48/2013. (XI. 15.) NGM rendelete a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és

48/2013. (XI. 15.) NGM rendelete a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 260.  § (1)  bekezdés c) és e)–h)  pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEjEZET pÉNZTÁRgÉp KöTElEZŐ HASZNÁlATA 1. § (1) Nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel teljesíthetik az  adóalanyok az  1.  mellékletben meghatározott tevékenységük során. (2) Mentesül az adóalany a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történő teljesítése alól a) a pénztárgép meghibásodása, b) áramszünet, c) a pénztárgép bevonása, d) a pénztárgép eltulajdonítása, e) a pénztárgép megsemmisülése, elvesztése esetén, feltéve, hogy nincs olyan más pénzátvételi hely, ahol a fizetések lebonyolítása aránytalan nehézség nélkül megoldható lenne. (3) A (2) bekezdés szerinti mentesülés csak az érintett pénzátvételi helyen és a) a  pénztárgép meghibásodása esetén a  meghibásodás bekövetkeztétől a  pénztárgép megjavításáig vagy a cseregép biztosításáig, illetve a meghibásodott pénztárgép helyett üzembe helyezett pénztárgép üzembe helyezéséig, de legfeljebb a meghibásodás napjától számított 15. napig, b) áramszünet esetén az áramszünet idején, c) a pénztárgép bevonása esetén a bevonás idején, d) a pénztárgép eltulajdonítása, megsemmisülése, elvesztése esetén az új pénztárgép üzembe helyezéséig, de legfeljebb az eltulajdonítás, megsemmisülés, elvesztés észlelésétől számított 15. napig érvényes. (4) A  (3)  bekezdéstől eltérően, ha a  nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítésének feltételei a  (3)  bekezdés a)–d)  pontjában írt időtartam lejárta előtt más módon helyreállnak, a  (2)  bekezdés szerinti mentesülés ennek időpontjáig érvényes. (5) A  nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltakor a  pénztárgépben első tételként a  (2)  bekezdés szerinti esemény bekövetkeztétől a  nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltáig bizonylatolt bevételt kell rögzíteni, külön megjelöléssel vagy az  erről utólag egy összegben készült gépi nyugtán történő feljegyzéssel, a bizonylat megőrzése mellett. Cserepénztárgép használata esetén a 42. § (6) bekezdése szerint kell eljárni. II. FEjEZET A KöZVETlEN ADATlEKÉRDEZÉSSEl MEgVAlóSÍTOTT ADATSZOlgÁlTATÁS TEljESÍTÉSE AlólI EgyEDI MENTESÍTÉS 2. § (1) Az  1.  § (1)  bekezdése alapján pénztárgéphasználatra kötelezett adóalany az  általános forgalmi adóról szóló 2007. évi  CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 178.  § (1a)  bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét a  4. és 5.  mellékletben meghatározott tartalommal és formában, és az  ott meghatározott módon köteles teljesíteni. (2) Az  (1)  bekezdéstől eltérően a  pénztárgép használatra nem kötelezett, de pénztárgépet saját döntése alapján használó adóalany az  Áfa tv. 178.  § (1a)  bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét a 3. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően teljesíti. 3. § (1) A pénztárgéphasználatra kötelezett adóalany az állami adóhatóságtól az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kérheti az  e  rendeletben meghatározott, elektronikus hírközlő hálózat útján történő adattovábbítás alóli felmentést (a továbbiakban: egyedi mentesítés), amennyiben az a székhelye, telephelye, üzlete, pénzátvételi helye, ahol a  pénztárgépet üzemelteti, olyan helyen található, ahol az  e  rendelet szerinti adatkapcsolat létesítéséhez szükséges elektronikus hírközlő hálózat önhibáján kívül nem áll rendelkezésre (nem érhető el), és az  elektronikus hírközlő hálózat elérése külső antennával vagy egyéb műszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható, illetve az aránytalan terhet jelent az adóalany számára. (2) A  kérelem benyújtása, illetve az  egyedi mentesítés megadása nem érinti az  adóalany azon kötelezettségét, hogy nyugtaadási kötelezettségét online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrző egységgel felszerelt pénztárgép útján teljesítse. (3) A kérelemben meg kell jelölni a) a pénzátvételi hely (pénztárgép üzemeltetésének helyszíne) adatait: aa) település megnevezése, ab) közterület neve, ac) házszám, ennek hiányában helyrajzi szám, és b) azt, hogy az üzemeltető pénztárgépet használó rendelkezésére álló adatok, információk szerint mikortól és milyen okból nem érhető el az elektronikus hírközlési szolgáltatás. (4) Az  egyedi mentesítést az  állami adóhatóság megadja, amennyiben a  Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) szakhatósági állásfoglalása alapján az elektronikus hírközlő hálózat a kérelemben megjelölt pénzátvételi helyen nem érhető el, és az elektronikus hírközlő hálózat elérése külső antennával vagy egyéb műszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható, vagy az aránytalan terhet jelent az adóalany számára. (5) Az egyedi mentesítés 1 évre szól. (6) Az egyedi mentesítés iránti kérelem újból benyújtható az egyedi mentesítés lejáratát megelőző legalább 90 nappal korábban. Ebben az esetben az (1)–(5) bekezdésekben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (7) A  kérelem benyújtása és a  kérelem tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedése közötti időszakban, továbbá az  egyedi mentesítés időtartama alatt a  pénztárgép üzemeltetője a  3.  melléklet A)  pont 9.  alpontjában foglaltak megfelelő alkalmazásával a  4.  mellékletben meghatározott adatokat CD/DVD lemezre, illetve az  előzőekkel funkcionalitásában megegyező, egyszer írható optikai adathordozóra menti és havonta, a  tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig megküldi a  székhelye, ennek hiányában telephelye szerint illetékes állami adóhatóságnak. Az adóalany kérelmére az állami adóhatóság az egyedi mentesítés tárgyában hozott határozatában engedélyezheti az adatszolgáltatási kötelezettség (8) bekezdés szerint történő teljesítését. (8) A  (7)  bekezdéstől eltérően az  adóalany a  2.  § (1)  bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy pénztárgépét a  napi zárást követően legalább 1 óra időtartamra úgy helyezi el, hogy az elektronikus hírközlő hálózat elérhető legyen. (9) Amennyiben az állami adóhatóság az NMHH szakhatósági állásfoglalása alapján megállapítja, hogy az elektronikus hírközlő hálózat az (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt elérhetővé vált, az állami adóhatóság az egyedi mentesítést visszavonja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával. III. FEjEZET pÉNZTÁRgÉp FORgAlMAZÁSA ENgEDÉlyEZÉSÉNEK SZABÁlyAI 1. A pénztárgép forgalmazása engedélyezésére vonatkozó általános szabályok 4. § (1) Az  e  fejezetben szabályozott hatósági eljárásokban első fokon a  Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a  továbbiakban: MKEH) metrológiai hatósága (a továbbiakban: Hatóság), másodfokon az  MKEH központi szerve (a továbbiakban együtt: engedélyező hatóság) jár el. (2) Az  e  fejezet hatálya alá tartozó eljárásokban az  ügyintézési határidő 15 nap, amely legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. 5. § (1) A pénztárgép forgalmazását az engedélyező hatóság akkor engedélyezi, ha a pénztárgép megfelel az e rendeletben meghatározott valamennyi műszaki követelménynek és ezt a típusvizsgálat igazolja. (2) Az egyéb feltételeken kívül csak olyan pénztárgép forgalmazása engedélyezhető, amely képes – a külön jogszabály szerint – adóigazgatási azonosításra alkalmas számla, nyugta adására olyan ügylet esetében is, ahol az ellenértéket euróban határozták meg. (3) A forgalmazási engedély annak a forgalmazónak adható, a) aki (amely) nem áll végrehajtási, csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt, b) aki (amely) nem áll adószám-felfüggesztés, -törlés, vagy fokozott adóhatósági felügyelet hatálya alatt, c) akinek (amelynek) nincs az  állami adó- és vámhatóság felé fennálló adó-, illetve vámtartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, ide nem értve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek. 6. § A forgalmazási engedélyt meg kell adni annak is, aki a pénztárgépet kizárólag saját használatra kívánja importálni, előállítani, ha az megfelel az e rendeletben előírt követelményeknek. 7. § A  központi kommunikációs egységgel kiszolgált adóügyi ellenőrző egység rendszerek engedélyezésének jelen alcímben foglaltaktól eltérő szabályait a 11. melléklet tartalmazza. 2. Forgalmazási engedély megadására irányuló eljárás kezdeményezése 8. § (1) A pénztárgép forgalmazási engedélyének megadására irányuló eljárás a Hatósághoz benyújtott írásbeli kérelemmel kezdeményezhető. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a forgalmazó nevét, székhelyét, adószámát, b) az engedélyeztetni kívánt pénztárgép, pénztárgéprendszer ba) egyértelmű megnevezését (25 karakter terjedelemben), amely a  már érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező pénztárgépek elnevezésétől különbözik, bb) gyártójának nevét és székhelyét, bc) adóügyi ellenőrző egysége felhasználói programjának megnevezését, verziószámát, ellenőrző számát, c) számítógép alapú pénztárgép esetén a felhasználói program megnevezését, gyártójának nevét és székhelyét, a program által használt adatbázis kezelő megnevezését, verziószámát, d) cégszerű aláírást, elérhetőséget (kapcsolattartó telefonos elérhetősége). (3) A  kérelemhez csatolni kell az  igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó készpénzátutalási megbízás (csekk) tőpéldányát, vagy az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító hitelintézeti igazolást. (4) A kérelemhez mellékelni kell az alábbi eszközöket és magyar nyelvű dokumentációkat: a) 1 db adóügyi ellenőrző egység és nyilatkozat arról, hogy a  berendezés megfelel az  e  rendeletben előírt feltételeknek, b) a  pénztárgép és perifériái (kijelzők, billentyűzet, nyomtató, vonalkód olvasó, bankkártya olvasó, stb.) azonosításához szükséges adatok külön-külön feltüntetve (típus vagy rendszer megnevezése, gyártó neve és székhelye), és nyilatkozat arról, hogy a berendezések megfelelnek az e rendeletben előírt feltételeknek, c) a pénztárgépre és perifériáira vonatkozó, a 6. melléket C) 1. pontjában meghatározott dokumentáció, d) az  adóügyi ellenőrző egység műszaki dokumentációja, amely tartalmazza az  eszköz felépítésének és működésének teljes leírását, az  adóügyi ellenőrző egység elektromos kapcsolási rajzát, teljes parancskészletét, a  parancsok működésének, a  végrehajtás feltételeinek a  leírását, az  adóügyi ellenőrző egységben lévő adattároló adatállományainak, azok mezőinek, rekordjainak részletes jelentés leírását, e) a pénztárgép és a pénztárgép-nyomtató szervizkönyve, f ) forgalmazói nyilatkozatot arról, hogy fa) forgalmazásra a típusvizsgálaton megfelelt és jóváhagyott berendezéssel azonos pénztárgép kerül, fb) a  telepítendő program nem tartalmaz olyan eljárást, amely az elindított adóügyi ellenőrző egység memóriája számára illegális üzemmódot jelent, nem teszi lehetővé olyan funkciók beépítését az engedélyezett program módosítása nélkül, amely az etalon verziótól eltérő működést jelent, fc) az átadott ellenőrző médiák vírusmentesek, g) nyilatkozat a  felhasználó részére a  számlanyomtatás funkció megléte esetén arról, hogy a  számlakészítés megfelel az adójogszabályokban előírt követelményeknek, h) gyártói nyilatkozat, amely szerint az  adóügyi ellenőrző egység adattároló egysége legalább 16 milliárd karaktert képes tárolni, 100 millió karakternél kevesebb memóriahely esetén a  berendezés rendszeresen figyelmeztet a tároló megtelésére. (5) A gyógyszertárakban használható gyógyszerellátási áruforgalmi és társadalombiztosítási elszámolási számítógépes rendszerek (felhasználói programok) esetében a  (4)  bekezdésben meghatározottakon túl a  kérelemhez mellékelni kell az  Országos Egészségbiztosítási Pénztár által kiadott, külön jogszabályban meghatározott hitelesítési jegyzőkönyvet is. (6) A kérelemhez mellékelni kell továbbá: a) az  adóügyi ellenőrző egységben történő adatfeldolgozás struktúráját és teljes körű leírását és az  adóügyi ellenőrző egységben futó program teljes forráskódját, b) a 9. §-ban meghatározott kezelői leírást és a technikai funkciók leírását. (7) Számítógép alapú pénztárgépek esetén mellékelni kell a kérelemhez továbbá: a) a pénztárgép program etalon verzióját – feltüntetve a program megnevezését, a gyártó nevét, székhelyét, és az átadás dátumát –, amelynek tartalmaznia kell minden olyan felhasználói program modult, amely részt vesz a rendszer pénztárgép funkcióinak megvalósításában, b) ellenőrző médiát, amely alkalmas az  etalon verzió és az  engedélyezés után telepítendő program azonosságának ellenőrzésére, c) az ellenőrző média használatának leírását, amely tartalmazza ca) az ellenőrző program nevét, cb) az összehasonlításra kerülő fájlok listáját, cc) az összehasonlító eljárás leírását, cd) az ellenőrző program használatának leírását (felhasználói tevékenységek, program üzenetek), d) teszt programot, amely alkalmas az  adóügyi ellenőrző egység működésének vizsgálatára és annak ellenőrzésére, hogy az adóügyi ellenőrző egység az e rendeletben előírt követelmények szerint működik. (8) Elektronikus napló szolgáltatást nyújtó pénztárgép esetén mellékelni kell a kérelemhez továbbá: a) az elektronikus napló elkészítésének teljes körű leírását, b) a digitális szövegkivonat és a digitális azonosító képzésére szolgáló szabvány algoritmusok dokumentációját, c) szerződést vagy egyéb igazoló dokumentumot arról, hogy a forgalmazó jogosult az elektronikus napló fájlok elkészítésére szolgáló algoritmusok használatára és kereskedelmi forgalomba hozatalára, d) a magán és nyilvános kulcs szerkezetének leírását, e) a digitális azonosító ellenőrzéséhez szükséges programot, f ) a nyitott napló fájl megjelenítésére szolgáló szerviz eszközöket, g) az  elektronikus naplófájlok archiválási folyamatának leírását, az  archivált fájlok megjelenítésére szolgáló eszközöket. (9) A (4)–(8) bekezdésben meghatározott dokumentációt, valamint a 9. §-ban meghatározott kezelői leírást és technikai funkció leírást valamennyi pénztárgép esetén elektronikus adathordozón, elektronikusan szövegszerűen kereshető – nem képi – formátumban (Portable Document Format) kell benyújtani. 9. § (1) A  kezelői és technikai funkció leírásnak tartalmaznia kell a  pénztárgép valamennyi funkciójának ismertetését. A pénztárgép kizárólag ezeket a funkciókat hajthatja végre, az ettől eltérő működés illegális üzemmódot jelent. (2) A pénztárgép kezelői leírása legalább az alábbiakat kell, hogy tartalmazza: a) tartalomjegyzék, b) hardver konfiguráció leírása, c) számítógép alapú pénztárgép esetén felhasználói szoftver konfigurációjának leírása ca) operációs rendszer, cb) szoftver komponensek, d) a  rendszer által kezelt mennyiségi és értékhatárok forint és euró üzemmódban (legnagyobb megengedett egységár, mennyiség, tételsor érték, bizonylat érték), e) értékesítés és a hozzá kapcsolódó egyéb napi funkciók működésének és kezelésének leírása, f ) napi zárás folyamatának részletes leírása, g) adóügyi ellenőrző egység adatai lekérdezési lehetőségeinek részletes leírása, h) számlakészítés (dokumentum-, vagy háttérnyomtatón előállított számla esetén) ha) számla típusok felsorolása, hb) hivatkozás az eredeti eladási dokumentumra, hc) a számlaszám felépítésének, képzésének, hardver hiba esetén a beállítás módjának leírása, hd) többoldalas számlák számozása, számlamásolat készítése, he) a kinyomtatott számlák, hibás számlák kezelése, hf ) a használni kívánt előnyomott számlák mintája, i) euróra átállás folyamata: ia) felkészülési időszak beállításának módja, jellemzői, ib) tevékenységek az átállás időpontjában, ic) az átmeneti időszak jellemzői, j) valamennyi hibajelzés felsorolása és elhárításának leírása, k) valamennyi bizonylat mintájának megadása: ka) forint üzemmód, kb) felkészülési időszak, kc) euró üzemmód. (3) A pénztárgép technikai funkcióinak leírása legalább az alábbiakat kell, hogy tartalmazza: a) tartalomjegyzék, b) az adóügyi ellenőrző egység inicializálásának folyamata, c) az  adóügyi ellenőrzőegység dátum és idő szinkronizálásnak módja, ha az  online kapcsolat alól felmentést kapott, d) fejlécadatok beállítása és módosítása, e) áfa kulcs változtatásának módja, f ) az adóügyi ellenőrző egység szabad kapacitásának figyelése, a rendszer által kezelt szabad kapacitás határok: fa) a megtelés közeli állapot határa, kezelése, fb) a megtelt állapot határai és kezelése nyitott és lezárt adóügyi nap esetén, g) a  kezelői leírásban nem ismertetett, a  szerviz vagy rendszergazda által végezhető további pénztárgép funkciók, h) a  pénztárgép vagy pénztárgép rendszer működését meghatározó konfigurációs és paraméter beállítások, lehetőségek, i) számítógép alapú pénztárgép esetén az  ellenőrző média tartalma, működésének és kezelésének részletes leírása, az etalon pénztárgép programhoz tartozó fájlnevek, elérési utak az ellenőrző függvény megadásával, j) az  adóügyi ellenőrző egység pénztárgépen belüli és mobil távközlési kommunikációjával kapcsolatos jelzések. (4) A  pénztárgép értékesítésekor a  forgalmazó köteles a  kezelői leírást a  vevő (üzemeltető) részére átadni. A  vevő részére a technikai funkció leírás (szervizfunkciók leírása), és a szerviz- és programozó kulcs nem adható át. 3. Típusvizsgálat 10. § (1) Az  engedélyező hatóság az  engedélyezési eljárás során a  típusvizsgálat keretében vizsgálja a  pénztárgép e rendeletben meghatározott követelménynek történő megfelelőségét. (2) A típusvizsgálat a) műszaki vizsgálatból, b) informatikai vizsgálatból és c) a dokumentáció vizsgálatából áll. (3) A (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatok részletezését a 6. melléklet tartalmazza. 11. § A  típusvizsgálat azon részének időpontjáról, amely a  forgalmazó vagy meghatalmazottja részvételével zajlik, az  engedélyező hatóság a  forgalmazót rövid úton (telefonon, faxon, stb.) értesíti. Az  eszközt a  típusvizsgálatra az engedélyező hatóság által megjelölt időpontban és helyszínre kell szállítani. 12. § A típusvizsgálat lefolytatásához szükséges üzembe helyezési kódot az állami adóhatóság az engedélyező hatóság megkeresésére rendelkezésre bocsátja. 13. § (1) A típusvizsgálatra az engedélyező hatóság hivatali helyiségében, és – szükség szerint – külső helyszínen kerül sor. (2) A  típusvizsgálattal érintett eszközt a  forgalmazónak kell a  típusvizsgálat helyszínére – ideértve az  engedélyező hatóság hivatali helyiségét is – szállítani, valamint gondoskodni kell az  elszállításról is. A  szállítási költségek a forgalmazót terhelik. (3) Amennyiben a  típusvizsgálattal érintett pénztárgép sajátosságaiból adódóan külső helyszínen történő vizsgálat lefolytatása indokolt, a  vizsgálat lebonyolításához szükséges feltételeket – ideértve a  vizsgálat lebonyolításához szükséges helyszínt – a  forgalmazónak kell biztosítania. A  külső helyszínen történő vizsgálattal összefüggésben felmerülő valamennyi költséget a forgalmazó viseli. (4) A  típusvizsgálat lefolytatásához szükséges szerviz- és programozó kulcsot a  forgalmazó köteles az  engedélyező hatóság rendelkezésére bocsátani. 14. § A forgalmazó törvényes képviselője a típusvizsgálaton történő részvételre más személynek meghatalmazást adhat. A meghatalmazás eredeti példányát legkésőbb a típusvizsgálat megkezdése előtt az engedélyező hatóság részére be kell nyújtani. 15. § A  típusvizsgálaton az  engedélyező hatóság munkatársain kívül csak a  forgalmazó, illetve meghatalmazottja, továbbá az állami adóhatóság arra kijelölt munkatársa lehet jelen. 16. § A típusvizsgálat során az engedélyező hatóság munkatársa, valamint annak felhívására a forgalmazó képviseletében jelen lévő személy végez műveleteket a vizsgálat alá vont pénztárgéppel. 17. § Amennyiben a  típusvizsgálat megállapítása alapján a  vizsgált pénztárgép nem felel meg az  e  rendeletben foglalt feltételeknek, de kisebb módosításokkal megfelelhet ezen követelményeknek, az  engedélyező hatóság határidő tűzésével lehetőséget biztosít a kérelmező részére a hiba kiküszöbölésére. 18. § (1) Amennyiben a  típusvizsgálat megállapítása alapján a  vizsgált pénztárgép megfelel az  e  rendeletben foglalt feltételeknek – ideértve azt az  esetet is, ha a  17.  § alapján a  kérelmező az  engedélyező hatóság felhívásának megfelelő módosításokat elvégezte –, az  engedélyező hatóság a  vizsgált példányt (etalon példány) arra alkalmas eszközzel lepecsételi és a forgalmazónak átadja. (2) A  forgalmazónak az  etalon példányt változatlan formában meg kell őriznie a  forgalmazási engedély jogerőre emelkedését követő 10 évig. (3) Jogutódlás esetén a (2) bekezdésben előírt kötelezettséget a forgalmazó jogutódja köteles teljesíteni. A forgalmazó jogutód nélküli megszűnése esetén az etalon példányt az engedélyező hatósághoz kell leadni. (4) A  típusvizsgálathoz benyújtott eszközöket és dokumentumokat az  engedélyező hatóság a  forgalmazási engedély jogerőre emelkedését követő 10 évig megőrzi. 4. Forgalmazási engedély 19. § (1) A  típusvizsgálat megállapításai alapján az  engedélyező hatóság határozattal dönt a  forgalmazási engedély megadásáról vagy az engedély iránti kérelem elutasításáról. (2) A  forgalmazást engedélyező határozat a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon kívül a következőket tartalmazza: a) a forgalmazó neve, székhelye, adószáma, b) a forgalmazható pénztárgép típusának pontos megnevezése, c) a forgalmazási engedély száma, d) forgalmazási engedély módosítása, kiterjesztése esetén a  módosítás, kiterjesztés száma, a  módosítás, kiterjesztés mibenlétének egyértelmű megnevezése, valamint az  az időtartam, amely alatt a  korábban üzembe helyezett és a  módosításkor is üzemelő pénztárgépek szoftverét le kell cserélni az  újonnan engedélyezettre. 20. § (1) A forgalmazási engedély kizárólag az abban foglalt forgalmazóra vonatkozik. Az engedély másra át nem ruházható. (2) A  forgalmazó jogutóddal történő megszűnése esetén a  forgalmazási engedélyt – a  jogutódlás cégnyilvántartásba való jogerős bejegyzését követő 30 napon belül – a jogutód nevére át lehet íratni. (3) Átíratás hiányában a forgalmazási engedély a jogutóddal történő megszűnés időpontjára visszamenőleges hatállyal érvényét veszti. 21. § (1) Pénztárgép csak érvényes forgalmazási engedély birtokában forgalmazható. (2) A forgalmazási engedély érvényessége visszavonásig, vagy a forgalmazó megszűnéséig tart. 22. § Az engedélyező hatóság a forgalmazási engedélyt visszavonja, ha a forgalmazó a) meg nem engedett funkcióval rendelkező pénztárgépet forgalmaz vagy meg nem engedett funkció kialakításában közreműködik, b) egyébként az engedélyezettől eltérő pénztárgépet hoz forgalomba, c) nem tesz eleget a 24. § (3) bekezdésében foglaltaknak, d) a pénztárgépet nem vagy nem az e rendeletnek megfelelő AP-számmal látja el, e) nem tesz eleget az etalon példány megőrzésére vonatkozó kötelezettségének. 23. § Az  engedélyező hatóság elektronikus úton tájékoztatja a  Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (a továbbiakban: NAV) a  forgalmazási engedély kiadásáról, a  forgalmazási engedély módosításáról, kiterjesztéséről és visszavonásáról a  19.  § (2) szerinti adatok, továbbá a  határozat keltére és jogerőre emelkedésének időpontjára vonatkozó adatok átadásával. A  tájékoztatással egyidejűleg az  engedélyező hatóság elektronikus úton megküldi a  forgalmazó által az engedély kiadása iránti kérelemhez benyújtott, a 8. § (9) bekezdése szerinti elektronikus adathordozón benyújtott dokumentációt. 5. A forgalmazási engedély módosítása, kiterjesztése 24. § (1) Ha a  forgalmazó az  érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező pénztárgépen bármilyen szoftver-, vagy hardverváltoztatást kíván végrehajtani, a) szoftverváltoztatatás esetén a forgalmazási engedély módosítása, b) hardverváltoztatás esetén a forgalmazási engedély kiterjesztése iránti kérelmet kell benyújtani. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtására és elbírálására a jelen fejezetben meghatározottakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a  módosítás, kiterjesztés tárgyát, és a  módosítás, kiterjesztés indokát a  kérelemben egyértelműen meg kell jelölni. (3) A  módosított forgalmazási engedély jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapon belül, illetve amennyiben a  forgalmazó a  módosításra a  forgalmazási engedély módosítása iránti kérelmében 3 hónapnál hosszabb idő biztosítását kéri, az engedélyben meghatározott határidőn belül a korábban üzembe helyezett és a módosításkor is üzemelő valamennyi pénztárgép szoftverét le kell cserélni az újonnan engedélyezettre. (4) A  (3)  bekezdéstől eltérően a  pénztárgép adóügyi ellenőrző egységében működő üzemeltető program (a  továbbiakban: adóügyi ellenőrző egység szoftver) frissítését a  módosított forgalmazási engedély jogerőre emelkedését követően a  NAV távoli hozzáférés útján végzi el azon pénztárgépek tekintetében, amelyek vonatkozásában az adóalanya 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerint teljesíti az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét. Az  adóügyi ellenőrző egység szoftver új változatát az  engedélyező hatóság bocsátja a NAV rendelkezésére a módosított forgalmazási engedély jogerőre emelkedését követő 5 napon belül. (5) A  NAV hivatalos honlapján közzétett közleményében tájékoztatja az  érintett üzemeltetőket a  (4) és (6)  bekezdés szerinti adóügyi ellenőrző egység szoftver frissítésének szükségességéről és ennek menetéről. (6) Azon pénztárgép tekintetében, amely vonatkozásában az adóalany a 3. § szerinti egyedi mentesítésben részesült, illetve amely vonatkozásában az  adóalany a  2.  § (2)  bekezdésében foglaltak szerint teljesíti az  Áfa tv. 178.  § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét, az adóügyi ellenőrző egység szoftver frissítését kizárólag abban az  esetben kell elvégezni, amennyiben ezt a  forgalmazó a  forgalmazási engedély módosítása iránti kérelmében kifejezetten megjelölte. Ebben az esetben a forgalmazónak gondoskodnia kell arról, hogy a pénztárgép üzemeltetőjének jelzése alapján a módosított forgalmazási engedély jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapon belül a korábban üzembe helyezett és a módosításkor is üzemelő pénztárgépek adóügyi ellenőrző egység szoftvere lecserélésre kerüljön az újonnan engedélyezettre. IV. FEjEZET A pÉNZTÁRgÉp SZERVIZElÉSÉNEK SZABÁlyAI 6. A szervizek nyilvántartásba vétele és törlése 25. § A szerviznek a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét az illetékes állami adóhatóságnál az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtania. A nyilvántartásba vételről az állami adóhatóság 15 napon belül dönt. 26. § A szervizek nyilvántartása valamennyi szerviz esetében tartalmazza az alábbi adatokat: a) a szerviz neve, székhelye, adószáma, b) a szerviz nyilvántartási száma. 27. § (1) Az állami adóhatóság – az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával – törli a szervizt a nyilvántartásból, ha a) az nem felel meg a nyilvántartásba vétel adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 176/D. § (2) bekezdésében foglalt feltételeinek, b) az nem felel meg a nyilvántartásba vétel Art. 176/D. § (3) bekezdésében foglalt feltételeinek, c) a  nem egyéni vállalkozó szerviznek három hónapon keresztül nincs érvényes műszerész igazolvánnyal és plombanyomóval rendelkező műszerésze, d) az egyéni vállalkozó szerviz tevékenységét három hónapon keresztül szünetelteti, e) azt a szerviz kérelmezi, f ) a szerviz jogutóddal szűnik meg. (2) A szerviz jogutód nélküli megszűnése esetén, illetve az egyéni vállalkozó szerviz halála esetén az állami adóhatóság a megszűnés, illetve az elhalálozás napjával külön határozat meghozatala nélkül törli a szervizt a nyilvántartásból. (3) Nem törölhető a szerviz az (1) bekezdés c) pontja alapján, ha a három hónapos időszak lejárta előtt előterjesztett, a 28. § (1) bekezdése szerinti kérelmének helyt adtak. (4) A szerviz jogutóddal történő megszűnése esetén a jogutód az Art. 176/D. §-a alapján kérheti nyilvántartásba vételét. 7. A műszerészi igazolvány 28. § (1) A  műszerészi igazolvány kiállítása iránti kérelmet a  szerviz terjesztheti elő. A  kérelmet a  szerviz székhelye szerint illetékes állami adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. (2) A kérelemhez mellékelni kell a) az  Art. 176/E.  § (2)  bekezdés a)  pontjában meghatározott feltételnek való megfelelést igazoló hatósági bizonyítványt, valamint b) a  műszerész nyilatkozatát arról, hogy a  kérelmezőn kívül nem áll más szerviz alkalmazásában. Határozott idejű foglalkoztatás esetén a szerviz ennek tényéről és a foglalkoztatás időtartamáról is nyilatkozik. (3) Az  egyéni vállalkozó saját műszerészi igazolványának kiállítását a  szervizként való nyilvántartásba vételét megelőzően is kérelmezheti, legkorábban a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg. Ebben az esetben a kérelemhez nem kell mellékelni a (2) bekezdés b) pontjában foglalt nyilatkozatot. 29. § (1) Ha az  állami adóhatóság a  műszerészi igazolvány kiállítása iránti kérelemnek helyt ad, 30 napon belül kiállítja a műszerészi igazolványt és erről értesíti a kérelmet benyújtó szervizt. (2) A  kiállított műszerészi igazolványt a  műszerész személyesen veheti át az  állami adóhatóság által kijelölt ügyfélszolgálaton. Ha a  műszerész nem rendelkezik érvényes plombanyomóval, a  műszerészi igazolványt csak az új plombanyomóval együtt veheti át. Ha a műszerész rendelkezik érvényes plombanyomóval, azt a műszerészi igazolvány személyes átvétele alkalmával köteles bemutatni. (3) A  műszerészi igazolvány átvételével egyidejűleg a  műszerész a  birtokában lévő műszerészi igazolványt köteles leadni. 30. § A műszerészi igazolvány az alábbi adatokat tartalmazza: a) a műszerész családi és utónevét, b) a műszerészt foglalkoztató szerviz nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, c) az igazolvány számát, d) az igazolvány érvényességi idejét, e) a plombanyomó(k) számát. 31. § (1) A műszerészi igazolványt annak érvényessége alatt kizárólag a műszerész tarthatja birtokban. (2) A  műszerész a  műszerészi igazolványt a  szervizelési tevékenység végzése során köteles magánál tartani, és azt az állami adóhatóság e rendelet szerint vagy adóellenőrzés során eljáró alkalmazottja felhívására felmutatni. (3) Ha az  állami adóhatóság e  rendelet szerint vagy adóellenőrzés során eljáró alkalmazottja megállapítja, hogy a műszerészi igazolvány érvénytelen, azt átvételi elismervény kiállítása mellett bevonja. 32. § (1) Az igazolvány érvényességi ideje két év. (2) Az  igazolvány érvényességi ideje az  (1)  bekezdéstől eltérően a  foglalkoztatás időtartama, ha az  a  szerviz 28. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata értelmében két évnél rövidebb. 33. § (1) A szerviz 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni a) a 30. § a) pontja szerinti adatok változását, b) a műszerész foglalkoztatásának végét. (2) A  műszerész – az  erre a  célra rendszeresített nyomtatványon – 15 napon belül köteles bejelenteni az  állami adóhatóságnak, ha nem felel meg a  műszerészi igazolvány kiállításának az  Art. 176/E.  § (2)  bekezdésében meghatározott feltételeknek. (3) A bejelentéshez mellékelni kell az azt alátámasztó iratokat. (4) A  műszerészt az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti bejelentés szabályos megtételéig e  rendelet szabályainak alkalmazása szempontjából a szerviz foglalkoztatottjának kell tekinteni. (5) Az  (1)  bekezdés szerinti bejelentéseket a  műszerész is megteheti. A  műszerész bejelentése nem érinti szerviz (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét. 34. § (1) Érvénytelen a műszerészi igazolvány, ha a) a  műszerész nem felel megaműszerészi igazolvány kiállításának az  Art. 176/E.  §(2)  bekezdésében meghatározott feltételeknek, b) az igazolványon feltüntetett adatok valamelyike megváltozott, c) érvényességi ideje lejárt, d) a műszerész azonosítására alkalmatlan, megrongálódott vagy meghamisították, e) azt nem az arra jogosult használja fel, f ) megsemmisült, g) elveszett vagy eltulajdonították, h) a műszerész meghalt, i) a műszerészt foglalkoztató szervizt az állami adóhatóság törli a szervizek nyilvántartásából. (2) Az  igazolvány külön erre irányuló döntés nélkül, az  érvénytelenséget kiváltó esemény bekövetkeztével veszti érvényét. (3) Ha az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti adatváltozás oka nem a  szervizzel fennálló foglalkoztatotti jogviszony megszűnése, az  igazolvány a  változás határidőben történt bejelentése esetén az  új igazolvány átvételéig történő leadásakor, de legfeljebb a (2) bekezdés szerinti időponttól számított 45. napon veszti érvényét. (4) A  műszerész az  (1)  bekezdés d)–g)  pontjai szerinti eseményt, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles jelenteni az állami adóhatóságnak. (5) A műszerész az (1) bekezdés a)–e) és i) pontja alapján érvénytelenné vált, valamint a megkerült igazolványt, a szerviz az  (1)  bekezdés h)  pontja alapján érvénytelenné vált igazolványt felszólítás nélkül, 15 napon belül köteles leadni az állami adóhatóság valamelyik ügyfélszolgálatán. (6) A műszerészi igazolvány érvénytelenségének észlelése esetén – a 31. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – az állami adóhatóság végzéssel is kötelezheti a műszerészt, illetve a szervizt a műszerészi igazolvány leadására. 8. A plombanyomó 35. § A műszerészi igazolványra vonatkozó rendelkezéseket – a 32. § és a 34. § (1) bekezdés a)–c) és i) pontja kivételével – a plombanyomóra is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a rendelkezés műszerészi igazolványt említ, azon plombanyomót kell érteni. 36. § A plombanyomó kiállítása és a műszerészi igazolvány kiállítása iránti kérelmek egy kérelemben is előterjeszthetőek. 9. A szervizelési tevékenység szabályai 37. § A  műszerész a  szervizelési tevékenység megkezdését megelőzően erre történő külön felhívás nélkül is köteles műszerészi igazolványát és plombanyomóját az  üzemeltető (képviselője, alkalmazottja, meghatalmazottja, üzemeltető részéről jelen lévő más személy) részére a  szervizelési jogosultság ellenőrzésére alkalmas módon bemutatni. 38. § (1) A műszerész a szervizelési tevékenység megkezdését megelőzően megvizsgálja, hogy a pénztárgép szabályosan le van-e plombálva, és ezt a pénztárgépnaplóba bejegyzettek hűen tükrözik-e. (2) Ha a  pénztárgép nincs szabályosan plombálva, a  plombálást a  pénztárgépnaplóba bejegyzettek nem tükrözik hűen, a  pénztárgépnaplóba bejegyzett adatok valótlansága alaposan feltételezhető, a  pénztárgépnapló nincs az üzemeltetési helyen, továbbá, ha a szervizelési tevékenység megkezdése előtt egyéb rendellenesség észlelhető, erről a műszerész a szervizelési tevékenység megkezdését megelőzően jegyzőkönyvet vesz fel. (3) A  műszerész a  (2)  bekezdésben foglaltakon túl a  szervizelési tevékenység során észlelt illetéktelen vagy az  e  rendeletben, illetve a  pénztárgép típusáról közzétetteknek meg nem felelő beavatkozásról, egyéb rendellenességről is köteles jegyzőkönyvet felvenni. (4) A  műszerész köteles az  elvégzett tevékenységet, valamint a  szervizelési tevékenység előtti és utáni állapotot a pénztárgépnaplóban dokumentálni. (5) Amennyiben a  pénztárgépnaplót az  üzemeltető nem tudja a  műszerész rendelkezésére bocsátani, a szerviztevékenység nem kezdhető meg. (6) A  műszerész a  szervizelési tevékenység befejezésekor köteles a  pénztárgépet a  rendelkezésére bocsátott plombanyomó képének olvasható lenyomatát tartalmazó plombával lezárni úgy, hogy a  plomba feltörése nélkül a pénztárgépbe vitt adatok törlésére vagy módosítására ne legyen lehetőség (plombálás). (7) A plomba sértetlenségéért és olvashatóságáért az üzemeltető a felelős. 39. § (1) A  szerviz az  általa (műszerésze által) végzett szervizelési tevékenységről – kivéve az  adóügyi ellenőrző egység cseréjével nem járó javítást – 5 napon belül, továbbá azokról az  eseményekről, körülményekről, amelyekről e  rendelet szerint jegyzőkönyvet kell felvennie 3 napon belül az  erre rendszeresített nyomtatványon adatot szolgáltat az állami adóhatóság felé. (2) A szerviz az általa felvett jegyzőkönyvek egy példányát az üzemeltető (képviselője, alkalmazottja, meghatalmazottja, üzemeltető részéről jelenlévő más személy) részére átadja. Az  üzemeltető a  jegyzőkönyveket 5 évig köteles megőrizni. 40. § (1) A szerviz az e rendelet szerinti nyilvántartásokat és jegyzőkönyveket 5 évig köteles megőrizni. (2) A  szerviz megszűnését követően az  e  rendeletben előírt iratőrzési kötelezettségnek az  (1)  bekezdésben foglalt időpontig a) a jogi személy jogutódja, b) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén a külön jogszabályban előírt személy tesz eleget. (3) Egyéni vállalkozó szerviz halála esetén az  iratokat a  vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában az örökös köteles az állami adóhatósághoz továbbítani. (4) Az  iratőrzési kötelezettség az  iratok eredeti példányára, eredeti példány hiányában külön jogszabályban előírt módon elektronikus úton előállított hiteles másolatára vonatkozik. 10. Javítás 41. § (1) Az üzemeltető köteles a pénztárgép meghibásodását haladéktalanul bejegyezni a pénztárgépnaplóba. (2) Amennyiben az  üzemeltető a  pénztárgép javítását, vagy a  meghibásodott pénztárgép helyett más pénztárgép üzembe helyezését kéri valamely szerviztől (bejelentés), a  javítást, illetve az  üzembe helyezést vállaló szerviz a  bejelentést haladéktalanul egyedi sorszámmal nyilvántartásba veszi és erről az  üzemeltetőt a  bejelentés egyedi sorszámának közlésével tájékoztatja. (3) Az  üzemeltető az  (1)  bekezdés szerinti bejegyzést haladéktalanul kiegészíti a  bejelentés megnevezésével (javítás vagy üzembe helyezés) és időpontjával, továbbá a  (2)  bekezdés szerinti egyedi sorszámmal és közlésének időpontjával. (4) A szerviz a bejelentéstől számított 5 napon belül köteles megkísérelni a pénztárgép megjavítását. 42. § (1) Az  üzemeltető kérésére a  szerviz köteles a  bejelentéstől számított 8 napon belül cserepénztárgépet biztosítani a javítás idejére. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam a) a megjavított pénztárgép visszaszolgáltatásáig, b) a javíthatatlannak minősített pénztárgép visszaszolgáltatásától számított 8. napig, c) az  a)  pont alá nem tartozó pénztárgép visszaszolgáltatása esetén a  pénztárgép más szerviz általi azonnali megjavításáig vagy e  más szerviz által az  (1)  bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával biztosítandó cserepénztárgép rendelkezésre bocsátásáig, de legfeljebb a  pénztárgép visszaszolgáltatásától számított 15. napig tart. (3) A szerviz köteles a cseregép adatait az erre a célra szolgáló külön lapon, valamint a pénztárgépnaplóban feltüntetni. A  javítás befejezését követően a  szerviznek mind a  visszaadott cseregép (cserekészülék), mind a  javított gép (készülék) bevételi adatait a pénztárgépnaplóba aláírásokkal igazoltan be kell írnia. (4) A  cseregép üzembe helyezéséről, valamint annak visszaszolgáltatásáról a  szerviz az  erre rendszeresített nyomtatványon az  üzembe helyezést, illetve a  visszaszolgáltatást követő 5 munkanapon belül adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. (5) Javíthatatlan a pénztárgép, ha azt műszerész állapította meg, és erről a szerviz jegyzőkönyvet vett fel. (6) A  pénztárgépbe a  javítás befejezését követő első tételként a  kézi nyugtaadással és a  cserepénztárgéppel bizonylatolt bevételt is be kell ütni külön megjelöléssel, vagy az erről utólag egy összegben készült gépi nyugtán történő feljegyzéssel, a bizonylat megőrzése mellett. 43. § E  fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell akkor is, ha a  szervizelési tevékenységet a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében végzi. V. FEjEZET A pÉNZTÁRgÉp üZEMElTETÉSÉNEK EgyES SZABÁlyAI 44. § (1) Az  adóalany új pénztárgép üzembe helyezését, illetve a  pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének cseréjét megelőzően köteles ezt a tényt az állami adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésben meg kell jelölni az adóalany a) nevét, b) adószámát, c) székhelyét, d) a pénztárgép üzemeltetési helyét, e) a pénztárgép üzemeltetési helye szerinti üzlet nevét, amennyiben van ilyen, f ) amennyiben a  pénztárgép üzembe helyezésére pénztárgép cseréje okán kerül sor, a  lecserélni tervezett pénztárgép AP számát, g) az  adóügyi ellenőrző egység cseréje esetén a  lecserélni tervezett adóügyi ellenőrző egységben rögzített AP számot. (3) A bejelentés alapján az állami adóhatóság a) a bejelentés elektronikus úton történt megküldése esetén a beérkezéstől számított 5 napon belül a bejelentő elektronikus tárhelyére, b) a  bejelentés postai úton történt megküldése esetén a  beérkezéstől számított 8 napon belül postai úton megküldi az  új pénztárgép üzembe helyezéséhez, illetve a  pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének cseréjéhez szükséges üzembe helyezési kódot. (4) Az  adóalany köteles az  üzembe helyezési kódról szóló, állami adóhatóság által megküldött értesítést – a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben kinyomtatott formában – a pénztárgép értékesítőjének, illetve az adóügyi ellenőrző egység cseréje esetén a cserét végző műszerész részére átadni. (5) A  pénztárgép értékesítője, illetve az  adóügyi ellenőrző egység cseréjét végző műszerész rögzíti a  pénztárgépben az AP számot, valamint az állami adóhatóság által az adóalany részére megküldött üzembe helyezési kódot. (6) Az  üzembe helyezési kód pénztárgépben történő rögzítését követően az  adóügyi ellenőrző egység az  5.  mellékletben meghatározottak szerint kapcsolatba lép a  NAV szerverével. A  NAV szervere az  5.  melléklet szerinti válaszüzenettel a) üzembe helyezi a pénztárgépet, illetve az új adóügyi ellenőrző egységet, b) elutasítja az  üzembe helyezést, amennyiben a  rögzített üzembe helyezési kód érvénytelen, vagy az  adott pénztárgép, illetve adóügyi ellenőrző egység üzembe helyezésére korábban már sor került, vagy egyéb, adategyezőségi hiba okán az üzembe helyezés nem végezhető el. (7) Érvénytelen az  üzembe helyezési kód, amennyiben azt nem az  állami adóhatóság adta ki, illetve amennyiben azt korábban más pénztárgép, illetve adóügyi ellenőrző egység üzembe helyezéséhez felhasználták. (8) A 3. melléklet GA) alcím 3. pontja szerinti kétvállalkozós pénztárgép esetén az (1) bekezdés szerinti bejelentésben a  (2)  bekezdés szerinti adatokat mindkét adóalany tekintetében meg kell adni. A  bejelentőnek a  bejelentéshez csatolnia kell a másik érintett adóalany bejelentés megtételére vonatkozó meghatalmazását. (9) A  bejelentésen megadott, a  (2)  bekezdés a)–c)  pontjában megjelölt adatok kizárólag az  adóalany azonosítását szolgálják, a pénztárgép üzembe helyezése az állami adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal valósul meg. 45. § (1) Amennyiben az  adóalany 44.  § (2)  bekezdés a)–c)  pontjában megjelölt adataiban változás következik be, a  NAV szervere az 5. mellékletben meghatározottak szerint módosítja a pénztárgépben az adóalany nevére, adószámára, székhelyére vonatkozó adatot. (2) A  44.  § (2)  bekezdés e)  pontjában megjelölt adat pénztárgépben történő megváltoztatását az  adóalany az  52.  § (1)–(2) bekezdésében foglaltak szerint kérheti az állami adóhatóságtól. (3) Az  (1)–(2)  bekezdéstől eltérően, a  3.  § szerinti egyedi mentesítéssel érintett pénztárgép tekintetében az  egyedi mentesítés időtartama alatt, illetve azon pénztárgép tekintetében, amely vonatkozásában az  adóalany a  2.  § (2) bekezdésében foglaltak szerint teljesíti az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét, a  44.  § (2)  bekezdés a)–c) és e)  pontja szerinti adatokat a  pénztárgépben a  műszerész szervizelési tevékenység keretében módosítja. 46. § (1) A  pénztárgép üzemeltetője az  erre a  célra rendszeresített nyomtatványon köteles az  állami adóhatósághoz adatszolgáltatást teljesíteni, amennyiben az általa üzemeltetett pénztárgépet használatból kivonta, a használatból történő kivonást követő 5 napon belül. (2) Használatból történő kivonásnak minősül, ha a  pénztárgép üzemeltetője azzal a  céllal fejezi be a  pénztárgép használatát, hogy az adott pénztárgépet a továbbiakban nem kívánja üzemeltetni. (3) Amennyiben a  pénztárgép használatból való kivonásával egyidejűleg új pénztárgép üzembe helyezésére is sor kerül, az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a 44. § szerinti bejelentés útján kell teljesíteni. (4) Nem áll fenn az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség a pénztárgép selejtezése, illetve eladása esetén. 47. § (1) A pénztárgép adóügyi ellenőrző egységét az üzemeltetőnek az adómegállapításhoz való jog elévülési idejéig meg kell őriznie. (2) A  3.  melléklet GA) alcím 3.  pontja szerinti kétvállalkozós pénztárgép esetén az  adóügyi ellenőrző egységet az üzemanyag tulajdonosának kell megőriznie az adómegállapításhoz való jog elévülési idejéig. 48. § (1) A pénztárgépek éves szervizes felülvizsgálata kötelező. (2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot a pénztárgép üzembe helyezését, illetve legutóbbi éves szervizelését követő 1 éven belül kell elvégeztetnie az üzemeltetőnek. (3) Az éves felülvizsgálat során a szerviz a) ellenőrzi, hogy nem történt-e illegális beavatkozás a pénztárgépen, b) szükség esetén kicseréli az adóügyi ellenőrző egység akkumulátorát. (4) Az éves felülvizsgálatot a szerviznek a pénztárgépnaplóban dokumentálnia kell. 49. § (1) A pénztárgépen a napi nyitás és napi zárás végrehajtása kötelező. (2) A napi nyitás végrehajtása során rögzíteni kell a nyitó készpénzállomány értékét. (3) A  pénztárgépen minden nyitvatartási nap végén, folyamatos nyitva tartás mellett 24 óránként „Napi forgalmi jelentést”-t kell készíteni. 50. § Az  üzemeltető köteles biztosítani, hogy az  adóügyi ellenőrzőegység és a  NAV szervere közötti, e  rendelet szerinti elektronikus hírközlő hálózat útján történő adatkapcsolatot az üzemeltető által befolyásolható külső körülmény ne zavarja, ne gátolja, illetve köteles az ilyen körülményt haladéktalanul megszüntetni. 11. Változás a pénztárgép használatában 51. § (1) Az  üzemeltető az  erre rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni az  állami adóhatóságnak a  pénztárgép használatának 30 napot meghaladó szüneteltetését, a szüneteltetés megkezdésétől számított 45 napon belül. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti bejelentést követően a  pénztárgép csak azt követően használható újra, ha az  üzemeltető az erre rendszeresített nyomtatványon bejelenti az állami adóhatóságnak a használat folytatását. 52. § (1) A  pénztárgép üzemeltetője köteles a  pénztárgép üzemeltetési helyének megváltozását az  erre a  célra rendszeresített nyomtatványon az  üzemeltetési hely megváltoztatásának időpontját megelőző 5. napig az  állami adóhatósághoz bejelenteni. A  bejelentésben meg kell jelölni az  üzemeltetési hely megváltoztatásának tervezett időpontját. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti bejelentés alapján a  NAV szervere az  5.  mellékletben meghatározottak szerint a  bejelentésben megjelölt időponttal módosítja a  pénztárgépben a  pénztárgép üzemeltetési helyére vonatkozó adatot. (3) Az (1)–(2) bekezdéstől eltérően, a 3. § szerinti egyedi mentesítéssel érintett pénztárgép tekintetében – amennyiben az  adóalany a  pénztárgép új üzemeltetési helye tekintetében is egyedi mentesítésben részesül – az  egyedi mentesítés időtartama alatt, illetve azon pénztárgép tekintetében, amely vonatkozásában az  adóalany a  2.  § (2) bekezdésében foglaltak szerint teljesíti az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét, a pénztárgépben a műszerész szervizelési tevékenység keretében rögzíti az új üzemeltetési helyet. (4) A  pénztárgép üzemeltetési helyének megváltoztatásakor az  üzemeltetési hely megváltozásának időpontját és az üzemeltetési hely címét a) a (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemeltető, b) a (3) bekezdésben meghatározott esetben a műszerész köteles a pénztárgépnaplóba bejegyezni. 53. § Az  üzemeltető köteles a  pénztárgép megsemmisülését, elvesztését, eltulajdonítását annak észlelését követően haladéktalanul bejegyezni a  pénztárgépnaplóba, és azt az  észlelést követő 8 napon belül, az  erre rendszeresített nyomtatványon bejelenteni az állami adóhatóságnak. 12. A pénztárgépnapló 54. § (1) A pénztárgépnapló a pénztárgéppel kapcsolatos események dokumentálására szolgál. A pénztárgépnaplót szigorú számadás alá kell vonni. (2) A  pénztárgép üzemeltetéséről és szervizeléséről pénztárgépnapló vezetése kötelező. Egy pénztárgépről egy pénztárgépnapló vezethető. (3) A  pénztárgépnaplóba bejegyzést az  e  rendeletben meghatározott esetekben az  üzemeltető vagy – a (4) bekezdésben foglaltak szerint – a műszerész tehet. (4) A műszerész az üzemeltető (az üzemeltető részéről jelen lévő személy) aláírásával ismerteti el bejegyzését. Az aláírás megtagadása esetén a  műszerész jegyzőkönyvet vesz fel, melyben meg kell jelölni az  aláírás megtagadásának okát. Az  aláírás megtagadásáról az  üzemeltető az  erre rendszeresített nyomtatványon, az  aláírás megtagadásától számított 15 napon belül adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. (5) Az üzemeltető köteles a pénztárgépnaplót az üzemeltetési helyen tartani. (6) A pénztárgépnaplót a pénztárgép selejtezését vagy értékesítését követően szervizzel le kell záratni. (7) Az üzemeltető köteles a pénztárgépnaplót a lezárásától számított nyolc évig megőrizni. (8) Ha a  pénztárgépnapló elveszett, megsemmisült, az  üzemeltető köteles a  szervizt haladéktalanul értesíteni. A bejelentésről a szerviz jegyzőkönyvet vesz fel. Új pénztárgépnaplóba csak a pénztárgép beszerzésére vonatkozó bizonylat bemutatása után jegyezhet be adatot a műszerész. 13. A pénztárgép selejtezése 55. § (1) Selejtezni kell a pénztárgépet, ha a) javíthatatlan, b) megsemmisült, elveszett, c) eltulajdonították. (2) Az (1) bekezdés szerinti selejtezést a) javíthatatlan pénztárgép esetén a szerviz által felvett jegyzőkönyv alapján, a jegyzőkönyv átvételétől, b) megsemmisült, elveszett pénztárgép esetén a  megsemmisülés, elvesztés 53.  § szerinti bejelentése alapján, a bejelentéstől, c) eltulajdonított pénztárgép esetén az  eltulajdonítás miatt indult szabálysértési eljárást vagy büntetőeljárást lezáró jogerős döntés alapján, a döntés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell elvégezni. (3) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben a pénztárgép selejtezhető. A selejtezésről a szerviz jegyzőkönyvet vesz fel, és a  selejtezésről, valamint a  pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének kiszereléséről az  állami adóhatóság részére az erre rendszeresített nyomtatványon adatot szolgáltat. (4) A  pénztárgép selejtezésekor az  adóügyi ellenőrző egységet a  szervizzel ki kell szereltetni. A  kiszerelt adóügyi ellenőrző egység más pénztárgépbe nem szerelhető be. 14. Adóügyi ellenőrző egység cseréje és az adóügyi ellenőrző egységre vonatkozó egyéb szabályok 56. § (1) Amennyiben a pénztárgép adóügyi ellenőrző egysége megtelik, meghibásodik, vagy a pénztárgép üzemeltetőjének személyében változás következik be, az adóügyi ellenőrző egységet cserélni kell. (2) Tilos a  pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének cseréje, ha a  pénztárgép forgalmazási engedélyét a  22.  § a)–d) pontjaiban foglaltak miatt vonták vissza. 57. § (1) A  pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének cseréje esetén kizárólag a  forgalmazó által biztosított, adott pénztárgéptípushoz engedélyezett adóügyi ellenőrző egység építhető be a pénztárgépbe. (2) A pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének cseréje esetén új AP-számot kell programozni az új adóügyi ellenőrző egységbe. VI. FEjEZET VEgyES RENDElKEZÉSEK 58. § Az e rendeletben foglaltakat az Áfa tv. 168. § (3) bekezdése szerinti számlára nem kell alkalmazni. 59. § (1) A  IV. fejezet 9. és 10. alcímében, továbbá az  V. fejezetben előírt adatszolgáltatási kötelezettséget kétvállalkozós üzemanyagkút rendszer esetén adóalanyonként külön-külön kell teljesíteni. (2) A  IV. fejezet 9. és 10. alcímében, továbbá az  V. fejezetben előírt adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséget az Art. 175. § (9) bekezdése alapján elektronikus bevallásra kötelezettek elektronikusan teljesítik. 15. Az AP szám 60. § A forgalmazó a pénztárgép értékesítésekor köteles az adóügyi ellenőrző egységben rögzíteni az AP számot. 61. § (1) Az AP szám az adóügyi ellenőrző egység és egyben a pénztárgép egyedi azonosító száma. (2) Az AP szám 9 karakterből álló azonosító, amelynek a) az  1. karaktere „A”-val induló, a  forgalmazási engedélyben meghatározott, alfabetikus sorrendben folyamatosan növekvő betű, b) 2–4. karaktere „001”-gyel induló, a  forgalmazási engedélyben meghatározott, folyamatosan 1-gyel növekvő sorszám, c) az  5–9. karaktere a  forgalmazó által meghatározott, „00001”-gyel kezdődő, folyamatosan 1-gyel növekvő sorszám. (3) A  (2)  bekezdés a)  pontjában meghatározott karakter alfabetikus sorrendben akkor változik, ha a  (2)  bekezdés b) pontjában meghatározott 2–4. karakter a 999-et meghaladta. (4) A (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott 1–4. karakter a forgalmazási engedély száma. (5) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott karakterként a latin abc nagy betűi használhatók, a „T” betű kivételével. 16. Ellenőrzés 62. § (1) A  pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket az  állami adóhatóság az  Art. egyes adókötelezettségek ellenőrzésére, illetve adatgyűjtésre irányuló ellenőrzésre vonatkozó szabályainak, a hatósági eljárást az Art. hatósági eljárásra vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával folytatja le azzal, hogy az ellenőrzött adóalanyon az ellenőrzött forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt, egyéb személyt, adókötelezettségen a  pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettséget kell érteni. (2) Az Art. 176/F. § szerinti ellenőrző vizsgálatot a Hatóság a bevont pénztárgép átvételétől számított 10 napon belül elvégzi. (3) A  Hatóság az  ellenőrző vizsgálat eredményéről határozatot hoz, amelyet azzal a  személlyel (szervezettel) közöl, akitől (amelytől) a  pénztárgépet bevonták. A  Hatóság a  határozatról elektronikus úton tájékoztatja az  állami adóhatóságot. (4) Amennyiben a  Hatóság az  ellenőrző vizsgálat eredményeként megállapítja, hogy a  bevont pénztárgép e  rendeletben meghatározott követelményeknek nem felel meg, de a  hiba, hiányosság kiküszöbölhető, úgy a pénztárgép visszaadásával egyidejűleg határidő tűzésével felhívja a  forgalmazót vagy azt, akitől a pénztárgépet bevonták a  hiba kijavítására. A  kötelezett a  hiba előírt határidőben történő kijavítását a  Hatóság előtt igazolni köteles. 63. § Az  Art. 176/F.  § (4)  bekezdése szerinti esetben az  állami adóhatóság a  pénztárgép bevonásáig a  pénztárgépet –  az  5.  melléklet 9.  pontjában foglaltak szerint – blokkolhatja. A  pénztárgép blokkolt állapotba helyezése a pénztárgép bevonásának idejébe beleszámít. 17. A pénztárgép engedélyeztetésével összefüggő díjfizetés részletszabályai 64. § (1) A  pénztárgép forgalmazásának engedélyezéséért és a  forgalmazási engedély módosításáért, kiterjesztéséért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékét a 2. melléklet tartalmazza. (2) Az  igazgatási-szolgáltatási díjat az  MKEH 10032000-00282448-00000000 számú fizetési számlájára átutalással vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetés útján kell befizetni. A  közlemény rovatban az  alábbiakat kell szerepeltetni: a) forgalmazás engedélyezésért fizetendő díj esetében a forgalmazó neve, adószáma, b) forgalmazási engedély módosításáért fizetendő díj esetében: ba) forgalmazó neve, adószáma, bb) eredeti engedély száma, bc) módosítás sorszáma. (3) A  díj megfizetése a  kérelem benyújtásával egyidejűleg esedékes. Az  igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését a  fizetési számlára történő készpénzbefizetést igazoló szelvényrész másolatával, átutalási megbízás esetén a  hitelintézet által kiállított, az  átutalás megindításának megtörténtét tanúsító igazolás (bankkivonat) másolatával kell igazolni a forgalmazási engedély iránti kérelem benyújtásakor. (4) A  Hatóság döntése ellen benyújtott fellebbezés díja a  2.  mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj 50%-a, amelyet a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg kell a (2) bekezdésben meghatározott módon befizetni. 65. § Az  igazgatási szolgáltatási díj kezelésére, elszámolására, nyilvántartására, valamint – a  66.  §-ban szabályozott esetek kivételével – visszatérítésére az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló jogszabályi előírásokat kell alkalmazni. 66. § (1) Ha a  forgalmazási engedély megadására, módosítására, vagy kiterjesztésére irányuló kérelmet a  forgalmazó visszavonja és a típusvizsgálat a kérelem visszavonása előtt elvégzésre került, a megfizetett igazgatási-szolgáltatási díj nem jár vissza. (2) Az  igazgatási-szolgáltatási díj nem jár vissza akkor sem, ha az  engedélyező hatóság a  forgalmazás engedélyezése iránti, a módosítás iránti, vagy a kiterjesztés iránti kérelmet elutasítja. (3) Amennyiben az  (1)  bekezdésben meghatározott kérelem visszavonásáig a  típusvizsgálatra nem került sor, a megfizetett igazgatási-szolgáltatási díj visszatérítéséről az engedélyező hatóság gondoskodik. (4) A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat a forgalmazónak teljes mértékben vissza kell téríteni, ha a Hatóság által hozott határozat a forgalmazó hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A díj visszatérítését hivatalból a jogorvoslati eljárás során hozott határozatban kell elrendelni. 18. Értelmező rendelkezések 67. § E rendelet alkalmazásában: 1. adóév: az Art.-ban meghatározott adóév, 2. adóügyi bizonylat: nyugta, egyszerűsített számla, napi forgalmi jelentés, időszakos forgalmi jelentés, nyugta vagy egyszerűsített számla sztornó bizonylata, nyugta vagy egyszerűsített számla visszáru bizonylata, göngyölegjegy, 3. adóügyi nap: a napi nyitás és napi zárás parancs végrehajtása között eltelt idő, 4. adóügyi ellenőrző egység: a  pénztárgép azon önállóan elkülöníthető zárt, elektronikus adattároló és mobil adatkommunikációs egysége, mely az  Áfa tv.-ben és e  rendeletben foglalt előírások szerint meghatározott adattartalmú adóügyi bizonylatokat, valamint annak elválaszthatatlan részét képező elektronikus nyilvántartásokat tartalmazza, továbbá biztosítja és ellátja a  pénztárgép és a  NAV közötti titkosított adatkommunikációt, 5. adóügyi ellenőrző egység szoftver: az adóügyi ellenőrző egység e rendeletben foglalt funkcióit biztosító, abban működő szoftver, 6. áfa tábla: az áfa jel és a hozzátartozó érték egymáshoz rendelése, 7. bizonylat: adóügyi és nem adóügyi bizonylat, 8 blokkolt állapot: olyan állapot, amelyben a pénztárgép üzemszerű használatra nem alkalmas, 9. elektronikus napló: a  pénztárgépek lehetséges szolgáltatása, ami biztonságos műszaki megoldással védett tárterület és lenyomatképző eljárás együttes alkalmazásával biztosítja, hogy a  kiadott bizonylatok adattartalma a  kiadás után manipulálhatatlan módon kerüljön eltárolásra, illetve a  kiadott bizonylatok ellenőrzés céljából hozzáférhetőek legyenek, 10. ellenőrző kód: a  pénztárgépen kibocsátott bizonylatok és a  pénztárgépen bekövetkező események rögzítésekor az  adóügyi ellenőrző egység által, az  SHA-256 algoritmussal, az  adott bejegyzésből, az  előző bejegyzésre képzett ellenőrző kódból, valamint az  előzőleg lezárt szöveges állomány utolsó ellenőrző kódjából képzett 64 karakter hosszú, hexadecimális számként értelmezhető kód, ami alkalmas a  rögzített adattartalom sértetlenségének ig …