2013. LXXXIII. törvény a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről.

2013. LXXXIII. törvény a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről. 1. Általános rendelkezések 1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e  törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a  pénzügyi konglomerátumhoz tartozó szabályozott vállalkozások és a  vegyes pénzügyi holding társaságok kiegészítő felügyeletére. 2. § (1) E törvény alkalmazásában 1. ÁÉKBV: a  befektetési alapkezelőkről és a  kollektív befektetési formákról szóló törvényben meghatározott fogalom; 2. ÁÉKBV-alapkezelő: ÁÉKBV kezelésére engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelő; 3. alternatív befektetési alapkezelő: ÁÉKBV-alapkezelőn kívüli befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, valamint olyan vállalkozás, amelynek alapító okirat szerinti székhelye harmadik országban van, és amelynek az alternatív befektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az  1060/2009/EK és az  1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2011. június 8-i 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében engedélyre lenne szüksége, ha alapító okirat szerinti székhelye valamely EGT-államban lenne; 4. anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol; 5. banki ágazat: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás és járulékos vállalkozás; 6. befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező vállalkozás; 7. befektetési szolgáltatási ágazat: befektetési vállalkozás; 8. befektetési vállalkozás: a  befektetési vállalkozásokról és az  árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az  általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben meghatározott fogalom; 9. biztosítási szolgáltatási ágazat: biztosító, viszontbiztosító és biztosítói holding társaság; 10. biztosító: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott fogalom; 11. csoport: vállalkozások olyan összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, ideértve az alcsoportot is; 12. csoporton belüli ügylet: minden olyan ügylet, amely esetében a  pénzügyi konglomerátumon belüli szabályozott vállalkozás egy kötelezettség teljesítése során közvetlenül vagy közvetve támaszkodhat ugyanazon csoportba tartozó egyéb vállalkozásra vagy a csoporton belüli vállalkozással szoros kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyre, függetlenül attól, hogy a  kötelezettség szerződéses vagy azon kívüli, illetve pénzbeli ellenszolgáltatással járó vagy anélküli; 13. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam; 14. ellenőrző befolyás: a  számvitelről szóló törvény (a  továbbiakban: Szmt.) szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy vállalkozás és egy természetes vagy jogi személy között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján a) a  befolyással rendelkező személy dönthet a  vállalkozás nyereségének felosztásáról, nyereségének vagy veszteségének más vállalkozáshoz történő átcsoportosításáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról, A törvényt az Országgyűlés a 2013. június 3-i ülésnapján fogadta el. b) lehetővé válik – függetlenül attól, hogy a  megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más írásos szerződésben rögzítették – a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében, c) a  közös irányítás a  vállalkozások ügyvezetésének, felügyelőbizottságának részben (de a  döntésekhez szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg, vagy d) a  befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy másik vállalkozás működésére; 15. érintett felügyeleti hatóság: a) a  pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának felügyeletét ellátó illetékes hatóság az EGT-államban, b) a koordinátor vagy c) az a) és b) alpontban megjelölt hatóságok által kijelölt érdekelt hatóság; 16. harmadik ország: az az ország, amely nem EGT-állam; 17. hitelintézet: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalom; 18. illetékes hatóság: EGT-állam azon nemzeti hatósága, amely felhatalmazással rendelkezik hitelintézetek, biztosítók, viszontbiztosítók, befektetési vállalkozások, vagyonkezelő társaságok vagy alternatív befektetési alapkezelők egyedi vagy csoportszintű felügyeletére; 19. járulékos vállalkozás: a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalom; 20. kockázati koncentráció: minden potenciálisan veszteséggel járó kockázati kitettség, amely elég nagy ahhoz, hogy veszélyeztesse a  pénzügyi konglomerátumon belüli szabályozott vállalkozások fizetőképességét vagy általában a  pénzügyi helyzetét, függetlenül attól, hogy a  kitettség partnerkockázat, hitelezési kockázat, befektetési kockázat, biztosítási kockázat, piaci kockázat, egyéb kockázat vagy ezen kockázatok kombinációjának vagy kölcsönhatásának eredménye; 21. kockázati tőkealap-kezelő: a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott fogalom; 22. koordinátor: a kiegészítő felügyelet ellátásáért felelős illetékes hatóság; 23. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol, továbbá e leányvállalat valamennyi leányvállalata; 24. pénzügyi ágazat: a banki ágazat, a befektetési szolgáltatási ágazat és a biztosítási szolgáltatási ágazat közül legalább egyet magában foglaló ágazat; 25. pénzügyi vállalkozás: a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalom; 26. részesedési viszony: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan – ellenőrző befolyásnak nem minősülő – kapcsolat, amely alapján a személy – közvetlenül vagy közvetett módon – a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább húsz százalékát birtokolja; 27. stresszteszt: olyan szimulációs módszer, amely kedvezőtlen gazdasági és piaci folyamatokat feltételezve méri a pénzügyi konglomerátum teljesítményét; 28. szabályozott vállalkozás: hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító, viszontbiztosító, vagyonkezelő társaság vagy alternatív befektetési alapkezelő; 29. szoros kapcsolat: két vagy több természetes vagy jogi személy között fennálló ellenőrző befolyásnak vagy részesedési viszonynak minősülő kapcsolat; 30. vagyonkezelő társaság: ÁÉKBV-alapkezelő, valamint olyan vállalkozás, amelynek alapító okirat szerinti székhelye harmadik országban van, és amelynek az  átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében engedélyre lenne szüksége, ha az alapító okirat szerinti székhelye valamely EGT-államban van; 31. vegyes pénzügyi holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem szabályozott vállalkozás, és leányvállalataival – amelyek között van legalább egy EGT-államban székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás –, valamint más vállalkozásaival együtt pénzügyi konglomerátumot alkot; 32. viszontbiztosító: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott fogalom. (2) A  szavazati jogok (1)  bekezdés 26.  pontjában meghatározottak szerinti figyelembevételénél az  Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy az Szmt. hatálya alá tartozik-e. (3) Ha egy személy olyan személlyel áll ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolatban, amely maga is ellenőrző befolyást gyakorol egy harmadik személyre, akkor az (1) bekezdés 29. pontja alkalmazásában e harmadik személyt is a csoport élén állóval szoros kapcsolatban állónak kell tekinteni. Szoros kapcsolat jön létre két vagy több személy között akkor is, ha ugyanazon személyek ellenőrző befolyása alatt állnak. 2. Pénzügyi konglomerátum meghatározása 3. § (1) A pénzügyi konglomerátum olyan csoport, amely esetében a) a csoport élén aa) egy szabályozott vállalkozás áll, amely egy pénzügyi ágazatbeli vállalkozás anyavállalata, pénzügyi ágazatbeli vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás vagy olyan pénzügyi ágazatbeli vállalkozás, amelyben a  pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások egyike sem rendelkezik ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal; vagy ab) egy nem szabályozott vállalkozás áll, és a  csoport tevékenysége a  4.  § (1)  bekezdésében meghatározottak alapján elsősorban a pénzügyi ágazatban folyik; b) a  csoporthoz tartozó vállalkozásoknak legalább egyike a  biztosítási szolgáltatási ágazathoz és legalább egyike a banki vagy a befektetési szolgáltatási ágazathoz tartozik, és c) a  csoport vállalkozásaiban összevontan (konszolidáltan) vagy aggregáltan mért tevékenység mind a  biztosítási szolgáltatási, mind a  banki vagy befektetési szolgáltatási ágazatban a  4.  § (2) vagy 4.  § (5) bekezdése alapján meghatározott feltételeknek megfelelően jelentős. (2) A  Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a  továbbiakban: Felügyelet) a  többi érintett felügyeleti hatósággal egyetértésben hivatalból dönt arról, hogy a csoport pénzügyi konglomerátumnak minősül. 4. § (1) A csoport tevékenysége elsősorban a pénzügyi ágazatban folyik, ha a csoporton belül a pénzügyi ágazathoz tartozó szabályozott és nem szabályozott vállalkozások mérlegfőösszegeinek összege meghaladja a  csoport összesített mérlegfőösszegének negyven százalékát. (2) Az adott pénzügyi ágazatbeli tevékenység jelentősnek minősül, ha a) a  csoport adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a  mérlegfőösszege és a  csoport valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített mérlegfőösszege arányának és b) a  csoport adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a  tőkekövetelménye és a  csoport valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített tőkekövetelménye arányának számtani átlaga meghaladja a  tíz százalékot, mind a  biztosítási szolgáltatási, mind a  banki és befektetési szolgáltatási ágazatban. (3) A  számítások során a  banki és a  befektetési szolgáltatási ágazat egy ágazatnak tekintendő. A  vagyonkezelő társaságokat és az  alternatív befektetési alapkezelőket a  csoporton belül ahhoz az  ágazathoz kell számítani, amelyikhez a  csoporton belül tartoznak. Ha a  vagyonkezelő társaságok és az  alternatív befektetési alapkezelők a csoporton belül nem kizárólag egy ágazathoz tartoznak, akkor a legkisebb pénzügyi ágazathoz adódnak hozzá. (4) Legkisebb pénzügyi ágazatnak az  számít a  pénzügyi konglomerátumon belül, amelynek a  (2)  bekezdés szerint számolt átlaga a  legalacsonyabb. Legjelentősebb pénzügyi ágazatnak az  számít, amelynek (2)  bekezdés szerint számolt átlaga a legmagasabb. (5) A pénzügyi ágazaton belüli ágazatok közötti tevékenység jelentősnek minősül, ha a (2) bekezdésben meghatározott számítások alapján a legkisebb ágazat mérlegfőösszege is meghaladja az egyezerhatszázmilliárd forintot. (6) Ha valamely mutató értéke az  (1)–(2)  bekezdésben megadott érték alá csökken, de az  (1)  bekezdésben meghatározott érték a  harmincöt százalékot, a  (2)  bekezdésben meghatározott érték a  nyolc százalékot, vagy az (5) bekezdésben meghatározott érték az egyezerháromszáz milliárd forintot eléri, akkor a csoportot ezt követően még három évig pénzügyi konglomerátumnak kell tekinteni. (7) A tőkekövetelmény meghatározásakor az adott pénzügyi ágazatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 5. § (1) A Felügyelet a többi érintett felügyeleti hatósággal egyetértésben, többoldalú eljárás keretében dönthet úgy, hogy egy csoportot nem tekint pénzügyi konglomerátumnak, ha a csoport eléri a 4. § (2) bekezdésében meghatározott küszöbértéket, de a legkisebb ágazat nem haladja meg a 4. § (5) bekezdésében meghatározott küszöbértéket. (2) A  Felügyelet a  többi érintett felügyeleti hatósággal egyetértésben dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a kockázatkezelési eljárásra és belső ellenőrzési mechanizmusra, valamint a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó rendelkezéseket, ha úgy ítéli meg, hogy a  csoport tekintetében ezen rendelkezések alkalmazása a  kiegészítő felügyelet vonatkozásában nem szükséges vagy félrevezető, így különösen ha a) a  4.  § (2)  bekezdésben meghatározott számtani átlag legalább egy pénzügyi ágazatban nem haladja meg a tizenöt százalékot, b) a csoporton belüli egyetlen ügylet sem éri el a 9. § (8) bekezdésben meghatározott mértéket vagy c) a csoporton belüli ügyletek összesített értéke nem éri el a pénzügyi ágazaton belüli vállalkozások összesített mérlegfőösszegének öt százalékát. (3) A Felügyelet az érintett felügyeleti hatóságokkal egyetértésben a) a 9. § (9) bekezdésében meghatározott esetekben kizárhat egyes vállalkozásokat a 4. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott küszöbértékek kiszámítása alól, kivéve, ha a vállalkozás bizonyítottan a szabályozás elkerülése miatt telepedett le harmadik országban, b) eltekinthet a 4. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott küszöbérték teljesítésétől, ha három egymást követő év során jelentős változás – így különösen egyesülés, szétválás – következik be a csoport szerkezetében, c) kizárhat egy vagy több kisebb ágazatban fennálló részesedési viszonyt, ha a kiegészítő felügyelet célkitűzése tekintetében jelentőségük elhanyagolható, azaz a  4.  § (2)  bekezdése alapján az  adott részesedési viszony nem minősül jelentősnek, d) helyettesíthet vagy kiegészíthet a  4.  § (1)–(2)  bekezdése alkalmazása során a  mérlegfőösszegen alapuló mutatószámot a bevételi szerkezeten, a mérlegen kívüli tevékenységeken, és kezelt vagyon összegén alapuló mutatószámmal. (4) A  mérlegfőösszegre vonatkozó számításokat a  csoport vállalkozásainak számviteli összesített mérlegfőösszege alapján kell elvégezni. A  csoport azon vállalkozásait, amelyekben részesedési viszonya van a  csoport egy másik vállalkozásának, az  Szmt. szerinti tőkearányos mértékben kell figyelembe venni az  összesített mérlegfőösszeg megállapításakor. Ellenőrző befolyás fennálltakor az  összevont (konszolidált) mérlegbeli adatokat kell figyelembe venni. (5) A  Felügyelet az  érintett felügyeleti hatóságokkal együttműködve évente újraértékeli a  kiegészítő felügyelet alkalmazása alóli mentesítést, a mennyiségi mutatókat és a kockázatalapú értékeléseket. 6. § (1) Ha a  Felügyelet az  általa engedélyezett szabályozott vállalkozást pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásnak minősít, akkor a  kiegészítő felügyelet e  vállalkozásra, valamint arra a  csoportra terjed ki, amelyhez ezen vállalkozás tartozik. (2) Az (1) bekezdés szerint pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásnak minősítés érdekében a Felügyelet a) folyamatosan vizsgálja, hogy az  általa engedélyezett szabályozott vállalkozás pénzügyi konglomerátumhoz tartozik-e, b) szorosan együttműködik a csoporton belüli szabályozott vállalkozás felügyeleti hatóságával, c) értesíti az  érintett felügyeleti hatóságokat és az  Európai Felügyeleti Hatóságok vegyes bizottságát (a továbbiakban: vegyes bizottság), ha egy magyarországi székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozásról megállapítja, hogy az pénzügyi konglomerátumhoz tartozik. (3) A kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet értesíti a csoport élén álló anyavállalatot vagy anyavállalat hiányában azt a szabályozott vállalkozást, amely a csoport legjelentősebb pénzügyi ágazatában a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkezik, ha a csoport pénzügyi konglomerátumnak minősül. 3. Kiegészítő felügyelet 7. § (1) A  kiegészítő felügyelet célja a  pénzügyi konglomerátum csoport szintű prudens működésének felügyelete. Ennek érdekében a  Felügyelet a  pénzügyi konglomerátum kockázati koncentrációját, csoporton belüli ügyleteit, tőkemegfelelését, belső kontroll rendszerét és kockázatkezelését a csoport szintjén felügyeli. (2) Kiegészítő felügyelet alá tartozik valamennyi szabályozott vállalkozás, a) amely a pénzügyi konglomerátum élén áll, b) amelynek anyavállalata valamely EGT-államban székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság, vagy c) amely ellenőrző befolyással rendelkezik egy másik pénzügyi ágazatbeli vállalkozásban. (3) A kiegészítő felügyelet kiterjed valamennyi pénzügyi konglomerátumhoz tartozó szabályozott vállalkozásra, a) amelynek anyavállalata harmadik országban székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás, vagy b) amelynek anyavállalata harmadik országban székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság. (4) A kiegészítő felügyelet nem terjed ki a vegyes pénzügyi holding társaság, a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó harmadik országbeli és a  pénzügyi ágazathoz nem tartozó nem szabályozott vállalkozás egyedi vizsgálatára, elemzésére, értékelésére. 8. § (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó szabályozott vállalkozás köteles gondoskodni a pénzügyi konglomerátum szintű belső kontroll rendszer és kockázatkezelés megfelelő működéséről. (2) A kockázatkezelés kiterjed: a) a  pénzügyi konglomerátumra vonatkozó kockázatkezelési elvek és stratégiák alapján megvalósuló vállalatirányításra, b) az  üzleti stratégia kockázatra és tőkemegfelelésre gyakorolt hatásának figyelembevételét biztosító tőkemegfelelési elvekre, c) a  kockázatok pénzügyi konglomerátum szintű mérésére, ellenőrzésére alkalmas összehangolt kockázat ellenőrző rendszerre, d) a  helyreállítási terv és szanálási intézkedés végrehajtásának kidolgozására és jóváhagyására vonatkozó szabályokra. (3) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályokat évente felül kell vizsgálni. (4) A belső kontrollrendszer kiterjed: a) a  jelentős kockázatok azonosítására és mérésére, valamint a  szavatolótőkének a  kockázatokhoz való hozzárendelésére, b) a csoporton belüli ügyletek és a kockázati koncentráció azonosítására, mérésére és ellenőrzésére. (5) A kiegészítő felügyelet alá tartozó szabályozott vállalkozásnak rendelkeznie kell a kiegészítő felügyelet érdekében szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, és azok megbízhatóságát biztosító informatikai és belső kontrollrendszerrel. (6) A kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet felügyeli az (1)–(5) bekezdésben szereplő eljárásokat és rendszereket. (7) A kiegészítő felügyelet alá tartozó vállalkozás rendszeresen köteles tájékoztatni a Felügyeletet a  jogi felépítéséről, az irányításáról és a szervezeti struktúrájáról, valamint köteles ezen információkat évente nyilvánosságra hozni. 9. § (1) A  kiegészítő felügyelet alá tartozó vállalkozások a  pénzügyi konglomerátum szintjén is kötelesek megfelelni a tőkemegfelelési előírásoknak és ennek érdekében megállapítani a pénzügyi konglomerátum szintjére vonatkozó tőkemegfelelési elveket. (2) A  kiegészítő felügyelet alá tartozó vállalkozások tőkemegfelelésére és a  kockázati koncentrációra vonatkozó kiegészítő felügyeletet a  8.  §-ban és a  pénzügyi konglomerátum szintű tőkemegfelelés számításáról szóló rendeletben meghatározott szabályokkal összhangban kell gyakorolni. (3) A  tőkemegfelelési követelmények kiszámítása során a  következő vállalkozások tartoznak a  kiegészítő felügyelet hatálya alá: a) hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, járulékos vállalkozás; b) biztosító, viszontbiztosító vagy biztosítói holdingtársaság; c) befektetési vállalkozás; d) vegyes pénzügyi holding társaság. (4) A kiegészítő felügyelet alá tartozó szabályozott vállalkozás és a vegyes pénzügyi holding társaság évente legalább egy alkalommal a  kockázati koncentrációra és a  csoporton belüli ügyletekre vonatkozó, a  (7)  bekezdésben meghatározott adatokról és információkról beszámol a  koordinátornak, valamint meghatározza a  tőkemegfelelési előírásoknak való kiegészítő felügyeleti szintű megfelelést. Ezek eredményét és a meghatározásuk alapjául szolgáló lényeges adatokat a  pénzügyi konglomerátum élén álló szabályozott vállalkozás vagy a  vegyes pénzügyi holding társaság jelenti a koordinátor részére. (5) Ha a  pénzügyi konglomerátum élén nem szabályozott vállalkozás és nem vegyes pénzügyi holding társaság áll, akkor a  kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet által kijelölt, a  pénzügyi konglomerátumhoz tartozó szabályozott vállalkozás nyújtja be a  koordinátor részére a  (4)  bekezdésben említett csoporton belüli ügyletekre vonatkozó információkat és a  tőkemegfelelési számításokat, valamint annak meghatározását szolgáló lényeges adatokat. A Felügyelet az adatszolgáltatásért felelős szabályozott vállalkozás kijelölésével kapcsolatban előzetesen konzultál az érintett felügyeleti hatósággal és a pénzügyi konglomerátummal. (6) A vegyes pénzügyi holding társaság köteles a számításokat átadni a kiegészítő felügyelet alá tartozó szabályozott vállalkozásnak. A  vegyes pénzügyi holding társaság kiegészítő felügyelet alá tartozó szabályozott vállalkozása a  kiegészítő felügyeleti szintű számításokhoz szükséges egyedi adatokat köteles elkülönítetten kezelni, és azokat nem használhatja fel más célra. (7) A  kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet az  érintett felügyeleti hatóságokkal lefolytatott egyeztetés alapján határozza meg, mely csoporton belüli ügyletet és mely kockázatot kell figyelembe venni a  (4)  bekezdésben meghatározott számítások során. A döntéskor figyelembe kell venni a pénzügyi konglomerátum csoportszerkezetét és a pénzügyi konglomerátum egészének kockázatkezelését. A csoporton belüli ügylet és a kockázati koncentráció jelentős mértékének meghatározása érdekében a kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet – az érintett felügyeleti hatóságokkal és a  pénzügyi konglomerátummal folytatott egyeztetés alapján – megállapítja a  tőkemegfelelési követelményekre vonatkozó küszöbértéket. (8) A pénzügyi konglomerátum összesített tőkekövetelményének öt százalékát meghaladó ügylet jelentősnek minősül, ha a kockázati koncentrációra és a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó küszöbérték a (7) bekezdés szerint nem került meghatározásra. (9) A kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet a kiegészítő felügyelet szerinti tőkemegfelelési számításba való bevonás alól mentesíthet egy vállalkozást, ha a) székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé a  szükséges adatok, információk átadását, vagy b) bevonása a kiegészítő felügyelet célját tekintve elhanyagolható vagy félrevezető eredményre vezet. (10) Ha több vállalkozás külön-külön mentesíthető lenne a  (9)  bekezdés b)  pontja alapján, de együttesen nem tekinthetőek elhanyagolható jelentőségűeknek, akkor a  kiegészítő felügyelet szerinti tőkemegfelelési számításba való bevonás alól nem mentesíthetőek. (11) A  (9)  bekezdés b)  pontjában meghatározott mentesítési döntés meghozatala előtt a  kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet egyeztet az  érintett felügyeleti hatóságokkal. A  Felügyeletnek a  mentesítésről utólagosan és haladéktalanul tájékoztatnia kell az illetékes hatóságokat. (12) Ha egy magyarországi székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás a (9) bekezdés b) pontja alapján mentesítésre kerül, akkor a Felügyelet az adott vállalkozás tekintetében felügyeleti célból adatot és információt kérhet a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozástól. 4. A koordinátor 10. § (1) A koordinátor kijelölése során a Felügyelet együttműködik a többi érintett felügyeleti hatósággal. (2) A  Felügyelet látja el a  koordinátori feladatokat, ha a  pénzügyi konglomerátum élén álló szabályozott vállalkozás tevékenységének megkezdését a Felügyelet engedélyezte. (3) A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha a pénzügyi konglomerátum élén nem szabályozott vállalkozás áll és a) a Felügyelet által engedélyezett szabályozott vállalkozás anyavállalata vegyes pénzügyi holding társaság, b) több, az  EGT-államban székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás anyavállalata Magyarországon székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság és a  pénzügyi konglomerátum valamely szabályozott vállalkozása magyarországi székhellyel rendelkezik, vagy c) a  pénzügyi konglomerátumban nem található a  vegyes pénzügyi holding társaság székhelyének EGT-államában engedélyezett szabályozott vállalkozás, és a  pénzügyi konglomerátum legjelentősebb pénzügyi ágazatában a  legnagyobb mérlegfőösszege a  magyarországi székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozásnak van. (4) A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha a) a  pénzügyi konglomerátum élén több, az  EGT-államban székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság áll és ezen EGT-államok mindegyikében rendelkezik a  pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozással, vagy b) a pénzügyi konglomerátum élén nem áll anyavállalat, valamint a  pénzügyi konglomerátum legjelentősebb pénzügyi ágazatában a  legnagyobb mérlegfőösszege egy magyarországi székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozásnak van. (5) A  (2)–(4)  bekezdéstől eltérően, az  érintett felügyeleti hatóságokkal történt megállapodás alapján a  Felügyelet elláthatja a koordinátori feladatokat, valamint felkérhet más érintett felügyeleti hatóságot a koordinátori feladatok ellátására, ha az  a  pénzügyi konglomerátum csoportszerkezete vagy a  különböző országokbeli tevékenységének aránya alapján indokolt. A döntés meghozatala előtt ki kell kérni az érintett pénzügyi konglomerátum véleményét. 11. § (1) A Felügyelet koordinátorként a) összegyűjti és továbbítja az érintett felügyeleti hatóságok részére a pénzügyi konglomerátum vállalkozásaira vonatkozó adatokat és információkat, b) ellátja a pénzügyi konglomerátum pénzügyi helyzetének áttekintését és értékelését, c) ellenőrzi a 9. §-ban foglalt, a pénzügyi konglomerátum szintű kockázati koncentrációra, tőkekövetelményre és csoporton belüli ügyletekre vonatkozó rendelkezések betartását, d) értékeli a  8.  §-ban foglaltaknak megfelelően a  pénzügyi konglomerátum összetételét, szervezetét és belső kontrollrendszerét, e) az  érintett felügyeleti hatóságokkal együttműködve megtervezi és összehangolja a  felügyeleti feladatok ellátását, f ) biztosítja a pénzügyi konglomerátum megfelelő és rendszeres stresszteszteknek való alávetését, g) ellátja a  kiegészítő felügyelet céljának elérése érdekében felmerülő egyéb feladatokat, a  szükséges intézkedéseket megteszi, és a döntéseket meghozza, h) értesíti a  pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozást, az  érintett felügyeleti hatóságokat, a  vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti EGT-állam felügyeleti hatóságát és a  vegyes bizottságot valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő minősítéséről és a koordinátor kijelöléséről, i) értesíti az illetékes hatóságokat az 5. § (1) és (2) bekezdés alapján hozott döntésekről, és nyilvánosságra hozza azokat, j) tájékoztatja a vegyes bizottságot a 8. § (5) bekezdés és a 12. § (2) bekezdés a) pontja alapján rendelkezésére álló információkról. (2) A kiegészítő felügyelet elősegítése és megvalósítása érdekében a kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet az érintett felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet. 5. Együttműködés, információcsere és ellenőrzés 12. § (1) A  Felügyelet szorosan együttműködik az  érintett felügyeleti hatóságokkal a  pénzügyi konglomerátum kiegészítő felügyeletének ellátása érdekében. A  Felügyelet a  kiegészítő felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat az érintett felügyeleti hatóságok részére átadja. (2) Az érintett felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés a következőkre terjed ki: a) a pénzügyi konglomerátum jogi, irányítási és szervezeti felépítésének azonosítására (ideértve a szabályozott és nem szabályozott vállalkozást és a  csoport élén álló vállalkozás minősített befolyással rendelkező tulajdonosát is), valamint a  csoport szabályozott vállalkozásainak felügyeletét ellátó felügyeleti hatóság azonosítására, b) a pénzügyi konglomerátum stratégiai elvének és céljának figyelemmel kísérésére, c) a  pénzügyi konglomerátum pénzügyi helyzetének, tőkemegfelelésének, a  csoporton belüli ügyleteinek, kockázati koncentrációjának és jövedelmezőségének figyelemmel kísérésére, d) a  pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások minősített befolyással rendelkező tulajdonosának és vezető állású személyének azonosítására, e) a pénzügyi konglomerátum szervezetének, valamint a pénzügyi konglomerátum szintű kockázatkezelésnek és belső kontrollrendszernek a figyelemmel kísérésére, f ) a pénzügyi konglomerátum vállalkozásaitól származó információk gyűjtésére és az összegyűjtött információk ellenőrzésére, g) a  pénzügyi konglomerátum szabályozott vagy nem szabályozott vállalkozásának működését kedvezőtlenül befolyásoló változás figyelemmel kísérésére, h) az érintett felügyeleti hatóság által hozott szankciókról és kivételes intézkedésekről történő tájékoztatásra. (3) Ha a Felügyeletnek koordinátorként olyan információra van szüksége, amelyet az ágazati szabályokkal összhangban egy másik illetékes hatóságnak már megküldtek, a Felügyeletnek lehetőség szerint fel kell vennie a kapcsolatot ezzel a  hatósággal, hogy megelőzze a  felügyelet ellátásába bevont különböző hatóságoknak párhuzamosan küldendő jelentések készítését. (4) A  Felügyelet együttműködik a  vegyes bizottsággal, és haladéktalanul a  vegyes bizottság rendelkezésére bocsátja a kiegészítő felügyeleti feladatok elvégzéséhez szükséges valamennyi információt. (5) A  Felügyelet a  kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében az  EGT-állam jegybankjával, az  Európai Központi Bankkal, a  Központi Bankok Európai Rendszerével és az  Európai Rendszerkockázati Testülettel is folytathat információcserét. (6) A  Felügyeletnek – a  határozata meghozatalát megelőzően – egyeztetnie kell azon érintett felügyeleti hatósággal, amely felügyeleti feladatának ellátását a döntés érintheti a) a  pénzügyi konglomerátumhoz tartozó szabályozott vállalkozás engedélyhez kötött tulajdonosának személyében, vezető állású személyében bekövetkezett változás, b) a szankciók és kivételes intézkedések tekintetében. (7) A  (6)  bekezdéstől eltérően nem áll fenn az  előzetes egyeztetési kötelezettség, ha az  a  döntés hatékonyságát kedvezőtlenül befolyásolja. Ilyenkor a  Felügyeletnek az  érintett hatóságokat a  határozatról utólagosan és haladéktalanul tájékoztatnia kell. 13. § (1) A kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet a feladata ellátása érdekében megkeresheti a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás székhelye szerinti, kiegészítő felügyeleti feladattal nem rendelkező illetékes hatóságot, és kérheti a  pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozástól származó szükséges adatok és információk Felügyelet részére történő megküldését. (2) A pénzügyi konglomerátumon belüli szabályozott és nem szabályozott vállalkozás, valamint az érintett természetes személy köteles a  pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás részére minden adatot és információt megadni a  kiegészítő felügyelet érdekében elvégzendő számításokhoz. Ezen egyedi adatot és információt a  pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás köteles elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezelni. (3) A  Felügyelet a  kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében szükséges adatért és információért az  érintett felügyeleti hatósághoz is fordulhat. 14. § (1) A  Felügyelet a  kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében a  pénzügyi konglomerátum vállalkozásai által átadott adatok és információk helyességét jogosult – helyszínen és helyszínen kívül – ellenőrizni. (2) A  Felügyelet fordulhat más EGT-állam érintett felügyeleti hatóságához is az  adott államban működő szabályozott vagy nem szabályozott vállalkozás tekintetében szükséges ellenőrzés lefolytatása érdekében. (3) Ha ellenőrzést kérve a  Felügyelethez fordul valamely EGT-állam érintett felügyeleti hatósága, akkor a  Felügyelet köteles az ellenőrzést saját hatáskörben elvégezni. 15. § (1) Ha a  pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás székhelye harmadik országban található, akkor a  koordinátor a 10. § (2)–(4) bekezdésében meghatározottak alapján kerül kijelölésre az illetékes hatóságok közül. (2) Ha az  (1)  bekezdés szerint a  Felügyelet a  koordinátor, akkor megvizsgálja, hogy a  harmadik ország jogrendje megfelel-e a  pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a  73/239/EGK, a  79/267/EGK, a  92/96/EGK, a  93/6/EGK és a  93/22/EGK tanácsi, továbbá a  98/78/EK és a  2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2002. december 16-ai 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a  továbbiakban: az  Európai Parlament és a  Tanács 2002/87/EK irányelv) foglalt szabályoknak. A vizsgálat során az érintett felügyeleti hatóságokkal egyeztet a vegyes bizottság által kiadott iránymutatásokat is figyelembe véve. (3) Ha a  harmadik ország jogrendje megfelel az  Európai Parlament és a  Tanács 2002/87/EK irányelvében foglalt szabályoknak, akkor a pénzügyi konglomerátum kiegészítő felügyeletét nem a Felügyelet látja el. (4) Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelvében foglalt szabályoknak, akkor a  Felügyelet, mint koordinátor látja el a  kiegészítő felügyeleti feladatokat és köteles ennek érdekében minden lehetséges intézkedést megtenni. (5) A  (4)  bekezdésben meghatározott esetben a  Felügyelet az  érintett felügyeleti hatóságokkal konzultálva dönthet úgy, hogy előírja egy, az  EGT-államban székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság felállítását, és a  kiegészítő felügyeletet ezen holdingtársaság vezetésével működő pénzügyi konglomerátumhoz tartozó szabályozott vállalkozások tekintetében értelmezi. Ezen döntésről a  Felügyelet tájékoztatja az  érintett felügyeleti hatóságokat és az Európai Bizottságot. 6. Végrehajtási intézkedések 16. § A Felügyeletnek meg kell tennie a  szabályozott vállalkozás működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott intézkedéseket, ha a) a  pénzügyi konglomerátumhoz tartozó szabályozott vállalkozás nem tesz eleget a  8–9.  §-ban foglalt követelményeknek, b) a  pénzügyi konglomerátumhoz tartozó szabályozott vállalkozás eleget tesz a  8–9.  §-ban foglalt követelményeknek, de egy szabályozott vállalkozás fizetőképessége veszélyben forog, vagy c) a csoporton belüli ügyletek és a kockázati koncentrációk veszélyeztetik a szabályozott vállalkozások pénzügyi helyzetét. 7. Záró rendelkezések 17. § Felhatalmazást kap a  pénz- tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a  pénzügyi konglomerátumra vonatkozó kiegészítő felügyeleti szintű számítások módjára, tartalmára, szerkezetére és gyakoriságára vonatkozó részletes szabályokat. 18. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. 19. § E törvény a) a  pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a  73/239/EGK, a  79/267/EGK, a  92/96/EGK, a  93/6/EGK és a  93/22/EGK tanácsi, továbbá a  98/78/EK és a  2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2002. december 16-ai 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és b) a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. november 16-ai 2011/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 20. § A 26. § (1) bekezdése az Alaptörvény 23. és 42. cikke alapján sarkalatosnak minősül. 21. § (1) A  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a  továbbiakban: Hpt.) 14/A.  § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha egy EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai együttesen kérelmezik a) a kockázattal súlyozott kitettség érték belső minősítésen alapuló módszerrel történő számításának, b) a 76/C. § (6) bekezdés d) pontja szerinti saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitel-egyenértékesítési tényező becslés alkalmazásának, c) a működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel történő számításának, d) a  hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről szóló kormányrendelet alapján a  partnerkockázati kitettség tőkekövetelményének belső modell módszer szerinti számításának engedélyezését, a kérelmet az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatnak vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak, vagy az  EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak kell benyújtania a  székhelye szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatóságának.” (2) A Hpt. 14/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a  Felügyelet látja el az  EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, az  EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati hitelintézet felügyeletét, akkor a 14/A. § (1) bekezdésében meghatározott engedélykérelem hiánytalan beérkezését követően a Felügyelet a) a kérelmet haladéktalanul továbbítja azon tagállam illetékes felügyeleti hatósága részére, amelyben székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az  EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, az  EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelete, és b) ezzel egyidejűleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott tagállami felügyeleti hatóságot a kérelemre vonatkozó vélemény, fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének határidejéről (a továbbiakban: többoldalú eljárás).” (3) A Hpt. 14/B. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Ha az  eljárás lefolytatására másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága jogosult, és az  EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati hitelintézetét a  Felügyelet felügyeli, akkor a  Felügyelet a  hiánytalan kérelem rendelkezésére állását követően, az  eljárásra jogosult tagállami felügyeleti hatóság által meghatározott időszakon belül megküldi a 14/A. § (1) bekezdés szerinti kérelemre vonatkozó véleményét, fenntartását. (6) Ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti illetékes tagállami felügyeleti hatóság a kérelemről döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A Felügyelet a tagállami felügyeleti hatóság határozatának tényét magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A Felügyelet hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más tagállami felügyeleti hatóság által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.” (4) A Hpt. 17. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell) „h) az  összevont alapú vagy a  pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében a  hitelintézettel szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a  hitelintézet részére átadott személyes adatainak az összevont alapú és a kiegészítő felügyelet ellátása céljából történő kezeléséhez, valamint továbbításához.” (5) A Hpt. 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél és vegyes pénzügyi holding társaságnál nem lehet vezető állású személy az, aki a) minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), vagy vezető állású személy (vagy az volt) egy olyan pénzügyi intézményben, pénzforgalmi intézményben, aa) amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy ab) amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapította; b) súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a banküzemre, a pénzforgalmi szolgáltatásra vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban megállapította; c) büntetett előéletű; d) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel.” (6) A Hpt. 76/A. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A nulla százalékos kockázati súly hozzárendelését a hitelintézet anyavállalatával, leányvállalatával és anyavállalatának leányvállalatával szembeni – a  szavatoló tőke számításánál figyelembe vehető kötelezettséget nem eredményező – kitettséghez a Felügyelet jóváhagyja, ha az említett anyavállalat, leányvállalat vagy vállalkozás) „a) hitelintézet, befektetési vállalkozás, vegyes pénzügyi holding társaság, pénzügyi vállalkozás, befektetési alapkezelő, vagyonkezelő társaság vagy járulékos vállalkozás,” (7) A Hpt. 76/D. § (1) bekezdés f ) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja:) „f ) a  hitelintézet anyavállalatával, leányvállalatával és anyavállalatának leányvállalatával – ha az  hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, vegyes pénzügyi holding társaság, befektetési alapkezelő vagy járulékos vállalkozás – szembeni kitettség esetén, ha a kitettség megfelel a 76/A. § (7) bekezdésében foglaltaknak, valamint a  hitelintézet részvételével működő intézményvédelmi rendszer tagjával szembeni kitettség esetén, ha az intézményvédelmi rendszer megfelel a 76/A. § (8) bekezdésében foglaltaknak,” (8) A Hpt. 76/J. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) Ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és leányvállalatai, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az  EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatai együttesen kérelmezik –  a  működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló kormányrendeletben meghatározott – egységes rendszerre alapított fejlett mérési módszer alkalmazását, akkor a  Felügyelet a  működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek egyedi alapon történő teljesítésétől eltekinthet, ha ezáltal nem sérül az  átláthatóság és a  kockázatok kezelése, valamint megfelelő a  kockázatok megoszlása (diverzifikálása).” (9) A Hpt. 90. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a hitelintézet, amelynek) „b) anyavállalata pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság.” (10) A Hpt. 90. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az összevont alapú felügyelet kiterjed az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetre, és) „b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzügyi holding társaságra, vegyes pénzügyi holding társaságra és annak olyan hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására, befektetési alapkezelő társaságára, alternatív befektetési alapkezelőjére és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.” (11) A Hpt. 96/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a  hitelintézet anyavállalata harmadik országbeli hitelintézet, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság, akkor az  összevont alapú felügyelet ellátása érdekében a  Felügyelet megvizsgálja, hogy a  harmadik ország jogrendje megfelel-e az  Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelvében foglalt, az  összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak. A  vizsgálat során egyeztet az  Európai Bankhatósággal. Az egyeztetést követően a Felügyelet dönt a jogrend megfelelőségéről.” (12) A Hpt. 96/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A  (4) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet egyeztet a harmadik országbeli hitelintézet, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságával.” (13) A Hpt. 137/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  hitelintézet egyedi alapon, a  tagállami hitelintézeti anyavállalat, a  tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet leányvállalata, az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet leányvállalata a  90.  § (2)  bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is nyilvánosságra hozza a  hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló kormányrendeletben meghatározott információkat.” (14) A Hpt. 146. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A  Felügyelet a  határozatot megküldi a  tagállami hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságoknak és az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatnak, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak.” (15) A Hpt. a következő 234/N. §-sal egészül ki: „234/N. § A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 44. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek a hatálybalépésekor már működő vagy engedélyezési eljárás alatt lévő vegyes pénzügyi holding társaságnak legkésőbb 2014. január 1-től kell megfelelnie.” (16) A Hpt. 2. és 6. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 22. § (1) A  tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a  továbbiakban: Tpt.) 5.  § (1)  bekezdés 38. és 39.  pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „38. EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat: olyan tagállami befektetési vállalkozás anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik, 39. EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, amelyben az  Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik,” (2) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 39a. ponttal egészül ki: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „39a. EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, amelyben az  Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik,” (3) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 118a. ponttal egészül ki: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „118a. tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan vegyes pénzügyi holding társaság, amelyben a  székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik,” (4) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 132. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „132. vegyes pénzügyi holding társaság: a  pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott fogalom,” (5) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 138. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „138. konszolidáló felügyeleti hatóság: EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és az  EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat ellenőrző befolyása alá tartozó befektetési vállalkozás és EU-szintű befektetési vállalkozási anyavállalat összevont alapú felügyeletének gyakorlásáért felelős hatóság,” (6) A Tpt. 43. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Ha a  kérelmező olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kíván szabályozott piacra bevezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni, amelynek névértéke legalább százezer euró vagy a  forgalomba hozatal napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, a  tájékoztatót vagy egy, minden érintett tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven, vagy egy, a  nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni. Ha a  kérelmező az  értékpapírt Magyarországon szabályozott piacra be kívánja vezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni kívánja és a tájékoztatót nem készíti el magyar nyelven, akkor az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni, és közzé kell tenni.” (7) A Tpt. 181/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a befektetési vállalkozás, amelynek) „b) anyavállalata pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság.” (8) A Tpt. 181/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az összevont alapú felügyelet kiterjed az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásra, és) „b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzügyi holding társaságra, vegyes pénzügyi holding társaságra és annak olyan hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására, befektetési alapkezelőjére, alternatív befektetési alapkezelőjére és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.” (9) A Tpt. 181/I. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a befektetési vállalkozás anyavállalata harmadik országbeli befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság, akkor az  összevont alapú felügyelet ellátása érdekében a  Felügyelet megvizsgálja, hogy a  harmadik ország jogrendje megfelel-e az  Európai Parlament és a  Tanács 2006/48/EK irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak. A vizsgálat során egyeztet az Európai Bankbizottsággal. Az egyeztetést követően a Felügyelet dönt a jogrend megfelelőségéről. (4) Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak, akkor a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeleti feladatokat, és köteles ennek érdekében minden lehetséges intézkedést megtenni. (5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet egyeztet a harmadik országbeli befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságával.” (10) A Tpt. 25. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul. 23. § (1) A  biztosítókról és a  biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a  továbbiakban: Bit.) 3.  § (1)  bekezdés 80. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „80. vegyes pénzügyi holding társaság: a  pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott fogalom;” (2) 178. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a biztosító,) „b) amelynek anyavállalata biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító,” (3) A Bit. 179. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Felügyelet feladata a 178. § (1) bekezdésében meghatározott, magyarországi székhelyű biztosítónak e fejezet szerinti összevont alapú felügyelete.” (4) A Bit. 182. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha magyarországi székhelyű biztosító(k) és más tagállamban vagy tagállamokban székhellyel rendelkező biztosító(k), viszontbiztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító, vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalatai, akkor a  Felügyelet az  adott tagállamok felügyeleti hatóságaival kötött felügyeleti megállapodásban rögzíti, hogy a biztosító összevont alapú felügyeletét melyikük látja el.” (5) A Bit. 184. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) Ha több biztosító ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalata, akkor a  korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását a  biztosítói holding társaság, a  viszontbiztosító, a  harmadik országbeli biztosító, a  harmadik országbeli viszontbiztosító vagy a  vegyes pénzügyi holding társaság végzi el és adja át az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító részére. (4) Ha a  biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság maga is biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalata, akkor a Felügyelet engedélyezheti, hogy a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását kizárólag a legfelső szinten levő anyavállalati biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság végezze el. (5) A Felügyelet a biztosítót a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása alól abban az esetben mentesítheti, ha a) a biztosító egy másik magyarországi székhelyű biztosító leányvállalata vagy egy másik magyarországi székhelyű biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik a biztosítóban és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító a korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába bevonja, b) a  biztosító egy magyarországi székhelyű biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, vagy viszontbiztosító leányvállalata, és a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításába a biztosító és a biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy viszontbiztosító egyaránt bevonásra kerül, c) egy másik tagállamban bejegyzett biztosító, biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy viszontbiztosító a  biztosítónak anyavállalata vagy a  biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik, és a  182.  § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti megállapodás alapján a másik tagállam felügyeleti hatósága a biztosító összevont alapú felügyeletét ellátja, d) a  biztosító egy harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalata, vagy a  biztosítóban egy harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik és az  anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító a korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába bevonja, e) a biztosító és más magyarországi székhelyű biztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalatai és a biztosítói holding társaság, a vegyes pénzügyi holding társaság, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító vagy a  harmadik országbeli viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke számításába a  biztosítót bevonja, f ) a  biztosító és más tagállamban bejegyzett biztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, vegyes pénzügyi holding társaság, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalatai és a 182. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti megállapodás alapján a tagállam felügyeleti hatósága a biztosító(k) összevont alapú felügyeletét ellátja.” (6) A Bit. 187. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a  biztosító biztosítói holding társaságon vagy vegyes pénzügyi holding társaságon keresztül rendelkezik részesedési viszonnyal más biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban vagy harmadik országbeli viszontbiztosítóban, a  közbenső biztosítói holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság szavatoló tőke szükségletét a  biztosító korrigált szavatoló tőke szükségletének számítása során nullának kell tekinteni, a  szavatoló tőke elemei pedig megegyeznek a  (3)  bekezdésben megjelölt tőkekövetelmények számításánál figyelembe vehető tőkeelemekkel.” (7) A Bit. 188. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép: „Biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalataként működő biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése” (8) A Bit. 188. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A  178.  § (1)  bekezdés b)  pontjában meghatározott biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába be kell vonni a  biztosítói holdingtársaság, vegyes pénzügyi holding társaság, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító valamennyi leányvállalatát vagy valamennyi vállalkozását, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik. (2) A  korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során az  anyavállalatot úgy kell tekinteni, mintha biztosító lenne. A  biztosítói holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság szavatoló tőke szükséglete nulla, a  viszontbiztosító, a  harmadik országbeli biztosító, a  harmadik országbeli viszontbiztosító esetében pedig a 187. § (2)–(7) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.” (9) A Bit. 12. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul. 24. § (1) A  befektetési vállalkozásokról és az  árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az  általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a  továbbiakban: Bszt.) 28.  § (1)  bekezdés u)  pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli) „u) a  befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a befektetési vállalkozás részére átadott személyes adatainak az összevont alapú és a kiegészítő felügyelet ellátása céljából történő kezeléséhez, valamint továbbításához,” (2) A Bszt. 102. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai a) az eszköz vagy mérlegen kívüli tételek kockázattal súlyozott értékének e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső minősítésen alapuló módszerrel …