5/2009. (III. 18.) NFGM rendelete a 2007–2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási

5/2009. (III. 18.) NFGM rendelete a 2007–2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjaiból származó állami támogatások felhasználásának szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, – figyelemmel a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény módosításáról szóló 2008. évi XX. törvény 2. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjára – a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 53. § (6) bekezdésében, valamint a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: A rendelet hatálya és célja, általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya a Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program, a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program, az Ausztria–Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program, a Szlovénia–Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Operatív Program, a Magyarország–Horvátország IPA Határon Átnyúló program, a Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program, valamint a Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program (a továbbiakban: operatív programok) keretében meghirdetésre kerülő támogatási konstrukciókra rendelt források terhére a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 800/2008/EK bizottsági rendelet), a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet), az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában meg ítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2005. november 28-i 2005/842/EK bizottsági határozat (a továbbiakban: 2005/842/EK bizottsági határozat), az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK bizottsági rendelet, valamint az e rendelet alapján nyújtható támogatások, továbbá a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 5. Területi Együttműködés alcím, 1. Európai Területi Együttműködés jogcímcsoport felhasználására, kezelésére, működtetésére terjed ki. (2) Az operatív programok keretében megvalósuló projektekhez állami támogatás az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: 85/2004. Korm. rendelet) összhangban nyújtható. (3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl az adott támogatási kategóriára vonatkozóan az alábbi előírásokat az ott meghatározottak szerint kell alkalmazni, figyelemmel a 2–8. §-ban foglaltakra: a) regionális beruházási támogatás és foglalkoztatási támogatás esetében a 10–15. §-ban, továbbá a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, valamint a II. fejezet 1. szakaszában foglaltak az irányadók, b) környezetvédelmi támogatás esetében a 29–34. §-ban, továbbá a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, valamint a II. fejezet 4. szakaszában foglaltak az irányadók, c) hátrányos helyzetű, illetve fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatás esetében a 16–18. §-ban, továbbá a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, valamint a II. fejezet 9. szakaszában foglaltak az irányadók, d) kutatási-fejlesztési és innovációs támogatás esetében a 22–28. §-ban foglaltak, továbbá a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, valamint a II. fejezet 7. szakaszában foglaltak az irányadók, e) képzési támogatások esetében a 19. §-ban, továbbá a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, valamint a II. fejezet 8. szakaszában foglaltak az irányadók, f) csekély összegű támogatások esetében a 9. §-ban, továbbá az 1998/2006/EK bizottsági rendeletben foglaltak az irányadók, g) közszolgáltatások ellentételezése formájában támogatás a 35. §-ban foglaltakkal, továbbá a 2005/842/EK bizottsági határozat szabályaival összhangban nyújtható, h) kis- és középvállalkozás (a továbbiakban együtt: KKV) részére tanácsadáshoz és a KKV vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatások esetében a 20–21. §-ban, továbbá a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, valamint a II. fejezet 5. szakaszában foglaltak az irányadók. (4) E rendelet alapján kulturális célú támogatás abban az esetben nyújtható, ha az erre vonatkozó támogatási programot az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az Európai Közösséget létrehozó Szerződésben (a továbbiakban: EK-Szerződés) meghatározott eljárásban engedélyezte. (5) A kedvezményezetteknek és a támogatást nyújtó szervnek a támogatás igénylését, felhasználását, ellenőrzését alátámasztó bizonylatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat, valamint minden olyan nyilvántartást, amely az elszámolható költségeket és a megengedhető maximális támogatási intenzitás betartására vonatkozó információkat tartalmazza, a támogatás odaítélésétől számított 10 évig – ha más jogszabály ennél hosszabb megőrzési időt rendel, annak megfelelő ideig – meg kell őrizniük. Írásbeli kérelemre az érintett tagállam 20 munkanapon belül vagy a kérelemben meghatározott ennél hosszabb időtartamon belül minden olyan információról tájékoztatást nyújt a Bizottság részére, amelyet a Bizottság szükségesnek tart e rendelet alkalmazásának ellenőrzéséhez. 2. § (1) E rendelet alapján nem nyújtható támogatás a) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (3) bekezdés a) pont jában foglalt tevékenységekhez az alábbi kivételekkel: aa) képzési támogatás, ab) kutatási-fejlesztési és innovációs támogatás, ac) hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő munkaválla lóknak nyújtott támogatás, b) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (3) bekezdés b) pont jában foglalt tevékenységekhez az alábbi kivételekkel: ba) képzési támogatás, bb) kutatási-fejlesztési és innovációs támogatás, bc) környezetvédelmi támogatás, bd) hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő munkaválla lóknak nyújtott támogatás, c) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (3) bekezdés c) pont jában foglalt tevékenységekhez, d) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (3) bekezdés d) pont jában foglalt tevékenységekhez az alábbi kivételekkel: da) képzési támogatás, db) kutatási-fejlesztési és innovációs támogatás, dc) környezetvédelmi támogatás, e) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (3) bekezdés e)–g) pontjában foglalt tevékenységekhez regionális támogatás, f) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott célra, kivéve a turisztikai tevékenységekre irányuló programok esetében, g) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (6) bekezdésében meghatározott támogatásokra. (2) E rendelet alapján nem lehet támogatást kifizetni olyan vállalkozás részére, amely a vele szemben egy támogatást jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozaton alapuló visszafizetési kötelezettségnek nem tett eleget. (3) E rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a projekttel kapcsolatos munkálatok vagy tevékenységek megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja. Nagyvállalkozások esetében a fentieken kívül a kedvezményezettek kötelesek bizonyítani, hogy a támogatás segítségével lényegesen megnövekszik a projekt mérete, kiszélesedik a tevékenység köre, növekszik a kedvezményezett által a projektre fordítandó összeg, lényegesen felgyorsult a projekt végrehajtási üteme, vagy regionális beruházási támogatás esetében a projekt a támogatás hiányában nem az érintett támogatott régióban valósult volna meg. Nem nyújtható támogatás e rendelet alapján azon projektekhez, amelyek esetében a támogatási program interneten történő, a 2. § (6) bekezdése szerinti közzététele előtt merültek fel költségek. (4) Az e rendeletben szereplő, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás különböző elszámolható költségek esetén nyújtható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással együtt. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás abban az esetben halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, illetve csekély összegű támogatással, ha az nem vezet a 800/2008/EK bizottsági rendelet szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez. (5) A (4) bekezdéstől eltérően fogyatékkal élő munkavállalóknak nyújtott támogatás az ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában halmozható a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott egyéb támogatással, ha az nem vezet az érintett munkavállalók alkalmazási idejének bármely időszakában a vonatkozó költségek 100%-át meghaladó támogatási intenzitáshoz. (6) A támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendeletnek a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozó előírásai a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján is közzétételre kerülnek. A támogatási programot nem lehet a közzététel előtt elindítani. 3. § (1) E rendelet szerint kell eljárnia az 1. § (1) bekezdésében meghatározott Alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjainak végrehajtásában jogszabály vagy felhatalmazás alapján eljáró természetes sze mélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 1. § (2) bekezdés a)–f) és m) pontjában meghatározott szervezeteknek. (2) E rendelet hatálya kiterjed mindazokra, akik az 1. § (1) bekezdésében meghatározott Alapokból közösségi támogatási, illetve hazai társfinanszírozásból hazai társfinanszírozási szerződés alapján vissza nem térítendő támogatásban vagy társfinanszírozásban részesülnek. A rendelet hatálya alá tartozó források terhére támogatás – a pályázati konstrukció tartalmától függően – a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. § (1) bekezdés b)–d), g)–j) pontjában meghatározott személyek részére nyújtható. 4. § Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott Alapok, valamint a hazai társfinanszírozás felhasználásának lebonyolítása és ellenőrzése során a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjainak végrehajtásáról szóló 35/2008. (II. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 35/2008. Korm. rendelet) rendelkezései az irányadók. Értelmező rendelkezések 5. § (1) E rendelet alkalmazásában 1. acélipar: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontjában meghatározott fogalom, 2. alapkutatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom, 3. állami támogatás: az EK-Szerződés 87. cikk (1) be kezdése és az 1998/2006/EK bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás, 4. általános képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom, 5. bérköltség: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 15. pontjában meghatározott fogalom, 6. bioüzemanyag: a biomasszából előállított folyékony vagy gáz halmazállapotú, a közlekedésben használt üzemanyagok, 7. diszkont kamatláb: a 85/2004. Korm. rendelet 1. § 36. pontjában meghatározott fogalom, 8. energiamegtakarítási intézkedések: azok az intézkedések, amelyek révén a vállalkozások csökkenteni tudják a termelési folyamatban felmerülő energiafelhasználást, 9. fenntartható bioüzemanyag: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 17. cikk 6. pontjában meghatározott fogalom, 10. fogyatékkal élő munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott fogalom, 11. hajógyártás: a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatásokról szóló keretszabályáról szóló bizottsági közlemény (2003/C 317/06) 3.1 pont (11) bekezdésében meghatározott tevékenység, 12. halászathoz és akvakultúrához kapcsolódó tevékenység: a halászati és akvakultúratermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz kapcsolódó tevékenység, 13. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 18. pontjában meghatározott fogalom, 14. immateriális javak: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontjában meghatározott fogalom, 15. ipari kutatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom, 16. ideiglenes átadás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 6. pontjában meghatározott fogalom, 17. kísérleti fejlesztés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 4. pontjában meghatározott fogalom, 18. KKV: az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének, 19. környezetvédelem: minden olyan intézkedés, amely fizikai környezetünknek vagy természeti erőforrásainknak a kedvezményezett saját tevékenységei által történő károsodásának felszámolására vagy megakadályozására, e károsodás bekövetkezése kockázatának csökkentésére, illetve a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználására irányul, beleértve az energiamegtakarítási intézkedéseket és a megújuló energiaforrások használatát is, 20. környezetvédelmi támogatások nyújtása esetén tárgyi eszköz: a környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához feltétlenül szükséges földterület-beruházás, a szennyezés, illetve az ártalom csökkentésére vagy felszámolására szolgáló létesítményekbe, üzemekbe és berendezésekbe történő beruházás, valamint a termelési eljárások kiigazítását szolgáló környezetvédelmi beruházások, 21. környezeti adó: olyan adó, amelynek tárgya egyértelműen káros hatással van a környezetre, vagy amelynek célja bizonyos tevékenységek, áruk vagy szolgáltatások megadóztatása a környezetvédelmi költségeknek az árba történő beépítése, illetve annak érdekében, hogy a termelőket és fogyasztókat olyan tevékenységek felé irányítsák, amelyek nagyobb mértékben tekintettel vannak a környezetre, 22. közösségi minimum-adómérték: a közösségi jog által előírt minimum-adómérték, a közösségi minimum-adómérték az energiatermékek és a villamos energia esetében az a minimum-adómérték, amelyet az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átrendezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv I. melléklete rögzít, 23. közösségi szabvány: olyan kötelező közösségi szabvány, amely környezeti mutatókra ír elő a vállalkozások által elérendő szinteket, vagy a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 2008. január 15-i 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben rögzített, az elérhető legjobb technikák használatára vonatkozó kötelezettség, amelyet a Bizottság a 17. cikk (2) bekezdésének megfelelően a legújabb erre vonatkozó tájékoztatásában tett közzé, 24. közszolgáltatás: az EK-Szerződés 86. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás, 25. közvetlenül a beruházási projekt által teremtett munkahely: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 14. pontjában meghatározott fogalom, 26. kutatási szervezet: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom, 27. K+F projekttámogatás: alapkutatásra, ipari kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre irányuló projekthez nyújtott támogatás, 28. magasan képzett munkaerő: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 5. pontjában meghatározott fogalom, 29. megújuló energiaforrások: a megújuló, nem fosszilis energiaforrások, közelebbről szélenergia, napenergia, geotermikus energia, hullámenergia, árapály-energia, vízi erőművek, biomassza, hulladéklerakó-gáz, a szennyvíztisztító telepekről származó gáz és biogázok, 30. megújuló energiaforrásokból származó energia: a kizárólag megújuló energiaforrásokat felhasználó erőművek által végzett energiatermelés, valamint hagyományos energiaforrásokat is alkalmazó vegyes létesítményekben megújuló energiaforrásokból nyert, az energiaérték alapján számított energiarész, beleértve a tárolórendszerek feltöltésére használt megújuló villamos energiát, a tárolórendszerek eredményeként nyert villamos energia kivételével, 31. mezőgazdasági termék: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 22. pontjában meghatározott fogalom, 32. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 23. pontjában meghatározott fogalom, 33. mezőgazdasági termék forgalomba hozatala: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontjában meghatározott fogalom, 34. nagyberuházás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott fogalom, 35. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: a 85/2004. Korm. rendelet 8. mellékletében meghatározott fogalom, 36. operatív program: az 1083/2006/EK bizottsági rendeletben foglaltak szerint értelmezendő fogalom, 37. referencia alapkamatláb: a 85/2004. Korm. rendelet 1. § 20. pontjában meghatározott fogalom, 38. saját forrás: a kedvezményezett által a fejlesztési programhoz biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereiből kapott támogatás nem számítható be, kivéve az államháztartás alrendszereibe tartozó támogatást igénylő, pályázó költségvetési szerv esetében az ezen költségvetési szerv felügyeleti szervének költségvetésében az adott célra előirányzott összeg, valamint az Önkormányzati EU Önerő Alapból nyújtott támogatás, 39. súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 19. pontjában meghatározott fogalom, 40. szakosított képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom, 41. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén kitermelése, 42. szintetikusszál-ipar: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontjában meghatározott fogalom, 43. szinten tartást szolgáló eszköz: szinten tartást szolgál az az eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné, 44. támogatási intenzitás: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 24. pontjában meghatározott fogalom, 45. támogatási program: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 26. pontjában meghatározott fogalom, 46. támogatástartalom: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 31. pontjában meghatározott fogalom, 47. elszámolható költség: a támogatás alapjának meghatározásakor figyelembe vett, a támogatás tárgyával összefüggésben közvetlenül felmerült vagy ahhoz közvetett módon hozzárendelhető költségek, ráfordítások és beszerzett eszközök bekerülési értéke, amelyek finanszírozására a támogatás felhasználható, 48. támogatott területek: – az EK-Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint támogatott régiók: Észak-Magyarország, ÉszakAlföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, – az EK-Szerződés 87. cikk (3) bekezdés c) pontja szerint támogatott régió: Közép-Magyarország, 49. tárgyi eszköz: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontjában meghatározott fogalom, 50. védett munkahely: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 21. pontjában meghatározott fogalom. (2) Az (1) bekezdésben meg nem határozott fogalmak a 35/2008. Korm. rendeletben foglaltak szerint értelmezendők. A támogatások jogcímei 6. § (1) A Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program esetében az alábbi prioritási tengelyekhez kapcsolódó tevékenységekhez nyújthatók támogatások: a) Gazdaság és társadalom: aa) Határon átnyúló együttműködés javítása, ab) Közös turisztikai fejlesztések, ac) Hálózati, partnerségi, program- és projekttervezési és -irányítási kapacitások fejlesztése, ad) Közös humán-erőforrás fejlesztés és alkalmazás, ae) Emberek közötti kapcsolatépítés. b) Környezet-, természetvédelem és elérhetőség: ba) Közös tevékenységek a környezetvédelem elősegí tése, bb) Utak felújítása, közlekedés fejlesztése, bc) Határmenti folyami átkelés javítása. (2) A Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program esetében az alábbi prioritási tengelyekhez nyújthatók támogatások: a) Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása: aa) Határon átnyúló internetinfrastruktúra-fejlesztés, ab) Közösségek hozzáférési programjai, ac) Határon átívelő hírközlés fejlesztése, ad) Szennyezettség csökkentés, ae) Az a) pont aa)–ad) alpontokhoz kapcsolódó tanul mányok készítése. b) A határmenti térség gazdasági és társadalmi kohé ziójának erősítése: ba) Üzleti infrastruktúra fejlesztése, bb) Üzleti partnerek közötti együttműködés, bc) Turizmusfejlesztés, bd) Kutatásiinfrastruktúra-fejlesztés, be) Szektorok közötti együttműködés a kutatás-fejlesz tés területén, bf) Kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmányok, tervek kidolgozása, bg) Emberek közötti kapcsolatépítés. (3) Az Ausztria–Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program esetében az alábbi prioritási tengelyekhez nyújthatók támogatások: a) Innováció, integráció és versenyképesség: aa) A gazdasági együttműködés támogatása, ab) A munkaerőpiac tartós bővülésének elősegítése. b) Fenntartható fejlődés és elérhetőség: ba) A szociális infrastruktúra és közszolgáltatások minőségének biztosítása, bb) A határon átnyúló (regionális és helyi) döntéshozatali rendszerek fejlesztése, bc) A természeti erőforrások menedzsmentjének javítása. c) Kulturális célú fejlesztések támogatása. (4) A Szlovénia–Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Operatív Program esetében az alábbi prioritási tengelyekhez nyújthatók támogatások: a) Az Együttműködési terület vonzerejének növelése: aa) Közös idegenforgalmi desztináció fejlesztése, ab) Kultúra megőrzése és fejlesztése, ac) Határon átnyúló közlekedési kapcsolatok javítása. b) Fenntartható fejlődés: ba) Területfejlesztési együttműködés, bb) Megelőző egészségápolás, bc) Környezetvédelem és -gazdálkodás, hatékony ener giafelhasználás. (5) A Magyarország–Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program esetében az alábbi prioritási tengelyekhez nyújthatók támogatások: a) A környezet fenntarthatósága és idegenforgalom: aa) A Mura–Dráva–Duna területének környezeti fej lesztése, ab) Környezeti tervezési tevékenységek a természetvé delmi területek minőségének javítása, ac) Közös regionális turisztikai termékek tervezése, ad) Az aktív- és ökoturizmus fejlesztése a folyammenti területeken, ae) A kulturális örökség megőrzésének tematikus fej lesztése, af) A folyami területek mint turisztikai termékek nép szerűsítése, ag) Magánbefektetések ösztönzése. b) Együttműködő gazdaság és közösségközi humán erőforrás-fejlesztés: ba) Határon átnyúló üzleti partner keresés támogatása, bb) Határon átnyúló munkaerő-piaci mobilitást előse gítő szolgáltatások fejlesztése, bc) Közös kutatás-fejlesztés, innováció, bd) Közös határon átnyúló nevelési és oktatási tevé kenységek oktatási intézmények között, be) Emberek közötti kapcsolatépítés, bf) Kétnyelvűség elősegítése. (6) A Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program esetében az alábbi prioritási tengelyekhez nyújthatók támogatások: a) Infrastruktúra és környezetvédelem fejlesztése, b) Gazdaság, oktatás és kultúra fejlesztése. (7) A Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program esetében az alábbi prioritási tengelyekhez nyújthatók támogatások: a) Az innováció és a vállalkozói kedv előmozdítása, b) A környezet védelme és minőségének javítása, c) Az elérhetőség javítása, d) A transznacionális szintű szinergikus hatások fej lesztése, fenntartható növekedési térségek kialakítása érdekében. A támogatási kategóriák 7. § (1) A 6. § (1)–(7) bekezdése alapján csekély összegű támogatás nyújtható. (2) A 6. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja, a 6. § (2) bekezdés b) pont ba), bc), bd) alpontja, a 6. § (3) bekezdés a) és c) pontja, a 6. § (4) bekezdés a) pont aa), ab) alpontja, b) pont ba), bc) alpontja, a 6. § (5) bekezdés b) pont ba) alpontja, valamint a 6. § (6) és (7) bekezdése alapján regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás nyújtható. (3) A 6. § (2) bekezdés b) pont bd), be), bf) alpontja, a 6. § (3) bekezdés a) pontja, a 6. § (4) bekezdés b) pont bc) alpontja, a 6. § (5) bekezdés b) pont bc) alpontja, valamint a 6. § (6) és (7) bekezdése alapján K+F projekttámogatás, műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz támogatás, kis- és középvállalkozások részére iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatás, mezőgazdasági és halászati ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás, fiatal innovatív vállalkozások részére nyújtott támogatás, a magasan képzett munkaerő ideiglenes átadásához nyújtott támogatás nyújtható. (4) A 6. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja, a 6. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontja, a 6. § (4) bekezdés b) pont ba) és bc) alpontja, a 6. § (5) bekezdés a) pont aa) alpontja, a 6. § (6) bekezdés a) pontja és a 6. § (7) bekezdés b) pontja alapján vállalatok számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás, közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő új szállítóeszközök beszerzéshez nyújtott támogatás, energiamegtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás, megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás, környezetvédelmi tanulmányokra nyújtott támogatás, a KKV-k jövőbeni közösségi szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott támogatás nyújtható. (5) A 6. § (1) bekezdés a) pont ad) és ae) alpontja, a 6. § (2) bekezdés b) pont bg) alpontja, a 6. § (3) bekezdés a) pontja, a 6. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontja, a 6. § (6) bekezdése, valamint a 6. § (7) bekezdés a), c) és d) pontja alapján fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás, fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása több letköltségeinek ellentételezésére nyújtott támogatás, hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás nyújtható. (6) A 6. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja, a 6. § (3) bekezdés b) pontja, a 6. § (4) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontja, a 6. § (5) bekezdés a) pont ab) alpontja, a 6. § (6) bekezdése és a 6. § (7) bekezdés c) és d) pontja alapján közszolgáltatások ellentételezése formájában nyújtható támogatás. (7) A 6. § (1) bekezdés a) pont ad) és ae) alpontja, a 6. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja, a 6. § (3) bekezdés a) pontja, a 6. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja, a 6. § (5) bekezdés b) pont bd), be) és bf) alpontja, a 6. § (6) bekezdés b) pontja, a 6. § (7) bekezdés a), c) és d) pontja alapján képzési támogatás nyújtható. (8) A 6. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja, a 6. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja, a 6. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja, a 6. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontja, a 6. § (5) bekezdés a) pont af) alpontja, b) pont ba) alpontja, a 6. § (6) bekezdése, valamint a 6. § (7) bekezdés a) és c) pontja alapján a KKV részére tanácsadáshoz és a KKV vásárokon való részvételéhez nyújtható támogatás. A támogatások formái 8. § A 6. §-ban meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthetők részére visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (vissza nem térítendő támogatás) nyújtható. A csekély összegű támogatás 9. § (1) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget. (2) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. (3) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni. (4) Az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget a támogatást nyújtó köteles teljesíteni. A beruházási és foglalkoztatási támogatásokra vonatkozó szabályok 10. § (1) E rendelet alapján beruházási támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a beruházás az alábbi célt szolgálja: a) tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény termelésének további új termékekkel történő diverzifikációjához vagy egy meglévő létesítmény termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik, vagy b) egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó befektetett eszközök beszerzése, ha a létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, ha nem vásárolták volna fel és az eszközöket független beruházó vásárolja meg. (2) A támogatási intenzitást a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás elszámolható költségeinek hányadosa százalékos formában kifejezve, illetve – közvetlenül a beruházási projekttel létrehozott munkahelyek esetén – az új munkavállaló két éves becsült bérköltségének hányadaként, vagy e fenti két módszer együttes alkalmazásával kell kiszámítani, feltéve, hogy a támogatás nem lépi túl a kétfajta számítás alkalmazásából eredő kedvezőbb értéket. (3) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható támogatás intenzitása nem haladhatja meg a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésében meghatározott mértékeket. (4) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a (3) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás a) 100%-a, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig, b) 50%-a, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre, c) 34%-a, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre. (5) Ha a pályázó a pályázat benyújtásakor a) kisvállalkozásnak minősül, akkor – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – a támogatási intenzitás 20 százalékponttal, b) középvállalkozásnak minősül, akkor – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – 10 százalékponttal növelt értéke a (3) bekezdésben meghatározott mértéknek. (6) A mezőgazdasági termékek feldolgozásához, illetve forgalmazásához kapcsolódó beruházások esetén a maximális támogatási intenzitások az alábbiak: a) ha a kedvezményezett KKV, az EK-Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott területek esetében a támogatási intenzitás 50%, az EK-Szerződés 87. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján támogatott területek esetében 40%, b) ha a kedvezményezett által a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletének megfelelően számított foglalkoztatottainak száma kevesebb mint 750 fő, vagy árbevétele kevesebb mint 200 millió euró az EK-Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott területek esetében a támogatási intenzitás 25%, az EK-Szerződés 87. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján támogatott területek esetében 20%. A támogatott beruházás elszámolható költségei és a beruházás által indukált elszámolható költségek 11. § (1) A támogatást a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján kell kiszámítani. Elszámolható költségek a) a következők szerinti költségek: aa) a beruházás célját szolgáló tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti bekerülési értéke, ab) a tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor, ac) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. szerinti bekerülési értéke (a továbbiakban: támogatható immateriális javak), ad) pénzügyi lízinggel kapcsolatos költségek, ae) ingatlan bérletének költségei, vagy b) a beruházás üzembe helyezését követő harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók – az Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva. (2) Az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati dokumentáció tartalmazza. A pályázati dokumentáció az elszámolható költségek körét az (1)–(2) bekezdésben meghatározottaktól szűkebben is meghatározhatja. (3) A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy ha KKV részesül támogatásban. Felvásárlás, illetve a KKV által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet. (4) A földterülettől és épülettől eltérő eszközök lízingjével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerződés tartalmazza az eszköznek a futamidő lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, KKV esetében három évig kell folytatódnia. A beruházási támogatás igénybevételének alapvető feltételei 12. § (1) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházást annak befejezésétől (üzembe helyezés időpontjától) számított legalább öt évig – KKV esetében legalább három évig – fenntartja (kötelező üzemeltetési időszak) az érintett régióban. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált üzem, illetve eszköz, továbbá cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett az üzem vagy a fejlesztés cseréjére támogatásban nem részesülhet. (3) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett a tárgyi eszközök és az immateriális javak beszerzésekor, illetve felvásárlás esetén az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja. (4) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel. (5) Az immateriális eszközök költségként csak akkor számolhatóak el, ha a) kizárólag a regionális támogatásban részesülő létesítményben használják fel, b) amortizálható eszköznek minősülnek, c) piaci feltételek mellett olyan társaságtól szerezték be, amely felett a kedvezményezettnek külön jogszabály szerinti sem közvetlen, sem közvetett befolyása nincs, d) a kedvezményezett immateriális eszközként tartja nyilván azokat, a kedvezményezett tulajdonát képezik nagyvállalatok esetén legalább öt, KKV esetében legalább három éven keresztül. Nagyvállalatok esetében az immateriális javak aránya nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (6) A beruházáshoz kapcsolódóan csak az annak megvalósításához feltétlenül szükséges ingatlan megvásárlásának költsége számolható el. (7) A vissza nem térítendő támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a zárójegyzőkönyv felvételéig (a fenntartási időszak végéig) kizárólag a támogatási szerződésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók. Az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon – ha az a támogatási döntés kedvezményezettjének tulajdonába kerül – az Ámr. 89. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a támogató előzetes jóváhagyásával idegeníthető el vagy adható bérbe. Ha az elidegenítéshez a támogató hozzájárult, a támogatási döntés kedvezményezettje mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában a támogatási döntés kedvezményezettje köteles a tárgyi eszköz értékére eső támogatást a folyósítás időpontjától a támogatás összegének tényleges visszafizetése idejéig felszámított kamattal növelve az elidegenítés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben visszafizetni. (8) Ha a támogatás kiszámítása a bérköltségek alapján történik, a támogathatóság feltétele, hogy a munkahelyeket közvetlenül a beruházási projekt hozza létre, valamint a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított 3 éven belül létre kell hozni és a munkahelyeket legalább öt évig, KKV esetében 3 évig fenn kell tartani. (9) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott nettó munkavállalói létszám a kérelem (pályázat) benyújtását megelőző 12 hónap átlagában a kedvezményezett adott székhelyén, telephelyén, fióktelepén közvetlenül teljes munkaidőben alkalmazott személyek számához képest növekedjen. Az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg. 13. § (1) Beruházási támogatás nem nyújtható e rendelet alapján azon projektekhez, amelyek esetében (az előkészítő tanulmányok kivételével) a támogatási program 2. § (6) bekezdése szerinti közzététele előtt merültek fel költségek. (2) Nem nyújtható támogatás továbbá az alábbi költségekre: a) a szintentartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor, b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján a kedvezményezett, más gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó támogatást vett igénybe, c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be, d) személygépkocsi bekerülési értéke, e) szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülő eszközök) bekerülési értéke. 14. § (1) A támogatott projektek megkezdése időpontjának az alábbi időpontok minősülnek: a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén: aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva), ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan, b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén az első beszerzendő gép, berendezés, anyag, termék megrendelése, c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén, ha a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, előzetes megrendelés hiányában pedig a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja, d) ha a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés, gépbeszerzés vagy egyéb) kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont. (2) A projekt előkészítő tanulmányok megrendelése, elkészítése nem minősül a fejlesztés, beruházás (1) bekezdésben meghatározott megkezdésének. Újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok 15. § (1) E rendelet alapján: a) az EK-Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott területeken újonnan létrehozott kisvállalkozások részére 2 millió euró, b) az EK-Szerződés 87. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján támogatott területeken újonnan létrehozott kisvállalkozások részére pedig 1 millió euró támogatás nyújtható. (2) A támogatás éves összege nem haladhatja meg a fenti összegek 33%-át. (3) A támogatási intenzitás az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben a vállalkozás megalakulását követő három évben nem haladhatja meg az elszámolható költségek 35%-át, az azt követő két évben pedig 25%-át. Az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben a támogatási intenzitás a vállalkozás megalakulását követő három évben nem haladhatja meg az elszámolható költségek 25%-át, az azt követő két évben 15%-át. (4) A fenti támogatási intenzitások 5%-kal növelhetőek, ha az EK-Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott azon területeken, ahol az egy főre jutó GDP kevesebb, mint az Európai Unió 25 tagállama alapján meghatározott átlag 60%-a, illetve ahol a népsűrűség alacsonyabb, mint 12,5 lakos négyzetkilométerenként. (5) Elszámolható költségek a kisvállalkozás létrehozásához közvetlenül kapcsolódó jogi, tanácsadói, konzultá ciós és adminisztratív költségek, valamint – ha a kisvállalkozás létrehozását követő öt évben merülnek fel – az alábbi költségek: a) a külső finanszírozás kamata és a saját tőkére jutó osztalék, ha referencia-kamatlábbal számolt osztalékot nem haladja meg, b) termelési létesítmény, illetve felszerelés bérleti díja, c) energia-, víz- és fűtési díj, valamint adók – kivéve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti általános forgalmi adó és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti társasági adó – és adminisztratív díjak, d) értékcsökkenés, a termelési létesítmény, illetve felszerelés bérleti díja, valamint a bérköltségek, ha a beruházás vagy munkahely-teremtési intézkedés egyéb támogatásban nem részesült. A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás 16. § (1) A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a bármely adott időszak – amely alatt a fogyatékkal élő munkavállaló foglalkoztatásban van – bérköltségének 75%-át. Ha a foglalkoztatás 12 hónapnál rövidebb, a támogatást arányosan csökkenteni kell. (2) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételének az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését kell eredményeznie az előző 12 hónap átlagához viszonyítva, kivéve ha a munkahely megüresedése önkéntes kilépés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő csökkentés vagy kötelezettségszegés miatti jogszerű elbocsátás és nem létszámleépítés következtében történt. A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére nyújtott támogatás 17. § (1) A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át. (2) Elszámolható költségnek minősülnek a bérköltségeket kivéve azok a költségek, amelyek a nem fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásának költségein felül merülnek fel. (3) Az elszámolható költségek a következők: a) a helyiségek átalakításának költségei, b) a fogyatékkal élő munkavállalók segítésével foglal kozó személyek alkalmazáshoz kapcsolódó költségek, c) a fogyatékkal élő munkavállalók által használt berendezések átalakításának vagy beszerzésének, a szoftverek beszerzésének és érvényesítésének költségei – beleértve az átalakított vagy segítség nyújtására alkalmas technológiai felszerelések költségeit is, d) ha a kedvezményezett védett munkahelyeket biztosít, az érintett létesítmény létrehozásának, üzembe helyezésének vagy kibővítésének költségei, továbbá minden, a fogyatékkal élő munkavállalók alkalmazásából közvetlenül eredő adminisztrációs és szállítási költség. A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok 18. § (1) A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a felvételt követő legfeljebb 12 hónap, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók esetében 24 hónap bérköltségének 50%-át. Ha a foglalkoztatás a fenti időszakoknál rövidebb, a támogatást arányosan csökkenteni kell. (2) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételének az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését kell eredményeznie az előző 12 hónap átlagához viszonyítva, kivéve ha a munkahely megüresedése önkéntes kilépés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő csökkentés vagy kötelezettségszegés miatti jogszerű elbocsátás és nem létszámleépítés következtében történt. Képzési célú támogatások 19. § (1) Képzési támogatást általános és szakosított képzéshez lehet nyújtani. (2) E rendelet alapján képzési támogatás a kedvezményezettel munkaviszonyban álló munkavállalók képzéséhez nyújtható. (3) Elszámolható költségek: a) az oktatók személyi jellegű költségei, b) az oktatók és képzésben részt vevők utazási költsé gei, beleértve a szállásköltségeket is, c) egyéb folyó költségek, különösen a projekthez köz vetlenül kapcsolódó anyagok, fogyóeszköz, d) az eszközök és berendezések amortizációja olyan mértékben, amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják, e) a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei, f) a képzésben részt vevők személyes költségei az a)–e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összegével egyező összegig. Csak a képzésben ténylegesen eltöltött idő vehető számításba, az ebből termelésben eltöltött idő vagy annak megfelelője levonása után. (4) Az elszámolható költségeket dokumentált bizonyítékokkal kell alátámasztani, áttekinthetően és tételesen részletezve. (5) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás – beleértve a projekthez nyújtott csekély összegű támogatásokat is – intenzitása nem haladhatja meg a (6)–(7) bekezdésben meghatározott mértékeket. (6) A maximális támogatási intenzitás a) általános képzés esetén az elszámolható költségek 60%-a, b) szakosított képzés esetén az elszámolható költségek 25%-a. (7) A (6) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető a következők szerint: a) 10 százalékponttal a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén, b) 10 százalékponttal, ha a támogatást középvállalkozásoknak, és 20 százalékponttal, ha a támogatást kisvállalkozásnak nyújtják. (8) Ha valamely támogatási projektben mind szakosított, mind általános képzési összetevők szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának a kiszámítása céljából egymástól nem választhatók el, vagy ha a támogatási projektben szereplő képzés szakosított, illetve általános jellege nem állapítható meg, a (6) bekezdés b) pontja szerinti szakosított képzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni. A KKV részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás 20. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (2) Az elszámolható költségek a külső tanácsadók által nyújtott szolgáltatások tanácsadói költségei. Az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, különösen a folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez. A KKV vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás 21. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (2) Az elszámolható költségek a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való első részvétele esetén a kiállító helyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költségei. Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás 22. § E rendelet alapján kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás az alábbi kategóriák szerint nyújtható: a) K+F projekttámogatás, b) a műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás, c) a mezőgazdasági és halászati ágazatban nyújtott ku tatás-fejlesztési támogatás, d) fiatal innovatív vállalkozások részére nyújtott támo gatás, e) a magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyúj tott támogatás. K+F projekttámogatás 23. § (1) A K+F projekttámogatás esetén a támogatott résznek teljes egészében a következő kutatás-fejlesztés adott fajtájának egyikébe kell tartoznia: a) alapkutatás, b) ipari kutatás, c) kísérleti fejlesztés. (2) Ha egy projekt több feladatot foglal magában, az egyes feladatokat minősíteni kell aszerint, hogy melyik, az (1) bekezdésben felsorolt kutatásfajták közé tartozik. (3) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve az (5) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti együttműködési projektben résztvevőket. Ha olyan kutatási-fejlesztési projekt részesül támogatásban, amely kutatási szervezetek és vállalkozások együttműködésében valósul meg, az adott projekthez nyújtott közvetlen kormányzati hozzájárulás és – ha támogatásnak minősül – a kutatási szervezetek projekthez nyújtott hozzájárulása nem haladhatja meg az egyes kedvezményezettre alkalmazandó támogatási intenzitást. (4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a) alapkutatásnál az elszámolható költségek 100%-át, b) ipari kutatásnál az elszámolható költségek 50%-át, c) kísérleti fejlesztésnél az elszámolható költségek 25%-át. (5) Az ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre a (4) bekezdésben megállapított támogatási intenzitások a következők szerint növelhetők: a) ha a támogatást KKV-nak nyújtják, a maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető a középvállalkozások és 20 százalékponttal a kisvállalkozások esetében, b) az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő támogatási intenzitásig további 15 százalékpontos növelés adható, ha ba) a projekt legalább két, egymástól független vállalkozás tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek: baa) egyik vállalkozás sem viseli az együttműködésen alapuló projekt elszámolható költségeinek több mint 70%-át, és bab) a projekt legalább egy KKV-val folytatott együttműködésben valósul meg, vagy legalább két különböző tagállamban végzik, vagy bb) a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek: bba) a kutatási szervezet az elszámolható projektköltségek legalább 10%-át viseli, és bbb) a kutatási szervezet jogosult a kutatási projektek eredményeinek közzétételére, ha azok a szervezet által végzett kutatásból származnak, vagy bc) ipari kutatás esetében a projekt eredményeit széles körben, technikai és tudományos konferenciák keretében, tudományos és műszaki folyóiratokban, szabadon hozzáférhető adattárakban (adatbankok, amelyekben bárki hozzáférhet a kutatási nyersadatokhoz) vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül terjesztik. A b) pont ba) és bb) alpontja alkalmazása szempontjából az alvállalkozásba adás nem minősül tényleges együttműködésnek. (6) Elszámolható költségnek minősülnek: a) a projekttel összefüggésben közvetlenül felmerült személyi jellegű ráfordítások – az Sztv. szerint –, ideértve kizárólag a kutatók, fejlesztők, technikusok és egyéb kisegítő személyzethez kapcsolódóan felmerült személyi jellegű ráfordítások a támogatott projektben való foglalkoztatásuk arányában, b) a projekttel összefüggésben közvetlenül felmerült anyagjellegű ráfordítások, ideértve ba) az anyagköltséget, bb) az igénybe vett szolgáltatásokat (beleértve a szer ződéses kutatás-fejlesztés költségét, a tanácsadás és hasonló szolgáltatások igénybevétele költségét, valamint az épület és földhasználattal összefüggésben igénybe vett szolgáltatások miatti költségeket), bc) egyéb szolgáltatásokat, c) az általános költségeknek a projekthez – a kutatás-fejlesztést megfelelően jellemző – vetítési alap arányában, a számviteli politikában meghatározott módon hozzárendelt összege, d) a projekttel összefüggésben használt épület – Sztv. szerinti – értékcsökkenési leírásának a támogatott projektben való használat mértékében meghatározott összege, a projekttel összefüggésben használt földterület beszerzése esetén annak bekerülési értéke, valamint az adásvétellel összefüggésben felmerülő egyéb költségei, e) a műszaki berendezések, gépek és egyéb berendezések, felszerelések – Sztv. szerinti – bekerülési értéke a támogatott projektben való használatuk mértékéig, f) a harmadik féltől piaci áron megvásárolt, illetve pénzügyi lízingbe vett tudás és szabadalmak – Sztv. szerinti – bekerülési értéke, illetve a lízingdíjak tőketörlesztő része. A b) pont bb) alpontja szerinti szerződéses kutatás-fejlesztés költsége, valamint az f) pont szerint vásárolt, pénzügyi lízingbe vett tudás és szabadalom bekerülési értéke, illetve lízingdíjának tőketörlesztő összege abban az esetben vehető figyelembe az elszámolható kiadások között, ha a szerződéskötésre a piaci feltételeknek megfelelően került sor. (7) Valamennyi elszámolható költségnek a kutatás-fejlesztés adott fajtájához kell kapcsolódnia. Műszaki megvalósíthatósági tanulmányok támogatása 24. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg: a) KKV-nál az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 75%-át, és a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 50%-át, b) nagyvállalkozásoknál az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 65%-át, és a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 40%-át. (2) Elszámolható költségek a tanulmánnyal összefüggésben felmerült anyagjellegű és személyi jellegű ráfordítások. A KKV részére iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok 25. § (1) A KKV részére iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatások esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 23. § (4) bekezdése alá tartozó kutatás-fejlesztési támogatás azon intenzitását, amely az érintett ipari tulajdonjogokhoz elsőként vezető kutatási tevékenységekre vonatkozna. (2) Az elszámolható költségek a következők: a) az oltalomnak az első iparjogvédelmi hatóság által történő megítélését megelőzően felmerülő valamennyi költség, beleértve a bejelentés előkészítéséhez, benyújtásához és a vizsgálatához kapcsolódó költségeket, valamint az oltalom megadása előtt az iparjogvédelmi oltalom megszerzése iránti eljárásban felmerülő költségeket, b) fordítási és egyéb költségek, amelyek az oltalomnak – az a) pontban szereplő iparjogvédelmi hatóságtól eltérő – másik iparjogvédelmi hatóság előtt, az oltalom megszerzésével vagy érvényesítésével kapcsolatban merülnek fel, c) az oltalom megadása iránti hivatalos eljárásban, illetve az esetleges felszólalási eljárás során az oltalom érvényességének védelme érdekében felmerülő költségek, abban az esetben is, ha ezek a költségek az oltalom megadását követően merülnek fel. A mezőgazdasági és halászati ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás 26. § (1) A mezőgazdasági és halászati ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési támogatásoknál a támogatást valamely ágazat vagy alágazat valamennyi gazdálkodójának érdekeit figyelembe véve kell nyújtani. (2) A kutatás megkezdése előtt az interneten közzé kell tenni a kutatás elvégzésére és annak céljára vonatkozó információt. A közzétételnek tartalmaznia kell a várható eredmények hozzávetőleges időpontját, az interneten való közzétételének helyét, valamint utalást arra, hogy az eredmények ingyenesen állnak majd rendelkezésre. A kutatás eredményeit legalább 5 éves időszakon keresztül hozzáférhetővé kell tenni az interneten. Ezen eredményeket legkésőbb abban az időpontban kell közzétenni, amikor azokat közlik bármely szervezet tagjai részére. (3) A támogatást közvetlenül a kutatási szervezet részére kell nyújtani, és az nem foglalhat magában mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalomba hozatalával foglalkozó vállalat részére nyújtott, a kutatással össze nem függő közvetlen támogatást, valamint nem jelenthet ártámogatást az ilyen termékek előállítói részére. (4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át. (5) Az elszámolható költségek a 23. § (6) bekezdésében meghatározott költségek. Fiatal innovatív vállalkozások részére nyújtott támogatás 27. § (1) A fiatal innovatív vállalkozások részére nyújtott támogatás esetén a kedvezményezett olyan kisvállalkozás, amely a támogatás odaítélésének időpontjában hat évnél rövidebb ideje létezik. (2) A kedvezményezett kutatási és fejlesztési költségeinek az összes működési költség legalább 15%-át kell kitennie a támogatás odaítélését megelőző három év legalább egyikében. (3) Az egy teljes üzleti évvel nem rendelkező induló vállalkozás esetén a (2) bekezdésben foglalt százalékos arányt a pályázat benyújtásáig felmerülő költségek alapján kell megvizsgálni, és azt könyvvizsgáló véleményével kell alátámasztani. (4) A támogatási összeg azonban nem haladhatja meg a 1,5 millió eurót az EK-Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti eltérésre jogosult régiókban, illetve az 1,25 millió eurót az EK-Szerződés 87. cikk (3) bekezdés c) pontja szerinti eltérésre jogosult régiókban. (5) A kedvezményezett csak egyszer részesülhet a támogatásban azon időszak alatt, amikor fiatal innovatív vállalkozásnak minősül. A magasan képzett munkaerő ideiglenes átadásához nyújtott támogatás 28. § (1) Az ideiglenesen átadott munkatárs nem helyettesíthet más munkaerőt, hanem új munkahelyet kell betöltenie a kedvezményezett vállalkozásnál, a kirendelő kutatási szervezetnél vagy nagyvállalatnál az átadást megelőzően kétéves munkaviszonnyal kell rendelkeznie. A ideiglenesen átadott munkavállalóknak kutatás-fejlesztési vagy innovációs tevékenységet kell folytatniuk a támogatásban részesülő KKV-nál. (2) A elszámolható költségek a magasan képzett munkaerő kölcsönzésének és foglalkoztatásának KKV-nál felmerült költségei, beleértve a közvetítő ügynökség igénybevételének költségeit és a kirendelt munkatárs munkába járási juttatásait. (3) A magasan képzett munkavállalók ideiglenes átadására vonatkozó támogatás esetén a KKV részére nyújtott tanácsadás költségei nem minősülnek elszámolható költségnek. (4) A magasan képzett munkaerő ideiglenes átadásához nyújtott támogatás maximális támogatási intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, legfel jebb 3 éves időszakra, vállalkozásonként és kölcsönzött személyenként. A vállalatok számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás 29. § (1) A támogatott beruházásnak meg kell felelnie a következő feltételek egyikének: a) a beruházás a közösségi szabványok túlteljesítése révén lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését, függetlenül az alkalmazandó közösségi szabványoknál szigorúbb kötelező nemzeti szabványok meglététől, b) a beruházás lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését a közösségi szabványok hiányában. (2) Nem nyúj …