7/2018. (II. 28.) ORFK utasítása a gazdálkodási szabályzatról.

7/2018. (II. 28.) ORFK utasítása a gazdálkodási szabályzatról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló 4/2015. (IV. 10.) BM utasítás 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján kiadom az alábbi utasítást: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az utasítás hatálya kiterjed az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) költségvetési szerveire, valamint a rendészeti szakgimnáziumokra (a továbbiakban együtt: költségvetési szervek). 2. A költségvetési szervek a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) gazdálkodási tevékenységet irányító szervezeti elemeivel – a gazdálkodással összefüggő kérdésekben – az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) útján tartják a kapcsolatot, az utasításban meghatározott kivételekkel. II. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS 1. A költségvetési tervezés 3. A gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes gazdálkodási köriratban rögzíti a  tervezés során alkalmazott módszereket és nyomtatványokat, amelyektől eltérni nem lehet. 4. A költségvetési szervek – a  keretszámok alapján – a  költségvetésben tervezik meg mindazokat a  bevételeket és kiadásokat, amelyek a feladataikkal kapcsolatosak, jogszabályon, közjogi szervezetszabályozó eszközön, szerződéses kötelezettségen, megállapodáson alapulnak, a  tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak, eseti jelleggel várhatóak vagy eszközei hasznosításával függnek össze. 5. A központi tervezésű termék-, illetve szolgáltatáskörön kívül eső tervezés során a költségvetési szervek költségvetési tervjavaslatot (a továbbiakban: tervjavaslat) állítanak össze. A  költségvetési szervek a  feladatrendszerekben bekövetkezett változásokat és azok költségvonzatát a  tervjavaslat szöveges indokolásában tételesen kötelesek bemutatni. A  tervjavaslatokat az  ORFK szakfeladattal érintett szervezeti elemének küldik meg, amely azokat felülvizsgálja, és összesítve megküldi az  ORFK Gazdasági Főigazgatóság (a továbbiakban: ORFK GF) Gazdálkodási Főosztálynak (a továbbiakban: ORFK GF GAFO). 6. A Rendőrség cím költségvetését a költségvetési szervek szükségleti tervei, javaslatai és adatszolgáltatásai alapján, a) az ORFK GF Műszaki Főosztály (a továbbiakban: ORFK GF MF); b) az ORFK GF Informatikai Üzemeltetési Főosztály (a továbbiakban: ORFK GF IÜF); c) az ORFK GF Informatikai Fejlesztési Főosztály (a továbbiakban: ORFK GF IFFO); d) az ORFK GF Igazgatási Főosztály (a továbbiakban: ORFK GF IF), valamint e) az ORFK GF GAFO [az a)–e) alpontok a továbbiakban együtt: szakirányító gazdasági szervezeti elemek] állítják össze. 7. A költségvetés tervezése során az ORFK GF GAFO a) előkészíti a költségvetési szervek tervezési feladatait, meghatározza a tervezési követelményeket; b) a költségvetési szervek részére tájékoztatást ad a kiadási, a támogatási, a bevételi keretszámokról, a kiemelt előirányzatokról és a költségvetési létszámról; c) az irányító szervvel egyeztetve rögzíti a báziskorrekciókat, valamint a tervezés évében megvalósult előirányzatváltozásoknak a tervezés irányszámaiban való számbavételi lehetőségét, illetve módját; d) az országos rendőrfőkapitány rendelkezéseinek megfelelően intézkedik a  költségvetési szervek közötti feladatok és a feladatokhoz kapcsolódó előirányzatok átcsoportosításáról; e) az irányító szerv által meghatározott szempontok szerint szöveges indokolást készít; f ) lefolytatja a szükséges egyeztetéseket, elkészíti az előírt összesítéseket; g) felülvizsgálja és ellenőrzi a költségvetési szervek javaslatait; h) kapcsolatot tart az irányító szervvel és a költségvetési szervekkel; i) gondoskodik az  előírt nyomtatványok és számítástechnikai programok továbbításáról, elérhetőségéről, valamint j) összeállítja a Rendőrség cím költségvetési javaslatát. 8. A szakirányító gazdasági szervezeti elemek a tervezési időszakban a költségvetési szervek által felterjesztett javaslatok alapján a) megvizsgálják a  szakmai koncepciók megvalósításához, illetve a  költségvetési szervek működéséhez rendelkezésre álló szervezeti, anyagi és személyi feltételeket, valamint azok bővítésének és szűkítésének lehetőségeit; b) a költségvetési szervek igényeinek figyelembevételével, a  szakmai prioritásokhoz, valamint az  esetleges feladatváltozásokhoz kapcsolódva megtervezik a várható többletforrások eloszlását, valamint c) javaslatot dolgoznak ki a  költségvetési kiadásokat és a  bevételeket befolyásoló szervezeti intézkedésekre, tekintettel a jogszabályi környezet változásaira is. 9. A költségvetés tervezése során az ORFK GF a BM Közgazdasági Főosztállyal (a továbbiakban: BM KF) kapcsolatot tart, előzetes egyeztetést és költségvetési tárgyalást folytat. 10. Az ORFK GF GAFO – a BM KF-fel történt egyeztetés után – véglegesíti a Rendőrség cím költségvetési javaslatát, és azt szöveges indokolással együtt felterjeszti a BM KF részére. 11. Az ORFK központilag kezelt költségvetési előirányzatait a szakirányító gazdasági szervezeti elemek állítják össze. 12. A Rendőrség költségvetési szervei a szakirányító gazdasági szervezeti elemeitől, illetve azok útján a) az ORFK Hivataltól, valamint b) külső szervektől gyakorlati munkát segítő állásfoglalást kérhetnek. 2. Elemi költségvetés 13. AZ ORFK GF GAFO összeállítja a  Rendőrség cím költségvetését, és azt a  BM KF részére az  általa előírt határidőre felterjeszti. 14. Az ORFK GF GAFO tájékoztatja az érintett költségvetési szerveket a tervezett előirányzatok alakulásáról. 15. A költségvetési szervek elemi költségvetésüket a visszaigazolt előirányzatok alapján készítik el, amelyet a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes által meghatározott határidőig elektronikus formában (KGR K11 rendszerben), valamint a  gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes intézkedésének megfelelően, nyomtatott formában is felterjesztenek az ORFK GF GAFO részére. 16. Az ORFK GF GAFO felülvizsgálja a költségvetési szervek által felterjesztett, nyomtatott formátumú elemi költségvetésgarnitúrákat, valamint elkészíti a Rendőrség cím nyomtatott formátumú elemi költségvetés garnitúráját, és azokat a BM KF részére az általa előírt határidőre felterjeszti. 17. A gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes a  költségvetési szervek részére a  tárgyévi gazdálkodásra iránymutatást ad ki, amely kötelező erővel bír és tartalmazza: a) a pénzügyi, anyagi, technikai, gazdálkodási feladatokat; b) a beszerzésekre vonatkozó irányelveket; c) a szakmai feladatokhoz rendelt kiadások rangsorolását; d) a váratlan feladatok költségeinek finanszírozásához tartalékolt keretet és felhasználásának módját, továbbá e) az év során jelentkező speciális finanszírozási módokat. 18. Az ORFK GF GAFO a BM KF által megküldött, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) által visszaigazolt elemi költségvetés-garnitúrákat soron kívül továbbítja a költségvetési szervek részére. 3. Előirányzat-felhasználás, előirányzatok módosítása, átcsoportosítása, a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználása 19. Az intézményi működési támogatások időarányostól eltérő igénybevétele a költségvetési szerv számszaki és szöveges indokolással alátámasztott kérelmének és a  Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló 4/2015. (IV. 10.) BM utasítás (a továbbiakban: BM GSZ) 11.  § (2)  bekezdésében előírt dokumentumoknak a felterjesztésével a következők szerint kezdeményezhető: a) előirányzati felhasználási keret előrehozása esetén az  EG-02A „Előirányzat felhasználási keret (támogatás) előrehozása időarányos havi visszapótlással” elnevezésű nyomtatványt és mellékletét, a  MÁK honlapján elérhető adatlapot és annak szöveges indokolását az ORFK GF GAFO részére kell benyújtani; b) felhalmozási támogatások rendelkezésre bocsátása a költségvetési szervek szöveges indokolással alátámasztott kérelmének és a  BM KF által előírt dokumentumok felterjesztésével kezdeményezhető – az  ORFK útján – a BM KF vezetőjénél; c) a teljesítésarányos támogatási előirányzat megnyitási kérelem esetén a költségvetési szerveknek a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettesnek címezve, az ORFK GF MF, az ORFK GF IÜF, az ORFK GF IFFO részére kell benyújtania a szöveges indokolást, valamint a vállalkozási szerződést és a teljesítést igazoló dokumentumok másolati példányát. 20. Az ORFK GF GAFO intézményi működési támogatások időarányostól eltérő igénybevételét, illetve a  felhalmozási támogatások teljesítésarányos rendelkezésre bocsátását a benyújtott dokumentációk alapján, a javaslatával ellátott ügyiratban kezdeményezi a BM KF-nél. 21. A költségvetési szervek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: Ávr.) 35.  §-ában meghatározott bevételi rovatokon keletkezett többletbevétel felhasználására vonatkozó kérelmet az ORFK GF GAFO részére küldik meg, amelyet a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes jóváhagyását követően az ORFK GF GAFO – a soron következő előirányzat-módosítási kérelem részeként – a BM KF részére felterjeszt. Az Ávr. 35. §-ában lévő felsorolásban nem szereplő rovatokon keletkezett többletbevételek irányító szervi engedély nélkül, saját hatáskörben felhasználhatóak. 22. A költségvetési szervek a  felterjesztett kérelemben az  ORFK GF GAFO felé nyilatkoznak arról, hogy a  kérelemben foglalt többletbevétel felhasználásához – annak mértéke alapján – szükséges-e az  államháztartásért felelős miniszterrel történő engedélyeztetés. 23. Az elrendelésre jogosult személy a  költségvetési szervek hatáskörébe tartozó előirányzat-módosításokról – a  ww w.allamk incstar.go v.h u/intezmenyek/nyomtatvany/ címen található – EG03I adatlap MÁK részére történő megküldésével egyidejűleg, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig az ORFK GF-et – az EG03I adatlap továbbításával – tájékoztatja. 24. Az előirányzatok fejezetek közötti és fejezeten belüli címek közötti átcsoportosítása esetén, az  erre vonatkozó megállapodásokat a  felek aláírását megelőzően az  ORFK GF GAFO részére szakmai ellenőrzés céljából fel kell terjeszteni. 25. A BM KF hatáskörében végrehajtható előirányzat-módosítások felterjesztésére és a címen belüli átcsoportosítások kezdeményezésére a  gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes jóváhagyását követően az  ORFK GF GAFO intézkedik. 26. A költségvetési szervek, valamint az ORFK GF MF, az ORFK GF IÜF és az ORFK GF IFFO a tárgyhónap első munkanapjáig eljuttatják a  dokumentumokkal, számításokkal, szöveges indokolással alátámasztott, irányító szervi hatáskörbe tartozó előirányzat-módosítási, illetve póttámogatási igényüket az ORFK GF GAFO részére. 27. Az ORFK GF GAFO a benyújtott igényeket felülvizsgálja, majd az összesített és a gazdasági országos rendőrfőkapitányhelyettes által jóváhagyott javaslatot a tárgyhónap 8. napjáig felterjeszti a BM KF részére. 28. Az ORFK GF GAFO a visszaigazolt előirányzat-módosításokat átvezeti az előirányzat-nyilvántartáson. A visszaigazolt előirányzat-módosításokról a  gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes írásban tájékoztatja a  költségvetési szervek vezetőit. 4. Beszámoláshoz, zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás 29. A költségvetési szerveknek a  főkönyvi könyvelést megfelelő részletezettséggel, a  számlarendben előírt analitikus nyilvántartással kell alátámasztani olyan mértékben, amellyel az  időközi mérlegjelentések, valamint az  éves költségvetési beszámoló összeállítása biztosítható. A  költségvetési beszámoló készítésére kötelezett költségvetési szervek gazdálkodásukról és az  előirányzatok felhasználásáról december 31-ei fordulónappal éves költségvetési beszámolót készítenek. Az  ORFK GF GAFO a  beszámoló és a  mérlegjelentés jogszabályi előírásoknak megfelelő elkészítéséhez a költségvetési szervek részére szakmai – középirányítói szintű – segítséget, tájékoztatást nyújt. 30. A költségvetési szervek éves beszámolójukat, valamint időközi mérlegjelentésüket a  gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes által előírt határidőre elektronikus formában (KGR K11 rendszerben), valamint eredetben is eljuttatják az  ORFK GF GAFO részére. A  beszámolókat és mérlegjelentéseket az  ORFK GF GAFO felülvizsgálja, címszinten összesíti, és azt, valamint az  ORFK beszámolóját, illetve mérlegjelentését a  BM által meghatározott határidőre eredetben felterjeszti a BM KF részére. 31. A BM KF – az éves beszámoló elfogadásáról, valamint a számszaki beszámoló belső, illetve az előírt adatszolgáltatással való összhangjáról szóló – írásbeli tájékoztatása alapján, a beszámoló jóváhagyását követő 15 napon belül az ORFK GF GAFO gondoskodik a költségvetési szervek értesítéséről, a beszámoló visszaigazolásáról, elfogadásáról. 32. A BM KF által megküldött felhívásnak megfelelően az ORFK GF GAFO – a BM GSZ alapján – intézkedik a költségvetési szervek felé azoknak a  mérlegjelentéseivel és beszámolóival kapcsolatos javítások, helyesbítések, hiánypótlások rendezésére. Gondoskodik továbbá a  címszintű mérlegjelentést és beszámolót alátámasztó adatszolgáltatások és kimutatások összesítéséről, azok – a BM KF részére – hiánytalan formában és határidőre történő felterjesztéséről. 33. A költségvetési beszámoló teljesítésére kötelezettek zárszámadását a BM KF által megadott szempontok alapján kell elkészíteni, és a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes által megjelölt határidőig az ORFK GF GAFO részére megküldeni. A zárszámadásokat az ORFK GF GAFO felülvizsgálat után – címszinten összesítve – a megadott határidőig megküldi a BM KF részére. 34. A titkos információgyűjtési tevékenység részletes szabályairól szóló BM utasításban foglaltakra figyelemmel a  Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ a  BM GSZ „Beszámolás, zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás”  alcímében foglaltakat a  Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben szereplő titkos információgyűjtéssel és a  leplezett eszközök alkalmazásával kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok alapulvételével alkalmazza. Ennek megfelelően a  Rendőrség speciális működési kiadásait, terv- és tényadatait –  az  általános számviteli szabályoktól eltérően – összevontan egy összegben kell szerepeltetni az  ORFK könyvvezetésében. 35. A központi költségvetést megillető bírságok beszedése az  ORFK és a  költségvetési szervek kezelésében lévő nemzetgazdasági számlákra történik. A  nemzetgazdasági számlák felett korlátozott rendelkezési jog érvényesül, továbbá nem képezhetik részét az  ORFK és a  költségvetési szervek könyvvezetésének. A  számviteli elszámolási feladatokat a főkönyvi nyilvántartási számlákon kell elvégezni. 36. A költségvetési szervek a  központosított bírságbevételek beszedésére szolgáló nemzetgazdasági számlájukra, valamint az  esetlegesen az  előirányzat-felhasználási keretszámlájukra érkező bírságokról, a  Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer (a továbbiakban: Robotzsaru rendszer) NOVA Közgazdasági Információs Rendszer útján részletes – a  számviteli szabályoknak megfelelő – analitikus nyilvántartást kötelesek vezetni. A  költségvetési szervek gondoskodnak az  analitikus nyilvántartás folyamatos karbantartásáról és ellenőrzéséről. A  nemzetgazdasági elszámolások mérlegjelentéséhez a  Rendőrség cím szintű adatszolgáltatását a MÁK által megadott formában és határidőre az ORFK GF GAFO készíti el. 37. A költségvetési szervek a kiszabott bírságok befizetéseit és azok esetleges visszafizetéseit tételesen nyomon követik, az  analitikus nyilvántartásokban rögzítik, a  központi bírságnyilvántartások részére a  megfelelő befizetési és visszafizetési adatokat – a 35. pontban meghatározott rendszer útján – biztosítják. 38. A Rendőrség szervei által kiszabott és beszedett bírság, annak késedelmi kamata és pótléka az államháztartás javára elszámolandó költségvetési bevételek, melyek a Rendőrség által nem használhatók fel. A költségvetési szerveknek – automatikus utaló állomány segítségével – naponta továbbítaniuk kell az esetlegesen az előirányzat-felhasználási keretszámlájukra érkezett bírságot a  központosított bírságbevételek beszedésére szolgáló nemzetgazdasági számlájukra. 5. Költségvetési-maradvány 39. A költségvetési szervek költségvetési-maradványukat az éves költségvetési beszámoló elkészítésekor állapítják meg, amelyet az ORFK GF GAFO felülvizsgálat után felterjeszt a BM KF részére. 6. Számvitel 40. A költségvetési szerveknek önálló számviteli politikáját, valamint az ahhoz kapcsolódó szabályzatokat – az alapító okiratukban, illetve a  szervezeti és működési szabályzatukban meghatározott szakmai feladataik és sajátosságaik figyelembevételével – kell kialakítani. 41. A címszintű számlatükör a  jogszabályoknak megfelelően megegyezik az  államháztartás számviteléről szóló 4/2013.  (I.  11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 16.  mellékletével. Annak Áhsz. által megengedett, saját hatáskörben történő igény szerinti alábontását a  Forrás.Net integrált ügyviteli rendszer egyedi gyűjtőkódjainak kialakításával – a költségvetési szervek sajátosságait figyelembe véve – az ORFK GF GAFO végzi. 42. A költségvetési szervek – a Forrás.Net integrált ügyviteli rendszerben – a könyvelési naplókat kötelesek naprakészen vezetni. 43. A feladást, a  naplók zárását, valamint az  időszak havi zárását a  következő hónapban, a  KGR K11-es rendszerben megjelentetett IKJ (időközi költségvetési jelentés) közzétételét követő 15. naptári napig kell végrehajtani. 7. Költségvetési szervek törzskönyvi adatainak nyilvántartása 44. A költségvetési szervek a  kincstári számláikhoz kapcsolódó aláírás-bejelentő karton egy példányát a  bekövetkező változások nyilvántartása céljából – a MÁK ellenjegyzésének kézhezvételét követően 5 munkanapon belül – kötelesek elektronikus úton, szkennelt formában az ORFK GF GAFO részére eljuttatni. 8. Behajthatatlan követelések 45. Az Áhsz.-ben foglaltak teljesülése esetén a követelés behajthatatlanná nyilvánítására a) az ORFK esetében a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes; b) a költségvetési szerveknél annak vezetője, illetve az általa írásban megbízott személy(ek) jogosult(ak). 46. A költségvetési szervek vezetői a  beszámolóban szereplő követelésállomány behajthatatlanságára vonatkozóan a  Rendőrség eszközeinek és forrásainak értékelési szabályzatával összhangban rendelkeznek. A  nemzetgazdasági mérlegbeszámoló mérlegjelentésében szereplő követelésállomány – a  központi költségvetés központosított bevételét képező „Adósok” mérlegérték – értékelésére a  Rendőrség analitikus nyilvántartó helyei által kimutatott adósok mérlegértékének meghatározásáról szóló értékelési szabályzat rendelkezései vonatkoznak. III. FEJEZET EGYÉB GAZDÁLKODÁSI ELŐÍRÁSOK 9. Civil szervezetekkel kapcsolatos rendelkezések 47. A költségvetési szervek civil szervezetet nem hozhatnak létre, és ahhoz nem csatlakozhatnak. 10. Személyi juttatás és létszámgazdálkodás 48. A személyi állomány nem rendszeres juttatások körébe tartozó járandóságait, illetve az  állományba nem tartozók részére kifizetett juttatásokat teljeskörűen rögzíteni kell az új központosított illetmény-számfejtő rendszerben. 49. A költségvetési szerv illetmény-számfejtésre vonatkozó személyzeti intézkedései kötelezettségvállalásnak minősülnek. 50. A humánigazgatási szervezeti elemek a kötelezettségvállalási bizonylatokat minden esetben kötelesek ellenjegyeztetni az arra jogosult személlyel. 51. A személyi juttatások előirányzatainak átcsoportosítását az ORFK további feltételekhez kötheti. 52. A költségvetési szervek a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig – első alkalommal a tárgyév május 25. napjáig – az  ORFK GF GAFO részére eljuttatják a  személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok, illetve a  szociális  hozzájárulási adó aktuális, illetve várható előirányzatáról, a  tényleges, illetve várható felhasználásról – az ORFK GF GAFO által meghatározott tartalommal és formában – készített jelentést. 53. A költségvetési szervek a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig az ORFK GF GAFO részére eljuttatják a meglévő számfejtési létszámról szóló kimutatást. 11. Adatszolgáltatások 54. A szakirányító gazdasági szervezeti elemek az ellenőrzések előkészítése, végrehajtása, a gazdálkodás hatékonyságának vizsgálata és a szükséges operatív beavatkozások előkészítése, valamint ügyintézése érdekében eseti adatigénylésre jogosultak. 55. A BM GSZ által felsorolt szervezetek által kért adatszolgáltatásokat a költségvetési szervek kizárólag az ORFK GF útján, az ORFK GF ellenőrzése és jóváhagyása esetén teljesítik. 56. A költségvetési szervek az  általuk elismert, lejárt tartozásállományról – nemleges adat esetén is – havonta, a tárgyhónap utolsó napi állapotának megfelelően, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a MÁK részére, illetve – az ORFK útján – a BM KF felé adatszolgáltatást teljesítenek. 57. A költségvetési szervek az adatszolgáltatásukat – a MÁK részére összeállított adattartalommal, az ORFK GF GAFO által meghatározott formában elektronikus úton – a tárgyhónapot követő hónap 3. napjáig eljuttatják az ORFK GF GAFO részére. Az ORFK GF GAFO ellenőrzést és összegzést követően, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig továbbítja az adatszolgáltatást a BM KF, valamint – elektronikus úton – az ORFK Költségvetési Ellenőrzési Iroda részére. 58. A költségvetési szervek a  tárgyhóban esedékes kincstári nyitást megelőző munkanapon fennálló adósságról – a hónapvégi adósságjelentésekkel megegyező formátumban, elektronikus úton – a kincstári nyitást követő második munkanapig az adatszolgáltatásukat eljuttatják az ORFK GF GAFO részére. 12. Energiaracionalizálás 59. A BM Műszaki Főosztály által működtetett – energiaracionalizálási fejlesztések megvalósítását támogató – pályázati rendszer keretében benyújtani tervezett pályázatokról az  ORFK főenergetikusát előzetesen tájékoztatni kell. A főenergetikus a költségvetési szerv igénye esetén a benyújtásra tervezett pályázatot véleményezi. 13. Építési beruházás, felújítás 60. A Rendőrség cím beruházási tervjavaslatának összeállításához a költségvetési szervek a tervjavaslatukat az ORFK GF MF részére a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig küldik meg eredetben és elektronikus formában. A beérkezett tervjavaslatokat az ORFK GF MF felülvizsgálja, összesíti. 61. A költségvetési szervek a felújítási előtervüket a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig küldik meg eredetben és elektronikus formában az ORFK GF MF részére. 62. A költségvetési szervek a  felújítási keretek felhasználásáról a  negyedévet követő hónap 20. napjáig, illetve a  beruházások megvalósításáról, a  felhasznált forrásokról és a  felújítások tényleges éves teljesítéséről január 31. napjáig beszámoló jelentést kötelesek megküldeni eredetben és elektronikus formában is az  ORFK GF MF útján a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére. 63. A költségvetési szervek – felülvizsgálatot és összesítést követően – minden negyedévet követő hónap 8. napjáig megküldik eredetben és elektronikus formában is a pályázati forrásokból finanszírozandó ingatlanokkal összefüggő projektekről szóló beszámolót az  ORFK GF MF útján a  gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére, aki teljesíti az adatszolgáltatást a BM Műszaki Főosztálya felé. 14. Közbeszerzések 64. A költségvetési szervek között a  beszerzések tekintetében irányadó feladatmegosztásról, valamint a  költségvetési szervek beszerzései során alkalmazandó egyes feladatokról a Rendőrség Beszerzési Szabályzatáról szóló ORFK utasítás rendelkezik. 15. A szerződéskötések rendje 65. A költségvetési szervek költségvetésük terhére történő szerződések megkötésénél a kötelezettségvállalásra jogosult személyeknek a  kötelezettségvállalás, a  pénzügyi és jogi ellenjegyzés, az  utalványozás, az  érvényesítés és a teljesítésigazolás rendjének meghatározásáról szóló 47/2013. (XI. 29.) ORFK utasítás és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései mellett a következő szempontokat kell figyelembe venniük: a) a költségvetési szervek szervezeti egységei, elemei szerződő félként nem szerepelhetnek; b) a szerződés írásban való előkészítése a kezdeményező költségvetési szerv feladata; c) a kötelezettségvállalásnak minden esetben megfelelően indokolt és a  szakmai vezető által jóváhagyott szolgálati igényen kell alapulni; d) a szerződések előkészítésénél, megkötésénél és teljesítése során – ha azok minősített adatot tartalmaznak – a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat be kell tartani; e) a költségvetési szerv által árubeszerzés, szolgáltatás vagy építési beruházás megrendelésére irányuló visszterhes szerződés esetében szerződési feltételként – a  költségvetési szerven kívüli felet késedelmes teljesítés esetére terhelő – kötbér kikötése kötelező, valamint f ) a szerződéses érték (vételár, munkadíj stb.) meghatározásakor mind a bruttó végösszeg, mind a nettó összeg és az  általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) – ez  utóbbi százalékosan és összegszerűen – kerüljön feltüntetésre, az ÁFA-mentes szolgáltatás esetében ennek tényét kell a szerződésben egyértelműen rögzíteni. 16. Elővezetési költségek 66. Az Áhsz. „A részletező nyilvántartások tartalma” című 14.  mellékletének rendelkezéseivel egyező részletező nyilvántartás vezetését a Robotzsaru rendszer NOVA Közgazdasági Információs Rendszer Pénzügyi modulja biztosítja. 67. Az Áhsz. 18. § (3) bekezdése alapján az elővezetési költségekre vonatkozó követelések értékelése során az értékvesztés összege egyszerűsített értékelési eljárással határozható meg. Az egyszerűsített értékelési eljárás során alkalmazandó százalékos mutatók meghatározását az előző költségvetési év(ek)re vonatkozó adatok alapján kell kialakítani. IV. FEJEZET VAGYONGAZDÁLKODÁS, VAGYONKEZELÉS (INGATLAN, INGÓSÁG) 17. Költségvetési szervek elhelyezése 68. A költségvetési szerv az  elhelyezése körében az  irányító szerv vezetője egyetértése iránti kérelmét a  gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettesnek juttatja el. 69. Amennyiben a BM Műszaki Főosztálya a döntésről közvetlenül a vagyonkezelőt értesíti, úgy a vagyonkezelő köteles az ORFK GF MF-et tájékoztatni. 18. Ingatlan vagyonkezelésbe vétele 70. Az állami tulajdonba kerülő ingatlant – a tulajdonszerzést eredményező jogügylet létrejöttétől számított 30 napon belül – a  jogügyletben szerző félként eljáró költségvetési szerv köteles a  gazdasági országos rendőrfőkapitányhelyettesnek bejelenteni az ORFK GF MF útján. 71. A leendő vagyonkezelő költségvetési szerv az irányító szerv vezetője egyetértésének beszerzése érdekében készített előterjesztést a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes útján terjeszti fel a BM Műszaki Főosztály részére. 72. Amennyiben a  BM Műszaki Főosztály az  ingatlan belügyi vagyonkezelésbe vételéről szóló döntésről közvetlenül a vagyonkezelőt értesíti, úgy a vagyonkezelő köteles erről az ORFK GF MF-et tájékoztatni. 73. A vagyonkezelő költségvetési szerv – a BM Műszaki Főosztályra történő felterjesztéssel egyidejűleg – a jogügyletet követő 30 napon belül köteles eljuttatni a  vagyonkezelési szerződés módosításának egy másolati példányát az ORFK GF MF részére is. 74. Az egy példányban aláírt, ingatlan vagyonkezelői jogának – két központi költségvetési szerv között történő – rendezését célzó, háromoldalú megállapodás tervezetét az átadó központi költségvetési szerv a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes útján terjeszti fel a BM Műszaki Főosztály részére. 19. Ingatlanok vagyoni körből történő kikerülése (vagyonkezelői jog megszüntetése, elidegenítés, csere) 75. A vagyonkezelő költségvetési szerv az  ingatlangazdálkodással összefüggő javaslatát a  gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére terjeszti fel. Az ORFK GF érintett szervezeti eleme a javaslatot megvizsgálja, majd egyetértése esetén intézkedik annak továbbítására. Az európai uniós forrásból létesített, fejlesztett, illetve felújított ingatlanok esetében az  ORFK GF Európai Támogatások Osztálya (a továbbiakban: ORFK GF ETO) vezetőjének véleményét is ki kell kérni. 76. A vagyonkezelő költségvetési szerv – a BM Műszaki Főosztályra történő felterjesztéssel egyidejűleg – a vagyonkezelési szerződés módosításának egy másolati példányát a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles eljuttatni az ORFK GF MF részére is. 20. Ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházása 77. A vagyonkezelő költségvetési szerv a hozzá benyújtott kérelmet a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes útján, 15 napon belül juttatja el a  Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak (a  továbbiakban: MNV Zrt.). Ezt megelőzően az  ORFK GF érintett szervezeti eleme a  kérelmet megvizsgálja, majd egyetértése esetén intézkedik a kérelemnek – a BM Műszaki Főosztály közreműködésével – az MNV Zrt. felé történő megküldése iránt. Az európai uniós forrásból létesített, fejlesztett, illetve felújított ingatlanok esetében az ORFK GF ETO vezetőjének véleményét is ki kell kérni. 78. A vagyonkezelő költségvetési szerv a  gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes útján az  ingatlan átadására vonatkozó javaslatát a BM Műszaki Főosztály részére terjeszti fel. Az ORFK GF érintett szervezeti eleme a javaslatot véleményezi, majd a  javaslatot továbbítja a  BM Műszaki Főosztály részére. Az  európai uniós forrásból létesített, fejlesztett, illetve felújított ingatlanok esetében az ORFK GF ETO vezetőjének véleményét is ki kell kérni. 79. A vagyonkezelő költségvetési szerv a vagyonkezelési szerződésmódosítás egy másolati példányát – a BM Műszaki Főosztályra történő felterjesztéssel egyidejűleg – a szerződés megkötését követő 30 napon belül, illetve az ingatlannyilvántartás változásáról szóló földhivatali határozat másolatát annak kézhezvételét követő 30 napon belül az ORFK GF MF részére is továbbítja. 80. Ingatlan ingyenesen történő használatbavételére csak az országos rendőrfőkapitány egyetértése mellett kerülhet sor. Az erre vonatkozó kérelmet a költségvetési szerv a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyetteshez terjeszti fel. 21. Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek 81. Amennyiben a  BM Műszaki Főosztály, az  MNV Zrt. vagy a  Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a  vagyonkezelő költségvetési szervtől közvetlenül kér adatszolgáltatást, a  vagyonkezelő költségvetési szerv az  adatszolgáltatással egyidejűleg, annak megküldésével köteles tájékoztatni az  ORFK GF MF-et, továbbá – a  szolgálati lőfegyverek átadásáról – a szolgálati fegyverek központi javítását és nyilvántartását végző szervet, a Készenléti Rendőrség Műszaki és Üzemeltetési Igazgatóság Műszaki Osztály Fegyverzeti és Vegyivédelmi Alosztályát (a továbbiakban: Fegyverzeti és Vegyivédelmi Alosztály). 82. A vagyonkezelő költségvetési szerv az  ingatlangazdálkodásával összefüggésben, a  tárgyévben tervezett intézkedésekről, valamennyi lényeges körülményről április 15. napjáig szöveges összefoglaló jelentést küld, a  gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyetteshez címezve az  ORFK GF MF részére. Az  ORFK GF MF a  szöveges összefoglaló jelentéseket megvizsgálja, majd egyetértés esetén a BM Műszaki Főosztály részére továbbítja. 83. A vagyonkezelő költségvetési szerv az  ingatlanait érintő változásokra vonatkozó anyagokat – így különösen megosztási vázrajz, telekalakítási, építési, használatbavételi engedély, földhivatali, önkormányzati határozatok – a  BM  Műszaki Főosztályra történő felterjesztéssel egyidejűleg, a  változás bekövetkezését követő 30 napon belül az ORFK GF MF részére is továbbítja, amely a változásokról, ingatlanokról nyilvántartást vezet. 22. Ingóvagyonnal való gazdálkodás 84. A BM egyetértő nyilatkozata nélkül végrehajtott vagyonkezelői jog átruházásáról az átadó vagyonkezelő 15 napon belül – az MNV Zrt. értesítésével egyidejűleg – a megkötött megállapodás másolati példányának csatolásával köteles az ORFK GF érintett főosztályát, valamint az európai uniós forrásból beszerzett eszközök tekintetében az ORFK GF ETO vezetőjét is tájékoztatni, továbbá – szolgálati lőfegyverek esetében a  hatósági fegyvernyilvántartást végző szerv, a Belügyminisztérium Bűnügyi Nyilvántartó Hatósága egyidejű tájékoztatása mellett – a Fegyverzeti és Vegyivédelmi Alosztályt is tájékoztatni. 85. Az ORFK GF MF vezetőjének előzetes egyetértése szükséges a  költségvetési szervek közötti vagyonkezelői jog átadásához az alábbi eszközök vonatkozásában: a) lőfegyverek, lőszerek; b) hőkamerás rendszerek és éjjellátó figyelő-felderítő eszközök; c) gépjárművek, vízijárművek és légijárművek; d) ruházati termékek és felszerelési cikkek, valamint e) fegyverzeti és rendészettechnikai eszközök. 86. Az ORFK GF IÜF vezetőjének előzetes egyetértése szükséges a  költségvetési szervek közötti vagyonkezelői jog átadáshoz az alábbi eszközök vonatkozásában: a) informatikai eszközök; b) távközlési eszközök. 87. A 85–86.  pontban meghatározott azon eszközök esetében, amelyek európai uniós forrásból kerültek beszerzésre, az  ORFK GF ETO vezetőjének egyetértése is szükséges mindazon esetben, amikor ezen eszközök vagyonkezelési jogának átruházásakor az ORFK GF érintett főosztálya vezetőjének egyetértése szükséges. 88. Az ORFK a  85–86.  pontban meghatározott eszközök vonatkozásában rendelkezik a  továbbhasznosítás módjáról a következők szerint: a) működőképes, szolgálati használatra alkalmas eszközök esetén: aa) szolgálati feladatok ellátása, átcsoportosítása, ab) központi tartalékkészletbe helyezése; b) működésképtelen, elavult, lejárt szavatossági idejű eszközök esetén: ba) selejtezés, megsemmisítés, bb) értékesítés. 89. A selejtezett vagyontárgyak vagyonkezelők részére, képzési céllal történő átadásához az  ORFK GF MF, illetve az ORFK GF IÜF vezetőjének egyetértése nem szükséges. 90. Amennyiben a  vagyonkezelői jog átruházásakor a  Rendőrség cím az  átadó fél, az  előzetes egyetértési kérelmet az érintett költségvetési szervek együttesen – az informatikai és a távközlési eszköz vonatkozásában az ORFK GF MF és a  BM Műszaki Főosztály útján, illetve az  ORFK GF IÜF és a  BM Informatikai Főosztály útján – terjesztik fel a  BM szakirányú helyettes államtitkársága felé. Az ORFK GF MF, illetve az ORFK GF IÜF a hozzá felterjesztett kérelmeket felülvizsgálja, és egyetértése esetén felterjeszti a BM szakirányú főosztályára. 91. Amennyiben a Rendőrség cím az átvevő fél, a jogügylet létrejöttét követő 15 napon belül – az MNV Zrt. értesítésével egyidejűleg – a belügyi engedély és a megkötött megállapodás másolatának csatolásával a vagyonkezelő költségvetési szerv köteles az ORFK GF érintett főosztályát, illetve az ORFK GF ETO vezetőjét tájékoztatni. 92. A vagyonkezelői jog átruházásával kapcsolatos előzetes egyetértés iránti kérelmet az  érintett költségvetési szerv az  ORFK GF érintett főosztálya, valamint a  BM – vagyonkezelői jog tárgya szerinti – szakirányú főosztálya (a  továbbiakban: BM szakirányú főosztály) útján terjeszti fel a  BM szakirányú helyettes államtitkársága felé. Az  ORFK  GF  érintett főosztálya a  kérelmeket felülvizsgálja, és egyetértése esetén felterjeszti a  BM szakirányú főosztályára. 93. Az ingó vagyonelem ingyenes tulajdonba adásáról szóló lemondó és befogadó nyilatkozatot a  vagyonkezelő az ORFK GF érintett főosztálya útján terjeszti fel a BM szakirányú főosztályára. 94. Az ORFK GF érintett főosztálya a 92. pont szerinti kérelmet véleményezi, majd – amennyiben a javaslat a Rendőrség cím érdekeivel összeegyeztethető, úgy – továbbítja a BM szakirányú főosztálya részére. 95. A vagyonkezelői jogok átruházásának tényéről az ORFK GF érintett főosztálya nyilvántartást vezet. 96. A gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes előzetes egyetértése szükséges a  polgárőr egyesületek részére – haszonkölcsön szerződés keretében – történő gépjármű átadáshoz. A nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervek a polgárőr egyesületek gépjármű visszaadásáról soron kívül tájékoztatják az ORFK GF MF vezetőjét. 97. A nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervek – a  BM GSZ 40.  § (2)  bekezdése szerinti – a  szolgálati járművel kapcsolatos káreseményekről azonnal kötelesek írásban tájékoztatni az ORFK GF MF vezetőjét. 23. Európai uniós forrás felhasználásával végrehajtott fejlesztésből származó ingó- vagy ingatlanvagyon fenntartása 98. Az európai uniós forrásból beszerzett ingó- és ingatlanvagyon vagyonkezelői jogának átadása során – figyelemmel a  támogatással beszerzett eszközök sajátos fenntartási szabályaira is – a  követendő eljárásrend kiegészül az  ezen alcímben meghatározott feltételekkel. 99. Az európai uniós forrásból végrehajtott fejlesztésből származó ingó vagy ingatlan vagyon felhasználása esetén a BM GSZ 37–38. §-ában meghatározottak irányadóak. 100. Az Európai Támogatások vonatkozásában a  kapcsolódó indikatív programban meghatározottal azonos célra kell használni: a) a vásárlás napja után legalább 3 évig az informatikai és hírközlési technológiai felszereléseket; b) a vásárlás napja után legalább 5 évig az  olyan másfajta felszereléseket, mint például a  működést szolgáló felszerelések és közlekedési eszközök, kivéve a c) alpontban felsoroltakat; c) a vásárlás napja után legalább 10 évig a helikoptereket, hajókat és repülőgépeket, valamint d) a támogatási szerződésben előírtak szerint – a Felelős Hatóság által a projekt záró értékelésében foglalt projekt záró időpontját követően – legalább 10 évig az ingatlanokat. 101. Amennyiben a Rendőrség cím a projektcélhoz kötött fenntartási időszak leteltét megelőzően az indikatív programban megfogalmazott céltól eltérő feladatra kíván nagyértékű tárgyi eszközt, járművet felhasználni, átcsoportosítani, illetve ingatlant hasznosítani, a  Miniszterelnökség előzetes hozzájárulása iránti kérelmet az  ORFK GF útján a  BM Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkárságra kell felterjeszteni. A  kérelem a  következő adatokat tartalmazza: a) tárgyi eszköz, jármű, ingatlan megnevezése; b) eszköz és jármű esetén azok mennyisége; c) eljárásazonosító (például: SA–XX); d) új felhasználási terület, valamint e) indokolás. 102. Az ORFK GF ETO – a Miniszterelnökség tájékoztatása érdekében – minden év március 31. napjáig tájékoztatót készít, amelyet a BM Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkárságra felterjeszt. Ebben tájékoztatást kell adni: a) a projektcélhoz kötött fenntartási időszak leteltét megelőzően a beszerzett nagyértékű tárgyi eszköz, jármű eredeti célnak megfelelően – eltérő helyszínen történő üzemeltetése esetén – az átcsoportosítandó eszköz megnevezéséről, mennyiségéről, az eljárásazonosítóról, az átcsoportosítás indokáról; b) a nagyértékű tárgyi eszköz, jármű használatból történő kivonásáról az  érintett tárgyi eszközök tételes felsorolásával, a  kivonás indokával, valamint a  kiváltásukra (képességcsökkenés megakadályozására) tett intézkedés ismertetésével; c) a nagyértékű tárgyi eszköz, gépjármű projektcélhoz kötött fenntartási időszak leteltét követően eltérő feladatra történő átcsoportosításáról az érintett eszközök tételes felsorolásával, az átcsoportosítás indokával, valamint a kiváltására tett intézkedés ismertetésével. 103. A használatból kivont nagyértékű tárgyi eszköz, jármű (a projektcélhoz kötött fenntartási időszak leteltétől függetlenül): a) nem értékesíthető; b) csak a Miniszterelnökség előzetes engedélyével adható át térítésmentesen más szerv részére, valamint c) megsemmisítéséről (megsemmisüléséről) tájékoztatni kell a Miniszterelnökséget. 104. A használatból kivont eszközök, készletek értékesítésére vonatkozó tilalom alól történő egyedi felmentésre vonatkozó kérelmet a BM Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkárság útján kell felterjeszteni a Miniszterelnökségre. 105. Nem szükséges tájékoztatni a  Miniszterelnökséget készletek, kis értékű tárgyi eszközök használatból történő kivonásáról, megsemmisítéséről, megsemmisüléséről. 106. Az európai uniós forrásból beszerzett eszközök átadása során a kapcsolódó vagyonkezelői szerződés módosításában rögzíteni kell a következőket: a) mely forrásból, milyen feladatra került az érintett eszköz beszerzésre; b) milyen fenntartási kötelezettség terheli az átvevőt, valamint c) a nyomonkövethetőség érdekében tett intézkedések. V. FEJEZET ADOMÁNYOZÁS 107. A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi szervek és oktatási intézmények részére felajánlott adományok elfogadásának rendjéről szóló szabályzat kiadásáról szóló 26/2010. (XII. 29.) BM utasítás (a továbbiakban: Adomány utasítás) 1. melléklet a) szerinti, a  kétmillió forintos értékhatárt meghaladó, de a  tízmillió forintos értékhatárt meg nem haladó adományok esetében – az országos rendőrfőkapitány jóváhagyását követően –; b) 6. pontjában meghatározott adományok elfogadásáról kötött megállapodás esetében – a gazdasági helyettes államtitkár jóváhagyását követően – az adományozó és a kedvezményezett által kötendő írásbeli megállapodásban (a továbbiakban: megállapodás) utalni kell a jóváhagyó nyilatkozatra. 108. A megállapodásnak – a  107.  pont a)–b)  alpontjában meghatározott esetekben – a  következő szöveget tartalmaznia  kell: „A megállapodás megkötéséhez az  országos rendőrfőkapitány/a gazdasági helyettes államtitkár a(z) ……/20… ált. számú iratban hozzájárult”. 109. A költségvetési szerv részére felajánlott, a  107.  pont szerinti adomány esetében az  ORFK GF IF vezetője részére kérelmet kell előterjeszteni a támogató vélemény, valamint a jóváhagyó nyilatkozat beszerzése iránt. 110. A kérelemben az adományokhoz kapcsolódó jogok, kötelezettségek, valamint egyéb lényegesnek ítélt körülmények közül különösen a következőkre kell kitérni: a) az adományozó jogállására; b) az adománynak az adományozó nyilatkozata szerinti céljára; c) az adományt terhelő közterhekre; d) az adományból fakadó, az elfogadást követően a költségvetési szervnél keletkező többletköltségre; e) az adomány lényeges tulajdonságait tartalmazó dokumentumokra; f ) az adománynak a kedvezményezett költségvetési szerv általi felhasználhatóságára; g) az adományozó által támasztott feltételek teljesíthetőségére és annak következményeire; h) az adomány rendszerbe illeszthetőségére, alkalmasságára és gazdaságos működtetési feltételeinek meglétére, valamint i) azokra a körülményekre, amelyek ismerete nélkülözhetetlen az adomány elfogadásának mérlegelésekor. 111. A kérelemhez csatolni kell: a) a megállapodás – Adomány utasításban meghatározottaknak megfelelő tartalmú – tervezetét; b) az adomány odaítéléséről szóló, a rendelkezésre jogosulttól származó döntést; c) az adomány értékét igazoló iratot, nyilatkozatot vagy annak hiteles másolatát; d) tárgyi eszköz esetében az annak azonosítására szolgáló adatokat, így különösen a gyári, a sorozat-, a motor- és alvázszámot, a forgalmi rendszámot, illetve a forgalomba helyezés időpontját; e) az adomány lényeges tulajdonságait igazoló okiratot és dokumentációt, valamint f ) az adományozó köztartozásmentességéről szóló, 30 napnál nem régebbi Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a  továbbiakban: NAV) igazolást, ha az  adományozó nem szerepel a  NAV köztartozásmentes adózói adatbázisában. 112. A Rendőrség szerveinél korszerű, gazdaságosan működő, rendszerbe illeszthető technikai eszközök üzemeltetése érdekében: a) a felajánlásokat, támogatásokat elsősorban pénzügyi formában kell megvalósítani; b) technikai eszközök felajánlása esetén csak a Rendőrségnél rendszeresített vagy a Rendőrségnél használatba vett technikai eszközökkel megegyező paraméterekkel rendelkező berendezések fogadhatók el. 113. Adományként nem fogadható el olyan jármű, amely: a) 3 évnél idősebb, illetve műszaki állapota miatt nagyjavítást, motorcserét igényel; b) 100 000 km, motorkerékpár, segéd-motorkerékpár esetén 30 000 km feletti futásteljesítménnyel rendelkezik; c) átlagos üzemanyag-felhasználása több mint 30%-kal meghaladja a rendőri szervnél üzemeltetett, ugyanezen kategóriába eső jármű átlagos üzemanyag-felhasználását. 114. A Rendőrség technikai eszközei tekintetében nem fogadható el adományként: a) a műszaki paraméterek vagy szakmai szempontok alapján a  Rendőrség eszközparkjába nem illeszthető berendezés, felszerelés; b) gazdaságtalanul, az átlagosnál nagyobb költséggel üzemeltethető technika. 115. A számítástechnikai eszközök tekintetében nem fogadható el adományként: a) a műszaki paraméterek vagy szakmai szempontok alapján a  Rendőrség eszközparkjába nem illeszthető számítástechnikai rendszer és eszköz; b) a Rendőrségnél általánosan használt számítástechnikai rendszerekkel együttműködni nem képes számítógép, illetve számítógépes program; c) gazdaságtalanul, az átlagosnál nagyobb költséggel üzemeltethető eszköz; d) információbiztonsági kockázatot jelentő eszköz. 116. Az irodatechnika tekintetében nem fogadható el adományként: a) a műszaki paraméterek vagy szakmai szempontok alapján a  Rendőrség eszközparkjába nem illeszthető berendezés és felszerelés; b) gazdaságtalanul, a  hasonló berendezések átlagos üzemeltetési költségeinél 30%-nál nagyobb mértékű üzemeltetési költséggel működő berendezés. 117. A hírközlési eszközök tekintetében nem fogadható el adományként: a) a műszaki paraméterek vagy szakmai szempontok alapján a  Rendőrség eszközparkjába nem illeszthető hírközlési eszköz; b) gazdaságtalanul, a  hasonló berendezések átlagos üzemeltetési költségeinél 30%-nál nagyobb mértékű üzemeltetési költséggel működő rendszer, berendezés; c) olyan rendszeresített hírközlő eszköz, melynek kiváltását a  Rendőrség műszaki fejlesztési koncepciója tartalmazza. 118. A fegyverzeti, vegyvédelmi eszközök tekintetében nem fogadható el adományként a  Rendőrségnél nem rendszeresített fegyverzeti, vegyvédelmi eszköz. 119. Egyéb felszerelési tárgyak, eszközök, berendezések tekintetében nem fogadható el adományként az  a  felszerelési tárgy, amelynek: a) műszaki színvonala nem képviseli a korszerű, mai követelményeknek megfelelő megoldásokat; b) üzemeltetési költsége meghaladja a saját kategóriájában átlagosan elvárható mértéket. 120. Ruházat tekintetében nem fogadható el adományként a  hivatásos állomány részére a  Rendőrségnél nem rendszeresített termék. 121. Az adományként felajánlott eszközök, tárgyak elfogadása támogathatóságának a 113–120. pontokban meghatározott műszaki követelményeitől a  gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes előzetes, írásbeli engedélyével lehet eltérni. 122. Az ORFK GF IF az  előkészítő tevékenysége során véleményezi a  megállapodás tervezetét, valamint – az  ORFK GF illetékes szervezeti elemei bevonásával – vizsgálja az adomány elfogadhatóságának lehetőségét. 123. Az adomány elfogadására vonatkozó előterjesztést döntésre az ORFK GF IF készíti elő az ORFK GF illetékes szervezeti eleme véleményének kikérésével. 124. Az ORFK GF IF gondoskodik az  elfogadásra jogosult döntésének beszerzéséről. Az  elfogadáshoz szükséges előterjesztésben meg kell határozni az  adomány elfogadásának indokoltságát, továbbá csatolni kell hozzá a megállapodás tervezetét. 125. Jármű, informatikai eszköz, valamint a hivatásos állomány részére felajánlott ruházat adományként történő elfogadása előtt – az adomány értékhatárától függetlenül – be kell szerezni a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes előzetes támogató véleményét. A  megállapodásnak a  következő szöveget tartalmaznia kell: „A megállapodás megkötéséhez a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes a 29000/………/20… ált. számú iratban hozzájárult”. 126. Jármű adomány esetében – a 111. pontban meghatározottakon felül – csatolni kell: a) a jármű forgalmi okmányának másolatát; b) a kedvezményezett költségvetési szerv arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy ba) a jármű típusa a rendőrségi járműparkba illeszthető, valamint bb) a járőr gépkocsi a  Rendőrség szolgálati járműveinek és a  rendőri szolgálati feladatok ellátásához használt, a  rendőri szerv tulajdonában lévő, bérelt, lízingelt, valamint adományozott gépjárművek rendőri jellegének kialakításáról szóló 11/2010. (OT 7.) ORFK utasítás szabályainak megfelel. 127. Járműhasználat esetén a megállapodás csak határozott időre köthető. 128. Az adomány, azaz a  járműhasználat piaci értékének megállapítását az  1.  melléklet szerint kell elvégezni. A  haszonkölcsön szerződést olyan időtartamra lehet csak megkötni, hogy a  használat értéke a  jármű értékét ne haladja meg. 129. Az adomány elfogadása tárgyában hozott döntésről – a dokumentáció visszaküldésével egyidejűleg – a döntéstől számított 8 napon belül az ORFK GF IF írásban tájékoztatja a kedvezményezett költségvetési szervet. Az adományt ezen tájékoztatás kézhezvétele előtt csak indokolt esetben lehet birtokba venni, amely okot a kérelemben, valamint az előterjesztésben szerepeltetni kell. 130. A kedvezményezett költségvetési szerv gazdasági, pénzügyi vezetője a megállapodás megkötésének időpontjában, valamint – rendszeres adományok esetében – minden befogadást megelőzően köteles ellenőrizni az adományozó köztartozásmentességét a  NAV által kiállított, 30 napnál nem régebbi igazolás beszerzésével, amennyiben az  adományozó nem szerepel a  NAV köztartozásmentes adózói adatbázisában. Ennek hiányában a  megállapodás nem írható alá, a rendszeres adományról szóló megállapodást meg kell szüntetni. 131. A megállapodás aláírására – értékhatártól függetlenül – csak a  kedvezményezett költségvetési szerv gazdasági, pénzügyi vezetője és jogtanácsosa által történő ellenjegyzését követően kerülhet sor. 132. Az Adomány utasítás 17. pontja alapján az elfogadott adományokat, azok értékét, összegét és felhasználásuk módját – adományozók szerinti bontásban – a  kedvezményezett szerv, valamint annak adományban részesült szervezeti eleme naprakészen, elkülönítetten dokumentálja, ezzel egyidejűleg gondoskodik az  adományok államháztartási jogszabályi előírások betartásával történő költségvetési-számviteli elszámolásáról. Az  eredeti bizonylatokra épülő dokumentálás a  költségvetési szerv számviteli nyilvántartásának részét képezi, az  adomány értéke a  költségvetési szerv kimutatott vagyonát növeli. 133. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 25. § (6) bekezdése szerint az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok. 134. Az adományt az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet 1. melléklet III. fejezet A) pont 1. és 2. alpontja – térítés nélkül, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt immateriális javak, tárgyi eszközök elszámolása – alapján a 111-es főkönyvi számlaszám megfelelő alábontásával kell könyvelni. Az adomány értéke nem lehet nulla. 135. A kedvezményezett költségvetési szerv köteles a megállapodás tényét a felek által történő aláírását követő 8 napon belül – az  adomány értékhatárától függetlenül – a  NOVA Adomány modulban átvezetni, valamint az  aláírt megállapodás szkennelt példányát – ideértve a módosító megállapodást is – csatolni. 136. A kedvezményezett költségvetési szerv köteles az elfogadott adományok jellegéről és értékéről a 2. melléklet szerint részletezett, összegszerű éves kimutatást – az adomány értékhatárától függetlenül – elkészíteni, és az ORFK GF IF részére a tárgyévet követő február 28. napjáig eljuttatni. A kimutatást az ORFK GF IF összegzi. Az összegzett kimutatást a  gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes a  BM gazdasági helyettes államtitkár részére a  tárgyévet követő április 30. napjáig felterjeszti. 137. A kedvezményezett költségvetési szerv az Adomány utasítás 14. pontjában meghatározott közzétételi kötelezettségét a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok elektronikus közzétételének szabályairól szóló 14/2014. (V. 23.) ORFK utasítás 5. melléklet II. pontja alapján – a 3. mellékletben szereplő táblázattal – köteles teljesíteni. VI. FEJEZET INGATLANHOZ ÉS LAKÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOG INGYENES FELAJÁNLÁSA 138. Ingatlanhoz és lakásokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog költségvetési szervek részére történő ingyenes felajánlása (a továbbiakban: felajánlás) esetében a felajánlás elfogadásáról a felajánló és a kedvezményezett költségvetési szerv – az országos rendőrfőkapitány jóváhagyását követően – írásbeli megállapodást köt, amelyben utalni kell a jóváhagyó nyilatkozatra. A jóváhagyó nyilatkozat a felajánlás értékhatárára tekintet nélkül, minden esetben szükséges. 139. A megállapodásnak a  következő szöveget tartalmaznia kell: „A megállapodás megkötéséhez az  országos rendőrfőkapitány a(z) ……/20… ált. számú iratban hozzájárult”. 140. A felajánlások esetében az ORFK GF IF vezetője részére kérelmet kell előterjeszteni a jóváhagyó nyilatkozat beszerzése iránt. 141. A kérelem tartalmára a 110. pont, a kérelem mellékleteire a 111. pont alkalmazandó. 142. Az ORFK GF IF az előkészítő tevékenysége során véleményezi a megállapodás tervezetét. 143. A felajánlás elfogadására vonatkozó előterjesztést az  ORFK GF IF – az  ORFK GF MF véleményének kikérésével – döntésre előkészíti, és felterjeszti az országos rendőrfőkapitánynak. Az előterjesztésben meg kell határozni a felajánlás elfogadásának indokoltságát, továbbá csatolni kell hozzá az írásbeli megállapodás tervezetét. 144. A felajánlás elfogadása tárgyában hozott döntésről, annak meghozatalától számított 8 napon belül, a dokumentáció visszaküldésével egyidejűleg az ORFK GF IF vezetője írásban tájékoztatja a kedvezményezett költségvetési szervet. 145. A felajánlás tárgyát képező ingatlant a tájékoztatás kézhezvétele előtt csak indokolt esetben lehet birtokba venni, amely okot a kérelemben és az előterjesztésben is szerepeltetni kell. 146. A kedvezményezett költségvetési szerv gazdasági, pénzügyi vezetője a  megállapodás megkötése előtt köteles beszerezni az adományozó köztartozásmentességéről szóló, 30 napnál nem régebbi NAV igazolást, ha az adományozó nem szerepel a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisában. 147. A megállapodás aláírására értékhatártól függetlenül, a  kedvezményezett költségvetési szerv gazdasági, pénzügyi vezetője és jogtanácsosa által történő ellenjegyzést követően kerülhet sor. 148. A kedvezményezett köteles a megállapodás felek által történő aláírását követő 8 napon belül az aláírt megállapodás másolatát – ideértve a  módosító megállapodást, illetve a  használat megszűnéséről szóló tájékoztatást is – az ORFK GF MF részére eljuttatni. A megállapodásokról az ORFK GF MF nyilvántartást vezet. VII. FEJEZET ÉLELMEZÉSI TEVÉKENYSÉG 149. Az élelmezési tevékenység megszervezésével, ellátásával – ideértve a  különleges feladatot ellátók térítésmentes étkeztetésével, külső szervek és személyek étkezésével – kapcsolatos részletes feladatokat a helyi sajátosságokra és adottságokra tekintettel: a) a Rendőrségi Igazgatási Központban elhelyezett rendőrségi szervek személyi állománya részére a Budapesti Rendőr-főkapitányság; b) a költségvetési szervek személyi állománya részére a  költségvetési szerv vezetője, illetve a  fenntartó költségvetési szerv vezetője határozza meg. 150. A költségvetési szervek az élelmezést saját konyhai étkeztetés keretében, továbbá külső vagy belső szolgáltatások igénybevételével oldhatják meg. 151. A költségvetési szerv vezetőjének a helyi sajátosságok és beszerzési lehetőségek figyelembevételével kell az egyes élelmezési tevékenységekhez az iránynormák felszámíthatóságát és konkrét összegét meghatározni. 152. Térítés nélküli étkezés (a továbbiakban: I/a. norma) igénybevételére jogosultak: a) a költségvetési szerv vezetőjének döntése alapján a különleges feladatok – különösen a harckészültségi feladat és gyakorlat, biztosítási és tömegkezelési feladat, visszatartás, berendelés, közbiztonsági akció, a határőrizeti akció, a  menekültügyi veszély, válságkezelés-végrehajtás feladatainak – ellátásában részt vevő személyi állomány; b) az elemi csapások, az  ipari és környezeti katasztrófák területelzárási, mentési, rendfenntartási feladataiban részt vevő személyi állomány; c) a nem ügyeleti munkakörben foglalkoztatottak, ha ügyeleti szolgálatot látnak el, a  rendes munkaidőt vagy szolgálatteljesítési időt meghaladó időtartamra eső étkezésre; d) a hat órát meghaladó értekezleten, tanfolyamon, továbbképzésen, nem átrendelés alapján részt vevő személyi állomány, amennyiben a  parancsnok másképpen nem rendelkezik, és az  érintett állomány napidíjban nem részesül; e) a sportversenyre felkészülés és a verseny idejére a versenyzőként résztvevő kérelmére a költségvetési szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető döntése alapján a résztvevő, valamint f ) a költségvetési szerv vezetőjének döntése alapján nemzetközi rendezvények szervezőbizottsága, egyéb közreműködői. 153. Az I/a. norma szerinti ellátás szolgálati jegyen, a feladat (esemény) és létszám meghatározásával igényelhető. A teljes napi normaérték részétkezésekre oszlik a következők szerint: a) a 152. pont a)–b) alpontja esetében aa) reggeli nettó 800 Ft, ab) ebéd nettó 1400 Ft, ac) vacsora nettó 1200 Ft; b) a 152. pont c)–f ) alpontja esetében ba) reggeli nettó 660 Ft, bb) ebéd nettó 850 Ft, bc) vacsora nettó 700 Ft. 154. Az I/a. norma szerinti reggeli és ebéd igénybevétele előzetes igényléssel, a  vacsora igénybevétele a  munkarendi beosztás alapján történhet. 155. Térítés ellenében étkezés (a továbbiakban: I/b. norma) igénybevételére jogosult: a) teljes térítéssel – a nyersanyag- és rezsiköltség, valamint az ÁFA figyelembevételével – a költségvetési szervek hivatásos, kormánytisztviselői és közalkalmazotti, munkavállalói, közfoglalkoztatotti állományának tagja, valamint nyugállományú tagja; b) a teljes térítési díj 50%-ának felszámításával az  élelmezési ellátásban közvetlenül részt vevő konyhai és élelmezést szervező állomány – kivéve a  közfoglalkoztatottak – a  munkaidejére eső részétkezés kötelező igénybevételével. 156. A Rendőrség szervei által fogvatartott személyek szervezett, térítés nélküli étkezése (a továbbiakban: II/a. norma) részétkezésekre oszlik a következők szerint: a) reggeli nettó 230 Ft; b) ebéd nettó 450 Ft; c) vacsora nettó 250 Ft. 157. A Rendőrség szervei által fogvatartott fiatalkorúak szervezett, térítés nélküli étkezése (a továbbiakban: II/b. norma) részétkezésekre oszlik a következők szerint: a) reggeli nettó 240 Ft; b) ebéd nettó 500 Ft; c) vacsora nettó 250 Ft. 158. A II/a. és a II/b. norma szerinti ellátás szolgálati jegyen igényelhető a létszám meghatározásával. 159. Kiegészítő éjszakai pótélelmezési ellátás (a továbbiakban: III/a. norma) igénybevételére a 152. pont a)–f ) alpontjában megjelölt feladatot ellátó állomány tagja akkor jogosult, ha az igénybevételre 22 óra és 6 óra között előreláthatóan legalább három órát elérő vagy meghaladó időtartamban került sor. A III/a. norma szerinti ellátás a feladat és a létszám meghatározásával, szolgálati jegyen igényelhető, amelynek mértéke: a) a 152. pont a)–b) alpontja esetében nettó 660 Ft; b) a 152. pont c)–f ) alpontja esetében nettó 400 Ft. 160. Az I/a. normára jogosultak részére a normán felül, azt kiegészítő ünnepi élelmezést feljavító ellátás (a továbbiakban: III/b. norma) jár az alábbi munkaszüneti napokon: a) január 1.; b) március 15.; c) április 24.; d) május 1.; e) nagypéntek; f ) húsvétvasárnap; g) húsvéthétfő; h) pünkösdvasárnap; i) pünkösdhétfő; j) augusztus 20.; k) október 23.; l) november 1.; m) december 25–26. 161. A III/b. norma az  étkezési létszám alapján – naponta egy étkezéshez – számítható fel, a  norma mértéke nettó 300 Ft/fő. 162. Védőital-ellátásra (a továbbiakban: III/c. norma), ennek keretében a) (palackozott) hűsítő italra jogosult a szabad téren, valamint a vezetékes ivóvíz-szolgáltatással nem rendelkező épületben, építményben munkát végző állomány, ha az igénybevétel a három óra időtartamot meghaladja, és az átlagos napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a +24 C°-ot, vagy 6 ór …