23/2013. (VI. 18.) NFM utasítása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet egyes fejezeti és központi kezelésű előirányzatainak felhasználásáról.

23/2013. (VI. 18.) NFM utasítása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet egyes fejezeti és központi kezelésű előirányzatainak felhasználásáról. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 28. § (1) bekezdésére figyelemmel, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23.  § (4)  bekezdés c)  pontjában foglaltak alapján, a  központi költségvetésben a  XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet részére megállapított egyes fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjét – az egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73.  § b)  pontjában meghatározott feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – az alábbiak szerint szabályozom. I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) Az  utasítás hatálya a  XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) fejezet részére megállapított fejezeti és központi kezelésű előirányzatokra [a továbbiakban: előirányzat(ok)] terjed ki. (2) A  Turisztikai célelőirányzat, a  Beruházás ösztönzési célelőirányzat, a  Gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzat, az  Agrármarketing célelőirányzat és a  Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer fejezeti kezelésű előirányzat célját, felhasználásának különös szabályait külön rendelet tartalmazza. (3) Az  Egyedi kormánydöntésen alapuló közlekedési beruházások, Országos közúthálózat és gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés, Belvízi hajózási alapprogram, Győri útfejlesztési beruházáshoz kapcsolódó kompenzációs intézkedések, Közúti közlekedéssel összefüggő környezetvédelmi feladatok, Területfejlesztési célelőirányzat, Digitális megújulás és kapcsolódó feladatok, Energetikai célú feladatok, ÉMI Nonprofit Kft. támogatása, Puskás Tivadar Közalapítvány támogatása, A Várkert Bazár rekonstrukciója, valamint A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. működtetése fejezeti kezelésű előirányzatok célját, felhasználásának különös szabályait a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) tartalmazza. 2. § Az előirányzatok kizárólag a központi költségvetési törvénnyel (a továbbiakban: Kötv.) összhangban jogszabályban vagy utasításban meghatározott célra használhatók fel. 3. § Az  előirányzatok cél szerinti és jogszerű felhasználásáért, azok kezelésének jelen utasításban meghatározott feladatai ellátásáért az előirányzat szakmai kezelője (a továbbiakban: szakmai kezelő), az előirányzatok felett szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkárok, kabinetfőnök, felügyeletet gyakorló államtitkárok, a nemzeti fejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter); (az államtitkárok és a miniszter a továbbiakban együtt: felügyeletet gyakorló felsővezető) felelős. Kijelölésüket a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének hatáskörébe utalt jogok gyakorlásáról szóló miniszteri utasítás tartalmazza. 4. § (1) Az  előirányzatok terhére kötelezettség – a  Beruházási ösztönzési célelőirányzat kivételével – csak a  jóváhagyott előirányzatok összegéig vállalható. Az  előirányzatok terhére több év, vagy a  költségvetési éven túli év kiadási előirányzatait terhelő kötelezettségvállalást – a  Költségvetési Főosztály (a továbbiakban: KF) bevonásával előterjesztve – a miniszter engedélyezhet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 36.  § (4)–(4a)  bekezdéseiben foglalt rendelkezésekre, valamint az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 46. § (2) bekezdésében és a 48. § (1) bekezdésében rögzítettekre figyelemmel. A fenti kötelezettségvállalást a miniszter a szakmai kezelő önálló, vagy amennyiben kezelő szerv került kijelölésre, annak bevonásával történő kezdeményezésére a felügyeletet gyakorló államtitkár, valamint a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár egyetértésével engedélyezi. (2) Határozatlan idejű, illetve azon több év, vagy a  költségvetési éven túli év kiadási előirányzatait terhelő kötelezettségvállalások esetén, amelyek esetében a  szerződés hatálya, illetve a  kifizetésekre okot adó körülmény valamilyen, a  minisztériumtól független eseményre tekintettel szűnik meg vagy áll be, a  miniszteri jóváhagyásra előterjesztett kérelemben első körben a  tárgyévben és azt követő három évben felmerülő összes kiadás vonatkozásában a  becsült évenkénti ütemezés megadása kötelező, melyet indokolt esetben évente szükséges felülvizsgálni. A  felülvizsgált részösszegek jóváhagyására a  felügyeletet gyakorló államtitkár jogosult. A  tárgyévet követő harmadik év végén a további évek tekintetében új engedélyt kell kérni. 5. § A  szakmai kezelő az  előirányzat részfeladatokra történő tervezésével – a  költségvetés tervezését támogató informatikai rendszer segítségével – elkészíti a támogatási célok, valamint az előirányzat terhére elvégzendő feladatok tételes felhasználási javaslatát. Az előirányzat részfeladatok szerinti felosztásának engedélyeztetésére, valamint annak évközi módosítására, továbbá az előirányzatok megváltoztatásának szabályaira vonatkozó eljárási rendet a 3. §-ban hivatkozott miniszteri utasítás tartalmazza. 6. § Az  előirányzatok cél szerinti felhasználását a  szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkárok, kabinetfőnök, valamint a  felügyeletet gyakorló felsővezetők ellenőrzik. Az  előirányzatok felhasználásának ellenőrzésére a  belső kontroll rendszer részét képező folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési rendszer, a belső ellenőrzés, illetve külső ellenőrző szervek ellenőrzései keretében, a vonatkozó belső normákban rögzítettek figyelembevételével kerül sor. Amennyiben kezelő szerv került kijelölésre, az  előirányzat felhasználásának ellenőrzésére a  kezelő szerv belső ellenőrzése is jogosult. A kezelő szerv a külső ellenőrző szervek által végzett ellenőrzésekhez adatszolgáltatást a szakmai kezelő, a KF és az NFM belső ellenőrzése egyidejű tájékoztatása mellett nyújt. 7. § A  szakmai kezelő az  előirányzat terhére teljesített kifizetésekhez szükséges támogatások igénybevételéhez előirányzat-finanszírozási tervet készít [Ávr. 132. § (1) bekezdés], amelyet összesítésre, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére történő adatszolgáltatás teljesítése érdekében havonta, a tárgyhónapot megelőző hónap 17. napjáig a  KF részére megküld. A  január hónapra vonatkozó tervet – elfogadott költségvetési törvény hiányában a benyújtott törvényjavaslat alapján – dekádonkénti részletezésben a tárgyévet megelőző év december 19-éig kell a  KF részére megküldeni. Az  előirányzat-finanszírozási terv soron kívüli módosítása iránti kérelmet – a tervezett módosítást tartalmazó előirányzat-finanszírozási terv csatolásával – legkésőbb a kiadás várható teljesítési időpontját megelőző 13. napig kell a  szakmai kezelőnek a  KF részére megküldenie, a  módosítás iránti igény indokolásával együtt. 8. § (1) A forrás rendelkezésre állása esetén az olyan kifizetésekhez, amelynek értéke nem éri el a bruttó 100 000 Ft-ot, valamint a  pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kiadásokhoz, továbbá ha a  kötelezettség jogosultsági feltételei, annak összege vagy az  összeg megállapításának módja, a  felek valamennyi joga és kötelezettsége jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, nemzetközi megállapodáson alapul [Ávr. 53. § (1) bekezdés, Áht. 36. § (2) bekezdés], előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges. Ezeket a kötelezettségvállalásokat legkésőbb a benyújtott számla és egyéb, a kifizetés alapjául szolgáló dokumentumok, bizonylatok alapján kell nyilvántartásba venni. A bruttó 100 000 Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó, az Ávr. 53. § (1) bekezdése alá egyebekben nem eső kötelezettségvállalásra csak a pénzügyi ellenjegyzés után és csak írásban kerülhet sor. (2) Az  előirányzatok terhére vállalt kötelezettség esetében, amennyiben előzetes írásbeli kötelezettségvállalásra kerül sor, a  vonatkozó írásbeli megállapodásnak, visszterhes szerződésnek, megrendelésnek, jognyilatkozatnak (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) – a jogszabályban vagy egyéb vonatkozó szabályban megkövetelt, valamint a felek megegyezése alapján abban foglalt általános adatokon és feltételeken túl – tartalmaznia kell: a) a kötelezettségvállalás azonosítóját, b) az adott előirányzat megnevezését, ÁHT-azonosítóját, c) a forráséve(ke)t, d) a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét, e) a szakfeladat számát, f ) a teljesítés igazolására jogosult személy megjelölését, g) a pénzügyi teljesítés határidejét, ga) amely a  tárgyévi előirányzat terhére történő kötelezettségvállalás esetében nem haladhatja meg a tárgyévet követő év június 30-át [Ávr. 46. § (1) bekezdés], gb) amelyet több év előirányzatai terhére vállalt kötelezettségek esetében évenkénti ütemezésben kell megadni, h) a kifizethető maximális összeget, – amennyiben kikötésre került – a számlázás alapjául szolgáló egységárat, a pénzügyi teljesítés devizanemét, módját és feltételeit, i) a pénzügyi ellenjegyzés tényét és a a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását. (3) Ha a kötelezettségvállaláshoz az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyása szükséges, a kötelezettségvállalás dokumentációjához csatolni kell ezek dokumentumait is. 9. § A  kötelezettségvállalás előkészítésének, jóváhagyásának, nyilvántartásának, teljesítésének és lezárásának részletes eljárási rendjét az  NFM kötelezettségei keletkezésének eljárási és nyilvántartási szabályait tartalmazó miniszteri utasítás tartalmazza. 10. § (1) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzését a KF végzi. A pénzügyi ellenjegyzésre a KF vezetője, valamint az általa az Ávr. 55. § (2) bekezdés b) pontja alapján – az Ávr. 60. § (1) és (2) bekezdéseire figyelemmel – a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár egyetértésével írásban kijelölt, az NFM alkalmazásában álló, az Ávr. 55. § (3) bekezdésében előírt végzettséggel rendelkező kormánytisztviselő jogosult. Az ellenjegyzés az ellenjegyző nevének, beosztásának, valamint az  ellenjegyzés időpontjának feltüntetésével, saját kezű aláírással történik. Az  ellenjegyzéshez szükséges dokumentumok előterjesztésével kapcsolatosan a  9.  §-ban hivatkozott miniszteri utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A pénzügyi ellenjegyzésre jogosultnak a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy: a) a  szükséges szabad előirányzat a  megfelelő ügyletkódon és kiemelt előirányzaton rendelkezésre áll, illetve a befolyt vagy megtervezett bevétel biztosítja a fedezetet, b) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll, c) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, és d) amennyiben a  fejezethez költségvetési főfelügyelő, vagy felügyelő került kirendelésre, úgy arról is, hogy a költségvetési főfelügyelő, vagy felügyelő előzetes véleményezési jogát gyakorolhatta-e, illetve ennek során az intézkedés felfüggesztését javasolta-e. [Ávr. 54. § (6) bekezdés] (3) A fejezethez kijelölt költségvetési főfelügyelő, vagy felügyelő a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat előzetesen véleményezi azzal, hogy az  Ávr. 61.  § (6)  bekezdésében meghatározott mértéket elérő kötelezettségvállalások tekintetében kifogással élhet. A  kötelezettségvállalás dokumentumának pénzügyi ellenjegyzése előtt legalább három munkanappal a költségvetési főfelügyelőt, vagy felügyelőt előzetesen, elektronikus úton a KF tájékoztatja. (4) Az  Ávr. 61.  § (8)  bekezdése alapján amennyiben a  költségvetési főfelügyelő, vagy felügyelő három munkanapon belül nem nyilatkozik, a pénzügyi ellenjegyzésre sor kerülhet. Abban az esetben, ha a költségvetési főfelügyelő, vagy felügyelő valamely intézkedés felfüggesztésére tesz javaslatot, annak indoklását három munkanapon belül eljuttatja a kijelölt szerv vezetőjének, aki továbbítja a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetőjének és a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személynek. 11. § Az előirányzatok terhére kötelezettséget vállalni, illetve az előirányzat terhére szerződést kötni – eltérő rendelkezés hiányában – az alábbi személyek jogosultak: a) nettó 100 millió forint értékhatárig a  szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár/kabinetfőnök azzal, hogy a  nettó 25 millió forintot meghaladó kötelezettségvállaláshoz a  felügyeletet gyakorló államtitkár/miniszter egyetértése szükséges, b) nettó 500 millió forint értékhatárig a felügyeletet gyakorló államtitkár azzal, hogy a nettó 100 millió forintot meghaladó kötelezettségvállaláshoz a közigazgatási államtitkár egyetértése szükséges, c) nettó 500 millió forint értékhatárig a közigazgatási államtitkár önállóan jogosult kötelezettséget vállalni, d) értékhatárra vonatkozó korlátozás nélkül a  miniszter azzal, hogy a  nettó 100 millió forintot meghaladó kötelezettségvállalás a  felügyeletet gyakorló államtitkár és a  közigazgatási államtitkár 9.  §-ban hivatkozott miniszteri utasítás „Kötelezettségvállalási adatlap” elnevezésű mellékletén feltüntetett véleményének ismeretében történhet. 12. § (1) Az előirányzatok terhére támogatási döntés alapján költségvetési támogatás (a továbbiakban: támogatás) nyújtása támogatói okirat kiadásával, vagy támogatási szerződés kötésével történhet. A  támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzíteni kell az Ávr. 73. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket. Az Ávr. 78. § (5a) és (9a) bekezdése szerinti támogatás esetén a támogatási szerződésben rendelkezni kell a visszafizetési kötelezettségről, illetve annak nem vagy késedelmes teljesítése esetére az alkalmazandó szankcióról. (2) Az  Ávr. 76.  § (1)  bekezdésében meghatározott eseten túlmenően nem biztosítható költségvetésből nyújtott támogatás annak sem, aki az  előző években a  támogató által azonos célra biztosított költségvetésből nyújtott támogatás felhasználásával a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt kötelezettségét megszegve még nem számolt el. (3) A támogatói okiratban, támogatási szerződésben rendelkezni kell a támogatói okirat visszavonása vagy a támogatási szerződés felmondása, az  attól történő elállás esetén visszafizetendő költségvetésből nyújtott támogatás visszafizetésének biztosítékairól. (4) Az  előirányzatok terhére nyújtott támogatás igénybevétele mind utólagos elszámolás melletti előfinanszírozás, mind időszakos vagy záró beszámolót követő utófinanszírozás formájában történhet. A  hárommillió forintot meg nem haladó támogatás, illetve az  Ávr.-ben meghatározottak esetében egy összegben, hárommillió forint felett részletekben, illetve időarányosan vagy teljesítésarányosan történhet a  támogatás támogatott részére történő rendelkezésre bocsátása, figyelembe véve az Ávr. 78. § (5a) bekezdésében és a 84. § (4a) bekezdésében előírtakat. Indokolt esetben az  utófinanszírozással biztosított költségvetési támogatás esetén támogatási előleg nyújtható, ha ezt a támogatói okirat, támogatási szerződés tartalmazza. Az előleg folyósítására több részletben is sor kerülhet [Ávr. 78. § (9) bekezdés]. (5) Az egyes finanszírozási időszakok és az ahhoz tartozó támogatásrészek költségnemenként (felhalmozási és működési típusú költségenként, működés támogatásánál részletesen alábontva) és a  szerződésben szereplő feladatoktól függően projektenként a költségtervben kerülnek rögzítésre, amely a támogatási szerződés elválaszthatatlan részét képezi. A kifizetéstől számított 30 napon belül fel nem használt támogatásrészek tekintetében a módosított költségterv jóváhagyására – a támogató képviseletében – a szerződésben kijelölt személy jogosult. A visszautalt támogatásrész csak ezen jóváhagyott módosított költségterv alapján bocsátható ismételten a támogatott rendelkezésére. (6) A  több finanszírozási időszakot tartalmazó utófinanszírozással történő folyósítás esetén az  első finanszírozási időszakban az előleg folyósításra több részletben, teljesítésarányos lehívás útján is sor kerülhet. (7) A  támogatási szerződésben rögzíteni kell, hogy a  támogatott az  előlegrészlet, illetve az  előfinanszírozott részlet kifizetését követő 30 napon belül nyilatkozni köteles annak felhasználásáról és pénzforgalmi kimutatás benyújtásával igazolni köteles, hogy a  részére folyósított részletet milyen összegben használta fel. A  támogatott a  nyilatkozattal egyidejűleg köteles visszautalni a támogató szerződésben megjelölt bankszámlájára a folyósítást követő 30 napon belül fel nem használt támogatásrészt. A  nyilatkozatban a  támogatott arról nyilatkozik, hogy a  pénzforgalmi kimutatásban szereplő költségek a  támogatási szerződés keretében, a  szerződésben rögzített feladatokkal összefüggésben merültek fel. (8) A nyilatkozatnak tartalmaznia kell: a) a kötelezettségvállalás azonosítóját, b) az adott előirányzat megnevezését, ÁHT azonosítóját, c) a támogatási szerződés tárgyát, d) a folyósított előlegrészlet illetve előfinanszírozott részlet összegét, e) a folyósítás dátumát, f ) a támogatásból felhasznált összeget, g) a fel nem használt és visszautalásra kerülő összeget. (9) A pénzforgalmi kimutatásnak tartalmaznia kell: a) a folyósított összeget, b) a folyósítás dátumát, c) a támogatásból történt kifizetések dátumait és összegeit sorszámozva, d) a fel nem használt és visszautalásra kerülő összeget. (10) Amennyiben a támogatott legkésőbb a visszafizetési kötelezettség beálltát követő 15 napon belül nem tesz eleget nyilatkozattételi és visszafizetési kötelezettségének, a támogatás további folyósítása felfüggesztésre kerül mindaddig, amíg a támogatott a mulasztását nem pótolja. (11) Amennyiben a (10) bekezdésben, illetve az Ávr. 78. § (10) bekezdésében foglalt esetekben a támogatás folyósítása felfüggesztésre kerül, a felfüggesztésről és annak okáról a szakmai kezelő 5 munkanapon belül a kedvezményezettet tájékoztatja. (12) A kedvezményezettek – ideértve a költségvetési szerveket is – számára a támogatói okiratban, támogatási szerződésben a  költségvetésből nyújtott támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról beszámolási kötelezettséget kell előírni. A kedvezményezett a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben rögzített határidőig beszámolót készít. (13) A  támogatott által benyújtandó beszámoló pénzügyi elszámolásból és szakmai beszámolóból áll. Könyvvizsgálói záradék alkalmazása esetén könyvvizsgálói záradékkal ellátott elszámoló lapot kell benyújtani pénzügyi elszámolásként. Könyvvizsgálói záradék nélküli pénzügyi elszámolás esetén elszámoló lapot és annak mellékleteként a számviteli előírásoknak megfelelő kiegyenlített számlákat (hiteles számlamásolatokat), egyéb bizonylatokat, továbbá a kifizetést igazoló dokumentumok eredeti vagy hiteles másolati példányát. A személyi jellegű és járulék költségekre vonatkozóan személyenként nem beazonosítható módon készített kimutatást vagy a név szerinti analitika meglétéről szóló nyilatkozatot kell csatolni. Az elszámolás alá eső valamennyi, a számviteli előírásoknak megfelelő számla, illetve egyéb számviteli bizonylat eredeti példányára záradékként fel kell vezetni a támogatásból elszámolni kívánt összeget, a támogatási szerződés kötelezettségvállalási azonosító számát és iktatószámát. (14) Az elszámoló lapnak tartalmaznia kell a támogatott nevét, székhelyét (lakóhelyét), adószámát (adóazonosító jelét), a  szerződés iktatószámát, kötelezettségvállalási azonosítóját, a  beszerzett eszközök és igénybevett szolgáltatások megjelölését, könyvvizsgálói záradék nélküli pénzügyi elszámolás esetén egy számlaösszesítőt, amelynek tartalmaznia kell az  elszámolni kívánt számlák, bizonylatok főbb azonosító adatait, tárgyát, nettó és bruttó összegét, valamint a támogatás terhére elszámolni kívánt összeget. A miniszter 100%-os tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok, valamint azon kedvezményezettek esetén, amelyekkel több szerződés is megkötésre kerül, a megkötött támogatási szerződések esetén a beszámolóhoz be kell kérni a gazdasági társaság, illetve a kedvezményezett az adott támogatási szerződéssel kapcsolatban az NFM felé benyújtandó beszámoló benyújtásáig rendelkezésére álló főkönyvi könyvelésből, vagy az éves beszámolóból nyert adatokat költségnemenkénti, valamint szerződésenkénti felosztásban, oly módon, hogy az NFM-mel kötött szerződéseket tételesen, az egyéb partnerekkel kötött szerződéseket egy soron, összevontan kell szerepeltetni. (15) A támogatott a szakmai beszámoló részeként – a támogatási szerződés iktatószámára való hivatkozással – bemutatja a támogatási szerződés céljának megvalósulását, a feladatok megvalósításához szükséges, támogatásból beszerzett eszközök használatbavételét, valamint szolgáltatások igénybevételét. (16) Az  előirányzatok pályázati rendszeren kívüli felhasználása, továbbá közfeladat ellátására ki nem jelölt kedvezményezettek egyedi támogatása során az Áht. 48. § (1) bekezdés szerinti támogatási kérelmekről (támogatási igényekről) az előirányzat szakmai kezelője előterjesztést készít, amelyet az előirányzat felett felügyeletet gyakorló felsővezető egyetértésével terjeszti elő a miniszter részére. Egyedi támogatásra irányuló szerződés kizárólag előzetes miniszteri döntés alapján köthető. (17) A (16) bekezdés szerinti előterjesztésnek tartalmaznia kell a) a kérelmező, vagy képviselőjének nevét, b) a támogatás tárgyát, c) a feladat megvalósításának részletes bemutatását, d) a  támogatási célhoz kapcsolódó teljes és részletes költség- és felhasználási ütemtervet, abban külön szerepeltetve a saját forrás mértékét, e) a kérelmezett támogatási összeget (a támogatás intenzitását), f ) a szakmai kezelő döntési javaslatát, g) a  szakmai kezelő részletes szakmai alátámasztását arra vonatkozóan, hogy a  támogatandó cél mennyiben kapcsolódik a  minisztérium közfeladat-ellátásához, továbbá a  szakmai kezelő nyilatkozatát, hogy a  forrást biztosító előirányzat a Kötv.-ben meghatározott célra kerül felhasználásra, h) az Ávr. 71. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatás tervezetét, i) a  Támogatásokat Vizsgáló Iroda jóváhagyó állásfoglalását, amennyiben olyan gazdasági tevékenység támogatására kerül sor, amelyre az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdés szerinti feltételek fennállnak (állami forrás, szelektivitás, előny a kedvezményezett vállalkozásnál, tagállamok közti kereskedelem érintettsége, valamint a verseny torzulása vagy ennek veszélye). (18) A  (17)  bekezdésben meghatározottakon túl az  előterjesztésnek tartalmaznia kell a  támogatási előleg nyújtásának igényét és indokait, amelynek lehetőségéről a miniszter külön döntést hoz. (19) A kérelmező részére a támogatói döntésről szóló tájékoztatást a szakmai kezelő küldi meg az Ávr. 71. § (1) bekezdése szerinti határidőben. (20) A döntést követően a szakmai kezelő a 9. §-ban hivatkozott miniszteri utasítás szerint kezdeményezi a támogatási szerződés megkötését, vagy előkészíti a támogatói okiratot. 13. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás vagy jogosulatlanul igénybe vett más kifizetés esetén a folyósítást annak tudomásra jutásakor azonnali hatállyal fel kell függeszteni, és a  támogatás vagy más kifizetés visszatérítése iránt a szakmai kezelőnek haladéktalanul intézkednie kell. (2) A  támogatás részbeni vagy teljes visszafizetésének összegét a  visszafizetésről szóló értesítés előkészítésekor a megkötött támogatási szerződésben előírt kamattal kell kiszámítani. (3) A szakmai kezelő köteles a visszavonásról a kedvezményezettet haladéktalanul, írásban igazolható módon értesíteni. Amennyiben a  kedvezményezett a  fizetési felszólítás átvételét követően, az  abban foglalt határidőn belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a  visszafizetési kötelezettség részletfizetés formájában történő engedélyezésére nem kerül sor, a követelést elsősorban beszedési megbízás, egyébként a  támogatási szerződésben foglalt, az Áht. 50. § (5) bekezdésével összhangban előírt biztosítékok alkalmazásával kell érvényesíteni. Amennyiben a biztosíték alkalmazása nem vezet eredményre, a  követelést peresítésre át kell adni a  Jogi Főosztálynak. A  Jogi Főosztály ezekről a  követelésekről nyilvántartást vezet és azokról negyedévente, legkésőbb a  negyedévet követő hónap 10.  munkanapján tájékoztatja a KF-et. (4) A visszafizetésre kötelezett – a visszafizetési határidő lejárta előtt írásban benyújtott, részletes indokolást tartalmazó – kérelmére a 3. §-ban hivatkozott miniszteri utasításban kijelölt személy a visszafizetési kötelezettségre részletfizetési kedvezményt adhat. A  részletfizetésre vonatkozó döntést, valamint az  alapján a  megállapodást a  szakmai kezelő készíti elő és a  kötelezettségvállalás rendjében bocsátja kiadmányozásra. A  megállapodásnak tartalmaznia kell a támogatási szerződésben előírt kamat fizetési kötelezettségének érvényesítési módját. A kiadmányozás után egy másolati példány megküldésével a szakmai kezelő köteles értesíteni a KF-et. A részletfizetés időtartama a 12 hónapot nem haladhatja meg. 14. § (1) A minisztérium követeléseiről lemondani – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem lehet. A visszakövetelendő összeget és a  kamattartozást illetően peren kívüli egyezség, felszámolási és csődeljárás, adósságrendezési eljárás keretében egyezség miniszteri engedéllyel köthető azzal, hogy az  egyezség nem eredményezheti a  követelés csökkenését. (2) Amennyiben a központi költségvetési támogatást jogosulatlan igénybevétel vagy felhasználás miatt a minisztérium, a  kezelő szerv vagy a  lebonyolító szervezet visszaköveteli és a  követelést a  kötelezett határidőben nem teljesíti, a követelés behajtása érekében a szakmai kezelő az állami adóhatóságot megkeresi, hogy a követelést adók módjára hajtsa be [Áht. 53.  § (2)  bekezdés]. Amennyiben egyéb forrás nem áll rendelkezésre, a  végrehajtás díja az  érintett fejezeti kezelésű előirányzat terhére elszámolható. (3) A  kis összegű (bruttó 100 000 forintot meg nem haladó) követelést behajtásra előírni nem kell. A  szakmai kezelő a  követelés teljesítésére történő kétszeri írásbeli felhívás adós (kedvezményezett) részére történő megküldését követően a behajtás eredményességéről írásban tájékoztatni köteles a KF-et, a követelések nyilvántartásból történő kivezetése érdekében. (4) A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása során a pályázati támogatások keretében keletkezett követelésekről a  szakmai kezelő és a  kezelő szerv folyamatos nyilvántartást köteles vezetni, ami alapján a  KF-et – a számviteli nyilvántartásban való rögzítés érdekében – értesíteni köteles negyedévente, a  negyedévet követő hónap 10-ig a keletkezett követelésekről. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a kedvezményezett azonosítására alkalmas információt (legalább a neve, adószáma), a vele szemben fennálló követelés bruttó összegét és az érintett kötelezettségvállalás azonosító számát. (5) Az  előlegek folyósítása és az  előfinanszírozás miatt keletkező követelésekről a  KF nyilvántartást vezet, amelyet egyeztet a  szakmai kezelővel. A  nyilvántartás formáját a  fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó Számlarend tartalmazza. 15. § A  KF és a  kezelő szerv köteles a  kötelezettségvállalások, valamint a  követelések analitikáját a  Forrás SQL integrált gazdálkodási rendszerben vezetni. Ennek érdekében a  kötelezettségvállalás, illetve követelés dokumentumát a 9. §-ban hivatkozott miniszteri utasítás szerint a KF és a kezelő szerv rendelkezésére kell bocsátani. 16. § (1) Előirányzatot érintő pénzforgalmat csak a  teljesítés igazolása és/vagy kifizetés engedélyezése alapján lehet érvényesíteni. A  teljesítés igazolására jogosult személyt – a  kötelezettségvállalás dokumentumában – a  kötelezettségvállalásra jogosult vezető jelöli ki. A  teljesítést írásban kell igazolni a  9.  §-ban hivatkozott miniszteri utasításban rögzített eljárásrend alapján, az utasítás mellékletét képező „Számla kifizetését megalapozó Teljesítésigazolás” nyomtatvány, vagy annak megfelelő adattartalmú, de attól eltérő formájú adatlap kitöltése és aláírása útján. Amennyiben koncessziós, rendelkezésre állási, illetve szolgáltatási szerződés eltérő eljárási szabályokat ír elő a teljesítésigazolás és a számla kiállítás tekintetében, azok esetében a szerződések forrásául szolgáló előirányzat szakmai kezelője jogosult az azokban foglaltak szerint eljárni. (2) A  teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell, hogy a  feladat elvégzése előírásszerűen, a  kötelezettségvállalás dokumentumában foglaltak szerint megtörtént-e, a  szolgáltatást nyújtó a vállalt kötelezettségét a szerződésben foglalt minőségben teljesítette-e, és igazolni kell a kiadás teljesítésének jogosságát, az  összegszerűséget, a  kötelezettségvállalás teljesítését. Amennyiben a  teljesítéssel szemben kifogás merül fel, úgy a szerződésszegésből eredő jogokat kell érvényesíteni. 17. § (1) A KF a teljesítés igazolása és/vagy a kifizetés engedélyezése alapján intézkedik a pénzügyi teljesítésről. A pénzügyi teljesítés előtt a kifizetést érvényesíteni, utalványozni kell az 1. melléklet szerinti, a Forrás SQL integrált gazdálkodási rendszerben előállított „Kiadási utalványrendelet” nyomtatvány alkalmazásával. (2) A  teljesítés igazolása alapján az  érvényesítőnek ellenőriznie kell az  összegszerűséget, a  fedezet meglétét, a  kötelezettségvállalás dokumentumában rögzített fizetési feltételeknek való megfelelést és azt, hogy az  előírt követelményeket betartották-e. Az  érvényesítésnek – az  „érvényesítve” megjelölésen kívül – tartalmaznia kell a kifizetésre megállapított összeget, a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot, a kötelezettségvállalás azonosítóját, az érvényesítés dátumát, az érvényesítő aláírását. (3) A  Kincstár által vezetett fejezeti számlák pénzforgalmát érintő bevételek és kiadások érvényesítésére – eltérő rendelkezés hiányában – a KF vezetője által a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyásával írásban kijelölt kormánytisztviselők jogosultak. (4) Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a  teljesítés igazolását és/vagy a  kifizetés engedélyezését, valamint az  érvényesítést követően kerülhet sor. Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy a „Kiadási utalványrendelet” a kötelezettségvállalás azonosítóját, valamint a főkönyvi számla számát tartalmazza. Utalványozásra a KF vezetője, valamint az általa a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyásával írásban kijelölt kormánytisztviselők jogosultak. (5) A  központi kezelésű előirányzatok esetében az  adatok Forrás SQL rendszerben történő rögzítése érdekében a szakmai kezelő a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve a Kincstár részére megküldendő, kifizetések alapjául szolgáló dokumentumok másolatát a dokumentumok benyújtását követő 15 napon belül köteles megküldeni a KF részére. (6) Az  érvényesítési feladatot ellátó személynek és a  kötelezettségvállalás ellenjegyzőjének felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi számviteli képesítéssel kell rendelkeznie [Ávr. 55. § (3), 58. § (4) bekezdés]. 18. § (1) A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – azonos személy nem lehet. Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, a teljesítés igazolására, az utalványozásra jogosult személlyel. Kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy a maga javára látná el. (2) A  kötelezettségvállalásra és a  teljesítés igazolására jogosult, kijelölt személyekről előirányzatonként a  szakmai kezelőnek a  2.  melléklet szerinti nyomtatványt kell két példányban kitöltenie a  3.  § szerinti kijelölést követő 60 napon belül. Az  aláírásminta-nyomtatvány egy kitöltött példányát a  szakmai kezelő őrzi, egy példányt a  KF részére kell megküldeni. Amennyiben az  adott előirányzat pénzügyi-számviteli feladatait kezelő szerv végzi, a  kötelezettségvállalásra, az  ellenjegyzésre, a  teljesítés igazolására, az  érvényesítésre, az  utalványozásra jogosult, kijelölt személyekről előirányzatonként a szakmai kezelőnek a 3. melléklet szerinti aláírásmintát kell három példányban kitöltenie. Egy kitöltött példányt a szakmai kezelő őriz meg, egy példányt a KF részére kell megküldeni, egy példány a kezelő szervet illet meg. A jogosult kijelölése a felügyeletet gyakorló felsővezető által az aláírásminta-nyomtatványon is megtörténhet, ebben az  esetben a  nyomtatványon a  felügyeletet gyakorló felsővezető aláírásának szerepelnie kell. Amennyiben a jogosult kijelölése belső szabályzatban vagy egyéb dokumentumban történik, az aláírásmintanyomtatványon a vonatkozó belső szabályzatra vagy dokumentumra való pontos hivatkozással szükséges utalni erre. Amennyiben a jogosult személyében év közben változás történik, 8 napon belül a szakmai kezelőnek intézkednie kell az aláírásminta-nyomtatvány kiállítása vagy módosítása iránt. 19. § (1) Az  előirányzatok pénzügyi műveleteinek lebonyolítására nyitott Kincstár által vezetett számlák tekintetében a  Kincstár által felszámított, számlavezetéshez kapcsolódó díjak és rendelkezésre állási díjak finanszírozása az  NFM Igazgatás Szakmai Programok költségvetésében került tervezésre. A  pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény alapján fizetendő pénzügyi tranzakciós illeték a  jogszabály által nem mentesített előirányzatok terhére kerül tervezésre, és év közben átcsoportosításra kerül az  NFM Igazgatás Szakmai Programok költségvetése javára. Ez  alól kivételt képez a  Közúti közlekedésbiztonság javítása és szakképzési feladatok, a  Beruházás ösztönzési célelőirányzat, a Nemzeti beruházás ösztönzési célelőirányzat, a Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai, a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer és az Autópálya rendelkezésre álllási díj fejezeti kezelésű előirányzat. Ezeknek az előirányzatoknak az esetében a pénzügyi tranzakciós illeték az előirányzatok terhére kerül tervezésre, az  illeték kifizetése az előirányzatok pénzforgalmának bonyolítására szolgáló előirányzat felhasználási keretszámlákról történik. (2) Az  előirányzatok terhére kerülnek biztosításra az  előirányzatok felhasználása során a  peres ügyekkel kapcsolatos jogi képviselettel, valamint a  pervitellel kapcsolatos költségek, továbbá a  bírósági ítéletekből származó fizetési kötelezettségek, valamint a  perköltség forrása. Amennyiben az  előirányzat nem nyújt fedezetet a  kifizetésre, a terhelendő előirányzat javára szükséges a forrás átcsoportosítása. Abban az esetben, ha forrás-átcsoportosítással nem biztosítható a  kifizetés fedezete, a  Magán és egyéb jogi személyek kártérítése fejezeti kezelésű előirányzat terhére kerülnek a peres ügyekkel kapcsolatos jogi képviselettel, valamint a pervitellel kapcsolatos költségek, továbbá a bírósági ítéletekből származó fizetési kötelezettségek, valamint a perköltség megtérítésre. 20. § A  fejezeti kezelésű előirányzatok maradványának következő évi felhasználása az  Ávr. 149–154.  §-ában foglalt rendelkezések szerint történik. Amennyiben a  kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványból a kötelezettségvállalás meghiúsul, vagy a felhasználás összege kisebb a vállalt kötelezettségnél, úgy a felszabadult maradvány elvonásáról vagy változatlan célú felhasználásának további engedélyezéséről a  Kormány dönt [Ávr. 153. § (1) bekezdés]. Az elvont kötelezettségvállalással nem terhelt [Ávr. 151. § (3) bekezdés] előirányzat-maradvány a központi költségvetést illeti meg. 21. § Az előirányzatok számviteli, valamint számviteli szabályozási feladatait az Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály végzi. A számviteli szabályozás jóváhagyásának tárgyában a 3. §-ban hivatkozott miniszteri utasítás rendelkezik. 22. § Az  Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály a  számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szvt.), az  Ávr., valamint az  államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) előírásai szerint – azon előirányzatok esetében, ahol a beszámoló elkészítésében kezelő szerv részt vesz, a kezelő szervezet bevonásával – időközi mérlegjelentést, valamint évközi (féléves) és éves beszámolót készít, amelyeket – a mérlegjelentés kivételével – a szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár/kabinetfőnök hagy jóvá. A  számszaki adatokat alátámasztó szöveges beszámoló elkészítése – a KF által meghatározott időpontra – a szakmai kezelő feladata. 23. § A  kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az  Ávr. 8. melléklete rendelkezik. II. Fejezet A fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó különös rendelkezések 1. Vasúti hidak és acélszerkezetek felújítása (17-20-31-6) 24. § Az  előirányzat célját a  miniszteri rendelet határozza meg. A  Magyar Államvasutak Zrt. által elkészített intézkedési tervet és az intézkedési terv végrehajtását szolgáló támogatási szerződés tervezetét a szakmai kezelő a felülvizsgálatot követően jóváhagyásra előterjeszti – a felügyeletet gyakorló államtitkár egyetértésével – a miniszter részére. 2. TEN-T projektek (17-20-32-5) 25. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel. (2) Az előirányzat az Európai Unió TEN-T alapjából támogatott közlekedésfejlesztési projektek hazai önrészét – ideértve az  Európai Unió felé el nem számolható költségeket, beleértve a  le nem vonható ÁFA-t is – és európai uniós támogatását tartalmazza. Az előirányzat felhasználható azon projektek előkészítésére, amelyek a 2014–2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban várhatóan eséllyel pályáznak az Európai Összekapcsolási Eszköz kohéziós országok számára elkülönített forrásaira. (3) Az  előirányzat az  Ávr. 3.  melléklete szerint az  összehangolás szabályai alá tartozik. Az  Ávr. vonatkozó szabályai szerinti azonos célú előirányzatok felhasználásához szükséges intézkedéseket az  előirányzat kezelő szerve, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK) teszi meg. 26. § (1) A KKK – a szakmai kezelő közreműködésével – felelős: a) az előirányzat cél szerinti, hatékony és szabályos felhasználásáért, kezelésének jelen utasításban meghatározott feladatai ellátásáért; b) annak biztosításáért, hogy olyan kifizetések és bevételek kerüljenek kifizetésre és átutalásra, amelyekkel összefüggésben a  beérkező bizonylatok formailag, tartalmilag és számszakilag megfelelnek a  jogszabályi előírásoknak és a szerződésben, megrendelésben meghatározottaknak; c) a  jogszabályokban előírt költségvetési beszámolókészítési kötelezettség teljesítése kapcsán a  teljesség, pontosság, valódiság érvényesítése érdekében, a  gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár által jóváhagyott rendszerben megfelelő belső nyilvántartási és eljárási rend kialakításáért, az előirányzatot érintő intézkedések, szerződések, megrendelések, követelések nyilvántartásáért és archiválásáért; d) a  KF-fel együttműködve az  előirányzat eszközeivel és forrásaival kapcsolatos leltározási és leltárkészítési teendők elvégzéséért; e) az éves és féléves beszámoló, valamint a negyedéves mérlegjelentés alapadatainak előkészítéséért; f ) a  Kincstárral való folyamatos kapcsolattartás keretében a  napi és a  havi kincstári adatszolgáltatások ellenőrzéséért és egyeztetéséért, amelyhez a KF a Kincstár által küldött értesítőket (pl. számlakivonatok) a KKK részére biztosítja; g) a pénzügyi teljesítések bizonylatokkal alátámasztott módon történő nyilvántartásáért és archiválásáért; h) az előirányzattal kapcsolatos számviteli feladatok ellátásáért; i) a zárszámadáshoz kapcsolódó feladatok teljesítéséért. (2) A  KKK az  előirányzat működtetésével kapcsolatos további előírásokat Működtetési Szabályzatban rögzíti, amelynek –  az Ávr. és jelen utasítás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban – tartalmaznia kell az  érvényesítés, az  utalványozás, továbbá – amennyiben a  KKK a  teljesítésigazoló – a teljesítés igazolásának az  eljárási rendjét, az összeférhetetlenségre, a bizonylatok útjára, az irattárazásra és a belső ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat. A Működtetési Szabályzatot a KKK készíti el, és a KKK főigazgatója jelen utasítás hatálybalépését követő 15 napon belül hagyja jóvá. A  Működtetési Szabályzatot a  KKK tájékoztatásul megküldi a  KF és a  Közlekedési Infrastruktúra Főosztály (a továbbiakban: KIF) részére. 27. § (1) A következő évre tervezett szakmai feladatokra a KIF készít javaslatot – a KKK közreműködésével – a közlekedésért felelős helyettes államtitkár (a továbbiakban: közlekedési helyettes államtitkár) egyetértésével. (2) Az  előzetes költségvetési igényre vonatkozó javaslatot – KF által meghatározott formában – az (1)  bekezdés szerinti döntés figyelembevételével, a KKK közreműködésével, a KIF terjeszti elő a közlekedési helyettes államtitkár egyetértésével a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére. (3) A  költségvetési törvényjavaslathoz az  előirányzatra vonatkozó számszaki mellékleteket és a  szöveges indokolást, a KKK közreműködésével, a KIF terjeszti elő a közlekedési helyettes államtitkár egyetértésével a gazdasági helyettes államtitkár részére. (4) A  kincstári költségvetést (előzetes, végleges) a  KKK közreműködésével, a  KIF terjeszti elő az  egyetértési joggal rendelkező KF-nek. Az elemi költségvetést a KKK közreműködésével, a KIF előterjesztésére – a KF általi ellenőrzését és felülvizsgálatát követően – a közlekedési helyettes államtitkár hagyja jóvá. (5) A  költségvetési törvény elfogadását követően az  előirányzat részfeladatokra történő felosztására – a KKK közreműködésével – a KIF tesz javaslatot, amelyet a KF előzetes véleményezését követően az infrastruktúráért felelős államtitkár (a továbbiakban: infrastruktúra államtitkár) egyetértése és a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár előterjesztése alapján a  miniszter hagy jóvá. A  miniszter által jóváhagyott részfeladatok között az  infrastruktúra államtitkár – a közigazgatási államtitkár egyetértésével – bruttó 500 millió forintig év közben átcsoportosítást hajthat végre. Az átcsoportosításhoz – az infrastruktúra államtitkár, valamint a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár egyetértésével – a miniszter engedélye szükséges, amennyiben az átcsoportosítás során az addig átcsoportosított részfeladatok kiadási előirányzatainak együttes összege meghaladja, vagy az  átcsoportosítás végrehajtásával meghaladná a  bruttó 500 millió forintot. A  részfeladatokra jóváhagyott keretek évközi módosítását a  KKK és a  KF előzetes véleményezését követően a  KIF terjeszti elő jóváhagyásra. Az  előirányzaton költségvetési bevételként a felhasználását követően elszámolható európai uniós forrásból származó többletbevétel esetén az egyes projektek forrásszerkezetét érintő módosításokat – legkésőbb a  többletbevétel előirányzatosításakor – az infrastruktúra államtitkár hagyja jóvá. 28. § (1) A  TEN-T projektek előirányzatból a  Kormány transzeurópai közlekedési hálózat projektjeihez juttatott TEN-T támogatás felhasználásáról szóló rendelete szerint kerül sor a támogatási szerződés, vagy a projektnek az NFM mint kedvezményezett hatáskörében történő megvalósítása esetén a vállalkozókkal, megbízottakkal kötött szerződések megkötésére. (2) A  kötelezettségvállalásra a  TEN-T Végrehajtó Hatóság vezetőjeként a  KIF főosztályvezetője jogosult, aki a kötelezettségvállalás előtt köteles a) nettó 100 millió forint értékhatárig a közlekedési helyettes államtitkár, b) nettó 500 millió forint értékhatárig az infrastruktúra államtitkár, c) nettó 500 millió forint értékhatár felett a miniszter jóváhagyását kérni. (3) A jelen utasítás 8. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeken túl a kötelezettségvállalásnak tartalmaznia kell a kiállításra kerülő számlára vonatkozóan azt, hogy a számla megjegyzés rovatában az érintett projekt megnevezését és uniós azonosítási számát fel kell tüntetni. (4) A  megkötött támogatási szerződés teljesítés igazolására a  KIF főosztályvezetője jogosult. A  KIF köteles a  kötelezettségvállalás dokumentumait, valamint a  teljesítés igazolását haladéktalanul továbbítani a  KKK részére. A kifizetésekről a KKK gondoskodik. (5) Az  előirányzat pénzügyi műveletei elszámolására a  Kincstárnál 10032000-00290737-50000050 számon vezetett fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla szolgál, amely felett a  KKK rendelkezik. Lebonyolításra a  fejezeti számlán kívül a  Kincstárnál projektenként nyitott lebonyolítási számlák is szolgálnak. A  KKK köteles a kötelezettségvállalások, a kötelezettségek, valamint a követelések analitikáját a Forrás SQL integrált gazdálkodási rendszerben vezetni. (6) Az előirányzat cél szerinti felhasználását a közlekedési helyettes államtitkár ellenőrzi. Az előirányzat felhasználásának ellenőrzésére a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési rendszer, a KKK belső ellenőrzése, az NFM belső ellenőrzése és külső ellenőrző szervek ellenőrzései keretében kerül sor. A KKK a külső ellenőrző szervek által végzett ellenőrzésekhez adatszolgáltatást a KIF és az NFM Ellenőrzési Főosztály egyidejű tájékoztatása mellett nyújt. A külső ellenőrző szervek által összeállított vizsgálati jelentéstervezeteket és az azokra adott észrevételeket a KKK tájékoztatásul megküldi az NFM Ellenőrzési Főosztálynak. 3. A közösségi közlekedés összehangolása (17-20-32-1) 29. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel. (2) Az  előirányzat terhére megkötendő támogatási, illetve vállalkozási szerződéseket a  szakmai kezelő készíti el. A szerződéseket – összeghatártól függően – a 11. §-ban foglaltakra figyelemmel kell megkötni. (3) Az előirányzat terhére a) a közlekedésszervező irodákat működtető KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (a továbbiakban: KTI) Személyközlekedési Igazgatóság, b) a KTI Stratégiai Projekt Igazgatóság és c) a KTI Közlekedési Módszertani Központ által ellátott, miniszteri rendeletben meghatározott feladatokkal összefüggésben felmerülő működési és felhalmozási költségek finanszírozására a KTI-vel kötött támogatási szerződés keretében kerül sor. (4) A  miniszteri rendeletben szereplő egyéb közlekedésszakmai feladatok feladatalapú finanszírozása a  KTI-vel megkötendő támogatási szerződés, illetve vállalkozási szerződés formájában történik. A  miniszteri rendeletben szabályozott intelligens közlekedési rendszer (ITS) kialakításával kapcsolatos feladatok ellátása a  KKK részére előirányzat-átadással, a KTI Nonprofit Kft. közreműködésével valósul meg. (5) A Tisza és a Bodrog folyókon, valamint a Kőrös, a Sajó és a Szamos folyókon a köteles kompok közlekedésbiztonságot fokozó átalakításával kapcsolatos beruházások támogatása a  pályázaton nyertes önkormányzatokkal/komp üzemeltetőkkel megkötendő támogatási szerződés keretében valósul meg. 4. Közúti közlekedésbiztonság javítása és szakképzési feladatok (17-20-32-11) 30. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel. (2) Az előirányzat felhasználására a) a közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokról és azok felhasználásának módjáról szóló 188/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján befolyó bevételek terhére, a bevétel aa) 40%-os mértékében az NFM Gépjármű-közlekedési és Vasúti Főosztály, ab) 60%-os mértékében a  Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) feladataival összefüggésben; b) a támogatás terhére: ba) a KKK Közlekedésbiztonsági forgalomtechnikai beavatkozások és Az e-Call témájú „HeERO” projekthez való kapcsolódás, valamint bb) a szakképzésről szóló törvényben foglaltakkal összhangban a Közlekedési szakképzési feladatok elnevezésű részfeladatok finanszírozására kerül sor. (3) Amennyiben az  év során többletbevétel képződik, azt az  NKH a  Közlekedésbiztonsági Intézkedési Tervben meghatározott alacsonyabb prioritású feladatokra használhatja fel. (4) Az előirányzat terhére kötelezettséget a (2) bekezdésben megnevezett szervezeti egység és költségvetési intézmény az ott meghatározott arányban vállalhatnak. (5) Az NKH és a KKK az előirányzat felhasználása során saját belső kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályai szerint jár el. 31. § (1) Az előirányzat felhasználása során a KF a tárgyhót követő hónap 15. napjáig havonta elektronikus úton tájékoztatja az  előirányzat szakmai kezelőjét az  NFM Korm. rendelet 3.  § (1)  bekezdése szerinti számlájára beérkezett források összegéről. (2) A  bevételi előirányzat NKH-t illető részének átutalásáról a  tárgyhót követő hónap 15. napjáig a  KF intézkedik. Az éves többletbevétel NKH részére történő átutalásáról a tárgyévben befolyt többletbevétel tényleges összegének megállapítását követő 20. napig a KF intézkedik. A decemberben megállapításra kerülő többletbevétel átutalásáról a KF a tárgyévet követő év január 20-ig intézkedik. 5. Infokommunikációs szolgáltatások, konszolidáció (17-20-34-1) 32. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható. (2) A  miniszteri rendelet szerinti támogatás felhasználására vonatkozó uniós állami támogatási rendelkezések a támogatási szerződésben kerülnek meghatározásra. (3) A  miniszteri rendelet szerinti feladatok tekintetében a  Szolgáltató/Üzemeltető a  szolgáltatási/üzemeltetési/ működtetési díj számításakor a  ténylegesen felmerült és a  teljes költségfelosztás módszerével meghatározott önköltség, valamint az  adott szolgáltatással közvetlenül összefüggő felhalmozási költség alapján alakítja ki a  szolgáltatási szint alapú közszolgáltatási szerződés díjazását. A  díjképzés során a  szolgáltatási/üzemeltetési/ működtetési díj az alábbi költségkategóriákat tartalmazza: a) a működtetéssel kapcsolatos közvetlen költségelemeket (a tevékenységre közvetlenül kimutatható): aa) az  érintett szolgáltatást működtető szervezettel kapcsolatos személyi jellegű kiadásokat és járulékaikat, ab) egyéb, a  működtető szervezettel kapcsolatos telefon, ingatlan, logisztikai, informatikai és képzési költségeket, ac) a pénzügyi finanszírozás költségeit, biztosítási díjakat, ad) az üzemeltetés során a működtető érdekkörében felmerülő eszközcserék költségeit, ae) alvállalkozói teljesítéseket (terméktámogatás, termékkarbantartás és termékkövetés, vásárolt informatikai és telekommunikációs szolgáltatások, telekommunikációs előfizetői és rendszerhasználati költségek, licenszdíjak), valamint af ) a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó adókat; b) a működtetéssel kapcsolatos közvetett költségelemeket (a teljes költség felosztás módszerével meghatározott): általános költségeket (üzemi és vállalati) – jog, személyzeti, eszköznyilvántartás, pénzügy, kereskedelmi támogatást; c) közvetlenül összefüggő felhalmozási költséget (a tevékenységre közvetlenül kimutatható): a  szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó eszközök számviteli politika alapján képzett amortizációs költséget. 6. Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás (17-20-35-1) 33. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célra használható fel. (2) Az  uránércbánya környezeti kárelhárítási feladatát végző MECSEK-ÖKO Környezetvédelmi Zrt. (a továbbiakban: MECSEK-ÖKO Zrt.) elkészíti az  előirányzat terhére elvégzendő feladatok tételes – felhasználási ütemezéssel és indokolással ellátott – felhasználási javaslatát. (3) A  szakmai kezelő a  felhasználási javaslat felülvizsgálatát követően azt – a  felügyeletet gyakorló államtitkár egyetértésével – jóváhagyásra előterjeszti a  miniszter részére, és a  jóváhagyást követően elkészíti a  MECSEK-ÖKO Zrt.-vel kötendő támogatási szerződés tervezetét. 7. Épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzat (17-20-35-3) 34. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel. (2) A pályázati rendszer működtetéséről szóló szabályokat a miniszteri rendelet tartalmazza. (3) Az előirányzat szakmai kezelője az ÉMI Nonprofit Kft. közreműködésével elkészíti a pályázati konstrukciók pályázati felhívását, pályázati útmutatóját, a pályázati űrlapokat és a támogatási szerződés mintáját. (4) A (3) bekezdés szerinti dokumentumokat és azok módosítását a szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár hagyja jóvá. (5) A  zöldgazdaság-fejlesztési és energetikai mintaprojekt támogatása folyósításának feltételeit az  európai uniós pályázaton történő részvétel céljából megkötött támogatási szerződés, vagy a  nyertes projektben részt vevő partnerekkel kötött megállapodás tartalmazza. 8. Autópálya rendelkezésre állási díj (17-20-36-1) 35. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel. (2) A rendelkezésre állási és egyéb díjak kifizetése a szakmai kezelő intézkedése alapján számlánként közvetlenül történik. (3) Az Autópálya rendelkezésre állási díj fejezeti kezelésű előirányzat esetében a) a  teljesítés igazolására a  felügyeletet gyakorló államtitkár, az  általa írásban kijelölt, illetve a  szerződésben foglaltak alapján a szakmai teljesítés igazolására illetékes személy jogosult, b) kötelezettségvállaláson alapuló kifizetést a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy a miniszter engedélyezhet. 9. Oktatási, kulturális és sport PPP programok (17-20-36-2) 36. § (1) Az  előirányzat a  miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel az  alábbi feladatok tekintetében felmerülő kötelezettségek teljesítéséhez: a) Hozzájárulás az oktatási-kutatási infrastruktúra bérleti díjához részfeladat célja a felsőoktatási intézmények oktatási épületeinek magántőke bevonásával történő fejlesztése költségvetési megállapodás keretében. A  befektető által megvalósított infrastruktúrát a  felsőoktatási intézmény 20 éves futamidőre visszabérli a szolgáltatótól, az éves bérleti díj kifizetéséhez az állam – az éves díj legfeljebb 50%-os mértékéig – támogatást nyújt. b) Hozzájárulás a meglévő kollégiumi rekonstrukciók bérleti díjához részfeladat célja a felsőoktatási intézmények meglévő kollégiumi épületeinek magántőke bevonásával történő fejlesztése költségvetési megállapodás keretében. A befektető által megvalósított infrastruktúrát a felsőoktatási intézmény 20 éves futamidőre visszabérli a szolgáltatótól, az éves bérleti díj kifizetéséhez az állam – az éves díj legfeljebb 50%-os mértékéig – támogatást nyújt. c) Hozzájárulás az új diákotthoni férőhelyek bérleti díjához részfeladat célja a  felsőoktatási intézmények részére új diákotthoni férőhelyek létesítése költségvetési megállapodás keretében. A  befektető által megvalósított infrastruktúrát a  felsőoktatási intézmény 20 éves futamidőre visszabérli a szolgáltatótól, az éves bérleti díj kifizetéséhez az állam – 10 000 Ft/férőhely mértékéig – támogatást nyújt. d) Hozzájárulás a Művészetek Palotájának működtetéséhez részfeladat a Művészetek Palotája megvalósításával és működtetésével kapcsolatban 2005. évben megkötött 30 éves futamidejű rendelkezésre állási szerződés alapján fizetendő rendelkezésre állási díj és közüzemi díjak éves összegének fedezetét biztosítja. e) Sportlétesítmények PPP konstrukcióban történő fejlesztése A program keretében megvalósult tornatermek, tanuszodák és sportcsarnok szolgáltatási díjának finanszírozása a szolgáltatási szerződések alapján, amely megoszlik az önkormányzatok és az állam között. f ) Tanácsadás, késedelmi kamat és egyéb díjak PPP megállapodás keretében megkötött szerződések teljesítése során az  állam érdekeinek érvényesítése, védelme céljából, illetve egyéb célból igénybe vett tanácsadói és egyéb szolgáltatások, illetve jogi képviselet (beleértve a perviteli és egyéb költségeket), valamint a fizetendő késedelmi kamatok finanszírozása. g) Sportlétesítmények PPP szerződéseinek megszüntetése következtében felszabaduló forrás Az egyes, sportlétesítményekre vonatkozó PPP szolgáltatási szerződések 2012. évben bekövetkezett megszüntetését követően felszabaduló forrás további szerződés-megszüntetésre, illetve egyéb, PPP szerződéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére használandó fel. h) Pénzügyi tranzakciós illeték. (2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban szereplő részfeladat esetén a támogatás az NFM (mint Támogató), a felsőoktatási intézmény (mint Támogatott), valamint az  Emberi Erőforrás Minisztérium (mint Irányító Szerv) között létrejött háromoldalú költségvetési megállapodás megkötését követően – a Kincstár finanszírozási rendje szerint – előirányzat átcsoportosítással valósul meg. Az (1) bekezdés d)–e) pontjaiban szereplő részfeladatok tekintetében a rendelkezésre állási és szolgáltatási díj kifizetése a  szakmai kezelő intézkedése alapján számlánként közvetlenül történik. Az  f )  pontban szereplő tanácsadói díj kifizetése a  szakmai kezelő intézkedése alapján számlánként közvetlenül történik, a késedelmi kamat és egyéb díjak tekintetében a kifizetés alapja a magánpartnerrel kötött szerződésben meghatározott késedelmi kamat mértéke, valamint a bírósági ítéletben meghatározott egyéb díjak. Az (1) bekezdés g) pontjában szereplő feladat tekintetében a forrásul szolgáló előirányzat részben vagy egészben átcsoportosításra kerül a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet javára. (3) Az  (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti részfeladatok tekintetében a költségvetési megállapodásban előírt pénzügyi elszámolás, illetve szakmai beszámoló jóváhagyására a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy a miniszter jogosult. (4) Az  (1)  bekezdés d)–e)  pontokban megjelölt részfeladatok, valamint f )  pontban szabályozott tanácsadói díj tekintetében a) a teljesítés igazolására a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult, b) kötelezettségvállaláson alapuló kifizetést a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy a miniszter engedélyezhet. 10. Nemzetközi tagdíjak (17-20-38-1) 37. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel. (2) Az  előirányzat szakmai kezelője felhasználási tervet készít az  előirányzat terhére kifizetni tervezett, nemzetközi kötelezettségvállalás alapján fennálló tagdíjfizetési kötelezettségek összegéről. A felhasználási tervet és az előirányzat terhére történő finanszírozást – a felügyeletet gyakorló államtitkár javaslata alapján – a miniszter hagyja jóvá. (3) A tagdíjfizetési kötelezettség felmerülésekor a szakmai kezelő kezdeményezésére a KF intézkedik a fizetendő összeg átutalásáról. A  KF a  devizaátutalások forintban kifejezett összegéről nagyedévente tájékoztatást küld a  fejezeti előirányzat terhére teljesített kifizetésekről a szakmai kezelő részére. 11. Magán és egyéb jogi személyek kártérítése (17-20-38-2) 38. § (1) Az  előirányzat célja a  miniszteri rendeletben foglaltakra figyelemmel – a  19.  §-sal összhangban – a  más fejezeti kezelésű előirányzatról nem finanszírozható: a) az NFM-et mint költségvetési szervet terhelő, jogerős ítéleten, jogerős bírósági határozaton (ideértve a szakértői költségek előlegezését a bíróság felhívására, bírói letétbe helyezés útján történő teljesítést stb.) vagy a felek közötti egyezségen alapuló, polgári jogi jogviszonyból származó kifizetési kötelezettségek teljesítése, b) az  NFM perbeni képviseletét ellátó ügyvédek (ügyvédi irodák) megbízási szerződései és egyéb ügyvédi megbízási szerződések alapján történő kifizetések teljesítése, c) a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági határozaton alapuló fizetési kötelezettségek fedezetének biztosítása, valamint d) az NFM mint adós elleni végrehajtási eljárásban az NFM-et terhelő, bírósági határozaton vagy a végrehajtó felhívásán alapuló fizetési köte …