182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelete a központi elektronikus szolgáltató rendszerről.

182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelete a központi elektronikus szolgáltató rendszerről. A Kormány a nem közigazgatási hatósági elektronikus ügyintézés és ahhoz szükséges azonosítás vonatkozásában az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a)–b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, illetve a közigazgatási hatósági elektronikus ügyintézés tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 174. § (1) bekezdés b) és e) pontjában, továbbá az elektronikus kormányzati gerinchálózat vonatkozásában pedig az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (2) bekezdés k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet célja az elektronikus ügyintézés elterjesztéséhez, valamint az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokhoz szükséges központi elektronikus szolgáltató rendszer jogszerű és biztonságos működése jogi feltételeinek meghatározása. (2) E rendelet hatálya kiterjed a) a közvetített elektronikus szolgáltatást nyújtó szer vezetre (a továbbiakban: csatlakozott szervezet), valamint a közvetített elektronikus szolgáltatás nyújtására kötelezett vagy ezt kívánó szervezetre (a továbbiakban: csatlakozó szervezet), továbbá az elektronikus kormányzati gerinchálózat egyes szolgáltatásait nyújtó, de csatlakozott szervezetnek nem minősülő szolgáltató szervezetre; b) a központi elektronikus szolgáltató rendszert működtető szervezetre (a továbbiakban: működtető szervezet), az elektronikus kormányzati gerinchálózat hálózatgazdájára, továbbá a központi elektronikus szolgáltató rendszert, illetve az elektronikus kormányzati gerinchálózatot üzemeltető szervezetekre; c) az ügyfelekre és az ügyfelek elektronikus ügyintézését segítő ügysegédekre. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl, a rendelet elektronikus kormányzati gerinchálózatról szóló 7–11. §-ainak hatálya kiterjed az elektronikus kormányzati gerinchálózat – csatlakozott szervezetnek nem minősülő – felhasználójára is. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában a) általános nyomtatványkitöltő: olyan program, amellyel kitölthető a csatlakozott szervezet számára a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül is beküldhető, az általános nyomtatványtervezővel készített nyomtatvány; b) általános nyomtatványtervező: olyan program, amellyel elkészíthető a csatlakozott szervezet számára az általános nyomtatványkitöltővel kitölthető és a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül is beküldhető nyomtatvány; c) átmeneti tár: az ügyfél számára a biztonságos elektronikus dokumentumtovábbító szolgáltatás keretében biztosított olyan elektronikus tárolóhely, amely a benne elhelyezett dokumentumokat átmeneti ideig, legfeljebb 30 napig megőrzi, beleértve a Ket. 162. § (3) bekezdés d) pontja szerinti ideiglenes tárolóhelyet is; d) biztonságos elektronikus dokumentumtovábbító szolgáltatás (a továbbiakban: BEDSZ): a központi elektronikus szolgáltató rendszer azon szolgáltatása, amely lehetővé teszi a csatlakozott szervezet és az ügyfél egymás közötti kétirányú hiteles és az átvétel tényét tanúsító, dokumentumalapú, biztonságos kommunikációját; e) elektronikus kormányzati gerinchálózat (a továbbiakban: EKG): a központi elektronikus szolgáltató rendszer támogató elemének, egyben szolgáltatásának minősülő olyan, rendeltetésében elkülönült zártcélú hálózat (IP alapú informatikai infrastruktúra), amely fizikai, illetve logikai hálózatok útján biztosítja a kormányzati, közigazgatási adatbázisok és informatikai rendszerek kapcsolatának lehetőségét, az általuk nyújtott szolgáltatások elérhetőségét; f) elektronikus szolgáltatás: elektronikus úton igénybe vehető azon ügyintézési, tájékoztatási és kommunikációs szolgáltatások és ehhez kapcsolódó fizetési folyamatok összessége, beleértve a Ket. szerinti hatósági ügyintézést és szolgáltatásokat is, melyek fa) a központi elektronikus szolgáltató rendszer elemeként megjelenő szolgáltatásnak, vagy fb) azokon keresztül elérhető, a központi elektronikus szolgáltató rendszer által közvetlenül biztosított további szolgáltatásnak, vagy fc) a csatlakozott szervezetek által nyújtott közvetített elektronikus szolgáltatásnak, vagy fd) az EKG – közvetlenül a szolgáltató szervezet által nyújtott – elektronikus szolgáltatásának minősülnek; g) értesítési tárhely: az ügyfél számára a BEDSZ keretében rendelkezésre álló olyan elektronikus tárolóhely, amely magában foglalja az ügyfél átmeneti tárát, tartós tárát és az ügyfél által küldött és kapott dokumentumokra vonatkozó információkat; h) felhasználó: az EKG-hoz csatlakozott, annak szolgáltatásait igénybe vevő szervezet; i) hivatali kapu: a központi elektronikus szolgáltató rendszernek az a logikai pontja, amelyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér a központi rendszer által részére nyújtott szolgáltatásokhoz és információkhoz; j) kormányzati címtár: a kormányzati döntés-előkészítő és döntéshozatali rendszerben részt vevő, illetve azt kiszolgáló szervek és személyek elektronikus és hagyományos elérhetőségi adatainak, illetve – amennyiben ilyennel rendelkeznek – nyilvános elektronikus aláíró, azonosító vagy rejtjelező kulcsainak rendezett tárhelye; k) kormányzati levelező rendszer: a kormányzati döntés-előkészítő és döntéshozatali tevékenységet, valamint a belső kormányzati kommunikációt szolgáló üzenetalapú és védett kommunikációs rendszer; l) kormányzati portál: olyan hozzáférési hely, amely biztosítja a központi rendszer internetes megjelenését, egységes hozzáférési felületet ad az elektronikus ügyintézéshez, az ügyfelek tájékoztatásához, a bejelentési, panasz- és javaslattételi, vélemény-nyilvánítási jog gyakorlásához; m) kormányzati ügyfél-tájékoztató központ: az ügyintézéssel kapcsolatos – nem konkrét ügyre vonatkozó – kérdésekben tájékoztatást nyújtó, továbbá az ügyfél kellő biztonsággal történő azonosításának lehetősége esetén a konkrét ügyek intézésében is segítséget nyújtó szolgáltatást végző szervezet; n) központi elektronikus szolgáltató rendszer: elektronikus szolgáltatásokat nyújtó és azok igénybevételét támogató rendszer – beleértve a Ket. 172. § j) pontja szerinti központi elektronikus szolgáltató rendszert is – (a továbbiakban: központi rendszer), amely magában foglalja annak elemeként az EKG-t, a kormányzati portált, az ügyfélkaput, a kormányzati ügyfél-tájékoztató központot, a hivatali kaput, valamint az f) pont szerinti elektronikus szolgáltatásokat; o) közvetített elektronikus szolgáltatás: csatlakozott szervezet által a központi rendszer útján nyújtott (nem a központi rendszer által közvetlenül nyújtott, illetve az EKG szolgáltatásának sem minősülő) elektronikus szolgáltatás; p) kulcstár: az ügyfél számára a BEDSZ keretében biztosított olyan elektronikus tárolóhely, ahol az ügyfél rejtjelező kulcspárjának nyilvános része elhelyezhető, illetve elérhető; q) működtető szervezet: a közigazgatási informatikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) munkaszerve; r) szervezeti postafiók: a központi rendszerhez csatlakozott, hivatali kapuval rendelkező szervezet számára a BEDSZ keretében biztosított átmeneti tárolóhely, ahol a részére megküldött dokumentumok a szervezet általi átvételig tárolásra kerülnek; s) szolgáltató szervezet: az EKG nem közvetlenül az üzemeltető által biztosított szolgáltatásait nyújtó szervezet; t) tartós tár: az ügyfél számára a BEDSZ keretében biztosított olyan korlátozott nagyságú elektronikus tárolóhely, amely a BEDSZ igénybevételével folytatott kommunikációból az ügyfél által tárolásra kijelölt dokumentumokat az általa történő törlésig, illetve az ügyfélkapu megszüntetéséig megőrzi; u) ügyfél: e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatásokat igénybe vevő természetes személy, beleértve a Ket. szerinti ügyfélnek minősülő természetes személyt; v) ügyfélkapu: a kormányzati portál egyik szolgáltatása; a központi rendszernek az a logikai pontja, amelyen keresztül a személyazonosítást (viszontazonosítást) igénylő elektronikus szolgáltatás az azonosított ügyfél által elérhető, beleértve a Ket. 172. § o) pontja szerinti ügyfélkaput is; w) ügysegéd: wa) ügyintézést végző és a képviselet ellátására (az érintett hatóságnak bejelentett) meghatalmazással vagy megbízással rendelkező (a továbbiakban: képviseleti joggal rendelkező ügysegéd), vagy wb) az ügyfél képviselete nélkül, de annak megbízása alapján ügyintézést végző vagy internetes kapcsolati lehetőséget biztosító, illetve szakmai és informatikai segítséget nyújtó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, beleértve a Ket. 169. §-ában foglaltak ellátására jogszabályban feljogosított hatóságot is; x) viszontazonosítás: ellenőrzési folyamat, melynek során a viszontazonosítást kérő megküldi az általa jogszerűen kezelt természetes személyazonosító adatokat a központi rendszernek, illetve a hitelesítés-szolgáltatónak, amely tájékoztatja azoknak a regisztráció során felvett adatokkal való egyezőségéről, illetve az egyezés hiányáról. A szolgáltatás nyújtásának általános szabályai 3. § (1) A központi rendszer működtetéséért és informatikai biztonságáért, a központi rendszer által közvetlenül nyújtott szolgáltatások rendelkezésre állásáért, a csatlakozott szervezetek által nyújtott közvetített elektronikus szolgál tatás központi rendszer útján történő elérhetőségéért a miniszter felelős. (2) A közvetített elektronikus szolgáltatások koordinálását a működtető szervezet végzi, amely előkészíti az üzemeltetési szerződéseket, a 4. § (3) bekezdésében foglaltak alapján megköti a csatlakozási megállapodást a csatlakozó szervezettel, és felügyeli a szerződések, megállapodások végrehajtását. (3) A jogszabályokban foglalt feltételek és a csatlakozási megállapodásban foglaltak súlyos – a közvetített szolgáltatás biztonságát, hitelességét vagy a központi rendszer működését közvetlenül veszélyeztető – megsértése esetén a működtető szervezet a feltételek újrateljesítéséig terjedő időszakra felfüggesztheti a csatlakozott szervezet által nyújtott közvetített szolgáltatás, illetve a központi rendszer által a csatlakozott szervezetnek nyújtott szolgáltatás(ok) vagy azok egy részének elérését. (4) A csatlakozott szervezet felelős az általa nyújtott közvetített elektronikus szolgáltatás rendelkezésre állásáért, és azért, hogy az ne veszélyeztesse a központi rendszer által közvetlenül nyújtott és a többi közvetített elektronikus szolgáltatás igénybevételét. (5) A csatlakozott szervezet az általa nyújtott közvetített elektronikus szolgáltatás, a működtető szervezet a központi rendszer által közvetlenül nyújtott szolgáltatás tekintetében felelősséggel tartozik annak ügyfélbarát, könnyen használható, akadálymentes igénybevételének és az ahhoz szükséges információ rendelkezésre állásának biztosításáért, különös tekintettel a szolgáltatás igénybevétele szempontjából fogyatékkal élő ügyfelekre. (6) A központi rendszer egyes elemeinek, a központi rendszer által közvetlenül nyújtott szolgáltatásainak üzemeltetését gazdálkodó szervezet is elláthatja az erre vonatkozó üzemeltetési szerződés alapján. Az üzemeltető az általa végzett tevékenységért az e rendeletben, valamint az üzemeltetési szerződésében foglaltak szerint tartozik felelősséggel. (7) A központi rendszer által közvetlenül nyújtott elektronikus szolgáltatás tartalmáért a központi rendszert működtető szervezet, a közvetített elektronikus szolgáltatás tartalmáért a csatlakozott szervezet tartozik felelősséggel. (8) A csatlakozott szervezet a központi rendszer útján elektronikus űrlapot vagy ingyenesen letölthető, megfelelő biztonságú segédprogramot bocsáthat az ügyfél rendelkezésére oly módon, hogy a kormányzati portálon erre a célra fenntartott elektronikus mutatógyűjteménybe elhelyezésre kerül a csatlakozott szervezet saját honlapján az űrlapokat, segédprogramokat tartalmazó oldalra vezető elektronikus mutató. Az elektronikus űrlap, valamint a program tartalmára és használatára e rendelet, a központi rendszer biztonsági követelményeiről szóló kormányrendelet és az ügyre vonatkozó eljárásra irányadó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. (9) Az elektronikus űrlap, valamint a program szakmai és informatikai megvalósításáért a csatlakozott szervezet tartozik felelősséggel. (10) E § rendelkezéseit az EKG tekintetében a rendelet 7–11. §-aiban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a működtető szervezet, illetve ügyfél helyett az EKG hálózatgazdája, illetve a felhasználó, a közvetített elektronikus szolgáltatás és a csatlakozott szervezet helyett az EKG nem közvetlenül az üzemeltető által biztosított elektronikus szolgáltatása és az azt nyújtó szolgáltató szervezet értendő. A központi rendszer 4. § (1) A központi rendszer alapszolgáltatásai: a) az EKG, amely biztosítja a központi rendszer közös hálózati alapinfrastruktúráját; b) a kormányzati portál; c) az ügyfélkapu; d) a BEDSZ; e) a hivatali kapu; f) a kormányzati ügyfél-tájékoztató központ. (2) A központi rendszer a közvetített elektronikus szolgáltatások támogatásához az (1) bekezdés szerinti alapszolgáltatásokon túl, a következő szolgáltatásokat nyújtja: a) elektronikus úton elérhető tájékoztató és hirdetményi felület biztosítása az általános szintű jogi tájékoztatás nyújtásával és a hatályos jogszabályok naprakész megjelenítésével; b) az ügyintézéshez, valamint a közvetített elektronikus szolgáltatásokhoz kapcsolódóan külön jogszabály szerint lehetőség biztosítása a fizetési kötelezettségek teljesítésére; c) a csatlakozott szervezetek számára a jogszabályban előírt közlések továbbításának biztosítása; d) az Európai Unió intézményeivel való elektronikus kapcsolattartás biztosítása; e) jogszabály vagy szerződés alapján közreműködés egyéb közérdekű elektronikus szolgáltatások nyújtásában. (3) A csatlakozó szervezet e rendelet 1. mellékletében foglalt keretszerződésnek megfelelő tartalmú megállapodással csatlakozik a központi rendszerhez. A csatlakozási megállapodást a csatlakozó szervezet a miniszterrel köti meg, aki e feladatát a működtető szervezet útján látja el. A csatlakozott szervezet a (7)–(9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével jogosult a központi rendszer által nyújtott, az (1) és (2) bekezdésben felsorolt szolgáltatások igénybevételére – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével, melyhez történő csatlakozásra és annak keretében biztosított szolgáltatások igénybevételének további feltételeire e §-ban foglaltak helyett a 7–11. §-ok rendelkezései alkalmazandók. (4) A közigazgatási hatósági elektronikus ügyintézést végző szerv az elektronikus aláírással nem rendelkező ügyfél számára az elektronikus ügyintézés lehetőségét a központi rendszeren keresztül biztosítja. (5) A központi rendszerhez csatlakozik a Ket. hatálya alá nem tartozó elektronikus szolgáltatást jogszabályi előírás alapján nyújtó, a Kormány irányítása alatt álló valamennyi állami költségvetési szerv. (6) A központi rendszerhez – a (4)–(5) bekezdésben foglaltakon túl – bármely szervezet önként csatlakozhat. (7) A csatlakozó szervezet köteles az ügyfélkapu biztosította azonosítással elérhetővé tenni az azonosítást igénylő elektronikus szolgáltatását. (8) A csatlakozásra kötelezett szervezet és a helyi önkormányzat központi rendszerhez történő csatlakozása, illetve részükre a központi rendszer által közvetlenül nyújtott elektronikus szolgáltatások igénybevétele – e rendeletben foglaltak kivételével – térítésmentes. (9) A (6) bekezdés szerinti szervezetek (ide nem értve a helyi önkormányzatokat) és a központi rendszert működtető szervezet a csatlakozási megállapodás részeként állapodik meg a csatlakozó szerv által – a központi rendszerhez történő csatlakozásért, valamint a részükre a központi rendszer által közvetlenül nyújtott elektronikus szolgáltatások igénybevételéért – fizetendő, a felmerülő költségeken alapuló, e szolgáltatások nyújtásához szükséges fejlesztések, beruházások költségeit is tartalmazó térítés összegéről. 5. § (1) A központi rendszer szolgáltatásai interneten keresztül vehetők igénybe. (2) Az ügyfelek térítésmentesen vehetik igénybe – e rendeletben foglaltak kivételével – a központi rendszer által közvetlenül nyújtott elektronikus szolgáltatásokat; a közvetített elektronikus szolgáltatások központi rendszeren keresztül történő igénybevétele miatt tőlük további külön térítés nem kérhető. (3) A csatlakozott szervezet által rendelkezésre bocsátott, a 3. § (8) bekezdése szerinti elektronikus űrlap, valamint a program szakszerű felhasználásáért és megfelelő kitöltéséért – ha a képviseleti jog tartalmát az ügyben érintett jogszabályi rendelkezés eltérően nem állapítja meg – a képviseleti joggal rendelkező ügysegéd, annak hiányában az ügyfél tartozik felelősséggel. 6. § (1) A működtető szervezet a csatlakozott szervezetek bevonásával a központi rendszer ügyfelei számára a kormányzati portálon az elektronikus ügyintézéssel, a központi rendszer működésével kapcsolatos oktatási anyagot bocsát rendelkezésre. (2) A csatlakozó szervezetek számára a csatlakozáshoz szükséges tájékoztató információkat, csatlakozási nyomtatványokat és a csatlakozáshoz szükséges technikai információkat, dokumentációkat a működtető szervezet állítja össze és tartja karban, és a honlapján hozzáférhetővé teszi (www.ekk.gov.hu). II. Fejezet A KÖZPONTI RENDSZER ALAPSZOLGÁLTATÁSAI 1. Cím Az elektronikus kormányzati gerinchálózat (EKG) 7. § (1) Az EKG hálózatgazdája a miniszter. (2) A központi és területi államigazgatási, illetve jogszabály eltérő rendelkezése hiányában rendvédelmi szervek, valamint az okmányirodák kötelesek csatlakozni; más állami költségvetési szervek, köztestületek, valamint a helyi önkormányzatok önként csatlakozhatnak az EKG-hoz. (3) Gazdálkodó szervezet csak a következő esetekben csatlakozhat az EKG-hoz, és annak szolgáltatásait csak a következő célokból használhatja: a) jogszabályban számára előírt közfeladatot ellátó gazdálkodó szervezet – a közfeladatával összefüggésben közvetített elektronikus szolgáltatása nyújtásával kapcsolatban, b) a központi rendszer egyes elemeit üzemeltető vagy a központi rendszerhez csatlakozásra kötelezett szervezet által nyújtott közvetített elektronikus szolgáltatást üzemeltető gazdálkodó szervezet – az üzemeltetési feladatainak ellátásával kapcsolatban. (4) A (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével, az EKG-hoz más jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve természetes személy nem csatlakozhat. (5) Nem részei az EKG-nak a következő zártcélú hálózatok: a) a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális műveleti hálózatai; b) a Honvédelmi Minisztérium által működtetett katonai műveleti hálózatok; c) az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer; d) a Külügyminisztérium által Magyarországon és kül képviseleti viszonylatban működtetett diplomáciai információs rendszerek; e) a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeiből adódóan működtetett nemzetközi zártcélú hálózatok. (6) Az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott zártcélú hálózat és az EKG együttműködését összekapcsolással kell biztosítani. 8. § (1) Az EKG a felhasználó számára – e rendeletben foglalt kivétellel – térítésmentesen biztosítja az e rendeletben meghatározott zártcélú elektronikus hírközlési és egyéb szolgáltatásokat. (2) Az EKG biztosítja a központi rendszer hálózati infrastruktúráját. (3) A központi rendszer az EKG-t mint infrastruktúrát használva működteti a kormányzati belső hálózatot, és biztosítja az Európai Unió intézményeihez az egypontos csatlakozást. (4) Az EKG hálózati csomópontjai a Magyar Államkincstár megyei szolgáltató egységeinek épületében üzemelnek. 9. § (1) Az EKG-n a felhasználó által elérhető alapszolgáltatások: a) kapcsolódási pont, hozzáférés, virtuális magánhálózat (VPN) létrehozása, amely lehetővé teszi az egyes felhasználók EKG infrastruktúrához való hozzáférését és zárt intraneten keresztül történő kommunikációját; b) felhasználói támogatás (Help Desk); c) internet hozzáférés; d) domain-név szolgáltatás (Domain Name Servi ce – DNS), mely minden csatlakozott felhasználó számára domain-nevet, cím- és névfeloldást biztosít; e) kormányzati címtár; f) elektronikus levelek továbbítása. (2) Az alapszolgáltatások a felhasználók számára az EKG-hoz csatlakozás után automatikusan érhetők el. (3) Az EKG – arra jogosult felhasználó által elérhető – egyéb szolgáltatásai különösen: a) TESTA (Trans-European Services for Telematics between Administrations) hálózat elérése, mely az Európai Unió adminisztrációja és a nemzeti kormányzatok közötti zárt felhasználói kört szolgáló elektronikus információcserét teszi lehetővé; b) kormányzati levelezőrendszer; c) szerver-üzemeltetés: az EKG üzemeltetője műszaki lehetőségei függvényében felvállalhatja a felhasználó szervereinek térítés ellenében történő üzemeltetését az EKG központjaiban; d) időbélyegzés szolgáltatás. (4) Az EKG-n keresztül a felhasználók részére az (1) és (3) bekezdésben foglaltakon túlmenő, emelt szintű szolgáltatások is nyújthatók. Emelt szintű szolgáltatás csak a hálózatgazda és a szolgáltató között létrejött keretszerződés alapján benyújtott megrendeléssel vehető igénybe. Az EKG e szolgáltatásokat az erre a feladat jellegének megfe lelő beszerzési eljárás alapján kiválasztott szolgáltatóval kötött külön szerződésben foglaltak szerint, díjazás ellenében biztosítja a felhasználó számára; a díjakat a működtető szervezet a honlapján közzéteszi. (5) A felhasználót az EKG-hoz történő csatlakozása – az EKG és keretében nyújtott szolgáltatásokon túlmenően – nem jogosítja fel arra, hogy a központi rendszer útján közvetített elektronikus szolgáltatást nyújtson; ez utóbbi feltétele a rendelet 4. § (3) bekezdése szerinti csatlakozási megállapodás megkötése. 10. § (1) Az EKG-hoz csatlakozni kívánó vagy arra kötelezett szervezet a csatlakozást a hálózatgazdához címzett és a központi rendszert működtető szervezetnek megküldött EKG csatlakozási bejelentésben igényli. (2) Az EKG felhasználói hozzáférési pontja az EKG és a felhasználó rendszere között kapcsolatot biztosító hálózati elem (felhordó hálózat) felhasználói végpontján létesül. Amennyiben a felhasználónál – műszaki, gazdasági okok miatt – hozzáférési pont nem létesíthető, úgy az EKG hálózatgazdája és a felhasználó megállapodhat arról, hogy a felhasználó a csatlakozást e célra külső szolgáltató által létesített összeköttetés igénybevételével is megvalósíthatja. (3) A felhasználó által igénybe vett sávszélességről, a szolgáltatás körülményeiről az EKG hálózatgazdája a felhasználóval állapodik meg. 11. § (1) A hálózatgazda biztosítja az EKG üzembiztos működését. (2) A kormányzati levelező rendszer technikai felügyeletéért a hálózatgazda felelős. A kormányzati levelezőrendszer használói a bekapcsolt kormányzati szervek. (3) Az EKG-val összefüggő használati követelményeket, valamint az EKG-val összefüggő biztonsági követelményeket az e rendelet 3. mellékletében foglalt hálózat használati szabályzat és e rendelet 4. mellékletét képező EKG informatikai biztonsági szabályzat együttesen tartalmazza. (4) Az EKG informatikai biztonsági szabályzata megsértése, illetve rendkívüli esemény esetén, annak észlelését követően az érintettek kötelesek haladéktalanul tájékoztatni erről a hálózatgazdát, és kötelesek haladéktalanul megkezdeni annak felszámolását. Amennyiben az EKG üzembiztonsága ezt megköveteli, úgy a szabálytalanság megszüntetéséig a hálózatgazda a hálózat működőképességének fenntartása érdekében az érintettek hálózati kapcsolatát felfüggeszti. 2. Cím A kormányzati portál 12. § (1) A kormányzati portál fenntartásáért, folyamatos működtetésért a miniszter a felelős. (2) A kormányzati portál állandó szolgáltatásai: a) a központi, területi és helyi közigazgatási szervek, va lamint az egyéb állami költségvetési szervek elérhetőségi adatai [postai és elektronikus cím(ek), telefonszámok (központ és ügyfélszolgálat), ügyfélfogadási idő], ügyleírások, letölthető formanyomtatványok, minták közzététele; b) az elektronikusan intézhető közigazgatási ügyek listája, az eljáró szerv megnevezése és elektronikus elérhetősége; c) az ügyfélkapu; d) személyes azonosításon alapuló fórum; e) bejelentések, közlések felülete; f) jogszabály alapján itt közzéteendő hatósági hirdet mények megjelenítése; g) Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye; h) pályázatok és hirdetmények közzététele; i) jogszabálytervezetek véleményezésének elérhetősé gi mutatói; j) értesítési tárhely; k) kulcstár; l) egyéb szolgáltatások. (3) A (2) bekezdés a)–b), e)–f) és h–i) pontjaiban meghatározott információk naprakészségéért és helyességéért az érintett szervek a (4)–(6) bekezdésben foglaltak szerint tartoznak felelősséggel. (4) A Kormány irányítása alatt álló állami költségvetési szerv az adatváltozásokat a változástól számított két munkanapon belül jelzi a kormányzati portál üzemeltetőjének, aki azt egy munkanapon belül átvezeti a kormányzati portálon. Amennyiben a központi rendszert működtető szervezet tudomására jut, hogy a kormányzati portálon helytelen adat szerepel, haladéktalanul felhívja az érintett szervezetet a megváltozott adatok közlésére. Amennyiben erre a felhívás megérkezésétől számított két munkanapon belül nem kerül sor, a központi rendszert működtető szervezet döntése alapján az üzemeltető a kormányzati portálon jelzi az adat helytelen voltát. (5) A központi rendszerhez csatlakozott, de a Kormány irányítása alá nem tartozó szervekre vonatkozó információk naprakészségének és helyességének biztosítása az érintett szervezettel kötött csatlakozási megállapodásban foglaltak alapján történik. (6) A Kormány irányítása alá nem tartozó s a központi rendszerhez sem csatlakozott szervezetek esetében a feladatköre szerint érintett központi közigazgatási szerv feladata e bekezdésben megjelölt információk naprakészségének és helyességének biztosítása. (7) A (2) bekezdés c)–d), g), j–l) pontjaiban meghatározott szolgáltatások működtetéséért a működtető szerv a felelős. (8) A Ket. 80. §-ában foglalt esetekben a hirdetményt a kormányzati portálon a (2) bekezdés f) pontja szerinti hatósági hirdetmények egységes megjelenítési felületén is közzé kell tenni. A hirdetménynek a kormányzati portál üzemeltetőjéhez elektronikus úton, határidőben történő megküldéséről a hirdetményi úton tett közlésért felelős szerv gondoskodik. 13. § (1) Ügyfélkapu vagy elektronikus mutató útján elérhető elektronikus szolgáltatás a kormányzati portálon keresztül csatlakozási megállapodás alapján indítható. (2) A csatlakozási megállapodás alapján a kormányzati portál üzemeltetője biztosítja az elektronikus szolgáltatás folyamatos, havi szinten legalább 99,5%-os szintű elérhetőségét a kormányzati portálon, az elektronikus szolgáltatás személyazonosítást igénylő elemeinek működőképességét az ügyfélkapun keresztül, valamint az elektronikus szolgáltatás ügyfélszolgálati támogatását a kormányzati ügyfél-tájékoztató központon keresztül. (3) A rendelkezésre állásnak nem része a kormányzati portálon – kezdését legalább 3 nappal megelőzően – meghirdetett karbantartási célú üzemszünet. (4) A csatlakozott szervezet biztosítja: a) az általa nyújtott közvetített elektronikus szolgálta tás folyamatos, a csatlakozási megállapodásban rögzített és a kormányzati portálon a szolgáltatás hozzáférésénél feltüntetett szintű elérhetőségét; b) amennyiben a közvetített elektronikus szolgáltatáshoz szükséges, a naprakész, viszontazonosítási adatbázist; c) az alkalmazás-felügyelet és technikai támogatás folyamatos készenlétét; d) a közvetített elektronikus szolgáltatáshoz kapcsolódó naprakész elektronikus tájékoztató anyagot; e) a kormányzati ügyfél-tájékoztató központtal való együttműködést. 3. Cím Az ügyfélkapu A regisztráció általános szabályai ügyfélkapu igénybevétele esetén 14. § Az ügyfél az ügyfélkapu létesítését a regisztrációs feladat ellátására jogosult, a Ket. 160. § (5) bekezdésben meghatározott szerv (a továbbiakban: regisztrációs szerv) előtti személyes megjelenéssel vagy elektronikus űrlapon kezdeményezheti. 15. § (1) Az ügyfél személyes megjelenése esetén a regisztrációs szerv az ügyfelet a személyes megjelenésekor megadott adatai – ha a személyes megjelenést megelőzően ideiglenes regisztrációra került sor, akkor a 16. § (1) bekezdés szerint megküldött elektronikus űrlapon megadott adatai –, továbbá a személyes megjelenésekor bemutatott, a külön jogszabályban meghatározott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány alapján személyében azonosítja. A regisztrációs szerv az ügyfél által bemutatott személyazonosság igazolására alkalmas okmánya alapján igazolt, a regisztrációhoz szükséges természetes személyazonosító adatokat összeveti a személyi adatés lakcímnyilvántartás vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban együtt: személyi adat- és lakcímnyilvántartás) adataival, valamint ellenőrzi a személyes megjelenés során bemutatott személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány érvényességét. Amennyiben a regisztrációs szerv az ellenőrzés során az adatok között nem talál eltérést, úgy rögzíti az ügyfél által használni kívánt elektronikus levélcímet és az ügyfél felhasználói nevét. (2) A regisztrációs szerv azon – magyar állampolgársággal nem rendelkező – ügyfél elektronikus levélcímét és felhasználói nevét is rögzíti, aki a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban ugyan nem szerepel, de őt a regisztrációs szerv az ügyfél személyes megjelenésekor bemutatott, külön jogszabályban meghatározott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány alapján személyében azonosítani tudja. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott azonosítás és ellenőrzés, illetőleg a (2) bekezdésben foglalt azonosítás sikere esetén az ügyfélkapu nyilvántartásban kezelt adatokról az ügyfél és az eljáró regisztrációs szerv által központosítottan megőrzendő, a regisztráció során kezelt adatokat kölcsönösen tanúsító, e rendelet 2. melléklete szerinti nyugta kerül két példányban kinyomtatásra, amelyet a regisztrációt végző és az ügyfélkaput nyitó aláírnak. (4) A sikeres regisztrációt követően a központi rendszer elektronikus levélben haladéktalanul megküldi az ügyfél részére az általa a regisztrációkor megadott elektronikus levélcímére az ügyfélkapu megnyitásához szükséges egyszer használható aktiváló kódot (melynek érvényességi időtartama öt nap), majd a kód ügyfél általi aktiválása után arról tájékoztatja az ügyfelet, hogy ügyfélkapuja alkalmassá vált az elektronikus ügyintézésre. (5) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak sikertelensége esetén a regisztrációs szerv az ügyfélkapu létrehozását megtagadja, és az ügyfél adatait helyreállíthatatlanul törli. 16. § (1) Ha az ügyfél az ügyfélkapu létesítését elektronikus űrlapon kezdeményezi, és azt legalább fokozott biztonságú, a közigazgatásban használható elektronikus aláírással (a továbbiakban: elektronikus aláírás) látja el, az ügyfélkapu létesítését megelőzően a központi rendszer a) ellenőrzi az elektronikus aláírás érvényességét, b) ellenőrzi az elektronikus űrlapon megadott adatok és a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerinti adatok egyezőségét, továbbá c) a hitelesítés-szolgáltatónál viszontazonosítás-útján ellenőrzi az ügyfél természetes személyazonosító adatait. (2) Ha az ellenőrzés sikeres volt, a központi rendszer elektronikus levélben tájékoztatja az ügyfelet a regisztráció sikeréről, és megküldi számára az ügyfélkapu létrehozásához szükséges egyszer használható aktiváló kódot. A regisztráció az elektronikus aláírás ellenőrzési ciklusának megfelelő késleltetéssel lép hatályba. (3) Az ellenőrzés sikertelensége esetén a központi rendszer az ügyfélkapu létrehozását megtagadja, és az ügyfél adatait helyreállíthatatlanul törli. 17. § (1) Az ügyfél ügyfélkapu létesítését elektronikus űrlapon úgy is kezdeményezheti, hogy az nincs elektronikus aláírással ellátva (ideiglenes regisztráció). A központi rendszer az elektronikus aláírást nem tartalmazó elektronikus űrlap benyújtását követően az ügyfél számára létrehoz egy ideiglenes ügyfélkaput, mely elektronikus közigazgatási ügyintézésre és – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – elektronikus szolgáltatásokra mindaddig nem használható, amíg az ügyfél egy regisztrációs szerv előtt azonosítás végett személyesen meg nem jelenik. (2) Egyes elektronikus szolgáltatások ideiglenes ügyfélkapuval is igénybe vehetők; e lehetőség az érintett szolgáltatásnál és a kormányzati portálon is megjelölésre kerül. Ha az ügyfél az elektronikus űrlap elküldésétől számított 30 napon belül nem jelenik meg személyesen egy regisztrációs szerv előtt az azonosítása végett, a központi rendszer az ideiglenes regisztrációt és az ideiglenes ügyfélkaput megszünteti. 18. § (1) Korlátozottan cselekvőképes személy ügyfélkapu nyitására jogosult. A korlátozottan cselekvőképes személy ügyfélkapun keresztül elektronikus ügyintézést, illetve elektronikus szolgáltatást törvényes képviselője nélkül is végezhet, illetve igénybe vehet, ha az adott ügyintézés vagy szolgáltatás vonatkozásában a törvényes képviselő nélküli jognyilatkozat tételre jogszabály őt feljogosítja, melynek vizsgálata a közvetített elektronikus szolgáltatást nyújtó csatlakozott szerv feladata. (2) A törvényes képviselő – törvényes képviseleti jogosultságának fennállása időtartama alatt – jogosult a korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen személy ügyeinek ügyfélkapun keresztüli elektronikus úton történő intézése vagy az elektronikus szolgáltatások igénybevétele érdekében az általa képviselt korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen személy nevében ügyfélkapu nyitására. A törvényes képviselő által a képviselt nevében végrehajtott elektronikus ügyintézés jogosultsági kérdéseit az adott ügyintézésre vonatkozó szabályozás tartalmazza. 19. § (1) Az ügyfél több ügyfélkapu létesítését is kezdeményezheti, azonban személyenként csak egy ügyfélkapu feletti rendelkezés díjmentes. Második és minden további ügyfélkapu feletti rendelkezésért annak létesítésekor kapunként a közigazgatási hatósági eljárás általános illetékével megegyező összegű szolgáltatási díjat kell fizetni, mely összeg az eljáró regisztrációs szerv bevételét képezi. (2) A törvényes képviselő részéről a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy nevében történő, személyenkénti egy ügyfélkapu létesítése díjmentes. (3) Ha az ügyfél egy évben kettőnél több alkalommal létesít, majd szüntet meg ügyfélkaput, akkor a harmadik és további új ügyfélkapu létesítéséért – függetlenül az egyidejűleg számára rendelkezésre álló ügyfélkapuk számától – kapunként a közigazgatási hatósági eljárás általános illetékével megegyező összegű szolgáltatási díjat kell fizetni, mely összeg az eljáró regisztrációs szerv bevételét képezi. 20. § (1) Ha az ügyfél az ügyfélkapujához való hozzáférést biztosító jelszót elfelejti, a központi rendszertől elektronikus úton új jelszó képzéséhez szükséges új, egyszer használható aktiváló kódot igényelhet. A központi rendszer e kódot az elektronikus levél beérkezését követően – naponta legfeljebb három alkalommal – az ügyfél elektronikus levélcímére haladéktalanul megküldi. (2) Ha az ügyfél a felhasználói nevét elfelejti, azt a regisztrációs szerv előtti személyes megjelenése során az ügyfélnek a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatásával történt személyazonosítását követően az ügyféllel a regisztrációs szerv szóban közli. (3) Ha az ügyfél ügyfélkapujához való hozzáférést biztosító jelszava jogosulatlan személy tudomására jut, az ügyfél a jelszó kompromittálódását bejelentheti a központi rendszer ügyfélszolgálatát ellátó kormányzati ügyfél-tájékoztató központnál telefonon (annak hangrögzítése vállalásával) vagy a regisztrációs szervnél személyesen postai úton, telefaxon vagy elektronikus levél útján – a regisztráció során közölt adatok egyidejű megadásával. Az ügyfél a bejelentés beérkezésével mentesül az ezt követő ügyfélkapu használatra vonatkozó, a Ket. 160. § (7) bekezdésben megállapított felelősség alól. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a központi rendszer az ügyfélkapuhoz való hozzáférést megszünteti. (5) Az ügyfél az ügyfélkapuhoz való hozzáférés megszüntetését követően, a regisztrációs szerv előtti személyes megjelenése során – a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatásával történt személyazonosítása után – előadott kérésére új felhasználói nevet és új, egyszer használható aktiváló kódot kap. 21. § (1) A központi rendszerben tárolt elektronikus levélcímét az ügyfél bármikor egy másik elektronikus levélcímre kicserélheti, melyet köteles a központi rendszeren keresztül vagy a regisztrációs szervnél bejelenteni. (2) A központi rendszer az ügyfél elektronikus – vagy a regisztrációs szerv előtti személyes megjelenése során a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatásával történt személyazonosítása után szóban előadott – kérésére az elektronikus levélcím kivételével egyezteti a központi rendszerben nyilvántartott adatokat a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adataival, és eltérés esetén a központi rendszer adatait a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban foglalt adatok szerint helyesbíti. (3) Az ügyfél a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatainak korrekcióját az arra vonatkozó jogszabályok szerint a regisztrációs szerv előtti személyes megjelenéssel kérheti. (4) Az ügyfél ügyfélkapujának megszüntetésekor – melyre akár az ügyfél kezdeményezése alapján, akár automatikusan, az ügyfélkapu érvényességi idejének lejárta miatt kerül sor – a központi rendszer üzemeltetője elektronikus levélben vagy a megszüntetés igénylésekor közvetlenül felhívja az ügyfél figyelmét, hogy az ügyfélkapu megszüntetése előtt az ügyfél töltse le az átmeneti és a tartós tárában lévő dokumentumait. Az ügyfélkapu megszüntetésekor az ügyfél központi rendszerben tárolt természetes azonosítói és elektronikus levélcímének törlése mellett megszüntetésre kerül az ügyfél értesítési tárhelye, annak tartalma, valamint törlésre kerül az ügyfél kulcstárban elhelyezett rejtjelező kulcsa is. Viszontazonosítás 22. § (1) Ha a csatlakozott szervezet számára az általa nyújtott közvetített elektronikus szolgáltatás teljesítéséhez a vele az ügyfélkapu útján kapcsolatba lépő, s ily módon azonosított ügyfél adatainak ellenőrzése szükséges, a viszontazonosítás alapjául szolgáló ellenőrző adattal rendelkező csatlakozott szervezet a központi rendszerhez fordul viszontazonosítás elvégzése végett. (2) A központi rendszer összeveti az ügyfél – viszontazonosítást kérő csatlakozott szervezet által megküldött – természetes személyazonosító adatait az ügyfél központi rendszerben tárolt természetes személyazonosító adataival, és azok egyezésének vagy eltérésének tényéről a viszontazonosítást kérő csatlakozott szervezetet tájékoztatja. (3) A hitelesítésszolgáltató által végzett viszontazonosításra – e rendeletben foglaltak helyett – az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Evr.) szabályai irányadók. A központi rendszer által nyújtott viszontazonosítás (a továbbiakban: viszontazonosítás) tekintetében az Evr. előírásai e rendeletben foglalt eltérésekkel alkalmazhatók. (4) A viszontazonosítást a kormányzati portál ügyfélkapu szolgáltatása végzi elektronikus úton, a viszontazonosítást kérő csatlakozott szervezet és a központi rendszer között létesített védett adathálózati kapcsolaton keresztül. 23. § (1) Elektronikus szolgáltatás központi rendszeren keresztüli nyújtásának és igénybevételének – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem feltétele a központi rendszer részéről azonosított ügyfél természetes személyazonosító adatainak előzetes ellenőrzése viszontazonosítás útján. (2) A csatlakozott szervezet az ügyfél személyazonosító adatait viszontazonosítás útján előzetesen különösen akkor ellenőrzi, amennyiben az ügyfél személyes adathoz, illetve adó-, bank-, biztosítási vagy értékpapírtitokhoz kíván hozzáférni. (3) A központi rendszer a csatlakozott szerv kérésére csak a BEDSZ által átadott dokumentumok esetében végezhet – legfeljebb a dokumentum befogadásától számított 60 napon belül – utólagos viszontazonosítást. 24. § (1) A viszontazonosítás keretében a csatlakozott szervezet a központi rendszernek megküldi a) a rendelkezésére álló természetes személyazonosító adatokat, b) a viszontazonosítás alapjául szolgáló ellenőrző adatot (a viszontazonosítást végző szervezetnél az ügyfél azonosítására alkalmas adatot), és c) a viszontazonosítási kérést azonosító adatot. (2) A központi rendszer a 22. § (2) bekezdésben foglalt eljárásában haladéktalanul megküldi a viszontazonosítást kérő csatlakozott szervezetnek a) az adatok egyezőségének vagy annak hiányának tényét, valamint b) a viszontazonosítási kérést azonosító adatot. (3) A visszaazonosítás akkor is elvégezhető, ha a viszontazonosítást kérőnél nem áll rendelkezésre valamennyi természetes személyazonosító adat, amennyiben a rendelkezésre álló adatokból a viszontazonosítás egyértelmű eredményre vezet. (4) A rendelet 1. melléklete szerinti csatlakozási megállapodásban rögzíteni kell a csatlakozó szervezet által kezelt és viszontazonosításra alkalmas természetes személyazonosító adatok körét. Az ügyfélkapu használatának általános szabályai 25. § (1) Az ügyfélkapu biztosítja, hogy az ügyfél egyedileg azonosított módon biztonságosan léphessen kapcsolatba a központi rendszer útján az elektronikus ügyintézést, illetve elektronikus szolgáltatást nyújtó szervezetekkel. (2) Az ügyfélkapuba történő belépéshez az ügyfélnek az ügyfélkapu-regisztrációkor képzett felhasználói nevét és az ügyfél által meghatározott és változtatható jelszavát kell megadnia. A központi rendszer 5 percen belüli ötszöri téves adat (felhasználói név; jelszó) -pár megadás esetén a megadott felhasználói névhez tartozó ügyfélkapu hozzáférést 30 percnyi időtartamra zárolja, amiről az ügyfelet azonnal értesíti, illetve a központi rendszer üzemeltetőjének naplózott jelzést ad a felhasználó ismert adatainak rögzítésével. 30 perc eltelte után a zárolt ügyfélkapu a helyes adatpár megadásával újra megnyitható. (3) Ha az ügyfél az ügyfélkapu igénybevételével személyazonosítást igénylő, de nem a Ket. hatálya alá tartozó ügyet kíván intézni, a központi rendszer a kívánt ügyintézést megelőzően felhívja a figyelmét arra, hogy – a szükséges azonosítással, dokumentumhitelesítéssel összefüggésben – az ügyintézés az ügyfél alábbi személyes adatainak kezelését teszi szükségessé: a) elektronikus aláírás használata esetén az aláírása – a hitelesítés-szolgáltatóval történő személyazonosítás és/vagy dokumentumhitelesítés céljából, továbbá b) elektronikus levélcíme és viselt neve – az elektronikus ügyintézéshez szükséges kapcsolat és azonosítás biztosítása érdekében, és c) amennyiben az érintett közvetített elektronikus szolgáltatást nyújtó csatlakozott szervezet ezt igényli, az ügyfél saját döntése alapján a neve, születési helye és ideje, anyja neve – a személyazonosítás, illetőleg arra felkészült elektronikus szolgáltatást nyújtó esetében a viszontazonosítás céljából. (4) A (3) bekezdés szerinti eljárásban az ügyfél a tájékoztatás ismeretében dönt az elektronikus szolgáltatás igénybevételéről. Ha az ügyfél az elektronikus szolgáltatást nem kívánja igénybe venni, a kezdeményezett eljárással összefüggésben adatai nem kerülnek átadásra. 26. § (1) Az ügyfélkapu igénybevételével továbbított adatok és elektronikus okiratok valódiságáért, megbízhatóságért és időszerűségéért, a címzés megfelelőségéért az adatot, iratot elhelyező – ha a képviseleti jog tartalmát az ügyben érintett jogszabályi rendelkezés eltérően nem állapítja meg – a képviseleti joggal rendelkező ügysegéd, annak hiányában az ügyfél, illetőleg a közvetített elektronikus szolgáltatást nyújtó csatlakozott szervezet tartozik felelősséggel. (2) A központi rendszer üzemeltetője olyan zárt rendszert tart fenn, amely biztosítja, hogy a központi rendszeren keresztül továbbított információkhoz csak az ügyfél, illetőleg a címzett férhet hozzá és azok védett részét az üzemeltető sem ismerheti meg. (3) Az azonosítás biztonságának fokozása érdekében a működtető szervezet vagy a csatlakozott szervezet az ügyfél igénye esetén a felhasználói név jelszóval történő azonosítást kiegészítő hitelesítési megoldásokat is alkalmazhat. 4. Cím Ügyfél-tájékoztatás 27. § (1) A Miniszterelnöki Hivatal kormányzati ügyfél-tájékoztató központot (a továbbiakban: KÜK) tart fenn. A KÜK által biztosított elektronikus tájékoztató szolgáltatás (telefon, sms, telefax, e-mail) folyamatosan, napi 24 órán át áll az ügyfelek rendelkezésére. A KÜK az országon belül, helyi díjazású tarifával a 189-es kék számon hívható. (2) A KÜK alaptevékenysége keretében nyújtott szolgáltatásai különösen: a) a közigazgatási szervek elérési adatai, feladat- és hatásköre, illetékességi területe, az általuk intézett ügytípusok intézésének folyamata; b) tájékoztatás az egyes ügyekre vonatkozó jogszabályokról és azok tartalmáról; c) egyedi ügyben az ügyfél hívásának illetékes szervhez történő átirányítása; d) előzetes időpontfoglalás egyes közigazgatási szerveknél; e) állampolgári panaszok, bejelentések fogadása és az illetékes közigazgatási szervhez történő továbbítása; f) technikai segítségnyújtás az elektronikus ügyintézés kérdéseiben; g) az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos technikai hibabejelentések fogadása, informatikai ügyfélszolgálat tevékenységének biztosítása, továbbá a hibajelzés és informatikai kérdés illetékes csatlakozott szervezet technikai ügyeletéhez történő továbbítása. (3) A KÜK szolgáltatásait a rendelkezésére álló, elektronikusan elérhető nyilvános adatok, a csatlakozott szervezetek által rendelkezésére bocsátott információk, valamint saját információbázisa alapján biztosítja. A központi és területi államigazgatási szervek kötelesek a KÜK rendelkezésére bocsátani az általuk intézett ügyekre vonatozó ügymenet modelleket, az egyes ügytípusok intézéséért felelős vezető nevét, hivatali elérhetőségét, valamint az egyes ügyekhez kapcsolódó állampolgári tájékoztatást szolgáló információkat. A KÜK a megkapott információkat átadja a kormányzati portálnak, ahol azt a tájékoztatási rendszer részeként kezelik. (4) Valamennyi központi és területi államigazgatási szerv – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – együttműködésre kötelezett a KÜK-kel. Az együttműködés követelményrendszerét a KÜK (2) bekezdés szerinti alaptevékenysége, valamint az érintett államigazgatási szerv feladat-, hatáskörének figyelembevételével megkötött együttműködési megállapodás rögzíti. (5) A KÜK együttműködési megállapodást köthet közigazgatási feladatot ellátó egyéb, a (4) bekezdésben nem szereplő szervezettel is. (6) A KÜK (2) bekezdés szerinti alaptevékenységéhez nem tartozó ügyfélkapcsolati szolgáltatások és adatkezelés esetén a KÜK és az érintett szerv költségtérítésben állapodhat meg. 28. § (1) A központi rendszer a KÜK igénybevételével nyújtott ügyfél-tájékoztatás esetén a (2) bekezdés kivételével nem kérheti, gyűjtheti, rögzítheti és nem tárolhatja az ügyfél-tájékoztató szolgáltatást igénybe vevő ügyfél azonosítására alkalmas adatokat. A szolgáltatás igénybevételéről személyazonosításra alkalmas adatok felhasználása nélkül statisztikai elemzések készíthetők. (2) Telefonos szolgáltatás igénybevételével nyújtott ügyfél-tájékoztatás esetén az ügyfél neve és elérhetőségei (elektronikus levélcím, telefonszám) csak akkor kérhető, ha az ügyfél bejelentést tesz, visszahívást kér, vagy ha elektronikus irat vagy formanyomtatvány küldését kéri; illetve ha a kért tájékoztatást a KÜK csak ilyen módon tudja megadni. Ez esetben a telefonos szolgáltatás igénybevétele során fel kell hívni az ügyfél figyelmét, hogy ügye intézése nevének és elérhetőségének rögzítését és tárolását teszi szükségessé. (3) A (2) bekezdésben foglalt adatok abban az esetben és azon időtartamban kezelhetők (rögzíthetők, tárolhatók és kizárólag az ügy intézése érdekében továbbíthatók kizárólag az ügy intézésére jogosult szervnek), ha az ügyfél a telefonos szolgáltatás igénybevétele során azt kifejezetten és a hangrögzítésre irányuló, először szóban közölt engedélyét követően azt hangfelvételen rögzített módon, illetve – ha arról rendelkezett – a hangfelvételen rögzített engedélyében meghatározott időtartamra engedélyezte. (4) Ha az ügyfél a hangfelvételen rögzített engedélyében nem rendelkezett az adatkezelés időtartamáról, az ügyfél (2) bekezdésben foglalt adatait a szolgáltatás teljesítésének visszaigazolását követően haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül törölni kell. (5) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben az ügyfél a telefonos szolgáltatás során tett szóbeli közlése szerint nem kíván hozzájárulni e bekezdésben foglalt s az ügye intézéséhez szükséges adatok kezeléséhez, a telefonos szolgáltatás során hangrögzítésre nem kerül sor. 29. § (1) Telefonon keresztül történő információkérés esetén a KÜK először az automatikus hívásfogadó rendszerben ad választási lehetőséget a tájékoztatáshoz. Ha ez nem elegendő, a KÜK kezelője szóbeli tájékoztatást ad az ügyfél számára. Amennyiben nem áll rendelkezésre közvetlenül a kért információ, a kezelő az információval érintett szervvel kötött megállapodás szerint jár el, tájékoztatja az ügyfelet. (2) Amennyiben az ügy bonyolultsága indokolja, a KÜK a közigazgatási szakértő döntésétől függően legfeljebb két órán belül ad választ visszahívás, illetve elektronikus levél útján, vagy továbbirányítja az ügyfél kérdését a konkrét ügyben illetékes szerv ügyintézőjéhez, amiről az ügyfelet visszahívással vagy elektronikus levélben tájékozatja. (3) Elektronikus levélben vagy rövid szöveges üzenet formájában történő információkérés esetén a KÜK a kérdés beérkezését haladéktalanul visszaigazolja, majd legfeljebb 2 órán belül ad tájékoztatást – a válasz méretétől függően, rövid szöveges üzenet formájában vagy elektronikus levélben – az ügyfél számára. Amennyiben a részle tes válasz hosszabb időt igényel, erről is tájékoztatja az ügyfelet. (4) Az érintett államigazgatási szerv a lehető legrövidebb kapcsolási- és válaszadási idő mellett biztosítja a KÜK által hozzá átirányított hívásokra történő pontos válaszadást. (5) A KÜK által az illetékes közigazgatási szervhez továbbított kérdés, panasz vagy bejelentés esetén a szerv közvetlenül intézkedik vagy válaszol az ügyfélnek, melynek tényéről és tartalmáról KÜK-öt egyidejűleg tájékoztatja. (6) A közigazgatási szerv az együttműködési megállapodásban foglaltak alapján biztosítja, hogy a KÜK az ügyfelek számára ügyeik intézéséhez ügyfélfogadási időpontot foglalhasson. (7) Az államigazgatási szervek ügyfélszolgálati feladatot ellátó szervezeti egységei a KÜK-kel való együttműködésük keretében folyamatosan biztosítják a KÜK munkájához szükséges, nyilvános, közérdekű, naprakész, az államigazgatási szerv szervezetére, személyzetére, tevékenységére, működésére és gazdálkodására vonatkozó általános információkat. Ezekre az adatokra irányuló igény esetén a válaszadást lehető legrövidebb idő alatt – lehetőség szerint egy munkanapon belül –, legfeljebb azonban 15 napon belül kell teljesíteni. 30. § (1) A KÜK a hozzá beérkezett, a közigazgatási szerv működésével kapcsolatos panaszt a beérkezéstől számított egy munkanapon belül az illetékes közigazgatási szervhez továbbítja. (2) Amennyiben a továbbított panasz megválaszolására vonatkozóan az illetékes szerv részéről 15 napon belül nem érkezik visszajelzés, úgy a KÜK kérdést intéz a közigazgatási szervhez az adott panasz elintézésének helyzetéről. Ha a közigazgatási szervtől az első megkereséstől számított 30 nap elteltével nem érkezik meg a panaszra adott válasz vagy annak jelzése, hogy a panasz elbírálása előreláthatólag 30 napnál tovább tart, úgy a panaszt a KÜK az illetékes közigazgatási szerv felügyeleti szervéhez továbbítja és ennek tényéről az ügyfelet tájékoztatja. 31. § (1) A kormányzati portálon a kormányzati portál, az ügyfélkapu és a KÜK működésével, működtetésével kapcsolatos panaszokat, kérdéseket, javaslatokat jelezhetik az ügyfelek. (2) Az (1) bekezdés szerinti panaszokra és kérdésekre a működtető szervezet 15 napon belül a kormányzati portálon válaszol. (3) Amennyiben a panasz, közérdekű bejelentés és kérelem nem a központi rendszer működtetésével kapcsolatos, a működtető szervezet azt egy munkanapon belül az elbírálásra illetékes szervnek továbbítja és erről a bejelentőt a kormányzati portálon keresztül tájékoztatja. (4) Amennyiben a bejelentés a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos, az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141. § (2)–(3) bekezdése szerinti eljárás szabályai szerint nem igényel választ, ezt a tényt közvetlenül a bejelentéshez kapcsoltan kell feltüntetni, a megfelelő jogszabályi hivatkozással. 5. Cím A Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatás (BEDSZ) 32. § (1) A központi rendszer a BEDSZ útján fogadja az ügyfélkapun keresztül benyújtott, elektronikus aláírással el nem látott, illetve ellátott dokumentumokat, és az ügyfélkapu használata nélkül benyújtott, elektronikus aláírással ellátott dokumentumokat. (2) A BEDSZ fogadja és elektronikus úton a címzett szervezet postafiókjába továbbítja az ügyfél által az elektronikus ügyintézés körében a csatlakozott szervezethez intézett elektronikus dokumentumokat, valamint fogadja és a címzett ügyfélhez továbbítja a csatlakozott szervezet részéről az ügyfél által kezdeményezett ügy kapcsán előállított válaszdokumentumokat. (3) A BEDSZ csak az általános nyomtatványtervezővel készített és a központi rendszerben előzetesen regisztrált vagy annak megfelelő formátumú nyomtatványt fogadja. (4) A működtető szervezet a 4. § (3) bekezdés szerinti csatlakozási megállapodásban hozzájárulhat ahhoz, hogy a csatlakozott szervezet a BEDSZ-t e bekezdésben foglalttól eltérő feltétellel használja, ha annak gazdaságossága és az ügyfelek érdekét szolgáló volta igazolható. (5) A BEDSZ az ügyfél számára az ügyfélkapun keresztül, a csatlakozott szervezet számára pedig a hivatali kapun keresztül érhető el. 33. § (1) A csatlakozott szervezet a dokumentumok BEDSZ útján történő fogadásához és továbbításához a központi rendszer számára e rendelet 4. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban ad felhatalmazást. (2) A befogadott dokumentum címzett szervezet szervezeti postafiókjába, illetve címzett ügyfél átmeneti tárába való változatlan formában, tartalommal és a rendszerbe történő befogadást követő haladéktalan továbbításáért a központi rendszert működtető szervezet tartozik felelősséggel. (3) A BEDSZ gondoskodik a benyújtásra kerülő dokumentum sérülésmentességének, valamint formai követelményeknek való megfelelőségének ellenőrzéséről; amennyiben biztonsági kockázatot észlel, jogosult megtagadni a dokumentum befogadását, amelyről a küldemény benyújtóját haladéktalanul értesíti. Biztonsági kockázat hiányában a dokumentumot a központi rendszer befogadja. (4) A csatlakozott szervezet által befogadott és aláírásával ellátott dokumentumnak minősül az ügyfél által küldött és a központi rendszer által befogadott azon dokumentum, melyet az ügyfél a tartós tárába feltöltött. 34. § (1) A BEDSZ keretében a benyújtásra kerülő dokumentumokra a befogadásuk esetén azonnal érkeztető szám és időbélyeg kerül, amely utóbbi tanúsítja a dokumentum beérkezésének időpontját és biztosítja a dokumentum sértetlensége utólagos ellenőrzésének lehetőségét. (2) A csatlakozott szervezetnek küldött dokumentum tekintetében a jogszabályokban szereplő eljárási határidőket a központi rendszer által kiadott befogadási igazolásban rögzített időponttól kell számítani. (3) A BEDSZ-t ügyfélkapun keresztül használó ügyfél által küldött dokumentum tekintetében felmerülő utólagos viszontazonosítás elvégzését lehetővé tevő kapcsolati kódot a BEDSZ csatolja a csatlakozott szervezet szervezeti postafiókjában elhelyezett dokumentumhoz. (4) Amennyiben az elektronikus úton érkezett dokumentum fogadására és továbbítására e rendelet szabályai szerint került sor, úgy az eljárás során ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a személyazonosító adatok egyezése esetén a beadvány az annak benyújtójaként megjelölt és az ügyfélkapu igénybe vevőjeként azonosított természetes személytől származik, és a továbbított dokumentumot az eljárásban joghatás kiváltására alkalmas elektronikus dokumentumnak kell tekinteni. 35. § (1) A csatlakozott szervezet és az ügyfél számára a BEDSZ keretében nyújtott elektronikus szolgáltatások és azok használatához a működtető szervezet által biztosított további szolgáltatások: a) az elektronikus úton érkezett beadványok fogadása, időbélyeggel való ellátása, címzett átmeneti tárába vagy szervezeti postafiókjába való továbbítása majd pedig ott biztonságos ideiglenes vagy az ügyfél igénye esetén hosszú távú tárolása; b) a befogadott dokumentumokról a befogadás időpontját és a befogadott dokumentum típusát és címét igazoló befogadási igazolás kiállítása és visszaküldése a dokumentum beküldőjének. (2) Az ügyfél számára nyújtott szolgáltatások: a) a megadott formátumú rejtjelező kulcsaik kulcstárba történő feltöltésének, majd feltöltés után törlésének és újrafeltöltésének biztosítása; b) értesítő elektronikus levél kiküldése az ügyfél ügyfélkapu-nyilvántartásban szereplő elektronikus levélcímére, amennyiben az értesítési tárhelyre dokumentum érkezett; c) általános nyomtatványkitöltő biztosítása a kormányzati portálról történő letöltési lehetőséggel a nyomtatványok kitöltéséhez, illetve egyéb szolgáltatások igénybevételéhez; d) kulcs-generáló és rejtjelező szolgáltatás biztosítása az általános nyomtatványkitöltő részeként aszimmetrikus titkosító kulcspár generálásához, valamint dokumentumok rejtjelezéséhez és visszaállításához – a kulcs-generáló szolgáltatással létrehozott rejtjelező kulcsok megőrzése az ügyfél felelőssége. E kulcsokat megsemmisülésük esetén a központi rendszer üzemeltetője nem pótolja; e) biztonságos, csak azonosítás után hozzáférhető értesítési tárhely biztosítása. (3) A csatlakozott szervezet részére biztosított szolgáltatások: a) szervezeti postafiók létrehozása, ahol az ügyféltől származó elektronikus dokumentumok kerülnek letöltésig tárolásra; b) az ügyfél számára küldött és az átvételről visszaigazolást igénylő dokumentum ügyfél általi átvételét vagy 5 napon belül át nem vételét visszaigazoló értesítés; c) automatizált rendszerrel vagy az interneten böngészővel történő hozzáférés a saját szervezeti postafiókhoz; d) támogatás a rejtjelezett dokumentumforgalmazáshoz (dokumentum rejtjelezés, visszaállítás); e) kulcstár hozzáférés biztosítása a csatlakozott szervezet számára az ügyfél részére küldendő dokumentum – az ügyfél igénye alapján történő – rejtjelezéséhez; f) általános nyomtatványtervező biztosítása az általános nyomtatványkitöltővel kitölthető elektronikus (és hagyományos) nyomtatványok tervezéséhez. (4) A csatlakozott szerv a tájékoztató szolgáltatása keretében tájékoztatja az ügyfelet a beadvány elektronikus úton történő benyújtásának lehetőségéről. 36. § (1) A csatlakozott szervezetnek küldött dokumentum, amennyiben az ügyfél azt feltöltéskor igényli, a befogadá sa után és a 34. § (1) bekezdésében foglaltak elvégzését követően tárolásra kerül az ügyfél tartós tárában. A tartós tárba az ügyfél az átmeneti tárából is tölthet be dokumentumot. (2) A címzett csatlakozott szervezet az ügyfél beadványára küldött válaszdokumentumot, ha erről az ügyfél a dokumentuma benyújtásakor rendelkezett, köteles az ügyfél kulcstárban elhelyezett nyilvános rejtjelező kulcsával rejtjelezni, amennyiben az elérhető. (3) A címzett csatlakozott szervezet a válaszdokumentumát, az ügyfél dokumentum benyújtásakor történt rendelkezésének megfelelően, vagy az ügyfél elektronikus levélcímére vagy az ügyfél értesítési tárhelyére helyezi el. (4) Amennyiben az ügyfél az értesítési tárhelyére kérte a választ, de annak megérkezése előtt az ügyfélkapuja megszűnik, a csatlakozott szervezet a válaszdokumentumot az ügyfélnek postai úton a lakcímére, ennek ismerete hiányában az ügyfél központi r …