📄 Jogszabály szövege
10/2016. (IV. 25.) ORFK utasítása a Rendőrség gépjármű szabályzatáról.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a rendőrségi gépjárművek üzemeltetésével és igénybevételével
kapcsolatos feladatok ellátására, valamint a belügyi szervek gépjármű szabályzatáról szóló 20/2015. (VII. 31.) BM utasítás
végrehajtására kiadom az alábbi utasítást:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Ezen utasítás személyi hatálya
a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) személyi állományára;
b) a Rendőrség által foglalkoztatott közfoglalkoztatottra;
c) ezen utasítás III. fejezet 3.1. címének vonatkozásában – beleértve a szolgálati járandóságban részesülőket is –
a Rendőrség nyugdíjasára
terjed ki.
2. Ezen utasítás tárgyi hatálya kiterjed:
a) a Rendőrség vagyonkezelésébe tartozó, valamint a más tulajdonában lévő, de a Rendőrség által üzemeltetett
(pl. bérelt, használatra átvett) járműre (a továbbiakban: szolgálati gépjármű);
b) a Rendőrség hivatásos állományú tagjainak (a továbbiakban: Kérelmező) saját tulajdonú, illetve a házastársa
tulajdonában álló, de a Kérelmező által üzemeltetett gépjárművére a hivatali, szolgálati célú igénybevétel
vonatkozásában;
c) a vízi- és légi járművek esetében a jármű-nyilvántartási jegyzékben és a jármű-nyilvántartási adatbázisban való
szerepeltetésére, a futásteljesítmény- és üzemanyagnormák meghatározására, valamint a használatból való
kivonásukra;
d) a vízi járművek üzemanyag-ellátásának rendjére. II. FEJEZET
A SZOLGÁLATI JÁRMŰÁLLOMÁNY NYILVÁNTARTÁSA
3. A szolgálati járműveket, vízi- és légi járműveket (a továbbiakban együtt: szolgálati jármű) járműkategóriájuk
és mennyiségük szerinti bontásban a jármű-nyilvántartási jegyzékben (a továbbiakban: nyilvántartási jegyzék) kell
rögzíteni.
4. Nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett:
a) a Készenléti Rendőrség (a továbbiakban: KR) a saját, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság
(a továbbiakban: ORFK), a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (a továbbiakban: BSZKI), a Nemzetközi Bűnügyi
Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK), továbbá a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ
(a továbbiakban: ROKK) használatában lévő szolgálati gépjárművek vonatkozásában;
b) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (a továbbiakban: RRI);
c) a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a megyei rendőr-főkapitányságok
(a továbbiakban együtt: nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervek).
5. A Rendőrség szolgálati járműveinek mennyiségét a Központi Nyilvántartási Jegyzék tartalmazza, amelyet az ORFK
Gazdasági Főigazgatóság Műszaki Főosztály (a továbbiakban: ORFK GF MF) vezet.
6. A szolgálati járművekkel kapcsolatos változásokról a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervek vezetői
a változásokat követő 30 napon belül tájékoztatást adnak az ORFK GF MF vezetőjének.
7. A nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv gazdasági szakszolgálata a nyilvántartási jegyzék mellett, a belügyi
szervek gépjármű szabályzatáról szóló 20/2015. (VII. 31.) BM utasítás (a továbbiakban: BM utasítás) 99. §-ában
meghatározottak szerint számítógépes nyilvántartást vezet a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó
és elektronikus iratkezelő rendszer Gépjármű Nyilvántartó moduljában (a továbbiakban: Robotzsaru).
8. A nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervek vezetői a tárgyévet követő évi járműszükségletének megfelelően
összeállított módosítási kérelmet a tárgyév augusztus 31. napjáig az ORFK GF MF vezetőjének megküldik. A Központi
Nyilvántartási Jegyzéket a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes a tárgyév november 15. napjáig az országos
rendőrfőkapitánynak jóváhagyásra felterjeszti. A jóváhagyott Központi Nyilvántartási Jegyzéknek a nyilvántartási
jegyzékkel rendelkező szervre vonatkozó kivonatát az ORFK GF MF vezetője a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező
szervek részére eljuttatja. A Központi Nyilvántartási Jegyzék a tárgyévet követő év január 1. napjától december 31.
napjáig érvényes.
9. A Központi Nyilvántartási Jegyzékben jóváhagyott mennyiségen felül a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv
vezetője – az ORFK GF MF egyidejű értesítése mellett – a tárgyéven belül legfeljebb hat hónapig ideiglenesen
engedélyezheti a szolgálati járművek üzemeltetését. Ezen szolgálati járművek üzemeltetésének költségeire
a rendőrségi költségvetésből fedezet nem biztosítható.
III. FEJEZET
A SZOLGÁLATI GÉPJÁRMŰVEK IGÉNYBEVÉTELÉNEK RENDJE 1. A szolgálati gépjárművek vezetésének jogosultsága
10. A BM utasítás 23. §-ában meghatározottakra figyelemmel a szolgálati gépjármű vezetésére az jogosult, aki az adott
kategóriájú gépjármű vezetéséhez szükséges hatósági engedéllyel, valamint ügyintézői gépjárművezetői
igazolvánnyal (a továbbiakban: ügyintézői igazolvány) rendelkezik, és arra a közvetlen vezetője feljogosítja, illetve
azzal megbízza. Az ügyintézői igazolvány önmagában nem keletkeztet szolgálati gépjármű vezetésére való
jogosultságot.
11. A büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének
feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése szerinti
személyvédelmi feladatok végrehajtása során a szolgálati gépjárművet kizárólag a hivatalból biztosított
gépkocsivezető vezetheti, illetve a vezetés a védett személy részére engedhető át.
12. Közfoglalkoztatott személy az adott kategóriájú gépjármű vezetéséhez szükséges hatósági engedély, ügyintézői
igazolvány és a rendőri szerv vezetőjének egyedi engedélyével, megkülönböztető jelzéssel nem szerelt, szolgálati
jelleggel nem rendelkező szolgálati gépjárművet abban az esetben vezethet, ha a Rendőrség személyi állományába
tartozó gépjárművezető nem áll rendelkezésre, és más – a Rendőrség személyi állományába tartozó – személlyel nem
helyettesíthető.
13. A gépjárművezető minden igénybevétel előtt – a valamennyi közúti szolgálati gépjármű menetlevelében elhelyezett,
1. melléklet szerinti gépjármű állapotlap adattartalma figyelembevételével – köteles ellenőrizni (a továbbiakban:
Napi ellenőrzés), hogy:
a) a gépjármű érvényes hatósági engedéllyel rendelkezik-e;
b) a meghatározott számú, típusú és elhelyezésű hatósági jelzés(ek), [rendszámtábla(ák)] fel van(nak)-e szerelve;
c) a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző
berendezések (fényszóró, tompított, helyzetjelző, féklámpa, rendszám-megvilágító lámpák, hátsó ködlámpa,
hátrameneti lámpa, irányjelző/elakadásjelző lámpák, első ködfényszóró, pótféklámpa, méretjelző lámpa,
megkülönböztető jelzés stb.) működnek-e;
d) a gépjármű rendelkezik-e a gépjármű állapotlapon felsorolt tartozékokkal, felszerelésekkel, és a gépjárművön
van-e rongálódás;
e) a gépjármű folyadékszintje megfelel-e a kezelési utasításában előírt mennyiségnek.
14. Ha a gépjármű a 13. pontban meghatározott követelményeknek nem felel meg, úgy a gépjárművezető erre köteles
a szolgálati elöljárója figyelmét haladéktalanul felhívni azzal, hogy a gépjármű a 13. pont a)–c) alpontban foglalt
hiányosságok kiküszöböléséig, illetve a hibák kijavításáig nem indítható útba.
15. A gépjármű vezetője az ellenőrzés végrehajtását a menetlevél-tömb I. fejezet 11. számú „Engedélyezések, utasítások”
rovatában a „Napi ellenőrzés végrehajtva” szöveggel és aláírásával dokumentálja.
16. A gépjármű rendszerbe állításakor a gépjármű állapotlapot a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervek gépjárműszakterülete a Robotzsaruban készíti el, majd annak tartalmát szükség szerint a használó szervezeti elem vezetőjének
tájékoztatása mellett a gépjármű-szakfelelős módosítja, a rongálódás javítása vagy hiánypótlás után a gépjárműszakterület aktualizálja. A Robotzsaruból nyomtatott gépjármű állapotlap egy példányát a menetlevéllel együtt kell
tárolni.
17. Az 1. melléklet szerinti gépjármű állapotlap II. és III. pontjaiban feltüntetettektől való eltérést a gépjárművezető rögzíti
a menetlevél-tömb VII. „Hivatalos feljegyzések, ellenőrzések” című fejezetében, amelyet a szolgálati elöljáró
az ellenjegyzésével lát el.
2. A szolgálati gépjármű szolgálati célú igénybevétele 18. A BM utasítás 37. § (2) bekezdés szerinti szolgálati úttá minősítési jogköröket:
a) a BM utasítás 37. § (2) bekezdés a) és e) pontja szerinti estekben:
aa) az országos rendőrfőkapitány-helyettes, az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségébe
tartozó szervezeti elem vezetője,
ab) a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője, a BSZKI, a NEBEK és a ROKK vonatkozásában
az igazgató, valamint ezen szervek legalább középvezetői vagy ennél magasabb beosztást betöltő
vezetője,
ac) a rendőrkapitányság és a határrendészeti kirendeltség vezetője;
b) a BM utasítás 37. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes;
c) a BM utasítás 37. § (2) bekezdés c)–d) és f ) pontja szerinti esetben a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv
vezetője, az ORFK tekintetében a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes, a BSZKI, a NEBEK és a ROKK
vonatkozásában az igazgató
gyakorolja. 19. A szolgálati úttá minősítést a minősítésre jogosulthoz címzett szolgálati jegyen kell kezdeményezni. Az engedélyt
tartalmazó szolgálati jegy iktatószámát a menetlevél-tömb I. fejezet 11. „Engedélyezések-utasítások” rovatában fel kell
tüntetni.
20. A szolgálati gépjármű országhatáron kívüli szolgálati igénybevételét
a) a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője;
b) az ORFK, a BSZKI, a NEBEK és a ROKK használatában lévő szolgálati gépjárművek vonatkozásában a gazdasági
országos rendőrfőkapitány-helyettes
engedélyezi a 2. melléklet szerinti nyomtatványon.
21. Amennyiben a NEBEK használatában lévő szolgálati gépjárművek országhatáron történő átlépésére törvényben
meghatározott nemzetközi bűnüldözési feladatok végrehajtása érdekében kerül sor, úgy a szolgálati gépjármű
országhatáron kívüli szolgálati igénybevételét – a NEBEK igazgatójának kezdeményezésére – a bűnügyi országos
rendőrfőkapitány-helyettes is engedélyezheti.
3. A szolgálati gépjármű magáncélú igénybevétele 22. A nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervek vezetői esetében a szolgálati gépjárművek magáncélú igénybevételével
kapcsolatos engedélyezési jogkört az országos rendőrfőkapitány gyakorolja.
23. A szolgálati gépjármű országhatáron kívüli magáncélú igénybevételét az országos rendőrfőkapitány engedélyezi
a 3. melléklet alkalmazásával. A kérelmeket az ORFK Gazdasági Főigazgatóság Igazgatási Főosztályhoz (a továbbiakban:
ORFK GF IF) kell benyújtani a kiutazást megelőzően legalább 14 nappal.
24. A külföldre vezényelt összekötő tisztek a számukra biztosított szolgálati gépjárművet magáncélra a kihelyező
okiratukban meghatározottak szerint használhatják.
4. A szolgálati gépjármű eseti magáncélú igénybevétele 25. A nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetőjének külön engedélyével a rendőri jelleget nélkülöző szolgálati
gépjármű esetileg magáncélra a BM utasítás 40–41. §-ában meghatározottak szerint vehető igénybe, amennyiben
az a szolgálati érdeket nem sérti.
26. Az eseti magáncélú igénybevételt – a 4. melléklet alkalmazásával – engedélyezni jogosult:
a) térítésmentesen a BM utasítás 42. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt – különös méltánylást érdemlő – esetben
a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője, az ORFK esetében a gazdasági országos rendőrfőkapitányhelyettes, a BSZKI, a NEBEK és a ROKK tekintetében az igazgató;
b) kedvezményes térítési díjjal a BM utasítás 42. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételek megléte esetén
a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője, az ORFK, a BSZKI, a NEBEK és a ROKK esetében a KR
műszaki és üzemeltetési igazgatója;
c) teljes térítési díj ellenében a BM utasítás 42. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a nyilvántartási
jegyzékkel rendelkező szerv vezetője, az ORFK, a BSZKI, a NEBEK és a ROKK esetében a KR műszaki
és üzemeltetési igazgatója;
d) a BM utasítás 41. § (1) bekezdés d) pontja szerinti igénybevételt a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv
vezetője, az ORFK esetében a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes, a BSZKI, a NEBEK és a ROKK
tekintetében az igazgató.
27. A szolgálati gépjármű BM utasítás 41. § (2) bekezdése szerinti igénybevétele esetén a térítésmentes és kedvezményes
igénybevétel során – a járműfenntartó rendőri szerv részéről – felmerülő költségek az igénylő munkáltatóját terhelik.
Az igénylőt foglalkoztató nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv a konkrét igénnyel kapcsolatban felmerült
költségek viseléséről nyilatkozik a szolgálati járművet biztosító nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv felé.
28. A szolgálati gépjármű eseti magáncélú igénybevételét igazoló engedély nyilvántartása a nyilvántartási jegyzékkel
rendelkező rendőri szerv vezetője által kijelölt szervezeti elem feladata.
29. A nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervek vezetői minden év január 31. napjáig meghatározzák a BM utasítás
42. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti kilométerkeretet, továbbá a BM utasítás 43. § (1) bekezdés a) pont
aa) és ab) alpontja szerinti önköltség 1 kilométerre vetített összegét.
30. Bérelt szolgálati gépjárművek eseti magáncélú használata esetében a fizetendő teljes térítési díj meghatározásakor a
BM utasítás 43. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti önköltséget a szolgáltatási díj (bruttó bérleti és flottakezelési
díj) és a biztosítási díjak (kötelező felelősségbiztosítás, casco, amennyiben azt a szolgáltatási díj nem tartalmazza)
összegének és a bérleti szerződésekben meghatározott futásteljesítmény 1 km-re vetített hányadosaként kell
figyelembe venni.
5. A szolgálati gépjármű tartós magáncélú igénybevétele 31. A szolgálati gépjármű tartós magáncélú használatát az igénylő az 5. melléklet szerinti kérelemmel kezdeményezheti.
32. A szolgálati gépjárművek tartós magáncélú használatát
a) a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes engedélyezheti
aa) a területi szerv vezetőjének,
ab) a középvezetői beosztást betöltő személynek;
b) az országos rendőrfőkapitány engedélyezheti a BM utasítás 47. § c) pontjában és az 53. § (1) bekezdésében
meghatározott igénylőnek
a munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult támogató javaslata alapján,
a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon.
33. A kérelmet és mellékleteit a szolgálati út betartásával
a) a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője;
b) az ORFK esetében az országos rendőrfőkapitány-helyettes, illetve az országos rendőrfőkapitány közvetlen
alárendeltségébe tartozó szervezeti elem vezetője;
c) a BSZKI, a NEBEK és a ROKK esetében az igazgató
útján egy példányban kell benyújtani a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére.
34. A kérelem benyújtásával egyidejűleg
a) mellékelni kell az ügyintézői igazolvány másolatát;
b) igazolni kell, hogy a Kérelmező
ba) a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati
beosztásokról és betöltésükhöz szükséges követelményéről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet,
bb) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati irányítása
alá tartozó egyes szerveknél történő végrehajtásáról szóló 37/2011. (X. 28.) BM rendelet,
bc) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
alapján milyen vezetői besorolási kategóriába tartozik.
35. A 34. pontban foglaltak hiányában az engedély nem adható ki.
36. Az engedéllyel rendelkező a magáncélú kilométerkeret-felhasználást a menetlevél-tömb leadásakor
a menetlevél-tömb VII. „Hivatalos feljegyzések, ellenőrzések” című fejezetében havonként és negyedévenként
összesíti, és aláírásával látja el.
37. A szolgálati gépjármű tartós magáncélú használatának engedélyezése esetén a szolgálati gépjárművet az engedéllyel
rendelkező – a 7. melléklet szerinti formanyomtatvánnyal – személyi felszereléseként kell kiadni.
38. A szolgálati gépjárművek tartós magáncélú használatára jogosító engedélyek kiadmányozásra előkészítését
és a Robotzsaruban történő nyilvántartását az ORFK GF IF végzi. Az engedéllyel rendelkező az engedélyt a szolgálati
gépjármű menetlevelével együtt kezeli.
39. A tartós magáncélú igénybevételre jogosító engedély visszavonására az engedélyező jogosult. Az engedélyt
a BM utasítás 54. §-ában foglaltakon kívül akkor is vissza kell vonni, ha:
a) az engedéllyel rendelkezőnek a bűncselekmény elkövetése miatti felelősségét jogerős döntésben állapítják
meg;
b) a szolgálati gépjárműben szándékosan vagy súlyos gondatlanságból kárt okoz;
c) a tartós magáncélú használatra kiadott engedélyben meghatározott szolgálati gépjármű végleges vagy
15 munkanapot meghaladó időtartamú kieséssel járó, ideiglenes cseréjére kerül sor.
40. Az engedély visszavonását a 39. pont a) és b) alpont szerinti esetben a fegyelmi vagy kártérítési jogkört gyakorló
elöljáró, az ügyintézői igazolvány visszavonása esetén a visszavonásról rendelkező vezető kezdeményezi.
Az engedéllyel rendelkező a visszavonást megalapozó körülményeket az engedélyezőnek jelenti a 6. melléklet szerinti
engedély egyidejű megküldésével.
41. A 39. pont c) alpont szerinti esetben az engedély visszavonását az engedéllyel rendelkező az engedélyezőnél
– végleges csere esetén haladéktalanul, ideiglenes csere esetén a cserét követő 15 munkanap elteltét
követően – kezdeményezi.
42. A tartós magáncélú igénybevételt megalapozó körülmények módosulása – így különösen a tartós magáncélú
igénybevételre jogosító beosztás megváltozása vagy megszűnése – esetén az engedéllyel rendelkező személy
az engedélyezőt haladéktalanul tájékoztatja, és a tartós magáncélú használatot megszünteti.
43. Amennyiben az engedéllyel rendelkező a tartós magáncélú igénybevételt megalapozó feltétel megszűnését követően
továbbra is magáncélból veszi igénybe a szolgálati gépjárművet, az így megtett kilométerekért teljes térítési díjat
köteles fizetni.
44. A BM utasítás 47. § a)–c) pontja alapján engedéllyel rendelkezők esetében az érintettek szolgálati elöljárója az engedély
visszavonását kezdeményezi, ha az engedélyezést megalapozó körülmények már nem állnak fenn.
45. A BM utasítás 59. §-ában meghatározott költségtérítés összegéről számlát kell kibocsátani.
46. Amennyiben az engedélyben megjelölt szolgálati gépjármű igénybevételére annak meghibásodására, illetve
elhasználódására tekintettel nincs lehetőség, úgy a jogosult – a gépjármű-szakterülettel történő előzetes egyeztetését
követően – a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettesnél csereautó használatát kezdeményezheti.
47. A BM utasítás 59. §-ában meghatározott fizetési kötelezettség teljesítése esetén az engedélyben megjelölt
hengerűrtartalmú szolgálati gépjármű igénybevétele újabb megtérítési kötelezettséget nem keletkeztet.
48. A szolgálati gépjármű használatának szünetelése esetén a BM utasítás 5. melléklete szerinti nyilatkozatot legkésőbb
az adott naptári hónapot megelőző kettő munkanappal meg kell küldeni a gépjárműfenntartó, valamint
az illetményszámfejtő szervezeti elem részére, továbbá a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettesnek.
49. Ha a tartós magáncélú igénybevételre jogosult egybefüggően harminc napot meghaladóan nem veszi igénybe
a szolgálati gépjárművet magáncélra, az igénybevétellel nem érintett egybefüggő időszakra fizetési kötelezettség
nem terheli.
50. A szolgálati gépjármű kül- és belföldön együttesen a BM utasítás 49. §-ában meghatározott kilométerkeret erejéig
– engedéllyel – vehető igénybe.
51. A szolgálati gépjárművet a határátlépés előtt a biztosított üzemanyagkártyával tele kell tankolni, az országhatár
átlépésének idejét és helyét, továbbá a kilométeróra állását ki- és belépéskor a menetlevél-tömb I. fejezet 3., 4. és 5.
rovatában rögzíteni kell.
52. A határátlépést követően szükségessé váló külföldi tankolás a gépjárműhöz rendszeresített vagy a gépjárműszakterület által biztosított külföldi tankolásra alkalmas üzemanyagkártya használatával lehetséges. Üzemanyagkártya
hiányában a külföldi tankolásról számlát vagy az azt helyettesítő okmányt (pl. bizonylat) szükséges az adott
költségvetési szervnek benyújtani. A külföldi tankolás költségét az illetékes pénzügyi szervezeti elem a jogosultnak
utólag forintban megfizeti.
53. A gépjármű-szakterületek a bel- és külföldön történő tartós magáncélú igénybevételekkel kapcsolatban elektronikus
úton, a Robotzsaruban rendelkezésre álló nyilvántartás vezetésére (az engedélyezett kilométerkeret vizsgálatára)
és az igénybevételek elszámolására kötelesek.
54. A BM utasítás 127. §-ában meghatározott jelentési kötelezettség végrehajtása érdekében a gépjármű-szakterületek
a szolgálati gépjárművek tartós magáncélú igénybevételével kapcsolatos – a forgalomból való kiesés időtartamára
biztosított csere gépkocsira vonatkozóan is – a forgalmi adatokat a Robotzsaruban a tárgynegyedévet követő hónap
10. napjáig rögzítik. A Belügyminisztérium Gazdasági Helyettes Államtitkárság (a továbbiakban: BM GHÁT) részére
a negyedéves adatszolgáltatás elkészítéséért és felterjesztéséért az ORFK GF IF vezetője felelős.
55. A szolgálati gépjármű tartós magáncélú használatára jogosító engedéllyel rendelkező csak a felmentési idő alatti
munkavégzés idejére jogosult a szolgálati gépjármű magáncélú igénybevételére.
IV. FEJEZET
SAJÁT TULAJDONÚ, ILLETVE HÁZASTÁRS TULAJDONÁBAN ÁLLÓ, DE A KÉRELMEZŐ ÁLTAL
ÜZEMELTETETT GÉPJÁRMŰ SZOLGÁLATI CÉLÚ IGÉNYBEVÉTELE
56. A járműfenntartó szerv vezetője (a továbbiakban: engedélyező vezető) a Kérelmező részére a saját tulajdonú, illetve
a házastársa tulajdonában álló, de a Kérelmező által üzemeltetett gépjármű szolgálati célú használatát (a továbbiakban:
saját gépjármű használata) – a 8. melléklet szerinti nyomtatványon (a továbbiakban: engedély) – határozott időre,
legfeljebb tárgyév december 31. napjáig engedélyezi azzal, hogy a saját gépjármű használata évente újra kérelmezhető.
Az ORFK tekintetében az engedélyezésre az országos rendőrfőkapitány jogosult.
57. A 8. melléklet szerinti kérelemhez (a továbbiakban: kérelem) mellékelni kell
a) a gépjármű forgalmi engedélyének másolatát, valamint
b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fennállásának igazolását.
58. Amennyiben a gépjármű a Kérelmező házastársának tulajdonában áll, úgy a kérelem csak abban az esetben nyújtható
be, ha a gépjármű forgalmi engedélyében a Kérelmező üzembentartóként szerepel.
59. A kérelmet a szolgálati út betartásával a rendőri szerv gazdasági vezetőjéhez kell továbbítani.
60. A gépjármű-szakfelelős a kérelemben megjelölt gépjárművet – szemrevételezés útján – a szolgálati feladatok
ellátására való alkalmasság – így különösen az évjárat, a gépjármű esztétikai és műszaki állapota – szempontjából
megvizsgálja, majd a megállapításairól jelentést készít, és az 1. melléklet szerinti gépjármű állapotlapot kitölti.
A gépjármű-szakfelelős mind a jelentést, mind a gépjármű állapotlapot két példányban készíti el, amelyből
egy példányt a gépjármű-szakterület részére kell átadni, a másik példányt az irattárban kell elhelyezni.
61. A rendőri szerv gazdasági vezetője köteles:
a) a kérelmet a 60. pont szerinti jelentésben megállapítottakra és a gépjármű állapotlapban rögzítettekre is
figyelemmel megvizsgálni, majd a véleményével együtt – támogatás esetén a rendelkezésre álló pénzügyi
forrás függvényében javaslatot téve a saját gépjármű használatára felhasználható havi kilométerkeret
mértékére is, valamint megjelölve az engedélyezés, támogatás indokát – felterjeszteni az engedélyező vezető
részére;
b) a rendelkezésre álló pénzügyi forrás függvényében negyedévente felülvizsgálni a saját gépjármű használatával
kapcsolatos költségekre fordítható keret felhasználásának mértékét, indokolt esetben kezdeményezi
az engedélyező vezetőnél az engedélyezett kilométerkeret módosítását vagy az engedély visszavonását.
62. A kérelmet négy példányban kell kiállítani, amelyből 1-1 példányt
a) az irattár;
b) az engedélyező rendőri szerv közgazdasági szervezeti eleme;
c) az engedélyező rendőri szerv gépjármű-szakterülete;
d) a Kérelmező (a továbbiakban: engedéllyel rendelkező)
részére kell átadni.
63. A kérelem elbírálását követően az engedélyező vezető, illetve az általa megbízott személy az engedély eredeti
példányát, annak mellékleteivel együtt az irattárban helyezi el, 1-1 másolati példányát – a mellékletével együtt –
pedig az engedéllyel rendelkező, a közgazdasági és a gépjármű-szakterület részére továbbítja.
64. Az engedélyező által aláírt kérelmet és mellékleteit az állapotlappal együtt kell kezelni.
65. A saját gépjármű használatának engedélyezése esetén a hatáskörrel rendelkező gazdasági szakszolgálat a gépjármű
használatának megfelelő dokumentálása érdekében negyedévente köteles új gépjármű menetlevelet biztosítani,
amely szolgálati okmánynak minősül, vezetésére a BM utasítás 105–107. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni
kell azzal, hogy
a) a magáncélú és a szolgálati célú igénybevételt egyértelműen elkülöníthető, utólagos ellenőrzésre is alkalmas
módon – így különösen eltérő színű tollal – kell vezetni;
b) magáncélú igénybevétel esetén
ba) a menetlevél-tömb I. fejezet 3. pontjában a „magáncélú út” megjelölést kell alkalmazni,
bb) az indulási és érkezési helyet nem kell megnevezni, ugyanakkor a kilométeróra induláskori
és érkezéskori állását be kell jegyezni, valamint a menetlevelet az engedéllyel rendelkezőnek alá kell
írnia.
66. A saját gépjármű használatát a közvetlen vezető havonta legalább két alkalommal – helyszíni ellenőrzés keretében –
ellenőrzi. Az ellenőrzés a menetlevél-tömb és a 9. melléklet szerinti elszámolási nyomtatvány (a továbbiakban:
elszámolási nyomtatvány) vezetésére, a kilométeróra állására, a gépjármű műszaki és esztétikai állapotára, valamint
az igénybevétel jogszerűségére terjed ki. Az ellenőrzés tényét a menetlevél-tömb „VII. hivatalos feljegyzések,
ellenőrzések” rovatában dokumentálni kell azzal, hogy az esetlegesen feltárt hiányosságokat, az azokra vonatkozó
javaslatokat és a megtett intézkedéseket is rögzíteni kell. Amennyiben az ellenőrzés során a gépjármű állapota nem
felel meg a korábban kiállított állapotlapban rögzítetteknek, úgy újabb állapotlapot kell kiállítani.
67. A BM utasítás 63. §-ában meghatározott költségtérítés csak az engedéllyel rendelkező szolgálati feladatai ellátásának
idejére jár. A lakóhely és szolgálati hely közötti utazásra a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés
igénylésének eljárási szabályairól szóló ORFK utasításban foglaltak az irányadóak.
68. Az engedéllyel rendelkező a költségtérítés igénylését
a) a gépjármű menetlevelének másolata és
b) a 9. melléklet szerinti elszámolási nyomtatvány
egyidejű megküldésével, a tárgyhónapot követő hónap 5. munkanapjáig a közvetlen vezetőjénél kezdeményezi.
Az engedély másolatát minden évben az első költségtérítés igénylésekor, illetve változás esetén kell csatolni.
69. A közvetlen vezető a benyújtott és az elszámoláshoz szükséges adatokat a Robotzsaru „Szolgálatvezénylés (jelenléti
ív)” modulban rögzített adatokkal (a továbbiakban: szolgálati összesítő) egyezteti és egyezőség esetén ellenjegyzi.
70. Az igényjogosultság fennállása esetén a közvetlen vezető az állományilletékes parancsnok egyidejű tájékoztatásával,
a saját maga és az állományilletékes parancsnok aláírásával igazolt elszámolási nyomtatványt a mellékletekkel együtt,
az átvételt követő 2 munkanapon belül továbbítja a gazdasági szakszolgálatának. A gazdasági szakszolgálata az általa
ellenőrzött elszámolási nyomtatvány hiteles másolatát a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg megküldi az engedéllyel
rendelkezőnek, aki azt a bizonylat megőrzésére vonatkozó szabályok szerint őrzi.
71. A költségtérítés adómentességéhez szükséges elszámolási nyomtatványt a gazdasági szakszolgálat iktatja, és az
engedéllyel rendelkezőnek a menetlevél-tömbbel egyidejűleg átadja.
72. Az engedéllyel rendelkező az elszámolási nyomtatványt folyamatosan vezeti, azon a menetlevél-tömb sorszámát
feltünteti, valamint azt az engedéllyel és a menetlevél-tömbbel együtt tárolja.
73. Az engedéllyel rendelkező részére feladatot meghatározó személy (a továbbiakban: elrendelő) – ha a feladat
ellátásához a gépjármű használata szükséges – minden szolgálatban töltött napot az elszámolási nyomtatványon heti
rendszerességgel igazol.
74. A költségtérítés elszámolása és kifizetése utólag, a BM utasítás 63. §-ában és a 110–113. §-ában foglaltak szerint,
a menetlevél-tömbben, az elszámolási nyomtatványon és a szolgálati összesítőben rögzített adatok egyezősége
esetén történik.
75. Az engedéllyel rendelkező a gépjárműben bekövetkezett bármely káreseményt a közvetlen vezetőjének
haladéktalanul jelenti, aki ezt követően soron kívül újabb állapotlapot tölt ki.
76. A közvetlen vezető a saját gépjármű javítását követően, soron kívül – még a 66. pontban előírt esedékes ellenőrzést
megelőzően – köteles a gépjármű műszaki és esztétikai állapotát ellenőrizni, és annak megfelelően újabb állapotlapot
tölt ki.
77. A saját gépjármű használatára vonatkozó engedélyt haladéktalanul vissza kell vonni, ha
a) az engedéllyel rendelkező a saját gépjármű használatára vonatkozó szabályokat szándékosan vagy ismételten
gondatlanul megszegi;
b) az engedéllyel rendelkező ellen közlekedési szabálysértés, illetve bűncselekmény gyanúja miatt eljárás indul;
c) az engedéllyel rendelkező vezetésre jogosító okmányát a helyszínen elveszik, valamint egyéb olyan esetekben,
amikor a vezetési jogosultsága szünetel;
d) a gépjármű műszaki érvényessége lejárt, vagy a gépjármű egyéb ok miatt a közúti közlekedésre, illetve
az esztétikai állapotában bekövetkezett változásokra tekintettel szolgálatellátásra alkalmatlanná vált;
e) az engedéllyel rendelkező szolgálati viszonya megszűnik, vagy beosztásából felfüggesztik;
f ) nem áll rendelkezésre pénzügyi fedezet;
g) a gépjármű tulajdonjogában változás történt, valamint az engedéllyel rendelkező a házastársa tulajdonában
álló gépjárműnek a továbbiakban már nem az üzembentartója, illetve a hatóság a gépjárművet jogerős
határozatával a forgalomból kivonta;
h) az engedéllyel rendelkezőt ideiglenesen vagy tartósan átrendelik, vagy más szervhez, szervezethez, illetve
külföldi szolgálatra vezénylik.
78. Az engedéllyel rendelkező a gépjármű tulajdonjogában, illetve az üzembentartói minőségét érintően bekövetkezett
változást, valamint a gépjármű forgalomból történő kivonásának a közlekedési járműnyilvántartásba történt
bejegyzését soron kívül, de legkésőbb 2 munkanapon belül – a szolgálati út betartásával – jelenti a rendőri szerv
gazdasági vezetője felé.
V. FEJEZET
A MENETLEVÉL ÉS A GÉPJÁRMŰ INDÍTÓNAPLÓ VEZETÉSÉNEK SZABÁLYAI
79. A közúti szolgálati gépjárművek forgalmi és üzemeltetési adatainak rögzítéséhez minden gépjárművet – szigorú
számadásos nyomtatványnak minősülő – menetlevél-tömbbel kell ellátni. A gépjármű menetlevél-tömbök
fedőlapjának egységes, szabályos kitöltése érdekében a Robotzsaru „Gépjármű menetlevelek” funkciójával
nyomtatható – a 10. melléklet szerinti – etikett címkét kell alkalmazni. A menetlevél-tömb kitöltésére vonatkozó
mintákat a 10. melléklet tartalmazza.
80. Az új menetlevél-tömbök raktárba vételezésénél a rendőri szerv gépjármű-szakterülete sorszám szerinti nyilvántartást
nyit.
81. A gépjármű-szakterületnek a Robotzsaruban az alábbi feladatokat kell elvégezni:
a) a menetlevél-tömböket sorszám szerint be kell rögzíteni;
b) a felhasznált menetlevél-tömböket a 84. pontban foglaltaknak megfelelően hozzá kell rendelni
a gépjárművekhez. 82. A menetlevelek felhasználók részére történő kiadását és visszavételezést a Robotzsaruból kinyomtatható
a „Menetlevél-tömbök átadás-átvételi jegyzőkönyve” elnevezésű nyomtatványon kell végrehajtani.
83. A menetlevél-tömböket a felhasználást követően 8 évig kell őrizni.
84. A menetlevél-tömböt szükség szerint, de legalább a költségvetési év végén, illetve – amennyiben a használó
a menetlevél-tömb tartalmát nem tudja a Robotzsaruban rögzíteni – negyedévente cserélni kell. A nyilvántartási
jegyzékkel rendelkező szerv vezetője gondoskodik arról, hogy a menetlevél-tömbök cseréje során a szolgálati
gépjárművek igénybevételére irányadó szabályok betartását rendszeresen ellenőrizzék.
85. A menetlevél-tömb 1. oldalán „A gépjármű jogszerű igénybevételéért és annak ellenőrzéséért felelős szakmai vezető
vagy megbízottjának neve” sorban a rendőri szerv vezetője vagy az általa megbízott személy nevét kell feltüntetni.
86. A menetlevél-tömb 1. oldalán „A gépjármű-szakfelelős vagy a gépjármű kezelésével, illetve a szakfelelősi teendők
ellátásával megbízott neve” sorban a BM utasítás 16. §-ában megfogalmazott feladatokkal megbízott személyt kell
feltüntetni.
87. A gépjárművezető nevét jelvény/igazolványszámát a menetlevél-tömb 1. oldalán a „Gépjárművezető(k) neve:”
rovatban, illetve – a gépjárművezetők nagy száma esetén – külön mellékletben kell feltüntetni. A külön mellékleteket
a leadott menetlevél-tömbökben kell tárolni.
88. A menetlevél-tömb I. fejezet 1. rovatába az indulás dátumát (hónap, nap), a 2. rovatába a Gépjármű indítónapló
sorszámát kell bejegyezni.
89. A menetlevél-tömb I. fejezet 3. rovatába a gépjármű indulási, illetve érkezési helyeként a szolgálati székhely
belterületén a garázs, objektum, kerület, utca, tér, házszám megnevezését, míg szolgálati székhelyen kívüli út esetén
a település nevét is fel kell tüntetni. A tartós és eseti magáncélú igénybevételt „magáncélú út” megnevezéssel és
az induló-érkező kilométerszámláló-állás beírásával, egyértelműen elkülöníthető módon – más színű
tintával – utólagos ellenőrzésre is alkalmasan a 3. rovatban kell feltüntetni.
90. A menetlevél-tömb I. fejezet 4. rovatában kell feltüntetni az érkezés és indulás időpontját (óra, perc), az 5. rovatban
a kilométeróra állását, a 6. rovatban a megtett kilométer számát, valamint a gépjármű álló helyzetben történő
üzemeltetését (hűtés/fűtés).
91. Ha a gépjármű vezetőjének személye napközben változik, akkor a menetlevél-tömb I. fejezet 9–0. számú rovatot
minden gépjárművezető esetében ki kell tölteni. A napi megtett kilométerszámot a napi használat végén kell
összesíteni.
92. A menetlevél-tömb I. fejezet 7. számú rovatban a gépjárművezetőnek a szállított személyek számát fel kell tüntetnie.
93. A menetlevél-tömb I. fejezet 8. számú rovatban az igénybevétel célját kell minden alkalommal külön-külön röviden
bejegyezni (pl. szolgálati út, magán-, sport- vagy kulturális célú, javítás közbeni próbaút stb.).
94. A menetlevél-tömb I. fejezet 9. számú rovatban a gépjárművezető aláírása mellett jelvény/igazolványszámot is fel kell
tüntetni.
95. A menetlevél-tömb I. fejezet 10. számú rovatban az igénybevétel befejezésekor az igénybe vevő (gépkocsi-parancsnok)
olvasható aláírásával igazolja az igénybevétel jogosságát és a bejegyzett adatok helyességét. Az ügyintézői
üzemeltetési formában forgalmazott szolgálati gépjárművek igénybevétele esetén, ha a gépjárművezető azonos
az igénybe vevővel, a 10. számú rovatban is a gépjárművezető nevét kell feltüntetni.
96. A menetlevél-tömb I. fejezet 11. rovatban lehet feltüntetni a gépjármű vezetőjének napközbeni változása esetén
a gépjármű átadás-átvételének esetleges megjegyzéseit, valamint a megkülönböztető jelzés használatát is.
97. A szolgálati feladat végrehajtása, illetve az útvonal megtervezése során a leggazdaságosabb útvonalat kell figyelembe
venni.
98. Amennyiben a szolgálati feladat végrehajtása során indokolt, a leggazdaságosabb útvonal helyett – különösen
torlódás vagy baleset miatt – az időben legrövidebb útvonalat is igénybe lehet venni. Ezt a tényt a menetlevél-tömb
I. fejezet 11. számú rovatában rögzíteni kell.
99. A minősített adat védelme érdekében:
a) titkos információgyűjtés;
b) titkos adatszerzés;
c) tanú- és személyi védelmi feladatok végrehajtása
során a szolgálati gépjárművel történő elinduláskor a menetlevél-tömb megfelelő rovataiban a hónap, nap, óra
és perc, az elindulás helyének, a kilométer-, illetve üzemóra-számláló állásának, az igénybevétel céljának, valamint
a „Engedélyezések – utasítások” rovatban az igénybevétel adatait tartalmazó minősített irat iktatószámának a rögzítése
szükséges, amelyet a gépjárművezető aláírásával és nevének, illetőleg jelvény/igazolványszámának feltüntetésével
igazol.
100. A szolgálati gépjármű telephelyre történő visszaérkezését követően a menetlevél-tömb I. fejezet 3., 4. és 5. rovataiban
az üzemszünet megkezdésének idejét, helyét meg kell jelölni, amelyet a szolgálati gépjármű igénybe vevőjeként
a feladat végrehajtásáért felelős vezető aláírásával igazol. Ezen utasítás alkalmazásában üzemszünetnek kell tekinteni
minden olyan időt, amikor a szolgálati gépjármű nem vesz részt a közúti forgalomban.
101. Biztosítási feladat, járőrszolgálat, akciószolgálat végrehajtása, bűncselekmény megelőzése, megszakítása,
a bűncselekményt elkövető személyek, illetve körözött személyek elfogása érdekében elrendelt közterületi bűnügyi
szolgálat (portyaszolgálat) esetén a szolgálati gépjárművel történő elinduláskor a menetlevél-tömb I. fejezet
11. rovatában a hónap, nap, óra és perc, az elindulás helyének, a kilométer-, illetve üzemóra-számláló állásának,
az igénybevétel céljának, valamint a járőrszolgálat, akció- vagy portyaszolgálat elrendeléséről szóló okirat
iktatószámának a rögzítése elegendő, amit a gépjárművezető és a gépkocsi-parancsnok aláírásával és nevének,
valamint jelvénye vagy igazolványa számának feltüntetésével igazol.
102. Ha a szolgálati gépjármű a járőrszolgálatról, akció- vagy portyaszolgálatról szóló okiratban meghatározott útvonalat
elhagyja, valamint ha ezen okiratban meghatározottaktól eltérő üzemszünetre kerül sor, a menetlevél-tömb megfelelő
rovatában az érkezés (üzemszünet) időpontját be kell jegyezni. A szolgálati gépjármű telephelyre történő
visszaérkezését követően a megfelelő rovatban az üzemszünet megkezdésének idejét és helyét kell feltüntetni.
103. Amennyiben a szolgálati gépjármű szolgálati igénybevételére nem a 101–102. pontban megjelölt esetben kerül sor,
úgy bármely üzemszünetet dokumentálni kell a menetlevél-tömbben, az érkezési adatok (hely, időpont, kilométer/
üzemóraszámláló-állás) rögzítésével.
104. Az üzemanyag-vételezéseket, az állófűtés- vagy klímahasználatot a menetlevél-tömb II. fejezetében üzemszünetként
kell dokumentálni. Az üzemszünet pontos címét, az érkezés és az indulás idejét, valamint a kilométeróra állását
a menetlevél-tömb I. fejezet 3., 4. és 5. rovataiban kell dokumentálni.
105. A szolgálati gépjárművet használó személy közvetlen vezetője hetente ellenőrzi a menetlevél-tömb naprakész
vezetését, az útvonal pontos kitöltését, valamint az optimális és legköltséghatékonyabb útvonal alkalmazását.
Az ellenőrzés tényét a menetlevél-tömb „VII. Hivatalos feljegyzések, ellenőrzések” fejezetében dokumentálni, továbbá
az esetlegesen feltárt hiányosságokat, az azokra vonatkozó javaslatokat és a megtett intézkedéseket is rögzíteni kell.
106. A BM utasítás 100. §-a alapján a szolgálati gépjárművet üzemeltető rendőri szerv gépjármű szolgálatának
a gépjárműveknek – kivéve a személyes használatra kiadott szolgálati gépjárműveket – a telep- és tárolóhelyen
történő indulási és érkezési adatait – a 10. melléklet szerinti Gépjármű indítónaplóban – időrendi sorrendben, naptári
hónaponként 1-es folyószámmal kezdve naplószerűen vezetni kell.
VI. FEJEZET
A SZOLGÁLATI GÉPJÁRMŰVEK, VALAMINT A VÍZI JÁRMŰVEK ÜZEMANYAG-ELLÁTÁSÁNAK RENDJE
107. A szolgálati gépjárművek, valamint a vízi járművek üzemanyag-ellátása
a) üzemanyagkártyák:
aa) forgalmi rendszámhoz kötött üzemanyagkártya,
ab) forgalmi rendszámtól független üzemanyagkártya:
aba) „GARÁZS” kártya,
abb) „HORDÓ” kártya,
abc) „OPEN” kártya;
b) a rendőri szerv székhelyén/telephelyén üzemeltetett üzemanyagkút;
c) üzemanyag-szállító utánfutó
használatával történhet.
6. Üzemanyagkártyák használata 108. A forgalmi rendszámhoz kötött üzemanyagkártya kizárólag a kártyán feltüntetett forgalmi rendszámú szolgálati
gépjármű üzemanyag-ellátásához használható fel.
109. Az üzemanyagkártya üzemanyag-vételezéstől eltérő használatára, további szolgáltatások igénybevételére a gazdasági
vezető írásbeli engedélyével kerülhet sor.
110. A gazdasági vezető engedélyével a forgalmi rendszámtól független üzemanyagkártya ideiglenesen átvett
és kölcsöngépjárművek üzemeltetésére, illetve kivételes esetben tartósan is használható. A kérelmet írásban,
a szakmai indokok, az igényelt forgalmi rendszámtól független üzemanyagkártyák darabszáma és az elszámolásért
felelős személy megjelölésével kell a gazdasági vezetőhöz felterjeszteni.
111. Az üzemanyagkártya használata esetén – a „HORDÓ” kártya kivételével – az igénybe vevőnek meg kell győződni arról,
hogy a terminálon keresztül az üzemanyagtöltő állomás bizonylatán feltüntetik-e a szolgálati gépjármű forgalmi
rendszámát és a kilométeróra állását.
112. A 108–111. pontban foglaltakat külföldön történő üzemanyag-vételezés során is alkalmazni kell.
113. Amennyiben a töltőállomás kezelője az alábbi okok miatt megtagadja az üzemanyagkártya elfogadását,
és azt jegyzőkönyv felvétele mellett bevonja, e tényt a jegyzőkönyv megküldésével haladéktalanul jelezni kell
a gépjármű-szakterületnek:
a) az üzemanyagkártya bármely alaki tényezője nem felel meg a Rendőrség és az üzemanyagkártyát kibocsátó
között létrejött szerződésben foglaltaknak;
b) forgalmi rendszámhoz kötött üzemanyagkártya esetén a kártyán lévő forgalmi rendszám és a szolgálati
gépjármű forgalmi rendszáma nem egyezik meg;
c) a terminál az üzemanyagkártya visszavonására vonatkozó utasítást ad;
d) a kártyanév mellett nincs feltüntetve a „HORDÓ” felirat, és a kártyabirtokos nemcsak a szolgálati gépjármű
tankjába töltötte az üzemanyagot;
e) egyéb visszaélés gyanúja áll fenn.
114. Ha az üzemanyagkártya használatának technikai akadálya van, akkor az üzemanyag-vásárlás eseti jelleggel
az üzembentartó szerv nevére szóló áfás számla alapján készpénzért/bankkártyával is történhet. Ebben az esetben a
terhelési bizonylaton vagy a számlán fel kell tüntetni a forgalmi rendszámot és a kilométeróra állását.
7. Eljárás az üzemanyagkártya elvesztése esetén 115. Az üzemanyagkártya elvesztését haladéktalanul jelezni kell az üzemanyagkártyát kibocsátó szolgáltatónak, valamint
– legkésőbb az elvesztést követő munkanapon – a gépjármű-szakterületnek.
8. Az üzemanyagkártyák nyilvántartása 116. A gazdasági szakszolgálat az üzemanyagkártyákról szigorú számadású naprakész nyilvántartást vezet. A nyilvántartás
tartalmazza:
a) az üzemanyagkártya jelzőszámát, PIN-kódját;
b) a használatért felelős nevét, szolgálati helyét, telefonszámát;
c) a szolgálati gépjármű forgalmi rendszámát (amelynek üzemeltetéséhez az üzemanyagkártyát igénybe veszik)
vagy az egyéb eszköz megjelölését (pl. kisgép, motorcsónak);
d) az üzemanyagkártya felvételének és leadásának időpontját (év, hónap, nap, óra, perc);
e) az üzemanyagkártya felvételnél az átvevő, a visszaadásnál a nyilvántartást kezelő aláírását.
117. Az üzemanyagkártyák kiadását és visszavételét, továbbá a használatukról szóló adatokat az üzemanyagkártyát
kibocsátó szolgáltatótól kapott információk alapján nyilván kell tartani.
9. Elszámolás 118. A szolgálati gépjárművet használó szervezeti egység vagy elem vezetője a „HORDÓ” üzemanyagkártyával vételezett
üzemanyaggal a gazdasági szakszolgálat felé a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig elszámol. Az elszámolásnak
eseményenként tartalmaznia kell:
a) az üzemanyagkártya számát;
b) a szolgálati gépjármű forgalmi rendszámát, illetve annak az eszköznek a megjelölését, amelybe az üzemanyag
vételezés történt;
c) az igénybevétel igazolását (kilométer- vagy üzemóra-felhasználás, átlagfogyasztási adatok).
119. Az ORFK, a BSZKI, a NEBEK és a ROKK vonatkozásában az elszámolási kötelezettséget a KR felé kell teljesíteni.
10. Rendőri szerv által üzemeltetett üzemanyagkút használata 120. A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett szerv vezetője a rendőri szerv által üzemeltetett üzemanyagkút
használatának rendjét írásban szabályozza.
11. A szolgálati gépjárművek üzemanyag-fogyasztásának ellenőrzése 121. A szolgálati gépjárművek üzemanyag-fogyasztásának ellenőrzéséért a gazdasági vezető felelős.
122. A szolgálati gépjárművet használó szervezeti egység vagy elem vezetője a menetlevélcsere előtt intézkedik a szolgálati
gépjármű teletankolásáról, továbbá a hónap utolsó tankolásához tartozó kilométeróra-állásnak és az adott hónap
tankolási bizonylatainak a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a gépjármű-szakterületnek írásban vagy elektronikus
úton történő megküldéséről vagy a személyes leadásról.
123. A gépjármű-szakterület a szolgálati gépjármű fogyasztásának műszeres vizsgálatát kezdeményezi, ha annak
üzemanyag-fogyasztása a normához vagy a hasonló igénybevételű gépjárművekhez képest túlfogyasztást mutat,
és a túlfogyasztás nem magyarázható az átlagtól eltérő, fokozott igénybevétellel.
124. A gazdasági vezető az ellenőrzési szolgálatnál/belső ellenőrnél (a továbbiakban: ellenőrzési szolgálat)
a gépjárműhasználat és az üzemanyag-ellátás kivizsgálását kezdeményezi különösen, ha
a) a túlfogyasztásra irányuló – a 123. pont szerinti – vizsgálat során a szolgálati gépjármű nem rendeltetésszerű
működése igazolható;
b) a töltőállomás az üzemanyag-vásárlás szabálytalanságáról értesítést küld.
125. Az ellenőrzési szolgálat a gazdasági vezető által kezdeményezett esetben a gépjárműhasználat és az üzemanyagellátás szabályosságát soron kívül ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményéről a rendőri szerv vezetőjét tájékoztatni kell.
VII. FEJEZET
A SZOLGÁLATI GÉPJÁRMŰVEK TÁROLÁSÁNAK RENDJE 126. A szolgálati gépjárműveket a BM utasítás 75–81. §-ában meghatározottak szerint kell tárolni. Amennyiben a rendőri
szerv több telephellyel rendelkezik, vagy a szolgálati gépjármű elhelyezésére más rendőri vagy rendvédelmi szerv
telephelyén kerül sor, a tárolás helyét a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője a forgalmi rendszám
megjelölésével határozza meg.
127. A szolgálati gépjárművek a szolgálati feladat ellátásával összefüggésben más rendvédelmi szerv telephelyén vagy
a gépjárművet használó, illetve az annak javítását végző személy által biztosított zárt területen a nyilvántartási
jegyzékkel rendelkező szerv vezetőjének írásbeli engedélyével tárolhatók. A javítási megrendelő egyben a szolgáltatást
végző zárt telephelyén történő tárolási engedélynek minősül.
128. A szolgálati gépjárművek telephelyen kívüli tárolása kivételesen, rendkívül indokolt esetben a BM utasítás 81. §-a
szerinti esetben és módon – kizárólag működőképes elektronikus riasztóberendezéssel vagy indításgátló-rendszerrel
felszerelt szolgálati gépjárműre – engedélyezhető. Az engedélyezésre az alárendeltségükbe tartozó állomány
tekintetében jogosultak:
a) az országos rendőrfőkapitány-helyettese, az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségbe tartozó
szervezeti elem vezetője;
b) a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője és helyettese;
c) a BSZKI, a NEBEK és a ROKK igazgatója;
d) a rendőrkapitányság és határrendészeti kirendeltség vezetője.
129. A 128. pont szerinti engedélyt a menetlevél-tömb VII. „Hivatalos feljegyzések, ellenőrzések” című fejezetében kell
szerepeltetni a következők szerint:
a) a telephelyen kívüli tárolásra jogosult személy neve és rendfokozata;
b) a telephelyen kívüli tárolás ideje (-tól, -ig, órákban meghatározva), helye (a pontos cím);
c) az engedélyező aláírása;
d) az engedély kiadására okot adó ügyszám megjelölése.
130. Indokolt esetben – a 129. pontban foglaltaktól eltérően – az engedély külön íven is megadható. A 129. pontban
meghatározott adatokat ebben az esetben a menetlevél-tömbbe utólag kell feljegyezni, a külön íven megadott
engedélyt pedig – a menetlevél-tömb selejtezéséig – a 131. pontban előírt értesítésről szóló átirattal együtt kell
kezelni.
131. A telephelyen kívüli gépjárműtárolás engedélyezéséről az engedélyező legkésőbb a következő munkanapon írásban
értesíti az illetékes gépjármű-szakterületet, amely az engedélyekről a 129. pont szerinti tartalommal naprakész
nyilvántartást vezet.
132. A szolgálati gépjármű közterületen történő biztonságos tárolásáról és az abban lévő technikai eszközök megőrzéséről
a használónak kell gondoskodnia.
VIII. FEJEZET
A SZOLGÁLATI GÉPJÁRMŰVEK MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI ÁLLAPOTÁNAK ELLENŐRZÉSE
12. Közös szabályok 133. A Rendőrség közúti szolgálati gépjárművei műszaki és közlekedésbiztonsági állapotának ellenőrzését (a továbbiakban:
technikai szemle) a BM utasítás 9. melléklet II. fejezet 1.1–1.11. jármű-kategóriákba (jelen fejezetben a továbbiakban
együtt: gépjármű) sorolt gépjárműveken kell elvégezni.
134. A szemle kiterjed a gépjárművek műszaki, közlekedésbiztonsági állapotára, a forgalmi engedélybe bejegyzett adatok
helyességére, valamint a megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésére jogosító engedély érvényességére,
külső-belső tisztaságára, a gépjármű tartozékainak meglétére, továbbá a karosszéria állapotára.
135. A szemle 2 fő tevékenységre tagozódik:
a) a teljes körű tavaszi technikai szemlére, amelyet április 1. és május 10. napja;
b) a téli felkészülést szolgáló őszi technikai szemlére, amelyet november 1. és november 30. napja
között kell végrehajtani.
136. A technikai szemlét az üzemképes gépjárműveken az azokat üzemeltető rendőri szerv hajtja végre. A technikai szemle
időpontjában üzemképtelen, azaz a javításra váró, a javításon lévő, valamint a selejtezésre váró gépjárműveket
az ismételt üzembe állítás előtt kell szemlézni.
137. A tavaszi és őszi technikai szemle időtartama alatt végrehajtott gépjármű-átcsoportosítás esetén az esedékes szemlét
az átadó rendőri szerv hajtja végre.
138. A technikai szemléket legalább 3 fős bizottság hajtja végre, amelynek legalább 1 tagja minden esetben képzett,
az ellenőrzött eszköz vonatkozásában megfelelő szintű műszaki ismeretekkel rendelkező szakember. A bizottságot
a 4. pont szerinti vezető írásban jelöli ki. A bizottságokban biztosítani kell, hogy mind az elrendelő, mind az ellenőrzött
szerv vezetői szinten képviselve legyen.
139. A technikai szemle végrehajtását a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője írásban rendeli el, olyan
ütemezéssel, amely biztosítja mind a szolgálati feladatok elláthatóságát, mind valamennyi gépjármű ellenőrzésének
végrehajthatóságát.
13. Tavaszi gépjármű technikai szemle 140. A tavaszi technikai szemle végrehajtásakor a gépjárműveken a 11. melléklet szerinti jegyzőkönyv egyidejű kitöltésével
kell az alább felsorolt főbb tevékenységi körök mentén az ellenőrzést végrehajtani:
a) a gépjármű okmányai meglétének ellenőrzése;
b) a forgalmi engedélyben szereplő adatok helyességének ellenőrzése;
c) a gépjármű berendezései és műszerei működőképességének ellenőrzése;
d) a folyadékszintek ellenőrzése;
e) a tartozékok, felszerelések meglétének ellenőrzése;
f ) állapotellenőrzés.
141. A technikai szemlén részt vevő gépjármű okmányai meglétének ellenőrzésekor a gépkocsivezető átadja az ellenőrzést
végrehajtó számára a 11. mellékletben felsorolt okmányokat, illetve az üzemanyagkártyát.
142. A forgalmi engedélyben szereplő adatok valódiságának ellenőrzése során az ellenőrzést végzőnek össze kell vetnie
az üzemeltető szerv gépjármű nyilvántartásában szereplő adatokat a forgalmi engedélyben rögzítettekkel, továbbá
a gépjárművön feltüntetett alvázszámot a forgalmi engedélyben és a nyilvántartásban szereplő adatokkal.
143. A gépjármű berendezései és műszerei működőképességének ellenőrzése során a gépkocsivezető köteles azokat
az ellenőrzést végrehajtó utasításainak megfelelően működtetni. Az ellenőrzés során rövid próbakört kell tenni,
amely során a gépjármű menetközbeni viselkedését is vizsgálni kell (pl. kormánymű, futómű, fékberendezés,
tengelykapcsoló működése, egyenes futás).
144. Amennyiben a gépjármű a felsorolt műszerek vagy tartozékok valamelyikével nem rendelkezik, a táblázat adott
szöveges mezőjét átlós vonallal át kell húzni. Ha a gépjármű műszerezettsége vagy kötelező felszereltsége
a táblázatban felsoroltaknál bővebb, illetve nem áll rendelkezésre megfelelő számú kitölthető sor, az ellenőrző laphoz
pótlapot kell csatolni.
145. A folyadékszintek ellenőrzése során a gépjármű motorterébe történő betekintéssel és beépített ellenőrzési
eszközökkel (pl. nívópálca) kell ellenőrizni, hogy a folyadékszintek feltöltöttsége optimális szinten van-e.
146. A tartozékok, felszerelések meglétének ellenőrzése során az ellenőrzést végrehajtó a gépjárművet külsőleg
szemrevételezi, illetve utasítást ad a gépjárművezetőnek a gépjárműben tárolt, de szemrevételezéssel nem
ellenőrizhető tartozékok bemutatására. Amennyiben a gépjármű a fenti felsorolástól eltérően egyéb tartozékokkal is
el van látva, és feltüntetésükre nem áll rendelkezésre megfelelő számú kitölthető sor, azokat pótlapon, táblázat
formájában fel kell sorolni, és a meglétüket vagy hiányukat rögzíteni kell.
147. Állapotellenőrzéskor az ellenőrzést végző a feladatát szemrevételezéssel, a gumiabroncsoknál (a pótkerékre is
kiterjedően) a profilmélység mérésével és az abroncsnyomás ellenőrzésével hajtja végre.
148. Az állapotellenőrzés után minősíteni kell a gumiabroncsot annak megállapítása érdekében, hogy az cserére szorul,
vagy megfelelő állapotú.
149. A táblázat „megállapítás” oszlopába a „megfelelő” bejegyzést abban az esetben lehet bejegyezni, ha az ellenőrzött
berendezés vagy elem hibátlan. A hibát, sérülést, hiányosságot a felsorolásánál pontosan meg kell nevezni, egyben
meg kell jelölni, hogy az a gépjárműben hol található.
150. Az észlelt károkat a szolgálati út betartásával jelenteni kell a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetőjének,
aki haladéktalanul intézkedik a szerv kártérítési igényének érvényesítésére, illetve a bérbeadó értesítésére.
151. A gépjárművek állapotának ellenőrzésekor különösen az alábbiakra kell figyelemmel lenni:
a) világító és fényjelző berendezések legjellemzőbb meghibásodásai (pl. törött, repedt, beázó, elhomályosodott
lámpaburák);
b) futómű és erőátviteli berendezések (milyen a lengéscsillapító és a kipufogó dob állapota, a tengelykapcsoló
megfelelően emel-e ki, a fékpedál nyomáspontja optimális-e, egyenes futás ellenőrzése, fékpróba alkalmával
a gépjármű elhúz-e);
c) az évszaknak megfelelő abroncsok vannak-e a gépjárművön, tapasztalható-e szálszakadás, egyéb sérülés,
a profilmélység, a gumiabroncs kopása utal-e futómű-beállítási problémára;
d) a belső tér szennyeződései (könyöklőn, oldalkárpitokon, mennyezeten), a műszerfali és utastéri elemek
karcossága, a sebességváltókar-szoknya szakadása;
e) az üléskárpitok, üléshuzatok szennyeződöttek-e, tapasztalható-e dohányzásból adódó égésnyom, az üléshuzat
megfelelően van-e rögzítve az ülésre, a huzat nem gátolja-e az oldallégzsák működését;
f ) az ülések támladöntése, ülésmozgató/emelő mechanizmusa megfelelően működik-e;
g) a csomagtérben/raktérben tapasztalható-e sérülés, korrózió, szennyeződés, valamint a felszerelések
rögzítettsége megfelelő-e, a 12 voltos hálózati csatlakozó működik-e.
152. A 11. melléklet szerinti, a „Tavaszi gépjármű technikai szemle ellenőrző adatlap” megnevezésű dokumentumot
az ellenőrzést végrehajtó tölti ki, aki a tapasztalatait pontszámokban összegzi, majd a gépjárművet minősíti, továbbá
dönt a gépjármű közúti forgalomban való részvételének alkalmasságáról.
153. Amennyiben az ellenőrzést végző bizottság a technikai szemle során olyan rendellenességet észlel (pl. károsanyagkibocsátás), amely a gépjármű meghibásodására utal, de pontos diagnosztizálására a szemle nem ad lehetőséget,
a rendőri szerv gépjármű-szakterületének intézkedni kell a probléma javítóműhelyben történő kivizsgálására,
javítására.
14. Őszi gépjármű technikai szemle 154. Az őszi technikai szemle végrehajtásakor a gépjárműveken a 12. melléklet szerinti jegyzőkönyv egyidejű kitöltésével
kell az alább felsorolt főbb tevékenységi körök mentén az ellenőrzést végrehajtani:
a) a gépjármű világító és fényjelző berendezéseinek működőképességének ellenőrzése;
b) folyadékszintek ellenőrzése;
c) egyéb mérések és ellenőrzések;
d) téli gumiabroncsok ellenőrzése;
e) a tartozékok, felszerelések meglétének ellenőrzése;
f ) rongálódások ellenőrzése.
155. A 154. pontban felsorolt tevékenységi körök ellenőrzése során a tavaszi technikai szemlére meghatározott
rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a téli gumiabroncs (pótkerékre kiterjedően is) mélységének
megfelelőségét és állapotát kell ellenőrizni. A nem megfelelő profilmélységű vagy sérült gumiabroncs cseréjét
kezdeményezni kell. A fagyásból eredő károk elkerülése érdekében meg kell mérni a hűtőfolyadék és az ablakmosó
folyadék fagyáspontját is.
156. A szolgálati gépjárművenkénti végrehajtott szemle dokumentálásához a 12. melléklet szerinti, az „Őszi gépjármű
technikai szemle ellenőrző adatlap” megnevezésű dokumentumot kell kitölteni.
157. Téli gumiabroncs felszerelésének hiányában a technikai szemle minősítése „Nem alkalmas”, kivéve
a) a négyévszakos gumiabronccsal ellátott M3 és N3 kategóriájú gépjárműveket;
b) a terepabronccsal szerelt terepjáró gépjárműveket;
c) azokat a gépjárműveket, amelyekre a forgalmazó írásban igazolja, hogy téli gumiabroncs a kereskedelmi
forgalomban nem kapható (pl. Rába tehergépjárművek, Renault Midlum és Midliner típusú kényszerszállító
gépjárművek, valamint Avia gyártmányú autómentő).
158. A motorkerékpárt és a segéd-motorkerékpárt a „Nem ellenőrzött (téliesített)” gépjárművek között kell a Robotzsaruban
rögzíteni.
15. A technikai szemle során tett megállapítások, összefoglaló jelentés készítése
159. Amennyiben a gépjármű közúti forgalomban történő igénybevételre nem alkalmas minősítést kapott, és a nem
alkalmas minősítés okának keletkezése, valamint a szemle időpontja között a gépjárművel közúti forgalomban
közlekedtek, vizsgálni kell a gépjárművezető(k) és az illetékes parancsnok(ok) felelősségét.
160. Az ORFK helyszíni ellenőrzésének elősegítése érdekében, a szemlék tervezett helyéről és időpontjáról készült
kimutatást a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervek vezetői minden év március 10. napjáig megküldik
a rendészeti és a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére.
161. A nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervek vezetői
a) a tavaszi technikai szemle végrehajtásának értékeléséről szóló szöveges jelentést minden év május 20. napjáig;
b) az őszi technikai szemle végrehajtásának értékeléséről szóló szöveges jelentést minden év december 10.
napjáig
megküldik a rendészeti és a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére.
162. Az ORFK GF MF elkészíti a BM utasítás 127. § (1) bekezdés c) alpontjában meghatározott összefoglaló jelentést, és
a) a tavaszi technikai szemléről minden év május 28. napjáig;
b) az őszi technikai szemléről minden év december 18. napjáig
a BM GHÁT részére felterjeszti.
163. A rendőri szervek gépjármű-szakterülete a 161. pont a)–b) alpontjában meghatározott határidők betartásával
a szolgálati járművenkénti szemle végrehajtását, továbbá azok értékelését is rögzítik a Robotzsaruban.
164. A gépjárművek tavaszi és őszi technikai szemléjének ellenőrző adatlapjait a következő szemle végrehajtásáig
a hatáskörrel rendelkező gazdasági szakszolgálatnál meg kell őrizni.
IX. FEJEZET
A SZOLGÁLATI GÉPJÁRMŰVEK KÁRESEMÉNYEIVEL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS,
VALAMINT A SAJÁTHIBÁS GÉPJÁRMŰKÁROK MEGTÉRÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK
165. Sajáthibás gépjárműkárok helyreállítási kiadásainak fedezete biztosítása céljából az ORFK mint középirányító szerv
a költségvetés tervezési időszakában – a Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló
4/2015. (IV. 10.) BM utasításban foglaltak figyelembevételével – a következő évre vonatkozó gazdálkodási keretet
(a továbbiakban: casco keret) határoz meg az előző évi keret felhasználási adatai alapján.
166. Az ORFK GF MF és az ORFK Gazdasági Főigazgatóság Gazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: ORFK GF GAFO)
a szol …
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.