📄 Jogszabály szövege
14/2011. (IV. 19.) BM rendelete a 2007–2013 közötti programozási időszakban a Szolidaritási programokból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól, intézményrendszeréről, a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerekről.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás
működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § 6. pont k) alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva
– az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm.
rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket
rendelem el:
1. Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. évi törvény 1. melléklet
XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím 9. Szolidaritási programok alcím 1. Európai
Menekültügyi Alap, 2. Integrációs Alap, 3. Visszatérési alap, 4. Külső Határok Alap, valamint 5. Szolidaritási
programokhoz kapcsolódó technikai költségek jogcímcsoportok fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására,
valamint az ezekből az előirányzatokból származó támogatások felhasználásának pénzügyi lebonyolításában és
ellenőrzésében részt vevő szervezetekre és a végső kedvezményezettekre terjed ki.
(2) E rendelet szerinti előirányzatokból nyújtott támogatások végső kedvezményezettje lehet
a) egyesület,
b) köztestület,
c) egyház és egyházi intézmény,
d) alapítvány,
e) közalapítvány,
f) nonprofit gazdasági társaság,
g) nonprofit szövetkezet,
h) egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezet,
i) helyi önkormányzat,
j) kisebbségi önkormányzat,
k) önkormányzati társulás,
l) költségvetési szerv,
m) nemzetközi szervezet,
n) kormányközi szervezet, és
o) gazdasági társaság abban az esetben, ha az általa végrehajtott projektet nonprofit módon hajtja végre.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) Ellenőrzési Hatóság: az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság;
b) előzetes projekt adatlap: zárt kétfordulós kiválasztási eljárás esetén a pályázó által tervezett projekt lényegi
elemeit tartalmazó dokumentum;
c) Európai Menekültügyi Alap: a 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott alap;
d) éves program: a 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 20. cikk (3) bekezdése, a 2007/575/EK
európai parlamenti és tanácsi határozat 21. cikk (3) bekezdése, a 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi
határozat 23. cikk (3) bekezdése, továbbá a 2007/435/EK tanácsi határozat 19. cikk (3) bekezdése szerinti éves
programok;
e) Hitelesítő Hatóság: a Belügyminisztériumnak (a továbbiakban: BM) a belügyminiszter (a továbbiakban: miniszter)
által a kiadásigazoló nyilatkozatok Európai Bizottsághoz való benyújtást megelőző igazolására kijelölt, a Felelős
Hatóságtól funkcionálisan független szervezeti egysége;
f) informatikai rendszer: a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében
végrehajtott projektek nyomon követését szolgáló, a 2007/435/EK tanácsi határozat 22. cikk e) pontjában,
a 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 24. cikk e) pontjában, a 2007/574/EK európai parlamenti
és tanácsi határozat 26. cikk e) pontjában és a 2007/575/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 24. cikk
e) pontjában meghatározott informatikai alapú nyilvántartó rendszer;
g) Integrációs Alap: a 2007/435/EK tanácsi határozattal létrehozott alap;
h) közvetlen támogatási szerződés: a Felelős Hatóság és a zárt kétfordulós kiválasztási eljárásban nyertes végső
kedvezményezett között létrejött magánjogi szerződés, amely tartalmazza a közvetlen támogatás nyújtásának
és felhasználásának részletes szabályait;
i) Külső Határok Alap: a 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott alap;
j) mérlegbeszámoló: a Felelős Hatóság által készített olyan speciális beszámoló, amely elkülönített,
eredményszemléletű könyvvezetés alapján készül az Európai Menekültügyi Alap, az Integrációs Alap,
a Visszatérési Alap és a Külső Határok Alap egyes allokációinak zárásáról szóló, az Európai Bizottság részére
megküldendő zárójelentés adatainak alátámasztására, és amely nem tartozik a számvitelről szóló 2000. évi
C. törvény (a továbbiakban: Számv. törvény) hatálya alá;
k) Működési Kézikönyv: a Felelős Hatóság működésére vonatkozó szabályokat és egyes azzal kapcsolatos adatokat
tartalmazó dokumentum;
l) pályázati adatlap: nyílt kiválasztási eljárás esetén a pályázó által tervezett projekt megvalósításával összefüggő
információkra kiterjedő dokumentum;
m) partner: a projekttel megvalósítani kívánt tevékenységek ellátására alkalmas szervezet, amely a végső
kedvezményezett felelőssége mellett, a végső kedvezményezettel kötött partnerségi megállapodás alapján
a végső kedvezményezettel közösen valósítja meg a projektet;
n) projekt: a támogatások végső kedvezményezettjei által egy intézkedés egészének vagy egy részének
végrehajtása érdekében felvonultatott egyedi, gyakorlati eszközök;
o) részletes projekt adatlap: zárt kétfordulós kiválasztási eljárás esetén a pályázó által tervezett projekt
megvalósításával összefüggő minden releváns információra kiterjedő dokumentum;
p) szabálytalanság: az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK
EURATOM rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak, továbbá a jogszabályok előírásainak, a támogatási
szerződésben és a közvetlen támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése,
amelyek eredményeképpen a Magyar Köztársaság pénzügyi érdekei sérülnek vagy sérülhetnek;
q) szabálytalansági elektronikus nyilvántartó rendszer: a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános
program keretében végrehajtott projekteket érintő szabálytalanságokkal kapcsolatos adatokat tartalmazó
informatikai alapú nyilvántartó rendszer;
r) szabálytalansági gyanú: bármilyen adat vagy információ, amely szabálytalanság elkövetésére utal;
s) támogatási szerződés: a Felelős Hatóság és a nyílt kiválasztási eljárásban nyertes végső kedvezményezett között
létrejött magánjogi szerződés, amely tartalmazza a támogatás nyújtásának és felhasználásának részletes
szabályait;
t) többéves program: a 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 18. cikk (1) bekezdése, a 2007/575/EK
európai parlamenti és tanácsi határozat 19. cikk (1) bekezdése, a 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi
határozat 21. cikk (1) bekezdése, továbbá a 2007/435/EK tanácsi határozat 17. cikk (1) bekezdése szerinti program;
u) végső kedvezményezett: a projekt megvalósításáért felelős szervezet;
v) Visszatérési Alap: a 2007/575/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott alap.
2. Intézményrendszer 3. § A Felelős Hatóság a BM-nek a miniszter által kijelölt szervezeti egységeiből áll, amely
a) felelős az Európai Menekültügyi Alapból, az Integrációs Alapból, a Visszatérési Alapból és a Külső Határok Alapból
(a továbbiakban együtt: Alapok) támogatott többéves program és az éves programok stratégiai, operatív
és adminisztratív igazgatásáért,
b) felelős az Európai Bizottsággal az Alapokkal kapcsolatban folytatott kommunikációért,
c) ellátja továbbá a 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 27. cikkében, a 2007/575/EK európai
parlamenti és tanácsi határozat 27. cikkében, a 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 29. cikkében,
a 2007/435/EK tanácsi határozat 25. cikkében valamint e rendeletben meghatározott feladatokat.
4. § A Felelős Személy a miniszter által kijelölt, a miniszter nevében eljáró személy, aki a Felelős Hatóság nevében
meghozza a 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 27. cikkében, a 2007/575/EK európai parlamenti
és tanácsi határozat 27. cikkében, a 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 29. cikkében, a 2007/435/EK
tanácsi határozat 25. cikkében, továbbá e rendeletben meghatározott, a Felelős Hatóság feladatainak ellátása
érdekében szükséges döntéseket, a Felelős Hatóság intézkedéseiért kötelezettséget vállal és jóváhagyja azok
végrehajtását.
5. § A Hitelesítő Hatóság ellátja
a) a 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 29. cikkében,
b) a 2007/575/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 29. cikkében,
c) a 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 31. cikkében, továbbá
d) a 2007/435/EK tanácsi határozat 27. cikkében meghatározott feladatokat.
6. § Az Ellenőrzési Hatóság felelős az irányítási és ellenőrzési rendszer hatékony működésének vizsgálatáért, valamint
ellátja a 44. § és 45. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat.
7. § (1) Az Európai Menekültügyi Alap, az Integrációs Alap, valamint a Visszatérési Alap éves és többéves programjaiban
megfogalmazott célkitűzések vagy prioritások teljesülésének nyomon követését független Monitoring Bizottság
(a továbbiakban: MB) végzi.
(2) Az MB működésének alapelveit az általa elfogadott ügyrend szabályozza.
(3) Az MB-be tagot a Felelős Hatóság, valamint a Felelős Személy által erre felkért miniszterek és nemzetközi szervezetek
delegálnak.
(4) Az MB-ben megfigyelőként részt vehet az Ellenőrzési Hatóság és a Hitelesítő Hatóság által delegált személy.
8. § (1) Az MB az előrehaladási és a zárójelentés megküldése előtt az éves program célkitűzéseinek vagy prioritásainak
tükrében áttekinti a projektek megvalósulását és javaslatot tesz az Európai Bizottság részére megküldendő jelentések
tartalmával kapcsolatban.
(2) Az MB javaslatot tesz a Felelős Hatóságnak az Európai Menekültügyi Alap, az Integrációs Alap, valamint a Visszatérési
Alap hazai felhasználásának olyan felülvizsgálatára, amely elősegítheti az Európai Menekültügyi Alap, az Integrációs
Alap, valamint a Visszatérési Alap célkitűzéseinek vagy prioritásainak hatékonyabb elérését és az éves program
irányításának vagy pénzügyi ellenőrzésének a javítását.
9. § (1) A Külső Határok Alap Tárcaközi Egyeztető Fórum (a továbbiakban: Fórum) létrehozásának és működésének célja
a folyamatos információáramlás, a Külső Határok Alap felhasználásával kapcsolatos szakmai és technikai egyeztetések
biztosítása, valamint a fejlesztések folyamatos nyomon követése.
(2) A Fórum feladatai:
a) a végső kedvezményezettek fejlesztési javaslatai alapján a több éves fejlesztési program szakmai előkészítése,
megvitatása és összehangolása;
b) a végső kedvezményezettek projektjavaslatai alapján az éves fejlesztési programok szakmai előkészítése,
megvitatása és összehangolása;
c) a fejlesztési tervekkel összefüggő kormányzati és miniszteri hatáskörbe tartozó döntések megfogalmazása,
előkészítése;
d) a Külső Határok Alap terhére megvalósuló fejlesztések végrehajtásának folyamatos nyomon követése;
e) az előrehaladási és a zárójelentés megküldése előtt az éves program célkitűzéseinek vagy prioritásainak tükrében
a projektek megvalósulásának áttekintése és javaslattétel az Európai Bizottság részére megküldendő jelentések
tartalmával kapcsolatban;
f) javaslattétel a Felelős Hatóságnak a Külső Határok Alap célkitűzéseinek vagy prioritásainak hatékonyabb
elérésére és az éves program irányításának vagy pénzügyi ellenőrzésének a javítására.
3. Projektek kiválasztása 10. § A projektek kiválasztása nyílt vagy zárt kétfordulós kiválasztási eljárás keretében történik.
11. § (1) Zárt kétfordulós kiválasztási eljárással kell kiválasztani azokat a projekteket, amelyek esetében az adott tevékenység
jellege nem teszi lehetővé a nyílt kiválasztási eljárással történő kiválasztást, különösen ha a tervezett tevékenységet
a végső kedvezményezett jogszabályi felhatalmazás alapján, kizárólagos hatáskörrel látja el, vagy a Magyar
Köztársaság különleges biztonsági vagy nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy különleges biztonsági intézkedést
igénylő projektek esetében. A projektek kiválasztása egyéb esetben nyílt pályázati eljárással történik.
(2) Az éves programok összeállítása előtt le kell folytatni a zárt kétfordulós kiválasztási eljárás első fordulóját, és az ott
kiválasztott projekteknek szerepelniük kell az Európai Bizottságnak megküldendő éves programban.
12. § (1) A Felelős Hatóság a nyílt és a zárt kiválasztási eljárás első fordulója során felhívást jelentet meg, amelynek tartalmaznia
kell:
a) a többéves program és az éves programok azon prioritásait vagy célkitűzéseit, amelyek megvalósítására
a pályázók projektjavaslata irányulhat;
b) a projekt maximális időtartamát;
c) a pályázati dokumentáció benyújtásának határidejét, módját;
d) a pályázati felhíváshoz kapcsolódó útmutató, az egyéb szükséges dokumentumok és információk elérésének
helyét.
(2) A pályázati útmutatónak tartalmaznia kell: a) a pályázókkal, a partnerekkel, a projekt megvalósításához igénybe vett harmadik személyekkel vagy
szervezetekkel, valamint a pályázattal szemben támasztott alkalmassági feltételeket;
b) a közösségi támogatás felhasználásának szabályait és határidejét, a támogatás kifizetésének módját;
c) az elszámolható és el nem számolható költségek ismertetését;
d) az alkalmazott biztosítékokat, ha szükséges;
e) a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét;
f) a pályázatok kiválasztásának szempontrendszerét, eljárásrendjét;
g) az eredményről való tájékoztatás kötelezettségét, a szerződéskötés tervezett idejét;
h) a hiánypótlás szabályait;
i) a kifogás lehetőségét;
j) a jogszabályi háttér ismertetését;
k) a támogatás felhasználásával kapcsolatos ellenőrzés-tűrési és adatszolgáltatási kötelezettségről való
tájékoztatást,
l) a logikai keretmátrix és a GANTT-diagram alkalmazására vonatkozó útmutatást; és
m) a további információk elérhetőségét.
(3) Nyílt kiválasztási eljárás esetén a pályázati adatlapnak és mellékleteinek tartalmaznia kell:
a) a pályázó és – ha van ilyen – a partner nevét;
b) a pályázó és – ha van ilyen – a partner elérhetőségeit, cégadatait, továbbá hozzájárulást az egyes adatok
e rendelet szerinti nyilvános közzétételéhez;
c) a prioritás vagy célkitűzés, a célcsoport és a tevékenységi terület pontos meghatározását hivatkozással az érintett
európai uniós jogi aktus és a pályázati útmutató vonatkozó előírásaira;
d) a projekt tartalmi összefoglalását;
e) a projekt tervezett eredményét, mérhető mutatók (indikátorok) meghatározását (eredmény, közvetlen cél, hatás);
f) a projekt tervezett kezdési és befejezési időpontját, időtartamát;
g) a megvalósítás helyszínét;
h) a finanszírozás módját (igényelt közösségi és költségvetési támogatás, saját forrás);
i) a logikai keretmátrixot;
j) a részletes költségvetést és a költségek ütemezését;
k) a megvalósítás módját, a tervezett tevékenységek részletes leírását;
l) a projektet megvalósító szervezet bemutatását, a megvalósítás személyi és tárgyi feltételeinek bemutatását;
m) a projekt ütemezésének bemutatását GANTT-diagram segítségével (tervezett kezdési időpont, időtartam);
n) a szolgáltatott adatok igazolására szolgáló dokumentumokat; és
o) a pályázati adatlaphoz csatolandó mellékletek listáját.
(4) A zárt kétfordulós kiválasztási eljárás első fordulója során benyújtott előzetes projekt adatlap a (3) bekezdés a) és
c)–h) pontjaiban szereplő elemeket tartalmazza azzal, hogy a (3) bekezdés c) pontja tekintetében a Külső Határok Alap
esetében a Magyar Köztársaság Külső Határok Alap Nemzeti Program vonatkozó előírásaira is hivatkozni kell.
Az előzetes projekt adatlap tartalmazza továbbá a projekt költségvetését és azt az indokot, amely alapján a végső
kedvezményezett közvetlen támogatásra jogosult. A (3) bekezdés b) és i)–o) pontjaiban szereplő elemek részletes
kidolgozását a második fordulóban kitöltendő részletes projekt adatlap tartalmazza.
13. § (1) A nyílt kiválasztási eljárás pályázati felhívását és annak útmutatóját a Felelős Hatóság elhelyezi honlapján, és
egyidejűleg a pályázati felhívást legalább két országos napilapban megjelenteti.
(2) Zárt kétfordulós kiválasztási eljárás első fordulója során – az éves program összeállítását megelőzően – a Felelős
Hatóság a felhívást és az előzetes projekt adatlap nyomtatványát megküldi a tervezett tevékenységet jogszabályi
felhatalmazás alapján, kizárólagos hatáskörrel ellátó szervezetek részére. Amennyiben a zárt kétfordulós kiválasztási
eljárás lefolytatása a Magyar Köztársaság különleges biztonsági vagy nemzetbiztonsági érdekei miatt szükséges vagy
a projekt különleges biztonsági intézkedést igényel, a Felelős Hatóság a felhívást és az előzetes projekt adatlap
nyomtatványát a zárt kétfordulós kiválasztási eljárás első fordulója során a feladatkör szerint érintett szervezetek
részére küldi meg.
(3) Zárt kétfordulós kiválasztási eljárás második fordulója során a részletes projekt adatlap benyújtására vonatkozó
felhívást és a részletes projekt adatlap nyomtatványát a Felelős Hatóság elhelyezi honlapján, és egyidejűleg megküldi
a végső kedvezményezett szervezetek részére.
14. § (1) Projekt többéves projektként akkor valósítható meg, ha
a) a projekt célja érdekében megvalósítandó beruházás, tevékenység jellege és a lebonyolításához szükséges
időtartama ezt feltétlenül indokolja, valamint
b) a pályázati felhívás lehetőséget ad rá és meghatározza az egyéb feltételeket.
(2) A többéves projekttel szemben a pályázati felhívásban támasztott valamennyi feltételt minden egyes évre
vonatkozóan teljesíteni kell az adott allokáció évére vonatkozó pályázati dokumentációban.
(3) A többéves projekt az Alapok legfeljebb három éves program allokációját érintheti.
(4) A Felelős Hatóság kötelezettséget csak az Európai Bizottság által jóváhagyott allokáció terhére vállal.
(5) A támogatási szerződés és a közvetlen támogatási szerződés évente kerül megkötésre, amelynek alkalmával az előző
év tapasztalatai alapján a projektet a végrehajtás objektív körülményeire tekintettel felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat
eredményeképpen a projekt újraértékelésre kerül, melynek eredményétől függően tervezett költségvetése és
indikátorai, valamint ezek alapján a tervezett támogatási összege módosíthatóak.
15. § A benyújtott pályázatok értékelését a nyílt kiválasztási eljárás és a zárt kétfordulós kiválasztási eljárás első fordulójában
független Értékelő Bizottság (a továbbiakban: ÉB) végzi.
16. § (1) Az ÉB működését a Felelős Személy által jóváhagyott ügyrend szabályozza.
(2) Az ÉB a Felelős Hatóság által meghatározott szakmai és pénzügyi szempontok szerint, valamint a közpénzekből
nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően értékeli a benyújtott
pályázatokat, és a zárt kétfordulós kiválasztási eljárás első fordulójában megállapítja az éves programba kerülő
támogatható projektek körét, a nyílt kiválasztási eljárás esetén megállapítja a támogatásra javasolt projektek
sorrendjét.
(3) A Külső Határok Alap esetén a Fórum a 9. § (2) bekezdés b) pontjával összhangban javaslatot tesz, hogy az éves
programban mely támogatható projektek szerepeljenek.
(4) Az ÉB az adott alap tekintetében benyújtott pályázat elbírásához szükséges szakmai tapasztalattal rendelkező – az
adott szakterületet érintő szabályozásban, feladatok ellátásában érdemi szerepet betöltő szervezetek és a felügyeletet
ellátó minisztériumok, valamint a Felelős Hatóság által delegált – tagokból áll. Az ÉB elnökét a Felelős Személy jelöli ki.
(5) Az ÉB ülésein megfigyelők vehetnek részt, akik észrevétel-tételi joggal rendelkeznek.
(6) Az értékelésben résztvevőket titoktartási kötelezettség terheli az értékelés során tudomására jutott információk
tekintetében, amelyről nyilatkozatot kell aláírniuk.
(7) Az ÉB szavazással, egyszerű többséggel dönt a vitás kérdésekről.
17. § (1) Az ÉB üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét és időpontját; a jelenlévő tagok és
megfigyelők nevét; az ÉB döntési javaslatát (támogatás esetén a támogatás összegét és arányát, az összköltség
csökkentése esetén a csökkentett összköltséget és annak indoklását, feltételekkel történő támogatás esetén a feltételt
és teljesítésének határidejét, elutasítás esetén annak részletes indoklását); vitás kérdés esetén a szavazatok arányát és
bármely tag különvéleményét, ha azt a tag kéri.
(2) A zárt kétfordulós kiválasztási eljárás második fordulójában a Felelős Hatóság által delegált tagokból álló bizottság
végzi az első fordulóban támogathatónak ítélt projektek értékelését a 16. § (1)–(2) és (5)–(7) bekezdésében, valamint
az (1) bekezdésben foglaltak szerint azzal, hogy lehetősége van a végső kedvezményezettel folytatott konzultációra.
A bizottság elnökét a Felelős Személy jelöli ki.
(3) A Felelős Személy az ÉB és a (2) bekezdés szerinti bizottság döntési javaslata alapján dönt az egyes projektek
támogatásáról vagy elutasításáról.
18. § (1) A támogatás megítéléséről vagy elutasításáról szóló döntésről a Felelős Hatóság írásban tájékoztatja a pályázókat.
(2) A Felelős Személy által jóváhagyott, támogatott projektek listáját nyílt kiválasztási eljárás esetén a döntést követő
8 napon belül, zárt kétfordulós kiválasztási eljárás második fordulójában született döntést követő 8 napon belül
a Felelős Hatóság honlapján közzéteszi. A támogatott projektek listáján fel kell tüntetni a projekt címét, a megvalósító
szervezet nevét, a döntés időpontját, valamint a megítélt támogatás összegét.
19. § A támogatási szerződést és a közvetlen támogatási szerződést (a továbbiakban együtt: szerződés) a Felelős Hatóság
és a végső kedvezményezett szervezet köti meg. A szerződés aláírására a Felelős Személy jogosult.
20. § (1) A projektek támogatása vissza nem térítendő támogatás formájában valósul meg.
(2) A projektek megvalósítása érdekében – a szerződésben foglaltak szerint – a végső kedvezményezett előleg
igénybevételére jogosult.
(3) A szerződés aláírásának feltétele a pályázati útmutatóban előírt dokumentumok becsatolása.
(4) A szerződés tervezetét a Felelős Hatóság állítja össze.
(5) A közvetlen támogatási szerződés megkötésének feltétele, hogy a zárt kétfordulós pályázati eljárás második
fordulójában előírt dokumentumokat a végső kedvezményezett határidőre benyújtsa, azt a Felelős Hatóság elfogadja,
és a Felelős Személy jóváhagyja.
(6) A végső kedvezményezett haladéktalanul tájékoztatja a Felelős Hatóságot, ha a szerződés hatályának időtartama alatt
a szerződésben foglalt azonosító adatai és a szerződés teljesítésével összefüggő adatai megváltoznak.
21. § A végső kedvezményezett felelős a partner által végzett tevékenységekért és az általa elszámolt költségek
vonatkozásában az elszámolhatósági szabályok betartásáért, továbbá a felmerülő kiadásokat és bevételeket rögzítő
számviteli dokumentumok hiteles másolatának megőrzéséért.
22. § (1) A pályázó a projektjavaslat elutasítása, csökkentett összköltséggel történő támogatása vagy feltételekkel történő
támogatása ellen kizárólag jogszabálysértés vagy a pályázati útmutatóban foglaltak megsértése esetén, a döntés
kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül az indokok megjelölésével kifogást terjeszthet elő a Felelős
Személynél.
(2) A kifogást – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a Felelős Hatóság érdemben megvizsgálja. A kifogásnak annak
elutasításáig vagy az azzal kapcsolatos döntés meghozataláig halasztó hatálya van a szerződések megkötésére.
(3) A Felelős Hatóság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha
a) a kifogást az (1) bekezdés szerinti határidőn túl terjesztették elő;
b) a kifogást nem az arra jogosult terjeszti elő; vagy
c) korábbival azonos tartalmú, ismételt kifogást terjesztenek elő.
(4) A Felelős Hatóság a kifogást annak benyújtására nyitva álló határidő lejártától számított 15 napon belül elbírálja.
A Felelős Hatóság az elbírálás határidejét egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. A Felelős
Hatóság az elbírálás meghosszabbításának tényéről a kifogás benyújtására nyitva álló határidő lejártától számított
5 munkanapon belül tájékoztatja a pályázót.
23. § (1) A Felelős Hatóság a kifogás tárgyában hozott döntésről az indokok megjelölésével értesíti a pályázót.
(2) A Felelős Hatóság a kifogással kapcsolatosan az alábbi döntéseket hozhatja:
a) a kifogásban foglaltaknak helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról;
b) a kifogást indokolt döntésével elutasítja.
(3) A Felelős Hatóság elutasító döntését a miniszternek jóvá kell hagynia.
4. Projektek megvalósítása 24. § (1) Ha a végső kedvezményezett a projekt megvalósításához harmadik személyt vagy szervezetet vesz igénybe, és
a harmadik személy vagy szervezet igénybevételével megvalósítani kívánt feladat értéke nem éri el az egyszerű
közbeszerzési eljárás értékhatárát, valamint az egyéb beszerzésekre vonatkozó jogszabályok másként nem
rendelkeznek, akkor a végső kedvezményezettnek legalább 3 ajánlatot kell bekérnie, amelyek közül az összességében
legelőnyösebbet kell kiválasztania.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a beszerzés értéke nem éri el a nettó
1 000 000 forint összegű értékhatárt a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti
egybeszámítási kötelezettség sérelme nélkül.
25. § (1) A Felelős Hatóság a folyamatba épített ellenőrzés részeként köteles gondoskodni a közbeszerzésekre és egyéb
beszerzési eljárásokra vonatkozó előírások teljesülésének ellenőrzéséről.
(2) A folyamatba épített ellenőrzés keretében vizsgálni kell:
a) a közbeszerzési műszaki leírás, a projekt költségvetés tervezésének megfelelő minőségét és pontosságát;
b) az ajánlati, részvételi és ajánlattételi felhívás megfelelőségét és azok közzétételét;
c) az alkalmazott közbeszerzési eljárás kiválasztásának megfelelőségét;
d) a szerződés különböző fázisai közötti kölcsönös összefüggést;
e) a pénzügyi tervek meglétét;
f) az eredményhirdetést követően az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatási
kötelezettség teljesítését és a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés nyilvánosságára
vonatkozó követelmények betartását;
g) az ajánlatok értékelésének megfelelőségét és a kellően részletes, a döntéshozatal folyamatát bemutató
bírálóbizottsági jegyzőkönyv meglétét;
h) a szerződés teljesítésének megfelelőségét, valamint szerződésmódosítás esetén a módosítás körülményeinek és
indokoltságának megfelelőségét.
(3) A Felelős Hatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti folyamatba épített ellenőrzési kötelezettségének dokumentum alapú
és helyszíni vizsgálattal tesz eleget.
(4) Ha a közbeszerzés értékhatára eléri a közösségi közbeszerzési értékhatár felét, a végső kedvezményezett köteles
a közbeszerzési eljárás tervezett megindítása előtt legalább 15 nappal megküldeni a Felelős Hatóság részére az ajánlati
felhívást és a kapcsolódó dokumentációt.
(5) A végső kedvezményezett a közbeszerzési eljárás során keletkezett összes dokumentumot köteles a Felelős Hatóság
rendelkezésére bocsátani utóellenőrzés céljából.
(6) A Felelős Hatóság az ellenőrzések során közbeszerzési szakértő közreműködését veheti igénybe.
26. § (1) Ha a Felelős Hatóságnak a folyamatba épített ellenőrzés során a Kbt., a Kbt. felhatalmazása alapján kiadott,
beszerzésekre vonatkozó jogszabályok, az Európai Unió közbeszerzésekre vonatkozó kötelező jogi aktusa vagy
a 24. §-ban foglaltak megsértése jut tudomására, írásban felhívja a végső kedvezményezettet, hogy az egyes
rendelkezések megsértésével kapcsolatos álláspontját fejtse ki. A végső kedvezményezett álláspontja
figyelembevételével a Felelős Hatóság megvizsgálja a támogathatóság feltételeit a szerződés alapján.
(2) Ha a Felelős Hatóság a Kbt.-be ütköző magatartást vagy mulasztást észlel, akkor a Kbt. 327. § (1) bekezdés g) pontja
alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményezi.
27. § (1) A végső kedvezményezett köteles a projekt előrehaladásáról – pénzügyi és szakmai szempontú, szöveges értékelést is
tartalmazó, magyar nyelvű – jelentést készíteni, és azt megküldeni a Felelős Hatóság részére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentéseket a végső kedvezményezett havonta köteles megküldeni a szerződésben
meghatározott határidőig, azonban a beküldés gyakoriságát a szerződés eltérően is meghatározhatja azzal, hogy
legalább negyedévente kötelező jelentést küldeni.
(3) A végső kedvezményezett köteles zárójelentést készíteni az utolsó projekt előrehaladási jelentésére a Felelős Hatóság
által megküldött szakmai és pénzügyi monitoring-jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül. A szerződés
hosszabb határidőt is megállapíthat.
(4) A zárójelentésben be kell mutatni
a) a projekt céljainak teljesülését, konkrét elemzésekkel alátámasztva;
b) a tényleges költségek tervezett költségeknek való megfelelését, és az esetleges eltérések indokait; továbbá
c) a támogatás könyvelésben való kezelését és elkülönítését.
(5) A végső kedvezményezett az (1)–(4) bekezdésben foglalt jelentéseket köteles feltölteni a Felelős Hatóság által
üzemeltetett informatikai rendszerbe a (2)–(3) bekezdés szerinti határidőben, amelyhez a Felelős Hatóság
elektronikus hozzáférést biztosít.
28. § (1) A projekt lezárását követően a végső kedvezményezett köteles a projekt végrehajtása során elért eredményeket
a szerződésben rögzített időtartamig és az ott rögzített célnak megfelelően fenntartani.
(2) A projekttel kapcsolatos dokumentumokat a végső kedvezményezett, a Felelős Hatóság, az Ellenőrzési Hatóság
és a Hitelesítő Hatóság a projekt Felelős Hatóság által történő lezárásától 10 évig megőrzi.
5. A pénzügyi lebonyolítás rendje 29. § A pénzügyi lebonyolítás során olyan irányítási és ellenőrzési rendszert kell kialakítani, amely biztosítja az Alapokból
társfinanszírozott intézkedések teljesítésének és az igényelt kiadások hitelességének ellenőrzését, valamint biztosítja
az alkalmazandó jogszabályok és közösségi jogi aktusok betartását, különösen a kiadások támogathatósága,
a közbeszerzések, az állami támogatás, a tisztességes verseny és az esélyegyenlőség tárgyában. Az irányítási és
ellenőrzési intézményrendszer működése az Alapokhoz kapcsolódó technikai költségkeret terhére finanszírozható.
30. § (1) A Felelős Személy és a Hitelesítő Hatóság vezetője az 1. melléklet szerint nyilatkozik az általa működtetett irányítási
és ellenőrzési rendszerek megfelelő és megbízható működéséről.
(2) Ha év közben változás történik a Felelős Személy vagy a Hitelesítő Hatóság vezetője személyében, továbbá szervezeti
átalakulás vagy megszűnés esetén, a távozó Felelős Személy vagy Hitelesítő Hatóság vezetője köteles a nyilatkozatot
az addig eltelt időszak vonatkozásában kitölteni, a nyilatkozatot a tisztséget betöltő személynek átadni, aki köteles azt
az éves beszámolóhoz mellékelni saját nyilatkozatával együtt.
(3) A Felelős Személy és a Hitelesítő Hatóság vezetője a saját szervezetére vonatkozó nyilatkozatot a tárgyévet követő év
május 31-ig megküldi az államháztartásért felelős miniszter részére.
31. § A Hitelesítő Hatóság nem igazolhatja azt a kiadást, amely olyan költséget tartalmaz, amelyre vonatkozóan
szabálytalansági vizsgálat van folyamatban, vagy amelyre vonatkozóan a szabálytalanság ténye megállapítást nyert.
Ezen összegek 40. § (4) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásáról a Felelős Hatóság gondoskodik.
32. § (1) A jóváhagyott éves programok alapján az Európai Bizottság által átutalt európai uniós támogatásból származó
előfinanszírozás, időközi kifizetések és végső egyenleg-kifizetések fogadása a Felelős Hatóság által a Magyar
Államkincstárban nyitott devizaszámlán történik a Magyar Államkincstár által meghirdetett feltételekkel.
(2) Az Alaponként nyitott devizaszámlák felett a Felelős Hatóság rendelkezik.
(3) Az Alapokhoz biztosított uniós forrás és a hazai társfinanszírozás összege a Magyar Államkincstárban megnyitott
feladat-finanszírozási előirányzat felhasználási keretszámlán keresztül kerül felhasználására.
(4) Az igényelt előleget és végső egyenleget a Felelős Hatóság nyílt kiválasztási eljárás esetén a végső kedvezményezett
által nyitott elkülönített számla javára teljesíti a támogatási szerződésben foglaltak szerint.
(5) Közvetlen támogatás esetén a Felelős Hatóság a végső kedvezményezett számlájára teljesíti az igényelt előleg és
az egyenleg kifizetését és a közvetlen támogatási szerződésben foglaltak szerint a projekt megvalósításához igénybe
vett harmadik személy vagy szervezet számlájára közvetlenül utalja át a projekt megvalósításához igénybe vett
harmadik személy vagy szervezet által benyújtott számla összegét a szerződésszerű és igazolt teljesítése alapján.
(6) A számlák vezetésével kapcsolatos, a Felelős Hatóságnál felmerülő költségek a Felelős Hatóságot terhelik.
33. § (1) A Felelős Hatóság a végső kedvezményezett szervezetek által benyújtott kifizetésekhez szükséges dokumentumok
ellenőrzését és jóváhagyását követően gondoskodik az igényelt támogatás átutalásáról.
(2) A teljes támogatási összeg részletekben kerül kifizetésre előleg-finanszírozás, egyenleg kifizetés, utófinanszírozás
és a projekt megvalósításához igénybe vett harmadik személy vagy szervezet részére történő közvetlen kifizetés
formájában a szerződésben meghatározott határidők szerint.
(3) A támogatás kifizetéséhez a végső kedvezményezett kifizetési kérelmet nyújt be a szerződésben meghatározott
időben és tartalommal. A hiányos vagy hibás kifizetési kérelmet a Felelős Hatóság elutasítja.
(4) A végső kedvezményezett az eredeti bizonylatokon köteles feltüntetni a projekt regisztrációs számát, és az alap,
valamint az alap azon évi allokációjának megnevezését, amelyből a támogatást nyerte.
(5) A végső kedvezményezett a kapott támogatással a szerződésben meghatározottak szerint köteles elszámolni. Ennek
megtörténtéről a Felelős Hatóság kiállítja a 37. § (1) bekezdésben meghatározott dokumentumokat. Az elszámolással
az előleg végleges támogatássá válik.
(6) A végső kedvezményezett – közvetlen támogatás biztosítása és a projekt megvalósításához harmadik személy vagy
szervezet részére történő közvetlen kifizetés esetén – a nevére kiállított, a projekt megvalósításához igénybe vett
harmadik személy vagy szervezet által benyújtott számlák kifizetéséhez szükséges bizonylatokat benyújtja a Felelős
Hatóság részére, amely intézkedik a számlán szereplő jogosult részére történő átutalásáról. Bizonylatként
benyújtandóak a végső kedvezményezett által igazolt számlamásolatok, a projekt megvalósításához igénybe vett
harmadik személlyel vagy szervezettel kötött szerződésben meghatározott dokumentumok hiteles másolata,
valamint a kifizetéshez szükséges dokumentumok.
6. Költségigazolási tevékenység rendje 34. § Az Alapok keretében megítélt támogatások felhasználásának hitelesítése a Felelős Hatóság feladata.
35. § (1) A folyamatba épített ellenőrzés részeként a Felelős Hatóságnak gondoskodnia kell a végső kedvezményezett által
benyújtott valamennyi jelentés, nyilatkozat és bizonylat dokumentum alapú, formai és tartalmi ellenőrzésének
lefolytatásáról.
(2) A pénzügyi lebonyolítás során a dokumentum alapú ellenőrzés a kifizetési kérelem és az azt alátámasztó bizonylatok
ellenőrzéséből áll.
(3) A bekért bizonylatoktól függően a dokumentum alapú ellenőrzések keretében ellenőrizni kell:
a) a projektek szerződéseknek – ideértve az azoknak elválaszthatatlan részét képező mellékleteket is – megfelelő
fizikai és pénzügyi előrehaladását;
b) azt, hogy a benyújtott számla, vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat valós
költségeken alapul, az Alapok keretében jóváhagyott projekt kapcsán merült fel és megfelel a céljainak;
c) a teljesítés igazolását;
d) a kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó előírások teljesülését; valamint
e) azt, hogy a benyújtott számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő
teljesítés összhangban van-e a pályázat kiválasztására vonatkozó döntéssel, a szerződéses feltételekkel, a fizikai és
teljesítmény mutatószámok teljesítésével, a tárgyi és időbeli elszámolhatósági szabályokkal és a közbeszerzésre
vonatkozó előírásokkal.
36. § (1) A folyamatba épített ellenőrzés részeként a Felelős Hatóságnak gondoskodnia kell a projektek megvalósításának
helyszíni vizsgálatáról.
(2) A helyszíni vizsgálat során ellenőrizni kell különösen:
a) a projektek szerződéseknek – ideértve az azoknak elválaszthatatlan részét képező mellékleteteket – megfelelő
fizikai és pénzügyi előrehaladását;
b) az előrehaladási jelentések és a projekt tényleges fizikai és pénzügyi előrehaladásának összhangját;
c) azt, hogy a kifizetési kérelmet alátámasztó bizonylatok eredeti példányai a végső kedvezményezettnél
rendelkezésre állnak és fellelhetőek-e, továbbá, hogy megegyeznek-e a végső kedvezményezett által a kifizetési
kérelemhez benyújtott hiteles másolatokkal;
d) a végső kedvezményezett által benyújtott nyilatkozat összhangját az azt megalapozó bizonylatokkal;
e) a termékek és szolgáltatások teljesítésének a szerződéssel való összhangját;
f) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó közösségi szabályok betartását; valamint
g) a közbeszerzésekre vonatkozó előírások betartását.
(3) A helyszíni vizsgálatok keretében a költségek elszámolhatóságának megállapításához ellenőrizni kell a számlákat, ezek
között a korábbi számlaösszesítő(k)ben feltüntetett, a számlákhoz kapcsolódó szerződéseket és az azokhoz
kapcsolódó teljesítésigazolásokat.
(4) A folyamatba épített ellenőrzéseket, ideértve a dokumentum alapú ellenőrzéseket és a helyszíni vizsgálatokat
megfelelően dokumentálni kell, rögzítve az elvégzett munkát, az ellenőrzések eredményeit, valamint
a szabálytalanságok és a hibák feltárása esetén a megtett intézkedéseket.
37. § (1) A Felelős Hatóság a végső kedvezményezett által beküldött szakmai és pénzügyi jelentés beérkezésétől számított
30 napon belül monitoring lapot és monitoring jelentést állít ki, melyben nyilatkozik a jelentésben foglaltak
elfogadásáról vagy elutasításáról, egyes kifizetési tételek felfüggesztéséről, és szükség esetén hiánypótlást ír elő,
amelyet a következő szakmai és pénzügyi jelentésben kell teljesíteni.
(2) A Felelős Hatóság – a Hitelesítő Hatóság által kiállított költségigazoló nyilatkozat figyelembevételével – elkészíti,
és az Európai Bizottság részére benyújtja az éves programok végrehajtásáról szóló előrehaladási jelentéseket és
zárójelentéseket.
(3) A pályázati dokumentációt, a szerződést, az (1) és (2) bekezdésben foglalt jelentéseket, a kifizetésekkel kapcsolatos
adatokat, a helyszíni vizsgálatok dokumentumait és a monitoring tevékenységet támogató egyéb adatokat a Felelős
Hatóság feltölti az informatikai rendszerbe azok beérkezésétől számított 30 napon belül.
38. § (1) A 63. §-ban meghatározott közösségi határozatok szerinti igazolási tevékenységet a Hitelesítő Hatóság végzi.
(2) A Hitelesítő Hatóság felelősségi körébe tartozik a végső kedvezményezetteknél felmerült – a végső
kedvezményezettek által számlával vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylattal igazolt –
kifizetett költségek alapján a Felelős Hatóság jelzésére a költségigazoló nyilatkozat kiállítása, majd 14 napon belüli
benyújtása a Felelős Hatóság részére.
(3) A Hitelesítő Hatóság jogosult a költségigazoló nyilatkozat alátámasztásához kapcsolódó, kiegészítő információ
kérésére, melyet a Felelős Hatóság köteles haladéktalanul a Hitelesítő Hatóság rendelkezésére bocsátani.
(4) A Hitelesítő Hatóság az igazolási tevékenységének alátámasztása érdekében dokumentum alapú tényfeltáró
vizsgálatot végez vagy helyszíni tényfeltáró látogatást tesz a Felelős Hatóságnál kockázatelemzés alapján kiválasztott
projektek esetében. A tényfeltáró vizsgálat során a Hitelesítő Hatóság meggyőződik arról, hogy a végső
kedvezményezett által benyújtott elszámolások ellenőrzése kellő megalapozottságot nyújt-e a költségek
elszámolhatóságának megállapításához és a végső kedvezményezetti elszámolások feldolgozása során teljesülnek-e
azok az ellenőrzések, amelyek biztosítják a számviteli nyilvántartásba bekerülő adatok pontosságát és
megbízhatóságát.
(5) A Hitelesítő Hatóság részére – előzetes értesítés alapján – a Felelős Hatóság hozzáférést biztosít a nála elektronikus
és papír formában rendelkezésre álló, igazoláshoz kapcsolódó dokumentumokhoz és adatokhoz.
39. § A Felelős Hatóság annak érdekében, hogy a Hitelesítő Hatóság az irányítási és ellenőrzési rendszerek megfelelőségét
meg tudja ítélni:
a) tájékoztatásul továbbítja a Hitelesítő Hatóság részére a belső ellenőrzési rendszerében elkészült, valamint
az egyéb, ellenőrzésre jogosult hazai vagy külföldi szervezetek által elkészített ellenőri jelentéseket a jelentés
kézhezvételét követő 5 munkanapon belül;
b) tájékoztatásul megküldi a Hitelesítő Hatóság részére a Működési Kézikönyvet annak mellékleteivel és az
ellenőrzési nyomvonallal együtt, valamint tájékoztatja ezek módosításáról;
c) a 9. alcím előírásainak megfelelően rendszeresen tájékoztatja a Hitelesítő Hatóságot a szabálytalanságok
kezeléséről;
d) haladéktalanul írásban tájékoztatja a Hitelesítő Hatóságot az Európai Bizottság esetleges, az irányítási és
ellenőrzési eljárásokkal és a monitoringgal kapcsolatban megfogalmazott ajánlásainak tartalmáról, az Európai
Bizottság által javasolt kiigazító intézkedések megvalósítása érdekében megtett lépésekről és azokról az
indokokról, amelyekre hivatkozva a javasolt intézkedéseket a Felelős Hatóság nem hozta meg.
7. A számviteli nyilvántartás és az adatszolgáltatás rendje
40. § (1) Az Európai Bizottság felé történő beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését elkülönített,
eredményszemléletű kettős könyvviteli nyilvántartásokkal kell biztosítani, amelyet a Számv. törvényben foglalt
számviteli alapelvek figyelembevételével kell vezetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti, az európai uniós támogatások lebonyolításával kapcsolatos feladataihoz kötődő számviteli
nyilvántartást a Felelős Hatóság vezeti.
(3) Az elkülönített számviteli nyilvántartás részletes szabályait a Felelős Hatóság határozza meg. Az elkülönített számviteli
nyilvántartásoknak biztosítania kell, hogy az Európai Bizottság részére küldendő évközi adatszolgáltatásoknak
a pénzügyi zárások számviteli nyilvántartásból, beszámolóból nyerhető adatai, valamint az éves pénzügyi jelentések
elkészítéséhez szükséges számviteli adatok megfelelő részletességgel rendelkezésre álljanak.
(4) A Felelős Hatóság elkülönített számviteli nyilvántartásainak vezetése során gondoskodik arról, hogy naprakészen
rendelkezésre álljanak:
a) az Európai Bizottságtól beérkezett támogatások összegei alapok szerint;
b) a Felelős Hatóság alaponkénti számláinak tételes forgalma;
c) a Felelős Hatóság által hitelesített, az Európai Bizottságtól igényelt, az Európai Bizottság által még ki nem fizetett
összegek és a szabálytalanságok miatt visszajáró összegek mint követelések;
d) az Európai Bizottság felé fennálló visszafizetési kötelezettségek összege.
(5) A Felelős Hatóság az elkülönített, eredményszemléletű könyvvezetés alapján mérlegbeszámolót készít az adott
allokáció zárásáról szóló zárójelentés adatainak alátámasztására.
(6) A számviteli nyilvántartásokat forintban kell vezetni. 41. § A Felelős Hatóság köteles a könyvvezetésére vonatkozó számviteli kézikönyvét elkészíteni, melynek részei:
a) a számviteli folyamatok eljárási rendje;
b) a számviteli politika, a számlatükör és a számlarend;
c) a bizonylati album.
8. A támogatások felhasználásának ellenőrzése 42. § A BM belső ellenőrzési egysége az európai uniós támogatások vonatkozásában lefolytatott belső ellenőrzések lezárt
ellenőrzési jelentéseit haladéktalanul megküldi az államháztartásért felelős miniszter, a Hitelesítő Hatóság és
az Ellenőrzési Hatóság részére.
43. § (1) Az Ellenőrzési Hatóság elkészíti az Alapokra vonatkozó közös ellenőrzési stratégiát, és a többéves programok
jóváhagyásától számított 6 hónapon belül benyújtja az Európai Bizottságnak.
(2) Ha az Európai Bizottság az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott közös ellenőrzési stratégia kézhezvételét követő
3 hónapon belül észrevételt tesz a benyújtott stratégiára vonatkozóan, az Ellenőrzési Hatóság köteles az Európai
Bizottság által a válaszadásra meghatározott időn belül a nemzeti ellenőrzési stratégiát felülvizsgálni, és az
észrevételekre vonatkozó válaszokat az Európai Bizottságnak megküldeni.
(3) Az Ellenőrzési Hatóság az Európai Bizottság által elfogadott közös ellenőrzési stratégiát megküldi a Felelős Hatóság,
a Hitelesítő Hatóság és az államháztartásért felelős miniszter részére.
(4) Az Ellenőrzési Hatóság a Felelős Hatóság által szolgáltatott adatok figyelembe vételével, az általa végzett
kockázatelemzés és mintavételezés alapján február 15-ig elkészíti az éves ellenőrzési tervét.
(5) Az Ellenőrzési Hatóság évente felülvizsgálja a közös ellenőrzési stratégiát, amelyet az éves ellenőrzési tervvel együtt
– összhangban a 2008/456/EK Bizottsági határozat, 2008/457/EK Bizottsági határozat, 2008/458/EK Bizottsági
határozat, valamint a 2008/22/EK Bizottsági határozat 25. cikk (2) bekezdésével – minden év február 15-ig megküld
az Európai Bizottság részére.
44. § A 2007/435/EK tanácsi határozat 28. cikkében, a 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 30. cikkében,
a 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 32. cikkében és a 2007/575/EK európai parlamenti és tanácsi
határozat 30. cikkében meghatározott rendszerellenőrzéseket éves rendszerességgel az Ellenőrzési Hatóság végzi el.
45. § (1) Az Ellenőrzési Hatóság elvégzi az éves programok esetében a 2007/435/EK tanácsi határozat 28. cikkében,
a 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 30. cikkében, a 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi
határozat 32. cikkében és a 2007/575/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 30. cikkében meghatározott
mintavételes ellenőrzéseket.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzések végrehajtása érdekében az Ellenőrzési Hatóság részére korlátlan
betekintést és hozzáférést kell biztosítani a nyilvántartási, adatszolgáltatási és működési rendszerbe, lehetővé téve azt,
hogy az arra felhatalmazott, megbízólevéllel ellátott ellenőrök a támogatásra vonatkozó valamennyi információt
megszerezhessék, és azok valódiságáról meggyőződhessenek.
46. § (1) A Felelős Személy és a Hitelesítő Hatóság vezetője köteles minden, az éves programok felhasználásával összefüggő
ellenőrzési jelentés alapján – ha a jelentésben rá vonatkozó, intézkedést igénylő megállapítás, ajánlás vagy javaslat
szerepel – intézkedési tervet készíteni, és azt a jelentés kézhezvételétől számított 20 naptári napon belül egymásnak,
az Ellenőrzési Hatóságnak és az államháztartásért felelős miniszternek megküldeni.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt vezetők gondoskodnak az intézkedési tervekben megfogalmazottak megvalósításáról,
illetve azok folyamatos nyomon követéséről, melynek helyzetéről minden év január 31-ig tájékoztatják egymást,
valamint az Ellenőrzési Hatóságot a (2) bekezdésben foglaltak szerint.
47. § (1) A 63. §-ban megjelölt közösségi határozatok szerinti éves vizsgálati jelentés, a vélemény és a nyilatkozat kiadásához
szükséges ellenőrzéseket az Ellenőrzési Hatóság hajtja végre.
(2) A Felelős Személy az éves programok Felelős Hatóság által történő várható lezárását a zárást megelőző év
december 31-ig jelzi az Ellenőrzési Hatóságnak, hogy a zárónyilatkozat kiadásához kapcsolódó ellenőrzéseket
munkatervében tervezni tudja.
(3) Az éves programok lezárásáról a Felelős Személy a lezárást követő 8 munkanapon belül tájékoztatja az Ellenőrzési
Hatóságot.
(4) Az Ellenőrzési Hatóság elkészíti a vizsgálati jelentést, a véleményt és a nyilatkozatot, melyeket a záróegyenleg kifizetési
kérelem vagy visszafizetési nyilatkozat kézhezvételét követő 60 napon belül megküld a Felelős Hatóságnak és
az államháztartásért felelős miniszternek.
(5) Ha az Európai Bizottság az (1)–(4) bekezdéseknek megfelelően benyújtott, a 63. §-ban megjelölt közösségi
határozatok szerinti záróbeszámoló kézhezvételét követő 6 hónapon belül véleményt tesz a benyújtott
záróbeszámoló tartalmára vonatkozóan, az Ellenőrzési Hatóság köteles a vizsgálati jelentést, a véleményt és
a nyilatkozatot felülvizsgálni, és az észrevételekre vonatkozó választervezetet a Felelős Hatóságnak és az
államháztartásért felelős miniszternek megküldeni véleményezésre.
48. § (1) A 2007/435/EK tanácsi határozat 31. cikk (3) bekezdésében, a 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat
33. cikk (3) bekezdésében, a 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 35. cikk (3) bekezdésében és
a 2007/575/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 33. cikk (3) bekezdésében meghatározott felkérés teljesítése
az Ellenőrzési Hatóság feladata.
(2) A Felelős Hatóság haladéktalanul tájékoztatja az Ellenőrzési Hatóságot az (1) bekezdésben meghatározott felkérésről.
(3) Az Ellenőrzési Hatóság haladéktalanul tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert, ha az Európai Bizottság
felkéri az Ellenőrzési Hatóságot ellenőrzés végzésére.
(4) Az ellenőrzendő szervezetek haladéktalanul értesítik az államháztartásért felelős minisztert és az Ellenőrzési
Hatóságot az Európai Bizottság által tervezett ellenőrzésekről.
(5) Az ellenőrzések nyitó és záró megbeszélésén az államháztartásért felelős miniszter és az Ellenőrzési Hatóság részt
vehet.
(6) Az ellenőrzött szervezetek kötelesek a jelentés-tervezetekre készítendő választ az államháztartásért felelős
miniszterrel és az Ellenőrzési Hatósággal előzetesen egyeztetni, valamint a végleges jelentést számukra tájékoztatásul
a végleges jelentés kézhezvételét követő 15 napon belül megküldeni.
9. Szabálytalanságok kezelése 49. § (1) A szabálytalanságok nyilvántartása és jelentése érdekében a miniszter kijelöli a BM szabálytalanságok
nyilvántartásáért és jelentéséért felelős szervezeti egységét (a továbbiakban: szabálytalanság-felelős).
(2) A szabálytalanság-felelős gondoskodik
a) a szabálytalanságok nyilvántartásáról;
b) a szabálytalanságokkal kapcsolatos jelentések összeállításáról;
c) a Hitelesítő Hatósággal történő együttműködésről.
50. § (1) Ha az Ellenőrzési Hatóság szabálytalanságot állapít meg, az e rendelet szerinti intézkedések megtételének
szükségességéről értesíti a Felelős Hatóságot.
(2) Ha a Hitelesítő Hatóság, a belső ellenőrzési egység, vagy bármely ellenőrzést végző szervezet a szabálytalansági
gyanúról értesíti a Felelős Hatóságot, akkor a Felelős Személy köteles a szabálytalansági vizsgálat lefolytatására.
Ha az ellenőrzést végző szerv megállapításait elfogadja, további vizsgálat lefolytatása nélkül megállapíthatja
a szabálytalanságot.
(3) A támogatási folyamat bármely szakaszában a Felelős Hatóság azon tagja, aki a szabálytalansági gyanút észlelte,
és akinek szabálytalansági gyanú tudomására jutott, azonnal írásban rögzíti a szabálytalansági gyanút, melyet
haladéktalanul megküld a szabálytalanság-felelősnek.
(4) A szabálytalanság-felelős haladéktalanul megküldi a Felelős Személynek a szabálytalansági gyanúról kapott
tájékoztatást, a kapcsolódó dokumentumokat, az azokkal kapcsolatos véleményét és az ügy kivizsgálására vagy annak
mellőzésére vonatkozó javaslatát. A tájékoztatást követően a szabálytalansági gyanút 5 munkanapon belül rögzíti
a szabálytalansági elektronikus nyilvántartó rendszerben.
(5) A Felelős Személy 5 munkanapon belül dönt a szabálytalansági vizsgálat elindításáról vagy az arra irányuló javaslat
elutasításáról.
(6) A szabálytalansági vizsgálat elindításáról való döntés esetén, azzal egyidejűleg ki kell jelölni a szabálytalansági
vizsgálat vezetőjét, valamint a vizsgálatba bevonandó szakértőket, valamint értesíteni kell a végső kedvezményezettet
a szabálytalansági vizsgálat megindításáról és a szabálytalansági gyanút megalapozó körülményekről.
A szabálytalanság-felelős a szabálytalansági vizsgálat elindításának vagy elutasításának tényét a döntéstől számított
2 munkanapon belül rögzíti a szabálytalansági elektronikus nyilvántartó rendszerben.
51. § (1) A szabálytalansági vizsgálat eredményéről – szabálytalanság megállapításának hiányában is – a vizsgálat vezetője
szabálytalanság-vizsgálati jelentést készít.
(2) A szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell:
a) az érintett projekt megnevezését, a végső kedvezményezett adatait;
b) az érintett összeg nagyságát finanszírozási forrásonként;
c) a szabálytalansági gyanúról való tudomásszerzés módját és idejét;
d) a szabálytalansági gyanú rövid összefoglalását;
e) a vizsgálatban közreműködők megnevezését;
f) a megvizsgált dokumentumok, körülmények és tények felsorolását;
g) a meghallgatott személyek megnevezését, a meghallgatás és a helyszíni vizsgálat során készült jegyzőkönyvnek
a vizsgálatot végző, a meghallgatott, valamint a helyszíni vizsgálat során jelenlévő személyek aláírásával ellátott
példányát;
h) a meghallgatott, valamint a helyszíni vizsgálat során jelenlévő személynek a g) pont szerinti jegyzőkönyv
tartalmával kapcsolatos egyet nem értése esetén az erre utaló záradékot;
i) a vizsgálat során megállapított következtetéseket és az azt alátámasztó dokumentumoknak a vizsgálatvezető
által hitelesített másolatát.
(3) A szabálytalanság tényének megállapítása esetén a szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell továbbá
a) a megsértett rendelkezések pontos hivatkozását;
b) azt, hogy a szabálytalanság Európai Bizottság által meghatározott jelentéstételi kötelezettség alá tartozik;
c) rendszerjellegű szabálytalanság megállapítása esetén az arra való utalást; valamint
d) a további intézkedésekre tett javaslatot.
(4) A Felelős Személy a szabálytalanság-vizsgálati jelentés alapján dönt a szabálytalansági vizsgálat lezárásáról.
A szabálytalansági vizsgálat eredményéről a végső kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni kell.
(5) A szabálytalansági vizsgálat lezárulhat:
a) a szabálytalanság hiányának megállapításával és a szabálytalansági eljárás intézkedés nélküli megszüntetésével,
vagy
b) a szabálytalanság megtörténtét megállapító és intézkedést elrendelő döntéssel.
(6) A szabálytalansági vizsgálat során elrendelt intézkedés lehet:
a) a szabálytalanság következményeinek enyhítésére vagy megszüntetésére vonatkozó intézkedés elrendelése;
b) a támogatás egészének vagy egy részének visszakövetelése; illetve
c) pénzügyi korrekció megállapítása az Európai Bizottság útmutatói alapján.
(7) Az elrendelt intézkedés a szabálytalanság jellegére és súlyára tekintettel kerül megállapításra.
52. § (1) A Felelős Személy a jelentés, valamint a döntésének megküldésével értesíti a szabálytalanság-felelőst.
(2) Ha a szabálytalansági vizsgálat szabálytalanságot állapít meg, a Felelős Személy dönt a szükséges intézkedések
alkalmazásáról. (3) A szabálytalansági vizsgálat lezárásának időpontja az 51. § (5) bekezdés szerinti döntéshozatal napja.
(4) A szabálytalanság-felelős a szabálytalansági vizsgálat eredményeit a döntéshozataltól számított 2 munkanapon belül
rögzíti a szabálytalansági elektronikus nyilvántartó rendszerben.
(5) A szabálytalansági eljárás lefolytatásáról a Felelős Hatóságnak a szabálytalansági gyanúnak a szabálytalanság-felelős
tudomására jutásától számított 45 naptári napon belül kell gondoskodnia.
(6) Ha a szabálytalanság megállapításához hatóság előzetes döntése szükséges, a szabálytalansági eljárást mindaddig fel
kell függeszteni, amíg a hatáskörrel rendelkező hatóság döntést nem hozott. A felfüggesztés időtartama az elintézési
határidőbe nem számít be.
(7) A Felelős Hatóság a szabálytalansági eljárás felfüggesztésének elrendelésével egyidejűleg dönthet a kifizetések
felfüggesztésének elrendeléséről. A kifizetések felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről a végső
kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni kell.
(8) A döntést követő 30 napon belül a Felelős Hatóság honlapján közzéteszi – a hozzájárulással nem érintett személyes
adatok kivételével – a szabálytalansági eljárásban hozott, szabálytalanság megtörténtét megállapító döntéseket.
A közzétételben szerepelnie kell a végső kedvezményezett nevének, a projekt címének, a szabálytalanság elkövetése
módjának, a szabálytalanság következményének és a szabálytalansággal érintett összegnek.
53. § Rendszerjellegű szabálytalanság megállapításáról a szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet köteles a belső
ellenőrzési egységet, a Felelős Hatóságot, az Ellenőrzési Hatóságot és a Hitelesítő Hatóságot a rendszerjellegű
szabálytalanság megállapításától számított 5 munkanapon belül értesíteni.
54. § (1) A szabálytalansági eljárással érintett végső kedvezményezett, akire nézve a szabálytalansági döntés a támogatási
jogviszonyból származó jogokat vagy kötelezettségeket állapít meg, módosít, illetve megszüntet, a szabálytalansági
döntés ellen jogorvoslattal élhet, ha a döntés jogszabálysértő, támogatási szerződésbe vagy pályázati útmutatóba
ütközik.
(2) A jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági döntés közlésétől számított 5 napon belül az indokok megjelölésével
írásban kell előterjeszteni a Felelős Személynél, aki haladéktalanul továbbítja a miniszter részére a szabálytalansági
eljárás irataival együtt. A szabálytalansági eljárás során hozott döntésben meghatározott intézkedésekre és
korrekcióra vonatkozó döntés végrehajtását a jogorvoslati eljárás lezárásáig, illetve megszüntetéséig a miniszter
felfüggesztheti.
(3) A jogorvoslati kérelemben meg kell jelölni a megsértett jogszabályi, vagy a támogatási szerződésben meghatározott
rendelkezést, a kérelem indokoltságát alátámasztó egyéb tényeket, illetve körülményeket. A kérelemben új
– a szabálytalansági eljárás során nem vizsgált – tényekre és körülményekre is lehet hivatkozni.
(4) Az elkésett, a nem jogosulttól származó, valamint a kedvezményezett által a szabálytalansági döntés ellen ismételten
előterjesztett jogorvoslati kérelmet a Felelős Személy érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(5) A jogorvoslati kérelemről a miniszter a kérelem hozzá beérkezésétől számított 45 napon belül dönt.
(6) A miniszter a sérelmezett szabálytalansági döntést, valamint az azt megelőző eljárást is megvizsgálja, amelynek során
nincs kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz.
(7) Ha a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a kérelem elbírálásához szükséges,
a miniszter legfeljebb 15 napos határidő tűzésével a kérelem kiegészítésére szólítja fel a kérelmezőt. A kérelem
kiegészítésére meghatározott határidő a jogorvoslati kérelem elbírálásának határidejébe nem számít be, amelyre
a kérelmezőt a kiegészítésre történő felszólítás alkalmával figyelmeztetni kell.
(8) A miniszter az eljárás során bármikor a kérelmezőtől további – a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás
tisztázásához, illetve a kérelem elbírálásához szükséges – tájékoztatást kérhet, amelyet a kérelmező haladéktalanul
köteles teljesíteni.
(9) A miniszter jogosult a kifizetés felfüggesztésére, vagy a felfüggesztés megszüntetésére, amelyről haladéktalanul
tájékoztatni kell a végső kedvezményezettet.
(10) Ha a szabálytalanság megállapításához hatóság előzetes döntése szükséges, a szabálytalansági eljárást mindaddig fel
kell függeszteni, amíg a hatáskörrel rendelkező hatóság döntést nem hozott. A felfüggesztés időtartama az elintézési
határidőbe nem számít be.
55. § (1) A miniszter a jogorvoslati kérelem tárgyában a következő döntéseket hozhatja:
a) a szabálytalansági döntést helybenhagyja,
b) a szabálytalansági döntést megsemmisíti,
c) a szabálytalansági döntést megsemmisíti, és új szabálytalansági eljárás lefolytatására utasítja a szabálytalansági
eljárás során eljáró szervezetet, ha a jogorvoslati döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy a jogorvoslati
eljárás alatt új tény merült fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, és arra a jogorvoslati
kérelem kiegészítése keretében nincs lehetőség, feltéve, hogy a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll.
(2) Ha a miniszter a szabálytalansági döntésben foglaltakhoz képest új szabálytalansági gyanút állapít meg, ennek
kivizsgálása érdekében új szabálytalansági eljárás lefolytatására utasítja a szabálytalansági eljárás során eljáró
szervezetet.
(3) A jogorvoslati eljárás eredményéről a kérelmezőt haladéktalanul tájékoztatni kell.
(4) A miniszter jogorvoslati kérelem tárgyában hozott döntése ellen további jogorvoslati kérelem előterjesztésének nincs
helye. 56. § (1) A Felelős Hatóság köteles biztosítani, hogy a már kifizetett, de szabálytalanul felhasznált támogatási összegek a végső
kedvezményezettektől behajtásra kerüljenek. A behajtott összeg közösségi támogatási részét, és – ha a BM
biztosította – az önrészt a felad …
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.