326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelete a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény köznevelés

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelete a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról. A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a nemzeti köznevelésről szóló 2011.  évi CXC.  törvény 94.  § (4)  bekezdés g) és v)  pontjában, valamint a  közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.  évi XXXIII.  törvény 85.  § (2)  bekezdésében és 85.  § (3)  bekezdés c)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. I. FeJezet A rendeLet hAtÁLyA 1. § (1) A  rendelet hatálya – ha e  rendelet másképp nem rendelkezik – fenntartótól függetlenül kiterjed a  nemzeti köznevelésről szóló 2011.  évi CXC.  törvény (a  továbbiakban: Nkt.) 7.  § (1)  bekezdésében meghatározott köznevelési intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban (a  továbbiakban együtt: foglalkoztatási jogviszony) foglalkoztatottakra, azok munkáltatójára, valamint a  minősítő vizsga és a  minősítési eljárás megszervezésében és lefolytatásában részt vevőkre függetlenül attól, hogy a köznevelési intézmény önálló intézményként vagy másik intézmény szervezetéhez tartozva, szervezetileg összevonva működik. (2) A rendelet IV. fejezetének hatálya csak a közalkalmazottakra terjed ki. (3) E  rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a  Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóira is. (4) Az  Európai Iskolák Statútumáról szóló, Luxemburgban, 1994. június 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 322/2004. (XII. 6.) Korm. rendelet alapján az  Európai Iskolában pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkavállalókra a külföldi munkavégzésük időtartama alatt e rendelet besorolási szabályait nem kell alkalmazni. II. FeJezet A pedAgógusoK eLőmeneteLI és ILLetményrendszere 1. A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak fokozatokba történő besorolásához szükséges követelmények 2. § (1) A köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus-munkakörben foglalkoztatottat (a továbbiakban: pedagógus) Gyakornok fokozatba (a továbbiakban: gyakornok) kell besorolni. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor gyakornoki idő kikötése kötelező. (2) Gyakornoki időként a  foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított kétéves időszakot kell a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben rögzíteni. A gyakornok a) a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy b) ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában tesz minősítő vizsgát. (3) A minősítő vizsgán megfelelt minősítést kapott gyakornokot a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. (4) A  gyakornoki idő a  vizsga napját követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik, ha a  minősítő vizsgán a  gyakornok „nem felelt meg” minősítést kapott. A  gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg. A gyakornok a két évvel meghosszabbított gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy amennyiben a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában megismételt minősítő vizsgát tesz. A minősítő vizsgán „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítés adható. (5) Ha a  (4)  bekezdés szerinti megismételt minősítő vizsgán a  pedagógus „nem felelt meg” minősítést kapott, és pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, az  (1)–(5)  bekezdésben, valamint az  Nkt. 64. § (8) bekezdésében foglaltakat ismételten alkalmazni kell. (6) A  munkáltatónak a  jogviszony létesítésekor a  kinevezési okmányban, munkaszerződésben elő kell írnia azt az időpontot, ameddig a gyakornok minősítő vizsgát köteles tenni. (7) A minősítő vizsga részei: a) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a jelölt legalább két szakórájának vagy foglalkozásának látogatása és elemzése, valamint b) a gyakornok portfóliójának áttekintése, értékelése (portfólióvédés). (8) A minősítő vizsga értékelésének részei: a) portfólióvédés, b) amennyiben a  munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a  meglátogatott szakóra vagy foglalkozás értékelése, c) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a  látogatott foglalkozásokkal összefüggő, a  pedagógusra vonatkozó megállapítások értékelése, valamint d) az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó megállapításainak értékelése. (9) A portfólióvédés alkalmával az értékelt pedagógus bemutatja önértékelését, továbbá számot ad a munkaköréhez kapcsolódó pedagógiai, szakmai felkészültségéről, valamint a  pedagógust foglalkoztató intézmény pedagógiai programjával összefüggő kérdésekről. (10) A minősítő vizsga során a három tagból álló minősítő bizottság (a továbbiakban: minősítő bizottság) a) a  gyakornok által feltöltött portfólió alapján áttekinti és értékeli a  pedagógus szakmai tevékenységét, eredményeit, valamint az  intézményi önértékelés gyakornokra vonatkozó részeit, ennek során –  az  1.  mellékletben foglaltak szerint – kiemelten figyelembe veszi a  8.  § (3)  bekezdésében meghatározott pedagóguskompetenciákat és tevékenységeket, b) értékeli a meglátogatott foglalkozást és a portfólióvédést, valamint c) elkészíti az  összegző értékelést, amelyet feltölt az  Oktatási Hivatal (a  továbbiakban: OH) által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. (11) A Pedagógus I. fokozatba lépéshez a gyakornoknak az értékelés során legalább hatvan százalékot kell elérnie. 3. § (1) Ha a  Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus besorolását követően legalább hat év szakmai gyakorlatot szerzett, saját kezdeményezésére minősítési eljárásban vehet részt. Ha a  pedagógus a  Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlatot szerzett, a  minősítési eljárást le kell folytatni. A minősítési eljárásban való kötelező részvételt – az e rendeletben meghatározottak szerint – a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követően a kinevezés, munkaszerződés módosításában. (2) A minősítési eljárás eredményeként a minősítő bizottság a következő döntéseket hozhatja: a) „Megfelelt” vagy b) „Újabb minősítés szükséges”. (3) A  minősítési eljárás legfeljebb egy alkalommal megismételhető, amennyiben a  minősítési eljárás a  (2)  bekezdés b)  pontjában foglalt eredménnyel zárult. A  minősítési eljárás megismétlésére legkorábban – a  sikertelen minősítési eljárástól számított – két év szakmai gyakorlat megszerzése után kerülhet sor. A megismételt minősítési eljárás lefolytatására legkésőbb a  Pedagógus I. fokozat megszerzésétől számított tizenegy év szakmai gyakorlat megszerzéséig kerülhet sor. (4) A megismételt minősítési eljárás eredményeként a következő döntések hozhatók: a) „Megfelelt” vagy b) „Nem felelt meg”. (5) Ha a  (3)  bekezdés szerinti megismételt minősítési eljárást nem teljesítő pedagógus pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, a  foglalkoztatási jogviszony létesítésétől számított két év elteltével újabb minősítési eljárásban kell részt vennie. Az  újabb minősítési eljárás során a  (4)  bekezdést, illetve – a  döntéstől függően – az Nkt. 64. § (8) bekezdését kell alkalmazni. (6) A  Pedagógus II. fokozat elérésére jelentkező pedagógus a  jelentkezéssel egyidejűleg feltölti a  portfólióját az  OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A  pedagógus módosíthatja portfólióját, ha a jelentkezés és a portfólióvédés között több mint hat hónap telik el. (7) Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a minősítő bizottság a pedagógus legalább kettő foglalkozását meglátogatja, amelyet szakmai megbeszélés követ. A  portfólióvédés alkalmával a  pedagógus bemutatja saját önértékelését, és válaszol a bizottság tagjainak kérdéseire. (8) A minősítési eljárás során a minősítő bizottság a) áttekinti és értékeli a  pedagógus által feltöltött portfóliót, az  intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, valamint az  országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a  látogatott foglalkozásokra vonatkozó megállapításokat és az  országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését, ennek során az 1. mellékletben foglaltak szerint kiemelten figyelembe veszi a 8. § (3) bekezdésében meghatározott pedagóguskompetenciákat és tevékenységeket, b) értékeli a meglátogatott foglalkozást és a portfólióvédést, valamint c) elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltölt az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. (9) A  minősítési eljárás eredményeként a  pedagógus „Megfelelt” minősítést kap, ha az  értékelés alapján legalább hetvenöt százalékot ért el. (10) A „Megfelelt” minősítés alapján a pedagógust a Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni. 4. § (1) A Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus a) a pedagógus-szakvizsga és b) a Pedagógus II. fokozatba történt besorolását követően hat év szakmai gyakorlat megszerzése után a Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárásban vehet részt. (2) A  Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás eredményeként a  következő döntések hozhatók: a) „Mesterpedagógus fokozatba lép” vagy b) „Pedagógus II. fokozatban marad”. (3) A  minősítési eljárás befejezésétől számított további két év szakmai gyakorlat megszerzése után a  minősítési eljárás megismételhető, ha a  Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás a  (2)  bekezdés b) pontjában foglalt eredménnyel zárult. E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a megismételt minősítési eljárás sikertelen volt. (4) Azt a  Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógust, aki a  minősítési eljárás eredményeként ”Mesterpedagógus fokozatba lép” minősítést kapott, Mesterpedagógus fokozatba kell besorolni. (5) Az  a  Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az  országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a  pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, munkaidő-kedvezményben részesül. A  neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti tizennyolc óránál – óvodapedagógus esetén huszonöt óránál –, továbbá tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell annak érdekében, hogy a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában részt tudjon venni. (6) Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az (5) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában nem vesz részt, a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében heti két órában a) ellátja a pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítését, b) részt vesz a  közneveléssel összefüggő szakmai, tartalmi-tantervi, pedagógiai-módszertani fejlesztésekben, kutatásokban, intézményi dokumentumok, belső képzések szervezésében és megtartásában, valamint c) részt vesz a  tanulóknak a  tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben szereplő vagy az  oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium által meghirdetett és finanszírozott országos vagy nemzetközi tanulmányi, szakmai, művészeti és sportversenyre történő felkészítésében. (7) Az  (5)  bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményben részesülő pedagógus évente legfeljebb huszonöt alkalommal bízható meg szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásával. (8) A  szakértői, szaktanácsadói feladatokat ellátó pedagógus költségtérítésben részesül, melynek mértéke alkalmanként tízezer forint. A nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ellátó intézményben szakértői, szaktanácsadói feladatot ellátó pedagógus számlával igazolt, jogos költségeinek megtérítésére tarthat igényt. 5. § (1) Az  a  legalább Pedagógus II. fokozatba besorolt – a  munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozattal, valamint doktori cselekmény alapján szerzett doktori címmel rendelkező – pedagógus, aki rendszeres szakmai publikációs tevékenységet folytat, valamint legalább két minősítési eljárásban sikeresen részt vett, a  Pedagógus II. fokozatba történt besorolását követően hat év szakmai gyakorlat megszerzése után kezdeményezheti a Kutatótanár fokozatba történő átsorolását a  munkáltatónál. A  munkáltató a  kérelmet továbbítja a  megyei, fővárosi kormányhivatalnak (a  továbbiakban: kormányhivatal), amely megvizsgálja, hogy a  pedagógus megfelel-e a  Kutatótanár fokozatba történő besorolás feltételeinek, valamint szükség szerint megszervezi a minősítési eljárást. A munkáltató a kormányhivatal igazolása alapján átsorolja a pedagógust. (2) A 4. § (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat a Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógusra is alkalmazni kell, amennyiben az  országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, vagy a  pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el. (3) Kutatótanár fokozatba az összes köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak legfeljebb egy százaléka sorolható be. 2. A gyakornoki idő és a mentor 6. § (1) Az  intézményvezető kijelöli a  szakmai vezetőt (a  továbbiakban: mentor), aki segíti a  gyakornokot a  köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a  pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. (2) A  mentor támogatja a  gyakornokot az  általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti a) az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában, az  óvoda, a  kollégium pedagógiai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában, b) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) a célszerű megválasztásában, c) a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint d) a minősítő vizsgára való felkészülésében. (3) A  mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a  gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, amennyiben a  gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára. 3. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás lefolytatása 7. § (1) A  minősítő vizsga és a  minősítési eljárás minősítő bizottság előtt folyik. A  minősítő bizottság elnöke a  kormányhivatal által delegált, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, az  Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) vagy pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt. (2) A minősítő bizottság tagjai: a) minősítő vizsga esetében aa) a  pedagógusképző felsőoktatási intézmény Tanárképzési Központjának javaslatára az  intézmény oktatója vagy gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt alkalmazottja, aki a  külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt, ab) a  pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az  általa megbízott pedagógusszakvizsgával rendelkező magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező alkalmazott, b) minősítési eljárás esetében ba) a kormányhivatal által delegált, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a  külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt vagy pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatója vagy gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt alkalmazottja, aki a  külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben részt vett, bb) a  pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az  általa megbízott pedagógusszakvizsgával rendelkező alkalmazott, az intézményvezető minősítési eljárása esetében a fenntartó képviselője, valamint c) Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárás esetében a  b)  pontban foglaltakon kívül a Magyar Tudományos Akadémia delegáltja. (3) Egyházi intézményben a  minősítő vizsga és a  minősítési eljárás során a  felsőoktatási intézmény által delegált köznevelési szakértőt a  bevett egyházi intézményfenntartó kéri fel. A  köznevelési szakértőt a  bevett egyházi intézményfenntartó által fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény jelöli ki, ha az  egyházi fenntartó a  miniszterrel köznevelési szerződést kötött az  általa fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményre vonatkozóan. (4) A  (2)  bekezdés a)  pontja szerinti felsőoktatási intézményt, gyakorlóintézményt a  kormányhivatal a  köznevelési intézménytől való földrajzi távolság figyelembevételével jelöli ki. (5) Csak magasabb fokozatba tartozó, azonos munkakörben dolgozó pedagógus vehet rész az alacsonyabb fokozatba besorolt pedagógus minősítési eljárásában. (6) A  tanár minősítési eljárása esetén a  minősítő bizottság egyik tagjának szakképzettsége azonos kell, hogy legyen az  értékelt tanárnak a  minősítés tanévében legnagyobb óraszámban tanított tantárgya tanítására jogosító szakképzettségével. 8. § (1) A portfólió egy olyan dokumentumgyűjtemény, amely alapján végigkísérhető a pedagóguskompetenciák fejlődése, a pedagógus szakmai útja, tevékenysége, nehézségei és sikerei egyrészt a tények tükrében, másrészt a pedagógus reflexiói, értelmezése alapján. A portfólió tartalmazza: a) a szakmai önéletrajzot, b) a nevelő-oktató munka dokumentumait, különösen legalább tíz tanóra, foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óratervét, c) a pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatását, dokumentumait, d) önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását, dokumentumait, e) a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatását, valamint f ) a szakmai életút értékelését. (2) A  minősítési eljárás során a  pedagógus értékelésének elemei, az  értékelés szempontjai a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódnak, indikátorok meghatározásával. (3) A köznevelési intézményben alkalmazott pedagógus értékelésének elemei, a pedagóguskompetenciák: a) szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás, b) pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók, c) a tanulás támogatása, d) a tanuló személyiségének fejlesztése, az  egyéni bánásmód érvényesülése, a  hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség, e) a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a  különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység, f ) pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése, g) kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, valamint h) elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért. (4) A  (3)  bekezdés szerinti pedagógus értékelési elemeket, pedagóguskompetenciákat a  pedagógiai szakszolgálati intézményben és a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak vonatkozásában azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy csak a  munkakörük ellátásával összefüggésben értelmezhető pedagógus értékelési elemek, pedagóguskompetenciák kerülnek figyelembevételre. (5) A  minősítő vizsga és minősítési eljárás során használt kérdőívek, értékelőlapok, megfigyelési, önértékelési szempontok, feldolgozási segédletek és szempontsorok (a  továbbiakban együtt: pedagógusértékelési eszközök) egységesek és nyilvánosak. (6) A portfólió részletes követelményeit, a tartalmi elemekhez elvárt dokumentumok listáját az OH dolgozza ki, és teszi közzé az OH honlapján. A pedagógusértékelési eszközöket az OH dolgozza ki, és a miniszter hagyja jóvá. 9. § (1) A Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozat elérésére jelentkező pedagógus a  jelentkezéssel egyidejűleg feltölti a portfólióját az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A pedagógus módosíthatja portfólióját, ha a jelentkezés és a portfólióvédés között több mint hat hónap telik el. (2) A  portfólióvédés alkalmával az  értékelt pedagógus bemutatja saját önértékelését, és válaszol a  bizottság tagjainak kérdéseire. Amennyiben a  munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a  minősítő bizottság a pedagógus legalább egy foglalkozását meglátogatja, amelyet szakmai megbeszélés követ. (3) A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás során a minősítő bizottság a) áttekinti a  pedagógus által feltöltött portfóliót, az  intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, valamint az  országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatait és az  országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését, amelynek során felhasználja a  kapott információkat, és az  1.  mellékletben foglaltak szerint kiemelten figyelembe veszi a  4.  § (5) és (6)  bekezdésében felsorolt tevékenységeket, intézményvezető, intézményegység-vezető és vezetőpedagógus esetében a vezetői tevékenységet, valamint b) értékeli a  portfólióvédést, és elkészíti az  összegző értékelést, amelyet feltölt az  OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. (4) A minősítési eljárás eredménye akkor „Megfelelt”, ha a pedagógus az értékelés során legalább nyolcvanöt százalékot ér el. (5) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás szempontjainak való megfelelést a minősítő bizottság tagjai egyenként és összességükben az 1. mellékletben meghatározott súlyozási szabályok alapján, egymástól függetlenül értékelik. (6) A  kormányhivatal az  OH által meghatározott formai és tartalmi előírások alapján minden év június 30-áig beszámolót küld az  OH-nak a  pedagógus minősítő vizsgák és minősítési eljárások tapasztalatairól. Ez  alapján az OH minden év július 31-éig jelentést készít a miniszter részére, amelyben javaslatot tehet a pedagógusértékelési eszközök módosítására. 4. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra történő jelentkezés, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás, a minősítő bizottságok munkájának szervezése, a minősítés díja 10. § (1) A miniszter minden év február utolsó napjáig közzéteszi a következő naptári évre vonatkozó minősítési keretszámot és a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeit. (2) A  miniszter a  minősítési keretszámot a  pedagógus minősítő vizsgák és a  minősítési eljárások lebonyolításához az adott évben rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, valamint a központi költségvetési keret biztosította lehetőségek figyelembevételével határozza meg. (3) A  pedagógus a  munkáltató véleményének kikérése után – figyelembe véve az  (1)  bekezdésben meghatározott feltételeket – az adott év március 31-éig kezdeményezi a minősítését a kormányhivatalnál, megjelölve a minősítés során az  elérni kívánt fokozatot. A  beérkezett kérelmeket a  kormányhivatal április 10-éig továbbítja az  OH-nak. A gyakornok jelentkezéséről az intézményvezető gondoskodik a 2. § (2) bekezdésében meghatározott határidőkre figyelemmel. (4) A miniszter az OH javaslata alapján elkészített minősítési tervben minden év április 30-áig dönt a következő évben minősítő vizsgán, minősítési eljárásban részt vevő pedagógusokról. A  miniszter a  pedagógust és munkáltatóját a döntés meghozatalát követően, legkésőbb május 31-éig értesíti. (5) A  minősítési tervbe fel kell venni azt a  gyakornokot, aki minősítő vizsgára jelentkezett, valamint – az  Nkt. 97.  §  (19)  bekezdésében foglaltakra figyelemmel – azt a  pedagógust, akinek a  minősítési eljárásban e  rendelet szerint kötelező a  részvétele. A  kötelező minősítésben részt vevők felvételét követően fennmaradó, illetve az  időközben –  a  foglalkoztatási jogviszonyuk megszűnésére vagy szünetelésére tekintettel – kiesett jelentkezők miatt felszabaduló minősítési keretszám elosztása megyénként és munkakörönként arányosan, a  jelentkezők szakmai gyakorlatának és a különös feltételeknek történő megfelelés figyelembevételével folyamatosan történik. (6) Abban az  esetben, ha a  köznevelési intézmény fenntartója valamely megyében vagy a  fővárosban az  országos átlagos intézményi és pedagógus eloszlástól eltérően az  országos átlagot meghaladó mértékben tart fenn köznevelési intézményt, az  (5)  bekezdés alkalmazása során erre a  tényre a  köznevelési intézményében foglalkoztatott pedagógusok minősítési eljárásba történő bevonása során figyelemmel kell lenni. (7) A minősítési tervben szereplő pedagógusok minősítésére a jelentkezést követő naptári évben kerül sor. (8) A  munkáltató, illetve a  tagintézmény köteles a  jelentkező minősítési vizsgán, minősítő eljárásban való részvételét biztosítani. A minősítési vizsgán, illetve eljárásban való részvétel idejét munkaidőként kell figyelembe venni. 11. § (1) A kormányhivatal az érintett fenntartóval együttműködve, a minősítés szervezését támogató informatikai rendszer segítségével kiválasztja a minősítő bizottság tagjait. (2) A minősítő bizottság tagjait – az  intézményvezető kivételével – a kormányhivatal július 31-éig kéri fel a következő évben lefolytatásra kerülő minősítési eljárásra. (3) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás módszerei: a) a portfólió előzetes vizsgálata, b) a  pedagógus által tartott foglalkozás látogatása, értékelése, megbeszélése, c) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatainak megismerése, d) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelésének elemzése, e) az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó elemeinek megismerése, f ) az információk értékelése, felkészülés a védés lebonyolítására, valamint g) a portfólióvédés lebonyolítása. 12. § (1) A  minősítő vizsga és a  minősítési eljárás – a  (2)  bekezdésben foglalt kivétellel – a  gyakornok, illetve pedagógus számára díjtalan. A díjat az állam viseli. (2) A megismételt minősítő vizsga, a megismételt, továbbá a nem kötelező minősítési eljárás díja a kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) hetven százaléka, amelyet az  eljárás kezdeményezőjének a  vizsgát, a  minősítési eljárást szervező intézmény Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie a  vizsgaszervező, a  minősítési eljárást szervező által kiállított számla alapján. 5. A szakmai gyakorlati idő számítása, az átsorolás időpontja 13. § (1) A magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat a) pedagógus-munkakörben, b) pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban, c) óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében, d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban, e) pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenységgel, vagy f ) a  miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben eltöltött szakmai tevékenységgel szerezhető meg. (2) A  szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a  foglalkoztatási jogviszony esetén a  fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, továbbá a  jogviszonyban pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a munkakörre megállapított heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidő huszonöt százalékát. (3) A magasabb fokozatba történő besorolásra a sikeres minősítő vizsgát vagy minősítést követő év első napjával kerül sor. 14. § (1) Ha a pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nélküli szabadság a harminc napos időtartamot meghaladja, a  minősítési eljárás a  harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság megszűnését követően kezdeményezhető. (2) Ha a  pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony megszűnik, a  minősítési eljárás a  pedagógusmunkakörre létesített újabb foglalkoztatási jogviszony létesítését követően csak a  pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony megszűnése és ismételt létesítése között eltelt idő, de legfeljebb két év után kezdeményezhető. (3) A  legalább hat év nem pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkező és pedagógusmunkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy mentesül az  előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, és Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra. 15. § Az 1–14. §-ban foglaltakat alkalmazni kell a) a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, valamint b) a gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott tekintetében is azzal az  eltéréssel, hogy a  besorolás szerinti fokozat megnevezése igazodik a munkakör megnevezéséhez. 6. A pedagógusok illetménypótléka megállapításának részletes szabályai 16. § (1) A  magasabb vezetői megbízás megszűnését megelőzően legalább tíz évig intézményvezetői megbízással rendelkező pedagógus „címzetes igazgatói” címben és pótlékban részesül, amennyiben intézményvezetői megbízásának lejártát vagy megszűnését követően továbbra is a  korábban általa vezetett intézményben marad. A pótlék mértéke a volt intézményvezető korábbi vezetői pótlékának huszonöt százaléka. (2) Osztályfőnöki pótlékra jogosult az  a  pedagógus, aki iskolában osztályfőnöki feladatokat, kollégiumban, alapfokú művészeti iskolában önálló tanulócsoport-vezetői feladatot lát el. (3) A munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) pótlékra az a pedagógus jogosult, aki intézményi munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) vagy intézmények közötti munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) feladatot lát el. (4) A tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető az intézményvezető-helyettesi pótlék a) felső határa alapján megállapított pótlékra jogosult, ha a  tagintézmény, intézményegység gyermek-, tanulólétszáma meghaladja a hétszázötven főt, b) az  illetményalap harminc százalékának megfelelő pótlékra jogosult, ha a  tagintézmény, intézményegység gyermek-, tanulólétszáma meghaladja a kettőszázötven főt, de legfeljebb hétszázötven fő, c) alsó határa alapján megállapított pótlékra jogosult, ha a  tagintézmény, intézményegység gyermek-, tanulólétszáma legfeljebb kettőszázötven fő. (5) A tagintézményvezető-helyettes és az intézményegységvezető-helyettes az intézményvezető-helyettesi pótlék alsó határa alapján megállapított pótlékra jogosult. (6) Nemzetiségi pótlékra az a pedagógus jogosult, aki nemzetiségi nyelvű óvodában, iskolában, kollégiumban állandó jelleggel, neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének legalább ötven százalékában nemzetiségi anyanyelven nevelő, oktató munkát végez. E pótlékra jogosult az a pedagógus is, aki óvodában, iskolában siket vagy nagyothalló gyermekek, tanulók nevelésénél, oktatásánál a  jelnyelvet is alkalmazza, feltéve, hogy rendelkezik a  szakértő jeltolmács vagy fordító jeltolmács szakképzettséggel. (7) Gyógypedagógiai pótlékra az  a  pedagógus jogosult, aki sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelés-oktatását, kollégiumi nevelését vagy fejlesztő nevelés-oktatását a  szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint végzi, feltéve, ha kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy ha az  általa felkészített sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya az  intézményben a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot. (8) A  nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra az  a  pedagógus jogosult, aki olyan köznevelési intézményben dolgozik, amely a  társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az  országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló kormányrendelettel kiadott jegyzékben a  társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések között szereplő községben található. (9) A  pedagógus számára jogszabályban meghatározottak szerint az  (1)–(8)  bekezdésben meghatározott pótlékokon felül további pótlék is megállapítható. 7. A pedagógusok munkaidejének beosztása 17. § (1) A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében 1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése, 2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, 3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, 4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, 5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete, 6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, 7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, 8. eseti helyettesítés, 9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, 10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, 11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, 12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, 13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, 14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, 15. munkaközösség-vezetés, 16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, 17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, 18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, 19. hangszerkarbantartás megszervezése, 20. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint 21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az  éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el. (2) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e) napközi, f ) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h) pályaválasztást segítő foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, j) diákönkormányzati foglalkozás, k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a  szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a  tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a  kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a  tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet. (3) A  pedagógus a  kötött munkaidőben köteles a  nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerződés, ennek hiányában a  munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a  feladatok, amelyeket a  pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. (4) A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, b) a munkakör nincs betöltve, és az  álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. (5) A  (4)  bekezdésben meghatározottak alapján az  egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a  (4) bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra. (6) Azokban a kollégiumokban, amelyekben a pedagógiai felügyelői munkakör nem került bevezetésre, a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti harminc, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti huszonhat óra, amely teljesíthető az  iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók – étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti időn kívüli – folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátásával is. Ebben az  esetben a  kollégiumi pedagóguslétszám meghatározásánál figyelembe kell venni a  tanulók nemenként és épületenként megadott létszámát, a  kollégiumi foglalkozási időn kívül nemenként és épületenként átlagosan 100, legfeljebb 120 fős tanulói csoporthoz egy pedagógussal számolva. (7) Az  intézményvezető az  órarend és a  munkatervben meghatározott feladatok alapján az  intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja. (8) Az  állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskola intézményvezetője az  iskolai tantárgyfelosztást a területileg illetékes tankerület vezetőjével egyeztetve készíti el. 18. § A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá a  Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét megillető munkaidőkedvezményt a  pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni oly módon, hogy a  munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött munkaidőre essen. 19. § (1) A köznevelési intézmény munkatervében – az intézményi feladatokkal összhangban – meg kell tervezni a) középiskola esetén a  középszintű és az  emelt szintű érettségi vizsga és a  szakmai vizsga vizsgáztató bizottságainak munkájában részt vevő, továbbá a  pedagógusok minősítésében és az  országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben, a szaktanácsadói feladatokban közreműködő, b) szakiskola esetén a szakmai vizsga vizsgáztató bizottságainak munkájában részt vevő, c) a pedagógusok minősítésében és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben közreműködő pedagógusok várható munkaidő-beosztását oly módon, hogy az érintettek részt tudjanak venni a felsorolt feladatok végrehajtásában. (2) A középszintű és emelt szintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga napjait, továbbá a minősítésben és az országospedagógiai szakmai ellenőrzésben történő részvétel napjait a  munkatervben a  közreműködő pedagógusok tekintetében tanítás nélküli munkanapként kell megtervezni. (3) A  munkáltató a  munkatervben meghatározott feladatok elosztása során az  egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani. Ennek érdekében a tanítás elrendelésénél, és az egyéb feladatok szétosztásánál biztosítani kell az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. 8. Az alkotói szabadság igénybevételének részletes szabályai 20. § (1) Az  alkotói szabadság a  kormányhivatal által kijelölt köznevelési szakértőnek a  pedagógus szakmai munkatervére vonatkozó javaslatára, a munkáltató engedélye alapján vehető igénybe. (2) Az  Nkt. 65.  § (6)  bekezdésében foglalt tíz év számításánál a  pedagógus-, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben eltöltött időt lehet figyelembe venni. A  minősítő bizottság ellenőrzi a  munkatervben megfogalmazottak teljesítését. (3) A fizetés nélküli alkotói szabadság tartamába az  igénybevétel évében járó alap- és pótszabadság nem számítható be. (4) Az alkotói szabadság idején a pedagógus legfeljebb a fizetés nélküli szabadságot megelőző utolsó havi illetménye pótlékok nélkül számított összegének mértékéig állami ösztöndíjat kaphat. III. FeJezet A KözneVeLésI IntézményeK VezetőI 9. Magasabb vezetői és vezetői megbízások köre 21. § A köznevelési intézményben – az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül – a) magasabb vezetői megbízásnak minősül: aa) a  miniszter, az  országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a  települési nemzetiségi önkormányzat, a  települési önkormányzat képviselő-testülete, a  fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás, ab) a tagintézményvezetői megbízás, ac) az intézményegység-vezetői megbízás, ad) az intézményvezető-helyettesi megbízás, ae) az  állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti intézményvezető-helyettesi megbízás, b) vezetői megbízásnak minősül: ba) a tagintézményvezető-helyettesi megbízás, bb) az intézményegységvezető-helyettesi megbízás, bc) a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti vezetői megbízás. 10. Az intézményvezetői pályázati eljárás lebonyolításának részletes szabályai, a pályáztató feladatai 22. § (1) A  21.  §-ban rögzített magasabb vezetői, vezetői megbízást – a  (2)  bekezdésben meghatározottak figyelembevételével – az év során bármikor, öt évre kell adni. A határozott idő lejártát követően a közalkalmazott – az  Nkt. 67.  § (7)  bekezdésében foglalt kivétellel – az  e  §-ban meghatározott eljárás lefolytatásával ismételten megbízható magasabb vezetői, vezetői feladat ellátásával. (2) Ha a  nevelési-oktatási intézményben az  intézményvezetői megbízás utolsó napja nem a  július 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esik, a  megbízás lejártának időpontját akkor is erre az  időszakra kell adni, ha az  (1)  bekezdésben meghatározottak alapján a  határidő egyébként ennél az  időpontnál legfeljebb hat hónappal korábban vagy később járna le. (3) Az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti nyilvános pályázat kiírása nélküli magasabb vezetői megbízás akkor adható, ha azzal a nevelőtestület legalább kétharmada egyetért. (4) A  (3)  bekezdésben meghatározott esetben a  fenntartói írásbeli kezdeményezés nevelőtestületnek történő átadásától számított legalább tizenöt napot kell biztosítani a nevelőtestületi egyetértő nyilatkozat megadására. (5) Az intézményvezetői pályázati eljárás előkészítésével összefüggő feladatokat – ide nem értve a pályázati feltételek meghatározását – az  állami intézményfenntartó központ vezetője, a  köznevelési intézményt fenntartó települési önkormányzat jegyzője, más fenntartó esetén a  megbízási jogkör gyakorlójának megbízottja (a  továbbiakban: pályáztató) látja el. (6) Az  intézményvezetői magasabb vezetői megbízásra irányuló pályázati felhívást – a  közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20/A. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl – a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell, egyéb magasabb vezetői, vezetői megbízás esetén közzé lehet tenni. A  pályázat benyújtásának határidejét ezekben az  esetekben is a  Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal internetes oldalán történő közzétételtől kell számítani. (7) A pályázati felhívásnak a Kjt. 20/A. § (3) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell: a) a munkahely megjelölését, b) a magasabb vezetői beosztásra történő megbízás időtartamát, c) a megbízás kezdő napját és megszűnésének időpontját, valamint d) a beosztáshoz kapcsolódó juttatásokat. 23. § (1) A  pályázati eljárásban biztosítani kell, hogy a  pályázat iránt érdeklődők a  pályázatok elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, és az intézményt megismerhessék. (2) A  pályázatnak tartalmaznia kell a  pályázó szakmai önéletrajzát, a  vezetési programját, továbbá a  pályázati felhívásban megfogalmazott feltételeknek történő megfelelés hitelt érdemlő igazolását, valamint a  pályázó nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul személyes adatainak a pályázattal kapcsolatos kezeléshez, továbbításához. (3) A pályáztató a pályázattal kapcsolatos vélemények kialakításához – a pályázatnak a nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) részére történő átadás napját követő első munkanaptól számítva – legalább harminc napot köteles biztosítani (a továbbiakban: véleményezési határidő). (4) A nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) az Nkt. 70. § (2) bekezdés j) pontja alapján a véleményezési határidőn belül alakíthatja ki szakmai véleményét a  vezetési programról. A  pályázati eljárásban lehetővé kell tenni, hogy a  nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) mellett a  vezetési programról véleményt nyilváníthasson a  Nemzeti Pedagógus Kar illetékes területi szerve. (5) A  pályáztató a  pályázattal együtt megküldi a  megbízási jogkör gyakorlójának a  kialakított véleményeket, vagy tájékoztatja a megbízási jogkör gyakorlóját, ha a jogosultak nem éltek a véleményezési jogukkal. (6) Az  állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében az  illetékes tankerületi igazgató a  pályázattal együtt megküldi az  állami intézményfenntartó központ vezetőjének a  kialakított véleményeket, vagy tájékoztatja, ha a jogosultak nem éltek a véleményezési jogukkal. (7) Az  állami intézményfenntartó központ vezetője az  eljárás jogszerűségéről szóló nyilatkozatát, és – több pályázó esetén – a pályázatok rangsoráról kialakított indokolt javaslatát megküldi a miniszternek. (8) A pályázatot a véleményezési határidő lejártát követő harminc, ha az elbírálásra váró pályázatok száma a huszonötöt eléri, hatvan napon belül el kell bírálni. Ha a  megbízási jogkört közgyűlés vagy képviselő-testület gyakorolja, a pályázatokat a közgyűlés, képviselő-testület részére a véleményezési határidő lejártát követő harmincadik, illetve hatvanadik napot követő első testületi ülésre be kell nyújtani. 24. § (1) Ha az  intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, vagy ha az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, a  köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására –  nyilvános pályázat kiírása nélkül – vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható megfelelő feltételekkel rendelkező személynek. A köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok újabb nyilvános pályázat kiírása nélkül, e bekezdésben foglaltak szerint, legfeljebb egy évig láthatók el, a 22. § (2) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével. E  rendelkezések alkalmazásában megfelelő feltétel az  intézményvezetői megbízáshoz szükséges feltétel. (2) Új köznevelési intézmény vagy szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység, tagintézmény kialakításakor nyilvános pályázat kiírása nélkül, szervezési feladatok ellátására szóló vezetői megbízás adható. A megbízás legfeljebb a tevékenység megkezdését követő évre szólhat a 22. § (2) bekezdésében meghatározottak alkalmazásával. (3) Az  (1) és (2)  bekezdésben szabályozott vezetői megbízást a  miniszter, az  országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a  települési nemzetiségi önkormányzat, a  települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a  fenntartó vezetője vagy megbízottja adja. A  vezetői megbízáshoz be kell szerezni a  helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértését, ha a köznevelési intézmény a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény. 25. § (1) Az intézményvezetői megbízásnál a szakmai gyakorlatba beszámít a) a tanügy-irányítási munkakörben, b) a pedagógiai szakszolgálatban és a pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátását nyújtó munkakörben, c) szakiskolában és szakközépiskolában a  nem iskolai gyakorlati képzésben szakoktatói vagy gyakorlati oktatásvezetői munkakörben, d) művészeti szakiskolában és szakközépiskolában, valamint alapfokú művészeti iskolában a  képzés szakirányának megfelelő művészeti pályán eltöltött idő is, ha a  pályázó rendelkezik legalább három év – a  29.  § (3)  bekezdésében meghatározott – szakmai gyakorlattal. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti szakmai gyakorlat időtartamába foglalkoztatási jogviszony esetén nem számít be a  fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, továbbá a  jogviszony azon időtartama, amikor a foglalkoztatás nem érte el a teljes munkaidő huszonöt százalékát. 26. § (1) A  nevelési-oktatási intézményben – függetlenül attól, hogy szervezetileg önálló intézményként vagy intézményegységként, illetve tagintézményként működik – biztosítani kell, hogy az alatt az időszak alatt, amelyben a gyermekek, tanulók az  intézményben tartózkodnak, a vezetői feladatok ellátása ne maradjon ellátatlanul, ennek érdekében: a) a nevelési-oktatási intézmény vezetője és helyettesei közül legalább egyiküknek, vagy b) ha a nevelési-oktatási intézményben a vezetői megbízással rendelkezők létszáma, illetve a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok a) pont szerinti ellátását, a köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítési rendben kijelölt közalkalmazottnak a nevelési-oktatási intézményben kell tartózkodnia, aki ekként felel a  nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért. (2) Az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti közalkalmazott, munkavállaló felelőssége, intézkedési jogköre – a  szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezésének vagy a  munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában – az  intézmény működésével, a  gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. (3) Az  önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény fenntartója, valamint működtetője intézményenként megtervezi és az  érintett intézmény vezetőjének elektronikus úton megtekinthetővé teszi azt az  összeget, amely adott költségvetési évben az  intézmény feladatainak az  ellátásához rendelkezésre áll, valamint meghatározza azt az összeget, amely felett az intézmény vezetőjét közvetlen rendelkezési jog illeti meg. 27. § A 26. § (1) és (2) bekezdése kivételével a 10. alcímet az egyházi és a magánintézményekben nem kell alkalmazni, amennyiben a munkáltató mellőzi a pályázatot. IV. FeJezet A KJt. egyes rendeLKezéseIneK VégrehAJtÁsA A KözneVeLésI IntézményeKben 11. A pályázat és a próbaidő kikötésének mellőzése 28. § (1) Intézményvezetői megbízás esetén az Nkt. 67. § (7) bekezdésében meghatározott feltételek fennállásakor nem kell pályázatot kiírni. (2) Mellőzhető a pályázat kiírása a köznevelési intézményekben a nem az alapfeladat ellátására irányuló munkakörök esetében. Az  alapfeladat ellátására irányuló munkakör az  Nkt. 4.  § 1.  pontjában meghatározott alapfeladat ellátásához kapcsolódó, az  Nkt. 3.  mellékletében rögzített pedagógus-munkakör, a  pedagógiai szakértő, a pedagógiai előadó munkakör. (3) Mellőzhető a pályázat kiírása abban az esetben, ha a munkakört olyan személlyel kívánják betölteni, akit határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban legalább tíz hónapot foglalkoztattak, feltéve, hogy a korábbi jogviszony megszűnése és az új jogviszony keletkezése között legfeljebb 183 nap telt el. (4) A  megüresedett álláshelyekre a  pályázatot a  megüresedéstől számított harminc napon belül ki kell írni, ha a pályázati kiírás nem mellőzhető. 29. § (1) Ha a közalkalmazotti jogviszonyt pedagógus-munkakörre létesítik, nem köthető ki próbaidő annak, akinek a) az  oklevélszerzését (záróvizsgát) követő egy éven belüli alkalmazására abban a  köznevelési intézményben kerül sor, amelyben pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatójaként az óvodai gyakorlati foglalkozását, illetve pedagógiai gyakorlatát részben vagy egészben teljesítette, vagy b) határozatlan idejű kinevezésére abban az  intézményben kerül sor, amelyben a  kinevezése előtt már határozott időre foglalkoztatták és az  előző közalkalmazotti jogviszonya megszűnésétől számítva 183 nap még nem telt el, feltéve, hogy az a)–b) pontok szerinti foglalkoztatás ideje elérte a négy hónapot. (2) Nem köthető ki próbaidő annak a részére sem, aki a) pedagógus-munkakörben eltöltött legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy pedagógus-munkakörre szóló kinevezése mellett magasabb vezetői megbízást kap, vagy b) a  pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy kinevezésével egyidejűleg magasabb vezetői megbízást kap. (3) Próbaidő kikötése szempontjából szakmai gyakorlatként a) óvodában óvodapedagógus-munkakörben, b) más nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben, valamint c) felsőfokú oktatási intézményben oktatói munkakörben eltöltött időt kell figyelembe venni. (4) A  (3)  bekezdés szerinti szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a  13.  § (1)  bekezdése szerint a  szakmai gyakorlatba be nem számítható időtartam. 12. A nevelő-oktató munkát végzők pótszabadságára való jogosultsága és a szabadság kiadásának szabályai 30. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az  Nkt. 3.  mellékletében felsorolt pedagógus, óvoda- és iskolapszichológus, valamint a  pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus munkakörben foglalkoztatottak jogosultak az  nevelő és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra. (2) A  pedagógust a  tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre – legfeljebb tizenöt munkanapra – a következő esetekben lehet igénybe venni: a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés, b) a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás, c) ha a  pedagógus szabadságát részben vagy egészben a  szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében – a június 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki. (3) A  pedagógus számára az  iskolában az  őszi, a  téli és a  tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető. (4) A  pedagógus szabadságát – a  tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a  nyári szünetben, óvodákban a  július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a  gyermekek óvodai nevelését a  teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Ha a  szabadság a  nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az  őszi, a  téli vagy a  tavaszi szünetben, a  szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a  szorgalmi időben, illetve a  nevelési év többi részében kell kiadni. 13. A köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak besorolására vonatkozó szabályok 31. § (1) A  köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében az  egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket a 2. melléklet határozza meg. (2) Műszaki vezető munkakörbe kell besorolni az  iskolai tanműhely, tangazdaság, tanüzem, tanerdő vezetését ellátó közalkalmazottat. (3) Ügyintéző munkakörbe kell besorolni az  érdemi döntés-előkészítő feladatot ellátó közalkalmazottat és a  szakmai döntés-előkészítést végző közalkalmazottat. (4) Gazdasági dolgozó munkakörbe kell besorolni a köznevelési intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó érdemi, gazdasági, műszaki, tervezési, számviteli, belső ellenőrzési feladatot ellátó közalkalmazottat. (5) Műszaki dolgozó munkakörbe kell besorolni a szakképesítéshez kötött feladatot ellátó közalkalmazottat. (6) Ügyviteli dolgozó munkakörbe kell besorolni az adminisztratív jellegű munkakörben dolgozó közalkalmazottat. (7) Kisegítő dolgozó munkakörbe kell besorolni a köznevelési intézmény működtetésével összefüggő, kisegítő jellegű feladatot ellátó közalkalmazottat. 32. § (1) Ha jogszabály nem határozza meg a  munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és nincs olyan szakképesítés, amely a  munkakör betöltésére jogosít, a  munkakör ellátásához legalább olyan iskolai végzettségre, képesítésre van szükség, amelyet a Kjt. 61. § (1) bekezdése a fizetési osztályba soroláshoz előír. Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, a közalkalmazottat a  legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre megállapított osztályok közül. (2) Ha jogszabály nem határozza meg a  munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és van olyan szakképesítés, amelyik a munkakör ellátására képesít, és a) a közalkalmazott nem rendelkezik azzal, az (1) bekezdésben foglaltak szerint, b) a  közalkalmazott rendelkezik azzal, a  szakképesítése alapján vagy ha az  kedvezőbb, az  (1)  bekezdésben foglaltak szerint kell besorolni. (3) Az e §-ban foglaltakat a 2. mellékletben felsorolt valamennyi munkakörben alkalmazni kell. (4) Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, és a) külön jogszabály intézménytípusonként meghatározza a  munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, a  közalkalmazottat arra a  köznevelési intézménytípusra vonatkozó rendelkezések szerint kell besorolni, amelyikkel közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy b) külön jogszabály alapján a  munkakör több iskolai végzettséggel, képesítéssel ellátható, a  közalkalmazottat a munkakör ellátásához szükséges legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni. (5) Gyógypedagógiai pótlékra jogosult a nevelési-oktatási intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott is, feltéve, hogy kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy, ha a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya az intézményben a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot. (6) A  nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazottnak a  következő illetménypótlékok adhatók: a) felzárkóztatási pótlék annak, aki beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, valamint b) különlegesen nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlék annak, aki különlegesen nehéz körülmények között dolgozik. 14. A rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét köznevelési intézményekben történő elrendelésének szabályai 33. § (1) A  munka törvénykönyvéről szóló 2012.  évi I.  törvény (a  továbbiakban: Mt.) 110.  § (2)  bekezdésében meghatározottakon túl ügyelet és készenlét rendelhető el a) a tanulók éjszakai felügyeletének megszervezéséhez a kollégiumban, vagy b) a  pedagógiai, nevelési programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az  óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósításához. (2) Az  ügyeletért és a  készenlétért a  munkavégzésre való rendelkezésre állás és a  rendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíjazás illeti meg a közalkalmazottat. (3) Ha a  pedagógus, feltéve, hogy a  munkaidő-beosztásból más nem következik – a  pedagógiai programban meghatározottak szerint tanulmányi kiránduláson vagy más, a  pedagógiai, nevelési programban meghatározott, nem az  iskolában, kollégiumban, óvodában szervezett programon vesz részt, munkanapon tizennégy órától más …