyős ugrások végrehajtásához használt, nem kizárólagosan mentési célra szolgáló ernyőt, és c) ipari javított ernyőnek kell tekinteni azt az a) vagy b) pont szerinti ernyőt, amelynek egy vagy több főrészét vagy azok részeit kicserélték. (2) Az  (1)  bekezdés c)  pontjában foglaltak szempontjából főrésznek minősül a  kupola, a  teljes zsinórzat és a  teljes heveder. (3) A  (2)  bekezdésben foglaltakkal azonosnak számító cserének minősül az, amely a  kupolának legalább 10%-át, háromnál több főtartózsinórt, repülőgép-vezető mentőernyő combhevederét érinti. 10. A tűzszerész tevékenység díjazása 13. § (1) Az  állománynak az  aknazár telepítését, elaknásított terület mentesítését, lőtér lövészet utáni mentesítését, ismeretlen fizikai állapotú lőszer, robbanóanyag vagy robbanótest felkutatását – ideértve a  külföldön műveleti területen feltételezett robbanótestek felkutatása céljából tűzszerészeti tevékenység keretében végzett személy- és gépjármű átvizsgálást is –, hatástalanítását, megsemmisítését, továbbá szállítását végző aknakutató, aknász vagy tűzszerész beosztást betöltő, valamint a  felsorolt feladatokban közvetlenül résztvevő és robbanásveszélyes helyen tartózkodó tagja az előzőekben felsorolt tűzszerész tevékenységért veszélyességi pótlékra jogosult. (2) Nem jogosult a  pótlékra az  állomány azon tagja, aki kiképzés, gyakorlat keretében hajtja végre az  (1)  bekezdés szerinti feladatokat. 14. § (1) A 13. § szerinti pótlék óránkénti mértéke a honvédelmi illetményalap százalékában a) annak, aki az  aknazár telepítését, elaknásított terület mentesítését, lőtér lövészet utáni mentesítését, ismeretlen fizikai állapotú lőszer, robbanóanyag vagy robbanótest felkutatását, hatástalanítását vagy megsemmisítését közvetlenül végzi, 17%, b) az ismeretlen fizikai állapotú lőszer, robbanóanyag, robbanótest szállítását végző gépjármű, hajó vezetőjének 8,5%, és c) annak, aki nem tartozik az  a) és b)  pont hatálya alá, de a  13.  § (1)  bekezdése szerinti feladatellátás során robbanásveszélyes helyen tartózkodik, 5,3%. (2) A pótlékra jogosító időtartam megállapításakor az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátásának időtartamait naponta, díjazási mértékenként külön-külön kell összeszámítani. Ha az  összeszámított időtartam egész órával maradék nélkül nem osztható, a  fennmaradó időt a  pótlék összegének megállapításakor egy teljes óra pótlékra jogosító időtartamként kell figyelembe venni. 15. § A 13. § szerinti pótlék megállapításának alapja a) belföldön a tűzszerész feladatot elrendelő parancs, a névre szóló megbízólevél, valamint a járőrnapló és b) külföldön, műveleti területen a tűzszerész feladatot elrendelő parancs és a járőrnapló. 11. A búvár tevékenység díjazása 16. § (1) Búvár tevékenységért járó veszélyességi pótlékra az  állomány azon tagja jogosult, aki búvár beosztást tölt be és búvárfeladatot teljesít. (2) A búvárjelölt a búvártanfolyam ideje alatt végzett búvár tevékenységért is jogosult az (1) bekezdés szerinti pótlékra. 17. § (1) A 16. § szerinti pótlék mértéke óránként a honvédelmi illetményalap százalékában a) folyóvízben végrehajtott merülésért 3,6%, b) állóvízben végrehajtott merülésért vagy búvárkeszonban végrehajtott feladatért 2,7%. (2) A búvár részére víz alatti robbantás, tűzszerész tevékenység végzése esetén az (1) bekezdés szerinti juttatáson felül, óránként a honvédelmi illetményalap 5,3%-ának megfelelő összegű, további veszélyességi pótlék is jár. 18. § (1) A  16.  § szerinti pótlék csak annak állapítható meg, aki jóváhagyott terv vagy külön intézkedés alapján, szolgálati feladatként hajt végre búvármerüléseket vagy túlnyomásos térben feladatokat. (2) A pótlék megállapításának alapja a végrehajtott merülésekről vezetett merülési napló. III. FEJEZET AZ ÁLLOMÁNY TAGJA ÁLTAL VÉGZETT, FOKOZOTT IGÉNYBEVÉTELI ILLETMÉNYPÓTLÉKRA JOGOSÍTÓ TEVÉKENYSÉGEK 12. A készenléti tevékenység díjazása 19. § (1) Készenléti tevékenységért járó fokozott igénybevételi pótlékra jogosult az állomány azon tagja, aki a miniszter által rendeletben vagy utasításban, illetve a Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF) vagy a KNBSZ főigazgatója által intézkedésben elrendelt, a Hjt. 105. § (3) bekezdése szerinti készenléti szolgálatot teljesít. (2) Nem jogosult a  pótlékra az, aki a  készenléti szolgálatot a  Hjt. 94.  § (2)  bekezdés b) és c)  pontja szerinti szolgálati rendben, a beosztásával együttjáró szolgálati feladatként látja el. (3) A  pótlék megállapításának alapja a  pótlék folyósítását megalapozó szolgálatokat működtető honvédelmi szervezetnél, valamint a Hjt. 42. § (2) bekezdés d) pontja szerinti nem katonai oktatási intézménynél a szolgálatokról kiadott szolgálati intézkedés és a szolgálatvezénylés. 20. § (1) Laktanyai készenléti szolgálat esetén a 19. § szerinti pótlék óránkénti mértéke a honvédelmi illetményalap 0,27%-a. (2) A készenléti szolgálat jellegétől függetlenül az (1) bekezdés szerinti pótlékra jogosult a) a készenléti szolgálatot teljesítő nyomozótiszt, b) az  állomány NATO Reagáló Erők, illetve az  Európai Unió Harccsoportjának és az  Európai Unió irányítása alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó művelet kötelékébe felajánlott katonai egység, alegység állományában belföldön készenléti szolgálatot teljesítő tagja, c) az állomány gépjármű-baleseti helyszínelő készenléti szolgálatot teljesítő tagja, d) az  MH Egészségügyi Központban (a  továbbiakban: MH EK), valamint a  honvédelmi szervezeteknek az  MH egészségügyi főnök szakmai felügyelete alá tartozó szervezeti egységei tekintetében az  MH egészségügyi főnök által készenléti szolgálatra kijelölt helyőrségekben egészségügyi készenléti szolgálatot teljesítő katonaorvos vagy egészségügyi tiszt, altiszt, legénységi állományú katona, és e) az  állománynak az  a)–d)  pont alá nem tartozó, a  miniszter által rendeletben vagy utasításban, a  HVKF és a  KNBSZ főigazgatója által parancsban vagy intézkedésben időlegesnek nem minősített készenléti szolgálatot teljesítő tagja. (3) Azon laktanyán kívüli készenléti szolgálatok esetén, amelyek a (2) bekezdésben nem szerepelnek, az állomány tagja a 19. § szerinti pótlékra óránként a honvédelmi illetményalap 0,2%-ának megfelelő mértékben jogosult. (4) Az  állomány Hjt. 105.  § (3)  bekezdés c)  pontja szerinti készenléti szolgálatot belföldön teljesítő tagja részére járó pótlék mértékét az (1)–(3) bekezdésben és a 19. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell megállapítani. 13. A készenléti szolgálatban végzett katasztrófavédelmi tevékenység díjazása 21. § (1) A  Hjt. 247/I.  § (3)  bekezdése alapján az  állomány katasztrófavédelmi feladat végrehajtása érdekében elrendelt készenléti szolgálatba vezényelt tagja a  készenléti szolgálat időtartama alatt a  napi szolgálatteljesítési időn kívül általa ténylegesen kifejtett katasztrófavédelmi feladatvégzés idejére a 19. § szerinti pótlék helyett túlszolgálati díjra jogosult. (2) Az (1) bekezdés szerinti juttatás megállapításának alapja az arra jogosító katasztrófavédelmi tevékenységet irányító helyszíni vezető által aláírt külön nyilvántartás. 14. Az ügyeleti tevékenység díjazása 22. § (1) Ügyeleti tevékenységért járó fokozott igénybevételi pótlékra jogosult az  állomány azon tagja, aki a  miniszter által kiadott rendeletben vagy utasításban, vagy a  miniszter által vezetett minisztérium (a  továbbiakban: HM) közigazgatási államtitkára, a  HVKF vagy a  KNBSZ főigazgatója által kiadott intézkedésben elrendelt, vagy engedélyezett 24 órás őr-, ügyeleti, vagy katonai rendészeti szolgálatot lát el a  Hjt. 105.  § (2)  bekezdése szerinti feladatrendben. (2) Nem jogosult a  pótlékra az, aki a  24 órás ügyeleti szolgálatot a  Hjt. 94.  § (2)  bekezdés b) és c)  pontja szerinti szolgálati rendben, a  beosztásával együttjáró szolgálati feladatként látja el, valamint az, aki a  26.  §-ban meghatározott gyakorlatokon teljesít ügyeleti szolgálatot. 23. § (1) A 22. § szerinti pótlék óránkénti mértéke a honvédelmi illetményalap százalékában a) az  ügyeletes parancsnoki, légierő ügyeletes parancsnoki és a  Honvédség középszintű vezető szerve hadműveleti központjának ügyeleti szolgálata esetében 0,32%, b) a  laktanya-, az objektumügyeletes, a  felderítő szolgálat, a honvédelmi szervezet riasztó-értesítő feladatokat ellátó legmagasabb szintű ügyeleti szolgálata, a  Légi Irányító Központ légtérmegfigyelő, légvédelmi irányító és harcvezető ügyeleti szolgálat, valamint az  MH legmagasabb szintű híradó, informatikai és információvédelmi ügyeleti szolgálata esetében 0,24%, c) az  a) és b)  pont alá nem tartozó egyéb ügyeletesi, az  őrparancsnoki, a  zászlóalj vagy század napostiszti szolgálat, valamint a katonai rendészeti szolgálat esetén 0,17%. (2) Az ügyeletes helyettesének az ügyeletessel azonos feltételek szerint és azonos összegben jár a pótlék. (3) Azon (1)  bekezdés szerinti szolgálatok esetében, amelyeket a  működtetésükre vonatkozó szolgálati intézkedés alapján tartalmilag a  készenléti szolgálatra jellemző körülmények között kell ellátni, a  22.  § szerinti pótlék helyett a 20. § szerinti pótlék jár. 24. § A  22.  § szerinti pótlék megállapításának alapja a  pótlék folyósítását megalapozó szolgálatokat működtető honvédelmi szervezeteknél, valamint a Hjt. 42. § (2) bekezdés d) pontja szerinti nem katonai oktatási intézménynél a szolgálatokról kiadott szolgálati intézkedés és a szolgálatvezénylés. 15. A gyakorlaton végzett tevékenység díjazása 25. § (1) Az állomány tagja a miniszteri utasításban, valamint a HM közigazgatási államtitkára, a HVKF, a KNBSZ főigazgatója vagy a  Honvédség középszintű vezető szervének parancsnoka által intézkedésben vagy parancsban elrendelt belföldi gyakorlaton végzett tevékenységért fokozott igénybevételi pótlékra jogosult. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti pótlékra a  gyakorlatvezetők, a  gyakorlatokon ellenőrzési vagy döntnöki feladat ellátására kijelölt személyek is jogosultak. 26. § (1) A  25.  § szerinti pótlék szempontjából csak azok a  gyakorlatok vehetők figyelembe, amelyek időtartama a  24 órát meghaladja. (2) Az  (1)  bekezdés alkalmazása szempontjából nem tekinthetők gyakorlatnak a  nem gyakorlat keretében elrendelt – kiképzés, továbbképzés, gyakorlattal nem összefüggő ellenőrzés miatti – távollétek, valamint azok az igénybevételek, amelyekért a résztvevők külön pénzbeli juttatásban részesülnek. (3) A 25. § szerinti pótlék megállapításakor a gyakorlat helyszínén ténylegesen eltöltött időtartamból csak a 24 órával maradéktalanul osztható rész 24 órát meghaladó hányadát lehet figyelembe venni. 27. § A 25. § szerinti pótlék naponkénti összege a honvédelmi illetményalap 7,7%-a. 28. § A 25. § szerinti pótlék megállapításának alapja a gyakorlatokon töltött napokról vezetett nyilvántartás. 16. Az orvosi ügyeleti tevékenység díjazása 29. § Az  MH EK-ban az  egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvényben (a  továbbiakban: Eütev.) meghatározott egészségügyi ügyelet ellátásáért a katonaorvos, továbbá az egészségügyi tiszt, altiszt, legénységi állományú katona fokozott igénybevételi pótlékra jogosult. 30. § A 29. § szerinti pótlék óránkénti mértéke a honvédelmi illetményalap százalékában meghatározva a) orvos esetében aa) hétköznap teljesített ügyelet esetén 3,6%, ab) heti pihenőnapon teljesített ügyelet esetén 4,2%, ac) munkaszüneti napon teljesített ügyelet esetén 4,7%, és b) az állomány a) pontba nem tartozó tagja esetében ba) hétköznap teljesített ügyelet esetén 2,6%, bb) heti pihenőnapon teljesített ügyelet esetén 2,9%, bc) munkaszüneti napon teljesített ügyelet esetén 3,3%. 17. Az egészségkárosító kockázatnak kitett tevékenységet végzők díjazása 31. § (1) Az állomány azon tagja, aki olyan – miniszteri rendeletben meghatározott eljárásrend szerint minősített – beosztást tölt be, amelyben szolgálati tevékenységét rendszeresen egészségkárósító kockázatnak kitett körülmények között végzi, havonta a honvédelmi illetményalap 46,3%-ának megfelelő mértékű fokozott igénybevételi pótlékra jogosult. (2) Az  (1)  bekezdés szempontjából rendszeresen egészségkárosító kockázatnak kitett beosztást betöltőnek minősül az állomány tagja, ha szolgálati tevékenységét jellemzően a napi szolgálatteljesítési idő több, mint felében – ionizáló sugárzásnak kitett beosztásban jellemzően legalább napi 3 órában – egészségkárosító kockázati tényezőnek kitett körülmények között kell végeznie, vagy a  részére nyújtott védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósul meg, amely a viselője számára fokozott megterhelést jelent. 32. § Az állomány azon tagja, aki nem a 31. § (2) bekezdése szerinti beosztást tölt be, azonban szolgálati tevékenységét a  havi szolgálatteljesítési idő egy részében a  31.  § (2)  bekezdése szerinti körülmények között végzi, az  érintett időtartamra óránként a  honvédelmi illetményalap 0,28%-ának megfelelő mértékű fokozott igénybevételi pótlékra jogosult. 33. § A 31. és 32. § szerinti pótlék megállapításának alapja a) a 31. § szerinti esetben a pótlékra jogosító beosztásokról, és b) a 32. § szerinti esetben a pótlékra jogosító tevékenységek elvégzéséről az állományilletékes parancsnok által írásban kijelölt személy által vezetett részletes nyilvántartás. 18. A repülő és helikopter műszaki üzembentartó tevékenység díjazása 34. § (1) Az állomány repülőműszaki beosztású tagja a repülő és helikopter műszaki üzembentartó tevékenységért havonta a honvédelmi illetményalap 20,6%-ának megfelelő mértékű fokozott igénybevételi pótlékra jogosult. (2) A  pótlékra jogosító beosztásokat a  Honvédség középszintű vezető szervének parancsnoka által kiadott jegyzék tartalmazza. 19. A különleges műveleti tevékenység díjazása 35. § (1) Különleges műveleti tevékenységért járó fokozott igénybevételi pótlékra jogosult az állomány tagja, ha a) sikeresen elvégezte a különleges műveleti alaptanfolyamot, szerepel a (2) bekezdés szerinti jegyzékben, és aa) a  Honvédség különleges műveleti feladatokat ellátó szervezetének különleges műveleti alegységénél beosztást tölt be, ab) az aa) alpont szerinti honvédségi szervezet aa) alpontba nem tartozó alegységénél beosztást tölt be, vagy ac) az aa) alpont szerintitől eltérő honvédségi szervezetnél tölt be beosztást, b) az  a)  pont ab)  alpontja szerinti alegységnél vagy az  ac)  alpontja szerinti honvédségi szervezetnél tölt be beosztást, és a  beosztása ellátásából adódóan rendszeresen részt vesz az  a)  pont aa)  alpontja szerinti honvédségi szervezet alapfeladatához kötődő tevékenység támogatásában, vagy c) eseti jelleggel különleges műveleti kiképzésen vesz részt, és nem tartozik az a) és b) pont szerinti személyi körbe. (2) Az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti, továbbá a  különleges műveleti alaptanfolyamot sikeresen elvégzett és illetménypótlékra jogosító tevékenységet végző – az (1) bekezdés a) pontja szerinti – személyek körét a Honvédség különleges műveleti feladatokat ellátó egységének állománya vonatkozásában a  honvédségi szervezet parancsnoka, minden egyéb esetben a Honvédség középszintű vezető szervének parancsnoka által évente kiadott jegyzék tartalmazza. 36. § (1) A 35. § szerinti pótlék mértéke havonta a honvédelmi illetményalap százalékában a) a 35. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti esetben 150%, b) a 35. § (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti esetben 100%, és c) a 35. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben 75%. (2) A 35. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a pótlék mértéke naponta a honvédelmi illetményalap 6,5%-a. (3) A  (2)  bekezdés szerinti esetben a  pótlék megállapításának alapja a  különleges műveleti kiképzésen résztvevőkről, és az általuk különleges műveleti kiképzésen töltött napokról az állományilletékes parancsnok által írásban kijelölt személy által vezetett nyilvántartás. 20. Az oktatói tevékenység díjazása 37. § Az  állomány Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (a  továbbiakban: NKE) szolgálatot teljesítő, oktatói fokozattal rendelkező tagja az  oktatói tevékenységért havonta a  3.  melléklet szerinti mérték és a  honvédelmi illetményalap szorzatának megfelelő összegű fokozott igénybevételi pótlékra jogosult. 38. § A  jogosultak esetében a  37.  § szerinti pótlék konkrét mértékét és összegét – az  oktatói fokozat és az  ahhoz kapcsolódóan végzett feladatrendszer, valamint az  adott oktatói fokozatban vagy beosztásban eltöltött időtartam figyelembevételével, továbbá a  3.  mellékletben meghatározott alsó határnál magasabb mértékű pótlék megállapításához szükséges, a 60. § (3) bekezdése szerinti helyi keret rendelkezésre állása esetén – az NKE rektorának javaslata alapján az állományilletékes parancsnok állapítja meg. 39. § Az állomány MH Altiszti Akadémián oktatói vagy kiképzői beosztást – kinevezéssel, áthelyezéssel, vezénylés alapján vagy megbízás keretében – ellátó tagja az oktatói, illetve kiképzői tevékenységért fokozott igénybevételi pótlékra jogosult, amelynek összege havonta a honvédelmi illetményalap százalékában a) tisztek esetében aa) kiképzői beosztásban 60%, ab) oktatói beosztásban 46%, és b) altisztek esetében ba) kiképzői beosztásban 33%, bb) szakoktatói beosztásban 20%. 21. A délutáni és éjszakai egészségügyi tevékenység díjazása 40. § (1) Az  MH EK-ban szolgálatot teljesítő – három műszakban foglalkoztatott – katonaorvos vagy egészségügyi tiszt, altiszt, legénységi állományú katona részére a  délutáni és éjszakai egészségügyi tevékenységért fokozott igénybevételi pótlék jár. (2) A pótlék óránkénti mértéke a honvédelmi illetményalap százalékában a) orvos esetében aa) délutáni műszakban 0,78%, ab) éjszakai műszakban 1,55%, és b) az állomány a) pont alá nem tartozó tagja esetében ba) délutáni műszakban 0,52%, bb) éjszakai műszakban 1,03%. (3) A  pótlék mértékének megállapítása szempontjából a  délutáni műszak időtartama 14 órától 22 óráig, az  éjszakai műszaké 22 órától másnap 6 óráig tart. 22. A díszelgési tevékenység díjazása 41. § (1) Az  állománynak az  MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység (a  továbbiakban: 32. NHD) állományába tartozó, (3)  bekezdés szerinti tagja a  beosztásából adódó fokozott igénybevételért pótlékra jogosult. (2) Az állomány zenekari tevékenységért pótlékban részesülő tagja nem jogosult az (1) bekezdés szerinti pótlékra. (3) Az (1) bekezdés szerinti pótlék mértéke havonta a honvédelmi illetményalap százalékában a) a Honvéd Koronaőrség állománya esetében 150%, b) a Honvéd Palotaőrség állománya, valamint a 32. NHD parancsokság és törzs állománya esetében 100%, c) a Honvéd Díszzászlóalj állománya esetében 75%, és d) az a)–c) pontba nem tartozó, díszelgő fegyvernemi vagy szakági azonosítóval rendelkező beosztást betöltő állomány esetében 50%. 23. A zenekari tevékenység díjazása 42. § (1) Az  állomány katonazenész munkaköri azonosító kódú beosztást betöltő tagja – a  katonai tiszteletadással járó társadalmi, állami és katonai ünnepek lebonyolításában való közreműködéssel és az  arra történő felkészüléssel összefüggésben – a beosztásából adódó fokozott igénybevételért pótlékra jogosult. (2) Az (1) bekezdés szerinti pótlék mértéke havonta a honvédelmi illetményalap 50%-a. 24. A szövetségesi együttműködési tevékenység díjazása 43. § Az  állomány Hjt. 46.  § (1)  bekezdés a)  pontja alá tartozó tagja a  Hjt. 128.  § (4)  bekezdése szerinti fokozott igénybevételi pótlékra a  szövetségesi együttműködési tevékenység keretében ellátott beosztása betöltésének időtartamára jogosult. 25. Az akciószolgálati tevékenység díjazása 44. § A  KNBSZ állományába tartozó azon hivatásos katona, aki a  KNBSZ főigazgatójának jóváhagyása alapján akciószolgálati tevékenységet végez, a  feladatellátás időtartamára fokozott igénybevételi pótlékra jogosult, amelynek mértéke óránként a  honvédelmi illetményalap 0,5–5,0%-a. A  pótlék konkrét mértékét feladatonként a főigazgató határozza meg. IV. FEJEZET AZ ÁLLOMÁNY TAGJA KIEGÉSZÍTŐ ILLETMÉNYE ÉS EGYÉB ILLETMÉNYJOGOSULTSÁGI SZABÁLYOK 26. A kiegészítő illetmények általános szabályai 45. § A 46–48. §, továbbá a Hjt. 247/K. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő illetmény a Hjt. 2. § 41. pontja alkalmazásában rendszeres kiegészítő illetménynek minősül. 27. A bérminimum kiegészítő illetmény 46. § (1) A Hjt. 122. § (6) bekezdése szerinti különbözet összegét bérminimum kiegészítő illetmény címén kell az állomány tagja részére megállapítani. (2) A  megállapított bérminimum kiegészítő illetményt a  Hjt. 122.  § (6)  bekezdése szerinti illetményelemek bármelyikének összegében bekövetkező változás esetén felül kell vizsgálni, melynek eredményeként annak összegét a szükséges mértékben kell korrigálni. (3) A  (2)  bekezdésben foglaltaktól eltérően meg kell szüntetni az  állomány tagja bérminimum kiegészítő illetményre való jogosultságát, ha a Hjt. 122. § (6) bekezdése szerinti illetményelemek együttes összegének növekménye eléri vagy meghaladja a korábban megállapított bérminimum kiegészítő illetmény összegét. 28. A megbízás miatti kiegészítő illetmény 47. § (1) Ha az  állomány Hjt. 55.  § (1)  bekezdése alapján megbízott tagjának a  megbízással betöltött beosztás szerinti, távolléti díjba tartozó illetménye kevesebb, mint a  megbízás kezdő időpontja előtti napon érvényes havi távolléti díja, a különbözetet a megbízás időtartamára a Hjt. 55. § (3) bekezdése alapján, megbízás miatti kiegészítő illetmény címén kell részére megállapítani. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti kiegészítő illetményt a  megbízással ellátott beosztáshoz kötődő, távolléti díjba tartozó illetményelemek mértékében bekövetkező változás esetén felül kell vizsgálni, és összegét azok figyelembevételével a  változás időpontjától ismételten meg kell állapítani. Amennyiben a  megbízással ellátott beosztáshoz kötődő, távolléti díjba tartozó illetményelemek növekményének együttes összege eléri vagy meghaladja az  (1)  bekezdés szerinti kiegészítő illetmény összegét, ez utóbbi juttatás folyósítását meg kell szüntetni. 29. Az egészségügyi dolgozók kiegészítő illetménye 48. § (1) Az  állománynak az  MH EK állományában munkaköri feladatként a  járó- vagy fekvőbeteg szakellátásban egészségügyi tevékenységet végző tagja (a  továbbiakban e  § vonatkozásában: egészségügyi dolgozó) az  Eütev. 16.  § (7)  bekezdése alapján havonta kiegészítő illetményre jogosult, melynek összegét az  érintett részére egészségügyi dolgozók kiegészítő illetménye címén kell folyósítani. (2) Ha az  egészségügyi dolgozók kiegészítő illetményében részesülő egészségügyi dolgozó beazonosított közalkalmazotti besorolása változik, a  részére egészségügyi dolgozók kiegészítő illetménye jogcímén korábban megállapított kiegészítő illetményt a változás napjával felül kell vizsgálni, melynek során a (3) és (4) bekezdés szerint kell eljárni. (3) Ha a változás következtében az egészségügyi dolgozó illetménye nem éri el az új beazonosított besorolás szerint rá irányadó garantált közalkalmazotti illetmény összegét, akkor olyan mértékben kell megemelni a  részére már korábban megállapított kiegészítő illetmény összegét, hogy azzal együtt az  illetménye elérje az  új beazonosított besorolás szerinti garantált közalkalmazotti illetmény összegét. (4) Ha a  változás következtében az  egészségügyi dolgozó illetménye eléri, vagy meghaladja az  új beazonosított besorolás szerint rá irányadó garantált közalkalmazotti illetmény összegét, akkor a  részére már korábban megállapított kiegészítő illetmény összegét nem kell módosítani. (5) Ha az  egészségügyi dolgozó illetménye növekszik, az  esetben a  részére már korábban megállapított kiegészítő illetményt a változás napjával felül kell vizsgálni, melynek során a (6) és (7) bekezdés szerint kell eljárni. (6) Ha az  illetménynövekedéssel egyidejűleg az egészségügyi dolgozó beazonosított közalkalmazotti besorolása nem változik, akkor a részére már korábban megállapított kiegészítő illetmény összegét nem kell módosítani. (7) Ha az  illetménynövekedéssel egyidejűleg az  egészségügyi dolgozó beazonosított közalkalmazotti besorolása is változik, akkor a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. (8) Ha az  egészségügyi dolgozó illetménye csökken, az  esetben a  részére már korábban megállapított kiegészítő illetményt a változás napjával felül kell vizsgálni, melynek során a (9) és (10) bekezdés szerint kell eljárni. (9) Ha az  egészségügyi dolgozó illetménye úgy csökken, hogy azzal egyidejűleg a  beazonosított közalkalmazotti besorolása nem változik, de az  illetménye már nem éri el a  beazonosított közalkalmazotti besorolás szerint rá irányadó garantált közalkalmazotti illetmény összegét, akkor olyan mértékben kell megemelni a  részére már korábban megállapított kiegészítő illetmény összegét, hogy azzal együtt az  illetménye elérje a  beazonosított besorolás szerinti garantált közalkalmazotti illetmény összegét. (10) Ha az  illetménycsökkenéssel egyidejűleg az  egészségügyi dolgozó beazonosított közalkalmazotti besorolása is változik, akkor a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. (11) Ha az  egészségügyi dolgozó – kinevezéssel, áthelyezéssel vagy rendelkezési állományba helyezéssel – kikerül az  (1)  bekezdés szerinti beosztásából, akkor illetményét az  új beosztásának megfelelően kell megállapítani azzal, hogy ha ez  utóbbi már nem minősül az  (1)  bekezdés szerinti beosztásnak, akkor az  egészségügyi dolgozók kiegészítő illetményére a továbbiakban már nem lesz jogosult. 30. A pótlékveszteség miatti eseti kiegészítő illetmény 49. § (1) Ha az  állomány tagja részére az  53.  § alapján a  belföldi vezénylés helyén megállapított eseti illetménypótlékok együttes összege nem éri el a  vezénylés előtti beosztásában kapott eseti illetménypótlékok együttes összegét, a  különbözetet részére a  vezénylés ideje alatt pótlékveszteség miatti eseti kiegészítő illetmény címén kell megállapítani. A  különbözet megállapításánál a  vezénylés előtti beosztásban kapott eseti illetménypótlékok együttes összegeként a  vezénylést megelőző utolsó négy zárt naptári negyedévben folyósított eseti illetménypótlékok egyhavi átlagát kell figyelembe venni. Ha az  állomány tagja a  fennálló szolgálati viszonya alapján nem rendelkezik négy zárt negyedévvel, a  vezénylést megelőző zárt negyedévekben folyósított eseti illetménypótlékok egyhavi átlagát kell figyelembe venni. (2) A  pótlékveszteség miatti eseti kiegészítő illetményre való jogosultság fennállását havonta kell vizsgálni, és szükség esetén összegét az  (1)  bekezdés szerinti egyhavi számított átlag és az  adott hónapra kifizetett eseti illetménypótlékok együttes összege különbözeteként kell megállapítani. (3) A  pótlékveszteség miatti eseti kiegészítő illetményre való jogosultság megszűnik a  megállapítására okot adó körülmény megszűnésekor. 31. Az illetményre való jogosultság általános szabályai 50. § (1) Az  illetmény megállapítását és a  már megállapított illetmény összegének módosítását a  (2)–(4)  bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell végrehajtani. (2) Más beosztásba helyezés esetén az  új alapilletményt a  beosztásba történt kinevezés, áthelyezés írásba foglalt munkáltatói döntésben meghatározott napjától kell megállapítani. (3) Az  állomány speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztást betöltő tagja esetében a  Hjt. 123.  § (4)  bekezdés f )  pontjának alkalmazása során a  beosztásban elérhetőnél eggyel alacsonyabb rendfokozatot a  beosztás szempontjából irányadó honvédelmi szervezet, illetve a  Hjt. 42.  § (2)  bekezdés d)  pontja szerinti nem katonai oktatási intézmény munkaköri jegyzéke, illetve állománytáblája, a  beosztásban elérhetőnél eggyel alacsonyabb rendfokozathoz tartozó besorolási kategóriát pedig a Hjt. 5. melléklete figyelembevételével kell megállapítani. (4) Szerződéses pályakezdő esetén az  első tervezett beosztáshoz tartozó alapilletmény összegének – a  Hjt. 123.  § (4) bekezdés b) és f ) pontja alapján történő – megállapítása során a (3) bekezdés figyelembevételével kell eljárni. 32. Az illetményre való jogosultság a beosztásból való távollét esetén 51. § Egészségügyi szabadság igénybevétele esetén az illetménynek a Hjt. 121. § (1) bekezdés e), f ) és h)–j) pontja alapján történő esetleges csökkentéséről, megvonásáról vagy visszatartásáról a  munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek az  eset körülményeinek és az  állomány tagja nyilatkozatának figyelembevételével kell írásba foglalt munkáltatói döntésben rendelkeznie. 52. § (1) Az  illetmény Hjt. 131.  § (1)  bekezdése szerinti visszatartása esetenkénti mértékének megállapításakor az  eljárás tárgyát képező cselekmény súlyát kell figyelembe venni. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti döntés meghozatala során az  eljárás tárgyát képező cselekmény súlyán túlmenően az állomány eljárás alá vont tagja családjának szociális helyzete is figyelembe vehető. 33. A belföldi vezénylés ideje alatti illetményjogosultság 53. § (1) Az  55–57.  §-ban meghatározott esetek kivételével az  állomány azon tagja, akit – az  eredeti beosztásában való meghagyása mellett, de a beosztással együttjáró feladatok ellátása alól mentesítve – a szolgálat érdekében feladat végrehajtása vagy képzésen történő részvétel céljából egy hónapot meghaladó időtartamra belföldre vezényeltek, illetményként a vezénylést megelőző illetményének a távolléti díjba tartozó illetményelemeire, valamint – a Hjt.-ben és miniszteri rendeletben szabályozott jogosultsági feltételeknek való megfelelés esetén – a  feladatellátás vagy képzés helyén megállapítható eseti illetménypótlékra, továbbá a  49.  § szerinti feltételekkel eseti kiegészítő illetményre jogosult. (2) Az  állomány (1)  bekezdés szerint vezényelt tagja illetményének a  vezénylés ideje alatti felemelésére az  eredeti beosztása szerinti honvédelmi szervezet, illetve a  Hjt. 42.  § (2)  bekezdés d)  pontja szerinti nem katonai oktatási intézmény munkáltatói jogkört gyakorló vezetője jogosult. 34. A külföldre vezénylés ideje alatti illetményjogosultság 54. § (1) Az  55–57.  §-ban és az  (5)  bekezdésben meghatározott esetek kivételével az  állomány Hjt. 2.  § 40.  pontja szerinti tartós külföldi szolgálatra – ideértve a  külföldi képzést is – vezényelt tagja a  külföldi tartózkodás időtartamára folyósított egyéb juttatásokra tekintettel illetményként a  vezénylést megelőző alapilletményre, honvédelmi szolgálati díjra, a  45–48.  § szerinti feltételekkel kiegészítő illetményre, valamint a  (2)–(4)  bekezdés szerinti feltételekkel illetménypótlékra jogosult. (2) Az  állomány tagja részére a  Hjt.vhr. 1.  § 10.  pont a)–c), e), g) és k)–m)  alpontja szerinti külföldi szolgálata ideje alatt – a  Hjt.-ben és miniszteri rendeletben szabályozott jogosultsági feltételeknek való megfelelés esetén – csak a STANAG 6001 pótlék, külföldön folytatott tényleges repülőhajózó vagy tűzszerész tevékenység esetén a repülési vagy tűzszerész tevékenységért járó veszélyességi pótlék, valamint a  területi pótlék és – a  6.  § alapján pótlékra jogosítóként meghatározott beosztás betöltése esetén – a munkaerő-piaci pótlék állapítható meg. (3) Az állomány tagja részére a Hjt.vhr. 1. § 10. pont d) és f ) alpontja szerinti külföldi szolgálata ideje alatt – a Hjt.-ben és miniszteri rendeletben szabályozott jogosultsági feltételeknek való megfelelés esetén – csak a STANAG 6001 pótlék, a  területi pótlék, az  akciószolgálati tevékenységért járó fokozott igénybevételi pótlék és – a  6.  § alapján pótlékra jogosítóként meghatározott beosztás betöltése esetén – a munkaerő-piaci pótlék, valamint a Hjt.vhr. 1. § 10. pont d) alpontja szerinti külföldi szolgálat során a) a jogosultsági feltételeknek való megfelelés esetén a tűzszerész tevékenységért járó veszélyességi pótlék, b) folytatott tényleges repülőhajózó tevékenység esetén a repülési tevékenységért járó veszélyességi pótlék, c) repülőműszaki beosztás ellátására történő vezénylés esetén a  repülő és helikopter műszaki üzembentartó tevékenységért járó fokozott igénybevételi pótlék állapítható meg. (4) Az állomány külföldi képzést folytató tagja részére – a Hjt.-ben és miniszteri rendeletben szabályozott jogosultsági feltételeknek való megfelelés esetén – a külföldi képzés ideje alatt csak a STANAG 6001 pótlék és – a 6. § alapján pótlékra jogosítóként meghatározott beosztás betöltése esetén – a  munkaerő-piaci pótlék, valamint külföldön folytatott tényleges repülőhajózó tevékenység esetén a  repülési tevékenységért járó veszélyességi pótlék állapítható meg. (5) Az állomány a Hjt.vhr. 1. § 10. pont o) alpontja szerinti külföldi szolgálatra vezényelt tagja a külföldi szolgálat ideje alatt illetményként – a vezénylés időtartamától függetlenül – a vezénylést megelőző alapilletményre, honvédelmi szolgálati díjra, rendszeres illetménypótlékokra, valamint a  45–48.  § szerinti feltételekkel kiegészítő illetményre jogosult. 35. A rendelkezési állományba tartozók illetményjogosultsága 55. § (1) Az  állomány Hjt. 46.  § (1)  bekezdés a), c), d), f )–i), k)–s) és u)  pontja szerinti rendelkezési állományban belföldön szolgálatot teljesítő vagy belföldi képzésben résztvevő tagja a  (2)–(5)  bekezdés szerinti feltételekkel jogosult illetményre. (2) E  rendeletet az  állomány Hjt. 46.  § (1)  bekezdés a), c) és d)  pontja szerinti szervezetnél szolgálatot teljesítő tagja illetményének megállapítása során az  adott szervezetre a  Honvédség vagy a  KNBSZ által kiadott állománytábla, munkaköri jegyzék szerinti beosztás figyelembevételével kell alkalmazni. (3) A  (4)  bekezdés és a  Hjt. 123.  § (5)  bekezdése figyelembevételével kell megállapítani az  állomány azon tagjának illetményét, aki a  Hjt. 46.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti szolgálatteljesítést követően a  Hjt. 46.  § (1)  bekezdés f )  pontja alapján szolgálatteljesítésre valamely honvédelmi szervezethez vagy a  Hjt. 42.  § (2)  bekezdés d)  pontja szerinti nem katonai oktatási intézményhez kerül visszavezénylésre. (4) Ha az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés f )–i), k)–s) és u) pontja szerinti tagját belföldre vezénylik, illetményre az 53. § szerint jogosult, azzal az eltéréssel, hogy az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés n) és o) pontja szerinti tagja esetében egyidejűleg a Hjt. 131. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetmény visszatartást is érvényesíteni kell. (5) A  (4)  bekezdésben foglaltaktól eltérően az  állomány Hjt. 46.  § (1)  bekezdés l)  pontja szerinti tagja a  rendelkezési állományban töltött idő alatt – a  Hjt. 123.  § (5)  bekezdés b)  pontja szerinti alapilletményen és a  Hjt. 125.  § (1)  bekezdés szerinti honvédelmi szolgálati díjon felül – a  45–49.  § szerinti feltételekkel kiegészítő illetményre, valamint – a  Hjt.-ben és miniszteri rendeletben szabályozott jogosultsági feltételeknek való megfelelés esetén – a szolgálatteljesítés helyén megállapítható illetménypótlékra jogosult. 56. § Az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés e) és m) pontja szerinti rendelkezési állományban külföldön szolgálatot teljesítő tagja esetében, ideértve a  külföldi képzésben résztvevőket is, az  illetményt az  54.  § figyelembevételével kell megállapítani, azzal az eltéréssel, hogy a Hjt. 46. § (1) bekezdés e) pontjába tartozók esetén – az 54. § (3) bekezdése szerinti esetek kivételével – a  beosztástól függő illetményelemeket az  adott külföldi beosztást tartalmazó, a Honvédség vagy a KNBSZ által kiadott állománytábla, munkaköri jegyzék alapján kell meghatározni. 57. § Az  állomány rendelkezési állományba tartozó, a  Hjt. 49.  § (2)  bekezdése szerinti esetekben feladatellátásra vagy a  Hjt. 46.  § (1)  bekezdés m)  pontja szerint képzésre vezényelt tagja illetményének a  vezénylés ideje alatti felemelésére a Honvédség központi személyügyi szervezetének vezetője jogosult. 36. Az illetményre való jogosultság az állomány tagjának halála esetén 58. § Az  állomány tagjának elhalálozása esetén a  halál bekövetkezésének napjáig járó időarányos illetményt és egyéb illetményjellegű juttatásokat az  örökös vagy törvényes képviselője részére a  jogerős hagyatékátadó végzés vagy az  öröklési bizonyítvány alapján, a  végzés állományilletékes honvédelmi szervezet részére történő benyújtásának napját követő hónap végéig kell folyósítani. 37. Az illetmény megállapításának eljárási szabályai 59. § Az illetmény összegének megállapítása során úgy kell eljárni, hogy a Hjt. 122. § (5) bekezdése alapján előbb a Hjt. 122.  § (1)  bekezdése szerinti illetményelemeket külön-külön egész forintra kerekítve kell kiszámítani, majd azokat össze kell adni. Az illetmény kiszámítása során a kerekítés általános matematikai szabályait kell alkalmazni. 38. Az illetménygazdálkodás szabályai 60. § (1) Az  állomány tagja egyes illetményelemeinek megállapítására felhasználható keretekkel – a  (2) és (3)  bekezdés szerinti felosztásnak megfelelően – központi szinten és helyi vezetői hatáskörben kell gazdálkodni. (2) A  Honvédség központi pénzügyi és számviteli, ingatlanfenntartási és -üzemeltetési, logisztikai, valamint központosított igazgatási feladatokat ellátó szervezete (a  továbbiakban: a  Honvédség központi pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó szervezete) által kezelt központi keretet terheli a (3) bekezdés szerinti eset kivételével az állomány tagja részére megállapított illetmény összege. (3) Az  állományilletékes parancsnok részére a  Honvédség központi pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó szervezete által rendelkezésre bocsátott helyi keretet terheli az oktatói tevékenységért járó fokozott igénybevételi pótlék e  rendelet szerinti mértékének alsó határánál magasabb összegben történő megállapítása esetén a  pótlék összegének az alsó határ feletti része. (4) A (3) bekezdés szerinti helyi keret felhasználásáról részletes nyilvántartást kell vezetni. 39. A szabadság, szabadnap megváltása 61. § (1) A  Hjt. 113.  § (2)  bekezdése szerinti esetben az  állomány tagja részére szabadságmegváltás címén járó juttatás összege megegyezik a ki nem adott szabadság időtartamával arányos összegű távolléti díjjal. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti ki nem adott szabadság egy napjára eső távolléti díjat úgy kell meghatározni, hogy a szolgálati viszony megszűnése, illetve a Hjt. 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti rendelkezési állományba történő áthelyezés esetén az áthelyezés napját megelőző napon érvényes illetmény alapján számított távolléti díjat osztani kell 21 nappal. 62. § (1) A Hjt. 247/I. § (2) bekezdése szerinti esetben az állomány tagja részére – a 90 napon belül ki nem adott szabadnapok ellentételezéseként – szabadnap megváltása címén járó juttatás összege megegyezik a ki nem adott szabadnapok időtartamával arányos összegű távolléti díjjal. (2) Az (1) bekezdés szerinti ki nem adott szabadnapokra eső távolléti díjat úgy kell meghatározni, hogy a szabadnapra való jogosultság keletkezésének napja szerinti hónap utolsó napján érvényes illetmény alapján számított távolléti díjat osztani kell 21 nappal, és az  így megkapott egy napi távolléti díjat meg kell szorozni a megváltandó szabadnapok számával. V. FEJEZET AZ ÁLLOMÁNY TAGJÁNAK ILLETMÉNYJELLEGŰ ÉS EGYÉB JUTTATÁSAI 40. A túlszolgálat díjazása 63. § (1) A  (2)  bekezdés szerinti állomány kivételével az  állomány vezetői beosztást betöltő tagja által teljesített túlszolgálatért a Hjt. 247/H. § (1)–(6) bekezdése szerint állapítható meg szabadidő vagy díjazás. (2) A  honvédelmi szervezet állományilletékes parancsnoka és helyettese, a  Hjt. 5.  melléklete szerinti 16. vagy annál magasabb besorolási kategóriába tartozó vezetői beosztást betöltők, a  Hjt. 6.  melléklete szerinti felsővezetői beosztást betöltők, valamint az  1.  § (1)  bekezdése szerinti vezénylő zászlósi beosztást betöltők által teljesített túlszolgálatért sem szabadidő, sem díjazás nem állapítható meg. (3) A  túlszolgálat túlszolgálati díjjal történő ellentételezésekor a  túlszolgálat teljesítése szerinti naptári hónap utolsó napján érvényes illetmény alapján számított távolléti díj összegét osztani kell 174-gyel, a  rész-szolgálatteljesítés keretében teljesített túlszolgálat esetén pedig a 174 – a rész-szolgálatteljesítés napi óraszáma figyelembevételével – arányosan csökkentett részével, és az így megkapott egy órai távolléti díjat meg kell szorozni a teljesített túlszolgálat óraszámával. (4) A  (3)  bekezdés alkalmazásakor a  rész-szolgálatteljesítés időtartamának utolsó napján érvényes illetmény alapján számított távolléti díj összegét kell osztani a  (3)  bekezdés szerinti osztószámmal, ha a  rész-szolgálatteljesítés időtartamának utolsó napja a túlszolgálat teljesítése szerinti naptári hónap utolsó napja előttre esik. (5) A  Hjt. 247/H.  § (6)  bekezdése szerinti esetben a  túlszolgálat – a  Hjt. 103.  § (5)  bekezdése szerint megállapított – időtartamára járó túlszolgálati díjat a  szolgálatteljesítési időkeret elszámolását követő hónapra járó illetménnyel együtt kell kifizetni. Ez esetben a túlszolgálat egy órára eső díjazásának meghatározása során a (3) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy távolléti díjként a szolgálatteljesítési időkeret lejárta szerinti naptári hónap utolsó napján érvényes illetmény alapján számított távolléti díjat kell figyelembe venni. 64. § (1) Nem rendelhető el a túlszolgálat az állomány azon tagja részére, akit a teljesítendő túlszolgálatért túlszolgálati díj illetne meg, azonban a  túlszolgálat pénzbeli ellentételezéséhez szükséges fedezet a  honvédelmi szervezet, illetve a Hjt. 42. § (2) bekezdés d) pontja szerinti nem katonai oktatási intézmény meglévő túlszolgálati díjkerete terhére nem biztosított. (2) A honvédelmi szervezet, illetve a Hjt. 42. § (2) bekezdés d) pontja szerinti nem katonai oktatási intézmény részére rendelkezésre álló túlszolgálati díjkeretet a Honvédség központi pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó szervezete biztosítja, amelynek felhasználásáról a honvédelmi szervezetnél és a Hjt. 42. § (2) bekezdés d) pontja szerinti nem katonai oktatási intézménynél részletes nyilvántartást kell vezetni. (3) A  Hjt. 247/H.  § (8)  bekezdése szerinti nyilvántartásban a  túlszolgálatot teljesítő személy nevét, rendfokozatát, személyügyi törzsszámát, az  általa teljesített túlszolgálat időpontját és óraszámát, az  ellentételezés formáját és mértékét, a szabadidő kiadásának időpontját vagy a túlszolgálati díj kifizetésének megtörténtét is fel kell tüntetni. A nyilvántartást az állomány tagja munkaköri leírásában rögzített szolgálati rend alapján irányadó szolgálatteljesítési idő, valamint a  honvédelmi szervezet, illetve a  Hjt. 42.  § (2)  bekezdés d)  pontja szerinti nem katonai oktatási intézmény által egyénenként vezetett szolgálatteljesítési idő-nyilvántartásban foglaltak alapján kell vezetni. 41. A szerződés-hosszabbítási díj 65. § A  szerződés-hosszabbítási díj összegét a  szerződés-hosszabbítást megelőző szerződésben vállalt szolgálati idő utolsó napján érvényes távolléti díj alapján kell kiszámítani. 42. A visszailleszkedési támogatás 66. § A visszailleszkedési támogatás összegének megállapításakor a felmentési idő vagy a lejáró szerződés utolsó napján érvényes távolléti díjat kell alapul venni. 43. A jubileumi jutalom 67. § Ha az állomány tagja a  jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő elérése napján a Hjt. 131. §-a szerinti illetményvisszatartás miatt csökkentett illetményben részesült, az  őt a  93.  § (2)  bekezdésére figyelemmel utólagosan megillető jubileumi jutalmat a csökkentés figyelmen kívül hagyásával, a Hjt. 131. § (5) bekezdése alkalmazásával kell megállapítani. 68. § (1) A  jubileumi jutalom folyósítási határidőt követő kifizetése esetén annak összegét a  jogosultságra alapot adó időtartam leteltének napján érvényes távolléti díj alapján kell megállapítani. (2) A  jubileumi jutalom (1)  bekezdés szerinti utólagos kifizetése során – ide nem értve a  Hjt. 247/K.  § (5)  bekezdése szerinti esetet – a Hjt. 129. § (6) bekezdése figyelembevételével kell eljárni. 44. A repülőhajózók és ejtőernyősök egyszeri juttatása 69. § (1) A  Hjt. 134.  § (1)  bekezdése szerinti repülőhajózók és ejtőernyősök egyszeri pénzjuttatásának (a  továbbiakban: egyszeri pénzjuttatás) évenkénti alapösszegét a  kifizetés időpontjában érvényes honvédelmi illetményalap százalékában meghatározva a 4. melléklet alapján kell megállapítani. (2) A  repülőhajózó és ejtőernyős állomány részére a  repülőhajózó vagy az  ejtőernyős beosztásban eltöltött évek számának figyelembevételével az  (1)  bekezdés szerinti alapösszeget ki kell egészíteni a  kiképzettségi szint, illetve az elért osztályos fokozat alapján a) évente az alapösszeg 10%-ával aa) a  hadrafoghatósági kategóriák bevezetését megelőzően aranykoszorús első osztályú fokozattal repült, vagy ab) a  hadrafoghatósági kategóriák bevezetését megelőzően aranykoszorús első osztályú fokozattal ugrott évek után, b) évente az alapösszeg 7%-ával ba) a  korlátozás nélkül hadrafogható (COMBAT READY) minősítéssel, a  hadrafoghatósági kategóriák bevezetését megelőzően első osztályú fokozattal repült, vagy bb) a  korlátozás nélkül hadrafogható (COMBAT READY) minősítéssel, a  hadrafoghatósági kategóriák bevezetését megelőzően első osztályú fokozattal ugrott évek után, c) évente az alapösszeg 5%-ával ca) a  korlátozottan hadrafogható (LIMITED COMBAT READY) minősítéssel, a  hadrafoghatósági kategóriák bevezetését megelőzően másodosztályú fokozattal repült, vagy cb) a  korlátozottan hadrafogható (LIMITED COMBAT READY) minősítéssel, a  hadrafoghatósági kategóriák bevezetését megelőzően másodosztályú fokozattal ugrott évek után, d) évente az alapösszeg 3%-ával da) a  kiképzés alatt álló (UNDER TRAINING) minősítéssel, a  hadrafoghatósági kategóriák bevezetését megelőzően harmadosztályú fokozattal repült, vagy db) a  kiképzés alatt álló (UNDER TRAINING) minősítéssel, a  hadrafoghatósági kategóriák bevezetését megelőzően harmadosztályú fokozattal ugrott évek után. (3) Az  egyszeri pénzjuttatás összegének kiszámításakor az  alapösszegnek a  (2)  bekezdés szempontjából figyelembe veendő időarányos részét növelni kell az osztályos fokozatok alapján felszámítható kiegészítés százalékával. (4) Az  alapösszeg …