2011. VII. törvény az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti Keretmegállapodás kihirdetéséről.

2011. VII. törvény az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti Keretmegállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti Keretmegállapodás (a továbbiakban: Keretmegállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Keretmegállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Keretmegállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő: „KERETMEGÁLLAPODÁS AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A KOREAI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT AZ EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: az Unió), Valamint A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG, A törvényt az Országgyűlés a 2011. február 14-i ülésnapján fogadta el. A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, MÁLTA, A HOLLAND KIRÁLYSÁG, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, ROMÁNIA, A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG, A SVÉD KIRÁLYSÁG, NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA, az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok, egyrészről, valamint A KOREAI KÖZTÁRSASÁG másrészről, a továbbiakban együttesen: a felek, FIGYELEMBE VÉVE a köztük fennálló hagyományos baráti viszonyt, valamint az őket egyesítő szoros történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatokat; EMLÉKEZTETVE az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, és másrészről a Koreai Köztársaság között létrejött kereskedelmi és együttműködési keretmegállapodásra, amelyet 1996. október 28-án Luxembourgban írtak alá, és amely 2001. április 1-jén lépett hatályba; SZEM ELŐTT TARTVA azt a felgyorsult folyamatot, amely azt célozza, hogy az Európai Unió megteremtse saját arculatát a külpolitika, valamint a biztonság és jogérvényesülés terén; TUDATÁBAN a Koreai Köztársaság nemzetközi színtéren vállalt növekvő szerepének és felelősségének; HANGSÚLYOZVA kapcsolatuk átfogó jellegét és az általános összhang fenntartására irányuló folyamatos erőfeszítések fontosságát; MEGERŐSÍTVE a közös értékeken és törekvéseken alapuló rendszeres politikai párbeszédük fenntartására és fejlesztésére irányuló szándékukat; KIFEJEZVE közös akaratukat, hogy kapcsolataikat a megerősített partnerség szintjére emeljék, politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális téren egyaránt; AZZAL A SZÁNDÉKKAL e tekintetben, hogy a közös érdekű területeken az egyenlőség, a szuverenitás tiszteletben tartása, a megkülönböztetés-mentesség és a kölcsönös előnyök biztosítása alapján megszilárdítsák, elmélyítsék és diverzifikálják kapcsolataikat kétoldalú, regionális és globális szinten; ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a feleknek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi eszközben lefektetett demokratikus alapelvek és emberi jogok, valamint a jogállamiság és a jó kormányzás alapelvei iránti erős elkötelezettségét; ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elhatározásukat a nemzetközi aggodalomra okot adó súlyos bűncselekmények elleni küzdelem iránt, valamint az iránti meggyőződésüket, hogy a nemzetközi aggodalomra okot adó súlyos bűncselekmények hatékony üldözését nemzeti szintű intézkedések meghozatalával és a globális együttműködés fokozásával kell biztosítani; FIGYELEMBE VÉVE, hogy a terrorizmus veszélyt jelent a globális biztonságra, valamint azzal az óhajjal, hogy nemzetközi eszközökkel – különösen az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 1373. sz. határozatával – összhangban fokozzák párbeszédüket és együttműködésüket a terrorizmus elleni küzdelemben, továbbá újólag megerősítve az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartását, amelyeknek a terrorizmus elleni küzdelem alapját kell képezniük; OSZTVA azt a nézetet, mely szerint a tömegpusztító fegyvereknek és azok hordozóeszközeinek az elterjedése súlyos fenyegetést jelent a nemzetközi stabilitásra és biztonságra nézve, elismerve a nemzetközi közösség elkötelezettségét az ilyen fegyverek elterjedése elleni küzdelem mellett, amint azt a vonatkozó nemzetközi egyezmények és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozatai – különösen az 1540. sz. határozat – elfogadása is kifejezik, valamint azzal az óhajjal, hogy megerősítsék párbeszédüket és együttműködésüket ezen a területen; ELISMERVE a megerősített együttműködés szükségességét a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság terén; EMLÉKEZTETVE e tekintetben arra, hogy a megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés III. része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot nem az Európai Unió tagállamaiként, hanem különálló szerződő felekként kötelezik mindaddig, amíg az Európai Unió nem értesíti a Koreai Köztársaságot arról, hogy valamelyik állam az Európai Unió részeként vált kötelezett féllé, az Európai Unióról szóló és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően, valamint ugyanez vonatkozik Dániára is, az említett szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló megfelelő jegyzőkönyvnek megfelelően; ELISMERVE a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziójának előmozdítására irányuló szándékukat; KIFEJEZVE a magas szintű környezetvédelem biztosítása iránti elkötelezettségüket, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén folytatott együttműködésre vonatkozó elhatározásukat; EMLÉKEZTETVE az igazságos globalizáció, a teljes körű és termelékeny foglalkoztatás, valamint a mindenki számára elérhető tisztességes munka célkitűzése iránti támogatásukra; ELISMERVE, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) égisze alatt működő, szabályokon alapuló globális kereskedelmi rendszer alapján gyarapodott a felek közötti kereskedelmi forgalom és beruházás; AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a felek kölcsönös előnyére biztosítsák a felek közötti kereskedelem és beruházások fenntartható növekedésének és fejlődésének feltételeit, többek között szabadkereskedelmi övezet létrehozása révén; EGYETÉRTVE azzal, hogy közös erőfeszítéseket kell kifejteni az olyan globális kérdések kezelésével kapcsolatban, mint a terrorizmus, a nemzetközi aggodalomra okot adó súlyos bűncselekmények, a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése, az éghajlatváltozás, az energiaügy és az erőforrások bizonytalansága, a szegénység és a pénzügyi válság; AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy megerősítsék az együttműködést, különösen az alábbi közös érdekű területeken: a demokratikus elvek előmozdítása és az emberi jogok tiszteletben tartása; a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem; a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelem; a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények elleni intézkedések meghozatala; a terrorizmus elleni küzdelem; a regionális és nemzetközi szervezetekben folytatott együttműködés; kereskedelem és beruházás; gazdaságpolitikai párbeszéd; üzleti együttműködés; adóügy; vámügyek; versenypolitika; információs társadalom; tudomány és technológia; energiaügy; közlekedés; tengeri szállítási politika; fogyasztói politika; egészségügy; foglalkoztatás és szociális kérdések; környezetvédelem és természeti erőforrások; éghajlatváltozás; mezőgazdaság, vidékfejlesztés és erdőgazdálkodás; tengerpolitika és halászat; fejlesztési támogatás; kultúra, tájékoztatás, kommunikáció, audiovizuális ágazat és média; oktatás; jogállamiság; jogi együttműködés; személyes adatok védelme; migráció; tiltott kábítószerek elleni küzdelem; a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem; a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem; a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem; bűnüldözés; turizmus; civil társadalom; közigazgatás; és statisztika; TUDATÁBAN annak, hogy milyen fontos megkönnyíteni a közvetlenül érintett személyek és szervezetek bevonását az együttműködésbe, különös tekintettel a gazdaság szereplőire és az őket képviselő szervezetekre; ELISMERVE annak szükségességét, hogy régiójukon belül erősítsék a felek szerepét és javítsák az egymásról alkotott képet, valamint elősegítsék az emberek közötti kapcsolatokat a felek között; A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG: I. CÍM ALAP ÉS HATÁLY 1. cikk Az együttműködés alapja (1) A felek megerősítik a demokratikus alapelvek, az emberi jogok és alapvető szabadságok, valamint a jogállamiság iránti elkötelezettségüket. A felek bel- és külpolitikájának alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más, a jogállamiság alapelvét tartalmazó, vonatkozó emberi jogi eszközben meghatározott demokratikus alapelvek, emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, amely e megállapodás lényeges elemét képezi. (2) A felek megerősítik az Egyesült Nemzetek Alapokmánya iránti elkötelezettségüket és az abban kifejezett közös értékek iránti támogatásukat. (3) A felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés valamennyi dimenziójának előmozdítása, a gazdasági növekedés, a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok megvalósításához való hozzájárulás, valamint a globális környezeti kihívások – különösen az éghajlatváltozás – kezelése iránt. (4) A felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a jó kormányzás alapelvei és a korrupció elleni küzdelem iránt, különösen nemzetközi kötelezettségeik figyelembevételével. (5) A felek kiemelik közös elkötelezettségüket kétoldalú kapcsolatuk átfogó jellege, valamint e tekintetben a globális koherencia fenntartása iránt. (6) A felek megállapodnak abban, hogy kapcsolatukat a megerősített partnerség szintjére emelik, valamint bővítik az együttműködés területeit kétoldalú, regionális és globális szinten. (7) A közös értékeket valló és egymást kölcsönösen tisztelő felek között létrejövő megállapodás végrehajtása következésképpen a párbeszéd, a kölcsönös tisztelet, az egyenlő partnerség, a multilateralizmus, a konszenzus és a nemzetközi jog tiszteletben tartásának elvén alapul. 2. cikk Az együttműködés célkitűzései (1) Együttműködésük erősítésének céljával a felek vállalják, hogy fokozzák politikai párbeszédüket és élénkítik gazdasági kapcsolataikat. Erőfeszítéseik különösen a következőkre irányulnak: a) a partnerségük megerősítésére irányuló jövőképről való megállapodás, valamint e jövőkép megvalósítását szolgáló közös projektek kidolgozása; b) rendszeres politikai párbeszéd folytatása; c) a közös erőfeszítések ösztönzése a globális kérdések kezelésével foglalkozó valamennyi érintett regionális és nemzetközi fórumon és szervezetben; d) a gazdasági együttműködés előmozdítása a közös érdekű területeken, ideértve a tudományos és technikai együttműködést, azzal a céllal, hogy kölcsönös előnyükre diverzifikálják a kereskedelmet; e) a vállalkozások közti együttműködés ösztönzése azáltal, hogy mindkét oldalon megkönnyítik a beruházásokat és előmozdítják egymás jobb megértését; f) a másik fél számára nyitott, egymás együttműködési programjaiban való részvétel erősítése; g) a felek szerepének és egymásról alkotott képének javítása a régiókban, különféle eszközök, így a kulturális cserék, az információtechnológia alkalmazása és az oktatás révén; h) az emberek közötti kapcsolatok és megértés előmozdítása. (2) A felek megállapodnak abban, hogy megalapozott partnerségükre és a közös értékekre építve valamennyi közös érdekű kérdésben fejlesztik együttműködésüket és párbeszédüket. Erőfeszítéseik különösen a következőkre irányulnak: a) a politikai párbeszéd és együttműködés megerősítése, különösen az emberi jogok, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása, a kézifegyverek és könnyűfegyverek, a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények, valamint a terrorizmus elleni küzdelem terén; b) az együttműködés erősítése a kereskedelemmel és beruházásokkal kapcsolatos valamennyi közös érdekű területen, valamint a felek kölcsönös előnyére a kereskedelem és a beruházások fenntartható növekedése feltételeinek biztosítása a felek között; c) az együttműködés erősítése a gazdasági együttműködés terén, különösen a következők tekintetében: gazdaságpolitikai párbeszéd, üzleti együttműködés, adóügy, vámügyek, versenypolitika, információs társadalom, tudomány és technológia, energia, közlekedés, tengeri szállítási politika, valamint fogyasztói politika; d) az együttműködés erősítése a fenntartható fejlődés terén, különösen a következők tekintetében: egészségügy, foglalkoztatás és szociális kérdések, környezetvédelem és természeti erőforrások, éghajlatváltozás, mezőgazdaság, vidékfejlesztés és erdőgazdálkodás, tenger és halászat, valamint fejlesztési támogatás; e) az együttműködés erősítése a kultúra, a tájékoztatás, a kommunikáció, az audiovizuális ágazat és a média, valamint az oktatásügy terén; f) az együttműködés erősítése a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság terén, különösen a következők tekintetében: jogállamiság, jogi együttműködés, személyes adatok védelme, migráció, tiltott kábítószerek elleni küzdelem, szervezett bűnözés és korrupció elleni küzdelem, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem, valamint bűnüldözés; g) az együttműködés erősítése más, közös érdekű területeken, különösen a következők tekintetében: turizmus, civil társadalom, közigazgatás, valamint statisztika. II. CÍM POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS 3. cikk Politikai párbeszéd (1) A Koreai Köztársaság és az Európai Unió a közös értékeken és törekvéseken alapuló rendszeres politikai párbeszédet alakít ki. Erre a párbeszédre a Koreai Köztársaság és az Európai Unió által elfogadott eljárásokkal összhangban kerül majd sor. (2) A politikai párbeszéd a következőkre irányul: a) a feleknek a demokrácia, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása iránti elkötelezettségének hangsúlyozása; b) a nemzetközi vagy regionális konfliktusok békés megoldásának ösztönzése, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete és más nemzetközi szervezetek megerősítése; c) a szakpolitikai konzultációk fokozása olyan nemzetközi ügyekben, mint a fegyverzetellenőrzés és leszerelés, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem, valamint a hagyományos fegyverek nemzetközi forgalma; d) a közös érdekű főbb nemzetközi kérdésekre vonatkozó eszmecserék a vonatkozó információk felek közötti és a nemzetközi fórumokon belüli cseréjének fokozása révén; e) az ázsiai és csendes-óceáni, valamint az európai térség országai számára különös jelentőséggel bíró kérdésekről folytatott konzultációk fokozása, a béke, a stabilitás és a jólét mindkét térségben történő előmozdítása érdekében. (3) A felek közötti párbeszédre kapcsolattartás, eszmecserék és konzultációk révén kerül sor, különösen a következő formákban: a) valahányszor a felek szükségesnek tartják, vezetői szintű csúcstalálkozókat rendeznek; b) miniszteri szinten éves konzultációkra kerül sor a felek megállapodása alapján; c) a főbb kül- és belföldi fejleményekkel kapcsolatos tájékoztatás magas rangú tisztviselői szinten; d) ágazati párbeszéd a közös érdekű kérdésekről; e) az Európai Parlament és a Koreai Köztársaság országgyűlése közötti delegációcserék. 4. cikk A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem (1) A felek úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése, állami és nem állami szereplők körében egyaránt. (2) A felek ezért megállapodnak abban, hogy együttműködnek a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben, és ehhez azáltal járulnak hozzá, hogy teljes mértékben végrehajtják a leszereléshez és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemhez kapcsolódó meglévő jogi kötelezettségeiket, valamint egyéb, a felek által elfogadott vonatkozó eszközöket. A felek megállapodnak, hogy e rendelkezés ennek a megállapodásnak lényeges részét képezi. (3) A felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és közreműködnek a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben a következők révén: a) lépéseket tesznek minden egyéb vonatkozó nemzetközi eszköz aláírására, megerősítésére vagy az ahhoz történő csatlakozásra, az esettől függően; b) hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszereket hoznak létre, hogy megakadályozzák a tömegpusztító fegyverek, valamint a hozzájuk kapcsolódó áruk és technológiák elterjedését, ideértve a végfelhasználói ellenőrzéseket, valamint az exportellenőrzések megsértésének megfelelő polgári és büntetőjogi szankcióit is. (4) A felek megállapodnak abban, hogy politikai párbeszédük kiegészíti és egységes keretbe foglalja ezeket az elemeket. 5. cikk Kézi- és könnyűfegyverek (1) A felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, továbbá túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelentenek a békére és a nemzetközi biztonságra. (2) A felek megállapodnak abban, hogy végrehajtják a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmére vonatkozó kötelezettségvállalásaikat a nemzetközi eszközök keretében, ideértve a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési programot, az államok számára a tiltott kézi- és könnyűfegyverek kellő időben történő és megbízható azonosítását és nyomon követését lehetővé tevő nemzetközi egyezményt, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataiból származó kötelezettségeket. (3) A felek vállalják, hogy globális, regionális, szubregionális és nemzeti szinten együttműködnek a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme elleni küzdelemben, és biztosítják az e téren tett erőfeszítéseik koordinációját, kiegészítő jellegét és szinergiáját. 6. cikk A nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények (1) A felek újólag megerősítik, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, az ellenük való hatékony eljárást nemzeti szinten hozott intézkedésekkel és a nemzetközi együttműködés fokozásával kell biztosítani, adott esetben a Nemzetközi Büntetőbíróságot is bevonva. A felek megállapodnak abban, hogy teljes mértékben támogatják a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának, valamint a hozzá kapcsolódó eszközöknek az egyetemességét és integritását. (2) A felek egyetértenek abban, hogy közöttük párbeszéd folytatása e kérdésekben előnyös lenne. 7. cikk Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelemben (1) A felek, újólag megerősítve a terrorizmus elleni küzdelem jelentőségét, az alkalmazandó nemzetközi egyezményekkel – beleértve a nemzetközi humanitárius, emberi jogi és menekültügyi eszközöket –, valamint saját jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban, és figyelembe véve az ENSZ Közgyűlésének 2006. szeptember 8-i 60/288. sz. határozatában foglalt, terrorizmus elleni globális stratégiát, megállapodnak abban, hogy együttműködnek a terrorcselekmények megakadályozása és visszaszorítása terén. (2) A felek mindenekelőtt a következők révén működnek együtt: a) az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai, valamint egyéb vonatkozó nemzetközi egyezmények és eszközök értelmében fennálló kötelezettségeik végrehajtása; b) a terrorista csoportokkal és azok támogató hálózataival kapcsolatos információk cseréje a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban; c) a terrorizmus megfékezésére alkalmazott eszközökről és módszerekről folytatott eszmecsere, ideértve a műszaki területeket és a képzést, valamint a terrorizmus megelőzésével kapcsolatos tapasztalatcserét; d) a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos nemzetközi konszenzus elmélyítésére irányuló együttműködés, ideértve adott esetben a terrorcselekmények jogi meghatározását, valamint különösen a nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezményről szóló megállapodás érdekében folytatott munka; e) a terrorizmus elleni küzdelemben az emberi jogok védelme terén kialakult legjobb gyakorlatok megosztása. III. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS A REGIONÁLIS ÉS NEMZETKÖZI SZERVEZETEKBEN 8. cikk Együttműködés a regionális és nemzetközi szervezetekben A felek vállalják, hogy együttműködnek és véleményt cserélnek egymással a regionális és nemzetközi fórumokon és szervezetekben, például az Egyesült Nemzetek Szervezete, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), az Ázsia–Európa találkozó (ASEM), valamint az ASEAN regionális fórum (ARF) keretében. IV. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS A GAZDASÁGFEJLESZTÉS TERÉN 9. cikk Kereskedelem és beruházás (1) A felek vállalják, hogy kölcsönös előnyükre biztosítják a közöttük folytatott kereskedelem és beruházások fenntartható növekedésének és fejlődésének feltételeit, valamint ösztönzik e növekedést és fejlődést. A felek párbeszédet kezdenek és erősítik az együttműködést a kereskedelemmel és beruházásokkal kapcsolatos valamennyi közös érdekű területen, a fenntartható kereskedelmi forgalom és a beruházások megkönnyítése, a kereskedelem és a beruházások akadályainak megelőzése és felszámolása, valamint a multilaterális kereskedelmi rendszer fejlesztése érdekében. (2) E célból a felek a szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról szóló megállapodás révén hatályba léptetik a kereskedelem és beruházások terén folytatott együttműködésüket. A fent említett megállapodás olyan egyedi megállapodásnak minősül, amely a 43. cikk értelmében hatályba lépteti e megállapodás kereskedelmi rendelkezéseit. (3) A felek tájékoztatják egymást és véleményt cserélnek a kétoldalú és a nemzetközi kereskedelem, a beruházások, valamint a kapcsolódó szakpolitikák és kérdések alakulásáról. 10. cikk Gazdaságpolitikai párbeszéd (1) A felek megállapodnak abban, hogy erősítik a hatóságaik közötti párbeszédet, valamint ösztönzik a makrogazdasági szakpolitikákkal és trendekkel kapcsolatos információcserét és a tapasztalatok megosztását. (2) A felek megállapodnak abban, hogy a pénzügyi ágazat banki, biztosítási és egyéb részeiben a számviteli, ellenőrzési, felügyeleti és szabályozási rendszerek fejlesztése céljából erősítik a párbeszédet és az együttműködést. 11. cikk Üzleti együttműködés (1) A felek – saját gazdaságpolitikájuk és célkitűzéseik figyelembevételével – megállapodnak az iparpolitikai együttműködés előmozdításában az általuk megfelelőnek tartott valamennyi területen, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének növelése céljából, többek között az alábbi eszközökkel: a) a kis- és középvállalkozások versenyképességének növeléséhez szükséges keretfeltételek létrehozására, valamint a kkv-k létrehozásához kapcsolódó eljárásokra vonatkozó információk és tapasztalatok cseréje; b) a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok előmozdítása, a közös beruházások ösztönzése, valamint vegyes vállalkozások és információs hálózatok létrehozása, különösen a meglévő programok révén; c) a finanszírozáshoz és marketinghez való hozzájutás megkönnyítése, tájékoztatás nyújtása és az innováció ösztönzése; d) a két fél kis- és középvállalkozásai által létrehozott tevékenységek megkönnyítése; e) a vállalati szociális felelősség és elszámoltathatóság előmozdítása, valamint a felelős üzleti gyakorlatra való ösztönzés, a fenntartható fogyasztást és termelést is ideértve. (2) Mindkét fél megkönnyíti a magánszektor által kialakított együttműködési tevékenységeket. 12. cikk Adóügy A gazdasági tevékenységek megerősítésének és fejlesztésének céljából, valamint figyelembe véve egy megfelelő szabályozási keret kidolgozásának szükségességét, a felek elismerik és vállalják, hogy az adóügy terén alkalmazzák az átláthatóság, az információcsere és a tisztességes adóverseny alapelveit. Ennek érdekében a felek saját hatáskörükben javítják az adóügy terén folytatott nemzetközi együttműködést, megkönnyítik a törvényes adóbevételek beszedését, és intézkedéseket dolgoznak ki a fent említett elvek hatékony alkalmazására. 13. cikk Vámügyek A felek két- és többoldalúan együttműködnek a vámügy területén. E célból többek között megosztják egymással a tapasztalatokat, valamint megvizsgálják az eljárások egyszerűsítésének, az átláthatóság növelésének és az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. A vonatkozó nemzetközi keretek között törekednek továbbá a nézetek közelítésére és közös fellépés kidolgozására is. 14. cikk Versenypolitika (1) A felek versenytörvényeik és -rendeleteik teljes körű érvényesítése révén ösztönzik a tisztességes versenyt a gazdasági tevékenységek terén. (2) Az e cikk (1) bekezdésében szereplő cél megvalósítása érdekében, valamint a Koreai Köztársaság kormánya és az Európai Közösség közötti, a versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodással összhangban a felek vállalják, hogy együttműködnek a következő kérdésekben: a) a versenyjog és a versenyhatóságok jelentőségének elismerése, valamint a jog proaktív érvényesítésére való törekvés a tisztességes verseny körülményeinek megteremtése érdekében; b) információmegosztás és az együttműködés erősítése a versenyhatóságok között. 15. cikk Információs társadalom (1) Elismerve, hogy az információs és kommunikációs technológiák a modern élet kulcsfontosságú elemei, továbbá létfontosságúak a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából, a felek megállapodnak abban, hogy véleményt cserélnek az e téren folytatott szakpolitikájukról. (2) Az e téren folytatott együttműködés többek között a következőkre összpontosul: a) véleménycsere az információs társadalom különböző vonatkozásairól, különösen az elektronikus hírközlési politikákról és szabályozásról, ezen belül az egyetemes szolgáltatásról, a használati engedélyezésről és az általános engedélyezésről, a magánélet és a személyes adatok védelméről, valamint a szabályozó hatóságok függetlenségéről és hatékonyságáról; b) a kutatási hálózatok és szolgáltatások összekapcsolása és kölcsönös átjárhatósága, regionális szinten is; c) az új információs és kommunikációs technológiák szabványosítása és terjesztése; d) az információs és kommunikációs technológia terén a felek között folytatott kutatási együttműködés támogatása; e) az információs és kommunikációs technológiák biztonsági kérdései és vonatkozásai, ideértve az online biztonság előmozdítását, valamint a számítástechnikai bűnözés, illetve az információs technológiával és az elektronikus média valamennyi formájával való visszaélés elleni küzdelmet. (3) A vállalkozások közötti együttműködést ösztönözni kell. 16. cikk Tudomány és technológia A felek az Európai Közösség és a Koreai Köztársaság kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodással összhangban ösztönzik, fejlesztik és elősegítik a tudomány és technológia terén békés célok érdekében folytatott együttműködési tevékenységeket. 17. cikk Energiaügy (1) A felek elismerik az energiaágazat jelentőségét a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából, és hatáskörükön belül törekednek az e téren folytatott együttműködés fokozására a következő célok elérése érdekében: a) az energiaellátás diverzifikációja az energiabiztonság javítása érdekében, valamint az új, fenntartható, innovatív és megújuló energiaformák kifejlesztése, ideértve többek között a bioüzemanyagokat és a biomasszát, a szél- és napenergiát, továbbá a vízenergia termelését; b) a megújuló energia versenyképesebbé tételét szolgáló szakpolitikák kidolgozásának támogatása; c) az energiafelhasználás racionalizálása a kínálati és keresleti oldal bevonásával, az energiahatékonyság ösztönzése révén az energiatermelés, -szállítás, -elosztás, valamint – végfelhasználás vonatkozásában; d) a fenntartható energiatermelést és energiahatékonyságot célzó technológia átadásának elősegítése; e) a kapacitásépítés fokozása és a beruházások megkönnyítése az energiaügy terén, figyelembe véve az átláthatóság, a megkülönböztetés-mentesség és a piaci összeegyeztethetőség alapelvét; f) a verseny támogatása az energiapiacon; g) a globális energiapiaci fejleményekkel kapcsolatos véleménycsere, a fejlődő országokra gyakorolt hatást is ideértve. (2) E célok érdekében a felek megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy ösztönözzék – különösen a meglévő regionális és nemzetközi keretek felhasználásával – a következő együttműködési tevékenységeket: a) együttműködés az energiapolitika alakítása, valamint az energiapolitikák szempontjából lényeges információcsere terén; b) az energiapiac, az ipar és a technológia aktuális helyzetével és trendjeivel kapcsolatos információk cseréje; c) közös tanulmányok és kutatás folytatása; d) a kereskedelem és beruházások növelése az energiaágazatban. 18. cikk Közlekedés (1) A felek törekednek arra, hogy a közlekedéspolitika valamennyi fontos területén – így az integrált közlekedéspolitika terén is – együttműködjenek egymással annak érdekében, hogy fejlesszék az áruk és a személyek szállítását, erősítsék a tengeri hajózás és légiközlekedés biztonságát és védelmét, valamint környezetvédelmi intézkedéseit, továbbá fokozzák közlekedési rendszereik hatékonyságát. (2) E területen a felek közötti együttműködés célja, hogy támogassák a következőket: a) a felek közlekedéspolitikájával és eljárásaival kapcsolatos információk cseréje, különös tekintettel a városi, vidéki, belvízi, légi és tengeri közlekedésre, beleértve a logisztikát és a kombinált szállítási hálózatok összekapcsolását és átjárhatóságát, valamint az úthálózat, vasutak, kikötők és repülőterek működtetését; b) párbeszéd és közös fellépések a légi közlekedés közös érdekű területein, ideértve a légi szolgáltatások bizonyos vonatkozásairól szóló megállapodást és a kapcsolatok továbbfejlesztési lehetőségeinek vizsgálatát, valamint technikai és szabályozási együttműködés olyan területeken, mint a légiközlekedés biztonsága, a légiközlekedés védelme, a környezetvédelem, a légiforgalom-irányítás, a versenyjog alkalmazása és a légiközlekedési ágazat gazdasági szabályozása, azzal a céllal, hogy támogassák a szabályozás egységességét és a vállalkozások előtt álló akadályok megszüntetését. Ennek alapján a felek megvizsgálják az átfogóbb együttműködés lehetőségét a polgári repülés terén; c) a közlekedési ágazatban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatos együttműködés; d) a nemzetközi közlekedési fórumokkal kapcsolatos együttműködés; e) a biztonsági, védelmi és szennyezésmegelőzési előírások alkalmazása, főleg a tengeri és légi szállítás tekintetében, a mindkét félre alkalmazandó nemzetközi egyezményekkel összhangban, többek között a nemzetközi szabályok nagyobb mértékű betartására irányuló megfelelő nemzetközi fórumokon való együttműködés révén. (3) A polgári globális műholdas navigáció tekintetében a felek az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság között a polgári globális műholdas navigációs rendszerről (GNSS) szóló együttműködési megállapodással összhangban együttműködnek. 19. cikk Tengeri szállítási politika (1) A felek vállalják, hogy lépéseket tesznek a nemzetközi tengeri piacokhoz és forgalomhoz történő, a tisztességes versenyen alapuló, kereskedelmi jellegű korlátlan hozzáférés érdekében, e cikk rendelkezéseinek megfelelően. (2) Az (1) bekezdésben szereplő cél megvalósítása érdekében a felek: a) a harmadik országokkal a jövőben kötendő kétoldalú tengeri szállítási szolgáltatási megállapodásokba nem foglalnak bele rakománymegosztási záradékot, ideértve a száraz és a folyékony ömlesztett árut, valamint a vonalhajózási kereskedelmet, és nem veszik igénybe az ilyen rakománymegosztási megállapodásokat, amennyiben azok korábbi kétoldalú megállapodásokból kifolyólag még fennállnak; b) e megállapodás hatálybalépésétől kezdődően tartózkodnak az olyan igazgatási, technikai és jogi intézkedések végrehajtásától, amelyek megkülönböztető hatást fejthetnek ki a másik fél állampolgáraival vagy társaságaival szemben a nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások nyújtása tekintetében; c) a nemzetközi forgalom számára nyitott kikötőkhöz való hozzáférés, a kikötők infrastruktúrájának és kisegítő hajózási szolgáltatásainak igénybevétele, valamint a kapcsolódó díjak és költségek alkalmazása, a vámlétesítmények használata, valamint a kirakodási és berakodási kikötőhelyek és létesítmények kijelölése tekintetében legalább olyan kedvező elbánásban részesítik a másik fél állampolgárai vagy társaságai által üzemeltetett hajókat, mint a saját hajóikat; d) lehetővé teszik a másik fél hajózási társaságai számára a területükön való üzleti jelenlétet, mégpedig a letelepedésre és a működésre vonatkozó olyan feltételek mellett, amelyek nem kevésbé kedvezőek azoknál, amelyeket saját vállalkozásaiknak, illetve – amennyiben ezek kedvezőbbek – valamely, tagsággal nem rendelkező ország vállalkozásai leányvállalatainak vagy fióktelepeinek nyújtanak. (3) E cikk alkalmazásában a nemzetközi tengeri piacokhoz való hozzáférés magában foglalja többek között a felek nemzetközi tengeri szolgáltatást nyújtói számára biztosított azon jogot, hogy tengeri útszakaszt tartalmazó, háztól házig történő szállítási szolgáltatást vállaljanak, és ennek érdekében a másik fél területén a tengeri szállítástól eltérő szállítási módokat alkalmazó helyi szolgáltatókkal szerződjenek közvetlenül, az áruk és személyek e szállítási módok által történő szállítására vonatkozó, alkalmazandó nemzeti korlátozások sérelme nélkül. (4) E cikk rendelkezései az Európai Unió vállalkozásaira és a koreai vállalkozásokra alkalmazandók. E cikk rendelkezéseinek kedvezményezettjei továbbá az Európai Unión vagy a Koreai Köztársaságon kívül alapított, illetve valamely tagállam vagy a Koreai Köztársaság állampolgárai által irányított hajózási társaságok, amennyiben hajóikat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az adott tagállamban vagy a Koreai Köztársaságban lajstromozták. (5) A hajózási ügynökségek által az Európai Unióban és a Koreai Köztársaságban végzett tevékenységek kérdését adott esetben egyedi megállapodások szabályozzák. (6) A felek párbeszédet folytatnak a tengeri szállítási politika terén. 20. cikk Fogyasztói politika A felek a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében együttműködésre törekednek a fogyasztói politika terén. A felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés a lehetséges mértékben magában foglalhatja az alábbiakat: a) a kereskedelmi korlátok elkerülése érdekében a fogyasztói jogszabályok összeegyeztethetőségének növelése, a magas szintű fogyasztóvédelem biztosításával párhuzamosan; b) a fogyasztói rendszerekkel, így a fogyasztói jogszabályokkal, a fogyasztási cikkek biztonságával, a fogyasztói jogszabályok betartatásával, a fogyasztók felvilágosításával és felelősségvállalásával, valamint a fogyasztói jogorvoslattal kapcsolatos információcsere ösztönzése; c) a független fogyasztói szövetségek létrehozásának és a fogyasztói képviseletek közötti kapcsolatoknak a támogatása. V. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TERÉN 21. cikk Egészségügy (1) A felek megállapodnak abban, hogy ösztönzik a kölcsönös együttműködést és információcserét az egészségügy és a határokon átnyúló egészségügyi problémák hatékony kezelése terén. (2) A felek törekednek az információcsere és a kölcsönös együttműködés előmozdítására, többek között a következők révén: a) a fertőző betegségek, így a pandémiás influenza megfigyelésével, valamint a korai előrejelzéssel és ellenintézkedésekkel kapcsolatos információcsere; b) az egészségügyi stratégiákkal és a közegészségügyi tervekkel kapcsolatos információcsere; c) az egészségfejlesztési szakpolitikákkal, így például a dohányzásellenes kampányokkal, az elhízás megelőzésével és a betegségellenőrzéssel kapcsolatos információcsere; d) a lehető legnagyobb mértékű információcsere a gyógyszerbiztonság és -jóváhagyás terén; e) a lehető legnagyobb mértékű információcsere, valamint közös kutatás az élelmiszerbiztonság terén, ideértve az élelmiszertörvényeket és -rendeleteket, a veszélyhelyzeti riasztást stb.; f) együttműködés a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos kérdésekben, ideértve a fejlett terápiákat és ritka betegségek elleni innovatív gyógyszereket; g) információcsere és együttműködés az elektronikus egészségügyi szakpolitika tekintetében. (3) A felek törekednek a nemzetközi egészségügyi megállapodások – ezek között a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat és a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény – végrehajtásának ösztönzésére. 22. cikk Foglalkoztatás és szociális kérdések (1) A felek megállapodnak abban, hogy fokozzák az együttműködést a foglalkoztatás és szociális kérdések terén, a globalizációval és a demográfiai változásokkal összefüggésben is. Erőfeszítéseket tesznek az együttműködés, valamint az információ- és tapasztalatcsere ösztönzésére a foglalkoztatási és munkaügyi kérdések vonatkozásában. Az együttműködés területei közé tartozhat a regionális és szociális kohézió, a társadalmi integráció, a társadalombiztosítási rendszerek, az emberek készségeinek egész életen át tartó fejlesztése, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, a nemek közötti egyenlőség, valamint a tisztességes munka. (2) A felek megerősítik, hogy olyan globalizációs folyamatot kell támogatni, amely mindenki számára előnyös, továbbá elő kell mozdítani a teljes körű és termelékeny foglalkoztatást és a tisztességes munkát, mivel ezeknek fontos szerepe van a fenntartható fejlődésben és a szegénység csökkentésében. (3) A felek megerősítik a nemzetközi szinten elismert munkaügyi és szociális normák tiszteletben tartása, előmozdítása és megvalósítása melletti elkötelezettségüket, amint e normákat a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet az alapvető munkahelyi elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában részletesen meghatározza. (4) Az együttműködés formái magukban foglalhatnak többek között egyedi programokat és projekteket kölcsönös megállapodás alapján, valamint két- vagy többoldalú szinten közös érdekű témákkal kapcsolatos párbeszédet, együttműködést és kezdeményezéseket. 23. cikk Környezetvédelem és természeti erőforrások (1) A felek megállapodnak a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható módon való igazgatásának szükségességéről, ami a jelen és a jövő generációi fejlődésének alapját jelenti. (2) A felek törekednek a környezetvédelemmel kapcsolatos együttműködésük folytatására és megerősítésére, regionális összefüggésben is, különösen a következők tekintetében: a) éghajlatváltozás és energiahatékonyság; b) környezetvédelmi tudatosság; c) többoldalú környezetvédelmi megállapodásokban való részvétel és azok végrehajtása, mindez kiterjed a biológiai sokféleségre, a biológiai biztonságra és a veszélyeztetett vadon élő állat és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre; d) a környezetvédelmi technológiák, termékek és szolgáltatások támogatása, ideértve a környezetvédelmi irányítási rendszereket és a környezetvédelmi címkézést; e) a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok és más hulladékformák határokon átnyúló illegális mozgásának megakadályozása; f) a partvidék és a tengeri környezet megóvása, a szennyezések és a lebomlás ellenőrzése; g) a fenntartható fejlődés kulcselemeként helyi részvétel a környezetvédelemben; h) talaj- és területgazdálkodás; i) információ, szakmai ismeretek és gyakorlatok cseréje. (3) Adott esetben figyelembe kell venni a fenntartható fejlődésről szóló világ-csúcstalálkozó eredményét és a vonatkozó többoldalú környezetvédelmi megállapodások végrehajtását. 24. cikk Éghajlatváltozás (1) A felek elismerik, hogy az éghajlatváltozás közös globális fenyegetést jelent és a kibocsátáscsökkentés céljából intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációját olyan szinten stabilizálják, amely megakadályozza az éghajlati rendszerbe való veszélyes mértékű emberi beavatkozást. A felek – hatáskörükön belül, valamint a nemzetközi fórumokon, így az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) keretében az éghajlatváltozásról folytatott megbeszélések sérelme nélkül – fokozzák az együttműködést e téren. Az ilyen együttműködés a következőkre irányul: a) az alacsony szén-dioxid kibocsátású társadalom felé való gyors átmenet átfogó céljával az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó, megfelelő nemzeti mérséklési intézkedéseken keresztül; b) az erőforrások hatékony felhasználásának támogatása, többek között a rendelkezésre álló legjobb és gazdaságilag életképes, alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiák, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó normák széles körű használata révén; c) a kereskedelmi rendszerek előnyeivel és kialakításával kapcsolatos szakmai ismeretek és információk cseréje; d) az állami és magánszektor finanszírozási eszközeinek fejlesztése, ideértve a piaci mechanizmusokat és a köz- és magánszféra partnerségeit, amelyek hatékonyan támogathatják az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos fellépéseket; e) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklése érdekében az alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiák kutatására, fejlesztésére, terjesztésére, telepítésére és átadására vonatkozó együttműködés, a gazdasági növekedés fenntartásával párhuzamosan; f) adott esetben tapasztalatok és szakmai ismeretek cseréje az üvegházhatást okozó gázok hatásainak nyomon követése és elemzése, valamint az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással foglalkozó programok kidolgozása terén; g) a fejlődő országoknak az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos fellépéseinek támogatása, adott esetben, többek között a Kiotói Jegyzőkönyv rugalmas mechanizmusai révén is. (2) E célok érdekében a felek megállapodnak abban, hogy politikai, szakpolitikai és technikai szinten fokozzák párbeszédüket és együttműködésüket. 25. cikk Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és erdőgazdálkodás A felek megállapodnak az együttműködés előmozdításáról a mezőgazdaság, vidékfejlesztés és erdőgazdálkodás terén. A felek információt cserélnek és fejlesztik az együttműködést különösen a következő területeken: a) mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szakpolitika, valamint általános nemzetközi, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási perspektívák; b) földrajzi árujelzők bejegyzése és védelme; c) ökológiai termelés; d) kutatás a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás terén; e) vidéki területek fejlesztéspolitikája, és különösen a mezőgazdasági ágazatok diverzifikációja és szerkezetátalakítása; f) fenntartható mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, valamint a környezetvédelmi követelmények beépítése a mezőgazdasági szakpolitikába; g) a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a környezetvédelem, valamint a vidéki területek fejlesztéspolitikája közötti kapcsolatok; h) élelmiszernek szánt mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos promóciós tevékenységek; i) fenntartható erdőgazdálkodás az erdőirtások megelőzése és új erdőterületek létrehozása érdekében, kellő figyelemmel azon fejlődő országok érdekeire, ahonnan a faanyag származik. 26. cikk Tenger és halászat A felek ösztönzik a kétoldalú és többoldalú tengerészeti és halászati együttműködést, különös tekintettel a fenntartható és felelős tengeri és halászati fejlesztésre és gazdálkodásra. Az együttműködés kiterjedhet a következőkre: a) információcsere; b) a fenntartható és felelős hosszú távú tengeri és halászati politika támogatása, beleértve a partvidéki és tengeri források megőrzését és kezelését; valamint c) a tiltott, bejelentetlen és szabályozatlan halászat megelőzésére és leküzdésére irányuló erőfeszítések előmozdítása. 27. cikk Fejlesztési segély (1) A felek megállapodnak abban, hogy kicserélik a fejlesztési segélypolitikáikra vonatkozó információkat annak érdekében, hogy rendszeres párbeszéd alakuljon ki e szakpolitikai célkitűzésekről és a harmadik országokban megvalósított fejlesztési segélyprogramokról. Megvizsgálják, hogy vonatkozó jogszabályaik és az e programok végrehajtására alkalmazandó feltételek értelmében milyen mértékben valósítható meg jelentősebb együttműködés. (2) A felek megerősítik elkötelezettségüket a támogatás-hatékonyságról szóló 2005. évi párizsi nyilatkozat mellett, és a fejlesztések nagyobb hatékonysága érdekében megállapodnak az együttműködés megerősítéséről. VI. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ OKTATÁS ÉS A KULTÚRA TERÉN 28. cikk Együttműködés a kultúra, a tájékoztatás, a kommunikáció, az audiovizuális ágazat és a média terén (1) A felek megállapodnak abban, hogy egymás kultúrája jobb megértésének és ismeretének növelése érdekében előmozdítják az együttműködést. (2) A felek törekednek arra, hogy megfelelő intézkedéseket tegyenek a kulturális csereprogramok előmozdítására, valamint e téren közös kezdeményezések folytatására. (3) A felek megállapodnak abban, hogy szorosan együttműködnek a megfelelő nemzetközi fórumokon – így az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és az ASEM keretében – a közös célkitűzések elérése és a kulturális sokszínűség előmozdítása érdekében, valamint tiszteletben tartják a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény rendelkezéseit. (4) A felek megfontolják az audiovizuális ágazat és a média terén működő releváns intézmények közötti cserék, együttműködés és párbeszéd előmozdításának eszközeit. 29. cikk Oktatásügy (1) A felek elismerik, hogy az oktatás és képzés döntő módon hozzájárul a globális tudásalapú gazdaságban részt venni képes humán erőforrások kialakításához; valamint elismerik, hogy közös érdekük az oktatás és képzés terén folytatott együttműködés. (2) Kölcsönös érdekeikkel és oktatáspolitikai céljaikkal összhangban a felek vállalják, hogy együttesen támogatják a megfelelő együttműködési tevékenységeket az oktatás, képzés és ifjúság terén, különös hangsúllyal a felsőoktatásra. Az együttműködés különösen a következő formákban valósulhat meg: a) az Európai Unióban és a Koreai Köztársaságban működő oktatási és képzési intézmények közötti közös együttműködési projektek támogatása a tantervfejlesztés, a közös tanulmányi programok és a hallgatói mobilitás előmozdításának céljával; b) párbeszéd, tanulmányok, információ- és know-how-csere az oktatáspolitika terén; c) a hallgatók, a felsőoktatási intézmények oktatói és adminisztratív személyzete, valamint az ifjúságsegítők cseréje, például az Erasmus Mundus program végrehajtása révén; d) együttműködés a közös érdekű oktatási ágazatokban. VII. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS A JOGÉRVÉNYESÜLÉS, A SZABADSÁG ÉS A BIZTONSÁG TERÉN 30. cikk Jogállamiság A felek a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság terén folytatott együttműködésük során különös jelentőséget tulajdonítanak a jogállamiság előmozdításának, ideértve a bírói testület függetlenségét, az igazságszolgáltatáshoz való jogot, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot. 31. cikk Jogi együttműködés (1) A felek megállapodnak abban, hogy fejlesztik igazságügyi együttműködésüket polgári és kereskedelmi ügyekben, különösen a polgári igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos többoldalú egyezmények megerősítését és végrehajtását illetően, ideértve a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia egyezményeit a nemzetközi jogi együttműködés és jogviták, valamint a gyermekek védelme terén. (2) A felek megállapodnak abban, hogy – amennyiben lehetséges – megkönnyítik és támogatják a polgári és magánfelek közötti kereskedelmi jogviták választottbírósági úton történő megoldását az alkalmazandó nemzetközi jogi dokumentumoknak megfelelően. (3) A felek a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében törekednek arra, hogy fokozzák a kölcsönös jogsegélyre és kiadatásra vonatkozó megállapodásokat. Ez adott esetben magában foglalná az Egyesült Nemzetek Szervezete vonatkozó nemzetközi eszközeihez – ezek között az e megállapodás 6. cikkében említett Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumához – való csatlakozást, valamint ezek alkalmazását. 32. cikk Személyes adatok védelme (1) A felek megállapodnak abban, hogy a legmagasabb nemzetközi normáknak megfelelően együttműködnek a személyes adatok fokozottabb védelme érdekében, amint azt a számítógépesített személyes adatfájlok szabályozására vonatkozó ENSZ-iránymutatás (az ENSZ-közgyűlés 1990. december 14-i 45/95. sz. határozata) is tartalmazza. (2) A személyes adatok védelmével kapcsolatos együttműködés magában foglalhatja többek között az információ és a szakmai ismeretek cseréjét. 33. cikk Migráció (1) A felek megállapodnak abban, hogy erősítik és fokozzák együttműködésüket az illegális bevándorlás, az embercsempészet és az emberkereskedelem elleni küzdelem terén, továbbá a migráció kérdéseit beépítik a migránsok származási helyének megfelelő területekre vonatkozó nemzeti gazdasági és szociális fejlesztési stratégiáikba. (2) Az illegális bevándorlás megelőzése és ellenőrzése érdekében folytatott együttműködés keretében a felek megállapodnak, hogy visszafogadják a másik fél területén illegálisan tartózkodó állampolgáraikat. Ennek érdekében a felek az ilyen célokra megfelelő személyazonossági okmánnyal látják el állampolgáraikat. Az olyan esetekre, amikor az állampolgárság kétséges, a felek megállapodnak abban, hogy meghatározzák állítólagos állampolgáraik személyazonosságát. (3) A felek törekednek arra, hogy – amennyiben szükséges – az állampolgáraik visszafogadására vonatkozó konkrét kötelezettségeket szabályozó megállapodást kössenek. E megállapodás a más országok állampolgáraihoz és a hontalanokhoz kapcsolódó feltételeket is szabályozza. 34. cikk Tiltott kábítószerek elleni küzdelem (1) A felek célja, hogy vonatkozó törvényeikkel és rendeleteikkel összhangban csökkentsék a tiltott kábítószerek kínálatát, kereskedelmét és keresletét, valamint a kábítószer-fogyasztókra és a társadalom egészére gyakorolt hatását, és eredményesebben akadályozzák meg a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítására felhasznált kémiai prekurzorok ilyen célú alkalmazását. Együttműködésük során a felek biztosítják, hogy e cél elérése érdekében átfogó és kiegyensúlyozott megközelítést alakítsanak ki a piacok jogi szabályozása, valamint az illetékes hatóságok közötti hatékony fellépés és együttműködés révén az egészségügy, az oktatásügy, a bűnüldözés és a jogérvényesülés terén. (2) A felek megállapodnak az együttműködés módjaiban, amelyekkel megvalósíthatók e célkitűzések. A fellépéseknek azokon a közösen elfogadott elveken kell alapulniuk, amelyek összhangban állnak a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, valamint az ENSZ Közgyűlésének 1998. júniusi, a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó huszadik rendkívüli ülésszakán jóváhagyott, a kábítószer-fogyasztás csökkentésével kapcsolatos iránymutatásokra vonatkozó politikai nyilatkozatával és különleges nyilatkozatával. 35. cikk A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem A felek megállapodnak abban, hogy együttműködést folytatnak és hozzájárulnak a szervezett, a gazdasági és a pénzügyi bűncselekmények, a korrupció, a hamisítás és az illegális pénzügyi műveletek elleni küzdelemhez azáltal, hogy teljes mértékben betartják az e területen hatályos kölcsönös nemzetközi kötelezettségeiket, többek között a korrupciós cselekményekből származó eszközök vagy pénzeszközök visszaszerzése terén folytatott hatékony együttműködéssel kapcsolatban. A felek támogatják az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményének és jegyzőkönyveinek, valamint az ENSZ korrupcióellenes egyezményének végrehajtását. 36. cikk A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem (1) A felek megállapodnak abban, hogy fel kell lépniük és együtt kell működniük annak érdekében, hogy ne lehessen pénzügyi rendszereiket bűncselekményekből – például a kábítószerkereskedelemből és a korrupcióból – származó bevételek tisztára mosására, valamint a terrorizmus finanszírozására felhasználni. Ez az együttműködés kiterjed a bűncselekményből származó eszközök vagy pénzeszközök visszaszerzésére. (2) A felek megfelelő jogszabályaik értelmében kicserélhetik a vonatkozó információkat, valamint alkalmazhatják az e területen tevékenykedő nemzetközi szervezetek, például a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által elfogadottakkal egyenértékű, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez szükséges megfelelő előírásokat. 37. cikk A számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem (1) A felek az információk és gyakorlati tapasztalatok cseréje révén erősítik az együttműködést a csúcstechnológiás, számítógépes és elektronikus bűncselekményeknek, valamint a terrorizmussal kapcsolatos információk interneten keresztüli terjesztésének megelőzése és az említettek ellen folytatott küzdelem érdekében, nemzeti jogszabályaiknak megfelelően és hatáskörükön belül. (2) A felek információt cserélnek a számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó nyomozók oktatása és képzése, a számítógépes bűncselekmények felderítése és a digitális kriminalisztika terén. 38. cikk Bűnüldözési együttműködés A felek megállapodnak a bűnüldözési hatóságaik, ügynökségeik és szolgálataik közötti együttműködésről, valamint a mindkét félre veszélyt jelentő, határokon átnyúló bűncselekmények megzavarásához és felszámolásához való hozzájárulásról. A bűnüldözési hatóságok, ügynökségek és szolgálatok közötti együttműködés a következő formákat öltheti: kölcsönös segítségnyújtás a nyomozások során, nyomozati módszerek megosztása, a bűnüldöző személyzet közös oktatása és képzése, továbbá a felek közös megállapodása alapján bármilyen egyéb típusú közös tevékenység és segítségnyújtás. VIII. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS TERÜLETEKEN 39. cikk Turizmus A felek vállalják az együttműködés kialakítását a turizmus területén azzal a céllal, hogy erősítsék a jobb kölcsönös megértést és előmozdítsák a turizmus kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését. Az együttműködés különösen a következő formákban valósulhat meg: a) a turizmust érintő közös érdekű ügyekkel kapcsolatos információcsere; b) turisztikai események szervezése; c) turisztikai csereprogramok; d) a kulturális örökség megőrzése és kezelése kapcsán folytatott együttműködés; e) együttműködés a turizmus irányításában. 40. cikk Civil társadalom A felek elismerik a szervezett civil társadalom szerepét és lehetséges közreműködését az e megállapodás szerinti párbeszéd és együttműködés során, valamint támogatják a szervezett civil társadalommal való eredményes párbeszédet és a civil társadalom hatékony részvételét. 41. cikk Közigazgatás A felek megállapodnak abban, hogy a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok cseréje révén együttműködést folytatnak a meglévő erőfeszítésekre építve, tekintettel a közigazgatás korszerűsítésére például a következő területeken: a) a szervezeti hatékonyság növelése; b) az intézmények szolgáltatási hatékonyságának növelése; c) az elszámolási kötelezettség és a közforrások átlátható kezelésének biztosítása; d) a jogi és intézményi keret fejlesztése; e) szakpolitikai tervezés és végrehajtás. 42. cikk Statisztikák (1) A felek fejlesztik és erősítik a statisztikai kérdésekre vonatkozó együttműködésüket, ezáltal hozzájárulnak az időszerű, nemzetközileg összehasonlítható és megbízható statisztikai adatok nyújtásának hosszú távú célkitűzéséhez. A fenntartható, hatékony és szakmailag független statisztikai rendszerek várhatóan olyan információkat nyújtanak a felek állampolgárai, vállalkozásai és döntéshozói számára, amelyek relevánsak és lehetővé teszik számukra, hogy megalapozott döntéseket hozzanak. A felek többek között információt és szakmai ismereteket cserélnek, valamint a már felhalmozott tapasztalatokat figyelembe véve fejlesztik az együttműködést. Az együttműködés a következőkre irányul: a) a felek statisztikai rendszereinek fokozatos harmonizációja; b) a felek közötti adatcsere finomítása a vonatkozó nemzetközi módszertan alkalmazásával; c) a statisztikai alkalmazottak szakmai képességeinek erősítése, hogy lehetővé tegyék számukra a vonatkozó statisztikai normák alkalmazását; d) a statisztikai know-how fejlődésével kapcsolatos tapasztalatcsere előmozdítása a felek között. (2) Az együttműködés formái magukban foglalhatnak többek között egyedi programokat és projekteket kölcsönös megállapodás alapján, valamint a közös érdekű témákkal kapcsolatos két vagy többoldalú párbeszédet, együttműködést és kezdeményezéseket. IX. CÍM INTÉZMÉNYI KERET 43. cikk Egyéb megállapodások (1) Az 1996. október 28-án Luxembourgban aláírt és 2001. április 1-jén hatályba lépett, az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság között létrejött kereskedelmi és együttműködési keretmegállapodás hatályát veszti. (2) Ez a megállapodás aktualizálja a fent említett megállapodást és annak helyébe lép. A felek közötti valamennyi egyéb megállapodásban található, fent említett megállapodásra vonatkozó hivatkozásokat az erre a megállapodásra történő hivatkozásként kell értelmezni. (3) A felek e megállapodást kiegészíthetik a hatálya alá tartozó bármely együttműködési területre vonatkozó egyedi megállapodás megkötésével. Az ilyen egyedi megállapodások az e megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok szerves részét és a közös intézményi keret részét képezik. (4) Az e megállapodás hatálya alá tartozó egyedi együttműködési területekhez kapcsolódó meglévő megállapodásokat hasonlóképpen az e megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok és a közös intézményi keret részének kell tekinteni. 44. cikk Vegyes Bizottság (1) A felek e megállapodás értelmében Vegyes Bizottságot hoznak létre egyrészről az Európai Unió Tanácsa tagjainak képviselőiből, az Európai Bizottság képviselőiből és másrészről a Koreai Köztársaság képviselőiből. (2) A Vegyes Bizottságban megbeszéléseket kell folytatni annak érdekében, hogy elősegítsék e megállapodás általános céljainak végrehajtását, valamint hogy fenntartsák a kapcsolatok átfogó egységességét, és biztosítsák a felek közötti minden egyéb megállapodás megfelelő működését. (3) A Vegyes Bizottság: a) biztosítja e megállapodás megfelelő alkalmazását; b) figyelemmel kíséri a felek közötti átfogó kapcsolatok fejlődését; c) adott esetben tájékoztatást kér a közös intézményi keret alá tartozó egyéb megállapodások által létrehozott bizottságoktól és más testületektől, és megfontolja az általuk benyújtott jelentéseket; d) véleményt cserél és javaslatot tesz valamennyi közös érdekű kérdésben, ideértve a jövőbeli fellépéseket és az ezek végrehajtására rendelkezésre álló erőforrásokat; e) meghatározza a megállapodás céljaival kapcsolatos prioritásokat; f) megfelelő módszereket keres az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken esetlegesen felmerülő problémák megelőzésére; g) a 45. cikk 3. bekezdésének megfelelően konszenzussal megoldja az e megállapodás alkalmazása vagy értelmezése során felmerülő vitákat; h) a 45. cikk 3. bekezdésének megfelelően megvizsgálja a felek által a kötelezettségek nem teljesítésével kapcsolatban benyújtott összes információt, valamint a mindkét fél számára elfogadható megoldás érdekében konzultációkat folytat a másik féllel. (4) A Vegyes Bizottság általában évente egy alkalommal ülésezik, felváltva Brüsszelben és Szöulban. Bármelyik fél kérésére külön ülést tartanak. A vegyes bizottság elnöki tisztjét a felek felváltva töltik be. A vegyes bizottság általában magas rangú tisztviselői szinten ülésezik. 45. cikk A végrehajtás módjai (1) A felek minden olyan általános vagy egyedi intézkedést meghoznak, amely az e megállapodásban foglalt kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek, valamint gondoskodnak arról, hogy azok megfeleljenek az e megállapodásban megállapított célkitűzéseknek. (2) A végrehajtásra konszenzus és párbeszéd révén kerül sor. Amennyiben azonban e megállapodás alkalmazása vagy értelmezése tekintetében véleménykülönbség áll fenn, a kérdést valamelyik fél a Vegyes Bizottság elé utalja. (3) Ha valamely fél úgy véli, hogy a másik fél nem teljesítette a megál …