50/2004. (IV. 22.) FVM rendelete a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról.

50/2004. (IV. 22.) FVM rendelete a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: törvény) 30. §-a (2) bekezdésének d) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a) az 1. számú mellékletben felsorolt zöldségnövények fajtáinak és hibridjeinek vetőmagjaira, a 2. számú mellékletben felsorolt zöldségnövények fajtáinak és hibridjeinek ültetési anyagaira (a továbbiakban: palánták), valamint egyéb fajokra és hibridekre, amennyiben azokat a 2. számú mellékletben felsorolt növények oltásánál alanyként vagy nemesként használják fel, b) a Nemzeti Fajtajegyzék B. részében felsorolt zöldség-, gyógy-, illóolajos és fűszernövény (a továbbiakban: zöldségnövények) fajták hazai előállítású szaporítóanyagaira, c) a zöldségvetőmagvak előállítására, feldolgozására, forgalmazására, minősítésére és ellenőrzésére, d) a zöldségpalánták előállítására, forgalmazására és ellenőrzésére, e) azokra a természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, akik árutermelők részére való forgalomba hozatal céljából, hivatásszerűen folytatnak 1. vetőmag előállító, 2. feldolgozó, 3. forgalmazó, 4. palánta előállító, 5. tároló, 6. kezelő, vagy 7. forgalmazó tevékenységet, f) a minősítést végző Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetre (a továbbiakban: minősítő intézet) és egyéb természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, továbbá az ellenőrző és felügyeletet ellátó jogi személyekre. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a) a kizárólag díszítő értékű zöldségnövényekre és azok palántáira, b) a genetikai sokszínűség megőrzését célzó felhaszná lásra, c) a kizárólag kísérleti, kutatási, nemesítési, kiállítási célra (mintaként) való felhasználásra, d) a teljes mennyiségben harmadik országba irányuló kivitelre szánt zöldség szaporítóanyagra, amennyiben az az előállítás során megfelelően el van különítve, megfelel a növényegészségügyi jogszabályok előírásainak és az előállító az e rendeletben foglaltak alkalmazását nem kéri, e) a palánta saját felhasználására, f) a nem árutermelők részére, hanem kiskerti felhasz nálás céljára, helyi piacokon történő palánta-értékesítésre, ha a palánta mennyisége üzemenként, telephelyenként nem haladja meg hajtatási fajtákból az évi 10 000 db-ot, illetve mindösszesen a 150 000 db-ot, g) a vetőmag előállításra és forgalomba hozatalra, ha az előállított és forgalomba hozott mennyiség nem haladja meg szemenkénti kiszerelés esetében a 10 000 szemet, súlyegységes kiszerelés esetén az ezermag tömeg 100-szorosát és a zöldség hibridek esetén az ezermag tömeget, h) a Nemzeti Fajtajegyzék B. részében bejegyzett zöldségnövények mint fajok vetőmagjainak, illetve palántáinak hazai előállítására és forgalomba hozatalára, amennyiben nem államilag elismert fajtát forgalmaznak. 2. § E rendelet alkalmazásában 1. akkreditált vetőmagvizsgáló laboratórium: a vetőmag vizsgálatára — az erre kijelölt intézmény által igazoltan — megfelelő személyi, tárgyi és módszertani feltételekkel rendelkező laboratórium, amely a vetőmag minősítéséhez alkalmas vizsgálati eredmények kibocsátására jogosult, 2. alapminta: a vetőmagtételből csomagolási egységenként vett összes részminta összeöntéséből alapos keveréssel készített minta, 3. államilag elismert fajta: a Magyar Köztársaság Nemzeti Fajtajegyzékébe bejegyzett fajta, 4. anyamag: a vetőmag előállításához (termesztéséhez) használt vetőmag, 5. átruházott jogkörben végzett minősítés: az 1. számú mellékletben és a Nemzeti Fajtajegyzék B. részében, valamint a 3—5. számú mellékletben felsorolt feltételek ellenőrzése és dokumentálása az erre a tevékenységre a minősítő intézetnél nyilvántartott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság által, 6. certifikált vetőmag: a forgalmazás előtt hatósági ellenőrzésben részesített és hatóságilag minősített vetőmag, amely eleget tesz a 6. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltaknak, 7. címke: a vetőmag tétel azonosító adatait és hiteles zárását bizonyító okmány, amelyet a tétel minden göngyölegegységén elhelyeznek, 8. csávázott vetőmag: növényvédőszeres felületi kezelésben részesített vetőmag, 9. csírázóképesség: a fajazonos tiszta magvakból megfelelő laboratóriumi feltételek között végzett csíráztatással, meghatározott idő alatt nyert teljes értékű (normális) csíranövények aránya a teljes mintamennyiség darabszázalékában kifejezve, 10. drazsírozott vetőmag: olyan vetőmag, amelynek felületét speciális összetételű anyaggal vonták be, 11. elit (bázis) vetőmag: a forgalomba hozatalt megelőző hatósági ellenőrzés mellett előállított és minősített vetőmag, amely eleget tesz a 6. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak, 12. ellenőrzési minta: a forgalomba hozott vetőmagtétel minőségének ellenőrzése, valamint a kisparcellás utóellenőrzés céljából az illetékes állami szerv által a mintavétel előírásainak megfelelően hatósági jogkörben vett minta, 13. faj-, illetve fajtaazonos növényállomány: növényállomány, amelynek egyedei a hivatalos morfológiai leírás szerinti tulajdonságokat mutatják, és amely megfelel az adott fajra és szaporítási fokra vonatkozó szántóföldi ellenőrzés, illetve kisparcellás utóellenőrzés követelményeinek, 14. faj-, illetve fajtatiszta növényállomány: növényállomány, amely idegen fajú vagy fajtájú egyedeket nem, vagy a vonatkozó előírások szerint megengedett mértékben tartalmaz, 15. fajazonos mag: a vizsgált fajhoz tartozó érett, sértetlen magvak, valamint azok az aszott, éretlen, törött és sérült magvak, amelyek nagyobbak eredeti nagyságuk felénél, és amelyek a vonatkozó szabvány szerint tiszta magnak minősülnek, 16. fajtaazonos szaporítóanyag: megjelölésének megfelelő fajú, fajtájú szaporítóanyag, amely oltott növény esetén az alanyfajtára is vonatkozik, 17. fajtatiszta szaporítóanyag: a tétel vagy csomagolási egység megjelölésétől eltérő fajú, fajtájú, alanyú egyedet nem tartalmazó szaporítóanyag, 18. fejlettség: a növények vegetatív és generatív részeinek — a szaporított fajtára jellemző kedvező fejlettséghez viszonyított — átlagos fejlettségi állapota az állományon belül az ellenőrzés időpontjában, 19. gyommagvak: a vetőmag-szaporító táblán kultúrnövényként nem termesztett növények és azok magvai, termései, hagymái vagy gumói, 20. harmadik ország: az Európai Unió tagállamain (a továbbiakban: tagállam) kívüli ország, 21. hibrid: két vagy több szülői komponens meghatározott kereszteződésével létrejött fajta, 22. hiteles minta: hatóság, bíróság vagy az érdekelt felek (vevő, eladó) által közösen — a vonatkozó szabvány előírásai szerint — vett szaporítóanyag minta, 23. hivatalos fajtaleírás: a fajta állami elismeréssel vagy regisztrációval érvényessé váló morfológiai leírása, 24. hivatalos minta: az illetékes állami szerv által a külön jogszabály szerint vett minta, amely a mintavétel célja szerint minősítő vagy ellenőrzési minta lehet, 25. idegen fajú magvak: a vizsgált fajhoz nem tartozó magvak, 26. idegen növény: a vetőmag-előállítás célját szolgáló növényállományban (fajták, vonalak) előforduló, a hivatalos vagy ezzel egyenértékű fajtaleírástól morfológiai és egyéb bélyegek tekintetében eltérő növény, 27. ISTA (International Seed Testing Association): a Vetőmagvizsgálók Nemzetközi Szövetsége, 28. ISTA módszertan: az ISTA által hivatalosan kiadott kötelező vizsgálati módszertan, amellyel a nemzetközi vetőmag-minősítő okmányokhoz a vetőmagot vizsgálni és minősíteni kell, 29. káros gyommagvak: egyes kultúrnövényfajok magvai között nem, vagy csak korlátozott mértékben megengedett magvak, 30. kiegyenlítettség: a vetőmagtermő tábla növényállományának beállottsága, térbeli megoszlása, az egyes növények és növényrészek arányos fejlettsége, a virágzás és az érés egyöntetűsége a szántóföldi ellenőrzés időszakában, 31. kiskerti felhasználás: kis mennyiségben, nem árutermelő részéről történő zöldségpalánta vásárlás, 32. kis mennyiség: az egy üzem által telephelyenként hajtatási fajtákból történő előállítás, illetve forgalomba hozatal esetén legfeljebb évi 10 000 db, mindösszesen 150 000 db zöldségpalánta, 33. kiszerelés: a minősített vetőmagvak fajonként meghatározott tömeghatárig történő kicsomagolása, 34. kritikus pont: a zöldségpalánta előállításának, tárolásának, forgalomba hozatalának folyamatában kijelölt lényeges technológiai fázis, 35. kultúrállapot: a vetőmag-szaporító tábla, illetve a palánta előállítás helyének általános agrotechnikai és gyommentességi állapota, 36. laboratóriumi minta: hivatalos vizsgálatra beküldött minta, amelyet vetőmag esetén az alapmintából, palánta esetén a hivatalos mintából képeznek, 37. letéti minta: olyan hivatalos vagy hiteles minta, amelyet későbbi minősítő vagy utóellenőrzési vizsgálat céljára megőriznek, 38. magánminta: a hivatalos és a hiteles minta feltételeinek nem megfelelő minta, 39. minősített vetőmag: az a vetőmag, amely az e rendelet szerinti vetőmag-minősítési eljárásban vagy annak valamely részfolyamatában részesült, 40. minősítő minta: a vetőmag forgalomba hozatalát megelőző vetőmag-minősítés céljára vett minta, 41. minta: a mintavétel előírásainak megfelelően képzett egységtömeg, amely az egész szaporítóanyag-tételt képviseli (reprezentálja), 42. mintavétel: művelet, amelynek során a vetőmagvagy palántatételből meghatározott módon olyan kisebb mennyiséget (mintát) vesznek, amely hűen tükrözi az egész tétel átlagos összetételét és minőségét, 43. mintavételi jegyzőkönyv: a mintavételkor készített okirat, amely tartalmazza a mintatétellel való azonosítását és a mintavétel előírás szerinti elvégzésére vonatkozó adatokat, 44. narancsbizonyítvány: az ISTA nemzetközi előírásai szerint vizsgált vetőmagtétel azonosító okmánya, 45. nedvességtartalom: a magban lévő nedvesség mennyisége, tömegszázalékban kifejezve, 46. növényútlevél: különböző típusú növényekre, növényi termékekre az Európai Unió szintjén rendszeresített hatósági címke, amely bizonyítja, hogy a növényegészségügyi előírásokat betartották, és amelyet valamely tagállami hatóság készít el és bocsát ki a kibocsátási eljárás részleteit szabályozó végrehajtási rendelkezésekkel összhangban, 47. nyers vetőmag: vetési célra betakarított tisztítatlan vagy előtisztított vetőmag, 48. osztályozott vetőmag: azonos méretfrakcióra bontott vetőmag, 49. palánta: árutermő növény termesztéséhez alapanyagul szolgáló magról nevelt fiatal növény, beleértve az oltott növényt, valamint a dughagymát, a fiókhagymát és a gyökértörzset, 50. palántatétel: meghatározott számú, homogén öszszetételű és azonos származású árut jelölő palánta mennyiség, 51. palánta vizsgáló laboratórium: olyan hatóság által megbízott vizsgálatokat végző és eredményeket kibocsátó létesítmény, amelynek közreműködésével a zöldségpalánta minőségi követelményeknek való megfelelése megállapítható, 52. regisztrált fajta: a tagállamok nemzeti fajtajegyzékébe bejegyzett, illetve a Közösségi Fajtajegyzékben közzétett fajta, 53. saját felhasználás: az üzem által előállított zöldségpalánta nem forgalomba hozatal, hanem saját termesztés céljára való felhasználása, 54. saját jogú minősítés: a standard vetőmag előállításának és forgalomba hozatalának alapjául szolgáló, a minősítő intézetnél nyilvántartott személy által végzett minősítés, 55. standard vetőmag: forgalomba hozatala előtt hatósági ellenőrzésben nem részesített, saját jogú minősítéssel minősített vetőmag, amely eleget tesz a 6. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak, 56. szabadon elvirágzó fajta: azonos fajtájú vetőmaggal elvetett kultúrában szabad megporzás útján megtermékenyülő növények, amelyeknek utódnemzedéke megőrzi az eredeti jellemző fajtabélyegeket és tulajdonságokat, 57. szántóföldi ellenőrzés: a vetőmag-szaporító tábla növényállományának a tenyészidő meghatározott szakaszaiban végzett vizsgálata előírt érték-meghatározó tényezők és a fajtaleírás alapján, amelynek során elbírálják, hogy a növényállomány megfelel-e a vetőmag-szaporításra vonatkozó határértékeknek, 58. szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyv: a szántóföldi ellenőrzések eredményéről a minősítő intézet által készített, az elit és a certifikált vetőmag fémzárolásának és minősítésének alapját képező közokirat, 59. származási bizonylat: a certifikált vetőmag előállításához használt, az anyamag származását, faját, fajtáját, szaporítási fokát és minőségét igazoló okirat, 60. szelekció: az idegen fajú, fajtájú, illetve beteg, fejlődésben elmaradt, csenevész vagy vegyszertől károsodott növények felismeréskor végzett eltávolítása a szaporítótábla növényállományából, 61. szuperelit vetőmag: a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelő vetőmag. 62. tárolás: a vetőmag, illetve az ültetésre kész fejlettségű zöldségpalánta forgalomba hozatalig történő szakszerű megőrzése, 63. utóellenőrzés: a fajtaazonosság és a fajtatisztaság ellenőrzése céljából a minősítő intézet által a letéti mintából, illetve a hivatalos palánta mintából végzett kisparcellás fajtakitermesztés, 64. üzem: természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely zöldségpalántát hivatásszerűen előállít, tárol, kezel vagy forgalomba hoz, 65. vetőmag tisztaság: a fajazonos tiszta mag aránya, amelyet adott magtömegből tömegszázalékban határoznak meg, 66. vetőmag-feldolgozás: a betakarított nyers magtermés átvétele, szükség szerinti szállítása, tisztítása, esetleges csávázása vagy egyéb kezelése (osztályozása, drazsírozása stb.), csomagolása, a feldolgozott kész vetőmag tárolása, fémzárolásra való előkészítése és a végtermék kiadása, 67. vetőmag-feldolgozó: az a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező — a 6. §-ban foglaltaknak eleget tevő — természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely a betakarított nyers magtermést tisztítótelepi feldolgozással fémzárolásra előkészíti, 68. vetőmag-minősítő bizonyítvány: a fémzárolt vetőmagtételre vonatkozó, a tétel adatait és a forgalmazás feltételeinek való megfelelést tartalmazó okirat, 69. vetőmagtétel: egységnyi faj-, illetve fajtaazonos vetőmag, amely a hozzá tartozó valamennyi göngyölegen a tételre vonatkozó, a minősítő által adott azonosítószámmal rendelkezik, 70. vetőmagvizsgálat: a vetőmag értékét meghatározó tulajdonságok laboratóriumi vizsgálata, 71. vetőmag-vizsgálati jegyzőkönyv: a vetőmagvak hivatalos, hiteles és magánmintáinak felhasználásával végzett vizsgálatok eredményeiről kiállított okirat, 72. vetőmagvizsgáló laboratórium: a vetőmag fizikai tulajdonságainak (tisztaság, csírázóképesség, nedvességtartalom, kórtani állapot) vizsgálatára szolgáló és az ahhoz szükséges megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező létesítmény, 73. vizsgálati minta: a vetőmag laboratóriumi mintaosztásából származó minta, amelyből az előírt vizsgálatokat végzik. A zöldségvetőmaggal szemben támasztott általános követelmények 3. § (1) A vetőmagnak az alábbi minőségi előírásoknak kell megfelelnie a 3. és 4. számú mellékletben felsorolt határértékekre figyelemmel: a) technikai tisztaság, b) mentesség idegen fajú magtól és gyommagvaktól, c) nedvességtartalom, d) csírázóképesség, e) egészségi állapot, f) faj-, illetve fajtaazonosság, g) minden olyan tulajdonság, amely a rendeltetésszerű vetőmaghasználat, a termesztés és a tárolhatóság szempontjából jelentőséggel bír. (2) A vetőmagot a 15. §-ban foglaltak szerint megfelelő módon kell csomagolni és jelölésekkel ellátni. (3) A vetőmagot faj- és fajtaazonosságának ellenőrzése céljából hatósági utóellenőrzésben kell részesíteni. A zöldségvetőmagvak szaporításának, feldolgozásának és forgalomba hozatalának feltételei 4. § (1) Vetőmagot az szaporíthat, dolgozhat fel, illetve hozhat forgalomba, aki a) e tevékenységét, valamint annak kezdő időpontját és várható időtartamát a minősítő intézetnél az erre rendszeresített űrlapon bejelenti, b) nyilvántartást vezet 1. a szaporításhoz használt anyamag mennyiségéről és eredetéről, 2. a feldolgozásra kerülő vetőmag eredeti mennyi ségéről és eredetéről, 3. az átadott vetőmag mennyiségéről, eredetéről és a vetőmagot elsőként átvevő címéről és telephelyéről, 4. a saját üzemen belül felhasznált vetőmag mennyiségéről és eredetéről, valamint 5. annak a vetőmag termésnek a tárolási helyéről, amelynek minősítését visszavonták. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásokat öt évig meg kell őrizni, és kérésre az ellenőrző hatóság rendelkezésére kell bocsátani. 5. § (1) Az 1. számú mellékletben felsorolt zöldségfajokból minősített vetőmag csak a Nemzeti Fajtajegyzéken vagy a Közösségi Fajtajegyzéken bejegyzett fajtanévvel forgalmazható. (2) Fajmagjelöléses vetőmag csak azon zöldségfajok esetében hozható forgalomba, amelyek az 1. számú mellékletben felsorolt fajok csupán díszítő értékű fajtái, illetve amely fajok nem szerepelnek az 1. számú mellékletben és a Nemzeti Fajtajegyzék B. részében nincsenek államilag elismert fajtaként bejegyezve. (3) Amennyiben a fajtát a Nemzeti Fajtajegyzékről vagy a Közösségi Fajtajegyzékről visszavonták, vetőmagja a visszavonást követő harmadik év június 30-áig forgalomba hozható. (4) Vetőmag nagykereskedelmi forgalmazását csak az végezheti, aki a) a vonatkozó jogszabályokban foglaltakat betartja és a vonatkozó szabványban előírt követelményeket biztosítja, és b) tagja a termékpálya szerinti terméktanácsnak. (5) Kiskereskedelmi tevékenységet az folytathat, aki tevékenysége során betartja a vetőmag kezelésére vonatkozó előírásokat és megfelelő tárolási körülményeket tud biztosítani. Kiskereskedelmi forgalomban a csomagolási egységeket megbontani, vetőmagot kimérni tilos. (6) Amennyiben a zöldség vetőmag tulajdonságai, a vizsgálatok követelményei, a jelölések és a fémzárolás megfelelnek az e rendeletben, illetve a külön jogszabályokban leírt követelményeknek, az áru forgalmazása e tekintetben további kereskedelmi korlátozás alá nem eshet, kivéve, ha ez a valamely közösségi jogszabályban előírtakba ütközik. Vetőmag kategóriák a zöldségvetőmagvak forgalomba hozatala során 6. § (1) Az 1. számú mellékletben és a Nemzeti Fajtajegyzék B. részében felsorolt zöldségfajok államilag elismert vagy a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajtáinak vetőmagját — a nemesítő vagy a fajtafenntartó szándékának megfele lően — a következő kategóriákban lehet forgalomba hozni: a) szuperelit vetőmagként az olyan vetőmagot, 1. amelyet a nemesítő vagy a fajtafenntartó felelős ségével a fajtafenntartásra vonatkozó elfogadott gyakorlat szerint termesztettek, 2. amelyet elit vetőmag termesztésére szántak, 3. amely eleget tesz a 3—5. számú mellékletben az elit vetőmagra megállapított követelményeknek, 4. amelynél hatósági vizsgálat bizonyítja, hogy ele get tesz az 1—3. pont szerinti követelményeknek, ha nem elit vetőmag előállítására szánják; b) elit vetőmagként az olyan vetőmagot, 1. amelyet a nemesítő felelősségével a fajtafenntar tásra vonatkozó elfogadott gyakorlat szerint termesztettek, 2. amelyet certifikált kategóriájú vetőmag termesztésére szántak, 3. amely eleget tesz a 3—5. számú mellékletben az elit vetőmagra megállapított követelményeknek, 4. amelynél hatósági vizsgálat bizonyítja, hogy eleget tesz a 1—3. pont szerinti feltételeknek; c) certifikált vetőmagként az olyan vetőmagot, 1. amelyet közvetlenül elit vetőmagból, vagy — ha a nemesítő kéri — szuperelit vetőmagból állítanak elő, 2. amely hatósági vizsgálat által bizonyítottan eleget tesz a 3—5. számú mellékletben az elit vetőmagra előírt feltételeknek, 3. amelyet elsősorban árutermelésre szánnak, 4. amelynél hatósági vizsgálat bizonyítja, hogy ele get tesz az 1—3. pont szerinti feltételeknek, 5. amelyet utóellenőrzésnek vetnek alá fajtaazo nosságának és fajtatisztaságának igazolása érdekében; d) standard vetőmagként az olyan vetőmagot, 1. amely kellően fajtaazonos és fajtatiszta, 2. amelyet elsősorban árutermelésre szánnak, 3. amely eleget tesz a 3. és 4. számú mellékletben megállapított vetőmag-minőségi feltételeknek, 4. amelyet utóellenőrzésnek vetnek alá fajtaazo nosságának és fajtatisztaságának igazolása érdekében. (2) Ipari cikória vetőmagja csak akkor hozható forgalomba, ha azt elit vagy certifikált vetőmagként minősítették. (3) Az egyéb — az 1. számú mellékletben és a Nemzeti Fajtajegyzék B. részében fel nem sorolt — zöldségfajok vetőmagja abban az esetben forgalmazható, ha annak minősége megfelel az MSZ 7145 számú szabvány előírásainak és a rendeltetésszerű felhasználás feltételeinek, azaz kellő tisztaságú és csírázóképessége révén alkalmas ép, egészséges növény felnevelésére. (4) Egyedi szaporítási és forgalmazási engedély adható a bejelentőnek vagy az ország területén működő képvise lőnek azon fajta vetőmagjának forgalmazására, amelyet legalább egy tagállamban nemzeti fajtajegyzékre történő vétel céljából bejelentettek, és amelyre vonatkozóan a technikai kérdőívet is benyújtották (egyedi engedélyes vetőmag). Az engedélyt a minősítő intézetnél rendelkezésre álló adatok alapján a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) meghatározott mennyiségre és időtartamra adja meg. Az engedélyes vetőmag csak a Magyar Köztársaság területén, az e rendeletben foglalt feltételek mellett forgalmazható. (5) Amennyiben elit, certifikált vagy standard minősítésű vetőmag tekintetében az Európai Unióban hiány lép fel, a forgalmazó előzetes hozzájárulásával és a termékpálya szerinti terméktanács egyetértésével, a minősítő intézet javaslata alapján — az Európai Unió Bizottságának felhatalmazása esetén — a minisztérium engedélyével olyan vetőmag is forgalmazható, amely a 3. és 4. számú mellékletben előírt minőségi követelményeknek nem felel meg, vagy az 1. számú mellékletben felsorolt fajok esetében nem szerepel sem a Nemzeti Fajtajegyzékben, sem a Közösségi Fajtajegyzékben. Az engedmény csak az adott tételre és meghatározott időre érvényes, az adott fajta vetőmagjának egyes kategóriái esetében a megfelelő kategóriára előírt hatósági vagy szállítói címkét kell használni. A Nemzeti Fajtajegyzékben és a Közösségi Fajtajegyzékben nem szereplő fajták esetében a címke barna színű. A címkén minden esetben fel kell tüntetni, hogy a vetőmag kevésbé szigorú követelményeknek felel meg. (6) A keverék az ugyanazon faj különféle fajtáihoz tartozó standard vetőmagvakból tevődik össze. A keveréket a Nemzeti Fajtajegyzéken vagy a Közösségi Fajtajegyzéken szereplő fajtákból, csak fajtaazonos és fajtatiszta fémzárolt vetőmagtételekből lehet előállítani, és csak kis kiszerelésben, a benne levő fajták megnevezésével, vagy termék-, illetve márkanévvel lehet forgalomba hozni. A fajtamegjelöléses keverék esetében a fajták arányát százalékban is fel kell tüntetni, termékmegnevezés esetén az aránynak állandónak kell lennie. Zöldségvetőmag belföldi forgalmazása 7. § A tagállamokban jogszerűen előállított, illetve forgalomba hozott zöldségvetőmag a Magyar Köztársaság területén forgalomba hozható. Zöldségvetőmag import 8. § (1) Harmadik országból származó zöldségvetőmag csak az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően forgalmazható. (2) Hivatalosan vizsgált szuperelit, elit és certifikált vetőmag esetén a fajtát és a vetőmag minőségét nemzetközileg elfogadott vetőmagminősítő okmányokkal kell igazolni. Amennyiben az Európai Unió a harmadik ország minősítési eljárását egyenértékűnek ismeri el, akkor kérésre bármely tagállam az adott vetőmagtételt hatóságilag minősítettként elismeri. A beérkező vetőmagtételek csak a minősítő intézet minősítése, illetve ellenőrzése után hozhatók forgalomba. (3) Amennyiben az Európai Unió Bizottság javaslata alapján az Európai Unió Tanácsa minősített többséggel megállapítja, hogy a harmadik országban végzett hatósági vizsgálatokat, a fajtafenntartás módszerét, a szántóföldi szemléket, a betakarított vetőmag jellemzőit, a vizsgálati szabályokat, a fajtaazonosság biztosítását, a jelölést és az ellenőrzést tekintve egyenértékű biztosítékokat nyújtanak az Európai Unióban betakarított elit, certifikált, illetve standard vetőmaggal, és az megfelel e rendelet előírásainak, a harmadik ország vetőmag minősítése a Magyar Köztársaságon valamint az Európai Unión belüli forgalmazásra is érvényes. (4) Standard vetőmag esetén a fajtát és a vetőmag minőségét a harmadik ország exportőre által hitelesített minőségi bizonyítvány igazolja. A beérkező tételeket a minősítő intézet ellenőrzi, valamint utóellenőrzésben részesíti. (5) Harmadik országból importált vetőmag két kilogrammot meghaladó mennyiségben való forgalomba hozatala esetén a vetőmag szállításánál fel kell tüntetni a) a faj nevét, b) a fajta nevét, c) a vetőmag minősítési kategóriát, d) az előállító ország és az illetékes ellenőrző hatóság megnevezését és címét, e) a feladó ország megnevezését, f) az importőr nevét és címét, valamint g) a vetőmag mennyiségét. Zöldségvetőmag export 9. § (1) A harmadik országba kiszállított vetőmag minősítése az e rendeletben foglaltak vagy szerződésben kikötött feltételek szerint történik. (2) Hivatalosan vizsgált szuperelit, elit és certifikált vetőmag esetén a vetőmag minősítése a narancsbizonyítvány kiállításához szükséges nemzetközi módszerek szerint történik. (3) A standard vetőmag minőségét ez exportőr által hitelesített minősítő bizonyítvány igazolja. (4) Harmadik országba történő vetőmag export esetén a vámhatóságnak kiviteli ellenőrzésre csak olyan vetőmagtétel mutatható be, amelynek kísérő okmányai az e rende letben foglaltaknak és a vonatkozó nemzetközi előírásoknak megfelelnek. (5) A vámhatóság minden harmadik országból beérkező és oda kimenő vetőmagtételt nyilvántartásba vesz. Zöldségvetőmag céltermeltetés 10. § (1) Céltermeltetés esetén a vetőmag minősítése a szerződésben rögzített feltételek szerint történik. Amennyiben a termeltető nem kéri a vetőmag e rendelet szerinti minősítését, úgy a tételt a termesztés, a feldolgozás, a tárolás és a szállítás során szigorúan elkülönítetten kell kezelni. (2) Az Európai Unió területéről teljes mennyiségben kiszállításra kerülő, elkülönítetten előállított és a hatályos növényegészségügyi előírásoknak megfelelő, céltermeltetéshez importált vetőmagvakra az e rendeletben foglaltakat csak akkor kell alkalmazni, ha azt a szerződő felek kikötik. A zöldségvetőmag szaporítás feltételei 11. § (1) A forgalmazás céljára szaporított vetőmagot anyamagból kell előállítani. (2) A vetőmag szaporításhoz használt anyamag származását, faj- és fajtaazonosságát megfelelően igazolni kell. (3) A vetőmag-előállító köteles nyilvántartást vezetni a nemesítőtől, illetve a fajtafenntartótól átvett — a fajtafenntartó által ellenőrzött — anyamag továbbszaporítási fokozatairól. (4) A vetőmag-előállítónál vezetett nyilvántartást a minősítő intézet szúrópróbaszerűen ellenőrzi. 12. § (1) A vetőmag-előállítónak biztosítania kell, hogy a termőhelyi körülmények egészséges, gyommentes, megfelelő fejlettségű növényállomány kialakulását tegyék lehetővé, betartva a vetőmag-szaporítás szakszerű követelményeit. (2) Zöldségvetőmag előállítása során a nem kívánatos idegen beporzás elkerülése érdekében az 5. számú mellékletben megadott szigetelőtávolságokat kell alkalmazni. (3) A szigetelőtávolságok érvényesítése érdekében a) a vetőmag-előállító köteles a vetés tervéről, a szapo rító terület és az ahhoz kapcsolódó szigetelőtávolság területének pontos meghatározásáról a szigetelőtávolságon belüli termőföld használóját tavaszi vetésű növényeknél január 31-ig, őszi vetésű növényeknél augusztus 15-ig meg felelően — a települési önkormányzat útján, hirdetésben vagy egyéb helyben szokásos módon — tájékoztatni, b) a szigetelőtávolságokba eső föld használója a közzétételt követő 30 napon belül köteles bejelenteni, ha a közzétett vetésterv az érdekeit sérti; a bejelentés elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, hogy a termőföld használója a vetőmag szaporításhoz hozzájárult, c) a vetés megkezdése előtt a vetőmag-előállítónak és a földhasználónak írásbeli szerződésben kell megállapodnia arról, hogy a szigetelőtávolságba eső föld használója milyen feltételekkel kötelezi magát arra, hogy a vetőmag szaporítást veszélyeztető növényeket nem termeszt; a szerződés tartalmának meghatározásánál figyelembe kell venni a szakmailag indokolt vetésváltási igényt. Standard zöldségvetőmag szaporítás 13. § (1) Standard vetőmagot az állíthat elő, akit a minősítő intézet nyilvántartásba vett. (2) Standard zöldségvetőmag szaporításként az a fajta szaporítható, amely a Nemzeti Fajtajegyzékben, illetve a Közösségi Fajtajegyzékben be van jegyezve. A bejegyzés megszűnése esetén a fajta a bejegyzés megszűnését követő harmadik év június 30-áig még szaporítható, illetve forgalomba hozható. (3) A standard vetőmag szaporítást a fajtafenntartó vagy a forgalmazó közvetlen irányításával és felelősségével kell végezni. (4) A szaporításról az előállításért felelős köteles nyilvántartást vezetni. (5) A szaporítás magtermésének minősítéséhez a standard előállítás felelősének nyilatkoznia kell a tétel fajtaazonosságáról és fajtatisztaságáról. (6) A standard szaporítást a minősítő intézet a külön jogszabály szerinti díj megfizetése ellenében — a vetőmagtétel legfeljebb 15%-áig terjedően — ellenőrzi. (7) A standard szaporítások minősített vetőmagtételeiből az előállítás felelősének az utóellenőrzéshez mintát kell képeznie, amit három évig sértetlenül meg kell őrizni. A minősítő intézet a termékpálya szerinti terméktanáccsal történt egyeztetés után évenként meghatározott faj körben vagy tételkörből utóellenőrzést (kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot) végez. A zöldségvetőmagvak feldolgozásának feltételei 14. § (1) A vetőmag-feldolgozás végzésének feltétele a) önálló telephely, b) az elkülönített tárolást lehetővé tevő raktártér, c) a vetőmagtételek elkülönített egyedi tisztítását lehetővé tevő eszköz, gép, tisztítógép vagy géppark, d) az azonosíthatóság biztosítását lehetővé tevő nyilvántartási rendszer, amelynek tartalmaznia kell 1. a vetőmag-tulajdonos nevét és címét, 2. a betárolt nyers vetőmag faját, fajtáját, szaporí tási fokát, mennyiségét, a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyv számát, a betárolás, a mintázás és a nyers vetőmag-minősítés időpontját, 3. a tisztítási műveleti nyilvántartást, 4. a készáru minősítés, fémzárolás időpontját, 5. a készáru raktárkészlet nyilvántartást és raktár térképet, 6. a kitárolás időpontját, mennyiségét, a vetőmag átadását-átvételét, e) a bértisztításra átvett nyers vetőmagtételek tényleges árutulajdonos nevén történő nyilvántartása, f) szakismeret, szakmai alkalmasság. (4) Az 1. számú melléklet szerinti fajokból vetőmagként az érvényes szántóföldi jegyzőkönyvvel vagy standard igazolással rendelkező vetőmagot lehet feldolgozni. (5) A vetőmag-feldolgozási tevékenységet a minősítő intézet ellenőrzi. Zöldségvetőmag kiszerelése, csomagolása és jelölése 15. § (1) Zöldségvetőmag-kiszerelést az folytathat, aki megfelel a (3) bekezdés szerinti szakmai feltételeknek, és akit a minősítő intézet nyilvántartásba vett. (2) A kiszerelt vetőmag továbbszaporításra nem, csak árutermesztés céljára használható fel. Kis kiszerelésű EK vetőmagnak a fémzárolt, minősített vetőmag a) hüvelyesek esetében legfeljebb 5 kg-ig, b) hagyma, turbolya, spárga, mángold, cékla, tarlórépa, görögdinnye, sütőtök, tök, sárgarépa, retek, feketegyökér, spenót, mezei saláta esetében legfeljebb 500 g-ig, c) minden más zöldségfaj esetében 100 g-ig történő csomagolása minősül. (3) A kiszerelés feltétele, hogy a) a kiszerelésre kerülő certifikált vetőmag a minősítő intézet által minősített, a standard vetőmag saját jogon minősített, szabványos minőségű, érvényes fémzárolású tételből származik, b) a tételeket kiszerelni csak az e rendeletben szereplő minőségi feltételek teljesülése esetén lehet, c) a kiszerelésre használt göngyöleget (tasakot, dobozt, zsákot stb.) úgy kell lezárni, hogy a csomagolás ne legyen felnyitható az eredeti lezárás megsértése nélkül vagy anélkül, hogy az illetéktelen felnyitás nyomot hagyna, d) valamennyi kiszerelt egységen fel kell tüntetni a 6. számú melléklet A., illetve B. részében felsorolt adatokat, e) a kiszerelés során biztosítani kell a keveredésmentességet és a pontos tömegmérést vagy darabszámlálást, f) a kiszerelő nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a faj és a fajta nevét, a fémzárolási számot, a fémzárolás idejét, a vetőmag minősítését, a teljes vetőmag mennyiségét a kiszerelés előtt, a kiszerelés során alkalmazott magkezelési eljárásokat, a kiszerelt vetőmag teljes és kiszerelési egységenkénti mennyiségét (tömeg vagy darab) és a kiszerelési egységek számát, g) a kiszerelésre kerülő vetőmagtételekből mintát kell venni és azt meg kell őrizni addig, amíg a vetőmag forgalomban van. (4) A kiszerelési tevékenységet a minősítő intézet ellenőrizheti. (5) A nem kis kiszerelésű EK vetőmagként csomagolt elit vagy certifikált vetőmagot hatóságilag vagy hatósági felügyelet mellett kell lezárni oly módon, hogy a csomagolási egység ne legyen felnyitható a lezárás megsértése nélkül. A csomagolási egység lezárási rendszerének legalább a hatósági címke vagy a hatósági fémzár (záróbélyeg) felhelyezéséből kell állnia. A hatóságilag lezárt csomagolási egységek csak hatóságilag vagy hatósági felügyelet mellett zárhatók újra. Az újrazárás tényét, annak legutóbbi időpontját és a felelős hatóságot a címkén fel kell tüntetni. A kis kiszerelésű vetőmag kivételével a vetőmag-csomagolási egységét a címkézésért felelős személynek ólom- vagy azzal egyenértékű fémzárral (záróbélyeggel) kell ellátnia. (6) Az elit vagy certifikált nem kis kiszerelésű vetőmag csomagolási egységének külső oldalán olyan hatósági címkét kell elhelyezni, amelyet korábban még nem használtak, amely eleget tesz a 6. számú melléklet A. részében meghatározott feltételeknek, továbbá amelyet az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén állítanak ki. A címke színe elit vetőmag esetén fehér, certifikált vetőmag esetén kék. Az elit vagy certifikált, nem kis kiszerelésű vetőmagot a címke színével megegyező színű hatósági okmánynak kell kísérnie, amelynek legalább a 6. számú melléklet A. részének 1.4—1.7. pontja szerint előírt adatokat tartalmaznia kell. (7) A standard és certifikált kategóriába minősített kis kiszerelésű vetőmag csomagolását — a 6. számú melléklet B. részében előírtak szerint — a szállítónak az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén kiállított címkével, illetve nyomtatott vagy bélyegzővel nyomott, az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén megfogalmazott felirattal kell ellátnia. A címke színe certifikált vetőmag esetében kék, standard vetőmag esetében sötét sárga. (8) A Magyar Köztársaság területén forgalmazott kis kiszerelésű vetőmag minden csomagolási egységén magyar nyelven is fel kell tüntetni a faj nevét, a vetőmag minősítésének és csávázásának tényét. (9) Csávázott vetőmagtétel esetén a kísérőcímkéken vagy okmányokon, valamint a csomagoláson fel kell tüntetni a csávázószer kereskedelmi nevét vagy hatóanyag-tartalmát. Kis kiszerelés esetén a csávázás ténye a tasakra nyomtatható vagy azon belül jelölhető. Csávázásra kizárólag olyan anyag használható, amely a külön jogszabályban foglalt előírásoknak megfelel. (10) Géntechnológiával módosított fajta esetében a tételt kísérő valamennyi címkén, illetve más okiraton egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a fajta géntechnológiával módosított. (11) Biovetőmag esetében a tételt kísérő valamennyi címkén, illetve más okiraton egyértelműen fel kell tüntetni a bio minősítést végző szervezet ellenőrzési számát, valamint, hogy a vetőmag a biovetőmag előállítás feltételeinek megfelel. (12) A valamely más tagállamban betakarított, nem véglegesen certifikált vetőmag címkéjének és okmányának formáját és tartalmát a 7. számú melléklet tartalmazza. A zöldségvetőmagvak minősítésének általános feltételei 16. § (1) A vetőmag minősítése a szaporítás során végzett szántóföldi ellenőrzésre és az előírásoknak megfelelően vett vetőmag minta laboratóriumi vizsgálata során megállapított értékek igazolására terjed ki. (2) A vetőmag minősítését a vetőmagot kísérő hivatalos okirat vagy a szállító igazolása tartalmazza. (3) A minősítést elit és certifikált minősítés esetén a minősítő intézet végzi. A standard minősítés saját jogon történik. (4) Az e rendeletben foglalt követelményeknek megfelelő minősítés a tagállamok vetőmag forgalmazásában érvényes. (5) A 3—5. számú mellékletekben megadott, a minősítésre vonatkozó határértékektől a vetőmag előállítója, forgalmazója magasabb értékek vagy szigorúbb követelmények irányába eltérhet. 17. § (1) A zöldségvetőmag minősítését kérheti a) aki lakó- vagy telephellyel rendelkezik valamely tag államban, b) a fajta nemesítője vagy fenntartója, valamint c) az anyamag jogszerű használója. (2) A minősítési eljárás megindítására irányuló kérelemben a minősítő intézet részére meg kell adni, illetve ahhoz csatolni kell a) a kérelmező vagy a vetőmag-előállító nevét és címét, adószámát, illetve adóazonosító jelét, b) a faj és a fajta nevét, c) az előállítandó vetőmag kategóriáját, d) az anyamag alkalmasságának megítéléséhez szükséges adatokat, e) a szaporítótábla pontos helyét, f) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az alkalmazott eljárások megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, g) nyilatkozatot arról, hogy a fajta valamely tagállamban vagy szerződött országban regisztrálva van, h) nyilatkozatot az anyamag jogszerű használatáról. A zöldségvetőmag átruházott jogkörben végzett minősítése 18. § (1) Az átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzést olyan természetes személy (a továbbiakban: meghatalmazott felügyelő) végezheti, aki a) felsőfokú szakirányú főiskolai vagy ennél magasabb végzettségű és rendelkezik a szükséges szakmai képesítéssel, b) igazolt, legalább kétéves vetőmag-termesztési gyakorlattal bír, c) írásbeli nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a hatósági vizsgálatokra vonatkozó szabályokat betartja, d) a minősítő intézet által kiadott, a c) pont szerinti írásbeli nyilatkozatot is tartalmazó engedéllyel rendelkezik, valamint e) az ellenőrzés lefolytatásában és annak eredményében sem közvetve sem közvetlenül nem érdekelt. (2) Az átruházott jogkörben végzett minősítést és az ennek részét képező szántóföldi ellenőrzést a minősítő intézet felügyelete mellett kell végezni, azzal, hogy a) az első évben a meghatalmazott felügyelőnek a hatósági felügyelővel együtt, annak teljes körű felügyelete mellett kell dolgoznia, b) a második évtől kezdődően hivatalos ellenőrző szemlében legfeljebb 1. önbeporzó növényeknél a táblák 15%-át (előírás szerinti szemleszámmal), 2. idegenbeporzós növények esetén a táblák 20%-át (előírás szerinti szemleszámmal), 3. hibrid növények esetében a táblák 25%-át (előírás szerinti szemleszámmal) lehet részesíteni a külön jogszabály szerinti díj megfizetése ellenében. Standard vetőmag saját jogú minősítése 19. § (1) Standard vetőmag minősítésére a fajtafenntartó, a vetőmag-előállító, illetve a forgalmazó jogosult. A stan dard vetőmag saját jogú minősítése során a (2)—(4) bekezdésben foglaltakat teljesíteni kell. (2) A mintavételre és vizsgálatra alkalmas akkreditált laboratórium műszaki feltételei a következők: a) vizsgálati cél: a felhatalmazás szerint a laboratórium által vizsgálható fajok meghatározása, b) felszereltség: megfelelő laboratóriumi eszközök és gépi vizsgálati berendezések — az ISTA ajánlások alapján —, amelyek a vizsgálatok pontos és állandó kiegyenlített körülmények közötti szabványos minőségű megismételhető elvégezhetőségét biztosítják, c) minőségbiztosítási rendszer működtetése a laboratóriumon belül a NAT rendszer szerint, d) mintavétel szabályos biztosítása az ISTA előírásoknak megfelelően. (3) A mintavételre és vizsgálatra alkalmas akkreditált laboratórium személyi feltételei a következők: a) az adott fajok vizsgálati ismereteiből a minősítő intézetnél vizsgázott legalább két fő mintavevő, magvizsgáló, b) még egy fő, legalább középfokú végzettségű, vizsgázott magvizsgáló, aki az a) pontban előírt vizsgán kívül fémzárolási ismeretekből is levizsgázott és a laboratóriumot irányítja, a fémzárolásért felelős, c) az a) és b) pont szerinti személyeknek egészségügyileg alkalmasnak és elfogulatlannak kell lenniük. (4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti vizsga, illetve a folyamatos munka feltétele a legalább egy év vetőmag-üzemi, illetve vetőmag-laboratóriumi gyakorlatot követően a) a minősítő intézet által szervezett szaktanfolyamon való részvétel, b) eredményes szakmai vizsga, valamint c) a minősítő intézet által szervezett háromévenkénti szintentartó vizsga teljesítése. (5) Az akkreditált laboratóriumban a vizsgált mintákat raktáron három évig meg kell őrizni, és azokat ellenőrzéskor a minősítő intézetnek a teljes laboratóriumi dokumentációval együtt be kell mutatni. Az ellenőrzött köteles tűrni a minták legalább 10 százalékának szúrópróba szerinti ellenőrzését és legfeljebb évi két alkalommal a laboratórium bejelentés nélküli ellenőrzését. (6) A minősítő intézet feladata az akkreditált laboratóriumok ellenőrzése során a) az akkreditált laboratóriumok és a magvizsgálók felkészítéséhez kapcsolódó szaktanácsadásra, b) a meghatározott időszakonkénti mintavevői és magvizsgálói oktatás szervezésére és a jelentkezők vizsgáztatására, c) a mintavevői és magvizsgálói engedélyek kiadására és megújítására, d) az ellenőrzésre beküldött minták vizsgálatára, e) az akkreditált laboratóriumok szúrópróbaszerű ellenőrzésére, f) az akkreditált laboratóriumok részére történő kör vizsgálatok szervezésére terjed ki. (7) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet — a 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően — a tevékenység megkezdése előtt a minősítő intézet részére meg kell küldeni. (8) A saját jogú minősítésre vagy annak részfolyamatainak végzésére jogosult természetes és jogi személyt vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a minősítő intézet nyilvántartásba veszi. A minősítő intézet a saját jogú minősítésre vagy annak részfolyamatainak végzésére jogosultak körét a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. (9) Standard vetőmag esetében a saját jogú minősítésért felelős köteles a) a standard vetőmag minden tételéről nyilvántartást vezetni, az adatokat öt évig megőrizni és hatósági ellenőrzésnél a minősítő intézet rendelkezésére bocsátani, b) három évig megőrizni és a minősítő intézet rendelkezésére bocsátani az olyan fajták vetőmagjának ellenőrző mintáját, amelyek esetében a fajtafenntartás nem kötelező, illetve amelyeknél nem maga végzi a fajtafenntartást, c) mintát venni minden forgalomba hozott tételből, és ezt két évig hivatalos ellenőrzés céljára megőrizni. Standard minősítésre jogosultság és annak visszavonása 20. § (1) A standard vetőmag-előállítás és -forgalmazás végzésének nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet az erre rendszeresített űrlapon kell a minősítő intézethez benyújtani. Amennyiben a kérelmező teljesíti az e rendeletben foglalt feltételeket, akkor a minősítő intézet a vetőmagelőállítót, vetőmag-forgalmazót nyilvántartásba veszi. (2) A minősítő intézet a vetőmag-előállítót, vetőmagforgalmazót a nyilvántartásból törli, illetve az az alapján végzett tevékenység végzését felfüggeszti, amennyiben az ismételt ellenőrzés során megállapítja, hogy a) a vetőmag nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek, illetve b) a vetőmag-előállító, vetőmag-forgalmazó nem teljesíti az e rendeletben előírt kötelezettségeit. (3) A vetőmag-előállító, vetőmag-forgalmazó köteles a) a standard vetőmagot az e rendeletben foglaltak sze rint előállítani, forgalmazni, valamint b) valamennyi vetőmagtételből mintát venni és azt utó ellenőrzés céljából mindaddig megőrizni, amíg a vetőmag forgalomban van. Zöldségvetőmag szántóföldi ellenőrzése 21. § (1) A vetőmagtermő táblát az 5. számú mellékletben megadottak szerint szántóföldi ellenőrzésben kell részesíteni. (2) A szuperelit szaporítások szántóföldi ellenőrzése a nemesítő feladata. Hivatalos minősítést kell alkalmazni, ha a szaporítást közvetlenül certifikált vetőmag előállítására szánják. (3) Az elit és certifikált vetőmag szaporítása esetén a szántóföldi ellenőrzést a minősítő intézet végzi, és erről a vetőmag-minősítő okmány részét képező jegyzőkönyvet állít ki. (4) Standard vetőmag előállítása esetén a szántóföldi ellenőrzést saját jogon a fajtafenntartó, a vetőmag-előállító vagy annak meghatalmazottja végzi, amiről okmányt állít ki. A szaporításoknak meg kell felelniük a certifikált kategória minőségi előírásainak. (5) A vetőmag előállítója a szántóföldi ellenőrzés iránti kérelmet — az erre rendszeresített űrlapon — tavaszi vetésű növényeknél minden év január 31-éig, őszi vetésű növényeknél augusztus 15-éig köteles a minősítő intézethez benyújtani. Pótbejelentésre, a bejelentés módosítására, illetve visszavonására a bejelentési határidő utolsó napját követő harmincadik napig van lehetőség. (6) A minősítő intézet a vetőmag szaporítás bejelentését akkor fogadja el, ha azt a vetőmag-előállító az erre rendszeresített nyomtatványon jelenti be és az anyamag származását igazolja. (7) A vetőmag előállításáért felelős köteles az általa forgalomba hozott vetőmagról származási igazolást adni, amely tanúsítja az anyamag faj- és fajtatisztaságát és minőségét. A szuperelitnél alacsonyabb szaporítási fokozaton továbbszaporításra kerülő vetőmagtételekről vagy azok részegységeiről — a fajtafenntartó felhatalmazása alapján — a vetőmag-előállító köteles nyilvántartást vezetni. (7) A szántóföldi szemlén az 5. számú melléklet előírásainak betartását kell ellenőrizni. A szántóföldi szemle időpontjáról a hivatalos szemléző a vetőmag előállítóját legalább három munkanappal a szemle előtt értesíti, aki köteles erre az időre a szemle feltételeit biztosítani. A hivatalos szemléző a szántóföldi szemlén tapasztalt hiányosságokat jegyzőkönyvben rögzíti, egyúttal intézkedési javaslatot tesz a vetőmag előállítójának a hiányosság megszüntetésére. Ha a vetőmag előállítója a jegyzőkönyvben leírt hiányosságokat nem szünteti meg, illetve a vetőmagszaporítás továbbra sem felel meg az előírt követelményeknek, a táblát a vetőmag szaporításból, termését pedig a további minősítésből ki kell zárni. Vetőmag mintavétel, laboratóriumi vizsgálat 22. § (1) Minősítés céljára a mintát homogén vetőmagtételből kell venni és abból a vonatkozó előírások szerinti mintákat kell képezni. A mintákat a fémzároló köteles eljuttatni a vizsgálat helyére. (2) A fémzárolásra előkészített tétel valamennyi csomagolási egységének meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, és a forgalmazás céljainak megfelelő okmányokkal, függőcímkével kell rendelkeznie a 6. számú mellékletben leírtak szerint. (3) Az egyben mintázható legnagyobb vetőmagtételek tömegét a 8. számú melléklet 1. pontja tartalmazza. (4) A vetőmag minták legkisebb tömegét a 8. számú melléklet 2. pontja állapítja meg. (5) A mintákat a hatósági vagy akkreditált laboratóriumban nemzetközi módszerekkel vizsgálni és a 3. és 4. számú mellékletben előírt határértékek szerint értékelni kell. (6) A vizsgálati eredményekről a laboratórium bizonyítványt ad ki. (7) A vetőmagtétel a mintavétel idejével megegyező dátummal fémzárolható. (8) Az előírt határérték alatti vetőmagtétel nem hozható forgalomba. A zöldségvetőmagvak minősítése, fémzárolása 23. § (1) A vetőmag minősítését fémzár igazolja. Valamennyi belföldi forgalomba kerülő vetőmagot — az 1. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével — minősíteni kell. (2) A minősítés hatósági, ha azt a minősítő intézet, és saját jogú, ha az erre felhatalmazott és a minősítő intézet által nyilvántartásba vett természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végzi. (3) Az elit és certifikált vetőmagot kizárólag a minősítő intézet minősítheti. (4) A standard vetőmagot a vetőmag előállítója saját jogon minősítheti. (5) A vetőmagtételt a fémzároló a fémzárolás során az MSZ 7145 számú szabvány előírásai szerint megmintázza és fémzárral vagy azzal azonos értékű, sérülés nélkül el nem távolítható azonosító jellel, függőcímkével lezárja. (6) Az elit és certifikált vetőmagtételek minősítését a minősítő intézet külön jogszabály szerinti díj ellenében végzi. (7) A minősítés feltétele certifikált vetőmagnál a Magyar Köztársaságban vagy valamely más tagállamban történő előállítás esetén a hatósági szántóföldi minősítés megléte, harmadik országból származó importvetőmag esetén a hivatalos fajtaigazolás megléte. A hatósági minősítést a vetőmag előállítójának kell kérelmeznie a minősítő intézetnél. A minősítő intézet a fémzárolást a bejelentést követő hét napon belül elvégzi. Standard vetőmagnál csatolni kell a standard előállításért felelős nyilatkozatát a fajtaazonosságról és a fajtatisztaságról. (8) A minősített vetőmagtétel addig hozható forgalomba, amíg a 3. és 4. számú mellékletben foglaltaknak megfelel. (9) A hatóságilag minősített tételek csak a minősítő intézet vizsgálata után zárhatók újra. (10) Az újrazárás tényét és annak időpontját a címkén fel kell tüntetni. (11) A minősítő intézet a forgalomban lévő vetőmag minőségét szúrópróbaszerűen — hivatalos vizsgálattal — ellenőrizheti. (12) A kiszerelés során a keverék összetevőinek minősítésére vonatkozó igazolásokat, bizonyítványokat nyilvántartásba kell venni. A keverék új fémzárolási számot kap. A zöldségvetőmagvak utóellenőrzése és kisparcellás fajtaazonosító vizsgálata 24. § (1) A forgalomban lévő vetőmagtétel faj- és fajtaazonosságának, valamint fajtatisztaságának megállapítására kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot kell végezni. (2) Utóellenőrzést kell végezni a Magyar Köztársaságban első alkalommal minősített a) elit vetőmagvak valamennyi tételéből, b) certifikált vetőmagtételek 20 százalékából, c) a 13. § (7) bekezdésében foglaltak szerint a Magyar Köztársaságban előállított standard vetőmagvakból, valamint d) az importból és a más tagállamokból származó, a Magyar Köztársaságban forgalomba hozott vetőmagtételekből szúrópróbaszerűen. (3) Az utóellenőrzés a minősítő intézet feladata. (4) Az utóellenőrzés a minősítő intézethez beküldött — minősítő intézet által előírt nagyságú — hatósági vagy hivatalos mintából történik. (5) A minősítő intézet a szúrópróbaszerű ellenőrzésről a vetőmag előállítóját értesíti, amivel egyidejűleg a minta megküldésére kötelezi. (6) A mintát a vetőmag előállítója utóellenőrzés céljára a minősítő intézet által megadott határidőig köteles elküldeni a minősítő intézet fajtakitermesztő állomására. (7) A határidőre be nem érkezett vagy nem megfelelő mintát nem részesítik utóellenőrzésben, azt a minősítő intézet zár alá helyezheti. (8) Abban az esetben, ha a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat a minősítő intézet hibájából vagy elemi kár következtében nem értékelhető, a beküldőt ebből származóan joghátrány nem érheti. Sikertelen vizsgálat esetén vagy vitás esetben a mintát valamely más tagállam illetékes hatóságához is el lehet küldeni utóellenőrzésre. (9) A minősítő intézet az utóellenőrzés eredményéről bizonyítványt állít ki. A fajtaazonosság szempontjából nem megfelelő tételt vetőmagként nem lehet felhasználni. (10) Ha a vetőmag a fajtatisztaság és fajtaazonosság szempontjából a 3. és 4. számú mellékletben foglalt határértékeknek nem felel meg, a hatósági jogkörben szúrópróbaszerűen végzett ellenőrzés külön jogszabály szerinti díját a vetőmag tulajdonosa köteles megfizetni. A zöldségpalánták forgalmazásának általános feltételei 25. § (1) Zöldségpalánta árutermelés céljára csak akkor hozható forgalomba, ha olyan üzemből származik, amelynek forgalmazási tevékenységét valamely tagállamban engedélyezték. (2) Zöldségpalánta abban az esetben hozható forgalomba, ha a feltüntetett fajta vagy hibrid a Nemzeti Fajtajegyzékben vagy a Közösségi Fajtajegyzékben szerepel. Amennyiben a fajtát a Nemzeti Fajtajegyzékről vagy a Közösségi Fajtajegyzékről visszavonták, palántája a viszszavonást követő harmadik év június 30. napjáig hozható forgalomba. (3) Zöldségpalánta csak kellően egynemű, az üzem által a 30. §-ban foglaltaknak megfelelően kiállított, az árut kísérő okirattal rendelkező tételekben hozható forgalomba. (4) Amennyiben a zöldségpalánta előállítása és minősége megfelel az e rendeletben, valamint a növényegészségügyi jogszabályokban foglaltaknak, az áru forgalmazása e tekintetben további korlátozás alá nem eshet, kivéve, ha ez valamely közösségi jogszabályban előírtakba ütközik. (5) A tagállamokból származó, illetve az oda szállított zöldségpalánta forgalomba hozatala belföldi forgalmazásnak minősül, amennyiben annak minősítése megfelel az e rendeletben foglalt előírásoknak. (6) Harmadik országból származó zöldségpalánta az előbbieken túlmenően abban az esetben hozható forgalomba, ha minősége megfelel a 26. § (1), (2) és (4) bekezdésében és a 27., 28. és 30. §-ban foglalt, a szaporítóanyaggal szemben támasztott, valamint a jelöléssel kapcsolatos követelményeknek, továbbá a belföldi forgalmazó a behozott szaporítóanyag tételekről a 35. § (4) és (5) bekezdéseinek megfelelő nyilvántartást vezet. (7) Ha a harmadik országban történő forgalomba hozatalra szánt zöldségpalánta előállítása esetén az üzem nem kéri a palánta e rendelet szerinti minősítését, a tételt előállítása, tárolása és szállítása során szigorúan elkülönítetten kell kezelni. A zöldségpalántával szemben támasztott követelmények 26. § (1) Zöldségpalánta előállítására csak minősített vetőmag, illetve ellenőrzött szaporító alapanyag használható fel. (2) A zöldségpalántának legalább ránézésre mentesnek kell lennie minden olyan, a minőséget hátrányosan befolyásoló károsítótól, illetve károsító jelenlétére utaló tünettől vagy jeltől, amely ültetési anyagként való felhasználhatóságát csökkenti, különösen azoktól, amelyeket a 9. számú melléklet felsorol. (3) Minden olyan zöldségpalántát, amely a látható jelek vagy tünetek alapján nem mentes a (2) bekezdésben meghatározott károsító szervezetektől, a károsítók megjelenését követően haladéktalanul megfelelő kezelésben kell részesíteni, valamint szükség esetén el kell távolítani és meg kell semmisíteni. (4) A salottahagyma és a fokhagyma ültetési anyaga közvetlenül olyan alapanyagról kell származnia, amelyet vegetációban az illetékes növény- és talajvédelmi szolgálat (a továbbiakban: szolgálat) megvizsgált és a (2) bekezdésben meghatározott kártevőktől, kórokozóktól, valamint ezek bármilyen jelétől vagy tünetétől mentesnek talált. 27. § A zöldségpalántának faj- és fajtaazonosnak kell lennie és megfelelő faj- és fajtatisztasággal kell rendelkeznie. 28. § A zöldségpalántának mentesnek kell lennie minden olyan hiányosságtól, illetve mechanikai sérüléstől, amely ültetési anyagként való felhasználását hátrányosan befolyásolhatja, fejlettségének és méretének megfelelőnek kell lennie az ültetési anyagként való felhasználáshoz. Ezen kívül biztosítani kell a gyökérzet, a szár és a levelek megfelelő arányát. Engedményes szaporítóanyag 29. § Átmeneti és az Európai Unión belül ki nem küszöbölhető zöldségpalánta ellátási nehézség elhárítása céljából, a minősítő intézet javaslata alapján a minisztérium engedélyt adhat egy adott kategóriához tartozó, az e rendeletben foglaltaknál kevésbé szigorú követelményeknek megfelelő palánta meghatározott ideig való forgalomba hoza talára az Európai Unió Bizottságának felhatalmazása alapján, ha az a növényegészségügyi jogszabályok előírásainak egyébként megfelel. A zöldségpalántát kísérő okmányok és jelölések 30. § (1) A zöldségpalánta előállítása, felszedése, tárolása, szállítása és forgalomba hozatala során a különböző tételeket mindvégig elkülönítve kell tartani és jól látható, beazonosítható módon jelölni kell. (2) Zöldségpalánta — a nem árutermelők részére, hanem kiskerti felhasználás céljára, helyi piacokon történő értékesítés kívételével — csak olyan kellően egynemű tételekben forgalmazható, amelyek rendelkeznek az üzem által az e rendeletben foglaltaknak megfelelően kiállított okmánnyal. (3) Az árut kísérő okmánynak olyan, a célnak megfelelő anyagból kell készülnie, amelyet korábban nem használtak és az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén állítottak ki. (4) Az árut kísérő okmány lehet a minősítő intézet által rendszeresített okmány vagy az üzem által kiállított bármely olyan okmány, amelyet általában kereskedelmi célra használnak. (5) Az okmányon jól látható és el nem távolítható módon szerepelnie kell a) az ,,EK minőség’’ megjelölésnek, ha annak a (6) bekezdésben foglalt feltételei fennállnak, b) a Magyar Köztársaság európai uniós tagállam kódjának, c) a minősítő intézet nevének vagy azonosító kódjának, d) az üzem minősítő intézettől kapott engedélyszámá nak, e) az üzem nevének, f) az egyedi sorszámnak, a naptári hét- vagy tétel számnak, g) a kiállítás dátumának, h) a faj közönséges nevének (a növényútlevélen tudo mányos névnek is), i) a fajta nevének (ha van, az alany nevének vagy jelé nek), j) a szaporítóanyag mennyiségének (darab vagy tömeg), valamint k) ha a szaporítóanyag harmadik országból származik, az előállító ország nevének. (6) Az ,,EK minőség’’ megjelölést kizárólag a 2. számú mellékletben felsorolt növénynemzetségek és fajok Közösségi Fajtajegyzéken szereplő fajtáinak palántája esetén szabad szerepeltetni. (7) Ha a zöldségpalántát növényútlevél kíséri — az üzem döntése alapján — a növényútlevél helyettesítheti a zöldségpalántát kísérő, a (2) bekezdés szerinti okmányt, ez esetben azonban a) az ,,EK minőség’’ megjelölésnek, b) a minősítő intézet nevének vagy kódjának, c) a faj és fajtanévnek, d) az üzem minősítő intézettől kapott engedélyszámá nak, valamint e) harmadik országból való származás esetén az elő állító ország nevének is. (8) Ha az okmány hatósági igazolást tartalmaz, azt az okmány többi tartalmától jól láthatóan szintén el kell különíteni. (9) Az okmány csak az adott tételre érvényes, annak újbóli felhasználása tilos. (10) Az e rendeletben meghatározott adatokat tartalmazó okmány kiállítására valamennyi olyan engedéllyel rendelkező üzem jogosult, amely a törvény és e rendelet előírásait megtartja. Amennyiben az ellenőrzés során ennek ellenkezője bizonyosodik be, a minősítő intézet a forgalomba hozatalt határozott időre megtilthatja. Ebben az esetben a forgalmazó árut kísérő okmányt sem adhat ki. (11) Ha különböző helyekről származó palántákat összekevernek a csomagolás, tárolás vagy a szállítás alatt, az üzem köteles feljegyzést készíteni az összetevőkről és az összetevő tételek származásáról. A zöldségpalánta forgalmazó üzem engedélyezése 31. § (1) A minősítő intézet engedélyezi annak a belföldi illetékességű üzemnek a működését, amely az 1. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti tevékenységek legalább egyikét folytatja. (2) Az 1. § (2) bekezdése szerinti tevékenység folytatása nem engedélyköteles. (3) Az engedélyezés iránti kérelmet a tevékenység megkezdése előtt, a minősítő intézet által erre rendszeresített űrlapon írásban kell a minősítő intézethez benyújtani. (4) A kérelemnek tartalmaznia kell a) az üzem nevét, címét, elérhetőségét, adószámát vagy adóazonosító jelét, b) a tevékenységre kijelölt területek adatait, c) a kapcsolattartó személy nevét, szakképzettségét, d) a tevékenységi körök megjelölését az 1. § (1) bekez désének e) pontja alapján, e) a forgalomba hozatalra szánt szaporítóanyag botani kai megnevezését, f) részletező adatokat a rendelkezésre álló infrastruktúráról és a technológia egyes fázisairól, valamint g) ha az üzem ilyennel rendelkezik, növényvédelmi hatósági regisztrációs számát. (5) A minősítő intézet a működési engedélyt kiadja, ha a) nem természetes személy esetén a cégbejegyzés vagy cégkivonat másolatát, b) a kapcsolattartó személy szakirányú végzettségét igazoló okirat másolatát, és c) a kérelmező termékpálya szerinti terméktanácsi tag ságának igazolását a kérelemhez mellékelik, valamint d) az üzem a mellékelt helyszínrajz alapján beazonosít ható, és e) a terület jogszerű használatát igazolják, továbbá f) a kérelemben megjelölt terület növényegészségügyi alkalmasságát a szolgálat hat hónapnál nem régebbi jegyzőkönyvével tanúsítja. (6) A minősítő intézet a beérkezett kérelmeket tartalmi és formai szempontból ellenőrzi, majd helyszíni szemlén megállapítja, hogy a kérelmezőnél adottak-e a zöldség szaporítóanyag forgalomba hozatalának jogszabályban előírt feltétel …