2012. XCII. törvény a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény kihirdetéséről.

2012. XCII. törvény a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövege, valamint annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2012. június 25-ei ülésnapján fogadta el. Ö Z L Ö N Y DÉLKELET-EURÓPAI RENDŐRI EGYÜTTMŰKÖDÉSI EGYEZMÉNY Preambulum Az Albán Köztársaság, Bosznia és Hercegovina, a Macedón Köztársaság, a Moldovai Köztársaság, Románia, valamint Szerbia és Montenegró Államszövetség a továbbiakban: Szerződő Felek azzal az óhajjal, hogy közös biztonsági érdekeiket kövessék, azzal a szándékkal, hogy biztonsági partnerség létrehozásával hatékonyan küzdjenek a közrendet és a közbiztonságot fenyegető, határokon átnyúló veszélyek és a nemzetközi bűnözés ellen, azzal a céllal, hogy tovább fokozzák és erősítsék a rendőri együttműködést, elhatározva, hogy tovább erősítik a kölcsönös segítségnyújtást rendőri ügyekben, az alábbiakban állapodtak meg: 1. Cikk Az Egyezmény hatálya A Szerződő Felek erősítik együttműködésüket a közbiztonságot és/vagy közrendet fenyegető veszélyek elleni küzdelemben, valamint a bűncselekmények megelőzésében, felderítésében és rendőri nyomozásában. Amennyiben jelen Egyezmény másképp nem rendelkezik, nemzeti jogszabályaik szerint járnak el. 2. Cikk Fogalom-meghatározások A jelen Egyezmény alkalmazásában: a) bűnüldöző hatóságok: a Szerződő Felek nemzeti jogszabályainak értelmében a jelen Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazására hatáskörrel rendelkező hatóságok; b) tisztviselők: a bűnüldöző hatóságok által kijelölt személyek; c) határok: a Szerződő Felek nemzeti jogszabályai által meghatározott, nemzetközileg elismert szárazföldi, folyóvízi, tengeri, légi- és tengeri kikötő határok; d) harmadik állam: a Szerződő Felektől különböző állam; e) tartózkodási engedély: típusától függetlenül valamely Szerződő Fél által kiállított engedély, mely annak területén való tartózkodásra jogosít. Ez nem foglalja magába a menedékjog vagy tartózkodási engedély iránt folytatott eljárás céljából valamely Szerződő Fél területén való ideiglenes tartózkodásra jogosító engedélyt; f) személyes adat: az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely adat; az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlenül vagy közvetve azonosítható, különösen egy azonosító számra vagy a személy fizikai, fiziológiai, pszichikai, gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitására vonatkozó egy vagy több egyedi tényezőre történő utalás révén; g) személyes adat kezelése (a továbbiakban: adatkezelés): a személyes adatokon automatizált vagy nem automatizált eszközökkel végzett művelet vagy műveletek összessége, mint például azok gyűjtése, rögzítése, rendszerezése, tárolása, átalakítása vagy megváltoztatása, visszakeresése, a betekintés, felhasználás, továbbítás útján történő nyilvánosságra hozatal, terjesztés, vagy más egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel, összehangolás vagy összekapcsolás, valamint zárolás, törlés vagy megsemmisítés; h) információ: személyes és nem személyes adat. 3. Cikk Általános együttműködési intézkedések A Szerződő Felek bűnüldöző hatóságai hatáskörükön belül megtesznek minden olyan intézkedést, amely az együttműködést elősegíti. A hatóságok különösen: 1. elősegítik az információcserét és a kommunikációs struktúrákat azáltal, hogy: a) tájékoztatják egymást az ügyekkel kapcsolatos tényekről, a gyanúsítottak közötti kapcsolatokról és a tipikus gyanúsítotti magatartásokról, a személyre vonatkozó adatok átadása nélkül; b) közvetlenül, a lehető leghamarabb tájékoztatják egymást a rendőri relevanciával bíró jövőbeni eseményekről és incidensekről, a személyre vonatkozó adatok átadása nélkül, a közrendet és közbiztonságot fenyegető veszélyek elleni küzdelem megkönnyítése érdekében, azzal a céllal, hogy időben meg tudják tenni a szükséges intézkedéseket; c) a mindennapi tevékenységeket és a speciális műveleteket érintő műveleti tervezések megkönnyítése érdekében, a személyhez kapcsolódó adatok kivételével, megosztják egymással a fontos információkat, beleértve a megelőző intézkedésekre vonatkozó, az érintett másik Szerződő Fél területére esetlegesen hatást gyakorló eseményekről és incidensekről szóló információkat is; d) elkészítik és rendszeresen frissítik a hatáskörökre, illetékességre és elérhetőségekre vonatkozó adatokat tartalmazó közös címtáraikat; e) rádiókommunikációt tartanak fenn, és e tekintetben berendezéseiket is kicserélik az egységes rádió berendezések és frekvenciák valamennyi európai országban történő bevezetéséig, valamint közös javaslatokat készítenek elő a telekommunikáció, különösen a határmenti rádiókommunikáció költséghatékony fejlesztésére. 2. elősegítik az együttműködést a megelőzési, felderítési és nyomozási céllal, valamint a fenyegetések elhárítása érdekében folytatott műveletek és nyomozások során, azáltal, hogy: a) összehangolt tervezés alapján rendőri erőket telepítenek a szomszédos határterületekre; b) közös programokat terveznek és hajtanak végre a bűnmegelőzés terén; c) rendszeres időközönként találkozókat és megbeszéléseket tartanak az együttműködés minőségének ellenőrzése és fenntartása érdekében, megvitatják az új stratégiákat, egyeztetik a műveleti, körözési és járőrözési terveiket, statisztikai adatokat cserélnek, összehangolják a munkaprogramokat; d) elősegítik az érintett egységek megállapodásán alapuló közös képzési és tanulmányi látogatások szervezését; e) meghívják a többi Szerződő Fél képviselőit, hogy megfigyelőként vegyenek részt a speciális műveletekben. I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4. Cikk Együttműködés megkeresés alapján (1) A Szerződő Felek bűnüldöző hatóságai hatáskörükön belül megkeresés alapján kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak a közrendet és közbiztonságot fenyegető veszélyek elleni intézkedés, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása érdekében, kivéve, ha az érintett Szerződő Fél jogszabályai értelmében a megkeresést vagy annak végrehajtását csak az igazságügyi hatóságok intézhetik. Ha a megkeresett hatóság nem rendelkezik hatáskörrel a megkeresés teljesítésére, a megkeresést továbbítja a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, és erről tájékoztatja a megkereső hatóságot. (2) A jelen Egyezmény szerinti bűnüldöző hatóságokat a mellékelt listák tartalmazzák. A többi minisztérium hatáskörét az együttműködés semmiképpen nem érintheti. (3) A Szerződő Felek Nemzeti Központi Egységeket hoznak létre vagy jelölnek ki. A Nemzeti Központi Egységek létrehozásáig vagy kijelöléséig az érintett országokban a fennálló struktúrákat kell alkalmazni. (4) A megkereséseket és az azokra adott válaszokat, amennyiben közvetlen együttműködés szükséges, a mellékelt listákban megnevezett hatóságok között is ki lehet cserélni, a Nemzeti Központi Egységnek vagy a fennálló struktúráknak az eljárásról történő egyidejű tájékoztatása mellett, a) amennyiben a határon átnyúló hivatalos tevékenységek olyan bűncselekményekre utalnak, melyekben minden valószínűség szerint a határterület bűnüldöző hatóságai fognak nyomozást folytatni, vagy b) amennyiben a közrendet és/vagy közbiztonságot fenyegető közvetlen veszélyek elhárításában való segítségnyújtás érdekében küldött megkereséseket másképpen, a Nemzeti Központi Egységek közötti szokásos csatornákon keresztül nem lehet időben továbbítani. (5) A megkeresések érinthetik különösen: a) a gépjárművek, bármely fajta vízi és légi járművek tulajdonosainak és használóinak azonosítását. Az egyik Szerződő Fél megkeresésére a megkeresett Szerződő Fél átadja a gépjárműről, valamint bármely fajta vízi és légi járműről tárolt adatot, ideértve a tulajdonosok és használók adatait is, amennyiben ezen adatok egy személy tulajdonosként/használóként való azonosításához vagy egy személy által használt járművek azonosításához szükségesek, illetve, ha a járműadat a bűncselekmények megelőzéséhez, leküzdéséhez, valamint a közrendet és/vagy közbiztonságot fenyegető veszélyek elleni védekezéshez szükséges. A megkereső Szerződő Fél bűnüldöző hatóságai a megkeresést azon hatóság(ok)hoz továbbíthatják, mely(ek) a jármű nyilvántartási adatbázist fenntartják, illetve, a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző hatóságához sürgős esetekben, vagy ha bármely fajta vízi járműre vonatkozó nyilvántartási számot az érintett hatóságoktól kellene beszerezni. b) a vezetői engedélyekre és járművek dokumentumaira vonatkozó információkat, beleértve az összehasonlítható jogosítványokat és dokumentumokat is; c) a tartózkodási hely, lakhely és tartózkodási engedélyek megállapítását; d) a telefonok és egyéb telekommunikációs berendezések előfizetőinek azonosítását; e) a személyek, holttestek vagy holttestek részeinek azonosítását; f) a tárgyak, úgy, mint lőfegyverek, lőszer és robbanóanyagok, robbanószerkezetek, gépjárművek, bármely fajta vízi és légi jármű és kulturális tárgy eredetére vonatkozó információkat; g) a személyek vagy tárgyak körözését; h) a körözési intézkedések kezdeményezését és koordinációját; i) a rendőrségi meghallgatásokat és kihallgatásokat, különösen a személy információadási szándékának meghatározása céljából; j) a bűnügyi helyszíni nyomozásokra, bizonyítékok gyűjtésére, értékelésére és elemzésére vonatkozó információkat; k) a tanúvédelmet biztosító konkrét intézkedéseket; l) a forró nyomon üldözés esetén történő információcserét; m) a tömegrendezvények esetén folytatott ellenőrzésekkel kapcsolatos együttműködést és információcserét. (6) A megkereséseket és az arra adott válaszokat írásban (fax vagy e-mail útján) kell megküldeni. Ha személyekre vonatkozó adatokat továbbítanak, az adat különleges minőségét figyelembe vevő biztonságos adattovábbítási módszert kell alkalmazni. Sürgős esetekben a megkereséseket szóban is lehet továbbítani, azonban azt a közlést követően azonnal írásban is meg kell erősíteni. Az írásbeli választ csak a megkeresés írásban történő megerősítését követően lehet továbbítani. A Szerződő Feleknek biztosítaniuk kell, hogy csak a jogosultsággal rendelkező személyek férjenek hozzá az alkalmazott kommunikációs eszközökhöz. 5. Cikk Az információcsere területei (1) A Szerződő Felek bűnüldöző hatóságai a bűncselekmények, különösen a szervezett bűnözés megelőzése, felderítése és nyomozása terén folytatott együttműködésük során megkeresésre az alábbi információkat cserélik ki: a) a szervezett bűnözésben érintett személyek adatai, bűncselekmények elkövetésével kapcsolatban a gyanúsítottak és a gyanús személyek közötti összefüggésekre vonatkozó információk, bűnszervezetek és szervezett bűnözői csoportok felépítésével, továbbá gyanúsítottak és gyanús személyek, vagy gyanúsított csoportok és gyanús csoportok tipikus viselkedési mintáival kapcsolatos ismeretek, előkészített, megkísérelt vagy befejezett bűncselekményekről szóló információk, különösen a bűncselekmény ideje, helyszíne és típusa, sértettekről és a vagyoni kárról szóló részletek, különös körülményekre és a releváns jogi rendelkezésekre vonatkozó információk, amennyiben szükségesek a bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez és nyomozásához, b) a határon átnyúló bűncselekmények elkövetési módszerei és új formái, c) kriminológiai és más, bűnözéssel kapcsolatos kutatási eredmények, a nyomozások lefolytatásának gyakorlati részletei, a további fejlesztést célzó munkaeszközök és módszerek, d) eszközökre vagy vagyonra vonatkozó információ és/vagy ezek mintái, melyek megrongálódtak a bűncselekmény elkövetésekor, vagy melyeket bűncselekmény elkövetésére használtak vagy szándékoztak felhasználni, vagy melyek bűncselekmény elkövetésének eredményeképpen jöttek létre, e) a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó bűncselekményekkel kapcsolatos hatályos jogszabályok, f) bűncselekmények elkövetéséből, vagy az azokban való részvételből származó haszonra és vagyontárgyakra vonatkozó információ. (2) Amennyiben az információt különleges módszerek alkalmazásával szerzik, a Szerződő Felek hatóságai nemzeti jogszabályaiknak megfelelően működnek együtt. A Szerződő Felek az ilyen információcsere során átadott adatoknak legalább a vonatkozó nemzeti jogszabályaik által előírt védelmet biztosítják. 6. Cikk Információcsere megkeresés nélkül Bizonyos esetekben a Szerződő Felek bűnüldöző hatóságai megkeresés nélkül is átadnak egymásnak információkat, amennyiben bizonyított tények alapján okkal feltételezhető, hogy az információ a közrendet és/vagy közbiztonságot fenyegető konkrét veszélyek leküzdése, vagy bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása érdekében szükséges. Az információcserére a 4. Cikk (3) bekezdését (Nemzeti Központi Egységek), (4) bekezdését (megkeresések és az azokra adott válaszok) és (6) bekezdését (faxon vagy e-mailen érkező írásbeli megkeresések) kell megfelelően alkalmazni. 7. Cikk Közös fenyegetettség elemzés A Szerződő Felek bűnüldöző hatóságai a bűnügyi helyzetet leíró egységes szempontrendszer kialakítására törekednek. E célból rendszeresen vagy szükség szerint állapotjelentéseket küldenek egymásnak, és legalább egyszer évente közös elemzéseket végeznek. 8. Cikk Rendszeres információcsere az illegális migráció elleni küzdelem érdekében (1) A Szerződő Felek az illegális határátlépés és az emberkereskedelem leküzdése céljából rendszeres információcserét folytatnak. (2) A kicserélendő információk elsősorban a migrációs mozgásokra, azok kiterjedésére, szerkezetére és lehetséges célállomásaira, a valószínű migrációs útvonalakra és az illegális határátlépésre alkalmazott közlekedési eszközökre, valamint a csempészek szervezeti formáira vonatkoznak. Mindemellett az aktuális helyzetre vonatkozó információkat és elemzéseket is átadják egymásnak, és minden olyan tervezett intézkedésről is tájékoztatják egymást, amelyek relevánsak lehetnek a másik Szerződő Fél számára. 9. Cikk Összekötő tisztviselők (1) A Szerződő Felek olyan kétoldalú megállapodásokat köthetnek, amelyek értelmében az egyik Szerződő Fél egy másik Szerződő Fél bűnüldöző hatóságaihoz összekötő tisztviselőket rendel ki határozott vagy határozatlan időre. (2) Az összekötő tisztviselők határozott vagy határozatlan időre történő kihelyezésének az a célja, hogy elősegítsék és felgyorsítsák a Szerződő Felek közötti együttműködést, különösen oly módon, hogy segítséget nyújtanak: a) a jelen Egyezmény céljainak megfelelő információcsere formájában; b) a büntetőügyekben történő kölcsönös rendőri segítségnyújtásra irányuló megkeresések végrehajtásában; c) a határok őrizetéért felelős hatóságok által ellátott feladatok tekintetében. (3) Az összekötő tisztviselők feladata a tanácsadás és a segítségnyújtás. Az összekötő tisztviselők nem jogosultak önálló rendőri intézkedés végrehajtására. Ezek a tisztviselők információkat szolgáltatnak, és feladataikat a kihelyező Szerződő Fél és a fogadó Szerződő Fél által adott utasításoknak megfelelően látják el. (4) A Szerződő Felek – kétoldalú vagy többoldalú megállapodások keretein belül –megállapodhatnak abban, hogy az egyik Szerződő Féltől harmadik államokba kihelyezett összekötő tisztviselők egy vagy több másik Szerződő Fél érdekeit is képviselik. Az ilyen megállapodások alapján a harmadik államokba kihelyezett összekötő tisztviselők, megkeresésre vagy saját kezdeményezésük alapján, információkat szolgáltatnak a többi Szerződő Félnek is, és hatáskörükben e Felek nevében feladatokat látnak el. A Szerződő Felek tájékoztatják egymást arról, hogy mely harmadik államokba szándékoznak összekötő tisztviselőket kihelyezni. 10. Cikk Tanúvédelem (1) A Szerződő Felek tanúvédelemre kijelölt bűnüldöző hatóságai közvetlen együttműködést folytatnak a tanúvédelmi programok terén. (2) Az együttműködés kiterjed különösen az információcserére, a logisztikai támogatásra és a védendő személyek átvételére. (3) A védendő személyek átvételekor minden egyes esetben megállapodást kell kötni a kölcsönös jogok és kötelezettségek szabályozása érdekében. (4) A védendő személyt a megkereső Szerződő Fél tanúvédelmi programjába fel kell venni. A védendő személy a megkeresett Szerződő Fél tanúvédelmi programjába nem kerül bele. Ezen személyek védelmével kapcsolatos támogató intézkedések végrehajtására a megkeresett Szerződő Fél nemzeti jogszabályait kell megfelelően alkalmazni. (5) Általában a megkereső Szerződő Fél viseli a védendő személyek megélhetésével kapcsolatos költségeket. A megkeresett Szerződő Fél viseli a személyek védelmével összefüggő személyi és dologi költségeket. (6) Súlyos okokból és a megkereső Szerződő Fél megfelelő módon történő értesítését követően a megkeresett Szerződő Fél megszüntetheti a támogató intézkedéseket. Ebben az esetben a megkereső Szerződő Fél visszaveszi az érintett személyt. 11. Cikk Alap- és továbbképzés, valamint tapasztalatcsere A Szerződő Felek bűnüldöző hatóságai együttműködnek az alap- és továbbképzés terén, többek között a) kicserélik az alap- és továbbképzési tananyagokat; b) közös alap- és továbbképzési szemináriumokat, határon átnyúló gyakorlatokat rendeznek a jelen Egyezményben lefektetett együttműködés részeként; c) meghívják a másik Szerződő Fél bűnüldöző hatóságainak képviselőit a gyakorlatokon és a speciális műveletekben megfigyelőként való részvétel céljából, és kölcsönös gyakorlati képzési látogatásokat szerveznek; d) lehetővé teszik a másik Szerződő Fél bűnüldöző hatóságai képviselői számára a továbbképzési kurzusokon való részvételt. 12. Cikk Megelőzés A Szerződő Felek bűnüldöző hatóságai kicserélik a bűnmegelőzés terén szerzett tapasztalataikat, és ebből a célból közös programokat indítanak és hajtanak végre. 13. Cikk Forró nyomon üldözés (1) A Szerződő Felet képviselő tisztviselők, akik országukban bűncselekmény elkövetésén vagy abban való részvételen tetten ért személyt üldöznek, a jelen Egyezmény 34. Cikk (1) bekezdése alapján megkötött kétoldalú végrehajtási megállapodásoknak megfelelően, az üldözést folytathatják egy másik Szerződő Fél területén, annak előzetes engedélye nélkül is, ha a helyzet különleges sürgőssége miatt a másik Szerződő Fél bűnüldöző hatóságait a jelen Egyezmény 24. Cikkében előírt eszközök útján az illető területre való belépés előtt nem lehetett értesíteni, vagy ha ezek a hatóságok nem tudtak időben a helyszínre érni ahhoz, hogy átvegyék az üldözést. Ugyanezt a rendelkezést kell alkalmazni, ha az üldözött személy előzetes letartóztatásból vagy szabadságvesztés-büntetés letöltése közben szökött meg. Az üldözést folytató tisztviselők legkésőbb a határ átlépésekor felveszik a kapcsolatot azon Szerződő Fél bűnüldöző hatóságaival, melynek területén a forró nyomon üldözést folytatják. A forró nyomon üldözést azonnal abba kell hagyni annak a Szerződő Félnek a felszólítására, amelynek területén azt végzik. Az üldözést folytató tisztviselők kérésére az eljárni jogosult belföldi hatóságok elfogják az üldözött személyt az illető személyazonosságának megállapítása vagy letartóztatása érdekében. (2) A jelen Cikk (1) bekezdésében hivatkozott kétoldalú végrehajtási megállapodások – akár taxatív felsorolással, akár az összes kiadatási bűncselekményre történő kiterjesztéssel – meghatározzák azokat a bűncselekményeket, melyek tekintetében a forró nyomon üldözés alkalmazható. (3) A forró nyomon üldözést az alábbi módok egyike szerint folytatják, amelyet a jelen Cikk (1) és (2) bekezdéseiben hivatkozott kétoldalú végrehajtási megállapodásokban határoznak meg: a) Az üldözést folytató tisztviselők az üldözött személyt nem tartóztathatják fel; b) Ha nem történt felszólítás a forró nyomon üldözés megszüntetésére, és ha az eljárni jogosult belföldi hatóságok nem tudnak elég gyorsan beavatkozni, az üldözést folytató tisztviselők feltartóztathatják az üldözött személyt, amíg annak a Szerződő Félnek a haladéktalanul értesítendő tisztviselői, amelynek területén az üldözés történik, meg tudják állapítani az illető személyazonosságát vagy őrizetbe tudják őt venni. (4) A forró nyomon üldözést az (1) és (3) bekezdéseknek megfelelően, és az alábbi módon folytatják, amelyet a jelen Cikk (1) és (2) bekezdéseiben hivatkozott kétoldalú végrehajtási megállapodásban határoznak meg: a) a kétoldalú végrehajtási megállapodásban meghatározott területen, illetve a határ átlépésétől számított meghatározott időtartamon belül; b) területi vagy időbeli korlátozás nélkül. (5) A forró nyomon üldözést csak az alábbi általános feltételekkel lehet folytatni: a) Az üldözést folytató tisztviselők betartják a jelen Cikk rendelkezéseit, és azon Szerződő Fél jogszabályait, amelynek a területén tevékenykednek; követik az eljárni jogosult belföldi hatóságok utasításait. b) Az üldözés során kizárólag a szárazföldi és vízi határokat szabad átlépni. c) A magánlakásokba és a nyilvánosság elől elzárt helyekre való belépés tilos. d) Az üldözést folytató tisztviselők egyenruhájuk, karszalag vagy a járművükre erősített kellékek alapján egyértelműen felismerhetőeknek kell lenniük; civil öltözék és a fent említett azonosító jelek nélküli jármű együttes használata tilos; az üldözést folytató tisztviselőknek mindig képeseknek kell lenniük annak igazolására, hogy hivatalos minőségükben járnak el. e) Az üldözést folytató tisztviselők maguknál tarthatják szolgálati fegyvereiket; a fegyverhasználat a jogos védelem esetét kivéve tilos. f) Ha a (3) bekezdés b) pontjának rendelkezései szerint az üldözött személyt az eljárni jogosult belföldi hatóságok elé állítás céljából elfogták, vele szemben csak biztonsági átvizsgálást lehet végezni; a szállítás alatt bilincs használható; az üldözött személynél talált tárgyakat le lehet foglalni. g) Az (1), (3) és (4) bekezdésben említett egyes műveletek után az üldözést folytató tisztviselők megjelennek azon Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező hatóságai előtt, amelynek területén tevékenykedtek, és jelentést tesznek tevékenységükről; ezen hatóságok felkérésére mindaddig rendelkezésre állnak, amíg a tevékenységük körülményeit megfelelően nem tisztázták; ezt az előírást kell alkalmazni akkor is, ha a forró nyomon üldözés nem járt az üldözött személy elfogásával. h) A Szerződő Fél hatóságainak üldözést végző tisztviselői, azon Szerződő Fél hatóságainak a megkeresésére, amelynek területén a forró nyomon üldözést folytatták, segítséget nyújtanak az azon műveletet követő nyomozáshoz, amelyben részt vettek, ideértve a bírósági eljárást is, amennyiben az üldözést végző tisztviselő személyazonosságának védelméről gondoskodnak. (6) Azt a személyt, akit a (3) bekezdésben előírt intézkedést követően az eljárni jogosult belföldi hatóságok őrizetbe vettek, állampolgárságára való tekintet nélkül őrizetben lehet tartani kihallgatás céljából. A nemzeti jog vonatkozó szabályait értelemszerűen kell alkalmazni. Ha a személy nem annak a Szerződő Félnek az állampolgára, amelynek területén őrizetbe vették, az őrizetbe vételt követő legkésőbb hat órán belül el kell engedni – mely időtartamba az éjfél és a délelőtt 9 óra közötti időt nem kell beszámítani –, kivéve, ha az eljárni jogosult belföldi hatóságok előzőleg bármilyen formájú megkeresést kaptak a személy ideiglenes letartóztatására kiadatás céljából. (7) Az előző bekezdésekben hivatkozott tisztviselőket a kétoldalú végrehajtási megállapodások határozzák meg. (8) A Szerződő Felek bilaterális alapon kiterjeszthetik az (1) bekezdés hatályát, és további rendelkezéseket fogadhatnak el jelen Cikk végrehajtása során. 14. Cikk Határon átnyúló megfigyelés (1) A Szerződő Felet képviselő tisztviselők, akik bűnügyi nyomozás keretében országukban olyan személyt tartanak megfigyelés alatt, aki feltehetőleg olyan bűncselekmény elkövetésében vett részt, amely miatt kiadatásra kerülhet sor, a jelen Egyezmény 34. Cikk (1) bekezdése szerint megkötött kétoldalú végrehajtási megállapodások alapján jogosultak arra, hogy a megfigyelést egy másik Szerződő Fél területén folytassák, ha ez utóbbi előzetesen előterjesztett megkeresés alapján engedélyezte a határon átnyúló megfigyelést. Az engedély feltételekhez köthető. Megkeresés alapján a megfigyelést az azon Szerződő Felet képviselő tisztviselőkre bízzák, amely Szerződő Fél területén a megfigyelést végzik. Az első albekezdésben említett megkeresést az egyes Szerződő Felek által kijelölt, a kért engedély megadására vagy továbbítására hatáskörrel rendelkező hatóságnak kell megküldeni. (2) Amennyiben különösen sürgős okokból a megkereső Szerződő Fél nem tudja megküldeni előzetesen a hozzájárulás iránti megkeresését, a megfigyelést végző tisztviselők a jelen Cikk (1) bekezdése szerinti kétoldalú végrehajtási megállapodások alapján jogosultak az olyan személy megfigyelését a határon át is folytatni, akiről feltehető, hogy a (3) bekezdésben említett bűncselekményt követett el. Ezekben az esetekben azon Szerződő Fél hatóságát, melynek területén a megfigyelést folytatják, haladéktalanul értesíteni kell a határ átlépéséről, és az előzetesen nem engedélyezett határátlépés okait megjelölő megkeresést késedelem nélkül meg kell küldeni. (3) A jelen Cikk (1) és (2) bekezdéseiben hivatkozott kétoldalú végrehajtási megállapodások – akár taxatív felsorolással, akár az összes kiadatási bűncselekményre történő kiterjesztéssel – meghatározzák a (2) bekezdésben említett bűncselekményeket. (4) A megfigyelést azonnal abba kell hagyni, amint az a Szerződő Fél, amelynek területén azt végzik, az előző bekezdésekben hivatkozott értesítést vagy megkeresést követően ezt kéri, vagy ha az engedélyt a határátlépést követő öt órán belül nem adták meg. (5) Az (1) és (2) bekezdésben említett megfigyelést csak az alábbi általános feltételeknek megfelelően lehet végezni: a) A megfigyelést végző tisztviselő betartja a jelen Cikk rendelkezéseit és azon Szerződő Fél jogszabályait, amelynek területén tevékenykednek; követi az eljárni jogosult belföldi hatóságok utasításait. b) A (2) bekezdésben leírt helyzet kivételével a megfigyelés során a megfigyelést végző tisztviselő magánál tartja az engedély megadását igazoló okmányt. c) A megfigyelést végző tisztviselőnek mindig képesnek kell lennie annak bizonyítására, hogy hivatalos minőségében jár el. d) A megfigyelést végző tisztviselő a megfigyelés során magánál tarthatja szolgálati fegyverét a megkeresett Szerződő Fél ezzel kifejezetten ellentétes rendelkezése hiányában; a fegyverhasználat a jogos védelem esetét kivéve tilos. e) A magánlakásokba és a nyilvánosság elől elzárt helyekre való belépés tilos. f) A megfigyelést végző tisztviselő a megfigyelt személyt nem foghatja el és nem tartóztathatja le. g) Valamennyi műveletről jelentést kell tenni azon Szerződő Fél hatóságainak, amelynek területén a műveletek történtek; a megfigyelést végző tisztviselők személyes megjelenése előírható. h) A Szerződő Fél hatóságának megfigyelést végző tisztviselője, azon Szerződő Fél hatóságainak megkeresésére, amelynek területén a megfigyelést végezték, segítséget nyújt az azon műveletet követő nyomozáshoz, amelyben részt vett, ideértve a bírósági eljárást is, amennyiben a résztvevő tisztviselő személyazonosságának védelméről gondoskodnak. (6) Az előző bekezdésekben hivatkozott tisztviselőket a kétoldalú végrehajtási megállapodások határozzák meg. (7) A Szerződő Felek a kétoldalú végrehajtási megállapodással kiterjeszthetik a jelen Cikk hatályát, és további rendelkezéseket fogadhatnak el annak végrehajtása során. 15. Cikk Ellenőrzött szállítás (1) Az egyik Szerződő Fél megkeresésére, kiadatási bűncselekmények nyomozásakor, a szükséges feltételek fennállása esetén a másik Szerződő Fél engedélyezheti saját területén ellenőrzött szállítás végrehajtását, különösen kábítószerek, prekurzorok, lőfegyverek, robbanóanyagok, hamis valuta, és bűncselekményből származó, vagy bűncselekmény elkövetésére felhasználni szándékozott eszközök szállítása esetén, amennyiben a megkereső Szerződő Fél megindokolja, hogy ezen intézkedés nélkül az elkövetők, vagy a terjesztői útvonalak azonosítása lehetetlen lenne, vagy nagy nehézségekbe ütközne. Ha az ellenőrzött szállítmány tartalma különös kockázatot jelent az abban résztvevő személyek számára, vagy a nyilvánosság számára veszélyes, a megkeresett Szerződő Fél jogosult bizonyos feltételekhez kötni a megkeresés végrehajtását vagy teljes egészében visszautasíthatja a megkeresést. (2) A megkeresett Szerződő Fél a szállítmány határátlépésekor vagy a bűnüldöző szervek által meghatározott helyen átveszi annak felügyeletét, annak érdekében, hogy elkerüljék az ellenőrzés megszakítását, és a szállítmány állandó megfigyelését biztosítsák oly módon, hogy a rendőri beavatkozás bármikor lehetséges legyen. A megkeresett Szerződő Fél általi átvételt követően a megkereső Szerződő Fél tisztviselői továbbra is követhetik az ellenőrzött szállítmányt a megkeresett Szerződő Fél tisztviselőivel együtt, a megkeresett Szerződő Fél egyetértésével. (3) A megkereső Szerződő Fél tisztviselői kötelesek a megkeresett Szerződő Fél jogszabályait betartani. (4) Ha a megkeresett Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező bűnüldöző hatóságai nem tudnak kellő időben közbelépni, és az ellenőrzött szállítás folytatása súlyos kockázatot jelentene az emberek életére vagy egészségére, vagy komoly anyagi károkat okozna, vagy a szállítmányt nem lehet tovább ellenőrzés alatt tartani, a megkereső Szerződő Fél tisztviselője lefoglalhatja az ellenőrzött szállítmányt. Amennyiben szükséges, a megkereső Szerződő Fél tisztviselői megállíthatják és elfoghatják a szállítmányt kísérő személyeket, amíg a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző hatóságai közbe nem lépnek. A megkereső Szerződő Fél minden esetben haladéktalanul tájékoztatja a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző hatóságait. (5) Amennyiben az ellenőrzött szállítmányt a megkeresett Szerződő Fél területén foglalták le, azt megkeresésre át lehet adni a megkereső Szerződő Félnek. (6) A (3) bekezdésben szereplő műveletet követően a hatáskörrel rendelkező helyi hatóságok által letartóztatott személyt ki lehet hallgatni, állampolgárságára tekintet nélkül. A nemzeti jogszabályok releváns rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni. (7) Amennyiben a személy nem azon Szerződő Fél állampolgára, melynek területén elfogták, legkésőbb hat órával az elfogást követően, ide nem értve az éjfél és a reggel 9 óra közötti időszakot, el kell engedni, kivéve, ha a hatáskörrel rendelkező helyi hatóságokat előzetesen bármely formában megkeresték ezen személy ideiglenes, kiadatási célú fogva tartása érdekében. (8) Az ellenőrzött szállítás során a 14. Cikk (4) bekezdésének a)–c) és e)–h) pontjait kell megfelelően alkalmazni a megkereső Szerződő Fél tisztviselőire. (9) Olyan ellenőrzött szállításra irányuló hivatalos megkeresés, melynek során az ellenőrzés harmadik állam területén kezdődik vagy ott folytatódik, akkor teljesíthető, ha a megkeresés tartalmazza, hogy a (2) bekezdésben szereplő feltételeket a harmadik állam is teljesíti. 16. Cikk Bűncselekmények nyomozására irányuló fedett nyomozások (1) Bűncselekmények nyomozása során valamely Szerződő Fél a jogszabályaiban foglalt feltételekkel, előzetes megkeresés alapján hozzájárulását adhatja a megkereső Szerződő Fél tisztviselőinek alkalmazásához, akik lehetnek fedett személyek vagy mintavásárlást végző személyek (a továbbiakban: „fedett nyomozó”). A megkereső Szerződő Fél csak akkor terjeszthet elő ilyen megkeresést, ha a bűncselekmény nyomozása másképpen kivitelezhetetlen lenne, vagy rendkívüli akadályokba ütközne. A tisztviselő valódi személyazonosságát a megkeresésben nem szükséges felfedni. (2) A megkeresett Szerződő Fél területén végzett fedett nyomozást eseti, határozott időtartamú műveletekre kell korlátozni. A műveleteket a Szerződő Felek résztvevő tisztviselői közötti koordináció útján kell előkészíteni. A fedett nyomozó alkalmazását és az általa végrehajtott tevékenységeket a megkeresett Szerződő Fél irányítja. A megkeresett Szerződő Fél felel a megkereső Szerződő Fél fedett nyomozója által végzett tevékenységekért, és bármikor kérheti a művelet befejezését. (3) A fedett nyomozók jelen Cikk alapján történő alkalmazása, a művelet végrehajtásának, valamint a nyomozási eredmények felhasználásának feltételei azon Szerződő Fél jogszabályaitól függnek, melynek területén a fedett nyomozót alkalmazták. (4) A megkeresett Szerződő Fél biztosítja a fedett nyomozó számára az összes személyi feltételt, beleértve kapcsolattartójának jelenlétét, a logisztikai és technikai eszközöket, és a területén folytatott művelet ideje alatt minden szükséges intézkedést megtesz a fedett nyomozó védelme érdekében. (5) Különösen sürgős esetben, ha komoly veszély áll fenn arra nézve, hogy a fedett nyomozó személyazonosságát felfedik, a fedett nyomozó másik Szerződő Fél területén történő alkalmazása az (1) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulás nélkül is megengedett. Ezekben az esetekben a fedett nyomozó másik Szerződő Fél területén történő alkalmazásának előfeltételeit teljesíteni kell. A fedett nyomozó tevékenységét azokra az intézkedésekre kell korlátozni, melyek feltétlenül szükségesek a fedőtörténetének vagy a biztonságának megőrzése érdekében. A megkeresett Szerződő Felet az alkalmazásról késedelem nélkül értesíteni kell, aki bármikor kérheti a művelet befejezését. (6) Az (1)–(4) bekezdéseket kell megfelelően alkalmazni azokra az esetekre is, amikor az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél fedett nyomozójának a saját területén való alkalmazását kéri. Ezekben az esetekben, eltérő megállapodás hiányában, a megkereső Szerződő Fél viseli a művelet költségeit. (7) A Szerződő Felek megtesznek minden szükséges óvintézkedést a fedett nyomozó személyazonosságának titokban tartása, és biztonságának garantálása érdekében, alkalmazásának befejeződését követően is. 17. Cikk Bűncselekmények megelőzésére irányuló fedett nyomozások (1) Amennyiben a releváns nemzeti jogszabályok megengedik, kiadatási bűncselekmények megelőzése érdekében végrehajtható fedett nyomozás a másik Szerződő Fél területén, ha előzetes megkeresés alapján ezen határon átnyúló fedett nyomozáshoz a hozzájárulást megadták. (2) A 14. Cikk megfelelően alkalmazandó. 18. Cikk Közvetlen veszély esetén történő bizonyítékgyűjtés iránti megkeresés (1) Közvetlen veszély esetén az érintett bűnüldöző hatóságok, amennyiben nemzeti jogszabályaik erre felhatalmazást adnak, bizonyítékok gyűjtése, beleértve a személyek, helységek és járművek átvizsgálása, valamint lefoglalás iránti megkeresést küldhetnek, amennyiben a nemzeti jogszabályok ezt lehetővé teszik. A megkereséseket közvetlenül a hatáskörrel rendelkező bűnüldöző hatósághoz kell megküldeni. (2) A megkeresés végrehajtása, beleértve annak meghatározását, hogy mit jelent pontosan a közvetlen veszély, a megkeresett Szerződő Fél jogszabályaitól függ, mely késedelem nélkül tájékoztatja erről a megkereső Szerződő Felet. (3) Ha az (1) bekezdésben hivatkozott megkeresést nem igazságügyi hatóság küldte, késedelem nélkül értesíeni kell az illetékes igazságügyi hatóságot a megkeresésről, így a közvetlen veszéllyel járó ügy speciális körülményeiről is. (4) Amennyiben a megkeresett Szerződő Fél jogszabályai bírósági határozat meghozatalát írják elő a megkeresett Szerződő Fél területén történő intézkedés végzésére vagy támogatására, a megkereső Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező bíróságának határozatát vagy nyilatkozatát utólag késedelem nélkül megküldik. A Szerződő Felek tájékoztatják egymást a nemzeti jogszabályaik releváns rendelkezéseiről. (5) A megtett intézkedések eredményeinek a megkereső Szerződő Fél részére történő továbbításához a hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóság hivatalos jogsegélykérelme szükséges. Ha a megtett intézkedések eredményeit sürgősen szükséges továbbítani, a megkeresett hatóság közvetlenül továbbíthatja az eredményeket a megkereső hatóságnak. Amennyiben a megkeresett hatóság nem igazságügyi hatóság, az eredmények továbbításához a hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóság előzetes hozzájárulása szükséges. 19. Cikk Fizikai átvizsgálások iránti megkeresés (1) Amennyiben a megkeresett Szerződő Fél jogszabályai lehetővé teszik, a Szerződő Felek bűnüldöző hatóságaikon keresztül kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak a gyanúsítottak és más személyek fizikai átvizsgálása tekintetében. (2) Az (1) bekezdés szerinti megkereséseket csak akkor teljesítik, ha a) az átvizsgálás az üggyel összefüggő releváns tények meghatározása érdekében szükséges, és az arányos a bűncselekmény súlyával; b) a fizikai átvizsgálást elrendelő határozatot a megkereső Szerződő Fél nemzeti jogszabályai alapján erre felhatalmazott szolgálat adta ki, vagy ha az ilyen szolgálat által küldött üzenetből egyértelmű, hogy az átvizsgáláshoz szükséges előfeltételek fennállnak, amennyiben a gyanúsított vagy más személyek a megkereső Szerződő Fél területén tartózkodnak. 20. Cikk DNS-profilok és más azonosító anyagok átadása és összehasonlítása (1) Folyamatban lévő nyomozások vagy büntetőeljárások során, illetve eltűnt személyekre és azonosítatlan holttestekre tekintettel a Szerződő Felek hatáskörrel rendelkező szolgálatai kölcsönösen segítik egymást DNS-profilok és más azonosító anyagok átadásával és az adatbázisaikban történő kereséssel, a releváns nemzeti jogszabályaikban meghatározottak szerint. Az eredményeket a lehető leghamarabb közölni kell a megkereső Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező szolgálataival. Az Interpol DNS formanyomtatványának a megkeresés idején érvényes változatát kell használni erre a célra. Ha a biológiai anyagok tipizálása szükséges a biostatisztikai pontosság növeléséhez, a megkeresett Szerződő Fél elvégzi a biológiai anyag tipizálását, amennyiben ez lehetséges és arányos. Az ilyen tevékenységből eredő költségeket meg kell téríteni a megkeresett Szerződő Félnek. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben vázolt keresés a DNS adatbázisban negatív eredménnyel zárul, a megkereső Szerződő Fél kérésére a megkeresett Szerződő Fél megőrzi adatbázisában az (1) bekezdés szerint megszerzett DNS-profilt a DNS adatbázisban történő, nemzeti jogszabályok szerinti keresés lefolytatása céljából. (3) Ha a megkeresett Szerződő Fél területén tartózkodó személy DNS-profilja nem elérhető, a megkeresett Szerződő Fél jogsegély keretében begyűjti és elemzi a személy molekuláris-genetikai mintáját, és továbbíthatja az ebből nyert DNS-profilt, ha a) a megkereső Szerződő Fél célként ugyanezt jelöli meg; b) a megkereső Szerződő Fél a jogszabályai által előírt, elemzés iránti megkeresést vagy határozatot megküldi a hatáskörrel rendelkező szolgálatnak, jelezve, hogy a molekuláris-genetikai anyag begyűjtése és elemzése megalapozott lenne, amennyiben a személy a megkereső Szerződő Fél területén tartózkodna, és c) a megkeresett Szerződő Fél jogszabályai szerint a molekuláris-genetikai anyag begyűjtéséhez és elemzéséhez előírt feltételek teljesültek; d) a megkeresett Szerződő Félnek az ebből eredő költségeit megtérítik. (4) A megkereséseket mindkét Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező rendőrhatóságai is továbbíthatják, és ugyanezeken a csatornákon keresztül intézhetik. 21. Cikk Az I. Fejezetben meghatározott, megkeresésekért felelős hatóságok (1) A Szerződő Felek által a 37. Cikkben hivatkozott mellékelt listákban megjelölt bűnüldöző hatóságok felelősek a 15., 16., 17., 18., 19. és 20. Cikkekben hivatkozott megkeresésekért. (2) Az (1) bekezdésben hivatkozott megkeresések másolatait továbbítani kell a 4. Cikk (3) bekezdés szerinti Nemzeti Központi Egységhez. 22. Cikk Az eljáró tisztviselők jogi státusza A jelen Egyezmény céljából egy másik Szerződő Fél területén tevékenykedő tisztviselőket a sérelmükre vagy általuk elkövetett bűncselekmények tekintetében e másik Fél tisztviselőinek kell tekinteni. 23. Cikk Az eljáró tisztviselők felelőssége (1) Amikor a jelen Egyezmény céljából egy Szerződő Felet képviselő tisztviselők egy másik Szerződő Fél területén folytatnak tevékenységet, az általuk eljárásuk során okozott károkért az előbbi Szerződő Fél annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint felel, amelynek területén a tevékenységet folytatják. (2) Az a Szerződő Fél, amelynek területén az (1) bekezdésben említett kár bekövetkezett, a saját tisztviselői által okozott kárra vonatkozó előírásoknak megfelelő feltételek mellett intézkedik a kártérítés vagy a kártalanítás iránt. (3) Az a Szerződő Fél, amelyet képviselő tisztviselők egy másik Szerződő Fél területén valakinek kárt okoztak, teljes mértékben megtéríti ez utóbbi Szerződő Félnek az általa a sértetteknek, vagy az utánuk kártérítésre jogosult személyeknek kifizetett kártérítési összegeket. 24. Cikk A határon átnyúló együttműködést elősegítő technikai intézkedések (1) A vonatkozó nemzetközi egyezményeknek megfelelően, valamint számításba véve a helyi körülményeket és műszaki lehetőségeket, a Szerződő Felek – különösen a határ menti területeken – telefon-, rádió- és telexvonalakat, valamint más közvetlen kapcsolatokat építenek ki a rendőri együttműködés elősegítésére, különösen azért, hogy a rendőri együttműködést szolgáló, jelen Egyezmény szerinti információkat időben továbbíthassák. (2) E rövidtávon megteendő intézkedések mellett különösen a következő lehetőségeket tanulmányozzák: a) felszerelések cseréje vagy megfelelő rádiókészülékkel ellátott összekötő tisztek kihelyezése; b) a határ menti területeken használt frekvenciasávok szélesítése; c) közös összeköttetések kiépítése az ugyanazokon a területeken tevékenykedő rendőri szervek számára; d) a kommunikációs felszerelések beszerzésére irányuló programok egyeztetése abból a célból, hogy szabványosított és kompatibilis kommunikációs rendszereket építsenek ki. (3) Kölcsönös megállapodások szerint a Szerződő Felek egy vagy több Szerződő Fél tulajdonában lévő másfajta technikai felszerelések és egyéb eszközök közös használatában is megállapodhatnak. 25. Cikk Szállást biztosító létesítmények (1) A Szerződő Felek elfogadják a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy: a) a szállást biztosító létesítmények vezetői vagy megbízottjaik biztosítsák, hogy a külföldiek töltsék ki és írják alá a bejelentkezési nyomtatványokat, és személyazonosságukat érvényes személyazonosító okmány felmutatásával igazolják; b) a kitöltött bejelentkezési nyomtatványokat a bűnüldöző hatóságok megőrizzék, vagy azokat részükre továbbítsák, amennyiben ezt ezek a hatóságok szükségesnek tekintik a veszélyek megelőzése, a bűncselekmények nyomozása, vagy eltűnt személyek vagy balesetek áldozatai körülményeinek tisztázása érdekében, kivéve, ha a nemzeti jogszabályok másként rendelkeznek. (2) Az (1) bekezdést az értelemszerű eltérésekkel kell alkalmazni az ellenszolgáltatás fejében bérelhető szálláshelyen, különösen a sátorban, lakókocsiban és hajón éjszakázó személyek esetében. A külföldiek azok a személyek, akik nem azon Szerződő Félnek az állampolgárai, ahol a szállást biztosítják, és a regisztrálást végzik. II. FEJEZET: AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FELTÉTELEI 26. Cikk Együttműködés és közös határokon átnyúló körözési műveletek (1) Szükség esetén a Szerződő Felek bűnüldöző hatóságai közös elemző munkacsoportokat és más munkacsoportokat, valamint ellenőrző és megfigyelő csoportokat hoznak létre, melyekben valamely Szerződő Fél tisztviselői a másik Szerződő Fél területén végrehajtott műveletek során az együttműködés fokozása érdekében támogató és tanácsadó szerepet töltenek be, szuverén hatáskörök önálló gyakorlása nélkül. (2) A határ menti térségekben a Szerződő Felek bűnüldöző hatóságai menekülő gyanúsítottakat köröző határon átnyúló műveletekben vesznek részt. A Nemzeti Központi Egységeket a regionális jelentőségűnél komolyabb ügyekbe be kell vonni. (3) A hatóságok eltűnt személyek keresésében együttműködnek. (4) Az egyik Szerződő Fél tisztviselői egy másik Szerződő Fél területén történő eljárás során jogosultak az egyenruha, a szolgálati fegyver és más kényszerítő eszközök viselésére, kivéve, ha az a Szerződő Fél, amelynek területén a műveletet végrehajtják, úgy nyilatkozik, hogy ez nem megengedett, vagy csak meghatározott körülmények esetén megengedett. (5) A szolgálati fegyvert csak önvédelem esetén lehet használni. 27. Cikk Közös nyomozócsoportok (1) Kölcsönös megállapodás alapján két vagy több Szerződő Fél bűnüldöző hatóságai közös nyomozócsoportot hozhatnak létre meghatározott célra és korlátozott, de közös megegyezéssel meghosszabbítható időtartamra annak érdekében, hogy a csoportot létrehozó egy vagy több Szerződő Fél területén bűnügyi nyomozást folytasson. A csoport összetételét a csoportot létrehozó megállapodásban határozzák meg. (2) Közös nyomozócsoport létrehozására különösen olyan esetekben kerülhet sor, amikor: a) bűncselekmények felderítésére irányuló nyomozás során egy Szerződő Félnek bonyolult és nagy ráfordítást igénylő, más Szerződő Feleket is érintő bűnügyi nyomozást kell folytatni; b) több Szerződő Fél folytat olyan bűncselekmények felderítésére irányuló nyomozást, amelyek körülményei az érintett tagállamok összehangolt és egyeztetett fellépését teszik szükségessé. (3) Közös nyomozócsoport létrehozását bármely érintett Szerződő Fél kérheti. A csoportot az egyik olyan Szerződő Fél területén hozzák létre, amelynek a területén a nyomozást előreláthatólag folytatni kell. (4) A közös nyomozócsoport létrehozására irányuló megkeresés tartalmazza a megkereső hatóságot, a közös nyomozócsoport célját, azokat a Szerződő Feleket, melyek területén a közös nyomozócsoport eljár, valamint a közös nyomozócsoport összetételére vonatkozó javaslatot. (5) A közös nyomozócsoport tevékenységét a csoportot létrehozó Szerződő Felek területén a következő általános feltételekkel végzi: a) a csoport vezetője azon Szerződő Fél bűnügyi nyomozásban részt vevő bűnüldöző hatóságának a képviselője, amelynek területén a csoport tevékenykedik. A csoport vezetője a nemzeti joga alapján őt megillető hatáskör korlátain belül jár el; b) a csoport tevékenységét annak a Szerződő Félnek a joga szerint végzi, amelynek területén tevékenykedik. A csoport tagjai feladataikat az a) pontban említett személy vezetésével látják el, figyelembe véve a saját hatóságaik által a csoport létrehozásáról szóló megállapodásban meghatározott feltételeket. (6) E Cikkben a közös nyomozócsoport azon tagjainak elnevezése, akik nem a csoport működési helye szerinti Szerződő Féltől érkeztek, a csoportba kiküldött tagok. (7) A közös nyomozócsoportba kiküldött tagok jogosultak jelen lenni a csoport működése szerinti Szerződő Fél területén foganatosított nyomozási cselekményeknél. A csoport vezetője ugyanakkor különleges okok alapján, a csoport működése szerinti Szerződő Fél jogával összhangban, ettől eltérően is dönthet. (8) A közös nyomozócsoportba kiküldött tagokat a csoport vezetője – a csoport működése szerint Szerződő Fél jogával összhangban – megbízhatja meghatározott nyomozati intézkedések végrehajtásával, ha azt a csoport működési helye szerinti Szerződő Fél és a kiküldő Szerződő Fél illetékes hatóságai jóváhagyták. (9) Amikor a közös nyomozócsoportnak a csoportot létrehozó Szerződő Felek egyikében kell nyomozási cselekményeket foganatosítania, az érintett Szerződő Fél által a csoporthoz kiküldött tagok megkereshetik saját illetékes hatóságaikat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Ezeknek az intézkedéseknek a megtételét az érintett Szerződő Félnél ugyanolyan feltételek szerint mérlegelik, mintha azokat nemzeti nyomozás keretében kérték volna. (10) Amikor a közös nyomozócsoport a nyomozócsoportban részt nem vevő Szerződő Féltől vagy harmadik államtól igényel segítséget, a csoport működési helye szerinti Szerződő Fél illetékes hatósága a vonatkozó nemzetközi jogi megállapodásoknak vagy megegyezéseknek megfelelően segítségnyújtás iránti megkeresést terjeszthet elő a másik érintett állam illetékes hatóságánál. (11) A közös nyomozócsoport kiküldött tagja, nemzeti jogával összhangban és saját hatáskörének keretein belül, a csoport által büntetőügyben végzett nyomozások elősegítése céljából a csoport számára olyan információkat szolgáltathat, amelyek az őt kiküldő Szerződő Félnél állnak rendelkezésre. (12) A közös nyomozócsoport tagja vagy kiküldött tagja által a csoport tagjaként jogszerűen megszerzett olyan információkat, amelyek egyébként nem hozzáférhetőek az érintett Szerződő Felek bűnüldöző hatóságai számára, a közvetkező célokra lehet felhasználni: a) azokra a célokra, amelyekre a csoportot létrehozták; b) más bűncselekmények felderítése, nyomozása és büntetőeljárás lefolytatása céljából annak a Szerződő Félnek az előzetes hozzájárulásával, amelytől az információt beszerezték. E hozzájárulás megtagadására csak olyan esetekben kerülhet sor, amikor a hozzájárulás megadása veszélyeztetné nyomozás lefolytatását az érintett Szerződő Félnél, vagy olyan esetben, amelyben az érintett Szerződő Fél megtagadhatná a kölcsönös segítségnyújtást; c) a közbiztonság közvetlen és súlyos veszélyeztetésének a megelőzése céljából és a b) pont rendelkezéseinek sérelme nélkül, amennyiben ennek alapján nyomozás indul; d) egyéb célok elérésére, amennyiben a csoportot létrehozó Szerződő Felek ebben megállapodtak. (13) E Cikk nem érinti a közös nyomozócsoportok létrehozására vagy működésére vonatkozó egyéb, meglévő rendelkezéseket vagy megegyezéseket. (14) Addig a mértékig, amíg az érintett Szerződő Felek joga vagy a Szerződő Felek között hatályban lévő nemzetközi megállapodások lehetővé teszik, meg lehet állapodni arról, hogy részt vehessenek a csoport tevékenységében olyan személyek is, akik nem a csoportot létrehozó Szerződő Felek illetékes hatóságainak a képviselői. Ilyen személyek lehetnek például a Szerződő Felek által elismert nemzetközi szervezetek tisztviselői. A csoport tagjaira és kiküldött tagjaira e Cikk alapján ráruházott jogok ezeket a személyeket nem illetik meg, hacsak a megállapodás kifejezetten másként nem rendelkezik. 28. Cikk Közös határ menti járőrszolgálatok (1) A Szerződő Felek bűnüldöző hatóságai a közös határ mentén járőrszolgálatot teljesíthetnek a közbiztonságot fenyegető veszélyek elleni küzdelem és az illegális határon átnyúló tevékenységek elleni küzdelem céljából. (2) A közös járőrszolgálat teljesítése során a másik Szerződő Fél tisztviselői jogosultak személyek személyazonosságát megállapítani és az ellenőrzés elkerülését megkísérlő személyeket megállítani, amennyiben ez megengedett azon Szerződő Fél nemzeti jogszabályai szerint, amelynek területén eljárnak. A többi intézkedést azon Szerződő Fél tisztviselői teszik meg, amelynek területén a műveletet végrehajtják, kivéve, ha az intézkedés nem lenne eredményes vagy lehetetlen lenne a másik Szerződő Fél tisztviselőinek beavatkozása nélkül. (3) Az (1) és (2) bekezdésekben hivatkozott közös járőrszolgálat során annak a Szerződő Félnek a jogszabályait kell alkalmazni, amelynek területén a tisztviselők eljárnak. (4) Az egyik Szerződő Fél tisztviselői egy másik Szerződő Fél területén történő eljárás során jogosultak az egyenruha, a szolgálati fegyver és más kényszerítő eszközök viselésére, kivéve, ha az a Szerződő Fél, amelynek területén a műveletet végrehajtják, kijelenti, hogy ez nem megengedett, vagy csak meghatározott körülmények esetén megengedett. (5) A szolgálati fegyvert csak önvédelem esetén lehet használni. 29. Cikk Közös központokban történő együttműködés (1) A Szerződő Felek bűnüldöző hatóságai közötti, a jelen Egyezmény keretében megvalósuló információcsere és együttműködés elősegítése érdekében közös központok létesíthetők. (2) A közös központokban a Szerződő Felek tisztviselői egymás mellett, a hatáskörükön belül együttműködnek az információ kicserélése, elemzése és továbbítása érdekében, továbbá, támogatják a jelen Egyezményben rögzített határon átnyúló együttműködés koordinálását, a hivatalos kapcsolatoktól, valamint a Nemzeti Központi Egységeken keresztül megvalósuló levelezéstől és az információk kicserélésétől függetlenül. A személyre vonatkozó adatok tisztviselők közötti átadására az Egyezmény 3. és 4. Cikkeit megfelelően alkalmazni kell, továbbá, az Egyezmény 30. Cikkének rendelkezéseit is. (3) A támogató tevékenység kiterjedhet a Szerződő Felek között megkötött egyezmények alapján a személyek átadásának előkészítésére és segítésére. (4) A közös központokban együttműködő tisztviselők kizárólag a nemzeti hatóságaik utasítási és fegyelmi hatásköre alatt állnak. A közös központokban a tisztviselők nem valósíthatnak meg önállóan műveleti tevékenységet. Közös műveleteket csak a Szerződő Felek hatáskörrel rendelkező bűnüldöző szervei közötti megállapodás alapján és a jelen Egyezmény által biztosított módon lehet végrehajtani. (5) A közös központok létesítéséről, valamint az együttműködés módjáról és a költségek elosztásáról a 34. Cikk (1) bekezdésében meghatározott végrehajtási megállapodásban kell rendelkezni. 30. Cikk Az együttműködés korlátozása (1) Ha egy Szerződő Fél úgy tartja, hogy egy megkeresés teljesítése vagy bármilyen más együttműködési forma végrehajtása veszélyeztetheti a biztonságát vagy más fontos érdekét, vagy a nemzeti jogszabályait, tájékoztatja a másik Szerződő Felet arról, hogy egészben vagy részben megtagadja az együttműködést, vagy csak meghatározott feltételekkel egyezik bele az együttműködésbe. A Szerződő Felek haladéktalanul, írásban tájékoztatják egymást az együttműködés teljes vagy részleges megtagadásának indokairól. (2) A jelen Egyezmény alapján a bűnüldöző hatóságoknak átadott műszaki felszerelés vagy a kapcsolódó műszaki dokumentáció nem adható tovább egy harmadik államnak az adományozó hatóságok előzetes hozzájárulása nélkül. 31. Cikk Adatvédelem (1) A jelen Egyezmény értelmében átadott személyes adatok automatikus kezelésére vonatkozóan valamennyi Szerződő Fél legkésőbb a jelen Egyezmény hatálybalépéséig elfogadja a szükséges nemzeti rendelkezéseket a személyes adatok olyan szintű védelme érdekében, amely megfelel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a személyes adatok rendőri ágazatban történő felhasználását szabályozó, 1987. szeptember 17-i R(87)15. számú ajánlásában foglalt alapelveknek. (2) Továbbá a személyes adatokat legalább olyan szintű védelemben kell részesíteni, mint ahogy az Európa Tanács keretében létrejött, az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28-án kelt Egyezményből következik. (3) A jelen Egyezmény értelmében a személyes adatok átadására addig nem kerülhet sor, amíg az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatvédelmi rendelkezések hatályba nem lépnek az adatátadásban érintett Szerződő Felek területén. (4) Az I. és II. Fejezetek szerinti adatok továbbítására, további felhasználására és kezelésére a következő rendelkezéseket kell alkalmazni: a) A jelen Egyezmény alapján átadott adatokat a Szerződő Felek csak az adatátadás céljára használhatják fel, vagy a közbiztonságot fenyegető közvetlen és súlyos veszély vagy súlyos bűncselekmény megelőzésére. Ettől eltérő célból csak az átadó Szerződő Fél előzetes engedélyével lehet kezelni; b) Az adatok átadásakor az átadó hatóság nemzeti jogszabályaival összhangban meghatározza az adat törlésére és/vagy megsemmisítésére (továbbiakban: megsemmisítés) vonatkozó határidőt. E határidőkre tekintet nélkül az átadott adatokat meg kell semmisíteni, ha azok a továbbiakban nem szükségesek az átadásuk alapjául szolgáló feladatok teljesítéséhez, vagy az a) albekezdésben szereplő bármely cél megvalósításához. Az átadott adatokat legkésőbb a jelen Egyezmény hatályának megszűnésekor megsemmisítik, kivéve, ha azt egy új Egyezmény váltja fel; c) Amennyiben kiderül, hogy helytelen adat került átadásra, vagy azt jogellenesen szerezték be, az átadó hatóság késedelem nélkül köteles tájékoztatni erről az átvevőt. Az átvevő ezt követően megsemmisíti a jogellenesen beszerzett vagy átadott adatot, vagy kijavítja a helytelen adatot. Ha az átvevő észleli, hogy az átadott adatot jogellenesen kezelik, köteles erről késedelem nélkül értesíteni az átadó hatóságot. Ha az átvevő okkal feltételezi, hogy az átadott adat helytelen vagy azt meg kell semmisíteni, erről késedelem nélkül értesíti az átadó hatóságot. Az átadó hatóság és az átvevő tájékoztatja egymást minden olyan körülményről, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az átadott adatok pontosak és naprakészek maradjanak; d) Az átvevő köteles hatékony védelemben részesíteni az átadott adatot a véletlen vagy jogosulatlan megsemmisítés, a véletlen eltűnés, a véletlen vagy jogosulatlan megváltoztatás, a véletlen vagy jogosulatlan terjesztés, a véletlen vagy jogosulatlan hozzáférés, vagy a véletlen vagy jogosulatlan közzététel ellen; e) Az átadó hatóság és az átvevő köteles az átadás, átvétel és megsemmisítés naplófájlját megőrizni. A napló tartalmazza az átadás okait, tartalmát, az átadó hatóságot és az átvevőt, az átadás időpontját, valamint a megsemmisítés időpontját. Online átadásoknál a naplót elektronikusan kell vezetni. A naplónyilvántartást minimum három évig kell őrizni. A naplóadatokat csak annak igazolására lehet felhasználni, hogy a releváns adatvédelmi jogszabályokat betartották; f) Megkeresésre az átvevő tájékoztatja az átadó hatóságot az átadott adat felhasználásáról, és az ezáltal elért eredményekről; g) Megkeresésre minden személy jogosult az adatkezelésért felelős hatóságtól tájékoztatást kérni az őt érintő, jelen Egyezmény keretében átadott vagy kezelt adatról, és jogosult a helytelen adat javítására vagy a jogellenesen kezelt adat megsemmisítésére. Ezen szabály alóli kivételek és a gyakorlati eljárás azon Szerződő Fél nemzeti jogszabályaitól függ, melytől a tájékoztatást, javítást vagy megsemmisítést kérték. Az erre irányuló kérelemről történő döntés meghozatala előtt az átvevő lehetőséget ad az átadó hatóságnak észrevételei megtételére; h) A Szerződő Felek biztosítják, hogy minden személy az őt megillető adatvédelmi jogok megsértése esetén független bíróság vagy más független hatóság előtt panasszal élhet, és kártérítésért folyamodhat; i) A Szerződő Felek által átvett információkat harmadik államoknak továbbítani csak az adatot átadó Szerződő Fél előzetes jóváhagyásával lehet. (5) A Szerződő Felek releváns jogszabályaikkal összhangban felelősek a jelen Egyezmény keretén belül továbbított adatok kezelésének következményeként az érintett személynek okozott kárért, amennyiben az átadott adat helytelen volt, vagy azt jogosulatlanul továbbították. Amikor a jogszabály szerinti felelősséget megállapították, a Szerződő Felek az érintett személlyel szemben nem hivatkozhatnak arra, hogy az átadott adatot egy másik Szerződő Fél adta át helytelenül vagy jogellenesen. Ha az átvevő Szerződő Fél megtéríti a helytelen vagy jogellenesen átadott adat felhasználásával okozott kárt, az átadó Szerződő Fél a kártérítés teljes összegét visszatéríti. (6) A jelen Egyezmény végrehajtásának keretében egy másik Szerződő Fél területén eljáró tisztviselő által beszerzett adat kezelése esetén az adatvédelmi jogi előírások betartásának ellenőrzése azon Szerződő Fél bűnüldöző hatóságára hárul, melynek nevében az adatot beszerezték, és ennek jogszabályai szerint kell elvégezni azt. (7) A másik Szerződő Fél területén eljáró tisztviselők ezen Szerződő Fél automatizált adatkezeléseihez nem rendelkezhetnek közvetlen hozzáféréssel. 32. Cikk Az információ titkossága és minősített információ (1) A Szerződő Felek minden szükséges intézkedéssel általában alapszintű védelmet biztosítanak a másik Szerződő Féltől kapott valamennyi információ számára, beleértve a titoktartási és a bizalmassági kötelezettséget, az arra felhatalmazott személyek részére korlátozva az információkhoz való hozzáférést, a személyes adatok védelmét, valamint az adatok biztonságának védelme érdekében tett általános technikai és eljárási intézkedéseket. (2) Az átadó Szerződő Fél hivatalos minősítési szintjével ellátott információt, melyet speciális jelölés is jelez, az információ átvevője a mellékelt listákon szereplő, a Szerződő Felek minősítési szintjeit tartalmazó megfeleltetési táblázat szerint egyenlő védelemben részesíti. (3) A Szerződő Felek a minősítési szint kiválasztásakor a nemzeti jogszabályaik vagy az alkalmazandó rendelkezéseik szerinti minősítést alkalmazzák, figyelembe véve a rugalmasság iránti igényt, és azt a követelményt, hogy a bűnüldözési információ csak kivételes esetben legyen minősített, és ha minősíteni kell, akkor a lehető legalacsonyabb szinttel lássák el. (4) Az átadó hatóság késedelem nélkül, írásban …