321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelete a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről.

321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelete a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről. A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés f) és s) pontjában kapott felhatalmazás, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában, bb) alpontjában és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében a következőket rendeli: Általános rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában a) szociális szolgáltató, intézmény székhelye: a központi ügyintézés helye, függetlenül attól, hogy a székhelyen nyújtanak-e szociális szolgáltatást; b) telephely: a szociális szolgáltató, intézmény székhelyének és többi telephelyének helyrajzi számától az ingatlan-nyilvántartásban különböző helyrajzi számon feltüntetett ba) hely, ahol a szociális intézmény nappali ellátást vagy bentlakásos intézményi ellátást nyújt, bb) a szociális szolgáltató, intézmény használatában álló, alapszolgáltatáshoz – ide nem értve a nappali ellátást – használt és az ellátottak számára nyitva álló helyiség vagy – jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén – szakmai központ, amelynek telephelyként történő engedélyeztetését a fenntartó kéri; c) ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség: a szociális szolgáltató, intézmény székhelyének, telephelyének helyrajzi számától az ingatlan-nyilvántartásban különböző helyrajzi számon feltüntetett, a szociális szolgáltató, intézmény használatában álló, alapszolgáltatáshoz – ide nem értve a nappali ellátást – használt és az ellátottak számára nyitva álló helyiség; d) ellátási terület: az a terület, ahonnan a szociális szolgáltató, intézmény ellátottakat fogad; e) külső férőhely: rehabilitációs intézményi ellátás esetén az ellátott részére az utógondozás ideje alatt a szociális intézmény által, de a szociális intézmény épületén kívül biztosított lakhatási forma; f) ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó: a helyi önkormányzat, illetve a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa fenntartott szociális szolgáltató, intézmény által nyújtott olyan szociális szolgáltatás tekintetében, amelyet a helyi önkormányzat, illetve a társulás valamelyik tagja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továb biak ban: Szt.) alapján biztosítani köteles; g) időszakos férőhely: a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a téli időszakra vagy annak egy részére ga) az éjjeli menedékhely, illetve a hajléktalan személyek átmeneti szállása számára engedélyezett férőhely, gb) a nappali melegedő számára engedélyezett éjjeli menedékhely férőhely; h) téli időszak: a november 1-je és április 30-a közötti időszak. 2. § (1) A Kormány az Szt. alkalmazása során működést engedélyező szervként a) a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és ille té kességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továb biak ban: Gyár.) mellékletében kijelölt települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét (a továb biak ban: városi jegyző), b) a szociális és gyámhivatalt, c) a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalt (a továb biak ban: FSZH) jelöli ki. (2) A Kormány szociális hatóságnak a) az Szt. 90/A. §-ának alkalmazása során a helyi önkormányzat, illetve a társulás székhelye szerint ille té kes szociális és gyámhivatalt, b) az Szt. 92/C. § (5) bekezdésének alkalmazása során – az ellenőrzési eljárásban meghatározott hatáskörrel és ille té kességgel – a szociális és gyámhivatalt, valamint az FSZH-t jelöli ki. (3) A Kormány a szociális szolgáltatások esetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként – az ellenőrzési eljárásban meghatározott hatáskörrel és ille té kességgel – az (1) bekezdés szerinti működést engedélyező szerveket jelöli ki. (4) A városi jegyző a feladat- és hatáskörét a Gyár. mellékletében meghatározott ille té kességi területén, a felsorolt településekre kiterjedően is ellátja. (5) A városi jegyző e rendelet szerinti hatósági eljárásában a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a szociális és gyámhivatal. A szociális és gyámhivatal – a Gyár. 14. §-a (2)–(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával – legalább négyévenként ellenőrzi a városi jegyzők e rendelet szerinti hatósági tevékenységének jogszerűségét. (6) A szociális és gyámhivatal e rendelet szerinti hatósági eljárásában a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az FSZH. Az FSZH legalább négyévenként ellenőrzi a szociális és gyámhivatalok e rendelet szerinti hatósági tevékenységének jogszerűségét. (7) A működést engedélyező szerv eljárási cselekményt a szociális szolgáltató, intézmény (ellátást nyújtó székhely, telephely) által nyújtott alapszolgáltatás – ide nem értve a nappali ellátást – teljes ellátási területén végezhet. 3. § (1) Többféle szociális szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató, intézmény számára egy működési engedélyt kell kiadni. Telephellyel rendelkező szociális szolgáltató, intézmény esetén az ellátást nyújtó székhelyre és az egyes telephelyekre külön kell működési engedélyt kiadni, és e rendeletnek a szociális szolgáltatóra, intézményre vonatkozó szabályait mind az ellátást nyújtó székhelyre, mind a telephelyekre meg fele lően alkalmazni kell. (2) A működési engedélyezéssel és – a 15. §-ban foglaltak kivételével – az ellenőrzéssel kapcsolatos ügyekben első fokon a) szociális szolgáltató és kizárólag alapszolgáltatást nyújtó szociális intézmény esetén a szociális szolgáltató, intézmény székhelye, telephelye szerint ille té kes városi jegyző, b) bentlakásos intézményi ellátást nyújtó szociális intézmény esetén a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint ille té kes szociális és gyámhivatal jár el. (3) Ha a szociális szolgáltató, intézmény a székhelyén vagy valamelyik telephelyén a szociális alapszolgáltatás mellett bentlakásos intézményi ellátást, gyermekek átmeneti gondozását vagy gyermekvédelmi szakellátást is nyújt – ideértve azt az esetet is, ha külön jogszabály szerinti helyettes szülői hálózat, nevelőszülői hálózat vagy külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás működtetője –, a 15. §-ban foglaltak kivételével a szociális szolgáltató, intézmény ellátást nyújtó székhelye és valamennyi telephelye tekintetében a székhely, telephely szerint ille té kes szociális és gyámhivatalok járnak el első fokon. 4. § (1) A fenntartó a működési engedély kiadása, módosítása és visszavonása iránti kérelmet a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter (a továb biak ban: miniszter) által e célra rendszeresített és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továb biak ban: minisztérium) és a működést engedélyező szervek honlapján, valamint a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon nyújthatja be. Az adatlap és az elektronikus űrlap adattartalmát az 1. számú melléklet határozza meg. (2) A működést engedélyező szerv a működési engedély kiadásáról, módosításáról és visszavonásáról a) a határozat jogerőre emelkedésétől, a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat meghozatalától, illetve a 13. § (6) bekezdése szerinti végzés meghozatalától számított öt munkanapon belül értesíti aa) a szociális szolgáltatást az Szt. alapján biztosítani köteles helyi önkormányzat (a továb biak ban: ellátásra köteles helyi önkormányzat) jegyzőjét, főjegyzőjét, ab) az ellátottjogi képviselőt, ac) a módszertani intézményt, ad) a szociális szolgáltató, intézmény székhelye, telephelye szerint ille té kes települési jegyzőt, ae) támogató szolgáltatást, közösségi ellátást vagy jelzőrendszeres házi segítségnyújtást nyújtó szociális szolgáltató, intézmény esetén az FSZH-t, af) nappali ellátás esetén a szociális foglalkoztatást engedélyező szociális és gyámhivatalt, ha a nappali ellátással kapcsolatban szociális foglalkozatási engedélyt adtak ki; b) hozott jogerős vagy a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatát és a 13. § (6) bekezdése szerinti végzését közli a Magyar Államkincstárnak a normatív állami támogatás ügyében ille té kes regionális igazgatóságával (a továb biak ban: igazgatóság). (3) A működést engedélyező szerv megkeresésre tájékoztatást ad a szociális szolgáltatók, intézmények általa kezelt közérdekű adatairól, különösen arról, hogy a szociális szolgáltató, intézmény a) rendelkezik-e működési engedéllyel, b) működési engedélye milyen tartalommal lett kiadva, c) működése az ellenőrzés során tett megállapítások alapján megfelel-e a jogszabályi feltételeknek. A működési engedély kiadása 5. § (1) A fenntartó a 2. számú melléklet szerinti iratokat csatolja a működési engedély iránti kérelemhez, illetve mutatja be a működést engedélyező szervnek. (2) Ha a fenntartó a 2. számú melléklet a) 1.2. pontja szerinti iratot nem csatolta, illetve mutatta be, vagy az nem tartalmazza az egyéni vállalkozó fenntartónak az egyéni vállalkozók nyilvános nyilvántartásában feltüntetett valamennyi hatályos adatát, az adatokat a működést engedélyező szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi, b) 1.3., 1.4., 1.5.1., illetve 1.5.2. pontja szerinti iratot nem csatolta, a működést engedélyező szerv a bíróság nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi az egyházi, nem állami fenntartó nyilvántartásba vett adatait, vagy – ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett, egyházi fenntartónak minősülő szervezeti egysége – annak a nyilvántartásba vett egyházi jogi személynek a nyilvántartásba vett adatait, amelynek az egyházi fenntartó a szervezeti egysége, c) 1.6. pontja szerinti iratot nem csatolta, illetve mutatta be, az adószámot a működést engedélyező szerv az adózók nyilvántartásából ellenőrzi, d) 1.7. pontja szerinti iratot nem csatolta, a működést engedélyező szerv ellenőrzi, hogy az egyházi, nem állami fenntartó szerepel-e a köztartozásmentes adózói adatbázisban, e) 1.8. pontja szerinti iratot nem csatolta, a költségvetési szerv szociális szolgáltató, intézmény alapító okiratának másolatát a működést engedélyező szerv a Magyar Államkincstártól szerzi be, f) 2.4.1. pontja szerinti iratot nem mutatta be, a szociális szolgáltatáshoz használni kívánt gépjármű vezetéséhez szükséges járművezetői engedély meglétét a működést engedélyező szerv a közúti közlekedési nyilvántartásból ellenőrzi, g) 2.4.2. pontja szerinti esetben nem mutatta be a forgalmi engedélyt, a működési engedély iránti kérelemben a gépjárművel kapcsolatban feltüntetett adatokat a működést engedélyező szerv a közúti közlekedési nyilvántartásból ellenőrzi, h) 2.5. pontja szerinti esetben nem csatolta a tulajdoni lap másolatát, a szociális szolgáltató, intézmény és a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló ingatlan tulajdoni lapján található adatokat a működést engedélyező szerv az ingatlan-nyilvántartásból szerzi be, i) 2.7. pontja szerinti iratot nem csatolta, vagy nem igazolta, hogy az elő ze tes szakhatósági állásfoglalásban a hozzájárulás megadásához megkövetelt feltételt teljesítette, a működést engedélyező szerv megkeresi a (3) bekezdés szerinti szakhatóságokat, hogy szakhatósági állásfoglalást adjanak ki, illetve – ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki – megkeresi az építésügyi hatóságot, hogy a használatbavételi engedélyről, illetve a fennmaradási engedélyről szolgáltasson adatot. (3) A Kormány a működési engedély kiadására irányuló eljárásban a) étkeztetés, nappali ellátás keretében melegétkeztetés nyújtása és melegétkeztetést nyújtó lakóotthon esetén, továbbá más bentlakásos intézményi ellátás esetén – az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményeinek való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal első fokú szakhatóságként eljáró szervét, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal másodfokú szakhatóságként eljáró szervét, b) nappali ellátás és bentlakásos intézményi ellátás esetén – az intézményre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi elő írások érvényesítésével, valamint a bentlakásos intézmény külön jogszabály szerinti kötelező szolgáltatásai körébe tartozó egészségügyi ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétével kapcsolatos szakkérdésben – első fokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (a továb biak ban: ÁNTSZ) a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint ille té kes kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét, c) nappali ellátás és bentlakásos intézményi ellátás esetén – az intézményre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi elő írások teljesülése kérdésében – első fokú eljárásban a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint ille té kes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, d) nappali ellátás és bentlakásos intézményi ellátás esetén, ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki – az intézményre vonatkozó építéshatósági követelmények érvényesítése szakkérdésében – első fokú eljárásban a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint ille té kes építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét, e) egyházi vagy nem állami fenntartású, tanköteles korú vagy annál fiatalabb fogyatékos személyeket is ellátó, ápolást, gondozást nyújtó intézmény esetén – a korai fejlesztéshez és gondozáshoz, valamint a fejlesztő felkészítéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek teljesítése kérdésében – első fokú eljárásban a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint ille té kes megyei, fővárosi főjegyzőt, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét szakhatóságként jelöli ki. A szakhatóságok ügyintézési határideje huszonkét munkanap. Külső férőhelyek engedélyezése során szakhatósági állásfoglalást nem kell beszerezni. (4) A szakhatóság a fenntartó kérelmére elő ze tes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a működési engedélyezési eljárásban akkor használható fel, ha a fenntartó a működési engedély iránti kérelmét az elő ze tes szakhatósági állásfoglalás kiadását követő hat hónapon belül benyújtja. (5) A szakmai programot a módszertani intézmény – a kirendeléstől számított huszonkét munkanapon belül – szakértőként véleményezi. A működést engedélyező szerv a határidőt – a módszertani intézménynek a határidő letelte előtt benyújtott indokolt kérelmére – egy alkalommal, legfeljebb tíz munkanappal meghosszabbíthatja. (6) A működést engedélyező szerv ellátást nyújtó székhely engedélyezése esetén a székhelyen, telephely engedélyezése esetén a telephelyen, a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló lakásban (lakrészben), az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségben, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szakmai központban és szükség esetén a diszpécserközpontban, valamint a támogató szolgáltatáshoz használni kívánt gépjármű vizsgálata céljából helyszíni szemlét tart. 6. § (1) A működést engedélyező szerv a működési engedélyt kiadja, ha a) a szociális szolgáltató, intézmény megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, és b) az egyházi, nem állami fenntartó a kérelem benyújtásának időpontjában köztartozásmentes adózónak minősül, továbbá c) a nem állami fenntartású tartós bentlakásos intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan – ide nem értve a külső férőhelyeket – ca) a fenntartó kizárólagos, haszonélvezettel nem terhelt tulajdonában van, vagy cb) olyan helyi önkormányzat, társulás, illetve állami szerv kizárólagos tulajdonában, illetve vagyonkezelésében van, amellyel a fenntartó a szociális intézmény által nyújtott tartós bentlakásos intézményi ellátásokra legalább a férőhelyek fele tekintetében ellátási szerződést kötött. (2) A működési engedélyben fel kell tüntetni a 3. számú melléklet szerinti adatokat. (3) Az alapszolgáltatás ellátási területe – a falugondnoki és a tanyagondnoki szolgáltatás, valamint a nappali ellátás kivételével – legfeljebb a) a fővárosra és két – vele szomszédos – kistérségre, vagy b) négy szomszédos – a fővároson kívüli – kistérségre terjedhet ki, amelyet az ellátást nyújtó székhely és a telephelyek engedélyezése során külön-külön kell vizsgálni. E szociális szolgáltatások esetén ellátási területként csak olyan terület határozható meg, ahol a szociális szolgáltató, intézmény a biztosított feltételek alapján az alapszolgáltatást nyújtani tudja. (4) A szociális szolgáltató, intézmény alapszolgáltatást nyújtó székhelyének, illetve telephelyének, valamint az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségeknek, továbbá jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szakmai központoknak az alapszolgáltatás ellátási területén, vagy – fővárosban nyújtott utcai szociális munka esetén – a fővárosban kell lennie. (5) Ha a nappali, illetve a bentlakásos intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan használatának joga határozott időre szól – ideértve az (1) bekezdés cb) alpontja szerinti esetet, ha az ellátási szerződést határozott időre kötötték –, a működést engedélyező szerv a működési engedélyt legfeljebb arra az időre adja ki, ameddig az ingatlan a szociális intézmény használatában van (határozott idejű működési engedély). (6) Ha a szakhatóság a hozzájárulását határozott időre adta meg, a szakhatósági állásfoglalásban meghatározott időre ideiglenes működési engedélyt kell kiadni. Ha a szakhatóság a hozzájárulását ismét határozott időre adta meg, az ideiglenes működési engedély hatálya meghosszabbítható. (7) Ha az (5)–(6) bekezdés alapján az adott szociális szolgáltatásra a működési engedély több különböző hatállyal is kiadható, a működési engedélyt a legrövidebb hatállyal kell kiadni. A fennmaradt időre – ha a feltételei egyébként fennállnak – az ideiglenes működési engedély hatálya is meghosszabbítható. (8) A szociális szolgáltató, intézmény – ha a határozat későbbi időpontot nem állapít meg – a működési engedélyt kiadó határozat jogerőre emelkedésétől kezdődően működtethető. A működési engedély módosítása 7. § (1) A fenntartó köteles kérelmezni a működési engedély módosítását, ha a működési engedélyben feltüntetett adatok megváltoznak. (2) A működési engedély módosítását a) az ok bekövetkeztétől számított egy hónapon belül kell kérelmezni aa) a fenntartó adataiban bekövetkező változás miatt, ab) a szociális szolgáltató, intézmény nevének, adószámának megváltozása, illetve telephely működési engedélyében a székhely megváltozása miatt, ac) közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás miatt, ad) az ellátási szerződés adataiban bekövetkező változás miatt, ae) be nem töltött férőhelyek megszüntetése miatt, valamint házi segítségnyújtás esetén az ellátható személyek számának, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a kihelyezhető jelzőkészülékek számának csökkentése miatt, ha ez intézményi jogviszony megszüntetésével nem jár, af) fenntartóváltozás miatt, ha az új fenntartó a korábbi fenntartó jogutódlással történő megszűnése révén jött létre, vagy a fenntartó egyéni vállalkozó halála esetén a vállalkozói tevékenységet özvegye folytatja, vagy a fenntartó egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, illetve átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, és a szociális szolgáltatót, intézményt az egyéni cég veszi át; b) az a) pontban nem említett esetben azt megelőzően kell kérelmezni, hogy a szociális szolgáltatót, intézményt elkezdenék a módosítás iránti kérelemben foglaltaknak meg fele lően működtetni. (3) A működési engedély módosítása fenntartóváltozás miatt – a (2) bekezdés af) alpontjában foglaltak kivételével – naptári évenként egyszer kérelmezhető, a kérelmet a korábbi és az új fenntartónak együttesen kell benyújtania. A működési engedély módosítása a (2) bekezdés a) pontjában nem említett egyéb esetben naptári negyedévenként egyszer kérelmezhető. (4) A működési engedély módosítására a működési engedély kiadására vonatkozó szabályokat kell meg fele lően alkalmazni azzal, hogy a) a kérelemhez csak a változással összefüggő körülményekkel kapcsolatos iratokat kell csatolni, b) – ha jogszabály másként nem rendelkezik – csak a változással összefüggő körülményeket kell vizsgálni, és ezekkel kapcsolatban kell bizonyítási eljárást lefolytatni, c) csak az (5) bekezdés szerinti szakhatóságokat kell az eljárásba bevonni, d) a szakmai program véleményezésére a módszertani intézményt akkor kell szakértőként kirendelni, ha a módosítás új szociális szolgáltatás, ellátotti csoport vagy alapszolgáltatás esetén – ide nem értve a nappali ellátást – új ellátási terület engedélyeztetésére irányul, e) helyszíni szemlét kell tartani, ha az ellátást nyújtó székhely, telephely megváltozik, a férőhelyszám emelkedik, a nappali vagy bentlakásos intézményi ellátásba a szociális intézmény elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, a nappali vagy bentlakásos intézményi ellátásból korábban erre a célra szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak kivonni, a támogató szolgáltatáshoz másik gépjárművet kívánnak használni, illetve a módosítás célja külső férőhelyek engedélyezése vagy az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségnek a működési engedélyben történő feltüntetése, valamint ha a helyszíni szemle tartása egyéb okból indokolt, f) csak fenntartóváltozás esetén – ide nem értve a (2) bekezdés af) alpontjában foglaltakat – feltétele a működési engedély módosításának, hogy a kérelem benyújtásakor a szociális szolgáltatót, intézményt átvevő egyházi, nem állami fenntartó köztartozásmentes adózónak minősüljön, g) a 6. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti feltételeknek való megfelelést csak a tartós bentlakásos intézményi ellátást nyújtó székhely, telephely megváltozása esetén, fenntartóváltozás esetén, valamint abban az esetben kell vizsgálni, ha a módosítás célja tartós bentlakásos intézményi ellátás engedélyeztetése olyan ellátást nyújtó székhelyen, telephelyen, ahol tartós bentlakásos intézményi ellátást nem nyújtanak. (5) A működési engedély módosítására irányuló eljárásban szakhatóságként járnak el: a) az 5. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti szakhatóság, ha a működési engedély módosításának célja étkeztetés engedélyezése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket a szakhatóság korábban nem vizsgálta meg, b) az 5. § (3) bekezdésének b)–d) pontja, továbbá – ha a hatáskörüket érinti – az 5. § (3) bekezdésének a), illetve e) pontja szerinti szakhatóságok a változással összefüggésben, ha a szociális intézmény ellátást nyújtó székhelye, telephelye megváltozik, vagy a nappali vagy bentlakásos intézményi ellátásba a szociális intézmény elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy ha a működési engedély módosításának célja nappali vagy bentlakásos intézményi ellátás engedélyezése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket a hatáskörrel rendelkező szakhatóság korábban nem vizsgálta meg, c) az 5. § (3) bekezdésének e) pontja szerinti szakhatóság, ha egyházi vagy nem állami fenntartású, ápolást, gondozást nyújtó intézmény tanköteles korú vagy annál fiatalabb fogyatékos személyeket kíván ellátni, d) az ÁNTSZ kistérségi, fővárosi kerületi intézete – a közegészségügyi követelmények teljesülésének szakkérdésében –, valamint az elsőfokú tűzvédelmi szakhatóság – a változással összefüggő, az intézményre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi elő írások teljesülése kérdésében –, ha a szociális intézmény férőhelyeinek száma – ide nem értve a külső férőhelyeket – egy éven belül öt százalékot meghaladó mértékben emelkedik, e) az a szakhatóság, amely a hozzájárulását a korábbiakban határozott időre adta meg, ha a fenntartó az ideiglenes működési engedély határozatlan vagy határozott idejűre történő módosítását, illetve hatályának meghosszabbítását kéri. (6) Ha a működési engedély módosítása következtében intézményi jogviszony megszüntetésére kerül sor, a működési engedély módosításának a) ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó esetén feltétele, hogy az ellátottakról meg fele lően gondoskodott; b) az a) pontban nem említett fenntartó esetén feltétele, hogy a 8. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének határidőben eleget tett, vagy az ellátottakról meg fele lően gondoskodott. (7) Amennyiben a tartós bentlakásos intézményt a nem állami fenntartó egyházi fenntartó fenntartásába adja, a fenntartóváltozás akkor engedélyezhető, ha a tartós bentlakásos intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan – ide nem értve a külső férőhelyeket – az egyházi fenntartó kizárólagos, haszonélvezettel nem terhelt tulajdonában vagy olyan helyi önkormányzat, társulás, illetve állami szerv kizárólagos tulajdonában, illetve vagyonkezelésében van, amellyel az egyházi fenntartó a szociális intézmény által nyújtott tartós bentlakásos intézményi ellátásokra legalább a férőhelyek fele tekintetében ellátási szerződést kötött. (8) A működési engedélyt módosító határozatban fel kell tüntetni a) azt az időpontot, amelytől kezdődően a szociális szolgáltató, intézmény a módosításnak meg fele lően működtethető, és amely a (2) bekezdés a) pontjában nem említett esetben nem lehet korábbi, mint a működési engedélyt módosító határozat jogerőre emelkedésének időpontja, valamint b) a működési engedélynek a módosítást köve tően hatályos valamennyi adatát. (9) A határozott idejű működési engedély hatálya meghosszabbítható vagy határozatlan idejűre módosítható, ha a nappali, illetve a bentlakásos intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan használatának joga meghosszabbodik, illetve határozatlan idejűre módosul. (10) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ideiglenes működési engedély a hatályának megváltoztatása nélkül módosítható, feltéve, hogy az ellátás színvonala nem romlik. Ha a fenntartó azelőtt igazolja, hogy a szociális szolgáltató, intézmény megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, mielőtt az ideiglenes működési engedély hatályát vesztené, a működési engedélyt határozatlan, illetve a 6. § (5) bekezdése szerinti esetben határozott idejűre kell módosítani. Az ideiglenes működési engedély hatálya csak akkor hosszabbítható meg, ha azt jogszabály lehetővé teszi. (11) Ha a fenntartó azelőtt kérelmezi a határozott idejű, illetve az ideiglenes működési engedély hatályának módosítását, mielőtt az hatályát vesztené, a kérelem elbírálásáig a működési engedély hatálya meghosszabbodik. A működési engedély hatályának meghosszabbítása során a 6. § (7) bekezdésében foglaltakat meg fele lően alkalmazni kell. (12) Ha a működést engedélyező szerv tudomására jutott tény vagy adat alapján kétséges, hogy a szociális szolgáltató, intézmény a kérelemmel nem érintett, jogszabályokban meghatározott feltételeket teljesíti, a működést engedélyező szerv egyéb működési feltételeket is megvizsgálhat, azokkal kapcsolatban bizonyítási eljárást folytathat le, szükség esetén az 5. § (3) bekezdése szerinti hatóságokat is bevonhatja, továbbá – ha jogsértést állapít meg, a kérelemmel érintett változások és a jogsértés jellegétől függően – erre hivatkozva a kérelmet elutasíthatja, illetve alkalmazhatja a 13. § szerinti jogkövetkezményeket. Bejelentési kötelezettség 8. § (1) A fenntartó köteles az első fokú működést engedélyező szervnek a változást követő tizenöt napon belül bejelenteni, ha a) a nappali vagy bentlakásos intézményi ellátásba a szociális intézmény elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) vont be, vagy a nappali vagy bentlakásos intézményi ellátásból korábban erre a célra szolgáló épületet (épületrészt) vont ki, b) a nappali vagy bentlakásos intézmény épületén építésiengedély-köteles építést, bővítést vagy átalakítást végeztetett, c) az engedélyezés alapjául szolgáló egyéb lényeges körülményben változás következett be, így különösen, ha a szociális szolgáltató, intézmény, telephely vezetője megváltozik, vagy a szakmai program, illetve ellátási szerződés lényeges eleme megváltozik, feltéve, hogy a változások a működési engedély módosítását nem teszik szükségessé. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentéshez csatolni kell a jogerős használatbavételi engedély vagy fennmaradási engedély másolatát. Ha a fenntartó a használatbavételi engedélyt, illetve a fennmaradási engedélyt nem csatolja, annak adatait a működést engedélyező szerv az építésügyi hatóságtól szerzi be. (3) Az egyházi, a nem állami és az ellátási kötelezettséget teljesítőnek nem minősülő állami fenntartó alapszolgáltatás esetén legalább két hónappal, bentlakásos intézményi ellátás esetén legalább hat hónappal korábban köteles bejelenteni a) az érintett ellátottaknak és törvényes képviselőiknek, b) az érdekképviseleti fórumnak, illetve az ellátotti önkormányzatnak, valamint c) az első fokú működést engedélyező szervnek, hogy kérelmezni fogja a működési engedély visszavonását, vagy olyan módosítását, amelynek következtében intézményi jogviszony megszüntetésére kerül sor, kivéve, ha az ellátottakról meg fele lően gondoskodik. Ellátási szerződés, illetve az Szt. 90. § (4) bekezdése szerinti megállapodás a bejelentési kötelezettség teljesítésére eltérő, de legalább egy hónapos határidőt is megállapíthat. (4) A fenntartó köteles az ok bekövetkeztétől számított öt napon belül bejelenteni a (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti személyeknek és szerveknek, ha a) az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága az (5) bekezdésben nem említett esetben megszűnt vagy szünetel, b) az egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának megtiltása iránt eljárás indult, és ha az eljárás befejeződött, c) a jogutód nélküli megszűnése iránt eljárás indult, és ha az eljárás befejeződött. (5) Ha a fenntartó egyéni vállalkozó meghal vagy cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezik, az özvegy, az örökös, illetve a gondnok köteles ezt az első fokú működést engedélyező szervnek az ok bekövetkeztétől számított tíz napon belül bejelenteni. (6) A (4)–(5) bekezdés alapján teljesített bejelentéshez mellékelni kell a bejelentésben foglaltakat alátámasztó okirat másolatát. Ha a bejelentésre kötelezett a (4) bekezdés a)–b) pontja vagy az (5) bekezdés, illetve bírósági nyilvántartásba vett fenntartó esetén a (4) bekezdés c) pontja alapján teljesített bejelentésben foglaltakat nem igazolja, és az adat az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, illetve bírósági nyilvántartásban rendelkezésre áll, a bejelentésben foglaltakat a működést engedélyező szerv a nyilvántartásból ellenőrzi. (7) A működést engedélyező szerv a (3)–(5) bekezdés szerinti bejelentésről öt munkanapon belül értesíti az ellátásra köteles helyi önkormányzatot, az igazgatóságot és az ellátottjogi képviselőt. A működési engedély visszavonása 9. § (1) A működést engedélyező szerv a működési engedélyt visszavonja a) a fenntartó – jogszabályoknak és az ellátási szerződésben foglaltaknak megfelelő – kérelmére, b) a fenntartó egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultságának megszűnése, e tevékenység folytatásának megtiltása vagy szüneteltetése esetén az (5) bekezdésben foglaltak kivételével, c) a fenntartó jogutód nélküli megszűnése esetén, d) törvény ben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb esetben. (2) A fenntartó köteles a működési engedély visszavonását a (3)–(4) bekezdésben foglaltak szerint kérelmezni, vagy – az a)–b) pont szerinti esetben – a szociális szolgáltatót, intézményt a 7. §-ban foglaltak szerint más fenntartónak átadni, mielőtt a) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését vagy szüneteltetését az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró, országos ille té kességű hatóságnak bejelentené, illetve a jogutód nélkül megszűnését kérné, b) a szociális szolgáltatót, intézményt megszüntetné, vagy fenntartásával felhagyna, c) a szociális szolgáltató, intézmény a szociális szolgáltatások nyújtásával felhagyna. (3) Az ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó kérelmére a működési engedély akkor vonható vissza, ha az ellátottakról meg fele lően gondoskodott. (4) Az egyházi, a nem állami és az ellátási kötelezettséget teljesítőnek nem minősülő állami fenntartó kérelmére a működési engedély akkor vonható vissza, ha a) a 8. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének határidőben eleget tett, vagy b) az ellátottakról meg fele lően gondoskodott. (5) A működési engedély nem vonható vissza a) a fenntartó egyéni vállalkozó halála esetén, ha az özvegy, illetve az örökös határidőben benyújtott kérelmére a fenntartóváltozást engedélyezik, b) a fenntartó egyéni vállalkozó cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezése esetén, ha a gondnok az ok bekövetkeztétől számított egy hónapon belül bejelenti, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységet az egyéni vállalkozó nevében és javára folytatja, c) ha a fenntartó egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, vagy átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, és határidőben benyújtott kérelmére a fenntartóváltozást engedélyezik. (6) A működési engedély visszavonása esetén a 19–20. §-ban foglaltakat meg fele lően alkalmazni kell. Tanúsítvány 10. § (1) A működési engedélyt kiadó határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt munkanapon belül az első fokú működést engedélyező szerv a fenntartó részére a miniszter által erre a célra rendszeresített formában, a 4. számú melléklet szerinti adattartalommal, a szükséges számú példányban tanúsítványt állít ki. (2) A tanúsítványt a szociális szolgáltató, intézmény székhelyén, telephelyén és az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségeiben jól látható módon ki kell függeszteni. (3) A működési engedélynek a tanúsítványban foglalt adatokat érintő módosítása és visszavonása esetén az első fokú működést engedélyező szerv a tanúsítványt bevonja, és módosítás esetén új tanúsítványt állít ki. Ellenőrzés 11. § (1) A működést engedélyező szerv legalább kétévente ellenőrzi, hogy a szociális szolgáltató, intézmény a jogszabályokban és a működési engedélyben foglaltaknak meg fele lően működik-e. (2) A működést engedélyező szerv éves ellenőrzési tervet készít, amelyet minden év január 31-éig megküld a felügyeleti szervének, az ille té kes módszertani intézményeknek és annak a hatóságnak, amelyet a 12. § (2) bekezdése alapján meg kell keresnie. (3) A működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzést tart a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben, b) ha tudomására jut, hogy a szociális szolgáltató, intézmény személyi, tárgyi feltételei vagy működése az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti vagy más jogát sérti, illetve a szociális szolgáltató, intézmény működésére vonatkozó jogszabályokat vagy a működési engedélyben foglaltakat súlyosan megsértették, c) a 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentést követő huszonkét munkanapon belül. (4) Ha a szociális szolgáltató, intézmény működésével kapcsolatban más hatóság észlel hiányosságot, köteles azt öt munkanapon belül jelezni az első fokú működést engedélyező szervnek. (5) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés és szükség esetén más ellenőrzés során a szakmai programban foglaltak meg valósulása és a szociális szolgáltatások szakmai megfelelősége kérdésében a módszertani intézményt szakértőnek kell kirendelni. A módszertani intézmény helyszíni ellenőrzést is végez, amelyet lehetőleg a működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzésével azonos vagy egymáshoz közeli időpontban kell lefolytatni. (6) A módszertani intézmény köteles a szakvéleményét a kirendelést követő huszonkét munkanapon belül elkészíteni és megküldeni a működést engedélyező szervnek. A működést engedélyező szerv a határidőt – a módszertani intézménynek a határidő letelte előtt benyújtott indokolt kérelmére – egy alkalommal, legfeljebb tíz munkanappal meghosszabbíthatja. A működést engedélyező szerv a módszertani intézmény szakértői véleményének másolatát megküldi a fenntartónak és a szociális szolgáltatónak, intézménynek. (7) Az ellenőrzés során a működést engedélyező szerv az ellátottjogi képviselőtől adatot, illetve tájékoztatást kérhet, amely köteles azt tíz munkanapon belül megadni. (8) A működést engedélyező szerv az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet, illetve hivatalos feljegyzést megküldi a) a fenntartónak, b) a szociális szolgáltatónak, intézménynek, c) másolatban az igazgatóságnak, d) támogató szolgáltatást, közösségi ellátást vagy jelzőrendszeres házi segítségnyújtást nyújtó szociális szolgáltató, intézmény esetén másolatban az FSZH-nak, e) nappali ellátás esetén másolatban a szociális foglalkoztatást engedélyező szociális és gyámhivatalnak, ha a nappali ellátással kapcsolatban szociális foglalkozatási engedélyt adtak ki. (9) Ha a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továb biak ban: Ket.) másként nem rendelkezik, az eljárás során a fenntartó és a szociális szolgáltató, intézmény köteles átadni, illetve megküldeni az érdemi döntéshez szükséges adatokat és iratokat a működést engedélyező szervnek. 12. § (1) Ha a működést engedélyező szerv az 5. § (3) bekezdése szerinti hatóságot ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi, az a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben – ideértve az 5. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti szociális szolgáltatásnak az ÁNTSZ által történő ellenőrzése során a táplálkozás-egészségügyi és dietetikai feltételek teljesítését is – a szociális szolgáltatónál, intézménynél, a működést engedélyező szervvel együttműködve, huszonkét munkanapon belül ellenőrzést folytat le. (2) A működést engedélyező szerv a 11. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzést megelőzően legalább tizenöt munkanappal ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi a) étkeztetés, nappali ellátás és bentlakásos intézményi ellátás esetén az ÁNTSZ kistérségi intézetét, b) egyházi vagy nem állami fenntartású, tanköteles korú vagy annál fiatalabb fogyatékos személyeket is ellátó ápolást, gondozást nyújtó intézmény esetén a megyei, fővárosi főjegyzőt. (3) Az 5. § (3) bekezdése szerinti hatóság a szociális szolgáltatónál, intézménynél lefolytatandó ellenőrzésről elő ze tesen értesíti az első fokú működést engedélyező szervet, ha az ellenőrzés lefolytatása céljából nem a működést engedélyező szerv kereste meg. (4) Ha az 5. § (3) bekezdése szerinti vagy más hatóság szociális szolgáltatót, intézményt ellenőriz, a) az ellenőrzéséről készült jegyzőkönyv, illetve hivatalos feljegyzés másolatát megküldi az első fokú működést engedélyező szervnek, b) az ügyben hozott döntését közli az első fokú működést engedélyező szervvel. 13. § (1) A működést engedélyező szerv a) a működési engedélyt visszavonja, ha a szociális szolgáltató, intézmény megszűnt vagy szociális szolgáltatást nem nyújt; b) az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiséget, illetve a külső férőhelyet – szükség szerint az intézmény férőhelyszámának egyidejű csökkentésével – törli a működési engedélyből, ha az elhelyezésére szolgáló épület (épületrész) állaga az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti; c) a szociális intézmény épületének egy részét lezáratja, ha az a szociális intézmény működőképességének fenntartása mellett meg fele lően lezárható, és állaga az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti; d) a b)–c) pontban nem említett esetben a működési engedélyt visszavonja, és kötelezi a fenntartót, hogy a szociális szolgáltatással hagyjon fel, ha a szociális szolgáltató, intézmény személyi, tárgyi feltételei vagy működése az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti, illetve más alapvető jogát súlyosan sérti; e) az a)–b) és d) pontban nem említett jogsértés esetén a jogsértés jellegétől és súlyától függően, az ellátottak érdekeinek figye lembe véte lével ea) legalább tizenöt munkanapos, de legfeljebb négy hónapos határidő megjelölésével szólíthatja fel a fenntartót a hiányosság vagy más jogsértés megszüntetésére, illetve a jogszerű működés helyreállítására, eb) az ea) alpont szerinti felszólítással egyidejűleg – ha az ellátottak Szt. szerinti jogainak megóvása érdekében szükséges – legfeljebb a hiányosság vagy más jogsértés megszüntetéséig, illetve a jogszerű működés helyreállításáig megtilthatja újabb ellátottak felvételét, ec) az ügynek az ellátottak, az ellátási érdek és a fenntartó szempontjából is előnyös rendezése érdekében a hiányosság – legfeljebb három éven belül történő – megszüntetéséről a fenntartóval hatósági szerződést köthet, ed) a működési engedélyt az ellenőrzés során megállapított tényeknek és a jogszabályoknak meg fele lően a b) pontban foglaltakon túl hivatalból módosíthatja, ha a fenntartó elmulasztotta kérni a működési engedély módosítását; f) a 14. §-ban meghatározott esetben szociális igazgatási bírságot (a továb biak ban: bírság) szabhat ki. (2) A Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának van helye a) az (1) bekezdés b)–d) pontjában és eb) alpontjában foglalt jogkövetkezmények esetén; b) bírság kiszabása esetén a 14. § (1) bekezdésének ba) a), d)–e) és i)–k) pontja szerinti esetben, bb) f)–g) pontja szerinti esetben, ha az ellátottnak, törvényes képviselőjének, hozzátartozójának vagy a térítési díjat, illetve az egyszeri hozzájárulást megfizető személynek az Szt. szerinti jogai sérülnek, bc) h) pontja szerinti esetben, ha ebből az ellátottaknak vagy a térítési díjat megfizető más személynek fizetési többletkötelezettsége keletkezik. (3) A fenntartó kérelmére az (1) bekezdés ea) alpontja szerinti határidő indokolt esetben egyszer, legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. Ha a fenntartó a megjelölt határidőben nem igazolja, hogy a felszólításban foglaltaknak eleget tett, vagy a felszólításban foglaltak teljesítésének megállapítása érdekében egyébként szükséges, a működést engedélyező szerv utóellenőrzést tart. Ha a fenntartó a megjelölt határidőben nem intézkedik a szabályszerű működés megteremtése érdekében, a működést engedélyező szerv a jogsértés jellegétől és súlyától függően, az ellátottak érdekeinek figye lembe véte lével a) a határozatlan vagy határozott idejű működési engedélyt feltételek elő írása mellett – legfeljebb két évig hatályos – ideiglenes működési engedélyre módosíthatja, b) az ügynek az ellátottak, az ellátási érdek és a fenntartó szempontjából is előnyös rendezése érdekében a hiányosság – legfeljebb három éven belül történő – megszüntetéséről a fenntartóval hatósági szerződést köthet, c) a hiányosság vagy más jogsértés megszüntetéséig, illetve a jogszerű működés helyreállításáig megtilthatja újabb ellátottak felvételét, d) alapszolgáltatás esetén – ide nem értve a nappali ellátást – csökkentheti az ellátási területet, ha a szociális szolgáltató, intézmény a biztosított feltételek alapján az alapszolgáltatást a teljes ellátási területen nem tudja nyújtani, e) csökkentheti a férőhelyek számát, házi segítségnyújtás esetén az ellátható személyek számát, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a kihelyezhető jelzőkészülékek számát, f) a szociális intézmény épületének egy részét lezárathatja, g) az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiséget, illetve a külső férőhelyet – szükség szerint az intézmény férőhelyszámának egyidejű csökkentésével – törölheti a működési engedélyből, h) a működési engedélyt visszavonhatja, és kötelezheti a fenntartót, hogy a szociális szolgáltatással hagyjon fel, i) a működési engedélyt az ellenőrzés során megállapított tényeknek és a jogszabályoknak meg fele lően az a), d)–e) és g) pontban foglaltakon túl hivatalból módosíthatja, ha a fenntartó elmulasztotta kérni a működési engedély módosítását, j) egyházi és nem állami fenntartású bentlakásos intézmény esetén az Szt. szerint határozhat a normatív állami hozzájárulás visszatartásáról, k) a 14. §-ban meghatározott esetben bírságot szabhat ki. (4) A jogsértés jellegének, súlyának meg fele lően egyidejűleg több jogkövetkezmény is megállapítható. (5) A szociális intézmény épületének lezárt része szociális szolgáltatáshoz akkor használható, ha a működést engedélyező szerv a lezárást – az arra okot adó körülmény megszűnése esetén – a fenntartó kérelmére megszünteti. (6) A hatósági szerződésben meg kell határozni azt az egy vagy több – (3) bekezdés szerinti – jogkövetkezményt, amelyik jogerőssé válik, ha a fenntartó a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi. A jogkövetkezmény jogerőssé válását – ha ezzel a működési engedély módosításra vagy visszavonásra kerül – a működést engedélyező szerv végzéssel állapítja meg, amelyben a működési engedély módosítása esetén fel kell tüntetni a módosítás időpontját és a működési engedélynek a módosítást köve tően hatályos valamennyi adatát. (7) A (3) bekezdés a) pontja alapján kiadott ideiglenes működési engedély hatálya egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. (8) Az újabb ellátottak felvétele a (3) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérő időpontig is megtiltható, ha az egyidejűleg alkalmazott más jogkövetkezmény azt indokolja. Ha a tilalmat megszegik, a működést engedélyező szerv a (3) bekezdésben meghatározott más jogkövetkezményt alkalmazhat. (9) A működést engedélyező szerv a fenntartót megillető normatív állami hozzájárulást szociális szolgáltatónként, intézményenként (ellátást nyújtó székhelyenként, telephelyenként) egy naptári évben legfeljebb kétszer tarthatja vissza. A működést engedélyező szerv a normatív állami hozzájárulás visszatartását és a visszatartott összeg kiutalhatóságát elrendelő jogerős határozatát közli az igazgatósággal. Az igazgatóság a normatív állami hozzájárulást a jogerős határozat közlését követő első esedékes utalástól kezdődően tartja vissza, illetve a visszatartott összeget – annak kiutalhatósága esetén – az első esedékes utaláskor folyósítja. (10) A működést engedélyező szerv a nappali melegedő, az éjjeli menedékhely és a hajléktalan személyek átmeneti szállása esetén a téli időszakban az (1) bekezdés eb) alpontja, valamint a (3) bekezdés c), e)–f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket akkor alkalmazhatja, ha az intézmény személyi, tárgyi feltételei vagy működése az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, illetve más alapvető jogát sérti. (11) Nem állapítható meg jogkövetkezmény, ha az FSZH ugyanazt a jogsértést a 15. § szerinti hatáskörében már elbírálta, kivéve, ha a jogsértés megszüntetésére, illetve a jogszerű állapot helyreállítására az előírt határidőben, illetve módon nem került sor, és az FSZH még nem intézkedett. 14. § (1) A működést engedélyező szerv bírságot szabhat ki a) a fenntartóval, a jogsértés során a fenntartó nevében eljáró személlyel, illetve a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével szemben, ha a fenntartó, illetve a szociális szolgáltató, intézmény az ellátottaknak az Szt.-ben biztosított valamely jogát megsérti, így különösen, ha az ellátottak, törvényes képviselőik, illetve az ellátotti érdekképviseleti szervek felé fennálló tájékoztatási, bejelentési kötelezettséget megszegik, az ellátottat vagy az ellátotti érdekképviseleti szervet akadályozzák jogai gyakorlásában, illetve abban, hogy a működést engedélyező szervhez, más hatósághoz vagy az ellátottjogi képviselőhöz forduljon, vagy a szociális szolgáltató, intézmény vezetője, illetve a fenntartó a panaszt határidőben nem vizsgálja ki, b) szociális szolgáltatást működési engedély nélkül nyújtó, illetve ilyen szolgáltatást működtető vagy szervező személlyel, szervezettel és az ilyen szervezet nevében – különösen a szolgáltatás iránt érdeklődőknél, illetve az igénybe vevőknél – eljáró személlyel szemben, c) a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult személlyel szemben, ha a fenntartó a jogszabályban előírt határidőben nem kéri a működési engedély módosítását, illetve visszavonását, d) a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult személlyel szemben, ha a fenntartó a 8. § (1) bekezdésének a)–b) pontja és (3)–(5) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, e) a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével vagy – ha a feltételeket a fenntartó nem biztosítja – a fenntartóval szemben, ha a szociális szolgáltató, intézmény nem nyújtja azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az engedélyezett szociális szolgáltatásra vonatkozó jogszabályok alapján nyújtania kell, f) a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével szemben, ha az Szt. 94/B. §-a szerinti megállapodás, annak módosítása vagy a szociális szolgáltató, intézmény vezetője által történő megszüntetése jogszabályba ütközik, g) a fenntartóval és az Szt. 94/D. §-a szerinti megállapodás megkötése, módosítása, illetve megszüntetése során a fenntartó nevében eljáró személlyel szemben, ha az Szt. 94/D. §-a szerinti megállapodás, annak módosítása vagy a fenntartó által történő megszüntetése jogszabályba ütközik, h) az egyházi, nem állami fenntartóval szemben, ha az intézményi térítési díj megállapítására vagy összegére vonatkozó szabályokat megszegik, i) a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével vagy – ha a személyi térítési díjat, illetve a költőpénzt a fenntartó állapította meg – a fenntartóval szemben, ha a személyi térítési díj, illetve a költőpénz megállapítására vagy összegére vonatkozó szabályokat megszegik, j) a fenntartóval, valamint állami fenntartású intézmény esetén a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével, egyházi vagy nem állami fenntartású intézmény esetén az Szt. 94/D. §-a szerinti megállapodás megkötése, módosítása, illetve megszüntetése során a fenntartó nevében eljáró személlyel szemben, ha az egyszeri hozzájárulás megállapítására, összegére, megfizetésére vagy visszafizetésére vonatkozó szabályokat megszegik, k) a fenntartóval és a nevében vagyoni előnyt kérő személlyel szemben, valamint azzal a személlyel, szervezettel szemben, amelynek a vagyoni előnyt nyújtották, ha az Szt. 119/A. §-a szerinti tilalmat megsértik. (2) Nem szabható ki bírság, ha a jogsértés elkövetésétől, illetve a jogsértő állapot megszűnésétől számított öt év eltelt. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. (3) A bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a jogsértés súlyára, a jogsértéssel okozott érdeksérelem nagyságára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására és – fenntartóra kiszabott bírság esetén – a bírság megfizetésének az ellátás színvonalára gyakorolt hatására tekintettel kell meghatározni. (4) A bírság – a jogsértés jellegétől és a felelősség mértékétől függően – több személlyel, szervezettel szemben is kiszabható. (5) Ha a bírsággal sújtott személy vagy szervezet a megállapított határidőn belül nem intézkedik a jogellenesség megszüntetése érdekében, a bírság ismételten kiszabható. (6) A szociális szolgáltató, intézmény vezetőjére vonatkozó rendelkezéseket arra a személyre is alkalmazni kell, aki a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjének jogszabályban meghatározott azon feladatát ellátja, amelyből származó jog gyakorlásával, illetve kötelesség megszegésével a jogsértést elkövették. (7) A bírságot az első fokon eljárt működést engedélyező szervnek – ha fizetési kedvezményt nem engedélyeztek – a kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő huszonkét munkanapon belül kell megfizetni. (8) A megbírságolt köteles a bírság megfizetését – a megfizetést követő három munkanapon belül – az első fokon eljárt működést engedélyező szervnél igazolni. (9) A bírságból befolyt összeget a működést engedélyező szerv negyedévente, a negyedévet követő hónap 20-áig a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára utalja át. A működést engedélyező szerv az átutalással egyidejűleg a bírságot kiszabó jogerős határozat egy hitelesített másolati példányát megküldi a minisztériumnak és az FSZH-nak. (10) A bírságból befolyt összeget a működést engedélyező szervek ellenőrzési feladatainak támogatására kell felhasználni. 15. § (1) Az FSZH ellenőrizheti, hogy a fenntartó a szociális szolgáltatót, intézményt a jogszabályokban és a működési engedélyben foglaltaknak meg fele lően működteti-e. Az FSZH a miniszter felkérésére ellenőrzést végez. (2) Ha az FSZH ellenőrzése során a szakmai programban foglaltak meg valósulása vagy a szociális szolgáltatások szakmai megfelelősége kérdésében szakértő kirendelése szükséges, a módszertani intézményt kell szakértőnek kirendelni. Az FSZH ellenőrzésére egyebekben a 11. § (6)–(9) bekezdésében, a 12. § (1) bekezdésében, a 13. § (1)–(10) bekezdésében, valamint a 14. §-ban foglaltakat kell meg fele lően alkalmazni. Az 5. § (3) bekezdése szerinti hatóság, ha az ellenőrzés lefolytatása céljából az FSZH kereste meg, az ellenőrzéséről készült jegyzőkönyv, illetve hivatalos feljegyzés másolatát az FSZH-nak is megküldi, továbbá az ügyben hozott döntését az FSZH-val is közli. (3) Nem állapítható meg jogkövetkezmény, ha a működést engedélyező szerv ugyanazt a jogsértést a 11. § szerinti hatáskörében már elbírálta, kivéve, ha a jogsértés megszüntetésére, illetve a jogszerű állapot helyreállítására az előírt határidőben, illetve módon nem került sor, és a működést engedélyező szerv még nem intézkedett. (4) Az FSZH a) az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv, illetve hivatalos feljegyzés másolatát a működést engedélyező szervnek és miniszteri felkérés alapján végzett ellenőrzés esetén a miniszternek is megküldi, b) a döntését közli az első fokú működést engedélyező szervvel és miniszteri felkérés alapján végzett ellenőrzés esetén a miniszterrel. (5) Ha az FSZH a szociális szolgáltatót, intézményt teljes körűen leellenőrzi, a működést engedélyező szervnek a 11. § (1) bekezdése szerinti soron következő ellenőrzést az FSZH ellenőrzésétől számított két éven belül kell lefolytatnia. Az időszakos férőhelyekre vonatkozó különös rendelkezések 16. § (1) Az időszakos férőhelyekre e rendelet szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell meg fele lően alkalmazni. (2) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely és hajléktalan személyek átmeneti szállásának fenntartója időszakos férőhelyek kialakítása érdekében új telephely engedélyezését, illetve a működési engedély módosítását kérelmezheti (a továb biak ban együtt: időszakos férőhelybővítés) a téli időszakra vagy annak egy részére. A fenntartó az időszakos férőhely-bővítést több év téli időszakára vagy azok egy részére is kérelmezheti. (3) Az időszakos férőhelybővítés során az 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti szakhatóság az eljárásban nem vesz részt, ha az időszakos férőhelyeken elhelyezetteknek meleg étkeztetést nem nyújtanak. (4) Időszakos férőhely-bővítés esetén a működést engedélyező szerv ügyintézési határideje tíz munkanap, a szakhatóság ügyintézési határideje öt munkanap. Az ügyintézési határidő legfeljebb öt munkanappal hosszabbítható meg. A szakmai programot a módszertani intézmény a kirendelést követő öt munkanapon belül véleményezi. (5) Az időszakos férőhely-bővítésnek nem feltétele, hogy az egyházi, nem állami fenntartó köztartozásmentes adózónak minősüljön. (6) A működést engedélyező szerv az időszakos férőhelyek működtetését az engedélyezett időszakban, az időszakos férőhelyek több évre történő engedélyezése esetén kétévente legalább egyszer ellenőrzi. A bázisszállásra vonatkozó különös rendelkezések 17. § (1) A bázisszállásra e rendelet szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell meg fele lően alkalmazni. (2) A bázisszállás a működési engedély kiadása iránti kérelem benyújtásának napjától működtethető. Ha a kérelmet jogerősen elutasítják, a bázisszállást meg kell szüntetni. (3) A Kormány a bázisszállás engedélyezésére irányuló eljárásban a) – a közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi elő írások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben – első fokú eljárásban az ÁNTSZ-nek a bázisszállás székhelye, telephelye szerint ille té kes kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét, b) – a bázisszállás kialakításának szükségessége kérdésében – első fokú eljárásban az ille té kes diszpécserszolgálatot szakhatóságként jelöli ki. (4) A bázisszállás engedélyezése során a működést engedélyező szerv és a szakhatóság ügyintézési határideje, a módszertani intézmény szakvéleményének elkészítési határideje, a hiánypótlásra biztosítható idő, valamint a fellebbezési határidő három munkanap. Az ügyintézési határidő nem hosszabbítható meg. (5) A fenntartót a döntésről, a hiánypótlásra történő felhívásról, a szakhatóságot a megkeresésről, a módszertani intézményt a kirendelésről, illetve a működést engedélyező szervet a szakhatósági állásfoglalásról és a szakvéleményről elektronikus levélben, telefonon vagy telefaxon is haladéktalanul tájékoztatni kell. (6) A bázisszállás engedélyezésének nem feltétele, hogy az egyházi, nem állami fenntartó köztartozásmentes adózónak minősüljön. (7) Bázisszállás esetén a 11. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzést nem kell lefolytatni. Engedély nélkül nyújtott szociális szolgáltatások 18. § (1) A jegyző, más hatóság és az ellátottjogi képviselő haladéktalanul értesíti az első fokú működést engedélyező szervet, ha tudomására jut, hogy szociális szolgáltatást engedély nélkül nyújtanak. (2) Ha a működést engedélyező szerv tudomására jut, hogy szociális szolgáltatást engedély nélkül nyújtanak, a) annak megállapítása érdekében, hogy valóban szociális szolgáltatást nyújtanak-e, valamint b) – ha megállapításra kerül, hogy szociális szolgáltatást nyújtanak engedély nélkül – a biztosított feltételek és a működés körülményeinek megállapítása érdekében soron kívül – szükség szerint az 5. § (3) bekezdése szerinti hatóságok bevonásával – helyszíni ellenőrzést tart. Az ellenőrzés magánlakásban és abban az esetben is lefolytatható, ha az ügyfél vagy a helyszínen jelen lévő más személy úgy nyilatkozik, hogy az ápolásra, gondozásra nem intézményi jogviszony keretében kerül sor. (3) Ha a működést engedélyező szerv megállapítja, hogy szociális szolgáltatást engedély nélkül nyújtanak, bírságot szab ki, és a) felszólítja a működtetőt, hogy a felszólítás közlésétől számított tizenöt munkanapon belül kérelmezze a működési engedély kiadását, ha a szolgáltatás eleget tesz a működési engedély kiadásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek, vagy a feltételek tizenöt napon belül biztosíthatók, b) az ügynek az ellátottak szempontjából előnyös rendezése érdekében a működési engedély kiadásához szükséges feltételek megteremtéséről és az ideiglenes működés feltételeiről a működtetővel hatósági szerződést köthet, c) az a)–b) pontban nem említett esetben kötelezi a működtető személyt, szervezetet, hogy a szociális szolgáltatással hagyjon fel. (4) Ha a működtető a működési engedély iránti kérelmet határidőben nem nyújtja be, vagy kérelmét elutasítják, a működést engedélyező szerv ismételten bírságot szab ki, és kötelezi a működtető személyt, szervezetet, hogy a szociális szolgáltatással hagyjon fel. (5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti hatósági szerződésben egy évnél hosszabb teljesítési határidő nem határozható meg. A hatósági szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a bírság ismételt kiszabása és a szociális szolgáltatás abbahagyásának kötelezettsége jogerőssé válik, ha a fenntartó a hatósági …