4/2015. (IV. 10.) BM utasítása a Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről.

4/2015. (IV. 10.) BM utasítása a Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdése alapján – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára figyelemmel – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 13. alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 46. § tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 73. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva a következő utasítást adom ki: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) Az utasítás hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – kiterjed a Belügyminisztériumra (a továbbiakban: BM), a  BM fejezeti kezelésű előirányzataira, a  központi kezelésű előirányzatokra, valamint a  belügyminiszter (a  továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó központi költségvetési szervekre (a továbbiakban: költségvetési szerv). (2) Az utasítás az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat esetében kizárólag akkor alkalmazandó, ha a  nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.), a  minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.), a  polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének és gazdálkodásának egyes speciális szabályairól szóló 130/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet vagy egyéb vonatkozó jogszabály eltérő szabályt nem állapít meg. 2. § Ezen utasítás alkalmazásában: 1. közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv: a BM közvetlen irányítása alá tartozó, nem középirányító költségvetési szerv; 2. hozzárendelt költségvetési szerv: a  gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv, amelynek az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 9.  §  (1)  bekezdése szerinti feladatait gazdasági szervezettel rendelkező, az  Ávr. 9.  § (5)  bekezdés a)  pontja szerint kijelölt költségvetési szerv látja el. 3. § (1) A BM – mint az Ávr. 1. melléklet I. pont 13. alpontjában meghatározottak szerinti fejezetet irányító szerv – nevében, a  költségvetési szervek gazdálkodása vonatkozásában a  BM gazdasági helyettes államtitkára az  államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (a továbbiakban: Áht.) és az  Ávr.-ben meghatározott gazdálkodási feladatok tekintetében intézkedést adhat ki. (2) A fejezetet irányító szerv részére jogszabályban meghatározott gazdálkodási feladatokat – a költségvetési szervekkel kapcsolatos előirányzat-tervezési, végrehajtási, felhasználásról való elszámolási, illetve szabályozási feladatok ellátását – a BM gazdasági helyettes államtitkára a BM Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályon (a továbbiakban: BM PEF) keresztül a  középirányító szervek és a  közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervek bevonásával, közreműködésével végzi. (3) A  miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, hatálybalépését követően várhatóan költségvetési, pénzügyi hatást kifejtő jogszabályt, illetve a  Kormány normatív határozatát tartalmazó előterjesztés tervezetét, illetve az  ahhoz kapcsolódó hatásvizsgálati lapot és az azt megalapozó számításokat – a belső koordinációt megelőzően, a szakmai előkészítés keretében – a javaslattevő szervezeti egység, illetve szerv a BM PEF-fel előzetesen egyezteti. (4) A  (3)  bekezdés szerinti előzetes egyeztetési kötelezettségtől kivételesen el lehet térni, amennyiben a  tervezet előkészítését állami vezető utasítására haladéktalanul kell végrehajtani. 4. § A BM Informatikai Főosztály, a BM Személyügyi Főosztály, a BM PEF, a BM Peres Képviseleti és Szerződés-előkészítő Főosztály, a  BM Műszaki Főosztály és a  BM Ellenőrzési Főosztály az  ellenőrzések előkészítése, végrehajtása, a gazdálkodás hatékonyságának vizsgálata és a szükséges operatív beavatkozások előkészítése, valamint ügyintézés érdekében eseti adatszolgáltatások bekérésére jogosult. II. Fejezet Középirányító szerv, hozzárendelt költségvetési szerv 5. § A középirányító szerv vezetője – az irányítása alá tartozó költségvetési szervekre is kiterjedő hatállyal, a középirányító szerv és az  általa irányított szervek feladat- és hatásköreinek figyelembevételével – a  gazdálkodásra vonatkozó részletes szabályokat belső szabályzatban határozza meg. 1. A középirányító szervek gazdálkodási feladatai 6. § A középirányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv tekintetében a következő feladatokat látja el: a) közreműködik a költségvetési keretszámok intézményszintű lebontásában, címszintű összesítésében; b) közreműködik a költségvetési szervek költségvetésének (költségvetési javaslat, kincstári költségvetés, elemi költségvetés) összeállításában. Ennek keretében a középirányító szerv ba) javaslatot tesz a költségvetési szerv költségvetési javaslata összeállításának módszertanához; bb) a BM gazdasági helyettes államtitkára által meghatározott követelmények, módszertan és előírások alapján, a  gazdálkodáshoz rendelkezésre álló információk – a  költségvetési engedélyezett és a tényleges létszám várható alakulása, a feladatváltozásokhoz kapcsolódó finanszírozási kérdések – alapján elkészítteti a  költségvetési javaslatot az  elkészítésért felelős költségvetési szervvel, közreműködik azok egyeztetésében, elkészíti a szükséges összesítéseket, és megküldi a BM gazdasági helyettes államtitkára részére; bc) a  BM gazdasági helyettes államtitkára által megállapított kincstári költségvetés alapján kincstári ügyfelekre lebontva elkészíti az irányításuk alá tartozó költségvetési szerv kincstári költségvetését, és számszaki ellenőrzés után megküldi azt a BM gazdasági helyettes államtitkára részére; bd) elkészítteti a  költségvetési szerv elemi költségvetését, amelyet az  ellenőrzés és a  megfelelő összesítések elvégzését követően további feldolgozás céljából megküld a  BM gazdasági helyettes államtitkára részére; be) a bb)–bd) alpontban foglalt feladatokat a jogszabályokban a költségvetési szerv és a BM gazdasági helyettes államtitkára részére biztosított határidő között, a BM gazdasági helyettes államtitkára által meghatározott határidőre végzi el; c) szervezi, irányítja és ellenőrzi a  költségvetési szerv által ellátandó szakmai alapfeladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi, anyagi feltételeket, melynek keretében ca) gondoskodik a középirányító szervnél központilag kezelt előirányzatoknak az irányítása alá tartozó költségvetési szerv részére történő évközi átadásáról; cb) javaslatot tesz a  BM gazdasági helyettes államtitkára részére a  zárolások költségvetési intézményi szintre történő lebontására, jóváhagyás után gondoskodik az érintett szervek értesítéséről; cc) javaslatot tesz a BM PEF részére az évközi előirányzat-módosítások költségvetési intézményi szintre történő lebontására, jóváhagyás után gondoskodik az érintett szervek értesítéséről; cd) gondoskodik az időarányostól eltérő többletkifizetések miatti előirányzatkeret-előrehozatali kérelmek koordinálásáról, a BM PEF részére történő továbbításáról és a költségvetési szerv értesítéséről; ce) ellenőrzi a havi előirányzat-felhasználási keretnyitásokat; cf ) nyilvántartja a  költségvetési szerv saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításait, és tájékoztatja arról a BM PEF-et; cg) a költségvetési szerv likviditási helyzetét folyamatosan figyeli, elemzi, értékeli, likviditási problémák esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, tájékoztatást ad a BM gazdasági helyettes államtitkára részére; ch) külön felhatalmazás alapján lebonyolítja a  központi beruházási munkákat, figyelemmel kíséri az előirányzatok és előirányzat-felhasználások alakulását, jelentést készít a BM gazdasági helyettes államtitkára részére a beruházások készültségéről; ci) közreműködik a  központi bérszámfejtő rendszer működtetésében, a  személyi és munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzat feletti jogosultsággal nem rendelkező intézmények részére lebonyolítja és koordinálja a személyi juttatásokkal kapcsolatos elszámolásokat és közteherfizetéseket; cj) teljesíti a jogszabályban, illetve a BM gazdasági helyettes államtitkára által előírt, saját és az irányított szerveket érintő adatszolgáltatásokat, elvégzi a szükséges összesítéseket, ellenőrzéseket; ck) a  szakmai feladatokkal kapcsolatosan iránymutatásokat, intézkedéseket ad ki, figyelemmel kíséri az azokban bekövetkező változásokat; cl) folyamatosan figyelemmel kíséri a megállapított költségvetési keret és a szakmai feladatok ellátásának összhangját, szükség esetén a  BM gazdasági helyettes államtitkára felé jogszabály-módosítást kezdeményez; cm) a  belső ellenőrzési tevékenység ellátása során szabályszerűségi ellenőrzést, pénzügyi ellenőrzést, rendszerellenőrzést, teljesítmény-ellenőrzést, valamint informatikai ellenőrzést, végez; d) közreműködik az Áht.-ban, az Ávr.-ben és a külön jogszabályban a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok részére előírt költségvetési beszámolók, időközi mérlegjelentések, időközi költségvetési jelentések elkészíttetésében, értékelésében, felülvizsgálatában, a beszámolók, mérlegjelentések tekintetében a  BM gazdasági helyettes államtitkára és a  Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által történt felülvizsgálatot követő visszaigazolásában, valamint egyéb adatszolgáltatások elkészítésében. Ennek keretében a középirányító szerv da) a költségvetési előirányzatok alakulásáról és a gazdálkodásról – a BM gazdasági helyettes államtitkára iránymutatásának megfelelően – elkészítteti az  éves elemi költségvetési beszámolókat, a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást, valamint az időközi mérlegjelentéseket, a szükséges ellenőrzéseket – így különösen a számszaki egyezőséget és a főkönyvi kivonattal való egyezőséget – és összesítéseket követően felülvizsgálat, jóváhagyás és további feldolgozás céljából megküldi a BM gazdasági helyettes államtitkára részére; db) az elemi költségvetési beszámoló és költségvetési maradvány jóváhagyását követően gondoskodik a költségvetési szervek beszámolójának és költségvetési maradványának visszaigazolásáról; e) javaslatot tesz és közreműködik a költségvetési szerv, valamint a rendelkezésére bocsátott vagy általa kezelt fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának megállapítása, illetve jóváhagyása tekintetében, ideértve a kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványok felhasználási céljának, rendeltetésének felülvizsgálatát; f ) meghatározza a  költségvetési tervezés, az  előirányzatok módosítása, átcsoportosítása, az  előirányzatok felhasználása, a  finanszírozás, továbbá a  költségvetési beszámoló elkészítése részletes rendjét, amelynek keretében a  középirányító szerv a  belső eljárásrendjének megfelelően utasításokat, intézkedéseket, körleveleket adhat ki; g) a BM gazdasági helyettes államtitkára kezdeményezésére javaslatot tesz és közreműködik ga) a költségvetési szervek létszám-előirányzatának jóváhagyása tekintetében; gb) a  költségvetési szervek költségvetésének – ideértve a  létszámmal és a  személyi juttatásokkal való gazdálkodást is – felhasználására vonatkozó irányelv, iránymutatás elkészítésében; h) javaslatot tesz, illetve közreműködik a BM hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási, -zárolási, -törlési és -felhasználási jogkörök gyakorlása tekintetében. 2. Munkamegosztási megállapodás 7. § (1) A hozzárendelt költségvetési szerv az Ávr. 9. § (1) bekezdés szerinti feladatait a BM gazdasági helyettes államtitkára által kijelölt gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv látja el. (2) Az  Ávr. 9.  § (5)  bekezdés a)  pontja szerinti munkamegosztási megállapodást – a  (3)  bekezdés szerinti kivétellel – az Ávr. 9. § (5a) bekezdésére tekintettel a BM gazdasági helyettes államtitkára hagyja jóvá. (3) Az  ugyanazon középirányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervek között létrejövő munkamegosztási megállapodást a középirányító szerv vezetője hagyja jóvá. A középirányító szerv vezetője a megállapodást az aláírást követő 15 napon belül tájékoztatás céljából megküldi a BM PEF részére. III. Fejezet A központi költségvetés tervezése 3. Központi költségvetés tervezése 8. § (1) A fejezet éves költségvetési javaslatát (a továbbiakban: költségvetési javaslat) – az államháztartásért felelős miniszter által az Áht. 13. § (1) bekezdés szerint közzétett tájékoztatót (tervezési tájékoztató) alapul véve – a BM PEF állítja össze a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok szakmai kezelőinek javaslata és adatszolgáltatása alapján. (2) A költségvetési tervezés során – az Ávr. 16. § (1) bekezdésben és az Ávr. 17. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott feladatok keretében – a BM PEF a) meghatározza a  fejezet költségvetési cím (alcím) rendjét, a  szövegjavaslattal összefüggő elvárásokat, határidőket; b) tájékoztatást ad a  kiadási, bevételi, támogatási keretszámokról, a  kiemelt előirányzatokról, a  költségvetési létszámról; c) rögzíti a  szerkezeti változásokat és szintrehozást, valamint a  tervezés évében megvalósult előirányzat változásoknak a tervezés irányszámaiban való számbavétele lehetőségét, illetve módját; d) gondoskodik az előírt nyomtatványok és számítástechnikai programok továbbításáról, közreadásáról; e) költségvetési szervek bevonásával véglegezi a költségvetési javaslatot és az annak alátámasztására szolgáló szöveges indokolást, majd az  államháztartásért felelős miniszterrel történt egyeztetés után szöveges indokolással ellátva benyújtja a miniszter részére jóváhagyásra; f ) gondoskodik a miniszter által jóváhagyott költségvetési javaslat államháztartásért felelős miniszterhez történő megküldéséről. (3) A középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv a középirányító irányítása alatt álló, valamint a hozzárendelt költségvetési szervekkel folytatott egyeztetés eredményeként készíti el a költségvetési javaslatot. (4) A  javaslatot a középirányító szerv – a saját és az általa irányított költségvetési szervek tekintetében –, a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv, továbbá a hozzárendelt költségvetési szerv, a gazdasági szervezettel rendelkező kijelölt költségvetési szerven keresztül, megküldi a BM PEF-nek. A javaslatot továbbítás előtt a küldő szervek ellenőrzik, egyeztetik, és költségvetési cím, alcím szerint összesítik. (5) A BM PEF az (1)–(2) bekezdés szerinti feladatok végrehajtása során a középirányító szervekkel, a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervekkel és a BM szakmai főosztályokkal tart kapcsolatot. 9. § (1) Az Áht. 29. § (2) bekezdése szerinti keretszámok középirányító szervekre, közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervekre és fejezeti kezelésű előirányzatokra történő lebontását – a  tervezés során rendelkezésére bocsátott információk és az ismert determinációk alapján – a BM PEF végzi el a Kormány – az Áht. 29. § (1) bekezdése szerinti – egyedi határozatát követően. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti előirányzatokra történő lebontáshoz szükséges adatszolgáltatást az  erre kötelezett középirányító szervek, közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelője a PEF által meghatározott határidőben teljesíti. (3) Az (1) bekezdés szerint lebontott keretszámok módosítására a BM gazdasági helyettes államtitkára jogosult. 4. Kincstári költségvetés, elemi költségvetés 10. § (1) A középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv a BM PEF által meghatározott határidőig megküldi a saját és az általa irányított költségvetési szerv, valamint a hozzárendelt költségvetési szerv – a gazdasági szervezettel rendelkező kijelölt költségvetési szerven keresztül – előzetes kincstári költségvetését a BM PEF részére. (2) Az előzetes kincstári költségvetés készítését a költségvetési törvényjavaslat országgyűlési tárgyalásának időszakában meg kell kezdeni. A BM PEF a tervezett előirányzatok alakulásáról folyamatosan tájékoztatja a középirányító szervet és a  közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervet, amelyek tájékoztatják az  előirányzatok változásában érintett szervet. (3) Az előzetes kincstári költségvetéseket – tartalmi és számszaki ellenőrzést követően – a BM PEF megküldi a Kincstárhoz. (4) A középirányító szerv – az előzetes kincstári költségvetések Kincstár általi elfogadásától számított 15 napon belül – a kincstári költségvetésről tárgyalást folytat az irányítása alá tartozó és a hozzárendelt költségvetési szervvel. (5) A  költségvetési szerv a  központi költségvetési törvényben meghatározott, illetve az  utasításban foglaltak szerint visszaigazolt előirányzatok alapján készíti el elemi költségvetését az Áht. 28/A. § (2) bekezdése alapján. (6) A  középirányító szerv és a  közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv saját, valamint az  irányítása alá tartozó költségvetési szerv és a  hozzárendelt költségvetési szerv elemi költségvetését – költségvetési cím, alcím szerint összesítve is – a BM PEF által meghatározott határidőben megküldi a BM PEF részére. Valamennyi költségvetési szerv kincstári és elemi költségvetését külön-külön kell elkészíteni és megküldeni a BM PEF részére. (7) A  BM PEF felülvizsgálja és feldolgozza az  elemi költségvetéseket, dönt azok jóváhagyásáról, és – az  Ávr. 32.  § (1) bekezdésének megfelelően – tárgyév február 28-ig benyújtja a Kincstárhoz. A jóváhagyott elemi költségvetéseket a  BM PEF – amennyiben van, akkor a  középirányító szerv vagy a  hozzárendelt költségvetési szerv a  gazdasági szervezettel rendelkező kijelölt költségvetési szerv útján – megküldi a költségvetési szervnek. (8) A  BM fejezeti kezelésű előirányzatai tekintetében a  kincstári és elemi költségvetést – szükség esetén a  szakmai kezelőkkel együttműködve – a BM PEF készíti el. (9) A  középirányító szerv és a  közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv a  hozzárendelt költségvetési szervet az elemi költségvetése visszaigazolását követően soron kívül tájékoztatja. IV. Fejezet Előirányzat-gazdálkodás 5. Előirányzat-felhasználási terv 11. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok finanszírozási tervét tárgyév január 15-ig, majd havonta, a tárgyhónapot megelőző hónap 20. napjáig a szakmai kezelőkkel egyeztetve a BM PEF készíti el és küldi meg a Kincstárhoz. A január hónapra vonatkozó teljesítésarányos előirányzat-finanszírozási tervet a költségvetési évet megelőző év december 22-ig kell a Kincstár részére megküldeni. (2) Az  intézményi működési támogatások időarányostól eltérő igénybevétele, illetve a  felhalmozási támogatások rendelkezésre bocsátása a  költségvetési szerv indokolással alátámasztott kérelmének a  BM PEF-re történő megküldésével kezdeményezhető. A BM PEF – egyetértése esetén – a költségvetési szerv kérelmének megfelelően kiállított EG-02A „Előirányzati felhasználási keret (támogatás) előrehozása időarányos havi visszapótlással”, EG-02B „Az időarányos havi ütemezéstől eltérően folyósítandó előirányzat-felhasználási keret ütemezése”, illetve az EG-02T „Teljesítésarányos támogatási előirányzat finanszírozási terv” nyomtatványt, valamint a  kapcsolódó adatlapot végrehajtásra megküldi a Kincstárnak. 6. Többletbevétel 12. § (1) A költségvetési szerv többletbevételének felhasználására vonatkozó javaslatát – a keletkezés okát és a felhasználási célt is megjelölve, kiemelt előirányzat és rovat bontásban – a szolgálati út betartásával a BM PEF részére küldi meg fejezeti jóváhagyásra. (2) A BM PEF a többletbevétel felhasználására vonatkozó javaslatot az államháztartásért felelős miniszternek továbbítja, amennyiben jogszabály ezt előírja. A  költségvetési szerv többletbevételét ez  esetben az  államháztartásért felelős miniszter jóváhagyását követően használhatja fel. 7. Előirányzat módosítása, átcsoportosítása 13. § (1) Az előirányzatok fejezetek közötti átcsoportosítására vonatkozó megállapodásokat a fejezetet irányító szerv részéről a BM közigazgatási államtitkára írja alá. (2) Az előirányzatok fejezeten belüli címek közötti átcsoportosítására vonatkozó megállapodásokat a fejezetet irányító szerv részéről a) 100 millió forint értékhatárig a BM PEF főosztályvezetője vagy főosztályvezető-helyettese; b) 100 millió forintot meghaladóan a BM gazdasági helyettes államtitkára hagyja jóvá. (3) A  fejezetet irányító szerv hatáskörében végrehajtható előirányzat-átcsoportosításra vagy előirányzat-módosításra irányuló igényt a középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv közvetlenül, a középirányító által irányított költségvetési szerv a középirányítón keresztül, a hozzárendelt költségvetési szerv gazdasági szervezettel rendelkező kijelölt költségvetési szerv útján küldi meg a  BM PEF részére. Az  előirányzat-átcsoportosításhoz és az  előirányzat-módosításhoz mellékelni kell az  átcsoportosítás vagy módosítás szükségességét, célszerűségét alátámasztó dokumentumokat, számításokat, a szöveges indoklást, valamint a kiemelt előirányzati és rovat bontást, kivéve ha a  dokumentumok és a  számítások, valamint a  szöveges indokolás a  Mavtv. szerinti minősített adatot tartalmaz. (4) A költségvetési szervek hatáskörébe tartozó, a havi időarányos támogatási keretnyitás értékét befolyásoló előirányzatmódosításokról, -átcsoportosításokról, az elrendelésre jogosult személy az EG03i adatlapok alapján vezetett részletes analitika elektronikus úton történő megküldésével a  középirányító szerv útján a  BM PEF-et a  Kincstár honlapján közzétett naptári rend szerinti, a keretnyitás tervének fejezethez való megküldési határidejét megelőző munkanapig tájékoztatja. A költségvetési szervek hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítások, -átcsoportosítások teljes köréről az  elrendelésre jogosult személy az  EG03i adatlapok alapján vezetett, az  aktuális PJ-02-vel egyeztetett részletes analitika elektronikus úton történő megküldésével a középirányító szerv útján a BM PEF-et tárgyhót követő hó 15-ig tájékoztatja. (5) A fejezet által visszaigazolt, valamint a költségvetési szervek hatáskörében végzett előirányzat-átcsoportosításokat, előirányzat-módosításokat soron kívül rögzíteni kell a BM PEF által meghatározott információs rendszerben. 8. Rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználására irányuló igény 14. § A költségvetési szervnek a  rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználására vonatkozó – indokolással ellátott – igényét a BM PEF útján a BM gazdasági helyettes államtitkára részére kell felterjeszteni további intézkedésre. 9. Pénzügyi többletigények előterjesztésének, állásfoglalások kérésének rendje 15. § (1) A  költségvetési szerv a  BM gazdasági helyettes államtitkár felé a  költségvetésével kapcsolatos támogatási többletigényeit – az azt megalapozó számításokkal és a többletigény részletes indokolásával – a középirányító szerv vagy a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv útján a BM PEF-en keresztül terjesztheti elő. A költségvetési szervnek az előterjesztésben nyilatkoznia kell arról, hogy a benyújtást megelőzően elvégzett felülvizsgálat alapján a  szerv költségvetésében az  igényelt feladat ellátására felhasználható szabad előirányzat, pénzeszköz nem áll rendelkezésre. (2) A költségvetési szerv a költségvetési gazdálkodással – különösen adózással, járulékfizetéssel – kapcsolatban felmerülő kérdésekben más minisztériumtól, országos hatáskörű szervtől írásbeli állásfoglalást a BM PEF egyidejű tájékoztatása mellett kérhet. V. Fejezet Beszámolás, zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás 16. § (1) Az éves költségvetési beszámolót a középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv a BM PEF részére küldi meg. Az éves költségvetési beszámoló tartalmazza a saját, továbbá a hozzárendelt költségvetési szervek felülvizsgált és címszinten összesített éves költségvetési beszámolóját is. (2) Az éves költségvetési beszámolót az államháztartásért felelős miniszter által az Ávr. 158. § a) pontjában meghatározott zárszámadási tájékoztató alapján, a központilag előírt nyomtatványoknak megfelelően kell elkészíteni. Az elektronikus úton előállított és a kinyomtatott űrlapok csak abban az esetben azonos értékűek a központi nyomtatvánnyal, ha a szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy azt aláírta. Az aláírók felelősséggel tartoznak az adatokért, az adatokat előállító eljárások megfelelő archiválásáért. (3) A BM PEF felülvizsgálja, és címenként jóváhagyja az éves költségvetési beszámolókat, amit a Kincstár ellenőrzése után visszaigazol. (4) A  BM PEF a  középirányító szervet és a  közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervet az  éves költségvetési beszámoló elfogadásáról, valamint a számszaki beszámoló belső, illetve az előírt adatszolgáltatással való összhangjáról a tárgyévet követően június 20-ig írásban tájékoztatja. 17. § (1) A  költségvetési szervek, a  központi és a  fejezeti kezelésű előirányzatok kezelőinek zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatásának részletes tartalmi és formai követelményeit a  BM PEF az  államháztartásért felelős miniszter tájékoztatójának figyelembevételével határozza meg. (2) A  zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás számszaki részét a  Kincstár honlapján működtetett elektronikus program felhasználásával kell elkészíteni. (3) A középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv saját, valamint a hozzárendelt költségvetési szervek összesített zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatását a  BM PEF által megadott határidőig kell megküldeni a BM PEF részére. (4) A  zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatásokat a  BM PEF felülvizsgálja, és fejezeti szinten összesíti, majd továbbítja az  államháztartásért felelős miniszternek. A  felülvizsgálat szempontjait az  államháztartásért felelős miniszter tájékoztatója tartalmazza. 10. Költségvetési maradvány 18. § (1) A költségvetési maradvány tekintetében az Ávr. 152. § (1) bekezdésben meghatározott elszámoláshoz a középirányító szerv és a  közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv a  saját, valamint a  hozzárendelt költségvetési szervek költségvetési maradványa tekintetében a  BM PEF által meghatározott határidőig megküldik az  Ávr. 152.  § (2) bekezdésében meghatározott adatokat. (2) A költségvetési maradványt a BM PEF az adatszolgáltatások alapján felülvizsgálja. (3) Az Ávr. 152. § (1) bekezdésében meghatározott elszámolást a BM PEF készíti, és a BM gazdasági helyettes államtitkára hagyja jóvá. (4) A költségvetési szerv költségvetési maradványát a BM PEF az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyását követő 15 napon belül állapítja meg, melyről a BM PEF a középirányító szerveket és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerveket soron kívül tájékoztatja. (5) A  középirányító szerv és a  közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv éves költségvetési beszámolója és költségvetési maradványa jóváhagyását követő 15 napon belül gondoskodik a  hozzárendelt költségvetési szerv költségvetési beszámolójának és költségvetési maradványának visszaigazolásáról. VI. Fejezet Számvitel 19. § (1) A költségvetési szervnek a számviteli politikája kialakításánál a  jogszabályi rendelkezések mellett figyelemmel kell lennie a jelen utasításban meghatározottakra, valamint az alapító okiratában és szervezeti és működési szabályzatában, ügyrendjében rögzített szakmai feladatokra és sajátosságokra. (2) A számviteli politikát és a mellékletét képező dokumentumokat (a továbbiakban: számviteli szabályzat) a költségvetési szerv vezetője és a  gazdasági vezetője együttes aláírásával kell kiadni. A  BM Igazgatása és a  fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli szabályzatát a  miniszter, valamint a  BM gazdasági helyettes államtitkára aláírásával kell kiadni. (3) A  BM PEF – a  fejezet költségvetési beszámolási és könyvvezetési feladatainak egységes végrehajtása, valamint az  egységes integrált ügyviteli rendszer kialakítása érdekében – évente központi fejezeti számlatükröt ad ki a költségvetési szervek részére, amelyet a költségvetési szerveknek kötelezően kell alkalmazni. (4) A költségvetési szerv vezetője hatáskörébe tartozik – a fejezet által kötelezően előírt főkönyvi számlák alkalmazásával, a  szakmai feladatainak és sajátosságainak megfelelően – az  intézményi számlatükör és számlarend kialakítása. A  költségvetési szerv vezetője felelős a  számlatükör és számlarend összeállításáért, folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért. (5) Azok a költségvetési szervek, melyeknél központilag bevezetésre került a KGR Forrás SQL integrált ügyviteli rendszer, kötelesek a program használatára. (6) A KGR Forrás SQL integrált ügyviteli rendszer működése során a költségvetési szervek részéről felmerülő tanácsadási igények finanszírozása az igénybe vevő költségvetési szerv feladata. (7) A BM PEF jogosult előírni a költségvetési szervek részére a könyvviteli havi zárás időpontját, mely szerint a KGR Forrás SQL integrált ügyviteli rendszerben rögzített könyvviteli naplókat könyvelt státuszba kell helyezni. Lezárt könyvviteli időszakra könyvviteli módosítást eszközölni nem lehet. VII. Fejezet Kontrolling 20. § (1) A gazdasági események folyamatos nyomon követése és elemző értékelése céljából a költségvetési szervek a BM PEF által meghatározott struktúrában, tartalommal és határidőkkel adatot szolgáltatnak. (2) A költségvetési szervek kontrolling jelentése különösen a következő adatokat tartalmazhatja: a) eredeti költségvetési előirányzatokat, ezek hatáskörönkénti módosítását; b) az eredeti és módosított költségvetési előirányzatok teljesítésének adatait; c) az éves és az éven túli kötelezettségvállalásokat, a havi felhasználási terveket; d) a rendelkezésre álló szabad keretek, illetve várható bevételek alakulását; e) az állománytábla szerinti, költségvetési és tényleges létszámhelyzet alakulását állománycsoport és azon belül fizetési osztály szerinti bontásban; f ) a devizában történő kifizetések adatait. (3) A kontrolling jelentések adattartalmáért a költségvetési szerv gazdasági vezetője a felelős. (4) A  BM PEF kezdeményezi a  költségvetési szerv gazdálkodásába történő beavatkozást a  BM gazdasági helyettes államtitkáránál minden olyan esetben, amikor a) a tervezett szakmai feladatoktól számottevően eltérő; b) a szervezet vagyonát nagymértékben veszélyeztető vagy c) a pénzügyi, gazdálkodási szabályokat súlyosan sértő gazdálkodási magatartást tapasztal. (5) A BM PEF a BM gazdasági helyettes államtitkára felé történő jelzést a BM Ellenőrzési Főosztály részére tájékoztatás céljából megküldi. (6) A Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) államháztartásért felelős államtitkára által 23.433/2/2014. számú átiratában elrendelt, az NGM felé a  fejezetet irányító szerv által havonta teljesítendő, éves kitekintésű, havi bontású adatokat tartalmazó „Várható kiadások-bevételek adatszolgáltatás”-t a fejezet irányítása alá tartozó szervek címszinten összesített adatokkal az esedékesség hónapjának 8. napjáig küldik meg a BM PEF részére elektronikus formában. (7) Az Áht. 78. § (2) bekezdése, valamint az Ávr. 122. § (1) bekezdése szerinti likviditási tervet az LT 01 bizonylat formátuma szerint készítik el a  fejezet irányítása alá tartozó szervek. A  Magyar Államkincstár által jóváhagyott, „Feldolgozott” státuszú adatszolgáltatások alapján a szervek cím szinten összesített adattartalommal – szervenkénti bontás nélkül – küldenek tájékoztatást a tárgyhó 15. napjáig a BM PEF részére, papíralapú formában. VIII. Fejezet Költségvetési szervek jogállásával összefüggő rendelkezések 11. Költségvetési szerv létrehozása 21. § A fejezethez tartozó költségvetési szerv létrehozása esetén az  előterjesztést, valamint az  alapító okirat tervezetét a  kezdeményező költségvetési szerv a  BM gazdasági helyettes államtitkára és a  BM Személyügyi Helyettes Államtitkárság egyetértésével a BM közigazgatási államtitkára útján terjeszti fel a miniszterhez. 12. Költségvetési szerv alapító okiratának módosítása 22. § (1) A  költségvetési szerv a  BM gazdasági helyettes államtitkára útján a  költségvetési szerv Áht. 8/A.  § (2)  bekezdése szerinti formanyomtatvány alkalmazásával elkészített egységes szerkezetű alapító okiratának, valamint a módosító okiratának megküldésével kezdeményezi a költségvetési szerv alapító okiratának módosítását. A BM PEF az egységes szerkezetű alapító okiratot, valamint a  módosító okiratot megvizsgálja a  költségvetési szerv jogállására és gazdálkodására vonatkozó államháztartási szabályok alapján. A  BM PEF – a  BM gazdasági helyettes államtitkára útján – az Áht. 8/A. § (3) bekezdése alapján egyetértés megkérése céljából megküldi az egységes szerkezetű alapító okiratot, valamint a módosító okiratot az államháztartásért felelős miniszter részére. (2) Az  államháztartásért felelős miniszter által kiadott egyetértés rendelkezésre állása esetén a  BM PEF az  egységes szerkezetű alapító okiratot, valamint a módosító okiratot – a BM gazdasági helyettes államtitkára útján – kiadmányozás céljából felterjeszti a miniszterhez. (3) A BM PEF a Kincstárnál benyújtja a kiadmányozott egységes szerkezetű alapító okirat, valamint a módosító okirat eredeti példányát az adatváltozás törzskönyvi nyilvántartásban való átvezetése céljából. (4) A BM PEF a törzskönyvi bejegyzésről szóló határozat rendelkezésre állását követően az egységes szerkezetű alapító okiratot, valamint a módosító okiratot egy-egy eredeti példányban megküldi az érintett költségvetési szerv részére. 13. Költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése 23. § (1) A  költségvetési szerv átalakítása vagy megszüntetése esetén az  átalakítást vagy megszüntetést kezdeményező költségvetési szerv az átalakító vagy megszüntető okiratot – a szakmai irányítást vagy felügyeletet gyakorló államtitkár, helyettes államtitkár és BM gazdasági helyettes államtitkára egyetértésével – a BM közigazgatási államtitkára útján terjeszti fel a miniszterhez az átalakítás vagy a megszüntetés tervezett időpontját megelőzően. (2) A  megszüntető és átalakító okirat kiadmányozására az  alapító okirat kiadmányozására vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók. 14. Költségvetési szervek törzskönyvi adatainak nyilvántartása 24. § A BM gazdasági helyettes államtitkára dönt a  költségvetési szerv kincstári ügyfélként való besorolásáról, illetve a besorolás módosításáról. A középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv a hozzárendelt költségvetési szerv kincstári besorolásra vonatkozó kezdeményezését a  BM PEF vezetőjének küldi meg. A  BM PEF –  a  BM gazdasági helyettes államtitkár jóváhagyását követően – gondoskodik a  költségvetési szerv adatainak a Kincstár felé történő bejelentéséről, valamint a számlanyitással és megszüntetéssel kapcsolatos fejezeti feladatok végrehajtásáról. 25. § A középirányító szerv és a gazdasági szervezettel rendelkező, kijelölt költségvetési szerv a saját, valamint a hozzárendelt költségvetési szerv adatainak Kincstár által vezetett közhiteles nyilvántartásba történő nyilvántartásba vételét, nyilvántartott adataik módosítását a BM PEF-en keresztül kezdeményezi. 26. § Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a  Nemzetbiztonsági Szakszolgálat számláihoz kapcsolódó aláírás-bejelentő kartonokat a költségvetési szerv vezetője jelenti be a Kincstárnak. Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat számláihoz kapcsolódó aláírás-bejelentő kartonokon a  fejezetet irányító szerv vezetőjének, illetve a BM közigazgatási államtitkárának aláírása csak a költségvetési szerv vezetője aláírásának bejelentésekor szükséges. IX. Fejezet Gazdálkodó szervezet alapítása, gazdálkodó szervezetben való részvétel, tulajdonosi jogok gyakorlása 27. § (1) A  költségvetési szerv gazdálkodó szervezet létrehozására, illetve abban való részesedés szerzésére vonatkozó javaslatát, kérelmét – a középirányító szerv útján vagy a gazdasági szervezettel rendelkező, kijelölt költségvetési szerv – az  állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 6.  § rendelkezéseire figyelemmel – a  BM PEF-hez nyújtja be. A  Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV  Zrt.) felé a  Vhr. 6.  §-ában meghatározott kezdeményezést tartalmazó előterjesztést a  költségvetési szerv a BM PEF-fel együttműködve készíti elő. (2) A gazdálkodó szervezet tekintetében tulajdonosi joggyakorlóként vagy tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazottként eljáró költségvetési szerv a BM gazdasági helyettes államtitkára útján – amennyiben egyedi esetben másként nem dönt – évente június 30-ig írásbeli szakmai és pénzügyi beszámolót készít a miniszter részére a gazdálkodó szervezet megelőző üzleti éve tekintetében a  gazdálkodó szervezet működéséről, az  elért eredményeiről, a  tárgyév üzleti tervéről, valamint az alapítói határozatok végrehajtásáról. (3) A  BM PEF a  gazdálkodó szervezet tekintetében tulajdonosi joggyakorlóként vagy tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazottként eljáró költségvetési szervtől a  gazdálkodó szervezet gazdálkodásával, működésével kapcsolatban adatokat kérhet. (4) A  BM tulajdonosi joggyakorlóként vagy tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazotti jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos alapítói döntéseket a miniszter gyakorolja. (5) A  BM tulajdonosi joggyakorlóként vagy tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazotti jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezet feletti alapítói döntések előkészítését a BM PEF végzi. A döntés-előkészítő munkában a BM PEF megkeresésére és koordinálása mellett – az érintett gazdasági társaságok tevékenységi köre, valamint a BM szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – vesznek részt a BM illetékes helyettes államtitkárai és szervezeti egységei. (6) A  BM tulajdonosi joggyakorlóként vagy tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazotti jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezet gazdálkodásának elemzését, értékelését a BM PEF végzi a gazdálkodó szervezet által beküldött – számszaki és szöveges információt tartalmazó – beszámolók alapján. (7) A  BM tulajdonosi joggyakorlóként vagy tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazotti jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezet az  éves beszámolót és a  közhasznúsági jelentést a  BM PEF által meghatározott határidőig küldi meg a BM PEF részére. (8) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatóak az Nbtv. 54. § (1) bekezdés g) pont szerinti fedőintézmények létrehozására, működtetésére vonatkozóan. X. Fejezet Vagyongazdálkodás, vagyonkezelés (ingatlan, ingóság) 15. Általános szabályok 28. § (1) A költségvetési szervek ingatlangazdálkodása során a jelen fejezetben meghatározott szabályokat és eljárási rendet az Áht. V. fejezete, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.), az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.), az  ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény, a  nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, a  költségvetési törvény, az  Ávr., a Vhr., valamint a  vagyonkezelési szerződés előírásainak és egyes speciális esetekben az  MNV Zrt.-vel kötött meghatalmazások, hivatalos útmutatások figyelembevételével kell alkalmazni. (2) Az  ingatlanok vonatkozásában a  jogszabályokban előírt, a  felügyeletet ellátó szerv vezetőjének hozzájárulását, egyetértési jogosultságát – belügyi szervek elhelyezése, ingatlan vagyonkezelésbe vétele, ingatlan vagyoni körből történő kikerülése, ingatlan ingyenes átruházása esetén – a  BM gazdasági helyettes államtitkára gyakorolja. A  vagyonkezelési szerződés megkötésére és módosítására vonatkozó eljárásban a  jóváhagyási jogosultságot – átruházott hatáskörben – a BM gazdasági helyettes államtitkára gyakorolja. (3) A  vagyonkezelés körében történő döntés-előkészítő munkában a  BM szervezeti egységei a  BM SZMSZ-ben meghatározott feladatkörök szerint vesznek részt. (4) A BM vagyonkezelésében lévő ingatlanok vonatkozásában a BM Műszaki Főosztály – a jelen fejezetben meghatározott feladatainak ellátása során – BM Peres Képviseleti és Szerződés-előkészítő Főosztállyal együttműködve jár el. (5) E  fejezet 28–36.  §-ának rendelkezései nem alkalmazhatóak az  Nbtv. 63.  § (5)  bekezdés körébe tartozó, a nemzetbiztonsági szolgálatok titkosszolgálati tevékenységéhez, valamint a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő, e  célra beszerzett és használt tulajdonosi joggyakorlás körébe tartozó ingó és ingatlan vagyon tekintetében. 16. Költségvetési szervek elhelyezése 29. § (1) A  költségvetési szerv a Vhr. 53.  § (1) és (3)  bekezdése szerinti, MNV Zrt. általi előzetes jóváhagyás iránti kérelmét –  amennyiben az  előzetesen ismert – az  ingatlan(rész) és a  jogcím pontos megjelölésével, részletes szakmai és gazdaságossági indokolással, a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének útján, annak egyetértésével terjesztheti elő. (2) A  költségvetési szerv a  felügyeletet ellátó szerv vezetőjének egyetértése iránti kezdeményezését – a  szolgálati út betartásával – a BM Műszaki Főosztály részére terjeszti elő. A BM Műszaki Főosztály a kezdeményezés alapján döntési javaslatot készít, majd a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének döntéséről értesíti az MNV Zrt.-t, valamint a költségvetési szervet. 17. Ingatlan vagyonkezelésbe vétele 30. § (1) A költségvetési szerv jogügylete kapcsán vásárolt, cserélt, illetve térítésmentesen belügyi rendelkezési körbe kerülő ingatlanok, továbbá állami tulajdonú, nem a  költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlanok belügyi célú hasznosítása, valamint a vagyonkezelési szerződésben nem szereplő, de a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban a BM vagy valamely szervezete vagy ezek jogelődje javára kezelői joggal bejegyzett ingatlanok (a továbbiakban: fellelt ingatlanok) esetében szükséges a vagyonkezelésbe vételi eljárás lefolytatása. (2) Az állami tulajdonba kerülő ingatlant – a tulajdonszerzést eredményező jogügylet létrejöttétől számított 30 napon belül – a jogügyletben szerző félként eljáró költségvetési szerv köteles az MNV Zrt.-nek bejelenteni. (3) A  költségvetési szerv a  felügyeletet ellátó szerv vezetőjének egyetértésével kérelmezheti az  ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzését. (4) A  költségvetési szervvel a  vagyonkezelési szerződést – amennyiben a  kezdeményezéssel egyetért – az  MNV Zrt. versenyeztetés mellőzésével megköti, vagy a meglévő vagyonkezelési szerződését módosítja. (5) A leendő vagyonkezelő költségvetési szerv a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének egyetértéséhez – a szolgálati út betartásával – előterjesztést készít a BM Műszaki Főosztály részére, amelynek tartalmaznia kell: a) a leendő vagyonkezelő (2) bekezdésben jelzett bejelentését; b) a vagyonkezelésbe vétel érdekében szükséges – szakmai és költségvetési indokokkal alátámasztott – kérelmet, nyilatkozatot; c) a jogügyletre vonatkozó szerződés tervezetet (pl. adásvétel, csere, ajándékozás); d) a vagyonkezelésbe vételre tervezett ingatlanok vagy a fellelt ingatlanok listáját, részletes adatait; e) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot; f ) védett ingatlan esetén a védettség jellege szerint illetékes miniszter előzetes egyetértését. (6) A BM Műszaki Főosztály az előterjesztés alapján döntési javaslatot készít, majd a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének döntéséről értesíti az MNV Zrt.-t, valamint a költségvetési szervet. (7) A  leendő vagyonkezelő költségvetési szerv a  birtokbavételtől köteles gondoskodni az  ingatlan állagmegóvásáról, őrzéséről, védelméről, valamint a  vagyonkezelési szerződés aláírását követően köteles haladéktalanul intézkedni az ingatlan jogi helyzetének rendezésére. (8) A  vagyonkezelő költségvetési szerv a  jogügyletet követő 30 napon belül köteles megküldeni a  vagyonkezelési szerződés vagy szerződésmódosítás egy eredeti példányát a BM Műszaki Főosztály részére. (9) Az  ingatlan vagyonkezelői jogának központi költségvetési szervek között történő rendezésére az  érintett szervek, valamint az  MNV Zrt. között létrejött megállapodás keretében kerülhet sor. A  felek által egy példányban aláírt megállapodás tervezetét a jogügyletben érintett belügyi szerv a szolgálati út betartásával a BM Műszaki Főosztályára megküldi. (10) A  BM Műszaki Főosztály a  felügyeletet ellátó szerv vezetőjének döntését és a  dokumentumokat az  MNV Zrt. felé, a vízgazdálkodással összefüggő nem elhelyezési célú ingatlanügyletek esetében a BM Vízügyi Koordinációs Főosztály részére továbbítja. 18. Ingatlan(rész) bérbeadása, hasznosítása 31. § (1) Költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan bérbe-, használatba adására az  állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, különösen az  Nvtv., a Vtv. és a  Vhr. előírásainak betartásával, valamint az MNV Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződésben foglalt feltételek keretein belül kerülhet sor. Az ingatlan esetleges bérbe-, használatba adásának a vagyonkezelő ingatlangazdálkodási érdekeit kell szolgálnia. (2) A vagyonkezelő költségvetési szerv az MNV Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződésben meghatározott esetekben köteles a bérbe-, használatba adást – alátámasztva a tervezett jogügylet indokoltságát, gazdaságosságát – a szolgálati út betartásával a BM Műszaki Főosztállyal előzetesen egyeztetni. (3) A vagyonkezelő költségvetési szerv a (2) bekezdés alapján létrejött bérleti (használati) szerződés másolati példányát a megkötést követő 30 napon belül a szolgálati út betartásával köteles a BM Műszaki Főosztály részére megküldeni. 19. Ingatlanok vagyoni körből történő kikerülése (vagyonkezelői jog megszüntetése, elidegenítés, csere) 32. § (1) A vagyonkezelő költségvetési szerv – a szakmai feladatellátáshoz igazodó, gazdaságosan működtethető optimális ingatlanállomány kialakítása érdekében – köteles ingatlan vagyonát folyamatosan vizsgálni. (2) A vagyonkezelő költségvetési szerv kezdeményezheti az ingatlan vagyonkezelői jogának megszüntetését, cseréjét, javaslatot tehet annak elidegenítésére, amennyiben az a feladatellátásához feleslegessé válik. (3) A vagyonkezelő költségvetési szerv a javaslatát a szolgálati út betartásával a BM Műszaki Főosztály részére terjeszti fel. A javaslatnak tartalmaznia kell: a) a jogügyletet megalapozó szakmai érveket, indokokat, az ehhez szükséges nyilatkozatokat; b) a költségvetési hatások bemutatását szolgáló gazdaságossági számítást; c) elidegenítési javaslat esetén az  értékesítendő vagyonelem megtartásának hosszú távú pénzügyi, illetve eredményhatásai összehasonlítását az  értékesítésből származó – a  tranzakció lebonyolítási költségével csökkentett – bevétellel; d) védett ingatlan esetén a védettség jellege szerint illetékes miniszter előzetes egyetértését; e) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot. (4) A BM Műszaki Főosztály döntési javaslatot készít a felügyeletet ellátó szerv vezetője részére. (5) A felügyeletet ellátó szerv vezetőjének döntése alapján a BM Műszaki Főosztály a  javaslatot megküldi az MNV Zrt. részére, amelyről a kezdeményező belügyi szervet is tájékoztatja. (6) Az ingatlan vagyonkezelői jogának megszüntetésére, értékesítésére az MNV Zrt. döntése alapján kerülhet sor. (7) A  vagyonkezelő költségvetési szerv – ha arra jogszabály nem más szervet kötelez – a  vagyonkezelői jogának megszüntetése érdekében köteles haladéktalanul intézkedni az ingatlan-nyilvántartás módosítása érdekében. (8) A  vagyonkezelő költségvetési szerv a  vagyonkezelési szerződésmódosítás egy másolati példányát – a  szerződés megkötését követő 30 napon belül – köteles megküldeni a BM Műszaki Főosztály részére. 20. Ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházása 33. § (1) Az állami tulajdonú, költségvetési szerv vagyonkezelésében álló ingatlan tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvény rendelkezése alapján lehet. Az  átruházásra vonatkozó kezdeményezést az  MNV Zrt.-hez vagy az  érintett ingatlan vagyonkezelőjéhez kell benyújtani. (2) A vagyonkezelő költségvetési szerv a hozzá benyújtott kérelmet – a szolgálati út betartásával – a BM Műszaki Főosztály közreműködésével az MNV Zrt.-nek 15 napon belül megküldi. (3) A kérelmező vagy az MNV Zrt. megkeresése alapján a vagyonkezelő költségvetési szerv – a szolgálati út betartásával – az ingatlan átadására vonatkozó javaslatát soron kívül felterjeszti a BM Műszaki Főosztály részére. A felterjesztésnek tartalmaznia kell az ingatlan adatait, értékét, az átadással kapcsolatos javaslatát, annak indoklását. (4) A  BM Műszaki Főosztály a  felterjesztés, illetve az  MNV Zrt. megkeresése alapján hozzá eljuttatott kérelem esetén a vagyonkezelő költségvetési szervvel egyeztetett javaslat birtokában döntési javaslatot készít a felügyeletet ellátó szerv vezetője részére, majd a döntéséről értesíti az MNV Zrt.-t, valamint a vagyonkezelő költségvetési szervet. (5) A  vagyonkezelő költségvetési szerv – az  átruházás kapcsán – a  vagyonkezelői jogának megszüntetése érdekében köteles haladéktalanul intézkedni az ingatlan-nyilvántartás módosítására. (6) A  vagyonkezelő költségvetési szerv a  vagyonkezelési szerződésmódosítás egy másolati példányát a  szerződés megkötését követő 30 napon belül, illetve az ingatlan-nyilvántartás változásáról szóló földhivatali határozatot annak kézhezvételét követő 30 napon belül megküldi a BM Műszaki Főosztály részére. 21. Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek 34. § (1) A  vagyonkezelő költségvetési szerv a  teljes ingatlanállományáról tételes elektronikus és papíralapú nyilvántartást vezet, amelynek naprakészségéért és valódiságáért felelősséggel tartozik. A nyilvántartás alapját a vagyonkataszter, a földhivatali ingatlan-nyilvántartás, valamint a vagyonkezelési szerződés képezi. (2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan-nyilvántartásnak ingatlanonkénti bontásban tartalmaznia kell az egyes ingatlanokra vonatkozó, a  földhivatali bejegyzéssel érintett, ingatlangazdálkodással összefüggő szerződéseket, tulajdoni lapot, helyszínrajzot, egyéb jogi és műszaki dokumentációkat. 35. § (1) A  vagyonkezelő költségvetési szerv az  ingatlanokról a  BM Műszaki Főosztály felé adatokat (kimutatásokat, dokumentációkat) szolgáltat, amely adatszolgáltatási kötelezettség nem érinti a külön jogszabályokban meghatározott egyéb vagyonkezelői adatszolgáltatási kötelezettségeket. (2) A  vagyonkezelő költségvetési szerv az  ingatlangazdálkodásával összefüggésben a  tárgyévben tervezett intézkedésekről, valamennyi lényeges körülményről május 31-ig szöveges összefoglaló jelentést küld a BM Műszaki Főosztály részére. (3) A vagyonkezelő költségvetési szerv az ingatlanait érintő változásokra vonatkozó anyagokat (pl. megosztási vázrajz, telekalakítási, építési, használatbavételi engedély, földhivatali, önkormányzati határozatok) a BM központi ingatlannyilvántartás dokumentációjának aktualizálása érdekében a változás bekövetkezését követő 30 napon belül megküldi a BM Műszaki Főosztály részére. (4) A vagyonkezelő költségvetési szervek a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodási feladataira a jelen utasításban foglaltakat a külön jogszabályokban meghatározottakkal együtt kell alkalmazni. 22. Ingó vagyonnal való gazdálkodás 36. § (1) Az ingóság feletti vagyonkezelői jog kétoldalú megállapodással átruházható a központi költségvetési szervek között az Nvtv., a Vtv. és a Vhr. által meghatározott esetekben. (2) A vagyonkezelői jog szerződéses jogutódlása a középirányító szerv és az irányított szervek között, valamint az egy középirányító alá tartozó költségvetési szervek között a Vhr. szerinti kétoldalú megállapodás alapján BM egyetértő nyilatkozat nélkül végrehajtható. (3) A  (2)  bekezdésen kívüli költségvetési szervek között a  vagyonkezelői jog szerződéses jogutódlása az  1.  melléklet szerinti előzetes egyetértés alapján lehetséges. Az előzetes egyetértés iránti kérelmet az érintett költségvetési szervek együttesen, a BM Műszaki Főosztály útján terjesztik fel a BM gazdasági helyettes államtitkárához. A négy példányban kiállított egyetértő nyilatkozat birtokában a vagyonkezelői jog átadója és átvevője elkészíti a kétoldalú megállapodást, amelynek mellékletét képezi az egyetértő nyilatkozat. (4) Ha belügyi költségvetési szerv ad át vagyonkezelői jogot és a fejezeten kívüli központi költségvetési szerv részére, akkor a  vagyonkezelői jog szerződéses jogutódlása – a  BM Műszaki Főosztály útján felterjesztett – a  2.  melléklet szerinti előzetes egyetértés iránti kérelem alapján, a BM gazdasági helyettes államtitkár által négy példányban kiadott egyetértő nyilatkozatnak megfelelően lehetséges. Az egyetértő nyilatkozat birtokában a vagyonkezelői jog átadója és átvevője elkészíti a kétoldalú megállapodást, amelynek mellékletét képezi az egyetértő nyilatkozat. (5) Ha belügyi költségvetési szerv szerez vagyonkezelői jogot szerződéses jogutódlással fejezeten kívüli vagyonkezelőtől, akkor a szerv vagyonkezelésért felelős vezetője szerződés megkötésének aláírását követő 15 napon belül – a szerződés másolatának megküldésével – tájékoztatja a BM gazdasági helyettes államtitkárát a vagyonváltozásról. (6) Költségvetési szerv önkormányzat vagy kiemelten közhasznú szervezet részére ingó vagyont a Vtv. előírásai szerint adhat ingyenesen tulajdonba. Az ingyenes tulajdonba adással kapcsolatos kormány-előterjesztés elkészítése az átadó költségvetési szerv feladata. Az ingyenes tulajdonba adás a költségvetési szerv vezetőjének lemondó nyilatkozata és az  érintett önkormányzat vagy kiemelten közhasznú szervezet vezetőjének befogadó nyilatkozata alapján, a  BM Műszaki Főosztály útján a  BM gazdasági helyettes államtitkára részére felterjesztett kérelemre kiadott előzetes egyetértéssel történhet. A négy példányban kiadott egyetértő nyilatkozat egy (két) példányát az érintett önkormányzat vagy kiemelten közhasznú szervezet, valamint az MNV Zrt. részére kell továbbítani. (7) A BM mint költségvetési szerv és az irányított szervek költségvetési szervei közötti ingó vagyon vagyonkezelői jogának átadását a  (3)  bekezdés szerint kell végrehajtani úgy, hogy az  előzetes egyetértési kérelem kezdeményezésekor a BM-et a Műszaki Főosztály vezetője képviseli. (8) A (4) bekezdés szerinti ügylet esetén, ha a BM mint költségvetési szerv vesz részt ingó vagyon vagyonkezelői jogának átadásánál, az előzetes egyetértési kérelem kezdeményezésekor a BM-et a Műszaki Főosztály vezetője képviseli. 23. Európai uniós forrás felhasználásával végrehajtott fejlesztésből származó ingó vagy ingatlan vagyon fenntartása 37. § (1) Európai uniós forrás felhasználásával végrehajtott fejlesztésből származó ingó vagy ingatlan vagyon csak a támogatást nyújtó szervezet által meghatározott célra, feladat ellátására használható fel a fenntartási kötelezettség időtartama alatt. (2) A fenntartási kötelezettség a fenntartás biztosítása érdekében kikötött elidegenítési tilalom hatálya alatt, a támogatást nyújtó szervezet által meghatározott fenntartási időszak alatt, ennek hiányában az  ingó és ingatlan vagyon teljes élettartama alatt vagy a támogatást nyújtó szervezet eltérő rendelkezéséig áll fenn. (3) A támogatott szervezet az ingó és ingatlan vagyonról köteles elkülönített analitikus nyilvántartást vezetni, amelyben biztosítani kell a vagyon nyomon követhetőségét is. 38. § (1) A támogatott szervezet köteles tájékoztatni a támogatást nyújtó szervezetet, amennyiben az ingó és ingatlan vagyont a  támogatásban megjelölt célnak megfelelő, de eltérő helyszínen kívánja üzemeltetni, illetve ha a  használatból ki kívánja vonni. (2) A támogatott szervezet köteles tájékoztatni a támogatást nyújtó szervezetet az ingó vagyon megsemmisítéséről vagy megsemmisüléséről. (3) A támogatott szervezet köteles a támogatást nyújtó szervezet előzetes engedélyét kérni, ha a) az ingó és ingatlan vagyont a támogatásban megjelölt céltól vagy feladattól eltérő célra vagy feladatra, illetve ha eltérő funkcióra kívánja használni; b) a használatból kivont ingó vagyont értékesíteni kívánja. (4) Amennyiben az ingó vagyont a támogatott szervezet a fenntartási időszak lejártát követően vagy ennek hiányában az  ingó és ingatlan vagyon teljes élettartamára vagy a  támogatást nyújtó szervezet előzetes engedélyével térítésmentesen át kívánja adni, a kapcsolódó vagyonkezelői szerződésben rögzíteni kell, hogy a) mely forrásból, milyen feladatra került az ingó vagyon beszerzésre; b) milyen fenntartási kötelezettség terheli az átvevőt; c) az átvevő milyen intézkedéseket köteles tenni a nyomon követhetőség érdekében. 24. Biztosítások kötésének rendje, sajáthibás gépjárműkárok helyreállítási kerete 39. § (1) A költségvetési szerv költségvetése terhére biztosítást köthet személyi állományára, tárgyi eszközeire, készleteire és gazdálkodó szervezeteire. (2) A hivatásos állomány csoportos élet- és balesetbiztosításának és a BM, valamint a költségvetési szervek gépjármű kötelező felelősségbiztosításának megkötésére – a költségviselő megjelölésével – a BM gazdasági helyettes államtitkár intézkedik. (3) A  BM, valamint a  költségvetési szervek használatában levő szolgálati járművekre casco biztosítás a  BM gazdasági helyettes államtitkár engedélyével köthető és tartható fenn. (4) Sajáthibás gépjárműkárok helyreállítási kiadásainak fedezetbiztosítása céljából a középirányító szerv által irányított szervek esetén a középirányító szerv, egyéb esetben a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervek „Sajáthibás gépjárműkárok helyreállítási kerete” (e §-ban a továbbiakban: casco keret) néven a költségvetési tervezés időszakában gazdálkodási keretet állapítanak meg. (5) Az  a  szerv, amely a  költségvetési tervezés tárgyévét megelőző évre vonatkozóan rendelkezik megállapított casco kerettel, a (6) bekezdésnek megfelelően állapítja meg a casco keretét a költségvetés tervezése során. (6) A  casco keret az  előző évi keret alapulvételével, a  szolgálati járművek számának, a  szolgálati járműállomány összetételének, a károk mértékének jelentős megváltozása esetén számításokkal alátámasztva módosítható. (7) Az a szerv, amely a költségvetési tervezés tárgyévét megelőző évre vonatkozóan nem rendelkezik megállapított casco kerettel, a  költségvetési tervezés tárgyévét megelőző évek biztosítási díjainak és sajáthibás gépjárműkárainak, valamint a  szolgálati járművek számának, a  szolgálati járműállomány összetételének figyelembevételével állapítja meg a casco keretet. (8) A megállapított casco keret sajáthibás gépjárműkárok helyreállítási kiadásaira fordítható. A casco keret még fel nem használt előirányzata, csökkentve az  év hátralevő részében várhatóan kifizetésre kerülő összegekkel, tárgyév november 30-át követően más célra felhasználható. (9) A költségvetési szerv a sajáthibás gépjárműkárokat káronként, károkozónként a kár összege és a kár megtérülése feltüntetésével nyilvántartja. A  költségvetési szerv – a  károkozók személyi adatai kivételével – a  nyilvántartott adatokról, továbbá a  casco keret alakulásáról, felhasználásáról minden tárgyévet követő év május 15-ig adatot szolgáltat a BM Műszaki Főosztály részére. Az adatszolgáltatás részletes tartalmát és formáját a BM gazdasági helyettes államtitkár határozza meg. (10) A költségvetési szervek vezetői, amennyiben speciális műveleti és konspirációs érdekeik, feladatellátásuk szükségessé teszi, jogosultak önállóan intézkedni – a  BM gazdasági helyettes államtitkár előzetes tájékoztatása mellett – a  biztosítási szerződések megkötésére vagy a  már meglévő szerződések további alkalmazására. A  tájékoztatási kötelezettség nem vonatkozik a személyi állomány külföldi kiküldetéséhez kapcsolódó utasbiztosítások megkötésére. (11) Nem kell alkalmazni a (2)–(3) bekezdést a) azokra a szolgálati járművekre, amelyek esetén európai uniós forrás terhére elszámolható a biztosítási költség; b) a  bérelt járművekre, amelyeknél a  bérleti díj tartalmazza a  biztosítás díját, vagy a  bérleti szerződés a (2)–(3) bekezdés tartalmával nem egyeztethető össze; c) az adomány útján …