11/2017. (V. 11.) NGM utasítása kötelezettségvállalásról, utalványozásról és a Nemzetgazdasági Minisztérium beszerzéseinek szabályozásáról.

11/2017. (V. 11.) NGM utasítása kötelezettségvállalásról, utalványozásról és a Nemzetgazdasági Minisztérium beszerzéseinek szabályozásáról. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdése és 28. § (1) bekezdése, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés a)–b) pontja, valamint 1. melléklet I. alcím 14. pontja és a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 27. § (1) bekezdésében foglaltak alapján – a  jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára figyelemmel – a következő utasítást adom ki: ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések I. Fejezet Az utasítás hatálya 1. § Az utasítás hatálya kiterjed a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) által az NGM igazgatása, az NGM fejezeti kezelésű előirányzatai, az  NGM fejezet központi kezelésű előirányzatai, továbbá európai uniós forrás felhasználásával megvalósuló, természetes vagy jogi személlyel, jogi személyiség nélküli szervezettel kötendő valamennyi szerződésre és az NGM képviseletében teendő valamennyi jognyilatkozatra, amennyiben az a költségvetési előirányzat terhére vagy javára fizetési, illetve más teljesítési, szolgáltatási kötelezettséggel jár. 2. § Nem terjed ki az  utasítás hatálya arra a  beszerzési eljárásra, amelynél – társfinanszírozására tekintettel – a finanszírozásban részt vevő nemzetközi szervezetek által előírt feltételek szerinti eljárást kell alkalmazni, továbbá amelyet beszerzőként az  NGM felügyelete vagy irányítása alá tartozó költségvetési szervek vagy külön szerződés alapján gazdasági társaság folytat le a saját beszerzési szabályzata szerint. 3. § Amennyiben külön utasítás másként nem rendelkezik, jelen utasítás rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni: a) a foglalkoztatottak személyi juttatásaira, b) a belföldi és külföldi kiküldetésekre, c) a protokollhoz, rendezvényekhez kapcsolódó reprezentációs kiadásokra, valamint a fordításra és tolmácsolásra, d) az oktatásra és képzési rendszerre, e) a támogatás nyújtására, f ) a felesleges vagyontárgyak hasznosítására és selejtezésére, g) a lakáscélú támogatási rendszerre, h) a szociális segélyezésre és i) az NGM fejezet központi kezelésű előirányzataira. 4. § A  kötelezettségvállalásokat kezdeményező, véleményező, előkészítő, ellenjegyző és aláíró, továbbá a  kapcsolódó pénzügyi-számviteli tevékenységeket végző kormánytisztviselők a  kötelezettségek vállalása, nyilvántartása során a jelen utasítás rendelkezéseinek megfelelően kötelesek eljárni. 5. § A  jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben a  költségvetési törvény, az  államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.  törvény (a továbbiakban: Áht.), az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.), valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezet és Működési Szabályzatáról szóló NGM utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) előírásait kell alkalmazni. II. Fejezet Értelmező rendelkezések 6. § Jelen utasítás alkalmazásában: 1. beszerzési eljárás: olyan eljárás, amely során az NGM mint ajánlatkérő az érintett gazdasági szereplőket vagy azok egy meghatározott részét ajánlattételre hívja fel, és az eljárás eredményeként szerződést köt, 2. gazdálkodási szervezet: a  fejezeti kezelésű előirányzatot és az  NGM fejezetébe sorolt központi kezelésű előirányzatokat érintő ügyekben a  Fejezeti Költségvetési Főosztály, az  NGM igazgatását érintő ügyekben az Intézményi Gazdálkodási Főosztály, 3. kötelezettségvállalás: az  Áht. 1.  § 15.  pontja szerinti jognyilatkozat, amelyet az  NGM a  költségvetési előirányzatainak terhére, illetve a  fejezeti kezelésű előirányzatainak és az  NGM fejezetébe sorolt központi kezelésű előirányzatainak a terhére vállal, 4. szakmai szervezeti egység: az NGM azon hivatali egysége, mely az adott előirányzat felhasználását és az azzal összefüggő társadalmi cél működtetését, szakmai feladat elvégzését a) az NGM igazgatásának jóváhagyott éves elemi költségvetése keretében tételes előirányzat-fedezet, b) európai uniós forrás esetén hatályos támogatási okiratba foglalt európai uniós forrás, c) a fejezeti kezelésű előirányzatok, d) az NGM fejezetébe sorolt központi kezelésű előirányzatok terhére szakmai felelősként ellátja. III. Fejezet A beszerzések tervezése 7. § (1) A szakmai szervezeti egység a tárgyévet követő költségvetési évre vonatkozó beszerzési igényeit tartalmazó – a Jogi és Kodifikációs Főosztály által rendelkezésre bocsátott – összesítő táblázatot a  szervezeti egység irányítását ellátó állami vezető – Miniszteri Kabinet esetében a  kabinetfőnök – vagy miniszteri biztos jóváhagyásával tárgyév november 10-ig elektronikus úton és papír alapon megküldi a Jogi és Kodifikációs Főosztály részére. (2) Az elfogadott költségvetési előirányzatok figyelembevételével a Jogi és Kodifikációs Főosztály legkésőbb november 30-ig – az  (1)  bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján – éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) készít az NGM tárgyévet követő költségvetési évre tervezett közbeszerzéseiről. (3) A közbeszerzési tervet a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá. 8. § (1) Közbeszerzési eljárás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a közbeszerzési terv alapján indítható. (2) A közbeszerzési tervtől eltérően csak előre nem látható okból előállt változás esetén indítható közbeszerzési eljárás. (3) A közbeszerzési tervben nem szereplő, tárgyévi forrást érintő új közbeszerzési igény legkésőbb a tárgyév október 30. napjáig jelenthető be. A  bejelentést tartalmazó feljegyzésben meg kell indokolni az  eljárás lefolytatásának szükségességét, valamint csatolni kell az  1.  melléklet szerinti Beszerzési adatlapot (a továbbiakban: Beszerzési adatlap). (4) A  (3)  bekezdés szerinti bejelentést követően a  Jogi és Kodifikációs Főosztály módosítja a  közbeszerzési tervet, megjelölve a módosítás indokát is. A közbeszerzési terv módosítását a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá. 9. § A  közbeszerzési terv nyilvános. A  Jogi és Kodifikációs Főosztály a  közbeszerzési tervet, valamint annak esetleges módosítását annak jóváhagyását követően a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban közzéteszi. IV. Fejezet A kötelezettségvállalás kezdeményezésére jogosultak 10. § A kötelezettségvállalás kezdeményezése a szakmai szervezeti egység feladata. 11. § A  beszerzési eljárás, valamint a  közbeszerzési eljárás kezdeményezésére irányuló, a  34.  §-ban, valamint a  71.  § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokat és a Beszerzési adatlapot a szakmai szervezeti egység készíti elő. 12. § A  szakmai szervezeti egység és a  kötelezettségvállaló felelős az  előirányzat szabályos, jogszerű, gazdaságos és szakmailag megalapozott felhasználásáért, a közbeszerzési eljárás megindításáért és a szükséges belső egyeztetések lefolytatásáért. 13. § Az  Áht. 6/B.  § (3)  bekezdése szerinti kezelő szerv, a  költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatokat ellátó lebonyolító szerv és az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatokat ellátó közreműködő szervezet a megállapodás rendelkezései szerint felel a rendelkezésre bocsátott keretért. V. Fejezet A kötelezettségvállalás előzetes jóváhagyása 14. § (1) Az NGM nevében történő kötelezettségvállaláshoz – a 28. § és a 29. § kivételével – a) a nettó 8 millió forintot el nem érő kötelezettségvállalások esetén a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár, akadályoztatása esetén, vagy ha a tisztség nincs betöltve, a Fejezeti Költségvetési Főosztály főosztályvezetője, b) a  nettó 8 millió forintot elérő és azt meghaladó kötelezettségvállalások esetén közigazgatási államtitkár, akadályoztatása esetén a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár előzetes jóváhagyása szükséges. (2) Beszerzési eljárások esetén az (1) bekezdés szerinti előzetes jóváhagyás a Beszerzési adatlapon történik. (3) Az (1) bekezdés szerinti előzetes jóváhagyás a 20. §, a 27. § és a 30. § esetén a 2. melléklet szerinti Kötelezettségvállalási adatlapon (a továbbiakban: Kötelezettségvállalási adatlap) történik. VI. Fejezet Kötelezettségvállalásra jogosultak 15. § Az  NGM nevében kötelezettséget vállalni – a  28.  §-ban és a  29.  §-ban foglaltak kivételével – kizárólag pénzügyi ellenjegyzést követően lehet az Áht. 37. § (1) bekezdésére figyelemmel. 16. § Az NGM nevében történő kötelezettségvállalásra a) nettó 200 ezer forint értékhatárig – a  szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 73.  § (2)  bekezdés i)  pontjában foglalt feladatellátás érdekében, mindazon szakképesítések vonatkozásában, amelyeket az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az adópolitikáért, az államháztartásért, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért, valamint a  számviteli szabályozásért felelős miniszter felelősségi körébe utal – a  Számviteli és Felügyeleti Főosztály főosztályvezetője, b) nettó 25 millió forint értékhatárig ba) a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó főosztályvezető, bb) a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó főosztályvezető, bc) a helyettes államtitkár, akadályoztatása esetén, vagy ha a helyettes államtitkári tisztség nincs betöltve, a helyettes államtitkári tevékenységet irányító államtitkár, bd) a kabinetfőnök, be) a miniszteri biztos, a részére jóváhagyott keret terhére, c) a  Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott feladatkörében eljárva nettó 50 millió forint értékhatárig államtitkár, akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár, d) nettó 50 millió forint értékhatárig a közigazgatási államtitkár, akadályoztatása esetén a  jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár, e) felső értékhatár nélkül a miniszter, akadályoztatása esetén a parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár, f ) a Duna Transznacionális Program Végrehajtásáért Felelős Főosztály főosztályvezetője a Duna Transznacionális Program Irányító Hatósági jogkörében vállalt kötelezettségekre a  Duna Transznacionális Program Technikai Segítségnyújtás költségvetés terhére jóváhagyott és az  NGM igazgatása költségvetésében az  adott évre biztosított kerete erejéig, g) a Duna Transznacionális Együttműködési Program elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzat terhére az irányító hatósági, ellenőrző hatósági és igazoló hatósági feladatok biztosítása érdekében – egyoldalú jognyilatkozatok, támogatói okiratok kiadására – a gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkár, h) a  gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár a  Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében vállalt kötelezettségekre a KÖFOP-3.2.4-15-2016-00001 azonosítószámú projekttámogatási szerződése keretének erejéig, i) a  regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár a  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program és Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Irányító Hatósági jogkörében vállalt kötelezettségekre a  KÖFOP-3.2.4-15-2016-00001 azonosítószámú projekttámogatási szerződése keretének erejéig jogosult. 17. § Éven túli kötelezettségvállalásra a) nettó 50 millió forint értékhatárig a közigazgatási államtitkár, akadályoztatása esetén a  jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár, b) az Áht. 36. § (4)–(4b) bekezdésének figyelembevételével értékhatár nélkül a miniszter, akadályoztatása esetén a parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár, c) a Duna Transznacionális Program Végrehajtásáért Felelős Főosztály főosztályvezetője a Duna Transznacionális Program Irányító Hatósági jogkörében – az Áht. 36. § (4)–(4b) bekezdése szerint – vállalt kötelezettségekre a Duna Transznacionális Program Technikai Segítségnyújtás költségvetés terhére jóváhagyott kerete erejéig, d) a  gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár a  Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében – az Áht. 36. § (4)–(4b) bekezdése szerint – vállalt kötelezettségekre a KÖFOP-3.2.4-15-2016-00001 azonosítószámú projekttámogatási szerződése keretének erejéig, e) a  regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár a  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Irányító Hatósági jogkörében – az  Áht. 36.  § (4)–(4b)  bekezdése szerint – vállalt kötelezettségekre a  KÖFOP-3.2.4-15-2016-00001 azonosítószámú projekttámogatási szerződése keretének erejéig jogosult. 18. § Az értékhatár-kötöttség ügyletenkénti kötelezettségvállalásra vonatkozik. A kötelezettségvállalások összességében nem haladhatják meg az éves költségvetésben az adott szakmai szervezeti egység részére jóváhagyott előirányzatot. 19. § (1) A  16.  § a)  pontjában, b)  pont ba) és bd)  alpontjában, e)–h)  pontjában és a  17.  § c)–e)  pontjában meghatározott személyek akadályoztatása esetén, vagy ha a  tisztség nincs betöltve, a  kötelezettségvállalásra jogosult személy meghatározására a miniszter jogosult. (2) A 16. § b) pont bb) alpontban meghatározott személyek akadályoztatása esetén, vagy ha a tisztség nincs betöltve, a kötelezettségvállalásra jogosult személy meghatározására a közigazgatási államtitkár jogosult. MÁSODIK RÉSZ A közbeszerzési eljárással nem érintett kötelezettségvállalások VII. Fejezet A kötelezettségvállalás típusai 1. Elküldött és visszaigazolt megrendelés 20. § Kivételesen indokolt esetben, amennyiben a  kötelezettségvállalás tárgya egyszerű megítélésű, teljesítése rövid határidőn belül történik, valamint a kötelezettségvállalás értéke nem éri el a nettó egymillió forintot, az egységes okiratba foglalt szerződés helyett megrendelés is tehető. A bruttó százezer forintot el nem érő megrendeléseknél az Ávr. 53. §-a szerint szükséges eljárni. 21. § Amennyiben megrendelésre kerül sor, úgy legalább a) a  megrendelő és a  partner azonosítására alkalmas adatokat, így különösen nevét, székhelyét, adószámát, nyilvántartási számát, bankszámlaszámát, képviselő vagy kapcsolattartó nevét, b) a megrendelés tárgyát, a teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek a lehetőségek szerinti legrészletesebb feltüntetésével, meghatározásával, c) a teljesítés határidejét, d) a szolgáltatás díját és a fizetési feltételeket fel kell tüntetni a megrendelésen. 22. § A megrendelésnek az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell az Ávr. 50. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározottakat és a teljesítésigazoló megnevezését. 23. § (1) A gazdálkodási szervezet havi rendszerességgel, minden tárgyhót követő hónap 15. napjáig a Jogi és Kodifikációs Főosztály részére tájékoztatást nyújt a  tárgyhó utolsó napjáig nyilvántartásba vett megrendelésekről, amelyben feltünteti a megrendelések a) tárgyát, b) értékét, c) időpontját. (2) A Jogi és Kodifikációs Főosztály az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás alapján megvizsgálja a megrendelések Kbt.-vel való összhangját, és – a  törvényben foglalt feltételek fennállása esetén – megállapítja a  jövőbeni megrendeléseket érintő közbeszerzési kötelezettséget. (3) Amennyiben a  Jogi és Kodifikációs Főosztály megítélése szerint közbeszerzési kötelezettség áll fenn, úgy arról tájékoztatja a  gazdálkodási szervezetet. Az  adott tárgyban a  soron következő kötelezettségvállalásra kizárólag közbeszerzési eljárás lefolytatását követően kerülhet sor. 2. Szerződés 24. § (1) Amennyiben az  adott szerződés megkötéséhez nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, úgy a  szakmailag és  gazdaságilag legmegfelelőbb partner kiválasztására legalább három ajánlat bekérése és kiértékelése alapján kerülhet sor. Nem kötelező három ajánlat bekérése abban az  esetben, ha a  beszerzés értéke nem éri el a  nettó egymillió forintot, vagy ha a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott kivételi körbe tartozik. A kiértékelés szempontjai lehetnek többek között a  termék, a  szolgáltatás minősége, ára, referenciák, fizetési feltételek, rendelkezésre állás, korábbi tapasztalatok. (2) Arra vonatkozóan, hogy az adott szerződést kizárólagosan egy szervezet vagy személy képes teljesíteni, a szakmai szervezeti egység köteles írásban, részletes indokolással igazolni a Jogi és Kodifikációs Főosztály részére. Kizárólagos jog fennállása esetén valamely gazdasági szereplő jogszabály vagy hatósági határozat alapján nyújtja az  adott szolgáltatást. 25. § Az NGM által kötött szerződésnek az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell az Ávr. 50. §-ában meghatározottakat is. 26. § A  fejezeti kezelésű előirányzatok terhére kötendő szerződések esetében törekedni kell arra, hogy egy szerződés kizárólag egy államháztartási azonosítószámot tartalmazzon. 3. Támogatási szerződés 27. § (1) A  fejezeti kezelésű előirányzatból államháztartáson kívüli és belüli szervezetek részére az  Áht. 48.  §-a, az  NGM igazgatása terhére az Áht. 41. §-ának rendelkezése szerint költségvetési támogatás nyújtható. (2) A költségvetési támogatásokkal kapcsolatos speciális szabályokat külön utasítás tartalmazza. 4. Egyéb fizetési kötelezettség 28. § A fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az Áht. 1. § 15. pontja szerinti jognyilatkozatnak nem minősülő fizetési kötelezettségek az alábbiak: a) a pénzügyi szolgáltatások díja, b) a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét rögzítő jogszabály vagy jogerős, illetve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntés, c) normatív és normatív jellegű hozzájárulás, d) kártalanítási, kártérítési és megtérítési kötelezettség, e) a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó regisztrációs díj, f ) a nemzetközi szervezetekben betöltött tagsághoz, nemzeti hozzájárulásokhoz, kötelezettségekhez kapcsolódó tagdíjfizetési, hozzájárulási kötelezettség, g) a  Duna Transznacionális Együttműködési Program fejezeti kezelésű előirányzat terhére, az  NGM igazgatása részére, az irányító hatósági feladatok biztosítása érdekében átadandó forrás utalása, h) a  Duna Transznacionális Program Technikai Segítségnyújtás megtérülésének céljából az  irányító hatóság, ellenőrző hatóság, igazoló hatóság részére a Duna Transznacionális Együttműködési Program fejezeti kezelésű előirányzat terhére befolyt bevétel továbbutalása, i) a deviza- és letéti számlára befolyó bevételek továbbutalása, j) az adományozott díjakhoz, kitüntetésekhez kapcsolódó pénzbeli juttatás, k) a maradványok és zárolások miatti befizetés, l) az Ávr. 34. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bevétel továbbadása, m) az Áht. 47. §-a szerinti befizetési kötelezettségek utalása. 29. § Az NGM igazgatása esetében az Áht. 1. § 15. pontja szerinti jognyilatkozatnak nem minősülő fizetési kötelezettségek az alábbiak: a) a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét rögzítő jogszabály vagy jogerős, illetve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntés, b) normatív és normatív jellegű hozzájárulás, c) kártalanítási, kártérítési és megtérítési kötelezettség, d) a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó regisztrációs díj, e) a nemzetközi szervezetekben betöltött tagsághoz, nemzeti hozzájárulásokhoz, kötelezettségekhez kapcsolódó tagdíjfizetési, hozzájárulási kötelezettség, f ) az adományozott díjakhoz, kitüntetésekhez kapcsolódó pénzbeli juttatás, g) igazgatási szolgáltatási díj, h) végrehajtási költség, i) kötbér, j) késedelmi kamat, k) a közjegyzői díj, l) az európai uniós programokhoz kapcsolódó visszafizetésből eredő kötelezettségek teljesítése, m) adó-, vám-, illeték- és egyéb adójellegű kötelezettség, n) a pénzügyi szolgáltatások díja, o) a maradványok és zárolások, valamint az Áht. 47. §-a szerinti befizetési kötelezettségek miatti befizetések, p) az Ávr. 34. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bevétel továbbadása. 30. § Központi kezelésű előirányzatok esetében az  Áht. 1.  § 15.  pontja szerinti jognyilatkozatnak nem minősülő fizetési kötelezettségek az alábbiak: a) az  NGM tulajdonosi joggyakorlási körébe tartozó gazdasági társaság részére történő jegyzett tőke és tőketartalék biztosítása, b) az NGM tulajdonosi joggyakorlásával összefüggő egyéb fizetési kötelezettség. VIII. Fejezet A kötelezettségvállalások kezdeményezése 31. § Tárgyévi előirányzatot terhelő kötelezettségvállalás kezdeményezése legkésőbb a tárgyév november 30-ig történhet. A  kötelezettségvállalás dokumentumát úgy kell előkészíteni, hogy a  szükséges aláírásokra – az  érintett szervezeti egységek részére kellő határidő biztosításával – a tárgyév december 31-éig sor kerülhessen. 5. Megrendelés kezdeményezése 32. § (1) A  szakmai szervezeti egység a  megrendelést két példányban, valamint a  Kötelezettségvállalási adatlapot köteles megküldeni a gazdálkodási szervezeten keresztül a 14. § (1) bekezdése szerinti előzetes jóváhagyásra. (2) A  megrendelést – pénzügyi ellenjegyzést és a  14.  § (1)  bekezdése szerinti jóváhagyást követően – az  NGM képviseletében a kötelezettségvállalásra jogosult személynek kell aláírnia. A megrendelés befogadásáról a partner részéről írásbeli visszaigazolás szükséges. 33. § Amennyiben a  megrendelés a  partner által meghatározott formanyomtatvánnyal valósul meg, a  21.  §-ban meghatározott tartalmi elemeket – ha a  formanyomtatvány nem tartalmazza – a  Kötelezettségvállalási adatlapon szükséges feltüntetni. 6. A beszerzési eljárás kezdeményezése 34. § (1) A  beszerzési eljárást a  szakmai szervezeti egység a  gazdálkodási szervezeten keresztül a  Jogi és Kodifikációs Főosztályhoz továbbított – a  szakmai szervezeti egység irányítását ellátó állami vezető jóváhagyásával ellátott – Beszerzési adatlap megküldésével kezdeményezi. (2) A  beszerzési eljárás előkészítésének folyamatában a  lehetséges szerződéses partner személyére – a  tevékenységi körére és átláthatóságára figyelemmel – történő javaslattétel a szakmai szervezeti egység feladata, amely a Beszerzési adatlapon történik. (3) A Beszerzési adatlapon a szakmai szervezeti egység köteles feltüntetni: a) a beszerzés szükségességének indokolását, ennek keretében aa) a beszerzés részletes szakmai indokolását, ab) annak kifejtését, hogy az adott feladat miért nem látható el közszolgálati jogviszonyban, valamint ac) azt, hogy a szerződés megkötése megfelel-e az Ávr. 50. § (2) bekezdésében, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 8. § (1)–(3) bekezdésében foglaltaknak, b) a beszerzés tárgyát, c) a szerződés szerinti mennyiséget, d) a beszerzés előzetesen becsült nettó értékét, e) a beszerzés fedezetéül szolgáló forrás megjelölését, f ) a szerződés tervezett időtartamát vagy a teljesítés határidejét, g) ha a szolgáltatás teljesítése egy adott képzettséghez van kötve, a vonatkozó jogszabályi rendelkezésre történő hivatkozást, h) azon bírálati szempontra tett javaslatot, amely alapján kiválasztásra kerül a nyertes ajánlattevő, i) az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők megjelölését, illetve azok kiválasztásának indokolását. (4) A Beszerzési adatlaphoz csatolni kell: a) európai uniós források terhére beszerzendő informatikai tárgyú beszerzések esetében a  NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársasággal történt előzetes egyeztetésről szóló dokumentumot, b) a  beszerzési tárgyra vonatkozó részletes feladatspecifikációt, műszaki leírást, tanulmányok esetében a tanulmány kidolgozásának legfontosabb részfeladatait, valamint munkafázisait, c) a  szakmai szervezeti egység közvetlen irányítását ellátó állami vezető 3.  mellékletben foglalt Szakmai nyilatkozatát a tárgyi beszerzés adott szakterületen történő, a Kbt. 19. § (1) és (2) bekezdése szerinti részekre bontási tilalom vonatkozásában. 35. § (1) A  beszerzési igény beérkezését követően a  Jogi és Kodifikációs Főosztály öt munkanapon belül megvizsgálja a beérkezett iratanyagot, és szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására, kiegészítésére. Amennyiben a Jogi és Kodifikációs Főosztály a beszerzési eljárás lefolytatásának, valamint a szerződés megkötésének jogi akadályát látja, úgy a beszerzés nem folytatható le, a szerződés nem köthető meg, és erről tájékoztatja a szakmai szervezeti egységet és a gazdálkodási szervezetet. (2) Amennyiben a  Jogi és Kodifikációs Főosztály a  beszerzési eljárás lefolytatásának jogi akadályát nem látja, úgy a Beszerzési adatlapot a 14. § (1) bekezdése szerinti jóváhagyás céljából továbbítja a jóváhagyó részére. (3) Amennyiben a beszerzés nem kerül jóváhagyásra, a Jogi és Kodifikációs Főosztály az iratanyag beérkezését követő öt munkanapon belül tájékoztatja a meghiúsulásról a szakmai szervezeti egységet és a gazdálkodási szervezetet. (4) Amennyiben a beszerzési igény a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) hatálya alá tartozik, úgy az  R1. szerint előírt bejelentési és engedélyeztetési kötelezettség teljesítéséről a  Jogi és Kodifikációs Főosztály gondoskodik. 36. § (1) A beszerzési eljárás lefolytatása során törekedni kell a széles körű részvétel lehetőségének biztosítására. (2) Az ajánlati felhívás közzétételéről, illetve az ajánlattevőknek egyidejűleg, írásban közvetlenül történő eljuttatásáról a Jogi és Kodifikációs Főosztály gondoskodik, a szakmai szervezeti egység egyidejű tájékoztatása mellett. (3) A  Jogi és Kodifikációs Főosztály a  felhívás kiküldését megelőzően köteles meggyőződni, hogy a  partner átlátható szervezetnek minősül, melyhez ellenőrzi az Áht. 55. §-ában foglalt adatokat. (4) Az Áht. 55. §-ában meghatározott adatokat a Fejezeti Költségvetési Főosztály kezeli a Jogi és Kodifikációs Főosztály és a teljesítésigazolásra jogosult személy által nyújtott információk, adatok alapján. (5) Ha az adott beszerzési eljárásban kiegészítő tájékoztatáskérés érkezik, úgy a tájékoztatási kötelezettséget – a szakmai megítélést igénylő kérdések tekintetében – a Jogi és Kodifikációs Főosztály a szakmai szervezeti egységgel egyeztetve teljesíti. 37. § (1) A beszerzési eljárás során beérkezett ajánlatokat az ajánlati felhívásban foglaltaknak, illetve a jogszabályi előírásoknak való megfelelősége tekintetében a Jogi és Kodifikációs Főosztály megvizsgálja, és az ajánlattételi határidő lejártától számított öt – sürgős esetben három – munkanapon belül szakmai értékelés céljából az  ajánlatokat a  szakmai szervezeti egység részére elektronikus úton megküldi. Ezzel egyidejűleg véleményezés céljából a szerződéstervezetet, annak mellékleteit, valamint tájékoztatásul a Beszerzési adatlapot a gazdálkodási szervezet és a szakmai szervezeti egység részére szintén elektronikus úton továbbítja. (2) A szakmai szervezeti egység az ajánlatokat a kézhezvételtől számított három munkanapon belül szakmai szempontból értékeli, az értékelés eredményét részletesen dokumentálja, indokolással látja el, valamint szükség esetén – a hiány konkrét megjelölésével – hiánypótlási felhívás kiküldésére tesz javaslatot, valamint megküldi a szerződéstervezetet és  a  Kötelezettségvállalási adatlapot érintő esetleges észrevételeit a  Jogi és Kodifikációs Főosztály részére. A gazdálkodási szervezet az esetleges észrevételeit a szerződéstervezet kézhezvételétől számított három munkanapon belül küldi meg a Jogi és Kodifikációs Főosztály részére. 7. Támogatási szerződések kezdeményezése 38. § A támogatási szerződéskötés kezdeményezését külön NGM utasítás szabályozza. 8. Egyéb fizetési kötelezettségek kezdeményezése 39. § A  28–29.  §-ban foglalt egyéb fizetési kötelezettségek esetében nincs szükség a  Kötelezettségvállalási adatlap kitöltésére. 40. § (1) A  30.  §-ban foglalt egyéb fizetési kötelezettségek esetében a  Kötelezettségvállalási adatlap kitöltése szükséges, amelyet a szakmai szervezeti egység köteles megküldeni a gazdálkodási szervezeten keresztül a 14. § (1) bekezdése szerinti előzetes jóváhagyó részére. (2) A  30.  §-ban foglalt egyéb fizetési kötelezettségek kezdeményezésekor a  Kötelezettségvállalási adatlapot kötelezettségvállalóként a kötelezettségvállalásra jogosult vezető aláírja. IX. Fejezet A szerződés megkötése, módosítása 41. § (1) A szerződéstervezet előkészítése – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Jogi és Kodifikációs Főosztály feladata. (2) A támogatási szerződéstervezetek előkészítésére vonatkozó szabályokat külön utasítás tartalmazza. 42. § (1) A  beérkezett ajánlatok jogi és szakmai értékelését, az  esetlegesen szükséges hiánypótlásokat, valamint a szerződéstervezet egyeztetését követően a Jogi és Kodifikációs Főosztály a szakmai szervezet részére javaslatot tesz a nyertes ajánlattevő személyére a Kötelezettségvállalási adatlap elektronikus úton történő megküldésével. (2) A  szakmai szervezet elektronikus úton egy munkanapon belül jelzi egyetértését a  nyertes ajánlattevő személyére és ajánlatára vonatkozóan a Jogi és Kodifikációs Főosztály részére. (3) A Jogi és Kodifikációs Főosztály a szakmai szervezet egyetértését követően a szerződéstervezetet és annak mellékleteit elektronikusan megküldi a nyertes ajánlattevő részére adategyeztetés céljából. (4) A szerződés véglegesítését követően a Jogi és Kodifikációs Főosztály a szerződést és mellékleteit annyi példányban nyomtatja ki, hogy annak megkötését követően az NGM legalább három és valamennyi egyéb szerződő fél legalább egy aláírt – eredeti – példánnyal rendelkezzen. A  Jogi és Kodifikációs Főosztály a  jogi ellenjegyzéssel ellátott szerződést, valamint a Beszerzési adatlap másolatát és a Kötelezettségvállalási adatlapot papír alapon a gazdálkodási szervezet és a szakmai szervezeti egység útján a kötelezettségvállaló részére megküldi. (5) A gazdálkodási szervezet a szerződést és a Kötelezettségvállalási adatlapot pénzügyi ellenjegyzéssel látja el. (6) A kötelezettségvállalásra kizárólag a jogi és pénzügyi ellenjegyzést követően kerülhet sor. (7) A szakmai szervezeti egység a Kötelezettségvállalási adatlap aláírásával jelzi egyetértését, és a kötelezettségvállalásra jogosult vezető részére aláírás céljából továbbítja a (4) bekezdés szerinti dokumentumokat. (8) A szerződés, valamint a Kötelezettségvállalási adatlap (7) bekezdés szerinti aláírását követően a Jogi és Kodifikációs Főosztály haladéktalanul értesíti az ajánlattevőket a beszerzési eljárás eredményéről. (9) A szerződésnek a szerződő partner által történő aláírásáról a Jogi és Kodifikációs Főosztály gondoskodik. Az aláírást követően a  Jogi és Kodifikációs Főosztály a  szerződés egy-egy példányát, annak mellékleteit a  szakmai szervezeti egység, valamint – a Kötelezettségvállalási adatlapot is mellékelve – a gazdálkodási szervezet részére egy munkanapon belül megküldi. (10) Abban az esetben, ha a szerződéstervezetet a szerződő felek nem írják alá, azaz a szerződés nem jön létre, a Jogi és Kodifikációs Főosztály köteles erről írásban tájékoztatni a  gazdálkodási szervezetet, valamint a  szakmai szervezeti egységet. A  Jogi és Kodifikációs Főosztály vezetőjének a  Kötelezettségvállalási adatlapon rögzítenie kell a szerződéskötés meghiúsulásának tényét és rövid indokolását. 43. § A  szerződés módosításának folyamatára a  szerződéskötés folyamatára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 44. § A  kötelezettségvállalást nem tartalmazó szerződést – mely a  költségvetési előirányzat javára fizetési, illetve más teljesítési, szolgáltatási kötelezettséggel jár – azon államtitkár jogosult aláírni, akinek az SZMSZ szerinti feladatkörébe tartozik a szerződés tárgya. Az államtitkár akadályoztatása esetén a szerződés aláírására a közigazgatási államtitkár által kijelölt személy jogosult. X. Fejezet Kötelezettségvállalás ellenjegyzése 45. § (1) A  kötelezettségvállalást tartalmazó szerződés és az  Ávr. 45.  § (1)  bekezdése szerinti kötelezettségvállalás és  dokumentumainak ellenjegyzése jogi és pénzügyi ellenjegyzésből áll. Pénzügyi ellenjegyzés nélkül – tekintet nélkül annak tárgyára – kötelezettség nem vállalható és kötelezettségvállalás-módosításra nem kerülhet sor. A  kötelezettségvállalás dokumentumának jogi ellenjegyzése annak igazolása, hogy a  szerződés és mellékletei a vonatkozó jogszabályoknak megfelelnek. (2) A  jogi ellenjegyzésre a  jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár, a  Jogi és Kodifikációs Főosztály főosztályvezetője, főosztályvezető-helyettese vagy a  Jogi és Kodifikációs Főosztály főosztályvezetője által erre a feladatra írásban kijelölt kormánytisztviselő (a továbbiakban együtt: jogi ellenjegyző) jogosult. A kijelölésről a Jogi és Kodifikációs Főosztály egy példányt megküld a gazdálkodási szervezetek részére. (3) A szerződés jogszabályoknak való megfelelőségét a jogi ellenjegyző a szerződéstervezet valamennyi rendelkezésre bocsátott példányán aláírásával igazolja a dátum egyidejű megjelölésével. Ha a kötelezettségvállalásnak jogi akadálya van, a  jogi ellenjegyzőnek írásban tájékoztatnia kell a  kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egységet, a kötelezettségvállalót, a közigazgatási államtitkárt és a pénzügyi ellenjegyzőt. (4) A pénzügyi ellenjegyzésre a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár vagy az általa erre a feladatra az 5. melléklet szerinti Adatlap a  kijelöléshez elnevezésű nyomtatványon (a továbbiakban: Kijelölési adatlap) kijelölt kormánytisztviselő (a továbbiakban együtt: pénzügyi ellenjegyző) jogosult. (5) Az Ávr. 45. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás akkor érvényes, ha a kötelezettségvállalás dokumentumait az  arra jogosult (kötelezettségvállaló, pénzügyi ellenjegyző) aláírta. A  közbeszerzési és pályázati kiírás a  pénzügyi ellenjegyzést követően hirdethető meg. A pénzügyi ellenjegyzést megelőzően vagy annak hiányában megkezdett közbeszerzési eljárás és pályázati kiírás érvénytelen. (6) Az ellenjegyzés keretében a gazdálkodási szervezet meggyőződik az ellenjegyzés jogszabályban előírt feltételeinek teljesüléséről, meglétéről, a  Kötelezettségvállalási adatlapon szereplő adatok és a  szerződéstervezet adatainak egyezőségéről. (7) Pénzügyi szabálytalanság, egyéb pontatlanság észlelése esetén a  pénzügyi ellenjegyző az  ügyiratot intézkedésre feljegyzéssel visszaküldi a szerződést előkészítő szervezeti egység részére. A  feljegyzésben a pénzügyi ellenjegyző az ügyirat visszaküldését indokolja, és javaslatot tesz a szabálytalanság kezelésének módjára. Amennyiben a pénzügyi ellenjegyző megítélése szerint a szabálytalanság nem kezelhető, vagy a pénzügyi ellenjegyzésnek egyéb pénzügyi akadálya van, úgy a  szerződést előkészítő szervezeti egységgel és a  szakmai szervezeti egységgel egyeztetést kezdeményez. (8) A  szükséges forrás rendelkezésre állását a  gazdálkodási szervezet a  kötelezettségvállalás ellenjegyzése útján a  szerződés valamennyi rendelkezésére bocsátott példányán igazolja, dátummal ellátja, továbbá a  szerződésen és a Kötelezettségvállalási adatlapon a kötelezettségvállalás számát feltünteti. (9) Az ellenjegyző az ellenjegyzés megtagadásának tényét a Kötelezettségvállalási adatlapon rögzíti. A döntést indokolni szükséges. XI. Fejezet A teljesítésigazolás 46. § (1) A  kiadási előirányzatot érintő pénzforgalmat csak a  teljesítés vagy a  kifizetés jogosságának – szakmai-pénzügyi szempontú – igazolása alapján lehet érvényesíteni. (2) A teljesítésigazolásra jogosult személyt a szerződésben vagy a Kötelezettségvállalási adatlapon szükséges kijelölni. Ezek hiányában vagy a teljesítésigazoló személy megváltozása esetén a teljesítésigazolásra jogosult személyt kifizetés előtt a 6. melléklet szerinti Teljesítésigazoló kijelölése nyomtatványon a kötelezettségvállaló jelöli ki. (3) A  teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján meg kell győződni arról, hogy a  feladat elvégzése előírásszerűen, a kötelezettségvállalásban foglaltak szerint megtörtént-e, valamint az ellenérték kifizetése és annak összegszerűsége megalapozott-e. (4) Amennyiben a  szerződésszerű teljesítéssel kapcsolatban kifogás nem merül fel, a  teljesítésigazolására jogosult személy a szerződő felet a teljesítés elfogadásáról tájékoztatja. A számla beérkezését követően a 7. melléklet szerinti Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése nyomtatvány (a továbbiakban: Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése adatlap) kitöltéséről és aláírásáról a szakmai szervezeti egység gondoskodik. (5) A 28–30. §-ban foglalt fizetési kötelezettségek teljesítése során is – a 28. § a)–e) és g)–m) pontjában, valamint a 29. § l)–p) pontjában foglalt esetek kivételével – alkalmazni kell a teljesítésigazolásra vonatkozó szabályokat. 47. § (1) A szerződő fél által kiállított számlát a teljesítésigazolására jogosult személy formailag és számszerűleg is ellenőrzi. (2) A teljesítésigazolásra jogosult személy meggyőződik arról, hogy a partner átlátható szervezetnek minősül-e, és ehhez ellenőrzi az  Áht. 55.  §-ában foglalt adatokat. Átlátható szervezet által kibocsátott számla kifizetéséhez a Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése adatlapon a teljesítésigazolásra jogosult személy engedélye szükséges. (3) Ha valamely okból a  kifizetés nem engedélyezhető, akkor a  teljesítés igazolására jogosult személy gondoskodik a számla kiállítójának tájékoztatásáról, és szükség esetén intézkedik a hiánypótlás iránt. (4) A teljesítésigazolásra jogosult személy a formailag is ellenőrzött és megfelelően kiállított számlát a teljesítésigazolással együtt öt munkanapon belül továbbítja a gazdálkodási szervezet részére. XII. Fejezet Érvényesítés, utalványozás 48. § (1) A teljesítésigazolást, valamint a kifizetés engedélyezését követően, a kifizetendő számlát a gazdálkodási szervezet is ellenőrzi, és a  pénzügyi-számviteli integrált rendszerből nyert 8.  melléklet szerinti Kiadási utalvány használatával a 49–50. § szerint kezeli. (2) A 28–30. §-ban foglalt fizetési kötelezettségek teljesítése során is alkalmazni kell az utalványozásra és érvényesítésre vonatkozó szabályokat. (3) A bevételek utalványozása a 9. melléklet szerinti Bevételi utalványon történik. (4) Nem kell utalványozni az Ávr. 59. § (5) bekezdése szerinti tételeket. 49. § (1) Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés után kerülhet sor. (2) A  teljesítésigazolás alapján az  érvényesítőnek az  Ávr. 58.  § (1)  bekezdésében foglaltak szerint kell eljárnia. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell a megállapított összeget, devizanemet, a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot, a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételének sorszámát, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását. (3) Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy az utalvány tartalmazza az Ávr.-ben előírtakat. (4) Az  utalványozó köteles ellenőrizni, hogy a  pénzügyi ellenjegyző az  Ávr.-ben és jelen utasításban előírtaknak megfelelően járt-e el, továbbá a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés megtörtént-e. 50. § (1) A  bevételek és kiadások érvényesítésére jogosult pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkező személyeket, az  utalványozásra jogosult személyeket a  gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár jelöli ki az  Ávr. 58.  § (4) bekezdésében, 59. § (1) bekezdésében és 60. §-ában foglaltakra figyelemmel. A kijelölés a Kijelölési adatlap egy példányban történő kitöltésével történik. A Kijelölési adatlap kitöltéséért és megőrzéséért a gazdálkodási szervezet a  felelős. Amennyiben az  aláírásra jogosultak személyében év közben változás történik, úgy a  fenti szabályok alkalmazásával öt munkanapon belül intézkedni kell a Kijelölési adatlap módosításáról. (2) A  kötelezettségvállalásra, teljesítésigazolásra jogosult személyek aláírásának hitelesítése céljából a  10.  melléklet szerinti Aláírás-bejelentő elnevezésű nyomtatványt szükséges kitölteni két példányban. A hitelesítést a felettes vezető végzi. A  kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírásmintájukról a gazdálkodási szervezet naprakész nyilvántartást vezet. (3) Amennyiben az  aláírásra jogosult személyek aláírásáról közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány vagy más dokumentum áll rendelkezésre, elegendő annak a  dokumentumnak vagy a  dokumentumról készült másolatnak a megküldése a gazdálkodási szervezetek részére. XIII. Fejezet A kötelezettségvállalás lezárása 51. § (1) A  szerződés teljes körű szakmai teljesítését követően a  szakmai szervezeti egység vezetőjének gondoskodnia kell a kötelezettségvállalás lezárásáról, amennyiben a szerződésben meghatározott összeg nem került teljes mértékben felhasználásra. (2) A  kötelezettségvállalás lezárását – költségvetési támogatás nyújtása esetében a  záró elszámolással együtt – a 11. melléklet szerinti Kötelezettségvállalás lezárása nyomtatvány kitöltésével és a gazdálkodási szervezet részére történő megküldésével kell kezdeményezni. XIV. Fejezet A belső kontrollrendszer általános szabályai, beszámoltatás 52. § A  belső kontrollrendszer az  NGM-en belül az  előirányzatok felhasználásával összefüggésben a  szakmai szervezeti egységek a gazdálkodási szervezet és a szerződések előkészítéséért felelős szervezeti egység által folytatott elsőszintű rendszer, melynek célja a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása. Az irányítási és kontrollrendszer magában foglalja a) a pénzügyi döntések és dokumentumok elkészítését, azaz a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizetések dokumentumait, b) az  előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a  pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, c) a gazdasági események elszámolását, a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetést és beszámolást az a)–c) pontokban szereplő feladatkörök elkülönítése mellett. 53. § A belső kontrollrendszernek az előirányzatok felhasználásával összefüggésben biztosítania kell, hogy a) az NGM valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel, b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat és az NGM fejezetébe sorolt központi kezelésű előirányzatok gazdálkodásával kapcsolatosan, d) a belső kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek, e) a  rendelkezésre álló eszközök és források a  szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra. 54. § Az irányítási és kontrollfeladatok: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését és ellenőrzését illetően aa) a költségvetési tervezés a gazdálkodási szervezet, a szakmai szervezeti egységek feladata, ab) a  szerződések szabályszerű előkészítése a  Jogi és Kodifikációs Főosztály feladata, melyet a  jogi és  koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár, a  szakmai szervezeti egység és a kötelezettségvállaló ellenőriz, ac) a  támogatási szerződések szabályszerű előkészítése a  gazdálkodási szervezet vagy a  szakmai szervezeti egység feladata, melyet a  gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár vagy a  szakmai felügyeletet gyakorló felső vezető és a kötelezettségvállaló ellenőriz, ad) a teljesítések igazolása a szakmai szervezeti egység feladata, melyet az irányítását ellátó állami vezető vagy a kötelezettségvállaló ellenőriz, ae) a  kedvezményezett beszámoltatása, a  szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumainak elkészítése és a  jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás visszavonásával kapcsolatos eljárás kezdeményezése – a szakmai szervezeti egység véleményével összhangban – a gazdálkodási szervezet feladata, melyet a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár ellenőriz, af ) a szerződés jogi ellenjegyzése a jogi ellenjegyző feladata, ag) az  előirányzatok (kötelezettségvállalás) nyilvántartását, a  kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges forrás rendelkezésre állásának és a  kifizetés kezdeményezéséhez kapcsolódó dokumentumok teljességének ellenőrzését (érvényesítés) a gazdálkodási szervezet végzi, ellenőrzését a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár látja el, b) az  előzetes pénzügyi ellenőrzés keretében a  pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését a  gazdálkodási szervezet látja el, ellenőrzését a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár látja el, c) a gazdasági események elszámolását biztosító feladatokat, így ca) a  kötelezettségvállalások nyilvántartását, valamint a  hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetést a gazdálkodási szervezetek végzik, cb) az elemi beszámolót az NGM igazgatása tekintetében a Számviteli és Kontrolling Osztály állítja össze, ellenőrzését az Intézményi Gazdálkodási Főosztály főosztályvezetője végzi, cc) az elemi beszámolót a fejezeti kezelésű előirányzatokra és az NGM fejezetébe sorolt központi kezelésű előirányzatokra a Költségvetési és Kontrolling Osztály állítja össze, ellenőrzését a Fejezeti Költségvetési Főosztály főosztályvezetője végzi, d) a  közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a  Jogi és Kodifikációs Főosztály feladata. HARMADIK RÉSZ Közbeszerzési eljárásokra irányadó speciális rendelkezések XV. Fejezet A közbeszerzési eljárásban részt vevő személyek, szervezetek 9. A szakmai szervezeti egység 55. § (1) A szakmai szervezeti egység tartozik kizárólagos felelősséggel a) a közbeszerzési tervben foglalt, az eljárás megindítására vonatkozó határidők betartásáért, b) a  közbeszerzési tervben foglalt határidő lejárta előtt a  határidő módosításának a  Jogi és Kodifikációs Főosztálynál történő kezdeményezéséért, c) az eljárást megindító felhívás és a dokumentáció szakmai követelményrendszerének szakszerűségéért. (2) A  szakmai szervezeti egység ezen utasításban meghatározott feladatait úgy köteles végrehajtani, hogy az  egyes eljárási cselekmények, értesítések és tájékoztatások megtételéhez, valamint a hirdetmények közzétételéhez – a Kbt. által meghatározott határidőn felül – legalább három munkanap álljon a Jogi és Kodifikációs Főosztály rendelkezésére, és az esetleges késedelem ne veszélyeztesse az eljárás szabályszerűségét. 10. A bírálóbizottság 56. § (1) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, a részvételi jelentkezések és az ajánlatok értékelése során, valamint az eljárás más szakaszában az NGM mint ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek együttesen rendelkezniük kell a megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi – szakértelemmel. (2) A  közbeszerzési eljárás kezdeményezésére irányuló feljegyzésnek a  Jogi és Kodifikációs Főosztályhoz történő megérkezését követő három munkanapon belül kell az (1) bekezdésben meghatározott szakértelemmel rendelkező személyekből álló bírálóbizottságot létrehozni. (3) A  bírálóbizottság feladata a  közbeszerzési eljárást indító dokumentumok előkészítésében való részvétel, valamint az  ajánlatoknak a  – szükség esetén a  hiánypótlást, felvilágosítás vagy indokolás megadását követő – Kbt. 69.  §-a szerinti elbírálása. Az  elbírálást követően a  bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít a döntéshozó részére a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalához. 57. § (1) A bírálóbizottság legalább öt – három állandó és két ideiglenes – tagból áll. (2) A bírálóbizottság állandó tagja a) a Jogi és Kodifikációs Főosztály főosztályvezetője, b) a gazdálkodási szervezet vezetője és c) a Jogi és Kodifikációs Főosztály munkatársa. (3) Az  egyes beszerzések lebonyolítása során a  szakmai szervezeti egység legalább kettő, a  beszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező személyt delegál – egyidejűleg az őket helyettesítő póttag személyére is javaslatot tesz –, akik ideiglenes tagként vesznek részt a  bírálóbizottságban. Az  ideiglenes tag az  adott eljárásban szavazati joggal rendelkezik. (4) A bírálóbizottság elnöke (a továbbiakban: elnök) a Jogi és Kodifikációs Főosztály főosztályvezetője. A bírálóbizottság nevében az elnök ír alá. (5) A (2) bekezdés c) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott tagokat, valamint az őket helyettesítő póttagokat a (3) bekezdésben meghatározott delegálás alapján az elnök jelöli ki a 12. melléklet szerint. 58. § (1) Az elnököt, valamint az 57. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt tagot akadályoztatása esetén az általa jelölt póttag helyettesíti. (2) Ha a Jogi és Kodifikációs Főosztály főosztályvezetői tisztsége nincs betöltve, a tisztség betöltéséig az elnököt és az őt helyettesítő póttagot a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár jelöli ki. (3) Ha a gazdálkodási szervezet vezetői tisztsége nincs betöltve, a tisztség betöltéséig az 57. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt tagot és az őt helyettesítő póttagot a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár jelöli ki. 59. § A bírálóbizottság tagjainak megbízatása megszűnik: a) a megbízás visszavonásával, b) lemondással, c) a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenséget eredményező körülmények bekövetkezése esetén, d) az NGM-mel fennálló kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony megszűnése esetén. 60. § (1) A  bírálóbizottság tagjai az  adott eljárás vonatkozásában kötelesek a  13.  mellékletben foglaltak szerint összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tenni. A szakmai szervezeti egység által az 57. § (3) bekezdése szerint javasolt személyek összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatát a beszerzési igény továbbításával egyidejűleg, de legkésőbb az 57. § (5) bekezdésében foglalt kinevezésüket megelőzően a Jogi és Kodifikációs Főosztály részére meg kell küldeni. (2) Nem lehet a  bírálóbizottság tagja, és közreműködőként vagy szakértőként sem vehet részt a  beszerzési eljárás lebonyolításában az a személy, akivel szemben a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenség áll fenn. Az összeférhetetlenség fennállásáról a tag, a közreműködő vagy a szakértő köteles az elnököt haladéktalanul tájékoztatni. (3) Az elnök a saját személyét érintő összeférhetetlenségi okról köteles a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkárt tájékoztatni. Az elnök összeférhetetlenségének fennállása esetén az elnököt helyettesítő póttagot a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár jelöli ki. (4) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően a bírálóbizottság tagja vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. 61. § (1) A bírálóbizottság az ügyrendjét jelen utasítás keretei között maga határozza meg. (2) A bírálóbizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök ír alá, és az elnök által kijelölt tag hitelesít. (3) A bírálóbizottság valamennyi állandó és ideiglenes tag vagy az őt helyettesítő póttag jelenlétében határozatképes. Akadályoztatása esetén helyettesítéséről minden tag maga köteles gondoskodni, ennek megfelelően amennyiben valamely ülésen a  kijelölt tag nem tud megjelenni, akkor e  tényről a  póttagot – a  Jogi és Kodifikációs Főosztály egyidejű írásbeli értesítése mellett – az  ülés időpontja előtt legalább egy munkanappal maga köteles értesíteni. Ha az ülés kitűzött napján a póttag sem tud jelen lenni, úgy az ülés elnapolására és új időpont kitűzésére kerül sor. Kivételesen indokolt esetben, így különösen, ha valamely tag személyes jelenléte nem biztosítható, azonban az adott időpontban döntési javaslat megfogalmazása a Kbt.-ben előírt határidők megtartása miatt is indokolt, az érintett tag faxon vagy elektronikus úton megküldött szavazata is figyelembe vehető a határozatképesség megállapítása során. (4) A bírálóbizottság a döntéseit egyszerű többséggel hozza. (5) A döntésre vonatkozó szavazatokat a jegyzőkönyvben – egyhangú döntés kivételével – név szerint kell feltüntetni. A  tagok a  nemleges szavazatukat kötelesek indokolni, és a  döntés elleni tiltakozásukat vagy különvéleményüket kérésükre a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. 62. § (1) A  bírálóbizottság által lefolytatott eljárásért, valamint a  Kbt.-ben foglaltak megtartásáért a  bírálóbizottság, illetve a  bírálóbizottság adott eljárásban részt vevő tagjai – az  általuk képviselt szakértelem vonatkozásában – a  külön jogszabályokban meghatározott felelősséggel tartoznak. (2) Mentesül a  felelősség alól, aki az  adott döntés során „nem”-mel szavazott, és tiltakozását, ellenvéleményét a  jegyzőkönyvben rögzítették, valamint az  is, akinek távollétében történt a  jogsértő esemény, illetve született a jogsértő döntés. (3) Aki a  beszerzések során vagy azokkal kapcsolatosan bármilyen szabálytalanságot vagy az  eljárás tisztaságát, jogszerűségét veszélyeztető cselekményt észlel, arról haladéktalanul köteles a  bírálóbizottság elnökét értesíteni, valamint a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről szóló NGM utasításban foglaltak szerint köteles eljárni. 11. Szakértő 63. § (1) Ha a közbeszerzés értéke, illetve a feladatok speciális jellege indokolja, a közbeszerzési feladatok ellátásához a Kbt. 27.  § (3)  bekezdésében foglalt eseteken túlmenően is igénybe vehető a  Közbeszerzési Hatóság által vezetett névjegyzékben szereplő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (a továbbiakban: szaktanácsadó). (2) A szaktanácsadó az adott eljárásban tanácskozási joggal rendelkezik. (3) Ha szaktanácsadó igénybevételére kerül sor, úgy a  szaktanácsadó látja el a  Jogi és Kodifikációs Főosztály 65.  § (2) bekezdés a)–b) és e)–f ) pontjában foglalt feladatait. (4) A szaktanácsadóval kötendő szerződésben rögzíteni kell, hogy a feladatait köteles a Jogi és Kodifikációs Főosztállyal együttműködve ellátni, továbbá részére haladéktalanul tájékoztatást kell nyújtani a folyamatban lévő, illetve a várható eljárási cselekményekről. A szerződésben rendelkezni kell továbbá arról, hogy a szaktanácsadó az adott közbeszerzési eljárásban okozott károkért a polgári jog szabályai alapján felel. 64. § (1) Ha a  közbeszerzés értéke, illetve a  feladatok speciális jellege indokolja, a  közbeszerzés tárgya szerinti szakmai feladatok ellátásához szakértő vehető igénybe. (2) A megbízott szakértő az adott eljárásban tanácskozási joggal rendelkezik. (3) Ha megbízott szakértő igénybevételére kerül sor, úgy a  megbízott szakértő a  közbeszerzés tárgya szerinti szakkérdésekben írásbeli szakvéleménnyel támogatja a bírálóbizottság munkáját. 12. A Jogi és Kodifikációs Főosztály közbeszerzéssel kapcsolatos feladatai 65. § (1) A bírálóbizottság titkársági feladatait a Jogi és Kodifikációs Főosztály látja el. (2) A Jogi és Kodifikációs Főosztály az (1) bekezdés szerinti titkársági feladatai keretében a) a szakmai szervezeti egység által megküldött, a Beszerzési adatlapon foglalt információk birtokában elkészíti a részvételi felhívást, az ajánlati felhívást és az ajánlattételi felhívást (a továbbiakban együtt: ajánlati felhívás), valamint összeállítja a közbeszerzési dokumentációt, b) gondoskodik a fedezetigazolás beszerzéséről, c) gondoskodik az ajánlati felhívás kiküldéséről, közzétételéről, a dokumentáció rendelkezésre bocsátásáról, d) az eljárás megindítására irányuló kezdeményezést, valamint a közbeszerzési eljárást lezáró döntési javaslatot felterjeszti a 68. §-ban megjelölt döntéshozóhoz, e) a  közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően – a  közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló kormányrendelet alapján – a  közbeszerzésekért felelős miniszter részére, valamint informatikai eszközök és szolgáltatások tekintetében az  e-közigazgatásért felelős miniszter részére előterjesztést nyújt be, f ) koordinálja a közbeszerzési eljárásban részt vevő személyek tevékenységét, g) dokumentálja az  eljárás során tett eljárási cselekményeket, ennek keretében elkészíti különösen a  bírálóbizottság üléseinek jegyzőkönyveit (beleértve a  bírálóbizottság felállítására vonatkozó iratokat), a  hiánypótlási felhívásokat, megküldi azokat az  érdekeltek részére, gondoskodik a  kiegészítő tájékoztatás nyújtásáról, tájékoztatja az ajánlattevőket az ajánlatkérő döntéseiről, h) nyilvántartja és kezeli a  közbeszerzések dokumentumait, gondoskodik azok megőrzéséről a  Kbt.-ben előírt időtartamig, i) gondoskodik a  Kbt.-ben foglalt adatoknak, dokumentumoknak, hirdetményeknek a  Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban való közzétételéről, j) elkészíti az NGM éves közbeszerzési tervét. 66. § Az  R1. 1.  mellékletében meghatározott kommunikációs szolgáltatások és az  azokhoz kapcsolódó termékek közbeszerzésére vonatkozó igényeknek és adatoknak a Nemzeti Kommunikációs Hivatal részére történő, az R1. 8. §-a szerinti megküldéséről a Jogi és Kodifikációs Főosztály köteles gondoskodni. 67. § Az NGM tárgyévi beszerzéseiről a Jogi és Kodifikációs Főosztály legkésőbb május 15-ig éves statisztikai összegzést készít, amelynek a  Közbeszerzési Adatbázisba történő feltöltéséről a  közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a  hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az  éves statisztikai összegezésről szóló rendeletben (a továbbiakban: Hirdetményminta-rendelet) meghatározott határidőn belül gondoskodik. 13. A döntéshozó 68. § A közbeszerzési eljárás döntéshozójaként a) 40 millió forint értékhatárig a közigazgatási államtitkár, b) az a) pontban foglalt értékhatárt meghaladóan a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. §-a szerinti feladatkörében eljáró miniszter jár el. 69. § A közbeszerzési eljárás lefolytatásának engedélyezése, valamint az eljárást lezáró döntés meghozatala a döntéshozó személy feladata. XVI. Fejezet Az eljárás megindítására vonatkozó speciális előírások 70. § (1) A  közbeszerzési eljárást a  szakmai szervezeti egység a  gazdálkodási szervezeten keresztül a  Jogi és Kodifikációs Főosztályhoz továbbított – és a szakmai szervezeti egység irányítását ellátó állami vezető jóváhagyásával ellátott – Beszerzési adatlap teljes körű kitöltésével kezdeményezi. (2) A szakmai szervezeti egység a Beszerzési adatlaphoz – a 34. § (4) bekezdésében foglaltakon túlmenően – csatolja a) a bírálóbizottság ideiglenes és póttagjainak a 14. melléklet szerinti nyomtatványon történő megjelölését, b) az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők megjelölését, annak részletes indokolását, c) ha a szakmai szervezeti egység végzett előzetes piaci konzultációt, az arról készített dokumentációt, valamint a becsült érték meghatározását alátámasztó egyéb dokumentumokat, d) a bírálóbizottsági tagnak jelölt személynek a 13. melléklet szerinti, valamint az előzetes piacfelmérésben részt vevő személynek, szervezeteknek a 15. melléklet szerinti összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatát. 71. § (1) A közbeszerzési eljárás előkészítése során a közbeszerzés tárgyának a becsült értékét a szakmai szervezeti egység állapítja meg a Kbt. 16. §-ában, valamint 28. § (2)–(4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. (2) A közbeszerzés becsült értékének meghat …