133/2013. (XII. 29.) VM rendelete a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról.

133/2013. (XII. 29.) VM rendelete a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 72. § (1) bekezdés 1., 2., 3., 4., 6., 7., 9., 11., 12., 13., 14., 16., 17., 18., 19., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 30., 31., 32.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94.  § j)  pontban meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. aktív halászeszköz: minden olyan hagyományos, nem tiltott halászeszköz, a különböző emelő, dobó és egyéb hálókat is beleértve, ahol a hal megfogásához az eszköz mozgatása és folyamatos felügyelete szükséges; 2. fogási méret: a halak oldalán, az orrcsúcstól a farokúszó tövéig mért testhosszúság; 3. passzív halászeszköz: olyan állított, hagyományos, nem tiltott, nem mozgó halászeszköz, amelynek fogási elve a hal csapdába ejtésén alapul és emberi beavatkozást csak a rendszeres ellenőrzéskor igényel; 4. ökológiai célú halászat: az  őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok állományának felmérése és gyérítése, illetve őshonos halfajok ökológiai szempontból indokolt faj-, illetve méretszelektív halászata. 2. Az Alapvető rendelkezések alcímhez 2. § (1) Más halgazdálkodási hasznosítási módnak minősül: a) a rekreációs célú halászat, b) a kereskedelmi célú halászat, illetve c) a haltermelés, amelyeket a halgazdálkodási tervben a horgászati hasznosítás kiegészítő tevékenységeként lehet tervezni. (2) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen más halgazdálkodási hasznosítási mód kizárólagosan, horgászati hasznosítás nélkül akkor folytatható, ha a) az  adott vízterület vízjogi üzemeltetési engedélye szerint víztározó és a  halgazdálkodásra jogosult azt a  halgazdálkodási jog hasznosítására irányuló pályázatában vagy a  halgazdálkodási terv módosítására irányuló kérelmében jelzi és részletesen indokolja, vagy b) a  halgazdálkodásról és a  hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a  továbbiakban: Hhvtv.) vagy más jogszabály alapján az adott vízterületen a horgászat nem megengedett tevékenység. 3. A hal élőhelyének védelme alcímhez 3. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a  halgazdálkodásra jogosult, hullámtéren elhelyezkedő nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen pedig a  hullámtérhez tartozó folyó halgazdálkodásra jogosultja köteles minden olyan esetben elvégezni a  veszélyeztetett őshonos halállományok túlélését biztosító mentést, amikor a  halmentés becsült költsége nem haladja meg a  menthető halállomány halgazdálkodási értékét és a természetvédelmi célokkal nem ellentétes. A hal mentése történhet a vízpótlás biztosításával is. (2) A  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága azokon a  halgazdálkodási vízterületeken, ahol nincs halgazdálkodásra jogosult, a  Hhvtv. 8.  § (2)  bekezdése szerinti őshonos halállomány mentését bármely halgazdálkodásra jogosulttal elvégeztetheti. A  halmentésre történő kijelölésnél a  határozatot a  következők figyelembevételével kell meghozni: a) csatlakozó mederrel bíró, kapcsolódó nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén annak halgazdálkodásra jogosultja, több kapcsolódó halgazdálkodási vízterület esetén a  kijelölt halgazdálkodásra jogosult köteles a halmentést elvégezni; b) ha az adott halgazdálkodási vízterületen lévő hal beazonosítható nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származik, akkor a származás helye szerinti halgazdálkodásra jogosult köteles a halmentést elvégezni; c) mérlegelni kell az  őshonos halállományok mentése során a  természetvédelmi és egyéb kockázatokat, különös figyelemmel az  idegenhonos fajok esetleges betelepítésére, behurcolására és a  természetes ökológiai folyamatok megzavarására. (3) A  (2)  bekezdés szerinti halmentést végző halgazdálkodásra jogosult a  mentett őshonos halat a  halgazdálkodási jogosultságában lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre – figyelembe véve a víztest ökológiai állapotát és őshonos halfauna összetételét – a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága hozzájárulásával helyezheti ki. (4) Halmentési tevékenység a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által kiadott engedély alapján végezhető. A  halmentésre vonatkozó engedély meghatározott halgazdálkodási vízterületre vonatkozóan, határozott időtartamra, de legfeljebb 2 évre adható ki. Ha a kérelmező nem a halgazdálkodásra jogosult, a kérelemhez csatolni kell a  jogosult hozzájárulását. Az  engedélyes a  Hhvtv. 47.  § (1)  bekezdése alapján halmentésre engedélyezett eszközöket és módszereket csak az előzetesen bejelentett halmentési tevékenységhez használhatja. (5) A  halmentésre vonatkozó engedély alapján végzett egyedi halmentések a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához megtett előzetes bejelentés alapján végezhetők. A bejelentésnek a következőket kell tartalmaznia: a) a mentésre jogosult személy neve; b) az ivadék-, illetve halmentés okai; c) a mentés helye, időpontja; d) az alkalmazott eszközök és módszerek; e) a mentendő halak becsült tömege, faj és korosztály-összetétele; f ) az áttelepítés helye és ideje. (6) A bejelentés e-mail vagy fax útján is teljesíthető. (7) A  tervezett halmentés akkor kezdhető meg, ha a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az  (5)  bekezdés szerinti bejelentést követő 8 napon belül a halmentés megtiltása tárgyában nem hoz döntést. (8) Ha a  mentendő halállomány kevesebb mint 80%-a az  őshonos fajokhoz tartozó egyed, a  halmentés során fogott halállományból csak az  őshonos egyedek helyezhetők vissza, illetve helyezhetők ki a  (3)  bekezdés szerinti halgazdálkodási vízterületre. (9) Az  elvégzett halmentésekről az  (5)  bekezdés szerinti tartalommal és formában adatszolgáltatást kell teljesíteni a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának a halmentést követő 15 napon belül. (10) A  nyilvántartott és a  nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken élő őshonos halfajok halgazdálkodási értékét, valamint a kiszámítás módját az 1. melléklet tartalmazza. 4. § (1) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a telelő és szaporodó helyek ökológiai szerepének külön vizsgálata nélkül halgazdálkodási kíméleti területet (a továbbiakban: kíméleti terület) jelöl ki a) a 200 ha-nál nagyobb vízterületű, vagy b) folyóvíz esetén a 20 kilométernél hosszabb nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken. (2) A  kíméleti terület kijelölése iránti eljárást az  (1)  bekezdés szerinti esetkörben a  halgazdálkodásra jogosultnak kell kérelmeznie. Ha a  halgazdálkodási vízterület nem éri el az  (1)  bekezdésben foglalt méretküszöböt, a  kíméleti terület kijelölése a Hhvtv.-ben foglalt feltételek fennállása esetén kérelmezhető, vagy a kijelölést a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága hivatalból végzi el. (3) A  kíméleti terület kijelölésére irányuló kérelemhez az  agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a  szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti szakértői névjegyzékben (a  továbbiakban: szakértői névjegyzék) szereplő halászati szakértő, vagy a  38.  § (1)  bekezdés szerinti országos kutatási engedéllyel rendelkező személy által készített, a kíméleti terület helyét és méretét alátámasztó véleményt kell mellékelni. (4) Ha a  kijelölés iránti eljárásra hivatalból kerül sor, a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága szakértőként a  szakértői névjegyzékben szereplő halászati szakértőt vagy a  38.  § (1)  bekezdés szerinti országos kutatási engedéllyel rendelkező személyt vesz igénybe. A szakértői közreműködés a kíméleti terület helyének és méretének megállapítására terjed ki. (5) A  kíméleti területeket a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága, valamint az  Országos Halgazdálkodási Adattár (a továbbiakban: Adattár) a) a kíméleti területet kijelölő GPS koordinátákra, b) a kíméleti területként kijelölt vízterület méretére, c) a kíméleti terület telelő vagy szaporodó helyként történő kijelölésére vonatkozó adatokkal tartja nyilván. (6) A  kíméleti terület meghatározott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület szakaszokra vagy részekre, ötéves időtartamra jelölhető ki. A  kíméleti terület kijelölése hivatalból vagy kérelemre újabb ötéves időszakra meghosszabbítható. A kíméleti terület kijelölése a halgazdálkodásra jogosult kérelmére módosítható. 5. § (1) A  kíméleti területre érvényes tilalmak és korlátozások megismertetéséről a  halgazdálkodásra jogosult köteles gondoskodni. (2) A  halgazdálkodásra jogosult a  területi jegyen, vagy a  területi jeggyel együtt átadott nyomtatott tájékoztatóban gondoskodik a kíméleti terület határai részletes leírásának, valamint a kíméleti területre vonatkozó halfogási tilalom időbeli hatályának megismertetéséről. (3) A  halállományok telelő és szaporodó helyeinek védelme érdekében kijelölt kíméleti területen a  4.  § (5)  bekezdés c) pontja szerinti telelő helyen legalább november 15-től február 28-ig, szaporodó helyen legalább március 1-jétől június 15-ig tartó halászati és horgászati tilalmat kell elrendelni. A  tilalom nem érinti az  őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok gyérítése érdekében a  halgazdálkodásra jogosult által végzett tevékenységeket. 6. § (1) A  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a  halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok Hhvtv. 10.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti gyérítésére, riasztására kötelezheti a  halgazdálkodásra jogosultat az  alábbi feltételekkel: a) a  gyérítést a  halászati őrök, illetve a  halgazdálkodási vízterületet magába foglaló vagy ennek hiányában a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által kijelölt szomszédos vadászterület vadászatra jogosultjának hivatásos vadászai, sportvadászai végezhetik el, továbbá b) a kijelölt vadászatra jogosult a gyérítésében és riasztásában költségtérítés ellenében köteles együttműködni, illetve azt elvégezni. (2) Az  (1) bekezdésben foglalt kötelezés szerinti, a vadászatra jogosult kárókatona gyérítés és riasztás miatt felmerült költségét az érintett halgazdálkodásra jogosult köteles megtéríteni. (3) A gyérítés és a riasztás az okszerű gazdálkodás mértékéig végeztethető. 7. § (1) A Hhvtv. 10. § (3) bekezdése szerinti kötelezés a halgazdálkodási terv hivatalból történő módosításának minősül, és annak megvalósítását a halgazdálkodásra jogosultnak a kötelezésről szóló döntés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül meg kell kezdenie. (2) A  Hhvtv. 10.  § (4)  bekezdése szerint jelentős ökológiai hatásnak kell tekinteni különösen a  busafajok, valamint a  törpeharcsafajok tömeges előfordulását minden 200 hektárnál nagyobb állóvízi vagy 20 kilométernél hosszabb folyóvízi nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen. 8. § (1) A halgazdálkodási vízterületeken bekövetkező tömeges hal-, vagy más hasznos víziállat pusztulás esetén a) a tetemek eltávolítása, b) a  nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti megsemmisítési helyre való szállítása, valamint c) a megsemmisítés költségeinek viselése a halgazdálkodásra jogosult kötelessége. (2) A  hal- vagy más hasznos víziállat pusztulást tömegesnek kell tekinteni, ha adott tevékenység vagy esemény legalább 100 kg hal, illetve más hasznos víziállat pusztulását okozza. (3) Ha az  érintett halgazdálkodási vízterületen nincs halgazdálkodásra jogosult, vagy a  halgazdálkodásra jogosult nem tesz eleget az  (1)  bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a  halállomány vagy élőhelyének védelme érdekében a  Hhvtv. 11.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti élőhely- és állományvédelmi intézkedést kell elrendelni. Az  intézkedés elrendelése során a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága bármely halgazdálkodásra jogosultat kijelölheti a haltetemek összegyűjtésére és elszállíttatására, valamint a megsemmisítés megrendelésére. A  kijelölt halgazdálkodásra jogosult igazolt költségeit a  nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogosultja, halgazdálkodásra jogosult hiányában a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a  továbbiakban: NÉBIH) az  elszámolás elfogadását követő 30. napig téríti meg a  Hhvtv. 63.  § (4)  bekezdése szerinti bevételeinek felhasználásával. (4) Ha a  tömeges halpusztulás járványos állatbetegség jelenlétére utal, a  haltetemekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan a  tenyésztett víziállatokra és az  azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a  víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az  azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben meghatározott intézkedések az irányadók. 4. A halak és a halállományok védelme alcímhez 9. § (1) Őshonos halnak halgazdálkodási vízterületről mesterséges körülmények közötti szaporítás céljából történő kifogásának engedélyezése során a  határozatban meg kell határozni a  kifogható mérettartományt, továbbá az egyedszámot. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti engedély kizárólag kutatási vagy haltermelési célból adható meg. A  haltermelési célból kiadott engedélyben meg kell határozni a szaporításból származó és visszatelepítendő kifogott tenyészhal és ivadék mennyiségét. (3) Fajlagos tilalmi időben a tilalmi időszakkal érintett halfaj egyedeinek begyűjtése nem végezhető. 10. § (1) A  halgazdálkodásra jogosult kérelmére történő fajlagos tilalmi idő megrövidítését, az  alóli, illetve a  méretvagy mennyiségi korlátozás alóli felmentés engedélyezése iránti kérelmet 20 ha-nál nagyobb nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén a szakértői névjegyzékben szereplő halászati szakértő által készített engedélyezési dokumentációval kell alátámasztani. (2) A fajlagos tilalmi idő megrövidítésére, az alóli, illetve a méret- vagy mennyiségi korlátozás alóli felmentésre irányuló döntéseket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága hivatalból is meghozhatja. (3) Fajlagos tilalmi idő, illetve méret- vagy mennyiségi korlátozás alól felmentést – a  Hhvtv. 8.  § (1) és (2)  bekezdés szerint történő állománymentés és a  mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága engedélyével végzett telepítésének kivételével – a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a  területegységre nagyobb mennyiségben rendszeresen telepített halfajokra vonatkozóan engedélyezhet, ha a  halgazdálkodásra jogosult a  halgazdálkodási tervben foglalt előírásoknak maradéktalanul eleget tesz, továbbá a  nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az  adott halfaj rendszeres szaporulata nem észlelhető. (4) A  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága – az  (5)  bekezdésben foglalt kivétellel – a  fajlagos tilalmi időtől eltérést legfeljebb egy naptári évre engedélyezhet a  nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére. (5) Nyilvántartott halgazdálkodási területen a  ponty faj esetében a  fajlagos tilalmi idő alóli felmentést 5 éves időtartamra a halgazdálkodásra jogosult kérelmére engedélyezi a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága, ha a ponty rendszeres telepítése a halgazdálkodási terv szerint eléri vagy meghaladja a 200 kg/ha/év mennyiséget. (6) A  természetvédelmi oltalom alatt nem álló, nem fogható halfajok fogási tilalma alól a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a halgazdálkodásra jogosult kérelmére időszakos felmentést adhat. A felmentés csak a kifogható mérettartomány és a kifogható darabszám megadásával, illetve a fogási tilalom alóli felmentési kérelem céljának megjelölésével adható ki. A felmentést a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága akkor adhatja meg, ha a) az  adott halfaj vizsgálatokkal igazoltan, stabil, önfenntartó populációval rendelkezik az  adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, b) a halgazdálkodásra jogosult az adott halfajt telepíti és az engedélyben a telepítési egyedszámnak megfelelő kifogható összes mennyiség megállapítását kéri, vagy c) a halgazdálkodásra jogosult mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány befogására kér engedélyt. (7) A (6) bekezdés szerinti felmentés a) március 1. és május 31. közötti időszakra nem adható, b) kecsege esetében legalább 50 cm-es, széles kárász esetében legalább 20 cm-es példányokra adható, továbbá c) úgy adható, hogy a  b) szerinti halfajokra is érvényesek a  napi darabszám-korlátozással védett őshonos halfajokra vonatkozó előírások: halfajonként legfeljebb 3 darab, a  többi darabszám-korlátozással védett halfajjal együtt legfeljebb 5 darab fogható ki belőlük. (8) Az élelmezési célra alkalmas kifogott hal – a 8. §-ban, valamint a Hhvtv. 8. §-ában foglaltak kivételével – kizárólag élelmezési célra használható fel. (9) A  halgazdálkodásra jogosult e  rendeletben meghatározott fajlagos tilalmi idők bővítését, a  kifogható halak mérettartományának további korlátozását, valamint új fajok fajlagos tilalmi idővel és kifogható mérettartománnyal történő védelmét halgazdálkodási tervében rögzíti. 11. § (1) Tömeges halpusztulás esetén – a  vízvédelmi hatóság értesítése mellett – a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a vízszennyezés, illetve vízminőség romlás körülményeinek vizsgálata érdekében önállóan is jogosult vízmintavételre. (2) Az (1) bekezdés szerinti vízmintavételt a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kell elvégezni. (3) A  vízszennyezés vizsgálata érdekében vett vízminta, valamint a  halpusztulás kivizsgálása körében felmerült költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek. (4) A Hhvtv. 18. § (3) bekezdése szerinti vízélettani laboratórium feladatait a) területi illetékességgel a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága, b) több megyét érintő illetékességgel a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Gödöllői Vízélettani Laboratóriuma, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutató Intézet Akkreditált Környezetanalitikai Laboratóriuma látja el. (5) A  szennyvízből, valamint a  befogadó vízből a  szennyvíz betorkollása alatt és felett 3-3 hatósági vízmintát kell gyűjteni a  megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága, illetve földművelésügyi igazgatósága képviselőjének jelenlétében. Egy-egy sorozat vízminta a  halgazdálkodásra jogosultnál, illetve a  feltételezett károkozónál marad, a minta harmadik sorozata a vizsgálatok elvégzésére szolgál. (6) Halbetegség gyanúja esetén a halgazdálkodásra jogosult köteles értesíteni az kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát, amely megteszi a szükséges intézkedéseket. A beteg halat vagy a friss haltetemet a halgazdálkodásra jogosult az állatorvos vizsgálati megrendelésével juttatja el az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek. 12. § A Pannon biogeográfiai régión kívülről származó – azon kívül fogott vagy termelt – halak haltermelési létesítménybe az  idegen és nem honos fajoknak az  akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 708/2007/EK tanácsi rendeletben megfogalmazott szabályok szerint telepíthetőek. 5. A halgazdálkodási vízterületek és nyilvántartásuk alcímhez 13. § (1) Ha a  halgazdálkodásra jogosult a  nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen tulajdonjoggal rendelkezik, köteles a Hhvtv. 34. § (3) bekezdés b)–d) pontjában felsorolt ingatlan-nyilvántartási adatoknak ingatlanát érintő változásáról a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát a változást követő 60 napon belül értesíteni. (2) A  Hhvtv. 34.  § (3)  bekezdés e)  pontját az  Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer víztér-tipológiai törzsadattár alapján kell meghatározni. 14. § Ha a  nem mentett oldalon több egyedileg nyilvántartott folyóvíz is található, a  Hhvtv. 35.  § (2)  bekezdésében foglaltak szerinti egyedileg nem nyilvántartott vízterületek azon főmeder részének minősülnek, amelyhez közelebb helyezkednek el. 6. A halfogásra jogosító okmányok alcímhez 15. § Ha a Hhvtv. és a végrehajtására kiadott rendeletek másként nem rendelkeznek, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen tilos a  halászat, valamint az  őshonos halfajok bármilyen halász- vagy horgászeszközzel, illetve -módszerrel történő kifogása, kivéve az  engedélyezett halmentés eseteit. Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen horgászni csak állami horgászjegy birtokában, a  hal megfogása és visszaengedése céljából, a horgászatra vonatkozó jogszabályok betartásával lehet. 16. § (1) Halászati engedély annak a  személynek adható, aki a  (2)  bekezdés szerinti halászati, halgazdálkodási képesítéssel rendelkezik. (2) Halászati, halgazdálkodási képesítésnek minősül a) a halász szakmunkás végzettség, b) az 5 éves természetesvízi halászati gyakorlat, c) az e törvény hatálybalépése előtt tett, állami halászjegy kiváltására jogosító halászvizsga, valamint felsőfokú agrárvégzettség, vagy d) a 32. § (1) bekezdésében felsorolt felsőfokú halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettség. 17. § (1) Halászati engedély a) kereskedelmi célú halászat, b) ökológiai célú, szelektív halászat, illetve c) más hasznos víziállat kereskedelmi célú gyűjtése céljából 1 naptári évre adható ki. A halászati engedélyben meg kell jelölni a kiadás célját. (2) Az  (1) bekezdés c) pontjára vonatkozó halászati engedély kiadásához nem szükséges a 16. § (1) bekezdés szerinti feltétel teljesülése. (3) A halászati engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen az érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjával kötött, a halászati tevékenység végzésének részletes feltételeit tartalmazó szerződéssel (a továbbiakban: halászati szerződés). A halászati szerződés megszűnése esetén a halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság visszavonja. (4) A  halászati szerződésben a  halgazdálkodásra jogosult meghatározza a  Hhvtv. és e  rendelet előírásainak keretében azokat a  fogási eszközöket és módokat, amelyeket a  halászati engedélyes használhat, továbbá meghatározza a  kifogható halak fajonkénti és összesített mennyiségét, valamint azt az  ellenértéket, amellyel a halászati engedélyesnek évenként hozzá kell járulnia a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási tevékenységéhez, a haltelepítésekhez. (5) A halászati engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a) a halászati szerződés egy eredeti példányát, kivéve, ha az kérelmező a halgazdálkodásra jogosult is egyben, és b) a 16. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés igazolására szolgáló dokumentumok másolatát. (6) Ha a halászati engedélyt igénylő jogi személy, az engedély kiadásának előfeltételeivel a jogi személy szervezetében a  halászatért felelős vezetőnek vagy legalább egy fő munkatársnak kell rendelkeznie. A  jogi személy halászati engedélyében meg kell határozni, hogy az engedély birtokában hány halász folytathat halászati tevékenységet. (7) A jogi személy részére kiadott halászati engedély alapján, az engedélyben rögzített eszközök alkalmazására, a jogi személy által munkavállalói jogviszonyban alkalmazott, halász munkakörben vagy beosztásban lévő munkavállalók jogosultak. (8) Jogi személy számára kiadott halászati engedélyben az  engedélyező halgazdálkodási hatóság e  rendelet figyelembevételével állapítja meg az alkalmazható eszközök méretét és mennyiségét. (9) A Hhvtv. 38. § (4) bekezdése szerinti fogási tanúsítvány nyomtatványtömbön fel kell tüntetni a halászati engedélyes azonosító adatait, aki kizárólagosan jogosult az engedéllyel fogott hal kereskedelmi forgalomba hozatalára. A fogási tanúsítvány nyomtatványtömb és a  halászati engedély egyéb adattartalmát a  2.  melléklet tartalmazza. A  fogási tanúsítvány nélküli vagy a nem valós adatokkal kitöltött fogási tanúsítvánnyal igazolt hal vagy haltermék igazolatlan eredetűnek minősül. (10) Kereskedelmi célú halászati engedéllyel csak az abban foglalt méretű és darabszámú eszköz használható, amelynek meghatározásakor a következő előírásokat kell betartani: a) egyedileg használatos aktív eszköz esetében a  hálóterület dobó- és emelőhálók esetében nem lehet több, mint 16 m2, egyéb hálók esetében 150 m2, b) csoportosan használatos aktív eszköz esetében az  egy időben halfogásra használt hálóterület nem lehet több, mint 300 m2, c) passzív eszközből adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen hektáronként legfeljebb 1 db engedélyezhető, ami ca) varsa esetén legfeljebb 2 m első karika-átmérőjű, cb) egyéb eszköz esetén pedig legfeljebb 21 m2 hálóterületű halászeszköz lehet. (11) A  kereskedelmi célú halászati engedéllyel rendelkező az  általa használt valamennyi passzív halászeszközt úgy köteles jól látható módon megjelölni, hogy abból egyértelműen azonosítható legyen az eszközt használó halászati engedélyes. Az azonosításhoz fel kell tüntetni a halász nevét, a halászati engedély számát. A halászati engedélyes az általa használt jelölést a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága felé köteles bejelenteni. (12) A kereskedelmi célú halászati engedélyes köteles bejelenteni a halgazdálkodásra jogosultnak a) legkésőbb a halászat megkezdése előtt 24 órával, hogy hol és mikor halászik, b) a fogási zsákmány GPS koordinátákkal meghatározott kirakodási helyét, valamint idejét. (13) A  halászati engedélyes kizárólag a  (12)  bekezdés szerint bejelentett helyen és időben rakodhatja ki a  fogási zsákmányt. (14) Passzív halászeszközök csak úgy helyezhetők ki, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott varsa és terelő elemei teljes hosszának tízszeresénél, de minimum 50 méternél. (15) A  halászati szerződésben a  halgazdálkodásra jogosult kereskedelmi célú halászati engedély esetében a  (9)–(14)  bekezdésben meghatározottaktól szigorúbb korlátozásokat írhat elő, ha ezt halgazdálkodási tervében rögzíti. (16) Más hasznos víziállat gyűjtése során a  halgazdálkodásra jogosult a  halászati szerződésben köteles meghatározni a  gyűjthető hasznos víziállat megnevezését, a  használható gyűjtőeszközt és módszert, valamint a  gyűjtés engedélyezett időszakát és a más hasznos víziállat gyűjthető mennyiségét. (17) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként legfeljebb 10 db vagy 2000 hektárnál nagyobb nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén legfeljebb 200 hektáronként 1 db kereskedelmi célú halászatra jogosító halászati engedély adható ki. (18) Nem jogi személy számára kiadott halászati engedéllyel a  halászati szerződésben meghatározott mennyiségű hal fogható, amely őshonos halakból nem haladhatja meg a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerint értékesíthető mennyiséget. (19) Jogi személy számára kiadott halászati engedélyben legfeljebb hektáronként 20 kg őshonos hal kifogása engedélyezhető évente. 18. § (1) Az állami halászjegyet 2000 Ft díj ellenében a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága adja ki. (2) Az állami halászjegy adattartalmát a 3. melléklet tartalmazza. (3) Az  állami halászjegy 1 db legfeljebb 16 m2 háló területű aktív halászeszköz, és 3 db legfeljebb 2 méter karika átmérőjű varsa egyidejű alkalmazására jogosít fel. A  varsákat úgy lehet alkalmazni, hogy az  eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott varsa és terelő elemei teljes hosszának tízszeresénél, de minimum 50 méternél. (4) Az állami halászjegy váltására feltételként előírt állami halászvizsga a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által szervezett díjköteles tanfolyam eredményes elvégzésével szerezhető meg. (5) Az állami halászvizsgán a jelöltnek számot kell adni: a) halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokról; b) a rekreációs célú halászat részletes szabályairól, feltételrendszeréről; c) a vízi életközösséggel kapcsolatos legfontosabb ökológiai ismeretekről; d) a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról, biológiájáról; e) a halászat eszközeiről és azok karbantartásáról; f ) a zsákmánnyal történő kíméletes bánásmódról; g) a halak tartósításának módjairól; h) a halászati őrzés ismeretéről, továbbá i) a halászati tevékenységgel kapcsolatos biztonsági, vízügyi, természet- és környezetvédelmi szabályokról. (6) Az  állami halászvizsga tanfolyam részletes szakmai anyagát a  Vidékfejlesztési Minisztérium (a  továbbiakban: minisztérium) a NÉBIH bevonásával állítja össze. (7) Az  állami halászvizsga bizonyítványok kiadásáról a  kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságai gondoskodnak. Az állami halászvizsga bizonyítvány adattartalmát a 3. melléklet tartalmazza. (8) Az állami halászvizsgát tett személyekről a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartást vezet. (9) Az állami halászvizsga tanfolyam szervezésének költségeit a tanfolyamon résztvevők viselik. 19. § (1) Az állami horgászjegy adattartalmát a 4. melléklet tartalmazza. (2) Állami horgászjeggyel rendelkező személy legfeljebb kettő – egyenként legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat. (3) Az  állami horgászjegy 2000 Ft díj ellenében váltható, és kiadásának vagy hosszabbításának napjától kezdve a  következő év január 31. napjáig érvényes. A  horgászjegy érvényessége 2000 Ft díj ellenében legfeljebb négy alkalommal meghosszabbítható. (4) Az  állami horgászjegy érvényessége akkor hosszabbítható meg, ha a  kérelmező megfelel a  Hhvtv. 40.  § (2) bekezdésében foglaltaknak. (5) Ha a  Hhvtv. 40.  § (3)  bekezdése szerinti, legalább 12. életévét betöltött személy horgászvizsgát tesz, ifjúsági horgásznak kell tekinteni és a más jogszabályokban meghatározott díjkedvezményekre jogosult. 20. § (1) A  Hhvtv. 40.  § (1)  bekezdés alapján a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által megbízott szervezet is elláthatja az állami horgászjegy kiadásával összefüggő feladatokat. (2) A  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az  állami horgászjegy értékesítésére, érvényesítésére, hosszabbítására megbízást kizárólag a NÉBIH honlapján közzétett szerződésminta alapján létesíthet. (3) A  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága megbízást csak azzal a  szervezettel köthet (a  továbbiakban: Megbízott), a) amelynél biztosítható az  állami horgászjegyek érvényesítéséhez és hosszabbításához kapcsolódó feltételek és a (6) bekezdésben meghatározottak betartása, és b) amely a halgazdálkodási jog jogosultja vagy a megbízási szerződésben vállalja, hogy évente legalább 100 db állami horgászjegyet ad ki vagy érvényességet hosszabbít meg. (4) A megbízási szerződés megkötésére vonatkozó kérelmet írásban kell benyújtani a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához. A jelentkezőnek a kérelemhez mellékelni kell a) a forgalmazás pontos helyének leírását, b) a forgalmazás személyi és infrastrukturális eszközeinek leírását, c) az  önhibából okozott anyagi károk kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága részére történő megtérítésére rendelkezésre álló biztosítékok leírását, valamint d) nyilatkozatot arról, hogy a (3) bekezdésben foglalt előírásoknak megfelel. (5) A Megbízott csak a megbízási szerződésben foglalt telephelyeken végezheti az állami horgászjegyek forgalmazását. A  Megbízott a  tagszervezetein kívül más szervezet részére a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által rendelkezésére bocsátott nyomtatványokat nem adhatja át, azok tovább forgalmazására semminemű jognyilatkozatot nem tehet. (6) A  Megbízott a  Hhvtv. 42.  § (1)  bekezdésében foglalt nyilvántartási kötelezettségének teljesítése érdekében, az  állami horgászjegy érvényesítését vagy érvényességének hosszabbítását követően a  Hhvtv. 42.  § (2)  bekezdés a)–c)  pontjaiban felsorolt adatokat a  megbízási szerződésben foglaltalak szerint, haladéktalanul megküldi a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának, amely a  nyilvántartásában rögzíti az  adatokat. Kivételt képeznek az  előre nem látott és a  Megbízottnak fel nem róható helyzetek, amelyekről a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát haladéktalanul értesítenie kell. (7) A Megbízott köteles az általa kiadott vagy az állami horgászjegy váltásakor hozzá leadott fogási naplók gyűjtéséről és adatfeldolgozásáról gondoskodni, valamint az előző évi fogási naplók összesített zsákmányadatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként faj szerinti bontásban minden év május 1-jéig átadni a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága részére. (8) Azzal a Megbízottal, aki az e jogszabályban előírt, valamint a megbízási szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, az állami horgászjegy forgalmazásával összefüggésben további megbízási szerződés a tárgyévet követő 3 évig nem köthető. (9) A  Megbízott az  általa gyűjtött és feldolgozott fogási naplókat köteles az  adatfeldolgozást követő év utolsó napjáig megőrizni és azokba a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság számára betekintést engedni. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága mintavételi eljáráson alapuló módszerrel ellenőrzi a fogási naplók adatfeldolgozását. 21. § (1) Állami horgászvizsgát a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által meghirdetett vizsganapon lehet tenni. A  kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság köteles negyedévente legalább egy állami horgászvizsga megtartásáról gondoskodni. E  vizsgával egyenértékűnek minősül az  Európai Unió tagállamában, az  Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, továbbá az olyan államban tett vizsga, amelynek állampolgára az  Európai Közösség és tagállamai, valamint az  Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az  Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. Az  így szerzett és a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben foglaltak alapján elismert vizsga egyenértékűségéről a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága szükség szerint különbözeti vizsga előírásával dönt. (2) A  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága olyan szervezetet jogosíthat fel a  horgászvizsgáztatásban való közreműködésre, amely a) valamely nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az  egyesülési jogról, a  közhasznú jogállásról, valamint a  civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján működik és alapszabály szerinti céljai között szerepel a horgászok képzése és vizsgáztatása, b) belső működési szabályzatában olyan horgászvizsga bizottságot hoz létre, amely legalább 3 fő horgászati és halgazdálkodási ismeretekkel rendelkező tagból áll, c) a bizottság tagjainak halgazdálkodási ismereteit a 32. § (1) bekezdés szerinti végzettséggel vagy társadalmi halőri illetve halászati őri vizsgával igazolja. (3) A  (2)  bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat a  székhely vagy a halgazdálkodási vízterület szerint illetékes kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához kell benyújtani. (4) A  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a  (2)  bekezdésben meghatározott szervezettel írásbeli megállapodást köt a  horgászvizsgáztatásban történő közreműködésre. A  megállapodást a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága évente felülvizsgálja. (5) A  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az  általa meghirdetett horgászvizsgák pontos helyszínét és időpontját, a vizsgák megtartása előtt legkevesebb 15 nappal köteles honlapján vagy egyéb formában közzétenni, illetve értesíteni az illetékességi területén található horgászszövetséget vagy -szövetségeket. (6) A  vizsgáztatásra feljogosított szervezet a  meghirdetett horgászvizsgák pontos helyszínét és időpontját, a  vizsgák megtartása előtt legkevesebb 15 nappal köteles honlapján vagy egyéb formában közzétenni. (7) A  horgászvizsgáztatás részletes szabályzatának elkészítéséről, a  horgászvizsga felkészítő anyagáról a  minisztérium a NÉBIH bevonásával gondoskodik. (8) A  vizsgalapot a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága 5 évig köteles megőrizni. A  vizsgalap kizárólag a vizsgázó által a vizsganapon, vagy belföldi jogsegély keretében tekinthető meg. (9) Az állami horgászvizsgán a következő ismeretekről kell számot adni: a) a halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokról; b) a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról, főbb biológiai jellemzőiről; c) az alapvető horgászmódszerekről; d) a horgászzsákmánnyal való kíméletes bánásmódról; e) a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonsági szabályairól; f ) a halászati őrzés horgászokat érintő alapvető ismereteiről; g) a horgászattal kapcsolatos legfontosabb vízügyi, természet- és környezetvédelmi szabályokról; h) az egyesületi tagságból eredő jogokról és kötelezettségekről, a horgász szervezetek szerepéről; i) a horgászattal kapcsolatos helyszíni hatósági és rendészeti intézkedésekről; j) a horgászrendi szabályozások szerepéről, valamint k) a horgászetikáról. (10) A sikeres állami horgászvizsgát követően, a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az 5. mellékletben foglalt tartalmú állami horgászvizsga bizonyítványt állít ki, amelyet a vizsgáztató ad át a vizsgázónak. (11) A kiadott állami horgászvizsga bizonyítványok adatait a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a NÉBIH által meghatározott forma szerint rögzíti. (12) Elvesztett vagy megsemmisült állami horgászvizsga bizonyítvány pótlására állami horgászvizsga bizonyítványt a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága jól olvasható másolat bemutatása vagy állami horgászjegy bemutatása esetén megismételt vizsga nélkül is kiállíthat. (13) A  (2)  bekezdés szerint horgászvizsgáztatásban közreműködő szervezetet költségei fedezésére a  vizsgadíjból vizsgázónként 1500 Ft részesedés illeti meg. 22. § Az állami horgászjegy, az  állami halászjegy, illetve a  halászati engedély kiadója köteles az  állami horgászjegyet, illetve az  érvényesség meghosszabbítását igénylőt írásban nyilatkoztatni a  6.  mellékletben foglalt tartalommal. A kiadást, vagy érvényesség hosszabbítását végző szervezet az igénylők nyilatkozatait három évig köteles megőrizni és szükséges esetben a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága rendelkezésére bocsátani. 23. § (1) A turista állami horgászjegy adattartalmát a 7. melléklet tartalmazza. (2) A  turista állami horgászjeggyel rendelkező személy egy – legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat. (3) A  turista állami horgászjegy az  alapvető szabály- és fajismeret igazolását is lehetővé tévő online értékesítési rendszerben értékesíthető. (4) A  turista állami horgászjegy a  váltás időpontjától számítva a  90. nap végéig érvényes, mely nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az  érvényességi időtartamán belül szintén érvényes területi jeggyel jogosít horgászatra. (5) Ha a  turista állami horgászjeggyel rendelkező személy a  jegy érvényességi ideje alatt eleget tesz az  állami horgászjegy kiváltása Hhvtv. 40.  § (2)  bekezdés szerinti követelményeinek, turista állami horgászjegyét, annak érvénytelenítése mellett, díjmentesen állami horgászjegyre cserélheti a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál. 24. § (1) A  Hhvtv. 40.  § (3) és (5)  bekezdésében foglalt esetekben az  állami horgászjegy birtokában egy darab, egy – legfeljebb háromágú – horoggal felszerelt horgászkészség használható. (2) A Hhvtv. 40. § (3) bekezdése alapján kiadott állami horgászjeggyel és az ahhoz kiadott területi jeggyel rendelkező gyermek horgász kizárólag nagykorú személy felügyelete mellett horgászhat. 25. § (1) A  Hhvtv. 41.  § (2)  bekezdés c) és d)  pontja szerinti személyek számára az  állami horgászjegy megfizetése alóli mentesség igazolását a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága állítja ki a számára benyújtott dokumentumok alapján. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság akkor igazolható, ha a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága számára benyújtott dokumentumokból egyértelműen megállapítható a 25. § (1) bekezdés szerinti fogyatékossági szint. 26. § Az állami halászjegy vagy állami horgászjegy váltásától történő eltiltás időtartamába – ha az  állami halászjegy, illetve állami horgászjegy a  cselekmény elkövetésének időpontjában visszatartásra került, vagy az  engedélyes azt a  közigazgatási döntés jogerőre emelkedését megelőzően a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának leadta – a visszatartás, illetve a leadás időtartamát be kell számítani. 7. A területi jegy alcímhez 27. § (1) A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosult köteles feltüntetni a) a jegyet kiadó nevét (cégnevét), címét (székhelyét), b) az engedélyes nevét, c) a halgazdálkodási vízterületet, amelyre a területi jegy érvényessége vonatkozik, d) a területi jegy érvényességének időtartamát, e) a területi jegy kizárólag csak horgászatra jogosít, vagy a rekreációs célú halászat esetében e rendelet szerint alkalmazható halász eszközt vagy eszközöket, f ) a halgazdálkodásra jogosult által megállapított, jogszabályoktól eltérő bármilyen fogási korlátozást, g) az  egyes halfajok kifogható mérettartományától, illetve fajlagos tilalmi idejétől való eltéréseket, melyeket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága állapított meg, h) a kíméleti terület vagy területek határainak részletes leírását és időbeli hatályát, i) az engedély váltásának időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), j) az állami horgászjegy, állami halászjegy vagy turista állami horgászjegy számát, k) a  területi jegy érvényességével érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület (vagy vízterületek) víztérkódját (vagy víztérkódjait), valamint l) az  adózás rendjéről szóló törvény azon adattartalmi előírásait, amely a  nyugtaadási feltételek szerinti megfelelőségét biztosítják. (2) A területi jegynek a nyomon követhetőség érdekében sorszámozottnak és tőpéldányosnak kell lennie. (3) Az (1) bekezdés f ), g) és h) pontja szerinti adatok a területi jegy helyett az azzal együttesen, annak mellékleteként kiadott tájékoztatóban is feltüntethetőek. 8. A halászat és a horgászat rendje alcímhez 28. § (1) A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló miniszteri rendeletben szereplő halfajok, körszájúak és más hasznos víziállatok nem foghatóak. E  fajokra és a  velük végzett tevékenységekre a természet védelmére vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni. (2) A  halgazdálkodási vízterületeken fogható és az  (1)  bekezdés hatálya alá nem tartozó, nem fogható őshonos halfajok felsorolását, valamint a vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok jegyzékét a 8. melléklet tartalmazza. (3) A halgazdálkodási vízterületeken az egyes halfajok kifogható mérettartományát a 9. melléklet tartalmazza. (4) A halgazdálkodási vízterületeken egyes halfajok szerinti tilalmi idők meghatározását a 9. melléklet tartalmazza. (5) A  Hhvtv. 15.  § és 16.  § alapján, a  9.  mellékletben rögzítettektől egyes halgazdálkodási vízterületeken a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága – hivatalból vagy a jogosult kérelmére – határozatában eltérhet. (6) Az  (5)  bekezdés szerinti eltéréseket a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága meghatározott időre, de legfeljebb egyéves – a ponty esetében 10. § (5) bekezdés szerint legfeljebb 5 éves – időtartamra állapíthatja meg, amelyet a jogosultnak az adott évi területi jegyen vagy a 27. § (3) bekezdés szerinti területi jegy mellékleten fel kell tüntetnie. (7) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt korlátozások, valamint az azoktól való, az (5) bekezdés szerinti eltérés a halászati és horgászati módszerekkel történő halfogásra érvényesek. A Hhvtv. 67. § (1) bekezdés k) pontja szerinti jogosulatlan kifogás az (5) bekezdésben meghatározott eltérésekben rögzített fogási korlátozások és tilalmi idők megszegésével is megvalósul. (8) Valamely fogási tilalom alá eső faj véletlenül megfogott egyedét vagy a  méret- és mennyiségi korlátozások által tiltott halat – a halászeszközből kíméletesen eltávolítva vagy a horogtól óvatosan és gyorsan megszabadítva, vagy ha ez sérülésmentesen nem lehetséges, akkor a zsinórt a szájnyílás előtt elvágva – haladéktalanul vissza kell helyezni élőhelyére, akkor is, ha sérült, beteg vagy elpusztult. (9) A  9.  mellékletben megállapított fajlagos tilalmi idők az  első nap nulla órakor kezdődnek és az  utolsó nap huszonnegyedik órájában végződnek. Ha az  első nap szombatra vagy pihenőnapra esik, a  tilalom az  azt követő munkanapon lép érvénybe. Ha a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra vagy pihenőnapra, a tilalom a közvetlenül megelőző munkanapon végződik. (10) Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen e  rendelet 9.  melléklete szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó őshonos halfajokból naponta fajonként 3 darabot, összesen legfeljebb 5 darabot foghat ki. A kifogott halat – a  (13) bekezdés esetét is ideértve – korábban kifogottal kicserélni tilos. (11) Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halfajokból naponta összesen 10 kg-ot foghat ki. (12) A  Hhvtv. 40.  § (3) és (5)  bekezdés szerinti horgász a  9.  melléklet szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból naponta összesen 1 darabot, a  napi darabszám-korlátozás alá nem eső őshonos halfajokból naponta összesen 5 kg-ot foghat ki. (13) Ha a horgász vagy a rekreációs halász olyan őshonos, napi darabszám-korlátozással nem érintett halat fog, amellyel a  (11) és (12) bekezdésben megszabott súlyhatárt átlépi, a halat megtarthatja, de aznap további napi darabszámkorlátozással nem érintett őshonos halat nem foghat ki. (14) Tilos a  megfogott halak kínzása. A  megfogott és kifogott halakkal úgy kell bánni, hogy az  azok számára okozott fizikai sérülés ne haladja meg a horgászmódszerből adódó szükséges minimumot. A megtartani nem kívánt halat – a 30. § (1) bekezdés alá eső horgászverseny kivételével – azonnal vissza kell helyezni a vízbe. A kifogott halakat azok elpusztításáig maradandó sérülést nem okozó módon élve kell tartani, vagy azonnal le kell ölni. (15) Horogra kívülről akadt halat megtartani tilos. (16) A  szabályosan kifogott és elvinni kívánt halat a  vízpartról elszállítani gyorsan és kíméletesen leölve szabad. A  30 cm-nél kisebb testhosszúságú hal elszállítható élve is, kizárólag olyan tárolóedényben, amely biztosítja a számára a szükséges oxigéntartalmú vizet, és minimalizálja az állatot érő stressz hatásokat. (17) Az  őshonos halállomány védelme érdekében idegenhonos halakat a  vízbe engedni, és az  inváziós idegenhonos halakat visszaengedni tilos. Idegenhonos hallal csalizni kizárólag azon a halgazdálkodási vízterületen szabad, ahol a nem őshonos hal kifogásra került. (18) Tilos a szemetelés, vízi és vízparti növényzet csonkítása, kiirtása, a partvédelmet szolgáló építmények megbontása, károsítása. (19) November 1. és március 15. közötti időszakban a  vermelő halállományok védelme érdekében szonár használata a halfogási tevékenységhez tilos. (20) A horgászat vagy a halászat megkezdésekor a horgász vagy a halász köteles megjelölni a fogási naplóban szereplő éves naptárban a horgászati vagy a halászati tevékenység megkezdésének napját. Vízi járműből végzett horgászat esetén a vízi jármű indulása számít a horgászat megkezdésének. (21) A  horgászat vagy a  halászat megkezdése előtt a  fogási napló fogás összesítő táblázatában fel kell tüntetni a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését, valamint a területi jegyen szereplő víztérkódját. (22) A  horgászatra jogosító okmányok birtokában a  horgász más hasznos víziállatot saját használatra csalizás céljából gyűjthet. 29. § (1) A  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága – hivatalból vagy a  halgazdálkodásra jogosult kérelmére – meghatározott időre, de legfeljebb ötéves időtartamra a Hhvtv.-ben, valamint e rendeletben foglalt szabályozáshoz képest szigorúbb követelményeket is meghatározhat, amelyet a  halgazdálkodásra jogosultnak a  halgazdálkodási tervében és az adott évi területi jegyen is fel kell tüntetnie. (2) Nyakzóhálónak – a  halgazdálkodási terv szerinti vagy eseti – a  Hhvtv. 47.  § (3)  bekezdése szerinti alkalmazására akkor kerülhet sor, ha azt a halászati engedély vagy a Hhvtv. 55. §-a szerinti engedély tartalmazza. 30. § (1) Horgászverseny megrendezése, továbbá a horgászat, a halászati hagyományok, illetve a halételek megismertetése és népszerűsítése érdekében tartandó rendezvény céljából a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága adott halgazdálkodási vízterületre, a  Hhvtv. 16.  §-a szerinti felmentéseket, valamint az  adott naptári időszakra a  9.  melléklet szerint nem kifogható halak visszaengedésének kötelezettsége alóli felmentést abban az  esetben adhat, ha a) a rendezvényt a rendező szervezet a rendezvény kezdete előtt legalább 15 nappal bejelenti a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához, b) az  a)  pont szerinti bejelentés részeként a  halgazdálkodásra jogosult, a  rendezvény részletes leírásának és a halfogás szabályainak benyújtásával kérelmezi a felmentést, és c) a rendezvény lebonyolítása nem veszélyezteti a hal élőhelyét és a halállományt. (2) A horgászverseny esetében, a megfogott halakat élve kell tartani és legkésőbb a horgászverseny végén, a kíméletes mérlegelés után vissza kell engedni. 9. A halgazdálkodás tervszerűsége alcímhez 31. § (1) Nem minősül a  halgazdálkodási tervtől való jelentős eltérésnek és a  halgazdálkodási terv módosítása nélkül végezhető: a) a  halgazdálkodási tervben meghatározott halfajokból a  terv szerinti mennyiség 150%-át meg nem haladó telepítés, amely a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága számára bejelentett terv feletti telepítésként végezhető, b) a halgazdálkodási tervben nem szereplő őshonos halfajok kísérleti telepítése, amelynek egyedszáma illetve tömege nem haladja meg az adott korosztályból tervezett összes telepítés 10%-át, c) a helyi horgászrend olyan módosításai, amelyek nem érintik a jogszabályi rendelkezéseket, vagy d) a halgazdálkodási tervben szereplő halfajok és korosztályok éves telepítési mennyiségeitől történő legfeljebb 20%-os eltérés, ha a telepítési mennyiségek 5 éves tervben rögzített összes mennyisége teljesül. (2) Különleges rendeltetésű halgazdálkodási vízterületre vagy 200 hektárnál nagyobb kiterjedésű vagy folyóvíz esetében 20 kilométernél hosszabb halgazdálkodási vízterületre halgazdálkodási tervet csak halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képzettséggel rendelkező személy készíthet. (3) A  halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képzettséget a  terv benyújtásával egyidejűleg kell igazolni a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága felé. (4) Az  ötéves halgazdálkodási tervet az  előző halgazdálkodási terv lejáratát megelőzően legalább 90 nappal kell a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához benyújtani. (5) A halgazdálkodási terv érvényességét indokolt esetben a halgazdálkodásra jogosult kérelemére, a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja. 32. § (1) Halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képesítéssel rendelkező személynek minősül, aki a) halászati szak-üzemmérnök, b) halászati szakmérnök, c) halászati-halgazdálkodási szakmérnök, d) külföldi egyetemen szerzett halászati mérnök végzettséggel rendelkezik, e) halászati, halgazdálkodási témában dr. univ., PhD, CSc vagy DSc fokozatot szerzett, vagy f ) felsőfokú szakirányú mezőgazdasági képzettségű, és rendelkezik ötéves halászati, halgazdálkodási szakmai gyakorlattal. (2) Ha a  Hhvtv. 50.  §-a szerinti nagyságú halgazdálkodási vízterület jogosultja természetes személy, és rendelkezik a  (1)  bekezdés szerinti képesítéssel a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál kérheti – képzettségének igazolásával – a Hhvtv. 50. §-a szerinti kötelezettség alóli mentesítését. 33. § (1) A  fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 31.  § (3)  bekezdése, illetve a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 29.  § (1)  bekezdés g)  pontjának alkalmazása során a  halállomány mennyiségének, összetételének, illetve a  hasznosításnak a  jelentős változását okozza az  a  módosítás, amely a  halgazdálkodási tevékenység olyan megváltozását idézi elő, mely az  elérhető legjobb tudományos eredmények alapján veszélyeztethet közösségi jelentőségű fajt vagy élőhelyet. (2) E  § alkalmazása során közösségi jelentőségű fajnak, illetve élőhelynek az  európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendeletben felsorolt fajokat és élőhelytípusokat kell érteni. 10. A halgazdálkodási adatok szolgáltatása és gyűjtése alcímhez 34. § (1) A  Hhvtv. 52.  § (1)  bekezdése szerinti hal telepítése csak a  halkeltető állomások üzemeltetéséről, valamint a  tenyészhalak és hal szaporítóanyag felajánlásáról, értékesítéséről szóló rendeletben, valamint a  tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló rendeletben előírt Országos Adatbázisban nyilvántartott haltermelő telephelyről végezhető a  tenyésztett víziállatok tenyésztési és állománypótlási célú forgalomba hozatalára vonatkozó általános követelményeinek betartásával. (2) A  Hhvtv. 52.  § (2)  bekezdése szerinti ellenőrzés során a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága ellenőrzi a telepíteni kívánt halfajokat, azok mennyiségét, az állategészségügyi dokumentumok meglétét, a hal származására, eredetére vonatkozó igazolásokat. (3) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a (2) bekezdés szerinti ellenőrzése során a telepítendő haltételből mintát vehet, és azt a  területileg illetékes állategészségügyi hatóságnak további vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében átadhatja. (4) A  haltelepítés pontos helyszínét és időpontját a  Hhvtv. 52.  § (1)  bekezdése szerint be kell jelenteni. A  tervezett haltelepítés bármilyen okból bekövetkező elmaradása, meghiúsulása esetén azt soron kívül be kell jelenteni a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának. 35. § (1) A halász fogási naplók és a horgász fogási napló tartalmi követelményeit a 10. melléklet tartalmazza. (2) Az  állami horgászjegyhez kiadott, (1)  bekezdés szerinti fogási naplót legkésőbb a  fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig köteles leadni annak a  szervezetnek, amelynél az  állami horgászjegyét kiváltotta vagy a következő évi állami horgászjegyét kiváltani szándékozik. A fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a  fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a horgászattal eltöltött napok számát. (3) A  határidőben és megfelelően összesített formában leadott horgász fogási naplóról a  Megbízott az  átvétel ellenében igazolást ad, és nyilvántartást vezet. Igazolás kiadása nem szükséges abban az  esetben, ha a  horgász nyilatkozik, hogy e  szervezetnél kívánja állami horgászjegyének érvényességét meghosszabbítani, vagy új állami horgászjegyét kiváltani. (4) A Hhvtv. 40. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények megléte esetén a Megbízott a határidőn túl, vagy hibásan kitöltött fogási napló leadásával egy időben is kiadhatja az állami horgászjegyet. Ebben az esetben az állami horgászjegy díja a  mindenkori díj kétszerese. A  Megbízott erről köteles feljegyzést készíteni és elszámolásában tájékoztatni az illetékes halgazdálkodási hatóságot. (5) Az engedélyes a kifogott és megtartani kívánt, darabszám-korlátozás alá eső halat horgászat esetén a horogtól való megszabadítás után, illetve rekreációs célú halászat esetén a halászeszközből történő kivétel után azonnal köteles a fogási naplóba bejegyezni. A megtartani nem kívánt, a fogást követően haladéktalanul elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni. A  darabszám-korlátozással nem védett halfajok mennyiségét azok össztömegében kifejezve a horgászat vagy a rekreációs célú halászat befejezését követően, a vízpart elhagyása előtt köteles a fogási naplóba bejegyezni. A bejegyzést naponta akár többször is el kell elvégezni, ha a horgász vagy a rekreációs halász a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet napközben elhagyja, azaz ismét el kell végezni, ha ugyanazon a napon horgászva vagy halászva ismét darabszám-korlátozással nem védett halfajokat fog ki. (6) A  halászati engedélyesnek a  halászat befejezése után, a  fogás kirakodása előtt, halászatonként kell a  kifogott mennyiségeket a  fogási naplóban rögzíteni. A  bejegyzést naponta többször is meg kell tennie, ha a  vízpartot bármely időpontban elhagyja, majd ugyanazon a napon ismét halászik és halat fog ki. (7) A turista állami horgászjegyhez kiadott fogási naplót a turista állami horgászjegy érvényességének lejártát követő 30 napon belül kell megküldeni a NÉBIH-nek. A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy e kötelezettségét az online értékesítési rendszeren keresztül is teljesítheti. Ha fogási napló leadási kötelezettségét nem teljesíti, akkor a következő évben nem válthat turista állami horgászjegyet. (8) A horgász fogási napló az azonos sorszámú állami horgászjegy érvényességi idejéig használható. (9) Az  állami halászjegyhez vagy halászati engedélyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a  fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles leadni a  legnagyobb fogott halmennyiséget adó halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjának. A  fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a  fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a halászattal eltöltött napok számát. 36. § (1) A halgazdálkodásra jogosult évente május 1-ig köteles jelenteni a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának az előző évre vonatkozóan a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen telepített hal, b) a nem őshonos halfajok esetében továbbnevelési célból kifogott hal, c) a kereskedelmi illetve ökológiai célú halászat keretében kifogott hal, d) a rekreációs célú halászat keretében kifogott hal fajonkénti mennyiségét, valamint telepítés esetén a korosztályra és méretre vonatkozó adatokat. A jelentés alapját a  fogási naplóösszesítők, illetve a  kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által előzetesen jóváhagyott becslési módszerrel megállapított adatok képezik. (2) A vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) az Adattár működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutató Intézetet jelöli ki. A kutatóintézet felelős az Adattár üzemeltetéséért és karbantartásáért, az  adatok védelméért, az  információs rendszer számítógépparkjának és programjainak folyamatos fejlesztéséért. (3) Az Adattár tárgyévi állapotának előállítása után az előző évi állapotú Adattárat archiválni kell. (4) Az  online adatlekéréshez előzetesen regisztrálni szükséges és az  Adattár részére meg kell jelölni az  adatlekérés célját. 37. § (1) A  miniszter által kiadott kutatási célú halfogási engedély Magyarország valamennyi halgazdálkodási vízterületén feljogosít halak és más hasznos víziállatok tudományos kutatására, felmérésére és a  vizsgálatokhoz szükséges gyűjtésére. Védett természeti területen végzett gyűjtés, illetve természetvédelmi oltalom alatt álló fajok begyűjtése ezen engedélyen túlmenően a  természet védelméről szóló törvényben előírt egyéb engedélyek birtokában végezhető. (2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzése csak az engedélyben felsorolt eszközök alkalmazásával lehet …