209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelete az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. LXVII. törvény

209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelete az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. LXVII. törvény végrehajtásáról. A Kormány az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 28. § (1) bekezdés a)–m) és o)–p) pontjaiban, a 49. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában, az 50. § tekintetében a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény 7. §-ában, az 51. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 9. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: I. FEJEZET KIJELÖLŐ RENDELKEZÉSEK 1. Kijelölő rendelkezések 1. § (1) A Kormány az állam nevében az útdíjszedői, az egyetemes útdíjszolgáltatói, valamint az útdíjellenőrzés-támogatói feladatok ellátása érdekében szerződéskötésre a  Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot (a továbbiakban: KKK) jelöli ki. (2) A Kormány a) útdíjszedőként, b) az útdíjellenőrzés-támogatói feladatok ellátására, valamint c) egyetemes útdíjszolgáltatóként az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot jelöli ki. (3) Az útdíjszedőt a felügyeleti szerv nyilvántartásba veszi. II. FEJEZET AZ ÚTDÍJJAL ÉS A BÍRSÁGGAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 2. Díj- és járműkategóriák 2. § (1) Az  útdíj megállapítása során az  útdíjköteles gépjármű tengelyszáma alapján a  következő díjkategóriák szerint differenciálva kell megállapítani az útdíj mértékét: a) J2 díjkategória: a kéttengelyes útdíjköteles gépjárművek, b) J3 díjkategória: a háromtengelyes útdíjköteles gépjárművek, c) J4 díjkategória: a négy vagy több tengelyes útdíjköteles gépjárművek. (2) Az  útdíj mértékének meghatározása során a  gépjárművek környezetvédelmi besorolása szerint történő kategorizálásában alkalmazandó differenciáló tényezőket az 1. melléklet tartalmazza. 3. Az útdíj mértékének megállapítására vonatkozó módszertan 3. § (1) Az  infrastruktúradíj összegét és az  egyes díjkategóriák esetében alkalmazandó infrastruktúradíj mértékét a költségek megtérülésének elve alapján a 3. melléklet szerinti módszertan szerint kell megállapítani. (2) A  gépjárművek környezetvédelmi besorolása szerint differenciálni kell az  infrastruktúra díjat oly módon, hogy egyetlen azonos útkategóriára vonatkozó infrastruktúra díj se haladja meg 100%-nál nagyobb mértékben a  legszigorúbb kibocsátási előírásokat teljesítő, ugyanazon járműkategóriába tartozó gépjárművekre vonatkozó díjat. (3) A súlyozott átlagos infrastruktúra díjtételeket a számviteli évet követő két éven belül a kategóriák közötti díjszintek arányosságának fenntartása érdekében felül kell vizsgálni. (4) A  külsőköltség-díjat a  közúti közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés és zajártalom költségének megtérítése érdekében lehet kivetni. A  külsőköltség-díj összegét differenciáltan és a  (2)  bekezdésben meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelően kell megállapítani és a  díj összege nem haladhatja meg a 3. mellékletben meghatározott maximális értéket. 4. A beszedett útdíj és bírság központi költségvetésbe történő befizetésének rendje, valamint az útdíj elszámolásának számviteli szabályai 4. § (1) Magyarország úthálózatán az  útdíjköteles elemi útszakaszok használatáért az  útdíjszedő által beszedett útdíjak összegét a) a díjak nettó összege, b) általános forgalmi adó jogcímeken, infrastruktúra díj és külsőköltség-díj bontásban kell elszámolni és befizetni a központi költségvetésbe. (2) Az útdíjszedő a hozzá a tárgyhónapban az útdíjszolgáltatóktól beérkező útdíjakról a tárgyhót követő hónap 5-éig, ha az munkaszüneti napra esik, akkor az azt követő első munkanapig, adatot szolgáltat a KKK-nak az (1) bekezdés szerinti bontásban. (3) A  KKK a  (2)  bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján számlát állít ki az  útdíjszedő részére legkésőbb az  adatszolgáltatás kézhezvételét követő 5. napig, ha az  munkaszüneti napra esik, akkor az  azt követő első munkanapon, amely alapján az  útdíjszedő köteles legkésőbb a  számla kiállítás hónapjának 20. napjáig (ha az  munkaszüneti napra esik, akkor az  azt követő első munkanapon) a  befizetést teljesíteni a  számlán feltüntetett, a  Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár) vezetett kincstári számlák javára. Az  általános forgalmi adó összegének átutalásakor az útdíjszedő feltünteti a KKK adószámát. (4) Az  általános forgalmi adó tekintetében az  állami adóhatóság felé a  bevallást a  KKK teszi meg, a  befizetést az útdíjszedő teljesíti a (3) bekezdésben foglaltak szerint. (5) Az  útdíjszedő a  (3)  bekezdés szerint kiállított számla végösszegének pénzügyi teljesítéséről az  átutalást igazoló bizonylat általa ellenjegyzett másolatát megküldi a  KKK részére. A  Kincstár a  számlakivonat megküldésével tájékoztatást ad a KKK-nak az útdíjbevétel beérkezéséről. (6) Az  útdíjbevétel (1)  bekezdés a)  pontja szerinti részét és a  kapcsolódó általános forgalmi adó befizetés számviteli elszámolását a 2. melléklet tartalmazza. 5. § (1) Az  útdíjszedő az  általa az  útdíjszolgáltatók felé kibocsátott számlák összegét elkülönített nyilvántartásban vezeti, mint állami követelést tartja nyilván. (2) Az  útdíjszedő a  kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint analitikus nyilvántartóhelyként az állami követelésekről a Kincstár részére adatszolgáltatást köteles teljesíteni. 6. § A díjellenőrzésre feljogosított szervezet az  általa kiszabott és számára megfizetett bírságot havonta legalább egy alkalommal köteles a  jogszabályban megjelölt költségvetési előirányzat részére levonás és beszámítás nélkül átutalni. III. FEJEZET AZ ÚTDÍJSZEDÉSBEN ÉRINTETT SZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGÉRE, ÉS A KÖZÖTTÜK LÉTREJÖVŐ SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 5. Az útdíjszedő feladatai 7. § (1) Az  útdíjszedő az  UD rendszer részeként olyan informatikai rendszert köteles folyamatosan fenntartani, amely képes az  UD rendszerrel kapcsolatos valamennyi jogszabályi, illetve az  útdíjszedővel kötött, útdíjszedői feladatok elvégzésére vonatkozó szerződésben rögzített követelményt teljesíteni, és biztosítani az  útdíjszedői tevékenység jogszabályoknak megfelelő elvégzését. (2) Az útdíjszedő indokolatlan megkülönböztetésektől mentes módon működik együtt az útdíjszolgáltatókkal. 8. § (1) Az útdíjszedő köteles területi nyilatkozatot készíteni, amelyben rögzíti azokat a területeket, amelyekre a díjszedési jogosultsága kiterjed, valamint megnevezi az  alkalmazható technológiákat és azokat a  pénzügyi feltételeket, amelyek teljesítésével az  általa üzemeltetett UD rendszerhez az  útdíjszolgáltató – ide nem értve az  egyetemes útdíjszolgáltatót – csatlakozhat. (2) A területi nyilatkozat kötelező tartalmi elemei: a) az útdíjszolgáltatóval szemben támasztott követelmények, b) az útdíjszolgáltatótól kérhető pénzügyi biztosítékokra vonatkozó rendelkezések, c) a  díjszedési politika ismertetése, így különösen az  UD rendszerhez való csatlakozás engedélyezési paraméterei, az  útdíj megállapításával összefüggő adatok, érvénytelen fedélzeti eszközök bejelentésével kapcsolatos eljárásrend, d) az  útdíjszedő és az  útdíjszolgáltató közötti szerződésben szabályozandó tárgykörök, így különösen az  útdíjköteles útszakaszok használatára vonatkozó úthasználói adatok közlésére szolgáló formátum, ezek megküldésének ideje és rendszeressége, az  adatok pontossága, hiányzó vagy hibás útdíjak százalékban kifejezett befogadási aránya, az operatív rendelkezésre állás teljesítménye, e) számlázásra vonatkozó szabályok, f ) fizetési feltételek, g) kereskedelmi feltételek – ideértve a szolgáltatási szintre vonatkozó követelményeket is. (3) A  területi nyilatkozatra az  általános szerződési feltételekre irányadó jogszabályi rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kell. A  területi nyilatkozatot, továbbá annak valamennyi módosítását azok tervezett hatálybalépését megelőzően az útdíjszedő köteles a felügyeleti szervnek jóváhagyásra benyújtani. (4) A  felügyeleti szerv megvizsgálja, hogy a  benyújtott területi nyilatkozat, illetve annak módosítása megfelel-e a  jogszabályoknak. A  vizsgálat eredményeként a  felügyeleti szerv dönt arról, hogy a  területi nyilatkozatot, illetve annak módosítását jóváhagyja, feltételekkel hagyja jóvá vagy megtagadja annak jóváhagyását. (5) A  területi nyilatkozat csak a  felügyeleti szerv jóváhagyásával lép hatályba. Amennyiben a  felügyeleti szerv a  jóváhagyását feltételhez köti, úgy a  területi nyilatkozat csak a  felügyeleti szerv által előírt valamennyi feltétel teljesülése esetén lép hatályba. (6) Az  útdíjszedő honlapján köteles naprakészen közzétenni azoknak az  útszakaszoknak a  jegyzékét, amelynek használatáért útdíjat kell fizetni. (7) Az  útdíjszedő köteles az  érvénytelenített fedélzeti eszközökről az  útdíjszolgáltatók által rendelkezésére bocsátott adatokat nyilvántartani és ellenőrzés-támogatási tevékenysége során ezen adatokat felhasználni. 9. § (1) Az útdíjszedő köteles a területi nyilatkozatában foglalt feltételeknek megfelelő, az útdíjszolgáltató által a díjfizetésre kötelezett rendelkezésére bocsátott fedélzeti eszközök használatát az  UD rendszerben lehetővé tenni, kivéve, ha az adott fedélzeti eszköz szerepel az érvénytelenített fedélzeti eszközök listáján. (2) Amennyiben az  útdíjszedő a  7.  § (1)  bekezdésében foglalt kötelezettségét az  általa üzemeltett rendszer műszaki hibájára visszavezethető okból legalább két órán keresztül nem képes ellátni (a továbbiakban: üzemszünet) köteles arról tájékoztatni azokat, akiket a  7.  § (1)  bekezdésében foglalt feladatból kifolyólag jogok vagy kötelezettségek terhelnek. Az  útdíjszedő köteles megállapítani, hogy az  üzemszünet mely feladata vagy feladatai ellátását teszi lehetetlenné. (3) Amennyiben az útdíjszedő az UD rendszer használatáért fizetendő útdíj összegének megállapítására és kivetésére irányuló feladata lehetetlenül, köteles erről honlapján és az  országos média útján azonnal tájékoztatást adni. A  tájékoztatásnak ki kell terjednie az  üzemszünet végének várható időpontjára, és amennyiben lehetséges, azon útdíjköteles utak, útdíjköteles elemi útszakaszok ismertetésére, amelyek vonatkozásában az  üzemszünet okán az útdíjszedő nem képes a fizetendő útdíj összegének megállapítására, kivetésére (a továbbiakban: üzemszünettel érintett utak). (4) Az  üzemszünettel érintett elemi útszakaszokon az  üzemszünet ideje alatt, annak elhárításának bejelentett időpontjáig történő útdíjköteles elemi útszakasz használatáért nem bírságolható, aki az  üzemszünet miatt nem tudja teljesíteni útdíjfizetési és bevallási kötelezettségét. Az  útdíjszedő az  üzemszünet elhárításáról annak felmerülésével azonos módon köteles tájékoztatást adni azzal, hogy az előzetesen bejelentett időpontnál korábban nem kezdheti meg útdíjellenőrzés-támogatási tevékenységét. Az  üzemszünet végét óra pontossággal kell meghatározni oly módon, hogy a díjfizetésre kötelezetteknek módjuk legyen úthasználati jogosultság megszerzése érdekében eljárni. (5) Amennyiben az  üzemszünet kizárólag útdíjellenőrzés-támogatási feladatának ellátását teszi lehetetlenné, annak tényéről, az  üzemszünet elhárításának várható időpontjáról és az  üzemszünet elhárításáról köteles a  Rendőrséget azonnal tájékoztatni. 6. Az útdíjszolgáltató 10. § (1) A felügyeleti szerv a kijelölt egyetemes útdíjszolgáltatót nyilvántartásba veszi. (2) A  magyarországi székhellyel rendelkező EETS szolgáltatót, valamint az  EETS szolgáltatónak nem minősülő útdíjszolgáltatót a felügyeleti szerv nyilvántartásba veszi, amennyiben az alábbi feltételeknek eleget tesz: a) rendelkezik az útdíjszedővel kötött hatályos szerződéssel; b) üzleti jó hírnévvel rendelkezik. (3) Az üzleti jó hírnévvel kapcsolatos követelménynek az a kérelmező felel meg, a) amely ellen jogerősen elrendelt csőd-, illetve felszámolási eljárás nincs folyamatban, b) amelyet szociális, egészségvédelmi, munka-, illetve vámjogi jogszabályokban előírt kötelezettségeinek teljesítésében jelentkező súlyos vagy ismétlődő mulasztás miatt nem marasztaltak el jogerős határozatban, c) amelyet a felügyeleti szerv az útdíjszolgáltatók nyilvántartásából nem törölt, d) továbbá amelynek a  gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti vezető tisztségviselőjénél, egyéni cég ügyvezetését ellátó személynél, vagy az  egyéni vállalkozónál (a továbbiakban: vezető) személyes megbízhatóságot kizáró ok nem áll fenn. (4) A vezető személyes megbízhatóságát kizárja, ha a) egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták, amennyiben egyéni vállalkozóként végzi tevékenységét; b) vezető volt olyan gazdálkodó szervezetnél, amelyet a  cégbíróság kényszertörlési eljárás során a cégjegyzékből törölt; c) a korábban vezetése alatt álló gazdálkodó szervezetet vezetői megbízatása alatt szociális, egészségvédelmi, munka-, illetve vámjogi jogszabályokban előírt kötelezettségeinek teljesítésében jelentkező súlyos vagy ismétlődő mulasztás miatt jogerősen elmarasztalták; d) vezető volt olyan útdíjszolgáltatói tevékenységet végző szervezetnél, amelyet a  felügyeleti szerv a nyilvántartásból jogerősen törölt. (5) A (3) és (4)  bekezdésben meghatározott kizáró okokat az  ügyben eljáró hatóság, illetve bíróság határozatának jogerőre emelkedésétől számított öt évig kell a nyilvántartásba vétel iránti eljárás során figyelembe venni. (6) A személyes megbízhatóság követelményének nem felel meg az  a  vezető sem, akire nézve a  (4)  bekezdésben meghatározott kizáró okok valamelyike a kérelem benyújtását követően, és a nyilvántartásba vétel tárgyában hozott határozat közlését megelőzően következik be. (7) Nem magyar állampolgár esetében az  érintett vezető személyes jogának rendelkezései, a  (4)  bekezdés c)  pontja esetében pedig az ott írt okokból elmarasztalt gazdálkodó szervezet személyes jogának rendelkezései az irányadók. 11. § (1) Az  útdíjszolgáltató nyomon követi fedélzeti eszközei és információs rendszerei működését, és olyan eljárásrendet dolgoz ki, amely lehetővé teszi a  rendszer működési zavarai, illetve a  rendszerbe történő illetéktelen beavatkozás esetén a szükséges intézkedések megtételét. (2) Az  útdíjszolgáltató elektronikus nyilvántartást vezet az  általa kiadott, vagy az  általa vezetett nyilvántartásba befogadott érvénytelenített fedélzeti eszközökről. A  nyilvántartásban az  útdíjszolgáltató a  fedélzeti eszköz azonosítója mellett feltünteti a  fedélzeti eszközhöz kapcsolt gépjármű rendszámát és regisztrált adatait, valamint a fedélzeti eszköz érvénytelenítésének okát és időpontját. Az útdíjszolgáltató nyilvántartását megismerhetővé teszi az útdíjszedő számára, amelyet az felhasznál az útdíjellenőrzés támogatói feladatainak ellátása során. (3) Az útdíjszolgáltató akkor veheti fel a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba a fedélzeti eszközt, ha a) az  utólagos díjfizetésre jogosult szerződött díjfizetőnek az  útdíjszolgáltató általános szerződési feltételei szerint meghatározott díjtartozása áll fenn az útdíjszolgáltatóval szemben, b) az  útdíj előre történő megfizetésére köteles szerződött díjfizetőnek nem áll rendelkezésére előre feltöltött egyenleg az útdíjszolgáltatónál, c) a  fedélzeti eszköz működésébe olyan beavatkozás történik, amely nem teszi lehetővé az  útdíjszolgáltató számára a szabályszerű bevallás elkészítését, vagy d) a fedélzeti eszközt elveszítik, eltulajdonítják, meghibásodik vagy megsemmisül. (4) Az  útdíjszolgáltató a  fedélzeti eszköz (2)  bekezdés szerinti nyilvántartásba vételéről azonnal értesíti a  szerződött díjfizetőt és az útdíjszedőt. (5) Amennyiben az  útdíjszedő vagy az  útdíjszolgáltató hitelt érdemlően tudomást szerez a  (3)  bekezdés c)  pontja szerinti esetről, az érintett fedélzeti eszközt az érvénytelenített fedélzeti eszközök nyilvántartásába fel kell venni. (6) Az  útdíjszolgáltató a  (2)  bekezdés szerinti nyilvántartásból törli a  fedélzeti eszközt, ha a  (3)  bekezdés a) és b) pontjában rögzített okok megszűnnek. (7) Amennyiben az  útdíjszolgáltató az  útdíjszedővel kötött szerződésben rögzített határidőben megküldte az útdíjszedőnek az általa kezelt, érvénytelennek nyilvánított fedélzeti eszközök jegyzékét, az útdíjszolgáltatótól az ezt követő időszakra nem követelhető az érvénytelen fedélzeti eszközök használata folytán felmerülő útdíj megfizetése. 7. Az EETS szolgáltató 12. § (1) Az EETS szolgáltatóra az útdíjszolgáltatóra vonatkozó rendelkezéseket a jelen alcímben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. (2) Az  EETS szolgáltató köteles biztosítani, hogy szolgáltatása lefedje a  teljes EETS szolgáltatásba bevont valamennyi magyarországi és külföldi útszakaszt (EETS terület), valamint az EETS területet illető változás esetén, illetve ha a teljes lefedettség valamilyen okból már nem teljesül, azt hat hónapon belül helyreállítja. (3) Az  EETS szolgáltató honlapján haladéktalanul tájékoztatja a  díjfizetésre kötelezetteket az  általa nyújtott szolgáltatással ellátott területekről és minden, a területi lefedettséget érintő változásról. (4) Amennyiben az  EETS szolgáltató nem tudja teljesíteni a  (2)  bekezdésben meghatározott területi lefedettségre vonatkozó követelményeket, kérheti, hogy a  felügyeleti szerv útdíjszolgáltatóként vegye nyilvántartásba, amennyiben az ezzel kapcsolatos feltételeknek megfelel. (5) Az alkalmazott EETS fedélzeti eszközöknek rendelkezniük kell a tanúsító szerv által kiállított tanúsítvánnyal. 8. Az útdíjszedő és az útdíjszolgáltató közötti szerződés és elszámolás 13. § (1) Az  útdíjszedő írásbeli kérelemre indokolatlan megkülönböztetés nélkül tájékoztatást ad az  útdíjszolgáltatói feladatok ellátására vonatkozó jogviszony minden lényeges eleméről és az  UD rendszerhez egyetemes útdíjszolgáltatónak nem minősülő útdíjszolgáltatóként (e § alkalmazásában a  továbbiakban: útdíjszolgáltató) történő csatlakozás feltételeiről. (2) Az  útdíjszedő a  területi nyilatkozatában is közzétett, a  (3)  bekezdésben meghatározott feltételeket teljesítő gazdálkodó szervezet számára annak erre vonatkozó első írásba foglalt és cégszerűen aláírt kérelmére, indokolatlan megkülönböztetés nélkül köteles írásban szerződéses ajánlatot tenni az  útdíjszedő által nyújtott szolgáltatás igénybevételére. (3) Az  útdíjszedő abban az  esetben köteles a  leendő útdíjszolgáltató számára a  (2)  bekezdés szerint szerződéses ajánlatot tenni az útdíjszolgáltatói feladatok ellátására vonatkozóan, ha a kérelmező az alábbi feltételeket teljesíti: a) rendelkezik MSZ EN ISO 9001 tanúsítvánnyal vagy annak megfelelő tanúsítvánnyal; b) hitelt érdemlően igazolja, hogy rendelkezik az úthasználati bevallás megtételéhez szükséges technológiában való jártassággal és műszaki berendezésekkel, amelyek révén az útdíjszedő területi nyilatkozatában, valamint a szerződés előírásaiban foglalt feltételek teljesítését folyamatosan meg tudja valósítani; c) hitelt érdemlően igazolja, hogy rendelkezik megfelelő képzettséggel és gyakorlattal bíró szakszemélyzettel, akik jártasak az  elektronikus útdíjszedési szolgáltatások nyújtásában vagy ezzel műszaki és gazdasági szempontból nagyfokú hasonlóságot mutató területeken; d) hitelt érdemlően igazolja, hogy olyan mértékben állnak rendelkezésére pénzügyi eszközök, amelyek garantálják a jogszabályban előírt útdíjszolgáltatói feladatok folyamatos teljesítését; és e) rendelkezik átfogó kockázatkezelési tervvel, amelyet legalább kétévente független szakértő szervezet vizsgál felül. (4) Abban az  esetben, ha az  útdíjszolgáltató a  (2)  bekezdés szerinti kérelmével egyidejűleg nem bocsátott rendelkezésre minden, az  ajánlat elkészítéséhez szükséges adatot, ideértve a  pénzügyi biztosíték összegének meghatározásához szükséges adatokat is, az útdíjszedő a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles az útdíjszolgáltatót megfelelő határidő kitűzésével hiánypótlásra felszólítani a hiányok pontos megjelölésével. (5) Az útdíjszedő és az útdíjszolgáltató közötti szerződés kötelező tartalmi elemei: a) a szerződő felek megnevezése, a székhelyének és a cégjegyzékszámának vagy egyéb nyilvántartási számának feltüntetésével, b) a  szolgáltatások megnevezése, azoknak a  jogszabályban foglalt rendelkezésekkel összhangban felajánlott minőségi színvonala, valamint az ettől eltérő színvonalú szolgáltatás jogkövetkezménye, c) a szolgáltatás díja, valamint a számlázási és fizetési feltételek, továbbá biztosítékok, d) a szerződés időtartama, a szerződés feltételei, valamint az  igénybe vett szolgáltatások, illetőleg a szerződés megszüntetésének, felmondásának feltételei, e) a szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei, f ) a díjfizetésre kötelezettek által az útdíjszolgáltató vagy az útdíjszedő által biztosított szolgáltatásra vonatkozó vagy annak hibájára visszavezethető panasz benyújtásának és ügyintézésének lehetőségéről és módjáról való tájékoztatás, g) adatszolgáltatási kötelezettségek a szerződő felek között, h) az útdíjszolgáltató által nyújtandó pénzügyi biztosíték mértéke. (6) Az útdíjszedő és az útdíjszolgáltató közötti szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. 14. § (1) Az útdíjszolgáltató az útdíjszedő által a tárgyhónapra vonatkozóan kivetett útdíjat a tárgyhónapot követő hónapban köteles megfizetni az  útdíjszedő részére oly módon, hogy a  megfizetett útdíj az  útdíjszedő számláján legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig jóváírásra kerüljön. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti útdíj kivetésére az  útdíjszedő részéről az  útdíjköteles elemi útszakaszok tárgyhónapban történő használatára vonatkozó bevallás figyelembevételével kerül sor. (3) A (2) bekezdésben meghatározott bevallások alapján az útdíjszolgáltatók a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kötelesek az útdíjszedővel elszámolni. 15. § (1) Az  útdíjszedő által az  útdíjszolgáltatótól kért pénzügyi biztosíték összege nem haladhatja meg az  útdíjszedő által az  útdíjszolgáltató ügyfelei közé tartozó teljes úthasználói kör két naptári hónap átlagos útdíjköteles elemi útszakaszok használata alapján megállapított összes útdíj összegét. Az útdíjszedő ezt az összeget az előző naptári év során az  útdíjszolgáltató ügyfelei közé tartozó úthasználókra az  előző naptári év során az  útdíjköteles elemi útszakaszok használatáért az útdíjszedő által ténylegesen kivetett útdíjak alapján állapítja meg. Új útdíjszolgáltató esetén a  pénzügyi biztosíték kezdeti összegének alapja az  útdíjköteles elemi útszakaszok használatáért fizetendő útdíj útdíjszedő által meghatározott várható kéthavi becsült átlagösszege. (2) Az útdíjszedő jogosult a pénzügyi biztosíték összegét 6 hónaponként felülvizsgálni az útdíjszolgáltató ügyfelei közé tartozó teljes úthasználói kör tényleges úthasználati bevallása alapján. Az új útdíjszolgáltatóra vonatkozó pénzügyi biztosíték összegét az  útdíjszedő legkorábban az  új útdíjszolgáltató tevékenységének megkezdését követő harmadik naptári hónapban a megelőző két naptári hónap adatai alapján jogosult felülvizsgálni. 9. A viszonteladó 16. § (1) A viszonteladó a tevékenysége során különösen az alábbi tevékenységeket láthatja el: a) előre fizetett útdíjszolgáltatás értékesítése útdíjegyenleg-feltöltés formájában az  egyetemes útdíjszolgáltatóval szerződésben álló szerződött díjfizetőinek, b) viszonylati jegy értékesítése, c) az  egyetemes útdíjszolgáltató vagy annak bevallási közreműködője által biztosított fedélzeti eszköz értékesítése vagy a szerződött díjfizető részére történő átadásában való közreműködés. (2) A  viszonteladó a  tevékenységét saját nevében végzi, az  értékesített szolgáltatásokról számlát állít ki a  szerződött díjfizető számára. (3) Az  egyetemes útdíjszolgáltató az  (1)  bekezdés szerinti tevékenységekre vonatkozó szerződés megfelelő teljesítése érdekében jogosult pénzügyi biztosítékot kérni a  viszonteladótól, amelynek összege nem haladhatja meg a  viszonteladó által az  útdíjszolgáltató ügyfelei számára értékesített szolgáltatások két naptári hónapra számított átlagos összegét. Ezt az  összeget az  előző naptári év során a  ténylegesen értékesített szolgáltatások alapján az  egyetemes útdíjszolgáltató állapítja meg. Új viszonteladó esetén a  pénzügyi biztosíték összegének alapja a  viszonteladó által értékesített, az  útdíjból származó várható bevétel egyetemes útdíjszolgáltató által meghatározott kéthavi becsült átlagösszege. (4) Az egyetemes útdíjszolgáltató jogosult a pénzügyi biztosíték összegét 2 hónaponként felülvizsgálni a viszonteladó tényleges értékesítési adatai alapján. (5) Az  egyetemes útdíjszolgáltató indokolatlan megkülönböztetésektől mentes módon működik együtt a viszonteladókkal. (6) E §-t nem kell alkalmazni a külön jogszabály szerinti nemzeti mobil fizetési szervezetre, mint viszonteladóra. 10. A bevallási közreműködő 17. § (1) A bevallási közreműködő a tevékenysége során műszaki támogatást nyújt az úthasználat bevallásához a szerződött díjfizető számára oly módon, hogy a) a szerződött díjfizető számára fedélzeti eszközt biztosít, b) az úthasználat (2) bekezdés szerinti adatait elemi útszakaszonként gépjárműhöz és folyószámlához rendelten elektronikus úton megküldi az útdíjszolgáltató részére. (2) A  bevallási közreműködő a  bevallás elkészítéséhez szükséges, az  útdíjszolgáltatóval kötött szerződésben meghatározott adatokat továbbítja az útdíjszolgáltató felé. 18. § (1) Az  egyetemes útdíjszolgáltató nyilatkozatot tesz közzé a  bevallási közreműködők igénybevételére vonatkozó feltételeiről, amelynek kötelező tartalmi elemei: a) a bevallási közreműködővel szemben a (2) bekezdésben meghatározottak szerint támasztott követelmények, b) az útdíj megállapításával összefüggő földrajzi és egyéb adatok, c) az egyetemes útdíjszolgáltató és a bevallási közreműködő közötti szerződésben szabályozandó tárgykörök, így különösen az  útdíjköteles elemi útszakaszok használatára vonatkozó úthasználói adatok közlésére szolgáló formátum, ezek megküldésének ideje és rendszeressége, az adatok pontossága, hiányzó vagy hibás útdíjak százalékban kifejezett befogadási aránya, az operatív rendelkezésre állás teljesítménye. (2) Az  egyetemes útdíjszolgáltató abban az  esetben állapodhat meg a  bevallási közreműködői feladatok ellátására vonatkozóan, ha a  leendő bevallási közreműködő teljesíti a  következő feltételeket, valamint azok teljesítésének az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatban meghatározott részletes szabályait: a) rendelkezzen MSZ EN ISO 9001 tanúsítvánnyal vagy annak megfelelő tanúsítvánnyal, b) hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy rendelkezik az  úthasználati bevallás megtételéhez szükséges technológiában való jártassággal és műszaki berendezésekkel, valamint megfelelő képzettséggel és gyakorlattal bíró szakszemélyzettel, amelyek révén a  szerződés előírásaiban foglalt feltételeket teljesítését folyamatosan meg tudja valósítani, c) hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy rendelkezik a  19.  § (2)  bekezdésében meghatározott biztosítéki szerződéssel, d) jó hírnévvel kell rendelkeznie. (3) A  bevallási közreműködő esetében a  jó hírnév megállapítására vonatkozóan a  10.  § (2)–(6)  bekezdéseinek rendelkezései megfelelően alkalmazandók. 19. § (1) A bevallási közreműködő felelős a) az útdíjszolgáltató felé a bevallási közreműködői rendszer adatvesztés-mentes működőképességért, b) a  szerződött díjfizető felé a  fedélzeti eszköz rendeltetésszerű használata mellett, díjfizetésre kötelezett tudomása nélkül bekövetkező meghibásodásból eredően kiszabott bírságok tekintetében. (2) A  bevallási közreműködő köteles az  útdíjszolgáltatónak és a  szerződött díjfizetőnek okozott kár megtérítésére vonatkozó, pénzügyi biztosíték adására irányuló szerződést kötni és azt tevékenysége végzésének idejére fenntartani, amelynek legalább a  bevallási közreműködő közreműködésével megállapított 2 napi átlagos útdíj összegéig kell fedezetet nyújtania, amelynek összegét a  bevallási közreműködő tevékenysége megkezdésekor az útdíjszolgáltató határozza meg. 11. Számviteli szétválasztás 20. § (1) Amennyiben az egyetemes útdíjszolgáltatói és az útdíjszedői feladatokat ugyanaz a személy látja el, az útdíjszedő köteles olyan számviteli szétválasztási szabályokat kidolgozni, és az  egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja az  egyes tevékenységek átláthatóságát és a  diszkrimináció-mentességet, kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást. (2) Amennyiben az egyetemes útdíjszolgáltatói és az útdíjszedői feladatokat ugyanaz a személy látja el, az útdíjszedő számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az  útdíjszedői és az  egyetemes útdíjszolgáltatói tevékenységét úgy bemutatni, mintha e  tevékenységeket önálló vállalkozások keretében végezték volna. E tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredmény-kimutatást jelent. (3) Amennyiben az egyetemes útdíjszolgáltató a számvitelről szóló törvény szerinti összevont (konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett, és az útdíjszedő szervezeti egységeként működik, az összevont (konszolidált) számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az útdíjszedéssel kapcsolatos egyes tevékenységeket önállóan is bemutatni. E  tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az  eszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredmény-kimutatást jelent. (4) Az  egyetemes útdíjszolgáltató, valamint az  útdíjszedő köteles biztosítani a  felügyeleti szerv számára, hogy annak munkatársai és megbízottai a  társaság pénzügyi-számviteli kimutatásait, és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokat és információkat megismerhessék, azokba betekinthessenek. IV. FEJEZET A DÍJFIZETÉSRE KÖTELEZETTEKRE ÉS AZ ÚTDÍJSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 12. Az útdíjfizetési szerződés 21. § (1) Az útdíjszolgáltató, akinek az útdíjszedővel a 13. § szerinti hatályos szerződése áll fenn, közvetlenül vagy képviselője útján jogosult a  díjfizetésre kötelezettel szerződést kötni, amelynek keretében az  útdíjszolgáltató lehetővé teszi az úthasználó számára az UD rendszer igénybevételét (a továbbiakban: útdíjfizetési szerződés). (2) Az  útdíjszolgáltató és az  útdíjat utólag megfizető díjfizetésre kötelezett között az  útdíjfizetési szerződés érvényességének feltétele annak írásba foglalása. E szerződés kötelező tartalmi elemei az alábbiak: a) a  szerződő felek megnevezése, természetes személy esetén a  nevének, lakcímének, gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a cégjegyzékszámának vagy egyéb nyilvántartási számának feltüntetésével, b) a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja, c) a  szolgáltatások megnevezése, azoknak a  jogszabályban foglalt rendelkezésekkel összhangban felajánlott minőségi színvonala, valamint az ettől eltérő színvonalú szolgáltatás jogkövetkezménye, d) a fizetési módok, e) a  szerződés időtartama, valamint az  igénybe vett szolgáltatások, illetőleg a  szerződés megszüntetésének, felmondásának feltételei, f ) a szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei, g) az úthasználói panasz benyújtásának és ügyintézésének lehetőségéről és módjáról való tájékoztatás, h) a külön díj ellenében nyújtott kiegészítő szolgáltatások megnevezése és feltételei, ha az útdíjszolgáltató ilyet biztosít, i) díjfizetésre kötelezett által nyújtandó pénzügyi biztosítékok. 22. § (1) Az  útdíjszolgáltató a  honlapján köteles a  díjfizetésre kötelezettek számára térítésmentesen elérhetővé tenni az UD rendszer igénybevételére vonatkozó általános szerződési feltételeit. (2) A  felügyeleti szerv az  általános szerződési feltételeknek az  útdíjszedéssel kapcsolatos jogszabályoknak való megfelelőségét legalább évente egy alkalommal hivatalból vizsgálja. (3) Az (1) bekezdés szerinti általános szerződési feltételeknek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: a) az útdíjszolgáltató neve, címe, b) ügyfélszolgálatának elérhetősége (cím, telefonszám, nyitvatartási idő), illetve internetes honlapjának címe (amelyeket az általános szerződési feltételek elején, jól azonosítható módon kell feltüntetni), c) az útdíjszolgáltató által nyújtott szolgáltatások meghatározása, d) a  szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződés megkötésére vonatkozó eljárás, a  szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének esetleges időbeli és földrajzi korlátai, e) a szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződés megkötéséhez szükséges adatok listája, a  jogviszony létrejötte, a legrövidebb szerződési időszak, f ) a  szerződés módosításának egyes esetei és a  szerződésmódosítás feltételei, szerződésmódosítás esetén a  díjfizetésre kötelezett tájékoztatásának módja, a  díjfizetéshez kötött szerződésmódosítás esetei és a  fizetendő díj mértéke, az  átírás teljesítésének határideje, így különösen a  már regisztrált fedélzeti eszköz más forgalmi rendszámmal közlekedő gépjárműre történő átvitele, g) a szerződés megszűnésének esetei és feltételei, azon határidő megjelölése, ameddig a díjfizetésre kötelezett a díjfizetési kötelezettségének eleget tehet anélkül, hogy az útdíjszolgáltató a szerződést felmondaná, h) a hibabejelentő elérhetősége, a hibabejelentések nyilvántartásba vételének menete, i) az ügyfélszolgálat működése, bejelentések, panaszok intézése, j) a  díjfizetésre kötelezett jogai a  szolgáltatás hibás teljesítése esetén a  szolgáltatással kapcsolatos viták rendezésének módja, k) az útdíjszolgáltató által kezelt adatok fajtái, tárolásuk és esetleges továbbításuk célja és időtartama, az adatok továbbításának biztosítása, az adatbiztonság, valamint a díjfizetésre kötelezettek adatkezeléssel kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről szóló tájékoztatás, l) a  díjfizetés és a  számlázás módja és ideje, a  díjnak a  díjfizetésre kötelezett igénye szerinti előre történő megfizetésére vonatkozó szabályok, m) a felügyeleti szerv neve, címe, telefonszáma. 13. Az útdíj megfizetésének módjára vonatkozó részletes szabályok 23. § (1) Az útdíjszolgáltató az általa nyújtott szolgáltatásokat előrefizetéses módon és utólagos fizetés mellett biztosíthatja. (2) Az  útdíjszolgáltató indokolatlan megkülönböztetéstől mentesen jogosult megvonni a  díjfizetésre kötelezettől az  útdíj utólagos megfizetésének lehetőségét késedelmes fizetés, vagy egyéb súlyos szerződésszegés esetén, valamint a  díjfizetésre kötelezettet az  utólagos díjfizetési rendből az  előrefizetéses díjfizetési rendbe átsorolni az általános szerződési feltételeiben rögzítettek szerint. (3) Az útdíjszolgáltató az általa nyújtott szolgáltatásokat utólagos fizetés mellett igénybevevő díjfizetésre kötelezettek részére kiállított számláin – továbbá az  egyetemes útdíjszolgáltató a  viszonylati jegy vásárlás során kiállított bizonylaton – egyértelműen köteles elkülöníteni az  útdíjszolgáltató szolgáltatási díjait, a  felmerülő útdíjakat (feltüntetve az  infrastruktúra- és a  külsőköltség díj összegét), az  útdíjat útkategóriánként és díjelemenként elkülönítve, valamint az útdíjaknak a díjfizetésre kötelezett szempontjából lényeges összetevőit. 14. A bevallással és a fedélzeti eszközzel összefüggő rendelkezések 24. § (1) Amennyiben a szerződött díjfizető az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Útdíjtörvény) 6.  § (2)  bekezdés a)  pontja szerint viszonylati jegy váltásával kíván úthasználati jogosultságot szerezni, bevallási kötelezettségének teljesítéséhez köteles az UD rendszer kezelőfelületén előre megtervezni az útvonalát, és a teljes útvonalra vonatkozóan az azonosításhoz és az útdíjszámításhoz szükséges adatokat megadni. (2) Az (1) bekezdés szerinti bevallás alapján az útdíjfizetési kötelezettségét a szerződött díjfizető közvetlen befizetéssel vagy előre feltöltött egyenlege terhére teljesítheti. (3) A  viszonylati jegy egy útra, megszakítás nélkül, a  megváltáskor megadott járműparaméterek vonatkozásában keletkeztet úthasználati jogosultságot. A viszonylati jegy nem ruházható át, a benne foglalt megváltáskor megadott útvonal és jármű paraméterek nem változtathatóak meg. A  viszonylati jegy az  előre meghatározott napon megkezdett utazásra használható fel, az alábbiak szerint: a) amennyiben az érvényesség kezdete a viszonylati jegy megváltásának napja, akkor a megváltás időpontjától a következő nap végéig, b) amennyiben legfeljebb 30 napos elővételben kerül megváltásra, a  megadott naptári nap kezdetétől az  azt követő nap végéig érvényes. (4) A  (3)  bekezdés b)  pontja szerint megváltott viszonylati jegy az  érvényesség kezdetének időpontját megelőzően visszaváltható. A  viszonylati jegy értéke a  visszaváltásakor annak megváltása során megterhelt egyenlegre kerül jóváírásra. (5) A díjfizetésre kötelezett az UD rendszerbe való regisztrációja nélkül is válthat viszonylati jegyet (ad-hoc viszonylati jegy). Az ad-hoc viszonylati jegy kizárólag a (3) bekezdés a) pontja szerint váltható meg és nem váltható vissza. (6) Az  UD rendszerben nyilvántartásba vett viszonylati jegyek elektronikus nyilvántartása minősül hitelesnek. Az  egyetemes útdíjszolgáltató, illetve annak viszonteladója az  elektronikus viszonylati jegy megváltásáról a szerződött díjfizető kérésére papíralapú igazolást állít ki. 25. § (1) Amennyiben a  szerződött díjfizető az  Útdíjtörvény 6.  § (2)  bekezdés b)  pontja szerint kíván úthasználati jogosultságot szerezni, bevallási kötelezettségét az  útdíjfizetési szerződésben meghatározott útdíjköteles gépjárművek számának megfelelő, kizárólag a  szerződésben rögzített útdíjköteles gépjárművekhez használható, az UD rendszer használatára alkalmas, az útdíjszolgáltató által biztosított fedélzeti eszköz útján köteles teljesíteni. (2) Az  útdíjszolgáltató és a  szerződött díjfizető jogosult az  (1)  bekezdéstől eltérően megállapodni, amennyiben a szerződött díjfizető az útdíjszolgáltatóval szerződésben álló bevallási közreműködőt vesz igénybe. (3) Az útdíjszolgáltató köteles annak lehetőségét biztosítani, hogy a díjfizetésre kötelezett az adott forgalmi rendszámú gépjárműhöz kötött, már regisztrált fedélzeti eszközt másik gépjárműre átvihesse, és a  továbbiakban azzal kapcsolatos bevallások benyújtásához használhassa. (4) Amennyiben az  útdíjszedő vagy az  útdíjszolgáltató hitelt érdemlően tudomást szerez a  26.  § (1)  bekezdés b)  pontjában foglalt szabály megsértéséről, az  érintett fedélzeti eszközt az  érvénytelenített fedélzeti eszközök nyilvántartásába fel kell venni. 26. § (1) Az  útdíjköteles elemi útszakasz használatának megkezdését megelőzően a  díjfizetésre kötelezett köteles gondoskodni arról, hogy az  útdíjszolgáltatóval olyan jogviszonyban álljon, amely alapján ténylegesen képes az útdíjszedő által üzemeltetett UD rendszer használatára, ennek keretében a) a tényleges úthasználatnak megfelelő viszonylati jegy megváltása megtörténjen, vagy b) az  útdíjszolgáltatóval fennálló szerződéses jogviszonya alá tartozó gépjármű rendelkezzen olyan működő és a  tényleges úthasználatnak megfelelő gépjármű adatokat használó fedélzeti eszközzel, amely megfelel az  útdíjszolgáltatóval kötött szerződés rendelkezéseinek, nem szerepel az  érvénytelenné nyilvánított fedélzeti eszközök nyilvántartásában, és annak működésébe nem történt olyan beavatkozás, amely alkalmas az útdíjszedés és díjellenőrzés rendeltetésszerű működésének megváltoztatására. (2) Az  útdíjköteles elemi útszakasz használata során az  úthasználó köteles gondoskodni arról, hogy az  (1)  bekezdés b)  pontjában foglalt feltételeknek megfelelő fedélzeti eszköz folyamatosan üzemképes legyen, és a  fedélzeti eszköz a használat teljes tartama alatt a gépjármű valós, díjszedési szempontból jelentőséggel bíró paramétereivel működjön. (3) Az útdíjköteles elemi útszakaszok használatba vétele előtt a díjfizetésre kötelezett köteles: a) az  útdíjszolgáltatóval kötött szerződése hatálya alá tartozó gépjármű regisztrálásához szükséges adatokat átadni az útdíjszolgáltatónak, illetve képviselőjének, b) biztosítani az  útdíjszolgáltatóval kötött szerződésének megfelelő fedélzeti eszköz gépjárműbe történő beszerelését, c) az úthasználót felvilágosítani a fedélzeti eszköz kezelésére és használatára vonatkozó szabályokról. (4) Az  úthasználó – e  rendelet eltérő rendelkezése vagy az  útdíjszolgáltató hozzájárulása hiányában – nem jogosult a fedélzeti eszközt a regisztrálttól eltérő gépjárművel használni, illetve ilyen használatot lehetővé tenni. 15. Az egyetemes útdíjszolgáltatás 27. § (1) Az  egyetemes útdíjszolgáltató köteles általános szerződési feltételeket készíteni és a  felügyeleti szervhez jóváhagyásra benyújtani az útdíjszolgáltatóra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával. (2) Amennyiben az  egyetemes útdíjszolgáltatói és az  útdíjszedői feladatokat ugyanaz a  személy látja el, az  UD rendszer használatával összefüggésben a területi nyilatkozat útdíjszolgáltatókra vonatkozó feltételeit az egyetemes útdíjszolgáltatóra is megfelelően alkalmazni kell. Az útdíjszedő és az egyetemes útdíjszolgáltató között e bekezdés alapján alkalmazott feltételeket az  útdíjszedő a  13.  § (5)  bekezdése megfelelő alkalmazásával köteles írásban rögzíteni. (3) Az  egyetemes útdíjszolgáltató köteles viszonylati jegy alapú úthasználati jogosultságra vonatkozó egyedi szerződést kötni minden olyan személlyel, aki az  egyetemes útdíjszolgáltató általános szerződési feltételeinek megfelelő szerződési ajánlatot tesz. 28. § (1) Az egyetemes útdíjszolgáltató köteles az UD rendszer alábbi szolgáltatásait biztosítani: a) viszonylati jegy megváltása, b) viszonylati jegy visszaváltása, c) regisztráció (előzetes díjfizetés), d) regisztráció (utólagos díjfizetésre irányuló- előfizetői szerződések), e) előzetes díjfizetés egyenleg feltöltése, f ) előzetes díjfizetés esetén az egyenleg lekérdezése, tájékoztató a folyószámla változásairól, g) utólagos díjfizetés esetén az egyenleg lekérdezése, tájékoztató a folyószámla változásairól, h) díjazással kapcsolatos bejelentések fogadása (hibás terhelés, számla stb.), i) panaszbejelentés fogadása, j) általános ügyfélkezelés, tájékoztatás, k) tájékoztató anyagok igénybevétele, átadása (letöltése) az ügyfelek számára, l) tájékoztatás az úthasználati tranzakciókról, m) szerződésmódosítás, megszüntetés, n) átjelentkezés az utólagos díjfizetési konstrukcióból az előzetes díjfizetési konstrukcióba, o) átjelentkezés az előzetes díjfizetési konstrukcióból az utólagos díjfizetési konstrukcióban az előírt feltételek teljesítése esetén. (2) Az  egyetemes útdíjszolgáltató ügyfélszolgálati irodáiban az  (1)  bekezdésben feltüntetett összes szolgáltatás elérhetőségét köteles biztosítani. (3) Az  egyetemes útdíjszolgáltató internetes ügyfélszolgálatán az  (1)  bekezdés a)–c) és e)–l)  pontjaiban rögzített szolgáltatások elérhetőségét köteles biztosítani. (4) Az  egyetemes útdíjszolgáltató telefonos ügyfélszolgálatán az  (1)  bekezdés h), i), j)  pontjaiban rögzített szolgáltatások elérhetőségét köteles biztosítani. (5) A viszonteladók értékesítési pontjaikon az  (1) bekezdés a), c), e) pontjaiban rögzített szolgáltatások elérhetőségét kötelesek biztosítani. 16. A térítésmentes használatra jogosultak nyilvántartása 29. § (1) Az  útdíjköteles elemi útszakaszok térítésmentes használatára jogosult jogalanyok Útdíjtörvényben meghatározott gépjárműveiről a Rendőrség nyilvántartást vezet. (2) Az  Útdíjtörvény 9.  § (1)  bekezdése alapján a  díjköteles elemi útszakaszok térítésmentes használatára jogosult szervezetek – az  Útdíjtörvény 11.  §-ában foglaltak megtartásával – a  nyilvántartó felé az  adatközlést elektronikus úton: a) közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartó szerv által biztosított felhasználói felületen keresztül, vagy b) a nyilvántartó szerv által közzétett elektronikus formátum megküldésével teljesítik. (3) A  technikai feltételek fennállása esetén, a  (2)  bekezdés a)  pontja szerinti adatközlésre az  Útdíjtörvény 9.  § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervek jogosultak. (4) A nyilvántartó a (2) bekezdés b) pontja szerinti bejelentésben foglaltak tudomásulvételét követően, haladéktalanul gondoskodik a bejelentésben foglalt adatok nyilvántartásba vételéről. (5) Az  adatközlésre kötelezett a  felelősségi körében gondoskodik a  nyilvántartásba továbbított adatok helyességéről. Az  adatokban bekövetkezett változásokról haladéktalanul, de legkésőbb az  Útdíjtörvényben meghatározott határidőn belül értesíti a  nyilvántartót. Adathiba esetében haladéktalanul értesíti a  nyilvántartót a  hibáról és a helyes adatról. (6) A  nyilvántartó az  ellentmondó vagy nyilvánvalóan hibás adatok észlelése esetén az  adatközlésre kötelezettnél kezdeményezi az adathiba kijavítását. (7) A nyilvántartás adatai nem nyilvánosak, azzal, hogy az adatközlést a (2) bekezdés a) pontja szerint teljesítő szervezet az általa bejelentett gépjárművek nyilvántartásban rögzített adatait adatigényléssel jogosult megismerni. (8) Az  útdíj megfizetése és bevallása alól az  Útdíjtörvény 9.  §-ában foglaltak alapján mentesülő szervezetek által szolgáltatott adatok valódiságáért, a  nyilvántartásba jogtalanul felvitt, az  onnan jogtalanul törölt vagy törölni elmulasztott gépjárművekkel összefüggésben keletkező útdíj és bírság, illetve kár megfizetéséért az  adatot szolgáltató vagy arra köteles a felelős. (9) A  díjmentesség érvényességének időtartama a  bejelentésben megjelölt időszak. A  díjmentességet az  arra jogosultak a  jogosultság keletkezésekor azonnal, és évente a  tárgyév január 31. napjáig újra kötelesek a nyilvántartónak bejelenteni. Az újra be nem jelentett adatokat a nyilvántartó törli a nyilvántartásból. 30. § (1) Az  adatközlést a  29.  § (2)  bekezdés a)  pontja szerint teljesítő szervezetek vonatkozásában adatközlési művelet elvégzésére jogosultakról a nyilvántartó jogosultság-nyilvántartást vezet. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság-nyilvántartás tartalmazza: a) az adatközlésre jogosult szervezet nevét, azonosítóját, b) az adatközlési műveletet végző személy jogosultság-azonosítóját. V. FEJEZET AZ ÚTDÍJJAL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOK 17. Az egyeztető szerv 31. § (1) Az egyeztető szerv a felügyeleti szerv mellett működő független testület. (2) Az  állam a  mindenkori éves központi költségvetésről szóló törvényben gondoskodik az  egyeztető szerv működésének ügyszámarányos támogatásáról. (3) Az egyeztető szerv illetékessége az ország egész területére kiterjed, véleménye a felekre nézve kötelező erővel nem bír. 32. § (1) Az egyeztető szerv elnökből, – szükség szerint – elnökhelyettesből és tagokból (a továbbiakban együtt: tagok) áll. (2) A  tagokat a  közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jelöli ki. A  tagok száma legalább tíz, legfeljebb harminc fő. A kijelölés során biztosítani kell, hogy a testületnek legyen olyan tagja, aki jogi végzettséggel rendelkezik. (3) A tagok megbízatása három évre szól. A tagok ismételten kijelölhetőek. (4) A tagok tevékenységüket díjazás ellenében végzik. (5) Tag az  lehet, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és annak megfelelő, legalább kétéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik. (6) Nem lehet tag, a) aki a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, b) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a  büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült, vagy c) akivel szemben a 35. § (2) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn. (7) Az elnököt – a tagok közül – az egyeztető szerv választja meg. A választás eredményéről az egyeztető szerv értesíti a minisztert. Ha az elnök tagsági megbízatásának megszűnését követő hatvan napon belül az egyeztető szerv nem választ elnököt, az új elnököt a miniszter bízza meg a tagok közül. Az elnök teljes jogkörrel képviseli a testületet. (8) Az egyeztető szerv elnöke – ha az egyeztető szerv munkaterhe azt indokolja – elnökhelyettest jelölhet ki a  tagok közül. Az  elnököt akadályoztatása esetén az  elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti. Elnökhelyettes hiányában az  elnököt szükség esetén az  általa az  adott alkalommal történő helyettesítésre kijelölt tag a  kijelölésben meghatározott körben helyettesítheti. 33. § (1) A  tagokról az  elnök listát vezet. A  lista tartalmazza a  tagok nevét és szakterületük megjelölését. Ezek az  adatok közérdekből nyilvános adatok. Az elnök a tagok listáját megküldi a miniszternek. (2) Az egyeztető szerv tagjának megbízatása megszűnik a) a megbízatás időtartamának lejártával, b) a 35. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok valamelyikének bekövetkezése esetén, c) lemondásával, d) halálával. 34. § (1) Az egyeztető szerv háromtagú tanácsban jár el. (2) Az  eljáró tanács egyik tagját az  eljárást megindító fél, egy másik tagját pedig az  eljárással érintett másik fél jelöli ki a  testületi tagok 33.  § (1)  bekezdésében meghatározott listájáról. Az  eljáró tanács elnökét, továbbá ha a  felek bármelyike a  megadott határidőn belül nem él a  jelölés lehetőségével, vagy ha más okból szükséges, az  eljáró tanács hiányzó tagját az  egyeztető szerv elnöke jelöli ki, figyelemmel a  független és pártatlan tag kijelölésének szempontjára. 35. § (1) Az  egyeztető szerv tagjainak függetlennek és pártatlannak kell lenniük, nem lehetnek képviselői a  feleknek, eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el. A tagok teljes titoktartásra kötelezettek az egyeztető szerv működése során tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében, az  eljárás megszűnése után is. Minderről kijelölésük elfogadásakor írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni. (2) Az egyeztető szerv tagja az eljárásból ki van zárva, ha neki vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójának az eljárás tárgyát képező vitás ügy elintézése jogaira vagy kötelezettségeire kihatással lehet, vagy egyéb ok miatt elfogult. (3) A felek, illetve az elnök által az eljáró tanácsba kijelölt tag köteles az elnöknek haladéktalanul bejelenteni és a felek előtt feltárni minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében. (4) Az  eljáró tanácsba kijelölt tag ellen a  fél kizárási kérelmet terjeszthet elő, amennyiben olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek függetlensége vagy pártatlansága tekintetében. (5) A  fél az  általa kijelölt tag ellen csak olyan okból élhet kizárási kérelemmel, amely a  kijelölést követően vált előtte ismertté. (6) Az indokolással ellátott írásbeli kizárási kérelem attól a naptól számított három napon belül terjeszthető elő, amikor a fél az eljáró tanács összetételéről tudomást szerzett, vagy amikor a (4) bekezdésben említett körülmények előtte ismertté váltak. (7) A kizárási kérelemről az egyeztető szerv elnöke dönt, az érintett tag meghallgatása után. E döntés meghozataláig az eljáró tanács – a kizárással érintett tagot is beleértve – folytathatja az eljárást, de határozatot, illetve véleményt nem fogalmazhat. 36. § (1) Az  egyeztető szerv eljárása megindításának feltétele, hogy a  díjszedésben részt vevő szervezet az  érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. (2) Az egyeztető szerv eljárása a díjszedésben részt vevő szervezet kérelmére indul. (3) A kérelmet az egyeztető szerv elnökéhez kell írásban benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelmező nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét, b) a jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét, c) a kérelmező álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, d) a kérelmező nyilatkozatát a 35. §-ban előírt feltétel teljesítéséről, e) az egyeztető szerv döntésére irányuló indítványt. (4) A  kérelemhez csatolni kell azt az  okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a  kérelmező bizonyítékként hivatkozik, így különösen a  kérelmező rendelkezésére álló írásos bizonyítékot az  (1)  bekezdésben előírt egyeztetés megkísérléséről. A  kérelmező köteles továbbá a  felkéréshez mellékelni a  közvetlen egyeztetés során keletkezett valamennyi dokumentumot. (5) Ha a kérelmező meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást. (6) Ha a kérelem nem felel meg a (3)–(5) bekezdésben foglaltaknak, az egyeztető szerv elnöke a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül a hiányok megjelölése mellett felszólítja a kérelmezőt azok pótlására. 37. § (1) Az  eljárás megindulásától kezdődő határidők számításakor az  eljárás megindulásának az  minősül, amikor a hiánytalan kérelem az egyeztető szerv elnökéhez beérkezik. (2) Az  egyeztető szerv elnöke az  eljárás megindulásától számított nyolc napon belül megvizsgálja, hogy az  ügy az  egyeztető szerv hatáskörébe tartozik-e. Az  egyeztető szerv hatáskörének hiánya esetén haladéktalanul tájékoztatja a kérelmezőt az egyeztető szerv hatáskörének hiányáról. (3) Az  egyeztető szerv hatáskörének megállapítása esetén az  elnök – a  (4) és a  (6)  bekezdésben meghatározott kivételekkel – az  eljárás megindulásától számított hatvan napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a  felek számára. (4) Az elnök a kérelmet – meghallgatás kitűzése nélkül – elutasítja, ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban az egyeztető szerv előtt már eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak. (5) Az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, a feleket a  kérelem másolatának és a  33.  § (1)  bekezdése szerinti lista egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti, azzal a  felhívással, hogy az  eljáró tanács általuk jelölhető tagjára vonatkozó javaslatukat legkésőbb az értesítés részükre történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül tegyék meg, ellenkező esetben a kijelölésről az egyeztető szerv elnöke hivatalból gondoskodik. (6) Az  elnök a  körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az  eljárás írásbeli lefolytatását, a  meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie. (7) Az  értesítésben a  kérelmező által eljárás alá vont felet fel kell szólítani, hogy az  értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a  kérelmező igényének jogosságát és az  ügy körülményeit illetően, nyilatkozatában jelölje meg az  állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a felet, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. (8) Az eljárás alá vont fél válasziratának másolatát az elnök a kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja át. (9) Az  eljáró tanács az  eljárás megindulásától számított egy hónapon belül köteles megállapítani, hogy a  döntés meghozatalához szükséges valamennyi irat az  egyeztető szerv rendelkezésére áll-e. Amennyiben nem áll rendelkezésre a  döntés meghozatalához szükséges valamennyi dokumentum, úgy az  eljáró tanács felszólítja a feleket a hiányzó dokumentumok haladéktalan benyújtására. (10) Ha az  eljárás alá vont fél válasziratát nem terjeszti elő, a  tanács köteles az  eljárást folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené. (11) Az  eljáró tanács jogosult a  véleménye kialakításához szükséges információkat bekérni az  útdíjszedőtől, az útdíjszolgáltatótól, továbbá bármely, Magyarország területén működő, nyilvántartásba vett EETS szolgáltatótól. 38. § (1) Az  egyeztető szerv eljárása során az  iratokat a  feleknek postai szolgáltató útján, a  hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint kell kézbesíteni. (2) A felek meghatalmazott útján is eljárhatnak. Meghatalmazott lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. (3) Az  eljárás során a  tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a  felek között. Ha az  egyezség megfelel a  jogszabályoknak, a  tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az  eljárást folytatja. (4) Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni. Köteles lehetőséget adni a felek számára álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére. (5) Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul. 39. § (1) A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során szabadon módosítható vagy kiegészíthető, kivéve, ha az eljáró tanács ennek lehetőségét az ezzel okozott késedelemre tekintettel kizárja. (2) Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg sem személyesen, sem képviselő útján, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. (3) A tanács az eljárást megszünteti, ha a) a kérelmező a kérelmét visszavonja, b) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak, c) az eljárás folytatása lehetetlen. (4) A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel dönt. (5) A tanács az eljárást az annak megindulását követő hat hónapon belül befejezi. 40. § (1) Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében véleményt ad. (2) A  véleménynek ki kell terjednie a  kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a  döntés alapjául szolgáló indokokra. (3) A tanács véleményét annak meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett vélemény írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb tizenöt napon belül meg kell küldeni a feleknek. (4) Az eljárás során, illetve azzal összefüggésben felmerült költségeiket a felek maguk viselik. 41. § (1) A  vélemény részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a  fél kérheti a  tanácstól, hogy a  határozatban, illetve a  véleményben előforduló bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki, vagy a vélemény meghatározott része tekintetében adjon értelmezést. (2) Ha a  tanács a  kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül a  kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a vélemény részévé válik. (3) A tanács az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat, illetve a vélemény kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja. 42. § (1) Az  egyeztető szerv tevékenységéről évente összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a  tárgyévet követő év január 31-éig megküldi a miniszternek. (2) Az egyeztető szerv az eljárására vonatkozó részletes szabályokat a jogszabályok keretei között szabadon állapíthatja meg. 18. A felügyeleti szerv 43. § (1) A felügyeleti szerv felügyeli az útdíjszedő, az útdíjszolgáltatók, továbbá a Magyarországon szolgáltatást nyújtó EETS szolgáltatók tevékenységét, e körben a) nyilvántartásba veszi az  útdíjszedőt, az  útdíjszolgáltatót és a  magyarországi tevékenységet végző EETS szolgáltatót, b) vizsgálja, hogy tevékenységük megfelel-e a díjszedésre vonatkozó jogszabályoknak, c) jogsértés esetén alkalmazza az Útdíjtörvényben meghatározott jogkövetkezményeket, d) vezeti a miniszter rendelete szerinti nyilvántartásokat. (2) A  felügyeleti szerv tájékoztatja az  Európai Unió tagországainak illetékes szerveit, valamint az  Európai Bizottságot az EETS-sel összefüggő intézkedéseiről. 44. § (1) A felügyeleti szerv jogosult határozatában rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget előírni a nyilvántartásba vett szervezetnek. (2) A  felügyeleti szerv a  KKK közreműködésével minden év szeptember 30-ig felülvizsgálja az  útdíjszolgáltatóknak és az  egyetemes útdíjszolgáltató által a  bevallási közreműködők és viszonteladók részére fizetendő átalányköltségtérítés számításáról és mértékéről szóló min …