147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelete a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelete a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról. A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés n) pontjában, továbbá a 79–83. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 26. pontjában, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 24. § (5) bekezdésében, valamint 45. § (7) bekezdés a), o) és r) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya kiterjed a) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló munkák, művek és létesítmények műszaki tervezésére, rendeltetésszerű és biztonságos kialakítására, használatára, fenntartására és üzemeltetésére, b) a vízgazdálkodási és vízrajzi észlelési célokat szolgáló technológiai berendezések műszaki tervezésére, kivitelezésére és üzemeltetésére, és c) a vízgazdálkodási tárgyú, valamint vízilétesítmények meg valósítását magukban foglaló beruházások döntési eljárására. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. ártéri öblözet: a folyó mentett árterének természetes vagy mesterséges elhatárolásokkal elkülönülő része, amelyet a folyó adott pontján kialakuló nagyvizek – védművek nélkül vagy azok védképességének megszűnte esetén – elönthetnek, 2. árvízcsúcs-csökkentő tározó: a víz egy részének visszatartásával árhullámok csúcs-vízhozamainak és -vízállásainak mérséklésére szolgáló vízilétesítmény, 3. árvízvédelmi fal: földtöltés építésére elegendő hely hiányában az árvízvédelmi földtöltés helyettesítésére, vagy annak magasítására alkalmazott vasbeton, beton, tégla építmény, 4. árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízilétesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja, 5. belvízcsatorna: belvizek elvezetésére szolgáló, meghatározott vízszállító képességű ásott meder, egykori természetes vízfolyás esetleg földmunkával kibővített medre, 6. belvízöblözet: lehatárolt vízgyűjtő terület, amelyről a belvizet általában egy ponton, egyetlen főcsatorna segítségével, gravitációsan vagy szivattyúzással vezetik le, 7. egyedi szennyvízkezelés: olyan egyedi szennyvízkezelő létesítmények alkalmazása, amelyek legalább 1, legfeljebb 50 lakosegyenérték szennyvízterhelésnek megfelelő települési szennyvíz tisztítását, végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják, 8. egyedi szennyvízkezelő berendezés: olyan vízilétesítmény, amely a települési szennyvizek nem közműves, biológiai tisztítását energiabevitel segítségével végzi, 9. egyedi zárt szennyvíztároló: olyan egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított tartályból, illetve medencéből álló közműpótló műtárgy, amely a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál, 10. egyesített rendszerű szennyvízhálózat: a szennyvizet és csapadékvizet azonos rendszerben összegyűjtő és a szennyvíztisztító telepre vezető szennyvízhálózat, 11. felszín alatti víz energetikai célú kitermelése: felszín alatti vízkészlet vízilétesítménnyel történő igénybevétele fűtés, hűtés vagy elektromos energia hasznosítás céljából, annak hőmérsékletétől függetlenül, 12. felszíni víz vezető-csatorna: egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízilétesítmény, 13. harmadrendű árvízvédelmi mű: a nyárigát és a hullámtéri terelőgát, 14. havaria: természeti csapás vagy emberi tevékenység miatt előálló vészhelyzet, 15. holtág: a folyónak kis- és közepes vizek esetén, a folyóval nem vagy csak az egyik végén összefüggő, áramlás nélküli mellékága, 16. karsztvíz: a karsztosodott kőzetek (mészkő, dolomit) pórusaiban, hasadékaiban, üregeiben elhelyezkedő felszín alatti víz, 17. közös érdekű árvízvédelmi mű: árvízvédelmi műnek a szomszédos országokkal, a vízgazdálkodási feladatok rendezésére kötött kétoldalú nemzetközi szerződésben szelvényszámmal rögzített szakasza, 18. magaspart: az észlelt legnagyobb vízszintnél, vagy a mértékadó árvízszintnél az előírt biztonsággal magasabb, az árteret természetes módon határoló, a védvonal részét képező partalakulat, 19. magas talajvízállású terület: az a terület, ahol a talajvíz felszíntől számított legmagasabb szintje 1,5 méter felett van, 20. másodrendű árvízvédelmi mű: az árvízvédelmi lokalizációs vonal, a szükségtározó töltései, az elsőrendű árvízvédelmi mű mögött fekvő körtöltés, 21. mederelfajulás: folyó, vízfolyás mederalakító munkája következtében kialakult káros mederáthelyeződés, 22. mikroöntözés: olyan öntözés, melynek során a víz közvetlenül a talaj felszínére, illetve a talajba jut a párolgási veszteségek lehető legkisebb szinten való tartása érdekében, 23. nyersvízvezeték: az ivóvízellátás céljára kitermelt, az elosztóhálózatba táplálást megelőzően kezelést igénylő vizet szállító vezeték, 24. öntözés: természetes csapadék pótlása céljából a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti háztartási vízigényeket meghaladó mennyiségű víz kijuttatása mesterséges módon a növénytermesztés hatékonyságának növelése, illetve a gyepterületek fenntartása érdekében, 25. pangó víz: áramlás hiányában vízminőség romlásnak fokozottan kitett víztest, 26. partvédelem: a rézsűk rongálódását, a part elhabolását megakadályozó műszaki beavatkozások, partvédelmi művek összessége, 27. partvédő mű: folyókon, csatornákon, tavakon a vízsodrás, hullámverés, a jég partokat és mederoldalt rongáló hatását megakadályozó vízilétesítmény, 28. rétegvíz: üledékes-törmelékes képződményekben a talajvíz alatt elhelyezkedő felszín alatti víz, 29. szennyvíz-befogadó: a felszíni víz, annak medre és a talaj, 30. szennyvizek ártalommentes elhelyezése: a szennyvizek – jogszabálynak megfelelő mértékű tisztítást követő – bevezetése a természeti környezetbe, 31. talajvíz: laza törmelékes, üledékes felszínközeli képződmények telített zónájában az első vízzáró vagy félig áteresztő réteg mélységéig, legfeljebb a vízgyűjtő gazdálkodási tervben meghatározott sekély porózus, vagy sekély hegyvidéki víztest alsó határáig elhelyezkedő felszín alatti víz, 32. termálvízmű: a termálvíz felszínre hozatalát, kezelését és a hasznosítás helyére történő eljuttatását szolgáló vízilétesítmények összessége, 33. természetközeli szennyvíztisztítás: olyan biológiai szennyvíztisztítási eljárás, amely során a szennyezőanyagok lebomlását a hordozó talajhoz, homokhoz, kavicshoz, növények gyökerének felületéhez kapcsolódó mikroorganizmusok végzik aerob vagy anaerob módon, valamint a tavas szennyvíztisztítási megoldások, 34. tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény: olyan oldómedencéből és tisztítómezőből álló vízilétesítmény, amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére és elhelyezésére szolgál, és amely a szennyezőanyagok anaerob lebontását energiabevitel nélkül végzi, 35. tó: természetes tó, mesterséges tó, tározó, holtág, 36. vápa: mesterségesen kialakított, vízvezetési célú, vonalas jellegű terepmélyedés, 37. vízadó: olyan felszín alatti kőzetréteg, kőzetrétegek vagy más földtani képződmény, amelynek porozitása vagy áteresztő képessége lehetővé teszi a felszín alatti víz jelentős áramlását vagy jelentős mennyiségű felszín alatti víz kitermelését, 38. víziállás: a víziközlekedésről szóló törvény alapján kikötő, illetve úszómű kivételével a meder talajába beépített vagy a meder talajára támaszkodó tartókra, cölöpökre, talpakra rögzített műtárgy, amelynek részét képezheti a bejáró is, és amely a vízterületnek nem vízgazdálkodási célú használatát teszi lehetővé, 39. vízmosáskötő mű: a vízmosás katlanát a lejtőre merőlegesen elzáró, terméskőből, esetleg fából, rőzséből épített gát, amelynek célja, hogy a benne lerakódó hordalék megakadályozza a vízmosás medrének további mélyülését és növekedését, 40. vízvédelmi terület: a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott védőterület, védősáv, valamint a nagyvízi meder. 3. A vízilétesítmények tervezésére, elhelyezésére, méretezésére, kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó általános szabályok 3. § (1) A vízgazdálkodási tevékenység műszaki megoldásának kialakításánál, a vízimunka és vízilétesítmény műszaki tervezésnél figye lembe kell venni: a) az országos, regionális és helyi vízgazdálkodási, az országos, kiemelt térségi és megyei környezetvédelmi, területrendezési, területfejlesztési, gazdaságfejlesztési terveket, koncepciókat és programokat, továbbá a helyi építési szabályzatot, a településrendezési tervet és a településfejlesztési koncepciót (a továb biak ban együtt: a településrendezési eszközök), illetve – amennyiben rendelkezésre állnak – a védett természeti területek kezelési terveit, Natura 2000 területek fenntartási terveit, a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiát, b) a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket és az ezekhez kapcsolódó intézkedési programokat, c) a határvizeken végzett vízimunkák és meg valósítandó vízilétesítmények esetében a határvizekre vonatkozó nemzetközi egyezményekben és az azok végrehajtására hozott határozatokban foglalt elő írásokat, és d) a Magyar Köztársaság által vállalt nemzetközi kötelezettségeket. (2) A tervezés során – amennyiben rendelkezésre állnak – mért és ellenőrzött adatokat kell felhasználni. (3) A tervezés során meg kell vizsgálni a meglévő és az engedélyezett vízrendszerhez való csatlakozás feltételeit. (4) A vízimunkák, vízilétesítmények tervezése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény ben meghatározott elérhető legjobb technikát és leghatékonyabb megoldást kell alkalmazni. 4. § (1) A vízilétesítmények, vízhasználatok tervezése során előnyben kell részesíteni a többcélú alkalmazási, hasznosítási megoldásokat. (2) Többcélú vízilétesítmény esetén az e rendeletben foglalt rendelkezéseket – a létesítmény valamennyi funkciójára tekintettel – együttesen kell alkalmazni. (3) A vízilétesítményeket, illetve vízimunkákat úgy kell tervezni, telepíteni, kialakítani és üzemeltetni, hogy a) hatásuk – figye lembe véve a kedvezőtlen hatások mérséklésére vagy kivédésére tett intézkedéseket is – ne érintse károsan a vizek állapotát, más engedélyezett vízilétesítmények működését, azok elhelyezésére kijelölt vagy igénybe vett térrészt, azok hatásterületét, védőövezetét, illetve védőidomát, a vízrajzi észlelő tevékenységet, b) azok hatása ne sértse a vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás, különösképpen az ivóvíz minőségű vízkészletekkel való rendeltetésszerű gazdálkodás követelményeit, c) az általuk bevezetett vizek, illetve anyagok ne veszélyeztessék más vízkivételek, vízhasználatok érdekeit, megfeleljenek a vizek védelméről szóló jogszabályok elő írásainak, d) az általuk bevezetett vizek ne veszélyeztessék a befogadó vízelvezető képességét, e) hatásuk ne érintse aránytalanul károsan a természeti környezetet, az élőhelyeket, más környezethasználatokat, a természetes vízháztartást, figye lembe véve az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendeletben meghatározott hatásbecslést, valamint f) a természetes környezetnek az üzemeltetés során beálló változása esetén a vízilétesítmény feladatának ellátása biztosítható legyen. (4) Felszín alatti vízkészletre telepített vízilétesítményt a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelettel összhangban úgy kell tervezni, kialakítani, üzemeltetni és megszüntetni, hogy a felszín alatti víz szennyeződése ne következzen be, figye lembe véve a felszín alatti környezetben már meglévő szennyezéseket is. (5) Ha a vízimunka, illetve vízilétesítmény által a befogadóba vezetett víz veszélyezteti a befogadó vízelvezető képességét, akkor a többlet-vízhozam elvezetése feltételeinek megteremtéséről az abban érdekelt köteles gondoskodni. (6) Vízrendezésnél törekedni kell arra, hogy csak a helyben, illetve a területen vissza nem tartható, ott nem hasznosítható többletvizek kerüljenek elvezetésre. (7) Vízvédelmi területen vízilétesítményt létesíteni, illetve vízimunkát folytatni a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről és a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendelet figye lembe véte lével lehet. 5. § (1) A vízjogi engedélyes a vízimunka elvégezése, a vízilétesítmény, illetve az építmény meg valósítása során a víziúton történő áthaladást köteles biztosítani. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti munkálatok akadályozzák a folyón, illetve vízfolyáson az ökológiai átjárhatóságot, akkor az engedélyes – megfelelő műszaki megoldás meg valósításával – köteles gondoskodni a hosszirányú ökológiai átjárhatóság feltételeinek biztosításáról, kivéve, ha morfológiai viszonyok nem teszik lehetővé. 6. § A vízimunkák befejezése után vagy vízilétesítmények megszüntetése esetén az érintett területet, beleértve az anyagnyerő helyeket is, rendezni, rekultiválni kell. 7. § Ha jogszabály vízilétesítmény üzemeltetésére vonatkozóan üzemeltetési szabályzat készítését írja elő, annak a jogszabályban meghatározottak mellett tartalmaznia kell: a) az üzemeltetésért felelős személyre, az üzemrendre (az üzemvitelt és a munkarendet is beleértve), b) a technológiai folyamatokra, c) a karbantartásra, d) az időszakos és rendszeres ellenőrzésekre és vizsgálatokra (monitoring), e) az üzemi és üzemviteli adatok rögzítésére és szolgáltatására, f) a haváriahelyzetek kezelésére, g) a vízilétesítmények záró-, védő- és biztosítóberendezéseinek kezelésére, h) a közcélú vízilétesítmények esetén a közcélnak megfelelő üzemrendre és szükség esetén a közérdek mértékén felüli üzemelési igényekre, az érdekeltek köre, a költségviselőkre, valamint i) érintettség esetén a vízbázisvédelmi intézkedésekre vonatkozó elő írásokat. 8. § Ha közcélú vízilétesítmény közérdekű célú üzemeltetésén kívüli üzemeltetés lehetőségét az üzemeltetési szabályzat lehetővé teszi, akkor abban meg kell határozni az ahhoz tartozó üzemrendet, az érdekeltek körét és a költségviselőket. 9. § A vízilétesítmények üzemeltetése, illetve a vizekbe történő beavatkozás hatásának megfigyelése érdekében mérő- és megfigyelőrendszer (monitoring) kiépítéséről a vízilétesítmény tulajdonosa, működtetéséről az üzemeltető köteles gondoskodni, amennyiben azt a vízbázis biztonsága indokolttá teszi, illetve a vizek védelméről szóló jogszabályok előírják. 4. Vízkészlet-gazdálkodás 10. § (1) A vízigény kielégítésének tervezése során figye lembe kell venni a) a víz mennyisége és minősége iránti igényt, b) az érintett terület vízviszonyait, c) a vízjogi engedéllyel lekötött vízkészletet, d) a mederben hagyandó vízmennyiséget, valamint e) a vízhiánytűrés mértékét. (2) A kizárólag energetikai kitermelési célú vízilétesítményeket úgy kell tervezni, telepíteni, kialakítani és üzemeltetni, hogy hatásuk ne érintse károsan a források és a karsztforrások hozamát és hőmérsékletét. (3) A energetikai célra kitermelt felszín alatti vizet a hasznosítást köve tően ugyanazon vízadóba kell visszatáplálni. A visszatáplálással működő vízhasznosítást csak a visszatáplálás fenntartásával lehet folytatni. (4) A vízveszteség, amely az energetikai célra kitermelt felszín alatti víz hitelesített vízmérővel mért, kivett és a visszatáplált mennyiségének különbözete, nem haladhatja meg a kutak karbantartásához feltétlenül szükséges – vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározott – technológiai vízmennyiséget, figyelemmel a vízmérők mérési hibájára is. (5) A használt víz, illetve a szennyvíz elhelyezésének tervezése során a vizek védelméről szóló jogszabályokban meghatározott rendelkezések figye lembe véte lével kell meghatározni a) a használt víz, illetve a szennyvíz várható mennyiségét, minőségét, b) a befogadó terhelhetőségét, c) a befogadóba történő bevezetés módját, d) a szennyvíztisztítás módját, valamint e) műszaki-gazdasági számítások alapján a legkisebb környezeti terheléssel járó megoldásokat. 11. § (1) A termálvíz gyógyászati, egyéb egészségügyi, továbbá ivóvíz, ásványvíz, fürdővíz, használati melegvíz, hőellátási és villamosenergia-előállítási célra hasznosítható. (2) A termálvíz-hasznosítás tervezésénél a többcélú, ismételt és víztakarékos felhasználásra kell törekedni. Vizsgálni kell az esetleges kísérő gázok hasznosításának lehetőségét is. (3) Termálvízmű telepítésekor a hasznosításból kikerülő termálvizek ártalommentes elvezetéséről, elhelyezéséről, különösen visszatáplálásáról gondoskodni kell. (4) A termálvízkút telepítése során a felszíni befogadó kiválasztásánál a környezetvédelmi szempontok mellett a vízkészlet-utánpótlási viszonyokat is figye lembe kell venni. (5) A használati melegvíz ellátás céljából kitermelt termálvizet házi vízelosztó rendszerbe csak akkor lehet vezetni, ha az az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott minőségi követelményeknek megfelel. (6) Ha a termálvíz minősített ásvány- vagy gyógyvíz, akkor a szükséges vízkezelés technológiáját egyedi vizsgálatok alapján kell meghatározni. A gyógyvizet csak olyan technológiával lehet kezelni, amely a víz gyógyászatilag jelentős tényezőit károsan nem befolyásolja. II. FEJEZET IVÓVÍZ- ÉS IPARI VÍZELLÁTÁS 5. A vízellátásra vonatkozó általános elő írások 12. § (1) Vízkészlet-gazdálkodási szempontokra figyelemmel és műszaki-gazdasági mérlegeléssel kell meghatározni, hogy a közműves vízellátást egyedi vízművel, illetve térségi rendszerrel indokolt meg valósítani, illetve átalakítani. (2) A vízellátó rendszer kialakítását az üzembiztonságra, valamint az elő írásoknak megfelelő ivóvízminőségre figyelemmel kell biztosítani. (3) A vízellátás biztonságát a vízbeszerzéstől a fogyasztóig kell vizsgálni és arról gondoskodni a lehető legkisebb kockázat érdekében. 13. § (1) A vízellátó rendszer műszaki tervezése és területigényének meghatározása során a vízellátásnak a településrendezési eszközökben meghatározott hosszú távú igényeit figye lembe kell venni, tekintettel a szakaszos meg valósítás lehetőségre is. (2) A vízbeszerző és vízkezelő létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy azok meghibásodás vagy vízszennyezés esetén a vízellátásból egyenként kikapcsolhatók legyenek. Az üzemeltetés során a vízmintavételi lehetőséget a vízügyi hatóság által meghatározott helyeken biztosítani kell. (3) A tűzoltáshoz szükséges vizet rendelkezésre állása esetén ipari vízmű, illetve a felszín alatti vízkészletek megóvása érdekében elsősorban egyéb lehetőségek, különösen felszíni víz figye lembe véte lével kell biztosítani. 14. § (1) A vízkezelési eljárást a víz fizikai, kémiai, bakteriológiai, toxikológiai, radiológiai és biológiai tulajdonságainak, az esetleges változásoknak és a felhasználás céljának meg fele lően kell megválasztani. (2) A vízellátó rendszer energiaellátásának biztonságát a vízellátási mű jellemzőinek figye lembe véte lével annak egészére és részegységeire egyaránt meg kell teremteni. 6. Ivóvízellátás 15. § (1) A különböző eredetű és minőségű ivóvizek keveredését lehetőség szerint arra meg fele lően kialakított műtárgyakban kell biztosítani. Vezetékben különböző eredetű vizek keveredését kerülni kell. (2) A nyersvízvezetékre lakossági fogyasztói rákötést tilos kialakítani. (3) A vízellátó rendszerben a víztermeléstől a fogyasztási pontig a víz tartózkodási ideje nem veszélyeztetheti a szolgáltatás biztonságát és az ivóvízminőség követelményeinek teljesítését. 16. § A település közműves vízellátásának létesítése során a napi csúcsfogyasztás legalább 30%-ának megfelelő tárolóteret kell biztosítani. 7. Ipari vízellátás 17. § (1) Az ipari üzem vízszükségletét az üzemi vízgazdálkodás rendszerének és a vízzel való takarékos gazdálkodásnak a figye lembe véte lével kell meghatározni. (2) Az ipari tevékenységet folytatók frissvíz-igényét a víztakarékos üzemi vízgazdálkodási rendszer alapján, valamint a szociális vízigény és a tűzoltáshoz szükséges víz figye lembe véte lével kell meghatározni. III. FEJEZET SZENNYVÍZELVEZETÉS, -TISZTÍTÁS ÉS -ELHELYEZÉS 8. A szennyvízelvezetésre, -tisztításra és -elhelyezésre vonatkozó általános elő írások 18. § (1) A szennyvízelvezetési, -tisztítási és -elhelyezési rendszert a távlati szennyvízmennyiségnek a településrendezési eszközökben meghatározott változásának figye lembe véte lével kell méretezni, tekintettel a szakaszos meg valósítás lehetőségére is. (2) A szennyvízelvezetési, -tisztítási és -elhelyezési rendszert a helyi adottságok, valamint a műszaki és gazdaságossági feltételek mérlegelése alapján kell meghatározni, figyelemmel a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Meg valósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló kormányrendeletben foglaltakra is. A befogadó kiválasztásánál a területi adottságokat, távolságokat, a felszíni és felszín alatti vízkészletek érzékenységét, terhelhetőségüket figye lembe kell venni. (3) Egyesített rendszerű, települési szennyvíz és csapadékvíz elvezetésére egyaránt alkalmas szennyvízhálózat csak indokolt esetben, műszaki, gazdasági és környezetvédelmi szempontok vizsgálatát köve tően létesíthető. A vizsgálatnak ki kell terjednie a csatornahálózatra, a szennyvíztisztító telep felülvizsgálatára és a befogadó vizsgálatára is. (4) A szennyvízhálózat létesítésével, bővítésével egyidejűleg gondoskodni kell az összegyűjtött települési szennyvizek megfelelő tisztításáról, elvezetéséről, illetve ártalommentes elhelyezéséről is. 9. Települési szennyvízelvezetés és -tisztítás 19. § (1) A keletkező szennyvizeket – beleértve a tisztításra kerülő egyesített szenny- és csapadékvizeket is – a szennyvíztisztító telepen a szennyvíz-befogadó terhelhetőségének megfelelő mértékben kell megtisztítani. (2) A települési szennyvíz tisztítása mértékének meghatározásánál a tisztított szennyvíz elhelyezésének, a szennyvíziszap kezelésének és elhelyezésének lehetőségeire is figyelemmel kell lenni. (3) A szennyvíz mennyiségének nagyságától függően törekedni kell a természetközeli szennyvíztisztítási megoldások alkalmazására. (4) A szennyvíztisztító telep létesítésével egyidejűleg a felszíni vizek védelméről szóló kormányrendelet figye lembe véte lével gondoskodni kell a tisztított szennyvíz elhelyezéséről és a keletkezett szennyvíziszap kezeléséről, elhelyezéséről, valamint meg kell vizsgálni a tisztított szennyvíz hasznosításának lehetőségét és törekedni kell a szennyvíziszap mezőgazdasági, energetikai, illetve alternatív hasznosítására. (5) Szennyvíztisztító telep fejlesztése esetén az agglomerációban és annak közelében a gazdaságos beszállítási távolságra levő településeken keletkező települési folyékony hulladék fogadását és tisztítását a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben előírt mód figye lembe véte lével biztosítani kell. 10. Települési szennyvízkezelési program 20. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseinek meg fele lően a települési környezetvédelmi program részeként dolgozza ki az önkormányzat a települési szennyvízkezelési programot. (2) A települési szennyvízkezelési programot úgy kell készíteni, hogy összhangban legyen a regionális vízgazdálkodási, illetve a környezetvédelmi és vízvédelmi követelményekkel, a településrendezési eszközökkel. (3) Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendelet alapján le kell folytatni a települési szennyvízkezelési program környezeti vizsgálatát. (4) A települési szennyvízkezelési program környezeti értékelésének elkészítése során figyelemmel kell lenni a) a földtani közegen, földtani közegben történő elhelyezés esetében a talajvíz terep alatti szintjének, minőségének, illetve a változások tendenciájának vizsgálatára, b) a szikkasztási próbák eredményeire, c) az egyedi szennyvízelhelyezés módjának alkalmazhatósági vizsgálatára, ha a település közigazgatási területén a felszín alatti vizek minősége szempontjából fokozottan érzékeny vagy magas talajvízállású terület fordul elő, d) a célkitűzések teljesülésének ellenőrzési rendszerére, a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotváltozásainak nyomon követésére alkalmas települési monitoring hálózat meghatározására, és e) a felszíni vizek minőségének várható alakulására. (5) A vízügyi hatóság a vízjogi engedélyezési eljárás során egy adott lehatárolt terület tekintetében a magas talajvízállású területi minősítéstől eltérhet, ha azt az abban érdekelt által végzett, vagy végeztetett részletes vizsgálat alátámasztja. (6) A települési szennyvízkezelési programot felül kell vizsgálni a) ha a településen a szennyvíz-kibocsátás által okozott szennyezőanyag-kibocsátás 20%-kal növekedett, vagy b) ha a vízjogi engedély hivatalból történő módosítása feltételei fennállnak. 11. Ipari szennyvízelvezetés és -tisztítás 21. § (1) Ipari üzem telepítése, korszerűsítése során meg kell vizsgálni műszaki és gazdaságossági szempontból, valamint a szennyvízben várható szennyezőanyagok fajtáinak függvényében, hogy a vizek védelméről szóló jogszabályoknak megfelelő, önálló tisztítótelep meg valósítása vagy a közműre való csatlakozás indokolt. (2) Ipari üzem közműre való csatlakozása esetén meg kell vizsgálni a szennyvíztisztító telepnek a rendelkezésre álló szabad kapacitását. (3) Az ipari szennyvizek közcsatornába vezetési feltételeit a közcsatornát üzemeltető szolgáltató és az ipari üzem közötti szerződésben kell meghatározni. 22. § Ha az ipari üzemi szennyvíz, valamint a települési szennyvíz egymásra hatása kedvező, együttes kezelést lehet alkalmazni. Az egymásra hatás vizsgálatakor a települési szennyvíz veszélyes anyagokra gyakorolt hígító hatását nem lehet figye lembe venni. 12. Szennyvízelhelyezés 23. § (1) Meg kell vizsgálni a szennyvíztisztító telepekről kibocsátott tisztított szennyvíz helyben történő hasznosításának lehetőségét. (2) Egyesített rendszerű szennyvízhálózat esetén a szennyvíz-befogadó adottságai alapján esetenként kell meghatározni, hogy a szennyvíztisztító telep kapacitását meghaladó mennyiségű, csapadékvízzel felhígult települési szennyvíz milyen feltételekkel vezethető be a szennyvíz-befogadóba. Az egyesített rendszerrel összegyűjtött települési szennyés csapadékvizet a szennyvíztisztító telep megkerülésével csak a befogadó terhelhetőségének megfelelő hígulás elérése után szabad abba záporkiömlőn keresztül bevezetni, és el kell kerülni, hogy az a környezetben bűzhatást vagy egyéb más káros hatást okozzon. 13. Egyedi szennyvízkezelés 24. § (1) Az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területek közé tartoznak a) az agglomerációba a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Meg valósítási Programról, valamint a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Meg valósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló kormányrendelet szerint nem tartozó települések, illetve településrészek, lakott területek, b) az agglomerációba tartozó települések azon részei, ahol közműves szennyvízelvezető művek létesítése a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Meg valósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló kormányrendelet szerint nem indokolt. (2) Az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken a szennyvíz keletkezésével érintett ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni a szennyvíz egyedi kezeléséről és ártalommentes elhelyezéséről olyan módon, hogy a szennyvíz elhelyezése ellenőrizhetően nem eredményezheti a felszíni és a felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotának romlását. 25. § (1) A talaj adottságainak, a felszín alatti víz mélységének és a települési szennyvíz mennyiségének figye lembe véte lével méretezett, tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény és az egyedi szennyvízkezelő berendezés (a továb biak ban együttesen: egyedi szennyvízkezelő létesítmény) a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletnek, valamint e §-ban és a 26. §-ban foglalt rendelkezéseknek meg fele lően létesíthető. (2) Egyedi szennyvízkezelő létesítményt bármely területen történő programszerű telepítés esetén, illetve egyedi szennyvízkezelő berendezést a felszín alatti vizek minősége szempontjából fokozottan érzékeny vagy magas talajvízállású területeken történő egyedi telepítés esetén akkor lehet létesíteni, ha a települési önkormányzat által elfogadott és a vízügyi hatóság által jóváhagyott települési szennyvízkezelési program ezt lehetővé teszi. (3) Tilos egyedi szennyvízkezelő berendezést létesíteni a fokozottan érzékeny területek közül azokon a a) karsztos területeken, ahol a felszín alatti víztest nem éri el a jó kémiai állapotot vagy a települési szennyvízkezelési program szerint nem a legalacsonyabb sérülékenységi kategóriába tartozik, vagy b) területeken, ahol a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet a szennyvíz szikkasztását tiltja. 26. § (1) Tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény és földtani közegbe történő bevezetés esetén egyedi szennyvízkezelő berendezés csak a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott egyedi vizsgálatot köve tően létesíthető akkor, ha a) a kibocsátása meghaladja az 500 m3 /év mennyiséget, vagy b) a szennyvíz szikkasztása vonatkozásában a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet előírja. (2) Egyedi szennyvízkezelő berendezést akkor lehet létesíteni, a) ha az megfelel a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott elő írásoknak, és b) ha a kérelmező engedélyezési eljárása során becsatolja a felelős szolgáltató nyilatkozatát. (3) Egyedi szennyvízkezelő berendezést úgy kell létesíteni, hogy az elfolyó szennyvízből történő mintavétel műszakilag megoldható legyen. (4) Egyedi szennyvízkezelő létesítmény létesítése során a vízügyi hatóság előírja a) egyedi telepítés esetében – amennyiben a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet alapján szükséges – a kockázat, a beruházás és az üzemeltetés gazdaságosságának szem előtt tartásával a feltételek teljesülésének ellenőrzését szolgáló monitorozást, b) programszerű telepítés esetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és a vizek védelméről szóló jogszabályok alapján az azoknak megfelelő monitoring rendszer kiépítését és üzemeltetését. (5) Az új egyedi szennyvízkezelő létesítmények meg valósításával gondoskodni kell a korábban épített szakszerűtlen egyedi szennyvízkezelő létesítmények felszámolásáról. 27. § (1) Egyedi szennyvízkezelő létesítmény üzemeltetése során a tulajdonosnak gondoskodnia kell a) az egyedi szennyvízkezelő létesítmény üzemeltetés feltételeinek biztosításáról, b) az egyedi szennyvízkezelő létesítmény működésének rendszeres, szemrevételezéssel történő napi ellenőrzéséről, c) az egyedi szennyvízkezelő létesítmény megközelíthetőségéről, d) a szükséges karbantartási munkák elvégeztetéséről, e) a keletkező hulladéknak a hulladékgazdálkodásról szóló törvénynek megfelelő módon történő elhelyeztetéséről, ártalmatlaníttatásáról, és f) a vízügyi hatóság részére történő adatszolgáltatásról a (2) bekezdés b) pontja és a 28. § (1) bekezdés alapján. (2) Egyedi szennyvízkezelő berendezés üzemeltetése során a tulajdonosnak gondoskodnia kell a) meghibásodás, bűzképződés, tartós habképződés esetén a felelős szolgáltató értesítéséről, b) az üzemnapló rendszeres vezetéséről, a felelős szolgáltatónak, vízügyi hatóságnak történő bemutatásáról. (3) Az egyedi szennyvízkezelő berendezés tulajdonosa kötelességeit átruházhatja. (4) A tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény és az egyedi zárt szennyvíztároló tulajdonosának gondoskodnia kell a keletkező hulladék a hulladékgazdálkodásról szóló törvénynek megfelelő módon történő elhelyeztetését és ártalmatlaníttatását igazoló, tárgyévre és előző évre vonatkozó dokumentumok, számlák őrzéséről. 28. § (1) Az egyedi szennyvízkezelő berendezések működtetéséért felelős szolgáltatónak gondoskodnia kell a) a működés során, annak üzemnaplóban történő dokumentálásával aa) rendszeres helyszíni szemléről, ab) szükséges karbantartási munkák elvégzéséről, ac) az elfolyó tisztított szennyvízből történő mintavételek és analitikai vizsgálatok évente történő elvégzéséről, és a vízügyi hatóság számára történő megküldéséről, ad) kifogásolhatóan működő berendezés esetén ismételt mintavételről, a hiba kijavításának kötelezettsége mellett, ae) tartósan kifogásolt működés esetén a vízügyi hatóság értesítéséről, b) a 26. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott monitoring vizsgálatok elvégzéséről és nyilvántartásáról, c) a vízügyi hatósággal történő kapcsolattartásról, jogszabályban és az üzemeltetési engedélyben meghatározott adatok térítésmentes szolgáltatásáról, d) szervízszolgáltatásról, rendelkezésre állásról, és e) lakossági tájékoztatásról és kapcsolattartásról. (2) Felelős szolgáltató az lehet, aki a) képes hiánytalanul ellátni az (1) bekezdésben meghatározott alapfeladatokat, és b) rendelkezik szennyvíztechnológus, vagy azzal egyenértékű, illetve magasabb szakirányú végzettséggel. (3) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet az (1) bekezdés szerinti tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy rendelkezik a (2) bekezdésben meghatározott képzettséggel, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában. (4) A felelős szolgáltató a vízgazdálkodásról szóló törvény ben meghatározott közüzemi szerződés alapján szolgáltat. IV. FEJEZET ÁRVÍZMENTESÍTÉS 14. Árvízvédelmi vonal kialakításának szempontjai 29. § Az árvízvédelmi műre vonatkozó biztonsági követelményeket az árvízvédelmi mű 2. § 4., 13. és 20. pontjában meghatározott fajtájának meg fele lően kell meghatározni a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló miniszteri rendelet elő írásai alapján. 30. § Az ártéri öblözet árvízvédelmi műveit, valamint a közös érdekű, illetve a határvízi árvízvédelmi műveket úgy kell kialakítani, hogy azok egyenlő biztonságúak legyenek. Ettől akkor lehet eltérni, ha az árvízvédelmi művek a műszaki-biztonsági elő írásoknak megfelelnek és műszaki-gazdasági számítások alapján végzett kockázatelemzés lehetővé teszi. 31. § (1) Az árvízvédelmi művet – a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló miniszteri rendelet szerinti – egyedi vizsgálat és méretezés alapján a) a veszélyeztetett területen levő védett értékekkel, b) a nemzetközi vízügyi megállapodásokkal, c) a nagyvízi mederkezelési tervvel, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervvel és az általános szabályozási tervvel, d) a fenntartás és védekezés lehetőségeivel, valamint igényeivel, e) a meglevő árvízvédelmi létesítményekkel, f) a vízgazdálkodás többi ágazatába tartozó létesítményekkel, elsősorban a folyó-szabályozással, a sík-, hegy- és dombvidéki vízrendezéssel való összhangban, valamint g) a műszaki-gazdasági számítások és az elvégzett kockázatelemzés eredményei alapján kell létesíteni, illetve fejleszteni a hidrológiai, hidrogeológiai, topográfiai és talajmechanikai viszonyoknak meg fele lően, tekintettel a víz, a jég és a hordalék akadálytalan levonulására. (2) Az árvízvédelmi mű és az altalaj alakváltozását, az árvízvédelmi műbe épített műtárgyak mozgását a figyelőpontokon – az építkezés kezdetétől – rendszeresen mérni kell. (3) A holtmeder és élő meder közé tilos árvízvédelmi töltést telepíteni, ha a töltés állékonysága műszaki beavatkozásokkal nem biztosítható. (4) A részleges és a szakaszos kiépítésű árvízvédelmi művet úgy kell telepíteni, hogy illeszkedjen a később kiépítendő árvízvédelmi mű nyomvonalába. 32. § Az árvízvédelmi vonalak magasparti szakaszain a védekezés lehetőségét biztosítani kell. 33. § (1) Az árvízvédelmi mű létesítésekor mérlegelni kell, hogy az úttal vagy vasúti töltéssel a vízügyi-műszaki igények sérelme nélkül gazdaságosan egyesíthető-e. (2) A víz- és jéglevonulás szempontjából kedvezőtlen helyekről – műszaki-gazdasági szempontok mérlegelése alapján – az árvízvédelmi művet át kell helyezni. (3) Árvízvédelmi mű és annak altalaja megbontásához az árvízvédelmi mű kezelőjének hozzájárulása és az általa jóváhagyott ideiglenes árvízvédelmi terv szükséges, amely alapján az árvízvédelmi mű kezelője az ideiglenes árvízvédelmi mű felépítését, állagának megóvását és a fővédvonal védképességének helyreállítása után az ideiglenes árvízvédelmi mű elbontását ellenőrzi. 34. § Az árvízvédelmi művel védett folyókba betorkolló vízfolyás és csatorna torkolati szakaszán – ha azok árvízi hozamai a zsilipes elzárást nem teszik lehetővé – a befogadó visszaduzzasztásának határáig a töltéseket a befogadó töltésével azonos biztonságúra kell kialakítani. A visszaduzzasztás határát a betorkolló vízfolyáson és a befogadón egyidejűleg előforduló vízhozamok együttes hatásának mérlegelésével kell meghatározni. 35. § A folyó hullámterében árvízvédelmi művet, vagy más terelő hatású művet csak úgy és akkor szabad létesíteni, ha a mértékadó árvízszintben okozott duzzasztás az elsőrendű árvízvédelmi mű meglevő magassági biztonságát nem csökkenti, illetve ha a beavatkozó a magassági biztonságot egyéb módon fenntartja, és ezt az engedélyezési eljárás során műszakilag megfelelő módon igazolja. 36. § Az árvízvédekezés során a nyárigátakon szükségessé váló vízbeeresztést az előrejelzés figye lembe véte lével legkésőbb a vízjogi engedélyben meghatározott legmagasabb árvízszint elérésekor, az élet védelme és a vagyoni értékek lehetőség szerinti megóvása mellett kell végrehajtani. 15. Árvízvédelmi töltések és falak 37. § (1) Az árvízvédelmi vonalat rézsűs, meg fele lően méretezett földtöltésként kell kialakítani. (2) Árvízvédelmi fal, illetve mobil árvízvédelmi rendszer csak a földtöltés kialakításához elegendő hely hiányában, vagy településrendezési indokból létesíthető. Ebben az esetben a mentett oldalon gépjármű-közlekedés céljára alkalmas utat kell biztosítani. 38. § (1) A töltéskoronán, illetve lokalizációs vonalon vezetett közúton, illetve vasúton a töltés védelme érdekében a töltés kezelője az út létesítőjénél, illetve fenntartójánál súlykorlátozás elrendelését kezdeményezheti. Az út létesítője, fenntartója köteles a súlykorlátozást bevezetni. (2) A nem közúti közlekedés célját szolgáló töltéseken létesített koronaburkolatnak a töltés kezelője által a töltés fenntartása szempontjából meghatározott feltételeknek, valamint a védekezés és a vízgazdálkodás üzemi igényeinek meg kell felelnie. (3) A közúti közlekedés céljait nem szolgáló árvízvédelmi töltésen csak a kerékpárforgalom, illetve a fenntartással, árvízvédekezéssel és természetvédelmi kezeléssel kapcsolatos közlekedés folyhat. Ezt meghaladó, a (2) bekezdésben meghatározott szempontoknak megfelelő közlekedés csak az árvízvédelmi töltés kezelőjének egyedi hozzájárulásával történhet. V. FEJEZET FOLYÓ-, TÓ ÉS VÍZIÚT-SZABÁLYOZÁS 16. A mederszabályozás általános elő írásai 39. § A folyókon és a nagytavakon csak az integrált folyó- és tógazdálkodási tervbe, ezen belül az általános szabályozási tervbe illeszkedő létesítmények építhetők olyan sorrendben, hogy az általuk befolyásolt szakasz egységes rendezését biztosítsák. A szabályozott szakaszt a természetes állapotban hagyandó szakaszhoz úgy kell csatlakoztatni, hogy az az utóbbit kedvezőtlenül ne befolyásolja. 40. § (1) Folyó- és tószabályozásnál a vízgazdálkodási és vízhasználati célokon túlmenően, ökológiai, halélettani és egészségügyi szempontokat is figye lembe kell venni. (2) A medersüllyedés káros ökológiai és más hatásainak ellensúlyozása vagy megakadályozása érdekében törekedni kell a kapcsolódó vízterek optimális vízszintjének biztosítására, kapcsolatára. 41. § (1) A partvédő és a szabályozási műveken a vízlefolyást károsan befolyásoló növényzetet el kell távolítani. (2) A természetes módon vagy mederszabályozási mű hatására keletkezett zátonyon, feliszapolódáson nőtt növényzetet a hidraulikai és a természetvédelmi szempontok figye lembe véte lével úgy kell kezelni, hogy az a jég és a nagyvizek levonulását ne akadályozza. (3) A rendeltetésével ellentétes hatást kiváltó szabályozási művet el kell távolítani. 42. § (1) A part állandósítására szolgáló végleges partvédő műveket a meder kezelőjének hozzájárulásával, a Balaton esetében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény rendelkezései szerint készült partvonal-szabályozási, vízpart-rehabilitációs tanulmánytervbe és vízpart-rehabilitációs tervbe illeszkedően, az ideiglenes partvédő műveket pedig a meder kezelőjének az elő írásai szerint kell kialakítani. (2) A megrongálódott partvédő művek helyreállítása során vizsgálni kell a természetközeli megoldások alkalmazásának lehetőségét. 17. Folyószabályozás 43. § (1) A középvízi és kisvízi szabályozás körében a folyó hordalék-szállítási egyensúlyát, valamint a jég folyamatos levonulását biztosító és víziúttá nyilvánított folyón a hajózás igényeit kielégítő mederméreteket mederszabályozással kell kialakítani. (2) A nagyvízi szabályozás műveinek elhelyezése során és a nagyvízi meder rendezésekor elsősorban a nagyvíz, hordalék és a jég akadálytalan levonulását kell biztosítani. 44. § (1) A mederátvágással kiiktatott mederszakaszt az új meder kialakításával összhangban, a nagyvízi mederkezelési tervnek meg fele lően az erdővédelmi és természetvédelmi igények figye lembe véte lével kell kezelni. Az ökológiai célú vízpótlást – amennyiben a vízjárás lehetővé teszi – a természetes vízjárás dinamikáját követve kell biztosítani. Meg kell vizsgálni a főág és a mellékág ökológiai kapcsolatának kialakítását is. (2) A település belterületén levő kiiktatott mederszakaszban, illetve a holtágban pangó víz keletkezését meg kell akadályozni. 18. Folyóhasznosítás 45. § A folyó vízszintszabályozását az aránytalanul káros ökológiai hatások kizárásával kell meg valósítani. Meg kell vizsgálni többcélú megoldások, művek alkalmazásának és a vízerő-hasznosítás lehetőségét is. 46. § (1) A folyókon a vízszintemelést, illetve vízszintszabályozást az árvízvédelmi, jég- és hordalék levezetési, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, ökológiai és hajózási szempontok, valamint a településrendezési eszközökben foglaltak figye lembe véte lével kell meg valósítani. Az átjárhatóságról a beavatkozónak kell gondoskodnia, amíg a folyón az elzárás az átjárhatóságot akadályozza. (2) A természetes állapotában is hajózható folyó vízhasznosítási célból történő vízszintszabályozása során a vízlépcsők számát, helyét és a duzzasztási szinteket úgy kell megállapítani, hogy a hajóút mérete ne csökkenjen. (3) A vízszintszabályozással érintett folyószakaszon a műszakilag megfelelő part- és medervédelemről a beavatkozónak kell gondoskodni. 19. Vízi utak 47. § (1) A természetes vízi úton a hajóutat költségtakarékos módon, a lehető legkisebb hidromorfológiai állapotromlással járó folyószabályozási beavatkozással kell állandósítani és fenntartani. (2) Ha a hajózásra nem alkalmas folyó hajózhatóvá tétele folyószabályozási módszerekkel nem lehetséges, a hajóút a folyó a lehető legkisebb hidromorfológiai állapotromlással járó lépcsőzésével, vízszintszabályozásával biztosítható. (3) A természetes víziúthálózat hajózó- és hajózható csatornák létesítésével bővíthető. (4) A mesterséges vízi utakat a domborzati viszonyok figye lembe véte lével kell kialakítani. 48. § (1) A hajóút és műtárgyainak méreteit a vízi utanként külön megállapított hajózási kisvízszintre, szabályozási vízszintre, valamint a hajózási nagyvízszintre vonatkoztatva kell megadni. (2) Az (1) bekezdés szerinti vízszinteket a meder kezelőjének 10 évente felül kell vizsgálni és közzé kell tenni. VI. FEJEZET VÍZRENDEZÉS 20. Vízrendezés általános elő írásai 49. § (1) A vízfolyások, csatornák medrének, valamint műtárgyainak kiépítési mértékét a) belterületen és a kiemelt jelentőségű létesítmények környezetében 1–3%-os b) külterületen a veszélyeztetett értékek, valamint az elöntéssel veszélyeztetett terület a területhasználat, illetve az érintettek igényének figye lembe véte lével legfeljebb 10%-os előfordulási valószínűségű vízhozam levezetésére kell méretezni. (2) Meder méretezésénél figye lembe kell venni a vízgyűjtőn, az állandó tározókban, illetve ideiglenesen a belvízöblözetben visszatartott vízmennyiséget. (3) A vízrendezési műveket úgy kell karbantartani, hogy védőképességük ne csökkenjen a vízjogi engedélyben meghatározott mérték alá és állapotukat rendszeresen ellenőrizni kell. (4) Meglévő, árvízvédelmi művel védett vagy depóniával rendelkező vízfolyás, illetve csatorna esetén a töltés külső oldalán a felszíni lefolyásból összegyűlő vizek elvezetéséről a terület tulajdonosának, újonnan létesülő töltés vagy depónia esetében a vízjogi engedélyesnek kell gondoskodnia. (5) A belvízcsatornába, csapadékvíz-csatornába, csapadékvíz-elvezető árokba tisztítatlan települési szennyvizet vagy szervestrágyát tartalmazó vizet tilos bevezetni. 21. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése 50. § (1) Vízépítési műtárgyakat a mederre előírt, de legalább a 3%-os előfordulási valószínűségű vízhozamra kell méretezni. (2) A vízmosáskötő művet az 1%-os előfordulási valószínűségű árvízi vízhozam vezetésére kell méretezni. 51. § (1) Nagyvizek levezetésével kapcsolatos beavatkozások tervezése során törekedni kell árvízcsúcs-csökkentő tározók létesítésére és az időszakosan vízjárta területek vízvisszatartásba történő bekapcsolására. (2) Vízfolyások kiépítettségének meghatározásánál tavak, tározók árvízcsúcs-csökkentő hatását csak akkor szabad figye lembe venni, ha a folyamatos működtetés biztosított, illetve megszüntetés esetén a pótló beavatkozásokat a vízjogi engedély meghatározza. 22. Síkvidéki területek vízrendezése 52. § (1) A felszíni víz vezető-csatornahálózat és a művek kiépítésének alapjául szolgáló mértékadó belvízhozamot a belvízöblözetek területének területhasználatai és az érintettek igényeinek figye lembe véte lével kell meghatározni. (2) A csatornahálózat elemeit úgy kell méretezni, kiépíteni és fenntartani, hogy a mértékadó vízhozamot kiöntés és károkozás nélkül vezessék el, kivéve az időszakos vízvisszatartásra kijelölt területeket. (3) A csatornahálózatot úgy kell tervezni, hogy a mértékadó belvízhozamot gravitációsan vezesse el. Amennyiben a gravitációs elvezetés nem biztosítható, akkor a csatlakozó mellékcsatorna torkolatában megfelelő elzáró műtárgy és szükség szerinti szivattyúzási lehetőség kiépítéséről gondoskodni kell. (4) A torkolati műtárgy megépítése, karbantartása és üzemeltetése a mellékcsatorna kezelőjének feladata. (5) Az időszakos vízvisszatartásra kijelölt területeken gondoskodni kell az indokolatlanul kiépített csatornahálózat-elemek teljes vagy részleges megszüntetéséről az abban érdekelt költségére. 53. § (1) A vízgyűjtőn, illetve a részvízgyűjtőn a hasznosítás szempontjából felesleges csapadék és talajvíz befogadó víztestbe való vezetéséről a területhasználó köteles gondoskodni. (2) A területhasználó szükség esetén köteles gondoskodni a többlet vízhozam visszatartásáról. 54. § Ha a felszíni víz gravitációs levonulása a megengedett vízszint mellett a vízjogi engedélyben előírt idő alatt nem érhető el, akkor a kármentesítést, illetve a károk csökkentését a területhasználatnak meg fele lően vízkormányzással, vízvisszatartással, szivattyús átemeléssel kell biztosítani. 55. § Belvíztározót ott lehet létesíteni, ahol a domborzati viszonyok a víz visszatartására alkalmasak, valamint ahol a létesítés műszakilag és gazdaságilag indokolt, továbbá az ökológiai feltételek teljesíthetők. 56. § (1) A műtárgyak helyét úgy kell kijelölni, hogy a belvízvédelmi követelmények és az árvízi biztonság kielégítésén kívül az áramlási viszonyok kedvezően alakuljanak, az alapozás, a megközelítés, valamint villamos üzem esetén a távvezetékhez való csatlakozás megfelelő legyen. (2) A belvízrendszerekben a vizek tervszerű visszatartása, szabályozott lefolyása és kormányzása céljából zsilipeket, tiltókat kell létesíteni. A tervszerű vízvisszatartást a vízjogi üzemeltetési engedélyben rögzíteni kell. (3) Belvízcsatorna közérdek mértékét meghaladó célra csak az alapfunkció sérelme nélkül vehető igénybe. 57. § (1) A belvízcsatornákat érintő munkák tervezője köteles egyeztetni a belvízcsatorna kezelőjével, aki megadja az érintett csatornaszelvényre vonatkozó adatokat, továbbá a tervezésre, kivitelezésre, valamint az üzemeltetésre vonatkozó feltételeit. (2) A belvízcsatornákat érintő munkák megkezdése előtt a kivitelező köteles a munkakezdést bejelenteni a belvízcsatorna tulajdonosának, illetve kezelőjének. A belvízcsatornákat érintő munkákat a kivitelező a belvízcsatorna kezelőjének ellenőrzése mellett köteles elvégezni. 23. Belterületi (települési) vízrendezés 58. § (1) A belterületi vízelvezetés rendszerét a település jellege és beépítettsége alapján kell meghatározni. (2) Belterületbe vonást megelőzően el kell készíteni a terület vízrendezésének műszaki megoldását tartalmazó tervet. (3) Csapadékvíz elvezetése csak a 18. § (3) bekezdésében meghatározott esetben történhet egyesített rendszerű csatornázással. (4) A belterületi vízelvezető hálózatot, illetve annak részelemeit a településrendezési eszközökkel összhangban lévő vízrendezési terv alapján kell kialakítani. (5) A belterületi vízrendezést csak a külterületi kapcsolódásokkal összhangban lehet elvégezni. VII. FEJEZET VÍZHASZNOSÍTÁS 24. Térségi vízszétosztás, mezőgazdasági vízhasznosítás általános elő írásai 59. § (1) Vízhasznosítási célú főmű létesítésénél a településrendezési eszközökben meghatározott hosszú távú igény vehető alapul, figye lembe véve a szakaszos meg valósítás lehetőségét. (2) Vízfolyásba öntözővizet vagy halastavat tápláló, illetve az innen elfolyó csurgalék- és használtvizeket a vízfolyás kezelőjének, valamint üzemeltetőjének hozzájárulásával lehet bevezetni. (3) Az öntözőcsatorna medréből történő elszivárgást – ha azt a talajviszonyok indokolják – műszaki és gazdasági szempontok alapján szigeteléssel vagy övárok építésével kell meggátolni. 25. Öntözés 60. § (1) Öntözőtelepet a (2)–(6) bekezdésekre és a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló kormányrendelet elő írásaira figyelemmel csak ott és akkor szabad létesíteni, illetve öntözési célú vízkivételt engedélyezni, ahol a) felszíni víz igénybevétele esetén hidrológiai vizsgálattal megállapítottan, szabad vagy szabaddá tehető készlet áll rendelkezésre és nem sérülnek a vizekre vonatkozó környezeti célkitűzések és a vizek védelméről szóló jogszabályokban meghatározott követelmények, b) a terület vízrendezése a szükséges mértékben megtörtént, vagy az öntözés bevezetésével egyidejűleg megtörténik, c) a víz minősége megfelel, vagy megfelelővé tehető, d) az öntözőtelep és szolgáltató rendszer kialakításánál a lehető legkisebb párolgási veszteséggel járó energia- és víztakarékos technológiákat alkalmaznak, és e) a kereslet az öntözővíz igénybevételére minimum 5 éves időszakra igazolható. (2) Rétegvíz, továbbá karsztvíz csak mikroöntözés céljából vehető igénybe. (3) Felszín alatti víz öntözési célú igénybevétele csak felszíni vízbeszerzési lehetőség hiányában engedélyezhető. Hiánynak minősül, ha a vízigény felszíni vízből történő kielégítése aránytalanul nagy költséggel járna a felszín alatti vízbeszerzéssel összehasonlítva. A hiány meglétét a vízügyi hatóság a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság véleményének kikérését köve tően állapítja meg. (4) A (3) bekezdésben foglaltak figye lembe véte lével megállapított felszíni víz hiánya esetén az öntözési vízigényt lehetőség szerint talajvízből kell kielégíteni. A térség közüzemi ivóvízellátására igénybe vett vízadó rétegeket csak más vízadó réteg hiányában szabad igénybe venni és csak olyan mértékig, hogy annak ne legyen kedvezőtlen hatása az ivóvízellátásra. (5) Ivóvízbázis környezetében csak olyan öntözés engedélyezhető, ami nem eredményezi az ivóvízbázis biztonságának csökkenését sem mennyiségi, sem minőségi szempontból. (6) Ha a vízkivételnek a felszín alatti vízviszonyokban várhatóan mérhető hatása jelentkezik az öntözött területen kívül, monitoringról kell gondoskodni. 61. § (1) Szennyvízöntözést végezni a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendeletben előírt feltételek szerint és csak előtisztított szennyvízzel szabad. A tisztítás mértékét a talajadottságok, a vízvédelmi, illetve az egészségügyi követelmények, és a felhasználás technológiája alapján kell meghatározni. (2) Az öntözött területen a szennyvíz szétosztására szolgáló hálózatot és az öntözött területet úgy kell megtervezni, illetve üzemeltetni, hogy az öntözőtelepen pangó szennyvíz ne keletkezzék. (3) Meg kell akadályozni, hogy az öntözőtelepről tisztított szennyvíz a szomszédos területre, védett természeti területre, Natura 2000 területre, a talajvízbe vagy befogadóba jusson. 26. Tavak 62. § (1) Halastavat, horgásztavat, látványtavat és jóléti tavat (a továb biak ban együtt: mesterséges tavat), valamint tározót ott lehet létesíteni, ahol a) az előírt minőségű víz a kívánt időpontban és a szükséges mennyiségben rendelkezésre áll, b) a természetvédelmi szempontból fontos élőhelyeket nem károsítja, és c) a víz későbbi hasznosítása érdekében az egyébként káros mennyiségű vizek visszatartása biztosítható. (2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott elő írásoktól el lehet térni, amennyiben a tó létesítése a vizek mennyiségi és minőségi viszonyait károsan nem befolyásolja. 63. § (1) A tavak feltöltésére, illetve táplálására csak olyan felszíni vizet szabad felhasználni, amely minőség, hőmérséklet, lebegőanyag-, vegyianyag-tartalom, valamint mikrobiológiai szennyezettség szempontjából a hasznosítási célnak megfelel. A vízellátást a vízszétosztó rendszerből, illetve a vízszétosztásra igénybe vett belvízcsatorna szakaszokból, ettől eltérő esetben csak folyamatos vízkészletű vízfolyásokból szabad tervezni. (2) A szennyvízzel, települési folyékony hulladékkal történő tápanyagképzés, takarmányozás tilos. 64. § (1) Ivóvízellátást szolgáló felszíni tározót és a vízlépcsőrendszerek létesítése során kialakított tározót úgy kell kialakítani és a tározóteret rendezni, hogy a víz minőségi romlása megakadályozható legyen. Ivóvízellátást szolgáló tározó esetén a vízkivételi műtárgynak több szintben kell biztosítania a vízkivételt. (2) Az elsődlegesen nem halászati vízterület, különösen a felszíni víz vezető-csatorna és a tó, csak a kezelőjének hozzájárulásával hasznosítható halászati célra, amennyiben a halászati vízterületté nyilvánítás is megtörtént. 65. § A tározó üzemeltetési szabályzata – a 7. §-ban meghatározottakon túl – tartalmazza a) a tározóra, a vele kapcsolatos létesítményekre és a vízgyűjtő területre vonatkozó jellemző adatokat, továbbá b) a katasztrófa megelőzéséhez, illetve elhárításához szükséges megfigyelésekre, c) a hidrológiai megfigyelésekre, d) az árvízvédekezésre, e) a vízszintszabályozásra, és f) a vízbázisok, távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények érintettsége esetén védőterületre vonatkozó részletes elő írásokat, valamint g) a tározót tápláló és a tározóból kivett vízmennyiségek, valamint a szivárgás jellemzőinek mérését és nyilvántartását. VIII. FEJEZET VÍZIÁLLÁSOK 27. Víziállások telepítésének általános szabályai 66. § (1) A víziállás helyét úgy kell kijelölni, hogy két szomszédos víziállás között a helyi viszonyoknak és a használat jellegének megfelelő térköz maradjon. (2) A víziállások az állami, önkormányzati tulajdonban lévő vizek medrében vagy a közcélú vízilétesítmények vízterületén csak a meder kezelőjének, annak hiányában tulajdonosának hozzájárulásával létesíthetőek. (3) Víziállás csak a kezelői hozzájárulásban meghatározott időtartamra létesíthető. (4) Nem telepíthető víziállás a) hajóútban, b) nagyhajózásra alkalmas folyószakaszokon, kivéve a csatornázott folyószakaszokat, c) természetes vízjárású folyók, vízfolyások és csatornák 1,5 métert meghaladó vízszint-ingadozással jellemezhető mederszakaszain, d) a zárt nádasok belsejében, e) azokon a partszakaszokon, amelyeken terület- és településrendezési, vízügyi, környezet-, természet- vagy tájvédelmi érdekeket sért vagy veszélyeztet, f) olyan part-, illetve mederszakaszon, ahol a mederben elhelyezett vagy medret keresztező nyomvonalas létesítmények biztonságát veszélyeztetné, g) horgonyzási tilalom alá eső területen belül, h) ivóvíztározókban, valamint a víztározók zárógátjai és műtárgyai közelében, i) a vízszétosztó rendszer létesítményein, valamint j) ha a keletkező hulladék ártalommentes elhelyezése nem biztosított. (5) A vízügyi hatóság a kezelő megkeresésére a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet alapján a kezelői hozzájárulás nélkül vagy e rendeletnek nem megfelelő módon létesített víziállások eltávolítására kötelezi az azt létesítőt. 67. § (1) A víziállást a mértékadó igénybevétel, a szél, a hullámzás, a jégnyomás, a hasznosítás jellege és módja, valamint a helyi környezeti adottságok figye lembe véte lével kell megtervezni, méretezni és kivitelezni. A víziállás nem akadályozhatja a meder fenntartását, az ár- és a belvíz elleni védekezést, valamint a hajózást. (2) A víziállást és tartozékait a jég kártételeitől védett helyen szabad létesíteni és olyan anyagból, olyan szerkezettel és méretekkel, oly módon kell kialakítani, hogy az minden vízállásnál és kedvezőtlen időjárási viszonyok között is biztonságosan legyen használható, a víz levonulását ne akadályozza, és ne veszélyeztesse a vizek állapotát. 68. § A víziállás alapterületét a tervezett használattal arányos méretben kell meghatározni, törekedve a vízterület minél kisebb igénybevételére. Horgászati célú víziállás bejáró nélkül számított alapterülete nem haladhatja meg a 20 m2 -t. 69. § (1) A víziállásokhoz a parti bejárót úgy kell kialakítani, hogy az a természetes part állékonyságát vagy a partvédőmű állagát ne veszélyeztesse, és a parti nádas állományát ne károsítsa. (2) A víziállás megközelítésére föld-, beton- vagy kőbejáró nem építhető, illetve nem létesíthető olyan bejáró, amely a víz áramlását akadályozza. (3) Zárt, a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló kormányrendelet alapján I–III. osztályúnak minősített nádasban víziállás nem létesíthető. 28. Víziállások telepítésének különös szabályai 70. § (1) Egész évben a vízben hagyható, állandó jellegű víziállást csak állóvizekben, felszíni víz vezető-csatornákban szabad létesíteni. (2) Ideiglenes víziállás csak április 1. napja és október 31. napja közötti időszakban tartható a mederben. Ezt köve tően 15 napon belül minden tartozékával együtt el kell távolítani. Amennyiben a vízből eltávolított víziállás elhelyezésére a parton kerül sor, oly módon kell elhelyezni, hogy a nagyvizek és a jég levonulását ne akadályozza, és a víz el ne sodorhassa. 71. § (1) Felépítményes víziállás nem létesíthető a Balatonon, a Velencei-tavon és a Ráckevei (Soroksári)-Dunában, kivéve tudományos vagy szakszolgálati célokat szolgáló eszközök és berendezések elhelyezésére vagy ilyen jellegű munkák végzésére létesített víziállást. Felépítményes víziállásnak minősül a zárt terű, fedett vagy oldalfalakkal ellátott – épületnek nem minősülő – felépítményt hord …