2016. CLV. törvény a hivatalos statisztikáról.

2016. CLV. törvény a hivatalos statisztikáról. Az Országgyűlés, kiindulva abból, hogy Magyarország társadalmi és gazdasági jelenségeinek és folyamatainak megismeréséhez, megértéséhez, értékeléséhez hiteles, megalapozott és szakszerű hivatalos statisztikára van szükség, előmozdítva a  hivatalos statisztikai tevékenység objektivitását, pártatlanságát és függetlenségét, figyelemmel – az  Európai Uniónak az  európai statisztikák egységének biztosítása érdekében – a  nemzeti statisztikai tevékenységek összehangolására és erősítésére irányuló törekvéseire, hangsúlyozva ugyanakkor a  hazai statisztikai tevékenység történelmi előzményeit, folytonosságát és vívmányait, valamint a  statisztikai adatok hazai felhasználói igényeinek fontosságát, a  Központi Statisztikai Hivatal függetlenségének és szakmaiságának, továbbá a hivatalos statisztika iránti bizalom további erősítésének érdekében a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A törvény hatálya 1. § A  törvény hatálya kiterjed a  Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai által végzett, a  Központi Statisztikai Hivatal (a  továbbiakban: KSH) által rendszeresen felülvizsgált statisztikai adat-előállítási folyamatra, valamint az  azzal kapcsolatos egyéb tevékenységre (a továbbiakban együtt: hivatalos statisztikai tevékenység), valamint mindazokra A törvényt az Országgyűlés a 2016. december 6-i ülésnapján fogadta el. a  személyekre és szervezetekre, akik vagy amelyek a  hivatalos statisztikai tevékenységben adatgyűjtőként, adatszolgáltatóként, adatátadóként, felhasználóként érintettek. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában: 1. adatforrás: a  statisztikai adatfelvétel megvalósításának, a  megfigyelendő adatok begyűjtésének forrása. A statisztikai megfigyeléshez szükséges adatok összegyűjtése több adatforrásból történhet, 2. adatkör: a  statisztikai adatfelvétel által megfigyelt ismérvek egy adott témára és adott megfigyelési szintre vonatkozó, azonos logikai egységbe tartozó csoportja, 3. adminisztratív adatforrás: olyan másodlagos adatforrás, amelyben tárolt adatok gyűjtését vagy azokról nyilvántartás vezetését jogszabály írja elő az adminisztratív adatforrás kezelője számára, 4. azonosítás: az  az esemény, amikor egy adott statisztikai egységet (különösen: természetes személyt, gazdálkodó szervezetet, egyéb intézményt) egyértelműen felismernek vagy hozzájutnak a statisztikai egység egy vagy több közvetlen azonosítójához, 5. egyedi adat: olyan adat vagy adatok olyan együttese, amely – a  mindenkori legjobb technikai lehetőségek igénybevételével – lehetővé teszi a  statisztikai egység közvetlen vagy közvetett azonosítását, illetve azon keresztül eddig nem ismert információ felfedését, 6. egyéb másodlagos adatforrás: minden olyan másodlagos adatforrás, ami nem minősül adminisztratív adatforrásnak, 7. elsődleges adatforrás: olyan adatforrás, amelyből a  statisztikai adatfelvétel által leírt sokaság adott időszakra vagy időpontra vonatkozó ismérvei teljes mértékben vagy részben statisztikai adatgyűjtéssel meghatározhatók, 8. felfedés: a  közzétett adatokból egy adott statisztikai egységre vonatkozó eddig nem ismert információ nyilvánosságra kerülése, 9. felfedési kockázat: annak valószínűsége, hogy a  közzétett adatok alapján legalább egy statisztikai egység azonosítható, vagy rá vonatkozóan eddig nem ismert információ kerül nyilvánosságra, 10. közvetlen azonosító: a  statisztikai egységhez rendelt egyedi azonosítási adat vagy kód (függetlenül annak nyilvános hozzáférhetőségétől), valamint a  statisztikai egység neve, a  statisztikai egységhez tartozó pontos címadat, valamint a  statisztikai egység elérhetőségi adatai. Nem minősül közvetlen azonosítónak az adatkezelő által képzett technikai azonosító, 11. közvetett azonosítás: a  statisztikai egység azonosítása bármilyen, a  közvetlen azonosítástól eltérő módon, így a statisztikai adatállomány olyan változója alapján, amely kulcs részeként segíthet a statisztikai egységek azonosításában, 12. másodlagos adatforrás: olyan adatforrás, amelyből a  statisztikai adatfelvétel által leírt sokaság adott időszakra vagy időpontra vonatkozó ismérvei teljes mértékben vagy részben statisztikai adatátvétellel meghatározhatók. A  másodlagos adatforrások begyűjtésének két típusát különböztetjük meg: az  adminisztratív forrásból történő adatátvételeket (adminisztratív adatátvétel) és az  egyéb másodlagos forrásból történő adatátvételeket, 13. statisztikai adatátvétel: a statisztikai adatfelvétel által meghatározott sokaság adott időszakra vagy időpontra vonatkozó ismérveinek meghatározásához más szervezet által nyilvántartott vagy összegyűjtött adatok átvétele, felhasználása, 14. statisztikai adat-előállítási folyamat: a hivatalos statisztikai adatok előállítási folyamata, a hivatalos statisztikai adatot kezelő intézmények alaptevékenysége, amely magában foglalja a hivatalos statisztikák iránti igények megismerését, a  hivatalos statisztikai adatok előállítási folyamatának és az  azt támogató eszközöknek a  megtervezését, szervezését, fejlesztését, adatforrások használatát, a  hivatalos statisztikai célból kezelt adatok előkészítését, feldolgozását, elemzését, az  azok alapján történő tájékoztatást és megjelenítést, valamint a hivatalos statisztikai információk archiválását, 15. statisztikai adatfelvétel: egy adott sokaság adott időszakra vagy időpontra vonatkozó ismérveinek gyűjtése egy társadalmi, gazdasági vagy környezeti jelenség statisztikai megfigyelése céljából, különböző adatforrások felhasználásával, 16. statisztikai adatgyűjtés: a statisztikai adatfelvétel által meghatározott sokaság adott időszakra vagy időpontra vonatkozó ismérveinek összegyűjtése a  kiválasztott adatszolgáltatók megkérdezésével vagy közvetlen megfigyeléssel, 17. statisztikai cél: hivatalos statisztikai adat statisztikai adat-előállítási folyamatban való felhasználása, 18. statisztikai egység: a sokaság meghatározott tulajdonságokkal, jellemzőkkel, ismérvekkel rendelkező egyede, 19. statisztikai nyilvántartás: a  Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai által a  statisztikai adatfelvételek céljából megfigyelt sokaságok egyedeinek azonosítására, elérhetőségére és a  statisztikai adat-előállítási folyamatot támogató jellemzőkre vonatkozó rendszeresen karbantartott nyilvántartás. A statisztikai nyilvántartásokban szereplő, a  sokaság egyedeit leíró nyilvántartási egységek vonatkozhatnak a  társadalom, a  gazdaság és a környezet bármely egységére, jellemző módon személyekre, címekre, szervezetekre vagy tevékenységekre, 20. statisztikai regiszter: a  statisztikai adat-előállítási folyamat támogatása és egységesítése céljából a  Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai által vezetett olyan statisztikai nyilvántartás, amelyből elérhetők a  különböző adatfelvételek sokaságainak aktuális és történeti állapotai, a  változások oka, hatálya, forrása, és amely a sokaság egyedeire (egységeire) vonatkozó adatokat strukturáltan, adatbázisban tárolja, 21. végleges statisztikai adat: a  statisztikai adat-előállítási folyamat során előálló olyan adat, amely hivatalos közlés alapjául szolgál adott társadalmi, gazdasági vagy környezeti jelenség meghatározott időszaki/időponti állapotáról. II. FEJEZET A HIVATALOS STATISZTIKAI SZOLGÁLAT 3. A hivatalos statisztikai tevékenység 3. § (1) A  hivatalos statisztikai tevékenység célja, hogy statisztikai információk nyilvánosságra hozatalával valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a környezet állapotáról és annak változásairól az állami szervek, az önkormányzatok, a gazdasági szervezetek – beleértve a pénzügyi piacokat –, a civil szervezetek, a tudományos tevékenységet végzők, a közvélemény, a média szereplői, valamint a nemzetközi szervezetek, különösen az Európai Unió intézményei számára. (2) A  Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjainak a  hivatalos statisztikai tevékenységet – az  európai statisztikákról és a  titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az  Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a  közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az  Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a  továbbiakban: Európai Statisztikai Rendelet) szerinti – Európai Statisztikai Rendszer működésével összhangban kell ellátni, amelynek során a  Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjainak mindenkor meg kell felelniük az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexében és a (3) bekezdésben meghatározott elveknek. (3) A hivatalos statisztikai tevékenységgel kapcsolatos alapelvek: a) „Szakmai függetlenség”: a  Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjainak a  hivatalos statisztika előállítása során – különös tekintettel az  alkalmazott technikák, eszközök, fogalmak, módszertanok és adatforrások kiválasztására, valamint a közzététel valamennyi formájának tartalmára és időzítésére – szakmailag független módon kell eljárnia, és ezeket a  feladatokat bármilyen politikai vagy egyéb nyomástól és befolyástól mentesen, valamint egyéb, nem statisztikai tevékenységüktől elkülönítve kell elvégezni. A  Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjánál a  szervezet vezetője által erre kijelölt vezető felelős a  hivatalos statisztikai tevékenységért. A  hivatalos statisztikai tevékenységgel kapcsolatban utasításra, döntéshozatalra kizárólag a hivatalos statisztikai tevékenységért felelős vezető jogosult. b) „Pártatlanság”: a hivatalos statisztikát bármely politikai vagy egyéb nyomástól és befolyástól mentesen, semleges módon kell előállítani és közzétenni, és valamennyi felhasználót egyenlő bánásmódban kell részesíteni. c)  „Objektivitás”: a hivatalos statisztikát megbízható és elfogulatlan módon kell előállítani, valamint közzétenni. d) „Megbízhatóság”: a  hivatalos statisztikáknak a  lehető leghitelesebben, legpontosabban és legkövetkezetesebben kell mérniük azt a  valóságot, amelyet leképezni hivatottak, és ez  magában foglalja a tudományos kritériumok alkalmazását is a források, módszerek és eljárások kiválasztásában. e) „Minőség iránti elkötelezettség”: a  hivatalos statisztika megbízható, magas minőségű statisztikai információk előállításával, közzétételével támogatja a  tényeken alapuló döntéshozatalt, a  kutatást és a  társadalom szereplői közötti párbeszédet. Ennek érdekében a  Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai rendszeresen mérik és folyamatosan javítják a  statisztikai termékek és folyamatok minőségét és rendszeresen tájékoztatják a felhasználókat a minőségről. f)  „A statisztikai adatok bizalmas kezelése”: a statisztikai egységekre vonatkozó adatok védelme, amely magában foglalja a megszerzett adatok nem statisztikai célú felhasználásának és jogellenes nyilvánosságra hozatalának tilalmát is. g) „Költséghatékonyság”: a  hivatalos statisztika előállítási költségeinek arányban kell állniuk az  eredmények fontosságával és a  várt előnyökkel, az  erőforrásokat optimálisan kell felhasználni és mérsékelni kell a válaszadói terhet. (4) A  hivatalos statisztikai tevékenységgel kapcsolatos alapelvek részletes tartalmát – a  (3)  bekezdésben foglaltakon túlmenően, az  Európai Statisztika Gyakorlati Kódexében foglaltak figyelembevételével – a  Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexe határozza meg. (5) A Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexét a KSH elnöke állítja össze és – az Országos Statisztikai Tanáccsal, valamint a Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testülettel együttműködve, annak véleményének kikérését követően – adja ki. 4. A Hivatalos Statisztikai Szolgálat 4. § (1) A hivatalos statisztikai tevékenység ellátása a Hivatalos Statisztikai Szolgálat feladata. (2) A Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja az a szervezet lehet – a 4. és az 5. §-ban foglaltak figyelembevételével –, amely közfeladatának részeként hoz nyilvánosságra hivatalos statisztikai adatokat, és amelynek szervezete és működése megfelel a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexében és az Európai Statisztikai Rendeletben foglaltaknak. (3) A KSH a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja, a KSH elnöke látja el Magyarország főstatisztikusi feladatait. (4) A  KSH elnöke főstatisztikusi feladatai körében felelős a  Hivatalos Statisztikai Szolgálat hivatalos statisztikai tevékenységének szakmai koordinációjáért és egységességéért, így különösen a) a  hivatalos statisztikai tevékenység ellátásával kapcsolatban iránymutatásokat ad ki és felülvizsgálja és ellenőrzi az azoknak való megfelelést, b) figyelemmel az 6. §-ban foglaltakra képviseli Magyarországot az Európai Statisztikai Rendszerben, az Európai Unió hivatalos statisztikával foglalkozó testületeiben és fórumain, illetve hivatalos statisztikával foglalkozó nemzetközi szervezetek fórumain, statisztikai munkájában, valamint kapcsolatot tart más országok statisztikai hivatalaival, c) kijelöli, hogy a Hivatalos Statisztikai Szolgálat mely tagja minősül az Európai Statisztikai Rendelet értelmében az európai statisztika fejlesztésében, előállításában és közzétételében részt vevő egyéb nemzeti hatóságnak és tájékoztatja erről az Európai Bizottságot (Eurostatot). 5. § (1) A Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexében és az Európai Statisztikai Rendeletben foglaltaknak való megfelelőséget a  KSH elnöke – a  Kormány rendeletében foglalt szabályok szerint – akkreditációs eljárás alkalmazásával állapítja meg. Ezzel összefüggésben: a) az  akkreditációs eljárás eredményéről – a  b)  pontban foglalt nyilvánosságra hozatalt megelőzően – tájékoztatja a Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testületet és az Országos Statisztikai Tanácsot, b) a KSH elnöke a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjainak listáját – megjelenteti a Hivatalos Értesítőben, illetve az akkreditációs eljárás eredményét nyilvánosságra hozza a KSH honlapján is. (2) Az  elutasított akkreditációs kérelmet a  megállapított hiányosságok pótlását vagy felszámolását követően lehet ismételten benyújtani. (3) A Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódex és az Európai Statisztikai Rendelet elveinek való megfelelést a KSH ötévente felülvizsgálja. A felülvizsgálatra az akkreditáció szabályait kell alkalmazni. (4) Ha a felülvizsgálat során a KSH elnöke megállapítja, hogy a szervezet a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexében és az Európai Statisztikai Rendeletben foglaltaknak nem felel meg, akkor az adott szervezet vonatkozásában egyéves felülvizsgálati időszak lép életbe. Ennek lejártával a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexe és az Európai Statisztikai Rendelet elveinek való megfelelés ismételten ellenőrzésre kerül. Amennyiben a  megállapított hiányosságok nem kerültek kijavításra és a szervezet statisztikai tevékenysége továbbra sem felel meg a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódex és az Európai Statisztikai Rendelet elveinek, a KSH elnöke az akkreditációt visszavonja, a szervezet Hivatalos Statisztikai Szolgálatban való tagságát az ismételt ellenőrzést követő év végével megszünteti. A megszűnt tagságú szervezet az  ismételt ellenőrzést követő évre vonatkozó hivatalos statisztikai tevékenységét még lezárja, de a  következő tárgyévre nézve már nem folytathat hivatalos statisztikai tevékenységet. Az  általa statisztikai célból kezelt adatokat a  statisztikai tevékenységének lezárásával egyidejűleg átadja a  Hivatalos Statisztikai Szolgálat azon tagjának, amely a tevékenységet átveszi, ennek hiányában a KSH részére, és ezzel egyidejűleg a tárolt egyedi statisztikai adatokat tartalmazó adatállományokat törli vagy véglegesen hozzáférhetetlenné teszi. (5) A Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjának jogutódlással történő megszűnése esetén új akkreditáció lefolytatása szükséges. (6) A Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjának megszűnése esetén a hivatalos statisztikai tevékenység vonatkozásában történő esetleges jogutódlásról rendelkezni kell. A  Hivatalos Statisztikai Szolgálat megszűnt tagja által hivatalos statisztikai célra kezelt adatállományok vonatkozásában a (4) bekezdés szerint kell eljárni. 5. Együttműködés a Magyar Nemzeti Bankkal 6. § (1) A  Magyar Nemzeti Bank (a  továbbiakban: MNB) a  jegybanki információs rendszer működtetőjeként a  Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja. E  törvény rendelkezéseit az  MNB-re a  Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben (a továbbiakban: MNB tv.) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az MNB az MNB tv. szerinti függetlenség elvének megtartása mellett hivatalos statisztikai tevékenységének ellátása során – a  Központi Bankok Európai Rendszerének (a  továbbiakban: KBER) tagjaként a  KBER európai statisztikákat érintő feladatköréről szóló nyilvános kötelezettségvállalásban foglalt alapelveknek való teljes körű megfelelés sérelme nélkül – a lehető legteljesebb körűen megfelel a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexében foglalt elveknek. (3) A  Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexében foglalt elveknek való megfelelést az  MNB öt évente önértékelés keretében vizsgálja, és annak alapján a minél teljesebb megfelelés érdekében intézkedési tervet készít. (4) Az önértékelés eredményéről, valamint a tervezett intézkedésekről az MNB tájékoztatja a KSH elnökét. (5) A  KSH és annak elnöke meghatározott jogkörében szorosan együttműködik az  MNB-vel és annak elnökével, ezen feladatainak ellátása nem érinti az MNB-nek és annak elnökének az MNB tv.-ben meghatározott függetlenségét és feladatainak ellátását. III. FEJEZET A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 6. A KSH jogállása 7. § (1) A KSH kormányhivatalként működő központi költségvetési szerv, amely szakmailag független. (2) A KSH székhelye Budapest. (3) A jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök nem sérthetik a KSH szakmai függetlenségét. (4) A  központi államigazgatási szervekről, valamint a  Kormány tagjai és az  államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 67. § (4) bekezdésében foglaltakat a KSH vonatkozásában nem kell alkalmazni. (5) A KSH elnöke törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható. (6) A KSH költségvetése a (9) és (10) bekezdésben meghatározott költségvetési szervek, valamint az általa kezelt fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetésével együtt a központi költségvetésről szóló törvényben önálló fejezetet képez. (7) A  KSH az  adatok gyűjtéséhez, az  adatok feldolgozásához, és az  adatok közzétételéhez kapcsolódó közhatalmi feladatait a  KSH elnöke által alapított, a  magyar állam 100%-os tulajdonában álló Statisztikai Elemző Központ Korlátolt Felelősségű Társaság bevonásával látja el. (8) A gazdasági társaság felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében a KSH elnöke gyakorolja. (9) A  Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet központi költségvetési szerv, amely az  alap és alkalmazott demográfiai kutatást, mint közfeladatot látja el, és amely felett az  irányítási jogkört – az  alapítás, átalakítás, megszüntetés kivételével – a KSH elnöke gyakorolja. (10) A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár egy teljes kötelespéldánysorra jogosult országos feladatkörű tudományos szakkönyvtár, amely felett az  irányítási jogkört – az  alapítás, átalakítás, megszüntetés kivételével – a  KSH elnöke gyakorolja. 7. A Központi Statisztikai Hivatal feladatai 8. § (1) A  KSH ellátja mindazt a  feladatot, amelyet törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály a hatáskörébe utal. (2) A KSH feladatai: a) a gazdaság, a  társadalom és a  környezet állapotának és folyamatainak hivatalos statisztikai adatokkal történő bemutatása, ennek érdekében hivatalos statisztikai adatfelvételek teljes statisztikai adat-előállítási folyamatának elvégzése, így különösen adatok felvétele, feldolgozása, közzététele és elemzése, b) az Alaptörvény 36. és 37. cikkében foglalt, a bruttó hazai termék számítási módjára vonatkozó módszertan kialakítása, az  államadósság alakulásával kapcsolatban rögzített korlátok betartásának mérése, a  bruttó hazai termék megállapítása az  Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló 2013. május 21-i 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, c) a népmozgalmi statisztikák előállítása és közzététele, d) a népesség adatainak összeírása céljából időszakonként törvényben meghatározott módon népszámlálás, illetve mikrocenzus végrehajtása és az ezekből származó adatok közzététele, e) a hivatalos statisztikát érintő jogszabályok tervezetének véleményezése, f ) a törvényben elrendeltek kivételével az  adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtésekről szóló kormányrendelet tervezet szakmai tartalmának összeállítása, előkészítésében történő részvétel és végrehajtásának figyelemmel kísérése, g) a Hivatalos Statisztikai Szolgálat Országos Statisztikai Adatfelvételi Programjának összeállítása és végrehajtásának ellenőrzése, h) az Országgyűlés és a  Kormány évenkénti tájékoztatása Magyarország társadalmi, gazdasági, környezeti és népesedési adatairól, i) éves jelentés készítése az  Országgyűlés részére a  Hivatalos Statisztikai Szolgálat működéséről és a  jelentés közzététele, j) a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjainak akkreditációja, akkreditációjuk felülvizsgálata, k) a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai hivatalos statisztikai tevékenységének szakmai koordinációja, a hivatalos statisztikai tevékenységgel kapcsolatos iránymutatások kiadása, ezek betartásának ellenőrzése és felülvizsgálata, l) az egységes, a  statisztikai adat-előállítási folyamatban használandó osztályozások kialakítása, számjelek meghatározása és kiadás céljából miniszteri rendelet szakmai tartalmának kialakítása, az előkészítésben való közreműködés és végrehajtásának figyelemmel kísérése, m) Magyarország Közigazgatási Helynévkönyvének vezetése, Magyarország Helységnévtárának kiadása, n) egy teljes kötelespéldánysorra jogosult országos feladatkörű tudományos szakkönyvtár üzemeltetése, o) népességtudományi kutatóintézet üzemeltetése, p) közreműködés a statisztikai szakképzés rendszerének kialakításában, működtetésében, q) közreműködés a statisztikai kultúra terjesztésében és fejlesztésében. (3) A KSH javaslatot tesz a hivatalos statisztikai tevékenységet érintő jogszabályok megalkotására. (4) A KSH véleményezi a feladatait, valamint a hivatalos statisztikát érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit. (5) A KSH elnöke állandó meghívottként részt vesz a Kormány ülését megelőző döntés-előkészítő fórum ülésén. (6) A Kormány ülésének a KSH feladatkörét érintő napirendi pontjához a KSH elnökét meg kell hívni. 8. A KSH vezetői 9. § A KSH vezetői az elnök és az elnökhelyettesek. 10. § Törvény eltérő rendelkezése hiányában a  KSH elnöke és elnökhelyettesei jogviszonyára – az  e  törvényben foglalt eltérésekkel – a  közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőjére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 11. § (1) A KSH-t az elnök vezeti, aki feladatainak ellátása során nem utasítható. (2) A KSH elnöke a) ellátja a főstatisztikusi feladatokat, b) a KSH hivatali szervezetének vezetője, c) összeállítja a KSH Szervezeti és Működési Szabályzatát és egyéb szabályzatait, stratégiai dokumentumait, d) a 4. §-ban foglaltak szerint – az MNB kivételével – ellátja a Hivatalos Statisztikai Szolgálat hivatalos statisztikai tevékenységének koordinációját, e) gyakorolja a  munkáltatói jogokat az  elnökhelyettesek és a  KSH állományába tartozó kormányzati szolgálatijogviszonyban, vagy munkaviszonyban álló alkalmazottak tekintetében. 12. § Az  elnökhelyettes a  KSH Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott felelősségi területen az  elnök irányítása mellett látja el tevékenységét, és irányítja a  KSH Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott szervezeti egységek munkáját. 13. § (1) A KSH elnökét a miniszterelnök nevezi ki hét évre, amely kinevezés két alkalommal megújítható. (2) A KSH elnökhelyetteseit a KSH elnöke nevezi ki határozatlan időre. 14. § (1) A KSH elnökének olyan személy nevezhető ki, aki a) magyar állampolgár, b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, c) statisztikai szakmai munkássága elismert, d) a  Hivatalos Statisztikai Szolgálatban vagy az  Európai Statisztikai Rendszerben legalább tíz év szakmai, valamint ebből legalább öt év vezetői gyakorlatot szerzett. (2) A KSH elnökhelyettesének olyan személy nevezhető ki, aki a) magyar állampolgár, b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, c) a közigazgatásban vagy a statisztikai tudomány területén legalább öt év vezetői gyakorlatot szerzett. (3) Nem nevezhető ki a  KSH elnökének, illetve elnökhelyettesének büntetett előéletű, valamint olyan személy, aki a kinevezést megelőző négy évben országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, a Kormány tagja, államtitkár, köztársasági elnök, fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, helyi önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés elnöke vagy alelnök, illetve nemzetiségi önkormányzat tagja vagy párt tisztségviselője volt. (4) A KSH elnökének jelölt személy – a kinevezését megelőzően – a miniszterelnök részére, a KSH elnökhelyettesének jelölt személy – kinevezését megelőzően – a KSH elnöke részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű. (5) Indokolt esetben a miniszterelnök a KSH elnökét, a KSH elnöke a KSH elnökhelyettesét kinevezésének időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja büntetlen előéletének igazolására. (6) A miniszterelnök a KSH elnökének, a KSH elnöke a KSH elnökhelyettesének a (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatait az adatalany megbízatásának megszűnéséig kezeli. 15. § A  KSH elnöke, illetve elnökhelyettese kinevezésüket követő harminc napon belül, majd azt követően kétévente a közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesznek. 16. § (1) A KSH elnökének megbízatása megszűnik: a) a megbízatási időtartam leteltével, b) a 70. életév betöltésével, c) halálával, d) lemondásával, e) összeférhetetlenség megállapításával, f ) a kinevezéshez szükséges feltételek hiányának megállapításával, g) felmentéssel. (2) A  KSH elnöke megbízatásának megszűnését az  (1)  bekezdés a)–f )  pontjában foglalt esetben a  miniszterelnök állapítja meg. (3) Ha a  KSH elnöke összeférhetetlenségét a  kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a  tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a  miniszterelnök dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében. Az összeférhetetlenség megállapítását írásban indokolni kell. 17. § (1) A KSH elnöke megbízatásáról bármikor lemondhat. A lemondást írásban kell közölni a miniszterelnökkel. Lemondás esetén a KSH elnöke megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök állapítja meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a miniszterelnökhöz történő eljuttatását követő hatvanadik napnál. (2) A KSH elnökét a miniszterelnök felmenti, ha a) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a  teljesítést önhibájából elmulasztja, vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, b) a büntetőjogi felelősségét a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen megállapítja, c) a  büntetlen előéletének igazolására vonatkozó kötelezettségének teljesítését megtagadja vagy a  teljesítést önhibájából elmulasztja. (3) A KSH elnöke (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti felmentését írásban kell indokolni. 18. § (1) A KSH elnökhelyetteseit a KSH elnöke bármikor felmentheti, a felmentést nem kell indokolni. (2) A KSH elnökhelyettese számára e tisztségéből történő felmentését megelőzően – kivéve, ha arra nyugdíjjogosultság miatti kérelem alapján kerül sor vagy a  KSH elnökhelyettese a  felmentés közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül – végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő munkakört kell felajánlani a  KSH szervezetében. A  KSH elnökhelyettese a  felajánlott munkakör elfogadásáról öt munkanapon belül írásban nyilatkozik a KSH elnökének. (3) Ha a KSH elnökhelyettese a felajánlott munkakört elfogadja, át kell helyezni. (4) Ha a KSH elnökhelyettese a felajánlott munkakört nem fogadja el a kormánytisztviselőkre irányadó szabályok szerint felmentési idő és juttatások illeti meg, amelynek időtartama alatt a munkavégzési kötelezettség alól mentesül. 19. § A KSH elnökét az államtitkár, elnökhelyetteseit a helyettes államtitkár illetményével azonos díjazás, illetve juttatások illetik meg. 20. § A KSH elnökét és elnökhelyetteseit évente negyven munkanap szabadság illeti meg. IV. FEJEZET STATISZTIKAI TESTÜLETEK 9. Az Országos Statisztikai Tanács 21. § (1) Az  Országos Statisztikai Tanács (a  továbbiakban: OST) a  KSH elnökének az  adatszolgáltatók és adatfelhasználók képviselőiből álló tanácsadó, véleményező testülete. (2) Az OST feladatai különösen: a) az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexében, valamint a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexben foglalt elvek megvalósulásának figyelemmel kísérése, b) a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexe tartalmának véleményezése, c) az  Országos Statisztikai Adatfelvételi Program véleményezése a  felhasználói igények és az  adatszolgáltatói terhek szempontjából, d) a Hivatalos Statisztikai Szolgálat éves tájékoztatási programjának véleményezése, e) a statisztikai adatokhoz való tudományos célú hozzáférés feltételeinek véleményezése. (3) Az OST bármilyen, statisztikával kapcsolatos kérdést napirendjére tűzhet, az üléseire meghívhatja a KSH szakértőit. Feladataival kapcsolatban ajánlásokat fogalmazhat meg. (4) Az OST tagjai: a) a KSH elnöke által jelölt tag, b) a minisztériumok mint adatfelhasználók által jelölt egy-egy tag, c) az  adminisztratív nyilvántartást vezető szervek közül a  KSH elnöke által kijelölt öt szerv által jelölt egy-egy tag, d) a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács által jelölt, a munkaadókat és a munkavállalókat képviselő egy-egy tag, e) az országos önkormányzati érdekszövetségek által jelölt két tag, f ) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által jelölt tag, g) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által jelölt tag, h) a tudományos élet képviselői közül a Magyar Tudományos Akadémia által jelölt öt tag, i) az MNB mint adatfelhasználó által jelölt tag. (5) Az  OST ülésén állandó meghívottként vesznek részt a  Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testület tagjai, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. (6) Az OST tagjait a (4) bekezdésben jelölt szervezetek jelölése alapján a KSH elnöke javaslatára a miniszterelnök bízza meg három évre. A tagok maguk közül választják a testület elnökét három évre. A testület titkársági feladatait a KSH látja el. (7) Az  OST tagja, elnöke olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű, és nem áll a  statisztikusi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt (a továbbiakban együtt: kizáró ok). (8) Nem bízható meg az OST tagjának, aki nem felel meg a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 39. § (1)–(1c) bekezdéseiben foglalt feltételeknek. (9) Az OST tagja a megbízásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok. (10) A KSH elnöke felhívhatja az OST tagját, valamint elnökét annak igazolására, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn. (11) A  KSH elnöke az  OST tagjának a  (9) és (10)  bekezdés alapján megismert személyes adatait az  adatalany megbízatásának megszűnéséig kezeli. (12) Az OST tagjának, elnökének megbízatása megszűnik a) a megbízás határidejének lejártával, b) a lemondás miniszterelnök általi elfogadásával, c) a tag halálával, d) a kijelölés, valamint a javaslat visszavonását követő miniszterelnöki felmentéssel, e) ha az  OST tagja, elnöke a  (8)  bekezdés szerinti kizáró ok fenn nem állásának igazolásával kapcsolatos kötelezettségének az  ismételt szabályszerű felhívástól számított 15 munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az  ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon. (13) Ha az  OST elnökének, tagjának megbízatása megszűnik, a  KSH felhívja a  jelölésre jogosult szervet, hogy a  megüresedett tisztségre új személyt jelöljön. A  (12)  bekezdés d) és e)  pontjában foglaltak esetén az  új tag megbízásánál az eljárásra a (6) bekezdésben foglaltak az irányadók. A (12) bekezdés b)–e) pontjai esetében az új tag megbízásának időtartama eltérő lehet. (14) Az  OST tevékenységét az  általa kialakított és a  KSH elnöke által jóváhagyott ügyrend alapján látja el. Az  OST ügyrendje nyilvános. 10. Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testület 22. § (1) A  Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testület (a  továbbiakban: Koordinációs Testület) tagjai a  Hivatalos Statisztikai Szolgálat képviselői, elnöke a KSH elnöke. A Koordinációs Testület titkársági feladatait a KSH látja el. (2) A Koordinációs Testület célja, hogy a hivatalos statisztikai tevékenységgel kapcsolatos kérdéseket megvitassa. Ennek kapcsán feladatai különösen: a) a  hivatalos statisztika fejlesztésére, előállítására, nyilvánosságra hozatalára vonatkozó prioritások, stratégiai kérdések megvitatása, b) a  hivatalos statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és nyilvánosságra hozatalához szükséges erőforrások felmérése, c) javaslatok kidolgozása a  hivatalos statisztikai tevékenység egységesítésére, a  minőségének folyamatos javítására, a párhuzamosságok kiküszöbölésére, d) részvétel a  Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexe tartalmának kidolgozásában, továbbfejlesztésében, véleményezésében, valamint egyetértési jog gyakorlása annak elfogadása során, e) az  Országos Statisztikai Adatfelvételi Program tervének előzetes véleményezése, továbbá a  végrehajtás nyomon követése és a program teljesülésének értékelése, f ) másodlagos adatforrások hivatalos statisztikai célú felhasználásával kapcsolatos állásfoglalások és iránymutatások véleményezése, g) módszertani kérdések, fogalmak, osztályozások, ajánlások, állásfoglalások és iránymutatások véleményezése, h) az Európai Statisztikai Rendszerben felmerülő kérdésekkel kapcsolatos tagállami álláspont véleményezése. (3) A  Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja egy tagot jelöl a  Koordinációs Testületbe. A  Koordinációs Testület tagját a  jelölés alapján a  KSH elnöke bízza meg határozatlan időre. A  tag távolléte esetén a  Koordinációs Testület tagja megfelelő képviseleti joggal eljáró helyettest jelölhet. (4) A  Koordinációs Testület tagja olyan képviseletre jogosult személy lehet, aki büntetlen előéletű, és nem áll a statisztikusi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt (a továbbiakban együtt: kizáró ok). (5) Nem delegálható a Koordinációs Testület tagjának, aki nem felel meg a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 39. § (1)–(1c) bekezdéseiben foglalt feltételeknek. (6) A  Koordinációs Testület tagja a  jelölésével egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a  tényt, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok. (7) A KSH elnöke felhívhatja a Koordinációs Testület tagját annak igazolására, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn. (8) A  KSH elnöke a  Koordinációs Testület tagjának a  (6) és (7)  bekezdés alapján megismert személyes adatait az adatalany megbízatásának megszűnéséig kezeli. (9) A Koordinációs Testület tagjának megbízatása megszűnik: a) a tag halálával, b) lemondásával, c) a jelölő szervezet kezdeményezése alapján a KSH elnöke által történő felmentéssel, d) a  jelölő szervezet megszűnésével, vagy a szervezet Hivatalos Statisztikai Szolgálatban betöltött tagságának megszűnésével, e) ha a  tag a  (7)  bekezdésben foglalt kötelezettségének az  ismételt szabályszerű felhívástól számított 15 munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon. (10) Ha a Koordinációs Testület tagjának megbízatása megszűnik, a KSH elnöke felhívja a jelölésre jogosult szervet, hogy a megüresedett tisztségre új személyt jelöljön. (11) A Koordinációs Testület tevékenységét az általa kialakított és a KSH elnöke által jóváhagyott ügyrend alapján látja el. A Koordinációs Testület ügyrendje nyilvános. (12) A  Koordinációs Testület ülésén állandó meghívottként részt vesz a  Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. V. FEJEZET STATISZTIKAI ADATFELVÉTELEK 11. Statisztikai adatfelvételek általános szabályai 23. § (1) A  statisztikai adatfelvétel módja lehet statisztikai adatgyűjtés vagy statisztikai adatátvétel. Statisztikai adatfelvétel elsődleges és másodlagos adatforrásból végezhető. (2) Elsődleges adatforrásként statisztikai adatgyűjtés végrehajtható adatszolgáltatási kötelezettség elrendelésével és önkéntes adatszolgáltatással. (3) Elsődleges adatforrást csak akkor lehet igénybe venni, ha nincs statisztikai célra alkalmas, hozzáférhető másodlagos adatforrás. (4) Az adatszolgáltatói terhek csökkentése érdekében ugyanazon adatra vonatkozóan csak különösen indokolt esetben rendelhető el több statisztikai adatfelvétel. (5) A  Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai a  28.  § (7)  bekezdésében és a  43.  §-ban foglaltak figyelembevételével egymás között, statisztikai célra, térítésmentesen jogosultak a  statisztikai adatfelvételből származó, rendelkezésre álló végleges statisztikai adatok és kapcsolódó kiegészítő információk (metaadat) átadására, átvételére. A Hivatalos Statisztikai szolgálat tagja nem köteles átadni a  statisztikai adat-előállítási folyamat során előálló, nem végleges adatokat. (6) Az  adatátadásról a  Hivatalos Statisztikai Szolgálat érintett tagjai megállapodást kötnek, amelyben rögzíteni kell az adatátadás célját, módját, az adatkezelés, illetve az adatok tájékoztatási tevékenység során történő felhasználásának feltételeit. A megállapodásokat a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai honlapjukon nyilvánosságra hozzák. 12. Statisztikai adatgyűjtések 24. § Statisztikai adatgyűjtés keretében adatszolgáltatásra kötelezett lehet bármely természetes és jogi személy, valamint a személyiségi joga szerint jogképes szervezet. 25. § (1) Természetes személytől személyes adatára vonatkozó kötelező adatszolgáltatást – a  26.  § (1)  bekezdésben foglalt kivétellel – csak törvény rendelhet el. (2) Különleges adat statisztikai célból a következők szerint gyűjthető: a) az  érintett faji eredetére, nemzetiségi hovatartozására, politikai véleményére vagy pártállására, vallásos, világnézeti meggyőződésére, érdekképviseleti tagságára vonatkozó adat csak személyazonosításra alkalmatlan módon és az érintett természetes személy önkéntes adatszolgáltatása alapján, b) az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, szexuális életre vonatkozó adat, valamint bűnügyi személyes adat csak személyazonosításra alkalmatlan módon, az  érintett természetes személy önkéntes adatszolgáltatása vagy törvény rendelkezése alapján. 26. § (1) A Magyarországon gazdasági tevékenységet végző jogi személy, valamint a gazdasági tevékenységére vonatkozóan a  gazdasági tevékenységet folytató természetes személy és a  személyiségi joga szerint jogképes szervezet statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét minden év november 30-ig a Kormány rendelete állapítja meg. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti kormányrendelet tervezetét a  KSH – a  Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjainak javaslatai alapján – állítja össze, és azt a felügyeletet ellátó miniszter terjeszti a Kormány elé. (3) Az  (1)  bekezdés tekintetében gazdasági tevékenységnek kell tekinteni, amikor erőforrások – így különösen: tőkejavak, munka, gyártási technológia, valamint anyagok és félkész termékek – felhasználásával terméket állítanak elő vagy szolgáltatást nyújtanak. (4) Az adatszolgáltatási kötelezettséget megállapító, (1) bekezdés szerinti kormányrendelet rendelkezik: a) az adatszolgáltatás címéről, b) az adatszolgáltatói kör meghatározásáról, c) az adatszolgáltatás gyakoriságáról és határidejéről, d) az adatszolgáltatás tartalmáról (részletes adatkörökről), e) az elektronikus adatszolgáltatás módjáról, f ) a kijelölés alapjául szolgáló adatok időállapotáról, g) az adatszolgáltatásra irányadó uniós jogi aktusról. (5) A  (4)  bekezdésben megjelölt adatszolgáltatói körön belül az  adatszolgáltatásra kötelezett egyes adatszolgáltatók kijelölését – a  teljes körű adatgyűjtések kivételével – a  hivatalos statisztikai szolgálatnak az  adott statisztikai adatfelvételért felelős tagja – megalapozott módszertan alkalmazásával, valamint a  Központi Statisztikai Hivatal esetében a (6) bekezdésben meghatározottak szerint – jogosult elvégezni. (6) Az  adatszolgáltatók kijelölését a  KSH a  december 15. napján hatályos, rendelkezésére álló regiszterek és nyilvántartások alapulvételével végzi, kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik. Ha év közben a  kieső adatszolgáltatók pótlása, illetve az  adatszolgáltatói kör pontosítása érdekében új adatszolgáltatók kijelölése indokolt, azt a  kijelölés szükségességének felmerülésekor rendelkezésre álló regiszterek és nyilvántartások alapulvételével kell elvégezni. (7) A Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai az adatszolgáltatót adatszolgáltatási kötelezettségéről minden év december 31-ig, de legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettség határidejét megelőzően harminc nappal értesítik. 27. § (1) Az adatszolgáltatásra kötelezett az előírt adatokat a valóságnak megfelelő tartalommal, megszabott határidőben és meghatározott módon, térítésmentesen köteles szolgáltatni. (2) A  Hivatalos Statisztikai Szolgálat adatgyűjtést végrehajtó tagja, a  szolgáltatott adatok valódiságának ellenőrzése céljából, a  szolgáltatott adatokkal összefüggő nyilvántartásokba, iratokba – előzetes értesítés alapján – az adatszolgáltatónál betekinthet. 13. Adminisztratív adatforrások, adatátvételek adminisztratív nyilvántartásokból 28. § (1) Az  adminisztratív adatforrások adattartalma – a  jelen törvényben foglaltak figyelembevétekével – hivatalos statisztikai célra korlátozás nélkül felhasználható. (2) A  hivatalos statisztikai felhasználásra való alkalmasság szempontjából az  adminisztratív adatforrások tartalmát, módszertanát, fogalmi és osztályozási rendszerének kialakítását érintő kérdésekben az  adatforrás létrehozásakor, módosításakor, megszüntetésekor – az eredeti adatkezelési cél sérelme nélkül – a KSH véleményét figyelembe kell venni. (3) A KSH a (2) bekezdésben foglalt véleményezési jog gyakorlása során egyeztet a Hivatalos Statisztikai Szolgálat többi tagjával. (4) Az adminisztratív adatforrást kezelő szerv a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai részére hivatalos statisztikai célra – a  minősített adat kivételével – az  (1) és (5)  bekezdésben foglaltakra tekintettel a  hivatalos statisztikai célnak megfelelő, egyedi azonosításra alkalmas módon, a  kapcsolódó kiegészítő információkkal (metaadat) köteles az általa jogszabály felhatalmazása alapján nyilvántartásban, mint adminisztratív adatforrásban kezelt adatot átadni. (5) A  – KSH-t kivéve – a  Hivatalos Statisztikai Szolgálat többi tagja a  (4)  bekezdés alapján személyes adatokhoz való hozzáférésre akkor jogosult, ha azt külön törvény elrendeli. (6) A  (4)  bekezdés szerinti adatátadás térítésmentes, amennyiben az  átadandó adatok elektronikus formában rendelkezésre állnak. Egyéb esetben a térítés felszámítására a 46. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (7) Az  adminisztratív adatok átvételével kapcsolatos részletes szabályokról az  adminisztratív adatok kezelője és a Hivatalos Statisztikai Szolgálat adatot átvevő tagja az adatigény benyújtását és a hivatalos statisztikai cél igazolását követően késedelem nélkül megállapodást köt. A megállapodást a Felek a honlapjukon nyilvánosságra hozzák. (8) Az adminisztratív adatok átadásáról szóló együttműködési megállapodás tartalmazza legalább az alábbiakat: 1. az együttműködő partnerek neve, székhelye, elérhetősége, 2. az együttműködés hatálya, célja és tartalma, 3. adatbenyújtóra vonatkozó adatok (ha az eltér az adatkezelőtől), 4. az adatátvételt végrehajtóra vonatkozó adatok (ha az eltér az igénylőtől), 5. az adatállományok leírása: megnevezés, felhasználási cél, adatátvétel típusa (adminisztratív adat statisztikai célú átvétele, nem adminisztratív adat statisztikai célú átvétele, egyéb statisztikai adatátvétel), 6. az eredeti állomány megnevezése, az  eredeti adatgyűjtést/nyilvántartást elrendelő jogszabály(ok) neve és címe, nyilvántartási/statisztikai egység leírása, nyilvántartási/statisztikai egységek száma az  eredeti adatforrásban, adatok frissítésének gyakorisága az eredeti nyilvántartásban, 7. a statisztikai adatátvétel módja, eszköze, adatállomány típusa, szerkezete, 8. a statisztikai adatátvétel rendszeressége, gyakorisága, beérkezés határideje, 9. az adatok vonatkozási éve, vonatkozási idő típusa, adatok gyakorisága, 10. az adatok feldolgozottsági foka időszakonként, 11. az adatátvétel kiterjedési köre: teljes körű statisztikai adatátvétel, nem teljes körű statisztikai adatátvétel, kombinált statisztikai adatátvétel, 12. az átvett állományok száma egy időszakban, 13. az átvett állományok becsült nagysága megabájtban, 14. az átvett állományok becsült adathelyeinek száma, 15. megküldésre kerülő metaadatok megjelölése, 16. az átvett adatállomány adatvédelmi szintje (egyedi adat, különleges, személyes adat), 17. rendelkezés az  adatok Hivatalos Statisztikai Szolgálaton belüli továbbadásáról, illetve a  41.  §-ban meghatározottak szerinti tudományos célú hozzáférés lehetőségéről. (9) Az  adminisztratív adatok hivatalos statisztikai célra történő átadása kapcsán az  adminisztratív forrást kezelő szerv legalább az alábbi kapcsolódó kiegészítő információ (metaadat) megadására köteles: a) az adminisztratív adatforrást kezelő szerv neve, kapcsolattartó adatai, b) az adatbenyújtó neve, kapcsolattartó adatai, c) az adatállományok neve, típusa, d) az  adatállományok szerkezetének leírása: oszlopnév, adattípus (tizedesjegyek számával, dátum esetén dátumformátummal együtt), az  oszlop tartalmának leírása, mértékegysége, a  kódolt információk esetén az értékkészlet azonosítója, e) értékkészletet tartalmazó adatállomány esetén az értékkészletek (kódok, megnevezések) átadása, f ) az  adatok értelmezését segítő egyéb módszertani leírások, amelyek megadják az  állomány sokaságát (a  nyilvántartás, illetve az  abból átvett egyedek körét), az  állomány tartalmára vonatkozó módszertani információkat (alkalmazott osztályozások, megfigyelés és előállítás módszertanát), a  nyilvántartás aktualizálásának, minőség-ellenőrzésének módját. (10) Az  adminisztratív adatok átadását – a  KSH részére minden esetben, a  Hivatalos Statisztikai Szolgálat egyéb tagjai részére igényük esetén – a KSH által erre a célra üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül kell teljesíteni. (11) Az  adminisztratív adatforrást kezelő szervezet az  adminisztratív adatforrás hivatalos statisztikai célú felhasználhatóságára tekintettel az adminisztratív adatforrás minőségéről minden évben a KSH által meghatározott tartalmú és formájú minőségjelentést állít össze és megküldi azt a KSH részére. (12) A  KSH a  beérkezett minőségjelentéseket és az  azokhoz fűzött, a  minőség javítását célzó észrevételeit bemutatja véleményezés céljából a Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testületnek. (13) Az  adminisztratív adatforrást kezelő szerv együttműködik a  Hivatalos Statisztikai Szolgálat adatot átvevő tagjával az  adminisztratív adatforrás hivatalos statisztikai célú felhasználásának minőség-ellenőrzésével összefüggésben megfogalmazott észrevételek átültetésében, ha azok a  kezelő szerv számára nem jelentenek igazgatási, műszaki többlet feladatot, illetve az  észrevételek beépítése nem jár a  kezelő szerv alaptevékenységére nézve igazgatási vagy informatikai biztonsági kockázat növekedésével. Az adminisztratív adatforrást kezelő szerv az általa elfogadott észrevételek végrehajtásáról, illetve az  el nem fogadott észrevételek indokáról köteles a  Hivatalos Statisztikai Szolgálatnak az észrevételt megfogalmazó tagja részére beszámolni. (14) Az átvett adminisztratív adat a Hivatalos Statisztikai Szolgálat más tagjának csak akkor adható tovább, illetve akkor használható fel a  41.  §-ban foglaltak szerint tudományos célra, ha az  adminisztratív adatforrást kezelő szervvel kötött együttműködési megállapodás ezt lehetővé teszi. 14. Egyéb statisztikai adatátvételek 29. § (1) A jogi személy, valamint a gazdasági tevékenységére vonatkozóan a gazdasági tevékenységet folytató természetes személy és a  saját személyiségi joga szerint jogképes szervezet a  Kormány rendelete alapján köteles az  általa vezetett nyilvántartás adatait – a  (3)  bekezdésben foglalt kivétellel – egyedi azonosításra alkalmas módon statisztikai célból a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjának átadni. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti adatátvétel elrendeléséről a  26.  § szerinti, adatgyűjtésekhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettséget elrendelő Kormányrendeletben kell rendelkezni. Az  adatátadásra egyebekben a  26–27.  §-ban, valamint a 28. § (7)–(9) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (3) Az adatátadás nem terjedhet ki személyes adatra. 15. Népmozgalmi statisztika 30. § (1) A népmozgalmi statisztika körében megfigyelésre kerül minden Magyarországon bekövetkezett születés, haláleset, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, élettársi nyilatkozat nyilvántartásba vétele, házasság felbontása, valamint érvénytelenné nyilvánítása, bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása, megszüntetése, a  nyilvántartott élettársi kapcsolat megszűnése (a  továbbiakban együtt: népmozgalmi esemény), valamint lakcímváltozás. (2) A népmozgalmi események körében kell megfigyelni a magyarországi lakcímmel rendelkező személyek külföldön bekövetkezett azon népmozgalmi eseményeit, amelyek anyakönyvezésére Magyarországon is sor kerül. (3) A  népmozgalmi események felmérése a  következő adatcsoportokra terjed ki: név, lakcím, társadalombiztosítási azonosító jel, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot, családi állás, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, gyermekek száma, a  születéssel, illetve halálozással, mint népmozgalmi eseménnyel összefüggő egészségi állapot, az  anyakönyvezés helye, az  egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító, a népmozgalmi esemény helye és ideje. (4) A  népmozgalmi eseménnyel, valamint a  lakcímváltozással kapcsolatban gyűjtött adatok közül a  nevet, a  lakcímet és a  társadalombiztosítási azonosító jelet és az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítót az adatok teljessége és összefüggése ellenőrzésének befejezését követő nyolc napon belül törölni kell. (5) A (3) bekezdés szerinti adatcsoportokba tartozó, rendelkezésre álló adatokat a népmozgalmi esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezetők, egészségügyi szolgáltató, a  halottvizsgálati bizonyítvány kiállítására jogosult orvos, a bíróságok és a közjegyzők, valamint – a külföldön történt események esetén – a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt szervek kötelesek szolgáltatni. A  lakcímadatokat a  személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a  rá vonatkozó szabályok szerint szolgáltatja. (6) A  KSH a  halottvizsgálattal kapcsolatos eljárásra vonatkozó külön jogszabályok szerint jogosult a  halottvizsgálattal kapcsolatos adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon átvenni és kezelni. 16. Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program 31. § (1) Az adott tárgyévre vonatkozó, a Hivatalos Statisztikai Szolgálat által végzett statisztikai adatfelvételeket az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (a továbbiakban: OSAP) tartalmazza. (2) Az OSAP tartalmazza a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai által kezdeményezett statisztikai adatfelvételek alábbi jellemzőit: a) a statisztikai adatfelvétel típusa, címe, az adatszolgáltatás kötelező vagy önkéntes jellege, b) az adatkörök, c) az adatforrás, d) az adatszolgáltatók köre, statisztikai adatátvétel esetén az adatkezelő, e) az adatszolgáltatás, statisztikai adatátadás gyakorisága, határideje, f ) a statisztikai adatfelvétel hazai, uniós jogszabályi alapja, g) a statisztikai adatfelvételből előállított statisztikai termék és annak hozzáférhetővé tételének módja. (3) Az  OSAP-ot a  Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjainak javaslatai alapján a  KSH állítja össze és – a  Koordinációs Testület, valamint az  OST véleményének kikérését követően – a  KSH elnöke – a  26.  § szerinti, adatszolgáltatási kötelezettséget elrendelő kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével – minden tárgyévet megelőző év december 1-jéig hagyja jóvá. (4) Az OSAP-ot a KSH elnöke nyilvánosságra hozza a KSH honlapján. (5) Az  OSAP tervezése során a  Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai elkészítik a  tervezett statisztikai adatfelvétel adat-előállítási módszertanára vonatkozó dokumentációt, amelyet a  Hivatalos Statisztikai Szolgálat többi tagja, valamint az OST tagjai részére hozzáférhetővé tesznek. (6) Minden tárgyévet követő év szeptember 30-ig a  KSH elnöke a  Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai által nyújtott információk alapján az  OSAP teljesüléséről értékelő jelentést készít, amelyet véleményezés céljából megküld a Koordinációs Testületnek és az OST-nek, majd ezt követően nyilvánosságra hozza azt. (7) A Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai az egyes statisztikai adatgyűjtések kérdőíveit és a kapcsolódó dokumentációt a KSH elnöke által kiadott módszertani iránymutatásban foglaltak szerint állítják össze. 17. Az adatszolgáltatás elmulasztásának, illetve a hamis adatszolgáltatás jogkövetkezményei 32. § (1) A  fővárosi és megyei kormányhivatal a  Hivatalos Statisztikai Szolgálat statisztikai adatfelvételt végrehajtó tagja – a jogsértés elkövetésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül történt – kezdeményezésére közigazgatási bírsággal sújtja azt az adatszolgáltatót, aki vagy amely a) kötelező hivatalos statisztikai adatszolgáltatást nem vagy nem az előírt határidőre teljesíti, b) a hivatalos statisztikai célú adatátvételre, adatátadásra vonatkozó kötelezettségét megszegi. (2) A  közigazgatási bírság összege természetes személy esetében 200 000 forintig, jogi személy és személyiségi joga szerint jogképes szervezet esetében 100 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A  bírság kiszabása az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulása esetén a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik. (3) A Hivatalos Statisztikai Szolgálat (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárást kezdeményező tagja az általa kezdeményezett hatósági eljárás során ügyfélnek minősül. (4) A  fővárosi és megyei kormányhivatal az  (1)  bekezdés szerinti eljárásban hozott határozatával és a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerinti önálló fellebbezéssel támadható végzésével szemben fellebbezésnek van helye. 33. § (1) A  fővárosi és megyei kormányhivatal a  Hivatalos Statisztikai Szolgálat statisztikai adatfelvételt végrehajtó tagja – a jogsértés elkövetésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül történt – kezdeményezésére közigazgatási bírsággal sújtja azt a  jogi személyt vagy személyiségi joga szerint jogképes szervezetet, amely kötelező adatszolgáltatás esetén a  valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat vagy az  adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad. (2) A  közigazgatási bírság összege 100 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A  bírság kiszabása a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik. (3) A Hivatalos Statisztikai Szolgálat (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárást kezdeményező tagja az általa kezdeményezett hatósági eljárás során ügyfélnek minősül. (4) A  fővárosi és megyei kormányhivatal az  (1)  bekezdés szerinti eljárásban hozott határozatával és a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerinti önálló fellebbezéssel támadható végzésével szemben fellebbezésnek van helye. 34. § (1) A  Hivatalos Statisztikai Szolgálat statisztikai adatfelvételt végrehajtó tagja a  honlapján nyilvánosságra hozhatja a 32. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban, valamint a 33. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján elmarasztalt jogi személy és személyiségi joga szerint jogképes szervezet adatszolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét és adószámát és a  kiszabott bírság összegét amennyiben a  jogerős hatósági határozat hozatalára sor került, feltéve, hogy a  határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen lezárult és a  határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő eltelt. Ebben az esetben az elmarasztalt adatszolgáltató adatai a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő eredménytelen lejártát követő naptól, illetve a bírósági eljárás jogerős lezárását követő naptól, a hatósági határozat hatályában fenntartott része vonatkozásában hozhatók nyilvánosságra. (2) Az  (1)  bekezdés szerint nyilvánosságra hozott adatok egy évig maradhatnak elérhetőek a  Hivatalos Statisztikai Szolgálat statisztikai adatfelvételt végrehajtó tagjának honlapján. 18. Statisztikai nyilvántartások és statisztikai regiszterek kezelése 35. § (1) A statisztikai regiszter a nyilvántartási egységeket jellemző alábbi adatköröket kezeli: a) azonosítási jellemzők (név, székhely, statisztikai és egyéb hivatalos azonosítók), b) elérhetőséget segítő adatok (címek, kapcsolattartók), c) demográfiai jellemzők (keletkezés, megszűnés, állapotadatok), d) gazdasági, illetve rétegezési jellemzők (így különösen: tevékenység, nagyságkategória), e) nyilvántartási egységek kapcsolatát leíró adatok (így különösen: a szervezet és telep kapcsolata, szervezet és vállalatcsoport kapcsolata), f ) statisztikai felhasználást segítő ismérvek, g) nyilvántartás vezetését támogató ismérvek (módosítás oka, forrása, kelte). (2) A statisztikai regiszterekre vonatkozó metaadatok nyilvánosak. 36. § A statisztikai nyilvántartás és a statisztikai regiszter nyilvánosságára a 39. §-ban, valamint a 41. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. 37. § A statisztikai regiszterek létrehozásához, módosításához vagy megszüntetéséhez a KSH egyetértése szükséges. 19. Statisztikai számjel 38. § (1) A  statisztikai számjel a  jogi személyek, valamint a  gazdasági tevékenységet folytató természetes személyek és személyes joga szerint jogképes szervezetek nyilvántartásában használt azonosító. A  statisztikai számjelet a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kell képezni. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti szervezetek statisztikai számjelének megállapítása vagy módosulása a  következők szerint történik: a) egyéni vállalkozói tevékenység esetében a tevékenység megkezdéséről szóló bejelentés, változásbejelentés illetékes hatósághoz történő benyújtásával, b) ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően folytathat, az illetékes cégbírósághoz intézett cégbejegyzés iránti kérelem, változásbejegyzési kérelem benyújtásával, c) a  civil és az  egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában szereplő szervezet esetében a  szervezet nyilvántartásába történő bejegyzése iránti kérelem, illetve változásbejegyzési kérelem benyújtásával, d) az  a)–c)  pont alá nem tartozó esetben az  állami adó- és vámhatóságnál történő bejelentkezési, változás bejelentési kötelezettség teljesítésével, e) a  költségvetési szervek, a  helyi önkormányzatok, a  nemzetiségi önkormányzatok, a  társulások, a  térségi fejlesztési tanácsok, valamint jogszabály alapján a  költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyek a kincstárnál vezetett törzskönyvi nyilvántartásba vételével egyidejűleg történik a (3)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint. (3) Az  egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos …