3/2013. (II. 15.) NGM rendelete a pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forg

3/2013. (II. 15.) NGM rendelete a pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 260. § (1) bekezdés c) és e)–h) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET PÉNZTÁRGÉP, TAXAMÉTER KÖTELEZŐ HASZNÁLATA 1. § (1) Nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíthetik az adóalanyok az 1. mellékletben meghatározott tevékenységük során. (2) Mentesül az adóalany a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történő teljesítése alól a) a pénztárgép meghibásodása, b) áramszünet, c) a pénztárgép bevonása, d) a pénztárgép eltulajdonítása, e) a pénztárgép megsemmisülése, elvesztése esetén, feltéve, hogy nincs olyan más pénzátvételi hely, ahol a fizetések lebonyolítása aránytalan nehézség nélkül megoldható lenne. (3) A (2) bekezdés szerinti mentesülés csak az érintett pénzátvételi helyen és a) a pénztárgép meghibásodása esetén a meghibásodás bekövetkeztétől a pénztárgép megjavításáig vagy a cseregép biztosításáig, illetve a meghibásodott pénztárgép helyett üzembe helyezett pénztárgép üzembe helyezéséig, de legfeljebb a meghibásodás napjától számított 15. napig, b) áramszünet esetén az áramszünet idején, c) a pénztárgép bevonása esetén a bevonás idején, d) a pénztárgép eltulajdonítása, megsemmisülése, elvesztése esetén az új pénztárgép üzembe helyezéséig, de legfeljebb az eltulajdonítás, megsemmisülés, elvesztés észlelésétől számított 15. napig érvényes. (4) A (3) bekezdéstől eltérően, ha a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítésének feltételei a (3) bekezdés a)–d) pontjában írt időtartam lejárta előtt más módon helyreállnak, a (2) bekezdés szerinti mentesülés ennek időpontjáig érvényes. (5) Taxaméter esetén a (2)–(3) bekezdésekben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a (2) bekezdés a)–e) pontja szerinti esemény bekövetkezésétől a nyugtakibocsátási kötelezettség taxaméterrel történő teljesítése feltételeinek helyreálltáig újabb fuvart kezdeni nem lehet. (6) A nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel, taxaméterrel történő teljesítése feltételeinek helyreálltakor a pénztárgépben, taxaméterben első tételként a (2) bekezdés szerinti esemény bekövetkeztétől a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel, taxaméterrel történő teljesítése feltételeinek helyreálltáig bizonylatolt bevételt kell rögzíteni, külön megjelöléssel vagy az erről utólag egy összegben készült gépi nyugtán történő feljegyzéssel, a bizonylat megőrzése mellett. Cserepénztárgép, cseretaxaméter használata esetén a 45. § (5) bekezdése szerint kell eljárni. II. FEJEZET A KÖZVETLEN ADATLEKÉRDEZÉSSEL MEGVALÓSÍTOTT ADATSZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE ALÓLI EGYEDI MENTESÍTÉS 2. § (1) Az 1. § (1) bekezdése alapján pénztárgéphasználatra kötelezett adóalany az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 178. § (1a) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét a 4. és 5. mellékletben meghatározott tartalommal és formában, és az ott meghatározott módon köteles teljesíteni. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a pénztárgép használatra nem kötelezett, de pénztárgépet saját döntése alapján használó adóalany az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét a 3. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően teljesíti. 3. § (1) A pénztárgéphasználatra kötelezett adóalany az állami adóhatóságtól kérheti az e rendeletben meghatározott, elektronikus hírközlő hálózat útján történő adattovábbítás alóli felmentést (a továbbiakban: egyedi mentesítés), amennyiben az a székhelye, telephelye, üzlete, pénzátvételi helye, ahol a pénztárgépet üzemelteti, olyan helyen található, ahol az e rendelet szerinti adatkapcsolat létesítéséhez szükséges elektronikus hírközlő hálózat önhibáján kívül nem áll rendelkezésre (nem érhető el), és az elektronikus hírközlő hálózat elérése külső antennával vagy egyéb műszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható, illetve az aránytalan terhet jelent az adóalany számára. (2) A kérelem benyújtása, illetve az egyedi mentesítés megadása nem érinti az adóalany azon kötelezettségét, hogy nyugtaadási kötelezettségét online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrző egységgel felszerelt pénztárgép útján teljesítse. (3) A kérelemben meg kell jelölni a) a pénzátvételi hely (pénztárgép üzemeltetésének helyszíne) adatait: aa) település megnevezése, ab) közterület neve, ac) házszám, ennek hiányában helyrajzi szám, és b) azt, hogy az üzemeltető pénztárgépet használó rendelkezésére álló adatok, információk szerint mikortól és milyen okból nem érhető el az elektronikus hírközlési szolgáltatás. (4) Az egyedi mentesítést az állami adóhatóság megadja, amennyiben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) szakhatósági állásfoglalása alapján az elektronikus hírközlő hálózat a kérelemben megjelölt pénzátvételi helyen nem érhető el, és az elektronikus hírközlő hálózat elérése külső antennával vagy egyéb műszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható, vagy az aránytalan terhet jelent az adóalany számára. (5) Az egyedi mentesítés 1 évre szól. (6) Az egyedi mentesítés iránti kérelem újból benyújtható az egyedi mentesítés lejáratát megelőző legalább 90 nappal korábban. Ebben az esetben az (1)–(6) bekezdésekben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (7) A kérelem benyújtása és a kérelem tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedése közötti időszakban, továbbá az egyedi mentesítés időtartama alatt a pénztárgép üzemeltetője a 3. melléklet I. rész A) pont 9. alpontjában foglaltak megfelelő alkalmazásával a 4. mellékletben meghatározott adatokat CD/DVD lemezre, illetve az előzőekkel funkcionalitásában megegyező, egyszer írható optikai adathordozóra menti és havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig megküldi a székhelye, ennek hiányában telephelye szerint illetékes állami adóhatóságnak. Az adóalany kérelmére az állami adóhatóság az egyedi mentesítés tárgyában hozott határozatában engedélyezheti az adatszolgáltatási kötelezettség (9) bekezdés szerint történő teljesítését. (8) A (7) bekezdéstől eltérően az adóalany a 2. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy pénztárgépét a napi zárást követően legalább 1 óra időtartamra úgy helyezi el, hogy az elektronikus hírközlő hálózat elérhető legyen. (9) Amennyiben az állami adóhatóság az NMHH szakhatósági állásfoglalása alapján megállapítja, hogy az elektronikus hírközlő hálózat az (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt elérhetővé vált, az állami adóhatóság az egyedi mentesítést visszavonja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával. III. FEJEZET PÉNZTÁRGÉP, TAXAMÉTER FORGALMAZÁSA ENGEDÉLYEZÉSÉNEK SZABÁLYAI 1. A pénztárgép és taxaméter forgalmazása engedélyezésére vonatkozó általános szabályok 4. § (1) Az e fejezetben szabályozott hatósági eljárásokban első fokon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH) metrológiai hatósága (a továbbiakban: Hatóság), másodfokon az MKEH központi szerve (a továbbiakban együtt: engedélyező hatóság) jár el. (2) Az e fejezet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 15 nap, amely legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. 5. § (1) A pénztárgép, taxaméter forgalmazását az engedélyező hatóság akkor engedélyezi, ha a pénztárgép és a taxaméter megfelel az e rendeletben meghatározott valamennyi műszaki követelménynek és ezt a típusvizsgálat igazolja. (2) Az egyéb feltételeken kívül csak olyan pénztárgép és taxaméter forgalmazása engedélyezhető, amely képes – a külön jogszabály szerint – adóigazgatási azonosításra alkalmas számla, nyugta adására olyan ügylet esetében is, ahol az ellenértéket euróban határozták meg. (3) A forgalmazási engedély annak a forgalmazónak adható, a) aki (amely) nem áll végrehajtási, csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt, b) aki (amely) nem áll adószám-felfüggesztés, -törlés, vagy fokozott adóhatósági felügyelet hatálya alatt, c) akinek (amelynek) nincs az állami adó- és vámhatóság felé fennálló adó-, illetve vámtartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, ide nem értve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek. 6. § Az 5. §-ban meghatározottakon túl a taxaméter forgalmazására vonatkozó engedély megadásának további feltétele, hogy a gyártó rendelkezzen a 22/2004/EK irányelvet átültető tagállami jogszabályok szerinti EK típusvizsgálati tanúsítvánnyal. 7. § A forgalmazási engedélyt meg kell adni annak is, aki a pénztárgépet vagy taxamétert kizárólag saját használatra kívánja importálni, előállítani, ha az megfelel az e rendeletben előírt követelményeknek. 8. § A központi kommunikációs egységgel kiszolgált adóügyi ellenőrző egység rendszerek engedélyezésének jelen alcímben foglaltaktól eltérő szabályait a 17. melléklet tartalmazza. 2. Forgalmazási engedély megadására irányuló eljárás kezdeményezése pénztárgépek esetén 9. § (1) A pénztárgép forgalmazási engedélyének megadására irányuló eljárás a Hatósághoz benyújtott írásbeli kérelemmel kezdeményezhető. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) forgalmazó nevét, székhelyét, adószámát, b) az engedélyeztetni kívánt pénztárgép, pénztárgéprendszer ba) egyértelmű megnevezését (25 karakter terjedelemben), amely a már érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező pénztárgépek elnevezésétől különbözik, bb) gyártójának nevét és székhelyét, bc) adóügyi ellenőrző egysége felhasználói programjának megnevezését, verziószámát, ellenőrző számát, c) számítógép alapú pénztárgép esetén a felhasználói program megnevezését, gyártójának nevét és székhelyét, a program által használt adatbázis kezelő megnevezését, verziószámát, d) cégszerű aláírást, elérhetőséget (kapcsolattartó telefonos elérhetősége). (3) A kérelemhez csatolni kell az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó készpénzátutalási megbízás (csekk) tőpéldányát, vagy az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító hitelintézeti igazolást. (4) A kérelemhez mellékelni kell az alábbi eszközöket és magyar nyelvű dokumentációkat: a) 1 db adóügyi ellenőrző egység és nyilatkozat arról, hogy a berendezés megfelel az e rendeletben előírt feltételeknek, b) a pénztárgép és perifériái (kijelzők, billentyűzet, nyomtató, vonalkód olvasó, bankkártya olvasó, mérleg stb.) azonosításához szükséges adatok külön-külön feltüntetve (típus vagy rendszer megnevezése, gyártó neve és székhelye), és nyilatkozat arról, hogy a berendezések megfelelnek az e rendeletben előírt feltételeknek, c) a pénztárgépre és perifériáira vonatkozó, a 6. melléket C) 1. pontjában meghatározott dokumentáció, d) az adóügyi ellenőrző egység műszaki dokumentációja, amely tartalmazza az eszköz felépítésének és működésének teljes leírását, az adóügyi ellenőrző egység elektromos kapcsolási rajzát, teljes parancskészletét, a parancsok működésének, a végrehajtás feltételeinek a leírását, az adóügyi ellenőrző egységben lévő adattároló adatállományainak, azok mezőinek, rekordjainak részletes jelentés leírását, e) a pénztárgép és a pénztárgép-nyomtató szervizkönyve, f) forgalmazói nyilatkozatot arról, hogy fa) forgalmazásra a típusvizsgálaton megfelelt és jóváhagyott berendezéssel azonos pénztárgép kerül, fb) a telepítendő program nem tartalmaz olyan eljárást, amely az elindított adóügyi ellenőrző egység memóriája számára illegális üzemmódot jelent, nem teszi lehetővé olyan funkciók beépítését az engedélyezett program módosítása nélkül, amely az etalon verziótól eltérő működést jelent, fc) az átadott ellenőrző médiák vírusmentesek, g) nyilatkozat a felhasználó részére a számlanyomtatás funkció megléte esetén arról, hogy a számlakészítés megfelel az adójogszabályokban előírt követelményeknek, h) gyártói nyilatkozat, amely szerint az adóügyi ellenőrző egység adattároló egysége legalább 16 milliárd karaktert képes tárolni, 100 millió karakternél kevesebb memóriahely esetén a berendezés rendszeresen figyelmeztet a tároló megtelésére. (5) A gyógyszertárakban használható gyógyszerellátási áruforgalmi és társadalombiztosítási elszámolási számítógépes rendszerek (felhasználói programok) esetében a (4) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelemhez mellékelni kell az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által kiadott, külön jogszabályban meghatározott hitelesítési jegyzőkönyvet is. (6) A kérelemhez mellékelni kell továbbá: a) az adóügyi ellenőrző egységben történő adatfeldolgozás struktúráját és teljes körű leírását és az adóügyi ellenőrző egységben futó program teljes forráskódját, b) a 10. §-ban meghatározott kezelői leírást és a technikai funkciók leírását. (7) Számítógép alapú pénztárgépek esetén mellékelni kell a kérelemhez továbbá: a) a pénztárgép program etalon verzióját – feltüntetve a program megnevezését, a gyártó nevét, székhelyét, és az átadás dátumát –, amelynek tartalmaznia kell minden olyan felhasználói program modult, amely részt vesz a rendszer pénztárgép funkcióinak megvalósításában, b) ellenőrző médiát, amely alkalmas az etalon verzió és az engedélyezés után telepítendő program azonosságának ellenőrzésére, c) az ellenőrző média használatának leírását, amely tartalmazza ca) az ellenőrző program nevét, cb) az összehasonlításra kerülő fájlok listáját, cc) az összehasonlító eljárás leírását, cd) az ellenőrző program használatának leírását (felhasználói tevékenységek, program üzenetek), d) teszt programot, amely alkalmas az adóügyi ellenőrző egység működésének vizsgálatára és annak ellenőrzésére, hogy az adóügyi ellenőrző egység az e rendeletben előírt követelmények szerint működik. (8) Elektronikus napló szolgáltatást nyújtó pénztárgép esetén mellékelni kell a kérelemhez továbbá: a) az elektronikus napló elkészítésének teljes körű leírását, b) a digitális szövegkivonat és a digitális azonosító képzésére szolgáló szabvány algoritmusok dokumentációját, c) szerződést vagy egyéb igazoló dokumentumot arról, hogy a forgalmazó jogosult az elektronikus napló fájlok elkészítésére szolgáló algoritmusok használatára és kereskedelmi forgalomba hozatalára, d) a magán és nyilvános kulcs szerkezetének leírását, e) a digitális azonosító ellenőrzéséhez szükséges programot, f) a nyitott napló fájl megjelenítésére szolgáló szerviz eszközöket, g) az elektronikus naplófájlok archiválási folyamatának leírását, az archivált fájlok megjelenítésére szolgáló eszközöket. (9) A (4)–(8) bekezdésben meghatározott dokumentációt, valamint a 10. §-ban meghatározott kezelői leírást és technikai funkció leírást valamennyi pénztárgép esetén elektronikus adathordozón kell benyújtani. 10. § (1) A kezelői és technikai funkció leírásnak tartalmaznia kell a pénztárgép valamennyi funkciójának ismertetését. A pénztárgép kizárólag ezeket a funkciókat hajthatja végre, az ettől eltérő működés illegális üzemmódot jelent. (2) A pénztárgép kezelői leírása legalább az alábbiakat kell, hogy tartalmazza: a) tartalomjegyzék, b) hardver konfiguráció leírása, c) számítógép alapú pénztárgép esetén felhasználói szoftver konfigurációjának leírása ca) operációs rendszer, cb) szoftver komponensek, d) a rendszer által kezelt mennyiségi és értékhatárok forint és euró üzemmódban (legnagyobb megengedett egységár, mennyiség, tételsor érték, bizonylat érték), e) értékesítés és a hozzá kapcsolódó egyéb napi funkciók működésének és kezelésének leírása, f) napi zárás folyamatának részletes leírása, g) adóügyi ellenőrző egység adatai lekérdezési lehetőségeinek részletes leírása, h) számlakészítés (dokumentum-, vagy háttérnyomtatón előállított számla esetén) ha) számla típusok felsorolása, hb) hivatkozás az eredeti eladási dokumentumra, hc) a számlaszám felépítésének, képzésének, hardver hiba esetén a beállítás módjának leírása, hd) többoldalas számlák számozása, számlamásolat készítése, he) a kinyomtatott számlák, hibás számlák kezelése, hf) a használni kívánt előnyomott számlák mintája, i) euróra átállás folyamata: ia) felkészülési időszak beállításának módja, jellemzői, ib) tevékenységek az átállás időpontjában, ic) az átmeneti időszak jellemzői, j) valamennyi hibajelzés felsorolása és elhárításának leírása, k) valamennyi bizonylat mintájának megadása: ka) forint üzemmód, kb) felkészülési időszak, kc) euró üzemmód. (3) A pénztárgép technikai funkcióinak leírása legalább az alábbiakat kell, hogy tartalmazza: a) tartalomjegyzék, b) az adóügyi ellenőrző egység inicializálásának folyamata, c) az adóügyi ellenőrző egység dátum és idő szinkronizálásnak módja, ha az online kapcsolat alól felmentést kapott, d) fejlécadatok beállítása és módosítása, e) áfa kulcs változtatásának módja, f) az adóügyi ellenőrző egység szabad kapacitásának figyelése, a rendszer által kezelt szabad kapacitás határok: fa) a megtelés közeli állapot határa, kezelése, fb) a megtelt állapot határai és kezelése nyitott és lezárt adóügyi nap esetén, g) a kezelői leírásban nem ismertetett, a szerviz vagy rendszergazda által végezhető további pénztárgép funkciók, h) a pénztárgép vagy pénztárgép rendszer működését meghatározó konfigurációs és paraméter beállítások, lehetőségek, i) számítógép alapú pénztárgép esetén az ellenőrző média tartalma, működésének és kezelésének részletes leírása, az etalon pénztárgép programhoz tartozó fájlnevek, elérési utak az ellenőrző függvény megadásával, j) az adóügyi ellenőrző egység pénztárgépen belüli és mobil távközlési kommunikációjával kapcsolatos jelzések. (4) A pénztárgép értékesítésekor a forgalmazó köteles a kezelői leírást a vevő (üzemeltető) részére átadni. A vevő részére a technikai funkció leírás (szervizfunkciók leírása), és a szerviz- és programozó kulcs nem adható át. 3. Forgalmazási engedély megadására irányuló eljárás kezdeményezése taxaméterek esetén 11. § (1) A taxaméter forgalmazási engedélyének megadására irányuló eljárásban a 9. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kérelemnek az ott meghatározottakon túl tartalmaznia kell a) a taxaméter perifériáinak megnevezését, típusát, gyártójának nevét, székhelyét, b) az adómemória típusát, gyártójának nevét, székhelyét is. (2) A kérelemhez mellékelni kell az alábbi eszközöket és magyar nyelvű dokumentációkat: a) aa) a taxaméter és perifériái (kijelzők, billentyűzet, nyomtató), berendezésenként külön-külön jelölve a típus nevét, a gyártó nevét és székhelyét, ab) 1 db adatokat nem tartalmazó adómemória kivehető EPROM-mal, OTPROM-mal vagy AVAM-mal, ac) 1-1 előkészített adómemória egység, amely 23 db RAM törlést, 123 db írható rekordot, illetve 2 db írható rekordot tartalmaz, továbbá 6 hónap üzemszerű használatának megfelelő folyamatos teszt nyugta szalagot, amely tartalmaz napi 2-3 nyugtát, valamint forgalmi jelentéseket, ad) a taxaméterre és perifériáira vonatkozó megfelelőségi dokumentáció, ae) a taxaméter műszaki dokumentációja, amely tartalmazza az eszköz felépítésének és működésének részletes leírását, az adóügyi modul elektromos kapcsolási rajzát, teljes parancskészletét, a parancsok működésének és a végrehajtás feltételeinek leírását, az adómemória rekordszerkezetének dokumentációját, af) a taxaméter program etalon verziója, EPROM, OTPROM vagy PROM adathordozón, dokumentálva a program ellenőrző számát, ag) a taxaméter 2 db működőképes mintapéldánya, ah) a taxaméter magyar nyelvű dokumentációja, amely tartalmazza az összeállítási, kapcsolási, beültetési rajzokat, blokkvázlatot a hardverről és szoftverről, a rendszer működési leírását és használati útmutatót, ai) a szoftverazonosság ellenőrzéséhez egy ellenőrző adattároló, aj) a 12. § szerinti kezelői leírást és a technikai funkciók leírása, ak) gyártói nyilatkozat arról, hogy az adómemória legalább 2500 zárás adatait képes tárolni, 60 zárásnál kevesebb memóriahely esetén a berendezés rendszeresen figyelmeztet a tároló megtelésére, valamint az adómemória 25 RAM törlés után megtelt állapotba kerül, al) a forgalmazó nyilatkozata az alábbiakról: – forgalmazásra a típusvizsgálaton megfelelt és jóváhagyott berendezéssel azonos taxaméter kerül, – a telepítendő program nem tartalmaz olyan eljárást, amely az elindított adómemória számára illegális üzemmódot jelent, nem teszi lehetővé olyan funkciók beépítését az engedélyezett program módosítása nélkül, amely az etalon verziótól eltérő működést jelent, – az átadott ellenőrző médiák vírusmentesek, b) AVAM alkalmazása esetén: ba) az AVAM gyártói dokumentációja, amely tartalmazza az AVAM MCU és az adattároló gyártói dokumentációját is, bb) az adóügyi kártya és az AVAM közötti kommunikációs protokoll specifikációja, bc) az AVAM MCU vezérlőprogramjának dokumentációja – magyarázatokkal ellátott forrás és végrehajtható kódja –, amelynek tartalmaznia kell az AVAM MCU vezérlőprogram verzióját, ellenőrző kódját és annak számítási algoritmusát is, bd) hardver-szoftver eszköz, amely alkalmas az AVAM MCU vezérlőprogramjának ellenőrzésére. (3) A (2) bekezdés szerinti dokumentációt, valamint a 12. § szerinti kezelői leírást elektronikus adathordozón kell benyújtani. 12. § (1) A kezelői leírásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: a) tartalomjegyzék, b) hardver konfiguráció leírása, c) a rendszer által kezelt mennyiségi és értékhatárok forint és euró üzemmódban (legnagyobb megengedett egységár, mennyiség, tételsor érték, bizonylat érték), d) a napi funkciók működésének és kezelésének leírása, e) a fuvar kezdeményezés és zárás folyamatának leírása, f) napi zárás folyamatának részletes leírása, g) adómemória adatai lista elkészítésének részletes leírása, h) euró átállás folyamata: ha) felkészülési időszak beállításának módja, jellemzői, hb) tevékenységek az átállás időpontjában, hc) az átmeneti időszak jellemzői, i) valamennyi hibajelzés felsorolása és elhárítási módjának leírása, j) valamennyi bizonylat mintájának megadása: ja) forint üzemmód, jb) felkészülési időszak, jc) euró üzemmód. (2) A taxaméter technikai funkcióinak leírása legalább az alábbiakat tartalmazza: a) tartalomjegyzék, b) az adóügyi modul inicializálásának folyamata, c) a RAM törlés folyamata, d) fejlécadatok beállítása és módosítása, e) áfa kulcs változtatásának módja, f) a kezelői leírásban nem ismertetett, a szerviz által végezhető további taxaméter funkciók. 13. § (1) A kezelői és technikai leírásnak tartalmaznia kell a taxaméter valamennyi funkciójának ismertetését. A taxaméter kizárólag ezeket a műveleteket hajthatja végre, az ettől eltérő működés illegális üzemmódot jelent. (2) A taxaméter értékesítésekor a forgalmazó köteles a kezelői leírást a vevő (üzemeltető) részére átadni. A vevő részére a technikai funkció leírás (szervizfunkciók leírása), és a szerviz- és programozó kulcs nem adható át. 4. Típusvizsgálat 14. § (1) Az engedélyező hatóság az engedélyezési eljárás során a típusvizsgálat keretében vizsgálja a pénztárgép, illetve a taxaméter e rendeletben meghatározott követelménynek történő megfelelőségét. (2) A típusvizsgálat a) műszaki vizsgálatból, b) informatikai vizsgálatból és c) a dokumentáció vizsgálatából áll. (3) A (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatok részletezését a 6. melléklet tartalmazza. 15. § A típusvizsgálat azon részének időpontjáról, amely a forgalmazó vagy meghatalmazottja részvételével zajlik, az engedélyező hatóság a forgalmazót rövid úton (telefonon, faxon, stb.) értesíti. Az eszközt a típusvizsgálatra az engedélyező hatóság által megjelölt időpontban és helyszínre kell szállítani. 16. § (1) A típusvizsgálatra az engedélyező hatóság hivatali helyiségében, és – szükség szerint – külső helyszínen kerül sor. (2) A típusvizsgálattal érintett eszközt a forgalmazónak kell a típusvizsgálat helyszínére – ideértve az engedélyező hatóság hivatali helyiségét is – szállítani, valamint gondoskodni kell az elszállításról is. A szállítási költségek a forgalmazót terhelik. (3) Amennyiben a típusvizsgálattal érintett pénztárgép vagy taxaméter sajátosságaiból adódóan külső helyszínen történő vizsgálat lefolytatása indokolt, a vizsgálat lebonyolításához szükséges feltételeket – ideértve a vizsgálat lebonyolításához szükséges helyszínt – a forgalmazónak kell biztosítania. A külső helyszínen történő vizsgálattal összefüggésben felmerülő valamennyi költséget a forgalmazó viseli. 17. § A forgalmazó törvényes képviselője a típusvizsgálaton történő részvételre más személynek meghatalmazást adhat. A meghatalmazás eredeti példányát legkésőbb a típusvizsgálat megkezdése előtt az engedélyező hatóság részére be kell nyújtani. 18. § A típusvizsgálaton az engedélyező hatóság munkatársain kívül csak a forgalmazó, illetve meghatalmazottja, továbbá az állami adóhatóság arra kijelölt munkatársa lehet jelen. 19. § A típusvizsgálat során az engedélyező hatóság munkatársa, valamint annak felhívására a forgalmazó képviseletében jelen lévő személy végez műveleteket a vizsgálat alá vont pénztárgéppel vagy taxaméterrel. 20. § Amennyiben a típusvizsgálat megállapítása alapján a vizsgált pénztárgép, taxaméter nem felel meg az e rendeletben foglalt feltételeknek, de kisebb módosításokkal megfelelhet ezen követelményeknek, az engedélyező hatóság határidő tűzésével lehetőséget biztosít a kérelmező részére a hiba kiküszöbölésére. 21. § (1) Amennyiben a típusvizsgálat megállapítása alapján a vizsgált pénztárgép, taxaméter megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek – ideértve azt az esetet is, ha a 20. § alapján a kérelmező az engedélyező hatóság felhívásának megfelelő módosításokat elvégezte –, az engedélyező hatóság a vizsgált példányt (etalon példány) arra alkalmas eszközzel lepecsételi és a forgalmazónak átadja. (2) A forgalmazónak az etalon példányt változatlan formában meg kell őriznie a forgalmazási engedély jogerőre emelkedését követő 10 évig. (3) Jogutódlás esetén a (2) bekezdésben előírt kötelezettséget a forgalmazó jogutódja köteles teljesíteni. A forgalmazó jogutód nélküli megszűnése esetén az etalon példányt az engedélyező hatósághoz kell leadni. (4) A típusvizsgálathoz benyújtott eszközöket és dokumentumokat az engedélyező hatóság a forgalmazási engedély jogerőre emelkedését követő 10 évig megőrzi. 5. Forgalmazási engedély 22. § (1) A típusvizsgálat megállapításai alapján az engedélyező hatóság határozattal dönt a forgalmazási engedély megadásáról vagy az engedély iránti kérelem elutasításáról. (2) A forgalmazást engedélyező határozat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon kívül a következőket tartalmazza: a) a forgalmazó neve, székhelye, adószáma, b) a forgalmazható pénztárgép vagy taxaméter típusának pontos megnevezése, c) a forgalmazási engedély száma, d) forgalmazási engedély módosítása, kiterjesztése esetén a módosítás, kiterjesztés száma, a módosítás, kiterjesztés mibenlétének egyértelmű megnevezése, valamint az az időtartam, amely alatt a korábban üzembe helyezett és a módosításkor is üzemelő pénztárgépek vagy taxaméterek szoftverét le kell cserélni az újonnan engedélyezettre. 23. § (1) A forgalmazási engedély kizárólag az abban foglalt forgalmazóra vonatkozik. Az engedély másra át nem ruházható. (2) A forgalmazó jogutóddal történő megszűnése esetén a forgalmazási engedélyt – a jogutódlás cégnyilvántartásba való jogerős bejegyzését követő 30 napon belül – a jogutód nevére át lehet íratni. (3) Átíratás hiányában a forgalmazási engedély a jogutóddal történő megszűnés időpontjára visszamenőleges hatállyal érvényét veszti. 24. § (1) Pénztárgép és taxaméter csak érvényes forgalmazási engedély birtokában forgalmazható. (2) A forgalmazási engedély érvényessége visszavonásig, vagy a forgalmazó megszűnéséig tart. 25. § A hatóság a forgalmazási engedélyt visszavonja, ha a forgalmazó a) meg nem engedett funkcióval rendelkező pénztárgépet, taxamétert forgalmaz vagy meg nem engedett funkció kialakításában közreműködik, b) egyébként az engedélyezettől eltérő pénztárgépet, taxamétert hoz forgalomba, c) nem tesz eleget a 27. § (3) bekezdésében foglaltaknak, d) a pénztárgépet, taxamétert nem vagy nem az e rendeletnek megfelelő AP-számmal látja el, e) nem tesz eleget az etalon példány megőrzésére vonatkozó kötelezettségének. 26. § A hatóság elektronikus úton tájékoztatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt a forgalmazási engedély kiadásáról, a forgalmazási engedély módosításáról, kiterjesztéséről és visszavonásáról a 22. § (2) szerinti adatok, továbbá a határozat keltére és jogerőre emelkedésének időpontjára vonatkozó adatok átadásával. A tájékoztatással egyidejűleg a hatóság elektronikus úton megküldi a forgalmazó által az engedély kiadása iránti kérelemhez benyújtott, a 9. § (9) bekezdése, valamint a 11. § (3) bekezdése szerinti, elektronikus adathordozón benyújtott dokumentációt. 6. A forgalmazási engedély módosítása, kiterjesztése 27. § (1) Ha a forgalmazó az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező pénztárgépen vagy taxaméteren bármilyen szoftver-, vagy hardverváltoztatást kíván végrehajtani, a) szoftverváltoztatatás esetén a forgalmazási engedély módosítása, b) hardverváltoztatás esetén a forgalmazási engedély kiterjesztése iránti kérelmet kell benyújtani. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtására és elbírálására a jelen fejezetben meghatározottakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a módosítás, kiterjesztés tárgyát, és a módosítás, kiterjesztés indokát a kérelemben egyértelműen meg kell jelölni. (3) A módosított forgalmazási engedély jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapon belül, illetve amennyiben a forgalmazó a módosításra a forgalmazási engedély módosítása iránti kérelmében 3 hónapnál hosszabb idő biztosítását kéri, az engedélyben meghatározott határidőn belül a korábban üzembe helyezett és a módosításkor is üzemelő valamennyi pénztárgép és taxaméter szoftverét le kell cserélni az újonnan engedélyezettre. (4) A (3) bekezdéstől eltérően a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységében működő üzemeltető program (a továbbiakban: adóügyi ellenőrző egység szoftver) frissítését a módosított forgalmazási engedély jogerőre emelkedését követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal távoli hozzáférés útján végzi el azon pénztárgépek tekintetében, amelyek vonatkozásában az adóalany a 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerint teljesíti az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét. A forgalmazó köteles az adóügyi ellenőrző egység szoftver új változatát – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által hivatalos honlapján közétett közleményében foglaltak szerint – a Nemzeti Adó és Vámhivatal rendelkezésére bocsátani a módosított forgalmazási engedély jogerőre emelkedését követő 15 napon belül. (5) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos honlapján közzétett közleményében tájékoztatja az érintett üzemeltetőket a (4) bekezdés szerinti adóügyi ellenőrző egység szoftver frissítésének szükségességéről és ennek menetéről. (6) Azon pénztárgép tekintetében, amely vonatkozásában az adóalany a 3. § szerinti egyedi mentesítésben részesült, az üzemeltetőnek a (4) bekezdés szerinti adóügyi ellenőrző egység szoftver frissítésének elvégzéséhez a) a pénztárgépét – az adóügyi ellenőrző egység szoftver frissítésének időtartamára az (5) bekezdés szerinti közleményben foglaltak szerint – úgy kell elhelyeznie, hogy az elektronikus hírközlő hálózat elérhető legyen, vagy b) a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének cseréje iránt intézkednie kell. IV. FEJEZET A PÉNZTÁRGÉP ÉS TAXAMÉTER SZERVIZELÉSÉNEK SZABÁLYAI 7. A szervizek nyilvántartásba vétele és törlése 28. § A szerviznek a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét az illetékes állami adóhatóságnál kell benyújtania. A nyilvántartásba vételről az állami adóhatóság 15 napon belül dönt. 29. § A szervizek nyilvántartása valamennyi szerviz esetében tartalmazza az alábbi adatokat: a) a szerviz neve, székhelye, adószáma, b) a szerviz nyilvántartási száma. 30. § (1) Az állami adóhatóság – az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával – törli a szervizt a nyilvántartásból, ha a) az nem felel meg a nyilvántartásba vétel adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 176/D. § (2) bekezdésében foglalt feltételeinek, b) az nem felel meg a nyilvántartásba vétel Art. 176/D. § (3) bekezdésében foglalt feltételeinek, c) a nem egyéni vállalkozó szerviznek három hónapon keresztül nincs érvényes műszerész igazolvánnyal és plombanyomóval rendelkező műszerésze, d) az egyéni vállalkozó szerviz tevékenységét három hónapon keresztül szünetelteti, e) azt a szerviz kérelmezi, f) a szerviz jogutóddal szűnik meg. (2) A szerviz jogutód nélküli megszűnése esetén, illetve az egyéni vállalkozó szerviz halála esetén az állami adóhatóság a megszűnés, illetve az elhalálozás napjával külön határozat meghozatala nélkül törli a szervizt a nyilvántartásból. (3) Nem törölhető a szerviz az (1) bekezdés c) pontja alapján, ha a három hónapos időszak lejárta előtt előterjesztett, a 31. § (1) bekezdése szerinti kérelmének helyt adtak. (4) A szerviz jogutóddal történő megszűnése esetén a jogutód az Art. 176/D. §-a alapján kérheti nyilvántartásba vételét. 8. A műszerészi igazolvány 31. § (1) A műszerészi igazolvány kiállítása iránti kérelmet a szerviz terjesztheti elő. A kérelmet a szerviz székhelye szerint illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. (2) A kérelemhez mellékelni kell a) az Art. 176/E. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek való megfelelést igazoló hatósági bizonyítványt, valamint b) a műszerész nyilatkozatát arról, hogy a kérelmezőn kívül nem áll más szerviz alkalmazásában. Határozott idejű foglalkoztatás esetén a szerviz ennek tényéről és a foglalkoztatás időtartamáról is nyilatkozik. (3) Az egyéni vállalkozó saját műszerészi igazolványának kiállítását a szervizként való nyilvántartásba vételét megelőzően is kérelmezheti, legkorábban a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg. Ebben az esetben a kérelemhez nem kell mellékelni a (2) bekezdés b) pontjában foglalt nyilatkozatot. 32. § (1) Ha az állami adóhatóság a műszerészi igazolvány kiállítása iránti kérelemnek helyt ad, 30 napon belül kiállítja a műszerészi igazolványt és erről értesíti a kérelmet benyújtó szervizt. (2) A kiállított műszerészi igazolványt a műszerész személyesen veheti át az állami adóhatóság által kijelölt ügyfélszolgálaton. Ha a műszerész nem rendelkezik érvényes plombanyomóval, a műszerészi igazolványt csak az új plombanyomóval együtt veheti át. Ha a műszerész rendelkezik érvényes plombanyomóval, azt a műszerészi igazolvány személyes átvétele alkalmával köteles bemutatni. (3) A műszerészi igazolvány átvételével egyidejűleg a műszerész a birtokában lévő műszerészi igazolványt köteles leadni. 33. § A műszerészi igazolvány az alábbi adatokat tartalmazza: a) a műszerész családi és utónevét, b) a műszerészt foglalkoztató szerviz nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, c) az igazolvány számát, d) az igazolvány érvényességi idejét, e) a plombanyomó(k) számát. 34. § (1) A műszerészi igazolványt annak érvényessége alatt kizárólag a műszerész tarthatja birtokban. (2) A műszerész a műszerészi igazolványt a szervizelési tevékenység végzése során köteles magánál tartani, és azt az állami adóhatóság e rendelet szerint vagy adóellenőrzés során eljáró alkalmazottja felhívására felmutatni. (3) Ha az állami adóhatóság e rendelet szerint vagy adóellenőrzés során eljáró alkalmazottja megállapítja, hogy a műszerészi igazolvány érvénytelen, azt átvételi elismervény kiállítása mellett bevonja. Az állami adóhatóság 15 napon belül dönt a bevont igazolvány visszavonásáról vagy a műszerész részére történő visszaadásáról. Az igazolvány bevonása ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, az az igazolvány visszavonásáról döntő határozat elleni fellebbezésben támadható meg. 35. § (1) Az igazolvány érvényességi ideje két év. (2) Az igazolvány érvényességi ideje az (1) bekezdéstől eltérően a foglalkoztatás időtartama, ha az a szerviz 31. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata értelmében két évnél rövidebb. 36. § (1) A szerviz 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni a) a 33. § a) pontja szerinti adatok változását, b) a műszerész foglalkoztatásának végét. (2) A műszerész 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak, ha nem felel meg a műszerészi igazolvány kiállításának az Art. 176/E. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek. (3) A bejelentéshez mellékelni kell az azt alátámasztó iratokat. (4) A műszerészt az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentés szabályos megtételéig e rendelet szabályainak alkalmazása szempontjából a szerviz foglalkoztatottjának kell tekinteni. (5) Az (1) bekezdés szerinti bejelentéseket a műszerész is megteheti. A műszerész bejelentése nem érinti szerviz (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét. 37. § (1) Érvénytelen a műszerészi igazolvány, ha a) a műszerész nem felel meg a műszerészi igazolvány kiállításának az Art. 176/E. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, b) az igazolványon feltüntetett adatok valamelyike megváltozott, c) érvényességi ideje lejárt, d) a műszerész azonosítására alkalmatlan, megrongálódott vagy meghamisították, e) azt nem az arra jogosult használja fel, f) megsemmisült, g) elveszett vagy eltulajdonították, h) a műszerész három hónapon keresztül nem rendelkezik érvényes plombanyomóval, i) a műszerész meghalt, j) a műszerészt foglalkoztató szervizt az állami adóhatóság törli a szervizek nyilvántartásából. (2) Az igazolvány külön erre irányuló döntés nélkül, az érvénytelenséget kiváltó esemény bekövetkeztével veszti érvényét. (3) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatváltozás oka nem a szervizzel fennálló foglalkoztatotti jogviszony megszűnése, az igazolvány a változás határidőben történt bejelentése esetén az új igazolvány átvételéig történő leadásakor, de legfeljebb a (2) bekezdés szerinti időponttól számított 45. napon veszti érvényét. (4) A műszerész az (1) bekezdés d)–g) pontjai szerinti eseményt, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles jelenteni az állami adóhatóságnak. (5) A műszerész az (1) bekezdés a)–e), h) és j) pontja alapján érvénytelenné vált, valamint a megkerült igazolványt, a szerviz az (1) bekezdés i) pontja alapján érvénytelenné vált igazolványt felszólítás nélkül, 15 napon belül köteles leadni az állami adóhatóság valamelyik ügyfélszolgálatán. (6) A műszerészi igazolvány érvénytelenségének észlelése esetén – a 34. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – az állami adóhatóság végzéssel is kötelezheti a műszerészt, illetve a szervizt a műszerészi igazolvány leadására. Az állami adóhatóság 15 napon belül dönt a leadott igazolvány visszavonásáról vagy a műszerész részére történő visszaadásáról. Az igazolvány leadására kötelező végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, az az igazolvány visszavonásáról döntő határozat elleni fellebbezésben támadható meg. 9. A plombanyomó 38. § A műszerészi igazolványra vonatkozó rendelkezéseket – a 35. § és a 37. § (1) bekezdés a)–c) és j) pontja kivételével – a plombanyomóra is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a rendelkezés műszerészi igazolványt említ, azon plombanyomót kell érteni. 39. § (1) A plombanyomó kiállítása és a műszerészi igazolvány kiállítása iránti kérelmek egy kérelemben is előterjeszthetőek. (2) A plombanyomó kiállítása iránti kérelemben meg kell jelölni a kért plombanyomó fajtáját (pénztárgép vagy taxaméter plombálására alkalmas). 10. A szervizelési tevékenység közös szabályai 40. § A műszerész a szervizelési tevékenység megkezdését megelőzően erre történő külön felhívás nélkül is köteles műszerészi igazolványát és plombanyomóját az üzemeltető (képviselője, alkalmazottja, meghatalmazottja, üzemeltető részéről jelen lévő más személy) részére a szervizelési jogosultság ellenőrzésére alkalmas módon bemutatni. 41. § (1) A műszerész a szervizelési tevékenység megkezdését megelőzően megvizsgálja, hogy a pénztárgép, taxaméter szabályosan le van-e plombálva, és ezt a pénztárgépnaplóba, taxaméternaplóba bejegyzettek hűen tükrözik-e. (2) Ha a pénztárgép, taxaméter nincs szabályosan plombálva, a plombálást a pénztárgépnaplóba, taxaméternaplóba bejegyzettek nem tükrözik hűen, a pénztárgépnaplóba, taxaméternaplóba bejegyzett adatok valótlansága alaposan feltételezhető, a pénztárgépnapló, taxaméternapló nincs az üzemeltetési helyen, továbbá, ha a szervizelési tevékenység megkezdése előtt egyéb rendellenesség észlelhető, erről a műszerész a szervizelési tevékenység megkezdését megelőzően jegyzőkönyvet vesz fel. (3) A műszerész a (2) bekezdésben foglaltakon túl a szervizelési tevékenység során észlelt illetéktelen vagy az e rendeletben, illetve a pénztárgép, taxaméter típusáról közzétetteknek meg nem felelő beavatkozásról, egyéb rendellenességről is köteles jegyzőkönyvet felvenni. (4) A műszerész köteles az elvégzett tevékenységet, valamint a szervizelési tevékenység előtti és utáni állapotot a pénztárgépnaplóban, taxaméternaplóba dokumentálni. (5) Amennyiben a pénztárgépnaplót, taxaméternaplót az üzemeletető nem tudja a műszerész rendelkezésére bocsátani, a szerviztevékenység nem kezdhető meg. (6) A műszerész a szervizelési tevékenység befejezésekor köteles a pénztárgépet, taxamétert a rendelkezésére bocsátott plombanyomó képének olvasható lenyomatát tartalmazó plombával lezárni úgy, hogy a plomba feltörése nélkül a pénztárgépbe, taxaméterbe vitt adatok törlésére vagy módosítására ne legyen lehetőség (plombálás). (7) A plomba sértetlenségéért és olvashatóságáért az üzemeltető a felelős. 42. § (1) A szerviz az általa (műszerésze által) végzett szervizelési tevékenységről – kivéve az adóügyi ellenőrző egység cseréjével, a taxaméter adómemóriájának cseréjével, kiíratásával, RAM törléssel nem járó javítást – 5 napon belül, továbbá azokról az eseményekről, körülményekről, amelyekről e rendelet szerint jegyzőkönyvet kell felvennie 3 napon belül az erre rendszeresített nyomtatványon adatot szolgáltat az állami adóhatóság felé. (2) A szerviz az általa felvett jegyzőkönyvek egy példányát az üzemeltető (képviselője, alkalmazottja, meghatalmazottja, üzemeltető részéről jelen lévő más személy) részére átadja. Az üzemeltető a jegyzőkönyveket 5 évig köteles megőrizni. 43. § (1) A szerviz az e rendelet szerinti nyilvántartásokat és jegyzőkönyveket 5 évig köteles megőrizni. (2) A szerviz megszűnését követően az e rendeletben előírt iratőrzési kötelezettségnek az (1) bekezdésben foglalt időpontig a) a jogi személy jogutódja, b) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén a külön jogszabályban előírt személy tesz eleget. (3) Egyéni vállalkozó szerviz halála esetén az iratokat a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában az örökös köteles az állami adóhatósághoz továbbítani. (4) Az iratőrzési kötelezettség az iratok eredeti példányára, eredeti példány hiányában külön jogszabályban előírt módon elektronikus úton előállított hiteles másolatára vonatkozik. 11. Javítás 44. § (1) Az üzemeltető köteles a pénztárgép, taxaméter meghibásodását haladéktalanul bejegyezni a pénztárgépnaplóba, taxaméternaplóba. (2) Amennyiben az üzemeltető a pénztárgép, taxaméter javítását, vagy a meghibásodott pénztárgép, taxaméter helyett más pénztárgép, taxaméter üzembe helyezését kéri valamely szerviztől (bejelentés), a javítást, illetve az üzembe helyezést vállaló szerviz a bejelentést haladéktalanul egyedi sorszámmal nyilvántartásba veszi és erről az üzemeltetőt a bejelentés egyedi sorszámának közlésével tájékoztatja. (3) Az üzemeltető az (1) bekezdés szerinti bejegyzést haladéktalanul kiegészíti a bejelentés megnevezésével (javítás vagy üzembe helyezés) és időpontjával, továbbá a (2) bekezdés szerinti egyedi sorszámmal és közlésének időpontjával. (4) A szerviz a bejelentéstől számított 5 napon belül köteles megkísérelni a pénztárgép, taxaméter megjavítását. 45. § (1) Az üzemeltető kérésére a szerviz köteles a bejelentéstől számított 8 napon belül cserepénztárgépet, cseretaxamétert biztosítani a javítás idejére. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam a) a megjavított pénztárgép, taxaméter visszaszolgáltatásáig, b) a javíthatatlannak minősített pénztárgép, taxaméter visszaszolgáltatásától számított 8. napig, c) az a) pont alá nem tartozó pénztárgép, taxaméter visszaszolgáltatása esetén a pénztárgép, taxaméter más szerviz általi azonnali megjavításáig vagy e más szerviz által az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával biztosítandó cserepénztárgép, cseretaxaméter rendelkezésre bocsátásáig, de legfeljebb a pénztárgép, taxaméter visszaszolgáltatásától számított 15. napig tart. (3) A szerviz köteles a cseregép adatait az erre a célra szolgáló külön lapon, valamint a pénztárgépnaplóban, taxaméternaplóban feltüntetni. A javítás befejezését követően a szerviznek mind a visszaadott cseregép (cserekészülék), mind a javított gép (készülék) bevételi adatait a pénztárgépnaplóba, taxaméternaplóba aláírásokkal igazoltan be kell írnia. (4) A cseregép üzembe helyezéséről, valamint annak visszaszolgáltatásáról a szerviz az erre rendszeresített nyomtatványon az üzembe helyezést, illetve a visszaszolgáltatást követő 5 munkanapon belül adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. (5) Javíthatatlan a pénztárgép, taxaméter, ha azt műszerész állapította meg, és erről a szerviz jegyzőkönyvet vett fel. (6) A pénztárgépbe, taxaméterbe a javítás befejezését követő első tételként a kézi nyugtaadással és a cserepénztárgéppel, cseretaxaméterrel bizonylatolt bevételt is be kell ütni külön megjelöléssel, vagy az erről utólag egy összegben készült gépi nyugtán történő feljegyzéssel, a bizonylat megőrzése mellett. (7) Taxaméterek esetében a metrológiai paramétereket érintő, illetve a mérésügyi tanúsító jelek megbontását igénylő javítások esetében az ismételt használatbavétel csak a mérésügyi újrahitelesítést követően történhet meg. V. FEJEZET A PÉNZTÁRGÉP, TAXAMÉTER ÜZEMELTETÉSÉNEK EGYES SZABÁLYAI 46. § A pénztárgép adóügyi ellenőrző egységét, illetve a taxaméter adómemóriáját az üzemeltetőnek az adómegállapításhoz való jog elévülési idejéig meg kell őriznie. 47. § (1) A pénztárgépek éves szervizes felülvizsgálata kötelező. (2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot a pénztárgép üzembe helyezését, illetve legutóbbi éves szervizelését követő 1 éven belül kell elvégeztetnie az üzemeltetőnek. (3) Az éves felülvizsgálat során a szerviz a) ellenőrzi, hogy nem történt-e illegális beavatkozás a pénztárgépen, b) szükség esetén kicseréli az adóügyi ellenőrző egység akkumulátorát. (4) Az éves felülvizsgálatot a szerviznek a pénztárgépnaplóban dokumentálnia kell. 48. § (1) A pénztárgépen a napi nyitás és napi zárás végrehajtása kötelező. (2) A napi nyitás végrehajtása során rögzíteni kell a nyitó készpénzállomány értékét. (3) A pénztárgépen minden nyitvatartási nap végén, folyamatos nyitva tartás mellett 24 óránként „Napi forgalmi jelentést”-t kell készíteni. 49. § Az üzemeltető köteles biztosítani, hogy az adóügyi ellenőrző egység és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervere közötti, e rendelet szerinti elektronikus hírközlő hálózat útján történő adatkapcsolatot az üzemeltető által befolyásolható külső körülmény ne zavarja, ne gátolja, illetve köteles az ilyen körülményt haladéktalanul megszüntetni. 50. § A szerviz a pénztárgépet kizárólag adóalanyi minőségében eljáró személy, szervezet részére helyezheti üzembe, aki (amely) köteles e minőségét az üzembehelyezés előtt előzetesen igazolni. 12. Változás a pénztárgép, taxaméter használatában 51. § (1) Az üzemeltető az erre rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak a pénztárgép használatának 30 napot meghaladó szüneteltetését, a szüneteltetés megkezdésétől számított 45 napon belül. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően a pénztárgép csak azt követően használható újra, ha az üzemeltető az erre rendszeresített nyomtatványon bejelenti az állami adóhatóságnak a használat folytatását. 52. § (1) Az üzemeltető a pénztárgép üzemeltetési helyének megváltoztatásakor (a továbbiakban: áthelyezés) köteles az áthelyezés idejét és az új üzemeltetési hely címét a pénztárgépbe és a pénztárgépnaplóba bejegyezni. (2) Az üzemeltető az (1) bekezdésben foglaltakról az áthelyezéstől számított 15 napon belül, az erre rendszeresített nyomtatványon adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. 53. § Az üzemeltető köteles a pénztárgép, taxaméter megsemmisülését, elvesztését, eltulajdonítását annak észlelését követően haladéktalanul bejegyezni a pénztárgépnaplóba, taxaméternaplóba, és azt az észlelést követő 8 napon belül, az erre rendszeresített nyomtatványon bejelenteni az állami adóhatóságnak. Taxaméter esetében a bejelentést egyidejűleg az illetékes megyei (fővárosi) Kereskedelmi és Iparkamara felé is teljesíteni kell. 13. A pénztárgép- és a taxaméternapló 54. § (1) A pénztárgépnapló a pénztárgéppel kapcsolatos események dokumentálására szolgál. A pénztárgépnaplót szigorú számadás alá kell vonni. (2) A pénztárgép üzemeltetéséről és szervizeléséről pénztárgépnapló vezetése kötelező. Egy pénztárgépről egy pénztárgépnapló vezethető. (3) A pénztárgépnaplóba bejegyzést az e rendeletben meghatározott esetekben az üzemeltető vagy – a (4) bekezdésben foglaltak szerint – a műszerész tehet. (4) A műszerész az üzemeltető (az üzemeltető részéről jelen lévő személy) aláírásával ismerteti el bejegyzését. Az aláírás megtagadása esetén a műszerész jegyzőkönyvet vesz fel, melyben meg kell jelölni az aláírás megtagadásának okát. Az aláírás megtagadásáról az üzemeltető az erre rendszeresített nyomtatványon, az aláírás megtagadásától számított 15 napon belül adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. (5) Az üzemeltető köteles a pénztárgépnaplót az üzemeltetési helyen tartani. (6) A pénztárgépnaplót a pénztárgép selejtezését vagy értékesítését követően szervizzel le kell záratni. (7) Az üzemeltető köteles a pénztárgépnaplót a lezárásától számított nyolc évig megőrizni. (8) Ha a pénztárgépnapló elveszett, megsemmisült, az üzemeltető köteles a szervizt haladéktalanul értesíteni. A bejelentésről a szerviz jegyzőkönyvet vesz fel. Új pénztárgépnaplóba csak a pénztárgép beszerzésére vonatkozó bizonylat bemutatása után jegyezhet be adatot a műszerész. (9) Az e §-ban foglaltakat a taxaméterre megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a taxaméternaplót és az érvényes hitelesítést igazoló dokumentumot, a távolsági és helyi személytaxi közlekedés (SZJ 60.22.11.) nyújtását (a továbbiakban: taxi-szolgáltatást) végző az üzemelés során köteles a gépkocsiban, illetve magánál tartani. 14. A pénztárgép, taxaméter selejtezése 55. § (1) Selejtezni kell a pénztárgépet, taxamétert, ha a) javíthatatlan, b) megsemmisült, elveszett, c) eltulajdonították. (2) Az (1) bekezdés szerinti selejtezést a) javíthatatlan pénztárgép, taxaméter esetén a szerviz által felvett jegyzőkönyv alapján, a jegyzőkönyv átvételétől, b) megsemmisült, elveszett pénztárgép, taxaméter esetén a megsemmisülés, elvesztés 53. § szerinti bejelentése alapján, a bejelentéstől, c) eltulajdonított pénztárgép, taxaméter esetén az eltulajdonítás miatt indult szabálysértési eljárást vagy büntetőeljárást lezáró jogerős döntés alapján, a döntés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell elvégezni. (3) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben a pénztárgép, taxaméter selejtezhető. A selejtezésről a szerviz jegyzőkönyvet vesz fel, és a selejtezésről, valamint a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének, illetve a taxaméter adómemóriájának kiszereléséről az állami adóhatóság részére az erre rendszeresített nyomtatványon adatot szolgáltat. (4) A pénztárgép selejtezésekor az adóügyi ellenőrző egységet, taxaméter selejtezésekor az adómemóriát a szervizzel ki kell szereltetni. A kiszerelt adóügyi ellenőrző egység, adómemória más pénztárgépbe, taxaméterbe nem szerelhető be. 15. Adóügyi ellenőrző egység, illetve taxaméter adómemóriájának cseréje, adómemória-kiíratás és az adóügyi ellenőrző egységre és a taxaméter adómemóriájára vonatkozó egyéb szabályok 56. § (1) Amennyiben a pénztárgép adóügyi ellenőrző egysége, illetve a taxaméter adómemóriája megtelik, meghibásodik, vagy a pénztárgép, taxaméter üzemeltetőjének személyében változás következik be, valamint a 27. § (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben az adóügyi ellenőrző egységet, illetve az adómemóriát cserélni kell. (2) Tilos a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének, illetve a taxaméter adómemóriájának cseréje, ha a pénztárgép, taxaméter forgalmazási engedélyét a 25. § a)–d) pontjaiban foglaltak miatt vonták vissza. 57. § (1) A pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének, illetve a taxaméter adómemóriájának cseréje esetén kizárólag a pénztárgép forgalmazó által biztosított adóügyi ellenőrző egység, illetve adómemória építhető be a pénztárgépbe, illetve a taxaméterbe. A beépítendő adóügyi ellenőrző egység, illetve adómemória típusának, teljesítményének, műszaki paramétereinek meg kell egyeznie az eredeti adóügyi ellenőrző egység, illetve adómemória valamennyi jellemzőjével. (2) A pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének, illetve a taxaméter adómemóriájának cseréje esetén új AP-számot kell programozni az új adóügyi ellenőrző egységbe, illetve az adómemóriába. (3) A taxaméter régi adómemóriájának teljes tartalmát ki kell íratni, annak adatait az esemény megjelölésével a taxaméternaplóba be kell jegyezni. 58. § (1) A taxaméter adómemóriáját ki kell íratni a) adómemória csere esetén, b) a bevétellel való egyeztetés érdekében, az adóévet követő második hónap utolsó napjáig, c) az állami adóhatóság e rendelet szerint vagy adóellenőrzés során eljáró alkalmazottjának felhívására. (2) Az adómemória kiíratást a taxaméternaplóba be kell jegyezni. (3) A taxaméter adómemóriájának kiírását az üzemeltető maga is elvégezheti vagy azzal szervizt, illetve más, szerviznek vagy műszerésznek nem minősülő személyt is megbízhat. Amennyiben az adómemória kiírást nem szerviz végzi, az üzemeltető köteles a kiírást bejegyezni a taxaméternaplóba, és arról a 42. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával adatot szolgáltatni az állami adóhatóságnak. VI. FEJEZET VEGYES RENDELKEZÉSEK 59. § Az e rendeletben foglaltakat az Áfa tv. 168. § (3) bekezdése szerinti számlára nem kell alkalmazni. 60. § (1) A IV. fejezet 10. és 11. alcímében, továbbá az V. fejezetben előírt adatszolgáltatási kötelezettséget kétvállalkozós üzemanyagkút rendszer esetén adóalanyonként külön-külön kell teljesíteni. (2) A IV. fejezet 10. és 11. alcímében, továbbá az V. fejezetben előírt adatszolgáltatási kötelezettséget az Art. 175. § (9) bekezdése alapján elektronikus bevallásra kötelezettek elektronikusan teljesítik. 61. § A taxaméter üzembe helyezésére, szervizelésére vonatkozó további részletszabályokat e rendelet 3. melléklete tartalmazza. 16. Az AP szám 62. § A forgalmazó a pénztárgép értékesítésekor köteles az adóügyi ellenőrző egységben, taxaméter esetén az adómemóriában rögzíteni az AP számot. 63. § (1) Az AP szám az adóügyi ellenőrző egység, taxaméter esetén az adómemória és egyben a pénztárgép, illetve a taxaméter egyedi azonosító száma. (2) Az AP szám 9 karakterből álló azonosító, amelynek a) az 1. karaktere „A”-val induló, a forgalmazási engedélyben meghatározott, alfabetikus sorrendben folyamatosan növekvő betű, b) 2–4. karaktere „001”-gyel induló, a forgalmazási engedélyben meghatározott, folyamatosan 1-gyel növekvő sorszám, c) az 5–9. karaktere a forgalmazó által meghatározott, „00001”-gyel kezdődő, folyamatosan 1-gyel növekvő sorszám. (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott karakter alfabetikus sorrendben akkor változik, ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott 2–4. karakter a 999-et meghaladta. (4) A (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott 1–4. karakter a forgalmazási engedély száma. (5) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott karakterként a latin abc nagy betűi használhatók azzal, hogy pénztárgép esetén a „T” betű nem használható. (6) Taxaméter esetén a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott 1. karakter „T”. 17. Ellenőrzés 64. § (1) A pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket az állami adóhatóság az Art. egyes adókötelezettségek ellenőrzésére, illetve adatgyűjtésre irányuló ellenőrzésre vonatkozó szabályainak, a hatósági eljárást az Art. hatósági eljárásra vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával folytatja le azzal, hogy az ellenőrzött adóalanyon az ellenőrzött forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt, egyéb személyt, adókötelezettségen a pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettséget kell érteni. (2) Az Art. 176/F. § szerinti ellenőrző vizsgálatot a Hatóság a bevont pénztárgép átvételétől számított 10 napon belül elvégzi. (3) A Hatóság az ellenőrző vizsgálat eredményéről határozatot hoz, amelyet azzal a személlyel (szervezettel) közöl, akitől (amelytől) a pénztárgépet bevonták. A Hatóság a határozatról elektronikus úton tájékoztatja az állami adóhatóságot. (4) Amennyiben a Hatóság az ellenőrző vizsgálat eredményeként megállapítja, hogy a bevont pénztárgép e rendeletben meghatározott követelményeknek nem felel meg, de a hiba, hiányosság kiküszöbölhető, úgy a pénztárgép visszaadásával egyidejűleg határidő tűzésével felhívja a forgalmazót vagy azt, akitől a pénztárgépet bevonták a hiba kijavítására. A kötelezett a hiba előírt határidőben történő kijavítását a Hatóság előtt igazolni köteles. 65. § Az Art. 176/F. § (4) bekezdése szerinti esetben az állami adóhatóság a pénztárgép bevonásáig a pénztárgépet – az 5. melléklet 9. pontjában foglaltak szerint – blokkolhatja. A pénztárgép blokkolt állapotba helyezése a pénztárgép bevonásának idejébe beleszámít. 18. A pénztárgép és taxaméter engedélyeztetésével összefüggő díjfizetés részletszabályai 66. § (1) A pénztárgép és taxaméter forgalmazásának engedélyezéséért és a forgalmazási engedély módosításáért, kiterjesztéséért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékét a 2. melléklet tartalmazza. (2) Az igazgatási-szolgáltatási díjat az MKEH 10032000-00282448-00000000 számú fizetési számlájára átutalással vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetés útján kell befizetni. A közlemény rovatban az alábbiakat kell szerepeltetni: a) forgalmazás engedélyezésért fizetendő díj esetében a forgalmazó neve, adószáma, b) forgalmazási engedély módosításáért fizetendő díj esetében: ba) forgalmazó neve, adószáma, bb) eredeti engedély száma, bc) módosítás sorszáma. (3) A díj megfizetése a kérelem benyújtásával egyidejűleg esedékes. Az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését a fizetési számlára történő készpénzbefizetést igazoló szelvényrész másolatával, átutalási megbízás esetén a hitelintézet által kiállított, az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító igazolás (bankkivonat) másolatával kell igazolni a forgalmazási engedély iránti kérelem benyújtásakor. 67. § Az igazgatási szolgáltatási díj kezelésére, elszámolására, nyilvántartására, valamint – a 68. §-ban szabályozott esetek kivételével – visszatérítésére az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló jogszabályi előírásokat kell alkalmazni. 68. § (1) Ha a forgalmazási engedély megadására, módosítására, vagy kiterjesztésére irányuló kérelmet a forgalmazó visszavonja és a típusvizsgálat a kérelem visszavonása előtt elvégzésre került, a megfizetett igazgatási-szolgáltatási díj nem jár vissza. (2) Az igazgatási-szolgáltatási díj nem jár vissza akkor sem, ha az engedélyező hatóság a forgalmazás engedélyezése iránti, a módosítás iránti, vagy a kiterjesztés iránti kérelmet elutasítja. (3) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott kérelem visszavonásáig a típusvizsgálatra nem került sor, a megfizetett igazgatási-szolgáltatási díj visszatérítéséről az engedélyező hatóság gondoskodik. 19. Értelmező rendelkezések 69. § E rendelet alkalmazásában: 1. adóév: az Art.-ban meghatározott adóév, 2. adóügyi bizonylat: nyugta, egyszerűsített számla, napi forgalmi jelentés, taxaméter esetén adómemória adatai jelentés, időszakos forgalmi jelentés; nyugta, egyszerűsített számla sztornó bizon …